32003R0782[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 782/2003/EK rendelete (2003. április 14.) a szerves ónvegyületek hajókon történő használatának tilalmáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 782/2003/EK RENDELETE

(2003. április 14.)

a szerves ónvegyületek hajókon történő használatának tilalmáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 80. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel a Bizottság javaslatára ( 1 ),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére ( 2 ),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően ( 3 ),

(1)

A Közösségnek komoly aggodalmat okoz a hajókon a lerakódásgátló rendszerekben használt szerves ónvegyületek, különösen a tributiltin-(TBT-)bevonatok környezetkárosító hatása.

(2)

A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) égisze alatt, a Közösség tagállamainak részvételével rendezett diplomáciai konferencia (AFS-konferencia) 2001. október 5-én elfogadta a hajókon alkalmazott káros lerakódásgátló rendszerek tilalmáról, illetve korlátozásáról szóló nemzetközi egyezményt (AFS-egyezmény).

(3)

Az AFS-egyezmény egy keretegyezmény, amely pontosan meghatározott eljárások keretében, illetve a környezetről és a fejlődésről szóló riói nyilatkozatban megfogalmazott elővigyázatossági alapelv teljes körű figyelembevételével lehetővé teszi a hajókon alkalmazott veszélyes lerakódásgátló rendszerek betiltását.

(4)

Az AFS-egyezmény a jelenlegi szakaszban csak a szerves ónvegyületek hajókon történő alkalmazását tiltja.

(5)

Az AFS-egyezmény konkrét alkalmazási határidőket tartalmaz: 2003. január 1-jétől tilos a szerves ónvegyületek hajókon történő alkalmazása, 2008. január 1-ig el kell távolítani a hajókról a szerves ónvegyületeket.

(6)

Az AFS-egyezmény csak 12 hónappal azután lép hatályba, hogy a világon nyilvántartott összes tonnatartalom legalább 25 %-át képviselő legalább 25 ország megerősítette azt.

(7)

A tagállamoknak a lehető legrövidebb időn belül meg kell erősíteniük az AFS-egyezményt.

(8)

A tagállamokat a lehető legkedvezőbb helyzetbe kell hozni ahhoz, hogy a lehető legrövidebb időn belül megerősíthessék az AFS-egyezményt. Meg kell szüntetni minden olyan akadályt, amely a megerősítés útjában áll.

(9)

Tudatában annak, hogy a 2003. január 1-jéig hátralévő idő esetleg nem elegendő ahhoz, hogy az AFS-egyezmény hatályba lépjen a kitűzött napon, valamint attól az óhajtól vezérelve, hogy 2003. január 1-jétől valóban ne alkalmazzanak több szerves ónvegyületet a hajókon, az AFS-konferencia 1. számú állásfoglalásában azt kérte, hogy az IMO tagállamai tegyenek meg mindent az AFS-egyezmény sürgősséggel történő végrehajtására való felkészülésért, és fölszólította az érintett iparágakat, hogy addig az időpontig szüntessék be a szerves ónvegyületek forgalmazását, értékesítését és alkalmazását.

(10)

Az AFS-konferencia közvetlen folyományaként a Bizottság elfogadta az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásaira vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 76/769/EGK tanácsi irányelv I. mellékletének a műszaki fejlődéshez kilencedik alkalommal történő hozzáigazításáról (szerves ónvegyületek) ( 4 ) szóló, 2002. július 9-i 2002/62/EK irányelvet annak érdekében, hogy 2003. január 1-jétől betiltsák a szerves ónvegyületeknek hajók lerakódásgátló rendszerei számára való forgalmazását, illetve azok tekintetében történő alkalmazását minden hajón, függetlenül a hajó hosszától.

(11)

Az AFS-konferencia 1. sz. állásfoglalásának figyelembevételével további lépések szükségesek a szerves ónvegyületekre vonatkozó intézkedések végrehajtásához abból a célból, hogy az AFS-egyezményben meghatározott határidőkig megvalósuljon a TBT-bevonatoknak a Közösségben és a környező tengereken használt hajókon való alkalmazásának általános tilalma.

(12)

Ahhoz, hogy az egész Közösségben egy időben és egységes módon lehessen közvetlenül és rövid időn belül pontosan meghatározott követelményeket előírni a hajótulajdonosok és a tagállamok számára, a legmegfelelőbb jogi eszköz a rendelet. E rendelet, amelynek egyetlen célja a szerves ónvegyületek betiltása, nem kerülhet átfedésbe az AFS-egyezménnyel.

(13)

E rendelet nem befolyásolhatja az egyes veszélyes anyagok és készítmények (szerves ónvegyületek) forgalmazása és felhasználása tekintetében a 76/769/EGK irányelvben ( 5 ) megállapított korlátozásokat.

(14)

Közösségi szinten nem engedhető meg semmiféle bizonytalanság az aktív TBT-bevonatok teljes betiltásával kapcsolatban; a világ hajózási iparában, amelynek ütemeznie kell a hajók karbantartását, időben és világosan tudatosítani kell, hogy 2008. január 1-jétől a hajótesten aktív TBT-bevonattal ellátott hajókat nem engedik be a Közösség kikötőibe.

(15)

Harmadik országok, különösen, ha nem részesülnek a nemzetek fölötti szabályozás hasznából, jogtechnikai nehézségekbe ütközhetnek, ha nemzeti joguk által az e rendelet szerinti tilalom hatálybalépésétől érvényesíteni kívánják a TBT-bevonatoknak a hajóikon történő alkalmazására vonatkozó tilalmat. Az e rendeletben előírt, a TBT-bevonatok alkalmazására vonatkozó tilalmat ezért fel kell függeszteni a harmadik országok lobogója alatt hajózó hajók tekintetében egy átmeneti időszakra, amely 2003. július 1-jén kezdődik és az AFS-egyezmény hatálybalépéséig tart.

(16)

Azon lobogó szerinti államoknak, amelyek betiltották a TBT-bevonatoknak a hajóikon történő alkalmazását, gazdasági érdeke fűződik az AFS-egyezmény lehető legrövidebb időn belül történő hatálybalépéséhez, azért hogy az egész világon azonos versenyfeltételek alakuljanak ki. E rendeletnek, amely a tagállamok lobogója alatt hajózó összes hajó számára a lehető legrövidebb időn belül megtiltja a TBT-bevonatok használatát, ösztönzést kell nyújtani a lobogó szerinti államok számára az AFS-egyezmény megerősítéséhez.

(17)

Az e rendeletben használt fogalommeghatározásoknak és előírt követelményeknek a lehető legnagyobb mértékben az AFS-egyezményen kell alapulniuk.

(18)

Annak érdekében, hogy e rendelet alkalmazása a tengeri platformokra is kiterjedjen, a rendelet hatálya alá kell vonni a tagállamok joghatósága alatt üzemelő hajókat is. A rendelet nem vonatkozik hadihajókra és más állami tulajdonú hajókra, mivel ezekről megfelelően rendelkezik az AFS-egyezmény.

(19)

Az aktív TBT-bevonatok 2003. július 1-jétől való betiltása minden olyan hajón, amely jogosult valamely tagállam lobogója alatt hajózni, és amelynek lerakódásgátló rendszerét ezen időpont után alakítják ki, változtatják meg vagy cserélik ki, ösztönzést jelent a hajózási ipar számára, hogy megvalósítsa az AFS-konferencia 1. számú állásfoglalását.

(20)

Célszerű ugyanazt a szemlézési és bizonyítványkiállítási rendszert bevezetni, amit az AFS-egyezmény is előír. E rendelet értelmében a hajóút természetétől függetlenül szemlézni kell minden 400 bruttó regisztertonnás vagy annál nagyobb hajót, míg a 24 méteres vagy annál hosszabb, de 400 bruttó regisztertonnánál kisebb hajóknál elegendő, ha a fedélzeten tartanak egy nyilatkozatot, arról hogy e rendeletnek vagy az AFS-egyezmény előírásainak megfelelnek. A Közösségnek joga van arra, hogy a későbbiekben szükség esetén harmonizált rendszert vezessen be e hajók szemlézésre.

(21)

A 24 méternél rövidebb hajók számára, amelyek többnyire kedvtelési célú hajók vagy halászhajók, nem szükséges külön szemlézési vagy nyilatkozati rendszert előírni, mivel ezekről megfelelően rendelkezik a 76/769/EGK irányelv.

(22)

Az e rendelettel összhangban kiadott bizonyítványokat és dokumentumokat, valamint az AFS-egyezmény felei által kiadott AFS-bizonyítványokat és AFS-nyilatkozatokat el kell ismerni.

(23)

Ha az AFS-egyezmény nem lép hatályba 2007. január 1-jéig, a Bizottságnak engedélyezni kell, hogy egyrészt megfelelő intézkedéseket fogadjon el annak biztosítására, hogy a harmadik országok lobogója alatt hajózó hajók igazolhassák e rendelet betartását, másrészt olyan intézkedéseket fogadjon el, amelyek által ellenőrizheti az itt előírt rendelkezések végrehajtását.

(24)

A TBT-bevonatok hajókon való használatára vonatkozó tilalom betartását és az AFS-egyezmény előírásainak végrehajtását azzal a rendszerrel lehet a legjobban ellenőrizni, amelyet a Közösség kikötőiben és a tagállamok felségvizein történő hajózás tekintetében a hajózás biztonságára, a környezetszennyezés megelőzésére és a fedélzeti élet- és munkakörülményekre vonatkozó nemzetközi előírások végrehajtásáról (kikötő szerinti illetékes állam hatósága által végzett ellenőrzés) ( 6 ) szóló, 1995. június 19-i 95/21/EK tanácsi irányelv állapít meg, ezen irányelvet a megfelelő időben módosítani kell. Tekintettel az említett irányelv hatályára, az átmeneti időszak alatt ezzel egyenértékű rendelkezéseket kell alkalmazni a tagállamok lobogója alatt hajózó hajókra is.

(25)

Az e rendelet végrehajtásához szükséges intézkedéseket a Bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök gyakorlására vonatkozó eljárások megállapításáról szóló, 1999. június 28-i 1999/468/EK tanácsi határozattal ( 7 ) összhangban kell elfogadni.

(26)

Abból a célból, hogy értékeljék e rendelet célkitűzéseinek megvalósítását, a Bizottság jelentést küld az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, és szükség esetén javaslatot tesz e rendelet megfelelő módosítására.

(27)

E rendeletnek a hatálybalépését követően a lehető legrövidebb időn belül biztosítania kell a szerves ónvegyületek hajókon való alkalmazásának hatékony tilalmát,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Cél

E rendelet célja a tagállamok lobogója vagy joghatósága alatt hajózó, illetve a bármilyen lobogó alatt hajózó, de a tagállamok kikötőibe tartó vagy onnan távozó hajókon alkalmazott, a lerakódásgátló rendszerekben aktív biocidként ható szerves ónvegyületek a tengeri környezetre és az emberi egészségre gyakorolt káros hatásainak mérséklése vagy megszüntetése.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "lerakódásgátló rendszer": hajókon használt olyan bevonat, festék, felületi kezelés, felület vagy eszköz, amely a nemkívánatos organizmusok megtapadását csökkenti vagy gátolja;

2. "bruttó űrtartalom": a hajók köbözéséről szóló, 1969. évi nemzetközi egyezmény I. mellékletében, vagy bármely utódegyezményben meghatározott köbözési szabályok szerint számított bruttó űrtartalom;

3. "hossz": az 1988. évi jegyzőkönyvvel módosított, a merülésvonalakról szóló, 1966. évi nemzetközi egyezmény, vagy bármely utódegyezmény szerint meghatározott hossz;

4. "hajó": tengeri környezetben üzemelő bármely vízi eszköz, beleértve a szárnyashajókat, a légpárnás hajókat, a tengeralattjárókat, a vízen úszó járműveket, a rögzített vagy úszó platformokat, az úszó tárolóegységeket (FSU) és az úszó terméktároló és -letöltő egységeket (FPSO) is;

5. "AFS-egyezmény": a hajókon alkalmazott káros lerakódásgátló rendszerek korlátozásáról és tilalmáról szóló, 2001. október 5-én elfogadott nemzetközi egyezmény, függetlenül annak hatálybalépésétől;

6. "elismert szervezet": a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek, valamint a tengerhajózási igazgatás vonatkozó tevékenységeinek közös szabályairól és szabványairól szóló, 1994. november 22-i 94/57/EK tanácsi irányelv rendelkezései értelmében elismert testület;

7. "AFS-bizonyítvány": hajó számára az AFS-egyezmény 4. függelékének rendelkezései szerint kiállított bizonyítvány, vagy - az átmeneti időszak alatt - olyan bizonyítvány, amelyet az e rendelet II. mellékletében megállapított forma szerint adtak ki abban az esetben, amikor a kiállító szerv valamely tagállam hatósága vagy a nevében eljáró elismert szervezet;

8. "AFS-nyilatkozat": az AFS-egyezmény 4. függelékének rendelkezései szerint kiállított nyilatkozat, vagy - az átmeneti időszak alatt - olyan nyilatkozat, amelyet a tulajdonos vagy a tulajdonos meghatalmazott képviselője írt alá, és amelyet az e rendelet III. mellékletében megállapított forma szerint állítottak ki;

9. "AFS megfelelési tanúsítvány": az AFS-egyezmény 1. függelékének való megfelelést rögzítő dokumentum, amelyet az adott tagállam hatósága nevében állít ki valamely elismert szervezet;

10. "átmeneti időszak": a 2003. július 1-jétől az AFS-egyezmény hatálybalépésének napjáig tartó időszak.

3. cikk

Hatály

(1) E rendelet az alábbiakra vonatkozik:

a) a tagállamok lobogója alatt hajózó hajók,

b) a nem a tagállamok lobogója alatt, de valamely tagállam joghatósága alatt hajózó hajók, és

c) az a) és a b) pont alá nem tartozó olyan hajók, amelyek valamely tagállam kikötőjében vagy tengeri platformjánál kötnek ki.

(2) E rendelet nem vonatkozik a hadihajókra, a haditengerészeti kisegítő hajókra és a tagállamok tulajdonában lévő vagy általuk üzemeltetett egyéb hajókra, amelyeket jelenleg állami, nem kereskedelmi szolgálatban használnak.

4. cikk

A biocidként ható szerves ónvegyületek alkalmazásának tilalma

2003. július 1-jétől tilos a biocidként ható szerves ónvegyületek alkalmazása vagy újbóli alkalmazása a hajók lerakódásgátló rendszereiben.

Az átmeneti időszak alatt azonban e rendelkezés csak a 3. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett hajókra vonatkozik.

5. cikk

A biocidként ható szerves ónvegyületek alkalmazásának tilalma

(1) 2003. július 1-jétől a tagállamok lobogója alatt hajózni jogosult olyan hajók, amelyek lerakódásgátló rendszerét ezen időpont után alakították ki, változtatták meg vagy cserélték ki, a hajótesten, a külső részeik és felületeik lerakódásgátló rendszereiben nem hordozhatnak biocidként ható szerves ónvegyületeket, kivéve, ha ellátták azokat olyan bevonattal, amely gátat képez az ilyen vegyületek fölött, és megakadályozza, hogy e vegyületek a védőbevonat alatt húzódó nem megfelelő lerakódásgátló rendszerből a vízbe szivárogjanak.

(2) 2008. január 1-jétől a 3. cikk (1) bekezdésében említett hajók nem hordozhatnak biocidként ható szerves ónvegyületeket a hajótesten, a külső részeik és felületeik lerakódásgátló rendszereiben, vagy rendelkezniük kell olyan bevonattal, amely gátat képez az ilyen vegyületek fölött, és megakadályozza, hogy az alatta húzódó nem megfelelő lerakódásgátló rendszerből az említett vegyületek a vízbe szivárogjanak.

(3) Az (1) és (2) bekezdés nem vonatkozik a 2003. július 1-je előtt épített olyan rögzített és úszó platformokra, FSU-kra és FPSO-kra, amelyek e napon vagy e napot követően még nem voltak szárazdokkban.

6. cikk

Szemle és bizonyítványok

(1) A tagállamok lobogója alatt hajózó hajók szemléivel és bizonyítványaival kapcsolatban a következőket kell alkalmazni:

a) A rögzített és úszó platformokat, az FSU-k és az FPSO-k kivételével, a 400 bruttó regisztertonnás és az azt meghaladó hajókat 2003. július 1-jétől az I. mellékletben megállapított követelmények szerint szemlézni és minősíteni kell, mielőtt a hajót először üzembe helyezik, vagy amikor megváltoztatják vagy kicserélik a lerakódásgátló rendszerét.

b) A rögzített és úszó platformoknak, az FSU-k és az FPSO-k kivételével, a 24 méteres és annál hosszabb, de 400 bruttó regisztertonnánál kisebb hajóknak AFS-nyilatkozatot kell tartaniuk a fedélzeten annak igazolására, hogy megfelelnek a 4. és az 5. cikk rendelkezéseinek.

Szükség esetén a Bizottság e hajók számára is megállapíthat harmonizált szemlézési és bizonyítványkiállítási rendszert. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedést a 9. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

c) A tagállamok az a) és b) pont hatálya alá nem tartozó hajók számára is megállapíthatnak olyan intézkedéseket, amelyek biztosítják az e rendeletnek való megfelelést.

(2) A bizonyítványok, nyilatkozatok és megfelelési tanúsítványok elismerésére a következők vonatkoznak:

a) 2003. július 1-jétől a tagállamok elismernek minden AFS-bizonyítványt;

b) az a) pontban említett napot követő egy évig a tagállamok elismernek minden AFS megfelelési tanúsítványt;

c) 2003. július 1-jétől a tagállamok elismernek minden AFS-nyilatkozatot.

E nyilatkozatokhoz csatolni kell a megfelelő dokumentációt (például a festék összetételét vagy az elvégzett munkálatokat igazoló számlát), vagy tartalmazniuk kell megfelelő bejegyzéseket.

(3) Ha az AFS-egyezmény nem lép hatályba 2007. január 1-jéig, a Bizottság intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy a harmadik országok lobogója alatt hajózó hajók igazolhassák az 5. cikknek való megfelelést. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 9. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

7. cikk

A kikötő szerinti illetékes állam hatósága által végzett ellenőrzés

Az átmeneti időszak alatt a tagállamok a 95/21/EK irányelvben megállapítottakkal egyenértékű ellenőrzési intézkedéseket alkalmaznak a tagállamok lobogója alatt hajózó legalább 400 bruttó regisztertonnás hajókra. A szemlék és a szabályszegések felderítése tekintetében a tagállamok az AFS-egyezmény 11. cikkében foglalt rendelkezéseket tekintik irányadónak.

Ha az AFS-egyezmény 2007. január 1-jéig nem lép hatályba, a Bizottság megállapítja az említett ellenőrzésekhez szükséges eljárásokat. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 9. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

8. cikk

A Bizottság a nemzetközi szintű, különösen a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet keretében (IMO) végbement fejlemények figyelembevétele érdekében, valamint e rendelet hatékonyságának a tapasztalatok figyelembevételével való növelése céljából módosíthatja az AFS-egyezményre, az AFS-bizonyítványra, az AFS-nyilatkozatra és az AFS megfelelési tanúsítványra és e rendelet mellékleteire, beleértve az AFS-egyezmény 11. cikkére vonatkozó IMO-iránymutatásokra történő hivatkozásokat. Az e rendelet nem alapvető fontosságú elemeinek módosítására irányuló ezen intézkedéseket a 9. cikk (2) bekezdésében említett, ellenőrzéssel történő szabályozási bizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

9. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a 2099/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 8 ) 3. cikke által létrehozott, a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság (COSS) segíti.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor az 1999/468/EK határozat 5a. cikkének (1)-(4) bekezdését és 7. cikkét kell alkalmazni, 8. cikkének rendelkezéseire is figyelemmel.

10. cikk

Értékelés

A Bizottság 2004. május 10-ig jelentést készít az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az AFS-egyezmény megerősítésének helyzetéről, és tájékoztatást nyújt arról, hogy milyen mértékben használnak még mindig biocidként ható szerves ónvegyületeket az olyan hajók lerakódásgátló rendszereiben, amelyek nem a tagállamok lobogója alatt, de a Közösség kikötőibe behajóznak, illetve onnan kihajóznak. E jelentés figyelembevételével - indokolt esetben - a Bizottság módosítási javaslatot tehet annak biztosítására, hogy a tagállamok joghatósága alá tartozó vizeken gyorsabban csökkenjen a nem a tagállamok lobogója alatt hajózó hajóktól származó káros lerakódásgátló-anyagok okozta szennyezés.

11. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

Valamely tagállam lobogója alatt hajózó hajók lerakódásgátló rendszereinek szemlézési és bizonyítványkiállítási követelményei

1. Szemle

1.1.

A 400 bruttó regisztertonnás, vagy annál nagyobb hajókat - a rögzített és úszó platformok, az FSU-k és az FPSO-k kivételével - 2003. július 1-jét követően alá kell vetni a következőknek:

a) első szemle, a hajó üzembe helyezésekor, vagy amikor először kerül szárazdokkba lerakódásgátló rendszer felvitele céljából; és

b) szemle, a lerakódásgátló rendszer kicserélésekor vagy megváltoztatatásakor. Az ilyen szemléket fel kell tüntetni a 2.1. pontban előírt bizonyítványon.

1.2.

A szemlét olyan módon kell lebonyolítani, hogy az biztosítsa, hogy a hajó lerakódásgátló rendszere megfelel e rendelet 4. és 5. cikkének.

1.3.

A szemlét a tagállam, valamely másik tagállam, vagy az AFS-egyezményt aláíró valamely fél hatósága által megfelelően meghatalmazott tisztviselő, illetve olyan ellenőr végzi, akit erre a célra ilyen hatóság, vagy a hatóság nevében eljáró elismert szervezet jelöl ki.

1.4.

Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a tagállamok az 1.1. pontban említett szemle tekintetében az AFS-egyezmény 4. függelékében megállapított előírások, illetve a Tengerikörnyezet-védelmi IMO-Bizottság (MEPC) által 2002. október 11-én elfogadott és a MEPC 102(48) határozathoz csatolt, a hajók lerakódásgátló rendszereinek szemléire és bizonyítványok kiállítására vonatkozó iránymutatások alapján járnak el.

2. Bizonyítvány

2.1.

Az 1.1. pont a) vagy b) alpontjában említett szemle elvégzését követően az olyan tagállam, amely még nem szerződő fél az AFS-egyezményben, a II. mellékletben meghatározott formának megfelelő bizonyítványt állít ki. Az AFS-egyezményben szerződő fél tagállamok AFS-bizonyítványt állítanak ki.

2.2.

A tagállamok e rendelet 4. és 5. cikke előírásainak való megfelelés igazolására elfogadhatják az AFS megfelelési tanúsítványt. Az ilyen AFS megfelelési tanúsítványt legkésőbb az 1.1. pontban említett időpont után egy évvel a 2.1. pontban említett bizonyítvány helyettesíti.

2.3.

A tagállamok előírják, hogy az 1.1. pontban említett hajók a 2.1. pont alapján kiállított bizonyítványt tartsanak a fedélzeten.

2.4.

A 2.1. pontban említett bizonyítvány vonatkozásában a tagállamok az AFS-egyezmény 4. függelékének előírásait követik.

II. MELLÉKLET

A lerakódásgátló rendszerek bizonyítványának és nyilvántartásának űrlapjai

III. MELLÉKLET

24 MÉTERES VAGY ANNÁL HOSSZABB, DE 400 BRUTTÓ REGISZTERTONNÁNÁL KISEBB HAJÓK NYILATKOZATA A LERAKÓDÁSGÁTLÓ RENDSZERRŐL

( 1 ) HL C 262. E, 2002.10.29., 492. o.

( 2 ) 2002. december 11-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

( 3 ) Az Európai Parlament 2002. november 20-i véleménye (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2003. március 17-i határozata.

( 4 ) HL L 183., 2002.7.12., 58. o.

( 5 ) HL L 262., 1976.9.27., 201. o. A legutóbb a 2003/3/EK bizottsági irányelvvel (HL L 4., 2003.1.9., 12. o.) módosított irányelv.

( 6 ) HL L157., 1995.7.7., 1. o. A legutóbb a 2002/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 324., 2002.11.29., 53. o.) módosított irányelv.

( 7 ) HL L 184., 1999.7.17., 23. o.

( 8 ) HL L 324., 2002.11.29., 1. o.