441/D/2006. AB határozat

a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 2006. december 31. napjáig hatályban volt 2. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 2006. december 31. napjáig hatályban volt 2. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

Indokolás

I.

1. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) 2. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.

Az indítványozó szerint sérti az Alkotmány 70/1. §-át, hogy gépjárműadót nem annak kell megfizetnie, aki gépjárművel kapcsolatos bevételhez jut, vagy annak, akinek tulajdonában vagyontárgynak minősíthető gépjármű van, hanem a Gjt. 2. § (1) bekezdése alapján az adó alanya- főszabály szerint- az, aki a gépjármű forgalmi engedélyének tulajdonosi rovatában az év első napján feltüntetett tulajdonos.

Az indítványozó hivatkozott arra is, hogy sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, hogy mindenki adóztatható, akinek a nevére forgalmi engedély került kiállításra, és hogy a nyilvántartást ugyanaz a szerv vezeti és ellenőrzi, amely adót vethet ki.

2. Az indítvány benyújtását követően a jogalkotó az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény 93. § (1) bekezdésével 2007. január 1. hatállyal módosította a Gjt. 2. § (1) bekezdését. Tekintettel azonban arra, hogy az indítványozó alkotmányjogi panaszt nyújtott be, az Alkotmánybíróság az indítványt a benyújtás napján hatályos jogszabályok alapján bírálta el.

II.

Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:

"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam.

(...)

70/1. § Minden természetes személyjogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően a közterhekhez hozzájárulni."

A Gjt. vonatkozó, indítvány benyújtásakor hatályos rendelkezése:

"2. § (1) Az adó alanya - a (2)-(3), illetve az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - a gépjármű azon tulajdonosa, üzemben tartó esetén üzemben tartója (a továbbiakban együtt: tulajdonos), akinek/amelynek a nevére - a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény alapján vezetett nyilvántartás (a továbbiakban: hatósági nyilvántartás) év első napján fennálló állapota szerint - a forgalmi engedélyt kiállították. Amennyiben a hatósági nyilvántartás szerint egy gépjárműnek több tulajdonosa vagy több üzemben tartója van, akkor közülük az adó alanya az, aki/amely a hatósági adatszolgáltatást megelőző tárgyév utolsó napján az adó alanya volt."

III.

Az alkotmányjogi panasz nem megalapozott.

1. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy fennállnak-e az alkotmányjogi panasz előterjesztésének előfeltételei.

Az indítványozó 2006. április 28-án nyújtott be alkotmányjogi panaszt a Gjt. 2. § (1) bekezdésével összefüggésben. Az Alkotmánybíróság a rendelkezésre álló iratok alapján megállapította, hogy a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság a K.22.068/2005/7. számú ítéletét 2006. március 1-én kézbesítette az indítványozónak. Az alkotmányjogi panaszt a határidő 58. napján nyújtotta be az Alkotmánybírósághoz, így az határidőn belül érkezett.

2. Az Alkotmánybíróság már több alkalommal vizsgálta a Gjt. 2. § (1) bekezdésének alkotmányosságát az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével és a 70/1. §-ával összefüggésben. Ezért az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy az indítvány ítélt dologra irányul-e. Korábbi határozataiban az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Gjt. 2. §-a nem áll ellentétben az Alkotmány 70/1. §-ával. "A gépjárműadó (hasonlóan pl. a telek- vagy építményadókhoz) tárgyi adó, amelyet évenként, meghatározott Időponthoz kötődő vagyoni helyzetre tekintettel kell megfizetni. (Ezen nem változtat az sem, ha ezt az éves adót részletben fizetik meg.) Az adófizetési kötelezettségnek az egyéves időszakon belül meghatározott időpontban fennálló vagyoni helyzethez való igazítása a vizsgált tárgyi körön belül nem okoz kirívó aránytalanságot és ezért nem sérti az adóztatásnak az Alkotmány 70/1. §-ban rögzített elvét, amely szerint az állampolgárok a közterhekhez jövedelmi és vagyoni viszonyainak megfelelően köteles hozzájárulni" (73/B/1996. AB határozat, ABH 1996, 608, 609.) . Ugyanezen indokok alapján az Alkotmánybíróság elutasította azt az indítványt, amelyben az indítványozó a Gjt. 2. §-nak megsemmisítését az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében meghatározott tulajdonhoz való jogra tekintettel kérte (662/B/1996. AB határozat, ABH 2001, 880.), és "ítélt dologra" hivatkozással megszüntette azt az eljárást, amelyben az indítványozó az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére hivatkozással (de tartalmilag a közterhekhez való hozzájárulást meghatározó Alkotmány 70/1. §-ával összefüggésben) kérte a Gjt. 2. § (1) bekezdésének megsemmisítését (33/D/2002. AB végzés, ABK 2006. július-augusztus, 619.) .

Az "ítélt dolog" az Alkotmánybíróság eljárásában azt jelenti, hogy ugyanazon jogszabályi rendelkezésre vonatkozóan azonos okból vagy összefüggésben ismételten előterjesztett indítvány elbírált kérdésnek minősül, mert az érdemi döntéssel elbírált ügyben hozott határozat az Alkotmánybíróságot is köti. [1620/B/1991. AB végzés, ABH 1991, 972, 973.; 35/1997. (VI. 11.) AB határozat, ABH 1997, 200.] Mindebből azonban az is következik, hogy amennyiben az újabb indítványt más okból, a rendelkezésnek más alkotmányossági összefüggésére történő hivatkozással, vagy tartalmilag más rendelkezés megjelölésével terjesztik elő, az Alkotmánybíróság az újabb indítvány érdemi vizsgálatába bocsátkozik. Az elbírálásnál értelemszerűen felhasználja mindazokat az érveket és megállapításokat, amelyek a tartalmi összefüggésbe hozható korábbi döntésénél irányadók voltak (652/B/1997. AB határozat, ABH 1997, 752, 754-755.) .

Az Országgyűlés "az adókról, járulékokról és egyéb költségvetési befizetésekről szóló törvények módosításáról" szóló 2003. évi XCI. törvény 137. §-ával módosította a Gjt. 2. § (1) bekezdését, amely - ebben a formájában -még nem volt alkotmánybírósági eljárás tárgya, ezért az indítvány nem ítélt dologra irányul. Tekintettel azonban arra, hogy a módosítás nem érintette a Gjt. 2. § (1) bekezdését a tekintetben, hogy az adó meghatározásánál az év első napján fennálló tulajdonviszonyt kell figyelembe venni, és az indítványozó tartalmilag a 73/B/l 996. AB határozatban már elbírált kérdéseket veti fel, az Alkotmánybíróság az ott kifejtettekre utalva az indítványt e tekintetben elutasította.

3. Az indítványozó arra hivatkozással is kérte a Gjt. 2. § (1) bekezdésének megsemmisítését, hogy sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogállamiságot az a tény, hogy az adó alanya az, akinek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították.

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 7. §-ban meghatározott nyilvántartás alapján kiállított forgalmi engedély olyan közhiteles hatósági okmány, amely tanúsítja a gépjármű adatait, valamint a tulajdonos vagy üzembentartó személyét. A közhitelességre tekintettel nem jelenti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének a sérelmét az, hogy a Gjt. 2. § (1) bekezdése - az adófizetés szempontjából - azt tekinti tulajdonosnak, illetve üzembentartónak, aki a forgalmi engedély alapján tulajdonos, illetve üzembentartó.

Tévesen hivatkozott az indítványozó arra, hogy az adóalanynak nincs törvényes lehetősége arra, hogy a nyilvántartásból kikerüljön. A Gjt. 2. § (3) bekezdése szerint amennyiben a gépjármű tulajdonjogában bekövetkezett változást a korábbi tulajdonos (átruházó) a külön jogszabályban meghatározott módon bejelentette, akkor a bejelentési kötelezettség megnyíltát (szerződés megkötésének időpontját) követő év első napjától nem minősül adóalanynak.

Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.

Budapest, 2007. március 6.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

Az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró