31998R0577[1]

A Tanács 577/98/EK rendelete (1998. március 9.) a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről

A TANÁCS 577/98/EK RENDELETE

(1998. március 9.)

a közösségi munkaerő mintavételes felmérésének megszervezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 213. cikkére,

tekintettel a Bizottság által benyújtott rendelettervezetre,

mivel a rábízott feladatok teljesítése céljából a Bizottságnak összehasonlítható statisztikai adatokra van szüksége a tagállamokban a foglalkoztatás és a munkanélküliség szintjéről, szerkezetéről és fejlődéséről;

mivel közösségi szinten az ilyen adatgyűjtés legjobb módszere, ha összehangolt munkaerő-felméréseket végeznek;

mivel a közösségi munkaerő éves mintavételes felmérésének megszervezéséről szóló, az 1991. december 16-i 3711/91/EGK tanácsi rendelet ( 1 ) meghatározta, hogy az 1992. évtől kezdődően minden év tavaszán felmérést kell végezni;

mivel az adatok hozzáférhetőségének és harmonizálásának biztosítása, valamint a munkavolumen mérése céljából az évente tavasszal történő felmérésnél célszerűbb lenne a folyamatos felmérés, de nehézségekbe ütközik a folyamatos felmérés minden tagállamban azonos időpontban történő megvalósítása;

mivel a rendelkezésre álló közigazgatási források alkalmazását ösztönözni kell, amennyiben hasznosan kiegészítik az adatfelvétel során szerzett információkat vagy mintavételi alapként szolgálnak;

mivel az e rendeletben meghatározott felmérési adatok további változókkal egészíthetők ki a több évet átfogóad hoc modulok programjának keretében, amely változókat a végrehajtási intézkedések részeként megfelelő eljárás keretében állítanak össze;

mivel erre a rendeletre is érvényesek a relevancia és a költséghatékonyság elvei, ahogy azokat a közösségi statisztikákról szóló, 1997. február 17-i 322/97/EK tanácsi rendelet ( 2 ) meghatározta, amely a közösségi statisztikák készítésének jogszabályi keretét alkotta meg;

mivel a statisztika titkosságát a 322/97/EK rendelet és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatalához történő továbbításáról szóló, 1990. június 11-i 1588/90/Euratom-EGK tanácsi rendelet ( 3 ) szabályozza;

mivel a Bizottság konzultált a 89/382/EGK-Euratom ( 4 ) határozattal létrehozott Statisztikai Programbizottsággal a fenti határozat 3. cikkének megfelelően,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A felmérés gyakorisága

A tagállamok évente mintavételes munkaerő-felmérést (a továbbiakban: felmérés) végeznek a munkaerőre vonatkozóan.

A felmérés negyedéves és éves eredményeket biztosító folyamatos felmérés; azok a tagállamok azonban, amelyek nem képesek folyamatos felmérések végzésére, legfeljebb a 2002. év végéig tartó átmeneti időszak során csak éves felmérést végeznek, amelyre tavasszal kerül sor.

A fentiektől eltérve, az átmeneti időszakot kiterjesztik:

a) Olaszország esetében 2003-ig;

b) Németország esetében 2004-ig, azzal a feltétellel, hogy Németország negyedévente helyettesítő becsléseket ad a munkaerő mintavételes felmérés főbb irányértékeiről, valamint átlagos éves becsléseket ad a munkaerő mintavételes felmérés egyes meghatározott irányértékeiről.

A felmérés során gyűjtött adatok általában az adatfelvételt megelőző hét (hétfőtől vasárnapig) során kialakult helyzetre vonatkoznak, azaz a bázishétre.

Folyamatos felmérés esetén:

- a bázishetek egyenletesen oszlanak el a teljes év folyamán,

- az adatfelvételre általában a bázishetet követő héten kerül sor. A bázishét és az adatfelvétel napja között legfeljebb öt hét telhet el, kivéve a harmadik negyedévet,

- a bázisidőszaki negyedévek és évek 13, illetve 52 egymást követő hétből állnak. Az adott negyedévet vagy évet képező hetek felsorolása a 8. cikk (2) bekezdésében ismertetett eljárás szerint készül.

2. cikk

A felmérés egységei és köre, megfigyelési módszerek

(1) A felmérést minden tagállamban a felmérés idején e tagállam gazdasági területén élő személyek vagy háztartások mintáján végzik.

(2) A felmérés elsősorban az egyes tagállamok gazdasági területén található magánháztartásokban élő személyekre terjed ki. Ha lehetséges, a magánháztartásokban élő személyek sokaságát intézetekben élő személyekkel egészítik ki.

Ahol lehetséges, az intézetekben élő személyek körében végzett felmérést speciálisan kidolgozott minták segítségével végzik, amely az ott élők közvetlen megfigyelését teszi lehetővé. Ha ez nem lehetséges, akkor azokat az e csoportokba tartozó személyeket, akiknek továbbra is van kapcsolatuk magánháztartással, ennél a magánháztartásnál kell figyelembe venni.

(3) A foglalkoztatási helyzet és az alulfoglalkoztatás meghatározására használt változókat az érintett személy, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a háztartás más tagja kikérdezésével kell megállapítani. Más forrásokból egyéb információkat is lehet szerezni, többek között közigazgatási nyilvántartásokból, feltéve hogy az így kapott adatok minőségi szempontból egyenértékűek.

(4) Függetlenül attól, hogy a mintavételi egység egyén vagy háztartás, az adatgyűjtést általában a háztartás valamennyi tagjára vonatkozóan el kell végezni. Ha azonban a mintavételi egység az egyén, akkor a háztartás többi tagjára vonatkozó adat:

- nem feltétlenül tartalmazza a 4. cikk (1) bekezdésének g), h), i) és j) pontjában felsorolt jellemzőket,

- illetve a következők szerint meghatározott részmintából gyűjthető:

- a bázishetek egyenletesen oszlanak meg a teljes év folyamán,

- a megfigyelések száma (a mintába felvett egyének, valamint a velük egy háztartásban élő személyek) a szintek éves becslése tekintetében biztosítja a 3. cikkben meghatározott megbízhatósági feltételek teljesülését.

3. cikk

A minta reprezentativitása

(1) A munkaképes korú népesség 5 %-át reprezentáló munkanélküliek csoportja esetén az éves átlagérték becslésének (vagy a tavaszi becslésnek a tavasszal végzett éves felmérés esetén) relatív standard hibája a NUTS II szintjén nem haladhatja meg az érintett részpopuláció 8 %-át.

A 300 000 lakosnál kisebb lélekszámú régiókra ez a követelmény nem vonatkozik.

(2) Folyamatos felmérés esetén a munkaképes korú népesség 5 %-át kitevő részpopulációnál a két egymást követő negyedév közötti változás becslésének országos szintű relatív standard hibája nem haladhatja meg az érintett részpopuláció 2 %-át.

Olyan tagállamokban, ahol a lakosság száma egymillió és húszmillió fő között van, ez a követelmény annyiban módosul, hogy a negyedéves változások becslésének relatív standard hibája nem haladhatja meg az érintett részpopuláció 3 %-át.

Az olyan tagállamokra, amelyek lakossága nem éri el az egymillió főt, nem vonatkoznak a változásokkal kapcsolatos ilyen pontossági követelmények.

(3) Ahol a felmérést csak tavasszal végzik el, a felmérési egységek legalább egynegyedét az előző felmérésből kell venni, és legalább egynegyede a következő felmérés részét fogja képezni.

Ezt a két csoportot kóddal kell meghatározni.

(4) Ahol bizonyos kérdésekre nem adtak választ, és ezért hiányosak az adatok, a statisztikai beszámítás (imputálás) módszerét kell alkalmazni, amennyiben ez lehetséges.

(5) A súlyozási tényezők számításánál különösen figyelembe kell venni a kiválasztási valószínűséget és a vizsgált népesség nem, kor (ötévenkénti korcsoportok) és régió (NUTS II szint) szerinti eloszlására vonatkozó külső adatokat, ahol az ilyen külső adatokat az érintett tagállamok kellően megbízhatónak tartják.

(6) A tagállamok a felmérés szervezésére és módszerére vonatkozó összes szükséges információt megadják a Bizottságnak (az Eurostatnak), különös tekintettel a minta tervezéséhez és méretéhez elfogadott szempontokra.

4. cikk

Felmérési jellemzők

(1) Adatokat kell szolgáltatni a következőkről:

a) demográfiai háttér:

- szekvenciaszám a háztartásban,

- nem,

- születési év,

- a születés dátuma a bázisidőszak végére vonatkozóan,

- családi állapot,

- a referenciaszemélyhez fűződő kapcsolat,

- a házastárs szekvenciaszáma,

- az apa szekvenciaszáma,

- az anya szekvenciaszáma,

- állampolgárság,

- a tagállamban tartozkodás időtartama (év),

- születési ország (választható),

- a felmérésben való részvétel jellege (közvetlen részvétel vagy a háztartás más tagja képviseletében);

b) munkaerő-piaci státusz:

- munkaerő-piaci státusz a bázishéten,

- továbbra is kap bért és fizetést,

- miért nem dolgozott, ha volt munkája,

- munkával nem rendelkező személy munkakeresése,

- a keresett munka típusa (önálló vagy alkalmazott),

- a munkakeresés alkalmazott módszerei,

- rendelkezésre állás a munkavállalás céljaira;

c) a főfoglalkozás foglalkoztatási jellemzői:

- a foglalkoztatás jellege,

- a telep gazdasági tevékenysége,

- foglalkozás,

- ellát-e vezetői feladatok,

- a telepen dolgozó személyek száma,

- a munkahely országa,

- a munkahely régiója,

- mikor kezdett el dolgozni a jelenlegi munkahelyén (év, hónap),

- részt vett-e az állami foglalkoztatási szolgálat a jelenlegi munkahely keresésében,

- határozatlan/határozott idejű foglalkoztatás (és okai),

- a határozott idejű foglalkoztatás vagy határozott tartamra szóló munkaszerződés időtartama,

- teljes/részmunkaidős foglalkoztatás megkülönböztetése (és okai),

- munkaerő-kölcsönző vállalkozással kötött szerződés,

- otthoni munkavégzés;

d) ledolgozott munkaórák:

- az általában hetente ledolgozott munkaórák száma,

- a ténylegesen ledolgozott munkaórák száma,

- túlórák száma a bázishéten,

- annak oka, hogy a szokásos munkaóra számától, miért tér el a ténylegesen ledolgozott munkaórák száma;

e) másodállás:

- van-e egynél több munkahelye,

- a foglalkoztatás jellege,

- a telep gazdasági tevékenysége,

- a ténylegesen ledolgozott óraszám;

f) látható alulfoglalkoztatás:

- általában a jelenleginél nagyobb óraszámban szeretne dolgozni (éves felmérés esetén választható),

- más munkahelyet keres és ennek okai,

- a keresett foglalkoztatás típusa (alkalmazott vagy egyéb),

- a másik munka keresésére alkalmazott módszerek,

- az adott személy miért nem keres más munkát (éves felmérés esetén választható),

- mikortól tud munkába állni,

- a kívánatos munkaórák száma (éves felmérés esetén választható);

g) munkakeresés

- a keresett foglalkoztatás típusa,

- a munkakeresés időtartama,

- a személy helyzete közvetlenül a munkakeresés megkezdése előtt,

- állami munkaközvetítő irodában történő nyilvántartásba vétel, illetve munkanélküli segélyben való részesülés,

- munkát nem kereső személy munkára való készsége,

- miért nem keres munkát,

- gondozási intézmények hiánya;

h) oktatás és szakképzés:

formális oktatásban vagy szakképzésben való részvétel az előző négy héten

- szint,

- szakterület;

kurzusokon vagy egyéb tanulási tevékenységben való részvétel az előző négy héten

- teljes időtartam,

- a legutóbbi kurzus vagy tanulási tevékenység célja,

- a legutóbbi tanulási tevékenység szakterülete,

- munkaidőben történő részvétel a legutóbbi oktatási tevékenységben;

szakképzés foka

- az oktatás vagy szakképzés sikeresen befejezett legmagasabb szintje,

- a sikeresen befejezett, legmagasabb oktatási vagy szakképzési szint szakterülete,

- e legmagasabb szint sikeres befejezésének éve;

i) nem foglalkoztatott személyek korábbi foglalkoztatása:

- korábbi munkavállalási tapasztalatok,

- év és hónap, amikor a személy utoljára dolgozott,

- az utolsó munkahely elhagyásának fő indoka,

- a foglalkoztatás jellege az utolsó munkahelyen,

- a telep gazdasági tevékenysége, ahol a személy utoljára dolgozott,

- az utolsó munkahelyen betöltött munkakör;

j) a felmérést megelőző évben fennálló helyzet (az 1., 3., 4. negyedévben választható):

- jellemző foglalkoztatási helyzet,

- a foglalkoztatás jellege,

- a telep gazdasági tevékenysége, amelynél a személy dolgozott,

- a lakóhely szerinti ország,

- a lakóhely szerinti régió;

k) jellemző foglalkoztatási helyzet (választható);

l) főfoglalkozásból származó bérek;

m) az adatfelvétellel kapcsolatos technikai adatok:

- a felmérés éve,

- bázishét,

- az adatfelvétel hete,

- tagállam,

- a háztartás régiója,

- az urbanizáció foka,

- a háztartás sorszáma,

- a háztartás típusa,

- az intézmény típusa,

- súlyszám,

- részminta az előző felméréshez viszonyítva (éves felmérés),

- részminta a következő felméréshez viszonyítva (éves felmérés),

- a felmérési hullám szekvenciaszáma;

n) atipikus munkaidő:

- többműszakos munkavégzés,

- esti munka,

- éjjeli munka,

- szombati munka,

- vasárnapi munka.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 7c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett felmérési jellemzők 14 csoportján belül meghatározott felmérési változók listájának az eljárások és a koncepciók fejlődése miatt szükségessé vált kiigazítására vonatkozóan. Az e bekezdéssel összhangban elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok a nem kötelező változókat nem alakítják át kötelező változókká. A folyamatos felmérés tárgyát képező kötelező változóknak az e cikk (1) bekezdésének a)-j) pontjában, valamint l), m) és n) pontjában szereplő felmérési jellemzők köréből kerülnek ki. Az említett változóknak a 94 felmérési jellemzőn belül maradnak. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat legkésőbb az adott felmérés referencia időszakának kezdete előtt legalább 15 hónappal kerülnek elfogadásra.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 7c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében meghatározott felmérési jellemzők közül kiválasztandó olyan változók (a továbbiakban: a strukturális változók) listájára vonatkozóan, amelyeket - független megfigyelések almintájából - negyedéves átlagértékek helyett 52 hét vonatkozásában kell összegyűjteni és éves átlagértékként megadni.

(2a) A strukturális változóknak teljesíteniük kell azt a feltételt, hogy a munkaképes korú népesség legalább 1 %-át képviselő éves becslések esetében a relatív standard hiba (a design effectet figyelmen kívül hagyva) nem haladhatja meg:

a) a 9 %-ot az 1 millió és 20 millió közötti népességgel rendelkező tagállamok esetében; és

b) az 5 %-ot a legalább 20 milliós népességű tagállamok esetében.

Az 1 milliónál kevesebb lakossal rendelkező tagállamok mentesülnek a relatív standard hibákkal kapcsolatos követelmények alól, és a változókat a teljes mintára vonatkozóan kell gyűjteniük, kivéve, ha a minta megfelel az a) pontban meghatározott kritériumnak.

Az olyan tagállamok esetében, amelyek a strukturális változókra vonatkozó adatok gyűjtéséhez almintát használnak, és az almintához több mint egy megfigyelési hullámot kell igénybe venniük, a teljes almintának független megfigyelésekből kell állnia.

(2b) Az éves almintából származó értékösszeg becslésekés a teljes mintából származó becslések éves átlaga között konzisztenciát kell biztosítani a foglalkoztatás, a munkanélküliség és az inaktív népesség tekintetében, mégpedig nemek szerinti bontásban és a következő korcsoportok vonatkozásában: 15-24 év, 25-34 év, 35-44 év, 45-54 év és 55+.

(3) A Bizottság - végrehajtási jogi aktusok útján - elfogadja az alkalmazandó editálásra vonatkozó szabályokat, a változók kódolását és a foglalkoztatási helyzetre vonatkozó kérdések megfogalmazási elveinek felsorolását. E végrehajtási aktusokat a 8. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

5. cikk

A felmérés lefolytatása

A tagállamok kötelezővé tehetik a válaszadást a felmérésre.

6. cikk

Az eredmények átadása

A referencia-időszak végétől számított tizenkét héten belül a tagállamok közvetlen azonosítók nélkül továbbítják az Eurostatnak a felmérési eredményeket.

Amennyiben a "főfoglalkozásból származó bérek" címszó alatt adminisztratív forrásból származó adatok felhasználására kerül sor, az adatok a referencia-időszak végétől számított huszonegy hónapon belül továbbíthatók az Eurostatnak.

7. cikk

Jelentések

A Bizottság a 2000. évtől kezdődően háromévente a Parlament és a Tanács elé terjeszti az e rendelet végrehajtásáról szóló jelentését. Ez a jelentés elsősorban az eredmények javítása vagy a felmérési eljárás megkönnyítése céljából a tagállamok által alkalmazni kívánt statisztikai módszerek minőségét értékeli.

7a. cikk

Ad hoc modulok

(1) A 4. cikk (1) bekezdésében ismertetett információkat felmérési jellemzők további csoportja egészítheti ki (a továbbiakban: az ad hoc modul).

(2) Az ad hoc modulokban szereplő információk gyűjtéséhez használt minta egyben a strukturális változókra vonatkozó információkat is szolgáltat.

(3) Az ad hoc modulokban szereplő információk gyűjtéséhez használt mintának meg kell felelnie az alábbi feltételek egyikének:

a) az ad hoc modulokban szereplő információkat 52 referencia hét alatt gyűjti, és a 4. cikk (2a) bekezdésében foglalt követelmények vonatkoznak rá; vagy

b) az ad hoc modulokban szereplő információkat a teljes mintán gyűjti legalább egy negyedéves időszakon át.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 7c. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyek révén létrehozza az ad hoc modulok hároméves programját. E programban minden egyes ad hoc modul tekintetében nevesíteni kell annak tárgyát, a referencia időszakot, valamint a jellemző témák felsorolását és azok leírását (a továbbiakban: az ad hoc almodulok); ezek az ad hoc almodulok alkotják azt a keretet, amelyen belül meghatározásra és nevesítésre kerülnek az ad hoc moduloknak az e cikk (5) bekezdésében említett technikai jellemzői. A programot legkésőbb a program referencia időszakának kezdete előtt 24 hónappal kell elfogadni.

(5) Az e cikk (4) bekezdésében említett program egységes végrehajtásának biztosítása érdekében a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az ad hoc moduloknak az egyes ad hoc almodulok szerinti technikai jellemzőit - az említett bekezdésben meghatározott jellemző témákkal területével összhangban -, valamint az adattovábbításhoz használandó szűrőket és kódokat, továbbá az adatgyűjtés eredményeinek továbbítására vonatkozó határidőt, amely eltérhet a 6. cikkben említett határidőtől. E végrehajtási jogi aktusokat a 8. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(6) Az ad hoc modul keretében összegyűjtendő információk részletes jegyzékét legkésőbb e modul referencia időszakának kezdete előtt 12 hónappal kell kidolgozni. Az ad hoc modul legfeljebb 11 technikai jellemzőt foglalhat magában.

7b. cikk

Finanszírozási rendelkezések

Az Unió pénzügyi támogatást nyújt a 223/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) 5. cikkében említett nemzeti statisztikai intézetek és más nemzeti hatóságok számára az e rendelet 7a. cikkében említett ad hoc modulok végrehajtásához, az 1296/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) 16. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban. A 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) 128. cikke (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban az Unió ajánlattételi felhívás nélkül is támogatást nyújthat az említett nemzeti statisztikai intézetek és más nemzeti hatóságok számára. A támogatások átalányösszeg formájában is kifizethetők, és folyósításuk feltétele, hogy a tagállamok ténylegesen részt vegyenek az ad hoc modulok végrehajtásában.

7c. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás gyakorlásának feltételeit e cikk határozza meg.

(2) A 4. cikk (2) bekezdése, valamint a 7a. cikk szerinti felhatalmazás gyakorlása során a Bizottság gondoskodik arról, hogy a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok ne rójanak jelentős többletterhet a tagállamokra és az adatszolgáltatókra.

E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására csak akkor kerülhet sor, ha az a társadalmi és gazdasági fejlemények figyelembevétele érdekében szükséges. E felhatalmazáson alapuló jogi aktusok nem változtathatják meg a kért információk nem kötelező jellegét.

A Bizottságnak megfelelően meg kell indokolnia a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban előirányzott statisztikai intézkedéseket, adott esetben a területen illetékes szakértőktől származó információk felhasználásával, amelyek a 223/2009/EK rendelet 14. cikke (3) bekezdésének c) pontjában említett költséghatékonysági elemzésen alapulnak, a válaszadókra háruló terhek és az előállítási költségek értékelését is beleértve.

(3) A Bizottságnak a 4. cikk (2) bekezdésében és a 7a. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2014. június 18-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(4) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 4. cikk (2) bekezdésében és a 7a. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(6) A 4. cikk (2) bekezdése és a 7a. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

8. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az európai statisztikai rendszer bizottsága segíti, amelyet a 223/2009/EK rendelet hozott létre. Ez a bizottság a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) értelmében vett bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

9. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 3711/91/EGK rendelet hatályát veszti.

10. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) HL L 351., 1991.12.20., 1. o.

( 2 ) HL L 52., 1997.2.22., 1. o.

( 3 ) HL L 151., 1990.6.15., 1. o. A 322/97/EK rendelettel módosított rendelet.

( 4 ) HL L 181., 1989.6.28., 47. o.

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. március 11-i 223/2009/EK rendelete az európai statisztikákról és a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő továbbításáról szóló 1101/2008/EK, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelet, a közösségi statisztikákról szóló 322/97/EK tanácsi rendelet és az Európai Közösségek statisztikai programbizottságának létrehozásáról szóló 89/382/EGK, Euratom tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 87., 2009.3.31., 164. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1296/2013/EU rendelete (2013. december 11.) az Európai Unió foglalkoztatás és társadalmi innováció programjáról és a foglalkoztatási és társadalmi befogadási célú európai Progress mikrofinanszírozási eszköz létrehozásáról szóló 283/2010/EU határozat módosításáról (HL L 347., 2013.12.20., 238. o.).

( 7 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 966/2012/EU, Euratom rendelete az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról és az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 298., 2012.10.26., 1. o.).

( 8 ) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).