32006R1967[1]

A Tanács 1967/2006/EK rendelete (2006. december 21.) a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és az 1626/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

A TANÁCS 1967/2006/EK RENDELETE

(2006. december 21.)

a földközi-tengeri halászati erőforrások fenntartható kiaknázásával kapcsolatos irányítási intézkedésekről, a 2847/93/EGK rendelet módosításáról és az 1626/94/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről

I. FEJEZET

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Hatály

(1) E rendeletet alkalmazni kell:

a) az élővízi erőforrások védelmére, kezelésére és kiaknázására, amennyiben ilyen tevékenységekre az alábbiak szerint kerül sor:

i. a Földközi-tenger olyan tengeri vizein a nyugati hosszúság 5o 36'-től keletre (a továbbiakban: Földközi-tenger), amelyek a tagállamok szuverenitása vagy joghatósága alá tartoznak;

ii. azokat uniós halászhajók végzik a Földközi-tengeren az i. pontban említett vizeken kívül;

iii. azokat a tagállamok állampolgárai végzik - a lobogó szerinti állam elsődleges felelősségének sérelme nélkül - a Földközi-tengeren, az i. pontban említett vizeken kívül; valamint

b) a Földközi-tengeren kifogott halászati termékek értékesítésére.

(2) Ez a rendelet nem alkalmazható a kizárólag tudományos vizsgálat céljából végzett olyan halászati műveletekre, amelyeket az érintett tagállam vagy tagállamok engedélyével és felügyelete alatt végeznek.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "vontatott halászfelszerelés": a pergetett horogsorok kivételével minden, a lehorgonyzott vagy lassan mozgó halászhajó motorteljesítménye által vontatott, vagy csörlőkkel húzott halászfelszerelés, beleértve különösen a vontatott hálókat és a kotróhálókat;

a) "vontatott háló": vonóhálók, valamint a hajón és parton lévő kerítőhálók;

i. "vonóháló": olyan kúp vagy piramis alakú, hátul egy zsákvégben záródó háló, amelynek aktív vontatását a hajó főmotorja látja el (a vonóhálótest), és amely a nyílásnál szárnyakkal bővíthető vagy merev kerethez szerelhető. A vízszintes nyitást vagy egy feszítőlap teszi lehetővé, vagy pedig egy változtatható formájú és méretű merevítő köteg vagy keret. Ezeket a hálókat vagy a tengerfenéken (fenékvonóháló), vagy pedig a vízben (nyílt tengeri vonóháló) lehet vontatni;

ii. "hajón lévő kerítőháló": kerítő halászfelszerelés és vontatott kerítőhálók, amelyeket mozgó vagy horgonyzott hajó kötelei és csörlői működtetnek vagy húznak, és azokat nem a hajó főmotorja vontatja; két oldalsó szárnyból és vagy egy középső, kanálformájú domborulatból, vagy pedig a leghátsó részen található zsákból áll és a célfajoktól függően a felszíntől a tengerfenékig működtethető;

iii. "parton lévő kerítőháló": a hajóról elhelyezett és a partról működtetett kerítő halászfelszerelés és vontatott kerítőhálók;

b) "kotróháló": vagy a hajó főmotorja által vontatott (hajó által vonatott kotróháló), vagy lehorgonyzott hajóról motoros csörlővel húzott (gépesített kotróháló), kagylók, csigák vagy szivacsok halászatára szolgáló felszerelés, amely változtatható formájú és méretű keretre vagy rúdra szerelt hálózsákból vagy fémkosárból áll, alsó részére lekerekített, éles vagy fogazott kotrókés rögzíthető, és amelyre csúsztatósaruk vagy ugródeszkák szerelhetők. Egyes kotróhálók hidraulikus felszereléssel vannak ellátva (hidraulikus kotróhálók). Sekély vízben hajóval vagy hajó nélkül, kézzel vagy kézi csörlővel húzott kotróhálók kagylók, csigák vagy szivacsok halászatára (kézi kotróhálók) e rendelet alkalmazásában nem minősülnek vontatott halászfelszerelésnek;

2. "védett halászati terület": földrajzilag meghatározott tengeri terület, amelyre vonatkozóan az élővízi erőforrások kiaknázása és megőrzése fejlesztésének, vagy a tengeri ökoszisztémák védelmének érdekében minden halászati tevékenység vagy egyes halászati tevékenységek ideiglenes vagy végleges tilalom vagy korlátozás alatt áll vagy állnak;

3. "fenéken rögzített háló": tükörháló, fenéken rögzített kopoltyúháló vagy kombinált fenéken rögzített háló;

a) "tükörháló": olyan rögzített halászfelszerelés, amely két vagy több, egy kötélre párhuzamosan felfüggesztett, a tengerfenékhez bármilyen módon rögzített vagy rögzíthető hálóból áll;

b) "fenéken rögzített kopoltyúháló": egyetlen hálódarabból álló, a tengerfenékhez bármilyen módon rögzített vagy rögzíthető háló, amelyet úszókkal és súlyokkal függőleges helyzetben tartanak a vízben, és amely a tengerfenék közelében tartja a halászfelszerelést vagy amely a vízoszlopban lebeg;

c) "kombinált fenéken rögzített háló": fenéken rögzített kopoltyúháló az alsó részt kitevő tükörhálóval kombinálva;

4. "kerítőháló": a halakat mindkét oldalról és alulról bekerítő háló. Ezek vagy fel vannak szerelve, vagy nincsenek szorítózsinórral felszerelve.

a) "erszényes kerítőháló": olyan kerítő halászfelszerelés, amelynél a hálófeneket összehúzzák a háló fenekén lévő szorítózsinór segítségével, amely a fenék-vontatókötél mentén több gyűrűn van átfűzve, így lehetővé teszi a háló összehúzását vagy összezárását. A kisméretű nyílt tengeri fajok, a nagyméretű nyílt tengeri fajok, vagy a tengerfenéken élő fajok erszényes kerítőhálókkal halászhatók;

5. "csapda": a fenéken rögzített vagy telepített halászfelszerelés, amely csapdául szolgál a tengeri fajok kifogásához. A csapda kosár, cserép, hordó vagy ketrec formájú, és az esetek többségében merev vagy félmerev, különböző anyagokból készült (fa, vessző, fémhuzal, dróthuzal) kerettel van ellátva, amelyet háló fedhet. A csapdákon egy vagy több sima végű tölcsér vagy nyílás van, amely lehetővé teszi a fajok bejutását a belső rekeszbe. Ezek használhatóak önállóan vagy csoportosan. Csoportos használat esetén a csapdák egy fő zsinórból álló, számos, a célfajoktól függően különböző hosszúságú és elhelyezésű mellékzsinórra vannak szerelve;

