Birtokvédelmi kézikönyv (ORAC, 392 B/5 oldal, 2023)

Kiadással kapcsolatos információk

© Kajó Cecília, Gaál János (szerzők), 2023

© ORAC Kiadó Kft., 2023

A kézirat lezárása:

2023. augusztus 19.

Szakmai lektor:

Menyhárd Attila

A kiadó számára minden jog fenntartva. Jelen könyvet, illetve annak részleteit tilos reprodukálni, adatrendszerben tárolni, bármely formában vagy eszközzel - elektronikus, fényképészeti úton vagy módon - a kiadó engedélye nélkül közölni.

ISBN 978 963 258 589 5

Budapest, 2023

Az ORAC Kiadó Kft. kiadása

Felelős kiadó: dr. Frank Ádám, a kft. ügyvezetője

Internet: www.orac.hu • E-mail: info@orac.hu

Felelős szerkesztő: Végh Zsuzsanna

Tipográfia és műszaki szerkesztés: Harkai Éva

RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE

AB - Alkotmánybíróság

Adóhatósági végrehajtási tv. - 2017. évi CLIII. törvény az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról

AJB - alapvető jogok biztosa

a kedvtelésből tartott állatok tartásáról szóló kormányrendelet - 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról

Ákr. - 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról

Állatvédelmi tv. - 1998. évi XXVIII. törvény az állatok védelméről és kíméletéről

ÁNYK - Általános Nyomtatványkitöltő

Be. - 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról

BH - Bírósági Határozatok

Br., birtokvédelmi kormányrendelet vagy birtokvédelmi rendelet - 17/2015. (II. 16.) Korm. rendelet a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról

Btk. - 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről

EBH - Elvi Bírósági Határozatok

Éltv. - 2008. évi XLVI. törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről

E-ügyintézés Korm. rend. - 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet az elektronikus ügyintézés részletszabályairól

E-ügyintézési tv. - 2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól

Épelj. - 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról

Épkiv. - 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről

Étv. - 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

GDPR - General Data Protection Regulation (általános adatvédelmi rendelet)

Infotv. - 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról

Itv. - 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről

Kereskedelmi tv. - 2005. évi CLXIV. törvény a kereskedelemről

Kvt. - 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

Ltv. vagy Lakcímtörvény - 1992. évi LXVI. törvény a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról

MABIV - Magyar Birtokvédelmi Szövetség

NAIH - Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

NAV - Nemzeti Adó- és Vámhivatal

Ndtv. - 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól

OBH - Országos Bírósági Hivatal

OSAP - Országos Statisztikai Adatfelvételi Program

OTÉK - 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről

Pp. - 2016. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról

Ptk. - 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről

régi Pp. - 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról

régi Ptk. - 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Szabs. tv. - 2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről

SZMSZ - szervezeti és működési szabályzat

Szomszédjogi tv. - 2013. évi CLXXIV. törvény a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól

Tht. - 2003. évi CXXXIII. törvény a társasházakról

Veir II. (hk.) - 112/2021. (III. 6.) Korm. rendelet a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről

Vht. - 1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról

Zajrendelet - 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól

ARANY JÁNOS: Fülemile

ELŐSZÓ

Könyvünket elsősorban jegyzőknek és birtokvédelmi ügyintézőknek írtuk. Létjogosultságát már önmagában megalapozza az az ügytömeg, amelyet a jegyzők a birtokvédelmi hatáskörben évente kezelnek. Országosan hat-nyolcezer birtokvédelmi határozat születik egy évben. Mivel a polgári jog területén általában a kisebb súllyal bíró ügyekben merül fel a jegyzői birtokvédelem, a statisztikából kiesve, nagyon magas szám marad láthatatlan. Fel sem lehet becsülni azoknak a megkereséseknek a számát, amelyekben a jegyző tájékoztatást ad, elhatárolást végez, az állampolgárt eligazítja a különböző jogsértésekre adható hatósági válaszokkal kapcsolatosan. Az információátadás időigényes, türelmet, s nagy felkészültséget kíván meg az ügyintézőtől, a statisztika számára mégis látens marad. A közigazgatás egy olyan speciális szegmenséről van szó, amely a jegyző hatósági szemléletén kívül esik. A megszokottól, általánostól teljesen eltérő megközelítést, hozzáállást, szemléletet, sőt lelkületet követel. A birtokvédelmi eljárásban két fél vitájáról van szó, amely a jegyző előtt zajlik. A felek - bízva az eljárás sikerében vagy a döntéshozó befolyásolásában - minden eszközt felhasználnak ebben az eljárásban. És ez a vita nemcsak egy ritka egyedi esemény ebben a munkakörben, hanem akár évtizedeken keresztül, folyamatosan, a hétköznapok állandóságában megtapasztalt (lelki) teher az ügyintéző számára. Ebből nincs kilépő, nincs egyszerűbb, nincs konfliktusmentes ügy, mindegyik egyedi és a felek személyes érintettsége okán mind "vérre megy". A jegyzői birtokvédelemnek talán ez a legproblematikusabb sajátossága, erre a legnehezebb felkészülni, megszokni pedig szinte lehetetlen.

Ennek a folyamatos feszültségnek az oldására nyújthat komoly segítséget a szakmai napokon való részvétel. Nemcsak tudást meríthetünk egymás előadásaiból és hozzászólásaiból, hanem "túlélési" technikákat leshetünk el. Hosszú időn keresztül kellett megtapasztalni, hogy a birtokvédelem a központi képzést tekintve gazdátlan, elhanyagolt. Csak az elmúlt évektől érhető el például a Nemzeti Közszolgálati Egyetem ProBono képzési rendszerében a "Birtokvédelmi kisokos" tárgyú képzés, amely azonban valódi interakcióra és a tudásanyag gyakorlatias feldolgozására kevéssé alkalmas módját kínálja a tanulásnak, mégis jelentős elmozdulás a központi oktatás terén.

Kézikönyvünkben az elméleti és a gyakorlati ismeretekre egyaránt hangsúlyt helyeztünk úgy, hogy akár a kezdő, akár a rutinos jogalkalmazó találhat benne hasznos tudást. Mint minden más szakterületen, így a jegyzői birtokvédelmi eljárásokkal kapcsolatban is elmondható, hogy a joggyakorlat színes, országszerte eltérő. Bizonyos ügytípusokban jobban, más ügytípusokban kevésbé, de a jogi megközelítést és a napi praktikumot tekintve egyaránt megfigyelhetőek "iskolák". Ezt próbáltuk minél jobban körbejárni és bemutatni, köszönhetően annak a sok-sok jegyzőnek és birtokvédelmi ügyintézőnek, akik olvassák cikkeinket, hallgatják előadásainkat, és a szakma iránti kíváncsiságtól hajtva megkerestek-megkeresnek minket, és akik közül sokakkal így gyakorlatilag napi szakmai kapcsolatban vagyunk. Emiatt is mondhatjuk, hogy ezt a könyvet nemcsak ketten írtuk, hanem számos kollégánkkal együtt szerte az országban.

A könyv tartalma aszerint alakult, amit mi is szívesen láttunk volna több mint tíz éve, amikor belevágtunk a birtokvédelmi jogalkalmazás lenyűgöző művészetébe. Akkoriban még alig-alig volt elérhető szakirodalom vagy tudásanyag, a polgári jogi témájú könyvek dologi jogi fejezeteit, Bisztriczki László[1] cikkeit és a képzési területen tátongó űrt felismerő Magyar Birtokvédelmi Szövetség (MABIV)[2] szakmai napjait leszámítva. Utóbbi közhasznú egyesület a jogi ismeretterjesztés és tanácsadás mellett már ekkor küldetésévé tette a szakmai közösségformálást, aminek eredményeként a közösségi oldalaknak köszönhetően kialakulhatott egy összetartó és egymásnak segítő szakmai közösség (birtokvédelmi fórum), amelybe sok szeretettel várunk minden új tagot, mi magunk is.

Szerencsére napjainkra teljesen megváltozott a képzési helyzet a birtokvédelem területén. Az elmúlt évek során szakmai konferenciákon több száz jegyzőt, birtokvédelmi ügyintézőt szólíthattunk meg, és ezeken a találkozásokon érezhető volt a szükség egy olyan átfogó tudásanyag szerkesztésére, amely a birtokvédelmi hatáskör gyakorlóját a polcról levéve, instant módon is képes támogatni. A szakmai közösség tehát nemcsak kialakult, hanem életre kelt, formálódik, csiszolódik, és legaktívabb tagjai időről időre inspirálják egymást a fejlődésre.

A birtokvédelmi jogalkalmazói munka, hasonlóan bármely más területhez, folyamatosan tanítható és tanulható szakma, a legjobban pedig mindenki úgy tudja elsajátítani, ha minél több ügyet megpróbál a maga legjobb tudása és tehetsége szerint lezárni, ennek nyomán pedig helyt adó vagy színvonalas indokolással - mely magában foglalja a pontos útmutatást a más szervekhez telepített hatáskörökről - ellátott elutasító döntéseket hozni. Nem kell félni az elutasító döntésektől: a napi gyakorlat azt mutatja, hogy az emberek sokkal több problémáról hiszik azt, hogy az birtokvédelmi típusú, mint ahány valójában annak minősíthető. Ezt a későbbiekben, a statisztikai fejezetben is megmutatják majd a mérőszámok, vagyis hogy egy adott évben benyújtott kérelemszámból hány jut az elutasítás sorsára. Ez részben a kamillatea-hatásnak, részben a jogi képviselő tanácsának (például az előre bebiztosított alperesi pozíció kivívása érdekében, amennyiben a jegyzői döntés ellen bíróságra mennek), részben más hatásoknak köszönhető.

A minden polgármesteri hivatalban könnyen, gyorsan, olcsón elérhető jegyzői birtokvédelmi eljárás nagy csáberőt jelent mind magánszemélyeknek, mind cégeknek, civil szervezeteknek, mind pedig jogi képviselőiknek. Ahogyan azt azonban már évek óta mondjuk, a jegyzői birtokvédelem nem kamillatea, nem univerzális orvosság mindenre, sőt meglepően kevés ügyben jelent gyors, hatékony és főként végleges lezárást. A legtudatosabban főleg jogi képviselők használják olyan ügyek megoldására, melyekre rendelkezésre áll más, speciálisabb, szakigazgatási eljárási vagy bírósági út, legyen ez csendháborítás, önkényes lakásfoglalás, nem fizető bérlőkkel kapcsolatos retorzió vagy éppen veszélyesnek ítélt fa kivágása.

Az elhatárolás nem jelent elhatárolódást. Egy-egy elutasító döntés mögött nem azt kell látni, hogy a hivatal, a jegyző nem akar dolgozni, hanem azt, hogy egy jó szándékú, ügyfélbarát hozzáállással "bevállalt", ám mégiscsak mondjuk ki: hatáskör hiányában hozott döntést, jogszerűen nem lehet végrehajtani, sőt attól függően, hogy mekkora hibában szenved a meghozott alapdöntés, a közigazgatás-tudomány, de még a hatályos joganyag szerint is könnyen előfordul, hogy nemhogy semmis, de a nem létező döntés kategóriájába esik.

A frissen a szakmába csöppent jogalkalmazóknak könyvünkön túl jó szívvel ajánljuk még további ismeretek szerzésére többek között a Kúria Birtokvédelmi Joggyakorlat-elemző Munkacsoportjának jelentését,[3] a köztisztviselői továbbképzés részeként a ProBono-rendszerben választható "Birtokvédelmi kisokos" tárgyú képzést,[4] illetve a Jegyző és Közigazgatás című szakmai folyóirat vonatkozó tanulmányait, továbbá az online elérhető Jegyzőkódexet.