62007CJ0403[1]

A Bíróság (hetedik tanács) 2008. november 27-i ítélete. Metherma GmbH & Co. KG kontra Hauptzollamt Düsseldorf. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Bundesfinanzhof - Németország. Közös Vámtarifa - Kombinált Nómenklatúra - Tarifális besorolás - 8101 és 8102 vámtarifaszám - »Zsugorított« volfrám- és molibdénrudak zúzása és törése - Megmunkálatlan volfrám és molibdén, beleértve a zsugorított rudakat is - Hulladék és törmelék. C-403/07. sz. ügy.

C-403/07. sz. ügy

Metherma GmbH & Co. KG

kontra

Hauptzollamt Düsseldorf

(a Bundesfinanzhof [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Közös Vámtarifa - Kombinált Nómenklatúra - Tarifális besorolás - 8101 és 8102 vámtarifaszám - »Zsugorított« volfrám- és molibdénrudak zúzása és törése - Megmunkálatlan volfrám és molibdén, beleértve a zsugorított rudakat is - Hulladék és törmelék"

Az ítélet összefoglalása

Közös Vámtarifa - Vámtarifaszámok - "Zsugorított" volfrám- és molibdénrudak

(2658/87 tanácsi rendelet; 2388/2000 bizottsági rendelet)

A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87 rendelet I. mellékletében található Kombinált Nómenklatúra 2001 folyamán alkalmazandó, vagyis a 2658/87 rendelet I. mellékletének módosításáról szóló 2388/2000 rendeletből adódó változatát úgy kell értelmezni, hogy a "zsugorított" volfrám- és molibdénrudak a 8101 91 10 és a 8102 91 10 vámtarifaalszám alá tartoznak. Az ilyen rudak, amelyek a szóban forgó fémek megmunkálatlan formájának, nem pedig az e fémekből készült árunak minősülnek, töréssel vagy zúzással nem dolgozhatók fel az említett Kombinált Nómenklatúra 8101 91 90 és a 8102 91 90 vámtarifaalszáma alá tartozó törmelékké.

E tekintetben a Vámigazgatások Világszervezete harmonizált rendszerének 81.01 és 81.02 vámtarifaszámokra vonatkozó magyarázó megjegyzéseiből kitűnik, hogy a zsugorított volfrám- és molibdénrúd annak az eredménye, hogy "a porrészecskéket szilárd és ellenálló masszává [alakítják] anélkül, hogy a rudak szétesnének". E rudak későbbi megmunkálásának vagy feldolgozásának hiányában az a tény, hogy a volfrám és a molibdén zsugorítás következtében már nem por, hanem szilárd massza formájú, önmagában nem járhat azzal a következménnyel, legalábbis a Kombinált Nómenklatúra alkalmazása szempontjából, hogy úgy tekintsük a szóban forgó fémeket, mint amelyek már nem megmunkálatlanok. Ráadásul a Kombinált Nómenklatúra 8101 91 10 és 8102 91 10 vámtarifaalszámainak a szövegéből is kitűnik, hogy a szóban forgó fémek megmunkálatlan formája a Kombinált Nómenklatúra szempontjából magában foglalja a "zsugorított rudakat". Ebből következik, hogy mivel a "zsugorított" volfrám- és molibdénrudak a Kombinált Nómenklatúra 8101 és 8102 vámtarifaszámai szempontjából e fémek megmunkálatlan formájának minősülnek, az ilyen rudak nem tekinthetők egyúttal az említett vámtarifaszámok értelmében vett "fémáruknak" is, és ezért töréssel vagy feldarabolással nem tehetők végérvényesen használhatatlanná.

(vö. 52-56. pont és a rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hetedik tanács)

2008. november 27.(*)

"Közös Vámtarifa - Kombinált Nómenklatúra - Tarifális besorolás - 8101 és 8102 vámtarifaszám - »Zsugorított« volfrám- és molibdénrudak zúzása és törése - Megmunkálatlan volfrám és molibdén, beleértve a zsugorított rudakat is - Hulladék és törmelék"

A C-403/07. sz. ügyben,

az EK 234. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a Bundesfinanzhof (Németország) a Bírósághoz 2007. augusztus 31-én érkezett, 2007. július 31-i határozatával terjesztett elő az előtte

a Metherma GmbH & Co. KG

és

a Hauptzollamt Düsseldorf

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (hetedik tanács),

tagjai: A. Ó Caoimh tanácselnök (előadó), a hetedik tanács elnökeként eljárva, J. N. Cunha Rodrigues és U. Lőhmus bírák,

főtanácsnok: P. Mengozzi,

hivatalvezető: R. Grass,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2008. június 12-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Metherma GmbH & Co. KG képviseletében W.-D. Glockner Rechtsanwalt,

- az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében G. Wilms, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet (HL L 256., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.; helyesbítés: HL L 17., 2007.1.24., 24. o.) I. mellékletében található Kombinált Nómenklatúra 8101 és 8102 vámtarifaszámának az értelmezésére vonatkozik.

