321/H/1999. AB határozat

agycsepely Község Önkormányzata Képviselő-testületének a község Összevont Rendezési Tervéről is Szabályozási előírásairól szóló 10/1997. (IX. 29.) számú rendelete 3. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti előírás alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság Nagycsepely Község Önkormányzata Képviselő-testületének a község Összevont Rendezési Tervéről is Szabályozási előírásairól szóló 10/1997. (IX. 29.) számú rendelete 3. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe ütközését kifogásoló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság Nagycsepely Község Önkormányzata Képviselő-testületének a község Összevont Rendezési Tervéről és Szabályozási előírásairól szóló 10/1997. (IX. 29.) számú rendelete 3. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, az Alkotmány 8. § (2) bekezdésébe, 13. § (1) bekezdésébe és 44/A. § (2) bekezdésébe ütközését kifogásoló indítványt visszautasítja.

Indokolás

I.

A Somogy Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője az Alkotmánybírósághoz intézett beadványában a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdésének a) pontja alapján Nagycsepely Község Önkormányzata Képviselő-testületének a Község Összevont Rendezési Tervéről és Szabályozási előírásairól szóló 10/1997. (IX. 29.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 3. § (4) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte, mivel a képviselő-testület a kifogásolt rendelkezéssel szemben tett törvényességi észrevételével nem értett egyet.

Az Ör. 3. § (4) bekezdése a község belterületi határának változásáról rendelkezik. Belterületbe csatolja a sportpályát és környékét, valamint hét ingatlant és egy utat. Az indítványozó szerint a támadott rendelkezés úgy sorol be egyes területeket eltérő építési övezetbe, hogy azok közül egy - a rendeletalkotás idején állattartó telepként funkcionáló - területet állattartási tilalommal terhelt övezetként (M-3) kezel. Álláspontja szerint ez diszkriminatív szabályozás, mivel a hasonló adottságú telkek közül az Ör. csak egy vonatkozásában tiltja meg az állattartást, ezáltal pedig egyedi tilalmat állapít meg rendeleti szabályozási keretek között.

Minthogy az indítványozó a beadványában nem jelölte meg azt az alkotmányos rendelkezést, amelyet az Ör. sért, de nem hivatkozott más törvényi előírásokra sem, amelyekkel az Ör. egyes rendelkezései ellentétesek, az Alkotmánybíróság hiánypótlásra hívta fel. Az indítványozó kiegészítő beadványában arra hivatkozott, hogy az Ör. 3. § (4) bekezdése sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését, a 44/A. § (2) bekezdését, a 8. § (2) bekezdését és a 13. § (1) bekezdését. Arra vonatkozóan azonban, hogy az Alkotmány hivatkozott rendelkezései az Ör. támadott rendelkezését miért és mennyiben sérti további indokolást nem terjesztett elő. Csupán arra utalt, hogy a jogalkotó "önkényesen, ésszerű indok nélkül tesz különbséget az azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok között". Nem jelölte meg azt a magasabb szintű jogszabályt sem, amelybe az Ör. 3. § (4) bekezdése ütközik.

II.

1. Az Alkotmánynak az indítványban hivatkozott rendelkezései a következők:

"8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja."

"13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot."

"44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."

"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési, vagy egyéb helyzet szerinti megkülönböztetés nélkül."

2. Az Ör. támadott rendelkezése:

"3. § (4) A belterületi határ változásai: Belterületbe csatolandó:

- 075. hrsz. nyugati része (sportpálya és környéke) 4 ha.

- 031/6; 031/12 g., m, l; 031/3; 031/11; 031/4; 031/2; 031/10 hrsz. számú ingatlanok, és a 032 hrsz. út"

III.

Az indítvány nem megalapozott.

1. Az Alkotmánybíróság először azt vizsgálta, hogy az Ör.-nek az indítvánnyal érintett 3. § (4) bekezdése mennyiben hozható összefüggésbe az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésének rendelkezésével. Az Ör. kifogásolt előírása a belterületi határ megváltoztatása keretében arról rendelkezik, hogy Nagycsepely Község közigazgatási területén a belterülethez csatol (konkrét helyrajzi számmal megjelölt) ingatlanokat.

Az indítványban szereplő alkotmányossági felülvizsgálattal érintett Ör. 3. § (4) bekezdése az Ötv. 10. § (1) bekezdés d) pontja szerinti hatáskörben meghozott rendeleti előírás, és nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében megjelölt hátrányos megkülönböztetés tilalmát tartalmazó alkotmányos rendelkezéssel összefüggésbe hozható volna. Az indítvány indokolásában állítottak, amely szerint "állattartási szabályt, ezen belül állattartási tilalmat, egyetlen telekre összevont rendezési tervről szóló szabályozási rendeletben jogszerűen megállapítani nem lehet", az Ör. 3. § (4) bekezdésében nem szerepelnek.

Az Ör. mellékletét képező szabályozási tervben alkalmazott jelölések alapján megállapítható, hogy az indítványozó által hivatkozott állattartó telep területének az övezeti megjelölése valóban M-3 és azon az állattartási létesítmények elhelyezése ténylegesen korlátozott. Ez a terület azonban az Ör. 3. § (4) bekezdése szerint a belterületbe csatolt területek határain kívül, a külterületi minősítésű ingatlanok között fekszik az újonnan belterületbe vont területtel határos. Mindezekkel együtt is egyértelműen megállapítható, hogy az indítványban hivatkozott állattartási célú (külterületi, M-3 övezeti jelű) területre az Ör. 3. § (4) bekezdése nem tartalmaz rendelkezést, vagyis annak más a tartalma, mint amit az indítványozó kifogásol.

Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az érdemi alkotmányjogi összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi. (698/B/1990. AB határozat, ABH 1991. 716-717; 108/B/1992. AB határozat, ABH 1994. 523-527; 221/B/1997. AB határozat, ABH 2000. 683., 685.)

A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör. 3. § (4) bekezdés - az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésébe történő ütközése miatti - megsemmisítésére irányuló indítványrészt elutasította.

2. Az indítványozó a kérelmét pontosító beadványában az Alkotmány 8. § (2) bekezdését, a 13. § (1) bekezdését, valamint a 44. § (2) bekezdését is megjelölte, mert álláspontja szerint az Ör. 3. § (4) bekezdése ezeket a szabályokat is sérti. Az indítványozó azonban nem indokolta meg azt, hogy a kifogásolt rendelkezés milyen okból sérti a hivatkozott alkotmányos rendelkezéseket és nem jelölte meg azt a magasabb szintű jogszabályt sem, amelynek a sérelmét állítja.

Az Alkotmánybíróság már több alkalommal kifejtette: "Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 22. § (2) bekezdése értelmében az indítványban meg kell jelölni a kérelem alapjául szolgáló okot. Nem elegendő tehát az Alkotmány egyes rendelkezéseire hivatkozni: az indítványnak meg kell indokolni, hogy az Alkotmány egyes felhívott rendelkezéseit a megsemmisíteni kért jogszabály miért és mennyiben sérti." (654/H/1999. AB végzés, ABH 2001. 1645.; 472/B/2000. AB végzés, ABH 2001. 1655.)

Mivel a felhívás ellenére is hiányosan benyújtott beadvány érdemi elbírálásra nem alkalmas, ezért az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 29. § d) pontja értelmében az Alkotmánybíróság visszautasította.

Budapest, 2002. november 13.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró