32009R0043[1]

A Tanács 43/2009/EK rendelete ( 2009. január 16. ) a fogási korlátozások hatálya alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókra és a közösségi vizekre bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében alkalmazandó halászati lehetőségeknek és a kapcsolódó feltételeknek a 2009. évre történő meghatározásáról

A TANÁCS 43/2009/EK RENDELETE

(2009 január 16)

a fogási korlátozások hatálya alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókra és a közösségi vizekre bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében alkalmazandó halászati lehetőségeknek és a kapcsolódó feltételeknek a 2009. évre történő meghatározásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a halászati erőforrások közös halászati politika alapján történő védelméről és fenntartható kiaknázásáról szóló, 2002. december 20-i 2371/2002/EK tanácsi rendeletre ( 1 ), és különösen annak 20. cikkére,

tekintettel a teljes kifogható mennyiség és kvóták éves kezelésére vonatkozó kiegészítő feltételek bevezetéséről szóló, 1996. május 6-i 847/96/EK tanácsi rendeletre ( 2 ), és különösen annak 2. cikkére,

tekintettel az északi szürketőkehal-állomány helyreállítására vonatkozó intézkedések megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 811/2004/EK tanácsi rendeletre ( 3 ), és különösen annak 5. cikkére,

tekintettel a Kantábriai-tenger és az Ibériai-félsziget nyugati részének déli szürketőkehal- és norvéghomár-állományának helyreállítását célzó intézkedésekről szóló, 2005. december 20-i 2166/2005/EK tanácsi rendeletre ( 4 ), és különösen annak 4. és 8. cikkére,

tekintettel a Biscay-öböl nyelvhalállományának fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2006. február 23-i 388/2006/EK tanácsi rendeletre ( 5 ), és különösen annak 4. cikkére,

tekintettel a La Manche csatorna nyugati része nyelvhalállományának fenntartható kiaknázására vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2007. május 7-i 509/2007/EK tanácsi rendeletre ( 6 ), és különösen annak 3. és 5. cikkére,

tekintettel az Északi-tengerben élő sima lepényhal és közönséges nyelvhal halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló, 2007. június 11-i 676/2007/EK tanácsi rendeletre ( 7 ), és különösen annak 6. és 9. cikkére,

tekintettel a Skóciától nyugatra fekvő területen élő heringállományra és az állomány halászatára vonatkozó többéves terv létrehozásáról szóló 1300/2008/EK tanácsi rendeletre ( 8 ), és különösen annak 4. cikkére,

tekintettel a tőkehalállományokra és az ezen állományok halászatára vonatkozó hosszú távú terv létrehozásáról, valamint a 423/2004/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1342/2008/EK tanácsi rendeletre ( 9 ), és különösen annak 7., 8., 9. és 12. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

(1)

A 2371/2002/EK rendelet 4. cikke előírja a Tanács számára a vizekhez és erőforrásokhoz való hozzáférés és a halászati tevékenységek fenntartható folytatásának biztosításához szükséges intézkedések elfogadását, a rendelkezésre álló tudományos szakvélemények, és különösen a halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság (HTMGB) által készített jelentés figyelembevételével.

(2)

A 2371/2002/EK tanácsi rendelet 20. cikke értelmében a Tanács feladata, hogy halászati tevékenységenként vagy tevékenységcsoportonként meghatározza a teljes kifogható mennyiségeket (TAC). A halászati lehetőségeket az említett rendelet 20. cikkében előírt kritériumoknak megfelelően kell elosztani a tagállamok és a harmadik országok között.

(3)

A teljes kifogható mennyiségek és a kvóták hatékony kezelésének biztosítása érdekében ki kell alakítani azokat az egyedi feltételeket, amelyek alapján a halászati tevékenységek végezhetők.

(4)

A halászati gazdálkodásra vonatkozó elveket és egyes eljárásokat közösségi szinten kell megállapítani annak érdekében, hogy a tagállamok biztosíthassák a lobogójuk alatt közlekedő hajók irányítását.

(5)

A 2371/2002/EK rendelet 3. cikke megállapítja a halászati lehetőségek elosztása szempontjából lényeges fogalommeghatározásokat.

(6)

A halászati lehetőségeket a vonatkozó közösségi jogszabályokkal összhangban kell felhasználni, különös tekintettel a tagállami halfogásokra vonatkozó információk feljegyzésére vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1983. szeptember 22-i 2807/83/EGK bizottsági rendeletre ( 10 ), a halászhajók jellemzőinek meghatározásáról szóló, 1986. szeptember 22-i 2930/86/EGK tanácsi rendeletre ( 11 ), a halászhajók jelzésére és okmányaira vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1987. május 20-i 1381/87/EGK bizottsági rendeletre ( 12 ), az Atlanti-óceán északkeleti részén halászatot folytató tagállamok névleges fogási statisztikájának benyújtásáról szóló, 1991. december 17-i 3880/91/EGK tanácsi rendeletre ( 13 ), a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló, 1993. október 12-i 2847/93/EGK tanácsi rendeletre ( 14 ), a különleges halászati engedélyekre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 1994. június 27-i 1627/94/EK tanácsi rendeletre ( 15 ), a halászati erőforrásoknak a fiatal tengeri élőlények védelmét biztosító technikai intézkedések révén történő megóvásáról szóló, 1998. március 30-i 850/98/EK tanácsi rendeletre ( 16 ), a közvetlen emberi fogyasztáson kívüli ipari célokra felhasznált hering kirakodásának feltételeiről szóló, 1998. június 29-i 1434/98/EK tanácsi rendeletre ( 17 ), a mélytengeri állományok halászatára vonatkozó különleges hozzáférési követelmények és kapcsolódó feltételek megállapításáról szóló, 2002. december 16-i 2347/2002/EK tanácsi rendeletre ( 18 ), az egyes közösségi halászati területekre és erőforrásokra vonatkozó halászati erőkifejtések irányításáról szóló, 2003. november 4-i 1954/2003/EK tanácsi rendeletre ( 19 ), a műholdas hajómegfigyelési rendszerekre vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2003. december 18-i 2244/2003/EK bizottsági rendeletre ( 20 ), az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászati tevékenységekre vonatkozó bizonyos ellenőrző intézkedések megállapításáról szóló, 2004. március 22-i 601/2004/EK tanácsi rendeletre ( 21 ), a 811/2004/EK rendeletre, a grönlandi laposhalra vonatkozó helyreállítási tervnek az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet keretében történő létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2115/2005/EK tanácsi rendeletre ( 22 ), a 2166/2005/EK rendeletre, a 388/2006/EK rendeletre, a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről szóló, 2006. december 21-i 1967/2006/EK tanácsi rendeletre ( 23 ), az 509/2007/EK rendeletre, a hosszú távon vándorló fajok egyes állományainak védelmét célzó technikai intézkedések megállapításáról és a 973/2001/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. május 7-i 520/2007/EK tanácsi rendeletre ( 24 ), a 676/2007/EK rendeletre, az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet szabályozási területén alkalmazandó védelmi és végrehajtási intézkedések megállapításáról szóló, 2007. október 22-i 1386/2007/EK tanácsi rendeletre ( 25 ), a közösségi halászhajók közösségi vizeken kívül folytatott halászati tevékenységeinek engedélyezéséről és a harmadik országok hajóinak közösségi vizekhez való hozzáféréséről szóló, 2008. szeptember 29-i 1006/2008/EK tanácsi rendeletre ( 26 ), az 1300/2008/EK rendeletre, az 1342/2008/EK rendeletre és a közösségi halászhajók egyes mélytengeri halállományokra vonatkozó halászati lehetőségeinek a 2009. és 2010. évre történő meghatározásáról szóló, 2008. november 28-i 1359/2008/EK rendeletre ( 27 ).

(7)

Egyértelművé kell tenni, hogy e rendelet abban az esetben alkalmazandó, ha a kizárólag tudományos kutatások céljából folytatott halászati műveletek során fogott tengeri élőlényeket értékesítik, tárolják, illetve eladásra kiállítják vagy felkínálják.

(8)

A Nemzetközi Tengerkutatási Tanács (ICES) szakvéleményét követve az ICES VIII övezetben fenn kell tartani az ideiglenes rendszert a szardellára vonatkozó fogási korlátozások szabályozására. A 2008 első felében begyűjtött tudományos adatok, valamint a szardellára vonatkozó többéves helyreállítási tervekkel kapcsolatos megbeszélések fényében a Bizottság az ICES VIII övezet tekintetében meghatározza a szardellaállomány fogási korlátozásait.

(9)

Az ICES szakvéleményét követve fenn kell tartani és felül kell vizsgálni a homokiangolna-félékre vonatkozó halászati erőkifejtés szabályozási rendszerét az ICES IIIa és IV övezetben, valamint az ICES IIa övezet közösségi vizein.

(10)

Ez a rendelet új halászati lehetőségeket rögzít és oszt el a valódi rájafélék vonatkozásában a VIId., IIIa., VIa-b., VIIa-c., e-k., VIII. és a IX. területen. Ezen új halászati lehetőségek elosztására objektív kritériumokon alapuló módszert kell megállapítani az egyes érintett tagállamok érdekeinek szem előtt tartásával. Ennek érdekében célszerű figyelembe venni az egyes érintett tagállamoknak az említett területek vonatkozásában e fajokkal kapcsolatos, közelmúltbeli és kellően hosszú időszakot lefedő kirakodási jelentéseit.

(11)

Az ICES által kibocsátott legutóbbi tudományos szakvéleményre figyelemmel átmeneti intézkedésként tovább kell csökkenteni az egyes mélytengeri fajokra irányuló halászati erőkifejtést.

(12)

A 2371/2002/EK rendelet 20. cikke alapján a Tanácsra hárul a fogási és/vagy halászati erőkifejtési korlátozásokhoz kapcsolódó feltételek megállapítása. A tudományos szakvélemények rámutatnak arra, hogy a megegyezés szerinti teljes kifogható mennyiségeken felüli fogások meghiúsítják a halászati műveletek fenntarthatóságát. Ezért meg kell állapítani azokat a kapcsolódó feltételeket, amelyek a kölcsönösen elfogadott halászati lehetőségek hatékonyabb végrehajtását fogják eredményezni.

(13)

A 847/96/EK rendelet 2. cikkével összhangban meg kell határozni a fenti cikkben említett intézkedések hatálya alá tartozó állományokat.

(14)

A halászati kapcsolatokra vonatkozó megállapodásokban vagy jegyzőkönyvekben előírt eljárásokkal összhangban a Közösség a halászati jogokról konzultációkat tartott Norvégiával ( 28 ), a Feröer-szigetekkel ( 29 ) és Grönlanddal ( 30 ).

(15)

A Közösség számos halászati szervezet szerződő fele, más szervezetekben pedig együttműködő nem szerződő félként vesz részt. Ezen túlmenően, a Lengyel Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának feltételeiről szóló okmány értelmében a csatlakozás időpontjától kezdődően a Lengyelország harmadik országokkal kötött korábbi halászati megállapodásainak - így a Bering-tenger középső részén előforduló sávos tőkehalat érintő állománymegőrzésről és gazdálkodásról szóló egyezménynek - az igazgatását a Közösség látja el. E halászati szervezetek javasolták néhány intézkedés 2009 tekintetében történő bevezetését, beleértve az egyes fajokra vonatkozó fogási korlátozásokat és/vagy halászati erőkifejtési korlátozásokat, valamint más ehhez kapcsolódó védelmi és ellenőrzési szabályok megállapítását. Ezeket az ajánlásokat ezért a Közösségnek végre kell hajtania. A halállományok védelmének hatékony előmozdítása érdekében és az ezen intézkedéseket a közösségi jogba átültető, vonatkozó tanácsi jogi aktusok elfogadásáig be kell azokat építeni ebbe a rendeletbe.

(16)

Az Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság (IATTC) 2008-ban tartott éves ülésén nem fogadott el fogási korlátozásokat a sárgaúszójú tonhalra, a nagyszemű tonhalra és a csíkoshasú tonhalra vonatkozóan, ezért - jóllehet a Közösség nem tagja az IATTC-nek - intézkedéseket kell elfogadni az említett szervezet hatáskörébe tartozó erőforrások fenntartható kezelésének biztosítására.

(17)

A Délkelet-atlanti Halászati Szervezet (SEAFO) 2008. évi éves ülésén a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területet illetően fogási korlátozásokat fogadott el két további halállományra, valamint az ENSZ Közgyűlésének fenntartható halászatról szóló 61/105. sz. határozata alapján védelmi intézkedéseket fogadott el a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák védelme érdekében. Ezen intézkedéseket a Közösség a Tanácstól kapott tárgyalási megbízás alapján, a tagállamoknak és az ágazatnak az éves ülésen részt vevő képviselői közreműködésével fogadta el. Ezen intézkedések a Közösség számára 2009-től kötelező erejűek. Ezen intézkedéseket be kell építeni a közösségi jogba.

(18)

A Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Szervezet (SPFO) létrehozására irányuló, 2007 májusában megtartott harmadik nemzetközi ülés során a résztvevők ideiglenes intézkedéseket fogadtak el a Csendes-óceán déli részén a nyílt tengeren és a tengerfenéken folytatott halászati tevékenységek szabályozására. Ezen intézkedéseket be kell építeni a közösségi jogba.

(19)

2008-ban bizonyos feltételek teljesülése esetén engedélyezték a kilowattnapban kifejezett felső határokon alapuló alternatív szabályozási rendszerek alkalmazását azzal a céllal, hogy fokozatosan ezt a rendszert alkalmazzák főszabályként. A kilowattnapban kifejezett felső határokon alapuló szabályozás felé történő általános elmozdulás 2009-ben a tőkehalállományokra vonatkozó hosszú távú tervhez kapcsolódó erőkifejtési korlátozásokra vonatkozik, más erőkifejtés-szabályozási rendszerek esetében azonban a jelenlegi rendszer 2009-ben továbbra is alkalmazható marad azzal, hogy a tagállamok saját belátásuk szerint kilowattnap-alapú rendszert is bevezethetnek.

(20)

A hajómegfigyelési rendszerrel (VMS) kapcsolatos adatok használatára vonatkozóan bizonyos átmeneti rendelkezéseket fenn kell tartani annak érdekében, hogy a halászati erőkifejtés szabályozásának nyomon követése, ellenőrzése és felügyelete hatékonyabb és eredményesebb legyen.

(21)

Az 509/2007/EK rendeletben a közönséges nyelvhalra előírt halászati erőkifejtési korlátozásoknak az említett rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerinti kiigazítására alternatív megoldásokat kell kidolgozni annak érdekében, hogy a halászati erőkifejtés szabályozása a teljes kifogható mennyiségekkel összhangban történjék.

(22)

A 676/2007/EK rendeletben a sima lepényhalra és közönséges nyelvhalra előírt halászati erőkifejtési korlátozásoknak az említett rendelet 9. cikkének (2) bekezdése szerinti kiigazítására alternatív megoldásokat kell kidolgozni annak érdekében, hogy a halászati erőkifejtés szabályozása a teljes kifogható mennyiségekkel összhangban történjék.

(23)

Az Északi-tengeren, a Skagerrakban és a Nyugati-csatornában, az Ír-tengeren és a Skóciától nyugatra fekvő területen található tőkehalállományok, valamint a szürke tőkehal és a norvég homár ICES VIIIc és IXa övezetben található állományai esetében a gazdálkodási rendszeren belül ki kell igazítani a megengedett erőkifejtési szinteket.

(24)

A halállományok védelméhez való hozzájárulás érdekében 2009-ben indokolt végrehajtani bizonyos, a halászat ellenőrzésére és technikai feltételeire vonatkozó kiegészítő intézkedéseket.

(25)

A további tudományos elemzések és az érdekelt felekkel 2008-ban tartott konzultációk alapján a fogási korlátozásokon túlmenően intézkedni kell a kék menyhal célzott halászatának és járulékos fogásának szabályozásáról annak érdekében, hogy az ICES VIa övezetben védjék e faj ívó rajait.

(26)

A tudományos vizsgálatok kimutatták, hogy az ICES VIa, VIb, VIIb, VIIc, VIIj, VIIk, VIII, IX, X és XII övezetben a kopoltyúhálókkal és állítóhálókkal folytatott halászat komoly veszélyt jelent a mélytengeri fajokra. Mindazonáltal a végleges intézkedések elfogadásáig olyan átmeneti intézkedéseket indokolt alkalmazni, amelyek bizonyos feltételek teljesülése esetén engedélyezik az említett halászati tevékenységek folytatását.

(27)

Az Európai Közösség és Norvégia közötti, a következtetések kölcsönösen elfogadott 2008. december 10-i jegyzőkönyvével összhangban az Északi-tengeren a tőkehal visszadobásának csökkentésére irányuló, a vontatott halászeszközök szelektivitásának növelését szolgáló technikai intézkedések vizsgálatát 2009 első felében folytatni kell.

(28)

A szürketőkehal- és norvéghomár-állományok fenntartható kiaknázása és a visszadobás gyakorlatának visszaszorítása érdekében az ICES VIIIa, VIIIb és a VIIId övezetben engedélyezni kell a szelektív halászeszközökkel kapcsolatos legújabb fejlesztések alkalmazását.

(29)

Egyes, halászati tilalom alá eső, a norvég homár faj védelmére kijelölt területeken engedélyezni kell olyan halászeszközök használatát, amelyekkel norvég homár nem fogható.

(30)

A halászati tudományos, műszaki és gazdasági bizottság (HTMGB) szakvéleményére is figyelemmel az ICES VIa övezetben nincs szükség a hering egyes ívási területeinek halászati tilalom alá helyezésére a faj fenntartható halászatának biztosítása érdekében.

(31)

A polipállomány megőrzése, és különösen a fiatal egyedek védelméhez való hozzájárulás érdekében 2009-ben változatlanul kell hagyni a Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság (CECAF) hatáskörébe tartozó övezetben előforduló, harmadik országok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó tengeri vizeken fogott polip legkisebb kifogható méretére vonatkozó meghatározást mindaddig, amíg elfogadásra nem kerül a 850/98/EK rendeletet módosító rendelet.

(32)

A HTMGB véleményére figyelemmel, 2009-ben bizonyos feltételek mellett engedélyezhető a merevítőrudas vonóhálóval, elektromos áram felhasználásával az ICES IVc övezetben és a IVb övezet déli részén folytatott halászat.

(33)

Annak biztosítására, hogy a kék puha tőkehalnak a harmadik országok hajói által a közösségi vizekben zsákmányolt fogásai pontosan nyilvántarthatók legyenek, fenn kell tartani az e hajók ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseket.

(34)

A közösségi halászok megélhetésének biztosítása érdekében, valamint a halászati erőforrások veszélyeztetésének és a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó, halfogási korlátozások hatálya alá tartozó vizeken tartózkodó közösségi hajókon és a közösségi vizeken alkalmazandó halászati lehetőségeknek és kapcsolódó feltételeknek a 2008. évre történő meghatározásáról szóló, 2008. január 16-i 40/2008/EK tanácsi rendelet ( 31 ) elévülése kapcsán felmerülő lehetséges nehézségeknek az elkerülése érdekében elengedhetetlen e halászterületek 2009. január 1-jei megnyitása, valamint az említett rendelet egyes rendelkezéseinek hatályban tartása 2009 januárjában. Az ügy sürgősségére való tekintettel haladéktalanul kivételt kell biztosítani az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződésekhez csatolt, a nemzeti parlamenteknek az Európai Unióban betöltött szerepéről szóló jegyzőkönyv I. címének 3. cikkében említett hathetes időszak alól,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a 2009. évre meghatározza a bizonyos halállományokra és halállománycsoportokra vonatkozó halászati lehetőségeket, valamint az ilyen halászati lehetőségek felhasználásának kapcsolódó feltételeit.

A rendelet továbbá bizonyos erőkifejtési korlátozásokat és azokhoz kapcsolódó feltételeket állapít meg 2010. januárra vonatkozóan, továbbá egyes antarktiszi állományok esetében megállapítja az IE. mellékletben meghatározott időszakra vonatkozó halászati lehetőségeket és egyedi feltételeket.

2. cikk

Hatály

(1) Eltérő rendelkezés hiányában ez a rendelet a következőkre alkalmazandó:

a) a közösségi halászhajók (a továbbiakban: közösségi hajók); és

b) a harmadik országok lobogója alatt a közösségi vizeken (EK-vizek) közlekedő, harmadik országokban lajstromozott halászhajók (a továbbiakban: harmadik országbeli halászhajók).

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, e rendelet előírásai - a III. melléklet 4.2. pontjának, valamint a XI. melléklet 1. lábjegyzetének kivételével - nem vonatkoznak azon, kizárólag tudományos célú, a lobogó szerinti tagállam engedélyével és annak felügyelete alatt folytatott halászati tevékenységekre, amelyekről előre tájékoztatták a Bizottságot és azt a tagállamot, amelynek vizein a kutatást végzik. A tudományos kutatások céljából halászati tevékenységet folytató tagállamoknak az említett halászati tevékenységekből származó minden fogásról tájékoztatniuk kell a Bizottságot, azt a tagállamot, amelynek vizein a kutatást végzik, az ICES-t, valamint a HTMGB-t.

3. cikk

Fogalommeghatározások

A 2371/2002/EK rendelet 3. cikkében megállapított fogalommeghatározásokon túlmenően, e rendelet alkalmazásában:

a) "teljes kifogható mennyiség" (TAC): valamennyi állományból évente kifogható és kirakodható mennyiség;

b) "kvóta": a Közösség, a tagállamok vagy harmadik országok részére kiosztott teljes kifogható mennyiség aránya;

c) "nemzetközi vizek": a bármely állam felségterületén vagy joghatóságán kívüli vizek.

4. cikk

Halászati övezetek

E rendelet alkalmazásában:

a) "ICES-övezetek" (ICES, Nemzetközi Tengerkutatási Tanács): a 3880/91/EGK rendelet meghatározása szerinti övezetek;

b) "Skagerrak": a nyugaton a Hanstholm világítótoronytól a Lindesnes világítótoronyig, délen a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig húzott vonallal határolt terület;

c) "Kattegat": északon a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig, és délen Hasenretől Gnibens Spidsig, Korshage-től Spodsbjergig és Gilbjerg Hovedtől Kullenig húzott vonallal határolt terület;

d) "Cádizi-öböl": az ICES IXa övezetnek a nyugati hosszúság 7°23′48′-től keletre eső része;

e) "GFCM-övezet" (GFCM, Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottság): az Európai Közösségnek a Földközi-tengeri Általános Halászati Bizottsághoz történő csatlakozásáról szóló, 1998. június 16-i 98/416/EK tanácsi határozat ( 32 ) meghatározása szerinti övezet;

f) "CECAF-övezetek" (CECAF, Kelet-közép-atlanti-óceán, azaz a FAO 34. fő halászati övezete): az Atlanti-óceán északi részén kívüli egyes területeken halászatot folytató tagállamok által a névleges fogási statisztikák benyújtásáról szóló, 1995. október 23-i 2597/95/EK tanácsi rendelet ( 33 ) meghatározása szerinti övezetek;

g) "a NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület": az északkelet-atlanti halászatban folytatandó jövőbeni többoldalú halászati együttműködésről szóló egyezmény megkötéséről szóló, 1981. július 13-i 81/608/EGK tanácsi határozat ( 34 ) mellékletében foglalt egyezmény 1. cikkében meghatározott vizek;

h) "NEAFC szabályozási terület": a NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek a NEAFC szerződő feleinek joghatóságán kívüli vizei;

i) "NAFO-övezetek" (NAFO, Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet): az Atlanti-óceán északnyugati részén halászatot folytató tagállamok fogási és tevékenységi statisztikájának benyújtásáról szóló, 1993. június 30-i 2018/93/EK tanácsi rendelet ( 35 ) meghatározása szerinti övezetek;

j) "NAFO szabályozási terület": az Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet (NAFO) létrehozásáról szóló egyezmény hatálya alá tartozó területnek a parti államok felségterületén vagy joghatóságán kívüli része;

k) "SEAFO-övezetek" (SEAFO, Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet): az Atlanti-óceán délkeleti körzetében található halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezménynek az Európai Közösség által történő megkötéséről szóló 2002. július 22-i 2002/738/EK tanácsi határozat ( 36 ) meghatározása szerinti övezetek;

l) "ICCAT-övezet" (ICCAT, az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság): a Közösségnek az 1984. július 10-én Párizsban aláírt, az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezmény részes államai meghatalmazottai konferenciájának záróokmányához csatolt jegyzőkönyvvel módosított egyezményhez történő csatlakozásáról szóló, 1986. június 9-i 86/238/EGK tanácsi határozat ( 37 ) meghatározása szerinti övezet;

m) "CCAMLR-övezetek" (CCAMLR, az Antarktisz tengeri élővilágának védelméről szóló egyezmény): a 601/2004/EK rendelet meghatározása szerinti övezetek;

n) "IATTC-övezet" (IATTC, az Amerika-közi trópusi tonhalról szóló egyezmény): az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerika-közi Trópusi Tonhalbizottság megerősítéséről szóló egyezménynek az Európai Közösség nevében történő megkötéséről szóló, 2006. május 22-i 2006/539/EK tanácsi határozat ( 38 ) meghatározása szerinti övezet;

o) "IOTC-övezet" (IOTC, Indiai-óceáni Tonhalbizottság): a Közösségnek az Indiai-óceáni Tonhalbizottság létrehozásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló, 1995. szeptember 18-i 95/399/EK tanácsi határozat ( 39 ) meghatározása szerinti övezet;

p) "SPFO-terület" (SPFO, Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet): az Egyenlítőtől délre, a CCAMRL-egyezmény hatálya alá tartozó területtől északra, az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírásáról szóló, 2006. július 6-i 2006/496/EK tanácsi határozat ( 40 ) meghatározása szerinti, a SIOFA-egyezmény hatálya alá tartozó területtől keletre, valamint a dél-amerikai államok halászati joghatóságától nyugatra eső nyílt tengeri terület;

q) "WCPFC-övezet" (WCPFC, a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében folytatott halászatokról szóló egyezmény): a Közösségnek a Csendes-óceán nyugati és középső körzetében található, hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló egyezményhez való csatlakozásáról szóló, 2004. április 26-i 2005/75/EK tanácsi határozat ( 41 ) meghatározása szerinti övezet;

r) "a Bering-tenger nyílt tengeri része": a Bering-tenger nyílt tengeri területe, amely kívül esik a Bering-tenger partján fekvő államok parti tengerei szélességének méréséhez használt alapvonalaktól számított 200 tengeri mérföldes sávon.

II. FEJEZET

A KÖZÖSSÉGI HAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI ÉS A KAPCSOLÓDÓ FELTÉTELEK

5. cikk

Fogási korlátozások és a kifogható mennyiségek elosztása

(1) A közösségi vizeken vagy bizonyos nem közösségi vizeken tartózkodó közösségi hajókra vonatkozó fogási korlátozásokat, a kifogható mennyiségek tagállamok közötti elosztását, valamint a 847/96/EK rendelet 2. cikke szerinti kiegészítő feltételeket az I. melléklet határozza meg.

(2) A közösségi hajók számára engedélyezett a halászat a Feröer szigetek, Grönland, Izland és Norvégia halászati joghatósága alá tartozó vizeken, valamint a Jan Mayen körüli halászati övezetben az I. mellékletben megállapított kvóta keretein belül, a 11., 20. és 21. cikkben meghatározott feltételekre is figyelemmel.

(3) A Bizottság a IID. melléklet 6. pontjában megállapított szabályok szerint meghatározza a homokiangolna-félék halászatára vonatkozó fogási korlátozásokat az ICES IIIa és IV övezet, valamint az ICES IIa övezet közösségi vizei tekintetében.

(4) A Bizottság az ICES V és XIV övezet grönlandi vizei tekintetében a kapelánra vonatkozó közösségi fogási korlátozásokat a teljes kifogható kapelánmennyiség 7,7 %-ában rögzíti, amint a teljes kifogható mennyiséget megállapították.

(5) A 2009 első felében begyűjtött tudományos adatok alapján a Bizottság a 2371/2002/EK rendelet 30. cikke (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően felülvizsgálhatja az ICES IIIa övezet, valamint az ICES IIa és IV övezet közösségi vizei tekintetében a norvég tőkehalállományra, továbbá az ICES IIa és IV övezet közösségi vizei tekintetében a sprattállományra vonatkozó fogási korlátozásokat.

(6) A 2009 első felében összegyűjtött tudományos adatok alapján a Bizottság a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően az ICES VIII övezet tekintetében meghatározza a szardellaállományra vonatkozó fogási korlátozásokat.

(7) A norvégtőkehal-állomány (5) bekezdés szerinti felülvizsgálatának következményeként, a norvég tőkehal ipari járulékos fogásainak figyelembevétele érdekében és a 2008 első félévében összegyűjtött tudományos adatokra figyelemmel a Bizottság a 2371/2002/EK rendelet 30. cikke (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően felülvizsgálhatja az ICES IIIa övezet, az ICES IV övezet és az ICES IIa övezet közösségi vizei tekintetében a vékonybajszú tőkehalállományra, illetve az ICES IIIa övezet, az ICES IIIb, IIIc és IIId övezet közösségi vizei, az ICES IV övezet és az ICES IIa övezet közösségi vizei tekintetében a foltostőkehal-állományra alkalmazandó fogási korlátozásokat.

6. cikk

Tilalom hatálya alá tartozó fajok

A közösségi hajók számára minden közösségi és nem közösségi vízen tilos a következő fajok halászata, fedélzeten való tárolása, átrakodása és kirakodása:

- óriáscápa (Cetorhinus maximus)

- fehér cápa (Carcharodon carcharias).

7. cikk

Az elosztásra vonatkozó különös rendelkezések

(1) A halászati lehetőségeknek az I. mellékletben előírt, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:

a) a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b) a 2847/93/EGK rendelet 21. cikkének (4) bekezdése, 23. cikkének (1) bekezdése és 32. cikkének (2) bekezdése, a 2371/2002/EK rendelet 23. cikkének (4) bekezdése, illetve az 1006/2008/EK rendelet 10. cikkének (4) bekezdése szerinti újraelosztások;

c) a 847/96/EK rendelet 3. cikke szerint engedélyezett további kirakodások;

d) a 847/96/EK rendelet 4. cikkével összhangban visszatartott mennyiségek;

e) a 847/96/EK rendelet 5. cikke szerinti levonások.

(2) A 2010-re átcsoportosítandó kvóták visszatartása céljából a 847/96/EK rendelet 4. cikkének (2) bekezdése - az említett rendelettől eltérve - valamennyi olyan állományra alkalmazandó, amelyre analitikai TAC vonatkozik.

8. cikk

A halászati erőkifejtés korlátozásai és az állománygazdálkodás kapcsolódó feltételei

(1) A halászati erőkifejtési korlátozásokat és kapcsolódó feltételeket 2009. február 1-jétől2010. január 31-ig a következők szerint kell alkalmazni:

a) a IIA. melléklet a Kattegat, a Skagerrak területén és az ICES IV, VIa, VIIa, VIId övezetben, valamint az ICES IIa és Vb övezet közösségi vizeiben előforduló egyes állományokkal való gazdálkodásra vonatkozik;

b) a IIB. melléklet az ICES VIIIc és IXa övezetben - a Cádizi-öböl kivételével - előforduló szürke tőkehal és a norvég homár állományaival való gazdálkodásra vonatkozik;

c) a IIC. melléklet az ICES VIIe övezetben előforduló nyelvhalállományokkal való gazdálkodásra vonatkozik;

d) a IID. melléklet az ICES IIIa és IV övezetben, valamint az ICES IIa övezet közösségi vizeiben előforduló homoki angolnafélék állományaival való gazdálkodásra vonatkozik.

(2) A 2009. január 1-je és 2009. január 31-e közötti időszakban az (1) bekezdésben említett állományok tekintetében a 40/2007/EK rendelet IIA., IIB., IIC. és IID. mellékletében meghatározott halászati erőkifejtés és a kapcsolódó feltételek továbbra is alkalmazandók.

(3) A Bizottság a IID. melléklet 4. és 5. pontjában megállapított szabályok szerint 2009-re meghatározza a homoki angolna halászatára vonatkozó halászati erőkifejtést az ICES IIIa és IV övezetben, valamint az ICES IIa övezet közösségi vizein.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a kikötőn kívül töltött napok kilowattnapban mért, 2009-es halászati erőkifejtési szintjei a mélytengeri halászati engedéllyel rendelkező hajók esetében - olyan utak során, amikor a hajók mélytengeri halászati engedéllyel rendelkeztek, és/vagy a 2347/2002/EK rendelet I. és II. mellékletében felsorolt mélytengeri fajokat fogtak ki - nem haladják meg az érintett tagállam hajói által 2003-ban kifejtett átlagos éves halászati erőkifejtés 65 %-át. Ezt a bekezdést kizárólag azokra a halászati utakra kell alkalmazni, amelyek során több mint 100 kg tömegű, az aranylazactól eltérő mélytengeri fajhoz tartozó zsákmányt fogtak ki.

9. cikk

A fogások és járulékos fogások kirakodásának feltételei

(1) A fogási korlátozások hatálya alá tartozó állományokból származó halak csak akkor tárolhatók a fedélzeten, illetve csak akkor rakodhatók ki, ha:

a) a fogásokat egy kvótával rendelkező tagállam hajói zsákmányolták, és ez a kvóta még nincs kimerítve; vagy

b) a fogások egy olyan közösségi részesedés részét képezik, amelyet nem osztottak el kvótaként a tagállamok között, és ez a részesedés még nincs kimerítve.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a következő halfélék akkor is a fedélzeten tárolhatók vagy kirakodhatók, ha az adott tagállam nem rendelkezik kvótával, illetve a kvótákat vagy részesedéseket kimerítették:

a) a hering és a makréla kivételével azok a fajok, amelyeket

i. más fajokkal vegyesen zsákmányolnak olyan hálókkal, amelyek szembősége a 850/98/EK rendelet 4. cikkével összhangban 32 mm-nél kisebb; és

ii. sem a fedélzeten, sem a kirakodás során nem válogatnak szét;

vagy

b) makréla, amennyiben

i. fattyúmakrélával és szardíniával vegyesen fogják ki;

ii. a fogások tömege nem haladja meg a fedélzeten tárolt makréla, fattyúmakréla és szardínia össztömegének 10 %-át; és

iii. a fogásokat sem a fedélzeten, sem a kirakodás során nem válogatják szét.

(3) Minden fogást be kell számítani a kvótába vagy - amennyiben a közösségi részesedést nem osztották fel kvótákra a tagállamok között - a közösségi részesedésbe, a (2) bekezdés rendelkezései szerint végrehajtott fogások kivételével.

(4) A járulékos fogások százalékának meghatározása és e fogások kezelése a 850/98/EK rendelet 4. és 11. cikkének megfelelően történik.

10. cikk

Az ICES IIIa, IV és VIId övezetben, valamint az ICES IIa övezet közösségi vizeiben zsákmányolt, szétválogatás nélkül kirakodott fogások

(1) Az 1434/98/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése, amely bizonyos feltételek mellett a hering fedélzeten való tartásának tilalmáról rendelkezik, nem vonatkozik az ICES IIIa, IV és VIId övezetben és az ICES IIa övezet közösségi vizein fogott heringre.

(2) Amennyiben egy tagállam heringre vonatkozó fogási korlátozásai kimerülnek az ICES IIIa, IV és VIId övezetben, valamint az ICES IIa övezet közösségi vizein, tilos a szétválogatás nélküli, heringet tartalmazó fogások kirakodása a vonatkozó fogási korlátozások hatálya alá tartozó halászterületeken halászó, az adott tagállam lobogója alatt közlekedő, a Közösségben lajstromozott hajók számára.

(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az ICES IIIa, IV és VIId övezetben, valamint az ICES IIa övezet közösségi vizein zsákmányolt fajok, szétválogatás nélkül kirakodott fogásainak hatékony ellenőrzésére megfelelő mintavételi program kerüljön végrehajtásra.

(4) Az ICES IIIa, IV és VIId övezetben, valamint az ICES IIa övezet közösségi vizein zsákmányolt, szétválogatás nélküli fogások csak olyan kikötőben vagy kirakodóhelyen szállíthatók partra, ahol az (3) bekezdésben említett mintavételi programot alkalmazzák.

11. cikk

Hozzáférési korlátozások

Közösségi hajók a Skagerrak területén Norvégia alapvonalaitól számított 12 tengeri mérföldön belül nem halászhatnak. A Dánia vagy Svédország lobogója alatt közlekedő hajók számára azonban a Norvégia alapvonalaitól számított négy tengeri mérföldig engedélyezett a halászatot.

12. cikk

A szembőség és a fonalvastagság meghatározása

A közösségi halászhajók közösségi ellenőrök, bizottsági ellenőrök és nemzeti ellenőrök által történő vizsgálata esetében a halók szembőségét és fonálvastagságát a 850/98/EK tanácsi rendelet alkalmazásában a halászhálók szembőségének meghatározására és fonalvastagságának vizsgálatára irányadó részletes végrehajtási szabályok megállapításáról szóló, 2008. június 10-i 517/2008/EK bizottsági rendelettel ( 42 ) összhangban kell megállapítani.

13. cikk

Átmeneti technikai és ellenőrző intézkedések

A közösségi hajókra vonatkozó átmeneti technikai és ellenőrző intézkedéseket a III. melléklet állapítja meg.

III. FEJEZET

A HARMADIK ORSZÁGBELI HALÁSZHAJÓKRA VONATKOZÓ FOGÁSI KORLÁTOZÁSOK ÉS A KAPCSOLÓDÓ FELTÉTELEK

14. cikk

Engedélyezés

A Venezuela vagy Norvégia lobogója alatt közlekedő halászhajók és a Feröer-szigeteken lajstromozott halászhajók számára az I. mellékletben meghatározott fogási korlátozások keretein belül engedélyezett a közösségi vizeken folytatott halászat, az 1006/2008/EK rendelet III. fejezetében, valamint az e rendelet 15-18. és 22-27. cikkében előírt feltételekre is figyelemmel.

15. cikk

Tilalom hatálya alá tartozó fajok

Harmadik országok halászhajói számára közösségi vizeken tilos a következő fajok halászata, fedélzeten való tartása, átrakodása és kirakodása:

- óriáscápa (Cetorhinus maximus)

- fehér cápa (Carcharodon carcharias).

16. cikk

Földrajzi korlátozások

(1) A Norvégia lobogója alatt közlekedő, illetve a Feröer-szigeteken lajstromozott hajók számára a halászat a tagállamok alapvonalától számított 12 tengeri mérföldtől a tenger felé 200 tengeri mérföldig húzódó övezet azon részeire korlátozódik, amelyek az ICES IV övezetben, a Kattegaton és az Atlanti-óceánon az é. sz. 43° 00′-től északra találhatók, a 2371/2002/EK rendelet 18. cikkében említett terület kivételével.

(2) A Norvégia lobogója alatt közlekedő hajók számára a halászat a Skagerrak területén a Dánia és Svédország alapvonalaitól számított négy tengeri mérföldes távolságtól a tenger felé engedélyezett.

(3) A Venezuela lobogója alatt közlekedő hajók számára a halászat a Francia Guyana alapvonalaitól számított 12 tengeri mérföldtől a tenger felé 200 tengeri mérföldig húzódó övezetre korlátozódik.

17. cikk

Áthaladás a közösségi vizeken

A közösségi vizeken áthaladó harmadik országbeli hajóknak hálóikat az alábbi feltételek szerint kell elhelyezniük, úgy, hogy azokat ne lehessen könnyen használatba venni:

a) a hálókat, súlyokat és a hasonló eszközöket külön kell választani a vonóhálólemezektől, valamint a vonó- és vontatóhuzaloktól és kötelektől;

b) a fedélzeten vagy afelett található hálókat biztonságosan oda kell erősíteni a fedélzeti felépítmény valamelyik pontjához.

18. cikk

A fogások és járulékos fogások kirakodásának feltételei

A fogási korlátozások hatálya alá tartozó állományokból származó halakat nem lehet a hajón tartani vagy kirakodni, kivéve, ha a fogást egy kvótával rendelkező harmadik ország hajója zsákmányolta, és az említett kvóta még nem merült ki.

19. cikk

Átmeneti technikai és ellenőrző intézkedések

A harmadik országbeli halászhajókra vonatkozó átmeneti technikai és ellenőrző intézkedéseket a III. melléklet állapítja meg.

IV. FEJEZET

A KÖZÖSSÉGI HAJÓK HALÁSZATI ENGEDÉLYEI

20. cikk

Halászati engedélyek és a kapcsolódó feltételek

(1) A Norvégia északi-tengeri vizein halászati tevékenységet folytató alábbi hajók mentesülnek a halászati engedély birtoklásának az 1006/2008/EK rendelet 3. cikkében foglaltak szerinti kötelezettsége alól:

a) 200 BT vagy annál kisebb űrtartalmú hajók;

b) emberi fogyasztásra szánt, a makrélától eltérő fajokra halászó hajók; vagy

c) a Svédország lobogója alatt közlekedő hajók, a bevett gyakorlattal összhangban.

(2) A halászati engedélyek maximális számát és a harmadik országok vizein halászó közösségi hajókra vonatkozó egyéb kapcsolódó feltételeket a IV. melléklet I. része rögzíti.

(3) Ha 2371/2002/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdése alapján valamelyik tagállam a IV. melléklet I. részében említett halászterületek vonatkozásában átadja kvótáját egy másik tagállamnak (kvótacsere), az átadáskor a halászati engedélyeket is a megfelelő módon át kell adnia, és erről értesíteni kell a Bizottságot. A IV. melléklet I. részében említett egyes halászterületekre vonatkozó halászati engedélyek teljes számát azonban nem lehet túllépni.

(4) A közösségi hajók betartják a tevékenységük szerinti övezetre irányadó védelmi és ellenőrző intézkedéseket és minden más rendelkezést.

21. cikk

Feröer-szigetek

A Feröer-szigetek vizein valamely faj célzott halászatára engedéllyel rendelkező közösségi hajók másik fajra is folytathatnak célzott halászatot, amennyiben a Feröer-szigetek hatóságait erről előzetesen értesítik.

V. FEJEZET

A HARMADIK ORSZÁGBELI HALÁSZHAJÓK HALÁSZATI ENGEDÉLYEI

22. cikk

Halászati engedély birtoklásának kötelezettsége

(1) Az 1006/2008/EK rendelet 18. cikkében foglaltaknak megfelelően a Norvégia lobogója alatt közlekedő, 200 BT-nél kisebb halászhajók a közösségi vizeken folytatott halászati tevékenység végzése során mentesülnek a halászati engedély birtoklásának kötelezettsége alól.

(2) A harmadik országbeli hajók részére a közösségi vizeken végzett halászati tevékenységekre kiadott halászati engedélyt a fedélzeten kell tartani. A Feröer-szigeteken vagy Norvégiában lajstromozott halászhajók mentesülnek e kötelezettség alól.

23. cikk

Halászati engedély iránti kérelem

Az 1006/2008/EK rendelet 19. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül a valamely harmadik ország hatósága által a Bizottságnak küldött halászati engedély iránti kérelem tartalmazza a következő információkat:

a) a hajó neve;

b) lajstromozási száma;

c) külső azonosító betűk és számok;

d) lajstromozás szerinti kikötő;

e) a tulajdonos vagy bérlő neve és címe;

f) bruttó űrtartalom és teljes hossz;

g) motorteljesítmény;

h) hívójel és rádiófrekvencia;

i) tervezett halászati módszer;

j) tervezett halászterület;

k) a halászat tervezett célfajai;

l) az időszak, amelyre az engedélyt kérik.

24. cikk

A halászati engedélyek száma

A halászati engedélyek maximális számát és a közösségi vizeken halászó harmadik országbeli hajókra vonatkozó egyéb kapcsolódó feltételeket a IV. melléklet II. része állapítja meg.

25. cikk

Érvénytelenítés

Az 1006/2008/EK rendelet III. fejezetének sérelme nélkül a halászati engedélyek érvényteleníthetők új halászati engedélyek kiadása érdekében. Az érvénytelenítés az új halászati engedélyek Bizottság általi kibocsátását megelőző napon lép hatályba. Az új halászati engedélyek kiállításuk napjától érvényesek.

26. cikk

A halászati engedély birtokosának kötelezettségei

(1) Az 1006/2008/EK rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében megállapított valamennyi adatküldési kötelezettség betartásán túlmenően a harmadik országbeli halászhajók hajónaplót vezetnek, amelybe bejegyzik az V. melléklet I. részében meghatározott információkat.

(2) Az 1006/2008/EK rendelet 23. cikkével összhangban történő adatküldés során a harmadik országbeli halászhajók az említett mellékletben megállapított szabályoknak megfelelően továbbítják a Bizottságnak a VI. mellékletben meghatározott információkat.

(3) A (2) bekezdés nem vonatkozik az ICES IIIa övezetében halászó, Norvégia lobogója alatt közlekedő hajókra.

27. cikk

A Francia Guyanára vonatkozó különös rendelkezések

(1) Az 1006/2008/EK rendelet III. fejezetében megállapított feltételeken túlmenően a Francia Guyana vizein történő halászatra vonatkozó halászati engedélyek akkor adhatók meg, ha a harmadik országbeli halászhajó tulajdonosa vállalja, hogy a Bizottság kérésére lehetővé teszi egy megfigyelő hajóra szállását.

(2) Az 1006/2008/EK rendelet 23. cikkében megállapított valamennyi adatküldési kötelezettség betartásán túlmenően a Francia Guyana vizein halászó harmadik országbeli halászhajóknak az V. melléklet II. részében megadott mintának megfelelő hajónaplót kell vezetniük. Kérésre a fogási adatokat a francia hatóságokon keresztül továbbítják a Bizottság számára.

VI. FEJEZET

A GFCM-TERÜLETEN FOLYTATOTT HALÁSZATRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

Védelmi intézkedések

28. cikk

Halászati tilalmi időszak megállapítása a halcsoportosulást előidéző eszközöket használó aranymakréla-halászatra vonatkozóan

(1) Az aranymakréla (Coryphaena hippurus) - különösen a kisméretű egyedek - védelme érdekében a halcsoportosulást előidéző eszközöket használó aranymakréla-halászat 2009. január 1-jétől2009. augusztus 14-ig a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó, a VII. mellékletben megállapított terület valamennyi földrajzi alterületén tilos.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben egy tagállam igazolni tudja, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt a lobogója alatt közlekedő halászhajók nem tudták kihasználni a rendes halászati napokat, az adott tagállam átviheti a halcsoportosulást előidéző eszközökkel halászatot folytató hajói által elvesztett napokat a következő év január 31-ig. Azok a tagállamok, amelyek az említett módon napokat szándékoznak átvinni, 2009. január 1-je előtt kérelmet nyújtanak be a Bizottsághoz a 2009. január 1-jétől2009. január 31-ig terjedő halászati tilalmi időszakban halcsoportosulást előidéző eszközökkel történő aranymakréla-halászatra engedélyezett pótlólagos napok igénylése céljából. A kérelemhez csatolni kell:

a) a vonatkozó meteorológiai információkat is tartalmazó jelentést a szóban forgó halászati tevékenység beszüntetésének körülményeiről;

b) a hajó nevét;

c) lajstromozási számát;

d) a közösségi halászflotta-nyilvántartásról szóló, 2003. december 30-i 26/2004/EK bizottsági rendelet ( 43 ) I. mellékletében meghatározott külső azonosító jelzéseket.

(2) A Bizottság a tagállamoktól beérkezett információkat továbbítja a GFCM ügyvezető titkárságára.

(3) A tagállamok 2009. november 1-je előtt jelentést küldenek a Bizottságnak a (2) bekezdésben említett, 2008. évre vonatkozó intézkedések végrehajtásáról.

(4) A tagállamok a VII. mellékletben foglaltak értelmében 2010. január 15-ig jelentést tesznek a Bizottságnak a lobogójuk alatt közlekedő halászhajóik által a GFCM-megállapodás hatálya alá tartozó terület valamennyi földrajzi alterületén 2009 során kirakodott és átrakodott aranymakréla összmennyiségéről.

(4) A Bizottság a tagállamoktól beérkezett információkat továbbítja a GFCM ügyvezető titkárságára.

29. cikk

A sérülékeny mélytengeri élőhelyek védelme érdekében halászati korlátozás alá vont területek kijelölése

(1) Tilos kotróhálós és fenékvonóhálós halászatot folytatni a következő koordinátákat összekötő vonallal körülhatárolt területen:

a) A "Lophelia korallzátony Capo Santa Maria di Leuca térségében" elnevezésű, mélytengeri halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület:

- é. sz. 39° 27,72′, k. h. 18° 10,74′

- é. sz. 39° 27,80′, k. h. 18° 26,68′

- é. sz. 39° 11,16′, k. h. 18° 32,58′

- é. sz. 39° 11,16′, k. h. 18° 04,28′;

b) A "Nílus-delta területén található hideg szénhidrogén-források" elnevezésű, mélytengeri halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület:

- é. sz. 31° 30,00′, k. h. 33° 10,00′

- é. sz. 31° 30,00′, k. h. 34° 00,00′

- é. sz. 34° 00,00′, k. h. 33° 00,00′

- é. sz. 32° 00,00′, k. h. 33° 10,00′;

c) Az "Eratoszthenész-fenékhegy" elnevezésű, mélytengeri halászati korlátozás hatálya alá tartozó terület:

- é. sz. 33° 00,00′, k. h. 32° 00,00′

- é. sz. 33° 00,00′, k. h. 33° 00,00′

- é. sz. 34° 00,00′, k. h. 33° 00,00′

- é. sz. 34° 00,00′, k. h. 32° 00,00′

(2) A tagállamok meghozzák az (1) bekezdésben említett területeken található sérülékeny mélytengeri élőhelyek védelméhez szükséges intézkedéseket, és különösen gondoskodnak arról, hogy az említett területeket megvédjék minden olyan, nem halászati tevékenységből származó hatástól, amely veszélyezteti az ezen élőhelyeket megkülönböztető természeti jellegzetességek megőrzését.

30. cikk

Az egyes helyi és idényjellegű, a Földközi-tengeren folytatott fenékvonóhálós halászati tevékenységek során használt vonóhálók legkisebb szembősége

(1) Az 1967/2006/EK rendelet 8. cikke (1) bekezdésének h) pontjától és 9. cikke (3) bekezdésének 2. pontjától eltérve, a tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő, hajók részére továbbra is engedélyezhetik a zsákvégnél 40 mm-es szembőségű, rombusz alakú szemekből álló hálók használatát olyan helyi vagy idényjellegű, fenékvonóhálós halászati tevékenységek során, amelyek a harmadik országokkal nem megosztott halállományok kiaknázására irányulnak.

(2) Az (1) bekezdés csak azokra a halászati tevékenységekre vonatkozik, amelyeket a tagállamok 2007. január 1-jén hatályos nemzeti jogukkal összhangban hivatalosan engedélyeztek, és nem eredményezheti azt, hogy a halászati erőkifejtés mértéke a 2006. évi szint fölé emelkedjen.

(3) A tagállamok a szokásos informatikai csatornán keresztül 2009. január 15-ig benyújtják a Bizottságnak az (1) bekezdéssel összhangban engedélyezett hajók jegyzékét.

(4) Az engedélyezett hajók jegyzéke tartalmazza:

a) a hajó nevét;

b) a hajó közösségi flotta-nyilvántartási számát (CFR) és külső jelzéseit a 26/2004/EK rendelet I. mellékletében meghatározottak szerint;

c) a valamennyi hajó által végzett engedélyezett halászati tevékenység ismertetését a célfaj(ok), a VII. mellékletben meghatározott halászterület és az alkalmazott halászeszköz technikai szembőség-jellemzőinek tekintetében;

d) az engedélyezett halászati időszakot.

(5) Amennyiben a (4) bekezdésben említett, engedéllyel rendelkező hajók jegyzékében nem történt változtatás a 2008-ban benyújtott jegyzékhez képest, a tagállamok erről 2009. január 15-ig tájékoztatják a Bizottságot.

(6) A Bizottság a tagállamoktól beérkezett információkat továbbítja a GFCM ügyvezető titkárságára.

2. SZAKASZ

A statisztikai mátrixok jelentése

31. cikk

Adatküldés

(1) A tagállamok 2009. június 30-ig benyújtják a GFCM ügyvezető titkárának a X. melléklet szerinti, GFCM statisztikai mátrixban foglalt Task 1.1-re és Task 1.2-re vonatkozó adatokat.

(2) A tagállamok - amennyire lehetséges - 2009. június 30-ig benyújtják a GFCM ügyvezető titkárának a X. melléklet szerinti, GFCM statisztikai mátrixban foglalt Task 1.3-ra, 1.4-re és 1.5-re vonatkozó adatokat.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett adatok benyújtásához a tagállamok a GFCM weboldalán ( 44 ) található GFCM adatbeviteli rendszert használják.

(4) A tagállamok értesítik a Bizottságot az e cikk alapján benyújtott adatokról.

VII. FEJEZET

A NAFO SZABÁLYOZÁSI TERÜLETEN HALÁSZÓ KÖZÖSSÉGI HAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

32. cikk

Fogási jelentés

(1) A grönlandi laposhal halászatára a 2115/2005/EK rendelet 5. cikkével összhangban feljogosított hajó parancsnoka a saját lobogója szerinti tagállam illetékes hatóságainak elektronikus úton fogási jelentést küld, amelyben megadja a grönlandi laposhal hajója által kifogott mennyiségét, beleértve azt is, ha nem volt fogás.

(2) Az (1) bekezdésben előírt jelentést első alkalommal legkésőbb a hajónak a NAFO szabályozási területre történő belépését vagy a halászati út megkezdését követő tizedik nap végén kell elküldeni. Jelentést ötnaponta kell küldeni. Ha úgy ítélik meg, hogy a grönlandi laposhal (1) bekezdés szerint bejelentett fogásai kimerítik a tagállamnak kiosztott kvóta 75 %-át, a hajóparancsnok háromnaponta küld jelentést.

(3) A tagállamok a fogási jelentéseket a kézhezvételt követően továbbítják a Bizottságnak. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja a NAFO titkárságának.

33. cikk

További ellenőrző intézkedések

(1) A grönlandi laposhal halászatára a 2115/2005/EK rendelet 5. cikkével összhangban feljogosított hajók csak abban az esetben léphetnek be a NAFO szabályozási területre, ha a fedélzeten tárolt fogások mennyisége - tekintet nélkül a fajösszetételre - nem éri el az 50 tonnát, illetve ha a halászterülethez való hozzáférést e cikk (2), (3) és a (4) bekezdésével összhangban engedélyezték.

(2) Amennyiben a grönlandi laposhal halászatára a 2115/2005/EK rendelet 5. cikkével összhangban feljogosított hajók 50 tonnányi vagy azt meghaladó mennyiségű olyan fogást szállítanak, amelyet a NAFO szabályozási területen kívül halásztak, a NAFO szabályozási területre való belépés (ENT) előtt legkésőbb 72 órával e-mailben vagy faxon értesítik a NAFO titkárságát a fedélzeten tárolt fogásmennyiségről, a földrajzi helyzetről (szélesség/hosszúság), ahol a hajó a parancsnok becslése szerint megkezdi a halászatot, valamint a megjelölt pontra való megérkezés becsült idejét.

(3) Ha egy ellenőrhajó a (2) bekezdésben említett értesítés megküldését követően jelzi az ellenőrzés végrehajtására irányuló szándékát, az adott halászhajóval közölnie kell az ellenőrzés tervezett helyszínének koordinátáit. Az ellenőrzés helyszíne nem lehet 60 tengeri mérfölddel távolabb attól a ponttól, ahol a hajó a parancsnok becslése szerint megkezdi a halászatot.

(4) Amennyiben a grönlandi laposhal halászatára a 2115/2005/EK rendelet 5. cikkével összhangban feljogosított hajók a NAFO szabályozási területre való belépésig sem a NAFO titkárságától, sem ellenőrhajóktól nem kapnak értesítést arra vonatkozóan, hogy egy ellenőrhajó a (3) bekezdéssel összhangban ellenőrzést kíván végrehajtani, hozzáláthatnak a halászathoz. A halászhajók előzetes ellenőrzés nélkül abban az esetben is megkezdhetik a halászatot, ha az ellenőrhajó nem kezdte meg a halászhajó ellenőrzését három órával ez utóbbinak az ellenőrzési helyszínre történő megérkezése után.

VIII. FEJEZET

A NEAFC-EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TAROZÓ TERÜLETEN TARTÓZKODÓ HARMADIK ORSZÁGBELI HAJÓK ÁLTAL FOGOTT, LEFAGYASZTÁSRA KERÜLŐ HAL KIRAKODÁSÁRA VAGY ÁTRAKODÁSÁRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

34. cikk

A kikötő szerinti illetékes állam hatósága által végzett ellenőrzés

A 2847/93/EGK rendelet és a harmadik országok halászhajóinak a közösségi kikötőkben történő közvetlen kikötésére és fogásaik értékesítésére vonatkozó feltételek megállapításáról szóló, 1994. május 6-i 1093/94/EK tanácsi rendelet ( 45 ) sérelme nélkül, az e fejezetben meghatározott eljárások a harmadik országbeli hajók által a NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen fogott, lefagyasztásra kerülő hal tagállami kikötőkben történő kirakodására vagy átrakodására alkalmazandók.

35. cikk

Kijelölt kikötők

A közösségi vizeken történő kirakodás és átrakodás csak az erre kijelölt kikötőkben engedélyezett.

A tagállamok egy kirakodásra használt helyet vagy egy parthoz közeli helyet jelölnek ki (kijelölt kikötők), ahol engedélyezik a halak 34. cikkben említett kirakodását vagy átrakodását. A tagállamok a 2007-ben kijelölt kikötők jegyzékének bármilyen változásáról, a változások hatályba lépésének időpontja előtt legalább tizenöt nappal értesítik a Bizottságot.

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjának"C" sorozatában közzéteszi és internetes oldalán elérhetővé teszi a kikötők jegyzékét és annak változásait.

36. cikk

A kikötőbe való belépésre vonatkozó előzetes értesítés

(1) A 2847/93/EGK rendelet 28e. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a valamely kikötőbe kirakodás vagy átrakodás céljából belépni szándékozó, a 34. cikkben említettek szerinti halat szállító minden halászhajó parancsnoka vagy annak képviselője legalább három munkanappal várható érkezésük előtt értesíti az adott kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságait.

(2) Az (1) bekezdésben említett értesítéshez csatolni kell a IX. melléklet I. részében található formanyomtatvány megfelelően kitöltött A. részét a következők szerint:

a) a PSC 1. formanyomtatvány használatos abban az esetben, ha a halászhajó saját fogásait szándékozik kirakodni;

b) a PSC 2. formanyomtatvány használatos abban az esetben, ha a halászhajó átrakodási műveletben vett részt. Utóbbi esetben minden egyes átadó hajó tekintetében külön formanyomtatványt kell kitölteni.

(3) A hajók parancsnokai vagy képviselőik érvényteleníthetik az előzetes értesítést azáltal, hogy erről a megérkezés bejelentett becsült időpontja előtt 24 órával értesítik az általuk használni kívánt kikötő illetékes hatóságait. Az értesítéshez mellékelni kell az eredeti PSC1 vagy PSC2 formanyomtatvány másolatát, amelynek a B. részében fel kell tüntetni az "ÉRVÉNYTELEN" szót.

(4) A kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságai haladéktalanul továbbítják a (2) és (3) bekezdésben említett formanyomtatvány egy példányát a halászhajó lobogó szerinti tagállama számára, az átrakodási műveletben részt vevő hajó esetében az átadó hajók szerinti állam(ok) számára, valamint a NEAFC titkárának.

37. cikk

Kirakodásra és átrakodásra vonatkozó engedély

(1) Ki- vagy átrakodásra a kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságai csak azt követően adhatnak engedélyt, hogy a kirakodni vagy átrakodni szándékozó halászhajó lobogója szerinti állam, vagy - amennyiben a hajó átrakodásban vett részt a kikötőn kívül - az átadó hajók lobogója szerinti állam vagy államok, a 36. cikk (4) bekezdése szerint továbbított formanyomtatvány B. részének megfelelő kitöltésével és a nyomtatvány egy példányának visszaküldésével megerősítették, hogy:

a) a halfogást bejelentő halászhajó elegendő kvótával rendelkezett a bejelentett fajok halászatára;

b) a fedélzeten tárolt hal mennyiségét a szabályoknak megfelelően bejelentették, és azt figyelembe vették az adott esetben alkalmazandó fogási vagy erőkifejtési korlátozás kiszámításakor;

c) a halfogást bejelentő halászhajó a bejelentett területre vonatkozóan rendelkezett halászati jogosítvánnyal;

d) VMS-adatok alapján ellenőrizték, hogy a hajó a bejelentett fogás származási helyeként megadott területen tartózkodott.

(1) A kirakodási vagy átrakodási műveleteket csak azt követően lehet megkezdeni, hogy a kikötő szerinti állam illetékes hatóságai arra engedélyt adtak.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságai az (1) bekezdésben említett megerősítés hiányában is adhatnak teljes vagy részleges kirakodási engedélyt, de ilyen esetekben az érintett halfogást egy a felügyeletük alatt álló raktárban kell tárolni. Az ilyen halakat csak az (1) bekezdésben említett megerősítés kézhezvétele után lehet értékesíteni, átrakodni vagy elszállítani. Amennyiben a kirakodás időpontjától számított 14 napon belül nem érkezik meg a megerősítés, a kikötő szerinti tagállam illetékes hatóságai, a nemzeti szabályoknak megfelelően a halat lefoglalhatják és rendelkezhetnek vele.

(3) A kikötő szerinti állam illetékes hatóságai a kirakodási vagy átrakodási engedély megadására vagy megtagadására vonatkozó határozatáról a IX. melléklet I. részében előírt formanyomtatvány szabályszerűen kitöltött C. része egy példányának a Bizottságnak és a NEAFC titkárának történő továbbítása révén haladéktalanul értesítést ad, amennyiben a kirakodott vagy átrakodott halmennyiségeket a NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó területén fogták.

38. cikk

Ellenőrzések

(1) A tagállamok illetékes hatóságai évente a 34. cikkben említett harmadik országbeli hajók tagállami kikötőkben történő kirakodásainak vagy átrakodásainak legalább 15 %-át ellenőrzik.

(2) Az ellenőrzések során nyomon követik a teljes kirakodási és átrakodási műveletet, és összehasonlító ellenőrzést végeznek a kirakodásra vonatkozó előzetes értesítésben bejelentett fajok mennyisége és a ténylegesen ki- vagy átrakodott fajok mennyisége között.

(3) Az ellenőrök mindent megtesznek a halászhajók indokolatlan feltartóztatásának elkerülése érdekében, illetve annak biztosítására, hogy a halászhajók a lehető legkisebb akadályoztatást és kényelmetlenséget szenvedjék el, valamint, hogy a fogott hal minősége ne romoljon.

39. cikk

Ellenőrzési jelentések

(1) Minden egyes ellenőrzést dokumentálni kell a IX. melléklet II. részében meghatározott ellenőrzési jelentés kitöltésével.

(2) Az ellenőrzési jelentések egy-egy példányát haladéktalanul továbbítani kell az átvizsgált halászhajó lobogója szerinti állam számára, és - amennyiben a halászhajó átrakodási műveletet hajtott végre - az átadó hajók lobogója szerinti állam vagy államok számára, valamint a Bizottság és a NEAFC titkára számára, amennyiben a kirakodott vagy átrakodott halmennyiségeket a NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen fogták.

(3) Az ellenőrzési jelentések eredeti példányát vagy hiteles másolatát kérésre meg kell küldeni az átvizsgált halászhajó lobogója szerinti államnak.

VIIIa. FEJEZET

A KÖZÖSSÉGI VAGY HARMADIK ORSZÁGBELI HAJÓK ÁLTAL A NEAFC-EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TAROZÓ TERÜLETEN FOGOTT, LEFAGYASZTÁSRA KERÜLŐ HAL CÍMKÉZÉSE

39a. cikk

A fagyasztott hal címkézése

A lefagyasztást követően a NEAFC-egyezmény hatálya alá tartozó területen fogott összes halat jól olvasható címkével vagy bélyegzővel kell azonosítani. Az egyes, fagyasztott halat tartalmazó ládákon vagy tömbökön elhelyezett címke vagy bélyegző feltünteti a hal faját, az előállítás napját, a fogás szerinti ICES alterületet és körzetet, valamint a fogást végző hajó nevét.

IX. FEJEZET

A CCAMLR-EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEN HALÁSZÓ KÖZÖSSÉGI HAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

Korlátozások és a hajókkal kapcsolatos információkra vonatkozó követelmények

40. cikk

Tilalmak és fogási korlátozások

(1) A X. mellékletben meghatározott fajok célzott halászata az említett mellékletben feltüntetett övezetekben és időszakokban tilos.

(2) Az új és felderítő halászat tekintetében a XI. mellékletben meghatározott fogási, illetve járulékos fogási korlátozások alkalmazandók az említett mellékletben feltüntetett alterületeken.

2. SZAKASZ

Felderítő halászat

41. cikk

A felderítő halászat során alkalmazandó magatartási szabályok

A 601/2004/EK rendelet 4. cikkének sérelme nélkül a tagállamok gondoskodnak arról, hogy valamennyi közösségi halászhajó felszerelése tartalmazza a következőket:

a) megfelelő kommunikációs berendezés (többek között MF/HF rádió és legalább egy, 406 MHz-es frekvencián működő helyzetjelző rádió-irányadó (EPIRB), valamint képzett kezelőszemélyzet jelenléte a hajón, amelyet lehetőség szerint GMDSS-berendezéssel elláttak;

b) a hajón lévő valamennyi személy számára elegendő, merülés esetén életmentő ruházat;

c) az út során esetlegesen felmerülő egészségügyi vészhelyzet kezeléséhez szükséges megfelelő intézkedések;

d) előre nem látható késedelmek és blokádok esetére szolgáló étel-, ivóvíz- és üzemanyag-tartalékok, valamint a kulcsfontosságú berendezések tartalék-alkatrészei;

e) jóváhagyott olajszennyezési vészhelyzeti terv (SOPEP), amely vázolja az üzemanyag vagy hulladék tengerbe ömlése esetén a tengeri környezet szennyezését enyhítő intézkedéseket (a biztosítást is beleértve).

42. cikk

Részvétel felderítő halászatban

(1) A valamely tagállam lobogója alatt közlekedő és ott lajstromozott halászhajók, amelyekről a CCAMLR-t a 601/2004/EK rendelet 7. és 7a. cikke rendelkezéseinek megfelelően értesítették, részt vehetnek a Dissostichus spp. horogsoros felderítő halászatában a FAO 88.1 és 88.2 alterületen, valamint az 58.4.1 és 58.4.2 körzetben, illetve az 58.4.3(b) körzet nemzeti joghatóságon kívüli területein.

(2) Az 58.4.3(b) körzetben egy időben csak egy hajó halászhat.

(3) A teljes fogási és járulékos fogási korlátozásokat a FAO 88.1 és 88.2 alterület, valamint az 58.4.1, 58.4.2 és 58.4.3(b) körzet vonatkozásában, és ezek mindegyikének kisléptékű kutatási egységenkénti felosztását a XII. melléklet határozza meg. A halászatot bármely kisléptékű kutatási egység területén berekesztik, ha a bejelentett fogás eléri a meghatározott fogási korlátozást, és az említett kisléptékű kutatási egységet az idény hátralévő részére lezárják a halászat elől.

(4) A halászatot földrajzilag és a tengermélység-tartomány szempontjából a lehető legkiterjedtebb területen kell végezni, a halászati potenciál meghatározásához szükséges információ megszerzése és a fogás és halászati erőkifejtés túlzott koncentrációjának elkerülése érdekében. Azonban a FAO 88.1 és 88.2 alterületen, valamint az 58.4.1, az 58.4.2 és az 58.4.3(b) körzetben tilos a halászat az 550 méternél kisebb mélységben.

43. cikk

Jelentéstételi rendszerek

A 42. cikkben említett felderítő halászatokban részt vevő halászhajókra a következő fogási és erőkifejtési jelentési rendszerek vonatkoznak:

a) a 601/2004/EK rendelet 12. cikkében meghatározott ötnapos fogási és erőkifejtési jelentési rendszer, azon tagállamok kivételével, amelyeknek a fogási és erőkifejtési jelentéseket legfeljebb két nappal a jelentési időszakok vége után kell benyújtaniuk a Bizottságnak a CCAMLR részére történő azonnali továbbítás céljából. A FAO 88.1 és 88.2 alterület, valamint az 58.4.1, 58.4.2 és 58.4.3(b) körzet esetében a jelentéseket kisléptékű kutatási egységenként kell elkészíteni;

b) a 601/2004/EK rendelet 13. cikkében meghatározott havi, részletes bontású fogási és tevékenységi adatokra vonatkozó jelentési rendszer;

c) jelentést kell tenni a visszadobott Dissostichus eleginoides és Dissostichus mawsoni fajba tartozó egyedek teljes számáról és össztömegéről, a "megkocsonyásodott" állapotúakat is beleértve.

44. cikk

A fogás meghatározása

(1) E szakasz alkalmazásában a fogás egy vagy több horogsor egyetlen helyszínen történő kihelyezéséből áll. A fogási vagy tevékenységi jelentés alkalmazásában a fogás pontos földrajzi helyét a felhasznált horogsor vagy horogsorok középpontja határozza meg.

(2) Ahhoz, hogy kutatófogásnak minősüljön:

a) valamennyi kutatófogást egymástól legalább öt tengeri mérföldes távolságra kell végrehajtani, amely távolságot a kutatófogás helyének földrajzi középpontjától kell mérni;

b) minden egyes fogás legalább 3 500 és legfeljebb 5 000 horog felhasználásával történik; ez ugyanazon a helyszínen több külön horogsor kihelyezésével is megvalósítható;

c) valamennyi fogásnál legfeljebb hatórás merítési időt kell hagyni, amely a kihelyezési folyamat befejezésének idejétől a behúzási folyamat megkezdéséig mérendő.

45. cikk

Kutatási tervek

A 42. cikkben említett felderítő halászatban részt vevő halászhajók az 58.4.1, az 58.4.2 és az 58.4.3(b) körzet felosztásával keletkezett valamennyi kisléptékű kutatási egység területén végrehajtják a kutatási terveket. A kutatási terv végrehajtása a következőképpen történik:

a) a kisléptékű kutatási egység területére való első belépéskor az első 10 fogást - amelyet az "első sorozat"-ként jelölnek - "kutatófogás"-ként kell feltüntetni; e műveleteknek meg kell felelniük a 44. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumoknak; a kutatófogásokat a CCAMLR titkársága által megadott helyen, vagy ahhoz közel kell elvégezni véletlenszerű, rétegezett mintavétellel, az adott kisléptékű kutatási egység előírt területein;

b) a következő 10 fogást vagy 10 tonnányi zsákmányt - amelyik jelzőszintet előbb elérik - "második sorozat"-ként kell jelölni. A második sorozatba tartozó fogások a hajóparancsnok döntésétől függően a rendes felderítő halászat részeként is elvégezhetők. E műveletek azonban kutatófogásnak is tekinthetők, amennyiben teljesítik a 44. cikk (2) bekezdésének kritériumait;

c) a fogás első és második sorozatának befejezésekor, amennyiben a hajóparancsnok folytatni kívánja a halászatot a kisléptékű kutatási egység területén, a hajónak egy "harmadik sorozat"-ot is el kell végeznie, ily módon a három sorozatban összesen 20 kutatófogást hajtanak végre. A fogás harmadik sorozatát a kisléptékű kutatási egység területén tett ugyanazon látogatás során kell elvégezni, mint az első és második sorozatot;

d) 10 kutatófogás teljesítését követően a hajó tovább halászhat a kisléptékű kutatási egység területén.

46. cikk

Adatgyűjtési tervek

(1) A 42. cikkben említett felderítő halászatban részt vevő halászhajók a FAO 88.1 és 88.2 alterület, valamint az 58.4.1, az 58.4.2 és az 58.4.3(b) körzet felosztásával keletkezett valamennyi kisléptékű kutatási egység területén végrehajtják az adatgyűjtési terveket. Az adatgyűjtési terv a következő adatokat tartalmazza:

a) helyzet és tengermélység az egy-egy fogást alkotó valamennyi horogsor mindkét végén;

b) a kihelyezés, merítés és behúzás ideje;

c) a felszínen elvesztett halak száma és faja;

d) a kihelyezett horgok száma;

e) a csali típusa;

f) a csali alkalmazásának eredményessége ( %);

g) a horog típusa.

(2) Minden kutatási célú horogsor-kihelyezés esetében össze kell gyűjteni az (1) bekezdésben meghatározott valamennyi adatot; mindenekelőtt egyenként meg kell mérni a kutatási célú horogsor-kihelyezés során fogott halakat, legfeljebb azonban csak 100 darabot, és legalább 30 halból kell mintát venni biológiai vizsgálatokra. Ha a fogás több mint 100 halból áll, megfelelő módszert kell alkalmazni a halak véletlenszerű almintákra osztására.

47. cikk

Jelölési program

(1) A 601/2004/EK rendelet 7b. cikkének sérelme nélkül valamennyi horogsoros hajó halászat közben folyamatosan jelöli és visszaengedi a Dissostichus spp.-t a CCAMLR jelölési jegyzőkönyvvel összhangban e faj halászatára megállapított védelmi intézkedésekben meghatározott mértékben.

(2) E rendelet hatálybalépésének időpontjától a 2008/2009-es halászati idény végéig valamennyi horogsoros hajó folyamatosan jelöli és visszaengedi a valódi rájaféléket a CCAMLR jelölési jegyzőkönyvvel összhangban e faj halászatára megállapított védelmi intézkedésekben meghatározott mértékben. Valamennyi megjelölt valódi rájafélét kétszeresen kell megjelölni, és élve kell visszaengedni.

(3) A felderítő halászat során használt valamennyi tengerisügér- és valódirájaféle-jelölés a CCAMLR titkárságtól származik.

48. cikk

Tudományos megfigyelők

(1) A 42. cikkben említett felderítő halászatokban részt vevő valamennyi halászhajóval legalább két tudományos megfigyelő foglalkozik; egyikük a CCAMLR nemzetközi tudományos megfigyelési rendszerének megfelelően kinevezett megfigyelő, aki a halászati időszakban valamennyi halászati tevékenység során a hajón tartózkodik.

1a. A 49. cikkben említett krillhalászatban részt vevő valamennyi halászhajóra legalább egy, a halászati időszakban valamennyi halászati tevékenység végzése során a hajón tartózkodó tudományos megfigyelőt kell kijelölni a CCAMLR nemzetközi tudományos megfigyelési rendszerével összhangban vagy az említett rendszer követelményeinek teljesítése mellett.

(2) A tagállamok, az alkalmazandó törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseikre, többek között a nemzeti bíróságon a bizonyítékok elfogadhatóságára vonatkozó szabályokra is figyelemmel, illetve azokkal összhangban, az e rendszer alapján kijelölő CCAMLR szerződő fél ellenőrei által készített jelentéseket, a saját ellenőrei által készített jelentésekkel azonos módon kezelik és azok alapján ugyanúgy lépnek fel, és az érintett tagállam és kijelölő CCAMLR szerződő fél együttműködik az ilyen jelentések alapján megindított bírósági vagy egyéb eljárások lefolytatásának elősegítése érdekében.

49. cikk

A 2009/2010-es halászati idényre során a krillhalászatban való részvételi szándékra vonatkozó értesítések

(1) A 2009/2010-es halászati idényben kizárólag azon tagállamok folytathatnak krillhalászatot a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen, amelyek tagjai a CCAMLR-bizottságnak. A 601/2004/EK rendelet 5a. cikkétől eltérve, amennyiben e tagállamok a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen krillhalászatban kívánnak részt venni, ezen szándékukról legkésőbb 2009. június 1-jén értesítik a CCAMLR titkárságát és a Bizottságot a CCAMLR-bizottság - közvetlenül a kiválasztott halászati idényt megelőző - éves ülése előtt és e rendelet XII. mellékletében megadott formátum szerint, annak biztosítása érdekében, hogy a CCAMLR-bizottság általi megfelelő felülvizsgálatra sor kerüljön, mielőtt a hajók megkezdik a halászati tevékenységet, továbbá a XIII. mellékletben megadott formátum szerint értesítést kell küldeniük a halászhálók kialakításáról is.

(2) Az (1) bekezdésben említett értesítés magában foglalja a 601/2004/EK rendelet 3. cikkében előírt információkat a krillhalászatban részt vevő tagállam által engedélyezett valamennyi halászhajó tekintetében.

(3) A CCAMLR egyezmény hatálya alá tartozó területeken krillhalászatban részt venni szándékozó tagállamok kizárólag az értesítés időszakában a lobogója alatt közlekedő halászhajókról küldenek értesítést.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően a tagállamoknak jogukban áll a krillhalászatban való részvételt olyan hajók számára is engedélyezni, amelyek nem szerepelnek a CCAMLR-nek az (1)-(3) bekezdés szerint küldött értesítésben, amennyiben az értesítésben szereplő hajók alapos operatív indokok vagy vis maior következtében nem vehetnek részt a halászatban. Ilyen esetben az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a CCAMLR titkárságát és a Bizottságot és megadja az alábbiakat:

i. a (2) bekezdésben említett, helyettesítésre szánt hajó(k) teljes körű adatait;

ii. a helyettesítést indokoló okok részletes leírását, valamint a vonatkozó bizonyítékokat és igazolásokat.

(5) A (3) és (4) bekezdéstől eltérően a tagállamok a CCAMLR által a jogellenes hajókról készített jegyzéken szereplő halászhajók számára nem engedélyezik a krillhalászatban való részvételt.

50. cikk

A krillhalászatra vonatkozó elővigyázatossági fogási korlátozások egyes alterületeken

(1) A 48.1, 48.2, 48.3 és 48.4 statisztikai alterületen történő krillhalászat tekintetében a teljes összfogás halászidényenként nem haladhatja meg a 3,47 millió tonnát. Az 58.4.2 statisztikai körzetben történő krillhalászat tekintetében a teljes fogás halászidényenként nem haladhatja meg a 2,645 millió tonnát.

(2) E teljes fogási korlátozás kisebb gazdálkodási egységek közötti felosztásának megállapításáig, amelyre a tudományos bizottság véleménye alapján kerül sor, a 48.1, 48.2, 48.3 és 48.4 statisztikai alterületeken a teljes összfogás halászidényenként 620 000 tonnára korlátozódik. Az 58.4.2 statisztikai körzetben a teljes fogás a k. h. 55°-tól nyugatra 260 000 tonnára és a k h. 55°-tól keletre 192 000 tonnára korlátozódik halászidényenként.

(3) A halászidény december 1-jén kezdődik és a következő év november 30-án ér véget.

51. cikk

A krillhalászati adatokra vonatkozó jelentéstételi rendszer

(1) A krillfogásokat a 601/2004/EK rendelet 11., 13. és 14. cikkével összhangban kell jelenteni.

(2) A krillhalászatnak a 600/2004/EK rendelet 9. cikkének megfelelően kell működnie.

(3) A halászhajók kötelesek olyan felszereléssel ellátott vonóhálókat használni, amelyek megakadályozzák, hogy tengeri emlősök kerüljenek a hálóba.

(4) Amennyiben bármely halászidényben a teljes bejelentett fogás meghaladja vagy eléri a beavatkozási szint 80 %-át - amely beavatkozási szint a 48.1., 48.2., 48.3. és 48.4. alterületeken 620 000 tonna, az 58.4.2. alterületen a k. h. 55-tól nyugatra 260 000 tonna és a k. h. 55-tól keletre 192 000 tonna -, a fogásokat a 601/2004/EK rendelet 11. cikke szerint kell jelenteni.

(5) Az azon halászidényt követő halászidényben, amelyben a teljes bejelentett fogás meghaladta vagy elérte a (2) bekezdésben megállapított beavatkozási szint 80 %-át, a fogásokat a 601/2004/EK rendelet 11. cikkének megfelelően kell jelenteni, amennyiben a teljes fogás meghaladja vagy eléri az említett beavatkozási szint 50 %-át.

(6) A tagállamok jelentik a CCAMLR ügyvezető titkárának a kifogott és elvesztett krill teljes friss tömegét, és annak másolatát megküldik a Bizottságnak.

(7) A tagállamok minden halászidény végén valamennyi halászhajójuktól bekérik az egyes fogásokra vonatkozó, a részletes bontású fogási és tevékenységi CCAMLR-formanyomtatvány kitöltéséhez szükséges adatokat. A tagállamok - a CCAMLR C1-es, a vonóhálós halászati tevékenységekre vonatkozó formanyomtatványát használva - legkésőbb a következő év április 1-jéig továbbítják ezeket az adatokat a CCAMLR ügyvezető titkárának és a Bizottságnak.

52. cikk

A mélytengeri kopoltyúhálós halászat átmeneti tilalma

(1) E cikk alkalmazásában:

(1) A kopoltyúháló egyszeres, kétszeres vagy háromszoros hálófalból álló, függőleges füzér a felszínen, a vízben vagy a fenéken, amelybe a halak a kopoltyújuknál fogva vagy más módon beleakadnak. A kopoltyúháló felső zsinórján (a főzsinóron) úszók, az alsó zsinórján (az alínon) általában nehezékek találhatók. A kopoltyúháló egyszeres vagy ritkábban két- vagy háromszoros hálóból áll ("tükörháló"), amelyeket ugyanarra a tartókötélre szerelnek. Egy halászeszközben több hálótípus kombinálható (például tükörháló és kopoltyúháló). Ezeket a hálókat egymagukban, vagy - gyakrabban - nagy számban sorban elhelyezve alkalmazzák ("hálóflották"). A halászeszközt a fenékhez rögzítve helyezik el ("fenéken rögzített háló"), vagy szabadon vagy a hajóhoz rögzítve sodortatják ("eresztőháló").

(2) A CCAMLR egyezmény hatálya alá tartozó területen tudományos kutatáson kívüli célra tilos kopoltyúhálókat használni mindaddig, amíg a tudományos bizottság az említett halászeszköz lehetséges hatásait meg nem vizsgálta és arról jelentést nem készített, és a Bizottság, a tudományos bizottság szakvéleménye alapján el nem fogadta, hogy az adott halászati módszer a CCAMLR egyezmény hatálya alá tartozó területen alkalmazható.

(3) A kopoltyúhálók 100 méternél mélyebb vízben, tudományos kutatás céljából való használatára vonatkozó javaslatról előzetesen értesíteni kell a tudományos bizottságot, és azt a Bizottságnak - a kutatás megkezdése előtt - jóvá kell hagynia.

(4) A CCAMLR egyezmény hatálya alá tartozó területen áthaladni kívánó, kopoltyúhálóval felszerelt hajóknak előzetes értesítést kell küldeniük a titkárság számára ezen szándékukról, illetve a CCAMLR egyezmény hatálya alá tartozó területen való áthaladásuk várható időpontjáról. A CCAMLR egyezmény területén kopoltyúhálóval rendelkező bármely olyan hajó, amely elmulasztott előzetes értesítést küldeni, megsérti e rendelkezéseket.

53. cikk

A tengeri madarak véletlen elpusztulásának minimalizálása

(1) A 601/2004/EK rendelet 8. cikkének sérelme nélkül, a kizárólag a horogsorral végzett halászat spanyol módszerét alkalmazó hajók esetében nehezékeket kell kiereszteni a zsinór megfeszülése előtt.

(2) A következő nehezékek használhatók:

a) legalább 8,5 kg tömegű, hagyományos, kőből vagy betonból készült nehezékek legfeljebb 40 méteres szakaszonként elhelyezve;

b) legalább 6 kg tömegű, hagyományos, kőből vagy betonból készült nehezékek legfeljebb 20 méteres szakaszonként elhelyezve; vagy

c) legalább 5 kg tömegű, nem láncszemekből álló tömör acélnehezékek, legfeljebb 40 méteres szakaszonként elhelyezve.

(3) A kizárólag a rögzített horogsor módszerét alkalmazó hajók csak a rögzített horogsor előkéinek távolabbi végén alkalmaznak nehezéket. A nehezékeknek legalább 6 kg tömegű hagyományos nehezékeknek vagy legalább 5 kg tömegű tömör acél nehezékeknek kell lenniük.

(4) Az (1) bekezdésben említett spanyol módszert és a (3) bekezdésben említett rögzített horogsoros módszert egyaránt alkalmazó hajók:

i. a spanyol módszer esetében: a zsinórt az (1) bekezdés rendelkezéseivel összhangban látják el nehezékekkel;

ii. a rögzített horogsoros módszer esetében: a zsinórt oly módon látják el nehezékekkel, hogy a rögzített horogsor valamennyi előkéjének horog felőli végére 8,5 kg tömegű hagyományos nehezéket vagy 5 kg tömegű acélnehezéket rögzítenek, egymástól legfeljebb 80 m távolságra.

54. cikk

Halászati tilalom

(1) A CCAMLR titkárságának halászati tilalomról küldött értesítését követően a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a lobogójuk alatt közlekedő és a területen, igazgatási egységben, alterületen, körzetben, kis léptékű kutatási egységben vagy egyéb igazgatási egységben halászó valamennyi hajó, amelyre a tilalmi értesítés vonatkozik, az értesítésben megállapított tilalmi határidőig teljes halászeszközét kiemeli a vízből.

(2) Ilyen értesítésnek a hajó általi átvételét követően további horogsor nem rögzíthető az értesítés szerinti tilalmi határidőtől számított 24 órán belül. Amennyiben az értesítés átvételére a tilalmi határidőt megelőző kevesebb, mint 24 órával került sor, az értesítést követően további horogsor nem rögzíthető.

(3) A halászat tilalma esetében valamennyi hajó elhagyja a halászterületet, miután minden halászeszközt kiemelt a vízből.

(4) Ha egy hajó nem képes az értesítésben szereplő tilalmi határidőig minden halászeszközét kiemelni a vízből az alábbi okok következtében:

i. a hajó és a személyzet biztonsága;

ii. a kedvezőtlen időjárási körülmények következtében fellépő korlátozások;

iii. jég borította tenger; vagy

iv. az Antarktisz tengeri élővilága védelmének szükségessége,

(4) a hajó értesíti erről az érintett tagállamot. A tagállam haladéktalanul értesíti a CCAMLR titkárságát és a Bizottságot. A halászhajó ugyanakkor minden ésszerű intézkedést megtesz annak érdekében, hogy valamennyi halászeszközét a lehető leghamarabb kiemelje a vízből.

(5) Ha a (4) bekezdés alkalmazandó, a tagállamok a halászhajó intézkedéseire vonatkozó vizsgálatot indítanak, és - nemzeti eljárásaiknak megfelelően - az eredményekről, valamint minden releváns kérdésről legkésőbb a CCAMLR soron következő megbeszélésén beszámolnak a CCAMLR titkárságának és a Bizottságnak. A végső jelentésnek értékelnie kell, hogy a halászhajó minden ésszerű intézkedést megtett-e arra vonatkozóan, hogy valamennyi halászeszközét kiemelje a vízből:

i. az értesítés szerinti tilalmi határidőig; és

ii. a (4) bekezdésben említett értesítést követő lehető legrövidebb időn belül.

(6) Amennyiben egy halászhajó a valamennyi halászeszközének vízből való kiemelését követően nem hagyja el azonnal a tilalom alá helyezett területet, a lobogó szerinti tagállam vagy halászhajó erről tájékoztatja a CCAMLR titkárságát és a Bizottságot.

X. FEJEZET

A SEAFO-TERÜLETEN HALÁSZÓ KÖZÖSSÉGI HAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

1. SZAKASZ

A hajók engedélyezése

55. cikk

A hajók engedélyezése

(1) A tagállamok 2008. június 1-jéig lehetőség szerint elektronikus úton megküldik a Bizottságnak azon hajóik listáját, amelyek kiállított halászati engedély birtokában jogosultak a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászati tevékenységet folytatni.

(2) Az (1) bekezdésben említett listán szereplő hajók tulajdonosai közösségi állampolgárok vagy jogi személyek.

(3) A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászhajók csak abban az esetben jogosultak halászati tevékenységet folytatni, ha eleget tesznek a SEAFO-egyezményben meghatározott követelményeknek és kötelezettségeknek, valamint védelmi és gazdálkodási intézkedéseknek.

(4) Nem állítható ki halászati engedély azon hajók számára, amelyek jogellenes, nem bejelentett vagy szabályozatlan halászatot folytattak, kivéve ha az új tulajdonos megfelelő bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy az előző tulajdonosok és üzemeltetők már semmiféle jogi, haszonélvezeti vagy pénzügyi érdekkel nem rendelkeznek hajóik tekintetében, és semmilyen ellenőrzést nem gyakorolnak hajóik felett, illetve hogy - az összes vonatkozó tényre figyelemmel - hajóik nem vesznek részt jogellenes halászatban és nem is hozhatók azzal összefüggésbe.

(5) Az (1) bekezdésben említett lista a következő információkat tartalmazza:

a) a hajó neve, lajstromozási száma, korábbi nevei (amennyiben ismertek) és a lajstromozási kikötő;

b) korábbi lobogó (ha volt ilyen);

c) a hajó nemzetközi rádióhívójele (amennyiben van ilyen);

d) a tulajdonos vagy tulajdonosok neve és címe;

e) a hajó típusa;

f) hossza;

g) az üzemeltető (kezelő) vagy üzemeltetők (kezelők) neve és címe (ha van ilyen);

h) bruttó regisztertonna; és

i) a főhajtómű vagy hajtóművek teljesítménye.

(6) A tagállamok, a jogosult hajók első listájának összeállítását követően minden alkalommal, amikor változás történik, haladéktalanul értesítik a Bizottságot a lista kiegészítéséről, az esetleges törlésekről és/vagy bármely módosításáról.

56. cikk

Az engedéllyel rendelkező hajók kötelezettségei

(1) A hajók megfelelnek a SEAFO valamennyi vonatkozó védelmi és gazdálkodási intézkedésének.

(2) Az engedéllyel rendelkező halászhajók a fedélzeten tartják a lajstromozást igazoló érvényes bizonyítványokat és a halászati engedélyt és/vagy az átrakodási engedélyt.

57. cikk

Engedéllyel nem rendelkező hajók

(1) A tagállamok intézkedéseket hoznak a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó fajok a SEAFO által jóváhagyott hajók lajstromában nem szereplő hajók által történő halászatának, fedélzeten való tárolásának, át- és kirakodásának tilalmáról.

(2) A tagállamok értesítik a Bizottságot minden olyan tényeken alapuló információról, amelyek alapján jogosan feltételezhető, hogy a SEAFO által jóváhagyott hajók lajtromában nem szereplő hajók a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó fajok halászatában és/vagy átrakodásában vesznek részt a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen.

(3) A tagállamok minden szükséges intézkedést meghoznak annak biztosítására, hogy a SEAFO által jóváhagyott hajók lajstromába felvett hajók tulajdonosai a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen nem vesznek részt a jóváhagyott hajók lajstromában nem szereplő hajók által folytatott halászati tevékenységekben, és azokkal nem is hozhatók összefüggésbe.

2. SZAKASZ

Átrakodás

58. cikk

Tengeren történő átrakodás tilalma

A tagállamok a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen a lobogójuk alatt közlekedő hajók számára megtiltják a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó fajok tengeren történő átrakodását.

59. cikk

Kikötői átrakodás

(1) Az egyezményben szabályozott fajokra halászó közösségi halászhajók a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen csak akkor rakodhatnak át valamely SEAFO szerződő fél kikötőjében, ha az érintett kikötő szerinti szerződő féltől előzetesen engedélyt kaptak a művelet elvégzésére. A közösségi halászhajók csak akkor kapnak engedélyt átrakodási művelet végrehajtására, ha a lobogó szerinti tagállamtól és a kikötő szerinti államtól erre előzetesen engedélyt kaptak.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy engedéllyel rendelkező halászhajóik előzetes engedélyt kapjanak kikötőben történő átrakodás végrehajtására. A tagállamok gondoskodnak arról is, hogy az átrakodott mennyiségek megfeleljenek a hajók által bejelentett fogásmennyiségnek, és előírják az átrakodásra vonatkozó jelentés elkészítését.

(3) Azon közösségi halászhajó parancsnoka, amely a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászott és a SEAFO-egyezményben szabályozott fajokból álló fogásokat bármely mennyiségben egy másik hajóra (a továbbiakban: "fogadó hajó") rakodja át, az átrakodás alkalmával tájékoztatja a fogadó hajó lobogója szerinti államot az érintett fajokról és mennyiségekről, az átrakodás időpontjáról, valamint a fogások helyéről, és saját hajójának a lobogója szerinti tagállama számára a XIV. melléklet I. részében meghatározott formátumú SEAFO átrakodási nyilatkozatot küld.

(4) A közösségi halászhajó parancsnoka, legalább 24 órával az átrakodás megkezdése előtt továbbítja a művelet helyszínéül szolgáló kikötő szerinti SEAFO szerződő fél számára a következő információkat:

- az átrakodó halászhajók neve,

- a fogadó hajók neve,

- az átrakodni szándékozott mennyiség fajonként,

- az átrakodás napja és a helyszínéül szolgáló kikötő.

(5) Amennyiben az átrakodásra egy SEAFO szerződő fél kikötőjében kerül sor, a művelet megkezdése előtt legalább 24 órával, illetve a művelet végén a közösségi fogadó hajó parancsnoka tájékoztatja a kikötő szerinti állam illetékes hatóságait a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó fajokból a hajója fedélzetén tárolt kifogott mennyiségekről, és 24 órán belül továbbítja az említett hatóságok számára a SEAFO átrakodási nyilatkozatot.

(6) A Közösség valamely tagállamának lobogója alatt közlekedő fogadó hajó parancsnoka, 48 órával a kirakodás megkezdése előtt SEAFO átrakodási nyilatkozatot küld a kirakodás helyéül szolgáló kikötő szerinti állam illetékes hatóságai számára.

(7) A tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket a kapott információk pontosságának ellenőrzésére, és együttműködnek a lobogó szerinti állammal annak érdekében, hogy a kirakodott mennyiségek megfeleljenek a hajók által bejelentett fogások mennyiségének.

(8) A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen az egyezményben szabályozott fajok halászatára jogosult hajókkal rendelkező tagállamok 2009. június 1-jéig tájékoztatják a Bizottságot a lobogójuk alatt közlekedő hajók által végrehajtott átrakodásokra vonatkozó adatokról.

3. SZAKASZ

Sérülékeny mélytengeri élőhelyek és ökoszisztémák kezelésére vonatkozó védelmi intézkedések élőhelyek és ökoszisztémák

60. cikk

Tilalmi területek

A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó fajok közösségi hajók általi halászata tilos a következő területeken:

a) A1 alkörzet

i. Dampier-fenékhegy

ii. Malahit Guyot-fenékhegy

b) B1 alkörzet

Molloy-fenékhegy

c) C körzet

i. Schmidt-Ott-fenékhegy és Erica-fenékhegy

ii. Africana-fenékhegy

iii. Panzarini-fenékhegy

d) C1 alkörzet

i. Vema-fenékhegy

ii. Wust-fenékhegy

e) D körzet

i. Discovery-, Junoy- és Shannon-fenékhegy

ii. Schwabenland- és Herdman-fenékhegy

61. cikk

A halászat újbóli megkezdése a halászati tilalom alá helyezett területeken

(1) A halászat nem kezdhető meg újból a 60. cikkben említett, halászati tilalom alá helyezett területeken, amíg az érintett lobogó szerinti állam nem azonosította és térképezte fel az adott területen található sérülékeny tengeri ökoszisztémákat, ideértve a fenékhegyeket, a hidrotermikus forrásokat és a hidegvízi korallokat, és nem mérte fel a halászat bármilyen újbóli megkezdésének a sérülékeny tengeri ökoszisztémákra gyakorolt hatását.

(2) Az (1) bekezdéssel összhangban elvégzett azonosítás, feltérképezés és a hatásvizsgálat eredményeit a lobogó szerinti államnak be kell nyújtania a Bizottságnak a SEAFO Tudományos Bizottságának éves ülésére történő továbbítás céljából.

(3) A tagállamok kutatási célú halászati terveket nyújthatnak be a Bizottságnak annak értékelésére, hogy a halászat milyen hatást gyakorol a halászati erőforrások fenntarthatóságára és a sérülékeny tengeri élőhelyekre.

4. SZAKASZ

A tengeri madarak járulékos fogásának csökkentésére vonatkozó intézkedések

62. cikk

Tengeri madarakkal kapcsolatos tapasztalatokra vonatkozó információ

A tagállamok 2009. június 1-jéig minden elérhető információt begyűjtenek és a Bizottság rendelkezésére bocsátanak a tengeri madarakkal kapcsolatos, többek között a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó fajokra halászó hajók esetleges járulékos fogásai során szerzett tapasztalataikról.

63. cikk

Enyhítő intézkedések

(1) A d. sz. 30°-tól délre halászó valamennyi közösségi halászhajó madárriasztó köteleket (a továbbiakban: "tori-rudak") szállít és használ:

a) a tori-rudak tervezésükre és alkalmazásukra nézve megfelelnek a XIV. melléklet II. részében meghatározott iránymutatásoknak;

b) a tori-rudakat a horogsoros halászhajóknak a d. sz. 30°-tól délre eső vizekre történő belépése előtt kell alkalmazni;

c) adott esetben, ha a madarak nagy száma vagy aktivitása indokolttá teszi, ajánlatos a hajókra egy második tori-rudat és madárriasztó kötelet is szerelni;

d) valamennyi hajón tartalék tori-köteleket kell tartani oly módon, hogy azok azonnal bevethetők legyenek.

(2) A horogsorokat csak éjjel szabad kihelyezni (azaz a tengeri naplemente és napkelte szürkületi időszakai közötti sötétség idején ( 46 )). A horogsorral végzett éjszakai halászat során csak a biztonság érdekében feltétlenül szükséges hajófények alkalmazhatók.

(3) A halászeszközök kivetése vagy rögzítése alatt tilos a belsőségeket a tengerbe dobni. A halászeszközök vontatása alatt kerülni kell a belsőségek tengerbe dobását. Ha a belsőségek tengerbe dobására mégis sor kerül, azt lehetőség szerint a hajónak a vontatott halászeszközzel szembeni oldalán kell végrehajtani. Azon hajók vagy halászatok esetében, amelyekre vonatkozóan nem írták elő a belsőségek fedélzeten tartását, olyan rendszert kell bevezetni, hogy a kidobás előtt a horgok kikerüljenek a belsőségekből és a halak fejéből. A hálókat kivetésük előtt meg kell tisztítani azoktól a maradékoktól, amelyek esetleg odavonzhatják a tengeri madarakat.

(4) A közösségi halászhajók olyan hálókivetési és behúzási módszereket alkalmaznak, amelyek biztosítják, hogy a háló a lehető legrövidebb ideig ússzék a vízfelszínen feszítetlenül. A vízben lévő hálón - lehetőség szerint - nem végeznek javítási munkálatokat.

(5) A közösségi halászhajók törekednek úgy összeállítani halászeszközeiket, hogy a lehető legkisebb mértékűre csökkentsék annak veszélyét, hogy a madarak az adott eszköz leginkább sérülést okozó részéhez hozzáférjenek. Ilyen módszer lehet többek között a hálókra szerelt nehezékek növelése vagy az úszók számának csökkentése, amely révén a háló gyorsabban süllyed el, vagy színes szalagok illetve más hasonló tárgyak elhelyezése a háló azon részei felett, ahol a szembőség különös veszélyt jelent a madarakra.

(6) A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászatot nem engedélyezik azon közösségi halászhajók számára, amelyek úgy vannak kialakítva, hogy azokra nem lehet fedélzeti feldolgozó berendezést vagy a belsőségek fedélzeten való tárolására megfelelő más eszközt szerelni, illetve amelyek esetében a belsőségek tengerbe dobása nem kivitelezhető a hajónak a vontatott hálóval szemközti oldalán.

(7) Mindent meg kell tenni annak biztosítása érdekében, hogy a halászati tevékenységek során élve horogra került madarakat élve szabadítsák ki, és a horgokat lehetőleg az érintett madár életének veszélyeztetése nélkül távolítsák el.

5. SZAKASZ

Technikai intézkedések

64. cikk

A mélytengeri cápák védelmére vonatkozó intézkedések

A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos a mélytengeri cápák célzott halászata.

6. SZAKASZ

Ellenőrzés

65. cikk

A chilei tengeri sügérre (Dissostichus eleginoides) vonatkozó különös rendelkezések

(1) A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen a chilei tengeri sügér halászatára az 55. cikkel összhangban engedéllyel rendelkező hajó kapitánya a lobogója szerinti tagállam illetékes hatóságainak és a SEAFO titkárságának elektronikus úton fogási jelentést küld, amelyben megadja a chilei tengeri sügér hajója által kifogott mennyiségét, beleértve azt is, ha nem volt fogás. A jelentést a halászati út során ötnaponta kell elküldeni. Ezen információt valamennyi tagállam haladéktalanul továbbítja Bizottságnak.

(2) Azok a tagállamok, amelyek hajói a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen jogosultak a chilei tengeri sügér halászatára, legkésőbb 2009. június 30-ig részletes fogási és halászati erőkifejtési adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak és a SEAFO titkárságának.

66. cikk

A mélytengeri vörös tarisznyarákokra (Chaceon spp.) vonatkozó különös rendelkezések

(1) A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen a mélytengeri vörös tarisznyarákok halászatára az 55. cikkel összhangban engedéllyel rendelkező hajó kapitánya a lobogója szerinti tagállam illetékes hatóságainak és a SEAFO titkárságának elektronikus úton fogási jelentést küld, amelyben megadja a mélytengeri vörös tarisznyarák hajója által kifogott mennyiségét, beleértve azt is, ha nem volt fogás. A jelentést a halászati út során ötnaponta kell elküldeni. Ezen információt valamennyi tagállam haladéktalanul továbbítja Bizottságnak.

(2) Azok a tagállamok, amelyek hajói a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen jogosultak a mélytengeri vörös tarisznyarákok halászatára, legkésőbb 2009. június 30-ig részletes fogási és halászati erőkifejtési adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak és a SAFO titkárságának.

67. cikk

A tízujjú nyálkásfejűhalakra (Beryx spp.) vonatkozó különös rendelkezések

(1) A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen a tízujjú nyálkásfejűhalak halászatára az 55. cikkel összhangban engedéllyel rendelkező hajó kapitánya a lobogója szerinti tagállam illetékes hatóságainak és a SEAFO titkárságának elektronikus úton fogási jelentést küld, amelyben megadja a tízujjú nyálkásfejűhalnak a szóban forgó hajó által kifogott mennyiségét, beleértve azt is, ha nem volt fogás. A jelentést a halászati út során ötnaponta kell elküldeni. Ezen információt valamennyi tagállam haladéktalanul továbbítja Bizottságnak.

(2) Azok a tagállamok, amelyek hajói a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen jogosultak a tízujjú nyálkásfejű hal halászatára, legkésőbb 2009. június 30-ig részletes fogási és halászati erőkifejtési adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak és a SEAFO titkárságának.

68. cikk

Az atlanti tükörhalra (Hoplostethus atlanticus) vonatkozó különös rendelkezések

(1) A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen az atlanti tükörhal halászatára az 55. cikkel összhangban engedéllyel rendelkező hajó kapitánya a lobogója szerinti tagállam illetékes hatóságainak és a SEAFO titkárságának elektronikus úton fogási jelentést küld, amelyben megadja az atlanti tükörhalnak a szóban forgó hajó által kifogott mennyiségét, beleértve azt is, ha nem volt fogás. A jelentést a halászati út során ötnaponta kell elküldeni. Ezen információt valamennyi tagállam haladéktalanul továbbítja Bizottságnak.

(2) Azok a tagállamok, amelyek hajói a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen jogosultak az atlanti tükörhal halászatára, legkésőbb 2009. június 30-ig részletes fogási és halászati erőkifejtési adatokat szolgáltatnak a Bizottságnak és a SEAFO titkárságának.

69. cikk

A hajók mozgásának és fogásainak közlése

(1) A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászatra jogosult és halászati tevékenységet végző halászhajók és halászati kutatóhajók a VMS-rendszeren, vagy más megfelelő eszközön keresztül belépési, fogási és kilépési jelentéseket küldenek a lobogó szerinti tagállam hatóságai számára, illetve - a lobogó szerinti tagállam kérésére - a SEAFO ügyvezető titkárságára.

(2) A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területre történő minden egyes belépés előtt legfeljebb 12 és legalább 6 órával el kell küldeni a belépési jelentést, amelyben meg kell adni a belépés dátumát, időpontját, a hajó földrajzi helyzetét és a fedélzeten tárolt halak mennyiségét fajok szerint (hárombetűs FAO-kód) és élőtömeg (kg) szerint egyaránt.

(3) A fogási jelentéseket minden naptári hónap végén fajok (hárombetűs FAO-kód) és élőtömeg (kg) szerinti bontásban kell továbbítani.

(4) A kilépési jelentést a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területről való minden egyes kilépés előtt legfeljebb 12 és legalább 6 órával kell megtenni. A kilépési jelentésben fel kell tüntetni a kilépés dátumát, időpontját, a hajó földrajzi helyzetét, a halászati napok számát és a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen a halászat megkezdése vagy a legutóbbi fogási jelentés óta az adott területen zsákmányolt fogást fajok (hárombetűs FAO-kód) és élőtömeg (kg) szerint.

70. cikk

Az állományfelmérést elősegítő tudományos megfigyelések és információgyűjtés

(1) Minden tagállam gondoskodik arról, hogy a SEAFO-egyezmény alá tartozó területen működő, a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó fajokra halászó valamennyi halászhajója képzett tudományos megfigyelőt vegyen a fedélzetére.

(2) A tagállamok előírják a megfigyelők által a lobogójuk alatt közlekedő hajókról begyűjtött információk átadását a SEAFO-egyezmény területének elhagyását követő 30 napon belül. Az adatokat a SEAFO Tudományos Bizottsága által meghatározott formában kell továbbítani. A tagállamok az információkat másolatban a lehető leghamarabb a Bizottság rendelkezésére bocsátják, figyelemmel a nem összesített adatok bizalmas jellegének megőrzésére is. A tagállamok az információkat másolatban a SEAFO ügyvezető titkára számára is továbbíthatják.

(3) Az e cikkben említett információkat a kijelölt megfigyelőknek a lehetőségekhez mérten 2009. június 30-ig be kell gyűjteniük és le kell ellenőrizniük.

71. cikk

A nem szerződő felek halászhajóinak észlelése

(1) A tagállamok lobogója alatt közlekedő halászhajók továbbítanak minden olyan információt a lobogó szerinti tagállam számára, amely a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen nem szerződő fél lobogója alatt közlekedő hajók bármely lehetséges halászati tevékenységére vonatkozik. Ezek az információk többek között a következő adatokat tartalmazzák:

a) a hajó neve;

b) a hajó lajstromozási száma;

c) a hajó lobogója szerinti állama;

d) az észlelt hajóval kapcsolatos egyéb lényeges információk.

(2) A tagállamok a lehető leggyorsabban továbbítják a Bizottság felé az (1) bekezdésben említett információkat. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja a SEAFO ügyvezető titkárságának.

7. SZAKASZ

A veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák védelme

72. cikk

Fogalommeghatározások

E szakasz alkalmazásában:

1. "fenékhalászati tevékenységek": olyan halászati tevékenységek, amelyek esetében a halászeszköz a halászati műveletek során várhatóan érintkezésbe lép a tengerfenékkel;

2. "meglévő fenékhalászati területek": olyan területek, amelyeken a VMS-adatok vagy más, rendelkezésre álló georeferencia-adatok szerint az 1987 és 2007 közötti referencia-időszakban fenékhalászati tevékenységekre került sor;

3. "új fenékhalászati területek": a meglévő fenékhalászati területektől eltérő, a SEAFO szabályozási területén belül eső területek;

4. "felderítő halászat": az új fenékhalászati területeken folytatott halászat;

5. "tengeri ökoszisztéma": a növények, állatok és mikroorganizmusok közösségének dinamikus együttese és élettelen környezetük, amelyek funkcionális egységként hatnak egymásra;

6. "veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma (VTÖ)": bármely tengeri ökoszisztéma, amelynek épségét (azaz az ökoszisztéma szerkezetét és funkcióját) - a rendelkezésre álló legjobb tudományos ismeretek és az elővigyázatosság elve alapján - veszélyezteti a halászati műveletek során a fenékhalászati eszközökkel való fizikai érintkezés által okozott károsodás, beleértve a zátonyokat, fenékhegyeket, hidrotermikus forrásokat, hidegvízi korallzátonyokat és hidegvízi szivacsokat. Azok a legveszélyeztetettebb ökoszisztémák, melyek könnyen megzavarhatók, és nagyon lassan - vagy sohasem - állnak helyre;

7. "jelentős károsodás": (egyenként, összekapcsolva vagy összesítve értékelt) károsodás, mely olyan módon veszélyezteti az ökoszisztéma épségét, mely meggátolja az érintett populációk reprodukciós képességét és károsítja az élőhelyek hosszú távú természetes termékenységét, vagy az ideiglenesnél tartósabban jelentős pusztulást okoz a fajgazdagságban, az élőhely vagy közösség típusaiban;

8. "fenékhalászati eszközök": a halászati műveletek során a tengerfenékkel érintkező halászeszközök, beleértve a fenékvonóhálókat, kotróhálókat, fenéken rögzített kopoltyúhálókat, fenéken rögzített horogsorokat, rákcsapdákat és csapdákat;

9. "veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma felfedezése": egy hajó olyan mennyiségű VTÖ indikátor szervezetre bukkan, hogy a hálónkénti fogás meghaladja a 100 kg élő korall és/vagy 1 000 kg élő szivacs küszöbértéket;

10. "VTÖ indikátor szervezetek": a korallok és szivacsok;

11. "indikátor korallfajok": feketekorallok, szarukorallok, csőanemóna-telepek, lophelia fajok vagy tollkorall-telepek.

73. cikk

A meglévő fenékhalászati területek meghatározása

Azon tagállamok, amelyek hajói az 1987-2007-es időszakban fenékhalászati tevékenységet folytattak a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen, a Bizottság számára 2009. április 1-jéig átfogó térképeket nyújtanak be a meglévő halászati területekre vonatkozóan. A Bizottság e térképeket haladéktalanul továbbítja a SEAFO ügyvezető titkára számára. A térképeknek VMS-adatokon vagy más, rendelkezésre álló georeferencia-adatokon kell alapulniuk, és azokat a lehető legpontosabb térbeli és időbeli felbontásban kell ábrázolni.

74. cikk

Az új fenékhalászati területeken folytatott fenékhalászati tevékenység

(1) 2009. november 1-jétől valamennyi felderítő halászatot, illetve az érintett meglévő halászati területen korábban nem alkalmazott fenékhalászati eszközökkel folytatott halászati tevékenységet a felderítő fenékhalászatról szóló jegyzőkönyvben meghatározott követelményekkel összhangban kell végezni.

(2) Az (1) bekezdésben említett, felderítő fenékhalászatról szóló jegyzőkönyvet valamennyi érintett tagállamnak ki kell dolgoznia, és annak a következőket kell tartalmaznia:

a) a célfajokat, időpontokat és területeket meghatározó kitermelési terv. Mérlegelni kell a területi és erőkifejtési korlátozások annak érdekében történő bevezetését, hogy egy behatárolt földrajzi területen a halászatra fokozatosan kerüljön sor;

b) amennyiben lehetséges, az adott tagállam által folytatott fenékhalászati tevékenységeknek a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt ismert és várható hatására vonatkozó kezdeti értékelés;

c) a kárenyhítésre vonatkozó terv, beleértve azon veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák jelentős károsodásának megelőzésére irányuló intézkedéseket, amelyekkel a halászat folyamán találkozhatnak;

d) fogásmonitorozási terv, amely magában foglalja valamennyi fogott faj nyilvántartásba vételét/jelentését. A fogás nyilvántartásba vételének/jelentésének elég részletesnek kell lennie ahhoz, hogy szükség esetén el lehessen végezni a tevékenység vizsgálatát;

e) adatgyűjtési terv annak elősegítésére, hogy azonosítsák a halászati tevékenység területén található veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákat/fajokat.

(3) Az (1) bekezdésben említett időponttól a felderítő halászatot, illetve a meglévő halászati területen korábban nem alkalmazott fenékhalászati eszközökkel folytatott halászati tevékenységet nem lehet addig elkezdeni, amíg a (2) bekezdésben szereplő információkat a tagállamok a Bizottságon keresztül be nem nyújtották a SEAFO ügyvezető titkára számára.

(4) A tagállamok a Bizottságon keresztül jelentést tesznek a SEAFO titkára számára a fenékhalászati tevékenységek eredményéről.

75. cikk

Az új és meglévő területeken folytatott fenékhalászati tevékenységek értékelése

(1) Azon tagállamok, amelyek hajói a SEAFO szabályozási területén fenékhalászati tevékenységet folytatnak vagy szándékoznak folytatni, elvégzik az ezen tevékenységek által a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra gyakorolt ismert és várható hatások értékelését. Ezen értékelés célja annak meghatározása, hogy e tevékenységek, figyelembe véve a SEAFO szabályozási területén a múltban folytatott fenékhalászati tevékenységeket, jelentősen károsítják-e a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákat.

(2) Az (1) bekezdésben említett értékelés elvégzése céljából a tagállamok a rendelkezésre álló legjobb tudományos és technikai ismeretekre támaszkodnak annak megválaszolására, hogy hol találhatók a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák azokon a területeken, ahol a halászhajóik tevékenykedni szándékoznak. Az ismeretek lehetőség szerint tartalmazzák azokat a tudományos adatokat, amelyek alapján valószínűsíthető az ilyen ökoszisztémák előfordulása.

(3) A tagállamok a lehető leghamarabb, de legkésőbb 2009. szeptember 1-jéig benyújtják a Bizottság és a SEAFO titkársága számára az (1) és (2) bekezdésben említett értékelést. Az értékeléssel együtt lehetőség szerint be kell nyújtani a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák jelentős károsodásának megelőzésére irányuló és a SEAFO Tudományos Bizottsága által kidolgozott iránymutatásnak megfelelően végrehajtandó enyhítő intézkedések leírását is.

76. cikk

Tudományos megfigyelők

(1) A 70. cikkben meghatározott követelményeken túlmenően, a tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő és a 74. cikk szerint felderítő halászatot folytató hajók fedélzetén legyen tudományos megfigyelő. A megfigyelők az adatgyűjtést a veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra vonatkozó adatgyűjtésről szóló jegyzőkönyvvel összhangban végzik.

(2) Az adatgyűjtést az (1) bekezdésben említett, veszélyeztetett tengeri ökoszisztémákra vonatkozó adatgyűjtésről szóló jegyzőkönyvvel összhangban végző megfigyelők:

a) megvizsgálnak minden hálót, hogy találnak-e bennük VTÖ-re utaló jeleket, illetve veszélyeztetett tengeri fajokat;

b) a VTÖ-k azonosítása céljából az adatlapokon feljegyzik a következő adatokat: a hajó neve, a halászeszköz típusa, dátum, hely (földrajzi hosszúság/szélesség), mélység, halfajkód, az út sorszáma, a hálók száma, valamint a megfigyelő neve;

c) reprezentatív biológiai mintákat gyűjtenek valamennyi fogásból. A biológiai mintákat a lobogó szerinti tagállam tudományos hatósága vagy a Bizottság felkérése alapján be kell gyűjteni és le kell fagyasztani;

d) a halászati út végén továbbítják a mintákat a lobogó szerinti tagállam tudományos hatósága számára.

77. cikk

Veszélyeztetett tengeri ökoszisztémák felfedezése

(1) A közösségi lobogó alatt közlekedő, a SEAFO szabályozási területén fenékhalászati tevékenységeket folytató hajóknak az alábbiakkal összhangban kell eljárniuk:

a) amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján - különösen, ha a fogásban jelentős mennyiségű VTÖ indikátor szervezet található - fennáll annak a gyanúja, hogy veszélyeztetett tengeri ökoszisztémára bukkantak, a hajóknak meg kell határozniuk a fogásban található VTÖ indikátor szervezetek mennyiségét. A 74. cikknek megfelelően kiküldött megfigyelők meghatározzák a korallok, szivacsok és más VTÖ szervezetek mennyiségét a lehető legalacsonyabb rendszertani szintig, és ehhez a 74. cikk (2) bekezdése szerinti mintavételezési eljárást és a SEAFO fogásmintavételezési formanyomtatványait alkalmazzák. A megfigyelők a SEAFO szabályozási területén tett utakról összefoglaló jelentést nyújtanak be a lobogó szerinti tagállam számára, amely az információkat a Bizottságon keresztül haladéktalanul továbbítja a SEAFO titkársága számára;

b) amennyiben az a) pont értelmében tett intézkedések alapján megerősítést nyer a veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma felfedezése, a hajó kapitánya:

i. jelenti az esetet a lobogó szerinti tagállamnak, amely haladéktalanul továbbítja az információkat a Bizottság és a SEAFO ügyvezető titkára számára. A Bizottság késedelem nélkül felkéri a tagállamokat, hogy figyelmeztessenek valamennyi olyan közösségi hajót, amely számára engedélyezték, hogy a SEAFO szabályozási területén működjön.

ii. beszünteti a halászatot, behúzza a halászeszközt, és legalább két tengeri mérföldre eltávolodik a hálókivetés/háló végpontjától abba az irányba, amelyben a rendelkezésre álló információforrások alapján a legkisebb annak a valószínűsége, hogy ismét veszélyeztetett tengeri ökoszisztémával találkoznak. Valamennyi további hálókivetésnek vagy hálónak párhuzamosnak kell lennie a hálókivetésnek/hálónak a veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma felfedezésekor megfigyelhető pozíciójával.

(2) Amennyiben a veszélyeztetett tengeri ökoszisztéma megerősítést nyert felfedezésére új halászati területen kerül sor, a Bizottság a SEAFO ügyvezető titkárától kapott értesítést követően két mérföldes sugárban ideiglenesen lezárja az (1) bekezdés b) pontja szerint jelentett helyet. A jelentett hely a hajó által megadott hely, amely vagy a hálókivetés/háló végpontja, vagy más olyan hely, amely a bizonyítékok alapján a legközelebbnek tűnik a felfedezés pontos helyéhez. Az ideiglenes lezárás addig marad érvényben, amíg a SEAFO titkársága nem javasolja a terület újbóli megnyitását.

XI. FEJEZET

AZ IOTC-TERÜLETEN HALÁSZÓ KÖZÖSSÉGI HAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

78. cikk

A tengeri madarak járulékos fogásának csökkentése

(1) A tagállamok minden elérhető információt begyűjtenek és az IOTC rendelkezésére bocsátanak a tengeri madarakkal kapcsolatos, többek között a halászhajóik által véletlenszerűen ejtett járulékos fogások során szerzett tapasztalataikról, és ezen információt másolatban a Bizottságnak is megküldik.

(2) A tagállamok hatékony enyhítő intézkedések foganatosításával minden halászterületen, halászati idényben és halászati tevékenységben törekednek a tengeri madarak járulékos fogásainak csökkentésére.

(3) A d. sz. 30°-tól délre halászó közösségi hajók madárriasztó köteleket (tori-rudakat) szállítanak és alkalmaznak az alábbi technikai előírásoknak megfelelően:

a) a tori-rudak tervezésükre és alkalmazásukra nézve megfelelnek az IOTC által elfogadott iránymutatásoknak;

b) a tori-rudakat a horogsoros halászhajóknak a d. sz. 30°-tól délre eső vizekre történő belépése előtt kell alkalmazni;

c) adott esetben, ha a madarak nagy száma és aktivitása indokolttá teszi, a hajókra egy második tori-rudat és madárriasztó kötelet kell szerelni;

d) valamennyi hajón tartalék tori-köteleket kell tartani oly módon, hogy azok azonnal bevethetők legyenek.

(4) Azok a közösségi felszíni horogsoros hajók, amelyek amerikai horogsor-rendszer alkalmazásával kardhalra halásznak, mentesülnek a (3) bekezdésben foglalt követelmények alól.

79. cikk

A trópusi tonhalfélékre halászó hajók halászati kapacitásának korlátozása

(1) Az IOTC-övezetben trópusi tonhalfélékre halászó közösségi hajók maximális száma és azok bruttó űrtartalomban (BT) mért vonatkozó kapacitása a következő:

(2) Az (1) bekezdés ellenére a tagállamok megváltoztathatják a hajók halászeszköz-csoportonkénti számát, ha a Bizottságnak bizonyítani tudják, hogy az ilyen változtatás nem fokozza az érintett állományokra irányuló halászati erőkifejtést.

(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben flottájuk kapacitásbővítésére tesznek javaslatot, a flottába felveendő hajók szerepeljenek az IOTC hajólajstromában vagy egy másik regionális tonhalhalászati szervezet hajólajstromában. A jogellenes halászatot folytató hajók bármely regionális halászati gazdálkodási szervezet által összeállított listáján szereplő hajók nem vehetők fel a flottába.

(4) Az (1) bekezdésben említett közösségi hajók az IOTC területén kardhalra és germonra is halászhatnak.

(5) Az IOTC-nek benyújtott fejlesztési tervek végrehajtásának figyelembevétele érdekében a halászati kapacitás e cikkben említett korlátozásai az e fejlesztési tervekben meghatározott határokon belül növelhetők.

80. cikk

A kardhalra és germonra halászó hajók halászati kapacitásának korlátozása

(1) Az IOTC területén kardhalra és germonra halászó közösségi hajók maximális száma és azok BT-ben mért vonatkozó kapacitása a következő:

(2) Az (1) bekezdés ellenére a tagállamok megváltoztathatják a hajók halászeszköz-csoportonkénti számát, ha a Bizottságnak bizonyítani tudják, hogy az ilyen változtatás nem fokozza az érintett állományokra irányuló halászati erőkifejtést.

(3) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben flottájuk kapacitásbővítésére tesznek javaslatot, a flottába felveendő hajók szerepeljenek az IOTC hajólajstromában vagy egy másik regionális tonhalhalászati szervezet hajólajstromában. A jogellenes halászatot folytató hajók bármely regionális halászati gazdálkodási szervezet által összeállított listáján szereplő hajók nem vehetők fel a flottába.

(4) Az (1) bekezdésben említett közösségi hajók az IOTC területén trópusi tonhalra is halászhatnak.

(5) Az IOTC-nek benyújtott fejlesztési tervek végrehajtásának figyelembevétele érdekében a halászati kapacitás e cikkben említett korlátozásai az e fejlesztési tervekben meghatározott határokon belül növelhetők.

XII. FEJEZET

AZ SPFO-TERÜLETEN HALÁSZÓ KÖZÖSSÉGI HAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

81. cikk

Nyílt tengeri halászat - kapacitáskorlátozás

(1) A 2008-ban aktív halászati tevékenységet folytató tagállamoknak a lobogójuk alatt közlekedő, 2009-ben nyílt tengeri állományokra halászó hajók bruttó űrtartalmának teljes szintjét az SPFO-területen összesen 63 000 BT-re kell korlátozniuk oly módon, hogy biztosított legyen a nyílt tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázása.

(2) Azok a tagállamok, amelyek a Csendes-óceán déli részén korábban nyílt tengeri halászatot folytattak, 2008-ban azonban nem végeztek ilyen halászati tevékenységet, 2009-ben beléphetnek az SPFO-területhez tartozó halászterületre, feltéve, hogy önként vállalják a halászati erőkifejtés korlátozását.

(3) A tagállamoknak havi rendszerességgel értesíteniük kell a Bizottságot az SPFO-területen halászó hajóik nevéről és jellemzőiről, a bruttó űrtartalmat is ideértve.

(4) A tagállamoknak havi rendszerességgel értesíteniük kell a Bizottságot hajóiknak az SPFO-területen 2009-ben való tényleges jelenlétéről. Az értesítés a VMS-adatok és a fogási jelentések, valamint adott esetben a be- és kihajózási adatok elküldését jelenti.

(5) A tagállamok az SPFO ideiglenes tudományos munkacsoportjának felülvizsgálatra benyújtják az SPFO-terület tekintetében a nyílt tengeri állományokra vonatkozó felméréseiket és kutatási adataikat, továbbá előmozdítják kutatóik részvételét a szervezet nyílt tengeri fajokkal kapcsolatos tudományos munkájában.

(6) A tagállamok, amennyire csak lehetséges, gondoskodnak arról, hogy a nyílt tengeri halászat figyelemmel kísérése és a releváns tudományos adatok gyűjtése érdekében megfelelő megfigyelői jelenlétet biztosítsanak a lobogójuk alatt közlekedő hajókon.

82. cikk

Fenékhalászat

(1) Az SPFO-területen a tagállamok a fenékhalászati erőkifejtést és a halfogás mértékét a 2002. január 1. és 2006. december 31. közötti éves szintek átlagára korlátozzák a halászhajók számának, illetve egyéb, a halfogás mértékét, a halászati erőkifejtést és a halászati kapacitást tükröző paraméterek tekintetében.

(2) A tagállamok fenékhalászati tevékenységeiket nem terjeszthetik ki az SPFO-terület olyan új térségeire, ahol jelenleg nem folytatnak ilyen halászatot.

(3) A közösségi halászhajók fenékhalászati tevékenységüket befejezik az SPFO-területen található bármely olyan helyszíntől számított öt tengeri mérföldön belül, ahol halászati műveleteik során sérülékeny tengeri ökoszisztémák bizonyítékára bukkantak. A közösségi hajók ilyen felfedezésekről jelentést tesznek - meghatározva többek között a helyszínt és a szóban forgó ökoszisztéma típusát - a lobogójuk szerinti államnak, a Bizottságnak és az SPFO ideiglenes titkárságának annak érdekében, hogy az említett helyszín tekintetében megfelelő intézkedéseket hozzanak.

(4) A tagállamok megfigyelőket jelölnek ki valamennyi, lobogójuk alatt közlekedő olyan hajóra vonatkozóan, amely az SPFO-területen fenékvonóhálós halászati tevékenységet folytat vagy ezt tervezi, azon hajók tekintetében pedig, amelyek az SPFO területen egyéb fenékhalászatot folytatnak vagy ezt tervezik, megfelelő megfigyelői jelenlétet biztosítanak.

83. cikk

Adatgyűjtés, adatmegosztás

A tagállamok adatokat gyűjtenek, ellenőriznek és szolgáltatnak az adatgyűjtésre, -szolgáltatásra, -ellenőrzésre és -cserére vonatkozó SPFO-előírásokban körvonalazott eljárásoknak megfelelően.

XIII. FEJEZET

A WCPFC-TERÜLETEN HALÁSZÓ KÖZÖSSÉGI HAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

84. cikk

Halászati erőkifejtési korlátozások

A tagállamok biztosítják, hogy a WCPFC-területen a nagyszemű tonhalra, sárgaúszójú tonhalra, bonitóra és Csendes-óceán déli részén élő germonra irányuló teljes halászati erőkifejtés a Közösség és a térség part menti államai között létrejött halászati partnerségi megállapodásokban előírt erőkifejtésre korlátozódik.

85. cikk

A halak csoportosulását előidéző eszközök használatával történő halászat elől elzárt terület

(1) Az é. sz. 20°-a és a d. sz. 20°-a közötti WCPFC-területen 2009. augusztus 1. 00.00-tól 2009. szeptember 30. 00.00-ig tilos a halak csoportosulását előidéző eszközöket használó erszényes kerítőhálós hajókkal folytatott halászati tevékenység. Erszényes kerítőhálós hajók ezen időszak alatt kizárólag akkor folytathatnak halászati tevékenységet az említett WCPFC-területen, ha fedélzetükön megfigyelő tartózkodik, aki felügyeli, hogy a hajó soha

- ne alakítson ki vagy alkalmazzon a halak csoportosulását előidéző eszközöket vagy azokhoz kapcsolódó elektronikus eszközöket,

- ne halásszon halrajokra a halak csoportosulását előidéző eszközökkel együttesen.

(2) Az (1) bekezdés első mondatában említett erszényes kerítőhálós hajók mindegyike a fedélzetén tart és ki- vagy átrak valamennyi nagyszemű, sárgaúszójú és csíkoshasú tonhalat.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazandó az alábbi esetekben:

- a hajóút utolsó fázisában, ha nincs elegendő élőhal-tartálytér valamennyi hal elhelyezésére,

- ha a hal - a méretével nem összefüggő okok miatt - emberi fogyasztásra alkalmatlan, vagy

- ha a fagyasztóberendezés súlyosan meghibásodik.

86. cikk

Gazdálkodási tervek a halak csoportosulását előidéző eszközök használatára

(1) Azok a tagállamok, amelyek hajói a WCPFC-területen halászatra jogosultak, gazdálkodási tervet készítenek a lehorgonyzott vagy sodortatott, a halcsoportosulást előidéző eszközök használatára vonatkozóan. A gazdálkodási tervnek stratégiát kell tartalmaznia a nagyszemű tonhal és a sárgaúszójú tonhal fajokba tartozó fiatal egyedek kifogásának korlátozását illetően.

(2) Az (1) bekezdésben említett gazdálkodási terveket legkésőbb 2009. október 15-ig kell benyújtani a Bizottságnak. A Bizottság összeveti a gazdálkodási terveket, majd legkésőbb 2009. december 31-ig közösségi gazdálkodási tervet nyújt be a WCPFC titkárságának.

87. cikk

A kardhalra halászó hajók maximális száma

(1) Az egyezmény hatálya alá tartozó területnek a d. sz. 20°-tól délre és az é. sz. 20°-tól északra lévő részén kardhalra legfeljebb 14 közösségi hajó halászhat. A közösségi részvétel a Spanyolország lobogója alatt halászó hajókra korlátozódik.

(2) Az (1) bekezdésben említett területen a kardhalra vonatkozó teljes fogási korlátozás 3 107 tonna.

XIV. FEJEZET

AZ ICCAT-TERÜLETEN HALÁSZÓ KÖZÖSSÉGI HAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

88. cikk

A tengeri madarak járulékos fogásának csökkentése

(1) A tagállamok minden elérhető információt begyűjtenek a tengeri madarakkal kapcsolatos, többek között a halászhajóik által véletlenszerűen ejtett járulékos fogások során szerzett tapasztalataikról, és ezen információkat az ICCAT Titkárságának és a Bizottságnak is megküldik.

(2) A tagállamok hatékony enyhítő intézkedések foganatosításával minden halászterületen, halászati idényben és halászati tevékenységben törekednek a tengeri madarak járulékos fogásainak csökkentésére.

(3) A d. sz. 20°-tól délre halászó közösségi hajók madárriasztó köteleket (tori-rudakat) szállítanak és alkalmaznak az alábbi technikai előírásoknak megfelelően:

a) a tori-rudak tervezésükre és alkalmazásukra nézve megfelelnek az ICCAT által elfogadott iránymutatásoknak;

b) a tori-rudakat a horogsoros halászhajóknak a d. sz. 20°-tól délre eső vizekre történő belépése előtt kell alkalmazni;

c) adott esetben, ha a madarak nagy száma és aktivitása indokolttá teszi, a hajókra egy második tori-rudat és madárriasztó kötelet kell szerelni;

d) valamennyi hajón tartalék tori-köteleket kell tartani oly módon, hogy azok azonnal bevethetők legyenek.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően a kardhalra halászó közösségi felszíni horogsoros hajók használhatnak monofil horogsort, amennyiben ezek a hajók:

a) a horogsort a - halászat földrajzi helyzetére vonatkozó, tengeri napnyugta/napkelte almanachban megállapított - tengeri napnyugta és napkelte közötti időszakban rögzítik;

b) legalább 60 g tömegű forgónehezéket használnak a horogtól legfeljebb 3 m távolságra elhelyezve az optimális süllyedési ráta elérésére.

89. cikk

Tilalmi terület/halászati időszak megállapítása a kardhal földközi-tengeri halászatára vonatkozóan

A kardhal - különösen a kisebb halak - védelme érdekében 2009. október 15. és november 15. között tilos kardhalra halászni a Földközi-tengeren.

90. cikk

Az Atlanti-óceánban honos kardhal legkisebb kifogható mérete

Az 520/2007/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdése értelmében méreten alulinak tekintendő atlanti-óceáni kardhal véletlenszerű kifogása megengedett, ha a véletlenszerű kifogás nem haladja meg az érintett hajó teljes kardhal-fogásának - a kirakodott egyedek számában kifejezett - 15 %-át.

91. cikk

Cápák

(1) A tagállamok megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy csökkentsék az észak-atlanti lándzsafogú cápa halászatával kapcsolatos állománypusztulási arányt.

(2) A halászó közösségi hajók a fogás hajóra rakodása előtt kötelesek haladéktalanul visszadobni az ICCAT által irányított halászattal összefüggésben kifogott, élő és sértetlen nagy szemű rókacápákat (Alopias superciliosus).

(2) A járulékos fogásokat és a visszadobott élő egyedeket be kell jegyezni a hajónaplóba.

91a. cikk

Az Atlanti-óceán keleti részén kékúszójú tonhalra halászó hajók maximális száma

Az Atlanti-óceán keleti részén a 8 kg testtömeg vagy 75 cm testhossz, illetve 30 kg testtömeg vagy 115 cm testhossz közötti kékúszójú tonhal aktív halászatára engedéllyel rendelkező, csalit használó és pergetett horogsoros közösségi hajók maximális száma és annak tagállamok közötti elosztása a következő:

Spanyolország

63

Franciaország

44

EK

107

91b. cikk

A kékúszójú tonhal tekintetében az Atlanti-óceán keleti részén alkalmazandó fogási korlátozások

(1) Az ID. mellékletben meghatározott fogási korlátozásokon belül, a 91a. cikkben említett, engedéllyel rendelkező közösségi halászhajók tekintetében a 8 kg testtömeg vagy 75 cm testhossz, illetve 30 kg testtömeg vagy 115 cm testhossz közötti kékúszójú tonhalra vonatkozó fogási korlátozás, valamint a kifogható mennyiség tagállamok közötti elosztása a következő (tonnában megadva):

Spanyolország

599,3

Franciaország

269,3

EK ( 47 )

868,6

(2) Az (1) bekezdésben említett fogási korlátozásokon belül, a 91a. cikkben említett közösségi halászhajók közé tartozó, 17 méter teljes hosszúságot el nem érő, csalit használó halászhajók tekintetében a legalább 6,4 kg testtömegű vagy legalább 70 cm méretű kékúszójú tonhalra vonatkozó fogási korlátozás és annak tagállamok közötti elosztása a következő (tonnában megadva):

Franciaország

45 ( 48 )

EK

45

91c. cikk

A Földközi-tengeren kékúszójú tonhalra irányuló, part menti halászatot végző közösségi kisüzemi hajók maximális száma

A Földközi-tengeren a 8 kg testtömeg vagy 75 cm testhossz, illetve 30 kg testtömeg vagy 115 cm testhossz közötti kékúszójú tonhal part menti halászatára engedéllyel rendelkező közösségi kisüzemi hajók maximális száma és annak tagállamok közötti elosztása a következő:

Spanyolország

139

Franciaország

86

Olaszország

35

Ciprus

25

Málta

89

EK

374

91d. cikk

A Földközi-tengeren a kékúszójú tonhalra irányuló, part menti halászatot végző közösségi kisüzemi halászhajókra vonatkozó fogási korlátozások

Az ID. mellékletben meghatározott fogási korlátozásokon belül, a 91c. cikkben említett, a Földközi-tenger partjainál friss halra csalival, horogsorral vagy kézi horogsorral halászó közösségi kisüzemi halászhajók tekintetében a 8 és 30 kg közötti testtömegű kékúszójú tonhalra vonatkozóan megállapított fogási korlátozás, valamint a kifogható mennyiség tagállamok közötti elosztása a következő (tonnában megadva):

Spanyolország

82,3

Franciaország

71,8

Olaszország

63,5

Ciprus

2,3

Málta

5,3

EK ( 49 )

225,2

91e. cikk

Az Adriai-tengeren tenyésztési célból kékúszójú tonhalra halászó hajók maximális száma

Az Adriai-tengeren a 8 kg testtömeg vagy 75 cm testhossz, illetve 30 kg testtömeg vagy 115 cm testhossz közötti kékúszójú tonhal tenyésztési célú aktív halászatára engedéllyel rendelkező közösségi hajók maximális száma és annak tagállamok közötti elosztása a következő:

Olaszország

68

EK

68

91f. cikk

A kékúszójú tonhal tenyésztési célú, adriai-tengeri halászatára vonatkozó fogási korlátozások

Az ID. mellékletben meghatározott fogási korlátozásokon belül, a 91e. cikkben említett, az Adriai-tengeren tenyésztési célból kékúszójú tonhalra halászó közösségi kisüzemi halászhajók tekintetében a 8 kg és 30 kg közötti testtömegű kékúszójú tonhalra vonatkozóan megállapított fogási korlátozás, valamint a kifogható mennyiség tagállamok közötti elosztása a következő (tonnában megadva):

Olaszország

63,5

EK

63,5

XV. FEJEZET

JOGELLENES, NEM BEJELENTETT ÉS SZABÁLYOZATLAN HALÁSZAT

94. cikk

Az Atlanti-óceán északi része

Az Atlanti-óceán északi részén jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajók a XV. mellékletben meghatározott intézkedések hatálya alá tartoznak.

XVI. FEJEZET

A BERING-TENGER NYÍLT TENGERI RÉSZÉN HALÁSZÓ KÖZÖSSÉGI HAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

95. cikk

A Bering-tenger nyílt tengeri részén folytatott halászat tilalma

A Bering-tenger nyílt tengeri részén tilos a sávos tőkehal (Theragra chalcogramma) halászata.

XVII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

96. cikk

Adatküldés

Amikor a tagállamok a 2847/93/EGK rendelet 15. cikkének (1) bekezdése és 18. cikkének (1) bekezdése alapján a Bizottságnak megküldik a fogott állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, az e rendelet I. mellékletében meghatározott állománykódokat használják.

97. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Rendelkezéseit 2009. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ahol a CCAMLR hatálya alá tartozó területre vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket a 2009. január 1-je előtt kezdődő időszakra határozták meg, a 40. cikket a teljes kifogható mennyiségek megfelelő alkalmazási időszakainak kezdetétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A FOGÁSI KORLÁTOZÁSOK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEKEN TARTÓZKODÓ KÖZÖSSÉGI HALÁSZHAJÓKRA, VALAMINT A KÖZÖSSÉGI VIZEKEN TARTÓZKODÓ HARMADIK ORSZÁGBELI HAJÓKRA VONATKOZÓ FOGÁSI KORLÁTOZÁSOK FAJ ÉS TERÜLET SZERINTI BONTÁSBAN (ELTÉRŐ RENDELKEZÉS HIÁNYÁBAN ÉLŐTÖMEGTONNÁBAN)

Az e mellékletben meghatározott fogási korlátozásokat az e rendelet 5. cikkének alkalmazásában kvótáknak kell tekinteni, ezért ezekre a 2847/93/EGK rendeletben és különösen annak 14. és 15. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.

A halállományokra minden terület tekintetében a fajok latin nevének betűrendjében történik utalás. A következő táblázat e rendelet alkalmazásában a fajok latin nevének és közönséges nevének megfelelését tartalmazza:

A következő, kizárólag magyarázatként szolgáló táblázat a fajok közönséges nevének és latin nevének megfelelését tartalmazza:

IA. MELLÉKLET

A SKAGERRAK, a KATTEGAT, az ICES I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV övezet, a CECAF közösségi vizei és Francia Guyana vizei