20/2004. (II. 13.) Korm. rendelet

a közúti közlekedési szolgáltatásokról és a közúti járművek üzemben tartásáról szóló 89/1988. (XII. 20.) MT rendelet módosításáról

A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése a) pontjának 5. alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

1. §[1]

2. §

Az R. 4/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4/A. § Nemzetközi közúti árufuvarozást a belföldi székhelyű vállalkozás abban az esetben végezhet, ha kérelmére a területi közlekedési felügyelettől - külön jogszabály* alapján - közúti árufuvarozói engedélyt, továbbá közösségi engedélyt és - nemzetközi szerződés előírása alapján - a Központi Közlekedési Felügyelettől (a továbbiakban: KKF) nemzetközi közúti áruszállítási engedélyt (a továbbiakban: áruszállítási engedély) kapott."[2]

3. §

(1) Az R. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Autóbusszal díj ellenében személyszállítást a belföldi székhelyű vállalkozás abban az esetben végezhet, ha kérelmére a területi közlekedési felügyelettől - külön jogszabály* alapján - autóbuszos személyszállító engedélyt kapott. Nemzetközi személyszállítást a vállalkozás csak a kérelmére a területi közlekedési felügyelet által kiadott közösségi engedély birtokában végezhet."[3]

(2) Az R. 5. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Autóbuszos személyszállító engedély annak a vállalkozásnak adható, amely]

"c) alkalmas járművel rendelkezik

ca) közforgalmú személyszállításra a 8. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek szerint,

cb) nemzetközi személyszállításra a külön jogszabályban* meghatározott műszaki előírások szerint."[4]

4. §

Az R. 5/A. §-ának (11) bekezdése a következő mondattal egészül ki:

"Az engedély kiadása és a személytaxi időszakos vizsgálata előtt a területi közlekedési felügyelet ellenőrzi, hogy a vállalkozás a működési területén érvényes előírásoknak megfelelően a taxiállomás használati díját megfizette."

5. §

Az R. 11. §-a a következő (2) és (3) bekezdéssel egészül ki, és a § eredeti jelölése (1) bekezdésre változik:

"(2) Az Európai Unión kívüli állam állampolgára közúti árufuvarozást végző, magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművet - a Parlamentnek és a Tanácsnak a járművezetői igazolvány létrehozása tekintetében a 881/92/EGK és a 3118/93/EGK tanácsi rendelet módosításáról szóló 484/2002/EK rendelete alapján - a közösségi engedély birtokosának kérelmére kiadott járművezetői igazolvány birtokában vezethet. A járművezetői igazolványt a területi közlekedési felügyelet adja ki. A járművezetői igazolvány kiadása során a megyei (fővárosi) munkaügyi központ a külön jogszabályban* meghatározott mentességi ok ügyfél által igazolt fennállása esetén a mentesség jogszabályi okáról szakhatóságként nyilatkozik.[5]

(3) A járművezetői igazolvány iránti kérelemhez mellékelni kell a járművezető munkavállalási engedélyének, munkaszerződésének és a Magyar Köztársaság területén való tartózkodása jogszerűségét igazoló okmánynak hiteles másolatát, valamint a szakmai képesítését igazoló irat hiteles másolatát és annak hiteles fordítását. A területi közlekedési felügyelet a kiadott járművezetői igazolványokról nyilvántartást vezet és a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőséget értesíti a járművezetői igazolvány kiadásáról."

6. §

Az R. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § (1) 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztöme-get meghaladó tehergépkocsival, nyergesvontatóval (járműszerelvénnyel) vagy autóbusszal külföldre a külön jogszabályban* meghatározott bizonyítvány birtokában szabad kilépni.[6]

(2) A magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott, közúti közlekedési szolgáltatást végző autóbusz, tehergépkocsi és nyergesvontató (járműszerelvény) a Magyar Köztársaság területén kívül közösségi engedéllyel közlekedhet. Az Európai Unió tagállamain kívüli államban magyar hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott autóbusz, tehergépkocsi és nyergesvontató (járműszerelvény) a kétoldalú nemzetközi szerződésekben meghatározott engedéllyel, vagy a Közlekedési Miniszterek Európai Konferenciája által létrehozott és az illetékes magyar hatóság által kiadott engedéllyel (a továbbiakban: CEMT engedély) közlekedhet. Az ilyen jármű által az Európai Unió másik tagállama és az Európai Unión kívüli állam között végzett közúti árufuvarozáshoz nemzetközi szerződés áruszállítási engedély használatát is előírhatja.

(3) Az Európai Unión kívüli állam hatósági engedélyével és jelzésével ellátott autóbusz, tehergépkocsi és nyergesvontató (járműszerelvény) a Magyar Köztársaság területén a kétoldalú nemzetközi szerződésekben meghatározott engedéllyel vagy a jármű bejegyzése szerinti állam illetékes hatósága által kiadott CEMT engedéllyel közlekedhet.

(4) Az Európai Unió valamely tagállamának - ide nem értve a Magyar Köztársaságot - hatósági engedélyével és jelzésével ellátott autóbusz, tehergépkocsi és nyergesvontató (járműszerelvény) a Magyar Köztársaság területén közösségi engedéllyel közlekedhet. A Magyar Köztársaság és az Európai Unión kívüli állam közötti nemzetközi közúti árufuvarozás végzéséhez e járművek számára nemzetközi szerződés áruszállítási engedély használatát is előírhatja.

(5) Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a 3. számú mellékletben meghatározott áruszállítási feladatot, valamint az ezzel igazoltan összefüggő üresjáratot teljesítő, az Európai Unió más tagállamában bejegyzett jármű a Magyar Köztársaság területén, a Magyar Köztársaságban bejegyzett jármű az Európai Unió többi tagállamában közösségi engedély és áruszállítási engedély nélkül közlekedhet."

7. §

Az R. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"21. § (1) Az Európai Unió tagállamain kívüli államba irányuló nemzetközi közúti árufuvarozás lebonyolításához szükséges áruszállítási engedélyek elosztási elveinek meghatározásához az illetékes szakmai érdekképviseleti szervezetek véleményét ki kell kérni.

(2) A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium - a nemzetközi szerződésekben meghatározott keretek között - gondoskodik

a) a KKF útján az autóbuszok járati engedélyének kiadásáról,

b) az áruszállítási engedélyek elosztási elveinek meghatározásáról és ezen engedélyeknek a KKF útján történő kiadásáról. Minden, a magyar közlekedési hatóság által kiadott, a közúti árufuvarozás végzésére jogosító engedély az illetékes szakmai érdekképviselet javaslatára visszavonható.

(3) A Magyar Köztársaság területén külföldi hatósági engedéllyel és jelzéssel ellátott járművel közúti közlekedési szolgáltatási tevékenység (kabotázs) - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - a gazdasági és közlekedési miniszter engedélyével folytatható. Az Európai Unió valamely más tagállamának hatósági engedélyével és jelzésével ellátott autóbusz a Magyar Köztársaság területén kabotázsként különjárati és szerződéses személyszállítást erre vonatkozó külön engedély nélkül végezhet. A Tanács valamely tagállamban nem honos fuvarozók számára a belföldi közúti személyszállítási szolgáltatás feltételeinek megállapításáról szóló 12/98/EK rendeletében meghatározott ellenőrzési okmányok kiadásáról és a Bizottság részére az értesítési és tájékoztatási kötelezettség teljesítéséről a Közlekedési Főfelügyelet (a továbbiakban: KFF) gondoskodik.

(4) A menetrend szerinti közforgalmú közúti személyszállításra az Európai Unió tagállamaiban honos vállalkozások részére kiadott kabotázsengedélyek számáról a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium évente tájékoztatja az Európai Bizottságot a KFF útján."

8. §

Az R. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"24. § A közúti forgalomban a jármű vezetője köteles a gépjárművön, illetve magánál tartani - a külön jogszabályokban meghatározott egyéb okmányokon kívül - a végzett tevékenységtől függően

a) a 4. § szerinti közúti árufuvarozói engedélyt, a 4/A. § szerinti közösségi engedély hiteles másolatát, az áruszállítási engedélyt, az 5. § szerinti autóbuszos személyszállító engedélyt és közösségi engedély hiteles másolatát, a járati engedélyt, a személyszállításra vonatkozó szerződés hiteles másolatát, az 5/A. § szerinti taxiengedélyt, az 5/B. § szerinti személygépkocsis személyszállító engedélyt, illetőleg a 2. § (2) bekezdése szerinti bejelentésről szóló igazolást, vagy a 6. § szerinti saját számlás utasszállításra vonatkozó igazolványt;

b)[7]

c) a jármű igazolólapját, a 19. § (1) bekezdésében meghatározott bizonyítványt, a külön jogszabályban meghatározott Üzemeltetési és karbantartási naplót;

d) a Bizottság 2121/98/EK rendeletében meghatározott okmányokat, a 23. § és a 23/A. § szerinti fuvarlevelet, menetlevelet, utaslistát."

9. §[8]

10. §

(1) Ez a rendelet a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti az R. 18. §-a (1) bekezdésének b) pontjában a "az erre rendszeresített" szövegrész.

(2) Az R.-ben

a) a belföldi közúti árufuvarozói engedély kifejezés helyébe a közúti árufuvarozói engedély kifejezés,

b) a belföldi közúti árufuvarozás kifejezés helyébe a közúti árufuvarozás kifejezés,

c) az elosztási rendjét kifejezés helyébe az elosztási elveit kifejezés,

d) a Közlekedési és Vízügyi Értesítő kifejezés helyébe a Közlekedési Értesítő kifejezés

lép.

(3)[9]

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök