107/B/2003. AB határozat

a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 23. § (4) bekezdés első mondata és (5) bekezdése, valamint a 24. § d) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány elutasításáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet 23. § (4) bekezdés első mondata és (5) bekezdése, valamint a 24. § d) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

Indokolás

I.

1. Az indítványozó a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet (a továbbiakban: MT. rend.) 23. § (4) bekezdés első mondata és (5) bekezdése, valamint a 24. § d) pontja alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte utólagos normakontroll keretében. Álláspontja szerint a támadott rendelkezések miatt a tehergépkocsi természetes személy üzembentartója akkor is köteles menetlevelet kiállítani és azt magánál, illetve a gépjárműben tartani, ha azt magáncélra használj ha nem végez díjazás ellenében sem közúti közlekedési szolgáltatást, sem áruszállítást. Véleménye szerint a támadott rendelkezések korlátozzák a szabad mozgáshoz való jogot [Alkotmány 58. § (1) bekezdés]. Utal arra is, hogy alapvető jogra vonatkozó szabályról van szó, az e jogra vonatkozó szabályokat pedig csak törvény állapíthatja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban még törvény sem korlátozhatja. Álláspontja szerint ezért a szabad mozgáshoz való jog tartalmának rendeleti szintű meghatározása, valamint annak rendeleti szintű korlátozása alkotmányellenes [Alkotmány 8. § (2) bekezdés]. Mindezekre tekintettel a támadott rendelkezések megsemmisítését kérte.

2. Az Alkotmánybíróság a támadott jogszabályokkal kapcsolatban az alábbiakat állapítja meg: Az MT. rend. 23. § (4) és (5) bekezdésének szövegét a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet, a közúti árutovábbítási szerződésekről szóló 2/1981. (I. 31.) MT rendelet, valamint az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 269/2005. (XII. 15.) Korm. rendelet módosította. Az MT. rend. 24. § d) pontját a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet módosításáról szóló 20/2004. (II. 13.) Korm. rendelet módosította. A módosítások a támadott rendelkezések tartalmát érdemben nem változtatták meg. Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatánál a határozat meghozatalakor hatályos jogszabályok tekintetében végzi el az ellenőrzést, ha a hatályos jogszabályok azonos tartalmúak a támadott, de már hatályban nem lévő rendelkezésekkel (137/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 456, 457.; 138/B/1992. AB határozat, ABH 1992, 579, 581.) . Mivel a hatályos rendelkezések a támadott rendelkezésekkel azonos tartalmúak, ezért az Alkotmánybíróság a vizsgálatát gyakorlatának megfelelően az MT. rend. -nek az indítvány elbírálásakor hatályos szabályai tekintetében végezte el.

Az Alkotmánybíróság beszerezte a gazdasági és közlekedési miniszter véleményét.

II.

1. Az Alkotmánynak az indítvánnyal érintett rendelkezései:

"8. § (2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja. "

"58. § (1) Mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén - törvényben meghatározott esetek kivételével - megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is. "

2. Az MT. rend. -nek a támadott, az indítvány elbírálásakor hatályos rendelkezései:

"23. § (4) A közúti forgalomban nem közúti közlekedési szolgáltatást végző tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató és ezekből álló járműszerelvény, valamint autóbusz menetlevéllel vehet részt.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetekben menetlevélként a 2. számú melléklet A) és C) pontja szerinti vagy egyéb olyan okmány használható, amely legalább

a) a szállítóeszközre (rendszám, teherbírás vagy a szállítható személyek száma),

b) az üzemben tartóra, a gépjárművezetőre (üzemben tartó vagy tulajdonos neve, adószáma, telephelye, gépjárművezető neve), valamint

c) a rakományra (a szállítmány megnevezése, mennyisége, származása) és a megtett kilométer-teljesítményre,

d) autóbusz menetlevél esetében az a)-b) pontokban foglaltak mellett a saját számlás utasszállítás végzésére jogosító igazolvány jogosítottjára (vállalkozás neve, székhelye, telephelye), az indulás, a megállások és az érkezés helyére, idejére, továbbá a szállított személyek számára vonatkozó adatokat tartalmazza. "

"24. § A közúti forgalomban a jármű vezetője köteles a gépjárművön, illetve magánál tartani - a külön jogszabályokban meghatározott egyéb okmányokon kívül - a végzett tevékenységtől függően

d) a Bizottság 2121/98/EK rendeletében meghatározott okmányokat, a 23. § és a 23/A. § szerinti fuvarlevelet, menetlevelet, utaslistát. "

III.

Az indítvány nem megalapozott.

Az indítványozó által támadott jogszabályi rendelkezések a menetlevél kiállítási kötelezettségről, a menetlevél tartalmáról, valamint arról szólnak, hogy azt a közúti forgalomban a gépjármű vezetője köteles a gépjárművön, illetve magánál tartani.

1. Az Alkotmánybíróság először az Alkotmány 58. § (1) bekezdésének és a MT. rend. támadott rendelkezéseinek egymáshoz való viszonyát vizsgálta meg. Az Alkotmánybíróság a szabad mozgáshoz való jogot korábban már számos határozatában értelmezte. A 60/1993. (XI. 29.) AB határozatban kimondta, hogy "a szabad mozgáshoz való jog a helyváltoztatáshoz való jog szabadságát jelenti. A magyar Alkotmány a közlekedés szabadságát külön nem nevesíti, de a szabad mozgáshoz való jog magában foglalja a járművön vagy járművel és anélkül való helyváltoztatás, a közlekedés szabadságát is. " (ABH 1993, 507, 509-510.)

Emellett az Alkotmánybíróság a 3/1998. (II. 11.) AB határozatban megállapította azt is, hogy "a jogalkotó a kellő indokok alapján - alapvetően a közúti közlekedés valamennyi résztvevője életének, biztonságának védelme érdekében - határozza meg azokat a szabályokat, amelyek a közúti közlekedésben részt vevő személyekre vonatkoznak, Így a gépjárművet vezető személytől megkívánja, hogy vezetésre alkalmas állapotban legyen, az előírt vezetői engedéllyel rendelkezzen, a közúti közlekedés rendjére vonatkozó jogszabályi előírásokat betartsa (...) A jogalkotó a közlekedés rendjét szabályozó előírások betartását különböző - igazgatási, szabálysértési, büntető - szankciók kilátásba helyezésével is elősegíteni kívánja. " (ABH 1998, 61, 65-66.)

A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a menetlevél vezetési kötelezettség egy, a közúti közlekedés rendjét szabályozó előírás. Az ilyen típusú előírások alkotmányossága esetről esetre lefolytatandó alkotmányossági vizsgálat alapján ítélhető meg.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a menetlevél vezetési kötelezettség olyan adminisztratív jellegű kötelezettség, továbbá szakmai szabály, amely az alábbiakban megjelölt okok miatt nem eredményezi az alapjog korlátozását. A menetlevél vezetési kötelezettség oka az, hogy a tehergépkocsival végzett szállítási tevékenység időben és térben nyomon követhető, a jogosulatlanul végzett közúti árufuvarozási tevékenység felderíthető legyen, továbbá összefüggésben áll az adófizetési kötelezettséggel is. Célja továbbá, hogy elősegítse a jármű vezetőjének vezetési és pihenőidejével kapcsolatos ellenőrzés lefolytatását. Önmagában az, hogy a közúti forgalomban nem közúti közlekedési szolgáltatást végző tehergépkocsi menetlevéllel vehet részt, valamint hogy a menetlevél tartalmát jogszabály határozza meg, illetve az, hogy azt a gépjármű vezetője köteles a gépjárművön, illetve magánál tartani, nem tekinthető a szabad mozgás korlátozásának. A menetlevél kiállítása csupán adminisztratív, szakmai kötelezettség, amely a gépjármű vezetőjét nem zárja el attól, még csak nem is korlátozza abban, hogy a tehergépkocsiját magáncélra használja. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a vonatkozásban elutasította.

2. Az indítványozó azt is kifogásolta, hogy a menetlevél vezetési kötelezettséget nem törvény, hanem rendelet írja elő, melyet az Alkotmány 8. § (2) bekezdésébe ütközőnek vélt. Utalt továbbá arra, hogy mivel a szabad mozgás joga alapvető jog, az e jogra vonatkozó szabályokat is csak törvény állapítja meg, lényeges tartalmát azonban még törvény sem korlátozhatja, ezért a menetlevél vezetési kötelezettségre vonatkozó rendeleti szintű korlátozás alkotmányellenes.

2. 1. Az indítványnak a rendeleti szintű szabályozást kifogásoló részével összefüggésben az Alkotmánybíróság az alábbiakat állapítja meg.

Az Alkotmánybíróság már több döntésében - így a 64/1991. (XII. 17.) AB határozatban (ABH 1991, 297, 300.) is - felhívta a figyelmet arra, hogy nem minden összefüggés az alapjogokkal követeli meg a törvényi szintű szabályozást. Valamely alapjog tartalmának meghatározása és lényeges garanciáinak megállapítása csakis törvényben történhet. Közvetett és távoli összefüggés esetében azonban elegendő a rendeleti szint is.

A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 1. §-a szerint a törvény célja, hogy a közúti közlekedés alapvető feltételeinek, az abban résztvevő személyek és szervezetek jogainak és kötelezettségeinek a meghatározásával elősegítse a közúti személy- és áruszállítási szükségletek kielégítését, a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő korszerű járműállomány és közúthálózat kialakítását, működését, a közutak védelmét. A Kkt. 5. § (1) bekezdés a) pontja a közúti közlekedésben való részvétel jogát a közúti forgalomra vonatkozó jogszabályi rendelkezések megtartásához köti. A támadott rendelkezés szerint ilyen, jogszabályi előírásban foglalt feltételnek tekinthető a menetlevél vezetési kötelezettség is, amelyet a Kkt. felhatalmazása alapján a MT. rend. tartalmaz. Mindezek alapján az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a közúti közlekedésben való részvétel szabályainak rendeleti szintű megállapítása formai okból nem tekinthető alkotmányellenesnek. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a vonatkozásban is elutasította.

2. 2. Az Alkotmánybíróság az alapjog rendeleti szintű, az indítványozó által vélt korlátozásával összefüggésben e határozat indokolásának fenti III. 1. pontjában már megállapította, hogy a támadott rendelkezések nem korlátozzák a szabad mozgáshoz való alapvető jogot. Erre tekintettel az Alkotmány 8. § (2) bekezdése második fordulatának (alapvető jog lényeges tartalmát azonban törvény sem korlátozhatja) sérelme fel sem merülhet. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a vonatkozásban is elutasította.

Budapest, 2007. október 15.

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Lévay Miklós s. k.,

alkotmánybíró