32008R0507[1]

A Bizottság 507/2008/EK rendelete ( 2008. június 6. ) a rostlen és a rostkender piacainak közös szervezéséről szóló 1673/2000/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról (kodifikált változat)

A BIZOTTSÁG 507/2008/EK RENDELETE

(2008. június 6.)

a rostlen és a rostkender piacainak közös szervezéséről szóló 1673/2000/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról

(kodifikált változat)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a rostlen és a rostkender piacainak közös szervezéséről szóló, 2000. július 27-i 1673/2000/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 9. cikkére,

tekintettel az euro bevezetésével kapcsolatos agromonetáris intézkedések megállapításáról szóló, 1998. december 15-i 2799/98/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 3. cikkére,

mivel:

(1) A rostlen és a rostkender piacainak közös szervezéséről szóló 1673/2000/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló, 2001. február 5-i 245/2001/EK bizottsági rendeletet (3) több alkalommal jelentősen módosították (4). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell.

(2) Az 1673/2000/EK rendelet többek között a rostlen és a rostkender belső piacára vonatkozó intézkedéseket ír elő, amelyek támogatást tartalmaznak a len- és kenderszalma engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozói, illetve azoknak a mezőgazdasági termelőknek a részére, akik a szalmát saját számlára dolgoztatják fel, mely intézkedések részletes végrehajtási szabályait meg kell határozni.

(3) Meg kell állapítani az elsődleges feldolgozók engedélyezésének feltételeit és a szalmát saját számlára feldolgoztató mezőgazdasági termelők kötelezettségeit. Ugyancsak meg kell határozni a szalmára vonatkozó, az 1673/2000/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett módon adásvételi szerződésekben, feldolgozási kötelezettségvállalásokban és feldolgozási szerződésekben kötelezően szerepeltetendő adatokat.

(4) A lenszalma egyes elsődleges feldolgozói főként hosszú lenrostot állítanak elő, és emellett melléktevékenységként rövid lenrostot, amely nagy százalékban tartalmaz szennyeződéseket és szilánkot. Abban az esetben, ha nem rendelkeznek megfelelő berendezésekkel az ilyen másodlagos termékek tisztításához, a rövid rostú lent szerződés alapján más piaci szereplővel tisztíttathatják meg. Ilyen körülmények között a rostok szerződés alapján történő tisztítása a rövid lenrostra engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozó által végzett tevékenységnek minősül. Az érintett piaci szereplők által teljesítendő feltételeket, különösen az ellenőrzések tekintetében, ennek megfelelően meg kell állapítani.

(5) E termékek támogatásra való jogosultságának biztosítása érdekében az érintett gazdasági évre vonatkozóan egy egységes kérelmet, mint ahogyan azt a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 796/2004/EK bizottsági rendelet (5) II. része II. címének I. fejezete említi.

(6) A hatékony és eredményes közigazgatási irányítás biztosítása érdekében, és alkalmazkodva a len és a kender piacára vonatkozó különleges feltételekhez, meg kell határozni azt az időszakot, mely időszak alatt a rost előállítására szolgáló len- és kenderszalma feldolgozható, illetve adott esetben forgalmazható.

(7) Abban az esetben, ha a tagállamok úgy határoznak, hogy támogatást nyújtanak a 7,5 %-nál több szennyeződést és szilánkot tartalmazó rövid lenrostra vagy kenderrostra, olyan számítási módszert kell meghatározni, amely lehetővé teszi a megtermelt mennyiség 7,5 %-os szennyeződés- és szilánktartalmú egyenértékű mennyiségben történő kifejezését.

(8) A stabilizációs mechanizmus megfelelő működésének biztosítása érdekében rendelkezni kell annak a rostmennyiségnek a korlátozásáról, amely után valamely gazdasági évre feldolgozási támogatás adható a szerződésekben, illetve feldolgozási kötelezettségvállalásokban szereplő hektárok számának egységes hektáronkénti mennyiséggel való szorzásával kapott mennyiségre. Ezt az egységmennyiséget a tagállam a megállapított garantált országos mennyiségek és a megművelt hektárok alapján határozza meg.

(9) Figyelembe véve a garantált országos mennyiségeknek az 1673/2000/EK rendelet 3. cikke által bevezetett rugalmasságból eredő ingadozásait, részletes szabályokat kell megállapítani ezeknek a garantált országos mennyiségeknek a meghatározására minden gazdasági évre, figyelembe véve minden olyan kiigazítást, amely a garantált országos mennyiségeknek a feldolgozási támogatás kedvezményezettjei közötti megfelelő felosztása érdekében esetleg szükségessé válik.

(10) A feldolgozási támogatás az 1673/2000/EK rendelet 2. cikkében említett szerződés megkötésétől, illetve kötelezettségvállalástól függően nyújtható. Ezenkívül a tagállam megfelelő időben meghatározza a garantált országos mennyiségek közötti átcsoportosításokat, valamint a hektáronkénti egységmennyiségeket azon területek alapján, amelyekre a szerződések, illetve kötelezettségvállalások kiterjednek. Rendelkezni kell arról, hogy az e szerződésekben, illetve kötelezettségvállalásokban szereplő lényeges adatokat a piaci szereplők a feldolgozási műveletek megkezdésekor eljuttassák a tagállam illetékes hatóságaihoz. Annak érdekében, hogy a szóban forgó kereskedelem némileg rugalmas maradhasson, meg kell szabni a határokat, amelyek között az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók egymás között a szerződéses mennyiségeket átcsoportosíthatják.

(11) A támogatási rendszer hatékony és eredményes irányítása érdekében meg kell határozni, hogy mely adatokat kell a piaci szereplőknek eljuttatniuk a tagállam illetékes hatóságaihoz, valamint hogy a tagállamoknak milyen értesítéseket kell küldeniük a Bizottságnak.

(12) Egy olyan rendszer működtetése érdekében, amely egy 22 hónapos időszak alatt előállított rostmennyiség alapján nyújtott támogatásra épül, rendelkezni kell az előállítandó rostra vonatkozó támogatási kérelmeknek az adott gazdasági évre vonatkozóan a feldolgozási műveletek elején történő benyújtásáról és az előállított mennyiség ezt követő rendszeres időszakonként történő jelentéséről.

(13) A garantált országos mennyiségek és a hektáronkénti egységmennyiségek esetleges módosításai miatt a rost teljes mennyisége, amely alapján támogatás nyújtható, csak a feldolgozás befejezése után válik ismertté. Ennek megfelelően rendelkezni kell támogatási előlegek fizetéséről az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók részére a rendszeres időszakonként előállított rost mennyiségei alapján. Annak biztosítása érdekében, hogy szabálytalanságok esetén az esedékes összegeket ténylegesen kifizessék, ezeket az előlegfizetéseket biztosíték letétbe helyezésétől kell függővé tenni. Ennek a biztosítéknak meg kell felelnie a mezőgazdasági termékeket érintő biztosítéki rendszer alkalmazására vonatkozó közös részletes szabályok megállapításáról szóló, 1985. július 22-i 2220/85/EGK bizottsági rendelet (6) egyes rendelkezéseinek.

(14) Az 1673/2000/EK rendelet 4. cikkében meghatározott kiegészítő támogatás csak azon területek vonatkozásában adható, amelyekről származó megtermelt szalma után hosszú lenrosttá történő feldolgozási támogatás jár. Ennek megfelelően meg kell határozni a szerződésben, illetve kötelezettségvállalásban szereplő hektáronként megtermelt hosszú rost minimális hozamát, hogy meg lehessen állapítani azokat a körülményeket, amelyek mellett ez a feltétel teljesül.

(15) A közigazgatási és helyszíni ellenőrzések rendszere létfontosságú a műveletek megfelelő elvégzéséhez. Meg kell határozni az ellenőrizendő tételeket és a gazdasági évenként elvégzendő helyszíni ellenőrzések minimális számát.

(16) Meg kell határozni az észlelt szabálytalanságok következményeit. Ezeknek elég súlyosnak kell lenniük ahhoz, hogy elejét vegyék a közösségi támogatások jogszerűtlen felhasználásának, és ugyanakkor meg kell felelniük az arányosság elvének is.

(17) Annak érdekében, hogy a rostok előállításának időpontja kellően közel legyen a feldolgozás után járó előlegek és támogatások árfolyamváltozása szempontjából meghatározó ügyleti tény időpontjához, ennek a meghatározó ügyleti ténynek az előállított rost mennyiségéről szóló értesítésre adott időszak utolsó napjának kell lennie.

(18) Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak a Természetesrost-piaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Cél és gazdasági év

(1) Ez a rendelet megállapítja a rostlen és a rostkender piacainak az 1673/2000/EK rendelettel létrehozott közös szervezése alkalmazására vonatkozó részletes szabályokat.

(2) A gazdasági év július 1-jétől június 30-ig tart.

2. cikk

Meghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) "feldolgozónak minősülő személyek": olyan mezőgazdasági termelők, akik az 1673/2000/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdése harmadik albekezdésének b) pontjával összhangban szerződést kötöttek valamely engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozóval a tulajdonukban lévő szalma rosttá történő feldolgozására;

b) "hosszú lenrost": a rostok és a szár fás részeinek teljes különválasztásával nyert rostok, amelyek a tilolást követően átlagosan legalább 50 cm hosszúak, és párhuzamos fonatokba vannak rendezve kötegek, lapok, illetve szalagok formájában;

c) "rövid lenrost": a b) pontban említettektől eltérő lenrostok, amelyet a rostok és a szár fás részeinek legalább részleges különválasztásával nyertek;

d) "kenderrost": a rostok és a szár fás részeinek legalább részleges különválasztásával nyert kenderrost.

3. cikk

Az elsődleges feldolgozók engedélyezése

(1) Az elsődleges feldolgozóknak engedélyezési kérelmet kell benyújtaniuk az illetékes hatóságokhoz, amelynek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a vállalkozás leírása és a len- és kenderszalma feldolgozásával előállított termékek teljes skálája;

b) a feldolgozóüzem és -berendezés leírása, ezek helyének és műszaki adatainak részletes megadásával, ezen belül:

i. energiafelhasználás és az óránként és évente feldolgozható len- és kenderszalma maximális mennyisége;

ii. az óránként és évente előállítható hosszú lenrost, rövid lenrost és kenderrost maximális mennyisége;

iii. az a) pontban említett termékek 100 kilogrammjának előállításához szükséges len- és kenderszalma hozzávetőleges mennyisége;

c) a tárolólétesítmények leírása, elhelyezkedésének és befogadóképességének részletei, utóbbi a len- és kenderszalma, illetve rost tonnájában kifejezve.

(2) Az engedélyezési kérelemnek kötelezettségvállalást kell tartalmaznia, amely a kérelem benyújtása napjától alkalmazandó, és a következőkre vonatkozik:

a) a lenszalma, kenderszalma, hosszú lenrost, rövid lenrost és kenderrost elkülönített tárolása a szalma betakarításának gazdasági évei és a betakarítás tagállamai szerint:

i. amelyekre az adásvételi szerződések és feldolgozási kötelezettségvállalások együttesen kiterjednek;

ii. amelyekre a feldolgozónak minősülő személyekkel kötött egyes feldolgozási szerződések kiterjednek;

iii. amelyek együttesen valamennyi egyéb szállítótól származnak, illetve adott esetben az i. pontban említett szalmából előállított rosttételeknek megfelelően, de amelyekre nem vonatkozik támogatási kérelem;

b) napi nyilvántartást vezet a készletekről vagy tételenként vezet nyilvántartást, amelyek rendszeres kapcsolata biztosított a pénzügyi elszámolásokkal, valamint az (5) bekezdésben meghatározott adatokkal, a tagállam által az ellenőrzések céljából meghatározott alátámasztó okmányokkal együtt;

c) az illetékes hatóság tájékoztatása az (1) bekezdésben szereplő adatok bármely változásáról;

d) aláveti magát az 1673/2000/EK rendeletben szereplő, a támogatási rendszer keretében előírt ellenőrzéseknek.