6. "horogsor": egy fő zsinórból álló, számos, a célfajoktól függően különböző hosszúságú és elhelyezésű mellékzsinórra (erősíték) szerelt horoggal ellátott halászfelszerelés. A horogsor elhelyezhető a tengerfelszínen akár függőlegesen, akár vízszintesen; rögzíthető a tengerfenéken vagy annak közelében (fenéken rögzített horogsor), vagy sodródhat a vízben vagy a tengerfelszínhez közel (felszíni horogsor);

7. "horog": rendszerint horgas véggel ellátott, hajlított, kihegyezett végű acéldrótdarab. A horog hegye lehet egyenes, vagy akár visszafelé görbülő; a horogszár lehet változó hosszúságú és formájú, keresztmetszete pedig hengeres (rendes) vagy lapos (kovácsolt). A horog teljes hosszúsága a horogszár teljes hosszúságát jelenti, a horognak a horogsorhoz való rögzítésre szolgáló, általában szem alakú fejétől a horogöböl aljáig mérve. A horog szélessége a legnagyobb vízszintesen mért távolság a horogszár külső részétől a horgas vég külső részéig;

8. "hobbihalászat": az élővízi erőforrásokat kikapcsolódási vagy sportcélból kiaknázó halászati tevékenység;

9. "halászati célú, a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhely (FAD)": bármely, a tengerfelszínen sodródó, a hosszú távon vándorló fajok fiatal egyedeit vagy kifejlett példányait a szerkezet alatt csoportosító szerkezet;

10. "andráskereszt": vagy a Pinna nobilis nevű kagyló, vagy a vörös korall tengerfenékről történő begyűjtése érdekében ollószerű mozgást végző markoló;

11. "tengeri fűágy": a tengeri növények túlnyomó jelenlétével jellemezhető tengerfenék-terület, vagy olyan terület, amelyen ilyen vegetáció élt és rehabilitációra szorul. A tengeri fű a Posidonia oceanica, Cymodocea nodosa, Zoostera marina és a Zoostera noltii közös megnevezésére szolgáló kifejezés;

12. "koralltermő élőhely": a "koralltermő" elnevezésű, egyedi biológiai közösség túlnyomó jelenlétével jellemezhető tengerfenék-terület, vagy olyan terület, amelyen ilyen közösség élt és rehabilitációra szorul. A koralltermő egy olyan rendkívül összetett biogén struktúra közös megnevezése, amelyet egy korábban létező köves altalajon vagy kemény alapon elsősorban a kérgesedő mésztartalmú vörös korallmoszat és olyan állati szervezetek, mint a Porifera, Ascidians, Cnidarians (szarukorall, legyezőkorall stb.), Bryozoans, Serpulids és az Annelids kiválasztási tevékenységéből származó mésztartalmú kőzetrétegnek más mészkőkötő szervezetekkel való folyamatos átfedése idéz elő;

13. "mäerlágy": a "mäerl" elnevezésű, egyedi biológiai közösség túlnyomó jelenlétével jellemezhető tengerfenék-terület, vagy olyan terület, amelyen ilyen közösség élt és rehabilitációra szorul. A mäerl egy olyan biogén struktúra közös megnevezése, amely kemény kalciumvázzal rendelkező, a tengerfenéken szabadon élő ágas, ágszerű vagy csomós formában növekvő több olyan vöröskorall-moszatfajt (Corallinaceae) jelöl, amelyek az iszap vagy a tengerfenéki homok fodrozódásaiban szaporodnak fel. A mäerlágyak rendszerint egyfajta vagy változó összetételű vörös algából épülnek fel, ilyenek különösen a Lithothamnion coralloides és a Phymatolithon calcareum;

14. "közvetlen helyreállítás": kiválasztott fajok vadon élő egyedeinek olyan vizekbe való kiengedése, amelyekben természetes módon fordulnak elő, a vízi környezet természetes szaporító közegének a halászati tevékenység rendelkezésére álló és/vagy a természetes állománygyarapodást szolgáló egyedszám növelésének céljára történő felhasználása érdekében;

15. "áttelepítés": az a folyamat, amelynek során egy fajt emberi eszközökkel szándékosan áttelepítenek és kiengednek olyan területekre, ahol már megtelepedett állományok élnek, és ahol az adott faj biztosítja a genetikai folytonosságot;

16. "nem őshonos faj": olyan faj, amelynek történetileg ismert természetes elterjedése az érintett területen kívülre esik;

17. "bevezetés": az a folyamat, amelynek során egy nem őshonos fajt emberi eszközökkel szándékosan átszállítanak és kiengednek olyan területre, amely történetileg ismert természetes elterjedésén kívülre esik;

18. "nem szándékos fogások": olyan tengeri élőlények véletlenszerűen ejtett fogásai, amelyeket az 1380/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 15. cikke értelmében ki kell rakodni azért, mert a minimális védelmi referenciaméretnél kisebb méretűek.

II. FEJEZET

VÉDETT FAJOK ÉS ÉLŐHELYEK

4. cikk

Védett élőhelyek

(1) Tilos vonóhálóval, kotróhálóval, erszényes kerítőhálóval, hajón lévő kerítőhálóval, parton lévő kerítőhálóval vagy más hasonló hálóval különösen a Posidonia oceanica vagy más tengeri, virágos növények által alkotott fűágyak felett halászni.

Az első albekezdéstől eltérve, az ezen rendelet 18. cikkében vagy 19. cikkében előírt irányítási tervek keretén belül engedélyezhető erszényes kerítőháló, hajón lévő kerítőháló, vagy más olyan hasonló háló használata, amelynek teljes kivetési mélysége és a halászati műveletek során történő általános viselkedése azzal jár, hogy a szorítózsinór, a vezetőzsinór vagy a vontatókötelek nem érnek a tengeri fűágyhoz.

(2) Tilos vonóhálóval, kotróhálóval, parton lévő kerítőhálóval vagy hasonló hálókkal koralltermő élőhelyek és a mäerlágyak felett halászni.

(4) Az (1) bekezdés első albekezdésében és a (2) bekezdésben meghatározott tilalmak e rendelet hatálybalépésének időpontjától kezdve mindazon Natura 2000, valamint mindazon fokozottan védett területekre és mediterrán érdekeltségű fokozottan védett területekre alkalmazandók, amelyeket ezen élőhelyek megőrzése céljából vagy a 92/43/EGK irányelv, vagy az 1999/800/EK határozat jelölt ki.

