BH 2019.6.176 I. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a 60 napon belül előterjesztett felülvizsgálati kérelem keretei között azokat a jogszabálysértéseket vizsgálhatja, amelyek tekintetében a megsértett jogszabályhely mellett a jogszabálysértés tartalmi körülírása is megtörtént [1952. évi III. tv. (rPp.) 272. § (2) bek.].

Kapcsolódó határozatok:

Szegedi Törvényszék P.22233/2015/20., Szegedi Ítélőtábla Pf.21509/2016/14., Kúria Gfv.30212/2018/15. (*BH 2019.6.176*), 3285/2019. (XI. 5.) AB végzés

***********

II. Amennyiben a jogerős ítélet a kölcsönszerződés érvénytelenségét már megállapította a jogkövetkezmények levonása iránti perben - különösen formai hiányosság esetén -, a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekedni [1959. évi IV. tv. (rPtk.) 237. §, 523. §].

III. A kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítása nem jelenti azt, hogy az adott ügyben el nem bírált érvénytelenségi okból a szerződés érvénytelensége egy újabb perben nem lenne érdemben vizsgálható [rPtk. 237. §].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes jogelődje (a továbbiakban: felperes) mint hitelező, valamint az alperesek mint adósok 2008. december 10-én devizaalapú kölcsönszerződést kötöttek. A szerződés I.1. pontja rögzíti, hogy az alperesek 22 000 000 forint összegű finanszírozási igénye fedezésére a felperestől 145 415 CHF összegű kölcsönt kívánnak felvenni 240 hónapos futamidőre. Az I.4. pont értelmében a felperes a kölcsönszerződésből eredő mindenkori tartozást CHF devizanemben tartja nyilván, de HUF devizanemben folyósítja, és azt az alperesek HUF devizanemben fizetik vissza. Az I.5. pont szerint a visszafizetéshez az alperesek az I. rendű alperes és Allianz Hungaria Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) között létrejött életbiztosítás elérési összegét kívánják felhasználni.

[2] A szerződés II. pontjában a felek a kölcsön összegét 145 415 CHF-ben határozták meg, egyben rögzítették: "Annak érdekében, hogy a CHF devizanemben nyilvántartott kölcsön HUF-ban folyósításra kerülő összege - az esetleges devizaárfolyam változásra is tekintettel - elérje az Adós/Adóstárs I. pontban megjelölt finanszírozási igényének megfelelő forintösszeget, Felek megállapodása alapján a kölcsön jelen pontban CHF devizanemben megjelölt összege a finanszírozási igény 110%-ának megfelelő HUF összegnek […] CHF ellenértékével megegyező összegben került megállapításra."

[3] A IV.1. pont többek között a következő rendelkezést tartalmazza: "A Bank a II. pontban CHF devizanemben meghatározott kölcsönösszegnek a kölcsön folyósítása napján a Bank által meghirdetett HUF/CHF deviza vételi árfolyam alapján számított HUF ellenértékét, de legfeljebb az I. pontban megjelölt finanszírozási igény összegével megegyező HUF összeget folyósítja. Amennyiben a folyósításra kerülő HUF összeg nem éri el a kölcsön CHF összegének - a folyósítása napján a Bank által meghirdetett HUF/CHF deviza vételi árfolyam alapján számított - HUF ellenértékét, abban az esetben a Bank a Kölcsön II. pontjában CHF devizanemben megjelölt összegét megfelelően korrigálja és Adós fennálló CHF tartozásának pontos összegéről, valamint a folyósítás egyéb részleteiről értesítőlevélben tájékoztatja adóst […]".

[4] Az V.1. pont értelmében a kölcsön tőketörlesztése az életbiztosítás lejáratakor az elérési összegből kerül kiegyenlítésre, ezért a futamidő alatt rendszeres havi fizetési kötelezettségként csak ügyleti kamatot és kezelési költséget kell az alpereseknek fizetniük a felperes részére. A V.7. pont szerint az I. rendű alperes az életbiztosítás elérési összegét, illetve a visszavásárlási jogot a felperesre ruházta és tudomásul vette, hogy a biztosítási fedezet bármely okból történő megszűnése a kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondására ad okot a felperes számára. A kölcsönszerződés biztosítására a felek jelzálogjogot is alapítottak az alperesek tulajdonát képező ingatlanra.

[5] A kölcsönszerződés alapján a felperes 22 000 000 forint kölcsönösszeget folyósított az alpereseknek.

[6] A Szegedi Törvényszék a 2013. december 31. napján első fokon jogerőre emelkedett 13.P.21.470/2012/18. számú ítéletében (a továbbiakban: előzményi perben hozott ítélet) megállapította a perbeli kölcsönszerződés érvénytelenségét. Határozatának indokolása szerint a kölcsönszerződés nem felel meg a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: rHpt.) 213. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjában előírt követelményeknek. Nem határozza meg a kölcsön összegét sem forintban, sem devizában, így magát a szerződés tárgyát, valamint nem tünteti fel a költségként jelentkező árfolyamrés mértékét.

[7] A Biztosító 2015. február 1-jei hatállyal - díj nem fizetés miatt - törölte az I. rendű alperessel kötött életbiztosítási szerződést, annak visszavásárlási értékét 3 915 536 forintban határozta meg.

A kereseti kérelem és az alperesek védekezése

[8] A felperes pontosított keresetében elsődlegesen a kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítását kérte az eredeti szerződési feltételekkel. Másodlagos kereseti kérelme a szerződés hatályossá nyilvánítására irányult azzal, hogy az elszámolás eredményeként kötelezze a bíróság az alpereseket 42 300 045 forint és járulékai megfizetésére.

[9] Az alperesek ellenkérelmükben a per megszüntetését, ennek hiányában a kereset elutasítását kérték arra hivatkozással, hogy a szerződés nem nyilvánítható érvényessé.

[10] Az alperesek viszontkeresetet is előterjesztettek, amelyben az érvénytelenség alkalmazandó jogkövetkezményeként elsődlegesen az eredeti állapot helyreállítását, másodlagosan a kölcsönszerződés határozathozatalig terjedő időre történő hatályossá nyilvánítását kérték az általuk levezetett számítás szerint. A kölcsönszerződés érvénytelenségére tekintettel kérték a jelzálogszerződés érvénytelenségének a megállapítását, és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett elidegenítési és terhelési tilalom törlését.

A Biztosítóval szemben előterjesztett viszontkereseti kérelmüket az elsőfokú bíróság külön végzéssel elutasította.

Az első- és másodfokú ítélet

[11] Az elsőfokú bíróság a felperes és az alperesek között létrejött kölcsönszerződést érvényessé nyilvánította akként, hogy a kölcsön összege 22 000 000 forint, illetve ahol a kölcsönszerződésben HUF/CHF deviza vételi vagy eladási árfolyam szerepel, azon a Magyar Nemzeti Bank hivatalos HUF/CHF árfolyamát kell érteni. Ezt meghaladóan a felperes keresetét és az alperesek viszontkeresetét elutasította.

[12] Határozata indokolásában rögzítette, az előzményi perben hozott jogerős ítélet megállapította, hogy a kölcsönszerződés érvénytelen, mert az az rHpt. 213. § (1) bekezdés a), b) és c) pontjaiba ütközik. Abban a perben jelen per alperesei felperesként kizárólag a szerződés érvénytelenségének megállapítását kérték, jogkövetkezmények levonása nélkül. Figyelemmel arra, hogy a felperes kereseti kérelme és az alperesek viszontkereseti kérelme is az érvénytelen szerződés jogkövetkezményeinek levonására irányul, sem a kereset, sem a viszontkereset nem tekinthető ítélt dolognak.

[13] Az elsőfokú bíróság mérlegelve a szerződés időtartamát, a már teljesített szolgáltatásokat, a biztosítéki szerződéseket, továbbá azt is, hogy az eredeti állapot helyreállítása esetén az alpereseket vélhetően nagyobb összegű tartozás megfizetése terhelné a felperes felé, valamint figyelembe véve az irányadó PK véleményekben és jogegységi határozatokban írt iránymutatásokat, az érvénytelenség jogkövetkezményeként elsődlegesen a perbeli kölcsönszerződés érvényessé nyilvánításának lehetőségét vizsgálta.