2 Ezt a kérelmet a Metherma GmbH & Co. KG (a továbbiakban: Metherma) és a Hauptzollamt Düsseldorf (düsseldorfi fővámhivatal, a továbbiakban: HZA Düsseldorf) között annak tárgyában folyamatban lévő eljárás keretében terjesztették, hogy ez utóbbi elutasította a Methermának a zsugorított volfrám- és molibdénrudak vámfelügyelet mellett kézi zúzással hulladékká és törmelékké történő feldolgozására vonatkozó engedély kibocsátása iránti kérelmét.

Jogi háttér

A vámfelügyelet melletti feldolgozás

3 A 2000. november 16-i 2700/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 311., 17. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 382. o.) módosított, a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló, 1992. október 12-i 2913/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 302., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 10. kötet, 239. o., a továbbiakban: Vámkódex) bevezet bizonyos gazdasági vámeljárásokat, így 130-136. cikke a "vámfelügyelet melletti feldolgozást".

4 A Vámkódex 130. cikke alapján:

"A vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárás lehetővé teszi a Közösség vámterületén nem közösségi áruk felhasználását olyan műveletekben, amelyek megváltoztatják jellegüket vagy állapotukat anélkül, hogy azokra behozatali vámok vagy kereskedelempolitikai intézkedések vonatkoznának, és lehetővé teszi, hogy az ilyen műveletekből származó termékeket a rájuk vonatkozó behozatali vámtétel mellett bocsássák szabad forgalomba. [...]"

5 Az említett Vámkódex 132. cikke előírja, hogy "[a] vámfelügyelet melletti feldolgozásra szóló engedély annak a személynek a kérelmére kerül kiadásra, aki a feldolgozást végzi vagy annak elvégzése felől intézkedik".

6 A Vámkódex 133. cikke a következőképpen rendelkezik:

"Az engedély kizárólag akkor adható ki:

[...]

e) ha valamely közösségbeli feldolgozási tevékenység létrehozásának vagy fenntartásának elősegítésére irányuló eljáráshoz szükséges feltételek anélkül teljesülnek, hogy az káros hatással lenne a hasonló áruk közösségi termelőinek alapvető érdekeire (gazdasági feltétel). [...]"

7 A 2001. május 4-i 993/2001/EK bizottsági rendelettel (HL L 141., magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 11. kötet, 286. o.) módosított, a 2913/92 rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet (HL L 253., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 6. kötet, 3. o.) 551. cikke (1) bekezdésének első albekezdése előírja, hogy "[a] vámfelügyelet melletti feldolgozásra vonatkozó vámeljárás olyan áruknál alkalmazandó, amelyek feldolgozása alacsonyabb összegű [behozatali] vámok alá tartozó termékeket eredményez, mint amekkora az importárukra alkalmazandó".

8 A 993/2001 rendelettel módosított 2454/93 rendelet 552. cikke (1) bekezdésének első albekezdése alapján, összefüggésben ugyanezen módosított rendelet 76. melléklete A. részének 2. sorszámával, a vámfelügyelet melletti feldolgozási eljárásra alkalmazandó gazdasági feltételeket teljesítettnek kell tekinteni bármilyen típusú áru hulladékká vagy törmelékké történő feldolgozása esetében.

A Kombinált Nómenklatúra (KN)

9 A harmonizált áruleíró és kódrendszert létrehozó, Brüsszelben 1983. június 14-én kelt nemzetközi egyezményt és annak a Brüsszelben, 1986. június 24-én kelt módosító jegyzőkönyvét a Közösség nevében az 1987. április 7-i 87/369/EGK tanácsi határozat (HL L 198., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 2. kötet, 288. o.) hagyta jóvá.

10 A 2658/87 rendelet bevezette a harmonizált áruleíró és kódrendszeren (a továbbiakban: HR) alapuló Kombinált Nómenklatúrát (a továbbiakban: KN), amely átveszi az előző vámtarifaszámait és hat számjegyű vámtarifaalszámait, és csak a hetedik és nyolcadik számjegy képez speciális KN-albontást.

11 A KN az autonóm és szerződéses vámtételekkel, valamint a statisztikai kiegészítő mértékegységekkel együtt e rendelet I. mellékletében szerepel.

12 Ezen, a 2000. január 31-i 254/2000/EK tanácsi rendelettel (HL L 28., 16. o.; magyar nyelvű különkiadás 2. fejezet, 9. kötet, 357. o.) módosított rendelet 12. cikke (1) bekezdésének megfelelően az Európai Közösségek Bizottsága minden évben rendelettel elfogadja a KN egységes szerkezetű változatát a vámtételekkel együtt, amint az az Európai Unió Tanácsa vagy a Bizottság által elfogadott intézkedésekből következik. Ez a rendelet az azt a következő év január 1-jétől alkalmazandó.

13 Így 2001. január 1-jei hatállyal a 2658/87 rendelet I. mellékletének helyébe a 2000. október 13-i 2388/2000/EK bizottsági rendelet (HL L 264., 1. o.) melléklete lépett.

14 A KN ez utóbbi rendeletből adódó második része magában foglalja a "Nem nemesfémek és ezekből készült áruk" elnevezésű XV. áruosztályt, amely több árucsoportot foglal magában, így a "Más nem nemesfém; cermet; ezekből készült áruk" című 81. árucsoportot.

A KN volfrámra vonatkozó rendelkezései

15 A KN 81. árucsoportjában található 8101 vámtarifaszám a következőképpen fogalmaz: "Volfrám (tungsten) és ebből készült áru, beleértve a hulladékot és törmeléket is". Két kategóriája van: "Por" (8101 10 00 vámtarifaalszám) és "más".

16 A KN 2388/2000 rendeletből adódó változatában ez utóbbi "más" kategória magában foglalja többek között a következőképpen szóló 8101 91 vámtarifaalszámot: "Megmunkálatlan volfrám, beleértve a zsugorított rudat is; hulladék és törmelék". Ezen vámtarifaalszám maga is kettő, 8101 91 10 és 8101 91 90 vámtarifaalszámra bomlik, amelyek megfogalmazása a következő: "Megmunkálatlan volfrám, beleértve a zsugorított rudat is", valamint "Hulladék és törmelék".

A KN molibdénre vonatkozó rendelkezései

17 A szintén a KN 81. árucsoportjában található 8102 vámtarifaszám a következőképpen fogalmaz: "Molibdén és ebből készült áru, beleértve a hulladékot és törmeléket is", két kategóriája van: "Por" (8102 10 00 vámtarifaalszám) és "más".

18 A KN-nek a 2388/2000 rendeletből adódó változatában ez utóbbi "más" kategória magában foglalja többek között a következőképpen szóló 8102 91. vámtarifaalszámot: "Megmunkálatlan molibdén, beleértve a zsugorított rudat is; hulladék és törmelék". Ez utóbbi vámtarifaalszám maga is a 8102 91 10 és 8102 91 90 vámtarifaalszámra bomlik, amelyek megfogalmazása a következő: "Megmunkálatlan molibdén, beleértve a zsugorított rudat is", valamint "Hulladék és törmelék".

A KN magyarázata

19 A KN értelmezésére vonatkozó általános szabályok, amelyek e melléklet első része I. szakaszának A. címe alatt találhatók, többek között előírják:

"Az áruknak a Kombinált Nómenklatúrába történő besorolására a következő elvek az irányadók:

1. Az áruosztályok, árucsoportok és árualcsoportok címe csak a hivatkozások megkönnyítésére szolgál; jogi szempontból az áruk besorolását a vámtarifaszámokban szereplő árumegnevezések és az azokhoz kapcsolódó, az áruosztályokhoz, illetve az árucsoportokhoz tartozó megjegyzések alapján, valamint - ha az adott vámtarifaszám vagy megjegyzés eltérően nem rendelkezik - a következő rendelkezések alapján kell meghatározni.

[...]

6. A vámtarifaszámok alszámai alá történő árubesorolást a vámtarifaalszámok szövegében foglalt árumegnevezések, az azokhoz kapcsolódó esetleges alszámos megjegyzések, valamint a fenti általános szabályok megfelelő alkalmazásával kell meghatározni azzal, hogy csak azonos szintű vámtarifaalszámok hasonlíthatók össze. E szabály értelmében a vonatkozó áruosztályhoz és árucsoporthoz tartozó megjegyzéseket is alkalmazni kell, feltéve, hogy azok ellentétes rendelkezést nem tartalmaznak."

20 A KN XV. áruosztálya 8. magyarázó megjegyzésének a) pontja alapján a "törmelék és hulladék" "a fémgyártás vagy mechanikus fémmegmunkálás során keletkező fémtörmeléket és -hulladékot, valamint az olyan fémárut jelenti, amely rendeltetésszerűen nem használható az eredeti célra, mert összetörték, feldarabolták, elhasználódott vagy egyéb ok miatt".

21 A KN 81. árucsoportjában található alszámos megjegyzés kimondja, hogy a "»rúd«, a »profil«, a »huzal« és a »lap, lemez, szalag és fólia«" kifejezésekre a 74. árucsoporthoz tartozó megjegyzések 1. pontjában megadott meghatározásokat értelemszerűen alkalmazni kell a 81. árucsoportra. E megjegyzés 1. pontjának d) alpontja szerint a "rúd" alatt a következőket kell érteni:

"hengerelt, extrudált, húzott vagy kovácsolt, egyformán tömör anyagú, szál alakban (nem tekercsben) forgalomba kerülő termék, keresztmetszetének alakja egész hosszában kör, ovális, téglalap (beleértve a négyzetet), egyenlő oldalú háromszög vagy szabályos konvex sokszög [...]. A téglalap (beleértve a négyzetet), háromszög, vagy sokszög keresztmetszetű termékek élei (sarkai) a rúd egész hosszában lekerekítettek is lehetnek. A négyszögletes keresztmetszetű ilyen áruk [...] vastagsága meghaladja a szélesség egytizedét. Az ugyanilyen alakú és méretű, öntött vagy zsugorított áruk is rúdnak minősülnek, ha gyártás után (az egyszerű vágáson vagy tisztításon túlmenően) csak olyan felületi megmunkálást kaptak, amelyek eredményeként nem sorolhatók más vtsz. alá.

Az olyan drót- és rúdbugát azonban, amelynek a végét kihegyezték vagy más módon egyszerűen megmunkálták, hogy annak pl. a dróthúzó vagy csőgyártó gépbe történő befogását megkönnyítsék, mint megmunkálatlan rezet a 7403 vtsz. alá kell sorolni [»profil« és »huzal«, valamint »lap, lemez, szalag és fólia«]".

A HR magyarázó megjegyzések

22 A Vámegyüttműködési Tanács, jelenleg a Vámigazgatások Világszervezete, amelyet az 1950. december 15-én Brüsszelben aláírt nemzetközi egyezmény létesített, a harmonizált áruleíró és kódrendszerről szóló nemzetközi egyezmény 8. cikkében meghatározott feltételek szerint jóváhagyja a HR-bizottság által elfogadott magyarázó megjegyzéseket és áruosztályozási véleményeket. Az alapügy időpontjában e megjegyzések alkalmazandó változata a 2001 februárjában végzett 11. frissítés (a továbbiakban: HR magyarázó megjegyzések) eredménye.

23 A HR 81.01 vámtarifaszámára vonatkozó megjegyzéséből kitűnik, hogy a volfrámot por alakú fémként nyerik, amelyet tömbökké vagy "prizma formájú" rudakká préselnek, majd elektromos kemencében hidrogénnek tesznek ki. Ezen utolsó művelet során kialakult magas hőfok a porrészecskéket szilárd és ellenálló masszává alakítja, anélkül hogy a rudak szétesnének. Ez utóbbiakat ezután mechanikusan kalapálják, és hengereléssel vagy húzással lemezzé, kisebb átmérőjű rúddá vagy huzallá dolgozzák fel újra. A volfrámot többek között izzólámpák gyártásához használják, azonban e "fémet leggyakrabban nemesacélok kohászati előállítása során ferrovolfrámként (lásd [HR] 72. [árucsoport]) használják fel".

24 A HR említett 81.01 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzésének utolsó része feltünteti többek között, hogy "a volfrám [e vámtarifaszám alá] tartozik az alábbi formákban:

A) Por;

B) Megmunkálatlan fém, pl. tömb, ingot, zsugorított rúd vagy hulladék és törmelék (az utóbbira lásd a 72.04 vámtarifaszámhoz tartozó Magyarázatot);

C) Megmunkált fém, pl. hengerelt vagy húzott rúd; profil, lap és lemez, szalag és huzal;

D) Készáruk [...]".

25 A molibdénnel kapcsolatban a HR 81.02 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzéséből kitűnik, hogy a molibdént vagy tömör formában vagy por alakban nyerik, és a volfráméval megegyező eljárást követően lehet megmunkálni. E fémet többek között a HR 72. árucsoportjába tartozó ferromolibdénként az acélgyártásnál használják. E magyarázó megjegyzés szintén jelzi, hogy mivel a volfrám és a molibdén kohászati feldolgozása számos ponton megegyezik, és mivel e fémek felhasználása gyakran hasonló, a HR 81.01 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzésének utolsó része alkalmazandó a molibdénre is.

26 A HR "Vas- és acéltörmelék és hulladék; ingot újraolvasztott hulladékvasból vagy acélból" című 72.04 vámtarifaszámához kapcsolódó magyarázó megjegyzése a következőképpen szól:

"[...]

Ide tartozik a vas- és acélhulladék és -törmelék, amint azt a [HR] XV. áruosztályhoz tartozó megjegyzés 8. bekezdése a) pontja meghatározza.

Az ilyen vas- vagy acélhulladékok vegyes összetételűek és általában a következő formában fordulnak elő:

1) A vas vagy az acél gyártásakor mechanikus megmunkálásakor keletkező hulladék és törmelék (pl. lenyesett végek, reszelék, gyaluforgács).

[...]

Nem osztályozhatók azonban ide az olyan árucikkek, amelyek javítással, felújítással vagy anélkül újra használhatók az eredeti vagy más célokra; nem tartoznak ide az olyan áruk sem, amelyeket át lehet alakítani más áruvá anélkül, hogy előzőleg mint fémet visszanyerték volna [...].

Nem tartozik továbbá ide:

[...]

c) törött nyersvas- vagy tükörvas darabok [...].

[...]"

Az alapügy és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdés

27 2001 októberében a Metherma engedélyt kért a volfrámból és molibdénből készült zsugorított rudak kézi zúzással hulladékká és törmelékké történő vámfelügyelet melletti feldolgozására. A kérelem szemmel láthatóan többek között azon a tényen is alapul, hogy a KN alapján a "hulladékok és törmelékek" vámmentességet élveznek, míg a megmunkálatlan volfrámra vagy molibdénre, "beleértve a zsugorított rudakat", alkalmazandó szerződéses vámtétel 5%, illetve 3%.

28 Az Oberfinanzdirektion Köln (kölni pénzügyi főigazgatóság) vámtechnikai vizsgáló- és oktatóintézete több minta vizsgálata után arra a következtetésre jutott, hogy a zsugorított molibdénrudak megmunkálatlan molibdénnek minősülnek, és hogy e rudakat töréssel vagy vágással lehetetlen hulladékká vagy törmelékké feldolgozni, mivel azok más célokra, különösen olvasztásra továbbra is felhasználhatók.

29 A HZA Düsseldorf is e véleményen volt, és elutasította a zsugorított tömb, rúd vagy granulátum formájú megmunkálatlan volfrám vagy molibdén vámfelügyelet melletti feldolgozására vonatkozó engedélykérelmet.

30 Az ezen elutasítás ellen benyújtott kereset alapján a Finanzgericht ezzel szemben kötelezte a HZA-t, hogy adja meg a kérelmezett engedélyt. A Finanzgericht úgy döntött, hogy a vámfelügyelet melletti feldolgozás engedélyezésének gazdasági feltételei teljesülnek, mivel a zsugorított rudakat kézi zúzással hulladékká és törmelékké dolgoznák fel. Véleménye szerint ugyanis a zsugorított rudak bezúzása révén azok rendeltetésszerűen többé nem használhatók, mivel ez kizárja a lemezzé, rudakká vagy huzallá történő későbbi feldolgozásukat.

31 A kérdést előterjesztő bírósághoz benyújtott felülvizsgálati kérelmében a HZA Düsseldorf azzal érvel egyrészt, hogy a zsugorított fémrudak esetében nem a KN XV. áruosztálya 8. megjegyzésének a) pontja alá tartozó "fémárukról", hanem megmunkálatlan árukról van szó. Másrészt a zsugorított fémrudak még a zúzásukat követően is megmunkálatlan fémnek minősülnek.

32 A kérdést előterjesztő bíróság szerint a Metherma által kért vámfelügyelet melletti feldolgozást engedélyezni kell, ha a behozott áruk, vagyis a zsugorított volfrám- és molibdénrudak törést vagy zúzást követően "hulladéknak és törmeléknek" minősülnek. E bíróság előtt nem vitatott, hogy az engedély megadásának egyéb feltételei teljesülnek.

33 Az említett bíróság megjegyzi, hogy feltételezi, hogy a kérdéses fémeket megmunkálatlan formájukban nem lehet töréssel vagy zúzással törmelékké feldolgozni. Amennyiben a tiszta volfrámból vagy molibdénből álló ingotot széttörik, az abból letört darabok változatlanul megmunkálatlan fémnek, nem pedig törmeléknek minősülnek.

34 E bíróság leszögezi azonban, hogy a KN-nek a volfrám esetében 5%-os a molibdén esetében pedig 3%-os szerződéses vámtételt előíró vámtarifaalszámaihoz nemcsak e fémek megmunkálatlan formái tartoznak, hanem az említett fémek "zsugorított" rúdjai is.

35 Felmerül tehát a kérdés, hogy a KN érintett vámtarifaalszámainak szövegéből arra kell-e következtetni, hogy a "zsugorított" fémrudak, jóllehet azok a fém első feldolgozásából keletkeznek, megegyeznek e fémek megmunkálatlan formájával, ami azt jelentené, hogy azokat még töréssel és zúzással sem lehetne a KN vámmentességgel járó vámtarifaalszámai alá tartozó törmelékké feldolgozni, vagy hogy ezzel ellentétben az említett szövegből az derül ki, hogy a "zsugorított" fémrudak, jóllehet a fém megmunkálatlan formájával megegyező KN-vámtarifaalszám alatt említik azokat, már töréssel vagy zúzással használhatatlanná tehető "fémáruknak" minősülnek.

36 Amennyiben ez utóbbi értelmezést kell elfogadni, a kérdést előterjesztő bíróság szerint felmerül azon további kérdés, hogy a volfrámból és molibdénből álló "zsugorított" fémrudak töréssel vagy zúzással feldolgozhatók-e törmelékké, mivel e művelet kizárja azok lemezzé, rúddá vagy huzallá való későbbi feldolgozását, vagy pedig a zsugorított letört daraboknak a törést vagy zúzást követően is fennálló egyetlen felhasználási lehetősége, vagyis az acélgyártás során való beolvasztása kizárja, hogy a korábbi rudak mint ilyenek így a KN XV. áruosztálya 8. megjegyzésének a) pontja értelmében végérvényesen "rendeltetésszerűen nem használhatóak" legyenek.

37 E körülmények között a Bundesfinanzhof úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és a következő kérdést terjeszti a Bíróság elé előzetes döntéshozatalra:

"A 8101 94 00, illetve a 8102 94 00 KN-vámtarifaalszám alá tartozó »zsugorított« volfrám- vagy molibdénrudak feldolgozhatók-e töréssel vagy zúzással a 8101 97 00, illetve a 8102 97 00 KN-vámtarifaalszám alá tartozó törmelékké?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésről

38 Mindenekelőtt meg kell jegyezni, hogy az alapügyben vitatott tarifális besorolásra vonatkozó nemzeti határozatot a 2388/2000 rendelet időbeli hatálya alatt hozták. A Bírósághoz továbbított iratokból ugyanis kitűnik, hogy a Metherma az engedély iránti kérelmét 2001. október 5-én nyújtotta be, és hogy a HZA Düsseldorf azt 2001. december 3-án utasította el.

39 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a vámtarifaszám vagy vámtarifaalszám alá történő tarifális besorolás feltételeit meghatározó rendelet jogkeletkeztető jellegű, és nem lehet visszaható hatályú (a 158/78. sz. Biegi-ügyben 1979. március 28-án hozott ítélet [EBHT 1979., I-1103. o.] 11. pontja és a C-479/99. sz. CBA Computer ügyben 2001. június 7-én hozott ítélet [EBHT 2001., I-4391. o.] 31. pontja). Ezenkívül a Bíróság adott esetben kénytelen olyan közösségi jogi normákat figyelembe venni, amelyekre a nemzeti bíróság az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésében nem hivatkozott (lásd ebben az értelemben a 35/85. sz. Tissier-ügyben 1986. március 20-án hozott ítélet [EBHT 1986., 1207. o.] 9. pontját; a C-315/88. sz., Bagli Pennacchiotti ügyben 1990. március 27-én hozott ítélet [EBHT 1990., I-1323. o.] 10. pontját; a C-107/98. sz. Teckal-ügyben 1990. november 18-án hozott ítélet [EBHT 1990., I-8121. o.] 39. pontját és a C-329/06. és C-343/06. sz., Wiedemann és Funk egyesített ügyekben 2008. június 26-án hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 45. pontját).

40 Ilyen körülmények között, és ahogy a Bizottság helyesen feltételezte, az előzetes döntéshozatalra utaló határozat szövegével ellentétben az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdést nem a 2658/87 rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2004. szeptember 7-i 1810/2004/EK bizottsági rendeletre (HL L 327., 1. o.), hanem a 2388/2000 rendeletre tekintettel kell vizsgálni.

41 Bár a Metherma írásbeli észrevételeiben szemmel láthatóan a KN 1810/2004 rendeletből adódó változatára támaszkodott, ezt követően a Bíróság előtti tárgyalás során kifejezetten elfogadta, hogy a KN 2388/2000 rendeletből adódó változata alkalmazandó az alapügyre. Továbbá e tárgyalás során vitathatatlannak tekintették azt, hogy - eltekintve a számozásuktól és felosztásuktól - e két utóbbi rendelet rendelkezéseinek szövege a jelen esetben érintett KN-vámtarifaalszámok tekintetében azonos. Ilyen körülmények között a Metherma mind írásbeli, mind szóbeli érvelését úgy kell érteni, mint amely a 2388/2000 rendeletből adódó 8101 és 8102 KN-vámtarifaszámokat érinti.

42 Meg kell továbbá jegyezni, hogy a szóban forgó vámtarifaalszámok ugyanazon a felosztási szinten vannak, tehát a KN értelmezésére vonatkozó általános szabályok 6. pontja alapján összehasonlíthatók.

43 A fentiek fényében az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdést úgy kell értelmezni, hogy az lényegében arra irányul, hogy a KN 2001 folyamán alkalmazandó, vagyis a 2388/2000 rendeletből adódó változatát úgy kell-e értelmezni, hogy a 8101 91 10 és a 8102 91 10 vámtarifaalszám alá tartozó "zsugorított" volfrám- és molibdénrudak töréssel vagy zúzással feldolgozhatók a 8101 91 90 és a 8102 91 90 vámtarifaalszám alá tartozó törmelékké.

44 Érdemben a Metherma többek között a HR magyarázó megjegyzéseire hivatkozva alapvetően azzal érvel, hogy egyrészt a "zsugorított" volfrám- és molibdénrudak nem hasonlítanak a szóban forgó fémek megmunkálatlan formáihoz, és - még ha ennek ellenkezőjét el is kellene ismeri - másrészt azok zúzással vagy töréssel feldolgozhatók törmelékké.

45 A Bizottság ezzel szemben azzal érvel, hogy az ilyen rudakat a szóban forgó fémek megmunkálatlan formáival megegyezőnek kell tekintetni, és hogy e rudak zúzása vagy törése nem változtat ezen semmit. Ezen álláspont, amint a jelen ítélet 31. pontjából is kitűnik, lényegében megegyezik a Bírósághoz észrevételt be nem nyújtó HZA Düsseldorf által az alapügyben képviselt állásponttal.

46 Az állandó ítélkezési gyakorlat szerint a jogbiztonság és az ellenőrzések elősegítése érdekében az áruk tarifális besorolásának meghatározó feltételeit általában az áruk objektív jellemzői és tulajdonságai között kell keresni, amint azokat a Kombinált Nómenklatúra vámtarifaszáma és az áruosztályok, illetve árucsoportok megjegyzései meghatározzák (lásd a 145/81. sz. Wünsche-ügyben 1982. július 1-jén hozott ítélet [EBHT 1982., 2493. o.] 12. pontját, a C-15/05. sz. Kawasaki Motors Europe ügyben 2006. április 27-én hozott ítélet [EBHT 2006., I3657. o.] 38. pontját és a C-310/06. sz. FTS International ügyben 2007. július 18-án hozott ítélet [EBHT 2007., I-6749. o.] 27. pontját).

47 Ezenfelül az áru rendeltetése a megfelelő vámtarifaszám alá történő besorolás objektív szempontját képezheti, amennyiben az szorosan az adott áruhoz tartozik, amely kötődésnek az áru objektív jellemzői és tulajdonságai alapján megállapíthatónak kell lennie (lásd a C-459/93. sz. Thyssen Haniel Logistic ügyben 1995. június 1-jén hozott ítélet [EBHT 1995., I-1381. o.] 13. pontját, a C-201/99. sz. Deutsche Nichimen ügyben 2001. április 5-én hozott ítélet [EBHT 2001., I-2701. o.] 20. pontját és a C-142/06. sz. Olicom-ügyben 2007. július 18-án hozott ítélet [EBHT 2007., I-6675. o.] 18. pontját).

48 Ezenkívül emlékeztetni kell, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlata szerint a Bizottság által a Kombinált Nómenklatúra és a Vámigazgatások Világszervezete által a HR tekintetében megfogalmazott magyarázó megjegyzések fontos eligazítást nyújtanak az egyes vámtarifaszámok tartalmának értelmezéséhez, mindazonáltal nem rendelkeznek kötelező hatállyal (lásd a C-35/93. sz. Develop Dr. Eisbein ügyben 1994. június 16-án hozott ítélet [EBHT 1994., I-2655. o.] 21. pontját és a C-400/05. sz. B.A.S Trucks ügyben 2007. január 11-én hozott ítélet [EBHT 2007., I-311. o.] 28. pontját). E megjegyzések szövegének ezért összhangban kell lennie a KN rendelkezéseivel, és a megjegyzések nem módosíthatják a KN rendelkezéseinek hatályát (lásd különösen a C-280/97. sz. ROSE Elektrotechnik ügyben 1999. február 9-én hozott ítélet [EBHT 1999., I-689. o.] 23. pontját, a C-495/03. sz., Intermodal Transports ügyben 2005. szeptember 15-én hozott ítélet [EBHT 2005., I-8151. o.] 48. pontját és a C-445/04. sz., Possehl Erzkontor ügyben 2005. december 8-án hozott ítélet [EBHT 2005., I-10721. o.] 20. pontját).

49 A jelen esetben azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy a "zsugorított" volfrám- és molibdénrudak megegyeznek-e e fémek megmunkálatlan formájával, a Metherma mindenekelőtt azzal érvel, hogy a "megmunkálatlan forma" kifejezés a jelen esetben inkább "formákat, formaelemeket vagy anyagformálást" jelent.

50 Ennek az értelmezésnek nem lehet helyt adni. A jelen ügyben releváns KN-vámtarifaalszámok szövegéből és abból a kontextusukból ugyanis az derül ki, hogy az ezen vámtarifaalszámokban említett "megmunkálatlan" kifejezés nem a szóban forgó fémtárgy méreteire, hanem annak lényegében megmunkálatlan állapotára utal. Ezen értelmezés különösen világosan kitűnik a 2388/2000 rendelet egyes nyelvi változataiból, úgymint a dán ("ubearbejdet"), angol ("unwrought"), olasz ("greggio"), finn ("muokkaamaton") és svéd ("i obearbetad form") változatokból.

51 A Metherma ezenkívül úgy véli, hogy a "zsugorított" volfrám- és molibdénrudak nem egyeznek meg e fémek megmunkálatlan formájával, mivel a zsugorítás következtében a volfrám és molibdén más olyan tulajdonságokat nyer, amelyek azokat árukká, következésképpen fémárukká teszik.

52 A HR 81.01 és 81.02 vámtarifaszámokra vonatkozó magyarázó megjegyzései tekintetében esetleg valóban elfogadható, hogy zsugorításon keresztül a porállagú volfrám és molibdén további tulajdonságokat - például kovácsolhatóságot - nyer. Ez azonban nem változtat azon, amint ugyanezen magyarázó megjegyzésekből is kitűnik, hogy a zsugorított volfrám- és molibdénrúd annak az eredménye, hogy "a porrészecskéket szilárd és ellenálló masszává [alakítják] anélkül, hogy a rudak szétesnének". Amint az különösen a HR említett 81.01 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzésének utolsó részéből kiderül, e rudak későbbi megmunkálásának vagy feldolgozásának hiányában az a tény, hogy a volfrám és a molibdén zsugorítás következtében már nem por, hanem szilárd massza formájú, önmagában nem járhat azzal a következménnyel, legalábbis a KN alkalmazása szempontjából, hogy úgy tekintsük a szóban forgó fémeket, mint amelyek már nem megmunkálatlanok.

53 Mindenesetre, amint a Bizottság is megjegyezte, magából az alapügy tényállásának az idején érvényes 8101 91 10 és 8102 91 10 KN-vámtarifaalszámoknak a szövegéből is kitűnik, hogy a szóban forgó fémek megmunkálatlan formája a KN szempontjából magában foglalja a "zsugorított rudakat". Márpedig vitathatatlan, hogy - amint az előterjesztő bíróság előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésének szövegéből és a jelen ítélet 32., 35. és 51. pontjából is kitűnik - az alapügyben ilyen rudakról van szó.

54 Ebből következik, hogy mivel a "zsugorított" volfrám- és molibdénrudak a 8101 és 8102 KN-vámtarifaszámok szempontjából e fémek megmunkálatlan formájának minősülnek, az ilyen rudak nem tekinthetők egyúttal az említett vámtarifaszámok értelmében vett "fémáruknak" is.

55 Márpedig a Metherma szerint az alapügyben akár a szóban forgó fémek megmunkálatlan formájáról, akár ezekből készült árukról van szó, töréssel vagy feldarabolással a "zsugorított" volfrám- vagy molibdénrudak mint olyanok végérvényesen használhatatlanná tehetők. A Metherma szerint az ilyen törött rudak ugyanis már nem dolgozhatók fel lappá, rúddá vagy huzallá. Ezen utolsó megjegyzésre tekintettel a Metherma a KN XV. áruosztályában található 8. megjegyzés a) pontjára utal, miszerint a "törmelék és hulladék" különösen olyan fémárut jelent, amely rendeltetésszerűen nem használható az eredeti célra, mert összetörték vagy feldarabolták.

56 Amennyiben ezen érvelés azon a feltevésen alapul, hogy a zsugorított volfrám- és molibdénrudak érintetlen állapotukban fémáruknak minősülnek, annak nem lehet helyt adni, mivel a jelen ítélet 54. pontjából kiderül, hogy ilyen rudak a 8101 és 8102 KN-vámtarifaszámok szempontjából a volfrám és molibdén megmunkálatlan formájának minősülnek.

57 A Metherma ebben az összefüggésben vitatja a kérdést előterjesztő bíróság azon értelmezését, miszerint a volfrám- és molibdén megmunkálatlan formája elvileg nem dolgozható fel hulladékká és törmelékké. A HR 81.01 vámtarifaszámra vonatkozó magyarázó megjegyzésére hivatkozva azzal érvel, hogy a szóban forgó fémeknek csak egyes szilárd formái tekinthetők megmunkálatlannak, vagyis a tömbökké vagy a prizma formájú rudakká préselt porrészecskék. Másrészt hulladékot és törmeléket lehet megmunkálatlan formából is nyerni, amint a HR 72.04 vámtarifaszámhoz kapcsolódó magyarázó megjegyzéséből is kitűnik, miszerint hulladék és törmelék "lenyesett végek" formájában is keletkezhet.

58 Ezen első érvre vonatkozóan emlékeztetni kell, hogy az alapügyben érintett KN-vámtarifaalszám a következőre vonatkozik: "megmunkálatlan [volfrámra és molibdénre], beleértve a zsugorított rudat is". Ennek megfelelően e fémek előfordulhatnak az így nyert rudaktól eltérő megmunkálatlan formában is. Egyáltalán nincs tehát kizárva az a lehetőség, hogy a "zsugorított" volfrám- vagy molibdénrudak darabjai szintén a szóban forgó fém megmunkálatlan formájának minősülnek.

59 A fenti második érvvel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy a Metherma a HR 72.04 vámtarifaszámhoz kapcsolódó magyarázó megjegyzés szelektív olvasatára támaszkodik. E magyarázó megjegyzésből ugyanis kifejezetten az derül ki, hogy a törmeléknek - úgymint a lenyesett végeknek - a szóban forgó fémek gyártása vagy mechanikus megmunkálása során kell keletkeznie. Márpedig az alapügyben érintett volfrám és molibdén megmunkálatlan formájának kézi zúzása nem felel meg e meghatározásnak.

60 Ezenkívül a HR 81.01 és 81.02 vámtarifaszámokhoz kapcsolódó magyarázó megjegyzéseinek a jelen ítélet 24. és 25. pontjában említett kivonataiból kiderül, hogy a zsugorított volfrám- vagy molibdénrudak nem felelnek meg a HR 72.04 vámtarifaszámhoz kapcsolódó azon magyarázó megjegyzésének értelmében vett "fémáruknak", amely szerint a hulladék és törmelék kategória nem foglalja magában az olyan árucikkeket, amelyek javítással, felújítással vagy anélkül újra használhatók az eredeti vagy más célokra, sem az olyan árukat, amelyeket át lehet alakítani más áruvá, anélkül hogy előzőleg mint fémet visszanyerték volna. Továbbá, még ha el is kellene fogadni a Metherma azon nézetét, miszerint a zsugorított volfrám- és molibdénrudak "fémáruknak" minősülhetnek, többek között a kérdést előterjesztő bíróság által benyújtott és a Metherma által nem vitatott adatokból kiderül, hogy az alapügyben érintett törött rudak a szóban forgó fémek visszanyerése nélkül az acélgyártás keretében beolvaszthatók.

61 A fentiekre tekintettel az előterjesztett kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 2658/87 rendelet I. mellékletében szereplő KN 2001 folyamán alkalmazandó, vagyis a 2388/2000 rendeletből adódó változatát úgy kell értelmezni, hogy a "zsugorított" volfrám- és molibdénrudak a 8101 91 10 és a 8102 91 10 vámtarifaalszám alá tartoznak. Az ilyen rudak, amelyek a szóban forgó fémek megmunkálatlan formájának, nem pedig az e fémekből készült árunak minősülnek, töréssel vagy zúzással nem dolgozhatók fel az említett KN 8101 91 90 és a 8102 91 90 vámtarifaalszáma alá tartozó törmelékké.

A költségekről

62 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (hetedik tanács) a következőképpen határozott:

A vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló, 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletében található Kombinált Nómenklatúra 2001 folyamán alkalmazandó, vagyis a 2658/87 rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2000. október 13-i 2388/2000 bizottsági rendeletből adódó változatát úgy kell értelmezni, hogy a "zsugorított" volfrám- és molibdénrudak a 8101 91 10 és a 8102 91 10 vámtarifaalszám alá tartoznak. Az ilyen rudak, amelyek a szóban forgó fémek megmunkálatlan formájának, nem pedig az e fémekből készült árunak minősülnek, töréssel vagy zúzással nem dolgozhatók fel az említett Kombinált Nómenklatúra 8101 91 90 és a 8102 91 90 vámtarifaalszáma alá tartozó törmelékké.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: német.