(3) Az (1) bekezdésben felsorolt adatok tényeknek való megfelelése végett elvégzett helyszíni ellenőrzést követően az illetékes hatóság az elsődleges feldolgozónak engedélyt ad azokra az általa előállítható rosttípusokra, amelyek megfelelnek a támogatásra való jogosultság követelményeinek, és minden ilyen engedélyhez hozzárendel egy engedélyszámot.

Az engedélyeket a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell megadni.

Abban az esetben, ha az (1) bekezdésben szereplő adat vagy adatok megváltoznak, az illetékes hatóság az engedélyeket a változás bejelentésének hónapját követő hónapban, szükség esetén helyszíni ellenőrzést követően megerősíti vagy kiigazítja. Az engedélyekben szereplő rostfajtákat érintő kiigazítások azonban csak a következő gazdasági évtől hatályosak.

(4) Az elsődleges feldolgozók hosszú lenrostra és egyidejűleg rövid lenrostra szóló engedélyével kapcsolatban a tagállamok engedélyezhetik, hogy a rövid lenrostot az ebben a bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelően megtisztítsák, és abban az esetben, ha az ellenőrzési intézkedéseket kielégítőnek ítélik, vagyis a rost megfelel az 1673/2000/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének b) pontjában rögzített szennyeződési és szilánk határértékeknek.

Ezekben az esetekben az elsődleges feldolgozók kinyilvánítják szándékukat az ebben a bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazására az (1) bekezdés szerinti engedélyezési kérelmeik benyújtásánál.

Az adott gazdasági évben engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozónként legfeljebb két rövid lenrosttisztító kaphat engedélyt.

Az egyes gazdasági évekre vonatkozóan az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók február 1-je előtt benyújtják az illetékes hatóságokhoz a rövid lenrost tisztítására vonatkozó szerződést, amely legalább a következőket tartalmazza:

a) a szerződés megkötésének időpontja és a szalma betakarításának gazdasági éve, amely szalmából a szóban forgó rostot előállították;

b) az elsődleges feldolgozó engedélyének száma és a rövid lenrost tisztítóinak esetében azok neve, cégneve, címe és az üzem helye;

c) nyilatkozat, hogy a rövid lenrost tisztítója vállalja, hogy:

i. a tisztított és a tisztítatlan rövid lenrostot tisztítási szerződésenként elkülönítve tárolja;

ii. tisztítási szerződésenként külön napi nyilvántartást vezet a vállalkozásba beérkező tisztítatlan rövid lenrostról, a megtisztított rövid lenrostról és mindkettő tárolt mennyiségéről;

iii. megőrzi a tagállam által ellenőrzési céllal meghatározott igazoló iratokat, és aláveti magát az ebben a rendeletben előírt ellenőrzéseknek.

A tisztítóknak a c) pontban említett kötelezettségvállalásai az elsődleges feldolgozók által az engedélyük keretében tett kötelezettségvállalásoknak minősülnek.

(5) Az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók készletnyilvántartásaiban napok vagy tétel és a külön tárolt szalma-, illetve rosttípus szerinti bontásban a következőknek kell szerepelniük:

a) a vállalkozásba beérkező és az 5. cikkben említett szerződésekben, illetve kötelezettségvállalásokban szereplő, illetve adott esetben az egyéb szállítóktól származó mennyiségek;

b) a feldolgozott szalma és az előállított rost mennyisége;

c) a becsült veszteségek és megsemmisült mennyiségek indoklással;

d) a vállalkozást elhagyó mennyiségek címzettek szerinti bontásban;

e) a raktáronként tárolt mennyiségek.

Az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozóknak az érintett szállítótól, illetve címzettől származó szállítólevelekkel, illetve átvételi elismervényekkel vagy a tagállam által elfogadott ezzel egyenértékű iratokkal kell rendelkezniük, amelyek a vállalkozásba bekerülő vagy azt elhagyó valamennyi olyan szalma- és rostszállítmányra kiterjednek, amelyek nem tartoznak az 5. cikkben említett szerződések, illetve kötelezettségvállalások hatálya alá. Az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók nyilvántartást vezetnek valamennyi szállítójuk és címzettjük nevéről vagy cégnevéről és címéről.

(6) A tétel az (1) bekezdésben említett feldolgozó üzemekbe vagy tárolólétesítményekbe való beléptetés során megsorszámozott len- vagy kenderszalma meghatározott mennyiségét jelenti.

A tétel kizárólag egy, az 5. cikkben említett, szalmára vonatkozó adásvételi szerződéshez, feldolgozási kötelezettségvállaláshoz vagy feldolgozási szerződéshez kapcsolódhat.

4. cikk

A feldolgozónak minősülő személyek kötelezettségei

A feldolgozónak minősülő személyeknek:

a) rendelkezniük kell a szalmának hosszú lenrosttá, rövid lenrosttá, illetve kenderrosttá való feldolgozására vonatkozóan valamely engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozóval kötött szerződéssel;

b) nyilvántartást kell vezetniük az alábbiakról a szóban forgó gazdasági év kezdetétől minden érintett napot illetően:

i. az egyes feldolgozási szerződések alapján előállított és leszállított, rost előállítására szolgáló len- és kenderszalma mennyiségéről;

ii. az előállított hosszú lenrost, rövid lenrost és/vagy kenderrost mennyiségéről;

iii. az eladott vagy átruházott hosszúlenrost-, rövidlenrost-, illetve kenderrostmennyiségekről, a címzettek nevével és címével;

c) meg kell őrizniük a tagállam által ellenőrzés céljából megkövetelt igazoló iratokat; valamint

d) vállalniuk kell, hogy alávetik magukat az ennek a támogatási rendszernek a keretében végzett ellenőrzéseknek.

5. cikk

Szerződések

(1) Az 1673/2000/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett, szalmára vonatkozó adásvételi szerződéseknek, feldolgozási kötelezettségvállalásoknak és feldolgozási szerződéseknek legalább a következőket tartalmazniuk kell:

a) a szerződés megkötésének időpontja és a betakarítás gazdasági éve;

b) az elsődleges feldolgozó engedélyszáma, a termelőknek az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben (7) előírt azonosító száma az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszerben, valamint a termelők neve és címe;

c) az érintett mezőgazdasági parcellák azonosító adatai az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer keretében előírt mezőgazdasági parcellaazonosító rendszerrel összhangban;

d) a rost előállítására szolgáló len termőterületei, illetve a rost előállítására szolgáló kender termőterületei.

