Végső előterjesztői indokolás az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2019. évi CXVII. törvényhez - Indokolások Tára 2020/5.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) több igazságügyi tárgyú törvény tekintetében végzi el a jogalkalmazói tapasztalatok alapján, illetve egyéb okokból szükségessé vált módosításokat.

A közjegyzői tevékenységbe vetett közbizalom erősítése indokolja, hogy a jelenleginél szigorúbb és egyértelműbb szabályozás kerüljön megalkotásra azokra az esetekre, amikor a közjegyzővel, közjegyzőhelyettessel, közjegyzőjelölttel szemben büntetőeljárás indul vagy a büntetőeljárás során a Javaslatban meghatározott kényszerintézkedések kerülnek alkalmazásra. A közjegyzői tevékenységhez kapcsolódó közhatalom indokolttá teszi, hogy olyan személy ne láthasson el ilyen tevékenységet, akivel szemben bűncselekmény elkövetésének gyanúja merült fel.

Módosul a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) azzal összefüggésben is, hogy a jövőben a közjegyzői szolgálat szünetelése az irodavizsgálatra irányadó időtartamot nem hosszabbítja meg, a közjegyző hivatalba lépésétől számított egy év, illetve további négy éves időszakok elteltével lefolytatandó vizsgálatba a szünetelés időtartama beleszámít. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (a továbbiakban: MOKK) gyakorlati tapasztalatain nyugvó további módosítok a közjegyzők mindennapi működését teszik gördülékenyebbé.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) módosításával a Javaslat díjkötelessé teszi - a visszaélésszerű kérelmek benyújtásának elkerülése érdekében - a közjegyző által elrendelt végrehajtási eljárás során benyújtott végrehajtási lap visszavonása vagy végrehajtási záradék törlése iránti kérelem előterjesztését azzal, hogy ha a kérelem alaposnak bizonyul, a 15.000 forintos díjat a kérelmező részére vissza kell fizetni. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) szerinti fizetési meghagyásos eljárásban a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem előterjesztéséért fizetendő 15.000 forintos díjat a MOKK részére kell megfizetni, ez esetben a díj megoszlik a MOKK és a végrehajtást elrendelő közjegyzők között, de úgyszintén érvényesül az a szabály, hogy ha a kérelem alapos, a megfizetett díjat vissza kell fizetni. Emellett a Javaslat további szövegpontosítást tartalmaz.

A Javaslatnak a szabadalmi ügyvivőkről szóló 1995. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Szüt.) módosításával elérni kívánt célja, hogy biztosítsa a szabadalmi ügyvivői hivatás rugalmasabb keretek között való gyakorolhatóságát, ezáltal ösztönző keretet alakítson ki a szabadalmi ügyvivői szakma hazai és az uniós piacon való gyakorolásához és fejlődéséhez. A Javaslat továbbá az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) által indított 2018/2173. számú, valamint 2018/2293. számú kötelezettségszegési eljárásai nyomán biztosítani kívánja a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i, 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: 2006/123/EK irányelv) és a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i, 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (a továbbiakban: 2005/36/EK irányelv) való teljes körű megfelelést.

A Bizottságnak a kötelezettségszegési eljárásban adott álláspontja nyomán módosításra kerülnek az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselőkre vonatkozó felelősségbiztosítási szabályok, oly módon, hogy az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselőnek a korábbi igazolási kötelezettség helyett csupán írásban kell nyilatkoznia a Magyarország területére kiterjedő hatályú szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítása meglétéről valamint tartalmáról.

A 2006/123/EK irányelv 25. cikkének való megfelelés érdekében a Javaslat átstrukturálja a szabadalmi ügyvivőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat oly módon, hogy a jelenlegi, általános tilalmat tartalmazó, a több ágazatot átfogó tevékenységek gyakorlásának teljes tilalmát tartalmazó rendelkezés helyett bevezetésre kerül egy általános, a szabadalmi ügyvivő ügyfeleinek érdekeit védő összeférhetetlenségi szabály, amely mellett megnevezésre kerülnek a teljes mértékben összeférhetetlennek minősülő és a főszabály szerint nem összeférhetetlen tevékenységek. Továbbá a Javaslat a 2006/123/EK irányelv 15. cikkének való megfelelés érdekében egyrészről megengedőbb szabályok bevezetésével módosítja a szabadalmi ügyvivői irodák és az ügyvivői társaságok tevékenységi, valamint részesedési korlátozásait, lehetővé téve a nem szabadalmi ügyvivőként tevékenykedő piaci szereplők magasabb szintű részesedését a szabadalmi ügyvivői irodákban, valamint társaságokban.

A Magyarország 2020. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2019. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: 2019. évi LXVI. törvény) 2019. október 1-jei hatállyal módosította az ingyenes céginformációra vonatkozó a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) szabályozását. A 2019. évi LXVI. törvény alapján ingyenesen csak szűk cégjegyzéki adatkör lenne megismerhető, továbbá még ezen korlátozott céginformáció is azonosításhoz kötött lenne. Az eredeti jogalkotói cél az ingyenes céginformációval való visszaélést kívánta megakadályozni. A gyakorlati visszajelzések alapján megállapítható azonban, hogy a céginformáció iránt érdeklődőket érintő korlátozás olyan nagy érdeksérelemmel járna, amely nem áll arányban a jogalkotói cél eléréshez fűződő előnnyel. Erre tekintettel a Javaslat visszaállítja a 2019. szeptember 30-ai szövegállapotot.

A Javaslat hatályon kívül helyezi továbbá az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvényben "A közgyűjteményben elhelyezett dologra vonatkozó valószínű öröklési jogcím igazolására irányuló eljárás" alcímet tekintettel arra, már nem létezik az az eljárás, amelyben a valószínű öröklési jogcím igazolására sor kerülhet.

A Javaslat a jelenlegi hagyatéki eljárási rendszer (eljárás kettéosztott jellege) megtartása mellett néhány egyszerűsítő és gyorsító rendelkezés beiktatásával módosítja a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) rendelkezéseit a hagyatéki eljárások hatékonyságának növelése érdekében. Jogrendszerünkben - hasonlóan más országok (pl. Ausztria) gyakorlatához - a hagyaték átadását megelőző úgynevezett előkészítő szakasznak kiemelt jelentősége van. A hagyaték átadásának előkészítését a Hetv. alapján a jegyző végzi, indokolt tehát a jegyző meglévő eljárásbeli szerepének további erősítése.

A Javaslat szerinti módosítással a Hetv.-be kerül egy, a jegyző részére komplex tájékoztatási feladatot megfogalmazó új, az eljárást gyorsító rendelkezés, melynek keretében a jegyző többek között tájékoztatja a feleket az általa beszerzett adatokról, iratbetekintési lehetőségükről, illetve további jogaikról és kötelezettségeikről, az eljárás menetéről, az eljárás várható költségeiről, illetve felhívja a feleket a megegyezés lehetőségére. A jegyző tájékoztatási kötelezettségének előírása mellett a leltározás megkezdésének határideje a belföldön kiállított halottvizsgálati bizonyítvánnyal induló ügyekben lerövidül. Újdonság, hogy már a leltározási szakaszban megjelenik az egyezségkötésre ösztönzés, amely az eljárást gyorsíthatja abban az esetben, ha a felek az eljárás kezdetén tisztában vannak azzal, hogy megegyezhetnek és ezzel akár hamarabb hozzájuthatnak a hagyatéki vagyonhoz. Az örökösöknek ugyanis lehetőségük lesz arra, hogy egymás közötti, illetve hagyatéki hitelezőkkel való viszonylatukban egyezségi tervezetet készítsenek és azt a hagyatéki leltárhoz csatolják mellékletként. Erre ösztönzi őket a jegyző ez irányú tájékoztatása.

A hagyatéki eljárások hatékonyságának növelését szolgálja a tárgyalás nélküli hagyatékátadás és az egyezségkötés szabályainak szorosabb összekapcsolása is. Újdonság, hogy a jelenlegi "hagyatéki tárgyalás tartása", mint főszabály érvényesülése helyett a tárgyalás nélküli hagyatékátadás lesz a főszabály azzal, hogy a Hetv. szigorúan felsorolja azokat az eseteket, amikor a közjegyzőnek kötelező tárgyalást tartania. A tárgyalás nélküli eljárás főszabállyá tételével nagyobb arányban rövidülhet az eljárások időtartama. Ugyanakkor a hagyatéki tárgyalásoknak a jövőben is jelentősége lesz, mivel a törvényben meghatározott esetekben továbbra is kötelező lesz tárgyalást tartani.

Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvényt (a továbbiakban: Civil törvény) a következő célból módosítja a Javaslat: a NEA testületek szakmai munkájának folyamatosságát biztosítja, hogy a testületi tagok (a Tanács és a kollégiumok tagjai) tevékenységüket folytathatják, de két ciklust követően kizárólag más testület tagjaként.

A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény (a továbbiakban: Bvktv.) módosítása több szempontból is szükségessé válik. Egyrészt az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) hatálya az Ákr. 8. § (1) bekezdés f) pontja értelmében a Magyar Nemzeti Banknak a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNB tv.) 4. § (2) és (5)-(9) bekezdéseiben, valamint a Bvktv. meghatározott feladatköreivel összefüggő hatósági eljárásokra nem terjed ki. A fentiek miatt a Bvktv.-ben az Ákr.-re történő utalás felülvizsgálata indokolt.

A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 4. pénzmosási irányelv) 47. cikke előírja a tagállamok számára, hogy megfelelő intézkedéseket tegyenek annak érdekében, hogy a 4. pénzmosási irányelv hatálya alá tartozó személyek alkalmasságát garantálják. A fenti elvárás a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) meghatározott felügyeletet ellátó szerv számára többletfeladatot generál.

Az igazságügyi szakértők statisztikai adatszolgáltatásáról, a kamarai költségátalány bevallásának és megfizetésének szabályairól, valamint az igazságügyi szakértő által vezetett adattovábbítási nyilvántartásról szóló 13/2016. (VI. 29.) IM rendelet 2019. augusztus 1. napjától hatályos módosítása értelmében az igazságügyi szakértők statisztikai adatszolgáltatása változott, melynek keretében az igazságügyi szakértő az első három naptári negyedév tekintetében egyszerűsített adatszolgáltatást, míg a naptári év tekintetében részletesebb adatszolgáltatást köteles teljesíteni. Ezzel összefüggésben szükségessé vált az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Szaktv.) módosítása a bevallás elmulasztásával kapcsolatban az igazságügyi szakértői névjegyzékből való törlési okok tekintetében. A jelenlegi szabályozás szerint ugyanis az adatszolgáltatás évi egyszeri nem teljesítése még megengedett, annak elkövetésével az igazságügyi szakértő nem valósítja meg Szaktv. 13. § (1) bekezdés f) vagy g) pontjának egyikét sem. Mivel a bővített tartalmú adatszolgáltatást csak egyszer kell évente teljesíteni, a módosítás hiányában a szakértő ennek elmulasztásával gyakorlatilag kiüresítené a statisztikai adatok bevallására vonatkozó szabályokat, ugyanakkor a bevallás egyszeri elmulasztása nem lenne törlési ok.

A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (a továbbiakban: MISZK) közgyűlésének és elnökségi tagjainak választási szabályai gyakorlati jelzések következtében felülvizsgálatra szorultak. Az elektronizáció jegyében a választási szabályok úgy módosultak, hogy a választás elektronikusan lebonyolítható legyen, így a lehető legkevesebb költséget és időráfordítást igényeljen a MISZK és a választó igazságügyi szakértők részéről.

A fent említetteken túl a minőségbiztosítási eljárásra vonatkozó szabályok is változnak annak érdekében, hogy a minőségbiztosítási eljárás valóban be tudja tölteni a célját, ugyanakkor ne okozzon aránytalan munkaterhet a MISZK és a minősítést ténylegesen végző igazságügyi szakértők részére.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ütv.) módosítása azért vált szükségessé, mert a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) értelmében az állami tisztviselők jogállása kormányzati szolgálati jogviszonyra változott, ezért az Ütv.-ben is hatályon kívül kell helyezni az állami szolgálati jogviszonyt tartalmazó szövegrészeket.

Ez az indokolás a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 18. § (3) bekezdése, valamint a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 5/2019. (III. 13.) IM rendelet 20. §-a alapján a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Indokolások Tárában közzétételre kerül.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A Javaslat a MOKK gyakorlati tapasztalatain alapuló szövegpontosítást tartalmaz.

A 2. §-hoz

A Javaslat a közjegyzővé történő kinevezés feltételeit szigorítja azáltal, hogy a fegyelmi eljárás során kiszabott hivatalvesztés mellett az érdemtelenséget megállapító fegyelmi bírósági határozatnak a jogerőre emelésétől számított 10 évre is kizárja az eljárás alá vont személy közjegyzői kinevezését.

A 3. §-hoz

A Javaslat szerint a közjegyző büntetőjogi felelősségét megállapító jogerős ügydöntő határozat tartalmára figyelemmel dönt a miniszter a közjegyzői szolgálat megszűnéséről.

A 4. §-hoz

A módosítás célja a közbizalom erősítése azáltal, hogy az a személy, akivel szemben fegyelmi bíróság hivatalvesztést, illetve érdemtelenséget állapított meg, vagy a bíróság büntetőügyben elmarasztaló döntést hozott, az a jövőben sem közjegyző, közjegyzőhelyettes, közjegyzőjelölt, illetve más természetes személy tagjaként sem vehessen részt a közjegyzői iroda működésében a Javaslatban meghatározott ideig.

Az 5. §-hoz

A Javaslat hiánypótló jelleggel kiterjeszti a tartós helyettes általi foglalkoztatásra vonatkozó szabályozást a közjegyzőjelöltekre, a közjegyzői irodai ügyintézőkre és az ügyintézőkre.

A 6. §-hoz

A módosítás rendezi, hogy az országos kamara nem általában ad szakvéleményt, hanem csak konkrétan meghatározott szervek, hatóságok részére.

A 7. §-hoz

A módosítás értelmében a jövőben a közjegyzői szolgálat szünetelése az irodavizsgálatra irányadó időtartamot nem hosszabbítja meg, a közjegyző hivatalba lépésétől számított egy év, illetve további négy éves időszakok elteltével lefolytatandó vizsgálatba a szünetelés időtartama beleszámít.

A 8-9. §-hoz

Amennyiben a közjegyzővel, közjegyzőhelyettessel vagy közjegyzőjelölttel szemben büntetőeljárás, gondnokság alá helyezés iránti vagy fegyelmi eljárás indul, indokolttá válhat az eljárás alá vont személy szolgálatból történő felfüggesztése, mivel működésének gyakorlása már a fegyelmi eljárás befejezése előtt sem kívánatos vagy bizonyos körülmények miatt lehetetlen. A Javaslat a felfüggesztés esetköreinek bővítésével a korábbiakhoz képest szigorúbb szabályokat állapít meg.

A felfüggesztés esetköreit a Javaslat két fő csoportra bontja: az első csoportba tartozó esetekben a közjegyzői hivatásba vetett közbizalom fenntartása indokolja, hogy a fegyelmi bíróság mérlegelés nélkül rendelkezzen a közjegyző, közjegyzőhelyettes illetve közjegyzőjelölt szolgálatból történő felfüggesztéséről. Ebbe a kategóriába tartozik, ha velük szemben meghatározott bűncselekményi kör miatt büntetőeljárás indul, letartóztatásukat vagy bűnügyi felügyeletüket rendelik el, illetve ha érdemtelenségi vagy alkalmatlansági eljárás indul. A második kategóriába tartozó esetekben a fegyelmi bíróság az eset összes körülményének mérlegelése alapján dönthet a felfüggesztés elrendeléséről.

A büntetőügyben eljáró nyomozóhatóság az országos elnököt értesíti arról, hogy a közjegyzővel, közjegyzőhelyettessel, illetve a közjegyzőjelölttel szemben büntetőeljárás indult, vagy letartóztatását, illetve bűnügyi felügyeletét rendelték el. Amennyiben az országos elnök egyéb helyről szerez tudomást a jelzett körülmény fennállásáról, akkor az információ ellenőrzése céljából adatot kérhet a bűnügyi nyilvántartásból. Az értesítés és az adatlekérés alapján az országos elnök kezdeményezi a fegyelmi bíróságnál a szolgálatból történő felfüggesztés, illetve a fegyelmi eljárás elrendelését. Amennyiben a büntetőeljárás mellett fegyelmi eljárás nem indul, az ideiglenes intézkedés a fegyelmi eljárás megindítása nélkül is alkalmazható.

A közjegyzői hivatásba vetett közbizalom fenntartása, valamint az a körülmény, hogy a közjegyző közhatalmat gyakorol, indokolja, hogy büntetőeljárás hatálya alatt álló közjegyző ne gyakorolhassa ezen jogosultságait. A lehető leggyorsabb ügyintézés érdekében az országos elnök indítványozza a felfüggesztés elrendelését, amely indítványról a fegyelmi bíróság 8 napon belül dönt. Ezzel az eljárásrenddel biztosítható, hogy az okot adó körülményről történő tudomásszerzést követően a lehető leghamarabb ismét egy feddhetetlen közjegyző lássa el a közjegyzői szolgálatot a felfüggesztett közjegyző székhelyén.

A felfüggesztés elrendelésére egyéb esetekben a vizsgálóbiztos és a miniszter a fegyelmi eljárás megindításától kezdve bármikor, a területi elnökség és az országos elnökség pedig a fegyelmi feljelentésben tehet indítványt. A felfüggesztés kérdésében a fegyelmi bíróság dönt. Az ideiglenes intézkedés a fegyelmi eljárás során bármikor elrendelhető, és a törvényben meghatározott esetekben szűnik meg.

A Javaslat biztosítja a jogorvoslatot a fegyelmi tanácsnak a felfüggesztés tárgyában hozott határozata ellen az eljárás alá vont személy, a vizsgálóbiztos, az országos elnök és a miniszter számára, akik a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül a másodfokú fegyelmi bírósághoz fellebbezhetnek. A fellebbezésnek a jogalkotói cél maradéktalan érvényesülése és a jogorvoslati jog visszaélésszerű alkalmazása megakadályozásának érdekében nincs halasztó hatálya. A Javaslat meghatározza a felfüggesztés alatt végezhető tevékenységeket és létesíthető jogviszonyokat is, külön kiemelve azt az esetet, ha az eljárás alá vont személy közjegyző. Figyelemmel arra, hogy a közjegyző közhatalmi feladatainak ellátásához személyre szóló felhatalmazást kap az államtól, a szolgálatból történő felfüggesztése esetén a tartós helyettes kirendeléséig a vele munkaviszonyban állók sem végezhetnek közjegyzői, közjegyzőhelyettesi, közjegyzőjelölti, közjegyzői irodai ügyintézői, illetve ügyintézői tevékenységet. A tartós helyettes kirendelését követően az alkalmazottak további munkaviszonyáról a tartós helyettes dönt.

A 10. §-hoz

A módosítás egyszerűsíti a közjegyzői okirat megszövegezésének túlzottan formális szabályait.

A 11. §-hoz

A Kjtv. 117. § (2) bekezdésének szövegpontosító jellegű módosítását az indokolja, hogy a Kjtv. 21/A. §-a már tartalmazza a közjegyző hivatali aláírásának fogalmát, ami a közjegyző névaláírásának és hivatali bélyegzője lenyomatának együttes alkalmazását jelenti. Így e rendelkezések körében felesleges a bélyegzőhasználatra vonatkozó utalás. A Kjtv. 117. § (3) bekezdése szintén szövegpontosító jellegű módosítást tartalmaz a képviselő eljárása esetére. Ilyenkor nem a fél, hanem a képviselő írja alá az okiratot, de a képviselő is lehet vak, írásképtelen (pl. a kiskorú fél szülője), így esetében is felmerülhet, hogy a közjegyző pótolja az aláírását. Ilyen esetben a közjegyző nem írja alá kétszer az okiratot, hanem saját gépelt neve fölött elhelyezett hivatali aláírása pótolja a fél vagy a képviselő aláírását.

A Kjtv. 117. § (4) bekezdése a jelnyelvi tolmácsra vonatkozó szabályokat helyezi el az okiratszerkesztés során közreműködő segédszemélyek között. A segédszemélyek azonosítására vonatkozó szabály átkerül a Kjtv. 122. §-ába.

Mivel a segédszemélyek közreműködése minden esetben valamelyik fél (képviselő) körülményeiben, személyében fennálló ok miatt szükséges, ezért a segédszemélyek és a fél közötti bizalmi viszony alapvető jelentőségű. Erre figyelemmel a Kjtv. új 117. § (5) bekezdése egyértelművé teszi, hogy a segédszemélyt az érintett fél (képviselő) kéri fel a közreműködésre. Ügyleti tanúként azonban gyakran a közjegyzői iroda alkalmazottai is eljárnak, ezt a tevékenységüket azonban csak a közjegyző engedélyével gyakorolhatják.

A 12. §-hoz

A Javaslat kiegészíti a Kjtv. 120. § (1) bekezdését egy új g) ponttal annak érdekében, hogy a képviselő képviseleti jogának vizsgálata biztosított legyen.

A 13. §-hoz

A módosítás pontosítja a Kjtv. 127. §-át, valamint rendezi, hogy abban az esetben, ha alternatív kommunikációs módok - írásbeliség, jelnyelvi tolmács - igénybevétele is lehetséges, akkor ezek közül melyik az elsődleges.

A 14. §-hoz

A módosítás döntően szövegpontosító jellegű. Egyrészt mellőzi a bizalmi személyre történő utalást, tekintettel arra, hogy a Kjtv. ezt az intézményt már nem szabályozza. A módosítás egyértelművé teszi továbbá, hogy a közjegyzői okiratnak a fél aláírását csak akkor kell tartalmaznia, ha a fél személyesen járt el, képviselő eljárása esetén az okirat a képviselő - és nem csak a jogi képviselő - aláírását tartalmazza. A közjegyző hivatali aláírása kapcsán a bélyegző használatára való utalás a Kjtv. 21/A. §-ára tekintettel felesleges.

A 15. §-hoz

A módosítás következtében teljes körűen rendezetté válik, hogy milyen adatokat kell tartalmaznia a közjegyzői okiratnak a felek, képviselők, a tanúk és a tolmács vonatkozásában. A bizalmi személy intézménye megszűnt, így a rá vonatkozó utalás feleslegessé vált. Pontosítja a Javaslat a normaszöveget a tekintetben is, hogy a képviselő nem csak a jogi képviselő lehet. Nem természetes személy képviselő - ún. közbenső képviselő - lehet például ügyvédi iroda is, ennek megfelelően bővül a közjegyzői okiratban feltüntetendő adatok köre.

A 16. §-hoz

A Javaslat a tanúsítványra vonatkozó szabályok pontosítása körében kimondja, hogy a félnek a tanúsítványt jogszabály eltérő rendelkezése hiányában nem kell aláírnia.

A 17. §-hoz

A módosítás célja, hogy egyértelművé tegye, hogy másolathitelesítés esetén a közjegyző azt tanúsítja, hogy a másolat megegyezik azzal az okirattal, amelyről a másolat készült. Sok esetben nem állapítható meg ugyanis, hogy a hitelesítésre bemutatott okirat eredeti-e. Ennek figyelembevételével a módosítás az okirat eredetiségének a vizsgálatát és záradékban való szerepeltetését csak az elvárható mértékben írja elő a közjegyző számára. Mivel a másolathitelesítés céljából felmutatott okiratok jellemzően nem tartalmaznak illetékbélyeget, az erre való utalás a záradékban felesleges. A záradéki tanúsítványban a Kjtv. 129. § c) pontja, valamint a 136. § (2) bekezdése alapján fel kell tüntetni a fél nevét, nincs azonban jelentősége annak, hogy a másolat hitelesítését ki kérte a közjegyzőtől.

A 18-20. §-hoz

A Javaslat pontosítja a hiteles kiadmány, másolat és bizonyítvány kiadásának rendjét, különös tekintettel a közjegyző helyettesítésének esetére. Az a rendelkezés, hogy a közjegyzői okiratról a közjegyző hiteles másolatot adhat ki, valójában egy üres szabály volt, mert hiteles másolatot csak a levéltár adhat ki, illetve a közjegyzői okiratot készítő közjegyzőn kívüli másik közjegyző, de utóbbi esetet a Kjtv. 137. §-a rendezi. A tartós helyettes és a jogutód közjegyző az eredeti okiratról hiteles kiadmányt ad ki.

A 21. §-hoz

A közjegyző pénz, értéktárgy értékpapír átadása esetén átvételi elismervényt állít ki. Ha az átadás egyéb módon - például bankszámlakivonattal - igazolható, akkor az átvételi elismervény kiállítása szükségtelen.

A 22. §-hoz

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezéseit a Kjtv. 172/B. §-a a segédszemélyek vonatkozásában kizárja, tekintettel arra, hogy az ügyleti tanú szerepe az okiratszerkesztés során egészen más, mint a polgári perben, hiszen nem tölt be bizonyítási funkciót. A tolmács szintén a felek felkérésére és nem kirendelés alapján jár el.

A 23. §-hoz

A Javaslat átmeneti rendelkezéseket tartalmaz. Többek között egyértelművé teszi, hogy az irodavizsgálat módosuló szabályai a folyamatban lévő szünetelések tekintetében is alkalmazandóak legyenek. Ennek megfelelően a közjegyzői szolgálat szünetelése az irodavizsgálatra irányadó időtartamot nem hosszabbítja meg, a közjegyző hivatalba lépésétől számított egy év, illetve további négy éves időszakok elteltével lefolytatandó vizsgálatba a szünetelés időtartama beleszámít. Annak érdekében továbbá, hogy a közokirati formához fűződő joghatások a felek érdekében akkor is érvényesüljenek, ha a Javaslat hatályba lépése előtt készült okirat a korábbi - szigorúbb - rendelkezéseknek nem, de az új követelményeknek megfelel, a módosítás átmeneti rendelkezés keretében biztosítja ennek lehetőségét

A 24. §-hoz

A Javaslat a Kjtv.-hez kapcsolódóan szövegcserés módosításokat tartalmaz.

A 25. §-hoz

A Vht. 16. § f) pontjának módosítása a hatályát vesztett a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendeletre vonatkozó hivatkozás helyesbítését valósítja meg a hatályban levő az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június14-i 2017/1001/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre, valamint az uniós szerv névmódosulásának átvezetését végzi el.

A 26. §-hoz

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 43. § (8) bekezdésében foglalt szabályozás mintájára célszerű díjkötelessé tenni a végrehajtási lap visszavonása, illetve a végrehajtási záradék törlése iránti kérelem közjegyzőhöz való előterjesztését a kérelmek visszaélésszerű előterjesztésének visszaszorítása érdekében. 2011. november 30. előtt a végrehajtási kifogás is illetékmentes volt, aminek következtében sokan visszaélésszerűen éltek ezzel a jogorvoslattal. A jogalkotó ennek megfékezése érdekében illetékkötelessé tette a végrehajtási kifogást, azonban figyelembe vette az adósok méltányolható érdekeit azáltal, hogy ha a kifogás alapos, az illeték visszajár a kifogás előterjesztőjének. Az egyértelmű törvényi szabályozást az is indokolja, hogy a bíróságok eltérően foglalnak állást a tekintetben, hogy a közjegyzőhöz előterjesztett végrehajtási lap visszavonása, illetve végrehajtási záradék törlése iránti kérelem díjköteles beadvány-e. A javaslatban megállapított díj mértéke igazodik az Itv. 43. § (8) bekezdésében megállapított összeghez.

A 27. §-hoz

Átmeneti rendelkezést tartalmazó szabály arra vonatkozóan, hogy a végrehajtási lap visszavonása vagy a végrehajtási záradék törlése iránti kérelem előterjesztéséért fizetett díjat a módosítás hatálybalépését, azaz 2020. február 1-jét követően előterjesztett kérelmek után kell fizetni.

A 28. §-hoz

A Vht. 317. §-ának módosítása a Vht. 16. § f) pontjának módosításához kapcsolódik. A Javaslat pontosítja a Vht. jogharmonizációs záradékában is az európai uniós védjegyről szóló, 2017. június 14-i 2017/1001/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletre utalást.

A 29-32. §-hoz és a 38-39. §-hoz

A 2006/123/EK irányelv 15. cikke (2) bekezdés c) pontjának és (3) bekezdésének valamint a 2005/36/EK irányelv 59. cikk (3) bekezdésének való megfelelés érdekében felülvizsgálatra kerültek a szabadalmi ügyvivői irodák részesedési valamint összeférhetetlenségi szabályai.

A rendelkezések módosítása során a Bizottságnak a 2018/2173. számú kötelezettségszegési eljárásban tett alábbi észrevételei nyújtottak iránymutatást. A Bizottság álláspontja szerint egyrészről a szakmájukat szabadalmi ügyvivői társaság keretében gyakorló szabadalmi ügyvivők több ágazatot átfogó tevékenységeire vonatkozó korlátozások, összeférhetetlenségi szabályok ellentétesek az uniós joggal, másrészről a Szüt.-ben található általános összeférhetetlenségi tilalom bevezetése helyett a magyar jogalkotónak kevésbé korlátozó intézkedéseket kellett volna hoznia. A gazdasági tevékenységek teljes körű, csak bizonyos korlátozott számú kivételt megengedő tilalma kizárhat olyan tevékenységeket, amelyek adott esetben a gyakorlatban nem összeférhetetlenek a szabadalmi ügyvivők tevékenységével.

A Bizottság olvasatában ilyen jellegű tilalom akadályozza az innovatív és rugalmas üzleti modellek kialakításának lehetőségét, valamint korlátozza a szabadalmi ügyvivők azon képességét, hogy ügyfeleik igényeihez igazított olyan szolgáltatásokat kínáljanak, amelyek túlmutatnak a szoros értelemben vett szabadalmi ügyvivői feladatokon.

A Bizottság által kifejtettekre tekintettel, a 2006/123/EK irányelv 25. cikkének való megfelelés érdekében módosulnak a szabadalmi ügyvivőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok oly módon, hogy bevezetésre kerül egy általános, a szabadalmi ügyvivő ügyfeleinek érdekeit védő összeférhetetlenségi szabály, amely kimondja, hogy a szabadalmi ügyvivői tevékenységgel összeférhetetlen azon tevékenység, amely veszélyezteti a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásának függetlenségét, valamint az ügyvivő ügyfeleinek jogos érdekét.

Az összeférhetetlenségi szabályok körében garanciális okból megtartásra kerül azon összeférhetetlenségi szabály, amely szerint nem vállalható a szabadalmi ügyvivői társaságon kívül más gazdasági társaságban a korlátlan felelősséggel járó tagsági jogviszony, valamint más korlátlan felelősséggel járó vállalkozói tevékenység, amely fordulat a korlátlan felelősséggel is működő egyéni vállalkozói formára utal.

Az összeférhetetlenség kizárása érdekében a Szüt. 14. § (3) bekezdése alapján a szabadalmi ügyvivő köteles folyamatosan biztosítani, hogy a szabadalmi ügyvivői tevékenysége és a többi általa végzett tevékenysége között ne álljon fenn összeférhetetlenségi ok.

A Szüt. hatályos 16. §-a együttesen értelmezendő a Szüt. új 14. § (1) és (3) bekezdésével, mivel az az ügyfelek érdekeinek védelmére tekintettel rendelkezik új ügyfelektől érkező megbízások elvállalásának mérlegeléséről. A 16. § szerint a szabadalmi ügyvivő nem vállalhatja el a szabadalmi ügyvivői tevékenység elvégzésére irányuló megbízást az olyan ügyfelek részére, akiknek az érdekei egymással ütköznek. E mellett a tilalmi szabály arra az esetre is vonatkozik, ha az ügyfél érdekei a szabadalmi ügyvivőnek az ügyön kívüli saját érdekeivel ütköznek.

A Szüt. 14. § (3) bekezdésében megnevezésre kerülnek azok a tevékenységek, amelyek természetükből adódóan nem minősülnek a szabadalmi ügyvivői tevékenységgel összeférhetetlennek. Az itt felsorolt tevékenységek általában nem veszélyeztetik a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlásának függetlenségét, valamint a szabadalmi ügyvivő ügyfeleinek jogos érdekét. Ezen felül azonban az egyedi ügyekben a Szüt. 16. §-a alapján vizsgálandóak lehetnek további szempontok.

