32009R0302[1]

A Tanács 302/2009/EK rendelete ( 2009. április 6. ) a kékúszójú tonhalra vonatkozóan az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren alkalmazandó többéves helyreállítási tervről, a 43/2009/EK rendelet módosításáról és az 1559/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

A TANÁCS 302/2009/EK RENDELETE

(2009. április 6.)

a kékúszójú tonhalra vonatkozóan az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren alkalmazandó többéves helyreállítási tervről, a 43/2009/EK rendelet módosításáról és az 1559/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére ( 1 ),

(1)

A Közösség 1997. november 14. óta szerződő fele az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezménynek ( 2 ) (a továbbiakban: az egyezmény).

(2)

Az atlanti tonhalfélék védelmére létrehozott nemzetközi bizottság (ICCAT) a 2008 novemberében tartott 16. rendkívüli ülésén elfogadta a kékúszójú tonhalra vonatkozóan az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren alkalmazandó, 2022-ben befejeződő új helyreállítási terv létrehozásáról, valamint a 2006-ban elfogadott helyreállítási terv felváltásáról szóló 08-05 sz. ajánlást.

(3)

Az állomány helyreállítása érdekében az ICCAT új helyreállítási terve előírja a teljes kifogható mennyiségek fokozatos csökkentését a 2007 és 2011 közötti időszakban, egyes területeken és időszakokban halászati korlátozásokat vezet be, meghatározza a kékúszójú tonhal új, legkisebb kifogható méretét, a sport- és szabadidős horgászati tevékenységre vonatkozó intézkedéseket, a haltenyésztési és a halászati kapacitásra vonatkozó intézkedéseket, valamint a szigorított ellenőrző intézkedéseket, továbbá a helyreállítási terv hatékony végrehajtásának biztosítására rendelkezik az ICCAT közös nemzetközi ellenőrzési rendszerének alkalmazásáról.

(4)

Az ICCAT új helyreállítási tervének végrehajtását ezért a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendelet ( 3 ) 5. cikkének megfelelően kialakított helyreállítási terv létrehozásáról szóló rendelettel kell biztosítani, amelynek a fő halászidény kezdete előtt hatályba kell lépnie.

(5)

Az ICCAT 2006. évi helyreállítási tervét az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves helyreállítási terv létrehozásáról szóló, 2007. december 17-i 1559/2007/EK tanácsi rendelet ( 4 ) emelte be a közösségi jogba. Az ICCAT kékúszójú tonhalra vonatkozó új helyreállítási tervének elfogadása szükségessé teszi a fogási korlátozások hatálya alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókra és a közösségi vizekre bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében alkalmazandó halászati lehetőségeknek és a kapcsolódó feltételeknek a 2009. évre történő meghatározásáról szóló, 2009. január 16-i 43/2009/EK tanácsi rendelet ( 5 ) módosítását, és az 1559/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezését, valamint annak e rendelettel való felváltását.

(6)

A kérdés sürgősségére tekintettel helyénvaló megállapodni az Európai Unióról szóló szerződésnek, az Európai Közösséget létrehozó szerződésnek és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésnek az Európai Unió nemzeti parlamentjeinek szerepéről szóló melléklete I. részének 3. pontjában meghatározott hathetes határidő alóli mentességben,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy, hatály és cél

E rendelet az atlanti tonhalfélék védelmére létrehozott nemzetközi bizottság (ICCAT) által a kékúszójú tonhalra (thunnus thynnus) vonatkozóan előterjesztett többéves helyreállítási terv Unió általi alkalmazásával kapcsolatos általános szabályokat határozza meg.

Ez a rendelet Atlanti-óceán keleti része és a Földközi-tenger tekintetében a kékúszójú tonhalra vonatkozik.

A 2007-től 2022 végéig hatályban lévő helyreállítási terv célja a maximális fenntartható hozamnak megfelelő biomassza legalább 60 %-os valószínűséggel történő elérése.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)

"szerződő felek" : az egyezmény szerződő felei, valamint az együttműködő nem szerződő felek, egyéb jogalanyok és halászatot folytató jogalanyok;

b)

"halászati tevékenységben részt vevő hajó" : a kékúszójú tonhal kereskedelmi kiaknázására használt, vagy ilyen célú felhasználásra szánt hajó, beleértve a halászhajókat, a feldolgozóhajókat, a segédhajókat, a vontatóhajókat, az átrakodásban részt vevő hajókat, a tonhaltermékek szállítására felszerelt szállító hajókat és a kisegítő hajókat, a konténerhajók kivételével;

c)

"halászhajó" : a kékúszójú tonhal kereskedelmi célú halászatára használt bármilyen hajó;

d)

"kisegítő hajó" : az elpusztult (nem feldolgozott) kékúszójú tonhalaknak a halketrectől vagy tonhalcsapdából a kijelölt kikötőbe vagy feldolgozóhajóra való szállítására használt bármely hajó;

e)

"feldolgozóhajó" : olyan hajó, amelynek fedélzetén a halászati termékeken csomagolásuk előtt egy vagy több műveletet végeznek el az alábbiak közül: filézés vagy darabolás, fagyasztás és/vagy feldolgozás;

f)

"aktív halászat" : az a tény, hogy valamely halászhajó egy adott halászidényben kékúszójú tonhalra halászik;

g)

"közös halászati művelet" : különböző szerződő felek vagy különböző tagállamok vagy egy tagállam lobogója alatt közlekedő, kettő vagy több halászhajó közötti művelet, amelynek során az egyik halászhajó fogása egy elosztási kulcs alapján egy vagy több másik halászhajónak tulajdonítható;

h) "áthelyezési műveletek" :

i. az élő kékúszójú tonhalaknak a halászhajó hálójából a szállítóketrecbe történő bármilyen áthelyezése;

ii. az élő kékúszójú tonhalaknak egyik szállítóketrecből a másikba történő bármilyen áthelyezése;

iii. a kékúszójú tonhalakat tartalmazó ketrecnek egyik vontatóhajóból a másikba történő bármilyen áthelyezése;

iv. az elpusztult kékúszójú tonhalaknak a szállítóketrecből valamely kisegítő hajóra történő bármilyen áthelyezése;

v. a kékúszójú tonhal-gazdaságból vagy tonhalcsapdából a feldolgozóhajóra vagy szállítóhajóra történő bármilyen áthelyezés, vagy a kékúszójú tonhalakat tartalmazó ketrecnek egyik halgazdaságból a másikba történő bármilyen áthelyezése;

vi. az élő kékúszójú tonhalaknak a tonhalcsapdából a szállítóketrecbe történő áthelyezése.

i)

"tonhalcsapda" : a tengerfenékhez horgonyzott, rögzített halászeszköz, amely általában fel van szerelve a halat egy zárt hálórészbe terelő vezetőhálóval;

j)

"ketrecbe helyezés" : a kékúszójú tonhalnak a szállítóketrecből a hizlaló- vagy a tenyésztőketrecbe történő áthelyezése;

k)

"hizlalás" : az a folyamat, amely során a kékúszójú tonhalat rövid ideig (általában 2-6 hónapig) ketrecben tartják, elsősorban a hal zsírtartalmának növelése érdekében;

l)

"tenyésztés" : az a folyamat, amelynek során a kékúszójú tonhalat hat hónapnál hosszabb ideig ketrecben tartják a biomassza növelése céljából;

m)

"átrakodás" : egy halászhajó fedélzetén lévő kékúszójútonhal-mennyiség egy részének vagy egészének egy másik halászhajóra történő átrakodása;

n)

"sporthorgászat" : olyan nem kereskedelmi célú halászati tevékenység, amelynek résztvevői egy nemzeti sportszervezethez tartoznak, vagy nemzeti sportengedéllyel rendelkeznek;

o)

"szabadidős horgászat" : olyan nem kereskedelmi célú halászati tevékenység, amelynek résztvevői nem tartoznak nemzeti sportszervezethez, vagy nem rendelkeznek nemzeti sportengedéllyel;

p)

"Task II." : a Task II. módszer az ICCAT által az Atlanti tonhalak és tonhalszerű halak helyszíni statisztikai és mintavételi kézikönyve (Field manual for statistics and sampling Atlantic tunas and tuna-like fish, harmadik kiadás, ICCAT, 1990) című dokumentumban meghatározottak szerint;

q)

"felelős tagállam" : a lobogó szerinti tagállam vagy az a tagállam, amelynek a joghatósága alá tartozó területen a tonhalcsapda vagy a tonhalgazdaság található, vagy - amennyiben a tonhalcsapda vagy tonhalgazdaság a nyílt tengeren található - a tonhalcsapda vagy a tonhalgazdaság üzemeltetőjének székhelye szerinti tagállam.

3. cikk

Hajóhossz

E rendeletben hajóhossz alatt a hajó teljes hosszát kell érteni.

II. FEJEZET

HALÁSZATI LEHETŐSÉGEK

4. cikk

A halászati lehetőségekhez kapcsolódó feltételek

(1) Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy halászhajóinak és tonhalcsapdáinak halászati erőkifejtése arányban álljon a kékúszójú tonhalra vonatkozóan az említett tagállam számára az Atlanti-óceán keleti része és a Földközi-tenger tekintetében rendelkezésére álló halászati lehetőségekkel.

(2) Minden tagállam éves halászati tervet készít azokra a halászhajókra és tonhalcsapdákra vonatkozóan, amelyek az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal halászatára szolgálnak.

(3) Az éves halászati terv meghatározza különösen a következőket:

a) a 14. cikkben említett listán szereplő, 24 métert meghaladó hosszúságú halászhajókat, a számukra kiosztott egyéni kvótákat és azok elosztási módszerét, valamint az egyéni kvóták betartását biztosító intézkedéseket;

b) a 24 méternél rövidebb halászhajók és a tonhalcsapdák esetében legalább a termelői szervezetek vagy a hasonló eszközzel halászó hajók csoportjai számára kiosztott kvótákat.

(4) A tagállamok minden évben legkésőbb szeptember 30-ig eljuttatják a Bizottságnak a következő évre szóló ideiglenes éves halászati tervüket. A Bizottság egybegyűjti az ideiglenes éves nemzeti halászati terveket és integrálja őket az uniós halászati tervbe, amelyet jóváhagyásra megküld az ICCAT titkárságának.

A tagállamok legkésőbb minden év január 31-én megküldik a Bizottságnak a végleges éves halászati tervet. A Bizottság egybegyűjti a végleges éves nemzeti halászati terveket és integrálja őket az uniós halászati tervbe, amelyet jóváhagyásra megküld az ICCAT titkárságának.

(5) Az éves halászati terv, illetve a kiosztott kvóták kezelésére szolgáló egyedi módszer bármely ezt követő módosítását legkésőbb 13 nappal az adott módosítás által érintett tevékenység megkezdése előtt el kell juttatni a Bizottsághoz. A Bizottság az ilyen módosításokat legkésőbb 10 nappal az adott módosítás által érintett tevékenység megkezdése előtt eljuttatja az ICCAT titkárságának.

(6) A lobogó szerinti tagállam meghozza az e bekezdés szerinti intézkedéseket, amennyiben a lobogója alatt közlekedő valamely hajó:

a) elmulasztott eleget tenni a 20. cikkben említett jelentéstételi kötelezettségének;

b) a 33. cikkben említett szabálysértést követett el.

A lobogó szerinti tagállam gondoskodik arról, hogy a fizikai vizsgálatokra saját felügyelete alatt a kikötőiben kerüljön sor, vagy azokat egy általa kijelölt másik személy végezze, amennyiben a hajó nem a szóban forgó tagállam valamelyik kikötőjében tartózkodik.

A lobogó szerinti tagállam visszavonja a kékúszójú tonhalra vonatkozó halászati engedélyt, és előírhatja a hajó számára, hogy amikor az egyéni kvóta kimerítettnek tekinthető, haladéktalanul hajózzon egy, a tagállam által kijelölt kikötőbe.

(7) A tagállamok minden évben legkésőbb szeptember 15-ig jelentést tesznek a Bizottságnak a folyó évre vonatkozó éves halászati tervük végrehajtásáról. A jelentés tartalmazza a következőket:

a) az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal aktív halászatában ténylegesen részt vevő halászhajók listája;

b) az egyes halászhajók által kifogott mennyiség; valamint

c) az egyes halászhajók által az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren halászattal töltött napok száma.

A Bizottság minden év október 15-ig továbbítja ezeket a jelentéseket a ICCAT titkárságának.

Mivel egyes halászeszközök tekintetében a halászati idény október 15-én lezárul, a tagállamok az ilyen halászatok tekintetében később további információkat adhatnak át a Bizottságnak.

(8) Valamely tagállam állampolgárai és egy szerződő fél között kizárólag az érintett tagállam és az ICCAT engedélyével köthető olyan magánjellegű kereskedelmi megállapodás, amely alapján az említett tagállam lobogója alatt közlekedő halászhajót egy szerződő fél tonhalkvótája keretében használnak halászatra; az érintett tagállam erről tájékoztatja a Bizottságot.

(9) A tagállamok minden év március 1-jéig megküldik a Bizottság részére az állampolgáraik és valamely szerződő fél között létrejött magánjellegű kereskedelmi megállapodásokra vonatkozó információkat.

(10) A (9) bekezdésben említett információ az alábbi elemeket tartalmazza:

a) az adott tagállam lobogója alatt közlekedő valamennyi olyan halászhajót feltüntető lista, amely magánjellegű kereskedelmi megállapodás keretében jogosult a kékúszójú tonhal aktív halászatára;

b) a hajó közösségi flotta-nyilvántartási száma (CFR) a közösségi halászflotta-nyilvántartásról szóló, 2003. december 30-i 26/2004/EK bizottsági rendelet ( 6 ) I. mellékletében meghatározottak szerint;

c) a magánjellegű kereskedelmi megállapodások időtartama;

d) az érintett tagállam hozzájárulása a magánjellegű kereskedelmi megállapodáshoz;

e) az érintett szerződő fél neve.

(11) A Bizottság haladéktalanul megküldi az ICCAT titkárságának a (9) bekezdésben említett információkat.

(13) 2010-től tilos uniós halászhajókat bérelni a kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren folytatott halászata céljából.

(15) Valamennyi tagállam külön kvótát oszt ki a szabadidős és sporthorgászat céljára, és erről a 7. cikk (5) bekezdésében említett halászidény kezdete előtt tájékoztatja a Bizottságot.

III. FEJEZET

A KAPACITÁSSAL ÖSSZEFÜGGŐ INTÉZKEDÉSEK

5. cikk

A halászati kapacitással összefüggő intézkedések

(1) Minden tagállam gondoskodik arról, hogy halászati kapacitása arányban álljon a halászati kvótájával.

(2) A tagállamok lobogója alatt közlekedő, a halászati tevékenységben részt vevő azon hajók száma és összesített bruttó űrtartalma, amelyek kékúszójú tonhalra halászhatnak, illetve kékúszójú tonhalat tárolhatnak fedélzetükön, rakodhatnak át vagy szállíthatnak, a halászati tevékenységben részt vevő azon hajók számára és összesített bruttó űrtartalmára korlátozódik, amelyek a 2007. január 1. és 2008. július 1. közötti időszakban kékúszójú tonhalra halásztak, illetve kékúszójú tonhalat tároltak fedélzetükön, rakodtak át vagy szállítottak. A korlátozás a halászhajók esetében halászeszközönként, a halászati tevékenységben részt vevő egyéb hajóknál pedig hajótípusonként alkalmazandó.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában a Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően valamennyi tagállam tekintetében meghatározza azon hajók számát és összesített bruttó űrtartalmát, amelyek a 2007. január 1. és 2008. július 1. közötti időszakban kékúszójú tonhalra halásztak, illetve kékúszójú tonhalat tároltak fedélzetükön, rakodtak át vagy szállítottak. A korlátozás a halászhajók esetében halászeszközönként, a halászati tevékenységben részt vevő egyéb hajóknál pedig hajótípusonként alkalmazandó.

(4) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal halászatában részt vevő valamely tagállam halcsapdáinak száma az adott tagállam által 2008. július 1. előtt engedélyezett csapdák számára korlátozódik.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásában a Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően meghatározza az egyes tagállamok által 2008. július 1. előtt engedélyezett csapdák számát.

(6) A halászati kapacitás (2) és (4) bekezdésben említett befagyasztása nem vonatkozik azokra a tagállamokra, amelyek bizonyítják, hogy halászati kvótájuk teljes kihasználásához elengedhetetlen halászati kapacitásuk növelése.

(7) A (6) bekezdés sérelme nélkül, a (2) és (4) bekezdésben és a 9. cikkben említett halászati kapacitást csökkenteni kell a következők szerint:

a) 2010 elejére valamennyi tagállam esetében a halászati kapacitása és a kvótájával arányban álló halászati kapacitása közötti eltérés legalább 25 %-kal csökkenjen;

b) 2011 elejére valamennyi tagállam esetében a halászati kapacitása és a kvótájával arányban álló halászati kapacitása közötti eltérés legalább 75 %-kal csökkenjen;

c) 2012 elejére valamennyi tagállam esetében a halászati kapacitása és a kvótájával arányban álló halászati kapacitása közötti eltérés legalább 95 %-kal csökkenjen;

d) 2013 elejére valamennyi tagállam esetében a halászati kapacitása és a kvótájával arányban álló halászati kapacitása közötti eltérés 100 %-kal csökkenjen.

A halászati kapacitás csökkentésének kiszámításakor a hajókategóriánkénti fogások mértékét kell alapul venni az ICCAT 2009-es éves ülésén jóváhagyott módszernek megfelelően.

Ez a csökkentés nem vonatkozik azokra a tagállamokra, amelyek bizonyítják, hogy halászati kapacitásuk arányban áll a halászati kvótájukkal.

(8) A (7) bekezdés alkalmazásában a Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően valamennyi tagállam tekintetében meghatározza azon hajók számát és összesített bruttó űrtartalmát, amelyek kékúszójú tonhalra halászhatnak, illetve kékúszójú tonhalat tárolhatnak fedélzetükön, rakodhatnak át vagy szállíthatnak.

(9). Valamennyi tagállam gazdálkodási tervet készít a 2010 és 2013 közötti időszakra vonatkozó halászati kapacitás tekintetében. A tervet 2009. augusztus 15-ig be kell nyújtani a Bizottságnak, és annak tartalmaznia kell a (2), (4), (6) és (7) bekezdésben említett információkat. A tervnek ezen kívül tartalmaznia kell az arra vonatkozó részletes információkat, hogy az adott tagállam a hajók leselejtezésén kívül milyen módszereket alkalmaz a kapacitástöbblet megszüntetésére. A tervet szükség esetén felül kell vizsgálni és évente augusztus 15-ig be kell nyújtani a Bizottságnak.

A Bizottság egybegyűjti a nemzeti gazdálkodási terveket és integrálja őket a halászati kapacitásra vonatkozó uniós gazdálkodási tervbe, amelyet jóváhagyásra megküld az ICCAT titkárságának.

6. cikk

A tenyésztési és hizlalási kapacitásra vonatkozó intézkedések

(1) Valamely tagállam tonhaltenyésztési és -hizlalási kapacitása az adott tagállam azon halgazdaságainak tenyésztési és hizlalási kapacitására korlátozódik, amelyek 2008. július 1-jén szerepeltek az ICCAT tenyésztő létesítményekre vonatkozó nyilvántartásában, illetve amelyeket ugyanezen időpontig engedélyeztek vagy bejelentettek az ICCAT felé.

(2) Valamely tagállam halgazdaságaiba telepíthető, kifogott vadon élő kékúszójú tonhalak maximális száma 2010-re az adott tagállam halgazdaságaiba az ICCAT nyilvántartásai szerint 2005-ben, 2006-ban, 2007-ben vagy 2008-ban telepített egyedek számára korlátozódik.

(3) Minden tagállam kiosztja halgazdaságai között a kifogott vadon élő kékúszójú tonhalak (2) bekezdésben említett maximális telepítési mennyiségét.

(4) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában a Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően minden tagállam számára meghatározza a tonhaltenyésztési és -hizlalási kapacitást, valamint a kifogott vadon élő kékúszójú tonhalak telepíthető egyedeinek maximális számát, amelyet a tagállamok kioszthatnak halgazdaságaik között.

(5) Valamennyi, tenyésztéssel és -hizlalással foglalkozó tagállam gazdálkodási tervet készít a 2010 és 2013 közötti időszakra vonatkozó tenyésztési és hizlalási kapacitás tekintetében. A tervet 2009. augusztus 15-ig be kell nyújtani a Bizottságnak, és annak tartalmaznia kell az (1)-(3) bekezdésben említett információkat. A Bizottság a 2010 és 2013 közötti időszakra szóló tenyésztési és hizlalási kapacitásra vonatkozó közösségi gazdálkodási tervet 2009. szeptember 15-ig benyújtja az ICCAT számára.

IV. FEJEZET

TECHNIKAI INTÉZKEDÉSEK

7. cikk

Halászati idények

(1) A január 1. és május 31. közötti időszakban engedélyezett a kékúszójú tonhal 24 méternél hosszabb, horogsoros nyílt tengeri halászhajókkal folytatott halászata az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren, kivéve a ny. h. 10 °-tól nyugatra és az é. sz. 42 °-tól északra fekvő területet, ahol a halászat az augusztus 1. és január 31. közötti időszakban engedélyezett.

(2) A május 26. és június 24. közötti időszakban engedélyezett a kékúszójú tonhal erszényes kerítőhálóval történő halászata az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren.

(3) A július 1. és október 31. közötti időszakban engedélyezett a kékúszójú tonhal csalit vagy pergetett horogsort használó hajókkal történő halászata az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren.

A 2014. és 2015. év tekintetében az első albekezdés ellenére - és mivel az nem befolyásolja az ívóhelyek védelmét -, a tagállamok éves nemzeti halászati terveikben a lobogójuk alatt hajózó, az Atlanti-óceán keleti részén működő, csalit vagy pergetett horogsort használó hajóik számára eltérő időpontot is megállapíthatnak, feltéve, hogy az e halászati tevékenységekre vonatkozó "nyílt idény" teljes időtartama összhangban van az előző albekezdéssel.

Az ICCAT számára minden évben február 15-ig benyújtandó uniós halászati tervben meg kell adni, hogy az e halászati tevékenységekre megadott kezdő időpontokat módosították-e, valamint meg kell adni az érintett területek koordinátáit.

(4) A június 16. és október 14. közötti időszakban engedélyezett a kékúszójú tonhal nyílt tengeri vonóhálós hajókkal történő halászata az Atlanti-óceán keleti részén.

(5) A június 16. és október 14. közötti időszakban engedélyezett a kékúszójú tonhal szabadidős és sporthorgászata.

(6) A kékúszójú tonhal más, az (1)-(5) bekezdésben említett eszközökön kívüli halászeszközökkel történő halászata egész évben engedélyezett. A kékúszójú tonhalnak az eresztőhálók bármely típusával való halászata azonban nem engedélyezett.

8. cikk

Repülőgépek használata

Tilos repülőgépeknek vagy helikoptereknek a kékúszójú tonhal felkutatására történő használata.

9. cikk

Legkisebb kifogható méret és az egyes halászati tevékenységeket érintő egyedi intézkedések

(1) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal legkisebb kifogható mérete 30 kg vagy 115 cm.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve és a 11. cikk sérelme nélkül, a kékúszójú tonhal legkisebb kifogható mérete 8 kg vagy 75 cm a következő esetekben:

a) az Atlanti-óceán keleti részén csalit és pergetett horogsort használó hajóval kifogott kékúszójú tonhal;

b) az Adriai-tengeren tenyésztés céljából kifogott kékúszójú tonhal;

c) a Földközi-tengeren folytatott part menti kisüzemi friss hal kifogására irányuló halászat keretében csalit, pergetett horogsort vagy kézi horogsort használó hajókkal kifogott kékúszójú tonhal.

(3) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően meghatározza kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén csalival és pergetett horogsorral folytatott aktív halászatára jogosult hajók maximális számát. Az 5. cikk (2) bekezdésétől eltérve, a csalival és pergetett horogsorral halászó hajók számát a kékúszójú tonhal célzott halászatában 2006-ban részt vevő uniós halászhajók számában kell rögzíteni.

(4) A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően meghatározza kékúszójú tonhalnak az Adriai-tengeren tenyésztés céljából folytatott aktív halászatára jogosult halászhajók maximális számát. Az 5. cikk (2) bekezdésétől eltérve, a halászhajók számát a kékúszójú tonhal célzott halászatában 2008-ban részt vevő uniós halászhajók számában kell rögzíteni.

(5) A (2) bekezdés c) pontjának alkalmazásában a Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében meghatározott eljárásnak megfelelően meghatározza kékúszójú tonhalnak a Földközi-tengeren csalival, horogsorral és kézi horogsorral folytatott aktív halászatára jogosult hajók maximális számát. Az 5. cikk (2) bekezdésétől eltérve, a halászhajók számát a kékúszójú tonhal célzott halászatában 2008-ban részt vevő uniós halászhajók számában kell rögzíteni.

(6) A Bizottság minden év január 30. előtt tájékoztatja az ICCAT titkárságát a halászhajók (3), (4) és (5) bekezdésben említett számáról.

(7) A (2) bekezdés a), b) és c) pontjának alkalmazásában a Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően kiosztja a tagállamok között a halászhajóknak az e cikk (3), (4) és (5) bekezdésével összhangban megállapított számát.

(8) A (2) bekezdés a) pontjának alkalmazásában a 8 kg vagy 75 cm és 30 kg vagy 115 cm közötti méretű kékúszójú tonhalra vonatkozó uniós kvóta legfeljebb 7 %-át a (3) bekezdésben említett, engedéllyel rendelkező halászhajóknak osztják ki, és ezen belül a 17 méternél rövidebb, csalival halászó hajók a (2) bekezdéstől eltérve legfeljebb 100 tonna, egyedenként legalább 6,4 kg tömegű vagy 70 cm hosszúságú kékúszójú tonhalat foghatnak ki. A Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően határoz a uniós kvóta tagállamok közötti felosztásáról.

(9) A (2) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően határoz a uniós kvóta tagállamok közötti maximális felosztásáról.

(10) A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában a 8 kg vagy 75 cm és 30 kg vagy 115 cm közötti kékúszójú tonhalra vonatkozó uniós kvóta legfeljebb 2 %-a osztható ki az (5) bekezdésben említett, engedéllyel rendelkező halászhajók között. A Tanács a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően határoz a uniós kvóta tagállamok közötti felosztásáról.

(11) Az Atlanti-óceán keleti részén csalit vagy pergetett horogsort használó hajók által kifogott kékúszójú tonhalra, az Adriai-tengeren tenyésztés céljából halászott kékúszójú tonhalra, valamint a Földközi-tengeren folytatott part menti, friss hal fogására irányuló kisüzemi halászat keretében csalit, horogsort vagy kézi horogsort használó hajókkal kifogott kékúszójú tonhalra vonatkozó kiegészítő egyedi feltételeket az I. melléklet állapítja meg.

(12) A kékúszójú tonhalra aktívan halászó valamennyi halászhajó számára a 10 kg vagy 80 cm és 30 kg közötti kékúszójú tonhal tekintetében legfeljebb 5 %-os véletlen fogás engedélyezett.

(13) A (12) bekezdésben említett százalékos értéket e halászhajók teljes fogásában a kirakodásonkénti összes véletlen fogás egyedszáma vagy a százalékos tömegegyenérték alapján kell kiszámítani.

(14) A véletlen fogásokat le kell vonni a lobogó szerinti tagállam kvótájából. A (12) bekezdésben említett véletlen fogásból származó elpusztult halakat tilos a tengerbe visszadobni, és azokat le kell vonni a lobogó szerinti tagállam kvótájából.

(15) A kékúszójú tonhal véletlen fogása a 17., 18., 21. és 23. cikk hatálya alá tartozik.

10. cikk

Az élő kékúszójú tonhalra vonatkozó mintavételi terv

(1) Minden tagállam mintavételi programot hoz létre a kifogott kékúszójú tonhal méret szerinti egyedszámának becslésére.

(2) A halketrecekben végzett méret szerinti mintavételt 100 tonnányi élő halanként 100 egyeden, vagy a ketrecben lévő összes hal 10 %-án kell elvégezni. A méret szerinti mintát - hossz és tömeg alapján - a halgazdaság lehalászásakor, illetve a szállítás közben elpusztult halakon kell venni, összhangban a Task II. keretében az ICCAT által elfogadott adatküldési módszerrel.

(3) Az egy évnél hosszabb ideig nevelt halakra vonatkozóan további mintavételi módszereket kell kidolgozni.

(4) A mintavételt a lehalászás során szúrópróbaszerűen, valamennyi ketrecre kiterjedően kell elvégezni. Az adott évben elvégzett mintavételre vonatkozó adatokat a következő év május 31-ig el kell küldeni a Bizottságnak.

11. cikk

Járulékos fogások

(1) A kékúszójú tonhalra nem aktívan halászó uniós halászhajók nem tarthatnak a fedélzeten a fedélzeten lévő összfogás tömegének és/vagy egyedszámának 5 %-át meghaladó mennyiségű kékúszójú tonhalat.

(2) A járulékos fogást le kell vonni a lobogó szerinti tagállam kvótájából. A kékúszójú tonhal halászati időszakában az (1) bekezdésben említett járulékos fogásból származó elpusztult halakat tilos visszadobni a tengerbe, és azokat le kell vonni a lobogó szerinti tagállam kvótájából.

(3) A kékúszójú tonhal járulékos fogása a 17., 18., 21., 23. és 34. cikk hatálya alá tartozik.

12. cikk

Szabadidős horgászat

(1) Valamennyi tagállam halászati engedélyeket bocsát ki a hajóknak szabadidős horgászat céljára.

(2) Szabadidős horgászat keretében tilos hajóutanként egynél több kékúszójú tonhal kifogása, fedélzeten való tárolása, átrakodása és kirakodása.

(3) A szabadidős horgászat során kifogott kékúszójú tonhalat tilos forgalomba hozni, kivéve, ha az karitatív célokat szolgál.

(4) Minden tagállam nyilván tartja a szabadidős horgászatra vonatkozó fogási adatokat, és minden évben június 30-ig közli a megelőző év adatait a Bizottsággal. A Bizottság pedig továbbítja ezeket az információkat az ICCAT kutatási és statisztikai állandó bizottságának.

(5) Az egyes tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést annak a lehető legnagyobb mértékű biztosítására, hogy a szabadidős horgászat során élve kifogott kékúszójú tonhalakat - különösen a növendékegyedeket - visszaengedjék a tengerbe.

13. cikk

Sporthorgászat

(1) Valamennyi tagállam szabályozza a sporthorgászatot, elsősorban azáltal, hogy a hajóknak halászati engedélyeket bocsát ki sporthorgászat folytatása céljából.

(2) A sportversenyek során fogott kékúszójú tonhalat tilos forgalomba hozni, kivéve ha az karitatív célokat szolgál.

(3) Minden tagállam nyilván tartja a sporthorgászatra vonatkozó fogási adatokat, és minden évben június 30-ig közli a megelőző év adatait a Bizottsággal. A Bizottság pedig továbbítja ezeket az információkat az ICCAT kutatási és statisztikai állandó bizottságának.

(4) A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést annak a lehető legnagyobb mértékű biztosítására, hogy a sporthorgászat során élve kifogott kékúszójú tonhalakat - különösen a növendékegyedeket - visszaengedjék a tengerbe.

V. FEJEZET

ELLENŐRZŐ INTÉZKEDÉSEK

14. cikk

A hajók adatai

(1) A 7. cikkben említett halászidény kezdete előtt legalább 45 nappal valamennyi tagállam eljuttatja a Bizottságnak az ICCAT adat- és információszolgáltatási útmutatójában (Guidelines for submitting data and information required by ICCAT) meghatározott formátumban a következő információkat:

a) a lobogója alatt közlekedő valamennyi olyan hajó listája, amely különleges halászati engedéllyel rendelkezik a kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren folytatott aktív halászatára;

b) a lobogója alatt közlekedő valamennyi egyéb, halászati tevékenységben részt vevő olyan hajó listája (a halászhajók kivételével), amelyek engedéllyel rendelkeznek a kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren folytatott halászatára.

A halászati tevékenységben részt vevő hajók egy naptári évben csupán az e bekezdésben említett listák egyikében szerepelhetnek.

(2) A listák benyújtása visszamenőleg nem fogadható el. Az (1) bekezdésben említett listák bármilyen későbbi, a naptári év során eszközölt módosítása csak akkor fogadható el, ha a bejelentett hajó indokolt működési okok vagy vis maior miatt nem tud részt venni. Ilyen esetekben az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a tényről a Bizottságot, és megadja az alábbiakat:

a) az (1) bekezdésben említett hajó helyettesítésére szánt halászhajó(k) teljes körű adatait; valamint

b) a helyettesítést indokoló okok részletes leírását, valamint a vonatkozó bizonyítékokat vagy igazolásokat.

(3) A Bizottság az (1) és (2) bekezdésben említett információkat továbbítja az ICCAT titkárságának azzal a céllal, hogy a hajókat felvegyék a kékúszójú tonhal aktív halászatára jogosult halászhajókra vonatkozó ICCAT-nyilvántartásba vagy a kékúszójú tonhal halászatára jogosult, a halászati tevékenységben részt vevő egyéb (halászhajókon kívüli) hajókra vonatkozó ICCAT-nyilvántartásba.

(4) A 11. cikk sérelme nélkül, az ICCAT nyilvántartásába fel nem vett uniós hajók az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren nem halásznak, nem tárolnak a fedélzeten, nem rakodnak át, nem szállítanak át, nem szállítanak, nem dolgoznak fel és nem rakodnak ki kékúszójú tonhalat.

(5) Az 1936/2001/EK rendelet 8a. cikkének (2), (6), (7) és (8) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

15. cikk

A kékúszójú tonhal halászatára engedélyezett tonhalcsapdák nyilvántartása

(1) A tagállamok minden évben február 15-ig elektronikus úton elküldik a Bizottságnak azon engedélyezett tonhalcsapdák listáját, amelyek tekintetében különleges halászati engedélyt állítottak ki a kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren folytatott halászatára. A listán fel kell tüntetni a tonhalcsapdák nevét és nyilvántartási számát.

(2) A Bizottság továbbítja a listát az ICCAT titkárságának azzal a céllal, hogy a tonhalcsapdákat felvegyék a kékúszójú tonhal halászatára engedélyezett tonhalcsapdákra vonatkozó ICCAT-nyilvántartásba.

(3) Az ICCAT nyilvántartásában nem szereplő uniós tonhalcsapdákkal az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren nem halászhatnak, azokban nem tárolhatnak, illetve azokból nem szállíthatnak át és nem rakodhatnak ki kékúszójú tonhalat.

(4) Az 1936/2001/EK rendelet 8a. cikkének (2), (4), (6), (7) és (8) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

16. cikk

A halászati tevékenységekre vonatkozó információk

(1) A tagállamok minden évben február 15-ig elküldik a Bizottságnak a 14. cikkben említett ICCAT-nyilvántartásban szereplő azon halászhajóik listáját, amelyek az előző halászati évben kékúszójú tonhalra halásztak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren.

(2) A tagállamok eljuttatnak a Bizottságnak minden információt azokról a hajókról, amelyek nem tartoznak az (1) bekezdés hatálya alá, de ismert tény vagy feltételezhető, hogy az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren kékúszójú tonhalra halásztak.

(3) A Bizottság minden évben március 1-je előtt eljuttatja az ICCAT titkárságának az (1) és (2) bekezdésben említett információkat.

17. cikk

Kijelölt kikötők

(1) A tagállamok egy kirakodásra vagy átrakodásra használandó helyet vagy egy parthoz közeli helyet jelölnek ki (kijelölt kikötők), ahol engedélyezik a kékúszójú tonhal kirakodását vagy átrakodását.

Ahhoz, hogy egy kikötő megkapja a kijelölt kikötő státust, a kikötő szerinti tagállam meghatározza a ki- és átrakodás tekintetében engedélyezett időpontokat és helyszíneket. A kikötő szerinti tagállam a ki- és átrakodás teljes ideje alatt, valamint az ilyen műveletek végzésének valamennyi helyszínén teljes körű ellenőrzést biztosít.

(2) A tagállamok legkésőbb minden év február 15-ig eljuttatják a Bizottságnak a kijelölt kikötők listáját. A Bizottság ezeket az információkat minden év március 1. előtt megküldi az ICCAT titkárságának.

(3) A halászati tevékenységben részt vevő hajók számára az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren halászott kékúszójú tonhal bármely mennyiségének ki- és átrakodása a szerződő felek és a tagállamok által az (1) és a (2) bekezdésnek megfelelően kijelölt kikötőkön kívül más helyen tilos.

18. cikk

Nyilvántartási követelmények

(1) A közös halászati politika szabályainak betartását biztosító közösségi ellenőrző rendszer létrehozásáról szóló, 2009. november 20-i 1224/2009/EK rendelet ( 7 ) 14., 15., 23. és 24. cikkének betartásán túlmenően az uniós halászhajó kapitánya adott esetben bejegyzi a hajónaplóba az e rendelet II. mellékletben felsorolt információkat.

(2) A közös halászati műveletben részt vevő uniós halászhajó kapitánya ezenfelül a hajónaplóba bejegyzi a következő kiegészítő információkat:

a) a halat ketrecekbe áthelyező halászhajók tekintetében:

i. név és nemzetközi rádióhívójel;

ii. a fogás és az áthelyezés dátuma és időpontja;

iii. a fogás és az áthelyezés helye (földrajzi hosszúság/szélesség);

iv. a fedélzeten tárolt és a halketrecbe áthelyezett fogás mennyisége;

v. az egyéni kvótából levont fogásmennyiségek;

vi. a vontatóhajó neve és ICCAT-száma;

b) a halzsákmány áthelyezésében részt nem vevő egyéb halászhajók tekintetében:

i. a hajók neve és nemzetközi rádióhívójele;

ii. a fogás és az áthelyezés dátuma és időpontja;

iii. a fogás és az áthelyezés helye (földrajzi hosszúság/szélesség);

iv. megjegyzés arra vonatkozóan, hogy a fogásokat nem a fedélzeten tárolták, illetve hogy a fogásokat nem helyezték át halketrecbe;

v. a hajók egyéni kvótájából levont fogásmennyiségek;

vi. az a) pontban említett halászhajó neve és ICCAT-száma;

vii. a vontatóhajó neve és ICCAT-száma.

19. cikk

Közös halászati műveletek

(1) A közös kékúszójútonhal-halászati műveletek csak az érintett, lobogó szerinti állam(ok) beleegyezésével engedélyezhetők. Az engedély megadásának az a feltétele, hogy a halászati tevékenységben részt vevő valamennyi hajónak rendelkeznie kell a kékúszójú tonhal halászatához szükséges eszközökkel és egyéni kvótával.

Más szerződő felekkel nem végezhetők közös halászati műveletek.

(2) Az engedély iránti kérelem benyújtásakor a tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a közös halászati műveletben részt vevő halászhajóiktól részletes információkat szerezzenek a következőkről:

a) időtartam;

b) az érintett üzemeltetők azonosítását lehetővé tevő adatok;

c) az egyes hajók kvótája;

d) az érintett fogásoknak a halászati tevékenységben részt vevő hajók közötti elosztási kulcsa; és

e) a rendeltetési hely szerinti hizlaló vagy tenyésztő halgazdaságokra vonatkozó információk.

(3) A (2) bekezdésben említett információkat a tagállamok a művelet megkezdése előtt legalább tizenöt nappal eljuttatják a Bizottságnak az V. mellékletben meghatározott formátumban. A Bizottság ezeket az információkat késedelem nélkül, a művelet megkezdése előtt legalább tíz nappal továbbítja az ICCAT titkárságának és a közös halászati műveletben részt vevő többi halászhajó lobogó szerinti államának.

20. cikk

Fogási jelentés

(1) Az erszényes kerítőhálós halászhajók vagy a 24 méternél hosszabb, a kékúszójú tonhalra aktívan halászó egyéb halászhajók kapitányai elektronikus vagy más úton napi fogási jelentést küldenek a saját lobogójuk szerinti tagállam illetékes hatóságainak, amelyben a IV. mellékletben megállapított formátumnak megfelelően vagy annak megfelelő formátumban megjelölik legalább az ICCAT-számot, a hajó nevét, az időszak kezdetét és végét, a fogásmennyiséget (ideértve a tömeget és a darabszámot is) - ideértve azt az esetet is, ha nem volt fogás -, valamint a fogások időpontját és helyszínét (földrajzi szélesség és hosszúság).

(2) Az 1. cikkben nem említett halászhajók kapitányai heti fogási jelentést küldenek a lobogójuk szerinti tagállam illetékes hatóságainak, amelyben a IV. mellékletben megállapított formátumnak megfelelően vagy annak megfelelő formátumban megjelölik legalább az ICCAT-számot, a hajó nevét, az időszak kezdetét és végét, a fogásmennyiséget (ideértve a tömeget és a darabszámot is) - ideértve azt az esetet is, ha nem volt fogás -, valamint a fogások időpontját és helyszínét (földrajzi szélesség és hosszúság). A greenwichi középidő (GMT) szerint vasárnap éjfélkor végződő előző hét során ejtett fogásokról szóló jelentést legkésőbb hétfő délig kell elküldeni. A jelentés információkat tartalmaz a halászat kezdete vagy az utolsó heti jelentés óta az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren töltött napok számáról.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett fogási jelentéseket beérkezésüket követően minden tagállam számítógéppel olvasható formában haladéktalanul továbbítja a Bizottságnak, és gondoskodik arról, hogy valamennyi halászhajóra kiterjedő heti fogási jelentéseket haladéktalanul továbbítson számítógéppel olvasható formában a Bizottságnak a IV. mellékletben megállapított formátumnak megfelelően. A Bizottság ezt az információt hetente továbbítja az ICCAT titkárságának, összhangban a IV. mellékletben megállapított formátummal.

(4) A tagállamok minden hónap 15. napja előtt értesítik a Bizottságot az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren kifogott kékúszójú tonhalnak a lobogójuk alatt közlekedő, a halászati tevékenységben részt vevő hajók által az előző hónapban kirakodott, átrakodott, csapdába ejtett vagy halketrecben elhelyezett mennyiségeiről. A Bizottság ezt az információt haladéktalanul továbbítja a ICCAT titkárságának.

21. cikk

Kirakodás

(1) A 2847/93/EGK rendelet 7. cikkétől eltérve, az e rendelet 14. cikkében említett, a halászati tevékenységben részt vevő uniós hajó kapitánya vagy annak képviselője a kikötőbe érkezés várható időpontja előtt legalább négy órával értesíti a használni kívánt kikötő vagy kirakodóhely szerinti tagállam (ideértve a lobogó szerinti tagállamot is) vagy a szerződő fél illetékes hatóságát a következőkről:

a) az érkezés várható időpontja;

b) a fedélzeten tárolt kékúszójú tonhal becsült mennyisége;

c) arra a földrajzi területre vonatkozó információ, ahol a fogás történt.

(2) A kikötő szerinti tagállam hatóságai nyilván tartják a folyó évben küldött korábbi értesítéseket.

(3) A kikötő szerinti tagállam hatóságai a kirakodás befejezése után 48 órán belül kirakodási jelentést küldenek a halászati tevékenységben részt vevő hajó lobogó szerinti tagállama hatóságai számára.

(4) Valamennyi hajóút után és a kirakodás befejezését követő 48 órán belül a uniós halászhajók kapitányai kirakodási nyilatkozatot nyújtanak be a hajó lobogója szerinti tagállam vagy a kirakodás helye szerinti szerződő fél illetékes hatóságainak. Az engedéllyel rendelkező halászhajó kapitánya felel a nyilatkozat pontosságáért, amely feltünteti legalább a kékúszójú tonhal kirakodott mennyiségeit és azt a területet, ahol a fogás történt. A kirakodott fogásokat kivétel nélkül le kell mérni, a fogásmennyiség becsléssel való meghatározása nem fogadható el.

22. cikk

Áthelyezési műveletek

(1) Az áthelyezési műveletek előtt a halász- vagy vontatóhajók kapitányai vagy az áthelyezési művelet kiindulási pontját jelentő halgazdaság vagy tonhalcsapda üzemeltetői előzetes áthelyezési nyilatkozatot küldenek az érintett felelős tagállam illetékes hatóságainak, amelyben feltüntetik:

a) a halászhajó, halgazdaság vagy tonhalcsapda nevét és ICCAT-nyilvántartás szerinti számát;

b) az áthelyezés várható időpontját;

c) a kékúszójú tonhal áthelyezni tervezett becsült mennyiségét;

d) az áthelyezés helyszínére vonatkozó információt (földrajzi szélesség/hosszúság) és a halketrecek azonosítható számát;

e) a fogadó vontatóhajó nevét, a vontatott halketrecek számát, és adott esetben az ICCAT-nyilvántartás szerinti számot;

f) a kékúszójú tonhal rendeltetési helye szerinti kikötőt, halgazdaságot vagy ketrecet.

(2) A felelős tagállam hatóságai eldöntik, hogy engedélyt adnak-e az adott áthelyezési műveletre. Ennek érdekében minden egyes áthelyezési művelet egyedi azonosító számot kap, amelyet közölnek a halászati tevékenységben részt vevő hajó kapitányával, a tonhalcsapda üzemeltetőjével vagy a halgazdaság üzemeltetőjével. Amennyiben az engedélyt megadják, az azonosító szám a szerződő felet azonosító kód három betűjelét, az évszámot jelölő négy számjegyet és az engedélyezést jelölő három betűjelet (AUT) tartalmazza, amelyeket szekvenciális számok követnek. Amennyiben az engedélyt nem adják meg, az azonosító szám a szerződő felet azonosító kód három betűjelét, az évszámot jelölő négy számjegyet és az engedélyezés elutasítását jelölő három betűjelet (NEG) tartalmazza, amelyeket szekvenciális számok követnek. Az áthelyezési művelet előzetes engedély nélkül nem kezdhető meg.

A halász- vagy vontatóhajóért, a halgazdaságért vagy tonhalcsapdáért felelős tagállam az előzetes áthelyezési nyilatkozat megküldésétől számított 48 órán belül megadja vagy megtagadja az engedélyt. A tagállam nem engedélyezi az áthelyezést, ha az előzetes áthelyezési nyilatkozat beérkezésekor úgy ítéli meg, hogy:

a) a halfogást bejelentő halászhajó vagy tonhalcsapda nem rendelkezik elegendő kvótával;

b) a halászhajó vagy tonhalcsapda üzemeltetője nem megfelelő módon jelentette be a halak mennyiségét vagy nem rendelkezett engedéllyel a szóban forgó mennyiség ketrecbe helyezésére, és azt nem vette figyelembe a rendelkezésre álló kvóta felhasználásánál;

c) a halfogást bejelentő halászhajó nem rendelkezik engedéllyel kékúszójú tonhal halászatára, vagy

d) a halak átvételére bejelentett vontatóhajó nem szerepel a kékúszójú tonhal halászatára jogosult, halászati tevékenységben részt vevő egyéb (halászhajókon kívüli) hajókra vonatkozó - a 14. cikk (3) bekezdésében említett - ICCAT-nyilvántartásban, illetve nincs felszerelve hajómegfigyelési rendszerrel.

(3) Amennyiben az áthelyezést nem engedélyezik:

a) a halászhajóért felelős tagállam visszaengedési utasítást bocsát ki, és értesíti a halászhajó kapitányát arról, hogy nem engedélyezi az áthelyezést, valamint hogy a halakat vissza kell engedni a tengerbe;

b) a halászhajó kapitánya, a halgazdaság vagy a tonhalcsapda üzemeltetője visszaengedi a halakat a tengerbe;

c) a kékúszójú tonhal tengerbe való visszaengedését videokamerával rögzíteni kell és azt az ICCAT regionális megfigyelőjének meg kell figyelnie, aki a műveletről jelentést készít, amelyet a videofelvétellel együtt benyújt az ICCAT titkárságának.

(4) A halász- vagy vontatóhajó kapitánya, a tonhalcsapda vagy a halgazdaság üzemeltetője az áthelyezési művelet végén a VIIIa. mellékletben meghatározott formátumnak megfelelően kitölti az ICCAT áthelyezési nyilatkozatot, és továbbítja azt a felelős tagállam illetékes hatóságainak.

Az áthelyezési művelet kiindulási pontja szerinti, a hajóért, a halgazdaságért vagy a tonhalcsapdáért felelős tagállam illetékes hatóságai megszámozzák az áthelyezési nyilatkozatokat. A számozási rendszernek tartalmaznia kell a szerződő fél három betűjelű kódját, amelyet az évet jelölő négy számjegy, 3 szekvenciális szám és a 3 betűből álló betűjel "ITD" követ (CPC-20**/xxx/ITD).

Az eredeti áthelyezési nyilatkozatnak az áthelyezési művelet során kísérnie kell a halszállítmányt. A nyilatkozat egy példányát a halászhajó kapitánya, a tonhalcsapda üzemeltetője, a vontatóhajó kapitánya vagy a halgazdaság üzemeltetője őrzi.

(5) Az áthelyezési műveletet végző hajók (többek között vontatóhajók) kapitányai naplójukban napi bejegyzések útján rögzítik az áthelyezett halak tömegét és egyedszámát, a halászhajó nevét, lobogóját és ICCAT-nyilvántartás szerinti számát, a műveletben részt vevő többi hajó nevét és ICCAT-nyilvántartás szerinti számát, az áthelyezés időpontját és helyszínét, valamint a rendeltetési hely szerinti halgazdaságot. A naplónak tartalmaznia kell a halászidény során elvégzett áthelyezések részleteit. A naplót a fedélzeten kell tartani és azt ellenőrzés céljára mindenkor rendelkezésre kell bocsátani.

(6) Az áthelyezés tekintetében a felelős szerinti állam által adott engedély nem jelenti a ketrecbe helyezési műveletre vonatkozó engedélyt.

(7) A kékúszójú tonhal áthelyezését végző halászhajó kapitánya, a tonhalcsapda vagy a halgazdaság üzemeltetője gondoskodik arról, hogy áthelyezési műveletek a vízben videokamera révén állandó felügyelet alatt álljanak.

Az áthelyezési műveletekről készült minden egyes videofelvételt két példányban kell elkészíteni. Az egyik példányt a regionális megfigyelőnek kell átadni, a másikat pedig a szerződő fél megfigyelőjének vagy a nemzeti megfigyelőnek, a vontatóhajó fedélzetén. A szerződő fél megfigyelőjének vagy a nemzeti megfigyelőnek átadott felvétel az áthelyezési nyilatkozatot és a kapcsolódó fogásokat kíséri. Az áthelyezési nyilatkozat ICCAT-számát fel kell tüntetni minden videofelvétel elején vagy végén, és a felvételeken végig fel kell tüntetni az időt és a dátumot. A tagállamok a Bizottság kérésére az ICCAT tudományos bizottságának rendelkezésére bocsátják a videofelvételek egy példányát.

(8) A halászhajók fedélzetén szolgálatot teljesítő regionális ICCAT-megfigyelő - a VII. mellékletben szereplő ICCAT regionális megfigyelő program szerint - feljegyzi az elvégzett áthelyezési műveleteket, jelentést tesz róluk, ellenőrzi a halászhajónak az áthelyezési művelet során elfoglalt helyzetét, megfigyeli és megbecsüli az átszállított fogásokat, valamint ellenőrzi a (2) bekezdésben említett előzetes áthelyezési engedélyben és a (3) bekezdésben említett ICCAT áthelyezési nyilatkozatban szereplő bejegyzéseket.

Amennyiben a regionális megfigyelő fogási becslése egyedszám és/vagy az átlagos tömeg tekintetében legalább 10 %-kal meghaladja a halászhajó kapitánya által bejelentett értékeket, a halászhajóért felelős tagállam vizsgálatot indít, amelyet a halgazdaságban való ketrecbe helyezés időpontja előtt be kell fejezni. A vizsgálat eredményeinek megszületéséig nem engedélyezhető a ketrecbe helyezés, és a kékúszójú tonhalra vonatkozó fogási dokumentumban nem hitelesíthető a fogásokra vonatkozó szakasz.

(9) A regionális ICCAT-megfigyelők aláírják az ICCAT áthelyezési nyilatkozatot, valamint olvashatóan feltüntetik nevüket és ICCAT-számukat. Ellenőrzik, hogy az ICCAT áthelyezési nyilatkozatot megfelelően töltötték-e ki és elküldték-e a vontatóhajó kapitányának

A halászati tevékenységben részt vevő hajóra történő áthelyezés végén a tonhalcsapda üzemeltetője a IV. mellékletben meghatározott formátumnak megfelelően kitölti az ICCAT áthelyezési nyilatkozatot, és azt továbbítja tagállama illetékes hatóságainak.

(10) A Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el, amelyek rögzítik az e cikk (2) és (6) bekezdése szerinti áthelyezési műveletekre vonatkozó részletes szabályokat. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 38a. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

23. cikk

Átrakodás

(1) A 2847/93/EGK rendelet 11. cikkében megállapított rendelkezésektől eltérve az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren tilos a kékúszójú tonhal tengeri átrakodása.

(2) A halászati tevékenységben részt vevő fogadó hajó kapitánya vagy annak képviselője a kikötőbe való érkezés várható időpontja előtt legalább 48 órával továbbítja a használni kívánt kikötő szerinti állam illetékes hatóságának a következő információkat:

a) az érkezés várható időpontja és helye;

b) a fedélzeten tárolt kékúszójú tonhal becsült mennyisége és a fogás földrajzi helyére vonatkozó információ;

c) az átrakodó hajó neve, valamint annak a kékúszójú tonhal aktív halászatára jogosult halászhajókra vonatkozó ICCAT-nyilvántartás vagy az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren folytatott halászatra jogosult, halászati tevékenységben részt vevő egyéb hajókra vonatkozó ICCAT-nyilvántartás szerinti száma;

d) a fogadó hajó neve, valamint annak a kékúszójú tonhal aktív halászatára jogosult halászhajókra vonatkozó ICCAT-nyilvántartás vagy az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren folytatott halászatra jogosult, halászati tevékenységben részt vevő egyéb hajókra vonatkozó ICCAT-nyilvántartás szerinti száma;

e) az átrakodni kívánt kékúszójú tonhal mennyisége és a fogás földrajzi helye.

(3) A halászati tevékenységben részt vevő hajók kizárólag a lobogójuk szerinti állam által előzetesen kiadott engedély birtokában végezhetnek átrakodást.

(4) A halászati tevékenységben részt vevő átrakodó hajó kapitánya az átrakodás megkezdése előtt tájékoztatja a lobogója szerinti államot a következőkről:

a) az átrakodni kívánt kékúszójú tonhal mennyisége;

b) az átrakodás napja és az átrakodási kikötő;

c) a fogadó hajó neve, lajstromozási száma és lobogója, valamint annak a kékúszójú tonhal aktív halászatára jogosult halászhajókra vonatkozó ICCAT-nyilvántartás vagy a kékúszójú tonhal halászatára jogosult, halászati tevékenységben részt vevő egyéb hajókra vonatkozó ICCAT-nyilvántartás szerinti száma;

d) a kékúszójú tonhal fogásának földrajzi helye.

(5) Az átrakodási kikötő szerinti tagállam illetékes hatósága:

a) érkezéskor átvizsgálja a halászati tevékenységben részt vevő fogadó hajót, ellenőrzi a rakományt és az átrakodásra vonatkozó dokumentációt;

b) az átrakodás befejezését követő 48 órán belül átrakodási jelentést küld a halászati tevékenységben részt vevő átrakodó hajó lobogója szerinti tagállam illetékes hatóságának.

(6) A halászati tevékenységben részt vevő uniós hajók kapitányai kitöltik és a hajó lobogója szerinti tagállam illetékes hatóságai számára továbbítják az ICCAT átrakodási nyilatkozatot. A nyilatkozatot a III. mellékletben meghatározott formátumnak megfelelően a kikötői átrakodás időpontjától számított 48 órán belül kell továbbítani.

24. cikk

Ketrecbehelyezési műveletek

(1) A halgazdaságért felelős tagállam a ketrecbe helyezésről a művelet befejezésétől számított egy héten belül megfigyelő által hitelesített ketrecbehelyezési jelentést küld a tonhalat fogó hajók lobogója szerinti tagállamnak vagy szerződő félnek, valamint a Bizottságnak. A Bizottság az információkat haladéktalanul továbbítja az ICCAT titkárságának. A jelentés a kékúszójú tonhal tenyésztéséről szóló, 06-07. számú ICCAT-ajánlással összhangban tartalmazza a ketrecbe helyezésről készített nyilatkozatban foglalt információkat.

(2) A ketrecbe helyezés megkezdése előtt a halgazdaságért felelős tagállam illetékes hatósága tájékoztatja a halászhajóért felelős tagállamot vagy a halászhajó lobogója szerinti szerződő felet az adott halászhajó által kifogott halmennyiségek ketrecbe helyezéséről.

(3) A halászhajóért felelős tagállam felkéri a halgazdaságért felelős tagállamot vagy szerződő felet, hogy foglalja le a fogásokat, és a halakat a 22. cikk (2a) bekezdése szerinti eljárásnak megfelelően engedje vissza a tengerbe, ha a (2) bekezdésben említett információk alapján úgy ítéli meg, hogy:

a) a halfogást bejelentő halászhajó nem rendelkezett elegendő kvótával a ketrecbe helyezett kékúszójú tonhal halászatára;

b) a halászhajó nem megfelelő módon jelentette be a halak mennyiségét, így azt az alkalmazandó kvóta kiszámításakor nem vették figyelembe;

c) a halfogást bejelentő halászhajó nem rendelkezik engedéllyel kékúszójú tonhal halászatára.

(4) A ketrecbehelyezési művelet csak akkor kezdődhet, ha a halászhajóért felelős szerződő fél vagy tagállam arra előzetesen engedélyt adott.

A kékúszójú tonhalat július 31. előtt kell ketrecbe helyezni, kivéve, ha a halakat fogadó halgazdaságért felelős tagállam vagy szerződő fél alapos indokokat ad meg, a vis maiort is ide értve. Az indoklást a ketrecbehelyezési jelentéssel együtt kell benyújtani.

(5) A halgazdaságért felelős tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket az olyan kékúszójú tonhalak tenyésztési vagy hizlalási céllal történő ketrecbe helyezésének megtiltására, amelyeket nem kísér az ICCAT által, valamint az e rendeletben és a kékúszójú tonhalra (Thunnus thynnus ( 8 )) vonatkozó fogási dokumentációs program létrehozásáról szóló, 2010. július 7-i 640/2010/EU európai parlamenti és a tanácsi rendeletben előírt dokumentáció. A dokumentációnak pontosnak, teljes körűnek és hitelesítettnek kell lennie.

(6) A ketrecbe helyezésre vonatkozó engedélyt esettől függően a felelős tagállam vagy a felelős szerződő fél a (2) bekezdésben említett információk benyújtásától számított 48 órán belül adja meg vagy tagadja meg. Amennyiben a ketrecbe helyezésre nem adnak engedélyt, a halászhajóért felelős tagállam vagy szerződő fél a 22. cikk (2) bekezdésében foglaltakkal összhangban visszaengedési utasítást bocsát ki a vontatóhajóért felelős tagállamnak vagy szerződő félnek és/vagy adott esetben a halgazdaságért felelős tagállamnak vagy szerződő félnek.

(7) A halgazdaságért felelős tagállam gondoskodik arról, hogy a ketrecbe helyezési műveletek a vízben videokamera révén állandó felügyelet alatt álljanak.

Minden ketrecbe helyezési műveletről egy videofelvételt kell készíteni. Az áthelyezési nyilatkozat ICCAT-számát fel kell tüntetni minden videofelvétel elején vagy végén, és a felvételeken végig fel kell tüntetni az időt és a dátumot.

(8) Amennyiben a regionális megfigyelő és a halgazdaság üzemeltetőjének becslése az átlagos tömeg vagy egyedszám tekintetében több mint 10 %-kal eltér egymástól, a halgazdaságért felelős tagállam a halászhajó lobogója szerinti állammal együttműködve vizsgálatot indít. A vizsgálat eredményeinek megszületéséig nem engedélyezhető lehalászás, és a kékúszójú tonhalra vonatkozó fogási dokumentumban nem hitelesíthető a tenyésztésre vonatkozó szakasz.

Amennyiben a vizsgálatot 10 munkanapon belül nem zárják le, vagy ha vizsgálat eredménye arra utal, hogy a kékúszójú tonhalak egyedszáma vagy átlagos tömege 10 %-kal meghaladja a halgazdaság üzemeltetője által bejelentett értékeket, a lobogó szerinti szerződő fél vagy a halászhajóért felelős tagállam visszaengedési utasítást bocsát ki az engedélyezetten felüli egyedszámra vagy tömegre vonatkozóan.

A halgazdaságért felelős tagállam gondoskodik arról, hogy a halgazdaság üzemeltetője a regionális megfigyelő megérkezésétől számított 48 órán belül végrehajtsa a visszaengedési utasítást. A visszaengedést a 22. cikk (2a) bekezdésével összhangban kell elvégezni.

Ha a halgazdaságban való ketrecbe helyezéskor elvégzett végső becslés eredménye nagyobb, mint a halászhajóról történő áthelyezéskor végrehajtott végső becslés eredménye, a halászhajóért felelős tagállam vagy szerződő fél dönt a kékúszójú tonhalra vonatkozó fogási dokumentum(ok)ban hitelesítendő végső kvótafelhasználásról.

(9) A tagállamok kísérleti tanulmányokat kezdeményeznek arra vonatkozóan, hogy - többek között sztereoszkópikus rendszerekkel - miként becsülhető meg pontosabban a fogás és a ketrecbe helyezés helyszínén a kékúszójú tonhalak egyedszáma és tömege, majd ennek eredményeiről beszámolnak az ICCAT tudományos bizottságának. Mintavételi programot és/vagy alternatív programot kell létrehozni annak érdekében, hogy a ketrecbe helyezéskor a ketrecbe helyezett halak egyedszámának meghatározása és tömegének becslése pontosabbá váljon.

(10) A Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el, amelyek rögzítik az e cikk (6), (7), (8) és (9) bekezdése szerinti ketrecbehelyezési műveletekre vonatkozó részletes szabályokat. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 38a. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

24a. cikk

Sztereoszkopikus kamerák használata a ketrecbehelyezési műveletek során

A sztereoszkopikus kamerákat a ketrecbehelyezési műveletek során az alábbi feltételekkel összhangban kell használni:

a) az élő halakat érintő mintavétel gyakorisága fedje le a ketrecbe helyezett halak mennyiségének legalább 20 %-át; ha technikailag lehetséges, az élő halakat érintő mintavétel legyen folyamatos oly módon, hogy minden ötödik egyedet mérnek meg; Az ilyen mintavételt a kamerától 2-8 méter távolságban mért halakon kell elvégezni;

b) a donorketrecet és a befogadó ketrecet összekötő áthelyezési kapu mérete legfeljebb 10 méter szélességű és legfeljebb 10 méter magasságú legyen;

c) ha a halak hosszának mérete multimodális eloszlást mutat (két vagy több eltérő méretű kohorsz), akkor egynél több átváltási algoritmust lehet használni ugyanarra a ketrecbehelyezési műveletre; A farok tövéig mért hossz össztömeggé történő átváltására az ICCAT kutatási és statisztikai állandó bizottsága által megállapított legkorszerűbb algoritmust/algoritmusokat kell használni, a ketrecbehelyezési műveletek során mért halak méretosztályának megfelelően;

d) a sztereoszkopikus hosszméretvétel érvényesítését az egyes ketrecbehelyezési műveletek előtt kell elvégezni, egy 2-8 méter távolságra levő mérőrúd használatával;

e) A sztereoszkopikus program eredményeinek közlésekor fel kell tüntetni a sztereoszkopikus kamerarendszer műszaki előírásában szereplő, +/- 5 %-ot meg nem haladó hibahatárt.

25. cikk

Hajómegfigyelési rendszer

(1) A műholdas hajómegfigyelési rendszerekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2003. december 18-i 2244/2003/EK bizottsági rendelet ( 9 ) alkalmazandó az e rendelet 2. cikkének b) pontjában említett, a halászati tevékenységben részt vevő hajókra. Ezen túlmenően a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő vontatóhajók - hosszuktól függetlenül - működőképes műholdkövető és hajómegfigyelési eszközzel legyenek felszerelve, és azt működtessék.

A kékúszójú tonhal aktív halászatára jogosult halászhajókra vonatkozó - a 14. cikk (3) bekezdésében említett - ICCAT-nyilvántartásban szereplő, halászati tevékenységben részt vevő hajók hajómegfigyelési rendszer adatait a halászidény kezdete előtt legalább 15 nappal kezdik küldeni az ICCAT-nak és az adatküldést a halászidény vége után legalább 15 napig folytatják, kivéve abban az esetben, ha a Bizottsághoz ezt megelőzően kérelem érkezik arra vonatkozóan, hogy a hajót töröljék az ICCAT hajónyilvántartásából.

A hajómegfigyelési rendszer adatainak a kékúszójú tonhal aktív halászatára jogosult halászhajókra vonatkozó ICCAT-nyilvántartásban szereplő halászhajók általi küldése nem szakítható meg a hajók kikötői tartózkodásának idejére, kivéve, ha létezik egy kikötői be- és kijelentkezési rendszer.

A kékúszójú tonhal halászatára jogosult, halászati tevékenységben részt vevő egyéb (halászhajókon kívüli) hajókra vonatkozó - a 14. cikk (3) bekezdésében említett - ICCAT-nyilvántartásban szereplő, halászati tevékenységben részt vevő hajók az engedély érvényességének egész ideje alatt küldik az ICCAT-nak a hajómegfigyelési rendszer adatait.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a hajómegfigyelési rendszer keretében a lobogójuk alatt közlekedő hajóktól kapott üzeneteket halászati felügyelő központjaik valós időben és https adatátviteli formátumban továbbítsák a Bizottságnak és az általa kijelölt szervnek. A Bizottság ezeket az üzeneteket elektronikus úton továbbítja az ICCAT titkárságának.

(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

a) a lobogójuk alatt közlekedő, a halászati tevékenységben részt vevő hajóktól kapott üzeneteket legalább kétóránként továbbítsák a Bizottságnak, amikor e hajók az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren folytatnak tevékenységet;

b) műszaki hiba esetén a lobogójuk alatt közlekedő, a halászati tevékenységben részt vevő hajók üzeneteit azoknak a halászati felügyelőközpontba való beérkezésétől számított 24 órán belül továbbítsák a Bizottságnak;

c) a Bizottságnak továbbított üzenetek számozása (egyedi azonosító) a kettőzés elkerülése érdekében folyamatos legyen;

d) a Bizottságnak továbbított üzenetek összhangban legyenek a VIII. mellékletben megállapított adatcsere-formátummal.

(4) A tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy az ellenőrhajóik számára rendelkezésre bocsátott adatokat bizalmasan kezeljék, és kizárólag a tengeren végzett ellenőrző műveletek céljára használják fel őket.

26. cikk

A tonhalcsapdával végzett tevékenységek nyilvántartása és jelentése

(1) A tonhalcsapdát alkalmazó halászati tevékenység befejezését követő 48 órán belül nyilvántartásba kell venni a kifogott mennyiségeket, és az adatokat elektronikus úton vagy más módon el kell juttatni az érintett tonhalcsapdáért felelős tagállam illetékes hatóságainak. A jelentésnek tartalmaznia kell a tonhalcsapdában maradt becsült mennyiségekre vonatkozó adatokat is.

(2) Au (1) bekezdésben említett jelentés kézhezvételét követően minden tagállam elektronikus úton továbbítja azt a Bizottságnak. A Bizottság azonnal továbbítja ezeket az információkat az ICCAT titkárságának.

(3) A Bizottság végrehajtási aktusokat fogadhat el, amelyek rögzítik az e cikk (1) bekezdése szerinti, tonhalcsapdával végzett műveletek nyilvántartására és jelentésére vonatkozó részletes szabályokat. Ezeket a végrehajtási aktusokat a 38a. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

27. cikk

Kikötői vagy a halgazdaságban végzett ellenőrzés

(1) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy a kékúszójú tonhal aktív halászatára jogosult halászhajók ICCAT-nyilvántartásában szereplő, a kijelölt kikötőkbe az Atlanti-óceán keleti részén vagy a Földközi-tengeren fogott kékúszójú tonhal kirakodása és/vagy átrakodása céljából behajózó valamennyi hajón kikötői ellenőrzést végezzenek.

(2) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket a joghatóságuk alá tartozó hizlaló vagy tenyésztő halgazdaságokban végzett valamennyi ketrecbehelyezési művelet ellenőrzésének biztosítására.

(3) Amennyiben a hizlaló vagy tenyésztő gazdaság a nyílt tengeren található, a (2) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen azokra a tagállamokra kell alkalmazni, amelyekben a hizlaló vagy tenyésztő gazdaságért felelős természetes vagy jogi személyek lakóhelye/székhelye található.

28. cikk

Keresztellenőrzés

(1) A tagállamok többek között az ellenőri jelentések, a megfigyelői jelentések és a hajómegfigyelési rendszer adatai alapján ellenőrzik a halászati tevékenységben részt vevő hajóik naplóinak benyújtását, valamint a hajónaplókba, az átszállítási/átrakodási nyilatkozatokba és a kékúszójú tonhalra vonatkozó fogási nyilatkozatokba bejegyzett vonatkozó információk helytállóságát.

(2) A tagállamok ellenőrzéseket végeznek valamennyi kirakodás, átrakodás vagy ketrecbehelyezési művelet vonatkozásában a halászati tevékenységben részt vevő hajó naplójába bejegyzett fajonkénti mennyiségek vagy az átrakodási nyilatkozatban rögzített fajonkénti mennyiségek, valamint a kirakodási nyilatkozatban vagy a ketrecbe helyezésről szóló nyilatkozatban rögzített mennyiségek, illetve bármely egyéb érintett dokumentumban - többek között a számlán és/vagy értékesítési bizonylatban - szereplő mennyiségek összevetésével.

29. cikk

Az ICCAT közös nemzetközi ellenőrzési rendszere

(1) Az Unióban alkalmazni kell az ICCAT negyedik rendes ülésén (Madrid, 1975. november) elfogadott és az ICCAT 16. rendkívüli ülésén módosított - e rendelet VI. mellékletében foglalt - közös nemzetközi ellenőrzési rendszert.

(2) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren kékúszójú tonhal halászatára jogosult, halászati tevékenységben részt vevő hajókkal rendelkező tagállamok ellenőröket jelölnek ki, és e rendszer keretében ellenőrzéseket végeznek a tengeren.

Ha valamely tagállam az egyezmény hatálya alá tartozó területen bármikor több mint 15 hajóval halászik a kékúszójú tonhalra, az adott tagállam egészen addig, amíg a hajók ott tartózkodnak, tengeri ellenőrzés és vizsgálat céljából ellenőrhajót működtet az egyezmény területén. Ezt a kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha a tagállamok az ellenőrhajó üzemeltetése céljából együttműködnek, vagy ha az egyezmény hatálya alá tartozó területen uniós ellenőrhajó működik.

(3) A Bizottság vagy egy általa kijelölt szerv uniós ellenőröket jelölhet ki a rendszer keretében.

(4) A Bizottság vagy egy általa kijelölt szerv az Unió nevében összehangolja a felügyeleti és ellenőrzési tevékenységet. E célból az érintett tagállamokkal összhangban olyan közös ellenőrzési programokat dolgozhat ki, amelyek lehetővé teszik, hogy az Unió teljesítse a rendszer keretében vállalt kötelezettségeit. Azok a tagállamok, amelyek halászati tevékenységben részt vevő hajói kékúszójú tonhalra halásznak, meghozzák a szükséges intézkedéseket, hogy elősegítsék e programok végrehajtását, különösen a szükséges emberi és anyagi erőforrások, valamint azok telepítésének időszakai és földrajzi területei tekintetében.

(5) A tagállamok minden év április 1-jéig értesítik a Bizottságot azon ellenőrök és ellenőrhajók nevéről, amelyeket a következő év során a rendszerben való részvételre ki akarnak jelölni. Ezen információk felhasználásával a Bizottság a tagállamokkal együttműködve minden évben előzetes tervet dolgoz ki az Uniónak a rendszerben való részvételéről, és azt elküldi az ICCAT titkárságának és a tagállamoknak.

30. cikk

Nemzeti megfigyelő program

(1) A kékúszójú tonhalra aktívan halászó hajók tekintetében minden tagállam gondoskodik arról, hogy a nemzeti megfigyelők jelenléte elérje legalább a következő mértékeket:

a) 2011-ben a legfeljebb 24 méteres, erszényes kerítőhálós aktív halászhajóinak 100 %-a;

b) 2012-ben a legfeljebb 20 méteres, erszényes kerítőhálós aktív halászhajóinak 100 %-a;

c) nyílt tengeri vonóhálós aktív halászhajóinak 20 %-a (15 méter hosszúság felett);

d) horogsoros aktív halászhajóinak 20 %-a (15 méter hosszúság felett);

e) csalival halászó aktív hajóinak 20 %-a (15 méter hosszúság felett);

f) a lehalászási művelet során tonhalcsapdáinak 100 %-a;

g) vontatóhajóinak 100 %-a.

(2) A 31. cikkben említett regionális megfigyelő programnak az ICCAT által történő tényleges végrehajtásáig minden tagállam gondoskodik nemzeti megfigyelő jelenlétéről a következők tekintetében:

a) aktív halászatot folytató, 24 méternél hosszabb erszényes kerítőhálós halászhajók;

b) közös halászati műveletekben részt vevő aktív halászatot folytató erszényes kerítőhálós halászhajók, méretüktől függetlenül. A halászati művelet során a nemzeti megfigyelő jelenléte kötelező.

(3) A megfigyelők feladata elsősorban a következőkre terjed ki:

a) annak vizsgálata, hogy a halászhajó megfelel-e ennek a rendeletnek;

b) a halászati tevékenységekre vonatkozó információk rögzítése és jelentése, amely többek között a következőkre terjed ki:

i. fogásmennyiség (beleértve a járulékos fogásokat is), amely fajonkénti bontásban feltünteti a hajó fedélzetén tartott mennyiséget, illetve az élve vagy elpusztult állapotban visszadobott mennyiséget;

ii. a fogás helyszíne a földrajzi hosszúság és szélesség megjelölésével;

iii. az ICCAT különböző halászeszközökről szóló kézikönyvében meghatározottaknak megfelelően a halászati erőkifejtés számszerűsítése (pl. hálókivetések száma, horgok száma);

iv. a fogás dátuma;

c) a fogások megfigyelése és mennyiségi becslése, valamint a hajónaplóba bejegyzett adatok ellenőrzése;

d) az ICCAT védelmi intézkedéseit esetlegesen megsértő halászati tevékenységet folytató hajók megfigyelése és feljegyzése.

A megfigyelő mindezek mellett az ICCAT felkérésére tudományos munkát is végez az ICCAT kutatási és statisztikai állandó bizottságától kapott utasítások alapján, többek között begyűjti az ICCAT által meghatározott, a Task II. programmal kapcsolatos adatokat.

(4) A megfigyelőkkel kapcsolatos előírások végrehajtása során a tagállamok:

a) gondoskodnak a reprezentatív időbeli és térbeli eloszlásról annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság a fogásokkal, az erőkifejtéssel és egyéb tudományos és gazdálkodási vonatkozásokkal kapcsolatban megfelelő és helyes adatokat és információkat kapjon, tekintetbe véve flották és a folytatott halászat jellegét;

b) megbízható adatgyűjtési protokollokat biztosítanak;

c) biztosítják, hogy a megfigyelők munkába állásuk előtt megfelelő képzésben részesüljenek és megszerezzék a szükséges jóváhagyást;

d) a megvalósíthatóság határain belül biztosítják, hogy a megállapodás hatálya alá tartozó területen folytatott halászati tevékenységet a lehető legkisebb mértékben zavarják.

(5) A 31. cikkben említett regionális megfigyelő programnak az ICCAT által történő tényleges végrehajtásáig minden olyan tagállam, amelynek joghatósága alá kékúszójú tonhalat hizlaló vagy tenyésztő gazdaság tartozik, biztosítja megfigyelő jelenlétét valamennyi ketrecbehelyezési műveletnél és a halak gazdaságból történő begyűjtése során.

31. cikk

Az ICCAT regionális megfigyelő programja

(1) Minden tagállam gondoskodik arról, hogy a következő hajókon jelen legyen az ICCAT egy regionális megfigyelője:

a) a 2011-es halászidény egészében valamennyi 24 méternél hosszabb erszényes kerítőhálós halászhajó;

b) a 2012-es halászidény egészében valamennyi 20 méternél hosszabb erszényes kerítőhálós halászhajó;

c) 2013-tól kezdődően a halászidény egészében valamennyi erszényes kerítőhálós halászhajó, hosszúságtól függetlenül.

Az a), b) és c) pontban említett olyan erszényes kerítőhálós halászhajó, amelyen nem tartózkodik regionális ICCAT-megfigyelő, nem kaphat engedélyt a kékúszójú tonhal halászatára vagy az abban való közreműködésre.

(2) Minden olyan tagállam, amelynek joghatósága alá kékúszójú tonhalakat hizlaló vagy tenyésztő gazdaság tartozik, biztosítja egy ICCAT-megfigyelő jelenlétét valamennyi ketrecbehelyezési műveletnél és a halak gazdaságból történő begyűjtése során.

Az ICCAT-megfigyelők feladata elsősorban a következőkre terjed ki:

a) annak megfigyelése, hogy a halgazdaságban folytatott tevékenységek megfelelnek-e az 1936/2001/EK rendelet 4a., 4b. és 4c. cikkének;

b) a 24. cikkben említett ketrecbe helyezésről szóló jelentés hitelesítése;

c) az ICCAT felkérésére tudományos munkák - többek között mintagyűjtés - elvégzése az ICCAT kutatási és statisztikai állandó bizottságának utasításai alapján;

d) az ICCAT-megfigyelőknek engedélyezni kell a hajókra való feljutást, a halgazdaságok alkalmazottaival való kapcsolattartást, valamint hozzáférést kell számukra biztosítani a halászeszközökhöz, a ketrecekhez és a berendezésekhez;

Továbbá:

e) A VII. melléklet 4. pontjában előírt feladataik végrehajtása érdekében az ICCAT-megfigyelők kérésre hozzáférhetnek a következő berendezésekhez is, amennyiben ilyenek találhatók azon a hajón, amelyre kijelölték őket:

i. műholdas navigációs berendezés;

ii. használatban lévő radarképernyő;

iii. elektronikus kommunikációs eszközök;

f) az ICCAT-megfigyelőknek a tisztekkel azonos szállást kell biztosítani, beleértve elhelyezést, élelmezést és megfelelő szaniterhelyiségeket;

g) az ICCAT-megfigyelőknek megfelelő helyet kell biztosítani a parancsnoki hídon vagy a kormányos fülkében az adminisztratív munka elvégzésére, valamint a fedélzeten a megfigyelői feladatok ellátására; valamint

h) a lobogó szerinti tagállamok biztosítják, hogy a kapitányok, a legénység, a gazdaságok tulajdonosai és a hajótulajdonosok ne akadályozzák, fenyegessék, zavarják, befolyásolják, vesztegessék meg vagy kíséreljék meg megvesztegetni az ICCAT-megfigyelőt kötelessége teljesítése közben.

Ha a kékúszójú tonhalakat lehalásszák a ketrecből és azokat friss termékként értékesítik, a lehalászást figyelemmel kísérő regionális ICCAT-megfigyelő lehet a halgazdaságért felelős tagállam állampolgára.

(3) Az ICCAT-megfigyelők tevékenységeinek valamennyi költségét a tagállamok viselik. A tagállamok a költségeket a gazdaságok üzemeltetőire vagy az erszényes kerítőhálós hajók tulajdonosaira hárítják.

(4) A VII. mellékletben meghatározottak szerinti ICCAT regionális megfigyelő programot alkalmazni kell az Unióban.

32. cikk

A videofelvételekhez való hozzáférés

(1) Minden tagállam gondoskodik arról, hogy a 22. cikk (6) bekezdésében és a 24. cikk (7) bekezdésében említett videofelvételeket az ICCAT ellenőreinek és megfigyelőinek rendelkezésére bocsássák.

(2) Valamennyi, halgazdaságért felelős tagállam gondoskodik arról, hogy a 22. cikk (6) bekezdésében és a 24. cikk (7) bekezdésében említett videofelvételeket az uniós ellenőrök és megfigyelők rendelkezésére bocsássák.

(3) Minden tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket ahhoz, hogy elkerülhető legyen az eredeti videofelvételek kicserélése, szerkesztése vagy manipulálása.

33. cikk

Végrehajtás

(1) A tagállamok végrehajtási intézkedéseket hoznak a lobogójuk alatt közlekedő azon hajók tekintetében, amelyek esetében saját nemzeti jogszabályaik alapján megállapítást nyert, hogy nem felelnek meg a 4., 7., 8., 9., 17., 18., 19., 20., 21. és 23. cikk rendelkezéseinek. Az említett intézkedések - a szabálysértés súlyosságától függően és a nemzeti jogszabályoknak megfelelően - magukban foglalhatják különösen a következőket:

a) pénzbírság;

b) a tiltott halászeszköz és fogás lefoglalása;

c) a hajó lefoglalása;

d) a halászati engedély felfüggesztése vagy visszavonása;

e) adott esetben a halászati kvóta csökkentése vagy visszavonása.

(2) Minden olyan tagállam, amelynek joghatósága alá egy adott kékúszójútonhal-gazdaság tartozik, végrehajtási intézkedéseket hoz a gazdasággal szemben, amennyiben arról - saját nemzeti jogszabályainak megfelelően - megállapította, hogy nem felel meg e rendelet 24. cikkének és 31. cikke (2) bekezdésének, valamint az 1936/2001/EK rendelet 4a., 4b. és 4c. cikkének. Az említett intézkedések - a szabálysértés súlyosságától függően és a nemzeti jogszabályoknak megfelelően - magukban foglalhatják különösen a következőket:

a) pénzbírság;

b) a gazdaság törlése a hizlaló halgazdaságok nyilvántartásából vagy nyilvántartásának felfüggesztése;

c) bizonyos mennyiségű kékúszójú tonhal ketrecbe helyezésének vagy forgalomba hozatalának tilalma.

33a. cikk

Az ellenőrzési tervek továbbítása

A tagállamok minden évben legkésőbb szeptember 30-ig eljuttatják a Bizottságnak a következő évre szóló ellenőrzési tervüket. A Bizottság egybegyűjti a nemzeti ellenőrzési terveket, és integrálja őket az uniós ellenőrzési tervbe, amelyet jóváhagyásra megküld az ICCAT titkárságának.

34. cikk

Piaci intézkedések

(1) Tilos az olyan atlanti-óceáni és földközi-tengeri kékúszójú tonhal uniós kereskedelme, kirakodása, behozatala, kivitele, tenyésztési vagy hizlalási céllal történő ketrecbe helyezése, újrakivitele és átrakodása, amelyet nem kísér az ICCAT által, valamint az e rendeletben és a 640/2010/EU rendeletben előírt pontos, teljes körű és hitelesített dokumentáció.

(2) Tilos minden olyan, állami lobogó alatt hajózó halászhajó által az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren fogott kékúszójú tonhal uniós kereskedelme, behozatala, kirakodása, halketrecben történő hizlalása vagy tenyésztése, feldolgozása, kivitele, újrakivitele és átrakodása, ha a hajó nem rendelkezik kvótával, fogási korlátozással vagy halászati erőkifejtési részesedéssel az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójú tonhal halászatára az ICCAT gazdálkodási és védelmi intézkedési alapján, illetve ha a lobogó szerinti állam halászati lehetőségei, vagy az egyéni kvóták kimerültek. Az ICCAT titkárságától kapott információk alapján a Bizottság valamennyi tagállamot tájékoztatja arról, ha valamely szerződő fél kvótája kimerült.

(3) Tilos minden olyan hizlaló vagy tenyésztő kékúszójútonhal-gazdaságból származó hal uniós kereskedelme, behozatala, kirakodása, feldolgozása és kivitele, amely nem felel meg a kékúszójútonhal-gazdaságokról szóló [06-07] sz. ICCAT-ajánlásnak.

35. cikk

Átváltási együtthatók

Az ICCAT kutatási és statisztikai állandó bizottsága által elfogadott átváltási együtthatók alkalmazandók a feldolgozott kékúszójú tonhalnak megfelelő kerekített tömeg kiszámításához.

36. cikk

A hizlalt vagy tenyésztett tonhalhoz megállapított növekedési tényezők

A tagállamok a ketrecben hizlalt vagy tenyésztett kékúszójú tonhalra alkalmazandó növekedési tényezőket állapítanak meg és 2009. szeptember 15-ig tájékoztatják a Bizottságot az alkalmazott tényezőkről és módszerről. A Bizottság ezeket az információkat továbbítja az ICCAT titkárságának és az ICCAT kutatási és statisztikai állandó bizottságának.

37. cikk

Értékelés

A tagállamok minden év szeptember 15-ig részletes jelentést nyújtanak be a Bizottságnak a rendelet végrehajtásáról. A Bizottság minden év október 15-ig részletes jelentést juttat el az ICCAT titkárságának az ICCAT 08-05. számú ajánlásának végrehajtásáról.

38. cikk

Finanszírozás

A kékúszójú tonhalra vonatkozóan az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren alkalmazandó többéves helyreállítási terv a 2371/2002/EK rendelet 5. cikke szerinti helyreállítási tervnek tekintendő.

38a. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (1) bekezdése által létrehozott Halászati és Akvakultúraágazati Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

39. cikk

Az 1559/2007/EK rendelet hatályon kívül helyezése

(1) Az 1559/2007/EK rendelet hatályát veszti.

(2) A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásoknak kell tekinteni, a IX. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban.

40. cikk

A 43/2009/EK rendelet és az 1936/2001/EK rendelet módosítása

(1) A 43/2009/EK rendelet 92. és 93. cikkét el kell hagyni.

(2) Az 1936/2001/EK rendeletnek a 869/2004/EK rendelettel ( 10 ) módosított 4a. cikkének (5) és (6) bekezdését el kell hagyni.

41. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

Kiegészítő egyedi feltételek

Kiegészítő egyedi feltételek: kiegészítő egyedi feltételek vonatkoznak az Atlanti-óceán keleti részén csalival és pergetett horogsorral halászó hajókra, az Adriai-tengeren tenyésztés céljából kékúszójú tonhalra halászó hajókra és a Földközi-tengeren friss halra halászó, part menti kisüzemi, csalival vagy horogsorral halászó, illetve kézi horogsoros halászhajókra

a) Minden tagállam biztosítja, hogy azokról a halászhajókról, amelyek számára különleges halászati engedélyt állított ki, jegyzéket készít, amelyben a 26/2004/EK bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározottak szerint feltünteti a hajók nevét és közösségi flotta-nyilvántartási számát. A tagállamok csak abban az esetben állítják ki a különleges halászati engedélyt, ha a hajót előzőleg bejegyezték a kékúszójú tonhalra irányuló aktív halászatra jogosult halászhajókra vonatkozó ICCAT-nyilvántartásba.

b) A tagállamok minden év január 15-ig számítógép által olvasható formában elküldik a Bizottság számára az a) pontban említett jegyzéket, és annak minden, később módosított változatát.

c) Az egyes további változtatásokat nem kell elfogadni, kivéve, ha egy bejelentett halászhajó elfogadható működési okok miatt vagy vis maior következtében nem képes a részvételre. Ilyen esetben az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot, és megadja az alábbiakat:

i. a 3. pontban említett, helyettesítésre szánt halászhajó minden részletre kiterjedő adatait;

ii. a helyettesítést indokoló okok részletes leírását, valamint a vonatkozó bizonyítékokat és igazolásokat.

A Bizottság a módosításokat haladéktalanul továbbítja a ICCAT titkárságának.

a) Az 1. pontban említett halászhajók számára a halászott kékúszójú tonhal bármely mennyiségének kirakodása és/vagy átrakodása a tagállamok vagy a szerződő felek által kijelölt kikötőkön kívül más helyen tilos.

b) A tagállamok egy kirakodásra használt helyet vagy egy parthoz közeli helyet jelölnek ki (kijelölt kikötők), ahol engedélyezik a kékúszójú tonhal kirakodását vagy átrakodását.

c) Ahhoz, hogy egy kikötő kijelölt kikötő lehessen, a kikötő szerinti tagállamnak meg kell határoznia a kirakodásra engedélyezett időpontokat és helyeket. A kikötő szerinti tagállamnak teljes körű ellenőrzést kell biztosítania minden kirakodásra kijelölt időpontban és helyszínen.

d) A tagállamok legkésőbb minden év február 15-ig elküldik a Bizottság számára a kijelölt kikötők jegyzékét. A Bizottság ezeket az információkat minden év március 1-je előtt megküldi az ICCAT titkárságának.

3. Minden tagállam gondoskodik arról, hogy valamennyi kirakodás során kikötői ellenőrzésre kerüljön sor.

4. Minden tagállam bevezeti a fogási jelentések rendszerét, amely biztosítja a halászhajók által használt kvóták hatékony nyomon követését.

5. A halászhajó kapitánya gondoskodik arról, hogy a kijelölt kikötőkben kirakodott kékúszójú tonhal teljes mennyiségét az első értékesítés előtt vagy a kirakodás szerinti kikötőből való elszállítás előtt lemérjék.

6. A kékúszójútonhal-fogások, az értékesítési módszerektől függetlenül, nem hozhatók forgalomba a végső fogyasztók számára elérhető kiskereskedelmi piacon, kivéve, ha azokon megfelelő jelöléssel és címkézéssel jelzik a következőket:

a) a faj és a használt halászeszköz;

b) a fogás helye és napja.

7. Azok a tagállamok, amelyek csalival halászó hajói, horogsorral halászó hajói, kézi horogsoros hajói és pergetett horogsorral halászó hajói jogosultak a kékúszójú tonhalra irányuló halászatra, farokcímke-használatot vezetnek be a következők szerint:

a) a farokcímkéket közvetlenül a kirakodás után kell elhelyezni valamennyi kékúszójútonhal-egyeden;

b) a farokcímkék egyedi azonosító számmal rendelkeznek, amelyeket be kell vezetni a kékúszójú tonhalra vonatkozó statisztikákba, és minden tonhalat tartalmazó csomag külsején fel kell tüntetni.

II. MELLÉKLET

A hajónapló jellemzői

A hajónaplóval kapcsolatos általános alapkövetelmények

1. A hajónapló oldalait számozni kell;

2. a hajónaplót minden nap (éjfélig) vagy minden kikötőbe érkezés előtt ki kell tölteni;

3. a hajónaplót tengeren végzett ellenőrzés során ki kell tölteni;

4. az egyes oldalak egy másolatának a hajónaplóban kell maradnia;

5. a hajónaplót egy műveleti évnek megfelelő időtartamig kell a fedélzeten tartani.

A hajónapló tartalmára vonatkozó alapkövetelmények

1. A kapitány neve és címe;

2. a kihajózások napja és az indulási kikötő, az érkezések napja és az érkezési kikötő;

3. a hajó neve, lajstromozási száma, ICCAT-száma és (adott esetben) IMO-száma. Közös halászati művelet esetén a műveletben részt vevő valamennyi hajó neve, lajstromozási száma, ICCAT-száma és (adott esetben) IMO-száma;

4. halászeszközök:

a) FAO-típuskód;

b) méret (pl. hossz, szembőség, horgok száma);

5. a halászati út minden napján (legalább) egy sor bejegyzés a tengeren végzett műveletekről, a következők feltüntetésével:

a) tevékenység (pl. halászat, hajózás);

b) földrajzi helymeghatározás: pontos napi helymeghatározás (fokban és percben), minden halászati művelet esetén vagy délben, ha az adott napon semmiféle halászati tevékenységet nem folytattak;

c) fogások feljegyzése:

6. a fajok meghatározása:

a) FAO-kód szerint;

b) kerekített tömeg kg-ban naponta;

7. a kapitány aláírása;

8. a megfigyelő aláírása (adott esetben);

9. súlymérési módszerek: becslés, mérlegelés a fedélzeten;

10. a hajónaplót a halak élősúlya szerint kell vezetni, és fel kell tüntetni az értékeléskor használt átváltási együtthatókat.

A kirakodás, átrakodás/áthelyezés esetén bejegyzendő alapvető információk

1. A kirakodás/átrakodás/áthelyezés napja és a kikötő;

2. termékek:

a) kiszerelés;

b) a halak vagy ládák száma és kg-ban megadott mennyisége;

3. a hajó kapitányának vagy a hajózási ügynöknek az aláírása.

III. MELLÉKLET

IV. MELLÉKLET

Fogási jelentés formanyomtatványa

V. MELLÉKLET

Közös halászati művelet

Dátum ...

Érvényesítés a lobogó szerinti állam által ...

VI. MELLÉKLET

ICCAT közös nemzetközi ellenőrzési rendszer

Az ICCAT negyedik rendes ülésén (Madrid, 1975. november) és 2008-as éves ülésén (Marrakesh) a következőkben állapodott meg:

Az egyezmény IX. cikkének (3) bekezdése alapján az ICCAT-bizottság ajánlásában a nemzeti joghatóságon kívül eső vizek nemzetközi ellenőrzésére vonatkozóan a következő rendelkezések elfogadására tesz javaslatot az egyezmény és az egyezmény alapján elfogadott hatályos intézkedések alkalmazásának biztosítása érdekében:

I. SÚLYOS JOGSÉRTÉSEK

1. E szabályzat alkalmazásában súlyos jogsértés a Bizottság által elfogadott ICCAT védelmi és gazdálkodási intézkedésekben szereplő rendelkezések megsértése a következő módokon:

a) a lobogó szerinti szerződő fél által kiállított felhatalmazás, engedély vagy jogosítvány nélkül folytatott halászat;

b) a fogással és a fogással kapcsolatos egyéb tényezőkkel összefüggő adatoknak a bizottsági jelentéstételi előírásoknak nem megfelelő nyilvántartása, vagy az ilyen fogással és/vagy fogással kapcsolatos egyéb tényezőkkel összefüggő adatoknak a valóságtól lényegesen eltérő rögzítése a jelentésben;

c) halászat tilalmi övezetben;

d) halászat tilalmi időszakban;

e) az alkalmazandó ICCAT védelmi és gazdálkodási intézkedések megsértésével egyes fajok szándékos kifogása vagy a fedélzeten tartása;

f) az ICCAT szabályainak megfelelően hatályban lévő fogási korlátozások vagy a kvóták nagymértékű megsértése;

g) tiltott halászeszközök használata;

h) a halászhajó jelöléseinek, azonosításának vagy lajstromozásának meghamisítása vagy szándékos elrejtése;

i) egy jogsértés vizsgálatához tartozó bizonyíték elrejtése, meghamisítása vagy megsemmisítése;

j) olyan többszöri jogsértés, amely összességében az ICCAT alapján hatályban lévő intézkedések súlyos figyelmen kívül hagyásának minősül;

k) egy engedéllyel rendelkező ellenőr vagy felügyelő ellen elkövetett testi sértés, neki való ellenszegülés, az ellenőr vagy felügyelő megfélemlítése, szexuális zaklatása, feladatai ellátásának akadályozása, vagy szükségtelen akadályozása és késleltetése;

l) a hajómegfigyelési rendszerbe történő szándékos beavatkozás vagy a rendszer üzemen kívül helyezése;

m) az ICCAT által meghatározandó egyéb jogsértések, amint ezeket felveszik a jegyzékbe és e szabályzat átdolgozott változatában közzéteszik;

n) felderítő repülőgépek segítségével folytatott halászat;

o) beavatkozás a műholdas megfigyelési rendszerbe és/vagy VMS-rendszer nélküli üzemelés;

p) áthelyezési tevékenység végzése áthelyezési nyilatkozat nélkül;

q) tengeren történő átrakodás.

(2) Ha egy halászati tevékenységben részt vevő hajó fedélzetén annak ellenőrzése során az engedéllyel rendelkező ellenőr az 1. pontban szereplő meghatározás alapján súlyos jogsértésnek minősülő tevékenységet vagy körülményt tapasztal, az ellenőrhajó lobogója szerinti államának hatóságai közvetlenül, valamint az ICCAT titkárságán keresztül is haladéktalanul értesítik a halászati tevékenységben részt vevő hajó lobogója szerinti államot. Ilyen helyzetekben az ellenőrök lehetőleg - az ICCAT titkárságának tett bejelentésnek megfelelően - a halászatban részt vevő hajó lobogója szerinti állam illetékes hatóságait és a halászatban részt vevő hajó lobogója szerinti állam közelben tartózkodó ellenőrhajóját is értesítik.

Az ICCAT-ellenőrök a halászatban részt vevő hajó naplójában rögzítik az elvégzett ellenőrzések adatait és az ellenőrzések során feltárt esetleges jogsértéseket.

3. A lobogó szerinti szerződő fél gondoskodik arról, hogy az e melléklet 2. pontjában említett ellenőrzést követően az érintett, halászati tevékenységben részt vevő hajó hagyjon fel minden halászati tevékenységgel. A lobogó szerinti szerződő fél a szóban forgó, halászati tevékenységben részt vevő hajót arra kötelezi, hogy 72 órán belül induljon el a szerződő fél által kijelölt kikötőbe, ahol vizsgálatot kell indítani.

Amennyiben a hajót nem kötelezik kikötésre, ezzel kapcsolatban a szerződő fél kellő időben megfelelő indoklást küld a végrehajtó titkárságnak, mely utóbbi a többi szerződő fél kérésére rendelkezésre bocsátja azt.

II. AZ ELLENŐRZÉSEK LEFOLYTATÁSA

4. Az ellenőrzéseket a szerződő kormányok halászati ellenőrzési szolgálatainak ellenőrei hajtják végre. Az e feladat elvégzésére a nemzeti kormányok által kijelölt ellenőrök nevét el kell küldeni az ICCAT-bizottságnak.

5. Az ellenőröket szállító hajók az ICCAT-bizottság által jóváhagyott egyedi lobogó vagy jelzőlobogó alatt közlekednek annak jelzésére, hogy az ellenőrök nemzetközi ellenőrzési feladatokat végeznek. Az e célra használt hajók nevét, amelyek lehetnek különleges ellenőrhajók vagy halászhajók is, a lehető leghamarabb el kell küldeni az ICCAT-bizottságnak.

6. Az ellenőrök azonosító okmányt tartanak maguknál, amelyet az e melléklet 17. pontjában szereplő formában a lobogó szerinti állam hatóságai állítanak ki és adnak át nekik kinevezésükkor, feltüntetve azokban, hogy az ellenőr az ICCAT-bizottság által jóváhagyott rendelkezések alapján intézkedéseket hozhat. Az azonosító okmány legalább öt évig érvényes.

7. Az e melléklet 12. pontja alapján elfogadott rendelkezésekre is figyelemmel, az egyezmény területén a nemzeti joghatóságán kívül eső vizeken tonhalra vagy tonhalfélékre halászó hajónak meg kell állnia, ha egy ellenőrt szállító hajóról a nemzetközi jelkódex szerint erre utasítást kap, kivéve, ha a hajó éppen halászati műveletet folytat, amely esetben a halászati művelet befejezését követően kell haladéktalanul megállnia. A hajó kapitánya engedélyt ad az ellenőrnek és - adott esetben - az ellenőrt kísérő tanúnak, hogy a fedélzetre lépjen, és e célra hajólétrát biztosít. A kapitány biztosítja, hogy az ellenőr megvizsgálhassa a fogásokat és a halászeszközt, valamint minden olyan okmányt, amelyet szükségesnek tart annak igazolására, hogy a hajó eleget tesz az ICCAT-bizottság hatályos ajánlásaiban az érintett hajó lobogó szerinti állama tekintetében meghatározott követelményeknek, és az ellenőr feltehet bármilyen, általa szükségesnek tartott kérdést.

Az ellenőrök csoportja legfeljebb két ICCAT-ellenőrből állhat, hacsak a körülmények nem indokolják további ellenőrök jelenlétét. Asszisztens csak gyakornokként kísérheti az ellenőrök csoportját.

8. Hajóra szálláskor az ellenőr bemutatja a 6. pontban említett okmányt. Az ellenőrzést úgy kell elvégezni, hogy a hajót minél kevésbé akadályozzák és zavarják, valamint hogy a fogott hal minősége ne romoljon. Az ellenőr azon tények vizsgálatára szorítkozik, amelyek az ICCAT-bizottságnak az érintett hajó lobogó szerinti államára vonatkozóan érvényes ajánlásaiban megállapított követelmények teljesítésének igazolásához szükségesek. A vizsgálat végzése során az ellenőr a kapitánytól bármilyen segítséget kérhet. Az ellenőrzésről jelentést készít az ICCAT-bizottság által jóváhagyott formában. Az ellenőr a hajó kapitányának jelenlétében aláírja a jelentést, aki a jelentéssel kapcsolatban általa megfelelőnek vélt észrevételeket tehet, és az ilyen észrevételeit aláírja. A jelentésről a hajó kapitánya és az ellenőr kormánya másolatot kap, akik továbbítják azt a hajó lobogó szerinti tagállamának érintett hatóságai és az ICCAT-bizottság számára. Amennyiben az ajánlások megsértését állapítja meg, az ellenőr lehetőleg - az ICCAT-bizottságnak tett bejelentésnek megfelelően - a lobogó szerinti állam illetékes hatóságait és a lobogó szerinti állam bármely, közelben tartózkodó ellenőrhajóját is értesíti.

9. Az ellenőr utasításainak megtagadását vagy be nem tartását a hajó lobogó szerinti állama ugyanúgy szankcionálja, mint a saját ellenőrei által adott utasítások megtagadását vagy be nem tartását.

10. Az ellenőrök a megállapodásból adódó feladataikat az ezen ajánlásban megállapított szabályoknak megfelelően látják el, de továbbra is nemzeti hatóságaik operatív ellenőrzése alatt maradnak, és nekik tartoznak felelősséggel.

11. A szerződő kormányok a megállapodás alapján működő külföldi ellenőrök jelentéseit a saját ellenőreik által készített jelentésekre vonatkozó nemzeti jogszabályoknak megfelelően kezelik és veszik figyelembe. E pont rendelkezései nem rónak a szerződő kormányokra olyan kötelezettséget, hogy a külföldi ellenőr által készített jelentésnek nagyobb bizonyító erőt tulajdonítsanak, mint amellyel az adott ellenőr saját országában rendelkezne. A szerződő kormányok együttműködnek annak érdekében, hogy előmozdítsák a megállapodás keretében működő ellenőrök jelentéseivel kapcsolatos bírósági és egyéb jogi eljárásokat.

a) A szerződő kormányok minden év március 1-jéig tájékoztatják az ICCAT-bizottságot a megállapodásban való részvételükkel kapcsolatos következő évi előzetes terveikről, és az ICCAT-bizottság javaslatokat tehet a szerződő kormányoknak az e területet érintő nemzeti tevékenységek összehangolására, beleértve az ellenőrök és az ellenőröket szállító hajók számának megállapítását is.

b) Az ezen ajánlásban meghatározott rendelkezéseket és az azokban való részvételi terveket a szerződő kormányoknak egymás között alkalmazniuk kell, hacsak nincs közöttük erre vonatkozóan más megállapodás; az ICCAT-bizottságot minden ilyen jellegű megállapodásról értesíteni kell:

ez azonban csak azzal a feltétellel történhet, hogy az ellenőrzési rendszer végrehajtását felfüggesztik két szerződő kormány között abban az esetben, ha bármelyikük - egy adott megállapodás megkötéséig - erről értesítette az ICCAT-bizottságot.

a) A halászeszközt az arra az alterületre vonatkozó hatályos szabályok szerint kell megvizsgálni, ahol az ellenőrzést végzik. Az ellenőr a jelentésben megállapítja a jogsértés jellegét.

b) Az ellenőrök valamennyi használt, illetve a fedélzeten használatra előkészített halászeszközt megvizsgálhatnak.

14. Az ellenőrök az érintett hajó lobogó szerinti tagállamára vonatkozóan érvényes ICCAT-bizottsági ajánlásokat láthatóan sértő, ellenőrzött halászeszközt az ICCAT-bizottság által jóváhagyott azonosító jelzéssel látják el, és ezt feltüntetik a jelentésben.

15. Az ellenőrök fényképeket készíthetnek a halászeszközről oly módon, hogy azon látszódjanak az eszköz azon részei, amelyek véleményük szerint nem felelnek meg a hatályos szabályoknak; ilyen esetben a lefényképezett tárgyakról a jelentésben listát készítenek, és a fényképek másolatát csatolják a lobogó szerinti állam számára küldött jelentésmásolathoz.

16. Az ellenőrök, az ICCAT-bizottság által meghatározott esetleges korlátozásokra is figyelemmel, megvizsgálhatják a fogásokat annak megállapítására, hogy azok megfelelnek-e az ICCAT-bizottság ajánlásainak. A vizsgálat eredményéről a lehető leghamarabb jelentést küldenek az ellenőrzött hajó lobogója szerinti állam hatóságai számára. (Kétéves jelentés 1974-75, II. rész).

17. Az ellenőrök azonosítására szolgáló, kártyaformátumú okmány új javasolt mintája:

VII. MELLÉKLET

Regionális megfigyelő program

MEGFIGYELŐK KIJELÖLÉSE

2. A feladatok ellátásához a megfigyelőknek a következő feltételeknek kell megfelelniük:

a) elegendő tapasztalat a fajok és a halászeszközök felismeréséhez;

b) az ICCAT védelmi és gazdálkodási intézkedések kielégítő ismerete, amelyet a tagállamok által az ICCAT képzési iránymutatások alapján kiállított bizonyítvány tanúsít;

c) jó megfigyelőképesség és a nyilvántartás pontos vezetésére való alkalmasság;

d) a megfigyelt hajó lobogó szerinti államában vagy a megfigyelt gazdaságban beszélt nyelv kielégítő ismerete.

A MEGFIGYELŐ KÖTELEZETTSÉGEI

3. A megfigyelő:

a) elvégezte az ICCAT által kidolgozott iránymutatásokban előírt technikai képzést;

b) valamely tagállam állampolgára;

c) alkalmas a lenti 4. pontban előírt feladatok elvégzésére;

d) szerepel a megfigyelők ICCAT által vezetett jegyzékében;

e) aktuálisan nincsenek pénzügyi vagy más érdekeltségei a kékúszójútonhal-halászatban.

A MEGFIGYELŐ FELADATAI

4. A megfigyelők feladata elsősorban a következőkre terjed ki:

a) Az erszényes kerítőhálós hajókon szolgálatot teljesítő megfigyelők nyomon követik, hogy az erszényes kerítőhálós hajók megfelelnek-e az ICCAT által elfogadott vonatkozó védelmi és gazdálkodási intézkedéseknek. A megfigyelők feladata különösen:

i. a halászati tevékenységekre vonatkozó információk rögzítése és jelentése;

ii. a fogások megfigyelése és mennyiségi becslése, valamint a hajónaplóba bejegyzett adatok ellenőrzése;

iii. napi jelentés készítése az erszényes kerítőhálós hajók áthelyezési tevékenységeiről;

iv. az ICCAT védelmi és gazdálkodási intézkedéseit esetlegesen megsértő halászati tevékenységet folytató hajók megfigyelése és feljegyzése;

v. az átszállítási tevékenységekre vonatkozó információk rögzítése és jelentése;

vi. a hajók áthelyezési tevékenység közbeni pozíciójának ellenőrzése;

vii. az áthelyezett termékek megfigyelése és mennyiségi becslése, adott esetben a videofelvételek megtekintése alapján;

viii. a szóban forgó halászhajó nevének és ICCAT-számának ellenőrzése és feljegyzése;

ix. tudományos munkák végzése, többek között amennyiben a Bizottság előírja, a Task II. keretében előírt adatok gyűjtése a SCRS irányelvek alapján;

b) a gazdaságokban szolgálatot teljesítő megfigyelők nyomon követik, hogy a gazdaságok megfelelnek-e az ICCAT által elfogadott vonatkozó védelmi és gazdálkodási intézkedéseknek. A megfigyelők feladata különösen:

i. az áthelyezési nyilatkozaton és a ketrecbehelyezési nyilatkozaton feltüntetett adatok ellenőrzése, adott esetben a videofelvételek megtekintése alapján;

ii. az áthelyezési nyilatkozaton és a ketrecbehelyezési nyilatkozaton feltüntetett adatok hitelesítése;

iii. napi jelentés készítése a gazdaság áthelyezési tevékenységeiről;

iv. az áthelyezési nyilatkozat és a ketrecbehelyezési nyilatkozat ellenjegyzése;

v. tudományos munkák végzése, többek között amennyiben a Bizottság előírja, mintagyűjtés a SCRS irányelvek alapján.

c) az ezzel a ponttal összhangban összegyűjtött információkat összefoglaló általános jelentések készítése, illetve lehetőség biztosítása arra, hogy a kapitány vagy a gazdaság üzemeltetője ahhoz releváns információkat fűzzön;

d) a megfigyelési időszak leteltét követő 20 napon belül a fent említett általános jelentés eljuttatása a titkárságnak;

e) a Bizottság által meghatározottakkal összhangban bármilyen más feladat ellátása.

5. A megfigyelők az erszényes kerítőhálós hajók és a gazdaságok halászati és áthelyezési műveleteivel kapcsolatos valamennyi információt bizalmasan kezelik, és erre az ellenőri kinevezésükkel egyidejűleg írásos formában is kötelezettséget vállalnak.

6. A megfigyelők megfelelnek a hajó lobogója szerinti vagy a gazdaság helye szerinti azon állam törvényeiben és rendeleteiben szereplő követelményeknek, amely joghatóságot gyakorol a hajó vagy gazdaság felett, ahol megfigyelői minőségben szolgálatot teljesítenek.

7. A megfigyelők tiszteletben tartják az alá- és fölérendeltségi viszonyokat és azokat az általános magatartási szabályokat, amelyek a hajó és a gazdaság teljes személyzetére vonatkoznak, feltéve, hogy e szabályok nem ütköznek a megfigyelők e program szerinti feladataival és a hajó vagy a gazdaság személyzetének a 31. cikkben meghatározott kötelezettségeivel.

VIII. MELLÉKLET

A hajómegfigyelési rendszer keretében küldött üzenetek továbbításának formátuma

Példa a tesztelés alatt lévő "Trackwell protocol"-on keresztül küldött üzenetre (httpsgwt)

https://fides.ec.europa.eu/httpsgwt.index.php?application=CYP&method=send&message=//SR//AD/EEC//FR/CYP//SQ/28285//TM/POS//RC/ZWXS//TN/001//NA/LA GROSSE POULE//IR/CYP000000123//XR/ZZ-0604//LT/+47.612//LG/-47.528//CO/280//SP/23//MS/SWITCHING on VMS//DA/20080307//TI//ER//

VIIIa. MELLÉKLET

IX. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

( 1 ) Az Európai Parlament 2009. március 12-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 2 ) HL L 162., 1986.6.18., 33. o.

( 3 ) HL L 358., 2002.12.31., 59. o.

( 4 ) HL L 340., 2007.12.22., 8. o.

( 5 ) HL L 22., 2009.1.26., 1. o.

( 6 ) HL L 5., 2004.1.9., 25. o.

( 7 ) HL L 343., 2009.12.22., 1. o.

( 8 ) HL L 194., 2010.7.24., 1. o.

( 9 ) HL L 333., 2003.12.20. 17. o.

( 10 ) HL L 162., 2004.4.30., 8. o.