Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

32013L0053[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2013/53/EU irányelve ( 2013. november 20. ) a kedvtelési célú vízi járművekről és a motoros vízi sporteszközökről, valamint a 94/25/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/53/EU IRÁNYELVE

(2013. november 20.)

a kedvtelési célú vízi járművekről és a motoros vízi sporteszközökről, valamint a 94/25/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 1 ),

rendes jogalkotási eljárás keretében ( 2 ),

(1)

A kedvtelési célú vízi járművekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1994. június 16-i 94/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) a belső piac létrehozásának keretében került elfogadásra azzal a céllal, hogy valamennyi tagállamban harmonizálják a kedvtelési célú vízi járművek biztonsági jellemzőit, és elháruljanak a kedvtelési célú vízi járművek tagállamok közti kereskedelmének akadályai.

(2)

A 94/25/EK irányelv csak azokra a kedvtelési célú vízi járművekre vonatkozott, amelyek hajótesthossza legalább 2,5 m és legfeljebb 24 m. A 94/25/EK irányelv módosításáról szóló, 2003. június 16-i 2003/44/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) a 94/25/EK irányelv hatályát egyrészt kiterjesztette a motoros vízi sporteszközökre, másrészt pedig olyan környezetvédelmi követelményeket épített be a módosított irányelvbe, amelyek mind a kompressziós gyújtású, mind pedig a szikragyújtásos hajtómotorok vonatkozásában kipufogógáz-kibocsátási határértékeket (CO, HC, NOx és részecskék) és zajhatárértékeket állapítanak meg.

(3)

A 94/25/EK irányelv a műszaki harmonizáció és szabványosítás új megközelítési módjáról szóló, 1985. május 7-i tanácsi állásfoglalásban ( 5 ) meghatározott új megközelítési elveken alapul. Ezért az irányelv csak a kedvtelési célú vízi járművekre alkalmazandó alapvető követelményeket tartalmazza, a műszaki részleteket az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (Cenelec) fogadja el a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 6 ) összhangban. Az így megállapított harmonizált szabványoknak való megfelelés - amely szabványok hivatkozási számai az Európai Unió Hivatalos Lapjában vannak közzétéve - feltételezi a 94/25/EK irányelvben foglalt követelményeknek történő megfelelést. Tapasztalatok szerint ezek az alapelvek jól működtek ebben az ágazatban, ezért azok megtartása és további előmozdítása szükséges.

(4)

A piacon végbement technológiai fejlődés ugyanakkor új kérdéseket vetett fel a 94/25/EK irányelvben foglalt környezetvédelmi követelményekkel kapcsolatban. Annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni ezeket a fejleményeket, és tisztázni lehessen azt a keretet, amelyen belül az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek forgalmazhatók, a 94/25/EK irányelv bizonyos részeit felül kell vizsgálni, tovább kell fejleszteni, és az egyértelműség érdekében az említett irányelvet hatályon kívül kell helyezni, és helyébe ezen irányelvet kell léptetni.

(5)

A termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról szóló, 2008. július 9-i 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) lefekteti a megfelelőségértékelő szervezet akkreditálására, a CE-jelölésre, az uniós piacfelügyeleti keretre és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzésére vonatkozó horizontális intézkedéseket, amelyek az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékekre is alkalmazandók.

(6)

A termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat ( 8 ) az új megközelítési elveken alapuló jogszabályok alkalmazásában közös elveket és referenciarendelkezéseket határoz meg. A más ágazatok termékeire vonatkozó jogszabályokkal való összhang biztosítása érdekében ezen irányelv bizonyos rendelkezéseit a fenti határozathoz kell igazítani, hacsak az ágazati sajátosságok nem tesznek szükségessé más megoldást. Ezért bizonyos fogalommeghatározásokat, a gazdasági szereplők általános kötelezettségeit, a megfelelőség vélelmezését, a CE-jelölésre vonatkozó szabályokat, a megfelelőségértékelő szervezetekkel szembeni, valamint az értesítési eljárásokat érintő követelményeket, illetve a kockázatot jelentő termékekkel foglalkozó eljárásokról szóló rendelkezéseket össze kell hangolni a fenti határozattal. Az európai szabványosításról szóló, 2012. október 25-i 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 9 ) meghatározza az azon esetekben alkalmazandó eljárást, amikor kifogás merül fel azzal kapcsolatban, hogy a harmonizált szabványok teljes mértékben eleget tesznek-e az ezen irányelvben előírt követelményeknek.

(7)

Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők és nemzeti hatóságok számára könnyebb legyen ezen irányelv értelmezése és egységes alkalmazása, tisztázni kell a 94/25/EK irányelv alkalmazási körét és fogalommeghatározásait. Különösen azt kell tisztázni, hogy a kétéltű járművek nem tartoznak ezen irányelv alkalmazási körébe. Meg kell határozni továbbá, hogy a kenuk és kajakok mely típusai nem tartoznak ezen irányelv alkalmazási körébe, valamint tisztázni kell, hogy ezen irányelv hatálya kizárólag a sport- és szabadidős célokat szolgáló motoros vízi sporteszközökre terjed ki.

(8)

Helyénvaló továbbá az ezen ágazatra jellemző olyan fogalmak meghatározása, mint a "saját célra épített vízi jármű", a "hajótesthossz" és a "magánimportőr", hogy könnyebb legyen ezen irányelv értelmezése és egységes alkalmazása. Ki kell terjeszteni a "hajtómotor" jelenlegi fogalommeghatározását, hogy az magában foglalja az innovatív meghajtási megoldásokat is.

(9)

Az uniós piacon forgalomba hozott vagy üzembe helyezett, ezen irányelv hatálya alá tartozó termékeknek meg kell felelniük a vonatkozó uniós jogszabályoknak, a gazdasági szereplőknek pedig az értékesítési láncban betöltött szerepüktől függően felelősséget kell vállalniuk a termékek megfelelőségéért, hogy ezáltal biztosított legyen egyrészt az olyan közérdekek magas szintű védelme, mint az egészség és a biztonság, másrészt a fogyasztók és a környezet védelme, harmadrészt pedig a tisztességes verseny az uniós piacon.

(10)

Az értékesítési láncba bekapcsolódó valamennyi gazdasági szereplőnek meg kell hoznia a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek megfelelő megépítés és karbantartás esetén ne veszélyeztessék az emberek egészségét és biztonságát, vagyoni javak biztonságát, illetve a környezetet, továbbá annak érdekében, hogy csak olyan termékeket forgalmazzon, amelyek megfelelnek a vonatkozó uniós jogszabálynak. Ezen irányelv révén gondoskodni kell azon kötelezettségek egyértelmű és arányos megosztásáról, amelyek megfelelnek a szállítási és értékesítési láncban részt vevő egyes gazdasági szereplők által betöltött szerepnek.

(11)

Mivel egyes feladatokat csak a gyártó tud elvégezni, világosan különbséget kell tenni a gyártó és az értékesítési lánc további szereplői között. Ezenkívül világosan meg kell különböztetni az importőrt és a forgalmazót, mivel az importőr harmadik országokból vezeti be a termékeket az uniós piacra. Így az importőrnek kell biztosítania, hogy ezek a termékek megfeleljenek az alkalmazandó uniós követelményeknek.

(12)

Mivel a gyártó részletes ismerettel rendelkezik a tervezési és gyártási eljárásról, ő van a legjobb helyzetben ahhoz, hogy elvégezze a teljes megfelelőségértékelési eljárást. A megfelelőségértékelésnek ezért kizárólagosan a gyártó kötelezettségének kell maradnia.

(13)

Gondoskodni kell arról, hogy a harmadik országokból az uniós piacra lépő, ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek megfeleljenek minden alkalmazandó uniós követelménynek és különösen arról, hogy a gyártók e termékekre vonatkozóan az összes szükséges értékelési eljárást elvégezzék. Ezért az importőrökre nézve rendelkezéseket kell hozni, amelyekkel biztosítható, hogy a piacon általuk forgalomba hozott termékek megfelelnek az alkalmazandó követelményeknek, továbbá hogy nem hoznak forgalomba olyan termékeket, amelyek nem felelnek meg a követelményeknek vagy veszélyesek. Ugyanígy szintén rendelkezéseket kell hozni az importőrökre nézve annak érdekében, hogy meggyőződjenek arról, hogy a megfelelőségértékelési eljárásokat lefolytatták, illetve hogy a CE-jelölés, valamint a gyártók által készített dokumentáció rendelkezésre áll az illetékes hatóságok által végzett ellenőrzés céljára.

(14)

A gyártó vagy az importőr által már forgalomba hozott, ezen irányelv hatálya alá tartozó termék forgalmazása során a forgalmazónak megfelelő gondossággal kell eljárnia, hogy a terméket olyan módon kezelje, hogy az ne befolyásolja hátrányosan a termék megfelelését. Emellett mind az importőrtől, mind pedig a forgalmazótól elvárható, hogy a termékek forgalomba hozatalakor vagy forgalmazásakor kellő gondossággal járjanak el az alkalmazandó követelmények tekintetében.

(15)

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek forgalomba hozatala során az importőröknek fel kell tüntetniük a terméken a nevüket és azt a címet, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. Ez alól kivételt kell tenni, ha egy alkatrész mérete vagy jellege a feltüntetést nem teszi lehetővé.

(16)

A termék gyártójának és a gyártót terhelő kötelezettségek viselőjének kell tekinteni minden olyan gazdasági szereplőt, amely az adott terméket saját nevében vagy védjegye alatt hozza forgalomba, illetve olyan módon módosítja azt, ami befolyásolja a termék alkalmazandó követelményeknek való megfelelőségét.

(17)

A forgalmazókat és importőröket, mivel piacközeli funkciót töltenek be, be kell vonni az illetékes nemzeti hatóságok által ellátott piacfelügyeleti feladatokba, amelyekben aktívan részt kell venniük, például azáltal, hogy az említett illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják az érintett termékre vonatkozó összes szükséges információt.

(18)

Ezen ágazat egyik sajátos jellemzője a kedvtelési célú vízi járművek és a motoros vízi sporteszközök harmadik országokból az Unióba történő, az Unióban letelepedett természetes és jogi személyek általi behozatala. A 94/25/EK irányelv azonban tartalmaz néhány olyan rendelkezést, amely a megfelelőségértékelés (megépítést követő értékelés) elvégzése tekintetében alkalmazandó a magánimportőrökre, illetve azokra alkalmazandónak tekinthető. Ezért tisztázni kell a magánimportőrök más kötelezettségeit, amelyeket elvben - a magánimportőrök tevékenységeinek nem kereskedelmi jellegével összefüggő néhány kivételtől eltekintve - harmonizálni kell a gyártókéival.

(19)

A termék teljes értékesítési láncban való nyomonkövethetősége segít egyszerűbbé és hatékonyabbá tenni a piacfelügyeletet. A hatékony nyomonkövetési rendszer megkönnyíti a piacfelügyeleti hatóságok számára azon gazdasági szereplők nyomon követését, akik nem megfelelő termékeket forgalmaznak a piacon.

(20)

Az egyértelműség és az új megközelítés szerinti más irányelvekkel való összhang érdekében kifejezetten rögzíteni kell, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek kizárólag akkor hozhatók forgalomba vagy helyezhetők üzembe, ha megfelelnek azon általános követelménynek, miszerint nem veszélyeztetik emberek egészségét és biztonságát, vagyoni javak biztonságát, illetve a környezetet, valamint teljesítik az ezen irányelvben foglalt alapvető követelményeket.

(21)

A tengeri használatra átalakított olyan hajtómotorok esetében, amelyeknél az eredeti motor a nem közúti mozgó gépekbe és berendezésekbe szánt belső égésű motorok gáz- és szilárd halmazállapotú szennyező anyag-kibocsátása elleni intézkedésekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1997. december 16-i 97/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 10 ) vagy a nehéz tehergépjárművek kibocsátásai (Euro VI) tekintetében a gépjárművek és motorok típusjóváhagyásáról, a járművek javítására és karbantartására vonatkozó információkhoz való hozzáférésről szóló, 2009. június 18-i 595/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 11 ) összhangban már típusjóváhagyásra került, az átalakítást végző személyek számára lehetővé kell tenni, hogy az eredeti motor gyártója által kiadott megfelelőségi igazolásra hivatkozzanak, amennyiben az átalakítások nem változtatják meg a kipufogógáz-kibocsátási jellemzőket.

(22)

A kedvtelési célú vízi járművek motorjai környezetvédelmi jellemzőinek továbbfejlesztési lehetőségeiről szóló, a 2003/44/EK irányelv 2. cikke értelmében benyújtott jelentés értékelte a kedvtelési célú vízi járművek motorjaira vonatkozó kipufogógáz-kibocsátási határértékek további csökkentésének lehetőségeit. E jelentés arra a következtetésre jutott, hogy helyénvaló a 2003/44/EK irányelvben meghatározottaknál szigorúbb határértékek meghatározása. Ezeket a határértékeket olyan szinten kell meghatározni, amely tükrözi a tisztább motorokra irányuló technológiák műszaki fejlődését, és lehetővé teszi az előrelépést a kipufogógáz-kibocsátási határértékek világszintű harmonizálása felé. A szén-monoxidra (CO) vonatkozó határértékeket azonban meg kell emelni, hogy lehetővé váljon a más légszennyező anyagok kibocsátásának jelentős csökkentése, érvényre jusson a műszaki megvalósíthatóság, és a lehető leggyorsabban sor kerüljön a végrehajtásra, mégpedig úgy, hogy mindeközben az e gazdasági ágazatot érő társadalmi-gazdasági hatás elfogadható marad.

(23)

Az üzemanyag- és teljesítménykategóriától függően a vonatkozó harmonizált szabványban leírt, tengerhajózási alkalmazású motorokra vonatkozó vizsgálati ciklusokat kell alkalmazni, illetve amíg rendelkezésre állnak, addig a vonatkozó ISO-szabványban leírtakat, szem előtt tartva az I. melléklet B. részének 2.3. pontjában rögzített értékeket. A meghajtórendszer részét képező valamennyi belső égésű motorra vizsgálati ciklust kell kialakítani, beleértve a hibrid hajtású berendezéseket is.

(24)

A jármű kipufogógáz-kibocsátási határértékeknek történő megfelelése értékeléséhez használt vizsgálati üzemanyagoknak a vonatkozó piacon használt üzemanyagok összetételét kell tükrözniük, ezért az Unióban végzett típusjóváhagyás során az európai vizsgálati üzemanyagokat kell alkalmazni. Mivel azonban a harmadik országbeli gyártók nem minden esetben férnek hozzá az európai referencia-üzemanyagokhoz, engedélyezni kell a jóváhagyó hatóságok számára, hogy a motorok más referencia-üzemanyagokkal történő vizsgálatát is elfogadhassák. A referencia-üzemanyagok megválasztása lehetőségének azonban a vizsgálati eredmények minőségének és összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében a vonatkozó ISO-szabványban meghatározott előírásokra kell korlátozódnia.

(25)

A tengeri környezet védelméhez való hozzájárulás érdekében helyénvaló egy, a WC-vel ellátott vízi járművekre tartály felszerelését kötelezően előíró követelmény elfogadása.

(26)

A baleseti statisztikák alapján a lakható, többtörzsű, kedvtelési célú vízi járművek esetében a felfordulás kockázata alacsony. Ezen alacsony kockázat ellenére számolni kell a lakható, többtörzsű, kedvtelési célú vízi járművek felfordulásának kockázatával, és biztosítani kell, hogy felfordulás esetén azok felfordult állapotban is a víz felszínén maradjanak, és lehetséges legyen a menekülés.

(27)

A szubszidiaritás elvével összhangban ezen irányelv rendelkezései nem érinthetik a tagállamoknak azt a jogát, hogy meghatározzák azokat a követelményeket, amelyeket bizonyos vizeken történő hajózást illetően szükségesnek tartanak a környezetnek többek között a zajszennyezéstől való védelme, valamint a vízi utak védelme és biztonsága érdekében, feltéve, hogy ezek a rendelkezések nem teszik szükségessé az ezen irányelvnek megfelelő vízi járművek módosítását, továbbá indokoltak és az elérni kívánt céllal arányosak.

(28)

A termék megfelelőségét igazoló CE-jelölés a szélesebb értelemben vett megfelelőségértékelésből álló eljárás egészének látható végeredménye. A CE-jelölést meghatározó általános elveket a 765/2008/EK rendelet állapítja meg. A CE-jelölés vízi járműveken, alkatrészeken és hajtómotorokon történő elhelyezésére vonatkozó szabályokat ebben az irányelvben kell lefektetni. A CE-jelölések elhelyezésére irányuló kötelezettséget helyénvaló kiterjeszteni valamennyi olyan beépített motorra és beépített kipufogórendszer nélküli farmotorra, amely az ezen irányelvben meghatározott alapvető követelményeknek megfelelőnek tekinthető.

(29)

Elengedhetetlenül fontos világossá tenni a gyártók, a magánimportőrök és a felhasználók számára, hogy a CE-jelölésnek a terméken való elhelyezésével a gyártó kijelenti, hogy a termék megfelel az összes alkalmazandó követelménynek, és ezért a gyártó teljes körű felelősséget vállal.

(30)

A CE-jelölésnek kell az egyetlen megfelelőségi jelölésnek lennie, amely jelzi, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó termék megfelel az uniós harmonizációs jogszabályoknak. Mindazonáltal az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá nem tartozó más jelöléseket is meg kell engedni, amennyiben azok hozzájárulnak a fogyasztóvédelem javításához.

(31)

Az alapvető követelménynek való megfelelés biztosítása érdekében szükség van a gyártók által követendő megfelelőségértékelési eljárások meghatározására. Ezen eljárásokat a 768/2008/EK határozatban foglalt megfelelőségértékelési modulokra való hivatkozással kell meghatározni. Ezeknek az eljárásoknak a vízi járművekben, motorokban és alkatrészekben rejlő veszély mértékéhez kell igazodniuk. Ebből következően minden egyes megfelelőségi kategóriát egy megfelelő eljárással kell kiegészíteni, vagy biztosítani kell a több egyenértékű eljárás közötti választás lehetőségét.

(32)

A tapasztalatok szerint az alkatrészek vonatkozásában helyénvaló a megfelelőségértékelési modulok szélesebb körét engedélyezni. A kipufogógáz- és zajkibocsátási követelményekre vonatkozó megfelelőségértékelés tekintetében különbséget kell tenni azon esetek között, amelyekben alkalmazták a harmonizált szabványokat, és azok között, amelyekben nem, mivel az utóbbi esetekben indokolt a szigorúbb megfelelőségértékelési eljárás előírása. Ezen túlmenően a referencia-vízijárműre vonatkozó adatok zajkibocsátás-vizsgálatokhoz történő használatának lehetőségét felesleges lévén el kell hagyni, ugyanis az a gyakorlatban nem került alkalmazásra.

(33)

Annak érdekében, hogy a vízi járművek elfogadható működési környezetéről egyértelmű információt lehessen adni, a vízijármű-kialakítási kategóriák címeit kizárólag a hajózás alapvető környezeti feltételeihez, nevezetesen a szélerősséghez és a mértékadó hullámmagassághoz kell igazítani. A szélerősség és a mértékadó hullámmagasság szerint négy, magyarázó jegyzetekkel ellátott kialakítási kategória (A, B, C és D) áll rendelkezésre.

(34)

A 94/25/EK irányelv megállapítja a kedvtelési célú vízi járművek megépítést követő értékelésének szabályait, amely értékelést a terméket forgalomba hozó vagy üzembe helyező, az Unió területén letelepedett valamely természetes vagy jogi személy végzi abban az esetben, ha a gyártó nem teljesíti a termékek irányelvnek történő megfelelésével kapcsolatos kötelezettségeket. A következetesség érdekében helyénvaló a megépítést követő értékelés hatályát a kedvtelési célú vízi járművek mellett a motoros vízi sporteszközökre is kiterjeszteni. Az egyértelműség érdekében meg kell határozni, hogy a megépítést követő értékelés milyen helyzetekben alkalmazható. Ezen túlmenően, ami a behozatalt illeti, a megépítést követő értékeléssel való, kereskedelmi célból történő visszaélések megakadályozása érdekében az eljárás alkalmazását a magánimportőrök általi, nem kereskedelmi jellegű behozatalra kell korlátozni. A megépítést követő értékelést kérelmező személyre háruló kötelezettségek közé fel kell venni a bejelentett szervezet felé való dokumentumszolgáltatási kötelezettséget is, hogy utóbbi megbízhatóan tudja értékelni a termék megfelelőségét.

(35)

Mivel az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatos megfelelőségértékelési eljárást végző szerveknek az Unió egészében azonosan magas színvonalú munkát kell végezniük, és mivel az összes ilyen szervnek egyformán jól és tisztességes versenyfeltételek mellett kell ellátnia feladatait, kötelezően betartandó követelményeket kell megállapítani azon megfelelőségértékelő szervezetek számára, amelyek ezen irányelv értelmében megfelelőségértékelési szolgáltatásokat kívánnak nyújtani és magukat e célból be kívánják jelenteni.

(36)

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatos megfelelőségértékelés egységes minőségi színvonalának biztosítása érdekében nem csak a bejelentésre pályázó megfelelőségértékelő szervezetekre vonatkozó követelményeket kell egységesíteni, hanem ezzel párhuzamosan olyan követelményeket is rögzíteni kell, amelyeket a bejelentett szervezet értékelésében, bejelentésében és felügyeletében érintett bejelentő hatóságoknak és más szerveknek kell betartaniuk.

(37)

A 765/2008/EK rendelet kiegészíti és megerősíti az uniós harmonizációs jogszabályok hatálya alá tartozó termékek - ideértve az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékek - piacfelügyeletének meglévő keretét. Ennélfogva a tagállamoknak kell megszervezniük és végrehajtaniuk e termékek felügyeletét az említett rendelettel, valamint adott esetben az általános termékbiztonságról szóló, 2001. december 3-i 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 12 ) összhangban.

(38)

Az átláthatóság javítása és a feldolgozási idő csökkentése érdekében a hatályos védintézkedési eljárást - amely a Bizottság számára lehetővé teszi, hogy megvizsgálja azoknak az intézkedéseknek a jogosságát, amelyeket egy tagállam az általa nem megfelelőnek ítélt termékekkel szemben hoz - javítani kell azzal a céllal, hogy azt hatékonyabbá tegyék, és igénybe vegyék a tagállamokban rendelkezésre álló szakértelmet.

(39)

A jelenlegi rendszert olyan eljárással kell kiegészíteni, amely lehetővé teszi az érdekelt felek számára, hogy tájékozódjanak az ezen irányelv hatálya alá tartozó olyan termékek tekintetében végzett intézkedésekről, amelyek kockázatot jelentenek az emberek egészségére vagy biztonságára, illetve a közérdek védelmének más vonatkozásaira. Ez lehetővé teszi azt is, hogy a piacfelügyeleti hatóságok a megfelelő gazdasági szereplőkkel együttműködve e termékeket illetően egy korábbi szakaszban fellépjenek.

(40)

Amennyiben a tagállamok és a Bizottság egyetértenek az egyik tagállam által hozott intézkedés indokoltságát illetően, nincs szükség a Bizottság további közreműködésére.

(41)

A műszaki ismeretek fejlődésének és az új tudományos eredményeknek a figyelembevétele érdekében a Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az I. melléklet B. része 2.pontja 2.3., 2.4., 2.5. pontjának, B. része 3. pontjának, C. része 3. pontjának, valamint az V., VII. és IX. mellékletnek a módosítására vonatkozóan. Ez a jövőben lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a hibrid meghajtású motorokra vonatkozó vizsgálati ciklusokat alakítson ki, és a bioüzemanyagokkal kevert vizsgálati üzemanyagokat - nemzetközi elfogadásukat követően - felvegye a vizsgálati üzemanyagok táblázatába. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(42)

Ezen irányelv végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról szóló, 2011. február 16-i 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 13 ) megfelelően kell gyakorolni.

(43)

A tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni azon végrehajtási jogi aktusok elfogadására, amelyekben a bejelentő tagállam felkérést kap, hogy meghozza a szükséges korrekciós intézkedéseket azon bejelentett szervezetek tekintetében, amelyek nem, illetve már nem felelnek meg a bejelentéshez szükséges követelményeknek.

(44)

A vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni azon végrehajtási jogi aktusok elfogadására, amelyek ezen irányelv egységes alkalmazását hivatottak biztosítani, különösen a 24. cikkben foglalt, a megfelelőségértékelési eljárásokra vonatkozó kiegészítő rendelkezések tekintetében, valamint a következőkre vonatkozó követelmények vonatkozásában: vízijármű-kialakítási kategóriák, a vízi jármű azonosítása, a hajóépítő táblája, kezelési kézikönyv, gázrendszer, a vízszennyezés megelőzése, jelentéstételi kérdőív és a jelzőfények.

(45)

A Bizottságnak végrehajtási jogi aktusok útján és - azok sajátos jellegére tekintettel - a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül meg kell állapítania, hogy indokoltak-e azok az intézkedések, amelyeket a tagállamok az emberek egészségét vagy biztonságát, vagyoni javakat, illetve a környezetet veszélyeztető termékekre vonatkozóan hoznak meg.

(46)

A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, ha a megfelelőségértékeléssel, a vízijármű-kialakítási kategóriákkal, a jelzőfényekkel, a vízszennyezés megelőzésével, valamint az emberek egészségét vagy biztonságát, vagyoni javakat, illetve a környezetet veszélyeztető gázkészülékekkel összefüggésben felmerülő, kellően indokolt esetben ez rendkívül sürgős okból szükséges.

(47)

A kialakult gyakorlatnak megfelelően az ezen irányelvvel létrehozott bizottság hasznos szerepet tölthet be azáltal, hogy megvizsgálja az ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatos olyan kérdéseket, amelyeket e bizottság elnöke vagy valamely tagállami tagja vet fel a bizottság eljárási szabályzatával összhangban.

(48)

Ezen irányelv nyomon követésének és hatékonyságának érvényesítése érdekében a tagállamoknak kérdőívet kell kitölteniük ezen irányelv alkalmazására vonatkozóan. A Bizottságnak jelentést kell készítenie ezen irányelv alkalmazásáról és azt közzé kell tennie.

(49)

A tagállamoknak meg kell állapítaniuk az ezen irányelv megsértésekor alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és gondoskodniuk kell ezek végrehajtásáról. E szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük.

(50)

Ezen irányelv hatálybalépését követően megfelelő átmeneti időszakot kell biztosítani a gyártók és más gazdasági szereplők számára annak érdekében, hogy elegendő idejük legyen alkalmazkodni a követelményekhez; az átmeneti időszak alatt a 94/25/EK irányelvnek megfelelő termékek még forgalomba hozhatók.

(51)

Annak érdekében, hogy a legfeljebb 15 kW teljesítményű, szikragyújtásos külső hajtómotorok kis- és középméretű gyártói könnyebben tudják alkalmazni ezen irányelvet és alkalmazkodni tudjanak az új követelményekhez, helyénvaló külön átmeneti időszakot meghatározni e gyártók számára.

(52)

Mivel ezen irányelv célját - nevezetesen azt, hogy az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó harmonizált követelmények és a piacfelügyeletre vonatkozó minimális követelmények megállapítása révén biztosított legyen az emberi egészség és biztonság magas szintű védelme, valamint a környezet védelme, továbbá a belső piac működése - a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az léptéke és hatása miatt uniós szinten jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritási elvnek megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányossági elvnek megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(53)

A 94/25/EK irányelvet ezért hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez az irányelv meghatározza a 2. cikk (1) bekezdésében említett termékek tervezésére és gyártására vonatkozó követelményeket, valamint az Unió területén történő szabad mozgásukra vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Hatály

(1) Ez az irányelv a következő termékekre alkalmazandó:

a) kedvtelési célú vízi járművek és részben megépített kedvtelési célú vízi járművek;

b) motoros vízi sporteszközök és részben megépített motoros vízi sporteszközök;

c) a II. mellékletben felsorolt alkatrészek, ha önállóan hozták őket forgalomba a Unióban, a továbbiakban: "alkatrészek";

d) vízi járműveken, illetve azokban felszerelt vagy kifejezetten ilyen felszerelésre szánt hajtómotorok;

e) vízi járműveken, illetve azokban felszerelt olyan hajtómotorok, amelyek jelentős motormódosításon estek át;

f) jelentős átalakításon átesett vízi járművek.

(2) Ez az irányelv nem alkalmazandó a következő termékekre:

a) az I. melléklet A. részében meghatározott, tervezéssel és építéssel kapcsolatos követelmények tekintetében:

i. kizárólag versenyzésre szolgáló és a gyártó által ilyenként feltüntetett vízi járművek, beleértve a versenyzésre és edzésre szolgáló evezős csónakokat is;

ii. kizárólag emberi erővel való meghajtásra tervezett kenuk és kajakok, gondolák és vízibiciklik;

iii. kizárólag szél általi meghajtásra tervezett, álló személy vagy személyek által működtetett szörfdeszkák;

iv. szörfdeszkák;

v. az 1950 előtt tervezett eredeti, történelmi vízi járművek, valamint azok döntő részt eredeti anyagokból készített és a gyártó által ilyenként feltüntetett egyedi utánzatai;

vi. kísérleti célú vízi járművek, feltéve, hogy nem hozzák őket forgalomba az Unió piacán;

vii. saját használatra épített vízi járművek, feltéve, hogy az üzembe helyezésüket követő öt éven belül nem hozzák őket forgalomba az Unió piacán;

viii. a (3) bekezdés sérelme nélkül, olyan vízi járművek, amelyek arra szolgálnak, hogy legénységgel ellátva kereskedelmi céllal személyeket szállítsanak, az utasok számától függetlenül;

ix. merülőjárművek;

x. légpárnás vízi járművek;

xi. hordszárnyas vízi járművek;

xii. külső égésű gőzgéppel hajtott vízi járművek, amelyek üzemanyaga szén, koksz, fa, olaj vagy gáz;

xiii. kétéltű járművek, azaz olyan kerekes vagy lánctalpas gépjárművek, amelyek mind a vízen, mind a szárazföldön működnek;

b) az I. melléklet B. részében meghatározott kipufogógáz-kibocsátási követelmények tekintetében:

i. a következő termékekre felszerelt vagy kifejezetten ilyen felszerelésre szánt hajtómotorok:

- kizárólag versenyzésre szolgáló és a gyártó által ilyenként feltüntetett vízi járművek,

- kísérleti célú vízi járművek, feltéve, hogy nem hozzák őket forgalomba az Unió piacán,

- a (3) bekezdés sérelme nélkül, olyan vízi járművek, amelyek arra szolgálnak, hogy legénységgel ellátva kereskedelmi céllal személyeket szállítsanak, az utasok számától függetlenül,

- merülőjárművek,

- légpárnás vízi járművek,

- hordszárnyas vízi járművek,

- kétéltű járművek, azaz olyan kerekes vagy lánctalpas gépjárművek, amelyek mind a vízen, mind a szárazföldön működnek;

ii. az 1950 előtti tervezésen alapuló eredeti történelmi hajtómotorok és egyedi, nem sorozatgyártott utánzataik, amelyek az a) pont v. és vii. alpontjában említett vízi járműre vannak felszerelve;

iii. saját használatra épített hajtómotorok, feltéve, hogy azokat a vízi jármű üzembe helyezését követő öt éven belül nem hozzák forgalomba az Unió piacán;

c) az I. melléklet C. részében meghatározott zajkibocsátási követelmények tekintetében:

i. a b) pontban említett valamennyi vízi jármű;

ii. saját használatra épített vízi járművek, feltéve, hogy az üzembe helyezésüket követő öt éven belül nem hozzák őket forgalomba az Unió piacán.

(3) Azok a vízi járművek, amelyek charter-, sport- vagy szabadidős, illetve oktatóhajóként is felhasználhatók, szintén az irányelv hatálya alá tartoznak, ha kedvtelési célokból hozták őket forgalomba az Unióban.

3. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.

"vízi jármű" : bármely kedvtelési célú vízi jármű vagy motoros vízi sporteszköz;

2.

"kedvtelési célú vízi jármű" : a motoros vízi sporteszközöket kivéve bármely olyan sport- és szabadidős célokat szolgáló vízi jármű, függetlenül a meghajtási módjától, amelynek hajótesthossza 2,5 m és 24 m között van;

3.

"motoros vízi sporteszköz" : olyan sport- és szabadidős célokat szolgáló vízi jármű, amelynek teljes hajótesthossza nem éri el a 4 m-t, elsődleges meghajtását vízsugárszivattyúval ellátott hajtómotor biztosítja, és amelynek rendeltetésszerű működtetését a hajótesten - és nem annak belsejében - ülő, álló vagy térdelő személy vagy személyek végzik;

4.

"saját használatra épített vízi jármű" : olyan vízi jármű, amelyet döntő részben a leendő használója épített saját használatra;

5.

"hajtómotor" : bármely szikragyújtásos vagy kompressziós gyújtású, közvetlenül vagy közvetve meghajtási célra használt belső égésű motor;

6.

"jelentős motormódosítás" : a hajtómotor olyan jellegű módosítása, amelynek következtében a motor esetlegesen túllépheti az I. melléklet B. részében meghatározott kibocsátási határértékeket, vagy amely a motor névleges teljesítményét 15 %-nál nagyobb mértékben növeli;

7.

"jelentős jármű-átalakítás" : a vízi jármű olyan jellegű átalakítása, amely megváltoztatja a vízi jármű meghajtási módját, a motor jelentős átalakításával jár, vagy olyan mértékben változtat a vízi járművön, hogy az esetlegesen már nem felel meg az ezen irányelvben megállapított, vonatkozó alapvető biztonsági és környezetvédelmi követelményeknek;

8.

"meghajtási mód" : a vízi jármű haladását biztosító módszer;

9.

"motorcsalád" : a motorok gyártó általi csoportosítása, amelyben az azonos csoportba tartozó motorok - felépítésükből adódóan - ugyanolyan kipufogógáz- vagy zajkibocsátási jellemzőkkel rendelkeznek;

10.

"hajótesthossz" : a hajótestnek a harmonizált szabványokkal összhangban mért hossza;

11.

"forgalmazás" : valamely termék kereskedelmi tevékenység keretében való rendelkezésre bocsátása az uniós piacon való értékesítés, fogyasztás vagy használat céljára, akár díjmentesen, akár ellenérték fejében;

12.

"forgalomba hozatal" : egy terméknek az uniós piacon első alkalommal történő forgalmazása;

13.

"üzembe helyezés" : az ezen irányelv hatálya alá tartozó terméknek a végfelhasználó által első alkalommal történő használata az Unió területén;

14.

"gyártó" : az a természetes vagy jogi személy, aki az ezen irányelv hatálya alá tartozó terméket gyárt, terveztet vagy gyártat, és azt a saját neve vagy kereskedelmi védjegye alatt forgalmazza;

15.

"meghatalmazott képviselő" : az Unióban letelepedett azon természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott arra, hogy meghatározott feladatok ellátása céljából a nevében eljárjon;

16.

"importőr" : az Unióban letelepedett olyan természetes vagy jogi személy, aki harmadik országból származó terméket hoz forgalomba az uniós piacon;

17.

"magánimportőr" : az Unióban letelepedett azon természetes vagy jogi személy, aki vagy amely nem kereskedelmi jellegű tevékenysége során harmadik országból az Unióba importál egy terméket azzal a céllal, hogy saját használatra üzembe helyezze;

18.

"forgalmazó" : a gyártótól vagy importőrtől eltérő, a terméket forgalmazó természetes vagy jogi személy az ellátási láncban;

19.

"gazdasági szereplő" : a gyártó, a meghatalmazott képviselő, az importőr és a forgalmazó;

20.

"harmonizált szabvány" : az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjának c) pontja szerinti harmonizált szabvány;

21.

"akkreditáció" : a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 10. pontja szerinti akkreditáció;

22.

"nemzeti akkreditáló testület" : a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének (11) pontja szerinti nemzeti akkreditáló testület;

23.

"megfelelőségértékelés" : értékelési eljárás, amely kimutatja, hogy egy adott termék esetében teljesülnek-e az ezen irányelvben meghatározott követelmények;

24.

"megfelelőségértékelő szervezet" : megfelelőségértékelési tevékenységeket - ideértve a kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést is - végző szervezet;

25.

"visszahívás" : minden olyan intézkedés, amelynek célja egy a végfelhasználók számára hozzáférhető, már forgalomban lévő termék visszavétele;

26.

"kivonás a forgalomból" : minden olyan intézkedés, amelynek célja egy termék forgalmazásának megakadályozása az értékesítési láncban;

27.

"piacfelügyelet" : hatósági tevékenységek és intézkedések annak biztosítására, hogy a termékek megfeleljenek a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályokban megállapított követelményeknek, illetve ne jelentsenek veszélyt az egészségre, a biztonságra vagy a közérdek védelmének bármilyen más szempontjára;

28.

"CE-jelölés" : olyan jelölés, amellyel a gyártó jelzi, hogy a termék megfelel a jelölés feltüntetését előíró uniós harmonizációs jogszabályban rögzített követelményeknek;

29.

"uniós harmonizációs jogszabályok" : minden olyan uniós jogszabály, amely harmonizálja a termékek forgalmazásának feltételeit.

4. cikk

Alapvető követelmények

(1) A 2. cikk (1) bekezdésében említett termékek csak akkor forgalmazhatók vagy helyezhetők üzembe, ha megfelelő karbantartás és rendeltetésszerű használat esetén nem veszélyeztetik emberek egészségét és biztonságát, vagyoni javak biztonságát, illetve a környezetet, és kizárólag azzal a feltétellel, hogy teljesítik az I. mellékletben meghatározott, alkalmazandó alapvető követelményeket.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a 2. cikk (1) bekezdésében említett termékeket kizárólag akkor forgalmazzák vagy helyezzék üzembe, ha azok megfelelnek az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek.

5. cikk

A hajózásra vonatkozó nemzeti rendelkezések

Ez az irányelv nem érinti a tagállamok jogosultságát arra, hogy bizonyos vizeken történő hajózást illetően rendelkezéseket hozzanak a környezetvédelem, továbbá a vízi utak védelme és biztonsága érdekében, feltéve, hogy e rendelkezések nem teszik szükségessé az irányelvnek megfelelő vízi járművek módosítását, továbbá indokoltak és arányosak.

6. cikk

Szabad mozgás

(1) A tagállamok nem akadályozhatják a területükön az olyan vízi járművek forgalmazását, illetve - az 5. cikk sérelme nélkül - üzembe helyezését, amelyek megfelelnek ezen irányelvnek.

(2) A tagállamok nem akadályozhatják a részben megépített vízi járművek forgalmazását, amennyiben a gyártó vagy az importőr a III. mellékletnek megfelelően úgy nyilatkozik, hogy a vízi járműveket mások által történő befejezésre szánták.

(3) A tagállamok nem akadályozhatják az ezen irányelvnek megfelelő olyan alkatrészek forgalmazását vagy üzembe helyezését, amelyeket a gyártó vagy az importőr a 15. cikkben említett nyilatkozatának megfelelően vízi járműbe történő beépítésre szánt.

(4) A tagállamok nem akadályozhatják a következő hajtómotorok bármelyikének forgalmazását, illetve üzembe helyezését:

a) az ezen irányelvnek megfelelő motorok, függetlenül attól, hogy azokat beépítették-e vízi járműbe vagy sem;

b) a 97/68/EK irányelv szerinti típusjóváhagyással rendelkező, vízi járműbe beépített azon motorok, amelyek megfelelnek mind az említett irányelv I. melléklete 4.1.2. pontjában meghatározott, nem belvízi hajók, mozdonyok és vasúti motorkocsik meghajtására használt kompressziós gyújtású motorokra vonatkozó IIIA., IIIB. vagy IV. szintű kibocsátási határértékeknek, mind pedig - az I. melléklet B. részében foglalt kipufogógáz-kibocsátási követelmények kivételével - ezen irányelvnek;

c) az 595/2009/EK rendelet szerinti típusjóváhagyással rendelkező, vízi járműbe beépített azon motorok, amelyek - az I. melléklet B. részében foglalt kipufogógáz-kibocsátási követelmények kivételével - megfelelnek ezen irányelvnek.

Az első albekezdés b) és c) pontja azzal a feltétellel alkalmazandó, hogy valamely motor vízi járműbe való beépítését célzó átalakítása esetén az átalakítást végző személy biztosítja, hogy az átalakításra a motor gyártójától származó, rendelkezésre álló összes adat és információ figyelembevétele mellett kerüljön sor, annak érdekében, hogy a motornak az átalakítást végző személy által rendelkezésre bocsátott beszerelési útmutatóval összhangban történő beszerelését követően a motor - a motorgyártó nyilatkozatával összhangban - továbbra is megfeleljen a 97/68/EK irányelvben, illetve az 595/2009/EK rendeletben foglalt kipufogógáz-kibocsátási követelményeknek. Az átalakítást végző személynek a 15. cikknek megfelelően nyilatkoznia kell arról, hogy a motornak az átalakítást végző személy által rendelkezésre bocsátott beszerelési útmutatóval összhangban történő beszerelését követően a motor - a motorgyártó nyilatkozatával összhangban - továbbra is meg fog felelni a 97/68/EK irányelvben, illetve az 595/2009/EK rendeletben foglalt kipufogógáz-kibocsátási követelményeknek.

(5) A tagállamok nem akadályozhatják a 2. cikk (1) bekezdésében említett, de ezen irányelv rendelkezéseinek nem megfelelő termékek kiállítását vásárokon, kiállításokon, bemutatókon és más, hasonló rendezvényeken, feltéve, hogy jól látható módon egyértelműen feltüntetésre került, hogy e termékek nem felelnek meg ezen irányelv rendelkezéseinek, és nem forgalmazhatók vagy helyezhetők üzembe az Unió területén, amíg nem biztosították az ezen irányelvnek való megfelelésüket.

II. FEJEZET

A GAZDASÁGI SZEREPLŐK ÉS A MAGÁNIMPORTŐRÖK KÖTELEZETTSÉGEI

7. cikk

A gyártó kötelezettségei

(1) Termékei forgalomba hozatalakor a gyártó szavatolja, hogy azok tervezése és gyártása a 4. cikk (1) bekezdésében és az I. mellékletben meghatározott követelményeknek megfelelően történt.

(2) A gyártó a 25. cikknek megfelelően elkészíti a műszaki dokumentációt, és a 19-22., valamint a 24. cikknek megfelelően elvégzi vagy elvégezteti az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokat.

Amennyiben az említett eljárás keretében igazolást nyer, hogy a termék megfelel az alkalmazandó követelményeknek, a gyártó elkészíti a 15. cikkben említett nyilatkozatot, és a 17. és 18. cikkben foglaltaknak megfelelően feltünteti és elhelyezi a CE-jelölést.

(3) A gyártó a termék forgalomba hozatalát követően tíz évig megőrzi a műszaki dokumentációt és a 15. cikkben említett nyilatkozat egy példányát.

(4) A gyártó gondoskodik a sorozatgyártás megfelelőségének fenntartását szolgáló folyamatokról. Megfelelően figyelembe kell venni a termék kialakításának és jellemzőinek változásait, valamint azon harmonizált szabványok változásait, amelyek vonatkozásában a termék megfelelőségét megállapították.

A gyártó - amennyiben a termék jelentette veszély miatt ezt helyénvalónak ítéli - a fogyasztók egészségének védelme és biztonsága érdekében elvégzi a forgalmazott termék mintájának vizsgálatát, amelynek során kivizsgálja a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezet azokról, a nem megfelelő termékekről és a termékvisszahívásokról, valamint folyamatosan tájékoztatja a forgalmazókat minden ilyen intézkedésről.

(5) A gyártó a termékeken az azonosításukat lehetővé tevő típus-, tétel- vagy sorozatszámot vagy más ilyen elemet helyez el, illetve ha az alkatrészek mérete vagy jellege ezt nem teszi lehetővé, a szükséges információt feltünteti a termék csomagolásán vagy a termék kísérő dokumentációján.

(6) A gyártó feltünteti a terméken, vagy ha ez nem lehetséges, a termék csomagolásán vagy a termék kísérő dokumentációján a nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és azt a címet, amelyen kapcsolatba lehet lépni vele. Címként a gyártó kapcsolattartási címét kell megadni.

(7) A gyártó gondoskodik arról, hogy a termékhez a kezelési kézikönyvben mellékelje a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót a fogyasztók és más végfelhasználók által könnyen érthető, az érintett tagállam által előírt nyelven vagy nyelveken.

(8) Amennyiben a gyártó úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott termék nem felel meg ezen irányelv rendelkezéseinek, haladéktalanul meghozza a szükséges korrekciós intézkedéseket e termék megfelelőségének biztosítása érdekében, és adott esetben kivonja a terméket forgalomból vagy visszahívja azt. Ezen túlmenően, amennyiben a termék veszélyt jelent, a gyártó erről haladéktalanul tájékoztatja azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyek piacán a terméket forgalmazta, és részletes tájékoztatást nyújt a megfelelőség hiányosságának mibenlétéről és a meghozott korrekciós intézkedésekről.

(9) A gyártó valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadja e hatóság részére a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, mégpedig egy, a hatóság számára könnyen érthető nyelven. A gyártó az illetékes hatóság kérésére együttműködik azzal azon intézkedések tekintetében, amelyek célja a gyártó által forgalomba hozott termékek által képviselt veszélyek kiküszöbölése.

8. cikk

Meghatalmazott képviselők

(1) A gyártók írásbeli megbízással meghatalmazott képviselőt nevezhetnek ki.

(2) A 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek és a műszaki dokumentáció elkészítése nem képezik a meghatalmazott képviselő megbízatásának részét.

(3) A meghatalmazott képviselő a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat látja el. A megbízásnak legalább az alábbiak elvégzését kell engedélyeznie a meghatalmazott képviselő számára:

a) a termék forgalomba hozatalát követő tíz éven keresztül elérhetővé teszi a nemzeti felügyeleti hatóságok számára a 15. cikkben említett nyilatkozat egy példányát és a műszaki dokumentációt;

b) valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadja e hatóságnak a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt;

c) az illetékes nemzeti hatóságok kérésére együttműködik azokkal azon intézkedések tekintetében, amelyek célja a megbízatása körébe tartozó termékek által képviselt veszélyek kiküszöbölése.

9. cikk

Az importőr kötelezettségei

(1) Az importőr kizárólag megfelelő termékeket hozhat forgalomba az uniós piacon.

(2) A termék forgalomba hozatala előtt az importőr meggyőződik arról, hogy a gyártó elvégezte a megfelelőségértékelési eljárást. Meggyőződik továbbá arról, hogy a gyártó elkészítette a műszaki dokumentációt, a 17. cikknek megfelelően elhelyezte a terméken a CE-jelölést és mellékelte ahhoz a 15. cikk, az I. melléklet A. részének 2.5. pontja, az I. melléklet B. részének 4. pontja és az I. melléklet C. részének 2. pontja szerint szükséges dokumentációt, valamint betartotta a 7. cikk (5) és (6) bekezdésében meghatározott követelményeket.

Amennyiben egy importőr úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy a termék nem felel meg a 4. cikk (1) bekezdésében és az I. mellékletben meghatározott követelményeknek, addig nem hozhatja forgalomba a terméket, amíg nem biztosították annak megfelelőségét. Ezen túlmenően, amennyiben a termék veszélyt jelent, az importőr tájékoztatja erről mind a gyártót, mind pedig a piacfelügyeleti hatóságokat.

(3) Az importőr feltünteti a terméken vagy - az olyan alkatrészek esetében, amelyeknél ez nem lehetséges - a termék csomagolásán vagy a termék kísérő dokumentációján a nevét, bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és azt a címet, amelyen kapcsolatba lehet vele lépni.

(4) Az importőr gondoskodik arról, hogy a termékhez a kezelési kézikönyvben mellékelje a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót a fogyasztók és más végfelhasználók által könnyen érthető, az érintett tagállam által előírt nyelven vagy nyelveken.

(5) Az importőr gondoskodik arról, hogy mindaddig, amíg a termékért felel, a raktározás és szállítás körülményei ne veszélyeztessék a terméknek a 4. cikk (1) bekezdésében és az I. mellékletben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét.

(6) Az importőr - amennyiben a termék által jelentett veszély miatt helyénvalónak ítéli - a fogyasztók egészségének védelme és biztonsága érdekében elvégzi a forgalmazott termék mintájának vizsgálatát, amelynek során kivizsgálja a panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezet azokról, a nem megfelelő termékekről és a termékvisszahívásokról, valamint folyamatosan tájékoztatja a forgalmazókat minden ilyen intézkedésről.

(7) Amennyiben az importőr úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy az általa forgalomba hozott termék nem felel meg ezen irányelv rendelkezéseinek, haladéktalanul meghozza a szükséges korrekciós intézkedéseket e termék megfelelőségének biztosítása érdekében, és adott esetben kivonja a terméket a forgalomból, vagy visszahívja azt. Ezen túlmenően, ha a termék veszélyt jelent, az importőr tájékoztatja erről azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyek piacán a terméket forgalmazta, és részletes tájékoztatás nyújt a megfelelőség hiányosságának mibenlétéről és a meghozott korrekciós intézkedésekről.

(8) Az importőr a termék forgalomba hozatalát követően tíz éven keresztül elérhetővé teszi a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok számára a 15. cikkben említett nyilatkozat egy példányát, és gondoskodik arról, hogy a műszaki dokumentáció kérésre az említett hatóságok rendelkezésére bocsátható legyen.

(9) Az importőr valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadja az említett hatóságnak a termék megfelelőségének megállapításához szükséges összes információt és dokumentációt, mégpedig egy, a hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az importőr az illetékes hatóság kérésére együttműködik azzal azon intézkedések tekintetében, amelyek célja az általa forgalomba hozott termékek által képviselt veszélyek kiküszöbölése.

10. cikk

A forgalmazó kötelezettségei

(1) A termék forgalmazásakor a forgalmazók kellő gondossággal járnak el az ezen irányelvben foglalt követelményekkel kapcsolatban.

(2) A termék forgalmazása előtt a forgalmazó ellenőrzi, hogy a terméken a 17. cikknek megfelelően elhelyezték-e a CE-jelölést, mellékelték-e hozzá a 7. cikk (7) bekezdésében, a 15. cikkben, valamint az I. melléklet A. részének 2.5. pontjában, az I. melléklet B. részének 4. pontjában és az I. melléklet C. részének 2. pontjában előírt dokumentációt, a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót azon a nyelven vagy nyelveken, amely vagy amelyek a fogyasztók és más végfelhasználók számára könnyen érthetők abban a tagállamban, ahol a terméket forgalmazni kívánják, valamint hogy a gyártó és az importőr betartotta-e a 7. cikk (5) és (6) bekezdésében és a 9. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeket.

Amennyiben a forgalmazó úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy a termék nem felel meg a 4. cikk (1) bekezdésében és az I. mellékletben meghatározott követelményeknek, akkor csak azt követően forgalmazhatja a terméket, ha biztosított annak megfelelősége. Ezen túlmenően, amennyiben a termék veszélyt jelent, a forgalmazó tájékoztatja erről a gyártót vagy az importőrt, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.

(3) A forgalmazó gondoskodik arról, hogy mindaddig, amíg a termékért felel, a raktározás és szállítás körülményei ne veszélyeztessék a terméknek a 4. cikk (1) bekezdésében és az I. mellékletben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét.

(4) Amennyiben a forgalmazó úgy ítéli meg, illetve okkal feltételezi, hogy az általa forgalmazott termék nem felel meg ezen irányelv rendelkezéseinek, gondoskodik arról, hogy meghozzák a szükséges korrekciós intézkedéseket e termék megfelelőségének biztosítása, adott esetben a forgalomból történő kivonása vagy visszahívása érdekében. Ezen túlmenően, ha a termék veszélyt jelent, a forgalmazó tájékoztatja erről azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyek piacán a terméket forgalmazta, és részletes tájékoztatás nyújt a megfelelőség hiányosságának mibenlétéről és a meghozott korrekciós intézkedésekről.

(5) A forgalmazó valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadja e hatóságnak a termék megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt. A forgalmazó a hatóság kérésére együttműködik azzal azon intézkedések tekintetében, amelyek célja az általa forgalmazott termékek által képviselt veszélyek kiküszöbölése.

11. cikk

Azon esetek, amelyekben az importőrökre és a forgalmazókra a gyártói kötelezettségek vonatkoznak

Amennyiben egy importőr vagy forgalmazó a saját nevében vagy védjegye alatt hoz forgalomba egy terméket, illetve olyan módon módosít egy már piaci forgalomba hozott terméket, ami befolyásolja a termék ezen irányelvben meghatározott követelményeknek való megfelelőségét, ezen irányelv alkalmazásában gyártónak kell tekinteni, akit a 7. cikkben rögzített kötelezettségek terhelnek.

12. cikk

A magánimportőr kötelezettségei

(1) Amennyiben a gyártó nem teljesíti a termék ezen irányelvnek való megfelelőségével kapcsolatos kötelezettségeit, a magánimportőrnek a termék üzembe helyezése előtt meg kell győződnie arról, hogy azt a 4. cikk (1) bekezdésében és az I. mellékletben foglalt követelményeknek megfelelően tervezték és gyártották le, továbbá - akár más szolgáltatót is igénybe véve - teljesítenie kell a 7. cikk (2), (3), (7) és (9) bekezdése szerinti gyártói kötelezettségeket.

(2) Amennyiben az előírt műszaki dokumentáció a gyártótól nem szerezhető be, azt a magánimportőr készítteti el a megfelelő szakértelem igénybevételével.

(3) A magánimportőr gondoskodik arról, hogy a termék megfelelőségértékelését végző bejelentett szervezet neve és címe fel legyen tüntetve a terméken.

13. cikk

A gazdasági szereplők azonosítása

(1) Kérésre a gazdasági szereplőknek azonosítaniuk kell a piacfelügyeleti hatóság részére:

a) azt a gazdasági szereplőt, amely nekik a terméket szállította;

b) azt a gazdasági szereplőt, amelynek a terméket szállítják.

A gazdasági szereplőknek a termék részükre történő kiszállítását követően tíz évig, illetve a termék általuk történő kiszállítását követően tíz évig képesnek kell lenniük az első albekezdésben említett információk bemutatására.

(2) Kérésre a magánimportőröknek azonosítaniuk kell a piacfelügyeleti hatóságok részére azt a gazdasági szereplőt, amely nekik a terméket szállította.

A magánimportőröknek a termék részükre történő kiszállítását követően tíz évig képesnek kell lenniük az első albekezdésben említett információk bemutatására.

III. FEJEZET

A TERMÉK MEGFELELŐSÉGE

14. cikk

A megfelelőség vélelme

Azokról a termékekről, amelyek részben vagy egészben megfelelnek azon harmonizált szabványoknak, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek a 4. cikk (1) bekezdésében és az I. mellékletben meghatározott követelményeknek, amelyekre az említett szabványok vagy azok részei vonatkoznak.

15. cikk

EU-megfelelőségi nyilatkozat és a III. melléklet szerinti nyilatkozat

(1) Az EU-megfelelőségi nyilatkozat igazolja, hogy a 4. cikk (1) bekezdésében és az I. mellékletben meghatározott, illetve a 6. cikk (4) bekezdésének b) vagy c) pontjában említett követelmények teljesítése bizonyítást nyert.

(2) Az EU-megfelelőségi nyilatkozatnak meg kell felelnie az ezen irányelv IV. mellékletében meghatározott mintának, és tartalmaznia kell a 768/2008/EK határozat II. mellékletének vonatkozó moduljaiban és az ezen irányelv V. mellékletében meghatározott elemeket; a nyilatkozatot folyamatosan naprakésszé kell tenni. A nyilatkozatot le kell fordítani az azon tagállam által előírt nyelvre vagy nyelvekre, amelynek piacán a terméket forgalmazzák vagy üzembe helyezik.

(3) Az EU-megfelelőségi nyilatkozat elkészítésével a gyártó, a magánimportőr, illetve a 6. cikk (4) bekezdésének b) vagy c) pontja szerinti motor átalakítását végző személy vállalja a felelősséget a termék megfelelőségéért.

(4) Az alábbi termékeknek a forgalmazásukkor vagy üzembe helyezésükkor rendelkezniük kell a (3) bekezdésben említett EU-megfelelőségi nyilatkozattal:

a) vízi járművek;

b) különállóan forgalomba hozott alkatrészek;

c) hajtómotorok.

(5) A gyártó vagy az importőr általi, a III. melléklet szerinti, részben megépített vízi járművekre vonatkozó nyilatkozat tartalmazza az említett mellékletben meghatározott elemeket, és az a részben megépített vízi járműhöz tartozik. A nyilatkozatot le kell fordítani az azon tagállam által előírt nyelvre vagy nyelvekre, amelynek piacán a terméket forgalmazzák.

16. cikk

A CE-jelölésre vonatkozó általános elvek

A CE-jelölésre a 765/2008/EK rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek vonatkoznak.

17. cikk

CE-jelölés-köteles termékek

(1) A következő termékek forgalmazásakor vagy üzembe helyezésekor azokon fel kell tüntetni a CE megfelelőségi jelölést:

a) vízi járművek;

b) alkatrészek;

c) hajtómotorok.

(2) A tagállamok vélelmezik, hogy a CE-jelöléssel ellátott, 1. cikkben említett termékek megfelelnek ezen irányelvnek.

18. cikk

A CE-jelölés elhelyezésére vonatkozó szabályok és feltételek

(1) A CE-jelölést a 17. cikk (1) bekezdésében említett termékeken jól láthatóan, olvashatóan és eltávolíthatatlanul kell elhelyezni. Azon alkatrészek esetében, amelyeknél ez nem lehetséges, illetve a termék mérete vagy jellege miatt nem indokolt, a jelölést a csomagoláson és a kísérő dokumentáción kell elhelyezni. A vízi járművek esetében a CE-jelölést a hajóépítő tábláján kell elhelyezni, amely utóbbit a vízi jármű azonosító számától elkülönítetten kell elhelyezni. Hajtómotorok esetében a CE-jelölést magán a motoron kell elhelyezni.

(2) A CE-jelölést a termék forgalomba hozatala vagy üzembe helyezése előtt kell elhelyezni. A CE-jelölést és a (3) bekezdésben említett azonosító számot különleges kockázatokat vagy felhasználásokat jelölő piktogram vagy más jel is követheti.

(3) A CE-jelölést a bejelentett szervezet azonosító száma követi, amennyiben ez a szervezet részt vesz a gyártásellenőrzési szakaszban vagy pedig a megépítést követő értékelésben.

A bejelentett szervezet azonosító számát vagy maga a szervezet, vagy annak utasításai alapján a gyártó vagy a gyártó meghatalmazott képviselője, illetve a 19. cikk (2), (3) vagy (4) bekezdésében említett személy helyezi el.

IV. FEJEZET

MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELÉS

19. cikk

Az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárások

(1) A gyártó a 2. cikk (1) bekezdésében említett termékek forgalomba hozatalát megelőzően a 20., 21. és 22. cikkben említett modulokban meghatározott eljárásokat alkalmazza.

(2) Ha a gyártó nem végezte el az érintett termék megfelelőségértékelését, a magánimportőr a 23. cikkben említett eljárást alkalmazza a 2. cikk (1) bekezdésében említett termék üzembe helyezését megelőzően.

(3) Az a személy, aki jelentős módosítást vagy átalakítást követően hoz forgalomba vagy helyez üzembe egy hajtómotort vagy vízi járművet, illetve az a személy, aki egy, az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó vízi jármű rendeltetését oly módon változtatja meg, hogy az annak következtében az irányelv hatálya alá kerül, a termék forgalomba hozatalát vagy üzembe helyezését megelőzően a 23. cikkben említett eljárást alkalmazza.

(4) Az a személy, aki saját használatra épített vízi járművet hoz forgalomba a 2. cikk (2) bekezdése a) pontjának vii. alpontjában említett ötéves időszak letelte előtt, a termék forgalomba hozatalát megelőzően a 23. cikkben említett eljárást alkalmazza.

20. cikk

Tervezés és építés

(1) A kedvtelési célú vízi járművek tervezésére és építésére a 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott alábbi eljárások alkalmazandók:

a) Az I. melléklet A. részének 1. pontjában említett A és B kialakítási kategória esetében:

i. a 2,5 m és 12 m közötti hajótest-hosszúságú, kedvtelési célú vízi járművek esetében az alábbi modulok bármelyike:

- A1. modul (belső gyártásellenőrzés és felügyelt termékvizsgálat),

- B. modul (EU-típusvizsgálat), a C., D., E. vagy F. modullal együttesen alkalmazva,

- G. modul (egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség),

- H. modul (teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség);

ii. a 12 m és 24 m közötti hajótest-hosszúságú, kedvtelési célú vízi járművek esetében az alábbi modulok bármelyike:

- B. modul (EU-típusvizsgálat), a C., D., E. vagy F. modullal együttesen alkalmazva,

- G. modul (egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség),

- H. modul (teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség);

b) Az I. melléklet A. részének 1. pontjában említett C kialakítási kategória esetében:

i. a 2,5 m és 12 m közötti hajótest-hosszúságú, kedvtelési célú vízi járművek esetében az alábbi modulok bármelyike:

- az I. melléklet A. részének 3.2. és 3.3. pontjára vonatkozó harmonizált szabványok betartása esetén: A. modul (belső gyártásellenőrzés), A1. modul (belső gyártásellenőrzés és felügyelt termékvizsgálat), B. modul (EU-típusvizsgálat) a C., D., E. vagy F. modullal együttesen alkalmazva, G. modul (egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség) vagy H. modul (teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség),

- az I. melléklet A. részének 3.2. és 3.3. pontjára vonatkozó harmonizált szabványok be nem tartása esetén: A1. modul (belső gyártásellenőrzés és felügyelt termékvizsgálat), B. modul (EU-típusvizsgálat) a C., D., E. vagy F. modullal együttesen alkalmazva, G. modul (egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség) vagy H. modul (teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség);

ii. a 12 m és 24 m közötti hajótest-hosszúságú, kedvtelési célú vízi járművek esetében az alábbi modulok bármelyike:

- B. modul (EU-típusvizsgálat), a C., D., E. vagy F. modullal együttesen alkalmazva,

- G. modul (egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség),

- H. modul (teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség);

c) az I. melléklet A. részének 1. pontjában említett D kialakítási kategória esetében:

a 2,5 m és 24 m közötti hajótest-hosszúságú, kedvtelési célú vízi járművek esetében az alábbi modulok bármelyike:

- A. modul (belső gyártásellenőrzés),

- A1. modul (belső gyártásellenőrzés és felügyelt termékvizsgálat),

- B. modul (EU-típusvizsgálat), a C., D., E. vagy F. modullal együttesen alkalmazva,

- G. modul (egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség),

- H. modul (teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség).

(2) A motoros vízi sporteszközök tervezésére és építésére a 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott alábbi eljárások bármelyike alkalmazandó:

a) A. modul (belső gyártásellenőrzés);

b) A1. modul (belső gyártásellenőrzés és felügyelt termékvizsgálat);

c) B. modul (EU-típusvizsgálat), a C., D., E. vagy F. modullal együttesen alkalmazva;

d) G. modul (egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség);

e) H. modul (teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség).

(3) Az alkatrészek tervezésére és építésére a 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott alábbi eljárások bármelyike alkalmazandó:

a) B. modul (EU-típusvizsgálat), a C., D., E. vagy F. modullal együttesen alkalmazva;

b) G. modul (egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség);

c) H. modul (teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség).

21. cikk

Kipufogógáz-kibocsátás

A kipufogógáz-kibocsátás tekintetében a 2. cikk (1) bekezdésének d) és e) pontjában említett termékek esetében a motor gyártója a 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott alábbi eljárásokat alkalmazza:

a) amennyiben a vizsgálatokat a harmonizált szabvány alkalmazásával végzik, az alábbi modulok bármelyike:

i. B. modul (EU-típusvizsgálat), a C., D., E. vagy F. modullal együttesen alkalmazva;

ii. G. modul (egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség);

iii. H. modul (teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség);

b) amennyiben a vizsgálatokat a harmonizált szabvány alkalmazása nélkül végzik, az alábbi modulok bármelyike:

i. B. modul (EU-típusvizsgálat), a C1. modullal együttesen alkalmazva;

ii. G. modul (egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség).

22. cikk

Zajkibocsátás

(1) A zajkibocsátás tekintetében a beépített kipufogórendszer nélküli farmotorral vagy beépített hajtómotorral felszerelt kedvtelési célú vízi járművek esetében, valamint a beépített kipufogórendszer nélküli farmotorral vagy beépített hajtómotorral felszerelt olyan kedvtelési célú vízi járművek esetében, amelyek jelentős jármű-átalakításon estek át, és amelyeket az ezt követő öt éven belül forgalomba hoznak, a gyártónak a következő, a 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott eljárásokat kell alkalmaznia:

a) amennyiben a vizsgálatokat a zajmérésre vonatkozó harmonizált szabvány alkalmazásával végzik, az alábbi modulok bármelyike:

i. A1. modul (belső gyártásellenőrzés és felügyelt termékvizsgálat);

ii. G. modul (egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség);

iii. H. modul (teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség);

b) amennyiben a vizsgálatokat a zajmérésre vonatkozó harmonizált szabvány alkalmazása nélkül végzik, a G. modul (egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség);

c) a Froude-szám és a teljesítmény/vízkiszorítás arány módszerének alkalmazásával végzett értékelés esetén az alábbi modulok bármelyike:

i. A. modul (belső gyártásellenőrzés);

ii. G. modul (egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség);

iii. H. modul (teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség).

(2) A zajkibocsátás tekintetében a motoros vízi sporteszközök, valamint a kedvtelési célú vízi járművön történő felszerelésre szánt külső hajtómotorok és beépített kipufogórendszerrel rendelkező farmotorok esetében a motoros vízi sporteszköz vagy a motor gyártójának a következő, a 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott eljárásokat kell alkalmaznia:

a) amennyiben a vizsgálatokat a zajmérésre vonatkozó harmonizált szabvány alkalmazásával végzik, az alábbi modulok bármelyike:

i. A1. modul (belső gyártásellenőrzés és felügyelt termékvizsgálat);

ii. G. modul (egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség);

iii. H. modul (teljes minőségbiztosításon alapuló megfelelőség);

b) amennyiben a vizsgálatokat a zajmérésre vonatkozó harmonizált szabvány alkalmazása nélkül végzik, a G. modul (egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség).

23. cikk

Megépítést követő értékelés

A 19. cikk (2), (3) és (4) bekezdésében említett, megépítést követő értékelést az V. mellékletben foglaltaknak megfelelően kell elvégezni.

24. cikk

Kiegészítő követelmények

(1) A 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott B. modul alkalmazása esetén az EU-típusvizsgálatot az említett modul 2. pontjának második francia bekezdésében meghatározott módon kell elvégezni.

A B. modulban említett gyártási típusok a termék több változatát is magukban foglalhatják, feltéve, hogy:

a) a változatok közötti eltérések nincsenek hatással a termék biztonsági szintjére, valamint a termék teljesítményére vonatkozó egyéb követelményekre; valamint

b) a termék változatait a vonatkozó EU-típusvizsgálati tanúsítvány megemlíti, szükség esetén az eredeti tanúsítvány módosításai révén.

(2) A 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott A1. modul alkalmazása esetén a termékellenőrzést egy vagy több, a gyártó általi gyártásra vonatkozóan reprezentatív vízi járművön kell elvégezni, és alkalmazni kell az ezen irányelv VI. mellékletében meghatározott kiegészítő követelményeket.

(3) A 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott A1. és C1. modulban említett akkreditált belső szervezetek igénybevételének lehetősége nem alkalmazható.

(4) A 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott F. modul alkalmazása esetén a kipufogógáz-kibocsátási követelményeknek való megfelelőség értékelésére az ezen irányelv VII. mellékletében ismertetett eljárást kell alkalmazni.

(5) Ha az ezen irányelvben meghatározott kipufogógáz-kibocsátási követelményeknek való megfelelőség értékelése tekintetében a 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott C. modult alkalmazzák, valamint ha a gyártó a tevékenységét nem a 768/2008/EK határozat II. mellékletében meghatározott H. modul szerinti, vonatkozó minőségbiztosítási rendszer szerint végzi, a termékellenőrzést a belső termékellenőrzés minőségének ellenőrzése érdekében a gyártó által választott bejelentett szervezet végzi vagy végezteti az e szervezet által meghatározott véletlenszerű időközönként. Ha a minőségi szint nem bizonyul megfelelőnek, vagy ha szükségesnek tűnik a gyártó által benyújtott adatok érvényességének ellenőrzése, az ezen irányelv VIII. mellékletében meghatározott eljárást kell alkalmazni.

25. cikk

Műszaki dokumentáció

(1) A 7. cikk (2) bekezdésében említett műszaki dokumentációnak az összes olyan eszközre vonatkozó valamennyi releváns adatot és részletet tartalmazza kell, amelyet a gyártó annak érdekében használt, hogy biztosítsa, hogy a termék megfeleljen a 4. cikk (1) bekezdésében és az I. mellékletben meghatározott követelményeknek. A műszaki dokumentációnak különösen a IX. mellékletben felsorolt vonatkozó dokumentumokat kell tartalmaznia.

(2) A műszaki dokumentációnak biztosítania kell, hogy a tervezés, a megépítés, a működés és a megfelelőségértékelés világosan érthető legyen.

V. FEJEZET

A MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELŐ SZERVEZETEK BEJELENTÉSE

26. cikk

Bejelentés

A tagállamok bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak azokat a szervezeteket, amelyeket felhatalmaztak az ezen irányelv szerinti, harmadik fél által végzendő megfelelőségértékelési feladatok ellátására.

27. cikk

Bejelentő hatóságok

(1) A tagállamok kijelölnek egy bejelentő hatóságot, amelynek feladata a megfelelőségértékelő szervezetek ezen irányelv céljára történő értékeléséhez és bejelentéséhez szükséges eljárások kialakítása és végrehajtása, valamint a bejelentett szervezetek felügyelete, ideértve a 32. cikk rendelkezéseinek való megfelelést is.

(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett értékelést és felügyeletet egy, a 765/2008/EK rendelet szerinti nemzeti akkreditáló testület végzi el az említett rendelet rendelkezéseivel összhangban.

(3) Amennyiben a bejelentő hatóság az (1) bekezdés szerinti értékelést, bejelentést vagy felügyeletet olyan szervezet hatáskörébe utalja vagy más módon egy olyan szervezetre bízza, amely nem kormányzati szervezet, akkor annak a szervezetnek jogi személynek kell lennie, és értelemszerűen meg kell felelnie a 28. cikkben foglalt követelményeknek. Emellett ennek a szervezetnek olyan megállapodásokkal kell rendelkeznie, amelyek fedezik a tevékenységeiből eredő felelősségét.

(4) A bejelentő szervezet teljes felelősséget vállal a (3) bekezdésben említett szervezet által elvégzett feladatokért.

28. cikk

A bejelentő hatóságokra vonatkozó követelmények

(1) A bejelentő hatóságokat úgy kell létrehozni, hogy ne alakuljon ki összeférhetetlenség a megfelelőségértékelő szervezetekkel.

(2) A bejelentő hatóságokat úgy kell megszervezni és működtetni, hogy biztosíthassák tevékenységük objektivitását és pártatlanságát.

(3) A bejelentő hatóságokat úgy kell megszervezni, hogy a megfelelőségértékelő szervezet bejelentésével kapcsolatban minden egyes döntést az értékelést végzőktől eltérő illetékes személy hozzon meg.

(4) A bejelentő hatóságok kereskedelmi vagy piaci alapon nem kínálhatnak vagy végezhetnek olyan tevékenységet, amelyet a megfelelőségértékelő szervezetek végeznek, illetve nem nyújthatnak szaktanácsadási szolgáltatást.

(5) A bejelentő hatóságok megőrzik a kapott információk bizalmas jellegét.

(6) A bejelentő hatóságok kellő létszámú hozzáértő személyzettel rendelkeznek ahhoz, hogy megfelelően elláthassák feladataikat.

29. cikk

A bejelentő hatóságok tájékoztatási kötelezettségei

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot azokról a nemzeti eljárásokról, amelyeket a megfelelőségértékelő szervezetek értékelése és bejelentése, valamint a bejelentett szervezetek felügyelete érdekében hoztak létre, továbbá ezek bármilyen változásáról.

A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat.

30. cikk

A bejelentett szervezetekre vonatkozó követelmények

(1) Az ezen irányelv szerinti bejelentés tekintetében a megfelelőségértékelő szervezetnek teljesítenie kell a (2)-(11) bekezdésben meghatározott követelményeket.

(2) A megfelelőségértékelő szervezetet a nemzeti jogszabályok szerint kell létrehozni, és annak jogi személyiséggel kell rendelkeznie.

(3) A megfelelőségértékelő szervezetnek olyan harmadik félnek kell lennie, amely független az általa értékelt szervezettől vagy terméktől.

Ilyen szervezetnek tekinthető az a szervezet is, amely az általa értékelt termék tervezésében, gyártásában, szállításában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában részt vevő vállalkozásokat képviselő üzleti szerveződésekhez vagy szakmai szövetségekhez tartozik, feltéve, hogy bizonyítottan független és mentes az érdekütközésektől.

(4) A megfelelőségértékelő szervezet, ennek felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelést végző munkavállalója nem lehet annak a terméknek a tervezője, gyártója, szállítója, üzembe helyezője, vásárlója, tulajdonosa, felhasználója vagy karbantartója, amelyet értékelnek, valamint nem lehet a felsorolt érintett felek képviselője sem. Ez nem zárja ki a megfelelőségértékelő szervezet működéséhez szükséges, értékelt termékek használatát, illetve a termékek személyes célra történő használatát.

A megfelelőségértékelő szervezet, ennek felső szintű vezetése és a megfelelőségértékelést végző munkavállalója nem vehet részt közvetlenül e termékek tervezésében, gyártásában, forgalomba hozatalában, üzembe helyezésében, használatában vagy karbantartásában, és nem képviselheti az ilyen tevékenységben részt vevő feleket sem. Nem vehet részt olyan tevékenységben, amely veszélyeztetné a bejelentett megfelelőségértékelési tevékenységeivel kapcsolatos döntéshozói függetlenségét vagy feddhetetlenségét. Ez különösen érvényes a szaktanácsadási szolgáltatásokra.

A megfelelőségértékelő szervezetek biztosítják, hogy leányvállalataik és alvállalkozóik tevékenysége ne befolyásolja megfelelőségértékelési tevékenységeik bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát.

(5) A megfelelőségértékelő szervezeteknek és személyzetüknek a megfelelőségértékelési tevékenységeket az adott területtel kapcsolatos legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és a szükséges műszaki szaktudással kell elvégezniük, és függetlennek kell lenniük minden olyan, különösen az ilyen tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő - főként pénzügyi - nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná döntésüket vagy a megfelelőségértékelési tevékenységeik eredményeit.

(6) A megfelelőségértékelő szervezetnek alkalmasnak kell lennie a számára a 19-24. cikk rendelkezéseiben előírt, a rá vonatkozó bejelentés szerinti valamennyi megfelelőségértékelési feladat elvégzésére, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat a megfelelőségértékelő szervezet maga végzi el, vagy a saját nevében és felelőssége mellett mással végezteti el azokat.

A megfelelőségértékelő szervezetnek - minden alkalommal, valamint mindegyik megfelelőségértékelési eljárás és minden olyan termékfajta vagy -kategória tekintetében, amelyre vonatkozóan bejelentették - rendelkeznie kell:

a) a szükséges személyzettel, akik műszaki ismeretekkel, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkeznek a megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséhez;

b) a szükséges eljárások leírásával, amelyekkel összhangban a megfelelőségértékelés zajlik, biztosítva ezen eljárások átláthatóságát és reprodukálhatóságát.

Rendelkeznie kell továbbá megfelelő stratégiákkal és eljárásokkal, amelyek segítségével a bejelentett szervezetként végzett feladatok és az egyéb tevékenységek elkülönülnek egymástól;

c) a szükséges eljárásokkal, amelyek segítségével tevékenysége során megfelelően figyelembe tudja venni a vállalkozás méretét, azon ágazatot, amelyben tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott termék technológiai összetettségének fokát és a termelési folyamat tömegtermelési vagy sorozatgyártási jellegét.

Rendelkeznie kell a megfelelőségértékelési tevékenységekkel kapcsolatos műszaki és adminisztrációs feladatok megfelelő ellátásához szükséges eszközökkel, továbbá valamennyi szükséges felszereléssel és létesítménnyel.

(7) A megfelelőségértékelési tevékenységek elvégzéséért felelős személyzetnek a következőkkel kell rendelkeznie:

a) alapos műszaki és szakmai képzettség, amely kiterjed az összes olyan megfelelőségértékelési tevékenységre, amelyek vonatkozásában a szervezetet bejelentették;

b) megfelelő ismeretek az általuk végzett értékelések követelményeiről, és megfelelő hatáskör az ilyen értékelések elvégzésére;

c) az alapvető követelmények, az alkalmazandó harmonizált szabványok, a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályok, valamint a vonatkozó nemzeti jogszabályok megfelelő ismerete és megértése;

d) az értékelések elvégzését bizonyító tanúsítványok, nyilvántartások és jelentések elkészítésének képessége.

(8) Szavatolni kell a megfelelőségértékelő szervezet, valamint annak felső szintű vezetése és értékelő személyzete pártatlanságát.

A megfelelőségértékelő szervezet felső szintű vezetésének és értékelő személyzetének javadalmazása nem függhet az elvégzett értékelések számától vagy az értékelések eredményétől.

(9) A megfelelőségértékelő szervezetek felelősségbiztosítást kötnek, kivéve, ha a felelősséget a nemzeti joggal összhangban a tagállam vállalja át, vagy ha a tagállam maga felel a megfelelőségértékelésért.

(10) A megfelelőségértékelő szervezet személyzetének be kell tartania a szakmai titoktartás követelményeit minden olyan információ tekintetében, amely a 19-24. cikk vagy az azokat átültető nemzeti jogszabály rendelkezései alapján ellátott feladataik végrehajtása során jutott birtokukba, kivéve annak a tagállamnak az illetékes hatóságaira vonatkozó információkat, ahol a szervezet a tevékenységét gyakorolja. A tulajdonjogokat védelmezni kell.

(11) A megfelelőségértékelő szervezeteknek részt kell venniük a vonatkozó szabványosítási tevékenységekben, valamint a bejelentett szervezetek 42. cikk alapján létrehozott koordináló csoportjának tevékenységeiben, illetve gondoskodniuk kell arról, hogy értékelő személyzetük tájékoztatva legyen ezekről, továbbá általános útmutatóként kell alkalmazniuk az említett csoport munkája eredményeként létrejött adminisztratív döntéseket és dokumentumokat.

31. cikk

A megfelelőség vélelme

Amennyiben a megfelelőségértékelő szervezet igazolja, hogy teljesíti az olyan vonatkozó harmonizált szabványokban vagy azok részeiben rögzített kritériumokat, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, akkor vélelmezni kell, hogy megfelel a 30. cikkben meghatározott követelményeknek, amennyiben az alkalmazandó harmonizált szabványok kiterjednek az említett követelményekre.

32. cikk

A bejelentett szervezetek leányvállalatai és alvállalkozásai

(1) Amennyiben a bejelentett szervezet a megfelelőségértékeléssel kapcsolatos bizonyos feladatokat alvállalkozásba ad vagy leányvállalatot vesz igénybe, biztosítania kell, hogy az alvállalkozó vagy a leányvállalat megfeleljen a 30. cikkben meghatározott követelményeknek, továbbá tájékoztatnia kell erről a bejelentő hatóságot.

(2) A bejelentett szervezetek teljes felelősséget vállalnak az alvállalkozók vagy leányvállalatok által elvégzett feladatokért, függetlenül attól, hogy azok hol vannak letelepedve.

(3) A tevékenységeket csak az ügyfél beleegyezésével lehet alvállalkozásba adni vagy leányvállalattal elvégeztetni.

(4) A bejelentett szervezetek a bejelentő hatóság számára elérhetővé teszik az alvállalkozó vagy a leányvállalat szakmai képesítésére és az általa a 19-24. cikk szerint elvégzett munkára vonatkozó megfelelő dokumentumokat.

33. cikk

Bejelentés iránti kérelem

(1) A megfelelőségértékelő szervezet bejelentés iránti kérelmet nyújt be a székhelye szerinti tagállam bejelentő hatóságához.

(2) Az (1) bekezdésben említett kérelemhez mellékelni kell a megfelelőségértékelési tevékenységek, a megfelelőségértékelési modul vagy modulok, valamint azon termék vagy termékek leírását, amelyek tekintetében a szervezet szakmailag alkalmasnak tekinti magát, továbbá - amennyiben van ilyen - a nemzeti akkreditáló testület által kiállított akkreditálási okiratot, amely tanúsítja, hogy a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a 30. cikkben rögzített követelményeket.

(3) Amennyiben az érintett megfelelőségértékelő szervezet nem tud akkreditálási okiratot benyújtani, a bejelentő hatósághoz be kell nyújtania a 30. cikkben rögzített követelményeknek való megfelelése ellenőrzéséhez, elismeréséhez és rendszeres felügyeletéhez szükséges igazoló dokumentumokat.

34. cikk

Bejelentési eljárás

(1) A bejelentő hatóságok csak olyan megfelelőségértékelő szervezeteket jelenthetnek be, amelyek teljesítették a 30. cikkben rögzített követelményeket.

(2) A bejelentő hatóságok a Bizottság által kifejlesztett és kezelt elektronikus bejelentési eszközön keresztül értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell a megfelelőségértékelési tevékenységek összes részletét, a megfelelőségértékelési modult vagy modulokat, az érintett terméket vagy termékeket, valamint a vonatkozó szakmai alkalmassági igazolást.

(4) Amennyiben a bejelentés nem a 33. cikk (2) bekezdésében említett akkreditálási okiraton alapul, a bejelentő hatóság benyújtja a Bizottságnak és a többi tagállamnak a megfelelőségértékelő szervezet szakmai alkalmasságát igazoló dokumentumokat, valamint gondoskodik azokról a megfelelő intézkedésekről, amelyek biztosítják a szervezet rendszeres ellenőrzését, valamint azt, hogy az továbbra is megfeleljen a 30. cikkben meghatározott követelményeknek.

(5) Az érintett szervezet csak akkor láthatja el a bejelentett szervezetek számára fenntartott tevékenységeket, ha a Bizottság vagy a többi tagállam - akkreditálási okirat használata esetén a bejelentést követő két héten belül, akkreditálás hiányában pedig a bejelentést követő két hónapon belül - nem emelt kifogást.

Ezen irányelv alkalmazásában csak ilyen szervezet tekinthető bejelentett szervezetnek.

(6) A Bizottságot és a többi tagállamot értesíteni kell a bejelentés bármely későbbi releváns változásáról.

35. cikk

A bejelentett szervezetek azonosító száma és jegyzéke

(1) A Bizottság azonosító számot rendel minden egyes bejelentett szervezethez.

A Bizottság egyetlen azonosító számot ad ki akkor is, ha a szervezetet több uniós jogi aktus alapján is bejelentik.

A tagállamok ezen túlmenően azonosító kóddal látnak el minden olyan bejelentett szervezetet, amely számára valamely bejelentő hatóság engedélyezte, hogy megépítést követő megfelelőségértékelést végezzen.

(2) A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az ezen irányelv alapján bejelentett szervezetek jegyzékét, és ebben megjelöli az egyes bejelentett szervezetekhez rendelt azonosító számokat és adott esetben azonosító kódokat, valamint azt a tevékenységet, amellyel összefüggésben az egyes bejelentett szervezeteket bejelentették.

A Bizottság gondoskodik a jegyzék naprakészen tartásáról.

36. cikk

A bejelentés változásai

(1) Amennyiben a bejelentő hatóság megbizonyosodott arról, vagy úgy értesült, hogy a bejelentett szervezet már nem felel meg a 30. cikkben meghatározott követelményeknek, illetve hogy a bejelentett szervezet elmulasztja teljesíteni kötelezettségeit, a bejelentő hatóság adott esetben korlátozza, felfüggeszti vagy visszavonja a bejelentést, attól függően, hogy a bejelentett szervezet mennyire súlyos mértékben mulasztotta el teljesíteni a követelményeket vagy kötelezettségeket. Erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot.

(2) Amennyiben a bejelentést korlátozzák, felfüggesztik vagy visszavonják, illetve ha a bejelentett szervezet megszüntette tevékenységét, a bejelentő tagállam megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az említett szervezet dokumentációját vagy egy másik bejelentett szervezet dolgozza fel, vagy pedig hogy az kérésre az illetékes bejelentő vagy piacfelügyeleti hatóságok rendelkezésére álljon.

37. cikk

A bejelentett szervezetek szakmai alkalmasságának vitatása

(1) A Bizottság kivizsgál minden olyan esetet, ahol kétsége merül fel, illetve kétségekre hívják fel a figyelmét a bejelentett szervezet szakmai alkalmasságával vagy azzal kapcsolatban, hogy a bejelentett szervezet folyamatosan teljesíti-e a rá vonatkozó követelményeket és kötelezettségeket.

(2) A bejelentő tagállam kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátja az érintett szervezet bejelentésének vagy szakmai alkalmassága fenntartásának alapjául szolgáló összes információt.

(3) A Bizottság gondoskodik a vizsgálatok során birtokába jutott információk bizalmas kezeléséről.

(4) Ha a Bizottság megbizonyosodott arról, hogy egy bejelentett szerv nem, illetve már nem tesz eleget a bejelentése alapjául szolgáló követelményeknek, végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben felkéri a bejelentő tagállamot a szükséges korrekciós intézkedések megtételére, ideértve szükség esetén a bejelentés visszavonását is.

E végrehajtási jogi aktust az 50. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

38. cikk

A bejelentett szervezetek működési kötelezettségei

(1) A bejelentett szervezetek a 19-24. cikkben előírt megfelelőségértékelési eljárásokkal összhangban megfelelőségértékelést végeznek.

(2) A megfelelőségértékelést az arányosság elvével összhangban, a gazdasági szereplőkre és a magánimportőrökre háruló szükségtelen terhek elkerülésével kell elvégezni. A megfelelőségértékelő szervezeteknek a tevékenységük során kellően figyelembe kell venniük a vállalkozás méretét, azt az ágazatot, amelyben tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott gyártástechnológia összetettségének fokát és a termelési folyamat tömegtermelési vagy sorozatgyártási jellegét.

Ennek során azonban tiszteletben kell tartaniuk a szigorúság ahhoz szükséges mértékét és a védelem ahhoz szükséges szintjét, hogy a termék megfeleljen ezen irányelv rendelkezéseinek.

(3) Amennyiben a bejelentett szervezet megállapítja, hogy a gyártó vagy a magánimportőr nem teljesítette a 4. cikk (1) bekezdésében és az I. mellékletben vagy a megfelelő harmonizált szabványokban megállapított követelményeket, akkor felszólítja a gyártót vagy a magánimportőrt a megfelelő korrekciós intézkedések megtételére, és nem ad ki megfelelőségi tanúsítványt.

(4) Amennyiben a tanúsítvány kiadása után a megfelelőség figyelemmel kísérése során a bejelentett szervezet megállapítja, hogy egy termék már nem megfelelő, akkor felszólítja a gyártót a megfelelő korrekciós intézkedések megtételére, és szükség esetén felfüggeszti vagy visszavonja a tanúsítványt.

(5) Ha nem hoznak korrekciós intézkedéseket, vagy azok nem érik el a kívánt hatást, a bejelentett szervezet szükség szerint korlátozza, felfüggeszti vagy visszavonja a tanúsítványt.

39. cikk

Fellebbezési eljárás

A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a bejelentett szervezet döntése ellen fellebbezési eljárást lehessen kezdeményezni.

40. cikk

A bejelentett szervezetek tájékoztatási kötelezettségei

(1) A bejelentett szervezeteknek tájékoztatniuk kell a bejelentő hatóságot a következőkről:

a) a tanúsítványok megtagadása, korlátozása, felfüggesztése vagy visszavonása;

b) azon körülmények, amelyek érinthetik a bejelentés hatályát vagy feltételeit;

c) a piacfelügyeleti hatóságoktól kapott, a megfelelőségértékelési tevékenységekre vonatkozó tájékoztatás iránti megkeresések;

d) kérésre a bejelentésük hatálya alá tartozó megfelelőségértékelési tevékenységek, valamint minden más elvégzett tevékenység, beleértve a határokon átnyúló tevékenységeket és a tevékenységek alvállalkozásba adását is.

(2) A bejelentett szervezetek megfelelően tájékoztatják az ezen irányelv szerint bejelentett, hasonló megfelelőségértékelési tevékenységeket végző és ugyanazokkal a termékekkel foglakozó más szervezeteket a negatív és - kérésre - a pozitív megfelelőségértékelési eredményekről.

41. cikk

Tapasztalatcsere

A Bizottság rendelkezik a bejelentéssel kapcsolatos szakpolitikai intézkedésekért felelős tagállami hatóságok közötti tapasztalatcsere szervezéséről.

42. cikk

A bejelentett szervezetek koordinálása

A Bizottság gondoskodik arról, hogy - a bejelentett szervezetek ágazati csoportja vagy csoportjai formájában - megfelelő és jól működő koordináció és együttműködés jöjjön létre az ezen irányelv szerint bejelentett szervezetek között.

A tagállamok biztosítják, hogy az általuk bejelentett szervezetek közvetlenül vagy kijelölt képviselőkön keresztül részt vegyenek e csoport vagy csoportok munkájában.

VI. FEJEZET

UNIÓS PIACFELÜGYELET, AZ UNIÓS PIACRA BELÉPŐ TERMÉKEK ELLENŐRZÉSE ÉS VÉDINTÉZKEDÉSI ELJÁRÁSOK

43. cikk

Uniós piacfelügyelet és az uniós piacra belépő termékek ellenőrzése

Az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékekre a 765/2008/EK rendelet 15. cikkének (3) bekezdése, valamint 16-29. cikke alkalmazandó.

44. cikk

A veszélyt jelentő termékekre vonatkozó nemzeti szintű eljárás

(1) Amennyiben valamely tagállam piacfelügyeleti hatóságainak elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy az ezen irányelvben szabályozott valamely termék veszélyt jelent az emberek egészségére vagy biztonságára, a vagyoni javakra vagy a környezetre, akkor elvégzik az érintett termék értékelését, amely kiterjed az ezen irányelvben meghatározott vonatkozó követelményekre is. Az érintett gazdasági szereplők és a magánimportőrök minden szükséges módon együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal.

Gazdasági szereplők esetében, amennyiben az értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a termék nem felel meg az ebben az irányelvben megállapított követelményeknek, akkor haladéktalanul felszólítják az érintett gazdasági szereplőt a megfelelő korrekciós intézkedés megtételére, amely a piacfelügyeleti hatóságoknak a kockázat jellegén alapuló döntésétől függően a következőkre irányulhat: annak biztosítása, hogy a termék megfeleljen az említett követelményeknek; a terméknek a forgalomból való kivonása; a termék ésszerű időn belül történő visszahívása.

Magánimportőrök esetében, amennyiben az értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy a termék nem felel meg az ebben az irányelvben megállapított követelményeknek, akkor a magánimportőrt haladéktalanul tájékoztatni kell a végrehajtandó korrekciós intézkedésről, amely a kockázat jellegétől függően a következőkre irányulhat: annak biztosítása, hogy a termék megfeleljen az említett követelményeknek; a terméknek a forgalomból való kivonása; a termék használatának felfüggesztése.

A piacfelügyeleti hatóságok minderről megfelelően tájékoztatják az érintett bejelentett szervezetet.

Az e bekezdés második és harmadik albekezdésében említett intézkedésekre a 765/2008/EK rendelet 21. cikke alkalmazandó.

(2) Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a megfelelés hiánya nem csak a nemzeti felségterületre korlátozódik, akkor tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára felszólították az érintett gazdasági szereplőt.

(3) A gazdasági szereplők biztosítják, hogy sor kerüljön a megfelelő korrekciós intézkedésre az összes olyan érintett termék tekintetében, amelyeket az uniós piacon forgalmaztak.

A magánimportőr biztosítja, hogy sor kerüljön a megfelelő korrekciós intézkedésre az általa saját használatra az Unió területére behozott termék tekintetében.

(4) Amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem teszi meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket az (1) bekezdés második albekezdésében említett időszakon belül, a piacfelügyeleti hatóságok meghozzák az összes megfelelő ideiglenes intézkedést a termék nemzeti piacon történő hozzáférhetővé tételének megtiltása vagy korlátozása, illetve a forgalomból való kivonása vagy visszahívása érdekében.

Amennyiben a magánimportőr nem teszi meg a megfelelő korrekciós intézkedéseket, a piacfelügyeleti hatóságok meghozzák az összes megfelelő ideiglenes intézkedést a termék adott tagállamban történő üzembe helyezésének megtiltása, illetve a termék adott tagállamban történő használatának megtiltása vagy korlátozása érdekében.

A piacfelügyeleti hatóságok ezekről az intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot

(5) A (4) bekezdésben említett tájékoztatásban meg kell adni az összes rendelkezésre álló adatot, különösen a nem megfelelő termék azonosításához szükséges adatokat, a termék származási helyét, a feltételezett meg nem felelés és a felmerülő veszélyek jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő vagy a magánimportőr által felhozott szempontokat. A piacfelügyeleti hatóságok jelzik különösen, ha a meg nem felelés oka az alábbiak egyike:

a) a termék nem teljesíti az emberek egészségével és biztonságával, valamint a vagyoni javak és a környezet védelmével kapcsolatos követelményeket; vagy

b) hiányosságok állapíthatók meg a megfelelőség vélelmezését megalapozó, a 14. cikkben említett harmonizált szabványokban.

(6) Az e cikk alapján eljárást kezdeményező tagállamtól eltérő tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott intézkedésekről és azokról a kiegészítő információkról, amelyek a termék megfelelőségének hiányáról a rendelkezésükre állnak, valamint - amennyiben nem értenek egyet a bejelentett nemzeti intézkedéssel - a kifogásaikról.

(7) Amennyiben a (4) bekezdésben említett tájékoztatás kézhezvételétől számított három hónapon belül egyik tagállam és a Bizottság sem emelt kifogást a valamely tagállam által hozott ideiglenes intézkedéssel szemben, az intézkedést indokoltnak kell tekinteni.

(8) A tagállamok az érintett termékkel kapcsolatban haladéktalanul meghozzák a megfelelő korlátozó intézkedéseket, így például saját piacukon kivonják a terméket a forgalomból.

45. cikk

Uniós védintézkedési eljárás

(1) Amennyiben a 44. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott eljárás befejezését követően kifogást emelnek valamely tagállami intézkedéssel szemben, illetve ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy valamely nemzeti intézkedés ellentétes az uniós jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, illetve a magánimportőrrel, és értékeli a nemzeti intézkedést. Az értékelés eredményei alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktus útján dönt arról, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e vagy sem.

A Bizottság a határozatát valamennyi tagállamnak címezi, és azt haladéktalanul megküldi számukra, továbbá a megfelelő gazdasági szereplőnek vagy szereplőknek, illetve a magánimportőrnek is.

(2) Amennyiben megállapítást nyert, hogy a nemzeti intézkedés indokolt, valamennyi tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy a nem megfelelő terméket saját piacán kivonja a forgalomból, és erről tájékoztatja a Bizottságot. Ha a nemzeti intézkedést indokolatlannak ítélik, az érintett tagállam visszavonja az intézkedést.

(3) Amennyiben megállapítást nyer, hogy a nemzeti intézkedés indokolt, és a termék megfelelőségének hiánya a harmonizált szabványoknak a 44. cikk (5) bekezdésének b) pontjában említettek szerinti hiányosságainak tudható be, akkor a Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 11. cikke szerinti eljárást alkalmazza.

46. cikk

Formai meg nem felelés

(1) A 44. cikk sérelme nélkül, ha egy tagállam a következő megállapítások valamelyikére jut, akkor felszólítja az érintett gazdasági szereplőt vagy a magánimportőrt, hogy vessen véget a meg nem felelésnek:

a) a CE-jelölést a 16., 17. vagy 18. cikket megsértve helyezték el;

b) a 17. cikk szerinti CE-jelölést nem helyezték el;

c) az EU megfelelőségi nyilatkozatot vagy a III. mellékletben említett nyilatkozatot nem készítették el;

d) az EU megfelelőségi nyilatkozatot vagy a III. mellékletben említett nyilatkozatot nem megfelelően készítették el;

e) a műszaki dokumentáció nem áll rendelkezésre vagy hiányos;

f) a 7. cikk (6) bekezdése, illetve a 9. cikk (3) bekezdése szerinti információ nem áll rendelkezésre, valótlan vagy hiányos;

g) a 7. vagy a 9. cikk szerinti bármely egyéb adminisztratív követelmény nem teljesül.

(2) Amennyiben az (1) bekezdésben említett meg nem felelés továbbra is fennáll, a tagállam minden megfelelő intézkedést megtesz a termék forgalmazásának korlátozása vagy megtiltása, illetve annak érdekében, hogy azt visszahívják vagy kivonják a forgalomból, vagy - magánimportőr által saját használatra behozott termék esetében - használatát korlátozzák vagy megtiltsák.

VII. FEJEZET

FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ JOGI AKTUSOK ÉS VÉGREHAJTÁSI JOGI AKTUSOK

47. cikk

Felhatalmazás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 48. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el az alábbiak módosítására vonatkozóan:

a) a műszaki ismeretek fejlődésének és az új tudományos bizonyítékoknak a figyelembevétele érdekében:

i. az I. melléklet B. része 2. pontjának 2.3., 2.4., 2.5. pontja, B. részének 3. pontja, valamint C. részének 3. pontja,

ii. a VII. és IX. melléklet, valamint

b) az V. melléklet a műszaki ismeretek fejlődésének, az egyenértékű megfelelőség biztosítása helyénvalóságának és az új tudományos bizonyítékoknak a figyelembevétele érdekében.

48. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottság 47. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól, 2014. január 17-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazás gyakorlásáról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 47. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 47. cikk értelmében elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

49. cikk

Végrehajtási jogi aktusok

(1) A Bizottság a műszaki ismeretek fejlődésének figyelembevétele, valamint ezen irányelv egységes alkalmazásának biztosítása érdekében végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el a következőkre vonatkozóan:

a) részletes eljárások a 24. cikk végrehajtására vonatkozóan, figyelembe véve az ezen irányelv hatálya alá tartozó termékekkel kapcsolatos sajátos megfelelőségértékelési szükségleteket;

b) részletes előírások a vízi járművek I. melléklet A. részének 1. pontjában meghatározott kialakítási kategóriáinak alkalmazására vonatkozóan, beleértve az említett pontban alkalmazott időjárási kifejezések és köbözési mércék alkalmazására vonatkozó iránymutatásokat is;

c) részletes eljárások a vízi járműveknek az I. melléklet A. részének 2.1. pontjában említett azonosítására vonatkozóan, beleértve a terminológia egyértelművé tételét, valamint az Unión kívül letelepedett gyártóknak adott gyártói kódok kiosztására és kezelésére vonatkozóan;

d) a hajóépítő tábláján feltüntetendő, az I. melléklet A. részének 2.2. pontjában meghatározott adatok;

e) az I. melléklet A. részének 5.7. pontjában meghatározott, a jelzőfényekre vonatkozó szabályzatok alkalmazása;

f) a vízszennyezés megelőzésére - és különösen a tárolótartályok üzemeltetésére - vonatkozó, az I. melléklet A. részének 5.8. pontjában meghatározott szabályok;

g) a vízi járművekre szerelt gázkészülékek és fixen beépített gázrendszerek beszerelése és vizsgálata;

h) a kezelési kézikönyvek formája és tartalma;

i) a tagállamok által kitöltendő, az 51. cikkben említett jelentéstételi kérdőív formája és tartalma.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 50. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben, amennyiben egy termék az (1) bekezdés a), b), e), f) vagy g) pontja tekintetében súlyosan veszélyezteti az emberek egészségét vagy biztonságát, vagyoni javakat, illetve a környezetet, a Bizottság azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el az 50. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében.

50. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendeletnek az 5. cikkével együttesen értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

(5) A Bizottság minden olyan ügyben konzultációt folytat a bizottsággal, amely tekintetében az 1025/2012/EU rendelet vagy bármely más uniós jogszabály megköveteli az ágazati szakértőkkel való konzultációt.

(6) A bizottság továbbá az ezen irányelv alkalmazásával kapcsolatos bármely olyan kérdést megvizsgálhat, amelyet a bizottság elnöke vagy valamely tagállam képviselője vet fel a bizottság eljárási szabályzatával összhangban.

VIII. FEJEZET

KÜLÖNLEGES IGAZGATÁSI RENDELKEZÉSEK

51. cikk

Jelentéstétel

A tagállamok 2021. január 18-ig, majd ezt követően ötévente kitöltenek egy, a Bizottság által összeállított kérdőívet ezen irányelv alkalmazásáról.

A Bizottság 2022. január 18-ig, majd ezt követően ötévente - a tagállamoknak az első bekezdésben említett kérdőívre adott válaszait figyelembe véve - jelentést készít ezen irányelv alkalmazásáról, és benyújtja azt az Európai Parlament és a Tanács részére.

52. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság 2022. január 18-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a következőkről:

a) műszaki lehetőségek a tengeri járműveket meghajtó motorok kibocsátásainak további csökkentésére, valamint a hajtómotorokra és meghajtórendszerekre alkalmazandó, párolgási kibocsátásokkal és üzemanyagrendszerekkel kapcsolatos követelmények bevezetésére, figyelemmel a műszaki megoldások költséghatékonyságára, valamint arra, hogy szükség van az ágazatra vonatkozó, globálisan harmonizált értékek elfogadására, és ennek során figyelembe kell venni minden jelentősebb piaci kezdeményezést, valamint

b) az I. mellékletben felsorolt, a szélerősséggel és a mértékadó hullámmagassággal szembeni ellenálláson alapuló vízijármű-kialakítási kategóriáknak a fogyasztók tájékoztatására és a gyártókra - különösen a kis- és középvállalkozásokra - gyakorolt hatása, figyelembe véve a nemzetközi szabványosításban bekövetkező fejleményeket. E jelentésnek tartalmaznia kell annak értékelését, hogy szükséges-e a vízijármű-kialakítási kategóriákat további előírásokkal és alkategóriákkal kiegészíteni, és adott esetben javaslatot kell tennie ilyen kiegészítő alkategóriákra.

Az első bekezdés a) és b) pontjában említett jelentésekhez adott esetben jogalkotási javaslatokat is csatolni kell.

53. cikk

Szankciók

A tagállamok megállapítják az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megsértése esetén alkalmazandó szankciókat, amelyek a súlyos jogsértésekre vonatkozóan büntetőjogi szankciókat is tartalmazhatnak, és megtesznek minden szükséges intézkedést azok végrehajtásának biztosítására.

A megállapított szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, és a szankciók fokozhatók, ha az érintett gazdasági szereplő vagy a magánimportőr korábban már hasonló módon megsértette ezen irányelv rendelkezéseit.

IX. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

54. cikk

Átültetés

(1) A tagállamok legkésőbb 2016. január 18-ig elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek megfeleljenek. E rendelkezések szövegét haladéktalanul megküldik a Bizottságnak.

Ezeket a rendelkezéseket 2016. január 18-tól alkalmazzák. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

55. cikk

Átmeneti időszak

(1) A tagállamok nem akadályozhatják meg a 94/25/EK irányelv hatálya alá tartozó olyan termékek forgalmazását vagy üzembe helyezését, amelyek megfelelnek az említett irányelvnek, és amelyeket 2017. január 18. előtt hoztak forgalomba vagy helyeztek üzembe.

(2) A tagállamok nem akadályozhatják meg az olyan, legfeljebb 15 kW teljesítményű, szikragyújtásos külső hajtómotorok forgalmazását vagy üzembe helyezését, amelyek megfelelnek az I. melléklet B. részének 2.1. pontjában meghatározott, I. szintű kipufogógáz-kibocsátási határértékeknek, amelyeket a 2003/361/EK bizottsági ajánlásban ( 14 ) meghatározott kis- és középvállalkozások gyártották, és amelyeket 2020. január 18. előtt hoztak forgalomba.

56. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 94/25/EK irányelv 2016. január 18-án hatályát veszti. A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat ezen irányelvre történő hivatkozásként kell értelmezni.

57. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

58. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

ALAPVETŐ KÖVETELMÉNYEK

A. A 2. cikk (1) bekezdésében említett termékek tervezésével és megépítésével kapcsolatos alapvető követelmények

1. VÍZIJÁRMŰ-KIALAKÍTÁSI KATEGÓRIÁK

Kialakítási kategóriaSzélerősség
(Beaufort-skálán)
Mértékadó hullámmagasság
(H ⅓, méter)
A8 felett4 felett
B8 és annál kisebb4 és annál kisebb
C6 és annál kisebb2 és annál kisebb
D4 és annál kisebb0,3 és annál kisebb

Magyarázó megjegyzések:

A. Az A kialakítási kategóriába sorolt kedvtelési célú vízi járműveket (a Beaufort-skála szerinti) 8-asnál nagyobb fokozatú szélerősségekre és 4 m-es vagy annál nagyobb mértékadó hullámmagasságra tervezik, de a rendkívüli viszonyok, például vihar, orkánszerű vihar, hurrikán, tornádó és rendkívüli tengeri körülmények vagy óriáshullámok kizárásával.

B. A B kialakítási kategóriába sorolt kedvtelési célú vízi járműveket max. 8-as fokozatú szélerősségre és max. 4 m-es mértékadó hullámmagasságra tervezik.

C. A C kialakítási kategóriába sorolt vízi járműveket max. 6-os fokozatú szélerősségre és max. 2 m-es mértékadó hullámmagasságokra tervezik.

D. A D kialakítási kategóriába sorolt vízi járműveket max. 4-es fokozatú szélerősségre és max. 0,3 m-es mértékadó, illetve max. 0,5 m-es esetenkénti hullámmagasságra tervezik.

Az egyes kialakítási kategóriákba tartozó vízi járműveket úgy kell tervezni és megépíteni, hogy ellenálljanak az e paramétereknek megfelelő igénybevételeknek a stabilitás, az úszóképesség és az e mellékletben felsorolt egyéb alapvető követelmények tekintetében, és jól manőverezhetők legyenek.

2. ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEK

2.1. A vízi jármű azonosítása

Minden vízi járművet el kell látni egy azonosító számmal, amely a következő adatokat tartalmazza:

1. a gyártó országának kódja;

2. a gyártónak a tagállam nemzeti hatósága által kiadott egyedi kódja;

3. egyedi sorozatszám;

4. gyártási év és hónap;

5. modellév.

Az első bekezdésben említett azonosító számra alkalmazandó részletes követelményeket a vonatkozó harmonizált szabvány tartalmazza.

2.2. A hajóépítő táblája

Minden vízi járművön el kell helyezni egy, a vízi jármű azonosító számától elkülönítetten elhelyezett táblát, amelyen legalább a következő adatok fel vannak tüntetve:

a) a gyártó neve, bejegyzett kereskedelmi neve vagy bejegyzett védjegye, valamint értesítési címe;

b) CE-jelölés, a 18. cikkben foglaltaknak megfelelően;

c) a vízi jármű 1. pont szerinti kialakítási kategóriája;

d) a gyártó által ajánlott legnagyobb terhelés a 3.6. pont szerint, a megtöltött, rögzített tartályok tartalmának tömegét kivéve;

e) a szállítható személyek száma a gyártó ajánlása szerint.

Megépítést követő értékelés esetén az elérhetőségeket és az a) pontban említett követelményeket azon bejelentett szervezet vonatkozásában is meg kell adni, amely a megfelelőségértékelést végezte.

2.3. Vízbe esés elleni védelem és visszajutást segítő eszközök

A vízi járműveket úgy kell kialakítani, hogy a vízbe esés veszélye a lehető legkisebb legyen, és könnyű legyen visszajutni a fedélzetre. A visszajutást segítő eszközöket oly módon kell elhelyezni, hogy azokat egy vízben lévő ember segítség nélkül is el tudja érni vagy igénybe tudja venni.

2.4. Kilátás a fő kormányállásról

Kedvtelési célú vízi járműveknél a kezelőnek a fő kormányállásról normál körülmények (sebesség és terhelés) mellett jó kilátással kell rendelkeznie minden irányba.

2.5. Kezelési kézikönyv

Minden terméket el kell látni egy, a 7. cikk (7) bekezdésének és a 9. cikk (4) bekezdésének megfelelő kezelési kézikönyvvel. E kézikönyvnek tartalmaznia kell a termék biztonságos használatához szükséges valamennyi információt, különös hangsúlyt fektetve az üzembe helyezésre, a karbantartásra, a rendeltetésszerű használatra, a kockázatok megelőzésére és a kockázatkezelésre.

3. SZERKEZETI ÉS ÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK

3.1. Szerkezet

A felhasznált anyagok megválasztásának és kombinációjának biztosítania kell, hogy a vízi jármű minden tekintetben megfelelő szerkezeti szilárdsággal rendelkezzen. Különös figyelmet kell fordítani az 1. pont szerinti kialakítási kategóriára és a 3.6. pont szerinti, gyártó által ajánlott maximális terhelésre.

3.2. Stabilitás és szabadoldal

A vízi járműnek megfelelő stabilitással és szabadoldallal kell rendelkeznie, figyelembe véve az 1. pont szerinti kialakítási kategóriát és a 3.6. pont szerinti, gyártó által ajánlott maximális terhelést.

3.3. Felhajtóerő és úszóképesség

A vízi jármű építésénél biztosítani kell, hogy a vízi jármű olyan vízkiszorítási jellemzőkkel rendelkezzen, amelyek megfelelnek az 1. pont szerinti kialakítási kategóriájának és a 3.6. pont szerinti, gyártó által ajánlott maximális terhelésnek. Minden olyan lakható, többtörzsű kedvtelési célú vízi járműnek, amely esetében fennáll a felfordulás veszélye, elegendő vízkiszorítással kell rendelkeznie ahhoz, hogy felfordulva is úszóképes maradjon.

Azoknak a 6 m-nél kisebb hosszúságú vízi járműveknek, amelyek kialakítási kategóriájuknak megfelelő alkalmazás esetén megtelhetnek vízzel, elegendő maradék vízkiszorítással kell rendelkezniük ahhoz, hogy megtelt állapotban is úszóképesek maradjanak.

3.4. A hajótesten, a fedélzeten és a felépítményen található nyílászárók

A hajótesten, a fedélzet(ek)en és a felépítményen található nyílászárók nem veszélyeztethetik a vízi jármű szerkezeti szilárdságát, illetve - zárt állapotban - az időjárási hatásokkal szembeni vízállóságát.

Az ablakoknak, kerek hajóablakoknak, ajtóknak és nyílásfedeleknek ellen kell állniuk az elhelyezésükből adódóan előreláthatólag fellépő víznyomásnak és a fedélzeten mozgó személyek súlyának megfelelő pontszerű terheléseknek.

Azokat a külső, víz be- és kiáramlására szolgáló hajótestszerelvényeket, amelyek a 3.6. pont szerinti, gyártó által ajánlott maximális terhelés esetén a merülésvonal alatt vannak, könnyen hozzáférhető elzáró szerkezetekkel kell felszerelni.

3.5. Elárasztás

A vízi járműveket úgy kell megtervezni, hogy az elsüllyedés veszélye a lehető legkisebb legyen.

Adott esetben különös figyelmet kell fordítani az alábbiakra:

a) kormányállások és vízgyűjtők, amelyek önürítők, vagy egyéb olyan berendezésekkel vannak ellátva, amelyek megakadályozzák a víz behatolását a vízi jármű belsejébe;

b) szellőzőnyílások;

c) vízeltávolítás szivattyú segítségével vagy egyéb eszközzel.

3.6. A gyártó által ajánlott maximális terhelés

A gyártó által ajánlott maximális terhelést (üzemanyag, víz, élelem, különböző felszerelési tárgyak és személyek tömege kilogrammban), amelyre a vízi járművet tervezték, a kialakítási kategória (1. pont), a stabilitás és szabadoldal (3.2. pont), valamint a felhajtóerő és az úszóképesség (3.3. pont) alapján kell meghatározni.

3.7. Mentőeszközök tárolása

Az A és B kialakítási kategóriába tartozó összes kedvtelési célú vízi járművön, valamint a C és D kialakítási kategóriájú, 6 m-nél hosszabb kedvtelési célú vízi járműveken egy vagy több tárolóhelyet kell biztosítani egy vagy több mentőtutaj számára, amely(ek) elég nagy(ok) ahhoz, hogy befogadják a kedvtelési célú vízi jármű által a gyártó ajánlása szerint szállítható személyek számát. A mentőtutaj-tárolóhely(ek)nek bármikor hozzáférhető(k)nek kell lenni(ük).

3.8. Menekülési útvonalak

Minden olyan lakható, többtörzsű kedvtelési célú vízi járművön, amely esetében fennáll a felfordulás veszélye, felfordulás esetére megfelelő menekülési útvonalakat kell biztosítani. Amennyiben a kedvtelési célú vízi jármű rendelkezik olyan menekülési útvonallal, amelyet annak felfordult állapotában lehet igénybe venni, ez nem veszélyeztetheti a vízi jármű szerkezetét (3.1. pont), stabilitását (3.2. pont) vagy vízkiszorítását (3.3. pont), függetlenül attól, hogy az normál helyzetben vagy felfordult állapotban van.

Minden lakható kedvtelési célú vízi járművön tűz esetére megfelelő menekülési útvonalakat kell biztosítani.

3.9. Horgonyzás, kikötés és vontatás

A vízi járműveket kialakítási kategóriájukat és jellemzőiket figyelembe véve egy vagy több olyan erős rögzítési ponttal vagy egyéb eszközzel kell ellátni, amelyek alkalmasak a horgonyzási, kikötési, illetve vontatási terhelések biztonságos fogadására.

4. MANŐVERKÉPESSÉG

A gyártónak biztosítania kell, hogy a vízi jármű a tervezésének és építésének megfelelő legerősebb hajtómotor alkalmazása esetén is kellő manőverképességgel rendelkezzen. A kezelési kézikönyvben minden hajtómotor esetében meg kell adni a maximális névleges teljesítményt.

5. FELSZERELÉSI KÖVETELMÉNYEK

5.1. Motorok és motorterek

5.1.1. Beépített motorok

A beépített motorokat lakóterektől elválasztott, zárt térben kell elhelyezni, és úgy kell beépíteni, hogy a tüzek kialakulásának, illetve terjedésének veszélye, valamint a mérgező gázok, hő, zaj, illetve rezgés által a lakótérre jelentett veszély a lehető legkisebb legyen.

A gyakori vizsgálatot és/vagy karbantartást igénylő motorrészeknek és szerelvényeknek könnyen hozzáférhetőknek kell lenniük.

A motortéren belüli szigetelőanyagok nem lehetnek égést tápláló anyagok.

5.1.2. Szellőzés

A motorteret szellőztetni kell. A nyílászárókon át a motortérbe kerülő víz mennyiségét a legkisebbre kell korlátozni.

5.1.3. Szabadon álló részek

Amennyiben a motor(ok) nincs(enek) burkolattal vagy házzal védve, hatékony módon védeni kell a motor(ok) olyan szabadon lévő mozgó vagy forró részeit, amelyek sérüléseket okozhatnak.

5.1.4. Külső hajtómotor indítása

A vízi járművekre szerelt valamennyi külső hajtómotort olyan berendezéssel kell ellátni, amely megakadályozza a sebességben lévő motor indítását, kivéve

a) ha a motor 500 newtonnál kisebb statikus tolóerőt ad le;

b) ha a motor olyan fojtásszabályzó készülékkel van ellátva, amely a motor indításánál a tolóerőt 500 newtonra korlátozza.

5.1.5. Vezető nélkül működő motoros vízi sporteszköz

A motoros vízi sporteszközt úgy kell megtervezni, hogy automatikus hajtómotor-leállítással vagy olyan automatikus berendezéssel rendelkezzen, amely csökkenti a sebességet, körkörös irányú továbbhaladás mellett, ha a vezető szándékosan leszáll, illetve leesik a motoros vízi sporteszközről.

5.1.6.

A kormányrúddal irányított külső hajtómotorokat olyan vészhelyzeti megállító berendezéssel kell ellátni, amelyet össze lehet kapcsolni a kormányossal.

5.2. Üzemanyagrendszer

5.2.1. Általános előírások

Az üzemanyagtöltő, -tároló, szellőztető és üzemanyag-ellátó eszközöket és berendezéseket úgy kell tervezni és beépíteni, hogy a tűz- és robbanásveszély minimális legyen.

5.2.2. Üzemanyagtartályok

Az üzemanyagtartályokat, -vezetékeket és -tömlőket rögzíteni kell és minden jelentősebb hőforrástól el kell különíteni vagy meg kell védeni. A tartályok anyagát és felépítését a kapacitásnak és az üzemanyag típusának megfelelően kell megválasztani.

A benzinüzemanyag-tartályok tereit szellőztetni kell.

A benzinüzemanyag-tartályok nem képezhetik a hajótest részét, és

a) bármely motor okozta tűztől és minden egyéb gyújtóforrástól védettnek kell lenniük;

b) el kell választani azokat a lakóterektől.

A dízelüzemanyag-tartályok képezhetik a hajótest részét.

5.3. Villamos rendszer

A villamos rendszereket úgy kell megtervezni és beépíteni, hogy szokásos használati körülmények között biztosított legyen a vízi jármű kifogástalan üzemelése, továbbá hogy a tűzveszély és az áramütés veszélye a lehető legkisebb legyen.

Valamennyi elektromos áramkörnek - az akkumulátorról táplált motorindító áramkörök kivételével - biztonságosnak kell maradnia abban az esetben is, ha túláramnak van kitéve.

Az elektromos hajtás áramkörei nem léphetnek kölcsönhatásba más áramkörökkel oly módon, hogy az bármelyik áramkör esetében nem rendeltetésszerű működéshez vezessen.

Az akkumulátorokból esetlegesen felszabaduló robbanásveszélyes gázok felhalmozódásának elkerülése érdekében gondoskodni kell a szellőzésről. Az akkumulátorokat szilárdan kell rögzíteni, és védeni kell a víz beáramlása ellen.

5.4. Kormányrendszer

5.4.1. Általános előírások

A kormányrendszereket és hajtásvezérlő rendszereket úgy kell tervezni, kialakítani és beépíteni, hogy a várható működési körülmények mellett lehetővé tegyék a kormányterhelés átvitelét.

5.4.2. Vészberendezések

Minden olyan vitorlás kedvtelési célú vízi járművet és egyetlen hajtómotorral hajtott, vitorla nélküli kedvtelési célú vízi járművet, amely távirányítású kormánylapátos kormányrendszerrel van ellátva, olyan vészhelyzeti eszközökkel kell felszerelni, amelyekkel a kedvtelési célú vízi jármű kis sebesség mellett kormányozható.

5.5. Gázrendszer

A háztartási célú gázrendszereknek páraelszívó rendszerrel kell rendelkezniük, és úgy kell azokat kialakítani és beépíteni, hogy elkerülhető legyen a gázszivárgás és a robbanásveszély, és hogy a szivárgás ellenőrizhető legyen. Az anyagoknak és alkatrészeknek alkalmasnak kell lenniük az adott gázfajta használatára, és ellen kell állniuk a tengeri környezetből eredő különböző behatásoknak és körülményeknek.

A gyártó által olyan alkalmazásra szánt gázkészülékeket, amelyre azokat ténylegesen is használják, A gyártó által meghatározott rendeltetésnek megfelelően használni kívánt gázkészülékeket a gyártó utasításainak megfelelően kell beépíteni. Minden egyes gázfogyasztó készüléket az elosztórendszer külön ágvezetékéről kell táplálni, és minden ágvezetéket saját zárószerkezettel kell vezérelni. Megfelelő szellőzéssel kell megelőzni a gázszivárgásból és az égéstermékekből eredő veszélyeket.

A fixen beépített gázrendszerrel rendelkező vízi járműveken külön helyiségben kell elhelyezni az összes gázpalackot. Ezt a helyiséget el kell különíteni a lakótértől, továbbá az csak kívülről megközelíthető és kifelé szellőztethető lehet, hogy az esetlegesen kiszivárgó gáz a hajón kívülre kerüljön.

A fixen beépített gázrendszereket beépítés után ki kell próbálni.

5.6. Tűzvédelem

5.6.1. Általános előírások

A beépített berendezés típusánál és a vízi jármű kialakításánál figyelembe kell venni a tűz kialakulásának és terjedésének veszélyét. Különösen ügyelni kell a nyílt lánggal működő készülékek környezetére, a forró területekre vagy motorokra és segédberendezésekre, a kifolyt olajra és üzemanyagra, a fedetlen olaj- és üzemanyag-vezetékekre, továbbá az elektromos vezetékeknek különösen a hőforrásoktól és forró részektől történő elvezetésére.

5.6.2. Tűzoltó készülékek

A kedvtelési célú vízi járműveket a tűzveszély mértékének megfelelő tűzoltó készülékkel kell felszerelni vagy fel kell tüntetni a tűzveszély mértékének megfelelő tűzoltó berendezés helyét és teljesítményét. A megfelelő tűzoltó készülékek felszereléséig a vízi jármű nem helyezhető üzembe. A benzinmotorok motorterét olyan tűzoltó rendszerrel kell védeni, amely tűz esetén nem teszi szükségessé a motortér kinyitását. Ha hordozható tűzoltó készülékek vannak felszerelve, ezeknek jól hozzáférhetőknek kell lenniük, az egyiket pedig úgy kell elhelyezni, hogy az a kedvtelési célú vízi jármű fő kormányállásából könnyen elérhető legyen.

5.7. Jelzőfények, nappali jelzések és hangjelzések

Amennyiben jelzőfények, nappali jelzések és hangjelzések vannak elhelyezve, ezeknek meg kell felelniük a 1972. évi COLREG (A tengeren való összeütközések megelőzésére vonatkozó nemzetközi szabályzat), illetve a CEVNI (A belvízi hajózás európai kódexe) előírásainak.

5.8. Vízszennyezés megelőzése és a hulladék partra szállítására szolgáló berendezések

A vízi járműveket úgy kell megépíteni, hogy megelőzhető legyen a szennyező anyagok (olaj, üzemanyag stb.) véletlen vízbe jutása.

A kedvtelési célú vízi járművekre szerelt valamennyi WC kizárólag tárolótartályhoz vagy víztisztító rendszerhez csatlakoztatható.

A tárolótartállyal felszerelt kedvtelési célú vízi járműveken szabványos ürítő csatlakozást kell kialakítani, amely lehetővé teszi a gyűjtőberendezések csővezetékeinek a kedvtelési célú vízi jármű ürítőcsövéhez való csatlakoztatását.

A hajótesten átvezetett, emberi eredetű hulladékot szállító csöveket ezenkívül olyan szelepekkel kell ellátni, amelyek zárt helyzetben rögzíthetők.

B. Hajtómotorok kipufogógáz-kibocsátására vonatkozó alapvető követelmények

A hajtómotoroknak meg kell felelniük az e részben meghatározott, kipufogógáz-kibocsátásra vonatkozó alapvető követelményeknek.

1. A HAJTÓMOTOR AZONOSÍTÁSA

1.1. Minden motoron világosan fel kell tüntetni a következő adatokat:

a) a motorgyártó neve, bejegyzett kereskedelmi neve vagy bejegyzett védjegye, valamint értesítési címe; továbbá adott esetben a motor átalakítását végző személy neve és értesítési címe;

b) a motor típusa, adott esetben a motorcsalád;

c) a motor egyedi sorozatszáma;

d) CE-jelölés, a 18. cikkben foglaltaknak megfelelően.

1.2. Az 1.1. pontban említett jelöléseknek a motor szokásos élettartama alatt tartósnak, valamint világosan olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lenniük. Címke vagy tábla alkalmazása esetén azokat olyan módon kell rögzíteni, hogy a rögzítés a motor teljes várható élettartama alatt tartós legyen, és a címke/tábla ne legyen eltávolítható annak megsemmisítése vagy megrongálása nélkül.

1.3. A jelöléseket a motor olyan részén kell elhelyezni, amely a motor rendeltetésszerű működéséhez szükséges, és amelyet általában nem kell cserélni a motor teljes élettartama alatt.

1.4. A jelöléseket olyan módon kell elhelyezni, hogy jól láthatók legyenek azt követően is, hogy a motorra a működéséhez szükséges valamennyi alkatrészt felszerelték.

2. KIPUFOGÓGÁZ-KIBOCSÁTÁSRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

A hajtómotorokat úgy kell megtervezni, megépíteni és összeszerelni, hogy a szabályos üzembe helyezést követő szokásos használat mellett kipufogógáz-kibocsátásuk ne haladja meg a 2.1. pontban foglalt 1. táblázatban, valamint a 2.2. pontban foglalt 2. és 3. táblázatban meghatározott határértékeket:

2.1. Az 55. cikk (2) bekezdésének és a 2.2. pont 2. táblázatának alkalmazása céljából alkalmazandó értékek: 1. táblázat (g/kWh) Típus Szén-monoxid Szénhidrogének Nitrogén-oxidok NOx Részecskék PT A B n A B n Kétütemű, szikragyújtásos 150,0 600,0 1,0 30,0 100,0 0,75 10,0 Nem alkalmazandó Négyütemű, szikragyújtásos 150,0 600,0 1,0 6,0 50,0 0,75 15,0 Nem alkalmazandó Kompressziós gyújtású 5,0 0 0 1,5 2,0 0,5 9,8 1,0 Ahol A, B és n a táblázatnak megfelelő állandók, PN pedig a névleges motorteljesítmény (kW).

2.2. 2016. január 18-tól alkalmazandó értékek: 2. táblázat Kompressziós gyújtású motorokra vonatkozó kipufogógáz-kibocsátási határértékek (++) Hengerűrtartalom SV (L/henger) Névleges motorteljesítmény PN (kW) Részecskék PT (g/kWh) Szénhidrogének + nitrogén-oxidok (g/kWh) Az 1. táblázatban említett értékek (+) 0,30 4,7 0,15 5,8 0,14 5,8 0,12 5,8 0,12 5,8 0,11 5,8 + A másik lehetőség az, hogy azok a 37 kW vagy annál nagyobb, de 75 kW-nál kisebb névleges teljesítményű, kompressziós gyújtású motorok, amelyek hengerűrtartalma hengerenként 0,9 liter alatt van, nem léphetik túl a 0,20 g/kWh részecske-kibocsátási és az 5,8 g/kWh kombinált szénhidrogén- és nitrogén-oxid-kibocsátási határértéket. ++ A kompressziós gyújtású motorok semmilyen esetben sem léphetik túl az 5,0 g/kWh szén-monoxid-kibocsátási határértéket. 3. táblázat Szikragyújtásos motorokra vonatkozó kipufogógáz-kibocsátási határértékek Motor típusa Névleges motorteljesítmény PN (kW) Szén-monoxid CO (g/kWh) Szénhidrogének + nitrogén-oxidok (g/kWh) Farmotorok és beépített motorok 75 5 350 16 350 22 Külmotorok és motoros vízi sporteszközök motorjai 30 300

2.3. Vizsgálati ciklusok: Alkalmazandó vizsgálati ciklusok és súlyozási tényezők Az ISO 8178-4:2007 szabvány következő követelményeit kell alkalmazni, az alábbi táblázatban meghatározott értékeket figyelembe véve. A változó sebességű, kompressziós gyújtású motorok esetében az E1. vagy az E5. vizsgálati ciklus alkalmazandó, illetve 130 kW névleges teljesítmény felett az E3. vizsgálati ciklus is alkalmazható. A változó sebességű, szikragyújtású motorok esetében az E4. vizsgálati ciklus alkalmazandó. E1. ciklus, üzemmód száma 1 2 3 4 5 Fordulatszám Névleges fordulatszám Közbenső fordulatszám Alsó alapjárati fordulatszám Nyomaték, % 100 75 75 50 0 Súlyozási tényező 0,08 0,11 0,19 0,32 0,3 Fordulatszám Névleges fordulatszám Közbenső fordulatszám Alsó alapjárati fordulatszám E3. ciklus, üzemmód száma 1 2 3 4 Fordulatszám, % 100 91 80 63 Teljesítmény, % 100 75 50 25 Súlyozási tényező 0,2 0,5 0,15 0,15 E4. ciklus, üzemmód száma 1 2 3 4 5 Fordulatszám, % 100 80 60 40 Üresjárat Nyomaték, % 100 71,6 46,5 25,3 0 Súlyozási tényező 0,06 0,14 0,15 0,25 0,40 E5. ciklus, üzemmód száma 1 2 3 4 5 Fordulatszám, % 100 91 80 63 Üresjárat Teljesítmény, % 100 75 50 25 0 Súlyozási tényező 0,08 0,13 0,17 0,32 0,3 A bejelentett szervezetek - a motor működési periódusának megfelelően - az olyan egyéb vizsgálati ciklusok alapján végzett vizsgálatokat is elfogadhatják, amelyeket harmonizált szabvány határoz meg.

2.4. Hajtómotorcsalád alkalmazása és az alap-hajtómotor kiválasztása

A motorgyártó felelőssége, hogy meghatározza termékskáláján belül azokat a motorokat, amelyeket egy adott motorcsaládba kell sorolni.

A motorcsaládon belül alapmotort kell kiválasztani oly módon, hogy annak kibocsátási jellemzői reprezentatívak legyenek az adott motorcsaládba tartozó összes motorra vonatkozóan. A motorcsalád alapmotorjaként általában az azon jellemzőkkel rendelkező motort kell kiválasztani, amelyek várhatóan az alkalmazandó vizsgálati ciklus mérései során a legnagyobb mértékű (g/kWh-ban kifejezett) egyedi kibocsátást eredményezik.

2.5. Vizsgálati üzemanyagok A kipufogógáz-kibocsátási vizsgálatok során használt vizsgálati üzemanyagnak az alábbi jellemzőkkel kell rendelkeznie: Benzinüzemanyagok Tulajdonság RF-02-99 Ólommentes RF-02-03 Ólommentes min. max. min. max. Kísérleti oktánszám (RON) 95 - 95 - Oktánszám (MON) 85 - 85 - Sűrűség 15 °C-on (kg/m3) 748 762 740 754 Kezdeti forráspont (°C) 24 40 24 40 Kén tömegaránya (mg/kg) - 100 - 10 Ólomtartalom (mg/l) - 5 - 5 Reid-gőznyomás (kPa) 56 60 - - Gőznyomás (DVPE) (kPa) - - 56 60 Dízelüzemanyagok Tulajdonság RF-06-99 RF-06-03 min. max. min. max. Cetánszám 52 54 52 54 Sűrűség 15 °C-on (kg/m3) 833 837 833 837 Végső forráspont (°C) - 370 - 370 Lobbanáspont (°C) 55 - 55 - Kén tömegaránya (mg/kg) Jelenteni kell 300 (50) - 10 Hamu tömegaránya (%) Jelenteni kell 0,01 - 0,01 A bejelentett szervezetek harmonizált szabványban meghatározott egyéb vizsgálati üzemanyagok alapján végzett vizsgálatokat is elfogadhatnak.

3. TARTÓSSÁG

A motorgyártó olyan motor-beszerelési és -karbantartási útmutatót köteles biztosítani, amelynek alkalmazásával a motor rendeltetésszerű használat mellett a szokásos élettartama végéig képes megfelelni a 2.1. és 2.2. pontban meghatározott határértékeknek.

Ezt az információt a motorgyártó a szokásos működési cikluson alapuló előzetes terhelési vizsgálattal és az alkatrészek anyagkifáradásának kiszámításával nyeri annak érdekében, hogy a szükséges karbantartási utasításokat a gyártó elkészíthesse és első forgalomba hozatalkor minden új motorhoz csatolhassa.

A motor szokásos élettartama a következő:

a) kompressziós gyújtású motorok esetén: 480 üzemóra vagy 10 év, amelyik előbb letelik;

b) szikragyújtásos beépített motorok, illetve beépített kipufogórendszerrel rendelkező vagy a nélküli farmotorok esetén:

c) motoros vízi sporteszközöket hajtó motorok: 350 üzemóra vagy öt év, amelyik előbb letelik;

d) külmotorok: 350 üzemóra vagy 10 év, amelyik előbb letelik.

4. KEZELÉSI KÉZIKÖNYV

Valamennyi motort a fogyasztók és más végfelhasználók által könnyen érthető, a motor tervezett forgalmazási helye szerinti tagállam által meghatározott nyelven vagy nyelveken készült kezelési kézikönyvvel kell ellátni.

A kezelési kézikönyv:

a) útmutatást ad a megfelelő beszerelés, használat és karbantartás tekintetében, amely annak érdekében szükséges, hogy a motor megfelelően működjön és kielégítse a 3. szakaszban (Tartósság) meghatározott követelményeket;

b) meghatározza a motor harmonizált szabvány szerint mért teljesítményét.

C. A zajkibocsátásra vonatkozó alapvető követelmények

A beépített motorral vagy beépített kipufogórendszer nélküli farmotorral felszerelt kedvtelési célú vízi járműveknek, a motoros vízi sporteszközöknek és a külmotoroknak, valamint a beépített kipufogórendszerrel rendelkező farmotoroknak meg kell felelniük az ebben a részben meghatározott, a zajkibocsátásra vonatkozó alapvető követelményeknek.

1. ZAJKIBOCSÁTÁSI SZINTEK

1.1. A beépített motorral vagy beépített kipufogórendszer nélküli farmotorral felszerelt kedvtelési célú vízi járműveket, motoros vízi sporteszközöket, külmotorokat és beépített kipufogórendszerrel rendelkező farmotorokat úgy kell megtervezni, megépíteni és összeszerelni, hogy a zajkibocsátásuk ne haladja meg a következő táblázatban meghatározott határértékeket:

Névleges motorteljesítmény
(egymotoros)
(kW)
Legmagasabb hangnyomásszint = LpASmax
(dB)
67
72
75

ahol PN egyetlen motor névleges motorteljesítménye kW-ban névleges fordulatszám mellett, LpASmax pedig a legnagyobb hangnyomásszint dB-ben.

Ikermotoros és többmotoros egységek esetén valamennyi motortípus tekintetében 3 dB határérték-túllépés megengedhető.

1.2. A zajmérési vizsgálatok alkalmazása helyett a beépített motorral vagy beépített kipufogórendszer nélküli farmotorral felszerelt kedvtelési célú vízi járművek az 1.1. pontban meghatározott, zajkibocsátásra vonatkozó követelmények tekintetében megfelelőnek minősülnek, ha esetükben a Froude-szám ≤ 1,1, a teljesítmény/vízkiszorítás aránya pedig ≤ 40, amennyiben a motort és a kipufogórendszert a motorgyártó utasításainak megfelelően építették be.

1.3. A "Froude-szám" (Fn) kiszámítása: a kedvtelési célú vízi jármű legnagyobb sebessége V (m/s), osztva a merülési vonal hossza lwl (m) és a gravitációs gyorsulási állandó, g (9,8 m/s2) szorzatának négyzetgyökével.

A "teljesítmény/vízkiszorítás arány" kiszámítása: a névleges motorteljesítmény PN (kW) osztva a kedvtelési célú vízi jármű vízkiszorításával (D, tonna).

2. KEZELÉSI KÉZIKÖNYV

A beépített motorral vagy beépített kipufogórendszer nélküli farmotorral felszerelt kedvtelési célú vízi járművek és a motoros vízi sporteszközök esetében az A. rész 2.5. pontjában előírt kezelési kézikönyv tartalmazza a kedvtelési célú vízi jármű és a kipufogórendszer olyan állapotban tartásához szükséges tudnivalókat, hogy az a rendeltetésszerű használat esetén - lehetőség szerint - biztosítsa a meghatározott zajhatárértékek betartását.

Külmotorok és beépített kipufogórendszerrel rendelkező farmotorok esetében a B. rész 4. szakaszában előírt kezelési kézikönyv tartalmazza a motor olyan állapotban tartásához szükséges tudnivalókat, hogy az rendeltetésszerű használat esetén - lehetőség szerint - biztosítsa a meghatározott zajhatárértékek betartását.

3. TARTÓSSÁG

A B. rész 3. pontjában meghatározott, tartósságra vonatkozó rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók az e rész 1. pontjában meghatározott zajkibocsátási követelményeknek való megfelelésre.

II. MELLÉKLET

VÍZI JÁRMŰVEK ALKATRÉSZEI

1. Gyújtásvédett berendezések benzinüzemű beépített motorokhoz és farmotorokhoz, valamint benzintartály-terekhez;

2. hajócsavarral összekapcsolt állapotban történő indítás elleni védőeszközök külmotorokhoz;

3. kormánykerekek, kormányszerkezetek és vezetékek;

4. rögzített beszerelésre szánt üzemanyagtartályok és üzemanyag-vezetékek;

5. előre gyártott nyílások és hajóablakok.

III. MELLÉKLET

A RÉSZBEN MEGÉPÍTETT VÍZI JÁRMŰ GYÁRTÓJÁNAK VAGY IMPORTŐRÉNEK NYILATKOZATA (6. CIKK (2) BEKEZDÉS)

A gyártó vagy az importőr által a 6. cikk (2) bekezdése értelmében adott nyilatkozatnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a gyártó neve és címe;

b) a gyártó Unió területén letelepedett képviselőjének, vagy adott esetben a forgalomba hozatalért felelős személynek a neve és címe;

c) a részben megépített vízi jármű leírása;

d) nyilatkozat arra vonatkozóan, hogy a részben megépített vízi jármű megfelel az építés e szakaszában alkalmazandó alapvető követelményeknek - ez magában foglalja az alkalmazott vonatkozó harmonizált szabványokra történő hivatkozást vagy azon előírásokra történő hivatkozást, amelyeken a megfelelési nyilatkozat az építés e szakaszában alapul -, továbbá arra vonatkozóan, hogy a vízi járművet más jogi vagy természetes személy általi, ezen irányelvvel teljes összhangban történő befejezésre szánják.

IV. MELLÉKLET

xxxxx sz. EU MEGFELELŐSÉGI NYILATKOZAT ( 15 )

1. xxxxx sz. (Termék: termék, tétel, típus vagy sorozatszám):

2. A gyártónak vagy meghatalmazott képviselőjének a neve és címe [a meghatalmazott képviselőnek meg kell adnia a gyártó cégnevét és címét is], vagy a magánimportőr neve és címe.

3. Ennek a megfelelőségi nyilatkozatnak a kibocsátásáért kizárólag a gyártót vagy a magánimportőrt, vagy a 2013/53/EU irányelv 19. cikkének (3) vagy (4) bekezdésében említett személyt terheli a felelősség.

4. A nyilatkozat tárgya (a termék nyomonkövethetőséget lehetővé tevő azonosítója. Adott esetben fényképet is magában foglalhat):

5. A nyilatkozat 4. pontban említett tárgya megfelel a vonatkozó uniós harmonizációs jogszabályoknak:

6. Az alkalmazott harmonizált szabványokra való hivatkozás vagy az azokra az egyéb műszaki előírásokra való hivatkozás, amelyekkel kapcsolatban megfelelőségi nyilatkozatot tettek:

7. Adott esetben a(z) ... (név, szám) ... bejelentett szervezet elvégezte a ... (a beavatkozás ismertetése) ..., és a következő tanúsítványt adta ki:

8. A gyártó vagy annak meghatalmazott képviselője nevében történő aláírásra felhatalmazott személy azonosító adatai

9. További információk:

Az EU-megfelelőségi nyilatkozatban a hajtómotor gyártójának, illetve a 6. cikk (4) bekezdésének b) vagy c) pontja szerinti motorátalakítást végző személynek nyilatkoznia kell arról, hogy

a) a motorhoz tartozó beszerelési útmutatóval összhangban vízi járműbe történő beszerelését követően a motor megfelel:

i. az ezen irányelvben foglalt kipufogógáz-kibocsátási követelményeknek;

ii. a 97/68/EK irányelvben foglalt, a következő motorokra vonatkozó határértékeknek: a 97/68/EK irányelv szerinti típusjóváhagyással rendelkező azon motorok, amelyek megfelelnek az említett irányelv I. melléklete 4.1.2. pontjában meghatározott, nem belvízi hajók, mozdonyok és vasúti motorkocsik meghajtására használt kompressziós gyújtású motorokra vonatkozó IIIA., IIIB. vagy IV. szintű kibocsátási határértékeknek; vagy

iii. az 595/2009/EK rendeletben foglalt, az e rendelet szerinti típusjóváhagyással rendelkező motorokra vonatkozó határértékeknek.

A motor csak azt követően helyezhető üzembe, hogy - adott esetben - nyilatkoztak arról, hogy az érintett vízi jármű megfelel ezen irányelv vonatkozó rendelkezésének.

Ha a motort az 55. cikk (2) bekezdése szerinti további átmeneti időszak során hozták forgalomba, az EU megfelelőségi nyilatkozatban ezt jelezni kell.

A nyilatkozatot a következő személy nevében és részéről írták alá:

(a kiállítás helye és dátuma)

(név, beosztás) (aláírás)

V. MELLÉKLET

MEGÉPÍTÉST KÖVETŐ ÉRTÉKELÉSEN ALAPULÓ EGYENÉRTÉKŰ MEGFELELŐSÉG (PCA MODUL)

1.

A megépítést követő értékelésen alapuló megfelelőség azt az eljárást jelenti, amelynek során olyan termék egyenértékű megfelelőségét értékelik, amely tekintetében a gyártó nem vállalt felelősséget a termék ezen irányelvnek való megfelelőségéért, és amelynek során a 19. cikk (2), (3) vagy (4) cikkében említett, a terméket saját felelősségére forgalomba hozó vagy üzembe helyező természetes vagy jogi személy vállal felelősséget a termék egyenértékű megfelelőségéért. E személynek teljesítenie kell a 2. és 4. pontban meghatározott kötelezettségeket, továbbá saját kizárólagos felelősségére gondoskodnia és nyilatkoznia kell arról, hogy az érintett termék, amelyre alkalmazták a 3. pont rendelkezéseit, megfelel ezen irányelv alkalmazandó követelményeinek.

2.

A terméket forgalomba hozó vagy üzembe helyező személy a termék megépítést követő értékelésére irányuló kérelmet nyújt be a bejelentett szervezethez, és átadja a bejelentett szervezetnek azon dokumentumokat és műszaki dokumentációt, amelyek lehetővé teszik a bejelentett szervezet számára a termék ezen irányelv követelményeinek való megfelelősége értékelését, továbbá bármely rendelkezésre álló, a termék első üzembe helyezése utáni használatára vonatkozó információt.

Az ilyen terméket forgalomba hozó vagy üzembe helyező személy e dokumentumokat és információkat a termék egyenértékű megfelelőségének a megépítést követő értékelési eljárás szerinti értékelését követő 10 évig köteles megőrizni az illetékes nemzeti hatóságok részére.

3.

A bejelentett szervezet megvizsgálja az egyedi terméket, valamint számításokat, vizsgálatokat és egyéb értékeléseket végez az ahhoz szükséges mértékben, hogy megbizonyosodhasson arról, hogy bizonyításra került a termék ezen irányelv vonatkozó követelményeinek való egyenértékű megfelelősége.

A bejelentett szervezet az elvégzett értékelésről tanúsítványt, valamint az ahhoz kapcsolódó megfelelőségi jelentést készít és állít ki, és a tanúsítvány, valamint az ahhoz kapcsolódó megfelelőségi jelentés egy példányát az e dokumentumok kiállítását követő 10 évig megőrzi a nemzeti hatóságok részére.

A bejelentett szervezet az azonosító számát a CE-jelölés mellett helyezi el, vagy helyezteti el saját felelősségére a jóváhagyott terméken.

Amennyiben az értékelés tárgyát képező termék vízi jármű, a bejelentett szervezet saját felelősségére az I. melléklet A. részének 2.1. pontjában említett vízijármű-azonosító számot is elhelyezteti azon, amely esetben a gyártó országa kódjának feltüntetésére szolgáló mezőt használják a bejelentett szervezet letelepedése szerinti ország megjelölésére, a gyártónak a tagállam nemzeti hatósága által rendelt egyedi kódja feltüntetésére szolgáló mezőt pedig a megépítést követő értékelés bejelentett szervezethez rendelt azonosító kódjának megjelölésére, amelyet a megépítést követő értékelés tanúsítványának sorozatszáma követ. A vízijármű-azonosító számnak a gyártási év és hónap, valamint a modellév feltüntetésére szolgáló mezőit használják azon év és hónap megjelölésére, amelyben a megépítést követő értékelést végezték.

4. CE-jelölés és EU-megfelelőségi nyilatkozat

4.1. A terméket forgalomba hozó vagy üzembe helyező személy elhelyezi a CE-jelölést, valamint - a 3. pontban említett bejelentett szervezet felelősségére - a bejelentett szervezet azonosító számát azon a terméken, amely tekintetében az ezen irányelv vonatkozó követelményeinek való egyenértékű megfelelőséget a bejelentett szervezet értékelte és tanúsította.

4.2. A terméket forgalomba hozó vagy üzembe helyező személy EU megfelelőségi nyilatkozatot készít és azt a megépítést követő értékelés tanúsítványa kiállításának időpontját követő 10 évig megőrzi a nemzeti hatóságok részére. A megfelelőségi nyilatkozatban fel kell tüntetni annak a terméknek az azonosító adatait, amelyre vonatkozóan a nyilatkozatot elkészítették.

Az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát kérésre az érintett hatóságok rendelkezésére kell bocsátani.

4.3. Amennyiben az értékelés tárgyát képező termék vízi jármű, a vízi járművet forgalomba hozó vagy üzembe helyező személy elhelyezi a vízi járművön az I. melléklet A. részének 2.2. pontjában említett hajóépítői táblát, amelyen szerepelnie kell a "megépítést követő értékelés" szövegnek, valamint a 3. pont rendelkezéseinek megfelelően az I. melléklet A. részének 2.1. pontjában ismertetett vízijármű-azonosító számnak.

5.

A bejelentett szervezet tájékoztatja a terméket forgalomba hozó vagy üzembe helyező személyt a megépítést követő értékelési eljárás szerinti kötelezettségeiről.

VI. MELLÉKLET

KIEGÉSZÍTŐ KÖVETELMÉNYEK AZ A1. MODULBAN MEGHATÁROZOTT BELSŐ GYÁRTÁSELLENŐRZÉS ÉS FELÜGYELT TERMÉKVIZSGÁLATOK ALKALMAZÁSA ESETÉRE (24. CIKK (2) BEKEZDÉS)

Tervezés és felépítés

A gyártónak a gyártásra vonatkozóan reprezentatív egy vagy több vízi járművön el kell végeznie vagy végeztetnie az alábbi vizsgálatok, egyenérték-számítások vagy ellenőrzések közül egyet vagy többet:

a) a stabilitás vizsgálata az I. melléklet A. részének 3.2. pontja szerint;

b) a vízkiszorítási jellemzők vizsgálata az I. melléklet A. részének 3.3. pontja szerint.

Zajkibocsátás

Beépített motorral vagy beépített kipufogórendszer nélküli farmotorral felszerelt kedvtelési célú vízi járművek és motoros vízi sporteszközök esetében a vízi jármű gyártójának a gyártásra vonatkozóan reprezentatív egy vagy több vízi járművön el kell végeznie - vagy az általa választott bejelentett szervezettel annak felelőssége mellett el kell végeztetnie - az I. melléklet C. részében meghatározott zajkibocsátási vizsgálatokat.

Külmotorok és beépített kipufogórendszerrel rendelkező farmotorok esetében a motorgyártónak a gyártásra vonatkozóan minden motorcsaládra kiterjedően reprezentatív egy vagy több motoron el kell végeznie - vagy az általa választott bejelentett szervezettel annak felelőssége mellett el kell végeztetnie - az I. melléklet C. részében meghatározott zajkibocsátási vizsgálatokat.

Amennyiben egy motorcsaládból egynél több motort vizsgálnak, a VII. mellékletben meghatározott statisztikai módszert kell alkalmazni a minta megfelelőségének biztosítása érdekében.

VII. MELLÉKLET

A GYÁRTÁS MEGFELELŐSÉGÉNEK ÉRTÉKELÉSE A KIPUFOGÓGÁZ- ÉS A ZAJKIBOCSÁTÁS TEKINTETÉBEN

1. A motorcsaládok megfelelőségének vizsgálata céljából a sorozatból mintát kell kiemelni. A gyártó a bejelentett szervezettel egyetértésben határozza meg a minta méretét (n).

2. A kipufogógáz- és a zajkibocsátás minden szabályozott paramétere tekintetében kiszámítják a mintából nyert eredmények számtani közepét (X). A gyártott sorozat megfelelőnek minősül a követelmények teljesítése tekintetében (jóváhagyó döntés), ha teljesül a következő feltétel:

S a szórás, ahol:

X

=

a mintából nyert eredmények számtani közepe

x

=

a mintából nyert egyedi eredmények

L

=

a megfelelő határérték

n

=

a motorok száma a mintában

k

=

n-től függő statisztikai tényező (lásd az alábbi táblázatot)

n2345678910111213141516171819
k0,9730,6130,4890,4210,3760,3420,3170,2960,2790,2650,2530,2420,2330,2240,2160,2100,2030,198
Ha n ≥ 20, akkor
.

VIII. MELLÉKLET

BELSŐ GYÁRTÁSELLENŐRZÉSEN ALAPULÓ TÍPUSMEGFELELŐSÉG (C. MODUL) SZERINT ALKALMAZANDÓ KIEGÉSZÍTŐ ELJÁRÁS

Amennyiben a 24. cikk (5) bekezdésében említett esetekben a minőségi szintet nem találják megfelelőnek, a következő eljárás alkalmazandó:

A sorozatból kiemelnek egy motort, és alávetik az I. melléklet B. részében meghatározott vizsgálatnak. A vizsgált motorokat a gyártó előírásai szerint részben vagy teljesen be kell járatni. Amennyiben a sorozatból kiemelt motor egyedi kipufogógáz-kibocsátási értékei meghaladják az I. melléklet B. része szerinti határértékeket, a gyártó kérheti, hogy a méréseket a sorozatba tartozó több motorból álló mintán végezzék el, beleértve az eredetileg kiválasztott motort is. Annak biztosítása érdekében, hogy a motorminta megfeleljen ezen irányelv követelményeinek, a VII. mellékletben meghatározott statisztikai módszert kell alkalmazni.

IX. MELLÉKLET

MŰSZAKI DOKUMENTÁCIÓ

A 7. cikk (2) bekezdésében és a 25. cikkben említett műszaki dokumentációnak az értékeléshez szükséges mértékben tartalmaznia kell a következőket:

a) a terméktípus általános leírása;

b) az alkatrészek, részegységek, áramkörök tervrajzai, gyártási rajzai és vázlatai, valamint egyéb lényeges adatok;

c) az említett rajzoknak, vázlatoknak és a termék működésének a megértéséhez szükséges leírások és magyarázatok;

d) a 14. cikkben szereplő - részben vagy teljesen alkalmazott - szabványok jegyzéke, továbbá az alapvető követelmények teljesítésére alkalmazott megoldások leírása, amennyiben nem alkalmazták a 14. cikkben említett szabványokat;

e) az elvégzett tervezési számítások, vizsgálatok eredményei, valamint egyéb lényeges adatok;

f) a vizsgálati jegyzőkönyvek, illetve számítások, nevezetesen az I. melléklet A. részének 3.2. pontja szerinti stabilitási és az I. melléklet A. részének 3.3. pontja szerinti, úszóképességre vonatkozó számítások;

g) kipufogógáz-kibocsátási vizsgálati jelentések, amelyek igazolják az I. melléklet B. része 2. pontjának való megfelelőséget;

h) zajkibocsátási vizsgálati jelentések, amelyek igazolják az I. melléklet C. része 1. pontjának való megfelelőséget.

( 1 ) HL C 43., 2012.2.15., 30. o.

( 2 ) Az Európai Parlament 2013. október 9-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2013. november 15-i határozata.

( 3 ) HL L 164., 1994.6.30., 15. o.

( 4 ) HL L 214., 2003.8.26., 18. o.

( 5 ) HL C 136., 1985.6.4., 1. o.

( 6 ) HL L 204., 1998.7.21., 37. o.

( 7 ) HL L 218., 2008.8.13., 30. o.

( 8 ) HL L 218., 2008.8.13., 82. o.

( 9 ) HL L 316., 2012.11.14., 12. o.

( 10 ) HL L 59., 1998.2.27., 1. o.

( 11 ) HL L 188., 2009.7.18., 1. o.

( 12 ) HL L 11., 2002.1.15., 4. o.

( 13 ) HL L 55., 2011.2.28., 13. o.

( 14 ) HL L 124., 2003.5.20., 36. o.

( 15 ) Választható, hogy a megfelelőségi nyilatkozatot számmal látják-e el.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32013L0053 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32013L0053&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02013L0053-20131228 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02013L0053-20131228&locale=hu

Tartalomjegyzék