(2) Az adott gazdasági év január 1-je előtt a szalmára vonatkozó adásvételi vagy feldolgozási szerződések a mezőgazdasági termelő, valamint a szerződést egymás között átruházó engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók aláírt megállapodásával átruházhatók az eredeti szerződéskötőtől eltérő, engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozóra.

Az adott gazdasági év január 1-jét követően az első albekezdés szerinti szerződésátruházásra csak kivételes körülmények között kerülhet sor, amit megfelelően indokolt alátámasztó bizonyítéknak kell igazolnia, és a tagállamnak jóvá kell hagynia.

6. cikk

A piaci szereplők által szolgáltatandó információ

(1) Az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók, valamint a feldolgozónak minősülő személyek a tagállam által meghatározott határidőig, de legkésőbb a szóban forgó gazdasági év kezdetét követő szeptember 20-ig kötelesek eljuttatni az illetékes hatóságokhoz:

a) az arra a gazdasági évre vonatkozó, az 5. cikkben említett valamennyi adásvételi szerződés, feldolgozási kötelezettségvállalás és feldolgozási szerződés jegyzékét, külön len és kender szerinti bontásban, feltüntetve a mezőgazdasági termelő integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer szerinti azonosítószámát és az érintett parcellákat; valamint

b) a lennel és kenderrel bevetett összes olyan területről szóló bevallást, amelyre adásvételi szerződés, feldolgozási kötelezettségvállalás, illetve feldolgozási szerződés vonatkozik.

A tagállamok az első albekezdés a) pontjában említett jegyzék helyett azonban kérhetik az összes érintett okmány egy példányát.

Abban az esetben, ha egyes feldolgozási szerződések vagy feldolgozási kötelezettségvállalások más tagállamban található területekre vonatkoznak, mint amelyikben az elsődleges feldolgozó engedélyt kapott, az első albekezdésben meghatározott, a vonatkozó területekkel kapcsolatos adatokat az érintett félnek el kell juttatnia ahhoz a tagállamhoz is, amelyben a betakarítás történik.

(2) A gazdasági év első hat hónapja és minden azt követő négy hónapos időszak vonatkozásában az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozóknak és a feldolgozónak minősülő személyeknek a következőket kell bejelenteniük az illetékes hatóságok felé a következő hónap végéig a külön tárolt termékek valamennyi kategóriájára vonatkozóan:

a) az előállított és a támogatási kérelmekben szereplő rost mennyisége;

b) az előállított egyéb rostmennyiség;

c) a vállalkozásba beérkezett szalma összesített mennyisége;

d) a tárolt mennyiségek;

e) adott esetben az 5. cikk (2) bekezdése első albekezdésével összhangban átruházott szalmára vonatkozó adásvételi szerződésekről és feldolgozási szerződésekről az (1) bekezdés a) pontjával összhangban elkészített jegyzéke, az átruházó és a kedvezményezett nevének feltüntetésével.

A feldolgozónak minősülő személyek minden érintett időszakra vonatkozóan az első albekezdésben előírt bevallásaikkal együtt kötelesek benyújtani az igazoló iratokat a forgalmazott és a támogatási kérelmekben szereplő rost mennyiségéről. Ezt az igazoló iratot a tagállam határozza meg, és annak tartalmaznia kell legalább a len- és kenderrost értékesítési számláinak másolatát, valamint a szalmát feldolgozó engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozótól származó igazolást az előállított rost mennyiségére és fajtáira vonatkozóan.

A tagállam értesítését követően az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók és a feldolgozónak minősülő személyek megszüntethetik az ebben a bekezdésben előírt bevallások beküldését a vállalkozásba beérkező és onnan kilépő, illetve a feldolgozott mennyiségekről abban az esetben, ha ezek a tevékenységek az érintett gazdasági évre véglegesen lezárultak.

(3) Az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók a szóban forgó gazdasági évet követő május 1. előtt tájékoztatják az illetékes hatóságokat az előállított rost és egyéb termékek fő felhasználási módjairól.

7. cikk

A támogatásra való jogosultság

(1) A len- és kenderszalma feldolgozása utáni, az 1673/2000/EK rendelet 2. cikkében előírt támogatás csak abban az esetben fizethető ki a len- és kenderrost után, ha:

a) az a rost előállítására szolgáló lennel, illetve kenderrel bevetett parcellákra vonatkozó 5. cikk rendelkezéseinek megfelelő adásvételi szerződésekben, feldolgozási kötelezettségvállalásokban, illetve feldolgozási szerződésekben, valamint a 796/2004/EK rendelet II. része II. címének I. fejezetében említett, a gazdasági év kezdetének évére benyújtott egységes támogatási kérelmekben szereplő szalmából származik; továbbá

b) azt a szóban forgó gazdasági évet követő május 1. előtt állította elő valamely engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozó, illetve azt feldolgozónak minősülő személyek esetében eddig az időpontig forgalmazták.

(2) Abban az esetben, ha a tagállam úgy dönt, hogy támogatást nyújt a 7,5 %-nál több szennyeződést vagy szilánkot tartalmazó rövid len- vagy kenderrost után, az 1673/2000/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének b) pontjával összhangban a "Q" mennyiséget, amely után a támogatást adják, az alábbi képlet alapján kell kiszámítani:

Q = P* [(100 - x) / (100 - 7,5)]

ahol "P" az előállított támogatásra jogosult rost mennyisége, amely legfeljebb az engedélyezett "x" százaléknyi szennyeződést és szilánkot tartalmaz.

8. cikk

Garantált országos mennyiségek

(1) Az 1673/2000/EK rendelet 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja szerinti garantált országos mennyiségként felosztandó 5 000 tonna rövid lenrostot és kenderrostot a folyó gazdasági évre november 16. előtt osztják fel az érintett tagállamok által október 16. előtt a Bizottsághoz eljuttatott adatok alapján, amelyek a következőkre terjednek ki:

a) ezen rendelet 6. cikkével összhangban benyújtott adásvételi szerződésekben, feldolgozási kötelezettségvállalásokban és feldolgozási szerződésekben szereplő területek; valamint

b) a becsült len- és kenderszalma, illetve rosthozamokra.

(2) Azon nemzeti mennyiségek megállapítása érdekében, amelyek után feldolgozási támogatás nyújtható egy adott gazdasági évre, a tagállamok a szóban forgó gazdasági év január 1. előtt megállapítják a garantált országos mennyiségek átruházását az 1673/2000/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban.

Mindazonáltal e cikk (4) bekezdésének alkalmazásában, ezen rendelet 7. cikk (1) bekezdése b) pontjában megadott határidőt követő augusztus 1. előtt a tagállam az átruházott mennyiségeket kiigazíthatja.

(3) Az 1673/2000/EK rendelet 2. cikke (4) bekezdésének alkalmazásában a hosszú lenrost, a rövid lenrost és a kenderrost azon mennyisége, amely után valamely gazdasági évre feldolgozási támogatás adható valamely engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozó, illetve feldolgozónak minősülő személy részére, az adásvételi szerződésben, illetve adott esetben a feldolgozási kötelezettségvállalásban szereplő parcellák hektárainak egy meghatározandó egységmennyiséggel megszorzott számára korlátozódik.

A tagállam a folyó gazdasági év január 1. előtt területének egészére meghatározza az első albekezdésben említett egységmennyiséget mindhárom érintett rosttípusra vonatkozóan.

(4) Abban az esetben, ha azok a rostmennyiségek, amelyek után támogatás adható egyes engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók, illetve feldolgozónak minősülő személyek számára, nem érik el a (3) bekezdés alapján rájuk vonatkozó határértékeket, a tagállam a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában az érintett gazdasági évre előírt valamennyi bevallás kézhezvételét követően növelheti az e cikk (3) bekezdésben említett egységmennyiségeket, hogy átcsoportosítsa a többi engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozó, illetve feldolgozónak minősülő személy rendelkezésére álló mennyiségeket, akiknek jogosult mennyiségei meghaladják a rájuk vonatkozó határértékeket.

9. cikk

Támogatás iránti kérelem

(1) Az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók a szalma feldolgozási támogatására vonatkozó kérelmeket a szalmából előállítandó hosszú lenrost, rövid lenrost és a kenderrost vonatkozásában a 7. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott határidőig nyújthatják be az illetékes hatóságoknak. Ezeket a kérelmeket legkésőbb a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidőig kell benyújtani.

Abban az esetben, ha a rostot részben más tagállamban nyert szalmából állítják elő, mint amelyikben az elsődleges feldolgozó engedélyt kapott, a kérelmeket annak a tagállamnak az illetékes hatóságához kell benyújtani, ahol a szalmát learatták, és egy másolatot kell eljuttatni ahhoz a tagállamhoz, ahol az elsődleges feldolgozó engedélyt kapott.

(2) A feldolgozónak minősülő személyeknek a szalma feldolgozásával kapcsolatos támogatásra vonatkozó kérelmeket az érintett gazdasági évből származó szalmából előállítandó olyan hosszú lenrost, rövid lenrost és kenderrost tekintetében kell benyújtaniuk az illetékes hatóságoknak, amelyet a 7. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott határidőig forgalomba hoztak. Ezeket a kérelmeket legkésőbb a 6. cikk (1) bekezdésében meghatározott határidőig kell benyújtani.

(3) A támogatási kérelmeknek legalább a következőket kell tartalmazniuk:

a) a kérelmezők nevét, címét és aláírását, illetve adott esetben az elsődleges feldolgozók engedélyének számát, illetve feldolgozónak minősülő személyek esetén az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer szerinti azonosítószámukat;

b) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmekben szereplő hosszú lenrost, rövid lenrost és kenderrost mennyiségeire a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában előírt bevallások ki fognak terjedni.

A támogatás nyújtásának alkalmazásában a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában előírt nyilatkozatok a támogatási kérelmek szerves részét képezik.

10. cikk

Támogatási előleg

(1) Abban az esetben, ha az előlegre vonatkozó kérelmeket a 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában előírt, a rostra vonatkozó nyilatkozatokkal együtt nyújtják be, az előleget az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók részére a nyilatkozat benyújtásának hónapját követő hónap végéig kell kifizetni, feltéve, hogy a támogatás iránti kérelmet a 9. cikkel összhangban nyújtották be. A 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott határérték sérelme nélkül az előleg összege a bejelentett rost mennyiségének megfelelő támogatás 80 %-a.

(2) Előleg csak akkor fizethető, ha a 13. cikkben meghatározott ellenőrzések alapján nem állapítottak meg a kérelmező tekintetében az adott gazdasági évben szabálytalanságot, és a biztosíték letétbe helyezése megtörtént.

Azon biztosítékok eseteit kivéve, amelyekben a rövid kenderrost tisztítását szerződés alapján végzik, minden, engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozó és minden rosttípus vonatkozásában a biztosíték a 8. cikk (3) bekezdése első albekezdésében említett szorzás eredményeként kapott rostmennyiségeknek megfelelő támogatási összeg 35 %-a.

A tagállamok azonban rendelkezhetnek arról, hogy a biztosíték összege a becsült termelésen alapuljon. Ebben az esetben:

a) a biztosíték nem szabadítható fel sem részben, sem egészben a támogatás odaítélése előtt;

b) az ötödik albekezdés sérelme nélkül a kifizetett előlegek teljes összegére vonatkozóan a biztosíték összege nem lehet kevesebb, mint:

- 110 % az adott gazdasági év április 30-ig,

- 75 % az adott gazdasági év május 1. és az azt követő augusztus 31. között,

- 50 % az adott gazdasági évet követő szeptember 1. és a támogatás egyenlegének kifizetése időpontja között.

Ha a rövid kenderrost tisztítását szerződés alapján végzik, a vonatkozó biztosíték megegyezik a következő összegek 110 %-ával:

- a 8. cikk (3) bekezdése első albekezdésében említett szorzás eredményeként kapott rostmennyiségnek megfelelő támogatási összeg, vagy

- ha a tagállam ezen bekezdés harmadik albekezdést alkalmazza, az adott gazdasági évre kifizetett előlegek teljes összege.

A biztosítékot teljes egészében fel kell szabadítani a támogatás odaítélését követő első és tizedik nap között azon mennyiségek arányában, amelyekre a tagállam a feldolgozási támogatást odaítélte.

(3) Az e cikkben említett biztosítékokra a 2220/85/EGK rendelet 3. cikkét, valamint II., III. és VI. címét kell alkalmazni.

11. cikk

Kiegészítő támogatás

Az 1673/2000/EK rendelet 4. cikkében foglalt kiegészítő támogatás a hosszú lenrost azon elsődleges feldolgozóinak nyújtható, akik engedéllyel rendelkeznek az említett rendelet mellékletében felsorolt övezetekben található, és az e rendelet 6. cikke (1) bekezdésével összhangban benyújtott adásvételi szerződésekben és feldolgozási kötelezettségvállalásokban szereplő területeket illetően.

Mindazonáltal az a terület, amely után kiegészítő támogatást adnak, nem haladhatja meg azt a területet, amelyet a feldolgozási támogatás jogosultsági feltételeinek megfelelő, és az érintett gazdasági évre vonatkozóan előállított hosszú lenrost mennyiségének hektáronként 680 kg-os hosszú lenrosthozammal történő elosztása révén kapunk.

12. cikk

A támogatás kifizetése

(1) Feldolgozási támogatás, illetve adott esetben kiegészítő támogatás abban az esetben nyújtható, ha valamennyi előírt ellenőrzést elvégezték, és miután a támogatásra jogosult rost végleges mennyiségét a szóban forgó gazdasági évre meghatározták.

(2) A 7. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott határidőt követő október 15. előtt a feldolgozási támogatást, illetve adott esetben a kiegészítő támogatást az a tagállam fizeti ki, amelynek területén a len- vagy kenderszalmát betakarították.

13. cikk

Ellenőrzés

(1) Az ellenőrzéseket a támogatás feltételeinek való megfelelés biztosítása érdekében kell elvégezni, és azoknak különösen az alábbiakra kell kiterjedniük:

a) az elsődleges feldolgozók engedélyezési feltételeinek és a feldolgozónak minősülő személyek kötelezettségeinek való megfelelés ellenőrzése;

b) az adásvételi szerződésekben, feldolgozási kötelezettségvállalásokban és feldolgozási szerződésekben említett, a mezőgazdasági parcellákra vonatkozó adatoknak az 1782/2003/EK rendeletben meghatározott adatokkal való összevetése;

c) az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozóktól és a feldolgozónak minősülő személyektől származó támogatási kérelmekben szereplő mennyiségeket alátámasztó adatok ellenőrzése.

A tagállamok illetékes hatóságai által az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozóknál végzett ellenőrzéseknek ki kell terjedniük a Közösségben megtermelt valamennyi rost előállítására szolgáló len- és kenderszalma feldolgozására.

(2) Az (1) bekezdésben előírt ellenőrzési célból végzett helyszíni vizsgálatokról az illetékes hatóságok döntenek, különösen kockázatelemzés alapján, azzal a céllal, hogy gazdasági évente az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók legalább 75 %-át és a feldolgozónak minősülő személyek legalább 10 %-át ellenőrizzék. Mindazonáltal az egyes tagállamok által elvégzett helyszíni ellenőrzések száma semmiképpen nem lehet kisebb, mint az érintett tagállam hektárban bejelentett len és kender termőterületének 750-nel való elosztása révén kapott szám.

A helyszíni ellenőrzések kiterjednek a rövid lenrost azon tisztítóira is, amelyek az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozókkal a rost megtisztítására szerződést kötöttek.

(3) A helyszíni ellenőrzések elsősorban az alábbiak vizsgálatára terjednek ki:

a) az üzem, készletek és az előállított rost,

b) készletnyilvántartások és pénzügyi elszámolások,

c) a különböző termelőeszközök által felhasznált energiára és az alkalmazott munkaerőre vonatkozó okmányok, továbbá

d) az ellenőrzés szempontjából fontos valamennyi kereskedelmi irat.

Amennyiben a rost jogosultsága kétséges, különösen a rövid lenrost, illetve a kenderrost szennyeződéstartalmát illetően, reprezentatív mintát kell venni a kérdéses tételekből, és pontosan meg kell határozni a lényeges tulajdonságokat. Adott esetben a körülményektől függően a tagállam határozza meg, hogy a támogatási kérelmekben szereplő mennyiségek közül mely mennyiségek nem jogosultak a támogatásra.

Az 1673/2000/EK rendelet 3. cikkének (3) bekezdésében említett esetekben az ellenőrzést végző tagállamnak haladéktalanul meg kell küldenie megállapításait annak a tagállamnak a részére, amely a támogatást fizeti.

14. cikk

Szankciók

(1) Abban az esetben, ha az ellenőrzések azt mutatják, hogy az engedélyre vonatkozó kérelmekben vállalt kötelezettségek nem teljesültek, az engedélyt haladéktalanul vissza kell vonni, és a 3. cikk (3) bekezdésétől függetlenül az ellenőrzés, illetve a kötelezettségvállalás nem teljesítése megállapításának időpontját követő második gazdasági évig azok az elsődleges feldolgozók, amelyek engedélyét visszavonták, nem kaphatnak további engedélyt.

(2) Abban az esetben, ha a hamis nyilatkozat szándékosság vagy súlyos gondatlanság eredménye, vagy ha az elsődleges feldolgozó olyan szalmára vonatkozó adásvételi szerződéseket kötött, illetve annyi hektárra vállalt feldolgozási kötelezettséget, amely rendes esetben jóval nagyobb termelést eredményezne, mint ami az engedélyében szereplő műszaki adatoknak megfelelően feldolgozható, az engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozó, illetve a feldolgozónak minősülő személy a vonatkozó és az azt követő gazdasági évben nem jogosult feldolgozási támogatásra, illetve adott esetben az 1673/2000/EK rendelet 4. cikkében előírt kiegészítő támogatásra.

(3) Abban az esetben, ha a támogatási kérelmekben feltüntetett hosszú lenrost, rövid lenrost, illetve kenderrost mennyiségei meghaladják a támogatásra való jogosultság feltételeinek megfelelő, és a 6. cikk (2) bekezdésében említett időszak vonatkozásában ténylegesen előállított mennyiséget, az egyes rostfajták után nyújtható támogatást a 8. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül úgy kell kiszámítani, hogy a szóban forgó gazdasági évre ténylegesen támogatásra jogosult mennyiségből le kell vonni a támogatási kérelmekben szereplő mennyiségtől való eltérés kétszeresét.

(4) A vis maior esetektől eltekintve abban az esetben, ha a 9. cikkben előírt támogatási kérelmeket késve nyújtják be, illetve a 6. cikkben említett adatokat késve nyújtják vagy jelentik be, a kérelmezett támogatás összege, amelyre az érintett fél jogosult lett volna abban az esetben, ha a kérelmet határidőn belül nyújtotta vagy jelentette volna be, munkanaponként 1 %-kal csökken. A kérelem és a 6. cikk (1) bekezdésében előírt adatok nem fogadhatók el abban az esetben, ha a benyújtásuk több mint 25 napot késik.

(5) Adott esetben a 11. cikkben említett kiegészítő támogatást ugyanazzal a százalékos aránnyal kell csökkenteni, mint amely az érintett gazdasági év vonatkozásában nyújtott teljes feldolgozási támogatásra alkalmazandó.

15. cikk

Értesítések

(1) A tagállamok a 6. cikk (2) bekezdésének első albekezdésében említett egyes időszakok végét követő második hónapban a következőkről tájékoztatják a Bizottságot:

a) a hosszú lenrost, rövid lenrost és kenderrost összmennyisége, adott esetben a 7. cikk (2) bekezdésével összhangban kiigazítva, amelyekre az érintett időszakban támogatási kérelmeket nyújtottak be;

b) az egyes hónapokban értékesített mennyiségek és a vonatkozó árak, amelyek a legfontosabb piacokon jegyezhetőek fel az előállítási szakaszban a piacra leginkább jellemző, a Közösségből származó rosttípusokra;

c) a szóban forgó időszak végén tárolás alatt álló, közösségi eredetű szalmából előállított hosszú lenrost-, rövid lenrost-, illetve kenderrost mennyiségekre vonatkozó összesített jelentés minden egyes gazdasági év tekintetében.

(2) Legkésőbb a folyó gazdasági év január 31-ig a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot:

a) a garantált országos mennyiségeknek az 1673/2000/EK rendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban történt átruházásokról és az ezen átruházások következtében kialakult garantált országos mennyiségekről;

b) az 1673/2000/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említettek szerinti szerződésekben vagy kötelezettségvállalásokban szereplő, rost előállítására szolgáló lennel és kenderrel bevetett területekről szóló összefoglaló jelentésről;

c) az e rendelet 8. cikke (3) bekezdésével összhangban meghatározott egységmennyiségekről;

d) a len- és kenderszalma, illetve -rost becsült termeléséről;

e) az engedéllyel rendelkező feldolgozó vállalkozások számáról és összesített feldolgozó kapacitásukról, különböző rosttípusonként, a folyamatban lévő gazdasági év vonatkozásában;

f) adott esetben a rövid lenrost szerződéses tisztítóinak számáról.

(3) Minden évben legkésőbb december 15-ig a tagállamok az alábbi adatokat küldik meg a Bizottságnak az utolsó előtti gazdasági évre vonatkozóan:

a) a valamennyi támogatási kérelemben szereplő hosszú lenrost, rövid lenrost és kenderrost összmennyisége:

i. amelyeknek az 1673/2000/EK rendelet 2. cikke (1) bekezdésében előírt módon feldolgozási támogatásra való jogosultsága elismert;

ii. amelyeknek feldolgozási támogatásra való jogosultsága nem elismert, meghatározva azokat a mennyiségeket, amelyek az e rendelet 8. cikke szerint meghatározott garantált országos mennyiségek túllépése miatt nem részesíthetők támogatásban;

iii. amelyekre az e rendelet 10. cikkében előírt biztosíték elveszett;

b) annak a rövid lenrostnak és kenderrostnak az összmennyisége, amelyik azért nem jogosult támogatásra, mert szennyeződéstartalma meghaladja az 1673/2000/EK rendelet 2. cikke (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott határértéket, és amelyet engedéllyel rendelkező elsődleges feldolgozók, illetve feldolgozónak minősülő személyek állítottak elő;

c) összesítő jelentés az 1673/2000/EK rendelet mellékletében meghatározott I., illetve II. övezetben található hektárokról, ebben a sorrendben, amelyek után a fenti rendelet 4. cikkében előírt kiegészítő támogatást nyújtották;

d) adott esetben a garantált országos mennyiségek és az e rendelet 8. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében, valamint a 8. cikke (4) bekezdésében előírt kiigazításokból eredő egységmennyiségek;

e) az e rendelet 14. cikke (1), (2) és (3) bekezdésében előírt szankciók száma, amelyek alkalmazásáról már határoztak, illetve amelyek elbírálás alatt vannak;

f) adott esetben jelentés az e rendelet 3. cikke (4) bekezdésének alkalmazásáról és a vonatkozó ellenőrzésről és mennyiségekről.

(4) Abban az esetben, ha a tagállamok az 1673/2000/EK rendelet 2. cikk (3) bekezdése b) pontjának második albekezdése értelmében úgy határoznak, hogy támogatást nyújtanak a 7,5 %-ot meghaladó szennyeződés-, illetve szilánktartalmú rövid lenrost, illetve kenderrost után, legkésőbb a folyó gazdasági év január 31-éig értesítik erről a Bizottságot meghatározva az érintett hagyományos levezető piacokat.

Ezekben az esetekben az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott adatokkal együtt a tagállam csatolja a 7,5 %-nál több szennyeződést és szilánkot tartalmazó, és támogatási kérelmekben szereplő rövid lenrost és kenderrost tényleges, kiigazítás nélküli mennyiségeinek lebontott felsorolását.

16. cikk

Meghatározó ügyleti tény

A 6. cikk (2) bekezdésében említett valamennyi időszakra vonatkozóan az euro árfolyama szempontjából meghatározó ügyleti tény az érintett mennyiségre vonatkozó előleg és feldolgozási támogatás átváltása céljából az 1913/2006/EK rendelet 2. cikkének (6) bekezdésében említett tény.

17. cikk

A behozatalra kerülő kender

(1) Az 1673/2000/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említett engedélyt az e rendelet I. mellékletében megadott mintának megfelelően kell elkészíteni. Az engedély csak akkor adható ki, ha az importőr tagállam számára meggyőzően igazolták az összes megállapított feltétel teljesülését.

Ezen cikk (2) bekezdésének sérelme nélkül az érintett tagállamok állapítják meg az engedély iránti kérelem, valamint az engedély kiállításának és felhasználásának a feltételeit. Az engedély 1., 2., 4., 14., 15., 16., 17., 18., 20., 24. és 25. rovatát azonban mindenképpen ki kell tölteni.

Az engedélyek kiállítása és alkalmazása történhet számítógépes rendszerek használatával, az illetékes hatóságok által meghatározott részletes szabályokkal összhangban. Ezen engedélyek tartalmának meg kell egyeznie az első és második albekezdésben említett, papíron kiállított engedélyek tartalmával. Azon tagállamokban, ahol nem áll rendelkezésre számítógépes rendszer, az importőr csak a papíron kibocsátott engedélyt használhatja.

Minden tagállamnak létre kell hoznia az 1673/2000/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének második albekezdésében említett ellenőrzési rendszert.

(2) Az 1673/2000/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésének harmadik francia bekezdésével összhangban, az érintett tagállamok megállapítják a nem vetésre szolgáló kendermag importőrei részére kiadott engedélyekre vonatkozó rendelkezéseket. Ezek a rendelkezések tartalmazzák az engedélyezés és az ellenőrzési feltételek, valamint a szabálytalanság esetén alkalmazandó bírságok meghatározását.

Az első albekezdésben említett kendermag behozatala esetében az e cikk (1) bekezdésében említett engedély csak akkor állítható ki, ha az engedéllyel rendelkező importőr vállalja, hogy a tagállam által meghatározott határidőn belül és feltételek mellett bemutatja az illetékes hatóságnak azokat az iratokat, amelyek igazolják, hogy az engedély tárgyát képező kendermag az engedély kiállításának napjától számított legfeljebb 12 hónapon belül keresztül ment a következő műveletek egyikén:

a) vetésre használhatatlanná tétel;

b) állati takarmányozás céljára a kendermagtól eltérő maggal való összekeverés, feltéve hogy a kendermag a teljes keverék legfeljebb 15 %-át - kivételes esetben legfeljebb 25 %-át - teszi ki, amennyiben az engedéllyel rendelkező importőr indokolással együtt kérelmezi azt;

c) harmadik országba történő újrakivitel.

Ha az engedélyben szereplő kendermag egy része nem esett át a 12 hónapos időszakon belül a második albekezdésben említett műveletek egyikén, akkor a tagállam az engedéllyel rendelkező importőr indokolással kísért kérelmére egy vagy két alkalommal hat hónappal meghosszabbíthatja a határidőt.

A második albekezdésben említett tanúsítványokat azok a piaci szereplők készítik el, akik a műveleteket elvégezték, és azok legalább a következő adatokat tartalmazzák:

a) piaci szereplő neve, teljes címe, tagállama és aláírása;

b) a második albekezdésben megállapított feltételeknek megfelelően elvégzett művelet leírása és annak elvégzésének napja;

c) annak a kendermagnak a mennyisége kilogrammban, amelyet a műveletnek alávetettek.

(3) Kockázatelemzés alapján minden érintett tagállam ellenőrzi a területén elvégzett, a (2) bekezdés második albekezdésében említett műveletekkel kapcsolatos tanúsítványok hitelességét.

Adott esetben az importáló tagállam elküldi az érintett tagállamnak az ez utóbbi területén elvégzett műveletekre vonatkozó, és az engedéllyel rendelkező importőrök által benyújtott tanúsítványok másolatait. Ha szabálytalanságokat fedeznek fel az első albekezdésben említett ellenőrzések során, az érintett tagállam tájékoztatja az importáló tagállam illetékes hatóságát.

(4) A tagállamok értesítik a Bizottságot az (1) és (2) bekezdés végrehajtására elfogadott rendelkezésekről.

Legkésőbb minden év január 31-ig a tagállamok értesítik a Bizottságot az előző gazdasági év során felfedezett szabálytalanságok következtében kivetett bírságokról és megtett intézkedésekről.

A tagállamok elküldik az engedélyek kiállításáért és az e cikkben említett ellenőrzésekért felelős hatóságok nevét és címét a Bizottságnak, amely továbbítja ezt a többi tagállamhoz.

18. cikk

A 245/2001/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő utalásokat úgy kell tekinteni, mintha erre a rendeletre vonatkoznának és a III. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell alkalmazni.

19. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. június 6-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 193., 2000.7.29., 16. o. A legutóbb a 953/2006 rendelettel (HL L 175., 2006.6.29., 1. o.) módosított rendelet. Az 1673/2000/EK rendelet helyébe 2008. július 1-jétől az 1234/2007/EK rendelet (HL L 299., 2007.11.16., 1. o.) lép.

(2) HL L 349., 1998.12.24., 1. o.

(3) HL L 35., 2001.2.6., 18. o. A legutóbb az 1913/2006/EK rendelettel (HL L 365., 2006.12.21., 52. o.) módosított rendelet.

(4) Lásd a II. mellékletet.

(5) HL L 141., 2004.4.30. 18. o. A legutóbb a 319/2008/EK rendelettel (HL L 95., 2008.4.8., 63. o.) módosított rendelet.

(6) HL L 205., 1985.8.3., 5. o. A legutóbb az 1913/2006/EK rendelettel módosított rendelet.

(7) HL L 270., 2003.10.21., 1. o.

I. MELLÉKLET

II. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett rendelet és módosításainak listája

III. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat