30/2011. (V. 27.) NFM utasítás

a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gazdálkodásával kapcsolatos folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzésről

A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium gazdálkodásával kapcsolatos folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzésről az alábbiak szerint rendelkezem:

I. FEJEZET

AZ UTASÍTÁS CÉLJA, HATÁLYA

1. § (1) Jelen utasítás a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) gazdálkodásával kapcsolatos vezetői ellenőrzési tevékenység hatékonyabb végzését segítő eljárások, módszerek alkalmazását segíti elő. Az utasítás hatálya kiterjed az állami vezetőkre, valamint a minisztérium - kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) szerinti - kormánytisztviselőire és az egyéb foglalkoztatási jogviszonyban lévő munkatársakra (a továbbiakban: munkatársak).

(2) A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelésére és tárgyilagos bizonyosság megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy a költségvetési szerv megvalósítsa a következő fő célokat:

a) a költségvetési szerv a működése és gazdálkodása során a tevékenységeket (műveleteket) szabályszerűen, valamint az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 91. § (1) bekezdésében meghatározott követelményekkel összhangban hajtsa végre;

b) teljesítse az elszámolási kötelezettségeket;

c) megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől (károktól) és a nem rendeltetésszerű használattól.

(3) A költségvetési szerv vezetője a költségvetési szerv működésének folyamatára és sajátosságaira tekintettel köteles kialakítani, működtetni és fejleszteni a szervezet belső kontrollrendszerét, ezen belül a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés (továbbiakban: FEUVE) rendszert, melynek elemei a kockázatkezelés rendszerének kialakítása, az ellenőrzési nyomvonal kialakítása és működtetése, valamint a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos eljárásrend kialakítása.

(4) Jelen utasítás hatálya alá tartozik a kockázatkezelés, valamint az ellenőrzési nyomvonal kialakításnak és alkalmazásának minisztériumi szintű feladatai. A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjéről külön NFM utasítás rendelkezik.

II. FEJEZET

A FOLYAMATBA ÉPÍTETT, ELŐZETES, UTÓLAGOS ÉS VEZETŐI ELLENŐRZÉS CÉLJA ÉS HATÁLYA

2. § (1) A belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője a felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók figyelembevételével. Olyan szabályzatokat kell kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályozott, szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását.

(2) A belső kontrollrendszernek biztosítania kell, hogy:

a) a minisztérium valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályozottsággal, szabályszerűséggel, és az Áht. 91. § (1) bekezdésében meghatározott követelményekkel (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség);

b) az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra;

c) megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a minisztérium működésével kapcsolatosan;

d) a belső kontrollrendszer harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok végrehajtásra kerüljenek, a módszertani útmutatók figyelembevételével.

(3) A minisztériumnak a belső kontrollrendszere keretében, a kontrolltevékenység részeként biztosítania kell a FEUVE-t, amely magában foglalja:

a) a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését (ideértve a költségvetési tervezés, a kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a támogatásokkal való elszámolás, a szabálytalanság miatti visszafizetések dokumentumait is);

b) a pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottságát;

c) a költségvetési gazdálkodás során az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályozottsági és szabályszerűségi szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését;

d) a gazdasági események elszámolásának (a hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvvezetés és beszámolás) kontrollját.

Az a), c) és d) pontokban felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönítését biztosítani kell.

III. FEJEZET

A KOCKÁZATKEZELÉS RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA

Jogszabályi háttér, fogalom, célmeghatározás

3. § (1) A minisztérium kockázatkezeléssel kapcsolatos feladatai a következők szerint foglalhatók össze:

a) A minisztérium vezetője köteles a kockázati tényezők figyelembevételével kockázatelemzést végezni és kockázatkezelési rendszert működtetni.

b) A kockázatelemzés során fel kell mérni és meg kell állapítani a minisztérium tevékenységében, gazdálkodásában rejlő kockázatokat.

c) A kockázatkezelés rendjének kialakítása során meg kell határozni azon intézkedéseket és megtételük módját, melyek csökkentik, illetve megszüntetik a kockázatokat.

(2) A minisztérium működésében rejlő kockázatos területek kiválasztását az államháztartásért felelős miniszter által kiadott módszertani útmutató segíti.

(3) A kockázat a minisztérium gazdálkodása tekintetében mindazon elemek és események bekövetkeztének a valószínűsége, amelyek hátrányosan érintik működését, célkitűzéseit. A kockázatelemzés olyan objektív módszer az ellenőrizendő területek kiválasztására, amely meghatározza a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszerekben rejlő kockázatokat.

(4) A vezetés feladata, hogy képes legyen válaszolni a szervezet azokra a kockázatokra, amelyek lényegi befolyással lehetnek a működésére és elősegítse az eredeti célok elérését, ezzel együtt minimálisra csökkentse az ezeket veszélyeztető külső és belső tényezők bekövetkezésének esélyét, lehetséges hatását. Ezt a vezetés és a szervezet kockázatkezeléssel érheti el.

A minisztérium működését befolyásoló lehetséges kockázatok típusai

4. § (1) Lehetséges külső kockázatok:

a) infrastrukturális: az infrastruktúra (a működéshez szükséges tárgyi feltételek) elégtelensége vagy hibája akadályozhatja a normális működést.

b) gazdasági: banki árfolyamváltozások, kamatlábváltozások, infláció negatív hatással lehetnek az előirányzott tervek megvalósulására.

c) jogi és szabályozási: a hazai és uniós jogszabályok változásai korlátozhatják a feladatok végrehajtását és nem várt megkötéseket okozhatnak.

d) környezeti: környezetvédelmi megszorítások vagy elemi károk hatással lehetnek a tervezett feladatok megvalósulására.

e) politikai: kormányváltás esetén a kitűzött célok változhatnak, amely folyamatban lévő programok, fejlesztések támogatását befolyásolhatja, akadályozhatja.

f) elemi csapások: tűz, árvíz vagy egyéb elemi csapások hatással lehetnek a kívánt tevékenység elvégzésének képességére. Védelmi tervek, szabályozások elégtelennek bizonyulnak.

g) csalás, lopás: eszközvesztéssel jár.

(2) Lehetséges pénzügyi kockázatok:

a) költségvetési: a jogszerűen igényelt támogatások finanszírozására nem elegendő a rendelkezésre álló forrás.

b) bevételi: a tervezésnél számításba vett források nem vagy csak részben teljesülnek, ezért a kiadások visszafogása válik szükségessé.

c) kiadási: a nem kellően fegyelmezett gazdálkodás következtében egyes működési kiadások indokolatlanul megnőnek.

d) likviditási: a pénzellátási terv bevételi és kiadási oldalának eltérései miatt ideiglenes tőkehiány vagy kamatfizetési kötelezettség keletkezik, emiatt már teljesített feladatok finanszírozása késik.

e) hitelezési: annak a valószínűsége, hogy valamely feladat megvalósulásában közreműködő harmadik fél nem fog fizetni és emiatt behajthatatlan követelések keletkeznek, ami más területeken forráshiányt okoz.

f) felelősségvállalási: a döntések felfelé tolódása a szervezeti hierarchia szintjein növeli a bürokrácia veszélyét.

g) fejlesztési: a tervezett fejlesztési-beruházási célok megvalósításának költségigénye az előirányzott pénzügyi forrásokat meghaladja.

(3) Lehetséges tevékenységi kockázatok:

a) információs: a döntéshozatalhoz nem áll rendelkezésre megfelelő (mennyiségi, minőségi) információ, amelynek következményeként téves döntéseket hoznak.

b) stratégiai: a nem megfelelő információk vagy szakmai hiányosságok miatt helytelen stratégia kerül kidolgozásra és jóváhagyásra.

c) projekt: a megfelelő kockázatelemzés, hatástanulmány nélkül készült projekttervezet megvalósítása nem történik meg határidőre a tervezett minőségben és költségszinten.

d) működési: elérhetetlenek, megoldhatatlanok a célkitűzések, illetve a célkitűzések csak részben valósulnak meg.

e) tevékenységek végzése: az egyes célok elérése érdekében megvalósított eljárások megfelelőségének és minőségének hiányosságai.

f) belső infrastrukturális: irodahelyek, munkakörülmények, egészségügyi és biztonsági követelmények, telekommunikáció nem megfelelősége, ami akadályozza az adott tevékenység ellátását.

(4) Lehetséges emberierőforrás-kockázatok:

a) szakemberek: a hatékony működést korlátozza a szükséges létszámú, megfelelő képesítésű és gyakorlatú szakemberek hiánya, fokozott leterheltsége.

b) vezetők: a hatékony működést korlátozza a nem megfelelő felkészültségű és gyakorlatú vezetői gárda, a vezetők fokozott leterheltsége.

c) szervezet: a hatékony működést akadályozza a nem kellően feladatorientált, funkcionálisan, illetve területileg túlzottan tagolt szervezet.

d) pszichikai: a rossz emberi kapcsolatok, vezetői tulajdonságok, informális tájékozódás túlsúlyba kerülése miatt a munkatársak nem képesek megfelelő színvonalon teljesíteni feladataikat.

e) emberierőforrás-igény: a hatékony működést korlátozza a folyamatok ember- és időigényének figyelmen kívül hagyása.

f) információáramlás szervezettségének hiánya.

A gazdálkodásban lévő kockázatok okai és megszüntetésük módjai

5. § (1) A kockázatok elsődleges okai - együtt vagy külön-külön - a következők lehetnek:

a) véletlenszerűen bekövetkező események,

b) hiányosan rendelkezésre álló információk,

c) az ellenőrzés hiánya vagy nem megfelelő hatékonysága a szervezetben,

d) szervezet tevékenységének nem megfelelő szervezése.

(2) A gazdálkodási folyamatok kockázatkezelése állandóan és folyamatosan alkalmazott ciklikus tevékenység, amely a vezetői feladatok szerves része. A következő lépésekre tagolható:

a) a kockázatok azonosítása és az azonosításra alkalmas keretek meghatározása,

b) a kockázatok értékelése,

c) a szervezet, illetve a vezetés számára elfogadható kockázati szint meghatározása,

d) a kockázatokhoz kapcsolódó lehetséges reakciók azonosítása,

e) a kockázatokra adható válaszok megvalósíthatóságának mérlegelése, a tervezett intézkedések hatékonyságának, gazdaságosságának előzetes értékelése,

f) a válaszintézkedések beépítése a gazdálkodási folyamatokba, továbbá megvalósulásuk rendszeres figyelemmel kísérése és ellenőrzése.

A kockázatok azonosítása

6. § (1) A kockázatkezelés stratégiai szemléletű kezelésének alapvető feladata a kockázatok beazonosítása a minisztérium fő céljaival összhangban. Jelen utasítás szerint két megközelítést lehet alkalmazni: a kockázatvizsgálat vagy a kockázati önértékelés.

(2) A kockázatkezelés alkalmazása hatékonysága érdekében a gazdálkodási feladatokban részt vevő szakmai kezelők felügyeletét ellátó felsővezetők (államtitkárok, helyettes államtitkárok, kabinetfőnök) kijelölik az adott kockázatok folyamatgazdáit, általában saját felelősségi körükön belül. Az egyes szervezeti egységeken belül a különböző vezetői szinteken dolgozó munkatársak felelnek a kockázatok felismeréséért, kezeléséért, a különböző szervezeti egységek közötti kapcsolatok folyamatos biztosításáért.

(3) A kockázatvizsgálatra fő folyamatonként a folyamatgazda jogosult munkacsoportokat létrehozni (szervezeten belül vagy részben szervezeten kívüli tagokból), hogy felmérjék a szervezet tevékenységeinek kapcsolódását a fő célokhoz és meghatározzák a kapcsolódó kockázatokat. A munkacsoportok fő munkamódszere az érintett területek munkatársaival folytatott interjú, amely alapján kialakítják a szervezet kockázati térképét.

(4) A kockázati önértékelés módszerének alkalmazása során a kijelölt folyamatgazdák vezetésével a költségvetés területén dolgozó minisztériumi munkatársak - beosztástól függetlenül - részt vesznek a tevékenységek kockázati szempontú vizsgálatában. A folyamatgazdák mérlegelési hatásköre alapján erre két módon kerülhet sor: kérdőívek segítségével vagy tapasztalt szakértők által levezényelt munkamegbeszélések során.

(5) A különböző szakterületeken felmért kockázatok folyamatgazdáinak részvételével a gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár (a továbbiakban: gazdasági helyettes államtitkár) felügyelete alatt FEUVE Bizottság működik. A FEUVE Bizottság vezetője az Ellenőrzési Főosztály vezetője, tagjai államtitkárságonként egy-egy kijelölt folyamatgazda, a Költségvetési Főosztály vezetője vagy az általuk kijelölt egy-egy munkatárs (állandó tagok). A FEUVE Bizottság munkájába bárkit meghívhat. A FEUVE Bizottság tagjait a gazdasági helyettes államtitkár bízza meg.

(6) A FEUVE Bizottság feladata, hogy beazonosítsa a minisztériumot fenyegető legnagyobb kockázatok területeit és meghatározza, hogy a szervezet hogyan reagáljon a feltárt kockázatokra. Az egységes módszerek és szemlélet kialakítása megkönnyíti az eljárás eredményes alkalmazását. A kockázatokat rendszeresen újra kell értékelni. Ez esetben a FEUVE Bizottságnak koordináló és nyomon követő szerepe is van, amely során folyamatosan meghatározhatja és értékelheti a kockázatkezelés aktuális helyzetét.

(7) A FEUVE Bizottságot legalább évente egy alkalommal, február 28-ig a gazdasági helyettes államtitkár hívja össze.

A kockázatok értékelése

7. § (1) A kockázatok felmérésének alapvető célja a már beazonosított kockázatok mérése és jelentőségük szerinti sorba rendezése annak alapján, hogy mekkora az egyes kockázatok bekövetkezésének valószínűsége és bekövetkezés esetén milyen mértékű az okozott kár nagysága. A pénzügyi-gazdálkodási kockázatok bekövetkezésének következményei általában jól számszerűsíthetők és mérhetők, szemben más kockázatokkal (pl. emberi erőforrás, hírnév, informális kapcsolatok), amelyek hatása csak szubjektív módon értékelhető.

(2) A várható kockázatok teljes körének összegyűjtését követően az egyes kockázatokat - azok bekövetkezésének valószínűsége és a szervezetre gyakorolt hatása alapján - kockázati térképen kell ábrázolni.

(3) A kockázati térkép kialakításának főbb lépései:

a) a folyamatok áttekintése, valamint a lényegesebb, éppen ezért értékelendő kockázati elemek meghatározása,

b) a kockázati elemek értékelése,

c) a kapott eredmények megvitatása és a végleges értékelés kialakítása,

d) kockázati térkép elkészítése.

(4) A szervezet kockázati értéke a fő folyamatokra külön-külön elkészített kockázati mátrixok összegzéseként állítható össze.

(5) A minisztérium gazdálkodását legjobban jellemző, pénzforgalmi és kockázatviselési szempontból is meghatározó legfontosabb folyamatok a következők:

1. Az NFM Igazgatás költségvetési előirányzatainak tervezése, teljesítése

Részfolyamatok:

a) költségvetési javaslat összeállítása, elemi költségvetés készítése,

b) költségvetés alakulásának évközi figyelemmel kísérése, előirányzat-módosítások, átcsoportosítások,

c) teljesítés igazolása, ellenjegyzés, utalványozás,

d) bevételi előirányzatok teljesítésének nyomon követése,

e) kiadási előirányzatok teljesítésének nyomon követése,

f) nyilvántartás, számbavétel, adatszolgáltatás.

Folyamatgazda: Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály Igazgatási Osztályának vezetője

2. Az NFM fejezetébe tartozó intézményi költségvetési előirányzatok tervezése megvalósítása Részfolyamatok:

a) az intézmények működési, felhalmozási költségvetési javaslatainak feldolgozása, értékelése,

b) az intézmények költségvetési beszámolóinak összesítése, értékelése, előirányzat-maradványok megállapítása, felhasználása.

Folyamatgazda: Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály Intézményfelügyeleti Osztályának vezetője

3. Az NFM fejezeti kezelésű előirányzatainak tervezése, megvalósítása

Részfolyamatok: előirányzatok tervezése, megvalósítása alcímenként, kiemelt jogcímcsoportonként.

Folyamatgazdák: a szakmai felügyeletet gyakorló helyettes államtitkár/kabinetfőnök döntése szerint írásban kijelölt főosztályvezető vagy más vezető besorolású munkatárs.

(6) Az (5) bekezdésben felsorolt folyamatok irányításával, kezelésével, megvalósításával kapcsolatban az egyes minisztériumi szervezeti egységek feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz), valamint a költségvetési előirányzatok felhasználását szabályozó jogszabályok, belső szabályok, eljárási rendek írják elő. Az egyes fő- és a kockázatviselés szempontjából meghatározó részfolyamatokra a (11) bekezdés szerint javasolt kockázati mátrixot a kijelölt folyamatgazdáknak kell elkészíteniük, a folyamat egészében közreműködő munkatárs(ak), adott esetben más szervezeti egységek munkatársa(i) bevonásával.

(7) A kockázati tényezők összehasonlításának objektívvé tétele érdekében a bekövetkezés valószínűségét, illetve a kockázat bekövetkezésének szervezetre gyakorolt hatását (az esetlegesen okozott kár nagyságát) kategóriákba kell sorolni. Emellett a kockázatok a szervezet működésére gyakorolt hatásuk szerint különböző súlyozással vehetők figyelembe, amely az arányokat eltérítheti.

(8) A bekövetkezés valószínűsége szerint alkalmazható kategóriák:

a) nagyon kicsi (bekövetkezés 10% alatt),

b) kicsi (bekövetkezés 10-40% között),

c) közepes (bekövetkezés 40-75% között),

d) nagy (bekövetkezés 75% felett).

(9) A bekövetkezés valószínűsége nagymértékben függ az adott folyamat, tevékenység, szakterület szabályozottságától, a meglévő szabályzatok alkalmazásának körülményeitől, valamint a szervezet és a szervezetben dolgozó vezetők és beosztott dolgozók felkészültségétől, hozzáállásától, a folyamatba épített ellenőrzés működésétől. Ennek objektív megítélésére alkalmas az 1. melléklet szerinti javaslat.

(10) A kockázat bekövetkezése esetén okozott kár nagysága szerinti kategóriák:

a) nagyon kicsi (a lehetséges kár kevesebb, mint 1 M Ft),

b) kicsi (a lehetséges kár eléri az 1 M Ft-ot, de nem éri el a 10 M Ft-ot),

c) közepes (a lehetséges kár eléri a 10 M Ft-ot, de nem éri el a 25 M Ft-ot),

d) nagy (a lehetséges kár eléri a 25 M Ft-ot, de nem éri el az 50 M Ft-ot),

e) nagyon nagy (a lehetséges kár eléri vagy meghaladja az 50 M Ft-ot).

(11) Egy adott folyamat kockázati mátrixa a következő:

(12) A kockázat összesített mértékét a kétféle pontozás szorzata adja. E szerint:

a) 1-5. pont között a kockázat mértéke: alacsony

b) 6-10. pont között a kockázat mértéke: közepes

c) 11-15. pont között a kockázat mértéke: nagy

d) 16-20. pont között a kockázat mértéke: nagyon nagy.

Az elfogadható kockázati szint meghatározása, vezetői feladatok

8. § (1) A feltárt kockázatokkal kapcsolatos reakciókat, intézkedéseket az adott szervezet által elviselhetőnek ítélt kockázati szint meghatározásával együtt kell eldönteni. A kiválasztott fő folyamatokra (valamilyen követelmény szerint kiválasztott, kockázati szempontból különös jelentőségű részfolyamatokra vagy tevékenységekre is) a szervezeti egységek vezetői meghatározzák az elfogadható kockázati szint mértékét és a szükséges intézkedéseket.

(2) A minisztériumban a FEUVE Bizottságon belül a Bizottság vezetője a gazdálkodás szempontjából egymással kapcsolódó szakterületeken vagy a hasonló típusú folyamatokra az érintett folyamatgazdák bevonásával állandó vagy eseti munkacsoportokat hozhat létre. A FEUVE Bizottság vagy az annak keretében létrehozott eseti munkacsoportok az egyedileg elkészített kockázati mátrixok összegzésével a kockázatokat veszélyességük szerint sorba rendezik és minősítik.

(3) A kockázatos területek együtt történő értékelése segíti a szubjektív elemek döntésekre gyakorolt hatásának mérséklését és a megfelelő kockázati stratégia kialakításának elengedhetetlen feltétele. A kockázati stratégiában a IV. fejezetben meghatározott ellenőrzési nyomvonallal együttesen kerülnek meghatározásra azok a különösen kockázatos folyamatok, tevékenységek, amelyek folyamatos figyelemmel kísérése és hatásuk mérséklése érdekében a szervezeteknek megfelelő időben és módon válaszintézkedéseket kell tenniük.

(4) A belső ellenőrzés stratégiai, középtávú és éves terveiben hasonló módon történik az ellenőrzési feladatok kockázatelemzéssel történő kiválasztása. Ezért a FEUVE és a belső ellenőrzés összhangját, harmonizációját a minisztérium hosszú és rövidtávú céljainak megvalósítása érdekében biztosítani kell.

(5) A kockázati reakciók a kockázati stratégia részeként a szervezeten belül a következő alapesetek szerint történhetnek:

a) a kockázat átadása más szervezetnek (felsővezetői döntés alapján lehetséges, hogy más szervezeti struktúrában, pl. feladatok átadásával kevésbé kockázatos módon is folytatható a tevékenység),

b) kockázat elviselése (a szükséges válaszintézkedések aránytalanul nagy költségei miatt a kockázatos tevékenységet a szervezet folytatja, de hatását, következményeit folyamatosan figyelemmel kíséri és próbálja mérsékelni),

c) kockázat kezelése (célja, hogy megfelelő intézkedésekkel a kockázatokat elfogadható szintre csökkentsék).

(6) A kockázatokra adható válaszok, javasolt intézkedések megvalósíthatóságának mérlegelése érdekében az Ellenőrzési Főosztály egységes kockázat-nyilvántartást működtet. A nyilvántartás minden megállapított kockázatra kiterjedően tartalmazza:

a) annak minősítését, fontosságát, az egyes kockázatok prioritását,

b) a kockázat kezelésére javasolt intézkedések felsorolását,

c) a folyamatba épített ellenőrzések tervezésére vonatkozó információkat,

d) a kockázatkezelésért felelős munkatárs nevét, beosztását.

(7) Mivel a kockázati környezet állandóan változik, a kockázatkezelési folyamat fontos része szükség szerint, de legalább évente egyszer a folyamatos és rendszeres felülvizsgálat, a szervezet kockázati környezetének aktualizálása, továbbá a megváltozott feladatokhoz alkalmazkodás, az új kihívásoknak való megfelelés, a szükséges válaszlépések megtétele. Ennek végrehajtásáért valamennyi szervezeti egység vezetője a hatáskörébe tartozó feladatok vonatkozásában felelős. Az intézkedésekről a FEUVE Bizottság vezetőjét a tárgyévet követő év január 31-ig a minisztérium valamennyi szervezeti egysége vezetőjének tájékoztatnia kell.

IV. FEJEZET

AZ ELLENŐRZÉSI NYOMVONAL KIALAKÍTÁSA ÉS MŰKÖDTETÉSE

Jogszabályi háttér, fogalom, célmeghatározás

9. § (1) A költségvetési szerv vezetője köteles olyan kontrollkörnyezetet kialakítani, amelyben

a) világos a szervezeti struktúra,

b) egyértelműek a felelősségi, hatásköri viszonyok és feladatok,

c) meghatározottak az etikai elvárások a szervezet minden szintjén,

d) átlátható a humánerőforrás-kezelés.

(2) A költségvetési szerv vezetője köteles elkészíteni és rendszeresen aktualizálni a költségvetési szerv ellenőrzési nyomvonalát, amely a költségvetési szerv működési folyamatainak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírása, amely tartalmazza különösen a felelősségi és információs szinteket és kapcsolatokat, irányítási és ellenőrzési folyamatokat, lehetővé téve azok nyomon követését és utólagos ellenőrzését.

(3) A FEUVE-rendszeren belül az ellenőrzési nyomvonal kialakításának legfontosabb követelménye, hogy a folyamatokban a kockázati pontokkal együtt pontosan meg kell jelölni azokat az ellenőrzési pontokat, ahol a munkafolyamatba épített, illetve a vezetői ellenőrzést el kell végezni. Meg kell határozni azt is, hogy az ellenőrzést kinek, mikor, milyen módszerrel, milyen hatáskörrel kell végezni és ennek keretében az ellenőrzést végző milyen intézkedéseket hozhat vagy kezdeményezhet.

(4) A rendszert alkotó legfontosabb folyamatok kapcsolódási pontjain is ki kell alakítani az ellenőrzési pontokat annak érdekében, hogy a feladat- és hatáskörök pontos meghatározásával elkerülhetők legyenek az esetleges hatásköri túllépésekből eredő problémák.

(5) Az ellenőrzési nyomvonal a folyamatokra vonatkozó egyes tevékenységeket, a tevékenységek jogi alapját, felelősét, ellenőrzését, nyomon követését, a kapcsolódó dokumentumokat öleli fel az alábbiak szerint:

a) a minisztérium működésének, egyes tevékenységeinek egymásra épülő eljárásrendjeit egységes folyamatként mutatja, tartalmazza az ellenőrzési pontok összességét;

b) kialakításával a minisztérium gazdálkodására jellemző valamennyi tevékenység, szervezet és funkció együttes koordinálására kerül sor;

c) valamennyi résztvevő számára írott és átlátható formában válik feladattá az eljárások és módszerek betartása, miközben a referenciák, dokumentumtípusok és maguk az eljárások is standardizáltakká válnak,

d) megmutatja a szervezet folyamatba épített ellenőrzési rendszerének hiányosságait, így felgyorsítja a pénzügyi irányítás folyamatainak megfelelő átalakítását, és a működtetés színvonalának növekedését segíti elő,

e) segítséget nyújt a követendő eljárásoktól való eltérések feltárásában és a felelősség megállapításában,

f) a minisztérium áttekinthető és rendszerezett dokumentálása révén hozzásegíti az ellenőrzést végzőket a rendszer, illetve a véletlenszerű kockázatok beazonosításához.

(6) A felelősségi szintek terén:

a) az ellenőrzési nyomvonal egy standardot jelent, eljárások együttesét, amelyek alapján meghatározhatók valamennyi folyamatban az ellenőrzési pontok, felelősök,

b) az ellenőrzési nyomvonal segítségével könnyen és gyorsan azonosítható a hibás működés és a hibás működésért felelős személy,

c) megmutatja, hogy a teljes folyamat minősége az egyes résztevékenységekért felelős közreműködőkön is múlik.

(7) A szervezeten belüli együttműködés erősítése terén:

a) a különböző szervezeti egységek kapcsolatában nagyobb rugalmasság, jobb együttműködés, koordináció várható az ellenőrzési nyomvonal kialakításától,

b) az ellenőrzési nyomvonal eljárások, ellenőrzések együttesét jelenti, ami a minisztérium gazdálkodásának egészét lefedi, teljes feladatellátására kiterjed, vagyis a működtetés jobbításának fontos eszköze.

(8) A szervezeti működés terén:

a) a megbízható ellenőrzési nyomvonal kialakításának jelentősége abban áll, hogy segítségével feltérképezhetők a szervezet folyamataiban rejlő működési kockázatok,

b) a hibásan kialakított ellenőrzési nyomvonal gátolhatja a szervezet folyamatainak pontos ismeretét, az ellenőrzési pontok elégtelensége vagy átfedések kialakulása működési zavarokhoz vezethet.

Az ellenőrzési nyomvonal elkészítése

10. § (1) A minisztérium legfontosabb működési folyamatai az alapvető célok elérése érdekében az SzMSz-ben kerülnek kialakításra és ennek megfelelően kell azokat működtetni. Az ellenőrzési nyomvonalat ezekhez a működési folyamatokhoz (gazdasági eseményekhez) kell hozzárendelni.

(2) Az ellenőrzési nyomvonal készítésének kötelezettsége felöleli a minisztérium gazdálkodását jellemző összes fő folyamatot. A megfelelő irányítási szinteken folyó szabályozott tevékenységek részletes információkat nyújtanak az adott folyamatra vonatkozó gazdasági eseményekről, műveletekről, a műveletekben részt vevő személyekről és azok felelősségéről, a pénzügyi tranzakciókról, a folyamatot kísérő dokumentumokról.

(3) Az ellenőrzési nyomvonal kialakítása a minisztérium teljes gazdálkodási tevékenységére vonatkozik, a szervezetét, struktúráját jellemző működési folyamatokkal, illetve a folyamatokat működtető folyamatgazdákkal együtt, vagyis azon személyekkel, akik az egyes szervezeti részlegeken belül elsődlegesen felelősek az adott folyamat végrehajtásáért.

(4) Az ellenőrzési nyomvonal kialakításának első lépése, hogy a 7. § (5) bekezdésében kijelölt folyamatgazdák határozzák meg a fő folyamatokat. A szervezet működési folyamatait a főfolyamatok mentén kell csoportosítani, majd a főfolyamatokat megfelelő módon, oszthatóságuk alapján részfolyamatokká kell bontani. A működési folyamatok szabályozottságára lehet alapozni az ellenőrzési pontok, nyomvonalak elkészítését.

(5) A kijelölt folyamatgazdák kockázatkezeléssel és az ellenőrzési nyomvonal elkészítésével és aktualizálásával kapcsolatos feladatait a munkaköri leírásokban is rögzíteni kell.

Az egyes gazdasági eseményekkel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal kialakításának gyakorlati megvalósítása

11. § (1) Az ellenőrzési nyomvonal kialakításánál alapkövetelmény, hogy a folyamatgazdák olyan tevékenységcsoportokat alakítsanak ki, amelyek több elemi tevékenységet képesek leírni. Figyelembe kell venni az intézményrendszer többszintű működését, az egyes vezetési szintek feladat- és funkcióbeli sajátosságait, a szintek hierarchiájában végbemenő pénzfolyamat-, illetve dokumentumáramlást.

(2) Valamennyi szintjén az adott vezető felelőssége és kötelessége, hogy:

a) felismerje és értékelje a felelősségi körébe tartozó területen előforduló helytelen gazdasági tevékenység bekövetkezésének lehetőségét,

b) megalkossa azon elvek, belső szabályzatok, működési standardok, módszerek elemeit, amelyek alapján elkerüli, korlátozza, illetve megszünteti a beazonosított kockázatokat,

c) konkrét gyakorlati eljárásokat alakítson ki, amelyek ösztönzik a munkatársakat feladataik fegyelmezett végrehajtására,

d) a kialakított FEUVE-rendszer eredményességét fenntartsa és folyamatosan tökéletesítse,

e) a belső ellenőrzés jelentései alapján az intézkedési tervet, a rendszer javítására vonatkozó javaslatokat megvalósítsa.

(3) A minisztérium gazdálkodását legjobban jellemző pénzforgalmi és kockázatviselési szempontból is meghatározó fő-és részfolyamatokat az utasítás 7. § (5) bekezdése tartalmazza. A fő folyamatok irányításával, kezelésével, megvalósításával kapcsolatban a minisztériumi szervezeti egységek feladatait az SzMSz, valamint a költségvetési előirányzatok felhasználását meghatározó jogszabályok, belső szabályozások, eljárási rendek írják elő.

(4) Az ellenőrzési nyomvonal táblázatos formában történő ábrázolása minden esetben kötelező. Komplex tevékenységet végző szervezetek esetében az átfogó jellegű folyamatokból kell kiindulni, majd azokat alábontva alakíthatók ki az egyszerűbb fő-, illetve részfolyamatok.

(5) A folyamatgazdának - a táblázatos forma mellett - kötelezően el kell készítenie a tevékenységek szöveges leírását is, amely magában foglalja az ellenőrzési nyomvonal kialakításának célját, feladatait, jogszabályi környezetét, a fontosabb tevékenységek ismertetését és sorrendjét, a társszervezetekkel való kapcsolódási pontokat, a keletkező dokumentációk tartalmát, valamint a kockázatelemzés alapján kiválasztott ellenőrzési pontokat. Ezáltal meghatározásra kerül a nyomvonal minimális tartalma, amely a különböző szervezeti egységek szakmai sajátosságainak megfelelően igény szerint tovább bővíthető, illetve a nem értelmezhető rovatok elhagyhatók.

(6) A táblarendszer fejlécét valamennyi eseményleírásánál az alábbiak szerint kell összeállítani:

1. Sorszám

2. Tevékenység/feladat megnevezése

3. Jogszabály, egyéb normatív rendelkezés

4. A feladatok tartalmi leírása

5. Keletkező dokumentum/Fellelhetési hely

6. Felelős(ök)

7. Határidő

8. Kockázat

9. Ellenőrzési pont

10. Ellenőrzésért felelős

11. Jóváhagyás/aláírás

12. Pénzügyi teljesítés

13. Könyvvezetésben való megjelenés

14. Ellenőrzés gyakorisága

(7) Az NFM gazdálkodási folyamataira jellemző ellenőrzési nyomvonalak táblázatos és szöveges formában történő megjelenítésére az utasításhoz módszertani ajánlásként csatolva a 2/a-b. melléklet részeként két példa került elkészítésre. Ezeknek megfelelő formában kell elkészíteni a minisztérium területén az adott szakterület működését jellemző valamennyi fő folyamatra az ellenőrzési nyomvonalakat, összhangban a III. fejezetben ismertetett 1. számú melléklet felhasználásával összeállított kockázati mátrix táblázatokkal.

(8) Az egyes szervezeti egységek feladatait tekintve lényeges, hogy a különböző nyomvonalak az adott szervezet működési sajátosságait maximálisan vegyék figyelembe.

(9) Az ellenőrzési nyomvonalakat, illetve a folyamatok kockázati mátrixát az adott előirányzat felhasználását, működését, illetve szakmai kezelését érintő változásokat követően haladéktalanul - az előzőekben foglaltak hiányában legalább minden költségvetési évben a költségvetési gazdálkodást érintő jogszabályok és belső normák megjelenését követő 30 napon belül - aktualizálni kell, amelynek megvalósításáért a keretgazda szervezeti egység vezetője felelős. Az aktualizált ellenőrzési nyomvonalakat, illetve kockázati mátrixot meg kell küldeni az Ellenőrzési Főosztály vezetője részére.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

12. § (1) Jelen utasítás a közzétételét követő 5. napon lép hatályba.

(2) A minisztérium költségvetésében meghatározó jelentőségű gazdálkodási folyamatok szakmai irányításáért felelős államtitkároknak az utasítás hatálybalépését követő 30 napon belül ki kell jelölniük területük folyamatgazdáit - a III. fejezet 7. § (5) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - és döntésükről tájékoztatniuk kell a FEUVE Bizottság vezetőjét.

(3)[1] A kijelölt folyamatgazdáknak az utasítás hatálybalépését követő 60 napon belül kell aktualizálniuk a felelősségi körükbe tartozó folyamatok kockázati mátrixát a III. fejezet 7. § (11)-(12) bekezdésében foglaltak szerint és ellenőrzési nyomvonalát a IV. fejezet 10. §-ának előírásai szerint. Az elkészült anyagokat egyeztetésre meg kell küldeni az Ellenőrzési Főosztály vezetője részére.

(4) Jelen utasítás hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Közlekedési, Hírközlési és Energiaügyi Minisztérium gazdálkodásával kapcsolatos folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzésről szóló 6/2009. (II. 20.) KHEM utasítás.

Dr. Fellegi Tamás s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter

1. melléklet a 30/2011. (V. 27.) NFM utasításhoz

A gazdálkodási folyamatok kockázatelemzése a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban

A kockázat bekövetkezésének valószínűsége kiszámítható a pozitív hatásúnak ítélt minősítések (A. jelű oszlop) száma és a minősítési csoportismérvek súlyszámai alapján. Minél nagyobb a pozitív elemek aránya, annál kisebb (%-ban) a kockázat bekövetkezésének valószínűsége (alkalmazása a III. fejezet 7. §-ának (8)-(9) bekezdései és (11)-(12) bekezdései szerint).

2/a. melléklet a 30/2011 (V. 27.) NFM utasításhoz

NFM fejezethez tartozó intézmények költségvetésének tervezése, teljesítése (2-14. cím) (ellenőrzési nyomvonal minta)

1. Költségvetési kapcsolat:

Fejezet: XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Cím: 2-14. Intézmények költségvetésének tervezése, teljesítése

2. Az intézményi előirányzatok felett szakmai felügyeletet gyakorol: gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkár (a továbbiakban: gazdasági helyettes államtitkár)

3. Az intézményi előirányzatok tervezését, végrehajtását koordináló szervezet: Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály Intézményfelügyeleti Osztálya

4. Intézményi előirányzatok végrehajtásáért felelős szervezetek: a fejezethez tartozó intézmények

5. Folyamatgazda: az Intézményfelügyeleti és Igazgatási Főosztály vezetője

6. Közreműködő szervezetek:

Gazdasági helyettes államtitkár titkársága

Költségvetési Főosztály

Humánpolitikai Főosztály

Jogi Főosztály

Szakmai államtitkárságok, szakmai főosztályok

Magyar Államkincstár

Nemzetgazdasági Minisztérium

7. Kapcsolódó jogszabályok:

- 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról (Áht.)

- 2000. évi C. törvény a számvitelről

- 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről

- 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról

- 2010. évi LVIII. törvény a kormánytisztviselők jogállásáról

- 2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról

- a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX törvény

- 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről (Ámr.)

- 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségeinek sajátosságairól

- 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről

- a fejezetet irányító szerv és annak vezetőjének hatáskörébe utalt jogok gyakorlásáról szóló miniszteri utasítás

- a minisztérium közbeszerzéseinek szabályozásáról szóló miniszteri utasítás

- az NFM feladatkörébe tartozó szakmai jogszabályok, utasítások

- Belső szabályzatok

8. A folyamatok céljai, feladatai:

A miniszter jogszabályokban előírt szakmai feladatait jelentős részben a felügyelete, illetve irányítása alá tartozó intézményhálózaton keresztül - az egyes költségvetési szervek alapító okiratában meghatározott módon - látja el. A szakmai feladatellátás pénzügyi feltételeit egyrészt - részben vagy egészben - az éves költségvetési törvényben meghatározott támogatás-előirányzat, másrészt a költségvetési szerveknél jogszabály alapján keletkező intézményi működési, felhalmozási, illetve támogatásértékű bevételek biztosítják.

9. A programok működése:

Az intézmények éves költségvetése keretszámainak, létszámának, személyi juttatásainak, dologi és felhalmozási kiadásainak meghatározása a tervezésről szóló jogszabályok, valamint az NGM tervezési köriratában foglaltak szerint, a költségvetés tervezési metodikájának megfelelően történik.

A jogszabályokban előírt követelmények teljesítése igényli az intézményektől a belső források átcsoportosítását és a korlátozott lehetőségek figyelembevételével különböző szervezési intézkedések meghozatalát. A működési és felhalmozási kiadások, valamint pénzeszközátadások tervezését a rendelkezésre álló források alapján végzik, a korábbi döntésekkel elrendelt előirányzat-zárolásokkal is számolva.

A jogszabályban rögzítettek szerint történik az előirányzatok tervezése, az elemi költségvetés és beszámoló készítése, illetve a zárszámadáshoz szükséges információk összefogása, feldolgozása, egyeztetése, értékelése és ellenőrzése, az előirányzat-módosításokkal kapcsolatos operatív és koordinációs feladatok ellátása.

10. Kockázatelemzés:

Jelen utasítás III. fejezet 7. §-ának (8)-(9) bekezdései és 1. számú melléklete szerint elvégezve az értékelést, a folyamat kockázati szempontból a.........bekövetkezés valószínűségi kategóriába és az utasítás 7. §-ának (10) bekezdésében ismertetett okozható kár szerint is..........kategóriába tartozik.

Összességében a kockázati mátrix: az utasítás III. fejezet 7. §-ának (11) bekezdése szerint a folyamat kockázata ...............mértékű.

NFM fejezethez tartozó intézmények költségvetésének tervezése, teljesítése (2-14. cím)

(ellenőrzési nyomvonal minta)

2/b. melléklet a 30/2011. (V. 27.) NFM utasításhoz

NFM fejezeti kezelésű előirányzatok tervezése, megvalósítása

A közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatai

(2. alcím, 2. jogcímcsoport)

(ellenőrzési nyomvonalminta)

1. Költségvetési kapcsolat:

Fejezet: XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Cím: 16. Fejezeti kezelésű előirányzatok

Alcím: 2. Ágazati célelőirányzatok

Jogcímcsoport: 2. A közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatai

2. Az előirányzat felett szakmai felügyeletet gyakorol: közlekedésért felelős helyettes államtitkár

3. Az előirányzat szakmai kezelője: Gépjármű-közlekedési és Vasúti Szabályozási Főosztály

4. Keretgazda-szervezet: Gépjármű-közlekedési és Logisztikai Osztály

5. Folyamatgazda: Gépjármű-közlekedési és Vasúti Szabályozási Főosztály vezetője

6. Közreműködő szervezetek:

Közlekedésért felelős helyettes államtitkárság

Miniszteri Kabinet Kommunikációs Főosztálya

Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH),

Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a továbbiakban: KKK)

Közbeszerzésért felelős helyettes államtitkárság

KTI Közlekedéstudomány Intézet Nonprofit Kft. (a továbbiakban: KTI)

Költségvetési Főosztály

Jogi Főosztály

7. Kapcsolódó jogszabályok:

- 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról (Áht.),

- a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény, a közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokról és azok felhasználásának módjáról szóló 188/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet

- az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (Ámr.),

- 46/2009. (XII. 30.) PM rendelet a kincstári számlavezetés és finanszírozás, a feladatfinanszírozási körbe tartozó előirányzatok felhasználása, valamint egyes államháztartási adatszolgáltatások rendjéről

- az egyes fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásáról szóló miniszteri rendelet (miniszteri rendelet)

- a szerződések megkötésének és nyilvántartásának szabályairól szóló miniszteri utasítás

- a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet 2011. évi egyes fejezeti és központi kezelésű előirányzatainak felhasználásáról szóló 10/2011. (II.18.) NFM utasítás (fejezeti utasítás)

- a fejezet irányító szerv és annak vezetője hatáskörébe utalt jogok gyakorlásáról szóló miniszteri utasítás

- a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szerződései megkötésének és nyilvántartásának általános szabályairól szóló miniszteri utasítás

- belső szabályzatok

8. A folyamat célja, feladatai:

Az előirányzat célja az ország közlekedésbiztonságának javítása, a közúti balesetek megelőzése. Az előirányzat felhasználható a közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatainak teljesítéséhez szükséges pénzügyi forrásokról és azok felhasználásának módjáról szóló 188/1996. (XII. 17.) Korm. rendeletben meghatározott célokra, feladatokra.

E rendelet alapján készülő, és miniszteri szinten jóváhagyott éves Közlekedésbiztonsági Akcióprogram határozza meg a képződő forrás terhére vállalható kötelezettségek szakmai céljait (részfeladatokat), a megvalósításért felelős szervezeti egységeket és a rendelkezésre álló kereteket.

Az előirányzat felhasználásával kapcsolatos feladatok végrehajtásában az NFM Gépjármű-közlekedési és Vasúti Szabályozási Főosztálya, az NFM Miniszteri Kabinet Kommunikációs Főosztálya, a Nemzeti Közlekedési Hatóság (a továbbiakban: NKH), a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a továbbiakban: KKK) és a KTI Közlekedéstudomány Intézet Nonprofit Kft. (a továbbiakban: KTI) működik közre.

9. A program működése:

Az előirányzat megosztása az intézkedési tervben meghatározott feladatok és a 10/2011. (II. 18.) NFM utasítás szerint az alábbi:

a) NFM Gépjármű-közlekedési és Vasúti Szabályozási Főosztálya (55%),

b) NFM Miniszteri Kabinet Kommunikációs Főosztálya (5%),

c) NKH (20%),

d) KKK (20%).

Amennyiben az év során többletbevétel képződik, azt a KKK a közúti közlekedésbiztonsági intézkedési tervben meghatározott 2. prioritású feladatokra használhatja fel.

A szakmai kezelő és az NFM Miniszteri Kabinet Kommunikációs Főosztály - a fejezeti utasításban foglaltak szerint - az előirányzat terhére az utasítás rendelkezései szerint vállalhat kötelezettséget. Az NKH és a KKK az előirányzat felhasználása során saját belső kötelezettségvállalásra vonatkozó szabályaik szerint járnak el.

A bevételi előirányzat NKH-t és a KKK-t illető részének pénzeszközátadás formában történő átutalásáról a tárgyhót követő hónap 15. napjáig a Költségvetési Főosztály intézkedik.

A KTI a miniszteri rendeletben meghatározott feladatokat kizárólagos joggal látja el.

10. Kockázatelemzés:

Jelen utasítás III. fejezet 7. §-ának (8)-(9) bekezdései és 1. számú melléklete szerint elvégezve az értékelést, a folyamat kockázati szempontból a ..............bekövetkezés valószínűségi kategóriába és az utasítás 7. §-ának (10) bekezdésében ismertetett okozható kár szerint is ................kategóriába tartozik.

Összességében a kockázati mátrix: az utasítás III. fejezet 7. §-ának (11) bekezdése szerint a folyamat kockázata .......................mértékű.

A közúti közlekedésbiztonság egyes állami feladatai (16. cím, 2. alcímszám, 2. jogcímcsoportszám)

(ellenőrzési nyomvonal minta)