BH 2023.9.220 I. A kockázatfeltáró nyilatkozat az egyedi szerződés mértékadó devizanemre vonatkozó kitételével és az üzletszabályzat hivatkozott pontjaival történő "együtt értelmezése" mellett sem elégíti ki azt az elvárt tartalmat, hogy kellő súllyal, átlátható módon felhívja a fogyasztó figyelmét arra, hogy az árfolyam számára kedvezőtlen változása akár jelentős is lehet, és annak esetleges bekövetkezése a gazdasági helyzetét súlyosan megnehezítheti.

II. A tisztességtelen feltételeket tartalmazó fogyasztói szerződések esetén a magyar jogszabályi rendelkezések EU-jog konform értelmezésének az felel meg, ha a bíróság az érvénytelenség jogkövetkezményét a tisztességtelen feltétel elhagyásával biztosítja. A kölcsönszerződés olyan tartalommal történő érvényessé nyilvánítása felel meg az Európai Unió Bírósága által értelmezett uniós jognak és egyben a magyar jogszabályi előírásoknak is, amely teljes egészében mentesíti a fogyasztót az árfolyamkockázat viselése alól. Az érvénytelenség oka ugyanis nem önmagában a kirovó és a lerovó pénznem eltérése, hanem az ebből eredő árfolyamkockázat viselésének a fogyasztóra gyakorolt hatásainak átláthatatlansága.

III. A tájékoztatás elégtelensége miatt az árfolyamkockázatot a fogyasztóra hárító tisztességtelen feltétel következtében érvénytelen szerződés jogkövetkezményeként a bíróság a szerződést érvényessé nyilváníthatja azzal a tartalommal, hogy a szerződés többi - nem tisztességtelen - feltételének érintetlenül hagyásával az árfolyamkockázat nem a fogyasztót terheli. Az elszámolást úgy kell elvégezni, hogy a kölcsön tőkeösszegének és járulékainak (kamat és esetlegesen a százalékban meghatározott kezelési költség) visszafizetésére a folyósításkori árfolyamon és kamatmértékkel kerül sor [1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 209. §, 209/A. § (2) bek., 237. § (2) bek.; 2014. évi XL. törvény (DH2 tv.) 37. § (1) bek.; 1996. évi CXII. törvény (régi Hpt.) 203. § (6)-(7) bek.; 6/2013. PJE határozat; Jpe.I.60.015/2021/15. JPE határozat; 1/2010. PK vélemény; 93/13/EGK tanácsi irányelv (fogyasztói irányelv) 6. cikk (1) bek., 7. cikk (2) bek.].

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes jogelődje, a Zrt. (a továbbiakban: felperes) mint hitelező és az I. rendű alperes mint kölcsönbevevő között 2009. szeptember 24-én svájci frank alapú kölcsönszerződés jött létre személygépkocsi vételárának finanszírozása céljából.

[2] A kölcsön összegét 3 967 600 forintban, az összes törlesztőrészlet együttes összegét 5 600 736 forintban, a rendszeres törlesztőrészleteket 96 x 58 341 forintban határozták meg. A szerződésben feltüntetett teljes hiteldíj mutató 13,37% volt. Mértékadó devizanemként CHF-t jelöltek meg. A kölcsönszerződés szerint a kölcsönbevevő havi fix devizakonstrukciót választott.

[3] A szerződéskötéshez kapcsolódóan az I. rendű alperes külön kockázatfeltáró nyilatkozatot is aláírt az alábbi tartalommal:

"Szeretnénk felhívni a figyelmét arra, hogy a deviza alapon történő finanszírozás választásával Ön élvezheti a választott deviza piacának előnyeit, ugyanakkor viseli annak kockázatait is. […] Mi az árfolyamkockázat? Mivel Ön a deviza alapú hitelt forintban törleszti, számolnia kell az árfolyamkockázattal is. A törlesztőrészlet ugyanis devizában van meghatározva, amely ezután forintra kerül átszámításra. Árfolyam különbözet keletkezik, ha változik az adott deviza forinthoz viszonyított árfolyama a szerződéskötéskor érvényes Mértékadó árfolyammal szemben, azaz árfolyam-különbözettel a Mértékadó árfolyam és az esedékesség napján jegyzett deviza-forint eladási árfolyam eltérése esetén kell számolnia. Fontos azonban tudni, hogy egy deviza árfolyamának jövőbeni változása kiszámíthatatlan. Az L. Csoport által alkalmazott Takarékbank deviza vételi és eladási árfolyama megtekinthető a honlapon, a devizaárfolyam alatt, valamint arról informálódhat a takarékbanki fiókokban, takarékszövetkezeteknél. HAVI FIX konstrukcióban kötött szerződés esetén, az árfolyamváltozás nem a hátralévő díjak havi összegének módosulásával, hanem a szerződés futamidejének változásával történik. A futamidő változása következtében a díjakban fizetett tőke- és kamat aránya módosul. A futamidő módosulásáról a "lejárat dátuma" mező tájékoztatja Önt. Felhívjuk figyelmét, hogy minél hosszabb futamidejű szerződést kötött, illetve minél hosszabb a még hátralévő futamidő a kamatváltozás bekövetkezésekor, annál nagyobb mértékű lesz a hátralévő futamidő módosulása a kamatváltozás következtében. […] Árfolyamváltozásra vonatkozó általános tájékoztatást a szerződésének mellékletét képező Üzletszabályzat "árfolyamváltozás I." és "árfolyamváltozás II." fogalmak alatt talál. Árfolyamváltozás miatt bekövetkezett esetleges fizetési kötelezettségről a Fizetési értesítő "Árfolyam különbözet elszámolása" címszó alatt értesíti Önt társaságunk. […] Az egyedi szerződésen Ön az aláírásával igazolja, hogy ennek a finanszírozásnak a kockázatairól világos tájékoztatást kapott, a kockázati összetevőket ismeri, és a hitelt ennek ismeretében is fel kívánja venni." A felperes az árfolyamkockázat mellett a kamatkockázatról is tájékoztatást adott.

[4] A II. rendű alperes a kölcsönszerződéssel azonos napon készfizető kezességet vállalt I. rendű alperesnek a kölcsönszerződésből eredő kötelezettségeiért.

[5] A kölcsönszerződés részévé vált üzletszabályzat I.17. pontja az mértékadó devizanem, I.20. pontja az árfolyam, I.21, pontja a rendkívüli (25%-ot meghaladó) árfolyamesemény, I.22. pontja a mértékadó árfolyam, I.23. pontja az árfolyamváltozás meghatározását tartalmazta. Az I.8. és a XIII. pontok a havi fix konstrukcióra vonatkozó külön rendelkezéseket határozták meg. A VI.5. pont az adós nyilatkozataként rögzítette, hogy vállalja a mértékadó devizanem és a forint közötti árfolyamváltozásból eredő kockázatokat.

[6] Az I. rendű alperes a fizetési kötelezettségének nem tett eleget maradéktalanul. A felperes az I. és II. rendű alperesnek egyaránt megküldött figyelmeztető levéllel 2014. július 21-ig biztosított póthatáridőt 525 749 forint lejárt tartozás teljesítésére. Mivel az I. rendű alperes a póthatáridőre sem tett eleget a fizetési kötelezettségének, a felperes szerződésszegésre hivatkozva 2014. augusztus 21. napjára felmondta a szerződést. A felmondást az alperesek 2014. július 31-én átvették. A felperes a felmondást tartalmazó nyilatkozatában még egy lehetőséget biztosított az I. rendű alperesnek a felmondás napjáig esedékessé vált meg nem fizetett tartozás (616 213 forint), valamint a hirdetményben meghatározott ügyviteli költség (97 644 forint) legkésőbb 2014. augusztus 21-ig történő megfizetésére. Mivel az I. rendű alperes továbbra sem teljesítette a fizetési kötelezettségét, a felmondás hatályosult.

[7] A felperes 2015. április 1. fordulónappal elkészítette a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: DH2 tv.) szerinti elszámolást, amely szerint a tisztességtelenül felszámított összeg 334 165 forint volt. A felperes a felmondást követően átvett gépjárművet értékesítette, a befolyt 1 630 268 forint vételárat elszámolta I. rendű alperes tartozásába.