288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet

a fővárosi és megyei kormányhivatalokról

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a)-c) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 41. § (3a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Illetékességi és hatásköri szabályok

1. § (1) A megyei kormányhivatal illetékessége a székhelye szerinti megyére terjed ki. A fővárosi kormányhivatal illetékessége Budapest főváros területére, a Pest Megyei Kormányhivatal illetékességi területe Pest megyére terjed ki.

(2) Kormányrendelet a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területét egyes államigazgatási feladatok tekintetében a megyétől (fővárostól) eltérően is megállapíthatja.

(3)[1]

(4)[2] A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a térségi fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorolja.

2. Szakigazgatási szervek

2. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási szervek (a továbbiakban: szakigazgatási szerv):

1. a szociális és gyámhivatal a szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, és gyámügyi feladatok ellátására,

2.[3] az építésügyi és örökségvédelmi hivatal az állami főépítészi feladatok, az építésfelügyeleti hatósági feladatok, az egyes jogszabályban meghatározott építésügyi hatósági feladatok, és a kulturális örökségvédelmi hatósági feladatok ellátására,

3.[4] az igazságügyi szolgálat a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői feladatok kivételével a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, és áldozatsegítési feladatok ellátására,

4. a növény- és talajvédelmi igazgatóság a növényvédelmi, talajvédelmi, növénytermesztési és növényi termékek esetében élelmiszer-biztonsági hatósági és zöldség-gyümölcs ellenőrzési feladatok ellátására,

5. az erdészeti igazgatóság az erdészeti igazgatási feladatok ellátására,

6.[5] a földművelésügyi igazgatóság a mezőgazdasági igazgatási, vadászati és halgazdálkodási hatósági feladatok ellátására,

7. élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság az élelmiszer-biztonsági, élelmiszerminőségellenőrzési, takarmányellenőrzési élelmiszerlánc-felügyeleti, és állategészségügyi, illetve egyes állattenyésztési és borászati feladatok ellátására,

8. a földhivatal az ingatlanügyi feladatok ellátására,

9. az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv az egészségbiztosítási pénztári feladatok ellátására,

10. a nyugdíjbiztosítási igazgatóság a nyugdíjbiztosítási és a hatáskörébe tartozó más pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos feladatok ellátására,

11.[6] a munkaügyi központ a foglalkoztatási, munkaerő-piaci feladatok ellátására,

12. a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv a munkaügyi ellenőrzési és a munkavédelmi feladatok ellátására,

13. a fogyasztóvédelmi felügyelőség a fogyasztóvédelmi feladatok ellátására,

14.[7]

15. a népegészségügyi szakigazgatási szerv a népegészségügyi feladatok ellátására,

16. a mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság mérésügyi és műszaki biztonsági feladatok ellátására,

17. a közlekedési felügyelőség a közlekedési hatósági feladatok ellátására.

18.[8] a rehabilitációs szakigazgatási szerv a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival, a rehabilitációval és a hatáskörébe tartozó más ellátásokkal kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) Kormányrendelet más területi államigazgatási szervet is a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként határozhat meg.

(3) Amennyiben kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a szakigazgatási szerv illetékessége megegyezik a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességével.

3. § A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatának tervezetét a szakigazgatási szerv által ellátott államigazgatási feladat tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező ágazati szakmai irányító miniszter (a továbbiakban: a szakigazgatási szerveket irányító miniszter) részére véleményezés céljából megküldi. A szakigazgatási szerveket irányító miniszter véleményét 7 napon belül megküldi a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter részére. Amennyiben a szakigazgatási szerveket irányító miniszter 7 napon belül nem nyilatkozik, azt a tervezettel egyetértő véleménynek kell tekinteni.

3. A fővárosi és megyei kormányhivatal irányítása[9]

4. §[10] A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal irányítására a közigazgatás-szervezésért felelős minisztert jelöli ki.

4/A. §[11] (1)[12] A törzshivatal által jogszabály alapján ellátott államigazgatási feladatok tekintetében az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 9. § f)-i) pontjában meghatározott hatásköröket a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 6. § (3) bekezdése alapján a Kormány által kijelölt központi államigazgatási szerv vezetője gyakorolja.

(2) A törzshivatal tekintetében

a)[13] az Áht. 9. § h) és i) pontjában meghatározott hatásköröket a helyi önkormányzatok és társulásaik törvényességi felügyeletével összefüggésben a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter,

b)[14] a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzést és az Áht. 9. § h) és i) pontjában meghatározott hatásköröket a fejlesztési tanácsok törvényességi felügyeletével összefüggésben a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter,

c)[15] a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzést és az Áht. 9. § f)-i) pontjában meghatározott hatásköröket a köznevelési feladatokkal összefüggésben az oktatásért felelős miniszter,

d)[16] az Áht. 9. § h) és i) pontjában meghatározott hatásköröket a nemzetiségi önkormányzatok törvényességi felügyeletével összefüggésben a nemzetiségpolitikáért felelős miniszter,

e)[17] a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzést és az Áht. 9. § f)-i) pontjában meghatározott hatásköröket a birtokvédelmi, a bányaszolgalmi, a hatósági közvetítői nyilvántartásba vételi, a kisajátítási, a külföldiek mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanokat érintő tulajdonszerzésére irányuló, valamint jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a fővárosi és megyei kormányhivatalok törzshivatala által kiszabható közigazgatási bírságokkal összefüggő ügyekkel összefüggésben a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter

gyakorolja.

(2a)[18] A Kormány a (2) bekezdésben nem említett ügyekben a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzésre, valamint az Áht. 9. § f)-i) pontjában meghatározott hatáskörök gyakorlására a törzshivatal tekintetében azt a minisztert - mint központi államigazgatási szerv vezetőjét - jelöli ki, akit a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló Korm. rendelet az adott államigazgatási feladatért felelős miniszterként meghatároz.

(3) A törzshivatal hatáskörébe tartozó államigazgatási feladatok tekintetében lefolytatott törvényességi és szakszerűségi ellenőrzésről az (1) bekezdésben meghatározott személy e rendeletben meghatározottak szerint tájékoztatja a közigazgatás-szervezésért felelős minisztert.

(4) A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter - a helyi önkormányzatok és társulásaik, valamint a fejlesztési tanácsok törvényességi felügyelete és a közigazgatási hatósági ügyek kivételével - meghatározott ügyben - a szakigazgatási szervet érintő ügyben a szakigazgatási szervet irányító miniszter egyidejű tájékoztatása mellett - bejelentésre, illetve kérelemre az illetékességgel rendelkező fővárosi és megyei kormányhivatal helyett másik fővárosi és megyei kormányhivatalt jelölhet ki eljárásra.

5. § A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter a fővárosi és megyei kormányhivatalok bevonásával kezdeményezi és ellenőrzi[19]

a) a több ágazatot érintő közigazgatással kapcsolatos kormányzati feladatok végrehajtásának területi összehangolását, valamint

b) a közigazgatás fejlesztésével és korszerűsítésével kapcsolatos kormányzati feladatok területi összehangolását.

6. § (1)[20] A szakigazgatási szervek tekintetében a Khtv. 6. § (4) bekezdésében, valamint a 7. §-ában meghatározott hatáskörök - az Áht. 9. § i) pontja szerinti hatáskört is beleértve - gyakorlására jogosult szakmai irányító szerv vezetőjét a szakigazgatási szerv feladat- és hatáskörét szabályozó külön kormányrendelet határozza meg.

(2)[21] A szakigazgatási szervek tekintetében az Áht. 9. § i) pontjában meghatározott hatáskört a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter is gyakorolhatja.

(3) A szakigazgatási szervek feladatkörébe tartozó támogatások és ellátások felhasználásának szabályszerűségét a szakmai irányító szerv vezetője törvényességi ellenőrzés keretében, hatékonysági vizsgálatát a szakmai irányító szerv vezetője a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter közreműködésével végzi.

(4)[22] A szakmai irányító szerv vezetője írásban tájékoztatja a kormánymegbízottat

a) a feladatkörét érintő ágazati tervekről, ágazatpolitikai elképzelésekről és a megvalósítás szervezeti és intézményi feltételeire vonatkozó javaslatairól,

b) a szakigazgatási szervek vezetőinek meghívásával egyidejűleg az e szervek vezetői részére tartandó szakmai értekezletekről,

c) a szakigazgatási szerveknél foglalkoztatott meghívottak részvételével tartandó értekezletekről és szakmai továbbképzésekről.

(5)[23] A szakmai irányító szerv vezetője a fővárosi és megyei kormányhivatal funkcionális működését, költségvetését, személyi állományát, létszámát, a kormánymegbízott, a főigazgató és az igazgató feladatkörét érintő megkereséseket, tájékoztatókat a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter útján juttatja el a fővárosi és megyei kormányhivataloknak.

(5a)[24] A fővárosi és megyei kormányhivatal az (5) bekezdésben foglalt kérdésekben a szakmai irányító szerv részére szóló tájékoztatást, megkeresést, beleértve az ágazatokat érintő javaslatokat is, a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter útján juttatja el a szakmai irányító szerv vezetőjének.

(6) A szakmai irányító szerv vezetője gondoskodik a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek által végzett ellenőrzések összehangolásáról.

(7)[25] A kizárólag a fővárosi és megyei kormányhivataloknál alkalmazott és a szakmai munkával összefüggő, a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet 1. melléklet III. pontja szerinti biztonsági okmányok egységessége érdekében kibocsátói feladatokat a szakigazgatási szervek és az azok szakmai irányítása alá tartozó járási (fővárosi kerületi) szakigazgatási szervek tekintetében a szakigazgatási szervek szakmai irányító szervei látják el és viselik az ezzel kapcsolatosan felmerülő költségeket. A biztonsági okmányokon a fővárosi és megyei kormányhivatal, a járási (fővárosi kerületi) hivatal, valamint a szakigazgatási szerv, vagy a járási (fővárosi kerületi) szakigazgatási szerv nevét fel kell tüntetni.

3/A. A hatósági ellenőrzési terv és az összevont ellenőrzés[26]

6/A. § (1) A szakmai irányító szerv legkésőbb az ellenőrzési időszakot megelőző 45. napig országos hatósági ellenőrzési tervet készít a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok által lefolytatandó hatósági ellenőrzések(a továbbiakban együtt: ellenőrző hatóság) vonatkozásában és gondoskodik annak a szakmai irányító szerv honlapján történő közzétételéről.

(2)[27] Az ellenőrző hatóság a szakmai irányító szerv által kiadott országos hatósági ellenőrzési terv alapján készíti el a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Ket.) szerinti hatósági ellenőrzési tervét az ellenőrzési időszakot megelőző 15. napig.

(3)[28] Az ellenőrző hatóság a Ket. szerinti ellenőrzési jelentését elkészíti és megküldi az ellenőrzési időszakot követő 30. napig a szakmai irányító szervnek.

(4) A szakmai irányító szerv az ellenőrzési időszakot követő 60. napig a beérkezett ellenőrzési jelentések beépítésével elkészíti a hatósági ellenőrzésekkel kapcsolatos országos beszámolóját területi és ellenőrző hatóságok szerinti bontásban, és gondoskodik annak a szakmai irányító szerv honlapján történő közzétételéről.

(5)[29] Az ellenőrző hatóság a szakmai irányító szerv által készített beszámoló közzétételével tesz eleget a Ket. szerinti ellenőrzési jelentés közzétételi kötelezettségének.

(6) Az ellenőrző hatóság hivatali helyiségében a beszámoló azon részét kell kifüggeszteni, amely az illetékes ellenőrző hatóságra vonatkozóan tartalmaz adatokat.

(7) Az ellenőrző hatóság által ellátott államigazgatási feladat tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező ágazati szakmai irányító miniszter a szakmai irányító szerv által készített beszámolót a közzétételét követő 30 napon belül véleménynyilvánítás céljából megküldi a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsnak.

6/B. § (1) Éves összevont ellenőrzési terv alapján összevont ellenőrzést tartanak azok az ellenőrző hatóságok, amelyek feladat- és hatásköre az együttes eljárást lehetővé teszi.

(2) Az éves összevont ellenőrzési tervet a főigazgató a szakigazgatási szervek vezetőinek közreműködésével készíti elő és terjeszti fel jóváhagyásra a kormánymegbízott részére.

(3) Az éves összevont ellenőrzési terv elkészítése során figyelemmel kell lenni az ellenőrzés helyének és időpontjának összehangolhatóságára.

(4) Az éves összevont ellenőrzési terv előzetesen, naptári évre vonatkozóan kerül kiadásra.

(5) Az éves összevont ellenőrzési tervet minden év december 15. napjáig hagyja jóvá a kormánymegbízott és ezzel egyidejűleg megküldi a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter és az összevont ellenőrzésben részt vevő ellenőrző hatóságok szakmai irányítói részére.

4. A fővárosi és megyei kormányhivatal ellenőrzése

7. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal ellenőrzése a fővárosi és megyei kormányhivatalok törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági vizsgálata, amely a hivatalok működésének szakmai és szervi, jogszerűségi és célszerűségi szempontok szerinti teljes körű, vagy részleges, jogszabályban meghatározott eszközökkel történő vizsgálata.

(2) Az ellenőrzés célja a megelőzés és segítségnyújtás, valamint az érdemi, vagy ügy érdemére is kiható jogsértések, hibák és hiányosságok feltárása, keletkezési okuk megállapítása, a működés megfelelőségének helyreállítása, a jogsértések kiküszöbölése.

(3)[30] A fővárosi és megyei kormányhivatalok törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat az 1. melléklet határozza meg, amely az ott meghatározottak szerint átfogó, téma-, cél- és utóellenőrzés lehet.

(4) Átfogó ellenőrzést legalább négyévenként, téma-, cél- vagy utóellenőrzést a munkatervben meghatározott ütemezéssel kell tartani.

(5) A szakigazgatási szervekre is kiterjedő ellenőrzést a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter a szakmai irányító szerv vezetője közreműködésével látja el.

(6)[31] A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter gondoskodik a fővárosi és megyei kormányhivatal feletti ellenőrzések összehangolásáról.

5. A kormánymegbízott feladatai

8. § A kormánymegbízott

a) vezeti a fővárosi és megyei kormányhivatalt, gyakorolja annak feladat- és hatásköreit, ellátja a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe utalt feladatokat,

b) biztosítja a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szervei feladatellátásának feltételeit,

c) elkészíti és a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter részére megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatára vonatkozó javaslatát,

d) gondoskodik a jogszabályban előírt belső szabályzatok elkészítéséről.

8/A. §[32] (1) A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásokkal összefüggő, kormányrendeletben meghatározott közigazgatási hatósági ügy (a továbbiakban: kiemelt jelentőségű ügy) intézését a kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízott figyelemmel kíséri.

(2) A kiemelt jelentőségű ügyet megállapító kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízott

a) kapcsolatot tart a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervvel, valamint annak irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervével;

b) - a személyes és különleges adatok kivételével - adatot, tájékoztatást kérhet a kiemelt jelentőségű ügyben feladat-és hatáskörrel rendelkező szervtől, illetve annak irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervétől;

c) eseti egyeztetést kezdeményezhet a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervekkel, illetve azok irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervével;

d) a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervek, valamint a kormányhivatal részvételével munkacsoportot hozhat létre;

e) intézkedést javasolhat a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervnél, illetve annak irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervénél;

f) a tényállás tisztázása érdekében és a hatósági ellenőrzés során feladat- és hatáskörükben érintett hatóságok együttműködése kereteinek kialakítására vonatkozóan a kiemelt jelentőségű ügyben javaslatot tehet;

g) a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv felügyeleti szervének felügyeleti eljárását kezdeményezheti;

h) - a 15. §-ban foglalt ellenőrzési jogkörtől eltérően - kezdeményezésére a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervnél az irányító, szakmai irányító és felügyeleti szervének vezetője soron kívül törvényességi és hatékonysági ellenőrzést folytat le a kiemelt jelentőségű ügy tekintetében;

i)[33] a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szervet egyedi vagy rendszeres jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti - a (4) bekezdésben foglalttól eltérő határidővel -;

j) a kormányzati szolgálati jogviszonyból eredő kötelezettségeknek a kiemelt jelentőségű ügy intézése során történő megszegésének alapos gyanúja esetén fegyelmi eljárást kezdeményezhet; valamint

k) további, a kiemelt jelentőségű ügyet megállapító kormányrendeletben meghatározott, a kiemelt jelentőségű ügy intézésével kapcsolatos feladatot láthat el.

(3) A (2) bekezdés b), c), e)-h) és j) pontja szerinti megkereséssel érintett szerv a megkeresést érdemben megvizsgálja, és észrevételeiről, intézkedéséről vagy az intézkedés mellőzésének okáról a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül írásban tájékoztatja a kormánymegbízottat.

(4) A kormányrendeletben kijelölt, a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv hetente tájékoztatja a kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízottat a kiemelt jelentőségű ügy állásáról.

(5) A kormányrendeletben kijelölt, a kiemelt jelentőségű ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv a kormánymegbízott (2) bekezdés szerinti intézkedésére okot adó körülmény észlelése esetén haladéktalanul írásbeli jelzéssel él a kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízott felé. A kormánymegbízott a jelzést nyolc napon belül kivizsgálja és észrevételeiről, intézkedéséről vagy az intézkedés mellőzésének okáról írásban tájékoztatja a jelzéssel élő szervet.

(6) A kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízott

a)[34] minden naptári negyedévet követő hónap 5. napjáig tájékoztatja a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter útján a Kormány tagjait a kiemelt jelentőségű ügy intézéséről, valamint intézkedéseiről;

b) szükség esetén kezdeményezi a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter intézkedését; továbbá

c) a Kormány döntését igénylő kérdésben előterjesztést készít a Kormány részére a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter útján.

d)[35] minden hónap 1. munkanapján tájékoztatja a közigazgatás-szervezésért felelős minisztert a kiemelt jelentőségű ügy állásáról, valamint intézkedéseiről.

(7) A (2) bekezdésben meghatározott hatásköröket a kiemelt jelentőségű ügyet megállapító kormányrendeletben kijelölt kormánymegbízott nem gyakorolhatja az önálló szabályozó szervek, az autonóm államigazgatási szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a rendvédelmi szervek tekintetében.

(8) A (2) és a (3)-(5) bekezdés szerinti feladatok ellátása során nem alkalmazandó a 6. § (5) és (5a) bekezdése.

9. § (1) A szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezésére és felmentésére a kormánymegbízott a szakmai irányító szerv vezetőjével előzetes egyeztetést tart.

(2) Az előzetes egyeztetést követően a kormánymegbízott a szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezésére és felmentésére a Khtv. 14. § (1) bekezdése szerinti egyetértés érdekében javaslatot tesz a szakmai irányító szerv vezetőjének.

(3) A szakmai irányító szerv vezetője a javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül tájékoztatja a kormánymegbízottat egyetértéséről vagy annak hiányáról.

(4)[36] Amennyiben a kormánymegbízott nem ért egyet a szakmai irányító szerv vezetőjének javaslattal kapcsolatos álláspontjával, a javaslatot felterjesztheti döntésre a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter részére.

(5) Amennyiben a szakmai irányító szerv vezetője a javaslat kézhezvételétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, a javaslatról a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter dönt.

(6)[37]

10. §[38] (1)[39] A kormánymegbízott minden év február 28. napjáig - a (4) bekezdésben meghatározott szervek bevonásával - a fővárosi és megyei kormányhivatal előző évi tevékenységéről szóló összegző beszámolót készít, amelyet megküld a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter részére.

(2)[40]

(3)[41]

(4) A beszámolási kötelezettség kiterjed a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területén működő, illetve székhellyel rendelkező központi államigazgatási szerv bármely jogállású területi szervére, továbbá az államigazgatási feladatot ellátó más szervre és személyre, valamint a polgármesterre és jegyzőre az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően.

(5) A (4) bekezdésben felsorolt szervek adatok, információk szolgáltatásával közreműködnek a beszámolási feladatok teljesítésében.

(6) A fővárosi és megyei kormányhivatal beszámolójának tartalmaznia kell különösen:

a) a fővárosi és megyei kormányhivatalok intézményi munkatervében foglaltak érvényesülését,

b) a fővárosi és megyei kormányhivatal funkcionális működésére vonatkozó adatokat, különös tekintettel a humánerőforrást, az ingatlan állományt, a gépjárműveket, a közbeszerzéseket, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal saját szervi működését szolgáló informatikai üzemeltetési és rendszerfenntartási adatokat,

c) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások megvalósítását segítő államigazgatási feladatok végrehajtásának helyzetét,

d) a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felügyeleti tevékenységének tapasztalatait,

e) a fővárosi és megyei kormányhivatal, a járási (fővárosi kerületi) hivatalok, a szakigazgatási szervek, valamint a járási (fővárosi kerületi) szakigazgatási szervek általános tevékenységét, különös tekintettel a hatósági tevékenységét, az összevont ellenőrzésekről szóló éves ellenőrzési tervben foglaltak teljesítésének tapasztalatait, valamint a jegyző és a polgármester államigazgatási tevékenységére vonatkozó tapasztalatait,

f) a fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálatainak (a továbbiakban: kormányablak), valamint más ügyfélszolgálatainak működési tapasztalatait,

g) a (4) bekezdésben meghatározott államigazgatási szervek működésének, tevékenységének tapasztalatait,

h) a fővárosi és megyei államigazgatási kollégium működésének, tevékenységének tapasztalatait,

i) a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz benyújtott panaszokkal és közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos ügyintézés tapasztalatait, valamint

j) egyéb, a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által meghatározott szempontokat.

6. A fővárosi és megyei kormányhivatal feladatai

11. §[42] (1)[43] A fővárosi és megyei kormányhivatal a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően részt vesz a kormányzati célkitűzések területi megvalósításában. Ennek keretében a törzshivatal koordinációs, ellenőrzési, informatikai tevékenységet, valamint képzést, továbbképzést szervező, összehangoló feladatokat lát el, a törzshivatal, a szakigazgatási szervek, a járási (fővárosi kerületi) hivatal, és a járási (fővárosi kerületi) szakigazgatási szervek működtetésével összefüggő funkcionális feladatokat lát el.

(2)[44]

7. Koordináció

12. § A fővárosi és megyei kormányhivatal a Khtv. 16. § (3) bekezdésében meghatározott koordinációs jogkörében ellátott koordinációs feladat- és hatáskörében különösen

a) gondoskodik a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolásáról,

b)[45] a közszolgálati életpálya kidolgozásáért felelős miniszter által meghatározottak szerint közreműködik a központi közszolgálati nyilvántartás működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában,

c) közreműködik a közigazgatás korszerűsítésével, az e-közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok területi összehangolásában, szervezésében,

d) kezdeményezi a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyfélfogadási, ügyfélszolgálati rendszerének összehangolását, továbbá szakmai támogatást nyújt az ügyfélszolgálati tevékenység bővítéséhez, valamint

e) gondoskodik a területi elektronikus ügyfél-tájékoztatási rendszer koordinálásáról, ennek keretében elősegíti annak naprakész működését.

13. § (1) A fővárosi, megyei államigazgatási kollégium (a továbbiakban: kollégium) létrehozásáról, működéséről, ügyrendjének előkészítéséről a kormánymegbízott gondoskodik.

(2) A kollégium testületként működik, működésének részletes szabályait az ügyrend tartalmazza. A kollégium ügyrendjét a kormánymegbízott terjeszti elő és a kollégium állapítja meg.

(3) A kormánymegbízott a kollégium ülését az ügyrendben meghatározott időközönként, illetve szükség szerint hívja össze, gondoskodik a napirendek, az állásfoglalások előkészítéséről, figyelemmel kíséri az állásfoglalások végrehajtását.

(4) A kormánymegbízott szükség szerint meghívja a kollégium ülésére a koordinációs és ellenőrzési jogkörébe nem tartozó közigazgatási szervek vezetőit. Az államigazgatási feladatot ellátó más szervezet meghívott vezetője a kollégium ülésén tanácskozási joggal vehet részt.

14. § A kollégium

a) elemzi és értékeli a kormányzati feladatok területi megvalósításának helyzetét, a fővárosi és megyei kormányhivatal, a központi államigazgatási szervek területi szervei és a helyi önkormányzatok együttműködésének, továbbá az államigazgatási feladatok területi végrehajtásának tapasztalatait, a közigazgatási szervek közigazgatási hatósági ügyintézését,

b) egyezteti és értékeli az ellenőrzések tapasztalatait, állást foglal az ellenőrzési tervek tartalmáról, ütemezéséről, végrehajtásáról,

c) előmozdítja a területi informatikai kapcsolatok összehangolt fejlesztését és működését,

d) értékeli a képzési, továbbképzési tevékenységet, véleményezi az erre vonatkozó terveket, ajánlásokat dolgoz ki a képzés, továbbképzés tárgyköreire és módszereire vonatkozóan,

e) elemzi a központi államigazgatási szervek területi szerveinek és az érdek-képviseleti szervek, köztestületek együttműködését, ajánlást dolgozhat ki az együttműködések továbbfejlesztésére,

f) véleményezi a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyvitel-, informatika- és szervezetfejlesztési döntéseinek tervezeteit, előmozdítja a területi szinten összehangolt ügyvitel-, informatika- és szervezetfejlesztést,

g) értékeli, véleményezi a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyfélfogadási rendjét, ügyfélszolgálati tevékenységét, módszertani segítséget nyújt az összehangolt ügyfélfogadási rend, ügyfélszolgálati tevékenység megvalósításhoz,

h) figyelemmel kíséri és közigazgatási hatásait tekintve értékeli a területi társadalmi-gazdasági reálfolyamatokat; az állami feladat felmerülésével járó vagy államigazgatási szervek közreműködését igénylő országos kihatással bíró, vagy kiemelkedő területi jelentőségű társadalmi-gazdasági problémákat jelzi a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek; elősegíti az állami és a központi államigazgatási szervek területi szervei koordinált közreműködői tevékenységét a problémák kezelésében.

8. Ellenőrzés

15. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a Khtv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörében ellátott ellenőrzési feladat- és hatáskörében

a) ellenőrzi a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetőinek a kormánytisztviselői és a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos munkáltatói intézkedései törvényességét, illetve külön jogszabályban meghatározottak szerint kormányzati szolgálati ellenőrzést végez,

b)[46] ellenőrzi a központi államigazgatási szervek területi szervei tevékenységében a Ket. végrehajtását,

c) ellenőrzi - az illetékes közlevéltárral egyeztetett ellenőrzési terv és program szerint - az ügyiratkezelésről, valamint a központi államigazgatási szervek területi szervei által az ügyiratkezeléssel összefüggésben kezelt adatok nyilvántartásáról és védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtását,

d)[47] az e-közigazgatásért felelős miniszter irányítása mellett és az általa biztosított feltételek keretei között ellenőrzi a központi államigazgatási szervek területi szervei infokommunikációs rendszereinek üzemeltetését, az üzemmenet-folytonosság biztosításának feltételeit, a megfelelő személyi és szakmai feltételek meglétét, valamint az informatikai üzemeltetés kereteit meghatározó szabályzatok jogszabályoknak való megfelelőségét,

e) gondoskodik a központi államigazgatási szervek területi szervei ellenőrzési terveinek összehangolásáról, egyeztetett végrehajtásáról, a tapasztalatok közös elemzéséről,

f) gondoskodik a gazdaságos, egymást kiegészítő ellenőrzési módok kialakításáról, alkalmazásáról.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott feladatainak teljesítése érdekében jogosult a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetőitől e feladata tekintetében határidő tűzésével adatokat, felvilágosítást kérni, e szervek irataiba - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - betekinteni.

(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal az ellenőrzések tapasztalatairól tájékoztatja a felügyeleti szervet, illetve az ágazati minisztert, szükség esetén - különösen, ha jogszabálysértést tapasztal - kezdeményezi intézkedését, gyakorolja a 26. §-ban meghatározott jogait.

(4) A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter gondoskodik az ellenőrzések tervezésének és végrehajtásának egységes rendjéről.

16. § A fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzati szervek tekintetében

a) külön jogszabályban meghatározottak szerint közszolgálati ellenőrzést végez,

b) ellenőrzi - az illetékes közlevéltárral egyeztetett ellenőrzési terv és program szerint - az ügyiratkezelésről, továbbá a szerv által kezelt adatok nyilvántartásáról és védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtását,

c)[48] ellenőrzi a Ket. végrehajtását.

16/A. §[49] A fővárosi és megyei kormányhivatal törzshivatala - a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter irányításával - ellenőrzi a szakigazgatási szervek, a járási (fővárosi kerületi) hivatalok és a járási (fővárosi kerületi) szakigazgatási szervek tevékenységében a Ket. hatályosulását.

9. Véleményezési jogkör

17. § (1) A kormánymegbízott a Khtv. 18. §-ában meghatározott véleményét megküldi a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek és az államháztartásért felelős miniszternek, valamint az érintett szerv tevékenységének szakmai irányítását ellátó, a Kormánynak alárendelt szerv vezetőjének és az érintett területi államigazgatási szerv vezetőjének.

(2) A vélemény kikérésének elmulasztása esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal jelzéssel él a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter felé, aki a kérdésben egyeztetési eljárást kezdeményezhet.

10. Hatósági feladatok

18. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal törzshivatala, valamint a szakigazgatási szerv vezetője az államigazgatási feladatokat ellátó, államigazgatási hatósági jogkörben eljáró helyi önkormányzati szervek vonatkozásában jogosult

a) szakmai-koordinációs értekezletet összehívni,

b)[50] a polgármesteri hivatalnál, a közös önkormányzati hivatalnál, a megyei közgyűlés hivatalánál, a főpolgármesteri hivatalnál, a hatósági igazgatási társulásnál felügyeleti szervként ellenőrzést tartani.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ellenőrzés során feltárt, vagy más módon tudomására jutott jogszabálysértés esetén gyakorolja a 26. §-ban meghatározott jogait.

11. Informatika

19. § (1)[51] A fővárosi és megyei kormányhivatal az e-közigazgatásért felelős miniszter irányítása és az általa biztosított feltételek keretei között közreműködik a közigazgatási informatikai tevékenység területi összehangolásában.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal ellátja a választásokkal, népszavazásokkal összefüggő informatikai feladatokat.

12. Képzés, továbbképzés

20. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a képzési, továbbképzési feladatai körében[52]

a)[53] éves terv alapján szervezi a fővárosban, megyében az államigazgatási feladatokat ellátó helyi önkormányzati szervek köztisztviselőinek képzését, továbbképzését,

b)[54]

c)[55] gondoskodik a közigazgatási alap- és szakvizsgák, ügykezelői vizsgák, anyakönyvi szakvizsgák, alkotmányos alapismeretek vizsgák, továbbá külön jogszabály által meghatározott egyéb vizsgák, valamint az ezek előkészítésére szolgáló tanfolyamok megszervezéséről és lebonyolításáról,

d) előmozdítja az ágazati, szakmai alapképzés rendszerességét, kezdeményezheti az ágazati képzéseket a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetőinél, a szakmai irányító szerv vezetőjénél, illetve a feladatkörében érintett miniszternél,

e)[56] közreműködik a helyi önkormányzatok, valamint a nemzetiségi önkormányzatok tisztségviselőinek, képviselőinek képzésében,

f)[57]

g) elemzi a képzés, továbbképzés színvonalát és eredményességét, kezdeményezi az érintett szerveknél a szükséges intézkedéseket,

h) összehangolja, és az erre biztosított költségvetési kereteknek megfelelően megszervezi a közigazgatási ügyintézéshez szükséges informatikai ismeretek oktatását, továbbképzését, érvényesíti a köztisztviselői vizsgarendszerben az informatikai követelményeket.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal összehangolja a közigazgatási szervek által az ügyfelek számára nyújtott elektronikus ügyintézést támogató képzéseket, továbbképzéseket, biztosítja azok megfelelő nyilvánosságát, terjeszti az elektronikus ügyintézés módszereit.

13. A fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálati feladatai

21. §[58] (1)[59] A fővárosi és megyei kormányhivatal kormányablakot működtet. A kormányablak elhelyezése a kormány egyedi döntése alapján történhet az állami vagyonról szóló törvény szabályai szerint állami tulajdonban lévő, legalább többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok által üzemeltetett olyan ingatlanokon, amelyek az állampolgárok széles köre számára biztosítják a kormányablakok megközelítését, különösen vasúti és autóbusz pályaudvarokon.

(2)[60] A kormányablak ügyfélkapu regisztrációs szervként jár el.

(3) A kormányablak lehetőséget biztosít arra, hogy

az ügyfél az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában róla nyilvántartott adatokat megismerje, az ingatlan-nyilvántartásból az ingatlanok adatait nem hiteles és elektronikusan hitelesített tulajdoni lap másolat lekérdezésével, valamint térképmásolat lekérdezésével külön jogszabályban megállapított igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében megismerje.

22. §[61] (1) A kormányablakban előterjeszthetőek a 2. melléklet 1. pontjában meghatározott kérelmek.

(2) A kormányablak az (1) bekezdés szerint előterjeszthető kérelmekkel összefüggő ügyekben tájékoztatja az ügyfelet az eljárás menetéről, valamint az eljárással kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről. A kormányablak segítséget nyújt az ügyfélnek a kérelem kitöltésében.

22/A. §[62] (1) A 2. melléklet 1. pontja szerinti kérelmet, illetve bejelentést a kormányablak legkésőbb a benyújtást követő munkanapon továbbítja az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak.

(2) Amennyiben a kérelem, illetve bejelentés hiányos, a kormányablak továbbítja a hiányos kérelmet, illetve bejelentést az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz, és tájékoztatja az ügyfelet a hiányosságokról.

(3) Az ügyfél a hiányosságok pótlását - ideértve a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság általi hiánypótlási felhívás teljesítését is - a hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál és a kormányablaknál is teljesítheti. A hiányosságok pótlása során az ügyfél köteles feltüntetni az ügyben eljáró hatóság megnevezését, valamint az ügyszámot. Amennyiben az ügyfél a hiányosságok pótlását a kormányablaknál teljesíti, a kormányablak azt a teljesítést követő munkanapon továbbítja az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóságnak.

(4) Amennyiben a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság hívta fel hiánypótlásra az ügyfelet, a hiánypótlásra nyitva álló határidő megtartottnak tekintendő, ha az ügyfél a hiánypótlást határidőben a kormányablaknál teljesíti.

(5)[63] A kormányablak az (1)-(3) bekezdés szerinti továbbítást elektronikus úton, a Ket. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával végzi, kivéve, ha a kérelem, bejelentés benyújtott mellékletének vagy az arról készített hiteles elektronikus másolatnak az elektronikus úton történő továbbítása nem lehetséges.

(6)[64] A kormányablak a 22. § és 22/A. § szerinti kérelmekkel kapcsolatos eljárásában a Ket. szerinti közreműködő hatóságként jár el azzal, hogy a Ket. 38/A. § (3) bekezdés b)-d) pontja nem alkalmazható.

23. §[65] (1) A kormányablak a 2. melléklet 2. pontjában meghatározott ügyekben tájékoztatást nyújt az ügyfélnek az eljárás menetéről, valamint az eljárással kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekről.

(2)[66] A kormányhivatal az ügyfelek számára az ügyintézéshez internetes kapcsolati lehetőséget, szakmai és informatikai segítséget nyújt az e rendelet 2. melléklet 3. pontjában meghatározott ügyekben, ha annak feltételei rendelkezésre állnak.

(3)[67] A kormányablak biztosítja a 2. melléklet 4. pontjában meghatározott eljárási cselekmények elvégzésének lehetőségét.

23/A. §[68] (1) A kormányablak a 22-23. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében az ügyfél elektronikus nyilatkozatát úgy is fogadhatja, hogy az ügyfél szóban előterjesztett nyilatkozatát elektronikus úton rögzíti, majd azt az ügyfél az elektronikus dokumentumhitelesítés szabályai szerint hitelesíti.

(2) A kormányablak a 22-23. § szerinti feladatai ellátása érdekében jogosult az ügyfél által benyújtott papír alapú iratokról hiteles elektronikus másolat készítésére, a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló külön jogszabály rendelkezései szerint.

(3) Ha a (2) bekezdés alapján a kormányablak az ügyfél vagy más személy jognyilatkozatát tartalmazó iratról készít hiteles elektronikus másolatot, a kormányhivatal - a közokiratnak minősülő iratokról készült másolatok kivételével -köteles gondoskodni a papír alapú irat egy eredeti példányának megőrzéséről, és annak a megkereső hatóság vagy más szerv részére történő bemutatásáról.

(4) Ha a kormányablak a (3) bekezdés alá nem tartozó papír alapú iratokról készít hiteles elektronikus másolatot, az eredeti papír alapú iratot visszaadja az ügyfélnek vagy a képviseletében eljáró személynek.

23/B. §[69] A kormányablak 22-23. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. külön jogszabályban meghatározottak szerint biztosítja az okmányirodák és kormányablakok működéséhez szükséges informatikai rendszerek, beleértve a szükséges végfelhasználói hardver-és szoftverinfrastruktúra biztonságos és menedzselt üzemeltetését és karbantartását.

14. A fővárosi és megyei kormányhivatal egyéb feladatai

24. § (1) A Kormány - ha törvény vagy nemzetközi szerződés másképpen nem rendelkezik - a külföldi hatósági határozat végrehajtására irányuló megkereséssel kapcsolatban intézkedésre jogosult szervként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.

(2) A Kormány a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 41. § (3a) bekezdése alapján a kisajátítási hatóságként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.

(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal törzshivatala és szakigazgatási szerve ellátja a törvényben, illetve kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

(4)[70] Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. §-ának (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.

15. Eljárási szabályok

25. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal kormánymegbízottja gyakorolja a kormánymegbízott jogait, ha a területi szerv illetékessége a fővárosra és megyére terjed ki. E jogkörben tett intézkedésről a fővárosi kormányhivatal tájékoztatja az érintett kormányhivatalokat.

(2) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal nem a központi államigazgatási szerv területi szervének székhelye szerinti megyében, de annak illetékességi területén működik, feladatainak ellátása érdekében a központi államigazgatási szerv területi szerve tekintetében gyakorolhatja a 12. § a), c) pontjaiban, valamint a Khtv. 16. § (2) bekezdésében meghatározott jogokat. E jogkörében tett intézkedéséről tájékoztatja az érintett szerv székhelye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatalt.

26. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal törzshivatala, illetve a szakigazgatási szerve a 18. §-ban meghatározott szervek ellenőrzése és a 15. § (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott feladatainak teljesítése során feltárt, vagy más módon tudomására jutott jogszabálysértés esetén

a) felügyeleti eljárást kezdeményez vagy felügyeleti eljárás keretében megteszi a szükséges intézkedéseket,

b) felhívja az ügyben ellenőrzésre jogosult más szerv figyelmét a tapasztalt jogszabálysértésre,

c) megkeresi intézkedés végett a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervet,

d) jogszabálysértés esetén intézkedést kezdeményez a munkáltatói jogkör gyakorlójánál,

e) fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárást kezdeményez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett szerv köteles a fővárosi és megyei kormányhivatal, a szakigazgatási szerv megkeresését érdemben megvizsgálni és saját intézkedéséről vagy annak mellőzése okáról a hivatalt, a szakigazgatási szervet - a megkereséstől számított 30 napon belül - tájékoztatni.

16. A fővárosi és megyei kormányhivatal gazdálkodása

27. § (1)[71]

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal költségvetésének előkészítése során a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter kikéri a szakigazgatási szervek és tevékenységével összefüggésben a szakigazgatási szerveket irányító miniszter véleményét.

17. Az átalakulás és a jogutódlás általános szabályai

28. § (1) A Khtv. alapján létrejövő fővárosi és megyei kormányhivatalokat a székhelyük szerinti fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok bázisán kell létrehozni. A fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok egyesítés (összeolvadás) révén szűnnek meg, a fővárosi és megyei kormányhivatalok egyesítéssel (összeolvadással) alakulnak meg 2011. január 1-jén. A fővárosi és megyei közigazgatási hivatal jogutódja a székhelye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal.

(2) A 2. § (1) bekezdés 3-17. pontjában meghatározott szakigazgatási szervek közül

a) a megyei illetékességű költségvetési szerv egyesítés (összeolvadás) révén szűnik meg, és válik 2011. január 1-jén a székhelye szerinti megyei (fővárosi) kormányhivatal szakigazgatási szervévé,

b) a regionális illetékességű költségvetési szerv szétválasztással (különválással) szűnik meg - oly módon, hogy a korábbi illetékességi területén működő szervezet megyei szintre tagozódik -, és így válik összeolvadással 2011. január 1-jén az adott megye (főváros) kormányhivatalának szakigazgatási szervévé,

c) a központi államigazgatási szerv önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi szerve vagy szervezeti egysége az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet 11. § (6) bekezdése alapján a központi államigazgatási szerv alapító okiratának módosításával, és az ezzel egyidejű megyei (fővárosi) kormányhivatal alapító okiratában foglaltak szerint válik 2011. január 1-jén a megyei (fővárosi) kormányhivatal szakigazgatási szervévé.

29. § (1) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően megyei (fővárosi) illetékességgel működő - szakigazgatási szervvé váló - költségvetési szerv jogutóda a székhelye szerinti megyei (fővárosi) kormányhivatal.

(2) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően regionális illetékességgel működő - különválással egyidejűleg összeolvadás révén szakigazgatási szervvé váló - költségvetési szerv jogutóda az alapító okiratban foglaltak szerint a korábbi illetékességi területén működő azon megyei (fővárosi) kormányhivatal, mellyel a megyei (fővárosi) illetékességi területet illetően az összeolvadás megtörténik.

(3) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően a központi államigazgatási szerv önálló jogi személyiséggel nem rendelkező, megyei (fővárosi) illetékességű szerve jogutódjának a szakigazgatási szerv számára jogszabályban megállapított feladat- és hatáskörök és az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében az alapító okiratban foglaltak szerint az a megyei (fővárosi) kormányhivatal tekintendő, amelynek a szakigazgatási szervévé válik.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában a központi államigazgatási szerv önálló jogi személyiséggel nem rendelkező, regionális illetékességű (működési területű) szerve (szervezeti egysége) jogutódjának a szakigazgatási szerv feladat- és hatáskörei és az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében az alapító okiratban foglaltak szerint az, a korábbi illetékességi területén működő megyei (fővárosi) kormányhivatal tekintendő, amelyeknek a szakigazgatási szervévé vagy szervezeti egységévé a megyei (fővárosi) illetékességi területet alapul véve válik.

(5) A (2)-(4) bekezdéstől eltérően, ahol kormányrendelet a szakigazgatási szerv számára általában, illetve egyes feladat- és hatáskörei tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességétől eltérő illetékességi területet állapít meg, az adott feladat- és hatáskörök, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a kormányrendeletben megjelölt megye (főváros) kormányhivatala tekintendő az alapító okiratokban foglaltak szerint az azonos feladatot ellátó, megszűnt területi szerv jogutódjának.

(6) Az (1)-(2) bekezdéstől eltérően, a megszűnő költségvetési szerv által korábban ellátott, külön jogszabály rendelkezése alapján központi hivatal hatáskörébe kerülő feladatok esetén a központi hivatal feladatátvevő, illetve ezen feladat ellátáshoz kapcsolódóan a feladatot ellátó foglalkoztatottak tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlója és a kötelezettségek teljesítője. Az átvett feladathoz kapcsolódóan az alapító okiratokban és a 30. § szerinti megállapodásban foglaltak alapján a feladat- és hatáskörök, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében jogutódnak tekintendő.

(7) A (3)-(6) bekezdésben meghatározott jogviszonyok alatt a szerv működtetésével kapcsolatos jogviszonyok, így vagyoni jogok és kötelezettségek, az átvett feladathoz tartozó ingó és ingatlan eszköz- és infrastruktúra-állomány (kivéve a megállapodás alapján továbbra is központi hivatalok kezelésében lévő infrastruktúra, így különösen az informatikai hálózat), a kormánytisztviselői, illetve munkajogviszonyban foglalkoztatottak feletti munkáltató jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint kormányzati szolgálati és munkajogviszonyuk is értendő.

(8) A feladatellátáshoz kapcsolódó vagyoni jogok, ingó és ingatlan állomány - ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - térítésmentesen kerül átadásra a jogutód részére.

(9)[72] Az állami tulajdonban lévő és az e § szerinti jogutódlás körébe tartozó közcélú vízgazdálkodási létesítmények térítésmentesen a létesítmény helye szerint illetékes vízügyi igazgatóság vagyonkezelésébe kerülnek.

(10)[73] A központi államigazgatási szervek által a szakigazgatási szervvé váló költségvetési szervre vonatkozóan kötött, különösen az ingatlanok bérletére, üzemeltetésére vonatkozó olyan szerződés tekintetében, amelynek jogosultja (a szolgáltatás igénybe vevője) a megszűnő költségvetési szerv, a központi államigazgatási szerv jogutódjának - amennyiben a szakigazgatási szervre vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - a fővárosi és megyei kormányhivatal tekintendő.

(11)[74] A megszűnő költségvetési szerv által a központi államigazgatási szervre, illetve az általa is kezelt alapra vonatkozóan kötött szerződés tekintetében, amelynek jogosultja a központi államigazgatási szerv vagy az általa kezelt alap, a megszűnő költségvetési szervjogutódjának a központi államigazgatási szerv tekintendő, ha a szakigazgatási szervre vonatkozó jogszabály másképp nem rendelkezik.

30. § A feladat- és hatáskörök és az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a jogutódlás egyes kérdéseit az átalakulásban érintett szervek közötti megállapodások rögzítik.

31. § (1) E rendelet hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyek közül a rendelet hatálybalépését követően az a szerv jár el, amelynek hatáskörébe a közigazgatási hatósági ügy ellátása jogszabály rendelkezése szerint kerül.

(2) E rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő másodfokú eljárásokban a rendelet hatálybalépését követően az a szerv jár el, amelynek hatáskörébe az eljárás tárgyát képező közigazgatási hatósági ügyben külön jogszabály rendelkezése szerint a fellebbezés elbírálása 2011. január 1-jétől tartozik.

18. Értelmező rendelkezések

32. § (1)[75] E rendelet alkalmazásában államigazgatási feladatot ellátó, államigazgatási hatáskörrel, hatósági jogkörrel rendelkező helyi önkormányzati szerven polgármestert, jegyzőt kell érteni.

(2)[76] E rendelet alkalmazásában polgármester alatt a főpolgármestert és a megyei közgyűlés elnökét, jegyző alatt a főjegyzőt is érteni kell.

(3) E rendelet alkalmazásában központi államigazgatási szervek területi szerve alatt a Khtv. 1. § 1. pontjában meghatározott szervet kell érteni.

(4)[77] E rendelet alkalmazásában funkcionális feladatokon az alábbiakban felsorolt igazgatási funkciók szerinti munkamegosztás alapján kialakított szervezeti egységek által ellátott szervi működést szolgáló - nem szakmai feladatellátáshoz kötődő - belső igazgatási feladatokat kell érteni:

a) humánpolitikai és humánerőforrás-gazdálkodási,

b) költségvetési gazdálkodási,

c) pénzügyi és számviteli,

d) üzemeltetési, eszköz- és vagyongazdálkodási,

e) beszerzési,

f) szabályozási és iratkezelési,

g) ellenőrzési,

h) koordinációs,

i) jogi (peres képviseleti),

j) saját szervi működést szolgáló informatikai üzemeltetési és rendszerfenntartási,

k) kommunikációs és nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására szolgáló

feladatok.

19. Átmeneti és záró rendelkezések

33. §[78]

34. §[79]

35. §[80]

36. §[81]

37. §[82]

38. §[83]

38/A. §[84] A 2013. január 1-jével állami fenntartásban maradó intézmények fenntartásával a megyei intézményfenntartó központban foglalkozó és 2013. január 1-jével az új fenntartó állományába kerülő alkalmazottak elhelyezését a megyei kormányhivatal, mint vagyonkezelő a korábbi elhelyezésnek megfelelő feltételekkel és mértékben biztosítja. Az elhelyezés részleteit az újfenntartó és a megyei kormányhivatal megállapodásban rendezik.

39. § (1) E rendelet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)[85]

(3)[86]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelethez[87]

A fővárosi és megyei kormányhivatalok törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági és pénzügyi ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályok

1. Értelmező rendelkezések

1.1. Az ellenőrzés formái:

a) Törvényességi ellenőrzés: annak ellenőrzése, hogy a vizsgált szerva működése folyamatában feladat- és hatáskörében a tevékenységét jogszerűen végzi.

b) Szakszerűségi ellenőrzés: annak vizsgálata, hogy a vizsgált szerv a szakmai feladatok végrehajtását a jogszabályok és belső szabályzatok, vezetői rendelkezések megtartásával végzi.

c) Hatékonysági ellenőrzés: a vizsgált rendszer működése alkalmas-e a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb eredményt elérni, rámutatva azokra a tervezési, szabályozási, szervezési, fejlesztési, ösztönzési intézkedésekre, amelyekkel e követelmények elérhetők.

d) Pénzügyi ellenőrzés: a pénzügyi elszámolások, valamint az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások ellenőrzése.

1.2. Az ellenőrzés típusai:

a) Átfogó ellenőrzés: a vizsgált szervek feladat- és hatáskörébe tartozó, meghatározott időszakra vonatkozó -legalább négyéves ciklusonként végzett- törvényességi,szakszerűségi,hatékonysági és pénzügyi ellenőrzése.

b) Témaellenőrzés: meghatározott téma, adott feladat ellátásának vizsgálata egy időszakban több szervnél abból a célból, hogy a megállapítások eredményeként általánosítható következtetéseket lehessen levonni, és ennek megfelelő intézkedéseket lehessen tenni.

c) Célellenőrzés: a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve szakigazgatási szerve meghatározott szakmai tevékenységének (meghatározott ügyfajták), vagy a szakmai tevékenység meghatározott rész-szempont alapján történő vizsgálata.[88]

d) Utóellenőrzés: a vizsgált szervnél előzőleg végrehajtott ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján a megtett intézkedések teljesítésének és azok hatásának vizsgálata.[89]

1.3. Az ellenőrzés módjai különösen:

a) helyszíni ellenőrzés,

b) adat- és információkérés,

c) iratellenőrzés.

1.4. Miniszter: a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter.

1.5. Minisztérium: a miniszter által vezetett minisztérium.[90]

1.6. Szakmai irányító: a törzshivatal és a szakigazgatási szervek szakmai irányítását gyakorló központi államigazgatási szervek, valamint a törzshivatal és a szakigazgatási szervek által ellátott államigazgatási feladatok tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező ágazati szakmai irányító miniszterek.[91]

1.7. Ellenőrzési terv: a fővárosi és megyei kormányhivatalokat érintő átfogó, téma-, cél- és utóellenőrzéseket tartalmazó éves terv.[92]

1.8. Ellenőr: az ellenőrzési program alapján eljáró szerv által delegált, az ellenőrzésben részt vevő személy.

2. Ellenőrzési terv

2.1. Az Ellenőrzési tervet a miniszter minden év december 15-ig hagyja jóvá.[93]

2.2. Az Ellenőrzési tervet a jóváhagyását követő naptári évre vonatkozóan kell kiadni.

2.3. Az Ellenőrzési terv tartalmazza a tervezett átfogó, téma-, cél- és utóellenőrzéseket.

2.4. Az átfogó ellenőrzéseket a minisztérium határozza meg. Az átfogó ellenőrzésekben a minisztérium és a szakmai irányítók vesznek részt. Az átfogó ellenőrzések tervezett időszakát a minisztérium minden év november 1. napjáig megküldi a szakmai irányítóknak.[94]

2.5. A szakmai irányító az átfogó ellenőrzések tervezett időpontjára tekintettel minden év november 20. napjáig a 2.7. pontban meghatározott tartalommal javaslatot tesz a téma-, cél- és utóellenőrzésekre.

2.6. A minisztérium a szakmai irányítók által javasolt téma-, cél- és utóellenőrzésekre figyelemmel készíti el a végleges Ellenőrzési tervet.[95]

2.7. Az Ellenőrzési terv egyes ellenőrzésenként tartalmazza:

a) az ellenőrzéssel érintett fővárosi és megyei kormányhivatal, vagy valamely szervezeti egységének megnevezését,

b) az ellenőrzést végző szerv megnevezését,

c) az ellenőrizendő időszakot,[96]

d) az ellenőrzések ütemezését,[97]

e) az ellenőrzés típusát,

f) az ellenőrzés formáját,

g) az ellenőrzés módját,

h) az ellenőrzés tárgyát.

2.8. A jóváhagyott Ellenőrzési terv másolatát a minisztérium minden év december 31. napjáig megküldi valamennyi szakmai irányító, valamint fővárosi és megyei kormányhivatal részére.[98]

2.9. Soron kívüli átfogó ellenőrzéseket a miniszter rendelhet el.

2.10. Soron kívüli téma-, cél- és utóellenőrzéseket törzshivatal és a szakigazgatási szervek által ellátott államigazgatási feladatok tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező ágazati szakmai irányító miniszter rendelhet el.[99]

2.11. A minisztérium területi közigazgatásért felelős államtitkára (a továbbiakban: államtitkár) kezdeményezheti a miniszternél az Ellenőrzési terv módosítását.[100]

2.12. Soron kívüli ellenőrzés elrendelése esetén az Ellenőrzési terv módosítása nem szükséges.

3. Ellenőrzési program

3.1. Az Ellenőrzési tervben szereplő egyes ellenőrzések végrehajtására ellenőrzésenként részletes ellenőrzési programot (a továbbiakban: ellenőrzési program) kell készíteni.

3.2. Az átfogó ellenőrzésekkel kapcsolatos ellenőrzési programot - a szakmai irányítók véleményének kikérését követően - a minisztérium készíti elő.[101]

3.3. Az egyes átfogó ellenőrzésekkel kapcsolatos ellenőrzési programot az államtitkár hagyja jóvá.

3.4. A szakmai irányítók által javasolt téma-, cél- és utóellenőrzésekkel kapcsolatos ellenőrzési programot a szakmai irányító készíti el, és legkésőbb az ellenőrzés megkezdését megelőzően 15 nappal tájékoztatásul megküldi az államtitkárnak.

3.5. Az ellenőrzési program végrehajtása az ellenőrzés lefolytatásából és az összefoglaló jelentés elkészítéséből áll.

3.6. Az ellenőrzési program végrehajtására legfeljebb 90 nap áll rendelkezésre. Átfogó ellenőrzés esetén az ellenőrzés lefolytatására és a részjelentés elkészítésére legfeljebb 60 nap, az összefoglaló jelentés elkészítésére legfeljebb 30 nap áll rendelkezésre.[102]

3.7. Átfogó ellenőrzés esetén az ellenőrzés lefolytatására fordítható időtartamot - figyelemmel a 3.6. pontban foglaltakra - az ellenőrzést lefolytató szerv állapítja meg, melyet a minisztérium az ellenőrzési programban rögzít.[103]

3.8. Az ellenőrzési program tartalmazza:

a) az ellenőrzés alá vont fővárosi és megyei kormányhivatal, vagy valamely szervezeti egységének megnevezését,

b) az ellenőrzés témáját (tárgykörét), célját,

c) az ellenőrzés típusának, formájának és módjának megjelölését,

d) az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást,

e) az ellenőrzést végző szervezetek, szervezeti egységek megnevezését,

f) az ellenőrzés részletes feladatait, az alkalmazott módszereket,

g) az ellenőrizendő időszakot,

h) az ellenőrök (ezen belül a külső szakértők) számát, valamint az ellenőrzés vezetője megnevezését, a feladat megosztását,[104]

i) az ellenőrzés tervezett kezdő időpontját, a rész- és az összefoglaló jelentés elkészítésének határidejét,

j) a kiállítás keltét,

k) a jóváhagyásra jogosult aláírását.

4. Ellenőrzési program végrehajtására vonatkozó rész- és összefoglaló jelentés

4.1. Az egyes ellenőrzési programok végrehajtásáról, megállapításairól az adatokkal és tényekkel alátámasztott értékelésről, következtetésekről, megállapításokról összefoglaló jelentés készül.

4.2. Az átfogó ellenőrzések összefoglaló jelentését az államtitkár hagyja jóvá. A szakmai irányítók által javasolt téma-, cél- és utóellenőrzésekkel kapcsolatos ellenőrzési program végrehajtásával kapcsolatban készült összefoglaló jelentést a szakmai irányító hagyja jóvá.[105]

4.3. A szakmai irányítók által javasolt téma-, cél- és utóellenőrzésekkel kapcsolatos ellenőrzési program végrehajtásával kapcsolatban készült összefoglaló jelentés tervezetét a szakmai irányító az elkészítését követő 15. napig megküldi az ellenőrzött fővárosi és megyei kormányhivatal vezetőjének és az államtitkárnak véleményezés céljából. A fővárosi és megyei kormányhivatal és az államtitkár a szakmai irányítók által javasolt téma-, cél- és utóellenőrzésekkel kapcsolatos ellenőrzési program végrehajtásával kapcsolatban készült összefoglaló jelentés tervezetével kapcsolatos álláspontjáról 15 napon belül tájékoztatja a szakmai irányítót. A fővárosi és megyei kormányhivatal álláspontját egyidejűleg tájékoztatásul a minisztérium részére is megküldi. A végleges összefoglaló jelentést a szakmai irányító tájékoztatásul megküldi az államtitkárnak.[106]

4.4. Az egyes átfogó ellenőrzéseknél az átfogó ellenőrzésben részt vevő szervek az általuk lefolytatott ellenőrzésekről - az összefoglaló jelentés tartalmi elemeinek figyelembevételével - részjelentést készítenek, amelyet a jóváhagyott ellenőrzési programban meghatározott időpontig megküldenek a minisztérium részére.[107]

4.5. Átfogó ellenőrzések esetén az összefoglaló jelentés tervezetét a minisztérium megküldi az ellenőrzött szervnek, aki az ellenőrzés megállapításaira annak kézhezvételétől számított 15 napon belül indokolással ellátott észrevételt tehet. Az indokolással ellátott észrevételeket a minisztérium megküldi az ellenőrző szerveknek, akik annak kézhezvételétől számított 8 napon belül tájékoztatják a minisztériumot az észrevételek elfogadásával kapcsolatos álláspontjukról.[108]

4.6. Átfogó ellenőrzések esetén az el nem fogadott érdemi észrevételek megtárgyalásával összefüggésben az ellenőrzés vezetőjének vezetésével a minisztérium egyeztető értekezletet szervez. Az egyeztető értekezleten a kizárólag szakmai tárgyú kérdésekről a szakmai irányító dönt. Amennyiben az egyeztető értekezletet követően nem kizárólag szakmai tárgyú vitás kérdés marad fenn, akkor az észrevétel elfogadásáról vagy elutasításáról az ellenőrzés vezetője - a fővárosi és megyei kormányhivatal és a szakmai irányító véleményének bemutatását tartalmazó - javaslatára az államtitkár dönt.[109]

4.7. Az összefoglaló jelentés tartalmazza

a) az ellenőrzés típusát, módját,

b) az ellenőrzött szerv (szervezeti egység) megnevezését,

c) az ellenőrzés tárgyát,

d) az ellenőrzött időszak feltüntetését,

e) az ellenőrzés kezdő és záró napjának, valamint az ellenőrzésre fordított munkanapok számának feltüntetését embernapban számítva,

f) az ellenőrzés vezetőjének megnevezését,

g) az ellenőrzésben részt vett személyek (kormánytisztviselők, külső szakértők) megnevezését,

h) az ellenőrzés módszerét (helyszíni ellenőrzés, iratellenőrzés stb.),

i) az ellenőrzési célok megvalósulását,

j) az ellenőrzés megállapításait és következtetéseit,

k) szükség esetén javaslattételt intézkedési terv készítésére,[110]

l) a keltezést, valamint az államtitkár jóváhagyó aláírását.

4.8. Az embernap számításánál egy embernapnak az ellenőrzésben résztvevő egy személy által az ellenőrzésre fordított egy munkanapját kell figyelembe venni.

5. Ellenőrzés vezetője

5.1. Az államtitkár az átfogó ellenőrzések ellenőrzési programjának végrehajtása érdekében a minisztérium vezető beosztású kormánytisztviselői közül kijelöli az ellenőrzés vezetőjét.[111]

5.2. Az ellenőrzés vezetője

a) irányítja és koordinálja az ellenőrzés végrehajtásában résztvevők feladatait,

b) kiállítja az ellenőrzésekben közreműködő ellenőrök, külső szakértők megbízólevelét,

c) dönt az ellenőrökkel kapcsolatos kizárási kérdésekben,

d) az ellenőrzési program végrehajtása érdekében jogosult egyedi utasítás kiadására az ellenőrzéssel összefüggő feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására,

e) jogosult az ellenőrzéssel összefüggésben jelentéstételre vagy beszámoltatásra való kötelezésre,

f) az ellenőrzési programban foglaltakon túlmenően meghatározhatja a konkrét ellenőrizendő témaköröket.

5.3. Az ellenőrzés vezetőjének munkáját a minisztérium segíti.[112]

5.4. A megbízólevélnek tartalmaznia kell

a) az ellenőrök nevét, beosztását személyazonosításra alkalmas igazolványának számát,

b) az ellenőrzés helyére, az ellenőrzési programra való utalást,

c) az ellenőrzés végrehajtására, eljárási rendjére vonatkozó jogszabály megnevezését,

d) a megbízólevél érvényességét,

e) a kiállítás keltét,

f) a kiállításra jogosult aláírását, bélyegzőlenyomatát.

5.5. Az ellenőrzés vezetőjének megbízatása az összefoglaló jelentés jóváhagyásával szűnik meg.

6. Az ellenőrzés részletes szabályai

6.1. Az ellenőrzések végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket az ellenőrzésekben résztvevő szervek közösen biztosítják.

6.2. Az ellenőrzés során az ellenőrzésben nem vehet részt

a) aki az ellenőrzött szerv vezető beosztású kormánytisztviselőjének hozzátartozója,

b) akinek az ellenőrzött szervnél, vagy annak jogelődjénél az ellenőrzést megelőző 3 évben foglalkoztatásra irányuló jogviszonya állt fenn, továbbá

c) akitől az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatása egyéb okból nem várható el.

6.3. Az ellenőr a vele szemben fennálló kizárási okot köteles haladéktalanul bejelenteni az ellenőrzés vezetőjénél.

6.4. Az ellenőrzött fővárosi és megyei kormányhivatal kormánymegbízottja, főigazgatója vagy szakigazgatási szervének vezetője is jogosult a kizárási okot bejelenteni az ellenőrzés vezetőjénél.

6.5. Az ellenőrzés vezetőjének kizárásáról az államtitkár rendelkezik. Az ellenőrzés vezetőjének kizárása esetén az államtitkár új ellenőrzési vezetőt jelöl ki.

7. Helyszíni ellenőrzés

7.1. A helyszíni ellenőrzést - az ellenőrzés vezetőjének eltérő utasításának hiányában - annak megkezdése előtt legalább 10 nappal korábban írásban be kell jelenteni az ellenőrizendő szerv vezetőjének, kivéve, ha ez az ellenőrzés célját veszélyeztetné.

7.2. A helyszíni ellenőrzés az ellenőrzött szervnél folytatott, annak teljes tevékenységéről, vagy egy meghatározott részéről a munkafolyamatokba történő betekintés, az iratok tanulmányozása, valamint interjú útján szerzett megfigyeléseken, összehasonlító értékeléseken, megállapításokon alapuló vizsgálati módszer.

7.3. A helyszíni ellenőrzést - a lehetőségekhez képest - úgy kell ütemezni és lefolytatni, hogy az a legkisebb mértékben és a legrövidebb ideig zavarja az ellenőrzött szerv tevékenységét a feladatok ellátásában, ugyanakkor az ellenőrzés alaposságát ne veszélyeztesse, továbbá az indokolatlan gyorsaság ne idézze elő az adat-, és információkérés folyamatos kiegészítésének szükségességét.

8. Adat- és információkérés

8.1. Az ellenőr jogosult az ellenőrzési program végrehajtása érdekében

a) a fővárosi és megyei kormányhivatalok tevékenységének és működésének főbb jellemzőiről, belső szabályozottságáról, a szabályozás hatásfokáról, a feladataik teljesítésének jogszerűségéről és eredményességéről, a szervek tevékenységével és működésével kapcsolatban felmerült szabályozási igényekről,

b)[113]

c) a fővárosi és megyei kormányhivatalok személyi állományáról, a fegyelmi és kártérítési eljárásokról, a személyi állomány képzettségéről, a képzési igényekről és lehetőségekről, a képzés és továbbképzés meghatározott irányainak teljesüléséről,

d) a fővárosi és megyei kormányhivatalok és működési környezetük (az együttműködő központi államigazgatási szervek helyi szervei, önkormányzati szervek, a lakosság, valamint egyéb szervezetek) kapcsolatáról, valamint

e) az ellenőrzött tevékenységgel összefüggő egyéb adatot és információt kérni.

9. Iratellenőrzés

9.1. Az ellenőr jogosult az ellenőrzés lefolytatása során iratokat bekérni az ellenőrzött szervtől.

9.2. Az ellenőrzött szerv az iratbekérési megkereséstől számított 5 napon belül az iratbekérésnek eleget tesz.

10. Ellenőrzési jegyzőkönyv

10.1. Amennyiben a helyszíni ellenőrzés során olyan tény, adat, információ jut az ellenőr tudomására, amely akár büntető, szabálysértési, kártérítési, vagy fegyelmi eljárás kezdeményezését teszi indokolttá, az ellenőr ellenőrzési jegyzőkönyvet vesz fel.

10.2. Az ellenőrzési jegyzőkönyv tartalmazza különösen

a) az ellenőrzést végző szervezet megnevezését,

b) az ellenőrzés alá vont szerv megnevezését,

c) az ellenőrzés témáját, tárgykörét, célját,

d) az ellenőrzés típusának megjelölését,

e) az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást,

f) az ellenőrzésnél alkalmazott módszereket,

g) az ellenőrzött időszakot,

h) az ellenőrök (ezen belül a külső szakértők), valamint az ellenőrzés vezetője megnevezését, megbízólevelük számát, a feladat megosztását,

i) az ellenőrzés napját, időpontját,

j) a felelősség megállapításának alapjául szolgáló mulasztásokat, szabálytalanságokat, hivatkozással a megállapításokat alátámasztó bizonyítékokra,

k) a felelős személyek nevét és beosztását,

l) a felelősként megjelölt személy nyilatkozatát, hogy a jegyzőkönyv egy példányát átvette, az abban foglaltakat megértette, továbbá, hogy a jegyzőkönyvi megállapításokra 8 napon belül észrevételeket tehet, valamint

m) a jegyzőkönyv kiállításának helyét, keltét, az ellenőr és a felelősként megjelölt személy aláírását.

11. Az ellenőrzés befejezését követő intézkedések

11.1. Az átfogó ellenőrzés során feltárt súlyos hibák kiküszöbölése, hiányosságok megszüntetése érdekében az államtitkár az ellenőrzött szerv vezetőjét a végleges összefoglaló jelentés megküldésével egyidejűleg intézkedési terv elkészítésére kéri fel.

11.2. A téma-, cél- és utóellenőrzések során feltárt súlyos hibák kiküszöbölése, hiányosságok megszüntetése érdekében a szakmai irányító az ellenőrzött szerv vezetőjét a végleges összefoglaló jelentés megküldésével egyidejűleg intézkedési terv elkészítésére kéri fel, melyet egyidejűleg tájékoztatás céljából megküld az államtitkár részére.

11.3. Az intézkedési terv tervezetét legkésőbb az összefoglaló jelentés megküldésétől számított 30 napon belül kell elkészíteni, a szakmai irányítóval egyeztetni, és jóváhagyás céljából[114]

a) átfogó ellenőrzés esetén az államtitkárhoz, vagy[115]

b) téma-, cél- és utóellenőrzés esetén a szakmai irányítóhoz - az államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett -

felterjeszteni.

11.4. A jóváhagyott intézkedési terv tartalmazza

a) a végrehajtandó intézkedéseket,

b) a végrehajtás személyi felelőseit, valamint

c) az ezek végrehajtására rendelkezésre álló határidőket.

11.5. Az intézkedési tervben meghatározott végrehajtási felelősök az adott feladat végrehajtásáról a határidő lejártát követő 15 napon belül írásbeli beszámolót készítenek, amelyet

a) átfogó ellenőrzés esetén az államtitkárnak, vagy[116]

b) téma-, cél- és utóellenőrzés esetén a szakmai irányítónak - az államtitkár egyidejű tájékoztatása mellett -

megküldenek.

12. Az ellenőr jogai és kötelezettségei

12.1. Az ellenőr köteles

a) az ellenőrzésre felkészülni, az ellenőrzött szerv működésére vonatkozó adatokat előzetesen beszerezni, a tevékenységre vonatkozó szabályozást megismerni,

b) a helyszíni ellenőrzés előtt az ellenőrzendő szerv, hivatali egység vezetőjénél bejelenteni az ellenőrzés megkezdését és felmutatni a megbízólevelet, kivéve, ha ez az ellenőrzés célját veszélyeztetné,

c) az ellenőrzés során feltárt jogsértést vagy jelentős szabálytalanságot, fegyelemsértést soron kívül jelenteni az ellenőrzött szerv vezetőjének és az ellenőrzés vezetőjének, valamint az érintett személyt tájékoztatni a feltárt szabálytalanságról,

d) az ellenőrzött szerv észrevételeit meghallgatni, és ha azok megalapozottak, figyelembe venni,

e) az ellenőrzés során tett bejelentéseket, panaszokat megvizsgálni és a szükséges intézkedéseket kezdeményezni,

f) a tudomásukra jutott adatok tekintetében a minősített adatokat, magántitkot megtartani,

g) az ellenőrzés megállapításait - az ellenőrzés befejezését követően - az ellenőrzött szervezeti egység vezetőjével teljes egészében, a felelősként megjelölt személyekkel a rájuk vonatkozó mértékben ismertetni,

h) ha az ellenőrzés során tett megállapítások indokolják - az ügy jellegétől függően - büntető-, szabálysértési, fegyelmi vagy kártérítési eljárás megindítását kezdeményezni,

i) megállapításaikat jelentésben rögzíteni.

12.2. Az ellenőr jogosult

a) az előírt rend megtartásával az ellenőrzött szerv hivatali helyiségeibe belépni,

b) a szerv tevékenységével összefüggő iratokba, nyilvántartásokba, adatkezelési rendszerekbe betekinteni, az eredeti okmányokat átvenni, vagy azokról - az ügykezelési szabályok betartásával - másolatot készíteni,

c) a minősített adatok kezelésére, a biztonsági előírásokra vonatkozó szabályok megtartásával a szükséges okmányokat tanulmányozni,

d) szóban vagy írásban tájékoztatást kérni, személyeket szóban vagy jegyzőkönyvben meghallgatni, kérdőívek kitöltésére felhívni,

e) jogsértésre, súlyos szabálytalanságra, fegyelmi vétségre utaló adatokat tartalmazó okiratot a jegyzőkönyvhöz, illetve jelentéséhez csatolás céljából - átvételi elismervény ellenében - bevonni,

f) szakértő, szaktanácsadó bevonását kezdeményezni,

g) a feladatokat eredményesen ellátók elismerésére és a vétkesen mulasztók felelősségre vonására javaslatot tenni.

12.3. Az ellenőr felelős

a) az ellenőrzés szakszerű elvégzéséért,

b) az ellenőrzési program által meghatározott körben minden lényeges tény megállapításáért és a megállapítások helytállóságáért.

12.4. Ha az ellenőr a tudomására jutott jogsértés, súlyos szabálytalanság esetén az előírt módon nem intézkedik, az ebből adódó következményekért fegyelmi és kártérítési felelősség terheli.

13. Az ellenőrzött szerv vezetőjének jogai és kötelezettségei

13.1. Az ellenőrzött szerv vezetője köteles

a) az ellenőrzést végző szervet és az ellenőrt feladataik ellátásában segíteni, az általuk kért tájékoztatást megadni, adatokat, iratokat rendelkezésre bocsátani,

b) biztosítani az ellenőrzést végző szerv munkatársainak helyszíni munkafeltételeit, az ellenőrzési jogosultságuk gyakorlását.

13.2. Az ellenőrzött szerv vezetője felel az ellenőrzött szervnél a megállapítások és javaslatok alapján - szükség esetén - végrehajtandó intézkedések megvalósulásáért.

2. melléklet a 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelethez[117]

A fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálati feladatai keretében a 22-23. §-ban meghatározott ügykörök

1. A kormányablakban is előterjeszthetők a következő kérelmek, és megtehetők a következő bejelentések:

1. 1. a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17. § (9) bekezdése szerinti kártalanítás,

1. 2.[118]

1. 3. az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozat és kérelem, továbbá az állampolgárságról lemondó nyilatkozat, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem,

1. 4. kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély iránti kérelem nyomtatvány kiadása, átvétele és továbbítása,

1. 5. a nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál nyilvántartott adatokba a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (7) bekezdése alapján történő "betekintési jog" iránti kérelem nyomtatvány kiadása átvétele, továbbítása,

1. 6. a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről szóló igazolások kiadása iránt a felszámoló/végelszámoló által benyújtott kérelmek átvétele, továbbítása,

1.7. a nyugdíjfolyósításhoz és a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításához kapcsolódó bejelentési kötelezettségek teljesítése, továbbá nyomtatvány kiadása, átvétele,[119]

1. 8. TAJ kártya igénylés befogadása,

1. 9. Európai Egészségbiztosítási kártya igénylés befogadása,

1. 10. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 22. §-a szerinti utazási költségtérítés igénylése,

1. 11. a táppénz, csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj iránti méltányossági kérelmek előterjesztése,[120]

1. 12. méltányosságból - az Egészségbiztosítási Alap terhére - adható egyszeri segély iránti kérelmek átvétele,

1. 13. egészségügyi kártevőirtó tevékenység engedélyezése,

1. 14. családi gazdaság nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtása,

1. 15. családi gazdaság nyilvántartásba vételének törlése iránti kérelem benyújtása,

1. 16.[121]

1. 17.[122]

1. 18.[123]

1. 19. bejelentés parlagfű fertőzött ingatlanról,

1. 20. fogyasztóvédelmi panaszok, közérdekű bejelentések felvétele,

1. 21. természetes fürdővíz fürdési célú engedélyezése,

1. 22. természetes fürdőhely kijelölési eljárás,

1. 23. gyermektáboroztatás helyének és időpontjának, valamint a táborozásban résztvevők személyének bejelentése,

1. 24. vándortábor útvonalának több népegészségügyi szolgálat területi illetékességét érintő bejelentése,

1. 25. veszélyes anyaggal vagy veszélyes készítménnyel folytatott tevékenység bejelentése,

1. 26. bejelentés megtétele, továbbítása a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet alapján a veszélyes anyagok és keverékek felhasználásáról, illetve annak változásáról,

1. 27. műemlékre kiterjedő, az államot megillető elővásárlási jognyilatkozat iránti kérelmek és mellékleteik átvétele, továbbítása,[124]

1. 28. polgári felhasználású ipari robbanóanyagok behozatali, kiviteli és reexport engedélykérelmek előterjesztése,

1. 29. biztonsági papírok kiviteli, behozatali, reexport engedélykérelmének befogadása,

1. 30. utazásszervezői- és közvetítői tevékenységgel kapcsolatos kérelmek befogadása,

1. 31. egyes tűzijátékokra és más polgári célú pirotechnikai eszközökre behozatali, kiviteli és reexport engedélykérelmek befogadása,

1. 32. illékony szerves vegyületet tartalmazó egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek gyártására és forgalomba hozatalára vonatkozó kérelmek befogadása,

1. 33. gyermekgondozási segély igénylése,

1. 34. anyasági támogatás igénylése,

1. 35. családi pótlék igénylése,

1. 36. gyermeknevelési támogatás igénylése,

1. 37. fogyatékossági támogatás iránti kérelem-nyomtatványok kiadása, kérelmek átvétele, továbbítása, lakcím/ számlaszám/változás bejelentés, utalásváltozás lakcímről számlaszámra, eljárás megszüntetéshez dokumentumok átvétele,

1. 38. építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének és az adatok változásának bejelentése, előzetes bejelentés, utólagos bejelentés, bejelentő lapok, és mellékleteik átvétele és továbbítása.

1. 39.[125]

1.40. otthonteremtési támogatás iránti kérelem,[126]

1.41. gyermektartásdíj állam általi megelőlegezése iránti kérelem,

1.42. gyermek családi és utónevének megállapítása iránti kérelem,

1.43. a családi jogállás megállapítása iránti perindításhoz történő hozzájárulás iránti kérelem,

1.44. a 16. életévet betöltött gyermek házasságkötésének engedélyezése iránti kérelem,

1.45. lakáscélú állami támogatásokat (közvetlen támogatások, kamattámogatások) igénylők hitelintézeti elutasítása miatt a támogatásra való jogosultság feltételeinek a megállapítása iránti kérelem,

1.46. lakástámogatás visszafizetési kötelezettség felfüggesztése iránti kérelem,

1.47. hatósági közvetítői nyilvántartásba vétel iránti kérelem,

1.48. hatósági közvetítői nyilvántartásból való törlésre irányuló kérelem,

1.49. igazolás kiadása iránti kérelem arról, hogy az ügyfél nem kedvezményezettje másik lakás-takarékpénztári szerződésnek,

1.50. lakástakarék-pénztári megtakarítás esetén az állami támogatás visszafizetésére kötelezettek fizetési könnyítés iránti kérelme,

1.51.[127]

1.52. az egyes lakáscélú kölcsönökből eredő adósságok rendezéséről szóló 11/2005. (I. 26.) Korm. rendelet szerinti, törlesztési kötelezettség felfüggesztése iránti kérelem,

1.53. aktív korúak ellátása iránti kérelem,

1.54. rendezvénytartási engedély kiadása iránti kérelem,

1.55. rendezvénytartási engedély jogosultjának adatváltozásról szóló bejelentése,

1.56. rendezvénytartási engedély jogosultjának bejelentése a tevékenység megszüntetéséről,

1.57. adó- és értékbizonyítvány kiállítása iránti kérelem,

1.58. olyan személynek a bejelentése, akinek a hagyatéki eljárás megindításához jogi érdeke fűződik,

1.59. a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény szerinti panasz benyújtása, kivéve az állami adó- és vámhatóság elleni panaszokat,[128]

1.60. a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 92. §-a szerinti panasz benyújtása,

1.61. a közterület-felügyeletről szóló 1999. évi LXIII. törvény 26. §-a szerinti panasz benyújtása,

1.62. az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 22. § (4) bekezdés b) pontja szerinti panasz benyújtása,

1.63. a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvény szerinti közérdekű bejelentés benyújtása, kivéve az állami adó- és vámhatósághoz intézett közérdekű bejelentéseket,[129]

1.64. annak igazolása iránti kérelem, hogy a kérelmező az elmebeteget gondozásban, ellátásban és felügyeletben tudja részesíteni,

1.65. anyakönyvi kivonat kiállítása iránti kérelem,

1.66. temetkezési szolgáltatási tevékenység engedélyezése iránti kérelem,

1.67. állatvásár tartásának engedélyezése iránti kérelem,

1.68. állatpiac tartásának engedélyezése iránti kérelem,

1.69. állatkiállítás tartásának engedélyezése iránti kérelem,

1.70. közterületen lévő fás szárú növény kivágásának engedélyezése iránti kérelem,

1.71. állatmenhely létesítésének engedélyezésére irányuló kérelem,

1.72. állatpanzió létesítésének engedélyezésére irányuló kérelem,

1.73. üzlet működési engedélyének kiadása iránti kérelem,

1.74. vásár üzemeltetésének engedélyezésére irányuló kérelem,

1.75. vásár 20 óra utáni nyitva tartásának engedélyezésére irányuló kérelem,

1.76. piac üzemeltetésének engedélyezésére irányuló kérelem,

1.77. piac 20 óra utáni nyitva tartásának engedélyezésére irányuló kérelem,

1.78. bevásárlóközpont üzemeltetésére irányuló bejelentés,

1.79. helyi termelői piac üzemeltetésére irányuló szándék bejelentése,

1.80. helyi termelői piac 20 óra utáni nyitva tartásának engedélyezésére irányuló kérelem,

1.81. szálloda szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem,

1.82. panzió szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem,

1.83. kemping szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem,

1.84. üdülőház szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem,

1.85. közösségi szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem,

1.86. egyéb szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély kiadása iránti kérelem,

1.87. szálloda szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozás bejelentése,

1.88. panzió szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozás bejelentése,

1.89. kemping szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozás bejelentése,

1.90. üdülőház szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozás bejelentése,

1.91. közösségi szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozás bejelentése,

1.92. egyéb szálláshely szálláshely-üzemeltetési engedély jogosultjának adatváltozás bejelentése,

1.93. szálloda szálláshely megszüntetésének bejelentése,

1.94. panzió szálláshely megszüntetésének bejelentése,

1.95. kemping szálláshely megszüntetésének bejelentése,

1.96. üdülőház szálláshely megszüntetésének bejelentése,

1.97. közösségi szálláshely megszüntetésének bejelentése,

1.98. egyéb szálláshely megszüntetésének bejelentése,

1.99. természetes személy, gazdálkodó szervezet üzletszerű ingatlanközvetítői tevékenység engedélyezése iránti kérelme,

1.100. természetes személy, gazdálkodó szervezet üzletszerű ingatlanvagyon-értékelő és közvetítői tevékenység engedélyezése iránti kérelme,

1.101. építésügyi hatósági engedélyezés iránti kérelem:

1.101.1. építési engedély iránti kérelem,

1.101.2. összevont engedély iránti kérelem,

1.101.3. fennmaradási engedély iránti kérelem,

1.101.4. használatbavételi engedély iránti kérelem,

1.101.5. bontási engedély iránti kérelem,

1.101.6. az országos építési követelményektől való eltérés engedélyezése iránti kérelem,

1.101.7. engedély hatályának meghosszabbítása iránti kérelem,

1.101.8. összevont telepítési engedély iránti kérelem,

1.102. építésügyi hatósági tudomásulvétel iránti kérelem:

1.102.1. jogutódlás tudomásulvétele iránti kérelem,

1.102.2. használatbavétel tudomásulvétele iránti kérelem,

1.102.3. veszélyhelyzet esetén szükségessé váló építési tevékenység tudomásulvétele iránti kérelem,

1.103. építésügyi hatósági eljárásban benyújtott egyéb kérelem:

1.103.1. hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelem,

1.103.2. előzetes szakhatósági hozzájárulás iránti kérelem,

1.104. építésfelügyeleti hatósági tudomásulvétel iránti kérelem:

1.104.1. bontás tudomásulvétele iránti kérelem,

1.104.2. kivitelezés kezdésének tudomásulvétele iránti kérelem,

1.105. építésügyi hatósági szolgáltatás iránti kérelem,

1.106. elektronikus gyűjtőtárhely és feltöltő tárhely létesítése az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszerben (ÉTDR),

1.107. információ, illetve adatszolgáltatás az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ Országos Építésügyi Nyilvántartás (OÉNY) nyilvános adataiból.

2. A kormányablak tájékoztatást nyújt az ügyfélnek az eljárás menetéről, valamint az eljárással kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekről a következő ügyekben:

2.1. a Magyar igazolványok, Magyar hozzátartozói igazolványok által biztosított diákkedvezmények bejegyzésére, visszavonására irányuló eljárás,

2.2. a Magyar igazolványok, Magyar hozzátartozói igazolványok által biztosított pedagógus és oktatói kedvezmények bejegyzésére, visszavonására irányuló eljárás,

2. 3. a Magyar igazolvány és Magyar hozzátartozói igazolvány kiadásával összefüggő eljárás,

2. 4. gyermekgondozási díj igénylésével kapcsolatos eljárás,

2. 5. csecsemőgondozási díj igénylésével kapcsolatos eljárás,[130]

2. 6. a bemutatott külföldi okiratok elfogadhatóságának elbírálása, amennyiben nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni,

2.7. a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylése,[131]

2.8. nem magyar állampolgár házasságkötése és bejegyzett élettársi kapcsolatának létesítése,[132]

2.9. házasságkötés és bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése,[133]

2.10. a házassági névviselési forma módosítása,[134]

2.11. születés anyakönyvezése,[135]

2.12.[136]

2.13. haláleset anyakönyvezése.[137]

2.14. tájékoztatás a tervezett építési tevékenység engedélyezésére, a választott eljárástípus lefolytatására hatáskörrel rendelkező illetékes építésügyi hatóság megnevezéséről és elérhetőségéről,[138]

2.15. tájékoztatás arról, hogy mely hatósági engedély iránti kérelmek nyújthatók be együtt,

2.16. tájékoztatás a kérelmezendő eljárástípus illetékének mértékéről,

2.17. tájékoztatás az egyes szakhatósági eljárások illetékének vagy igazgatási szolgáltatási díjának mértékéről,

2.18. információ, felvilágosítás és segítségnyújtás az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer (ÉTDR) kapcsán az elektronikus ügyintézésre vonatkozóan.

3.

3. 1. A kormányablaka Ket. 169. § (1) bekezdés d) pontja szerint az ügyfelek azonosítását követően egyedi ügyük intézéséhez internetes kapcsolati lehetőséget, szakmai és informatikai segítséget nyújt[139]

a) egyéni vállalkozói tevékenység elektronikus bejelentéséhez,

b) egyéni vállalkozói tevékenység adatváltozásának elektronikus bejelentéséhez,

c) egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és szünetelés utáni újrakezdésének elektronikus bejelentéséhez,

d) egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésének elektronikus bejelentéséhez.

3. 2. A kormányablak tájékoztatást nyújt az egyéni vállalkozást alapítani kívánó természetes személyeknek, és az egyéni vállalkozóknak az egyéni vállalkozás működési szabályairól, képesítéshez kötött gazdasági tevékenység esetén a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményekről, bejelentéshez vagy hatósági engedélyhez kötött gazdasági tevékenység esetén - ide nem értve az önkormányzati rendeletet - a szükséges bejelentésekről, hatósági engedélyekről és az engedélyező, továbbá bejelentést fogadó hatóságok elérhetőségéről.

3. 3. A kormányablak betekintési lehetőséget biztosít az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Rendszer cégadatbázisába.

3. 4. A kormányablak internethasználatot és -hozzáférést biztosít az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központ, valamint Országos Építésügyi Nyilvántartás adataihoz, és elektronikus alkalmazásainak használatához, az elektronikus ügyintézés indításához.[140]

4.[141]

4.1.[142]

4.2. A kormányablak az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági és a szakhatósági eljárásokkal összefüggésben iratbetekintési és iratmásolati szolgáltatási lehetőséget biztosít az ügyfél azonosítását követően az egyedi ügy irataiba, amelyben az ezt kérelmező ügyféli jogállással rendelkezik és amely iratra iratbetekintési joga van.[143]

4.3.[144]