A Szüt. 14. § (3) bekezdésében felsorolt, nem összeférhetetlen tevékenységek és azon tevékenységek, amelyek tekintetében az összeférhetetlenségi ok nem áll fenn, csak a szabadalmi ügyvivői tevékenységtől elkülönülten végezhetőek.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 3. § (2) bekezdése alapján a szabadalmi ügyvivői tevékenységet az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy nem elkülönítetten, hanem kiegészítő tevékenységként végzi. Ezen kiegészítő tevékenységek minden esetben az ügyvédi tevékenység gyakorlójaként, azaz ügyvédként végzendőek, így az ügyvédek a szabadalmi ügyvivői tevékenységet nem szabadalmi ügyvivőként végzik, hanem az ügyvédi tevékenység gyakorlójaként.

Az összeférhetetlenségi szabályok módosulása által hatályon kívül helyezésre kerül a Szüt. korábbi, kötött összeférhetetlenségi szabályokat tartalmazó 14/A. §-a.

A Bizottság észrevételeinek megfelelően, a 2006/123/EK irányelv 25. cikk (1) bekezdésének valamint a 2005/36/EK irányelv 59. cikk (3) bekezdésének való megfelelés érdekében a Szüt.-ben rögzítésre került, hogy a szabadalmi ügyvivői irodák és a szabadalmi ügyvivői társaságok elsődlegesen szabadalmi ügyvivői feladatokat látnak el, a korábbi kizárólagosság helyett. Ez a rendelkezés tehát meghatározza a szabadalmi ügyvivői irodák és a szabadalmi ügyvivői társaságok fő tevékenységi körét, de nem zárja ki az irodák és a társaságok részéről más, a szabadalmi ügyvivői tevékenységgel nem összeférhetetlen tevékenységek végzését.

A szabadalmi ügyvivői tevékenység elsődlegesen történő ellátására vonatkozó rendelkezést egészíti ki a Szüt. 6. §-ának kiegészítése, amelyben meghatározásra kerül, hogy mihez képest minősül elsődleges tevékenységnek a szabadalmi ügyvivői tevékenység. Továbbá a rendelkezés tisztázza azt, hogy más tevékenységi forma is felvehető a társaság esetében a cégjegyzékbe.

Ezek mellett tisztázó jelleggel rögzítésre kerül, hogy a szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítás csak az ügyvivői tevékenységre terjed ki, a kiegészítő jellegű tevékenységekre nem.

A Bizottság által kifejtettekre tekintettel, a 2006/123/EK irányelv 15. cikk (2) bekezdés c) pontjának és (3) bekezdésének való megfelelés érdekében felülvizsgálatra kerültek a szabadalmi ügyvivői társaságok részesedési szabályai is, amely által ötven százalékot meghaladóra csökkent a szabadalmi ügyvivői társaságokban szükséges szabadalmi ügyvivői hozzájárulás szükséges mértéke.

A Bizottság továbbá kifejtette, hogy a szabadalmi ügyvivői irodákra vonatkozó részesedési korlátozás a fogyasztók, szolgáltatást igénybe vevők érdekeit, valamint a szellemi tulajdont védő szabályozás közérdeken alapuló kényszerítő oknak minősül, de nem tekinthető indokoltnak, mivel a jogalkotó kevésbé korlátozó intézkedéseket is bevezethetett volna, mint például azt, hogy a kulcsfontosságú irányítási vagy felügyeleti pozíciókat szabadalmi ügyvivőknek kell betölteniük. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a szabadalmi ügyvivők által végzendő tevékenység megfelelő végrehajtásának biztosításához elegendő lenne egy megfelelő ellenőrzés az irodák nyilvántartásba vételekor, illetve a szervezeti forma irányítási struktúrájának bármilyen megváltoztatásakor. Hasonlóképpen más, kevésbé korlátozó intézkedések is szolgálhatták volna ugyanezt a célkitűzést, például a részesedés vagy a szavazati jog tekintetében előírt minősített többség.

A módosítás által a szabadalmi ügyvivői irodáknak a szabadalmi ügyvivői társaságokhoz hasonlóan csak természetes személy tagjai lehetnek, amely tagok közül legalább egy személynek szabadalmi ügyvivőnek kell lennie. A szabadalmi ügyvivői iroda vezetését csak szabadalmi ügyvivő láthatja el, ezzel biztosítva az iroda szakmailag megfelelő működését.

Ahhoz, hogy a szabadalmi ügyvivői irodák és a szabadalmi ügyvivői társaságok számára továbbra is biztosítva legyen a szabadalmi ügyvivői irányítás, a szabadalmi ügyvivők számára legalább kétharmados szavazati arány került megállapításra.

A 33. §-hoz

Szükséges a jogi képviselet ellátásának korlátját jelentő Szüt. 16. § (3) bekezdésének módosítása arra tekintettel, hogy egyes az igazságszolgáltatásban működő és egyéb közhatalmi szervek esetében jellemző, hogy a tevékenység alapját jelentő jogviszony nem azzal a konkrét eljáró szervvel áll fenn, amelynek a munkájában a szabadalmi ügyvivői tevékenységet gyakorló személy korábban részt vett. Ilyen helyzet alakulhat ki a járásbíróságon működő, de a törvényszékkel szolgálati jogviszonyban álló bírák esetében. E szervezeti sajátosságokra tekintettel a módosítás egyértelművé teszi, hogy a korlátozás azzal a szervvel és jogutódjával szemben áll fenn, amelynek a hatásköre gyakorlásában a jogviszony megszűnését megelőző öt évben a szabadalmi ügyvivői tevékenység gyakorlója részt vett.

A kiegészítés azért indokolt, mert ugyanezen szervek esetében több évtizedes pályafutás alatt több külön eljáró szerv munkájában is folytonos bírói, ügyészi vagy közszolgálati jogviszony alapján vehet részt a később a szabadalmi ügyvivői hivatást választó személy, azonban a korlátozás fenntartása azon szervek eljárásaiban indokolt, amelyek munkájában a foglalkozásváltást megelőző öt évben közhatalmi hatáskört gyakorlóként, illetve a szerv irányításával vagy felügyeletével közvetlenül összefüggő feladat ellátásban részt vett.

A 34. §-hoz

A Szüt. 27/B. § (3) bekezdés a) pontjának módosítása az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselők (a továbbiakban: közösségi képviselő) névjegyzékébe való felvételt igénylő bejelentő és a Magyar Szabadalmi Ügyvivői Kamara névjegyzékbe vételi eljárásának megkönnyítését célozza azzal, hogy a bejelentőnek, aki a közösségi képviselők névjegyzékébe történő felvételét kéri, a korábbiakkal ellentétben a szabadalmi ügyvivői tevékenység folytatására jogosító okirat bemutatása mellett a másolat benyújtásával is eleget tesz a bejelentő a követelményeknek.

A 2005/36/EK irányelv 7. cikk (1) bekezdésének való megfelelés érdekében, a Bizottság iránymutatása nyomán módosulnak a közösségi képviselőkre vonatkozó felelősségbiztosítási szabályok oly módon, hogy az európai közösségi hivatásos iparjogvédelmi képviselőnek a korábbi igazolás helyett írásban kell nyilatkoznia a Magyarország területére kiterjedő hatályú szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítása meglétéről valamint tartalmáról. A módosítás által - összhangban az Európai Bíróság C-564/07. sz. ügyben hozott ítéletével - nem szűnik meg a közösségi képviselők azon kötelezettsége, amely szerint Magyarország területére kiterjedő hatályú szabadalmi ügyvivői felelősségbiztosítással kell rendelkezniük, a felelősségbiztosítás hiányáról való nyilatkozattal e kötelezettség nem teljesíthető.

A 35. §-hoz

A szabadalmi ügyvivők és a közösségi képviselők szolgáltatásait igénybe vevő ügyfelek számára nyújtott garanciális intézkedés, amelynek köszönhetően az ügyfelek tájékoztatást kaphatnak a szabadalmi ügyvivők és a közösségi képviselők felelősségbiztosításával kapcsolatban.

A 36. §-hoz

A módosítások okán a Szüt.-ben is szükségessé vált az európai uniós jognak való megfelelésre utaló rendelkezés kiegészítése.

A 37. §-hoz

A 2006/123/EK irányelv irányelvre utaló jogharmonizációs záradékon túl a 2006/123/EK irányelvre utaló bejelentési záradéknak is szerepelnie kell a javaslatban a tulajdonlási valamint részesedési viszonyok módosításából eredően.

A 40. §-hoz

2019. október 1-jei hatállyal módosult az ingyenes céginformációra vonatkozó szabályozás. Az eredeti jogalkotói cél az ingyenes céginformációval való visszaélést kívánta megakadályozni. A gyakorlati visszajelzések alapján megállapítható azonban, hogy a módosítás a joggyakorlatban, az üzleti forgalomban jelentősebb érdeksérelemmel járna, így a korábbi szövegállapot kerül visszaállításra. A 2019. október 1-jével a cégek számára bevezetésre került új ingyenes szolgáltatásokon a Javaslat nem változtat. A cégek tehát havonta ingyenesen kapnak közokirati formájú elektronikus cégkivonatot, továbbá azonnali elektronikus értesítést kapnak a cégadataikban történt változásokról.

A 41. §-hoz

Az átmeneti rendelkezés egyértelművé teszi, hogy a Ctv. mellékletének módosítását az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvénynek (a továbbiakban: Átaltv.) a 2019. október 1-jén hatályba lépett rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Ha a cég döntéshozó szerve első ízben az Átaltv. módosítása hatálybalépését megelőzően döntött az átalakulásról, egyesülésről, szétválásról, a vagyonmérleg-tervezetekre és a vagyonleltár-tervezetekre vonatkozó könyvvizsgálói jelentést tartalmazó okiratot csatolnia kell a változásbejegyzési kérelemhez akkor is, ha változásbejegyzési kérelmet e törvény hatályba lépését követően terjeszti elő, hiszen az átalakulásra, egyesülésre, szétválásra még nem lehet alkalmazni az Átaltv. könnyített, új rendelkezéseit.

A 42. §-hoz

A jogértelmezési nehézségek elkerülése érdekében a módosítás pontosítja az átalakulás, egyesülés, szétválás esetén benyújtandó iratok körében a vagyonmérleg-tervezetekre, vagyonleltár-tervezetekre vonatkozó rendelkezést. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a könyvvizsgálói jelentést akkor kell mellékelni, ha a könyvvizsgálat kötelező. Az Átaltv. ugyanis 2019. október 1. napjától csak abban az esetben teszi kötelezővé a vagyonmérleg-tervezetek, vagyonleltár-tervezetek könyvvizsgáló általi ellenőrzését, ha az átalakuló (egyesülő, szétváló) jogi személy a számviteli törvény előírása alapján könyvvizsgálatra kötelezett. A vagyonmérleg-tervezetek, a vagyonleltártervezetek az Átaltv. rendelkezései alapján az átalakulási, egyesülési, szétválási terv részei, így azokat az átalakulási terv benyújtását előíró melléklet részeként kell benyújtani.

A 43. §-hoz

A közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló 449/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezéséről és az azzal összefüggő átmeneti rendelkezésekről szóló 22/2019. (II. 25.) Korm. rendelet 2019. február 26-án hatályon kívül helyezte a közgyűjteményekben őrzött vitatott tulajdonú kulturális javak visszaadásának rendjéről szóló 449/2013. (XI. 28.) Korm. rendeletet [a továbbiakban: 449/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet], ezáltal a valószínű öröklési jogcím igazolására irányuló közjegyzői eljárás kiüresedett. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény 27/B. § (1) bekezdése ugyanis a 449/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet szerinti eljárásra utal vissza, amelyben az állami tulajdonjog gyakorlója megállapíthatta, hogy a kiadásra igényt bejelentő a vagyontárgyra vonatkozó örökösi minőségét jogerős hagyatékátadó végzéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal nem tudja igazolni, ezért a közjegyzőtől valószínű örökösi bizonyítvány kiadását kérhette. Az alapul szolgáló eljárás hiányában e közjegyzői nemperes eljárás szabályozása szükségtelenné vált.

A 44. §-hoz

Az Fmhtv. vonatkozásában indokolt rendezni, hogy milyen arányban részesül a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem előterjesztéséért fizetendő díjból az interneten elérhető országosan egységes számítástechnikai rendszert üzemeltető MOKK. Ennek megfelelően a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem előterjesztéséért a MOKK részére a MOKK rendszere üzemeltetési költségeinek, illetve az eljáró közjegyző munkadíjának és költségeinek fedezése érdekében fizetendő 15.000 forintos díj öthatodát a MOKK a végrehajtást elrendelő közjegyzők között az elvégzett munka arányában megosztja, a fennmaradó összeget a MOKK a működésére fordítja. Ha a kérelem alapos, a közjegyző a végrehajtási lap visszavonása tárgyában hozott döntésében hivatalból rendelkezik a megfizetett díjnak a kérelmet előterjesztő részére történő visszafizetéséről.

A 45. §-hoz

Kiegészül az Fmhtv. egy átmeneti rendelkezéssel arra vonatkozóan, hogy a végrehajtási lap visszavonása iránti kérelem előterjesztéséért fizetett díjat a módosítás hatálybalépését, azaz 2020. február 1-jét követően előterjesztett kérelmek után kell fizetni.

A 46. §-hoz

A Hetv. módosítására vonatkozik a rendelkezés. Figyelemmel arra, hogy a jegyző a jövőben a halottvizsgálati bizonyítványt kizárólag elektronikusan kapja meg, ezért ezekben az esetekben az eljárása megkezdésére vonatkozó határidő 5 napra való lerövidítése indokolt. A módosítás egyértelművé teszi, hogy a rövid határidő teljesítése belföldön kiállított halottvizsgálati bizonyítvány esetében lehetséges.

A 47. §-hoz

A jelenlegi szabályozás szerint a hagyatéki leltárt 30 napon belül kell elkészíteni, amely határidő szubjektív, hiszen a kezdete az a nap, amikor a jegyző a kötelező leltározás alá eső vagyontárgyról vagy a leltár felvételét kötelezővé tevő tényről, körülményről, okiratról tudomást szerzett. Indokolt objektív, 35 napos határidő előírása azokban az - ügyek többségében érvényesülő - esetekben, amikor az eljárás halottvizsgálati bizonyítvánnyal indul. Az elektronikusan beérkező halottvizsgálati bizonyítvány alapján ugyanis a jegyző már megkezdheti a tájékozódást és az adatbeszerzést (abból kiindulva, hogy mely személyek részére adták ki a halotti bizonyítványt). Az egyéb esetekben azonban továbbra is indokolt a 30 napos szubjektív határidő fenntartása.

A 48. §-hoz

A Hetv. 24. § (2) bekezdése alapján a gyámhatóság meghatározott esetekben gyámot, eseti gyámot vagy gondnokot, eseti gondnokot rendel ki. A gyámhatóság eljárása a hagyatéki eljáráshoz képest egy esetleges, közbülső eljárás, amely azonban kihat a hagyatéki eljárás menetére. A gyámhatóság eljárására a Hetv. jelenleg nem tartalmaz határidőt. E tekintetében indokolt annak rögzítése, hogy a gyámhatóság, amint annak szükségességéről tudomást szerez, haladéktalanul rendelje ki a gyámot, gondnokot, illetve eseti gyámot vagy eseti gondnokot, és erről a közjegyzőt haladéktalanul értesítse.

A 49. §-hoz

A Javaslat fellebbezési jogot biztosít az öröklésben érdekeltek számára az adó- és érték bizonyítvánnyal szemben. Az adó- és értékbizonyítvány elleni jogorvoslati jogot ugyanis a gyakorlatban a közigazgatási hatóságok a hatályos szabályozás alapján nem ismerik el, a fellebbezéseket illetően úgy foglalnak állást, hogy az örökösök a hagyatéki eljárás céljára hivatalból kiállított öröklési bizonyítvány tekintetében az öröklési bizonyítvány kiállítása tárgyában folyó eljárásban nem ügyfelek, ezért jogorvoslati joguk sincs. Ugyanakkor az adó- és értékbizonyítványnak nem csupán az öröklési illeték kiszabása esetén van jelentősége, (amikor is az illetékhivatali eljárásban már vitathatják az adó- és értékbizonyítvány szerinti értéket mint illetékalapot a felek), hanem illetékmentes öröklésnél is a vagyontárgy későbbi eladása esetén a jövedelemadó fizetési kötelezettség szempontjából, valamint az ingatlan közös tulajdonának a hagyatéki eljárás keretében történő megszüntetése esetén is a tulajdoni hányadot magához váltó örököstárs által fizetendő visszterhes vagyonátruházási illeték szempontjából, továbbá annak a megítélése tekintetében, hogy milyen érték erejéig kell helytállniuk az örökösöknek a hagyatéki tartozásokért stb. A Javaslat szerint az adó- és értékbizonyítvány tartalmát a jegyző a hagyatéki leltár felvétele során közli az öröklésben érdekeltekkel, akik az adó- és értékbizonyítványban foglaltakkal szemben az Ákr.-ben foglaltak szerint fellebbezéssel élhetnek. A jegyző a hagyatéki leltárt csak a fellebbezési határidő lejárta után, ha pedig az adó és értékbizonyítvány ellen fellebbezéssel éltek, akkor a fellebbezés elbírálása után küldi meg a közjegyzőnek. A Javaslat arra vonatkozóan is egyértelmű rendelkezést tartalmaz, ha az öröklésben érdekelt a hagyatéki eljárás közjegyzői szakában szerzett tudomást az adó- és értékbizonyítvány tartalmáról és az adó- és értékbizonyítványban foglaltakat akkor vitatja.

Az 50. §-hoz

Az öröklésben érdekelt felek érdekében indokolt a Hetv.-nek a hagyatéki eljárás jegyzői, előkészítő szakaszára vonatkozó hatályos szabályainak kiegészítése többek között egy olyan rendelkezéssel, amely komplex tájékoztatási kötelezettséget ír elő a jegyzők számára. A komplex tájékoztatási kötelezettség kiterjed a hagyaték átadását megelőző biztosítási intézkedésre is, amely többek között lehetőséget biztosít arra is, hogy ha a leltár szerint a hagyatékban a Ptk. gazdasági társaságokra és szövetkezetekre vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott társasági, illetve szövetkezeti részesedés van, - amíg a leltárt meg nem küldték a közjegyzőnek, a jegyző, azt követően - a közjegyző biztosítási intézkedésként a tagsági (szövetkezeti) jogok gyakorlására a társaság (szövetkezet) vagy a működésében érintett más személy, szervezet indokolt kérelmére ügygondnokot rendelhet ki.

A jegyző az eljárása során 8 napos határidő tűzésével felhívja a feleket újabb vagyontárgy bejelentésére.

Kötelesrész iránti igény bejelentése esetében a jegyző felhívja a feleket a kötelesrész alapjának számításához szükséges vagyontárgy bejelentésére a hagyaték ideiglenes valamint teljes hatállyal történő átadása szabályainak az ismertetésével.

A jegyző már a leltározási szakban egyezségkötésre ösztönzi a feleket, tájékoztatva a közvetítői eljárás igénybe vételének lehetőségéről is. A leltárhoz mellékletként csatolandó egyezségtervezet az örökösök, valamint az örökösök és a hagyatéki hitelezők között készülhet, hiszen a jogszabályoknak megfelelő egyezségtervezet a közjegyző által jóváhagyásra kerül, és ez a főszabály szerinti, tárgyalás tartása nélküli hagyaték átadáshoz vezethet. A leltározási szakaszban az örökösök egyezségkötésre ösztönzésével (a jegyző ez irányú tájékoztatása alapján) előkészíthető a közjegyző előtti egyezségkötés.

A Hetv. 2. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 162. §-a az iratbetekintési jogot biztosítja, ám ösztönzőleg hat a felekre, ha a jegyző által beszerzett adatokról és az azzal kapcsolatos iratbetekintési jogukról külön tájékoztatást kapnak. Az eljárás adatainak ismeretében a jegyző és a felek közötti együttműködés szorosabbá válhat, rövidítve az eljárás időtartamát. A jegyző a gyorsabb eljárás érdekében a feleket az eljárás menetéről, jogaikról, kötelezettségeikről és a várható költségekről is tájékoztatja.

Leltározandó hagyaték hiányában "nemleges leltár" készül arról, hogy bár a jegyző a leltározást megkezdte, de leltározás alá eső vagyon hiányában nem fejezte be. A gyakorlat ebben az esetben az, hogy a jegyző az eljárást érdemi intézkedés nélkül irattárba helyezéssel fejezi be. Célszerű ezért a Hetv.-ben rögzíteni, hogy a fenti feltételek fennállta esetén az eljárás megszüntetésre kerül.

Az 51. §-hoz

A § a Hetv. III. Fejezete címének változásáról rendelkezik.

Az 52. §-hoz

A Hetv. III. Fejezete egy új alcímmel egészül ki.

A Javaslat szerint a hagyatéki eljárás közjegyzői szakaszában a főszabály a jövőben a tárgyalás nélküli hagyatékátadás azzal, hogy ebben az esetben a hagyatéki leltár hiánytalan és szabályszerű beérkezését követő 45 napon belül be kell fejezni az eljárást. A Javaslat azokat a kivételeket rögzíti, amikor a tárgyalás tartása kötelező. A tárgyalás nélküli hagyatékátadás szabályai kikerülnek a különleges eljárások szabályai alól, részben beépülve a tárgyalási szabályok közé, mint olyan esetek ahol a felek főszabály szerint nem kérhetik tárgyalás tartását. A jövőben tárgyalás tartása esetében is lehetőség lesz áttérni a tárgyalás nélküli eljárásra, amennyiben az eljárás során olyan változás következne be, amely a tárgyalás nélküli átadást megalapozza. A hagyaték tárgyalás nélküli átadása és az egyezségkötés szabályai szorosabban összekapcsolásra kerülnek az új szabályozásban.

Az 53. §-hoz

A Ptk. 5:92. §-a szerint a jogszabály olyan rendelkezése, amely alapján valamely követelés jogosultját zálogjog illet meg (vagyis a törvényes zálogjog) csak a zálogszerződést pótolja. Ehhez képest a létrejött törvényes zálogjog harmadik személyekkel szemben is hatályos jelzálogjogként csak azáltal keletkezhet, ha e zálogjogot a zálogtárgy nyilvántartására szolgáló lajstromba vagy a zálogjog nyilvántartására szolgáló hitelbiztosítéki nyilvántartásba (megfelelő nyilvántartás) bejegyzik. E nyilvántartásokba való bejegyzéshez ugyanakkor a zálogkötelezett bejegyzési engedélyére vagy hozzájáruló nyilatkozatára van szükség, amelynek megtételében azonban a zálogkötelezett nyilvánvalóan nem érdekelt. A Javaslat ezért biztosítja annak lehetőségét, hogy a közjegyzőt az őt megillető díjtartozás erejéig harmadik személyek irányában is hatályos jelzálogjog illethesse meg a hagyatéki vagyontárgyon anélkül, hogy ehhez a zálogkötelezettnek bejegyzési engedélyt kellene adnia vagy hozzájáruló nyilatkozatot kellene tennie. Ennek érdekében a Javaslat kimondja azt, hogy a törvényes zálogjog létrejöttét a közjegyzőnek a biztosított követelést is tartalmazó végzéssel kell megállapítania. E végzés és a közjegyző megkeresése alapján lehet ezután a megkeresésben megjelölt hagyatéki vagyontárgyra vonatkozóan a megfelelő nyilvántartásban feltüntetni a zálogjogot (anélkül is, hogy a zálogkötelezett ehhez bejegyzési engedélyt adott vagy hozzájáruló nyilatkozatot tett volna).

Az 54. §-hoz

A törvényes zálogjog létrejöttét megállapító végzés ellen garanciális okokból a fellebbezés lehetőségét is biztosítani kell, ezért a Javaslat a fellebbezéssel támadható végzések felsorolását [Hetv. 110. § (2) bekezdés] kiegészíti az erre az esetkörre való utalással. A módosítás másrészről pontosító rendelkezéseket tartalmaz, figyelemmel arra, hogy a Pp. is különbséget tesz az eljárást elutasító és visszautasító végzés között.

Az 55. §-hoz

A Javaslat alapján a Hetv.-ben konkrét, nevesített adatszolgáltatásra vonatkozó felhatalmazás kerül elhelyezésre annak érdekében, hogy a pénzügyi intézmény a kötelesrész számításához szükséges adatokat a közjegyző részére megküldje; ez is gyorsítja, elősegíti az eljárást.

Az 56. §-hoz

A Javaslat rendelkezik arról, hogy a Hetv. módosító rendelkezéseit csak a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

Az 57. §-hoz

A § kodifikációs technikai pontosításokat tartalmaz.

Az 58. §-hoz

A § hatályát vesztő rendelkezést tartalmaz.

A Hetv. 95. §-a a hagyaték tárgyalás nélküli átadására irányadó kivételes szabályokat tartalmazza. Figyelemmel arra, hogy a Javaslat szerint a hagyaték tárgyalás nélküli átadása válik főszabállyá a 95. §-ban foglaltak elhagyhatók.

Az 59-60. §-hoz

A Civil törvényt a következő célból módosítja a Javaslat: a NEA testületek szakmai munkájának folyamatosságát biztosítja, hogy a testületi tagok (a Tanács és a kollégiumok tagjai) tevékenységüket folytathatják, de két ciklust követően kizárólag más testület tagjaként.

A 61. §-hoz

A Javaslat javítja azt az elírást, ami a 2019. évi LXVI. törvény 119. §-ával került az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény 10. § (3) bekezdésébe. A 2019. évi LXVI. törvény vonatkozó indokolása alapján is egyértelműen megállapítható, hogy a tényleges jogalkotói szándék nem a biztosítékadás eseteinek ellentétes értelmű szabályozására, hanem pusztán arra irányult, hogy egyértelművé váljon, hogy átalakulás (egyesülés, szétválás) esetén a hitelezői felhívást minden esetben közzé kell tenni.

A 62. §-hoz

Figyelemmel a 4. pénzmosási irányelv 47. cikk (2) és (3) bekezdésének rendelkezéseire, szükséges meghatározni a tényleges tulajdonos fogalmát, mely definíciót a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 3. § 38. pont a) és b) alpontja tartalmazza. A Javaslat nem a bizalmi vagyonkezelési konstrukció esetén értelmezi a tényleges tulajdonos fogalmát, hanem meghatározza a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás, továbbá a nem természetes személyként, nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő tényleges tulajdonosát.

A 63. §-hoz

A Javaslat a Bvktv. 10. § (1) bekezdésének szövegcserés módosításával együttesen a 4. pénzmosási irányelvben meghatározott vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében előírja, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak be kell jelentenie a vezető állású személyek, a tagok, valamint a tényleges tulajdonosok adatait. A fenti adatok más közhiteles nyilvántartásból nem nyerhetőek ki, így a 4. pénzmosási irányelv 47. cikk (2) és (3) bekezdése szerinti feltételek vizsgálata érdekében szükséges az, hogy a hatóság az éves vizsgálat keretében adatigényléssel tudjon fordulni a bűnügyi nyilvántartó hatósághoz a fenti személyek büntetőjogi alkalmasságával kapcsolatos vizsgálat eredményes lefolytatása érdekében.

A 64. §-hoz

A pénzügyi közvetítőrendszer hatósági felügyeletét érintő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXCI. törvény értelmében az Ákr. 8. § (1) bekezdése eltérő szöveggel lépett hatályba, és kivett eljárásként szabályozza a Magyar Nemzeti Banknak a Bvktv.-ben meghatározott feladatköreivel összefüggő hatósági eljárásokat. Az Ákr. eltérő szövegű hatályba lépésével összefüggésben azonban nem történt meg a Bvktv. módosítása. A Javaslat az Ákr. szabályai helyett az MNB tv. egyes rendelkezéseinek alkalmazását írja elő a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás engedélyének kiadására irányuló eljárásokban.

A Javaslat ezen túlmenően rögzíti, hogy a hatósági eljárás keretében hozott döntések vonatkozásában a hatáskörgyakorlásra az MNB rendeletében meghatározott szerv vagy személy jogosult. A hatáskör gyakorlójának kijelöléséről, valamint átruházásáról a Bvktv. 47. § (2) bekezdésének új c) pontja értelmében az MNB elnöke rendeletben rendelkezhet.

A 65. §-hoz

A Javaslat rögzíti a 4. pénzmosási irányelv 47. cikk (3) bekezdésében szerepelő büntetőjogi alkalmassági feltételeket a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelők tekintetében, figyelemmel arra, hogy egyéb alkalmassági feltéteket a Bvktv. már meghatároz.

A 4. pénzmosási irányelv 47. cikk (2) bekezdése arról rendelkezik, hogy a tagállamok előírják a felügyeletet ellátó hatóságok számára annak biztosítását, hogy a pénzmosási törvény hatálya alá tartozó szolgáltatóknál irányító funkciót betöltő személyek, illetve az ilyen szervezetek tényleges tulajdonosai alkalmas és megfelelő személyek legyenek. A 47. cikk (3) bekezdése szerint a tagállamok biztosítják, hogy az illetékes hatóságok megtegyék a szükséges intézkedéseket annak megakadályozására, hogy a vonatkozó területeken jogerősen elítélt bűnelkövetők vagy elkövető társaik az érintett kötelezett szolgáltatókban vezetői feladatokat lássanak el, vagy azok tényleges tulajdonosai legyenek. A 4. pénzmosási irányelv 2. cikk (1) bekezdés 3. pontja alapján a szakmai tevékenységük gyakorlása keretében eljáró bizalmi vagyonkezelési konstrukciók az irányelv hatálya alá tartoznak. A Javaslatnak a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő esetén is megállapítja azokat az alkalmassági feltételeket, melyek garantálják a pénzmosás és a terrorizmus megelőzését, illetve megakadályozását szolgáló törekvések teljesülését. Ennek indoka az, hogy bár a pénzmosási irányelv valóban az üzletszerű vagyonkezelőkre vonatkozik, de a Pmt. kiterjeszti a személyi hatályát a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelőkre is, figyelemmel az Európa Tanács pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó szervezete, a Moneyval ajánlásában foglaltakra is.

Tekintettel arra, hogy az irányelvi kötelezettségeket a jövőre nézve kell teljesíteni, ezek a kötelezettségek az átmeneti rendelkezésekre figyelemmel is, kizárólag a módosítás hatálybalépését követően bejelentett jogviszonyok esetén állnak fenn. Hangsúlyozható továbbá, hogy az előírt alkalmassági feltételeket nem kell kiterjesztően értelmezni, vagyis amikor a Javaslat a Bvktv. 18/A. § (2) bekezdés c) pontjában a bizalmi vagyonkezelést végző gazdálkodó szervezet tagját említi, azon a cégjegyzékbe bejegyzett tagot kell érteni, vagyis a közvetlen, jogi értelemben vett tagot, cégtulajdonost. Nem következik az irányelvi rendelkezésekből, hogy a cégjegyzékbe bejegyzett tag mögötti tulajdonosi láncolat is a tagra vonatkozó vizsgálati körbe kerüljön bevonásra. Természetesen a tényleges tulajdonos meghatározása jellemzően tulajdonosi láncolat alapján állapítható meg, azonban magában a láncolatban lévő köztes vállalkozásokat a hivatalnak átvilágítania nem kell.

A Javaslat továbbra is előírja azt, hogy a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő által kötött bizalmi vagyonkezelési szerződést közokiratba, vagy ügyvéd, kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, melynek során a Pmt. 73. §-a szerint a közjegyző, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos elvégzi a Pmt. szerinti ügyfél-átvilágítási feladatokat, bejelentési kötelezettséget. A Javaslat továbbá előírja, hogy a közjegyző, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő tekintetében elvégzi a Javaslatban szereplő büntetőjogi alkalmassági feltételek vizsgálatát. A vizsgálat során a közjegyző, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos egyrészt kezeli a hatósági erkölcsi bizonyítványt, másrészt három évig meg is őrzi azt, annak érdekében, hogy igazolni tudja a vizsgálat elvégzését, valamint annak eredményét. A közjegyző, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos abban az esetben foglalhatja közokiratba, illetve ellenjegyezheti a szerződést, ha megbizonyosodott arról, hogy a bizalmi vagyonkezelő megfelel a feladat ellátásához szükséges közjogi feltételeknek.

Annak érdekében, hogy a hivatal egyértelműen meg tudjon bizonyosodni a bizalmi vagyonkezelői pozíció betöltéséhez előírt feltételek megvalósulásáról, a Javaslat előírja, hogy a közokiratnak, vagy az ellenjegyzett magánokiratnak egyértelműen tartalmaznia kell a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető állású személyét, természetes személy tagját, valamint tényleges tulajdonosát. A vizsgálat elvégzését az eljáró közjegyző, ügyvéd, kamarai jogtanácsos tehát az okiratba foglalással, illetve az ellenjegyzéssel tanúsítja.

A 66. §-hoz

A Javaslat a 4. pénzmosási irányelv 47. cikk (3) bekezdésében foglalt előírások megfelelő teljesítése érdekében kiegészíti a Bvktv. IV. Fejezet szerinti bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartása által nyilvántartandó adatok körét. Figyelemmel arra, hogy a fenti adatok közhiteles nyilvántartásból teljeskörűen nem érhetőek el, a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelőnek kell - ha nem természetes személy - bejelentenie a hatóság számára vezető állású személyének, tagjának, valamint tényleges tulajdonosának természetes személyazonosító adatait.

A Javaslat kiegészíti a csatolandó okiratok körét is. Ha a bizalmi vagyonkezelés során a bizalmi vagyonkezelő személyében változás áll be, speciális rendelkezések irányadóak, hiszen a régi bizalmi vagyonkezelőnek el kell számolnia a kezelt vagyonnal, ezen felül megváltozik a kezelt vagyon tulajdonjoga is. A bizalmi vagyonkezelő személyében bekövetkezett jogutódlás esetére a Javaslat rögzíti, hogy az új bizalmi vagyonkezelőnek szükséges csatolnia a vagyonrendelő nyilatkozatát arra, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződés kizárólag a bizalmi vagyonkezelő személyében változott, az egyéb körülmények (pl. kezelt vagyon köre) változatlanul fennállnak.

A 67. §-hoz

A Javaslat a 4. pénzmosási irányelv rendelkezéseire figyelemmel kiegészíti az adatkezelés célját az általános adatvédelmi rendelet előírásainak megfelelően. Kiegészítésre kerül a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartása a Bvktv. 20. § (3) bekezdésének módosításával összhangban. Ha a bizalmi vagyonkezelő személyében változás következik be, a Javaslat értelmében a nyilvántartás tartalmazza a korábbi bizalmi vagyonkezelőt, valamint annak tényét, hogy a felek személyében változás következett be. A Javaslat ezen felül rögzíti, hogy a nyilvántartásba történő bejegyzés, valamint az abból történő törlés tényéről a hivatal értesíti az állami adóhatóságot, figyelemmel arra, hogy az állami adóhatóság által vezetett nyilvántartásban biztosítsa az adatok naprakészségét.

A 68. §-hoz

A Javaslat pontosítja a hatályos szabályozást, amikor előírja, hogy a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelőnek nemcsak a nyilvántartásban szereplő adatok változását kell bejelentenie a hivatal számára, hanem azt is, ha a nyilvántartásba vétel feltételeként szereplő tények, körülmények megváltoztak, melynek következtében a nyilvántartásba vétel feltételei a továbbiakban már nem állnak fenn. A Javaslat pontosítja ennek megfelelően a hivatal intézkedési körét is.

A 69. §-hoz

A Javaslat a Bvktv. 18. § módosításához hasonlóan meghatározza az Ákr. helyett az MNB tv. egyes rendelkezéseinek alkalmazását a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyok nyilvántartásával összefüggő hatósági feladatok körében.

A 70. §-hoz

A Javaslat a hivatal hatáskörébe tartozó eljárásokkal összefüggő tevékenység-ellenőrzési szabályok körében rögzíti az eljárási szabályokat, az MNB tv. meghatározott szakaszára történő hivatkozással.

A 71. §-hoz

Figyelemmel arra, hogy a 4. pénzmosási irányelv 47. cikk (3) bekezdése kifejezetten előírja a tagállamok számára annak biztosítását, hogy az illetékes hatóságok megtegyék a szükséges intézkedéseket annak megakadályozására, hogy a vonatkozó területeken jogerősen elítélt bűnelkövetők vagy elkövető társaik az érintett kötelezett szolgáltatókban vezetői feladatokat lássanak el, vagy azok tényleges tulajdonosai legyenek, a fenti feltételek folyamatos vizsgálata indokolt. A bizalmi vagyonkezelő vállalkozások esetén a Bvktv. 32. §-a előírja a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás számára, hogy évente nyilatkozzon arról, hogy az engedély kiadásának feltételei fennállnak-e. Ennek keretében a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás vagy az éves felülvizsgálat keretében benyújtja vezető állású személyére, tagjára, tényleges tulajdonosára, munkavállalójára vonatkozóan a hatósági erkölcsi bizonyítványt, vagy ennek hiányában a hivatal a bűnügyi nyilvántartási rendszerből történő adatigényléssel győződik meg arról, hogy az engedély kiadásának feltételei a továbbiakban is fennállnak-e.

A 72. §-hoz

A Bvktv. 18/A. §-a értelmében a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő által kötött bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötésekor a közjegyző, az ügyvéd vagy a kamarai jogtanácsos elvégzi a büntetőjogi alkalmassági feltételek vizsgálatát, azaz a szerződés megkötését megelőzően a bizalmi vagyonkezelőre vonatkozóan a büntetőjogi alkalmassági feltételek vizsgálata megtörténik.

A Javaslat értelmében a jövőre nézve is szükséges biztosítani a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő esetén a 4. pénzmosási irányelv előírásainak való megfelelés érdekében a büntetőjogi alkalmassági feltételek teljesülésének ellenőrzését. Figyelemmel az átmeneti rendelkezésre is, a fenti ellenőrzési kötelezettség kizárólag a Javaslat hatálybalépését követően bejelentett jogviszonyok esetén áll fenn.

Ha a bűnügyi nyilvántartó hatóság adattovábbítása alapján a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás esetén kizáró ok merül fel, a hivatal a Bvktv. 12. § (1) bekezdés a) pontja alapján visszavonja a bizalmi vagyonkezelő vállalkozás engedélyét. Ebben az esetben a Ptk. idevágó szabályai alkalmazandóak. Hangsúlyozni kell, hogy a törvény tételesen nem mondja ki, hogy a kizáró ok megállapításával a bizalmi vagyonkezelői megbízatás megszűnne, azzal, hogy a bizalmi vagyonkezelő nyilvánvalóan - a közjogi előírások okán - nem tudja ellátni tevékenységét. A vagyonrendelőnek azonban lehetősége van arra, hogy visszahívja a kizáró okkal érintett bizalmi vagyonkezelőt, és ezzel egyidejűleg jelöljön ki egy másik bizalmi vagyonkezelőt. Ha a bizalmi vagyonkezelő nem természetes személy, arra is lehetőség nyílik, hogy ő maga szüntesse meg a tagjával, tényleges tulajdonosával vagy vezető állású személyével szemben fennálló összeférhetetlenséget.

Ha a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő esetén merül fel büntetőjogi kizáró ok, úgy a hivatal törli a bizalmi vagyonkezelési szerződésre vonatkozó adatokat a nyilvántartásából. A hivatal ezen döntéséről értesíti a vagyonrendelőt is, vagy ha nincs vagyonrendelő, a Ptk. 6:325. § (4) bekezdése szerinti személyt. Az értesítésre azért kerül sor, hogy a hivatal tájékoztatást adhasson arról, hogy kizáró ok merült fel a bizalmi vagyonkezelővel szemben, mely alapján a vagyonrendelő visszahívhatja a kizáró okkal érintett bizalmi vagyonkezelőt, egy másik bizalmi vagyonkezelő egyidejű kijelölése mellett. A Javaslat a vagyonrendelőnek - a hivatal felhívásának kézhezvételétől számított - 90 napot biztosít arra, hogy a kizáró okkal érintett bizalmi vagyonkezelő helyett másik bizalmi vagyonkezelőt jelöljön ki, valamint az új bizalmi vagyonkezelő a jogviszonyt a hivatalnak bejelentse. A Ptk. 6:325. § (1) bekezdése szerint ugyanis a vagyonrendelőnek joga van arra, hogy a bizalmi vagyonkezelőt visszahívja, és egyúttal gondoskodjon másik bizalmi vagyonkezelő kijelöléséről. Amennyiben ugyanis a bizalmi vagyonkezelő nem felel meg a Bvktv. 18/A. §-ában foglalt feltételeknek, úgy tisztségét nem tudja betölteni.

Ki kell emelni, hogy a hivatalnak nem kell a szerződés érvényességével kapcsolatosan semmilyen vizsgálatot elvégeznie, a Javaslat kizárólag azt írja elő a hivatal számára, hogy a bizalmi vagyonkezelő "közjogi alkalmatlansága" esetén erről a tényről értesítse a bizalmi vagyonkezelőt, a vagyonrendelőt vagy ennek hiányában a kedvezményezettet, akinek a szükséges intézkedéseket, az összeférhetetlenség megszüntetését, vagy másik bizalmi vagyonkezelő kijelölését meg kell tennie.

Ha a hivatal határozatának kézhezvételtől számított 90 napon belül a bizalmi vagyonkezelő nem szünteti meg az összeférhetetlenséget, a vagyonrendelő nem hívja vissza a kizárással érintett bizalmi vagyonkezelőt, valamint ezzel egyidejűleg nem jelöl ki újat, illetve a kedvezményezett sem kezdeményezi a bírósági eljárás megindítását, úgy a hivatal felhívását követően a Javaslatban rögzített időpontban a bizalmi vagyonkezelői jogviszony nyilvántartásból való törléséről a hivatal értesíti az állami adóhatóságot.

A bizalmi vagyonkezelési megbízatás a Bvktv. 36. § (5) bekezdése szerinti megszűnése sem jelenti még a bizalmi vagyonkezelési jogviszony megszűnését. A Javaslat egy önálló megszüntetési okot szabályoz, mivel előírja, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződés megszűnik akkor, amikor a hivatal arról értesíti az állami adóhatóságot, hogy törölte a bizalmi vagyonkezelési jogviszonyt a nyilvántartásából. Ennek indoka az, hogy a kezelt vagyon adójogi jogalanyisággal bír, tehát a bizalmi vagyonkezelő adószám hiányában nem tudja a kezelt vagyonnal összefüggő adójogi kötelezettségeit teljesíteni. Ha tehát a felek nem tettek meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a szerződés fennmaradjon, úgy a Bvktv.-nek ki kell mondania a szerződés megszűnését.

A Javaslat a Ptk. 6:325. § (2) bekezdésének analógiájára lehetőséget biztosít arra, hogy a kedvezményezett a bíróságtól kérje a bizalmi vagyonkezelővel szemben fennálló kizáró ok miatt annak visszahívását és másik bizalmi vagyonkezelő kijelölését. A Ptk. 6:325. § (2) bekezdésében foglalt szabályhoz képest a bíróságnak nem a súlyos szerződésszegés fennállását kell vizsgálnia, hanem azt, hogy a bizalmi vagyonkezelővel szemben fennáll-e a Bvktv. 18/A. § (1) bekezdése vagy nem természetes személy esetén a 18. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kizáró ok, mely jelen esetben a bizalmi vagyonkezelő visszahívásának feltételét jelenti. A Javaslat szerint a perindítás tényét a kedvezményezettnek a hivatal felé igazolnia kell. Ennek legfőbb indoka az, hogy a hivatalnak tudnia kell, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződés módosítására sor kerül-e, ellenkező esetben további intézkedések megtétele indokolt.

Ha a kedvezményezett kezdeményezése alapján a bíróság másik bizalmi vagyonkezelőt jelöl ki, a Javaslat rendelkezik arról, hogy az új bizalmi vagyonkezelési szerződés bejelentésére vonatkozó szabályok szerint szükséges az új bizalmi vagyonkezelőt a nyilvántartásba bejelenteni.

A 73. §-hoz

A Javaslat a Bvktv. új 18. § (2) bekezdésében, 30. § (2) bekezdésében, valamint 31. § (1a) bekezdésében foglalt rendelkezéseivel összhangban felhatalmazást ad a Magyar Nemzeti Bank elnöke részére, hogy rendeletben határozza meg a bizalmi vagyonkezeléssel összefüggő hatósági feladatok esetén a hatáskörgyakorlásra vonatkozó rendelkezéseket.

A 74. §-hoz

Átmeneti rendelkezések. Figyelemmel arra, hogy a Javaslat a nyilvántartásban szereplő adatok körét kibővítette, a Javaslat rendelkezik arról, hogy a bizalmi vagyonkezelő vállalkozásnak a tényleges tulajdonosára vonatkozó adatokat a Javaslat hatálybalépését követő 90 napon belül kell a kell benyújtania a hivatalhoz.

A Javaslat ezen felül egyértelműsíti azt, hogy a büntetőjogi alkalmassági feltételeket a Javaslat hatálybalépését követően létrejött bizalmi vagyonkezelési szerződések esetén kell alkalmazni, továbbá abban az esetben, ha a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő a Javaslat hatályba lépését megelőzően kötött bizalmi vagyonkezelési szerződésben vállal a Javaslat hatályba lépését követően bizalmi vagyonkezelési feladatot.

A Javaslat meghatározza, hogy a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő esetén a Bvktv. 36. §-a szerinti éves bejelentési kötelezettség a Javaslat hatálybalépését követően a hivatalnak bejelentett jogviszonyok esetén kell alkalmazni, ideértve azt az esetet is, ha a Javaslat hatálybalépését követően a már fennálló szerződésben a nem üzletszerűen eljáró bizalmi vagyonkezelő személye változik.

A 75. §-hoz

A Bvktv.-hez kapcsolódó jogharmonizációs záradék.

A 76. §-hoz

A Bvktv.-hez kapcsolódó szövegcserés módosítások.

A 77. §-hoz

Az igazságügyi szakértők statisztikai adatszolgáltatásának átalakításával összefüggésben kerül módosításra az arra vonatkozó szabály, hogy a névjegyzékből való törlést követően mennyi ideig nem vehető fel újra az igazságügyi szakértő a névjegyzékbe. A naptári év első három negyedévében esedékes statisztikai adatszolgáltatás két éven belül három alkalommal történő elmulasztása miatt bekövetkező törlés esete az egy éves eltiltást eredményező törlési okok közé került tekintettel arra, hogy a statisztikai adatszolgáltatás rendszere a módosítás következtében átalakult, amelynek eredményeként a statisztikai adatszolgáltatás elmulasztásának két esetkörét - az eltiltás szempontjából - azonos súlyú törlési okként értékeli a jogalkotó. A kamarai tagság egyéb okból történő megszűnése miatti névjegyzékből való törléssel kapcsolatban az eltiltási idő törlésre kerül, mivel az a gyakorlatban a kamarai tagság megszüntetésének MISZK-nél történő kérését, valamint a szakértő kötelező szakmai kamarai tagságának megszűnését jelenti. E törlési okokhoz eltiltási jogkövetkezményt nem indokolt kapcsolni.

A 78. §-hoz

A gyakorlati visszajelzésekre tekintettel kerül bevezetésre, hogy bizonyos névjegyzékből való törlési okok esetén, ha az igazságügyi szakértő törlését követően újból a névjegyzékbe vételét kéri, nem kell igazolnia a kötelező szakértőjelölti jelölti időt vagy szakértőjelöltként kötelező szakmai közreműködőként elvégzett ügyszámot.

A 79-81. §-hoz

Az igazságügyi szakértők munkájának értékelésére szolgáló minőségbiztosítási rendszer felülvizsgálatával kapcsolatos módosítások. A módosítás következtében nem kerül sor minden igazságügyi szakértő meghatározott ciklusonként történő minősítésére, ugyanakkor a minőségbiztosítási eljárás lefolytatására továbbra is fennáll a lehetőség, ha azt az igazságügyi szakértő maga kéri a törvény rendelkezéseinek megfelelően, illetve ha az a névjegyzéket vezető hatóság, az Igazságügyi Minisztérium megítélése alapján (az igazságügyi szakértőre érkezett panasz miatt) indokolt. Így a minőségbiztosítási eljárás mind a szakmailag kifogástalanul eljáró igazságügyi szakértők versenyelőnyt biztosító minősítése megszerzésének, mind a nem megfelelően eljáró szakértőkkel szembeni fellépés lehetőségének eszköze.

A 82. §-hoz

A módosítással bevezetett elektronikus választási rendszerrel összefüggésben indokolt az igazságügyi szakértők számára előírni, hogy rendelkezzenek olyan hivatalos elérhetőséggel, amelyen a MISZK részükre küldött küldeményei tekintetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. § (4) bekezdésében foglalt előírások érvényesülése biztosítható.

A 83-86. §-hoz

Az egyszintű kamarai rendszer bevezetése mellett a hatályos Szaktv. a választásra országosan egy helyen megtartható személyes részvételt igénylő választást írt elő. Az ezzel kapcsolatban a MISZK-et és a kamarai tagokat is terhelő költségek csökkentése és a részvételi arány emelése érdekében a módosítás elektronikus választási rendszert vezet be, ezen felül elvégzi a választási eljárás törvényi szabályainak indokolt korrekcióját is. A rendszer egyszerűsítése érdekében egyfordulós, relatív többségi választás kerül bevezetésre. A küldöttek létszámát indokolt volt a kamarai tagok létszámához arányosítani és a felére csökkenteni, valamint esetükben a szakmai tagozatok általi delegálás jogintézményét megszüntetni. A tagozatok részvételi jogát az új szabályozás a jelölés során garantálja. A módosítás fenntartja a hatályos törvény azon előírását, amely alapján a már újraválasztott kamarai elnökök nem jelölhetőek, illetve nem választhatóak meg a Kamara küldöttgyűlésébe és az elnökségbe sem. A korábbi kétszintű kamarai rendszerben működő területi kamarai vezetők szintén nem jelölhetőek küldöttnek. Szavazategyenlőség esetére egységesen sorsolás kerül bevezetésre, az érintett jelöltek előzetes értesítésével. A kisebbségvédelem jegyében a szakmai tagozatok által támogatott küldöttek közül tagozatonként a legtöbb szavazatot kapott jelölt mindenképp küldötté válik, amely a kis taglétszámú tagozatok tagjainak megfelelő küldöttgyűlési képviselete érdekében szükséges. A küldöttek megválasztásának az alapvető anyagi jogi szabályai továbbra is a törvényben kerülnek rögzítésre, de a részletszabályok tekintetében fennmarad az alapszabályi rendezésre vonatkozó felhatalmazás. Az egyfordulós választás lebonyolítása érdekében a törvény maximálja az elnöki és elnökhelyettesi jelöltek lehetséges számát.

A 87. §-hoz

A MISZK tisztségviselőinek megbízatása vagy kinevezése az új tisztségviselők megválasztásának vagy kinevezésének napján szűnik meg. A működőképesség fenntartása, illetve a leköszönő tisztségviselők hatásgyakorlásának korlátozása érdekében kerül előírásra, hogy az új tisztségviselők megbízatásának miniszteri jóváhagyásáig, illetve a megbízatás megszűnését eredményező egyéb ok bekövetkeztéig a korábbi tisztségviselők ügyvezetőként tovább működjenek a törvényben meghatározott keretek között.

A 88. §-hoz

A minőségbiztosítási rendszer változásával összefüggésben szükségessé váló módosítás. Amennyiben az igazságügyi szakértő értékelése során fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja merül fel, a szakmai értékelő tanács elnöke köteles a MISZK elnökségét erről értesíteni. A Szaktv. 104. § (1) bekezdés a) pontja alapján az elnökség kezdeményezheti a fegyelmi eljárást. Szükséges rögzíteni, hogy ebben az esetben - a folyamatban lévő bírósági vagy más hatósági eljáráshoz hasonlóan - a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárást annak megindításával egyidejűleg határozattal felfüggeszti a minőségbiztosítási bizottság határozatának jogerőre emelkedéséig.

A 89. §-hoz

Átmeneti rendelkezés arra vonatkozóan, hogy az igazságügyi szakértők statisztikai adatszolgáltatásának megváltozott módjára tekintettel az ahhoz kapcsolódó - a Szaktv. 13. § (1) és (2) bekezdésének rendelkezéseit érintő - módosításokat kizárólag a módosítás hatályba lépését követően fennálló statisztikai adatszolgáltatási kötelezettséggel összefüggésben indult eljárásokban kell alkalmazni. Átmeneti rendelkezés teszi egyértelművé továbbá, hogy az új elektronikus választás szabályrendszerét a bevezetését követő választási eljárásokban kell alkalmazni. Átmeneti rendelkezés határozza meg, hogy az elektronikus ügyintézés általános szabályairól szóló törvény szerinti hivatalos elérhetőség ügyintézési rendelkezések nyilvántartásába történő bejelentésére 2020. április 1-jéig köteles a 2019. december 31-én a nyilvántartásban szereplő igazságügyi szakértő.

A 90-92. §-hoz

A gyakorlati visszajelzések alapján és a törvény belső koherenciája miatt szükségessé váló szövegcserés módosítások és hatályon kívül helyező rendelkezések.

A 93. §-hoz

Az Ütv. módosítása azért vált szükségessé, mert a Kit. 331. §-a 2019. január 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvényt. A Kit. értelmében az állami tisztviselők jogállása kormányzati szolgálati jogviszonyra változott, ezért az Ütv.-ben hatályon kívül kell helyezni az állami szolgálati jogviszonyt tartalmazó szövegrészeket.

A 94. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezés.

A 95. §-hoz

Jogharmonizációs záradék.