22/2006. (MK 120.) GKM utasítás

a Nemzeti Hírközlési Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatáról

1. §

A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 72. §-ában foglaltak alapján - a miniszterelnök jóváhagyásával -jelen utasítás mellékleteként a Nemzeti Hírközlési Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzatát kiadom.

2. §

Ez az utasítás 2006. október 1-jén lép hatályba.

Dr. Kóka János s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

Melléklet a 22/2006. (MK 120.) GKM utasításhoz

A Nemzeti Hírközlési Hatóság Szervezeti és Működési Szabályzata

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RÉSZ

1. A Nemzeti Hírközlési Hatóság jogállása

A Nemzeti Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) a Kormány irányítása, a miniszterelnök által kijelölt gazdasági és közlekedési miniszter (a továbbiakban: miniszter) felügyelete alatt működő, országos hatáskörű központi államigazgatási szerv, amelynek jogállását az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) határozza meg. A Hatóságot az Országgyűlés hozta létre az Eht.-ben, a Hírközlési Felügyelet jogutódjaként. A Hatóság jogkörét, alaptevékenységét, feladat- és hatáskörét az Eht. szabályozza. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 1. § (4) bekezdése alapján a Hatóság kormányhivatalnak minősül. A Hatóság jogi személyiséggel rendelkező, önállóan gazdálkodó, fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott költségvetési szerv, amelynek költségvetése a felügyeletét ellátó miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetén belül önálló címet képez, a feladatai ellátásával összefüggő kiadásokat saját bevételéből fedezi. A Hatóság Kormány által meghatározott létszámkerete a 2131/2006. (VII. 26.) Korm. határozat értelmében 421 fő.

A Hatóság a 2006. május 10-én kelt, 2116/2/2006. számon nyilvántartott Alapító Okiratát a fejezet felügyeletét ellátó, a jogelőd informatikai és hírközlési miniszter adta ki. A Hatóság szakágazati besorolása: 75.11 Általános közigazgatás.

2. A Hatóság szervezete

A Hatóság szervezetét a Szervezeti és Működési Szabályzata (a továbbiakban: SzMSz) határozza meg, amelyet, a miniszterelnök jóváhagyását követően a miniszter normatív utasításban ad ki. A Hatóság a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsának (a továbbiakban: Tanács) testületi vezetése alatt álló központi közigazgatási szerv.

A Hatóság önálló hatáskörrel és hatósági jogkörrel rendelkező országos illetékességű (nem dekoncentrált) szervei a Tanács és a Nemzeti Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal) .

A Hatóság feletti szervezeti irányítást a Tanács elnöke (a továbbiakban: elnök) látja el, aki a kinevezés és felmentés kivételével gyakorolja a munkáltatói jogokat a Hivatal vezetését ellátó főigazgató (a továbbiakban: főigazgató) felett. A főigazgató látja el a Hivatal belső vezetését. A Hatóság szervezete az elnök irányítása alatt működő főosztályokból és titkárságokból, valamint a főigazgató irányítása alatt működő főosztályokból és titkárságból áll. A főosztályok az SzMSz-ben foglaltak szerint tagozódnak osztályokra. A főosztályok az SzMSz-ben meghatározott feladatkörrel és a feladatok végzéséhez szükséges hatáskörrel rendelkeznek. A főosztály, mint szervezeti egység megnevezése igazgatóság.

A Hivatal felett hierarchikus irányítási jogviszony keretében a szakmai irányítási, felettes szervi jogokat a Tanács látja el, kivéve a Hivatal elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezéssel, a felügyeleti eljárással, illetve a Hivatalt érintő SzMSz-szel kapcsolatos feladatokat, amelyek az elnök hatáskörébe tartoznak.

3. A vezetők általános jogai és kötelezettségei

A vezetők teljeskörűen felelnek az irányításuk alá tartozó terület (a továbbiakban: szakterület) tevékenységének eredményességéért, szabályszerűségéért és szakszerűségéért. Jogosultak, illetve kötelesek megtenni minden ennek érvényesítéséhez szükséges intézkedést. Az eredményes munkavégzés érdekében kötelesek és jogosultak szervezetük személyi állományát úgy alakítani, hogy abban az adott feladatok ellátására leginkább alkalmas, megfelelő képzettségű szakemberek kerüljenek kiválasztásra. A vezetők feladata a munka-, tűz-, egészség- és információvédelemmel kapcsolatos előírások betartása és betartatása, a munkarend és munkafegyelem feltételeinek biztosítása. Minden vezető felelősségi körébe tartozik a minőségirányítási rendszer működtetése és folyamatos fejlesztése. A Hatóság szervezeti egységeinek vezetői kötelesek az általuk vezetett szervezeti egység feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben más szervezeti egységek megkeresése esetén együttműködni, valamint biztosítani azt, hogy az irányításuk alá tartozó szervezeti egységek munkatársai is eleget tegyenek együttműködési kötelezettségüknek. A vezetők jogosultak a vezetői beosztáshoz tartozó címek használatára, az adott vezetői szinthez tartozó illetményre, valamint a külön szabályozott vezetői juttatásokra.

Valamennyi vezető közszolgálati jogviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni, és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles megfelelően biztosítani.

3.1. elnök

A Tanács vezetését elnökként ellátó tagot a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki. Az elnök Hatóság vezetése körében egyszemélyi felelős vezető, aki - a Tanács ügyrendjében, valamint a jogszabályokban meghatározott kivételekkel - ellátja a szervezet vezetésével összefüggő valamennyi feladatot. A Hatóság képviseletét általános érvénnyel az elnök látja el, aki a képviseleti jogát átruházhatja. Az elnököt a kiadmányozási jog - hatáskörén belül -korlátlanul megilleti. A kiadmányozási jog részletes szabályait, a helyettesítés rendjének szabályait a képviseleti-kiadmányozási, kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, érvényesítési és utalványozási jog gyakorlásának szabályozásáról szóló elnöki utasítás tartalmazza. Az elnök közszolgálati jogviszonyának megszüntetésekor a munkakör átadás-átvétel szabályait a miniszter határozza meg. Az elnök Ksztv. 72. § (7) bekezdése alapján államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult.

3.2. a Tanács alelnöke

Az alelnököt a Tanács tagjai közül az elnök nevezi ki és menti fel. Az elnököt helyettesíti a Nemzeti Hírközlési Hatóság Tanácsával kapcsolatos feladatainak ellátásában történő akadályoztatása esetén, továbbá ellátja az elnök távolléte esetén a Hivatal elsőfokú határozata ellen benyújtott fellebbezéssel, a felügyeleti eljárással, illetve a Hatóságot érintő SzMSz-szel kapcsolatos feladatokat. Az alelnök Ksztv. 72. § (7) bekezdése alapján szakállamtitkári illetményre jogosult.

3.3. a Tanács tagjai

A Tanács hét tagú testület, amelynek élén az elnök áll. A Tanács 6 tagját a miniszter nevezi ki, az általa felkért személyekből álló szakmai jelölő testület javaslata alapján. A Tanácsnak, mint testületi szervnek a tagjai közreműködnek a Hatóság vezetésével kapcsolatos, a Tanács ügyrendjében meghatározott feladatokban. A Tanács tagjai (a továbbiakban: tanácstagok) a Ksztv. 72. § (7) bekezdése alapján szakállamtitkári illetményre jogosultak.

3.4. főigazgató

A Hivatal élén a főigazgató áll, akit a - Tanács tagjaihoz hasonlóan - a miniszter nevez ki. A főigazgató a Hivatal operatív vezetőjeként ellátja a Hivatal feletti szervezeti és szakmai irányítást, felel a Hivatal és a főigazgató jogszabályokban meghatározott feladat- és hatáskörébe utalt ügyek ellátásáért. A főigazgató az elnök egyetértésével kinevezi és felmenti helyetteseit, gyakorolja a munkáltatói jogokat a helyettesei, valamint a Hivatal alkalmazottai tekintetében. A főigazgató az elnök általános helyettese, de nem helyettesítheti az elnököt azokban az ügyekben, amelyek tekintetében az elnök helyettesítési joga az alelnököt illeti meg. A főigazgató, mint az elnök általános helyettese, tekintettel az Eht. 18. §-ára, a Ksztv. 72. § (6) bekezdése alapján szakállamtitkári illetményre jogosult.

3.5. főigazgató-helyettes

A szervezeti hierarchiában a főigazgató irányítása alatt álló, több főosztályt magában foglaló szakterület vezetője. Összefogja és koordinálja a szakterület munkáját. Felelős a feladatkörébe utalt valamennyi tevékenységnek, a főosztályok és az egyes osztályok valamennyi feladatának ellátásáért. A főigazgató-helyettesek hatáskörébe tartozó ügyekben a helyettesítés rendjének szabályait a képviseleti-kiadmányozási, kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, érvényesítési és utalványozási jog gyakorlásának szabályozásáról szóló elnöki utasítás tartalmazza. A főigazgató-helyettes besorolása a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szerint (a továbbiakban: Ktv.) főosztályvezető.

3.6. főosztályvezető

A szervezeti hierarchiában az elnök, a főigazgató vagy a főigazgató-helyettes közvetlen irányítása alatt álló szervezeti egység vezetője. A főosztályvezetőt attól függően, hogy az elnök vagy a főigazgató közvetlen irányítása alatt áll, az elnök vagy a főigazgató bízza meg a vezetői feladatok ellátásával.

A főosztályvezető a jogszabályok, az SzMSz előírásai és a felettes vezetők iránymutatásai figyelembevételével szervezi, irányítja és ellenőrzi a vezetése alatt álló főosztály munkáját, illetve ellátja a személyes hatáskörébe tartozó feladatokat. Ennek alapján a főosztályvezető feladata - különösen a) intézkedés a főosztály részletes feladatainak és a személyekre lebontott munkaköri leírásoknak az összeállításáról, a feladatok végrehajtásának folyamatos ellenőrzéséről, a főosztályon belüli dokumentációs rend megszervezéséről;

b) a főosztály feladatkörébe tartozó esetekben javaslatok, előterjesztések folyamatos kidolgozása. Az elnöki vagy főigazgatói intézkedést szükségessé tevő ügyekben előterjesztés megtétele;

c) a főosztály feladatkörébe tartozóan

- részvétel a feladatkörébe tartozó ügyek esetében az egyes nemzetközi szervezetek munkájában, továbbá az ebből adódó hazai feladatok végrehajtásában,

- gondoskodás a Hatóság által különböző hazai szervekkel, szervezetekkel megkötött együttműködési megállapodásokból adódó feladatok végrehajtásáról,

- meghatározott döntéselőkészítő feladatok ellátása,

- gazdálkodás a hatáskörébe utalt előirányzatokkal, költségkerettel, valamint azokkal kapcsolatosan a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési feladatok ellátása.

A főosztályvezető felelős

a) a főosztály munkájának irányításáért, biztosítja, hogy a főosztály tevékenysége megfelelően illeszkedjék a Hatóság feladat- és hatásköréhez;

b) a főosztály területén a Hatóság más főosztályai közötti együttműködéshez (koordinációhoz) szükséges feltételek megteremetésének kezdeményezéséért.

A főosztályvezető hatáskörébe tartozó ügyekben a helyettesítés rendjének szabályait a képviseleti-kiadmányozási, kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, érvényesítési és utalványozási jog gyakorlásának szabályozásáról szóló elnöki utasítás tartalmazza. Ktv. szerinti besorolása főosztályvezető. A főosztályvezető jogosult az igazgatói cím használatára.

3.7. főosztályvezető-helyettes

Főosztályvezető-helyettesi megbízást az elnök, a Hivatal tekintetében a főigazgató adhat. A főosztályvezető-helyettes jogosult az igazgatóhelyettesi cím használatára, Ktv. szerinti besorolása főosztályvezető-helyettes.

3.7.1. általános jogkörű főosztályvezető-helyettes

A Ksztv. 69. §-nak (4) bekezdése szerint olyan általános jogkörrel rendelkező, osztályt nem vezető főosztályvezető-helyettes, aki a főosztályvezető általános helyetteseként tevékenykedhet. Főosztályonként legfeljebb egy általános jogkörű helyettes működhet, akire egyebekben a 3.7.pontban írtak irányadók.

3.8. osztályvezető

Osztályvezetői megbízást az elnök, a Hivatal tekintetében a főigazgató adhat. Az osztályvezetői megbízással rendelkező köztisztviselő a vezetőitől kapott utasítások, a jogszabályok és az SzMSz-ben foglaltak figyelembevételével - önálló felelősséggel - irányítja és szervezi, illetve ellenőrzi a vezetése alatt álló osztály tevékenységét.

Az osztályvezető felelős - különösen a) vezetői által a hatáskörébe utalt ügyekben az általa hozott döntésekért és azok végrehajtásáért, érvényesítéséért, a hatáskörébe tartozó ügyekben a hatósági képviselet ellátásáért;

b) az irányítása alatt álló szervezeti egység köztisztviselőinek munkaköreire vonatkozó javaslat kidolgozásáért, jóváhagyásra történő előterjesztéséért, a köztisztviselők munkájának rendszeres értékeléséért;

c) az osztály ügykörét érintő, a Hatóság más szervezeti egységei és más szervek által készített anyagok véleményezéséért, az osztály ügykörébe tartozó egyéb anyagok kidolgozásáért.

Az osztályvezető Ktv. szerinti besorolása osztályvezető. Az osztályvezető hatáskörébe tartozó ügyekben a helyettesítés rendjének szabályait a képviseleti-kiadmányozási, kötelezettségvállalási, ellenjegyzési, érvényesítési és utalványozási jog gyakorlásának szabályozásáról szóló elnöki utasítás tartalmazza.

4. A beosztott munkavállaló

Beosztott munkavállaló a nem vezetői beosztásban foglalkoztatott köztisztviselő, ügykezelő és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) hatálya alá tartozó munkavállaló.

4.1. köztisztviselő

A köztisztviselő - a Ktv., valamint a Közszolgálati Szabályzatban előírtak szerint - a felette közvetlen szakmai irányítást gyakorló vezetői megbízású köztisztviselő által feladatkörébe utalt ügye ellátásáért önálló felelősséget visel. A köztisztviselő az egyes ügyeket a személyére megállapított munkaköri leírásban foglaltak alapján intézi.

Feladata a Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek érdemi döntésre való előkészítése. Felelős a saját tevékenységéért és - munkaterületén - a Hatóság célkitűzéseinek érvényesítéséért. A munkaköri leírásban részére megállapított, illetőleg a vezetője által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, a jogszabályok és az ügyviteli szabályok ismeretében és azok megtartásával végzi.

A köztisztviselő az ügykörében eljárva felelős - különösen -

a) az ügyek - a Hatóság vezetői által meghatározott, a gazdaságpolitikai célkitűzésekkel összhangban álló, szakmailag egységes elveken alapuló - folyamatos intézéséért;

b) az ügyek előzményének, a tényleges helyzeteknek, és az adatoknak teljes körű feltárásáért, ismertetéséért;

c) a szükséges belső és külső egyeztetés eredményes megvalósításáért;

d) az általa alkalmazott vagy javasolt szakmai megoldások hatályos jogszabályokkal való összhangjának biztosításáért, a felettesei által adott iránymutatások gyakorlati érvényre juttatásáért;

e) a Hatóság informatikai rendszerének, valamint a személyes használatra átvett informatikai eszközöknek - a vonatkozó belső szabályozóknak megfelelő -rendeltetésszerű használatáért.

4.2. ügykezelő

Az ügykezelő az államigazgatási szerv tevékenységéhez kapcsolódó ügyviteli feladatokat lát el. Az ügykezelőre a köztisztviselőre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni a Ktv. VIII. fejezetében foglalt eltérésekkel.

4.3. munkavállaló

A Hatóságnál köztisztviselőnek, ügykezelőnek nem minősülő munkavállaló munkaviszonyára az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Valamennyi beosztott munkavállaló jogosult a munkateljesítményéről alkotott vezetői vélemény megismerésére, a munkaköréhez, illetve az életpályájának alakulásához kapcsolódó képzésekben való részvételre.

A szervezet működésének folyamatos javítása érdekében a munkavégzésük során feltárt szabályozási, működési, együttműködési problémákról tájékoztatót, az egyszerűsítési, minőségjavítási, hatékonyságjavítási, ügyfélelégedettség-javítási lehetőségekről javaslatot készít a vezetője számára. Valamennyi beosztott munkavállaló közszolgálati jogviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) a munkakörét az erre előírt rendben köteles átadni, és a munkáltatóval elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a munkáltatói jogkör gyakorlója köteles megfelelően biztosítani.

5. A munkáltatói jogok gyakorlása és megosztása

A Hatóság szervezetére vonatkozóan a munkáltatói jogokat az elnök, illetőleg a Hivatal alkalmazottai tekintetében a főigazgató az Eht. 16. § b)-d), valamint a 18. § d) pontjainak megfelelően gyakorolja.

Az irányítási, döntési és ellenőrzési funkciók hatékonyabb végrehajtása érdekében az egyes munkáltatói jogok gyakorlása átruházott jogkörben a következő táblázat szerint történik.

Munkáltatói jogkörök gyakorlása

6. A szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címek aránya

A Ktv. 30/A. § (1) bekezdése, valamint az Eht. 19. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezésekkel összhangban az adományozható szakmai tanácsadói, illetve szakmai főtanácsadói címek aránya együttesen nem haladhatja meg a Hatóságnál a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselői létszámának 35%-át, oly módon, hogy az összesen adományozható címből a szakmai tanácsadók aránya maximum 70%, a szakmai főtanácsadók aránya pedig maximum 30% lehet.

7. Belső szabályozási rendszer

A Hatóság működésének részletszabályait a hatályos jogszabályok alapján jelen SzMSz és a belső szabályozók (szabályzatok, utasítások, rendelkezések valamint körlevelek) határozzák meg.

A Hatóság működésével, tevékenységével kapcsolatos belső szabályozási rendszer elemei az alábbiak:

7.1. Szabályzat

A Hatóság egészére, illetőleg egyes speciális tevékenységekre vonatkozó átfogó, tartós szabályozás, amelynek elkészítését jogszabály írja elő. A szabályzatot az elnök elnöki utasítással adja ki.

7.2. Utasítás

Az elnök által elnöki utasítás formájában kiadott szabályozó, amely a Hatóság működésével, az egyes tevékenységekkel kapcsolatos, átfogó, lényeges és tartós előírást tartalmaz. Az utasítás a Hatóság valamennyi munkatársára nézve kötelező.

7.3. Rendelkezés

Az elnök által elnöki rendelkezés formájában kiadott szabályozó, amely a Hatóság egészével kapcsolatos, rövidtávra szóló, illetve eseti jellegű előírásokat tartalmaz. A rendelkezés a Hatóság valamennyi munkatársára nézve kötelező.

7.4. Főigazgatói utasítás és rendelkezés

A főigazgató utasítást és rendelkezést a Hatóság szervezetrendszerének hatékony működését biztosító, gazdálkodási és logisztikai tevékenységi körben adhat ki, az elnök előzetes egyetértésével. A főigazgató jogosult a Hivatal hatáskörébe utalt szakmai feladatok operatív ellátásával összefüggő utasítások és rendelkezések, valamint a méréstechnológiai utasítások kiadására.

7.5. Körlevél

Az elnök, főigazgató, főigazgató-helyettes, főosztályvezető által kiadott, több szervezeti egységet érintő, átfogó jellegű tájékoztatás.

A belső szabályozók kiadásának részletes szabályait elnöki utasítás tartalmazza.

8. A Hatóság döntéselőkészítő és konzultatív fórumai

8.1. Tanácsülés

A Tanács a hatáskörébe tartozó feladatok ellátása, valamint a Hatóság működésével kapcsolatos kérdések eldöntése érdekében a Tanács ügyrendjében meghatározott rendelkezések szerint ülésezik. Üléseit az elnök hívja össze, az Elnöki Kabinet készíti elő.

8.2. Elnöki Munkaértekezlet

Feladata a résztvevők kölcsönös tájékoztatása a felelősségi körükbe utalt feladatok ellátásáról, célja a folyamatos munkakapcsolat biztosítása.

Az Elnöki Munkaértekezlet kéthetente egy alkalommal ülésezik. Üléseit az elnök hívja össze, az Elnöki Kabinet készíti elő.

Az Elnöki Munkaértekezlet résztvevői:

- elnök;

- az elnök közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek vezetői.

8.3. Elnöki Tájékoztató Értekezlet

Feladata a Hatóság szervei és szervezeti egységei által ellátandó hírközlés-politikai, hatósági, szolgáltatói, műszaki, informatikai, gazdasági és szabályozás-előkészítési feladatok ellátásához szükséges információk biztosítása, a szervezet egészét érintő kérdések megvitatása. Munkáját az aktuális feladatokhoz igazodva végzi.

Az Elnöki Tájékoztató Értekezlet negyedévente ülésezik. Üléseit az elnök hívja össze, az Elnöki Kabinet készíti elő.

Az Elnöki Tájékoztató Értekezlet résztvevői:

- elnök;

- tanácstagok;

- főigazgató;

- főigazgató-helyettesek;

- főosztályvezetők.

Valamennyi, az elnök által összehívott értekezletről szóló emlékeztető elkészítéséért az Elnöki Kabinet a felelős. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az egyes, az értekezleten megfogalmazott feladatok teljesítésére előírt határidőket, mely határidők figyelemmel kísérése az Elnöki Kabinet feladata.

8.4. Főigazgatói Értekezlet

A Hivatal aktuális feladatai megvitatásának fóruma, mely értekezlet egyben a résztvevő szervezeti egységek tájékoztatását szolgálja.

A Főigazgatói Értekezlet szükség szerint, de legalább kéthavonta egy alkalommal ülésezik.

Üléseit a főigazgató hívja össze, a Főigazgatói Titkárság készíti elő.

A Főigazgatói Értekezlet részvevői:

- elnök;

- főigazgató;

- a közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes;

- közgazdasági főigazgató-helyettes;

- műszaki főigazgató-helyettes;

- jogi főigazgató-helyettes;

- a Hivatal főosztályainak vezetői.

A főigazgató által összehívott értekezletről szóló emlékeztető elkészítéséért a Főigazgatói Titkárság a felelős. Az emlékeztetőnek tartalmaznia kell az egyes, az értekezleten megfogalmazott feladatok teljesítésére előírt határidőket, mely határidők figyelemmel kísérése a Főigazgatói Titkárság feladata.

9. A Hatóság szervezeti egységeinek együttműködési rendszere

9.1. Általános együttműködés

9.1.1. együttműködés a szervezeti egységen belül

A vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők és az általuk irányított köztisztviselők közötti munkakapcsolat fenntartásának alapvető formája az írásbeliség (feljegyzés) kivételes esetben a szóbeliség. Szóbeliség esetében azonban a szóbeli közlések lényegi tartalmát utólag az utasítást kapó személynek rögzíteni kell. A köztisztviselők - a jogszabályok által kötelezően előírtakon kívül - az egyes ügyek intézésével kapcsolatos álláspontjukat az ügyiraton, vagy más módon írásban rögzítik.

A köztisztviselők a vezetői megbízással rendelkező köztisztviselőkkel - a rendkívüli esetek kivételével - a hivatali út betartásával tartanak kapcsolatot.

A vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők - általános szabályként - a személyre szóló munkaköri leírással rendelkező köztisztviselő álláspontjának és javaslatainak ismeretében hozzák meg döntéseiket. A vezetői megbízással rendelkező köztisztviselők intézkedéseikről az illetékes köztisztviselőt vagy felettesét - szükség szerint - tájékoztatják, amennyiben javaslataiktól eltérően járnak el.

9.1.2. együttműködés a szervezeti egységek között

A főosztályok feladataikat - általános szabályként - főfelelősi rendszerben látják el. Egy ügyben az a főosztály a főfelelős, amelynek hatáskörét az SzMSz megállapítja; e szabálytól rendkívüli esetben az elnök eltérhet. A főfelelős - az ügyben feladatköre szerint érdekelt más főosztályok álláspontjának ismeretében - önállóan dönt, és viseli döntése felelősségét. A meghozott döntésről tájékoztatni kell mindazon főosztályokat, amelyeknek a döntés ismerete feladatkörük ellátásához szükséges.

A döntés meghozatalában közreműködő főosztály felelőssége csak a saját feladat- és hatáskörében meghozott részdöntésre terjed ki. A főfelelős és az ügyben közreműködő főosztályok közötti véleményeltérés esetében az ügyet elő kell terjeszteni az érdekelt főosztályok felett közvetlen felügyeletet gyakorló vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő részére. A Hatóság szervezeti egységei kölcsönös tájékoztatásra kötelesek a felelősségi körükbe utalt feladatok ellátásához szükséges mértékben. Ennek keretében az egyes szervezeti egységek más szervezeti egységek megkeresésére a szükséges tájékoztatást kötelesek a lehető legrövidebb időn belül megadni oly módon, hogy a kapcsolódó ügyintézés, illetve munka folyamatát ne akadályozzák.

A tájékoztatást kérő szervezeti egység a tájékoztatásban foglaltak tekintetében köteles visszajelzést adni a tájékoztató szervezeti egység részére.

9.2. Nyilvántartásba való betekintés

A Hatóság által vezetett hatósági nyilvántartások a Hatóság köztisztviselői számára nyilvánosak, a nyilvántartásokba betekinthetnek, ezekből és az egyéb nyilvántartásokból adatszolgáltatást kérhetnek.

Kizárólag közérdekű adatokat tartalmazó nyilvántartásokat állandó jelleggel, naprakészen és folyamatosan fejlesztve a Hatóság valamennyi szerve, szervezeti egysége számára hozzáférhetővé kell tenni a nyilvántartást vezető szervezeti egység által.

A személyes adatot és az üzleti titkot tartalmazó nyilvántartások tekintetében az adatszolgáltatás egyedi jellegű. Az adatkezelő köteles az adat megismerésére vonatkozó kérelem érkezésekor hatályos adatvédelmi jogszabályok, továbbá a Hatóság belső adatvédelmi szabályzata rendelkezései szerint eljárni.

A személyes adattal és az üzleti titokkal kapcsolatba hozható adatokra vonatkozó adatszolgáltatást írásban kell kérelmezni a nyilvántartást vezető szervezeti egységnél. A kérelemben meg kell jelölni az adatszolgáltatás alapjául szolgáló indokot, az adat felhasználásának célját és módját. Az adatszolgáltatónak regisztrálnia kell a kérelmet és az adatszolgáltatás tárgyát.

Az adatszolgáltató az adatszolgáltatást csak akkor tagadhatja meg, ha a kérelem indoka, illetve a felhasználás módja nem felel meg a jogszabályoknak.

9.3. Együttműködés a Hatóságon kívüli szervekkel

A Hatóság által a jogszabályban nevesített szervekkel kötött együttműködési megállapodás alapján, a megállapodásban megjelölt szervek, illetve szervezeti egységek az ott rögzített módon és mértékben kötelesek részt venni az adott együttműködési területen végzett tevékenységben. Az elnök, valamint a Hivatal feladat- és hatáskörébe utalt ügyek tekintetében - a Tanács előzetes jóváhagyását követően - a főigazgató által meghatározott körben köthető más, a jogszabályban nem nevesített állami, tudományos és társadalmi szervekkel, intézményekkel is együttműködési megállapodás.

A Hatóság által megkötött együttműködési megállapodásokat - a megfelelő működés, valamint a megállapodások által érintett területek vonatkozásában az egységes hatósági álláspont kialakítása és képviselete érdekében - a Hatóság belső honlapján is közzé kell tenni. A Hatóság feladatai ellátása során kapcsolatot tart olyan állami szervekkel is, amelyekkel együttműködési megállapodást nem kell, vagy nem kíván kötni. Ezen szervekkel való kapcsolattartásért az elnök, illetve a főigazgató felelős, amely vezetők e körben kiadmányozási jogukat főosztályvezetői szintre átruházhatják.

9.4. Nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás

Az Európai Unió szerveivel és különböző nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás, az e szervezetekben való tevékenység, a szervezetekben történt eseményekről és a működésükkel összefüggő tényekről történő beszámolás, a hivatalos állásfoglalások megtétele, a hatósági álláspont képviselete, valamint az előbbi feladatok ellátásához kapcsolódó felelősségi rendszer tekintetében irányadó rendelkezéseket a Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóság által előkészített, és a minisztériummal, valamint az Európai Uniós ügyekért felelős minisztériummal szükséges mértékben egyeztetett belső szabályozó rögzíti. Az előbbiekben megjelölt belső szabályozóban foglaltak végrehajtása a Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóság felelősségi körébe tartozik. Valamennyi nemzetközi tevékenység esetében az előre meghatározott módon, illetve szükség szerint esetenként kerül rögzítésre az együttműködés formája és szintjei a szakmai vezetést ellátó minisztériummal, továbbá más érintett államigazgatási szervekkel.

9.5. Projekt keretében történő feladatellátás

A Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó vagy azt érintő egyes, meghatározott feladatok ellátására a Hatóságon belül a már fennálló hierarchikus szervezet mellett, attól elkülönülten létező projektcsoportok működnek. A projekt olyan innovatív tartalommal rendelkező feladat, amelyhez meghatározott cél-, teljesítmény-, idő- és költségértékek rendelhetőek. Meghatározott kezdettel és véggel rendelkező terv (munkafolyamat), melyet egyszeriség, tartalmi megismételhetetlenség, egyértelmű célmegadás, időbeli, gazdasági, személyzeti vagy egyéb elhatárolások jellemeznek.

Amennyiben valamely feladat megoldását az elnök, a Tanács, vagy - a főigazgató feladatkörébe tartozó ügyekben - a főigazgató döntése alapján projekt szervezeti forma keretében kell megvalósítani, az adott projekt működésébe bevont szervezeti egységek a projekt alapító dokumentumban meghatározottak szerint biztosítják a projekt céljának megvalósulását. Az egyes szervezeti egységek az adott projekthez kapcsolódó feladatokat úgy kötelesek ellátni, hogy egyébként a feladatkörükbe tartozó ügyek megfelelő ellátása biztosított legyen.

A projektek pénzügyi kereteinek tervezése, pénzügyi kontrollja a gazdasági főosztályvezető felelősségi körébe tartozik. Az üzleti tervben nem szereplő, a főigazgató feladatkörébe tartozó ügyekben a projekt indításához előzetes elnöki egyetértés szükséges.

A projekt keretében történő feladatellátás részletes szabályairól belső szabályozó rendelkezik.

9.6. Jogszabály-előkészítés

A Hatóság hatáskörével összefüggő, az elektronikus hírközlésre, a postára, valamint az informatikára vonatkozó jogszabályok megalkotásának, illetve módosításának jogi, szakmai előkészítésében a jogi főigazgató-helyettes koordinálása mellett valamennyi szervezeti egység -a kapcsolódó belső szabályozó rendelkezéseinek megfelelően - részt vesz a saját szakterülete vonatkozásában, a saját felelősségi körében.

A jogszabály-előkészítés keretében az adott jogszabályokhoz, tervezetekhez kapcsolódó egységes hatósági álláspontot a jogi főigazgató-helyettes képviseli, melyet az Államigazgatási Kapcsolatok Igazgatóság közvetít a jogalkotó felé.

9.7. A Tanács hatáskörébe utalt hatósági ügyek előkészítése

A Tanács hatáskörébe tartozó hatósági ügyek eldöntése vonatkozásában a közgazdasági főigazgató-helyettes által vezetett szakterület - minden esetben a jogi főigazgató-helyettes által vezetett szakterület és szükség esetén a Hivatal egyéb szervezeti egységei, bevonása mellett -dolgozza ki az előkészítő iratot. A közgazdasági főigazgató-helyettes által vezetett szakterület

- főigazgató által jóváhagyott - javaslatára, az eljáró tanácstag vagy a koordinátor tanácstag intézkedése alapján a Hivatal köteles az adott ügyben eljárni.

Amennyiben az ügy eldöntése tekintetében az előkészítésbe bevont szervezeti egységek eltérő megoldási javaslatokat tartanak követendőnek, úgy a közgazdasági főigazgató-helyettes által vezetett szakterület felelőssége valamennyi alternatíva Tanács elé történő terjesztése. Az elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabály megsértésének észlelése vagy ezzel összefüggő bejelentés esetén a Tanács megkeresi a Hivatalt az adott eljárás lefolytatására, majd az ellenőrzés eredménye alapján döntést hoz.

9.8. A Tanács szakmai vezetési jogköre

A Hatóság jogalkalmazásával, szakmai feladatellátásával kapcsolatosan a Tanács szakmai vezetési feladatai ellátása körében iránymutatást adhat a Tanács ügyrendjében meghatározottak szerint. Amennyiben a Hivatal valamely szervezeti egysége valamely jogértelmezési, jogalkalmazási kérdés tekintetében a Tanács szakmai vezetési körébe tartozó kérdés eldöntését kezdeményezi, úgy az adott kérdéssel kapcsolatos előkészítő anyagot a főigazgató jóváhagyásával és a jogi főigazgató-helyettes által vezetett szakterülettel való egyeztetést követően az elnök elé terjeszti annak érdekében, hogy az elnök az adott ügynek a Tanács napirendjére tűzése vonatkozásában döntést hozzon.

9.9. Mellékletek

1.számú melléklet: Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel érintett munkakörök

2.számú melléklet: A FEUVE szabályzat

3.számú melléklet: Szervezeti ábra

II. fejezet

A TANÁCS

A Tanács ellátja az Eht.-ben meghatározott állami, ezen belül hatósági és nem hatósági feladatait, valamint az ügyrendjében meghatározottak szerint a Hatóság vezetésével kapcsolatos feladatait.

A Tanács héttagú, vezetését a Tanács elnöke (a továbbiakban: elnök) látja el.

A Tanács feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében a Tanács elnökének általános helyettese a Tanács alelnöke.

1. Az elnök

Az elnököt a miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki és menti fel. Az elnök felett az egyéb munkáltatói jogokat a miniszter gyakorolja.

Az elnök vezeti a Tanácsot és egyben a Hatóság vezetője.

A Hatóság vezetése körében egyszemélyi felelős vezető, aki - a Tanács ügyrendjében, valamint az Eht.-ben meghatározott kivételekkel - ellátja a szervezet vezetésével összefüggő valamennyi feladatot.

Felelősségi körébe tartozik a Hatóság tevékenységének koordinálása, a Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok tervszerű, jogszerű és eredményes ellátásának biztosítása.

2. Az alelnök

Az alelnök a Tanács tagjaként a Tanács munkájával kapcsolatos helyettesítési jogkörén túl:

- kiadmányozza a felügyeleti eljárás, valamint a Hivatal hatósági és szakhatósági ügyei tekintetében az elnök hatáskörébe utalt felettes szervi döntéseket,

- felelős a Hírközlési Állandó Választottbíróság megalapításáért, figyelemmel kíséri annak tevékenységét,

- felügyelő tanácstagként figyelemmel kíséri, és szakmailag támogatja a Hatóság hatáskörébe utalt ügyek tekintetében a közigazgatási peres képviseleti gyakorlatot.

Az alelnök munkáját segíti

2.1. Alelnöki titkárság

2.2. Másodfokú eljárások osztály

2.1. Alelnöki titkárság

a) Általános titkársági feladatokat lát el, ennek keretében szervezi az alelnök napi feladatait, adminisztratív támogatást nyújt a feladatok ellátásához.

b) Közgazdasági és jogi támogatást nyújt az alelnök, mint tanácstag által ellátandó, valamint a felelősségi körébe utalt egyéb feladatainak ellátásához.

2.2. Másodfokú eljárások osztály

a) Ellátja a Hivatal által

- a szolgáltatások bejelentésével,

- a polgári célú frekvenciagazdálkodással,

- az azonosítógazdálkodással,

- a nyilvántartások vezetésével,

- a zavarelhárítással,

- a piacfelügyelettel,

- az ingatlanhasználattal,

- az elektronikus hírközlési építmények engedélyezésével,

- az építésfelügyelettel kapcsolatos hatósági ügyekben hozott elsőfokú határozatok tekintetében a másodfokú hatósági feladatokat, az ügyeket döntésre előkészíti.

b) Másodfokú elektronikus hírközlési szakhatóságként jár el.

c) Az egységes elsőfokú hatósági és szakhatósági eljárás elősegítése érdekében a másodfokú hatósági és szakhatósági ügyek tapasztalatairól tájékoztatja az elsőfokú eljárást lefolytató Hivatalt.

3. A tanácstagok

a) A tanácstagokat a miniszter nevezi ki, tekintetükben a munkáltatói jogokat - a kinevezés és felmentés kivételével - az elnök gyakorolja. A tanácstagok a Tanács testületének tagjaként felelősek a Tanács hatáskörébe tartozó hatósági döntések meghozataláért. A Tanács döntésének megfelelően, mint felügyelő tanácstagok a Hatóság egyes kiemelt jelentőségű, nem hatósági ügyei, projektjei támogatása és felügyelete körében:

- képviselik, érvényesítik és közvetítik a Tanács döntéseit az ügy/projekt munkafolyamatában,

- szükség szerint egyeztetnek a végrehajtásban eljáró szervezeti egységek, közreműködők között.

b) A tanácstagok munkáját az egyes tanácstagok által felügyelt titkárságok segítik. A tanácstagi titkárság feladata a tanácstag munkájának támogatása. Ennek keretében általános titkársági feladatokat lát el, szervezi a tanácstag napi feladatait, adminisztratív és szakmai támogatást nyújt a feladatok ellátásához.

III. fejezet

ELNÖK KÖZVETLEN IRÁNYÍTÁSA ALATT ÁLLÓ SZERVEZETI EGYSÉGEK

Az elnök közvetlen irányítása alá tartozó szervezeti egységek:

1. Elnöki Kabinet

1.1. Koordinációs osztály

2. Stratégiai Igazgatóság

3. Kommunikációs Igazgatóság

3.1. Belső kommunikációs osztály

4. Biztonsági Igazgatóság

5. Humánerőforrás Igazgatóság

6. Belső ellenőrzési osztály

1. Elnöki Kabinet

A kabinetet a főosztályvezető vezeti, aki az igazgatói cím használatára jogosult.

a) Ellátja a Tanács adminisztratív feladatait az ügyrendben foglaltak szerint.

b) Intézkedéseket kezdeményezhet (felelős kijelölés, feladatmeghatározás) a közvetlenül az elnökhöz érkező beadványokkal kapcsolatban.

c) Megszervezi az Elnöki Munka és az Elnöki Tájékoztató Értekezleteket, a meghozott döntések teljesítését figyelemmel kíséri, a határidős feladatok ellátását ellenőrzi.

d) Nyilvántartja a Hatóság által megkötött együttműködési megállapodásokat.

e) Felelős az Országgyűléssel való kapcsolattartásért.

f) A kabinet vezetője ellátja az elnök személyi titkári feladatait, összefogja és irányítja a kabinet tevékenységét.

g) A Kormány és az Országgyűlés illetékes bizottsága részére az elektronikus hírközlési piaci verseny magyarországi alakulása tekintetében évente készítendő beszámolót összeállítja.

h) Gondoskodik az elnökhöz érkező iratok feldolgozásáról, hatáskör és ügykör szempontjából az elnökhöz érkező külső és belső iratokat, az elnöki döntést igénylő iratokat előzetesen véleményezi.

i) Segíti az elnök ERG/IRG-ben betöltött funkciójával kapcsolatos tevékenységét.

1.1. Koordinációs osztály

a) Koordinálja az elnök hivatalos programját, közreműködik előkészítésükben, lebonyolításukban, továbbá figyelemmel kíséri a megvalósításhoz szükséges feltételek biztosítását.

b) Továbbítja, és számon tartja az elnök által az osztályon keresztül véleményezésre, előterjesztésre vagy végrehajtásra kiadott feladatokat, ellenőrzi azok végrehajtását, a kijelölt felelősöktől tájékoztatást kér.

c) Ellátja az általános titkársági feladatokat.

2. Stratégiai Igazgatóság

A főosztály munkáját a főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezetőhelyettes helyettesít.

a) A szabályozói, szakmapolitikai, piacélénkítési és pályáztatási döntések megalapozása érdekében felméri és folyamatosan elemzi a hírközlési és az ehhez kapcsolódó informatikai és média piac működését.

b) A szabályozói és hírközlés-politikai döntések és elemzések módszertani megalapozása, továbbá a hírközlési ágazat felhasználóbarát információ szolgáltatásának biztosítása érdekében folyamatosan értékeli a hírközlési piac helyzetét, és erről összehasonlító elemzéseket készít.

c) Rendszeresen figyelemmel kíséri a hírközlési piac működését a piaci elégtelenségek feltárására, továbbá a hírközlési ágazati jogszabályok nem várt, szabályozási korrekciót igénylő mellékhatásainak felderítésére.

d) Szabályozási stratégiát készít elsősorban a hatósági szintű szabályozói környezet kialakításához, és figyelemmel kíséri annak megvalósulását. Biztosítja a Hatóság egyes részterületeihez készített részstratégiák és koncepciók összhangját.

e) Az EU és tagállamai, valamint a hírközlés terén élenjáró más államok hírközléssel kapcsolatos jogszabályait, politikáját, stratégiai döntéseit, irányelveit és ajánlásait, valamint az EU, az ITU, az OECD, IRG és egyéb szervezetek hírközléssel kapcsolatos munkabizottságainak munkáját, határozatait, ajánlásait és állásfoglalásait figyelemmel kíséri és elemzi.

f) Kialakítja a hírközlési ágazat területeire vonatkozó piaci modelleket, a hírközlési ágazat területeire vonatkozóan iparági elemzéseket dolgoz ki.

g) Nagyobb jelentőségű ügyekben (pl. piacazonosítás) az elnök vagy valamely szervezeti egység megkeresésére hatástanulmányt készít az esetleges döntések piacra gyakorolt hatásáról.

h) Összeállítja a Hatóság intézményi stratégiáját, illetve folyamatosan nyomon követi annak megvalósulását, koordinálja a szervezeti egységek éves munkaterveinek összeállítását, elkészíti a Hatóság éves munkatervét és gondoskodik közzétételéről, figyelemmel kíséri a Hatóság Munkatervében meghatározott kiemelt feladatok megvalósulását, és erről tájékoztatást nyújt az elnöknek, a Tanácsnak és a főigazgatónak.

3. Kommunikációs Igazgatóság

A főosztály munkáját a főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezetőhelyettes helyettesít. A főosztály szervezetileg a Belső kommunikációs osztályra tagozódik.

a) Elkészíti és elfogadásra előterjeszti a Hatóság kommunikációs stratégiáját, mely igazodik a Hatóság küldetéséhez, jövőképéhez, üzleti stratégiájához és értékeihez, valamint felel annak végrehajtásáért.

b) Felel a Hatóság külső és belső kommunikációjáért, a kommunikációs szempontok érvényesítéséért, lehetővé teszi a Hatóság egységes kommunikációs megjelenését.

c) Felel a Hatóság kommunikációs folyamatainak hatékonyságáért, javaslatot tesz a kommunikációs feladatokkal összefüggő belső szabályozások kiadására.

d) Felel a Hatóság korszerű és egységes vizuális megjelenéséért.

e) Megszervezi és lebonyolítja a Hatóság valamennyi külső és belső szakmai és protokolláris rendezvényét, konferenciáját és kiállítását.

f) Szerkeszti és folyamatosan gondozza a Hatóság külső és belső honlapján a főosztály felelősségi körébe tartozó oldalakat.

g) Felel a Hatóság média-kommunikációjáért, szervezi és irányítja a szervezetről szóló sajtómegjelenéseket.

h) Sajtófigyelést végez, és médiaanalízist készít a Hatóság sajtószerepléseiről.

i) Kiegyensúlyozott kapcsolatot tart az újságírókkal és a média más képviselőivel, a kormányzat és a szolgáltatók kommunikációval megbízott szervezeteivel és azok vezetőivel.

j) Szerkeszti és kiadja a Hatóság valamennyi (elektronikus és nyomdai kivitelű) külső és belső kiadványát.

k) Gondoskodik a Hatóság arculatának és a felhasználás szempontjainak megfelelő reklámajándéktárgyak beszerzéséről.

l) Folyamatosan méri a Hatóság ismertségének és elismertségének alakulását.

m) Javaslatot tesz a Hatóság külső és belső kommunikációs költségkeretére.

4. Biztonsági Igazgatóság

a) Elkészíti és aktualizálja a Hatóság Titokvédelmi Szabályzatát, és ellátja a Hatóság központi titkos ügykezelési (TÜK) minősített adatkezelési, iratkezelési tevékenységét, gondoskodik a TÜK működési feltételeinek biztosításáról, az Állami Futárszolgálat igénybevételéről.

b) Az elnök által átruházott jogkörben ellátja a Hatóság Rejtjelfelügyelői feladatait, elkészíti és aktualizálja a Hatóság Rejtjelszabályzatát, felügyeli a Hatóság rejtjeltevékenységét.

c) Elkészíti a Védelmi célú Adatnyilvántartó és Informatikai Rendszer (VAIR) titokvédelmi, biztonsági és üzemeltetés biztonsági szabályzatait. Ellátja a VAIR rendszergazdai feladatait. A VAIR adatbázisban nyilvántartja a zártcélú és nem zártcélú hírközlő hálózatok védelmi célú, valamint a hírközlés veszélyeztetettségére vonatkozó adatait (nukleáris, földrengés, árvíz) . Kapcsolatot tart a zártcélú hírközlő hálózatokkal rendelkező kormányzati, rendvédelmi és védelmi szervekkel, valamint a kiemelt nem zártcélú hírközlési szolgáltatókkal, megköti az adatszolgáltatási megállapodásokat.

d) Biztosítja a VAIR-ban tárolt adatokhoz, a tervező elemző rendszerhez történő hozzáférést az arra jogosult szervek, veszélyhelyzeti tervezők részére. Gondoskodik a VAIR külső kapcsolatainak (távoli terminál telepítése esetén) rejtjelzéssel történő biztosításáról.

e) Ellátja a műsorszóró hálózatra telepített légiriasztási átkapcsoló rendszertervezési, fenntartási, vagyonkezelési és ellenőrzési feladatait, a lakossági riasztás előkészítése tárgyában, kapcsolatot tart a Honvédelmi Minisztérium és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Védelmi Irodáival és a Magyar Rádió Elnöki Hivatalával.

f) Tartalékos hadkötelesek rendkívüli állapotban történő meghagyásához kapcsolódó tevékenysége keretében elkészíti az erre vonatkozó belső szabályozást.

g) Ellátja a Hatóság COSMIC OFFICER-i feladatait, működteti a Hatóság "COSMIC" NATO-EU Nyilvántartó rendszerét, biztosítja az iratforgalmat és az iratok betekinthetőségét.

h) A napi és a veszélyhelyzeti együttműködés érdekében folyamatosan kapcsolatot tart az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság munkatársával, a kölcsönös elérhetőség és együttműködés érdekében adatcserét biztosít az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium OKF megyei Igazgatóságok és a Hatóság felügyeleti főosztályai között, kapcsolatot tart a Kormányzati Koordinációs Bizottság titkárságával, biztosítja az elnök vagy az általa helyettesítésre kijelölt személy felkészítését a soron következő ülésekre.

i) Meghatározza a stratégiailag fontos hírközlési szolgáltatókat, javaslatot tesz a védelmi veszélyhelyzeti felkészítésben történő kijelölésükre.

j) Ellenőrzi a szolgáltatóknál a hírközlés biztonságát veszélyeztető körülményeket, figyelemmel kíséri veszélyhelyzeti felkészülési terveiket, és a hírközlés biztonságával kapcsolatos előírások betartását.

k) Részt vesz az objektumok biztonsági intézkedései kidolgozásában és az időszakos ellenőrzésekben.

l) Kapcsolatot tart a Nemzetbiztonsági Szolgálatokkal a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 28. § (2) bekezdésben foglaltak teljesítése érdekében.

m) Figyelemmel kíséri az informatikai biztonság alakulását és az adatvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátását.

n) Működteti a CERT Hungary Központtal együttműködve a Puskás Tivadar Alapítvány bázisán az Országos Informatikai és Hírközlési Főügyeletet (OIHF) .

o) Ellátja a Biztonsági megbízott és a titokvédelmi felügyelő munkájával kapcsolatos feladatokat.

5. Humánerőforrás Igazgatóság

A főosztály munkáját a főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezetőhelyettes helyettesít.

A főosztály stratégiai humánerőforrási tevékenysége közvetlenül az elnök, míg az operatív tevékenysége közvetlenül a főigazgató irányítása és ellenőrzése alatt áll.

A stratégiai humánerőforrási tevékenység keretében:

a) A Hatóság küldetésével összhangban elkészíti a Hatóság rövid és hosszú távú humánstratégiáját.

b) Előkészíti a humánpolitikai tevékenységgel kapcsolatos koncepciót, a feladataira vonatkozó belső szabályzatokat, és figyelemmel kíséri azok végrehajtásának tapasztalatait, javaslatot tesz működést javító változtatásokra.

c) Kialakítja a HR kontrolling rendszerét és elkészíti a feladataival kapcsolatos belső tájékoztatókat.

Az operatív tevékenysége keretében:

a) Teljes körben ellátja a foglalkoztatási jogviszonyok létesítésével, módosításával és megszűnésével összefüggésben felmerülő valamennyi humánpolitikai feladatot.

b) Vezeti, kezeli és folyamatosan ellenőrzi a személyügyi nyilvántartást, valamennyi személyi anyagot, dokumentációt. Teljesíti a jogszabályok szerinti adatszolgáltatásokat.

c) Teljeskörűen ellátja a köztisztviselők vagyonnyilatkozataival, a nemzetbiztonsági ellenőrzésekkel és az összeférhetetlenséggel kapcsolatos humánerőforrás-gazdálkodási feladatokat.

d) Karbantartja a munkaköri rendszert.

e) Ellátja a létszámgazdálkodással kapcsolatos feladatokat, közreműködik az érintett szervezeti egységek - feladatokhoz rendelt - létszámkereteinek meghatározásában.

f) Ellátja a toborzással, a pályázatok lebonyolításával kapcsolatos, valamint a kiválasztás folyamata során felmerülő feladatokat, továbbá gondoskodik a pályázati adatbázis és az ösztöndíjasok nyilvántartásának folyamatos karbantartásáról.

g) Kidolgozza a Hatóság tárgyévi költségvetése és a humánpolitikai koncepció alapján az éves javadalmazási koncepciót, ezen belül az éves ösztönzési keretlehetőségeket, és döntésre előkészíti azok felhasználásának alternatíváit, beleértve a jogszabályok, belső szabályozók által szabályozott juttatások kiadható kereteinek éves szintű meghatározását.

h) Elkészíti a Közszolgálati szabályzat aktuális módosításait, valamint kezdeményezi a humánpolitikai tevékenységgel összefüggő egyéb belső szabályozók módosítását, a mindenkori törvényi változásokhoz igazodva, az érintett szervezeti egységekkel egyeztetve.

i) Gondoskodik a szociális jellegű juttatások elbírálásáról, szabályozásának karbantartásáról.

j) A HR koncepció alapján kidolgozza és kezeli a teljesítményértékelési és menedzselési rendszert.

k) Kialakítja a Hatóság humánerőforrás fejlesztési programját, menedzseli a felsőoktatási intézményekkel való együttműködéseket (képzés, utánpótlás) .

l) Figyelemmel kíséri és betartatja a törvényi kötelezettségeket (közigazgatási vizsgakötelezettségek, elkészítendő éves tervek) . Tervezi és gondozza költség és tartalom szempontjából az iskolarendszerű, nem iskolarendszerű és nyelvi képzéseket.

m) Teljeskörűen kezeli a tanulmányi szerződéseket.

6. Belső ellenőrzési osztály

A belső ellenőrzés tevékenységét az elnöknek közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül az elnöknek küldi meg. A belső ellenőrzést végző személy munkáját a vonatkozó jogszabályok, a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és nemzetközi belső ellenőrzésre vonatkozó standardok szerint végzi. A jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a gazdaságosságot, hatékonyságot és eredményességet vizsgálva a belső ellenőrzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg az elnök részére. A belső ellenőrzés független, tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött szervezet működését fejlessze, és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az ellenőrzött szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet kockázatkezelési, ellenőrzési és irányítási eljárásainak hatékonyságát.

A Belső ellenőrzési osztály vezetője ellátja a hatályos jogszabályokban meghatározott belső ellenőrzési vezetői, valamint az ISO 9001 szabvány szerinti minőségügyi vezetői feladatokat.

Feladatai:

a) Ellenőrző tevékenysége során az adott ellenőrzés lezárásakor összeállítja a megállapításait, következtetéseit és indokolt esetben a szükséges intézkedések megtételére irányuló javaslatait tartalmazó ellenőrzési jelentést.

b) Nyomon követi az ellenőrzési jelentések alapján megtett intézkedéseket.

c) Feladatainak ellátása keretében elemzéseket, értékeléseket készít az elnök számára a Hatóság működése gazdaságosságának, eredményességének, hatékonyságának növelése és a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerek javítása, fejlesztése érdekében, továbbá ajánlásokat, javaslatokat fogalmaz meg a kockázati tényezők, hiányosságok megszüntetése, kiküszöbölése érdekében.

d) Ellenőrző tevékenysége során rendszeresen - intézkedésre alkalmas időben és módon -nyújt információt a gazdasági feladatok végrehajtásáról, a szervezeti egységek működésének helyességéről, a gazdaságosság, hatékonyság és a takarékosság követelményeinek érvényesítéséről, a munkafegyelmi követelmények megvalósulásáról.

e) Gondoskodik az ellenőrzések nyilvántartásáról, az ellenőrzési dokumentumok megőrzéséről, az adatok és dokumentumok biztonságos tárolásáról.

f) Elkészíti az éves ellenőrzési tervet, és tájékoztatja az elnököt annak megvalósulásáról.

g) Figyelemmel kíséri, elemzi és értékeli a szervezet és a belső folyamatok működését.

h) Karbantartja a Hatóság ISO 9001 szabvány szerinti minőségirányítási rendszerének dokumentációját.

i) Működteti az ISO 9001 szerinti minőségirányítási rendszert, kapcsolatot tart a szakterületekkel.

j) Kialakítja a folyamatgazda rendszert, szakmailag koordinálja a folyamatgazdák tevékenységét.

k) Elkészíti a minőségirányítási rendszer éves belső auditálási tervét, összeállítja az auditorok munkaprogramját, szakmailag irányítja és dokumentálja a belső auditálást, koordinálja az egyedi felülvizsgálati igények végrehajtási feltételeit.

l) Koordinálja és dokumentálja a helyesbítő tevékenységeket, utóellenőrzéseket; a felülvizsgálati jelentések alapján összefoglaló értékelő jelentést készít.

m) Folyamatosan ellenőrzi az auditált ISO 9001 Minőségirányítási Kézikönyvben és Eljárásokban foglaltak betartását, szükség esetén javaslatot tesz a változtatásra.

n) Elkészíti a Vezetőségi Átvizsgáló Értekezlet éves munkaprogramját, ellátja annak titkári feladatait.

IV. fejezet

A HIVATAL

A Hivatal eljár a hatáskörébe utalt hatósági ügyekben, szakmai támogatást nyújt a Tanács, illetőleg a Tanács tagjai részére, biztosítja a Hatóság szervezetrendszerének hatékony működését. A Hivatal a hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében önállóan jár el és nem utasítható. A Hivatal élén a főigazgató áll. A főigazgató munkáját az általa felügyelt titkárság segíti.

A Hivatal szervezeti egységei

1. Főigazgatói titkárság

2. Államigazgatási Kapcsolatok Igazgatóság

Közigazgatási és Felügyeleti főigazgató-helyettes által vezetett szervezeti egységek

3. Általános Felügyeleti Igazgatóság

3.1. Szolgáltatásbejelentési és nyilvántartási osztály

4. Egyetemes Szolgáltatás Felügyeleti Igazgatóság

5. Előfizetői Szerződések Felügyeleti Igazgatóság

6. Hatósági Információszolgáltatás Igazgatóság

7. Piacszabályozás Felügyeleti Igazgatóság

8. Hatósági Nyilvántartások Igazgatóság

9. Informatikai Szabályozási Igazgatóság

10. Központi piacfelügyeleti osztály

11. Postaszabályozási osztály

Jogi főigazgató-helyettes által vezetett szervezeti egységek

12. Hírközlésjogi Igazgatóság

13. Általános Jogi Igazgatóság

13.1. Gazdasági jogi osztály

13.2. Igazgatási osztály

Közgazdasági főigazgató-helyettes által vezetett szervezeti egységek

14. Piacelemzési Igazgatóság

15. Módszertani és Kutatási Igazgatóság

15.1. Piackutatási és piaci monitoring osztály

16. Közgazdasági Szabályozási Igazgatóság

16.1. Mobil költségelemző osztály

16.2. Vezetékes költségelemző osztály

16.3. Kiskereskedelmi árak osztály

17. Eljárásrendi osztály

Műszaki főigazgató-helyettes által vezetett szervezeti egységek

18. Műszaki Szabályozási Igazgatóság

18.1. Azonosító szabályozási és gazdálkodási osztály

18.2. Műszaki és technológiai elemző osztály

19. Frekvenciagazdálkodási Igazgatóság

19.1. Spektrumgazdálkodási osztály

19.2. Frekvenciatervezési és -koordinációs osztály

19.3. Frekvenciaengedélyezési osztály

20. Mérésügyi Igazgatóság

20.1. Rádiómonitoring osztály

20.2. Rádióellenőrző és zavarvizsgáló osztály

20.3. Berendezésmérő osztály (Mérő laboratórium)

Főigazgató által vezetett szervezeti egységek

21. Információ- és Tudásmenedzsment Igazgatóság

22. Gazdasági Igazgatóság

22.1. Tervezés és kontrolling osztály

22.2. Beszerzési és vagyongazdálkodási osztály

22.3. Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács Irodája Főkönyvelő

22.4. Pénzügyi és számviteli osztály

22.5. Munkaügyi osztály

23. Informatikai Igazgatóság

23.1. Informatikai fejlesztési osztály

23.2. Informatikai üzemeltetési osztály

24. Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóság

1. Főigazgatói titkárság

a) Szervezi a főigazgató napi feladatait, adminisztratív támogatást nyújt a feladatok ellátásához.

b) Figyelemmel kíséri a főigazgató által kiadandó utasítások, rendelkezések végrehajtását.

c) Megszervezi és előkészíti a Főigazgatói értekezleteket, felelős az ott meghozott határozatokban foglaltak teljesítésének figyelemmel kíséréséért, a határidős feladatok ellátásának koordinálásáért, ellenőrzéséért.

2. Államigazgatási Kapcsolatok Igazgatóság

a) Figyelemmel kíséri a kormány és a tárca jogalkotási programját, ennek megfelelően végzi a következő b) pontban meghatározott feladatát.

b) A Hírközlésjogi Igazgatóság által, szakmai egyeztetéssel előkészített jogszabálytervezetek kodifikált szövegtervezetét elkészíti, ennek során biztosítja a szabályozás hatályos jogrenddel való összhangját, elvégzi a szabályozási koncepcióhoz tartozó, Hatóságra vonatkozó hatásvizsgálati tevékenységet.

c) A véglegesített jogszabálytervezetet megküldi a minisztériumnak, a jogszabály szövegtervezetek készítése során együttműködik a minisztérium Jogi és Koordinációs Főosztályával.

d) Jogszabály-előkészítő és deregulációs tevékenységével kapcsolatban az érintett államigazgatási szervekkel kapcsolatot tart, közreműködik a szakmapolitikai, illetve közigazgatási egyeztetésben.

e) Az elnök kormány-előterjesztéssel kapcsolatos észrevételezési joga gyakorlását előkészíti a Hírközlésjogi Igazgatósággal együttműködve.

f) Elkészíti az elnök hivatalos külföldi tárgyalásairól, a Kormány képviseletében külföldön történt eljárásáról és külföldiekkel belföldön folytatott hivatalos tárgyalásairól szóló, a Kormányhoz benyújtandó jelentést.

g) Uniós jogi aktus jogközelítésének szükségessége esetén a jogi főigazgató-helyettes iránymutatása alapján kialakítja a Hatóság álláspontját.

Közigazgatási és Felügyeleti főigazgató-helyettes által vezetett szervezeti egységek

3. Általános Felügyeleti Igazgatóság

3.1. Szolgáltatásbejelentési és nyilvántartási osztály

4. Egyetemes Szolgáltatás Felügyeleti Igazgatóság

5. Előfizetői Szerződések Felügyeleti Igazgatóság

6. Hatósági Információszolgáltatás Igazgatóság

7. Piacszabályozás Felügyeleti Igazgatóság

8. Hatósági Nyilvántartások Igazgatóság

9. Informatikai Szabályozási Igazgatóság

10. Központi piacfelügyeleti osztály

11. Postaszabályozási osztály

A közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes a főigazgató általános helyettese. Felel az általa vezetett szervezeti egységek tekintetében az egységes hatósági jogértelmezésért, biztosítja a hatósági döntések gyors, jogszabályoknak megfelelő meghozatalát. A közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes részt vesz a Tanács ülésein. A közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes által vezetett szakterület a Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben szakértői támogatást nyújt a szabályozási környezet értelmezéséhez, alkalmazásához.

A piacfelügyeleti tevékenység körében:

a) A Hivatal hatáskörébe tartozó elektronikus hírközlési és postai ügyekben hivatalból, kérelemre, illetve a Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselőjének kezdeményezésére hivatalból hatósági felügyeleti ellenőrzés keretében piacfelügyeleti eljárást folytat le.

b) Ellátja a rádió-berendezések és távközlő végberendezések, valamint a nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő villamos berendezések forgalomba hozatalához és forgalmazásához kapcsolódó berendezés-piacfelügyeleti feladatokat.

c) A Hatóság nyilvántartási rendszerének működtetése érdekében gondoskodik a nyilvántartások vezetéséhez szükséges, feladatköréhez tartozó adatok kezeléséről.

d) A Tanács hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben a Tanács megkeresésére hatósági ellenőrzés keretében eljárási cselekményeket végez.

Nyomvonalas távközlési építmények engedélyezési tevékenysége körében:

a) Elbírálja a benyújtott engedélykérelmeket, engedélyezi a hírközlési építmények létesítését, használatbavételét, fennmaradását, átalakítását, ellátja a szakhatósági, valamint a szolgalmi jog alapításával kapcsolatos feladatokat.

b) A hálózat egysége miatt szükséges kötelező műszaki és üzemeltetési feltételeket állapít meg.

c) Eljár - bevont államigazgatási szervként - a területrendezési és területfejlesztési kérdésekben.

Egyéb tevékenységi körben:

a) Kezeli az elektronikus hírközlési előfizetői, valamint a postai szolgáltatás nyújtásával kapcsolatos fogyasztói panaszokat.

b) Szabálysértési hatóságként jár el a Hatóság hatáskörébe utalt ügyekben.

c) Megadja az OSAP-hoz szükséges adatokat a Szolgáltatás bejelentési és nyilvántartási osztály részére.

d) Előkészíti és megadja a szükséges adatokat az SAP számlázáshoz, intézi a kintlévőségekkel kapcsolatos feladatokat.

e) Eljár a műsorelosztó szolgáltatók hálózatában tapasztalt külső eredetű zavar elhárítása érdekében.

f) Rádiófrekvenciás zavarelhárítással kapcsolatos hatósági feladatokat lát el.

3. Általános Felügyeleti Igazgatóság

a) Koordinálja a Hatóság ügyfélszolgálati tevékenységét.

b) Ügyfélszolgálati irodát működtet.

c) Részt vesz a közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes feladatainak végrehajtásában.

3.1. Szolgáltatásbejelentési és nyilvántartási osztály

a) Fogadja és nyilvántartásba veszi az interfész bejelentéseket, előkészíti a szolgáltatások nyújtásához használt előfizetői és hálózati interfészek jellemzőinek közzétételét.

b) Ellátja a szolgáltatások bejelentésével és nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.

c) Vezeti az OSAP statisztikai rendszert, gyűjti és nyilvántartja a szükséges adatokat.

d) Ellátja az elektronikus hírközlési előfizetői szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok szerinti megfelelőségi igazolásokkal kapcsolatos hatósági nyilvántartási és közzétételi feladatokat.

4. Egyetemes Szolgáltatás Felügyeleti Igazgatóság

a) Koordinálja a közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes által vezetett szakterület egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos piacfelügyeleti tevékenységét, valamint ellenőrzi az egyetemes elektronikus hírközlési szolgáltatások jogszabályban és szerződésben előírt követelményeinek való megfelelését.

b) Részt vesz a közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes feladatainak végrehajtásában.

5. Előfizetői Szerződések Felügyeleti Igazgatóság

a) Koordinálja a közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes által vezetett szakterület elektronikus hírközlési szolgáltatók általános szerződési feltételeivel, valamint az elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó előfizetői szerződésekkel kapcsolatos piacfelügyeleti tevékenységét.

b) Részt vesz a közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes feladatainak végrehajtásában.

6. Hatósági Információszolgáltatás Igazgatóság

a) Koordinálja a közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes által vezetett szakterület tevékenységét az elektronikus hírközlési piac szereplői számára jogszabályi kötelezettség alapján nyújtott információszolgáltatás területén.

b) Részt vesz a közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes feladatainak végrehajtásában.

7. Piacszabályozás Felügyeleti Igazgatóság

a) Koordinálja a közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes által vezetett szakterület hatósági ellenőrzési tevékenységét a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatókat a Tanács piacszabályozási hatáskörében hozott döntései alapján terhelő kötelezettségek területén.

b) A Tanács hatáskörébe tartozó hatósági ügyekben hatósági ellenőrzést végez, és az ellenőrzés eredménye alapján kezdeményezi a Tanács eljárását.

c) Részt vesz a közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes feladatainak végrehajtásában.

8. Hatósági Nyilvántartások Igazgatóság

a) Koordinálja a közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes által vezetett szakterület által jogszabályi előírás alapján, illetve a hatósági tevékenység sikeressége érdekében vezetett nyilvántartásokhoz kapcsolódó tevékenységet.

b) Részt vesz a közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes feladatainak végrehajtásában.

9. Informatikai Szabályozási Igazgatóság

A szabályozási feladatok körében:

a) Kialakítja az informatikai piacon történő szerepvállalással kapcsolatos stratégiát.

b) Elemzi az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, így különösen az elektronikus aláírással, elektronikus kereskedelemmel, informatikai biztonsággal kapcsolatos hazai és nemzetközi szabályozást és az infokommunikációs piac fejlődési tendenciáit, és javaslatot tesz a szabályozás alapvető irányaira.

c) Ellátja az elektronikus hirdetésekkel kapcsolatos szabályozási és hatósági feladatokat.

d) Részt vesz az elektronikus aláírással, az elektronikus kormányzattal és az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokhoz használt informatikai eszközökre és rendszerekre vonatkozó nemzetközi és hazai szabványosítási tevékenységben, illetve a szabványok kidolgozásában.

e) Működteti a magyar objektumazonosító (OID) névadó gyökér funkciót.

f) Részt vesz a magyar közigazgatás Nyilvános Kulcsú Infrastruktúra Felügyelet (Policy Authority) szabályozási tevékenységében (a közigazgatás számára kötelező szabályzatok kidolgozása a jogszabályokban megfogalmazott követelmények technológiai szempontú pontosításával) .

g) A szabályozási feladatokhoz kapcsolódóan az elektronikus aláírás, az informatikai biztonság és más szolgáltatások piacának rendszeres monitoringját végzi.

A hatósági feladatok körében:

a) Ellátja az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtó szolgáltatók piacra lépésével kapcsolatos hatósági feladatokat.

b) Ellátja az elektronikus aláírási termékek megfelelőségének tanúsítására kijelölt szervezetekkel kapcsolatos ellenőrzési feladatokat.

c) Vezeti az elektronikus aláírás szolgáltatási szakértőkkel, illetve az elektronikus aláírásokkal kapcsolatos nyilvántartásokat.

d) Ellátja az elektronikus kereskedelemről, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvényben meghatározott elektronikus hirdetéssel kapcsolatos hatósági feladatokat.

e) Ellátja a közigazgatási felhasználásra vonatkozó követelményeknek megfelelő hitelesítési rendekkel, valamint az ezt alkalmazó hitelesítésszolgáltatókkal kapcsolatos hatósági feladatokat.

f) A feladatkörébe tartozó hatósági ügyek tekintetében ellátja a piacfelügyeleti tevékenység koordinálását.

g) Kialakítja és karbantartja az elektronikus aláírással kapcsolatos hatósági adatbázist.

A Közigazgatási Gyökér Hitelesítés-szolgáltató működtetésével kapcsolatos feladatok körében:

A Közigazgatási Gyökér Hitelesítés-szolgáltató vezetője, valamint a Közigazgatási Gyökér Hitelesítés-szolgáltató iroda útján gondoskodik a Közigazgatási Gyökér Hitelesítésszolgáltató működtetésével kapcsolatos azon feladatok ellátásról, melyet jogszabály a Hatóság feladataként határoz meg.

10. Központi piacfelügyeleti osztály

A Központi piacfelügyeleti osztály a közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes tevékenységét segítő szakmai döntéselőkészítő, koordinációs szerv. A közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes a Központi piacfelügyeleti osztály útján irányítja a szakterület piacfelügyeleti tevékenységét.

a) Jóváhagyásra előkészíti a piacfelügyeleti tervet és szükség esetén annak módosítását, valamint elkészíti a piacfelügyeleti beszámolót és előkészíti annak nyilvánosságra hozatalát.

b) Felügyeli és koordinálja a piacfelügyeleti terv végrehajtását.

c) Felügyeli és koordinálja a szakterület berendezés-piacfelügyeleti tevékenységét.

d) Ellenőrzi a kijelölt elektronikus hírközlési vizsgáló, ellenőrző, illetve tanúsító szervezeteket.

e) Ellátja az Egyetemes Elektronikus Hírközlési Támogatási Kassza működtetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott hatósági feladatokat.

f) Ellátja az egyes elektronikus hírközlési szolgáltatókat terhelő felügyeleti díjfizetéssel összefüggő feladatokat.

g) Eljár az építésfelügyelettel kapcsolatos hatósági ügyekben. Ennek keretében elkészíti az éves építésfelügyeleti ellenőrzési tervet és gondoskodik annak végrehajtásáról, valamint vezeti a felelős műszaki vezetői és az építési műszaki ellenőri névjegyzéket, dönt a névjegyzékbe vételi, illetőleg meghosszabbítási ügyekben.

11. Postaszabályozási osztály

A Postaszabályozási osztály a közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes tevékenységét segítő szakmai döntéselőkészítő szerv, mely a postai szektor szabályozásában önállóan is eljár. A közigazgatási és felügyeleti főigazgató-helyettes a Postaszabályozási osztály közreműködésével irányítja a felügyeleti főosztályok postai piacfelügyeleti tevékenységét.

A szabályozási feladatok körében:

a) Elemzi a postai szektor helyzetét, fejlődési tendenciáját.

b) Javaslatot tesz a postaszabályozás általános struktúrájára, a szabályozás alapvető rendszertechnikai dokumentumaira és azok tartalmára.

c) Kezdeményezi a nemzetközi postai szabványok hazai bevezetését, és ennek érdekében szakterületén figyelemmel kíséri a nemzetközi szabványosítási tevékenységet, részt vesz a nemzetközi postai szervezetek szabványosítási munkájában.

d) Felelős a postai szolgáltatások költségszámításával, árszabályozásával és a postai szolgáltatók számviteli szétválasztásával kapcsolatos hatósági feladatok ellátásának szakmai megalapozásáért.

e) Szakmai, szakértői hátteret biztosít posta specifikus kérdésekben.

A hatósági feladatok körében:

a) Ellátja a postai szolgáltatók piacra lépésével kapcsolatban a hatósági engedélyezési és bejelentés nyilvántartási feladatokat, valamint a szolgáltatások törlésével, szolgáltatók megszűnésével kapcsolatos tevékenységet. Elvégzi az egyetemes postai szolgáltató üzletszabályzatának jóváhagyásával, módosításával kapcsolatos hatósági tevékenységet, ennek keretében ajánlásokat dolgoz ki a postai üzletszabályzatokkal szemben támasztott elvárásokról.

b) Nyilvántartást vezet a postai szolgáltatókról.

c) Kidolgozza, és folyamatosan felülvizsgálja a postai szolgáltatások megfelelőségértékelési módszereit, követelményeit és dokumentumait. Az értékelések eredményeit az illetékes nemzetközi szervezetek felé továbbítja.

d) A postai szolgáltatókkal egyezteti a választható minőségbiztosítási/megfelelőségértékelési eljárásokat szolgáltatás/termék csoportonként, szükség szerint módosítja és továbbfejleszti alkalmazásukat.

e) Kidolgozza és karbantartja a postai hatósági minőségfelügyelet által alkalmazandó egységes mérési módszereket. Összeállítja az országos vizsgálatok eredményének értékelését és gondoskodik a megfelelő szervezetek tájékoztatásáról. Meghatározza az egyetemes postai szolgáltatások minőségi szintjeit.

f) Kialakítja és karbantartja a postai hatósági adatbázist. Kezeli a postai szolgáltatók adatszolgáltatásával kapcsolatos tevékenységeket. Feldolgozza és elemzi a beérkező adatokat.

g) Elkészíti az egyetemes postai szolgáltatás és a postapiaci verseny alakulásáról készített hatósági beszámolót.

Jogi főigazgató-helyettes által vezetett szervezeti egységek

12. Hírközlésjogi Igazgatóság

13. Általános Jogi Igazgatóság

13.1 .Gazdasági jogi osztály

13.2. Igazgatási osztály

A jogi főigazgató-helyettes által vezetett szakterület a Tanács és a Hivatal tevékenységéhez kapcsolódó jogi szakértői támogatást nyújt.

A Tanács, illetve valamely tagja felkérésére - a főigazgató egyetértésével - a Tanács eljárásához, illetve döntéseihez szükséges jogi szakértői támogatást nyújt minden olyan elektronikus hírközlési piacot és annak szereplőit érintő ügyben, amely a Tanács feladat- és hatáskörébe tartozik, és amely ügyben a Tanács érdemi döntést hoz.

A jogi főigazgató-helyettes részt vesz a Tanács ülésein.

A jogi főigazgató-helyettes által vezetett szakterület a Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben szakértői támogatást nyújt a szabályozási környezet értelmezéséhez, alkalmazásához.

12. Hírközlésjogi Igazgatóság

A főosztály munkáját a főosztályvezető vezeti, akit az általános jogkörű főosztályvezetőhelyettes helyettesít.

a) Hatósági ügyekben peres képviseletet lát el, mely tevékenysége kiterjed az első- és másodfokú iratok feldolgozására, a peres ügyekben való nyilatkozattételre, az iratok bíróság részére történő megküldésére és a Hatóság bíróság előtti képviseletére, valamint a jogorvoslati cselekmények érvényesítésére.

b) A bíróság előtti peres ügyekben a bírósági beadványokat, mint vezető jogtanácsos a jogi főigazgató-helyettes jogosult aláírni, e jogkörét a perben eljáró jogtanácsosra átruházhatja.

c) Működési területén jogszabály-értelmezési, jogalkalmazási kérdésekben jogi megoldásokat, szakvéleményt dolgoz ki, belső állásfoglalásokat készít az egységes jogalkalmazás érdekében.

d) Hatósági ügyekben, illetve a Tanács/Hivatal döntéshozatala során felmerülő problémás kérdésekben megkeresésre jogi segítséget nyújt, jogi véleményt, javaslatot dolgoz ki.

e) Vezetői döntés vagy valamely szakterület felkérése alapján végzi a szakmai ügyek jogi előkészítését.

f) Nagyobb jelentőségű ügyekben (pl. piacazonosítás) az elnök vagy valamely szervezeti egység megkeresésére kidolgozza a követendő eljárást, ha a jogszabály nem ad kellő iránymutatást vagy nagy szabadságot biztosít a jogalkalmazónak.

g) A Tanács által hozott eljárási határozatok (pl. bírság) esetén az elnök jogorvoslati eljárása során döntéselőkészítést végez.

h) Ellátja a hírközlést érintő jogszabályok szakmai előkészítését, a jogszabály-előkészítés Hatóságon belüli koordinálását, megküldi a jogszabály-tervezeteket észrevételezés céljából az érintett szakterületek részére, javaslatot tesz a jogszabály-tervezetek szövegére; véleményezi a beérkező jogszabály-tervezeteket; elkészíti az egységes, az érintett szakterületek észrevételeit is figyelembe vevő javaslatot.

i) Rendszeresen figyelemmel kíséri a hatályos hírközlési jogszabályokat, illetve hírközlési ágazatra vonatkozó közösségi jogszabályokat, ezek módosításait, valamint ezekről valamennyi szervezeti egység részére tájékoztatást nyújt.

j) Ellátja a működés támogatásával összefüggő peres képviseletet.

k) Döntésre előkészíti a jogvitás ügyeket.

l) Biztosítja a jogi szakértői hátteret, illetve a döntések jogi megalapozását a közgazdasági főigazgató-helyettes által vezetett szakterületnek a Tanács hatósági feladataihoz kapcsolódó eljárásaiban, így különösen a piacazonosításhoz és a jelentős piaci erejű szolgáltatókra kirótt kötelezettségek teljesítéséhez kapcsolódó eljárások tekintetében.

13. Általános Jogi Igazgatóság

A főosztály szervezeti egységei:

13.1. Gazdasági jogi osztály

13.2. Igazgatási osztály

13.1. Gazdasági jogi osztály

a) A Hatóság tevékenységének jogszerűsége érdekében jogi támogatást nyújt a főigazgató feladatainak ellátásához.

b) A közbeszerzési folyamatok vonatkozásában jogi támogatást nyújt, biztosítja a részvételt a Közbeszerzési Bizottság munkájában.

c) Ellátja a polgári jogi szerződések előkészítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá jogi szempontból véleményezi a szervezeti egységek által előkészített szerződéstervezeteket, a szerződések módosításait, a vélemény azonban a gazdasági-célszerűségi megfontolásra nem terjed ki, valamint ellenjegyzi a Hatóság által kötendő szerződéseket.

d) Közreműködik a szerződésekből eredő igények érvényesítésében.

e) Működési területén jogszabály-értelmezési, jogalkalmazási kérdésekben jogi megoldásokat, szakvéleményt dolgoz ki, belső állásfoglalásokat készít az egységes jogalkalmazás érdekében.

f) A Hatóság működéséhez kapcsolódóan jogi támogatást nyújt, közreműködik a működés támogatásával összefüggő peres ügyek képviseletében.

g) Végzi az Eht.-ben rögzített, az elnök hatáskörébe tartozó, a Hatóság tevékenységével összefüggő együttműködési megállapodások jogi előkészítését.

13.2. Igazgatási osztály

a) Kidolgozza az iratkezelési feladatok ellátásával kapcsolatos folyamatokat, és javaslatot tesz ezen folyamatok tekintetében belső szabályozók kiadására.

b) Ellátja a Hatóság budapesti telephelyein az iratkezelési feladatokat, valamint irányítja, felügyeli és ellenőrzi a Hatóság iratkezelési tevékenységét.

c) Előkészíti, koordinálja, kiadja a belső szabályozókat a Hatóság működésével, feladatellátásával összefüggésben, ellátja a szabályozók aktualizálását, valamint a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos feladatokat.

d) Vezeti a Hatóság bélyegző nyilvántartását, koordinálja a megrendeléseket.

Közgazdasági főigazgató-helyettes által vezetett szervezeti egységek

14. Piacelemzési Igazgatóság

15. Módszertani és Kutatási Igazgatóság

15.1. Piackutatási és piaci monitoring osztály

16. Közgazdasági Szabályozási Igazgatóság

16.1. Mobil költségelemző osztály

16.2. Vezetékes költségelemző osztály

16.3. Kiskereskedelmi árak osztály

17. Eljárásrendi osztály

A közgazdasági főigazgató-helyettes által vezetett szakterület ellátja a Tanács és a Hivatal hírközlés-szabályozási közgazdasági szakmai szakértői támogatását.

A Tanács, illetve valamely tagja felkérésére - a főigazgató egyetértésével - a Tanács eljárásához, illetve döntéseihez szükséges közgazdasági szakmai szakértői támogatást nyújt minden olyan elektronikus hírközlési piacot és annak szereplőit érintő ügyben, amely a Tanács feladat- és hatáskörébe tartozik, és amely ügyben a Tanács érdemi döntést hoz.

A közgazdasági főigazgató-helyettes részt vesz a Tanács ülésein.

A közgazdasági főigazgató-helyettes által vezetett szakterület a Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben közgazdasági szakértői támogatást nyújt a szabályozási környezet értelmezéséhez, alkalmazásához.

14. Piacelemzési Igazgatóság

a) Felel azért, hogy a piacelemzési eljárás határidőben megkezdésre és lefolytatásra kerüljön, valamint azért, hogy a határozatok a megfelelő szakmai tartalommal a Tanács elé kerüljenek. Mindezek érdekében koordinálja a szakértők együttműködését.

b) A jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók számára megállapított egyes kötelezettségek teljesítésével, illetve megszegésével összefüggésben eljárást kezdeményez, felel azért, hogy ezen eljárások határidőben kerüljenek lefolytatásra, ennek érdekében koordinálja a szakértők együttműködését.

c) Összeállítja a Tanács hatáskörébe tartozó piacelemzési projekt tervét, egyezteti az erőforrások rendelkezésre állását.

d) Ellátja a piacelemzési projekt projektmenedzsment feladatait.

e) Projektmonitoring tevékenységet lát el.

f) A piacelemzés során együttműködik az eljárásban részt vevő szakértőkkel és szervezeti egységekkel, valamint közreműködik a workflow menedzsment és optimalizálás biztosításában.

g) Közreműködik a piacelemzéshez szükséges kérdőívek feldolgozásában. A piacelemzéshez kapcsolódóan adatelemzést végez, különös tekintettel az adatok elektronikus feldolgozásának ellenőrzésére, valamint az új szempontok szerinti gyűjtések kialakítására.

h) Közreműködik határozattervezetek előkészítésében, és a piacelemzéssel kapcsolatos szolgáltatói konzultációk lebonyolításában.

i) Közreműködik a piacelemzési eljárással kapcsolatos Európai Bizottság előtti notifikációs eljárásban.

j) A piacelemzési eljárás során az EU notifikációs eljárásban tanácsadói tevékenységet végez.

15. Módszertani és Kutatási Igazgatóság

a) Közgazdasági kérdésekben szakmailag támogatja a piacazonosítás, piacelemzés, jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosítása, kötelezettségek kirovása eljárást. A hatályos jogszabályok, az Európai Bizottság által kiadott állásfoglalások és EU joganyagok figyelembevételével folyamatosan frissíti a piacelemzés módszertanát, valamint megoldási javaslatokat készít a felmerülő elvi kérdések tisztázása érdekében belső és szolgáltatói konzultációk alapján.

b) Végzi a piacszabályozást előkészítő szakértői tevékenység (pl. új jogszabályok, rendeleti változások) módszertani megalapozását, a módszertan fejlesztését.

c) Az árpréssel kapcsolatos ügyekben módszertani támogatást nyújt.

d) Végzi az egyes, összetettebb piacszabályozási, módszertani kérdések előkészítését, elsősorban modellkészítést, módszerek kialakítását, különösen

- a jelentős piaci erejű szolgáltatókra kirótt kötelezettségekkel kapcsolatban (pl. tőkeköltség számítás és aktualizálás, árprés vizsgálati rendszer fejlesztése stb.),

- korlátos erőforrással (pl. frekvencia) való gazdálkodáshoz kapcsolódó projektekben,

- egyéb, a Tanács és Hivatal által igényelt szakmai kérdésekben.

e) Támogatja a módszertani fejlesztések gyakorlati bevezetését és alkalmazását, különösen a jelentős piaci erejű szolgáltatókra kirótt új típusú kötelezettségek esetén.

f) Közreműködik a Gazdasági Versenyhivatallal közös elemzések, módszertani megközelítések kidolgozásában, részt vesz a társhatósági közös tevékenységben.

g) Feladata ellátása érdekében folyamatosan figyelemmel kíséri és elemzi nemzetközi szabályozás elméletét és gyakorlatát.

15.1. Piackutatási és piaci monitoring osztály

a) Végzi a Hatóság piackutatásainak tervezését, menedzselését (szakcégekkel történő lebonyolítását) . Felelős a Hatóság piackutatásainak megtervezéséért, szakmai tartalmáért, a piackutatások, keresleti, illetve kínálati oldali piaci felmérések koordinálásáért. Éves kutatási tervet készít.

b) Végzi a kutatások, felmérések eredményeként előállt adatbázisok elemzését, javaslatot tesz az elemzések módszertani fejlesztésére, illetve fejleszti az adatbázisokban szereplő információk szabályozói célú hasznosítását.

c) Feldolgozza a piacfelügyeleti tevékenység eredményeként megszerzett információkat, szinten tartja, illetve fejleszti a Hatóság piacismeretét.

d) Piaci monitoring tevékenységet végez, rendszeres jelleggel monitoring és kapcsolódó elemzéseket készít, végzi a nemzetközi szervezetek által igényelt piaci adatszolgáltatás szakmai előkészítését.

e) Összehangolja az OSAP adatgyűjtéssel kapcsolatos hatósági tevékenységeket.

16. Közgazdasági Szabályozási Igazgatóság

A főosztály szervezeti egységei:

16.1. Mobil költségelemző osztály

16.2. Vezetékes költségelemző osztály

16.3. Kiskereskedelmi árak osztály

16.1. Mobil költségelemző osztály

a) A Tanács hatáskörébe tartozó, mobil rádiótelefon szolgáltatókkal kapcsolatos ügyek tekintetében előkészíti

- a költségalapúságra, költségkimutatásra, hálózati szolgáltatások díjaira;

- a számviteli szétválasztásra, annak jóváhagyására vonatkozó döntéseket.

b) Ellenőrzi és felülvizsgálja a mobil távközlési szolgáltatóktól beérkezett költségmodel-leket.

c) Kialakítja a mobil szolgáltatók összekapcsolási szerződéseinek hatályos jogszabályok szerinti közgazdasági feltételrendszerét.

d) Az összekapcsolási szolgáltatások árazásához kapcsolódó költségszámítási szabályok fejlesztésére javaslatot tesz.

e) Ellátja a mobil hírközlési szolgáltatók költségszámítási kötelezettségeivel kapcsolatos bottom-up LRIC költségmodell kezelését.

f) Ellenőrzi a mobilszolgáltatói és a postai szolgáltatásra vonatkozó számviteli szétválasztási adatszolgáltatásokat. Biztosítja a számviteli elkülönítés konzisztenciáját a jelentős piaci erő meghatározása során.

g) Fejleszti a számviteli szétválasztási kimutatások elemzési módszereit, javaslatot tesz az elemzésekből levonható következtetések felhasználásának lehetőségeire.

h) Támogatja a mobil piacokon a piacelemzések elvégzését, a piacelemzési folyamat során javaslatot tesz az adott piacon alkalmazható kötelezettség kiválasztására.

i) Peres és jogvitás eljárásokban közgazdasági szakértői támogatást nyújt a jogi főigazgatóhelyettes által vezetett szervezeti egységek részére.

16.2. Vezetékes költségelemző osztály

a) A helyhezkötött hírközlési szolgáltatók Tanács hatáskörébe tartozó ügyeinek körében előkészíti

- a költségalapúsággal, költségkimutatással, hálózati szolgáltatások díjaival kapcsolatos döntéseket,

- kidolgozza a helyhezkötött hírközlési szolgáltatókat érintő döntéselőkészítő dokumentumokat.

b) Ellenőrzi és felülvizsgálja a helyhezkötött hírközlési szolgáltatók összekapcsolási és hurokátengedési referenciaajánlatai keretében beérkezett LRIC és FDC alapú költségmodelleket.

c) Ellátja az összekapcsolási és hozzáférési szolgáltatások árazásához kapcsolódó költségszámítási modellek és módszerek fejlesztését.

d) A helyhezkötött hírközlési szolgáltatók vonatkozásában közreműködik a távközlési szolgáltatók közötti hozzáférési és összekapcsolási szerződések hatályos jogszabályok szerinti közgazdasági feltételrendszerének kialakításában.

e) Ellátja a helyhezkötött hírközlési szolgáltatók költségszámítási kötelezettségeivel kapcsolatos bottom-up LRIC költségmodell kezelését, illetve fejlesztését.

f) Ellenőrzi és felülvizsgálja a helyhezkötött hírközlési szolgáltatók számviteli szétválasztási kimutatásait. Kidolgozza a számviteli szétválasztással, illetve annak jóváhagyásával kapcsolatos döntéselőkészítő dokumentumokat. Elemzi a helyhezkötött hírközlési szolgáltatók jóváhagyott számviteli szétválasztási kimutatásait.

g) Ellátja a számviteli szétválasztási kimutatások elkészítéséhez kapcsolódó módszertan fejlesztését. Fejleszti a számviteli szétválasztási kimutatások elemzési módszereit, javaslatot tesz az elemzésekből levonható következtetések felhasználásának lehetőségeire.

h) Ellenőrzi és felülvizsgálja a helyhezkötött hírközlési szolgáltatók nettó elkerülhető költségszámítási beadványait.

i) Közreműködik a nettó elkerülhető költségszámítás módszertanának fejlesztésében.

j) Támogatja a helyhezkötött nagykereskedelmi piacokon a piacelemzések elvégzését, a piacelemzési folyamat során javaslatot tesz az adott piacon alkalmazható kötelezettség kiválasztására.

k) Peres és jogvitás eljárásokban közgazdasági szakértői támogatást nyújt a jogi főigazgatóhelyettes által vezetett szervezeti egységek részére.

16.3. Kiskereskedelmi árak osztály

a) A Tanács hatáskörébe tartozó, kiskereskedelmi árakkal kapcsolatos ügyek tekintetében előkészíti a vonatkozó tanácsi döntéseket, kidolgozza a döntéselőkészítő dokumentumokat.

b) Támogatja a kiskereskedelmi piacokon a piacelemzések elvégzését, a piacelemzési folyamat során javaslatot tesz az adott piacon alkalmazható árjellegű kötelezettség meghatározására, módosítására.

c) Közreműködik a kiskereskedelmi piacokon alkalmazható árjellegű kötelezettségek módszereinek továbbfejlesztésében.

d) Ellenőrzi és felülvizsgálja a kiskereskedelmi piacokon kirótt árjellegű kötelezettségek teljesítését, vizsgálja az ennek keretében beérkezett szolgáltatói beadványokat, javaslatot tesz a hatósági döntésre.

e) Végzi a Hatóság hatáskörébe tartozó kiskereskedelmi ár, illetve árindex ellenőrzési feladatokat.

f) Kidolgozza, fejleszti az árindex ellenőrzés módszertani elemeit, meghatározza az árellenőrzéshez szükséges adatszolgáltatási kötelezettségeket.

g) Az ár és árindex ellenőrzésével összefüggésben vizsgálja az Általános Szerződési Feltételekben foglalt tarifák és tarifacsomagok képzését és alkalmazását.

h) Peres és jogvitás eljárásokban közgazdasági szakértői támogatást nyújt a jogi főigazgatóhelyettes által vezetett szervezeti egységek részére.

17. Eljárásrendi osztály

a) Ellátja a Tanácshoz címzett ügyek osztályozását, szignálásra történő előkészítését.

b) Ellátja a jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók azonosításához kapcsolódó eljárás lebonyolításában szükséges adminisztratív háttértámogatást.

c) Ellátja a Tanács ügyrendjében szereplő, az eljárások megindításával kapcsolatos döntéselőkészítési feladatokat.

d) Eljárásjogi szakértői támogatás keretében ellátja a Tanács hatáskörébe tartozó valamennyi hatósági ügy egységes kezelését, az ügyek elintézéséhez szükséges adminisztratív, technikai támogatást nyújt.

e) Szervezi, lebonyolítja, koordinálja a Tanács hatósági ügyeihez kapcsolódó tárgyalásokat, konzultációkat, egyeztetési eljárásokat, nyilvános meghallgatásokat.

f) Gondoskodik a lezárult ügyek dokumentumainak feldolgozásáról, nyilvántartások vezetéséről, felelős a törvényben meghatározott - az ügyekhez kapcsolódó - információk közzétételéért.

g) Figyelemmel kíséri a Tanács döntéseinek határidőben történő érvényesülését, ennek érdekében nyilvántartja a Tanács által hozott hatósági határozatokat. Szükség esetén javaslatot tesz a végrehajtási eljárás megindítására, előkészíti az azzal kapcsolatos eljárási cselekményeket, döntéseket.

h) Ha a Tanács hatáskörébe tartozó ügyben elektronikus hírközlésre vonatkozó jogszabály megsértéséről értesítést kap, vagy ezzel kapcsolatos bejelentés érkezik a Tanácshoz, javaslatot tesz az eljárás hivatalból történő megindítására.

Műszaki főigazgató-helyettes által vezetett szervezeti egységek

18. Műszaki Szabályozási Igazgatóság

18.1. Azonosító szabályozási és gazdálkodási osztály

18.2. Műszaki és technológiai elemző osztály

19. Frekvenciagazdálkodási Igazgatóság

19.1. Spektrumgazdálkodási osztály

19.2. Frekvenciatervezési és -koordinációs osztály

19.3. Frekvenciaengedélyezési osztály

20. Mérésügyi Igazgatóság

20.1. Rádiómonitoring osztály

20.2. Rádióellenőrző és zavarvizsgáló osztály

20.3. Berendezésmérő osztály (Mérő laboratórium)

A műszaki főigazgató-helyettes által vezetett szervezeti egységek ellátják a Tanács és a Hivatal hírközlés-szabályozási műszaki szakmai szakértői támogatását.

A Tanács, illetve valamely tagja felkérésére - a főigazgató egyetértésével - a Tanács eljárásához, illetve döntéseihez szükséges műszaki szakmai szakértői támogatást nyújt minden olyan elektronikus hírközlési piacot és annak szereplőit érintő ügyben, amely a Tanács feladat- és hatáskörébe tartozik, és amely ügyben a Tanács érdemi döntést hoz.

A műszaki főigazgató-helyettes részt vesz a Tanács ülésein.

A műszaki főigazgató-helyettes által vezetett szakterület a Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozó ügyekben műszaki szabályozási szakértői támogatást nyújt a szabályozási környezet értelmezéséhez, alkalmazásához. A műszaki főigazgató-helyettes által vezetett szakterület ellátja a Hivatal hatáskörébe rendelt frekvenciagazdálkodási és azonosító gazdálkodási hatósági feladatokat, valamint nemzetközi koordinációs tevékenységet, illetve az ezekkel kapcsolatos nyilvántartási tevékenységet.

18. Műszaki Szabályozási Igazgatóság

A főosztály szervezeti egységei:

18.1. Azonosító szabályozási és gazdálkodási osztály

18.2. Műszaki és technológiai elemző osztály

18.1. Azonosító szabályozási és gazdálkodási osztály

A szabályozási feladatok körében:

a) Közreműködik a Kormány azonosító gazdálkodással kapcsolatos szabályozási politikájának kialakításában és a miniszter megbízása alapján képviseli irányelveit a nemzetközi szervezetekben.

b) A szabályozási politika irányelveinek betartásával gazdálkodik az azonosítókkal, mely tevékenység magába foglalja az azonosítók lekötését, kijelölését, visszavonását, és eljárást a hatósági ügyekben.

c) Figyelemmel kíséri az új távközlési hálózatokat és szolgáltatásokat, és tapasztalatai alapján javaslatot tesz az azonosítókkal kapcsolatos szabályozási politika módosítására.

d) A szolgáltató kérésére eljár a nemzetközi szervezeteknél (ITU-T) a hatáskörükbe tartozó azonosítók kijelölésének érdekében.

e) Vezeti a nemzetközi ajánlásokban előírt, azonosító gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartásokat és bejelenti azokat az ITU-T-nek.

f) Felelős a központi referencia-adatbázis létrehozásáért és működtetéséért, a felmerülő hibák behatárolásáért és elhárításáért, valamint funkcionális és mennyiségi igényeknek megfelelő fejlesztéséért, és ennek érdekében figyelemmel kíséri az elektronikus hírközlési piac fejlődését.

A hatósági feladatok körében:

a) Ellátja az azonosítók lekötésével, kijelölésével, valamint visszavonásával kapcsolatos feladatokat.

b) Az azonosítók lekötéséért, használatáért fizetendő díjak megállapításához szükséges számlázási alapadatokat átadja a számlázásért felelős Pénzügyi és számviteli osztálynak.

c) Vezeti a jogszabályban előírt, azonosító gazdálkodással kapcsolatos nyilvántartásokat.

d) Szakmai támogatást nyújt az azonosító gazdálkodással kapcsolatos piacfelügyeleti tevékenységhez.

e) Ellátja a központi referencia-adatbázis ügyintézői feladatait.

18.2. Műszaki és technológiai elemző osztály

a) Végzi a Tanács hatáskörébe tartozó ügyek műszaki szakértői kidolgozását. Ennek érdekében

- műszaki szakértői elemzéseket végez beadványok műszaki, technológiai tartalmú részei tekintetében;

- szakértői támogatást nyújt a Tanács számára a felmerülő műszaki problémák, illetve a műszaki hátteret igénylő feladatok megoldásában.

b) A Hatóság feladat- és hatáskörébe tartozóan

- műszaki és szabályozási szakértői hátteret nyújt az Eht. és végrehajtási rendeletei által meghatározott szabályozási környezet értelmezéséhez, alkalmazásához, és az igényeknek megfelelő továbbfejlesztéséhez;

- műszaki és szabályozási szakértői hátteret nyújt a hálózatok forgalomirányítási és teljesítőképességi követelményeinek a meghatározásához és karbantartásához, a távközlő hálózatok és szolgáltatások minőségi követelményrendszerének kialakításához és folyamatos karbantartásához, valamint a közös létesítményhasználat során felmerülő műszaki és szabályozási kérdésekben;

- szakértői támogatást nyújt a távközlő hálózatokkal és távközlési szolgáltatásokkal kapcsolatos másodfokú hatósági eljárások műszaki kérdéseiben.

c) Szervezetten készül az új technológiák, hálózati jövőképek, szolgáltatások befogadására és tanulmányozza a különböző technológiájú hálózatok együttműködésének lehetőségeit.

d) Figyelemmel kíséri a távközlési szolgáltatások fejlődését, rendszerezését és ezek alapján kialakítja és harmonizálja a távközlési szolgáltatások meghatározásait és besorolását.

e) Technológiai elemzéseket végez az új technológiák bevezetése és a jövő szempontjából kiemelkedő innovatív megoldások feltérképezése tárgyában.

f) Figyelemmel kíséri a hazai és nemzetközi szabványosítás eredményeit, koordinálja a Hatóság szakértőinek szabványosítással kapcsolatos munkáját, műszaki szakértői támogatást nyújt a szabványok értelmezésével kapcsolatban, az Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatósággal közösen megszervezi a szabványügyekkel kapcsolatos hatósági vélemények kialakítását és a Hatóság képviseletét.

g) Meghatározza az egyetemes távközlési szolgáltatás műszaki követelményeit.

19. A Frekvenciagazdálkodási Igazgatóság

A főosztály szervezeti egységei:

19.1. Spektrumgazdálkodási osztály

19.2. Frekvenciatervezési és -koordinációs osztály

19.3. Frekvenciaengedélyezési osztály

19.1. Spektrumgazdálkodási osztály

a) Felméri és értékeli a hazai frekvenciafelhasználási igényeket, a hazai és nemzetközi trendeket, kezdeményezi a Frekvenciasávok Nemzeti Felosztási Táblázata (FNFT) időszakos és szükség szerinti felülvizsgálatát, terveket készít a polgári és nem polgári sávmegosztásokra, sávhasználatokra és sávátrendezésekre.

b) Kidolgozza a frekvenciafelhasználás alapelveit, javaslatot tesz a frekvenciasávok felhasználási és frekvenciakiosztási szabályaira, illetve műszaki és eljárási követelményeire.

c) Vezeti az FNFT, a Rádió Alkalmazási Táblázat (RAT) és az Európai Frekvencia Információs Rendszer (EFIS) központi adatbázisát, gondoskodik azok folyamatos karbantartásáról.

d) Elvégzi az új rádiószolgálatok, illetve rendszerek bevezethetőségének és egymásra hatásának frekvenciagazdálkodási vizsgálatát, javaslatot tesz megvalósításuk feltételeire és frekvenciakiosztási és felhasználási követelményeire.

e) A frekvenciaspektrum európai harmonizációjához vizsgálja és elemzi a sávhasználat hazai összefüggéseit és az ilyen nemzetközi felmérésekhez adatokat szolgáltat.

f) Kidolgozza a nemzetközi preferált frekvenciakiosztási terveket, és részt vesz azok nemzetközi elfogadtatásában.

g) Vizsgálja a NATO igények magyarországi teljesíthetőségét polgári szempontból.

h) Kidolgozza a Hírközlési Hatóság frekvenciagazdálkodásra vonatkozó belső műszaki és eljárási szabályait.

i) Kidolgozza a rádiós interfészek követelményeit, és azt bejelentésre előkészíti az EU Bizottságának.

j) Vizsgálja az EU tagországai által, notifikációs célból bejelentett műszaki szabályait, és javaslatot tesz azok elfogadására.

k) Részt vesz a frekvenciagazdálkodást érintő frekvenciafelhasználási, szabványalkotási munkában.

l) Javaslatot tesz a frekvenciadíjkoncepciójára, kidolgozza azok műszaki elveit.

m) Vizsgálja az engedélyezett frekvencia felhasználásokat az FNFT-nek és a sávfelhasználási szabályoknak való megfelelősége szempontjából.

n) Részt vesz a frekvenciaárverés vagy -pályáztatás kidolgozásában és elkészíti azok műszaki feltételeit.

19.2. Frekvenciatervezési és -koordinációs osztály

a) Végzi a műholdas, közép- és rövidhullámú rendszerek célterület besugárzási vizsgálatát, tervezését.

b) Kidolgozza a nemzeti és regionális műholdas rendszerek műszaki követelményeit, részt vesz azok hasznosításával kapcsolatos munkákban.

c) A hazai frekvenciafelhasználás érdekében frekvenciakoordinációs stratégiát dolgoz ki, előkészíti az e célú két- és többoldalú nemzetközi szakértői tárgyalásokat, gondoskodik a jegyzőkönyvekben megfogalmazott feladatok végrehajtásáról.

d) Ellátja a korszerű frekvenciagazdálkodást támogató számítógépes rendszerek fejlesztésével, módszereinek kidolgozásával kapcsolatos feladatokat.

e) Elvégzi a rádiószolgálatok, valamint a polgári-nem polgári rendszerek közötti összeférhetőségi vizsgálatokat, követelményrendszert állít össze, és részt vesz ezek nemzetközi kidolgozásában.

f) Részt vesz a nemzetközi preferált frekvenciakiosztási tervek kidolgozásában, és végzi azok nemzetközi elfogadtatását.

g) Operatív nemzetközi frekvenciakoordinációt folytat a két- és többoldalú megállapodások, valamint a Nemzetközi Rádiószabályzat (RR) értelmében. Gondoskodik a Magyar Igazgatás által használt frekvenciák nemzetközi státuszának biztosításáról.

h) Ellátja a nem polgári célú frekvenciatartomány nemzetközi koordinációját.

i) Naprakészen tartja a vonatkozó kül- és belföldi koordinációs adatbázisokat.

j) Figyelemmel kíséri a rádiószolgálatokkal kapcsolatos ITU-BR heti körleveleket, vizsgálja a Magyar Igazgatást érintő bejelentéseket, szükség szerint intézkedéseket kezdeményez.

k) Meghatározza a nemzetközi frekvenciakoordinációhoz szükséges tevékenység nemzetközi szintű egységes szoftverigényét.

l) Elvégzi a frekvenciatervezéshez szükséges összeférhetőségi (EMC) vizsgálatokat.

Gondoskodik a nemzetközi rádiózavar-bejelentések kivizsgálásáról, megoldásáról. m) Az analóg és digitális műsorszóró szolgálatok részére elvi frekvenciaterveket készít és vezeti a hazai és külföldi műsorelosztó állomások nyilvántartását. n) Ellátja az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tevékenységével kapcsolatos, a Hatóságra háruló feladatokat, így különösen kidolgozza a műsorszolgáltatási pályázatok előkészítéséhez szükséges műsorszolgáltatási lehetőségek jegyzékét és az ehhez tartozó frekvenciaterveket, illetve szakmai képviseletet biztosít az ORTT által tartott nyilvános meghallgatáson.

o) Kidolgozza a műsorszolgáltatás helyi, körzeti, regionális és országos nemzeti frekvenciatervet, biztosítja azok nyilvánosságát.

p) Az ideiglenes műsorszórás megvalósításához - a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény értelmében - kiadja a frekvenciatervben nem szereplő műsorszolgáltatási lehetőségekre vonatkozó igazolásokat. q) Igénylők által készítendő műsorszórási frekvenciatervekhez adatszolgáltatást nyújt, az elkészített frekvenciaterveket elbírálja.

r) A műsorszolgáltatási szerződéssel rendelkezőkkel egyeztetéseket végez a nemzeti frekvenciatervek módosítására vonatkozóan.

s) Ellátja a műsorszórás engedélyezésével kapcsolatos feladatokat.

19.3. Frekvenciaengedélyezési osztály

a) Lefolytatja a Hatóság frekvenciakijelölési és rádióengedélyezési eljárásait a földfelszíni műsorszórás kivételével.

b) Ellátja a rádióberendezésekkel, az elektronikus hírközlő berendezésekkel, valamint megfelelőségük kölcsönös elismerésével kapcsolatban a jogszabályban meghatározott hatósági feladatokat.

c) Végzi az engedélyezési eljárás során szükséges belföldi koordinációt.

d) A rádióhálózatok és állomások tervezéséhez adatszolgáltatás nyújt.

e) Megállapítja a frekvenciadíjak mértékét és fizetési gyakoriságát.

f) Elvégzi a frekvencia árverések előkészítését, bonyolítását.

g) Felelős a rádiókezelői vizsgák szervezéséért és lebonyolításáért, gondoskodik a vizsgabizottság felkéréséről.

h) Gondoskodik a vizsgabizonyítványok kiadásáról.

i) Felelős a Hatóság szakhatósági állásfoglalásának kialakításáért és megadásáért, valamint ellátja a szolgalmi jog alapításával kapcsolatos feladatokat az antennák és antenna tartók kérdésében.

j) Végzi a feladatkörével összefüggő nyilvántartások naprakész vezetését.

k) Részt vesz a rádiótávközléssel kapcsolatos számítógépes nyilvántartási rendszer fejlesztésében, tesztelésében.

l) Ellátja a tevékenységével összefüggő statisztikai adatszolgáltatást.

m) Piacfelügyeleti eljárást folytat le az engedélyhez kötött frekvenciahasználattal kapcsolatos jogsértések esetén.

20. Mérésügyi Igazgatóság

A mérésügyi főosztályvezető által irányított szervezeti egységek:

20.1. Rádiómonitoring osztály

20.2. Rádióellenőrző és zavarvizsgáló osztály

20.3. Berendezésmérő osztály (Mérő laboratórium)

20.1. Rádiómonitoring osztály

a) Működteti a mérőszolgálat fix állomásokból álló integrált spektrum monitoring (rádiómegfigyelés), a kiegészítő műholdas monitoring és a 30 MHz alatti frekvenciasávok megfigyelő alrendszerét, valamint a monitoring központot.

b) Ellenőrzi a frekvenciasávok nemzeti felosztására vonatkozó jogszabályban a polgári felhasználás számára meghatározott frekvencián vagy frekvenciasávban működő rádióállomások forgalmi, foglaltsági jellemzőit, és kisugárzott műszaki paramétereit.

c) Fogadja és kivizsgálja a külföldi társigazgatások, hatóságok rádiózavar bejelentéseit, szükség esetén azt helyszíni rádióellenőrzésre vagy felderítésre a Rádióellenőrző és zavarvizsgáló osztályra továbbítja. Intézkedik a rádiózavarok elhárítása érdekében, közreműködik a nemzetközi zavarelhárításban, külföldi eredetű zavar esetén az illetékes szervnél zavarbejelentést tesz.

d) Együttműködik a nemzetközi spektrum monitoring (rádiómegfigyelés) programok végrehajtásában, vételmegfigyeléseket végez, rendszeres időközökben elvégzi a nemzetközi adatszolgáltatással kapcsolatos méréseket.

e) Létrehozza és folyamatosan karbantartja a mérési adatbázist, és biztosítja a hozzáférést a jogosultak számára.

f) Frekvenciamegfigyeléseket végez és adatokat szolgáltat a piacfelügyeleti eljárások számára.

g) Elkészíti a Mérésügyi Tervet.

h) Megszervezi és koordinálja mérőeszköz és méréstechnológiai (módszer) fejlesztéseket.

Elkészíti a mérésügyi fejlesztési terveket.

i) Biztosítja a hatósági feladatok ellátásához szükséges külső mérési kapacitást.

j) Ellátja a mérőműszerek hitelesítésével, kalibrációjával kapcsolatos feladatokat. Elkészíti az éves Kalibrációs Tervet.

k) Ellátja a mérőműszerek felügyeletét, gondoskodik az üzemeltetési feltételekről, intézi a karbantartásokat és a javíttatásokat.

l) Végzi az akkreditált vizsgáló és kalibráló laboratóriumunk időszakos belső auditálását.

m) Tervezi és koordinálja a mérőszolgálati oktatásokat és továbbképzéseket. Elkészíti az éves Oktatási Tervet és gondoskodik annak végrehajtásáról.

n) Elkészíti a mérőszolgálat nemzetközi kapcsolatok tervét.

20.2. Rádióellenőrző és zavarvizsgáló osztály

a) Működteti a mérőszolgálat mobil mérőrendszerekből álló rádióellenőrző integrált alrendszerét.

b) Saját feladatkörében, valamint a Frekvenciagazdálkodási Igazgatóság felkérésére, a rádióengedélyben foglaltak betartásának megállapítása végett ellenőrzi az üzemben tartott rádióberendezéseket, rádióállomásokat és hálózatokat. Méréseiről jegyzőkönyvet készít, a mérési adatokat a mérési adatbázisban rögzíti. Nem megfelelőség megállapítása esetén az engedélyest felszólítja az engedélyszerű állapot helyreállítására. A felszólítás eredménytelensége esetén szabálysértési vagy piacfelügyeleti eljárás lefolytatását kezdeményezi.

c) Felderíti és behatárolja az engedély nélküli rádióadásokat. Méréseiről jegyzőkönyvet készít, a mérési adatokat a mérési adatbázisban rögzíti. Az engedély nélküli rádióberendezés üzemeltetőjét felszólítja az adás azonnali beszüntetésére, ha felszólítása nem jár sikerrel, hatósági felügyeleti eljárást kezdeményez.

d) A zavarelhárítás érdekében lefolytatja a törvényben meghatározott zavarvédelmi hatósági eljárásokat. Szükség esetén szabálysértési eljárást kezdeményez.

e) Felkérésre összehangolt méréseket végez a nemzetközi rádióellenőrző programok végrehajtásában.

f) Feladatainak ellátása során végzi a jogsértő tevékenység folytatásához használt, illetve jogosultság nélkül használt eszközök, illetve berendezések lepecsételését.

g) Hivatalból, vagy az ORTT megkeresésére is hivatalból ellenőrzi a műsorszolgáltatási szerződésben, illetve a rádióengedélyben foglalt műszaki feltételek megvalósulását, és az ellenőrzés eredményéről a Testületet tájékoztatja.

h) Ellátja a térmérő rendszerek kalibrációjával kapcsolatos feladatokat.

i) Kiadja az ORTT pályázatokhoz szükséges ellátatlanságot igazoló nyilatkozatokat.

j) A műszaki főigazgató-helyettes által vezetett szakterület egységes nyilvántartási rendszeréhez átadja a feladatkörével összefüggő adatokat.

20.3. Berendezésmérő osztály (Mérő laboratórium)

a) Működteti a mérőszolgálat akkreditált vizsgáló és kalibráló laboratóriumát.

b) Ellenőrzi a mintavételezett és telephelyére szállított rádióberendezések, távközlési végberendezések, valamint a nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezéseket alapvető követelményeknek való megfelelőségét, a frekvenciahasználati, az elektromágneses összeférhetőségi (EMC) és az összekapcsolási jellemzők mérésével.

c) Mérésekkel ellenőrzi a mérőszolgálat rádióellenőrzési tevékenysége körében részletesebb vizsgálatra telephelyére szállított, rádióberendezéseket, nagyfrekvenciás villamos berendezéseket, valamint a nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezéseket.

d) Piacfelügyeleti tevékenység keretében ellenőrzi a mintavételezett és telephelyére szállított rádióberendezések távközlési végberendezések, valamint a nagyfrekvenciás jelet vagy mellékhatást keltő berendezéseket alapvető követelményeknek való megfelelőségét, a frekvenciahasználati, az elektromágneses összeférhetőségi (EMC) és az összekapcsolási jellemzők mérésével.

e) Elemző és szakértői méréses vizsgálatokat folytat.

f) Közreműködik a kijelölt vizsgáló szervezetek (laboratóriumok) akkreditációnak, illetve kijelölésnek való folyamatos megfelelés ellenőrzésében.

g) Tájékoztatja a Központi piacfelügyeleti osztályt a kijelölt vizsgáló szervezetek ellenőrzési eredményéről, a kijelölésüknek, illetve akkreditációjuknak való megfelelés teljesüléséről.

h) A műszaki főigazgató-helyettes által vezetett szakterület egységes nyilvántartási rendszeréhez átadja a feladatkörével összefüggő adatokat.

i) Őrzi és kezeli a nagyfrekvenciás etalont.

j) Ellátja a mérésügyi szakterületre eső szabványosítási ügyek intézését.

Főigazgató által vezetett szervezeti egységek

21. Információ- és Tudásmenedzsment Igazgatóság

a) Elkészíti a Hatóság adat-, tevékenység- és kompetenciatérképét.

b) Gyűjti, adatbázisban rendszerezi és hozzáférhetővé teszi a Hatóság szervezeti egységei által beszerzett vagy előállított szakmai jellegű információkat/dokumentumokat, koordinálja a Hatóság vezetői információs rendszerének fejlesztésével és működtetésével kapcsolatos feladatokat.

c) Felkutatja és beszerzi a Hatóság kiadványaihoz és a szakmai munkavégzéshez szükséges hazai és nemzetközi szakirodalmi jellegű adatokat, információkat, szakmai adatbázisokat, és biztosítja az ezekhez való hozzáférést.

d) Módszertani támogatást ad és esetenként közreműködik a Hatóság azon programjaiban, fejlesztéseiben, amelyek a folyamatok kialakítását és optimalizálását, a csoportmunkát, az adatok, dokumentumok gyűjtését, strukturálását, tárolását és megosztását, integrált felületeken való gyors, pontos, különböző szempontok szerinti visszanyerését célozzák, javaslatot tesz ezekkel összefüggő belső szabályozásokra.

e) Ellátja a Hírközlési Értesítő kiadásával összefüggő feladatokat. Gondozza és elektronikus formában közreadja a Hatóság Hírközlés-statisztikai adatbázisát.

f) Ellátja a Hatóság webes felületeinek strukturális, funkcionális, ergonómiai kérdéseivel összefüggő fejlesztési és üzemeltetési feladatokat. Koordinálja a szakmai tartalmakat, szervezi a külső és belső webes felületeken biztosítandó információkat, fejleszti és működteti a Hatóság webes tudásportálját, méri a vonatkozó tartalmak felhasználói elégedettségét. Végzi a honlapok tartalmi menedzselését és publikálását biztosító rendszer működtetésével kapcsolatos rendszergazdai feladatokat, helpdesk jellegű támogatást nyújt a rendszer használóinak, és szerepet vállal a műszaki szerkesztésben.

g) Működteti és fejleszti a Hatóság szakkönyvtárát. Témafigyelést, irodalomkutatást végez, karbantartja, frissíti a szakirodalmi jellegű tartalmakat. Gondoskodik a szakfordításokról, a belföldi és külföldi lapszemle elkészítéséről, az elkészült anyagok könyvtári adatbázisba való konvertálásáról.

h) Vezeti és karbantartja a hírközlési ágazat honosított európai, nemzetközi és hazai szabványaiból, és azok fordításaiból létrehozott szabványtárat. i) Nyomon követi, elemzi az Európai Unió és intézményei online felületeinek az információs társadalom témakörébe tartozó tartalmait, gondoskodik a Hatóság tudástárán keresztüli kereshető, gyors elérhetőségéről.

22. Gazdasági Igazgatóság

A főosztály szervezeti egységei:

22.1. Tervezési és kontrolling osztály

22.2. Beszerzési és vagyongazdálkodási osztály

22.3. Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács Irodája Főkönyvelő:

22.4. Pénzügyi és számviteli osztály

22.5. Munkaügyi osztály

A gazdasági főosztályvezető, mint a Hatóság gazdasági vezetője a szervezet működésével összefüggő gazdasági és pénzügyi feladatait az elnök irányítása és a főigazgató felügyelete alatt látja el. Ennek megfelelően tevékenysége felett az elnök közvetlen irányítási és ellenőrzési joggal rendelkezik, a főigazgató felügyelete mellett.

A gazdasági főosztályvezető közvetlenül irányítja a Tervezési és kontrolling osztályt, a Beszerzési és vagyongazdálkodási osztályt, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács Irodáját és a Főkönyvelőt. A gazdasági főosztályvezető általános helyettese a főosztályvezető-helyettes, aki a főkönyvelői cím használatára jogosult.

A gazdasági főosztályvezető a Hatóság közbeszerzési tevékenységének felelős vezetője.

22.1. Tervezési és kontrolling osztály

a) Folyamatosan vizsgálja és elemzi a Hatóság finanszírozási politikáját, és indokolt esetben javaslatot tesz annak módosítására.

b) Kialakítja a Hatóság eljárásaival összefüggő díjmegállapítás közgazdasági módszertanát, kidolgozza a díjképzési szabályzatot és megvalósítja annak gyakorlati alkalmazását.

c) Kidolgozza a tervezés és beszámolás folyamatait, és javaslatot tesz ezen folyamatok vonatkozásában belső szabályozók kiadására.

d) Ellátja a Hatóság (ár) bevételeinek, kiadásainak és költségeinek tervezésével összefüggő gazdasági feladatokat, előkészíti az intézményi költségvetést és a 3 éves gördülőtervet.

e) Koordinálja a komplex üzleti terv végrehajtását.

f) Az éves, negyedéves és havi kontrolling beszámolók keretében vizsgálatokat és elemzéseket végez a Hatóság gazdálkodásának hatékonyabbá tétele, az erőforrások racionális felhasználása érdekében és indokolt esetben javaslatokat tesz a szükséges intézkedésekre.

g) Nyilvántartja a belső gazdálkodási kereteket, kezdeményezi szükség szerinti átcsoportosításukat, értékeli és ellenőrzi teljesítésüket.

h) Ellátja a szellemi tevékenységek gazdálkodási koordinátori feladatait.

i) Ellenőrzi a beszerzések - típusuknak megfelelő - előkészítését.

j) Koordinálja a Hatóság közbeszerzési tevékenységét, gondoskodik az eljárások lebonyolításáról.

k) Felelős a Hatóság, mint költségvetési szerv statisztikai adatgyűjtéssel és nyilvántartással kapcsolatos feladatainak ellátásáért. Gondoskodik az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározott érték feletti szerződések nyilvánosságának biztosításáról.

l) Összeállítja a Hatóság éves szöveges beszámolóját.

m) Ellátja az SAP pénzügyi-gazdasági információs rendszer költségvetés menedzsment- és költségkontrolling feladatait, folyamatainak működtetését.

22.2. Beszerzési és vagyongazdálkodási osztály

a) Felügyeli és ellenőrzi az ingatlanállomány üzemeltetését, állagmegóvását, gondoskodik a budapesti ingatlanok üzemeltetéséről, állagmegóvásáról, vezeti az ingatlan-nyilvántartást. Gondoskodik az ingatlanberuházások, -felújítások végrehajtásáról, az ingatlanok megfelelő szintű technikai védelméről.

b) Gondoskodik a budapesti telephelyeken a napi üzemeltetési, gondnoki, portaszolgálati, sokszorosítási, diszpécseri és szállítási, belső futárszolgálati feladatok ellátásáról.

c) Feladata a munkavégzéshez és az intézmény üzemeltetéséhez szükséges eszközállomány, irodaszer, irodafelszerelés beszerzése, eszköz nyilvántartása és könyvelése (az informatikai és mérési célú eszközök, illetve anyagok kivételével), valamint a gépjárműpark beszerzésének előkészítése, beszerzése, üzemeltetése, kezelése, illetve védelme.

d) Gondoskodik a kommunikációs célú vezetékes és mobil telefon ellátottságról, az ehhez szükséges beruházási, üzemeltetési és jogosultság kiosztási feladatok ellátásáról.

e) Gondoskodik a Hatóság teljes ingatlan-, gépjármű- és vagyonbiztosításáról.

f) Felelős a Hatóság munkabiztonsági, vagyonvédelmi, munka- és tűzvédelmi feladatainak ellátásáért és e feladatokkal összefüggő szabályozás betartásának ellenőrzéséért.

g) Kidolgozza a beszerzés folyamatait, és javaslatot tesz ezen folyamatok vonatkozásában belső szabályozók kiadására.

h) Ellátja az SAP gazdasági-pénzügyi információs rendszer központi cikktörzs és szolgáltatástörzs kezelési feladatait, logisztikai folyamatainak működtetését.

i) Gondoskodik a szervezeti egységek által feltárt, feleslegessé váló, illetve elhasználódott eszközök további hasznosításáról, selejtezéséről.

j) Felelős a Hatóság leltározási feladatainak végrehajtásáért.

22.3.A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács Irodája (a továbbiakban: NHIT Iroda)

Az NHIT Iroda részjogkörű költségvetési egység, a Gazdasági Igazgatóságba tagozódó osztály, melynek vezetője az osztályvezető, aki az irodavezető cím használatára jogosult.

Az NHIT Iroda koordinálja a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács működésével kapcsolatos feladatokat, végzi az ahhoz szükséges adminisztratív tevékenységet.

Az Iroda a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény 5/A. § (2)-(3) bekezdése alapján az NHIT által a Kormányhoz benyújtandó javaslatokhoz, továbbá a Kormánynak, illetve a Kormány tagjainak adandó véleményhez a NHIT részére tárgyalási, illetve döntéselőkészítő anyagot készít.

A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács elnöke - ha a minisztertől ilyen külön felhatalmazást kap - a kapott felhatalmazás időtartama alatt közvetlenül irányítja a Hatóság Hivatala szervezeti egységének, az NHIT Irodának a frekvenciagazdálkodásról szóló 1993. évi LXII. törvény 5/A. § (2)-(3) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos tárgyalási, illetve döntés-előkészítő anyagok készítésére vonatkozó szakmai tevékenységet. Az NHIT elnökének ez a hatásköre nem érinti az elnök jogállását, valamint egyebekben az elnöknek a feladatkörét sem.

A Főkönyvelő

a) Irányítja a Hatóság költségvetési gazdálkodását, folyamatos összhangot képezve a szervezetre háruló kötelezettségek és a hatékony működést megalapozó belső gazdálkodási tervek megvalósítása között.

b) Irányítja az intézményi költségvetés elkészítésével, az előirányzat-felhasználással, az előirányzat-módosítással, könyvvezetéssel, beszámolási kötelezettséggel, bér- és társadalombiztosítási ellátások számfejtésével, készpénzkezeléssel, számlázással, adózással, valamint a vonatkozó adatszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatok jogszabályoknak megfelelő ellátását.

c) Felelős a Hatóság számviteli politikájának kialakításáért, az intézmény számlatükrének, számlarendjének, leltározási és selejtezési szabályzatának, a gazdasági ügyrendnek, a számlázási és pénzkezelési szabályzatnak az elkészítéséért.

d) Felelős az SAP információs rendszer feladatkörébe tartozó moduljainak szakmai működtetéséért, jogszabályi megfelelőségéért, a központosított illetmény számfejtési rendszer működtetéséért.

e) Irányítja és összefogja a Pénzügyi és számviteli osztály, valamint a Munkaügyi osztály munkáját.

22.4. Pénzügyi és számviteli osztály

a) Felelős a költségvetési tervnek megfelelő pénzgazdálkodásért.

b) Kezeli, illetve felügyeli a Hatóság központi pénztárát és a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00287247-00000000 számú előirányzat-felhasználási keret számláját, valamint felügyeli a főosztályok pénzügyi tevékenységét.

c) Vezeti a Hatóság szállítói számláinak, szerződéseinek nyilvántartását, valamint a könyvviteli, számviteli nyilvántartást.

d) Felelős a Hatóság szállítói folyószámlájának nyilvántartásáért, egyenleget közöl, főkönyvi feladásokat készít.

e) Teljesíti a Hatóság költségvetési kiadásait, felelős a pénzkezelés szabályszerű lebonyolításáért.

f) Felelős a Hatóság vevőnyilvántartásáért, egyenleget közöl, fizetésre felszólít, főkönyvi feladásokat készít.

g) Ellátja a Hatóság számlázási feladatait, kezeli a számlareklamációkat.

h) Érvényesíti a Hatóság követeléseit.

i) Kidolgozza a Hatóság számviteli politikáját, elkészíti az intézmény számlatükrét, számlarendjét, leltározási és selejtezési szabályzatát, gondoskodik ezek betartásáról.

j) Végzi a befektetett eszközök, beruházások, készletek, kis értékű tárgyi eszközök mennyiségi és értékbeni nyilvántartásának egyeztetését és ellenőrzését, elszámolja a tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását.

k) Összeállítja a felügyeleti szerv részére benyújtásra kerülő költségvetést.

l) Elkészíti a költségvetési számszaki beszámolókat.

m) Teljesíti a kincstár részéről előírt kötelezettségeket. Egyezteti a kincstári adatszolgáltatásokat.

n) Összefogja, ellenőrzi és teljesíti a Hatóság teljes adózását.

o) Ellátja a munkavállalók élet-, önkéntes nyugdíjkiegészítő biztosítással, továbbá a magánnyugdíjpénztári tagsággal kapcsolatos ügyintézést.

p) Felelős a leltárkiértékelésért és a leltárak elkészítéséért.

q) Kidolgozza a pénzügyi és számviteli folyamatokat, és javaslatot tesz ezen folyamatok tekintetében belső szabályozók kiadására.

r) Felelős az SAP pénzügyi-gazdasági információs rendszerben a főkönyvi könyvelés, vevő analitikus nyilvántartás vezetése, szállító analitikus nyilvántartás vezetése, pénztárkezelés és étkezési utalványraktár kezelési folyamatok ellátásáért. s) Ellátja - amennyiben a minisztérium megbízza a Hatóságot, - a koncessziós szerződések alapján a kötelezettek által fizetendő egyszeri és éves koncessziós díjak beszedéséhez szükséges számlák kibocsátásával és kezelésével kapcsolatos feladatokat.

22.5. Munkaügyi osztály

a) Ellátja a személyi juttatások és munkaadókat terhelő járulékok éves költségvetés tervezési és beszámolási, valamint az üzleti tervhez szükséges belső tervezési feladatokat.

b) Keretgazdaként folyamatosan figyelemmel kíséri a személyi juttatások keretének alakulását, összeállítja a negyedéves és éves kontrolling beszámolókhoz szükséges adatokat és szöveges értékelést, szükség szerint tájékoztatókat, riportokat készít.

c) Ellátja a központosított illetmény-számfejtési feladatokról, valamint a bér- és munkaügyi adatszolgáltatás rendjéről szóló jogszabályokban meghatározott költségvetési szervekre vonatkozó szakmai feladatokat.

d) Végzi a nyugdíj-előkészítéssel, a dolgozók önkéntes nyugdíjkiegészítő és életbiztosításával, valamint a magánnyugdíjpénztári tagsággal összefüggő feladatokat.

e) Vezeti a létszámnyilvántartásokat, valamennyi foglalkoztatási jogviszonnyal kapcsolatos adatról tájékoztatást ad a belső szabályozókban nevesített szervezeti egységek részére.

f) Ellátja a személyi keret terhére megkötendő megbízási szerződések engedélyeztetésével, megkötésével, nyilvántartásával kapcsolatos szakmai feladatokat, és ezekről a Humánerőforrás Igazgatóságot tájékoztatja.

g) A teljesítménymenedzsment rendszerrel összefüggésben év végén megállapítja a személyi juttatások még felhasználható keretösszegét. Nyilvántartja a jóváhagyott keretösszegek felhasználását, valamint gondoskodik azok bérszámfejtéséről.

h) Teljesíti a jogszabályok szerinti statisztikai és egyéb adatszolgáltatásokat.

23. Informatikai Igazgatóság

a) Kidolgozza és karbantartja a Hatóság Informatikai Stratégiáját.

b) Részt vesz a szervezeti egységek feladatainak tervezése és megvalósítása során, azokkal együttműködve a Hatóság céljaihoz legjobban illeszkedő informatikai megoldások kidolgozásában.

c) Projektvezetési/koordinátori/tanácsadói/minőségbiztosítási feladatokat lát el az informatikai tartalmú projektben.

d) Irányítja a Hatóság teljes informatikai rendszerének fejlesztésével és üzemeltetésével kapcsolatos tervezési, beszerzési, beruházási, selejtezési feladatokat.

e) Nyomon követi és kezeli az informatikai infrastruktúra fejlesztésével, szolgáltatásaival és üzemeltetésével kapcsolatos szerződésállományt, a beszállítói és szolgáltatói kapcsolatokat.

f) Képviseli a Hatóság érdekeit az igénybe vett kormányzati informatikai szolgáltatásokat nyújtó szervezeteknél.

g) Előkészíti a Hatóság informatikai infrastruktúrával kapcsolatos terveit, jelentéseit, beszámolóit a Hatóság illetékes egységei, valamint a felügyeleti és ellenőrző szervek számára.

h) Kidolgozza, karbantartja és betartatja az informatikai infrastruktúra fejlesztésével, üzemeltetésével, biztonságával kapcsolatos szabályzatokat.

i) Fokozatosan fejleszti és kiterjeszti a Hatóság minőségirányítási rendszerét az informatikai szolgáltatások területére.

j) Részt vesz a Hatóság közbeszerzési feladatainak ellátásában.

A főosztály szervezeti egységei:

23.1. Informatikai fejlesztési osztály

23.2. Informatikai üzemeltetési osztály

23.1. Informatikai fejlesztési osztály

a) Az egységes informatikai stratégián belül kidolgozza az informatikai alkalmazások fejlesztésének módszertanát, stratégiáját, az informatikai biztonságtechnika stratégiáját.

b) Biztosítja a szakmai területek igényeinek összehangolását az informatikai stratégiai szempontokkal, részt vesz a követelményrendszer specifikálásában, képviseli a szakmai területek által támasztott követelmények érvényesülését a fejlesztőkkel való kapcsolattartás során.

c) A szakmai és alkalmazásintegrációs igényekkel összhangban, az életciklus modellnek megfelelően kialakítja, illetve továbbfejleszti a Hatóság informatikai alkalmazásrendszereit, alkalmazásait és ezek támogató rendszereit. Felelős a rendszerek bevezetésének előkészítéséért és az ahhoz kapcsolódó oktatások lebonyolításáért.

d) Támogatást nyújt a Hatóság alkalmazás rendszereinek működtetéséhez.

e) Továbbfejleszti, felügyeli a Hatóság informatikai biztonságtechnikai rendszereit.

f) Folyamatosan figyelemmel kíséri, tanulmányozza és teszteli az újonnan megjelenő biztonságtechnikai, informatikai szoftver és hardver eszközöket, szabványokat, előírásokat és ajánlásokat, vizsgálja azoknak a Hatóságnál történő bevezethetőségét.

g) Technikai támogatást biztosít az informatikai szabályozási feladatok műszaki kérdéseiben.

23.2. Informatikai üzemeltetési osztály

a) Az egységes informatikai stratégián belül kidolgozza a Hatóság informatikai infrastruktúra fejlesztési stratégiáját, üzemeltetési és SLA stratégiáját, a Hatóság szoftver és hardver eszközeinek üzemeltetésére és használatára vonatkozó oktatási, továbbképzési stratégiát.

b) Gondoskodik a szolgáltatások minőségfelügyeletéről.

c) Részt vesz a Hatóság üzletmenet folytonossági tervének és rendszerének kidolgozásában és működtetésében.

d) Biztosítja a Hatóság teljes informatikai rendszerének folyamatos rendelkezésre állását, biztonságos üzemeltetését, a Hatóság felhasználóinak hiba- és igénybejelentő szolgáltatást (helpdesk) biztosít.

e) Felelős a Hatóság informatikai biztonságtechnikai előírásainak betartásáért és betartatásáért.

f) Részt vesz a Hatóság teljes informatikai rendszerének fejlesztésével és üzemeltetésével kapcsolatos tervezési, beszerzési és beruházási feladatainak ellátásában, ellátja az eszközgazdálkodási feladatokat.

g) Gondoskodik a hardver és szoftver eszközök műszaki/üzemeltetési analitikus nyilvántartásáról, a szoftverek jogtisztaságáról.

h) Továbbfejleszti a Hatóság informatikai infrastruktúráját, biztosítja az informatikai és számítástechnikai hardver és szoftver eszközök rendszeres megelőző karbantartási feladatait.

i) A Hatóság kormányzati informatikai szolgáltatásainak folyamatos minőségjavítása érdekében kapcsolatot tart a szolgáltatásokat igénybevevő intézményi felhasználókkal.

j) Továbbfejleszti a digitális terepmodellt, valamint a kapcsolódó adatbázisok naprakészségét és karbantartó rendszerét, biztosítja azok folyamatos rendelkezésre állását

k) Kielégíti a Hatóság által szervezett bemutatók, értekezletek, konferenciák kapcsán felmerülő informatikai igényeket.

l) Részt vesz a szakmai területek feladatainak ellátásához legjobban illeszkedő követelményrendszer specifikálásában, a megoldások átvételében és támogatásában, az életciklus modell kialakításában.

24. Nemzetközi Kapcsolatok Igazgatóság

Az elnök, a Tanács, illetve a főigazgató által meghatározott prioritások mentén, összhangban a minisztérium EU-s és szakmai stratégiájával, továbbá az EU-s ügyekben kialakított államigazgatási szakmai stratégiával:

a) Európai Unió szervezeteivel (különösen EU Bizottság, Communications Committee (COCOM), Radio Spectrum Policy Group (RSPG), Radio Spectrum Committee (RSC), European Regulators Group (ERG) kapcsolatban felelős a Hatóság által képviselt hivatalos szakmai álláspont kialakításáért, lebonyolítja az ehhez szükséges egyeztetéseket a szakmai vezetést ellátó minisztériummal, továbbá a más EU-s ügyekben érintett államigazgatási szervekkel, szükség és lehetőség szerint gondoskodik a hivatalos álláspont EU szervek felé történő közléséről.

b) Lebonyolítja az EU Bizottság felé történő piacelemzéssel kapcsolatos notifikációs eljárást.

c) Nemzetközi szervezetekkel és egyéb szakmai szervezetekkel kapcsolatban felelős a Hatóság - stratégiai szintű - szakmai hivatalos álláspontjának kialakításáért, melynek keretében:

- koordinálja a Hatóság nemzetközi szakmai tevékenységét, és a szakmai álláspont kialakítását összhangban a bevezetésben írt meghatározó stratégiai szempontokkal és,

- szükség szerint tájékoztatást ad a szakmai álláspontról, illetve lebonyolítja annak egyeztetését a minisztériummal, továbbá más érintett államigazgatási szervekkel.

d) A nemzetközi és az Európai Unió szervezetei felé, a Hatóság kötelező adatszolgáltatása kapcsán felelős a beérkező kérdések, adatszolgáltatások tekintetében a válaszadás megszervezéséért, illetve igény szerint szakmai támogatást nyújt, a hivatalos álláspontról szükség szerint tájékoztatást ad, illetőleg lebonyolítja az ennek érdekében szükséges egyeztetéseket a minisztériummal, továbbá a más EU-s ügyekben érintett államigazgatási szervekkel.

e) Szükség szerint tájékoztatást ad a nemzetközi és szakmai szervezetekben, az Európai Unió szervezeteiben, valamint a kétoldalú kapcsolatokban végzett szakmai munkáról, más szervezeti egységek bevonásával.

f) Részt vesz az Európai Tárcaközi Koordinációs Bizottság szervezeteinek munkájában (kiemelten a 17. Távközlési, Információs Technológiák és Postai Szolgáltatások szakértő munkacsoportjában), megszervezi az uniós dokumentumok véleményezését, és részt vesz a magyar álláspont tervezetének kidolgozásában.

g) Javaslatot tesz az elnök és főigazgató részére az éves külföldi kiutazási tervre, a terv teljesítésének aktuális tényadatairól rendszeresen tájékoztatást ad, illetőleg felelős az utazások lebonyolításáért, a releváns belső szabályzók kidolgozásáért.

h) Figyelemmel kíséri a várható közösségi jogi változásokat, ezek figyelembevételével előrejelzi a szakmai munkában várható változásokat, szükség szerint javaslatot tesz a változás kezelésére.

i) Kidolgozott vonatkozó belső szabályozók szerint felelős a Hatóság angol nyelvű külső honlapjával kapcsolatos egyes tartalmi és formai követelményekért.

j) Szükségleteknek megfelelően ellátja a nemzetközi kapcsolatok egyes szervezési feladatait (hivatalos látogatások előkészítése, hazai - saját szervezésű - konferenciák előadóival kapcsolattartás) .

V. fejezet

HÍRKÖZLÉSI FOGYASZTÓI JOGOK KÉPVISELŐJE

A Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselője (a továbbiakban: képviselő) az elnök közvetlen irányítása alatt áll.

A képviselőt az elnök nevezi ki, és gyakorolja felette a munkáltatói jogokat. A képviselő különleges jogállásánál fogva vezetői megbízással rendelkező köztisztviselő a Ktv. szerint főosztályvezetői besorolásba tartozik.

A képviselőt feladatainak ellátásában a képviselői hivatal segíti, amely adminisztratív, jogi, közgazdasági támogatást nyújt a képviselőnek feladatai ellátásában. A hivatalt a képviselő vezeti.

A képviselő ellátja a hatáskörébe tartozó feladatokat:

a) Tájékoztatja a bejelentőt az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabályban, illetve előfizetői szerződésben meghatározott jogairól és kötelezettségeiről, valamint a számára nyitva álló eljárásokról és jogorvoslatokról.

b) A Hatóság éves beszámolójának részeként tevékenységéről és annak eredményességéről beszámolót készít a Kormánynak, illetve az Országgyűlés illetékes bizottságának, a beszámolót közzéteszik

c) Összesíti és nyilvánosságra hozza a jogsértési tendenciákkal összefüggő tapasztalatait.

d) Összehasonlító elemzéseket készít és tesz közzé a szolgáltatások minőségéről, áráról stb.

e) Kapcsolatot tart (operatív) a fogyasztóvédelmi és a versenyhatósággal, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetekkel,

f) Javaslatot tesz a piacfelügyeleti terv fogyasztóvédelmi szempontú súlypontjainak meghatározásához.

g) Javaslatot tesz a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel kötendő együttműködési megállapodás tartalmára

h) A fogyasztói jogok érvényesítése érdekében véleményezi a hírközlést érintő jogszabályok tervezetét, javaslatot tesz a hírközlést érintő jogszabályok esetleges módosítására.

i) Indokolt esetben felszólíthatja a szolgáltatót az elektronikus hírközlésre vonatkozó szabály, illetve előfizetői szerződés megsértésének megszüntetésére, illetve intézkedés megtételére.

j) Indokolt esetben kezdeményezheti a Hatóság hivatalból történő eljárását. k) Indokolt esetben kezdeményezheti más hatóságnál megfelelő eljárás megindítását.

l) Indokolt esetben nyilvánosságra hozhat minden olyan szolgáltatói vagy forgalmazói tevékenységet, intézkedést, vagy intézkedés elmulasztásának tényét, amely a fogyasztói jogok sérelmével jár/járhat.

m) Indokolt esetben nyilvánosságra hozhatja felszólítása figyelmen kívül hagyásának tényét. n) Indokolt esetben felhívhatja fogyasztók figyelmét a hírközlési szolgáltatások esetleges veszélyeire.

Az SzMSz 1. számú melléklete

A vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett munkakörök

A Ktv. 22/A. § (8) bekezdése alapján a vagyonnyilatkozat- tételi kötelezettség a hírközlési hatóságnál az alábbi munkakörökben foglalkoztatott köztisztviselőkre terjed ki:

a) elnök;

b) alelnök;

c) tanácstag;

d) főigazgató;

e) Hírközlési Fogyasztói Jogok Képviselője;

f) főigazgató-helyettes;

g) főosztályvezető;

h) főosztályvezető-helyettes;

i) osztályvezető;

j) TÜK kezelő;

k) a közbeszerzési eljárásban közreműködő köztisztviselő;

l) a költségvetési és egyéb pénzeszközökkel, az állami vagyonnal való gazdálkodás tekintetében döntési jogosultsággal rendelkező, illetőleg a pénzeszközök felhasználására, valamint a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult köztisztviselők;

m) akik NATO vagy EU minősített adatot kezelnek, megismernek, és szakértői feladatot látnak el (különösen: a biztonsági főosztályvezető és munkatársai, kijelölt postai és távközlési szakértők);

n) a hatóságot a NATO bizottságaiban képviselő személy;

o) a nemzetbiztonsági ellenőrzések lebonyolításával megbízott köztisztviselő;

p) az Általános Jogi Igazgatóság minősített szerződésekkel és adatokkal foglalkozó munkatársai;

q) a hatóság biztonsági kérdésekkel foglalkozó munkatársa;

r) a titokvédelmi követelményekre tekintettel az elnök által egyedi jelleggel annak minősített fontos és bizalmi munkakört betöltő köztisztviselő.

Az SzMSz 2. számú melléklete

A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) rendszer dokumentációjáról

Bevezetés

Az elmúlt évben az államháztartás belső pénzügyi ellenőrzési rendszerének EU-konform átalakítása megtörtént, melynek hatására új jogszabályok születtek, meglévők módosultak, továbbá új standardok és ellenőrzési módszertanok kerültek kiadásra. Ennek következtében az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 145/A., 145/B. és 145/C. §-ai új elemeket vezetett be a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés (FEUVE) rendszerébe.

A módosított szabályozásnak megfelelően valamennyi költségvetési szerv vezetőjének meg kell szerveznie és működtetnie kell a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést, továbbá köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni, és kockázatkezelési rendszert működtetni. Mindez azt jelenti, hogy valamennyi költségvetési szervnek el kell készítenie a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, valamint fel kell mérni és kezelni kell a költségvetési szerv tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat. A FEUVE rendszer fentiekben említett új elemekkel való kibővítésének kötelezettségét a Pénzügyminisztérium iránymutatásai alapján 2005. április 30-ig kellett elvégezni. A Nemzeti Hírközlési Hatóság az ellenőrzési nyomvonal összeállítására, valamint a kapcsolódó kockázatkezelési rendszer kialakítására vonatkozó követelményeknek a jogszabályban rögzített határidőre eleget tett. Jelen dokumentáció egységes szerkezetben tartalmazza a FEUVE rendszer elemeit.

A szabályozás tartalma

Az NHH jelen dokumentumban szabályozza az általa meghatározott gazdálkodási folyamatok ellenőrzési nyomvonalát.

A szabályozás az alábbi gazdálkodási folyamatokra terjed ki:

1. Költségvetés tervezés

2. Jelentések és költségvetési beszámolók összeállítása

3. Maradványok megállapítása

4. Szállítói számlák kezelése

5. Pénzforgalmi főkönyvi könyvelés

6. Adók kezelése

7. Pénztár kezelése

8. Eszközanalitika vezetése

9. Készletanalitika vezetése

10. Leltározás

11. Selejtezés és hasznosítás

12. Beszerzési eljárások (Kbt. egyszerű, értékhatárok alá eső része)

13. Beszerzési eljárások (Kbt. egyszerű, értékhatár fölé eső része, hirdetménnyel induló közbeszerzési eljárások)

14. Szerződéskötés

15. Számlázás és vevő könyvelése

16. Kintlévőségek kezelése

17. Bérelszámolás

18. Munkavállalókkal való elszámolás

Az ellenőrzési nyomvonal

Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket, a tevékenységek jogi alapját, közreműködőit, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését és a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel. A Pénzügyminisztérium útmutatója alapján az ellenőrzési nyomvonal összeállításának célja:

- bemutatni a költségvetési szerv működésének, egyes tevékenységeinek egymásra épülő eljárásrendjeinek egységes folyamatát;

- feltárni a szervezet folyamatba épített ellenőrzési rendszerének hiányosságait, könnyen és gyorsan beazonosítva a hibás működést és a hozzá tartozó felelősöket;

- lehetővé tenni a szervezet folyamataiban rejlő működési kockázatok azonosítását és hatékony kezelését;

- meghatározni az ellenőrzési pontokat (típusok);

- lehetővé tenni valamennyi résztvevő számára írott és átlátható formában (követendő eljárásként) az eljárások és módszerek megismerését, miközben maguk az eljárások is standardizáltakká válnak;

- a szervezeti egységek közötti koordináció és együttműködés javítása.

A Pénzügyminisztérium útmutatója megfogalmaz egy javasolt sablont is az ellenőrzési nyomvonal leképezésére, ami egy táblázat, meghatározott oszlopokkal. Az NHH a Pénzügyminisztérium iránymutatásai alapján állította össze saját ellenőrzési nyomvonal táblázatát, amely tartalmában megfelel az ajánlásoknak, de több is annál, és megfelel az NHH belső elvárásainak is (lásd a táblázatot) .

Folyamat neve

Magyarázat:

Folyamat neve: Az adott folyamat megnevezése, amelyet a táblázat szabályoz (pl.5. Pénzforgalmi főkönyvi könyvelés) .

#: A folyamat tevékenységének sorszáma.

Tevékenység: A folyamat egyik tevékenységének, lépésének megnevezése.

Felelős / Végrehajtó: Felelős: A tevékenység kimenetéért felelős személy munkakörének megnevezése. Felelősként jellemzően szervezeti egységek (szakterületek) vezetői kerültek megjelölésre.

Végrehajtó: A tevékenységet konkrétan kivitelező személy (munkakörének) megnevezése. Végrehajtóként jellemzően szervezeti egységek (szakterületek) munkatársai kerültek megjelölésre.

Jogszabályok: A tevékenységet érintő jogszabályok felsorolása hivatkozási számmal és névvel.

Dokumentum: A tevékenység kimenetét képező legfontosabb dokumentumok megnevezése. A dokumentumok lehetnek hagyományos, papír alapúak is, de lehetnek elektronikus formátumúak is (pl. adatbázis, floppy) .

Határidő: A tevékenység végrehajtásának határideje. Lehet konkrét dátum vagy másik tevékenységhez viszonyított relatív határidő is. Kockázat: Az adott tevékenységhez kapcsolódó kockázati tényező megnevezése.

A kockázat részletesebb bemutatására külön táblázatban kerül sor. Ellenőrzési pont: A tevékenységhez kapcsolódó, folyamatba épített előzetes, utólagos, vezetői ellenőrzés végrehajtásának pontja.

Ellenőrzést végrehajtó: Az ellenőrzést végrehajtásáért felelős személy (munkakörének) megnevezése.

Ellenőrzés gyakorisága: Az ellenőrzés végrehajtásának gyakorisága. Lehet folyamatos, ha minden tevékenységnél végre kell hajtani, eseti, illetve rendszeres (pl. havi, éves) .

E: Ellenőrzés / Érvényesítés: Amennyiben a tevékenységhez ellenőrzés / érvényesítés kapcsolódik, ezt az oszlopot X-szel kell jelölni.

U: Utalványozás / Ellenjegyzés: Amennyiben a tevékenységhez utalványozás / ellenjegyzés kapcsolódik, ezt az oszlopot X-szel kell jelölni.

P: Pénzügyi teljesítés: Amennyiben a tevékenységhez pénzügyi teljesítés (ki-/befizetés) kapcsolódik, ezt az oszlopot X-szel kell jelölni.

K: Könyvvezetésben való megjelenés: Amennyiben a tevékenység a könyvvezetésben rögzítésre kerül, ezt az oszlopot X-szel kell jelölni.

A folyamatokhoz kapcsolódó kockázatok

A szabályozás tartalmaz egy olyan kockázatkezelési rendszert is, amely:

- tartalmazza az NHH által meghatározott és az ellenőrzési nyomvonalba bevont folyamatok esetében a tevékenységeket, illetve gazdálkodást befolyásoló kockázatokat;

- tartalmazza a kockázatok értékelését;

- a kockázatértékelés eredményei alapján lehetőséget ad intézkedések megfogalmazására a kockázatok kiküszöbölése, mérséklése érdekében.

A kockázatokat az alábbi csoportokba lehet sorolni:

- pénzügyi (likviditási) kockázatok;

- humán erőforrással kapcsolatos kockázatok;

- eljárásokkal kapcsolatos kockázatok (hibás lebonyolítási eljárásból adódó kockázat, helytelen ügyvitelből adódó kockázat, munkakörnyezeti kockázat);

- külső eseményekkel kapcsolatos kockázatok (vagyonelemeket érintő káresemények, katasztrófák);

- rendszerekkel kapcsolatos kockázatok (rendszerek működésének hibájából, kieséséből eredő anyagi és nem anyagi természetű veszteségek);

- jogi környezet változásából adódó kockázatok;

- valamint vezetési és irányítási kockázatok (menedzsment kockázat) .

Az ellenőrzési nyomvonal táblázatok mellett a kockázatok bemutatását tartalmazó táblázatok is e szabályozás részét képezik, de túl is mutatnak e szabályozás keretein.

A kockázatok dokumentációja a következő logika szerint épül fel:

A folyamat neve

Magyarázat:

Folyamat neve: Az adott folyamat megnevezése, amelyhez a kockázatok kapcsolódnak (pl.5. Pénzforgalmi főkönyvi könyvelés) .

#: A kockázat sorszáma.

Megnevezés: A kockázat rövid elnevezése.

Kockázat leírása: A kockázat magyarázata.

Kockázati csoport: A kockázat besorolása a korábban bemutatott kategóriák valamelyikébe(pl. pénzügyi kockázat).

Kockázat hatása: A kockázat hatásának értékelése 0-4-ig terjedő skálán.

Az azonosított kockázatokat értékelése a valószínűség-hatás mátrix elkészítéséből állt. Ezt a későbbiekben ki lehet majd egészíteni a kockázatok kezelhetőségének vizsgálatával is.

Valamennyi kockázati tényezőre vonatkozóan elkészítettük az ún. valószínűség-hatás mátrixot, amely egy előzetesen definiált, diszkrét skála mentén csoportosítja, illetve rangsorolja a feltárt kockázatokat. A mátrix jelenti a kiinduló alapot a kockázatok kezelhetőség vizsgálatához.

A valószínűség-hatás mátrixnak két dimenziója van:

a kockázat valószínűsége;

a kockázat hatása.

A kockázatokat bekövetkezésének valószínűsége a nem valószínűtől a rendkívül valószínűig terjed, melynek pontozása 0-4-ig terjed.

A kockázatokat hatásuk szerint az alacsonytól a magasig terjed, melynek pontozása 0-4-ig terjed.

A kockázatok tételes valószínűség-hatás szerinti értékelési alapján lehetett összeállítani az alábbi mátrixot, amely egyben a kiindulópontot is jelenti a későbbi kezelhetőség-vizsgálathoz, valamint a kockázatkezelési intézkedések kidolgozásához.

Az ellenőrzési nyomvonal táblázatba csak azok a kockázatok kerültek be, amelyek az előzetes szűrő alapján legalább közepesnek minősültek.

A kockázatok kezelhetőségének vizsgálata a hatás-valószínűség vizsgálat során közepesnek vagy jelentősnek minősített, és így az ellenőrzési nyomvonal táblázatba bevont kockázatok további vizsgálatát jelentette abból a célból, hogy azon kockázatokat ki lehessen szűrni, amelyekre intézkedési javaslat megfogalmazása indokolt. A kezelhetőség-vizsgálat során a kockázatokat a következő szempontok alapján értékeltük:

Hatás kifejezhetősége:

- Kifejezhető

- Nem kifejezhető

Hatás mértékegysége:

- Pénz

- Határidő

- Minőség

Bekövetkezés valószínűségének befolyásolhatósága:

- Befolyásolható

- Részben befolyásolható

- Nem befolyásolható

Hatás befolyásolhatósága:

- Befolyásolható

- Részben befolyásolható

- Nem befolyásolható

Kockázat felmerülésének helye:

- Belső

- Külső

Kockázati tényező terjedelme:

- Egy tevékenységet érint

- Több tevékenységet érint

Kockázati tényező függetlensége:

- Független

- Nem független

Kockázati tényező gyakorisága:

- Ismétlődő

- Alkalmanként fellépő

A kockázatok kezelhetősége a bekövetkezés valószínűségének befolyásolhatósága, a hatás befolyásolhatósága és a felmerülés helye alapján került kiértékelésre.

A kockázatok fent felsorolt 3 szempont szerinti kvantitatív értékelése az alábbiak szerint történt:

Az egyes kockázatoknak a fenti 3 oszlop alapján elért pontszámait összeadtuk, és a kockázatok kezelhetőségét minősítettük a következők szerint:

Ezután a kezelhetőség-vizsgálat pontszámát összeszoroztuk a hatás-valószínűség vizsgálat pontszámával, majd e szorzat alapján a legalább 18 pontot kapott kockázatokat jelöltük ki intézkedési javaslat megfogalmazása céljából.

Az intézkedésekre kijelölt kockázatok között az egymással szorosan összefüggőeket azonosítottuk, ezekre együttesen fogalmaztunk meg intézkedéseket.

A fenti a körön kívül eső kockázatokra is javasolt a későbbiekben intézkedéseket megfogalmazni, az intézkedések egységes megfogalmazásának támogatására egy intézkedési lap sablon definiáltunk, amely 4.20.-as pontban található.

A kezelhetőség-vizsgálat teljes dokumentációja a FEUVE dokumentáció Excel formátumban elkészített mellékletében megtalálható.

Ellenőrzési nyomvonal

Költségvetés tervezés

Jelentések és költségvetési beszámolók összeállítása

Maradványok megállapítása

Szállítói számlák kezelése

Pénzforgalmi főkönyvi könyvelés

Adók kezelése

Pénztár kezelése

Eszközanalitika vezetése

Készletanalitika vezetése

Leltározás

Selejtezés és hasznosítás

Beszerzési eljárások (Kbt. egyszerű, értékhatárok alá eső része)

Beszerzési eljárások (Kbt. egyszerű, értékhatár fölé eső része, hirdetménnyel induló közbeszerzési eljárások)

Szerződéskötés

Számlázás és vevő könyvelése

Kintlévőségek kezelése

Bérelszámolás

A folyamat egészéhez (valamennyi tevékenységhez) az alábbi jogszabályok rendelhetőek hozzá:

1992. évi XXIII. törvény a köztisztviselők jogállásáról 1992. évi XXII. törvény (Munka Törvénykönyve)

1991.évi IV. törvény (Foglalkoztatási törvény) 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

1992.évi XXXVIII. törvény az államháztartásról, és a végrehajtására kiadott 217/1998. (XII. 30.) Korm. rend. 2000. évi C. törvény (Számviteli törvény), és a végrehajtására kiadott 249/2000. (XII. 24.) Korm. rend. 1997. évi LXXX. törvény (TBJ) és a 195/1997. (XI. 5.) Korm. rend.

1997.évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról

1998.évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról

1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról, és a 223/1998. (XII. 30.) Korm. rend.

1993.évi XCVI. törvény az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról

1997. évi LXXXI. törvény a TB nyugellátásról, és a 168/1997. (X. 6.) Korm. rend.

1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól, és a 217/1997. (XII. 1.) Korm. rend. 37/2001. (X. 25.) PM rendelet a központosított illetményszámfejtésről, és a 2156/2002. (V. 15.) Korm. határozat 303/2004. (XI. 2.) Korm. rend. a 2005. évi OSAP-ról

Munkavállalókkal való elszámolás

A folyamatokhoz kapcsolódó kockázatok

Költségvetés tervezés

Jelentések és költségvetési beszámolók összeállítása

Maradványok megállapítása

Szállítói számlák kezelése

Pénzforgalmi főkönyvi könyvelés

Adók kezelése

Pénztár kezelése

Eszközanalitika vezetése

Készletanalitika vezetése

Leltározás

Selejtezés és hasznosítás

Beszerzési eljárások (Kbt. egyszerű, értékhatárok alá eső része)

Beszerzési eljárások (Kbt. egyszerű, értékhatár fölé eső része, hirdetménnyel induló közbeszerzési eljárások)

Szerződéskötés

Számlázás és vevő könyvelése

Kintlévőségek kezelése

Bérelszámolás

Munkavállalókkal való elszámolás

Kiemelt kockázatokhoz kapcsolódó intézkedési javaslatok

A hatás-valószínűség vizsgálat és a kezelhetőség-vizsgálat elvégzésével kiszűrt kockázatok, és a hozzájuk definiált intézkedési javaslatok:

Intézkedési lap minta

Az intézkedési lap dimenziói:

Akció (intézkedés) célja: alapvetően miért van szükség az adott intézkedésre, milyen kockázati tényezőt kíván kezelni?

Akció (intézkedés) rövid leírása: a kockázatkezelési intézkedés rövid, szöveges bemutatása, az intézkedést kiváltó kockázat ismertetésével kiegészítve.

Feladatok: azon feladatoknak a felsorolása, melyek a kitűzött cél elérését szolgálják.

Felelős: az intézkedés egészéért, valamint az egyes részfeladatok megvalósításáért felelős személy megnevezése.

Határidő: az intézkedés és az egyes részfeladatok végrehajtásának kezdő és végső határideje, melyért a felelősként megjelölt személyek felelnek.

Prioritás: az intézkedés szükségszerűsége, mely egyben meghatározza az intézkedések végrehajtásának sorrendjét. 1 - magas prioritású, halaszthatatlan; 2 - fontos, de megvalósításának feltételei még nem teljesültek; 3 - alacsony prioritású, elindításához még több feltételnek teljesülnie kell.

Érintett szervezeti egység: az intézkedés végrehajtásában részt vevő szervezeti egységek.

Szükséges ráfordítás: az intézkedés végrehajtásához szükséges becsült ráfordítások nagysága (emberévben és/vagy költségben kifejezve) .

Eredmény: az intézkedés eredményhatásának bemutatása; legtöbb esetben egy esemény megfogalmazását jelenti.

A meghiúsulás következményei: az intézkedés végre nem hajtása esetén előálló következmények.

Az SzMSz 3. számú melléklete