(5) Az (1) bekezdés első albekezdésétől eltérve a fenéken vontatott hálókkal felszerelt, 12 méter teljes hosszméretet el nem érő vagy azzal megegyező hosszúságú, valamint a 85 kW-nál kevesebb vagy azzal megegyező motorteljesítményű, hagyományosan a Posidonia fűágyak felett halászatot folytató hajókkal történő halászatot a Bizottság engedélyezheti a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében előírt eljárással összhangban a következő feltételekkel:

i. Az érintett halászati tevékenységeket az e rendelet 19. cikkében foglalt irányítási terv szabályozza.

ii. Az érintett halászati tevékenységek a Posidonia oceanica fűágyak által fedett területnek az irányítási tervben meghatározott területen belül nem több, mint 33 %-át érintik.

iii. Az érintett halászati tevékenységek az érintett tagállam felségvizein belül a fűágyak nem több, mint 10 %-át érintik.

E bekezdés értelmében az engedélyezett halászati tevékenységek:

a) megfelelnek a 8. cikk (1) bekezdésének h) pontjában, a 9. cikk (3) bekezdésének 2. pontjában, valamint a 23. cikkben foglalt követelményeknek;

b) szabályozottnak kell lenniük annak szavatolása érdekében, hogy a III. mellékletben említett fajok kifogott mennyisége a legkisebb legyen.

A 9. cikk (3) bekezdésének (1) albekezdése azonban nem alkalmazandó.

Amikor egy, az e bekezdés rendelkezései szerint működő halászhajó köztámogatással kivonásra kerül a halászflottából, az adott halászati tevékenységre vonatkozó különleges halászati engedélyét visszavonják, és nem adják ki újra.

Az érintett tagállamok megfigyelési tervet készítenek, és e rendelet hatálybalépésétől kezdődően háromévente jelentést tesznek a Bizottságnak a fenéken vontatott hálókkal folytatott tevékenység által érintett Posidonia oceanica fűágyak állapotáról, valamint az engedéllyel rendelkező hajók jegyzékéről. Az első jelentést 2009. július 31. előtt kell eljuttatni a Bizottsághoz.

(6) A tagállamok megteszik a szükséges lépéseket az e cikk alkalmazásában védelemre szoruló élőhelyek tudományos meghatározását és feltérképezését célzó tudományos adatok összegyűjtésének biztosítása érdekében.

III. FEJEZET

VÉDETT HALÁSZATI TERÜLETEK

5. cikk

A védett halászati területek kialakítását célzó információs eljárás

A tagállamok első alkalommal 2007. december 31. előtt tájékoztatják a Bizottságot a védett halászati területek létrehozásáról, valamint az azokra alkalmazandó lehetséges irányítási intézkedésekről mind a joghatóságuk alá tartozó vizeken vonatkozóan, mind azokon túlmenően, az olyan területekre vonatkozóan, amelyek esetében a halnevelő területeknek, a szaporodóhelyeknek vagy a tengeri ökoszisztémának a halászat káros hatásaival szembeni védelme különleges intézkedéseket kíván meg.

6. cikk

Uniós védett halászati területek

(1) A Tanács az e rendelet elfogadását követő két éven belül és az e rendelet 5. cikkében előírt információ, valamint bármely más, ugyanilyen célú helytálló információ alapján további, halászattól védett területeket jelöl ki alapvetően a tagállamok felségvizein túli területeken, az ilyen területeken tiltott vagy engedélyezett halászati tevékenységek vonatkozásában.

(2) A Tanács ezt követően - az új, vonatkozó tudományos ismeretek fényében - egyéb, halászattól védett területeket is kijelölhet, vagy módosíthatja ezek határát és irányítási szabályait.

(3) A tagállamok és a Bizottság megteszik a szükséges lépéseket a tudományos információk megfelelő összegyűjtésének biztosítása érdekében, az e cikkel összhangban védendő területek tudományos meghatározása és feltérképezése céljából.

7. cikk

Védett nemzeti halászati területek

(1) A tagállamok az e rendelet elfogadását követő két éven belül és az e rendelet 5. cikkében előírt információk alapján - az e rendelet hatálybalépésének idején már létező védett halászati területekre tekintettel - további, halászattól védett területeket jelölnek ki felségvizeiken, ahol az élővízi erőforrások megőrzésének és kezelésének, vagy a tengeri ökoszisztémák védettségi helyzete fenntartásának vagy javításának érdekében a halászati tevékenység betiltható vagy korlátozható. Az érintett tagállamok illetékes hatóságai határoznak az említett védett területeken használható halászfelszerelésekről, valamint a megfelelő - az uniós jogszabályoknál nem kevésbé szigorú - technikai szabályokról.

(2) A tagállamok ezt követően - az új, vonatkozó tudományos ismeretek fényében - egyéb, halászattól védett területeket is kijelölhetnek, vagy módosíthatják az (1) bekezdésben megállapított határokat és irányításra vonatkozó szabályokat. A tagállamok és a Bizottság megteszik a szükséges lépéseket a tudományos információk megfelelő összegyűjtésének biztosítása érdekében, az e cikkel összhangban védendő területek tudományos meghatározása és feltérképezése céljából.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett intézkedésekről értesíteni kell a Bizottságot. Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazása során a tagállamok értesítik a Bizottságot az egyedi intézkedések szükségességét alátámasztó tudományos, technikai és jogi indokokról.

(4) Amennyiben egy tagállam felségvizein belül található, halászati védettségre javasolt terület várhatóan hatással lesz egy másik tagállam hajóira, a terület kijelölésére csak a Bizottsággal, illetve az érintett tagállammal és regionális tanácsadó testülettel - a 2371/2002/EK rendelet 8. cikkének (3)-(6) bekezdésében megállapított eljárással összhangban - folytatott konzultációt követően kerülhet sor.

(5) Amennyiben a Bizottság úgy véli, hogy a halászati irányítási intézkedések, amelyekről a (3) bekezdés értelmében értesítést kapott, nem biztosítanak kielégítően magas szintű védelmet az erőforrásokra és a környezetre nézve, a tagállamot - a vele folytatott konzultációt követően - az intézkedés módosítására kérheti, vagy javasolhatja, hogy az érintett vizek tekintetében a Tanács jelöljön ki védett halászati területeket, vagy fogadjon el halászati irányítási intézkedéseket.

IV. FEJEZET

KORLÁTOZÁSOK A HALÁSZFELSZERELÉSEKRE VONATKOZÓAN

13. cikk

A halászfelszerelések használatára vonatkozó legkisebb távolságok és mélységek

(1) Tilos vontatott halászfelszerelést használni a parttól számított három tengeri mérföld távolságon vagy az 50 m-es izobáton belül, ahol ez a mélység a parttól számított kisebb távolságon belül érhető el.

Az első albekezdéstől eltérve engedélyezett a kotróhálók használata 3 tengeri mérföldön belül, a mélységtől függetlenül, feltéve hogy a kagylóktól eltérő fajok kifogott mennyisége nem haladja meg a kifogott mennyiség élő súlyban mért 10 %-át.

(2) Tilos vonóhálót használni a parttól számított 1,5 tengeri mérföld távolságon belül. Tilos hajó által vonatott kotróhálót és a hidraulikus kotróhálót használni a parttól számított 0,3 tengeri mérföldön belül.

(3) Tilos erszényes kerítőhálót használni a parttól számított 300 méter távolságon vagy az 50 m-es izobáton belül, ahol ez a mélység a parttól számított kisebb távolságon belül érhető el.

Erszényes kerítőhálót nem lehet használni olyan mélységben, amely kisebb magának az erszényes kerítőhálónak az e rendelet II. mellékletében mért teljes kivetési mélysége 70 %-ánál.

(4) Tilos szivacshalászati célra kotróhálókat használni az 50 méteres izobáton, illetve a parttól számított 0,5 tengeri mérföld távolságon belül.

(5) Valamely tagállam kérésére a Bizottság a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően eltérést engedélyez az (1), (2) és (3) bekezdéstől, amikor az eltérést különleges földrajzi adottságok indokolják, mint például egy tagállam teljes partvonalához viszonyított kontinentális talapzatának korlátozott mérete vagy a vonóhálós halászatra alkalmas halászterületek korlátozott kiterjedése, ott, ahol az érintett halászati tevékenységek tengeri környezetre gyakorolt hatása nem számottevő, és az eltérés korlátozott számú hajót érint, valamint feltéve, hogy az érintett halászati tevékenységek más felszereléssel nem végezhetők, és ezek a halászati üzemek érintettek valamely, a 18. cikkben és a 19. cikkben említett irányítási tervben. A tagállamok naprakész tudományos és technikai indoklással támasztják alá az ilyen eltérésre vonatkozó kérelmüket.

(6) A (2) bekezdéstől eltérve, 2007. december 31-ig átmenetileg használható vonóháló a parttól 1,5 tengeri mérföldnél kisebb távolságban, feltéve hogy a víz az 50 méteres izobátnál mélyebb.

(7) A (3) bekezdéstől eltérve, 2007. december 31-ig átmenetileg használható erszényes kerítőháló a parttól 300 méternél kisebb távolságban vagy az 50 méteres izobátnál sekélyebb, de legalább a 30 méteres izobáttal azonos mélységű vízben. 2007. december 31-ig átmenetileg használható erszényes kerítőháló olyan mélységben, amely kisebb magának az erszényes kerítőhálónak az e rendelet II. mellékletében mért teljes kivetési mélysége 70 %-ánál.

(8) A (2) bekezdéstől eltérve, 2007. december 31-ig átmenetileg használható mind hajó által vontatott kotróháló, mind hidraulikus kotróháló a parttól 0,3 tengeri mérföldnél kisebb távolságban.

(9) Az (5) bekezdésben említett eltérés csak a tagállamok által már engedélyezett halászati tevékenységekre és olyan hajókra alkalmazható, amelyek több mint öt évre visszamenően rendelkeznek feljegyzett halászati teljesítménnyel, és aminek következtében nem áll be jövőbeli növekedés a halászati erőkifejtésben.

Az engedéllyel rendelkező halászhajók, valamint ezek jellemzőinek jegyzékét - amely összehasonlítást tartalmaz ezen hajóflottának a 2000. január 1-jei jellemzőivel - 2007. április 30-ig kell eljuttatni a Bizottsághoz.

Ezen túlmenően e halászati tevékenységek:

a) megfelelnek a 4. cikkben, a 8. cikk (1) bekezdésének h) pontjában, a 9. cikk (3) bekezdésének 2. pontjában, valamint a 23. cikkben foglalt követelményeknek;

b) nem zavarják a vonóhálóktól, kerítőhálóktól vagy más hasonló vontatott hálóktól különböző felszereléssel rendelkező hajók tevékenységét;

c) szabályozottnak kell lenniük annak szavatolása érdekében, hogy a kagylók kivételével a III. mellékletben említett fajok kifogott mennyisége a legkisebb legyen;

d) nem irányulhatnak lábasfejűekre.

Az érintett tagállamok megfigyelési tervet készítenek, és e rendelet hatálybalépésétől kezdődően háromévente jelentést tesznek a Bizottságnak. Az első jelentést 2009. július 31. előtt kell eljuttatni a Bizottsághoz. Ezen jelentések fényében a Bizottság e rendelet 18. cikkével vagy 19. cikkének (9) bekezdésével összhangban intézkedéseket tehet.

(10) Az e rendelet 4. cikkének (5) bekezdése szerint eltérést élvező halászati tevékenységek számára - és a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően - az (1) és a (2) bekezdéstől eltérést kell engedélyezni.

(11) A (2) bekezdéstől eltérve engedélyezett a vonóháló használata a parttól számított 0,7 és 1,5 tengeri mérföld között, amennyiben:

- a tenger mélysége legalább az 50 méteres izobáttal azonos mélységű,

- különleges földrajzi adottságok indokolják, mint például egy tagállam teljes partvonalához viszonyított kontinentális talapzatának korlátozott mérete vagy a vonóhálós halászatra alkalmas halászterületek korlátozott kiterjedése,

- a tengeri környezetre gyakorolt hatása nem számottevő,

- a tevékenység eleget tesz a (9) bekezdés harmadik albekezdése a) és b) pontjának,

- a tagállamok által már engedélyezettek tekintetében ez nem eredményez növekedést a halászati erőkifejtésben.

A tagállamok 2007. szeptember 30-ig közlik a Bizottsággal ezen eltérés alkalmazásának módját. Az értesítés tartalmazza az engedéllyel rendelkező halászhajók és a tengeren és szárazföldön földrajzi koordinátákkal meghatározott halászati zónák jegyzékét is.

Az érintett tagállamok figyelemmel kísérik az érintett zónákban folytatott halászati tevékenységeket, és biztosítják a tudományos értékelést. A tudományos értékelés eredményeit e rendelet hatálybalépésétől kezdődően háromévente közölni kell a Bizottsággal. Az első jelentést 2009. július 31-ig kell eljuttatni a Bizottsághoz.

Amennyiben a Bizottság a tagállamok által a második és harmadik albekezdésnek megfelelően megküldött értesítések, vagy új tudományos szakvélemény alapján úgy ítéli meg, hogy az eltérés feltételei nem teljesülnek, az érintett tagállamot - a vele folytatott konzultációt követően - az eltérés módosítására kérheti, vagy megfelelő intézkedéseket javasolhat a Tanácsnak az erőforrások és a környezet védelmére vonatkozóan.

14a. cikk

A technikai intézkedéseknek a visszadobási tervekkel összefüggésben való elfogadására vonatkozó eljárás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (6) bekezdésében említett jogi aktusok elfogadása céljából és azok időtartamára olyan különös rendelkezéseket fogadjon el a kirakodási kötelezettség hatálya alá tartozó halászati tevékenységekre vagy fajokra vonatkozóan, amelyek az említett rendelet 7. cikkének (2) bekezdésében említett technikai intézkedésekből állnak. Az ilyen intézkedéseket az e rendelet 29a. cikke és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikke szerinti, felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján kell elfogadni azzal a céllal, hogy növeljék a halászeszközök szelektivitását, illetve hogy csökkentsék vagy lehetőség szerint számolják fel a nem szándékos fogásokat, és az ilyen intézkedések adott esetben eltérhetnek az e rendeletben meghatározott intézkedésektől.

V. FEJEZET

A TENGERI ÉLŐLÉNYEK LEGKISEBB MÉRETEI

15a. cikk

A minimális védelmi referenciaméreteknek a visszadobási tervekkel összefüggésben való megállapítására vonatkozó eljárás

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkének (6) bekezdésében említett jogi aktusok elfogadása céljából és azok időtartamára minimális védelmi referenciaméreteket állapítson meg azon fajokra vonatkozóan, amelyek az említett rendelet 15. cikkében meghatározott kirakodási kötelezettség hatálya alá tartoznak. Ezeket a méreteket az e rendelet 29a. cikkének és az 1380/2013/EU rendelet 18. cikkének megfelelően elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus útján kell megállapítani azzal a céllal, hogy biztosítsák a tengeri élőlények fiatal egyedeinek védelmét, és ezek a méretek adott esetben eltérhetnek az e rendelet III. mellékletében szereplő minimális védelmi referenciaméretektől.

VI. FEJEZET

NEM KERESKEDELMI CÉLÚ HALÁSZAT

17. cikk

Hobbihalászat

(1) Hobbihalászat céljára tilos vontatott hálók, kerítőhálók, erszényes kerítőhálók, hajó által vontatott kotróhálók, gépesített kotróhálók, kotróhálók, tükörhálók és kombinált fenéken rögzített hálók használata. Hobbihalászati célokra tilos horogsort használni a hosszú távon vándorló fajok esetében.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a hobbihalászat az e rendelet célkitűzéseinek és szabályainak megfelelő módon folyjon.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a hobbihalászat során kifogott tengeri élőlények ne kerüljenek piaci forgalomba. Mindazonáltal - kivételként - a sportversenyeken fogott fajok piaci értékesítésének engedélyezésére lehetőség van, feltéve ha az eladásból származó bevételt jótékonysági célokra használják fel.

(4) A tagállamok intézkedéseket hoznak a hobbihalászat során kifogott halmennyiségre vonatkozó adatok nyilvántartása és külön gyűjtésének biztosítása céljából, a 973/2001/EK tanácsi rendelet ( 2 ) I. mellékletében felsorolt és a Földközi-tengerben előforduló, hosszú távon vándorló fajok tekintetében.

(5) A tagállamok szabályozzák a nyílpuskával történő víz alatti halászatot, különös tekintettel a 8. cikk (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségek teljesítése érdekében.

(6) A tagállamok értesítik a Bizottságot az e cikk alapján elfogadott valamennyi intézkedésről.

VII. FEJEZET

IRÁNYÍTÁSI TERVEK

18. cikk

Uniós szintű irányítási tervek

(1) A Tanács irányítási terveket fogadhat el adott földközi-tengeri halászati tevékenységekre, különösen a tagállami felségvizeken teljesen vagy részben kívül eső területeken. Ezek a tervek tartalmazhatják különösen a következőket:

a) halászati erőkifejtésre vonatkozó irányítási intézkedések;

b) egyedi technikai intézkedések, adott esetben beleértve az e rendelettől való átmeneti eltéréseket is, amennyiben az eltérések a halászati tevékenységekhez szükségesek, és feltéve, hogy az irányítási terv biztosítja az érintett erőforrások fenntartható kiaknázását;

c) a hajó-ellenőrzési rendszer, vagy más, hasonló rendszer kötelező használatának kiterjesztése a 10 és 15 méter közötti teljes hosszúságú hajókra;

d) a bizonyos halászfelszereléseknek vagy az irányítási terv keretében kötelezettséget vállaló hajóknak fenntartott zónákra való átmeneti vagy állandó korlátozás.

Az irányítási tervek az 1627/94/EK rendelettel ( 3 ) összhangban rendelkeznek a különleges halászati engedélyek kiadásáról.

Az 1627/94/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének rendelkezései ellenére, a 10 méter teljes hosszúságot el nem érő hajók számára a különleges halászati engedély kötelezettség előírható.

(2) A tagállamok és/vagy a Földközi-tengerért felelős regionális tanácsadó testület javaslatokat nyújthat be a Bizottságnak az irányítási tervek elkészítésével kapcsolatos kérdésekre vonatkozóan. A Bizottság ezekre a kérésekre a kézhezvételüktől számított három hónapon belül válaszol.

(3) A tagállamok és a Bizottság biztosítják az irányítási tervek megfelelő tudományos nyomon követését. Különösen a rövid élettartamú fajokat kiaknázó halászati tevékenységekre vonatkozó bizonyos irányítási intézkedéseket kell minden évben felülvizsgálni, a halállomány-utánpótlás erősségében valószínűleg bekövetkező változások figyelembevétele érdekében.

19. cikk

Irányítási tervek a felségvizeken folytatott egyes halászati tevékenységekre vonatkozóan

(1) A tagállamok 2007. december 31-ig irányítási terveket fogadnak el a felségvizeik területén folytatott, vonóhálót, hajón vagy parton levő kerítőhálót, kerítő halászfelszereléseket és kotróhálót használó halászati tevékenységekre vonatkozóan. Ezekre az irányítási elvekre alkalmazni kell a 2371/2002/EK rendelet 6. cikkének (2) és (3) bekezdését, valamint (4) bekezdésének első albekezdését.

(2) A tagállamok ezt követően a vonatkozó új tudományos ismeretek alapján más irányítási terveket is készíthetnek.

(3) A tagállamok biztosítják az irányítási tervek megfelelő tudományos nyomon követését. Különösen a rövid élettartamú fajokat kiaknázó halászati tevékenységekre vonatkozó bizonyos irányítási intézkedéseket kell minden évben felülvizsgálni, a halállomány-utánpótlás erősségében valószínűleg bekövetkező változások figyelembevétele érdekében.

(4) Az irányítási tervek magukban foglalhatnak az e rendelet rendelkezésein túlmenő intézkedéseket is, az alábbi célokból:

a) a halászfelszerelés szelektivitásának növelése;

b) a hulladékmennyiség csökkentése;

c) a halászati erőkifejtés korlátozása.

(5) Az irányítási tervbe foglalandó intézkedéseknek arányosnak kell lenniük a célkitűzésekkel, a célokkal és a várható időtartammal, és tekintettel kell lenniük:

a) az állomány vagy az állományok védettségi állapotára;

b) az állomány vagy az állományok biológiai jellemzőire;

c) azon halászati tevékenységek jellemzőire, amelyek során az állományokat kifogják;

d) az intézkedéseknek az érintett halászati tevékenységekre gyakorolt gazdasági hatására.

(6) Az irányítási tervek az 1627/94/EK rendelettel összhangban rendelkeznek a különleges halászati engedélyek kiadásáról.

Az 1627/94/EK rendelet 1. cikke (2) bekezdésének rendelkezései ellenére, a 10 méter teljes hosszúságot el nem érő hajók számára a különleges halászati engedély kötelezettség előírható.

(7) Az (1) bekezdésben említett irányítási tervekről 2007. szeptember 30-ig értesíteni kell a Bizottságot, annak érdekében, hogy az a terv elfogadása előtt benyújthassa észrevételeit. A (2) bekezdésben említett irányítási tervekről hat hónappal a hatálybalépés előírt időpontja előtt értesíteni kell a Bizottságot. A Bizottság tájékoztatja a tervekről a többi tagállamot.

(8) Amennyiben egy irányítási terv várhatóan befolyással lesz egy másik tagállam hajóira, annak elfogadására csak a Bizottsággal, az érintett tagállammal és regionális tanácsadó testülettel - a 2371/2002/EK rendelet 8. cikkének (3)-(6) bekezdésében megállapított eljárással összhangban - folytatott konzultációt követően kerülhet sor.

(9) Amennyiben a Bizottság a (7) bekezdésben említett értesítés vagy új tudományos szakvélemény alapján úgy ítéli meg, hogy az (1), illetőleg a (2) bekezdés alapján elfogadott irányítási terv nem biztosít kielégítően magas szintű védelmet az erőforrásokra és a környezetre nézve, a tagállamot - a vele folytatott konzultációt követően - a terv módosítására kérheti vagy megfelelő intézkedéseket javasolhat a Tanácsnak az erőforrások és a környezet védelmére vonatkozóan.

VIII. FEJEZET

ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEK

20. cikk

Célfajok kifogott mennyisége

(1) A 9. cikk (4) és (6) bekezdésében, a 10. cikk (1) bekezdésében és a 13. cikk (1) bekezdésében említett százalékos arányokat az osztályozást követően a fedélzeten található vagy a kirakodott összes tengeri élőlény élősúlyban számított arányaként kell kiszámítani. Ezeket egy vagy több reprezentatív minta alapján lehet kiszámítani.

(2) Az olyan halászhajók esetében, amelyekből nagy mennyiségű vízi élőlényt rakodtak át más hajókba, az (1) bekezdésben említett százalékos arányok kiszámításakor az átrakodott mennyiséget kell figyelembe venni.

21. cikk

Átrakodás

Kizárólag a 2847/93/EGK rendelet 6. cikkével összhangban hajónaplót vezető halászhajó-parancsnokok rakodhatnak át tengeri élőlényt más hajókba, vagy fogadhatnak saját hajójukon más hajóról származó ilyen rakományt.

22. cikk

Kijelölt kikötők

(1) A fenékvonóhálós, nyílttengeri vonóhálós, erszényes kerítőhálós, felszíni hosszú horogsoros hajókkal, hajó által vonatott kotróhálókkal és hidraulikus kotróhálókkal kifogott tengeri élőlényeket először kizárólag a tagállamok által kijelölt valamely kikötőben lehet kirakodni és piaci forgalomba hozni.

(2) A tagállamok 2007. április 30-ig megküldik a Bizottságnak a kijelölt kikötők jegyzékét. A Bizottság a jegyzéket továbbítja a többi tagállamnak.

23. cikk

A kifogott mennyiség ellenőrzése

A 2847/93/EGK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének második mondata helyébe a következő szöveg lép:

"A Földközi-tenger térségében folyó halászati műveletek esetében a (8) bekezdéssel összhangban elfogadott jegyzékben szereplő bármely fajból a halászhajón tartott, 15 kg élősúlyt meghaladó mennyiséget rögzíteni kell a hajónaplóban.

Ugyanakkor a hosszú távon vándorló halfajok és a kis méretű, nyílttengeri fajok esetében minden, 50 kg élősúlyt meghaladó mennyiséget rögzíteni kell a hajónaplóban."

IX. FEJEZET

A HOSSZÚ TÁVON VÁNDORLÓ HALFAJOKRA VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK

X. FEJEZET

A MÁLTA KÖRÜLI VIZEKRE VONATKOZÓ INTÉZKEDÉSEK

26. cikk

A Málta körüli 25 mérföldes igazgatási övezet

(1) Az uniós hajóknak a máltai szigetek partvonalától számított 25 tengeri mérföldig terjedő övezetbe (a továbbiakban: az igazgatási övezet) való belépését az alábbiak szerint kell szabályozni:

a) az igazgatási övezeten belüli halászat a 12 méter teljes hosszúságot el nem érő, és vontatott felszereléstől eltérő felszerelést használó halászhajókra korlátozódik;

b) az ezen hajók halászati összkapacitásban kifejezett teljes halászati erőkifejtése nem haladhatja meg a 2000-2001-ben megállapított átlagos szintet, amely 1 950 hajónak felel meg, 83 000 kW motor összteljesítménnyel és 4 035 GT űrtartalommal.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve a 24 méter teljes hosszúságot meg nem haladó vonóhálós halászhajók számára az igazgatási övezet - az e rendelet V. mellékletének a) részében meghatározott - bizonyos területein engedélyezni kell a halászatot, az alábbi feltételekkel:

a) az igazgatási zónában halászati tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező vonóhálós halászhajók halászati összkapacitása nem haladhatja meg a 4 800 kW-os felső értéket;

b) a 200 méteres mélység feletti halászati tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező bármely vonóhálós halászhaló halászati kapacitása nem haladhatja meg a 185 kW-ot; a 200 méteres izobátot szaggatott vonallal kell meghatározni, amelynek útpontjait az e rendelet V. mellékletének b) része sorolja fel;

c) az igazgatási övezetben halászó vonóhálós halászhajóknak a különleges halászati engedélyekre vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 1627/94/EK rendelet 7. cikkével összhangban különleges halászati engedéllyel kell rendelkezniük, valamint szerepelniük kell az érintett tagállamok által évente a Bizottság számára rendelkezésre bocsátott jegyzéken, amely a 26/2004/EK rendelet I. mellékletében meghatározottak szerint tartalmazza a hajó külső jelölését és közösségi flotta-nyilvántartási számát (CFR);

d) a halászati kapacitás a) és b) pontban megállapított határértékeit időszakonként újra kell értékelni, a halállományok védelmére kifejtett hatásukra vonatkozó, tudományos testületektől származó szakvéleményt követően.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában említett halászati összkapacitás meghaladja a 24 méter teljes hosszúságot el nem érő vagy az azzal megegyező hosszúságú, és a 2000-2001-es referencia-időszakban az igazgatási övezetben működő vonóhálós halászhajók halászati összkapacitását (a továbbiakban: halászati referenciakapacitás), a Bizottság a 29. cikkben megállapított eljárással összhangban elosztja a tagállamok között ezt a halászati kapacitástöbbletet, figyelembe véve az engedélyt kérő tagállamok érdekeit.

A halászati referenciakapacitás 3 600 kW-nak felel meg.

(4) A (3) bekezdésben említett halászati kapacitástöbbletre vonatkozó különleges halászati engedélyeket csak az e cikk alkalmazásának időpontjában a közösségi flottanyilvántartásban szereplő hajók számára lehet kibocsátani.

(5) Amennyiben az igazgatási övezetben való halászati tevékenység folytatására a (2) bekezdés c) pontjával összhangban engedéllyel rendelkező vonóhálós halászhajók halászati összkapacitása meghaladja a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott felső értéket, minthogy a (2) bekezdés d) pontjában előírt felülvizsgálat után az csökkent, a Bizottság a halászati kapacitást a tagállamok között a következők alapján osztja el:

a) a 2000-2001-es időszakban az övezetben halászati tevékenységet folytató hajóknak megfelelő, kW-ban kifejezett halászati kapacitás szerepel az első helyen;

b) a bármely más időszakban az övezetben halászó hajóknak megfelelő, kW-ban kifejezett halászati kapacitás szerepel a második helyen;

c) a bármely egyéb hajóknak megfelelő halászati kapacitást a tagállamok között kell elosztani, figyelembe véve az engedélyt kérő tagállamok érdekeit.

(6) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve az erszényes kerítőhálóval vagy horogsorral halászó hajók, valamint a 27. cikkel összhangban aranymakrélát halászó hajók számára engedélyezni kell az igazgatási övezetben a halászati tevékenységet. Az 1627/94/EK rendelet 7. cikkével összhangban különleges halászati engedélyt kell számukra kiállítani, és szerepelniük kell a valamennyi tagállam által évente a Bizottság számára rendelkezésre bocsátott jegyzéken, amely a 26/2004/EK rendelet I. mellékletében meghatározottak szerint tartalmazza a hajó külső jelölését és közösségi flotta-nyilvántartási számát (CFR). A halászati erőkifejtést valamiképpen ellenőrizni kell annak érdekében, hogy megőrizzék ezen halászati tevékenységek fenntarthatóságát az övezetben.

(7) Minden, a (2) bekezdéssel összhangban halászati tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező, hajómegfigyelési rendszerrel el nem látott vonóhálós halászhajó parancsnokának jeleznie kell a saját hatóságai, valamint a part menti állam hatóságai számára az igazgatási övezetbe való belépést, valamint annak elhagyását.

27. cikk

Aranymakréla-halászat

(2) Az övezetbeli aranymakréla-halászatban részt vevő hajók száma nem haladhatja meg a 130-at.

(3) A máltai hatóságok minden évben legkésőbb június 30-ig útvonalakat állapítanak meg a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyekre vonatkozóan, és ezeket az útvonalakat elosztják az uniós halászhajók között. A Máltától eltérő állam lobogója alatt hajózó uniós halászhajók a 12 mérföldes övezeten belül nem kaphatnak engedélyt a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyek útvonalának használatára.

A 29. cikkben megállapított eljárással összhangban a Bizottság meghatározza a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyek útvonalai meghatározásának és elosztásának szempontjait.

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. cikk

Döntéshozatali eljárás

Amennyiben e rendelet másképp nem rendelkezik, a Tanács a Szerződés 37. cikkében említett eljárással összhangban jár el.

29. cikk

Végrehajtási szabályok

Az e rendelet 26. és 27. cikke végrehajtásának részletes szabályait a 2371/2002/EK rendelet 30. cikkének (2) bekezdésében megállapított eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

29a. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak 14a. és 15a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2015. június 1-jétől kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 14a. és a 15a. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(5) A 14a. és a 15a. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

30. cikk

Módosítások

A mellékletek módosításait a 2371/2002/EK rendelet 30. cikke (3) bekezdésében említett eljárással összhangban kell elfogadni.

31. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1626/94/EK rendelet hatályát veszti.

A hatályát vesztett rendeletre vonatkozó hivatkozásokat e rendeletre történő hivatkozásokként kell értelmezni, és a VI. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell olvasni.

32. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A vonóhálók tartozékainak és felszereléseinek technikai feltételei

Fogalommeghatározások

E melléklet alkalmazásában:

a) "többfonalú háló": két vagy több zsinegből készített olyan háló, ahol a csomók közti zsinegek a zsineg szerkezetének roncsolása nélkül szétválaszthatók;

b) "csomózás nélküli háló": olyan háló, amelyben a hálószemek négy oldala hozzávetőleg egyenlő hosszúságú, és a hálószemek sarkát a hálószemek két egymás melletti oldala zsinegének a fonadéka képezi;

c) "négyzetes szemű háló": olyan háló, amely a hálószemek szárai által formált párhuzamos vonalakból álló két sorozatból épül fel, ahol az egyik sorozat párhuzamosan, a másik pedig merőlegesen helyezkedik el a háló hossztengelyéhez képest;

d) "vonóhálótest": a vonóháló elülső részén lévő, kúp alakú rész;

e) "hosszabbítóelem": a vonóhálótest és a zsákvég közötti, egy vagy több mezőből álló, nem kúp alakú rész;

f) "zsákvég": a vonóhálótest azonos szembőségű hálóból álló leghátsó része, amely vagy hengeres, vagy kúpos alakú, amelynek haránt keresztmetszetű részei azonos vagy csökkenő sugarú kört képeznek;

g) "ballon zsákvég": bármely, egy vagy több mezőből álló, azonos szembőségű zsákvég, amelynél a hálószemek száma a hátsó rész felé növekszik, a haránthossz és a zsákvég kerületének a háló hossztengelyéhez képest történő meghosszabbodását eredményezve;

h) "zseb típusú zsákvég": bármely olyan zsákvég, amelynek függőleges magassága a zsákvég hátsó része felé csökken, és amelynek haránt keresztmetszetű része hozzávetőlegesen egy állandó vagy csökkenő főtengelyű ellipszis. A zsákvég hátsó része vagy egyetlen összehajtott mezőből áll, vagy a leghátsó felső és alsó mezőknek a háló hossztengelyéhez viszonyított haránt irányú összefűzéséből;

i) "haránt összefűző kötél": bármely, a zsákvég hátsó végében a háló hossztengelyéhez képest keresztirányban, a két felső és alsó mező csatlakozása, vagy az egyetlen hátsó mező hajlata mentén futó külső vagy belső kötél. Lehet az oldalsó összefűző kötél meghosszabbítása, vagy egy különálló kötél;

j) rombuszalakú hálószemből készült vonóháló bármely keresztmetszetének "kerülete-körmérete" úgy számítandó ki, hogy a keresztmetszetben lévő hálószemek számát a kifeszített szembőséggel meg kell szorozni;

k) négyzetes hálószemből készült vonóháló bármely keresztmetszetének "kerülete-körmérete" úgy számítandó ki, hogy a keresztmetszetben lévő hálószemek számát a hálószem szélének hosszúságának meg kell szorozni.

A) A vonóhálók engedélyezett tartozékai

1. A 3440/84/EGK rendelet 8. cikkétől eltérve a zseb típusú zsákvég kiürítésre használt nyílásának lezárására mind a háló hossztengelyéhez képest keresztirányú, mind hosszanti cipzáras mechanikus szerkezet használható.

2. A keresztirányú cipzárt a zsákvég hátsó hálószemeitől legfeljebb 1 méteres távolságban kell elhelyezni.

B) A felszerelésre vonatkozó követelmények

1. A vonóhálók esetében tilos a ballon zsákvég. A zsákvégben az azonos szembőségű hálószemek száma a zsákvég kerületének egyetlen pontján sem növekedhet a zsákvég elülső végétől a hátsó vége felé.

2. A vonótest hátsó részének (a kúpos alakú résznek) a kerülete vagy a hosszabbító elemnek (a nem elvékonyodó résznek) a kerülete a szigorú értelemben vett zsákvég elülső végének kerületénél nem lehet kisebb. A négyzetes szemű zsákvég esetében különösen a vonóhálótest leghátsó részének kerülete vagy a hosszabbító elemnek a kerülete a szigorú értelemben vett zsákvég kerületének 2-4-szerese.

3. Bármely vontatott hálóba négyzetes szemű hálómezők illeszthetők be, és ezeket a hosszabbító elem elé kell helyezni, vagy a hosszabbító elem eleje és a zsákvég hátsó része közé bárhová. Semmiképpen sem fedhetik el sem belső, sem külső tartozékok. Csomózás nélküli hálóból vagy csúszásmentes csomókból készült hálóból kell készülnie, és úgy kell beilleszteni, hogy a halászat során a hálószemek mindig teljes mértékben nyitva maradjanak. A négyzetes szemű hálómezők további műszaki előírásaira vonatkozó részletes szabályokat az e rendelet 29. cikkében megállapított eljárással összhangban kell elfogadni.

4. Ehhez hasonlóan a vonóhálók szelektivitásának javítására irányuló, a fenti b) pont 3) alpontjában említettől eltérő technikai eszközöket az e rendelet 29. cikkében említett eljárással összhangban kell engedélyezni.

5. Tilos a fedélzeten szállítani vagy használni bármely olyan vontatott hálót, melynek zsákvége részben vagy egészben a négyzetes vagy rombuszalakú hálószemestől eltérő hálóanyagból készült, kivéve abban az esetben, ha azt az e rendelet 29. cikkében említett eljárásnak megfelelően engedélyezték.

6. A (4)-(5) bekezdés nem vonatkozik azon hajón lévő kerítőhálókra, melyek esetében a zsákvég szembősége 10 mm-nél kisebb.

7. A 3440/84/EGK rendelet 6. cikkének (4) bekezdését módosítva, a fenékvonóhálós halászhajók esetében az erősítő zsák szembősége nem lehet 120 mm-nél kisebb, ha a zsákvég szembősége 60 mm-nél kevesebb. Ezt a rendelkezést csak a Földközi-tengerre kell alkalmazni, az egyéb uniós vizeket nem érinti. Amennyiben a zsákvég szembősége 60 mm vagy ennél több, a 3440/84/EGK rendelet 6. cikkének (4) bekezdését kell alkalmazni.

8. A zseb típusú zsákvégnek nem lehet egynél több kiürítésre használt nyílása.

9. A haránt összefűző kötél hossza nem lehet a zsákvég kerületének 20 %-nál kevesebb.

10. A 3440/84/EGK rendelet 6. cikke szerinti erősítő zsák kerülete nem lehet kevesebb, mint a fenékvonóhálók zsákvége kerületének 1,3 -szerese.

11. Tilos a fedélzeten szállítani vagy használni bármely olyan vontatott hálót, amelynek zsákvége részben vagy egészben a 3,0 mm fonalvastagságot meghaladó, egyszálas fonalból álló hálóanyagból készült.

12. Tilos a fedélzeten szállítani vagy használni bármely olyan vontatott hálót, melynek zsákvége részben vagy egészben többszálas fonalból álló hálóanyagokból készült.

13. A 6 mm fonalvastagságot meghaladó hálóanyagok használata a fenékvonóháló minden részén tilos.

V. MELLÉKLET

A máltai szigetek körüli 25 mérföldes igazgatási övezet

a) A máltai szigetek körül vonóhálós halászhajóval való halászatra engedélyezett területek: földrajzi koordináták

b) A 200 méteres izobát mentén néhány útpont földrajzi koordinátája a 25 mérföldes igazgatási övezeten belül

VI. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1380/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a közös halászati politikáról, az 1954/2003/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2371/2002/EK és a 639/2004/EK tanácsi rendelet és a 2004/585/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 22. o.).

( 1 ) HL L 137., 2001.5.19., 1. o. A legutóbb a 831/2004/EK rendelettel (HL L 127., 2004.4.29., 33. o.) módosított rendelet.

( 1 ) HL L 171., 1994.7.6., 7. o.