32013R0345[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 345/2013/EU rendelete ( 2013. április 17. ) az európai kockázatitőke-alapokról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 345/2013/EU RENDELETE

(2013. április 17.)

az európai kockázatitőke-alapokról

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Ez a rendelet egységes követelményeket és feltételeket határoz meg a kollektív befektetési vállalkozások azon kezelői tekintetében, amelyek használni kívánják az "EuVECA" megnevezést a minősített kockázatitőke-alapok Unióban való forgalmazására vonatkozóan, és ezáltal hozzájárul a belső piac zavartalan működéséhez.

Ez a rendelet egységes szabályokat állapít meg a minősített kockázatitőke-alapoknak az elfogadható befektetők számára Unió-szerte történő forgalmazására, a minősített kockázatitőke-alapok portfólió-összetételére, a minősített kockázatitőke-alapok által alkalmazható befektetési eszközökre és technikákra, valamint az Unió-szerte minősített kockázatitőke-alapokat forgalmazó kezelők szervezeti felépítésére, üzletvitelére és átláthatóságára vonatkozóan.

2. cikk

(1) Ez a rendelet a 3. cikk a) pontja szerinti kollektív befektetési vállalkozások olyan kezelőire alkalmazandó, amelyek teljesítik a következő feltételeket:

a) kezelt eszközeik összesített értéke nem haladja meg a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett küszöbértéket;

b) az Unióban letelepedettek;

c) a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének a) pontjával összhangban a letelepedésük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságainál nyilvántartás-kötelesek; és

d) minősített kockázatitőkealap-portfóliókat kezelnek.

(2) E rendelet 3-6. cikke, 12. cikke, 13. cikke (1) bekezdésének c) és i) pontja, 14a-19. cikke, 20. cikke (3) bekezdésének második albekezdése, valamint 21. és 21a. cikke a kollektív befektetési vállalkozásoknak azon, a 2011/61/EU irányelv 6. cikke alapján engedélyezett kezelőire alkalmazandó, amelyek minősített kockázatitőke-alapok portfólióit kezelik, és az említett alapok Unióban történő forgalmazása során az "EuVECA" megnevezést kívánják használni.

(3) Amennyiben a minősített kockázatitőkealap-kezelők külső kezelők, és a 14. cikkel összhangban nyilvántartásba vették őket, átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokat (ÁÉKBV) is kezelhetnek, feltéve, hogy a 2009/65/EK irányelv szerint engedélyük van rá.

3. cikk

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

a)

"kollektív befektetési vállalkozás" : a 2011/61/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott ABA;

b)

"minősített kockázatitőke-alap" :

olyan kollektív befektetési vállalkozás, amely: i.

összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének legalább 70 %-át - amely a vonatkozó költségek, valamint készpénz és pénzeszköz-egyenértékesek levonása után befektethető összegek alapján kerül kiszámításra - olyan eszközökbe kívánja befektetni az alapszabályában vagy létesítő okiratában meghatározott időtartamon belül, amelyek minősített befektetések; ii.

összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének legfeljebb 30 %-át -amely a vonatkozó költségek, valamint készpénz és pénzeszköz-egyenértékesek levonása után befektethető összegek alapján kerül kiszámításra - használja fel minősített befektetésektől eltérő eszközök megszerzésére; iii.

valamely tagállam területén letelepedett;

c)

"minősített kockázatitőkealap-kezelő" : olyan jogi személy, amelynek alaptevékenysége legalább egy minősített kockázatitőke-alap kezelése;

d)

"minősített portfólióvállalkozás" :

olyan vállalkozás: i.

amely a minősített kockázatitőke-alap által a vállalkozásba történő első befektetés idején megfelel a következő feltételek egyikének: - a vállalkozást nem vezették be a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 1 ) 4. cikke (1) bekezdésének 21. pontjában meghatározott szabályozott piacon vagy a 22. pontjában meghatározott multilaterális kereskedési rendszerben való kereskedésre, és alkalmazottainak létszáma legfeljebb 499 fő, - a vállalkozás a 2014/65/EU irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 13. pontjában meghatározott kis- és középvállalkozás, amelyet az említett irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 12. pontjában meghatározott kkv-tőkefinanszírozási piacon jegyeznek; ii.

amely önmaga nem kollektív befektetési vállalkozás; iii.

nem sorolható az alábbiak közül egy vagy több közé: - a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 2 ) 4. cikke 1. pontjának a) alpontjában meghatározott hitelintézet, - a 2004/39/EK irányelv 4. cikkének (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott befektetési vállalkozás, - a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló, 2009. november 25-i 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) (Szolvencia II) 13. cikkének 1. pontjában meghatározott biztosító, - a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének 19. pontjában meghatározott pénzügyi holdingtársaság, vagy - a 2006/48/EK irányelv 4. cikkének 20. pontjában meghatározott vegyes tevékenységű holdingtársaság; iv.

valamely tagállam területén vagy egy harmadik országban letelepedett, feltéve, hogy a harmadik ország: - nem szerepel a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni pénzügyi munkacsoport nem együttműködő országokat és területeket tartalmazó jegyzékében, - annak biztosítására irányuló megállapodást kötött a minősített kockázatitőkealap-kezelő letelepedés szerinti tagállamával és azon további tagállamok mindegyikével, amelyekben a minősített kockázatitőkealap-kezelő befektetési jegyeit vagy részvényeit forgalmazni szándékozzák, hogy a harmadik ország teljes mértékben megfelel az OECD adóügyi modellegyezményének 26. cikkében meghatározott szabályoknak, és biztosítja az adóügyi kérdésekre vonatkozó információk tényleges cseréjét, beleértve a többoldalú adómegállapodásokat;

e)

"minősített befektetés" :

a következő eszközök bármelyike: i.

olyan sajáttőke- vagy kvázisajáttőke-eszköz, amelyet: - minősített portfólióvállalkozás bocsátott ki, és a minősített kockázatitőke-alap közvetlenül a minősített portfólióvállalkozástól szerzi meg, - minősített portfólióvállalkozás bocsátott ki a minősített portfólióvállalkozás által kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír ellenében, vagy - olyan vállalkozás bocsátott ki, amelynek a minősített portfólióvállalkozás többségi tulajdonú leányvállalata, és amelyet a minősített kockázatitőke-alap a minősített portfólióvállalkozás által kibocsátott, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapír ellenében szerzett meg; ii.

a minősített kockázatitőke-alap által egy olyan minősített portfólióvállalkozás számára nyújtott biztosított vagy nem biztosított hitelek, amelyben a minősített kockázatitőke-alap már rendelkezik minősített befektetésekkel, amennyiben a minősített kockázatitőke-alap összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének legfeljebb 30 %-át használja fel ilyen hitelek céljára; iii.

valamely minősített portfólióvállalkozás részvényei, amelyeket a szóban forgó vállalkozás meglévő részvényeseitől szereztek meg; iv.

egy vagy több másik minősített kockázatitőke-alap befektetési jegyei vagy részvényei, amennyiben a minősített kockázatitőke-alap összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének legfeljebb 10 %-át fektette be minősített kockázatitőke-alapokba;

f)

"vonatkozó költségek" : minden közvetlenül vagy közvetetten a befektető által viselt díj, illeték és kiadás, amelyről a minősített kockázatitőke-alap kezelője és a befektetők megállapodtak;

g)

"saját tőke" : tulajdonosi részesedés egy vállalkozásban, megjelenési formáját tekintve részvény vagy a minősített portfólióvállalkozás tőkéjében való, a befektetői számára kibocsátott részesedés más formája;

h)

"kvázi-sajáttőke" : bármely olyan, saját tőkét és hitelt kombináló finanszírozási eszköz, amely esetében az eszköz hozamát a minősített portfólióvállalkozás nyereségével vagy veszteségével kapcsolták össze, és az eszköz visszafizetése nemteljesítés esetén nem teljes mértékben biztosított;

i)

"forgalmazás" : valamely minősített kockázatitőkealap-kezelő kezdeményezésére vagy annak nevében az általa kezelt valamely minősített kockázatitőke-alap befektetési jegyeire vagy részvényeire vonatkozó közvetlen vagy közvetett ajánlattétel az Unióban lakóhellyel vagy létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező befektetők számára, vagy az említett befektetési jegyek, illetve részvények ilyen befektetők részére történő kibocsátása;

j)

"lehívható tőke" : olyan kötelezettségvállalás, amelynek alapján a befektető a minősített kockázatitőke-alap alapszabályában vagy létesítő okiratában meghatározott időkereten belül köteles részesedést szerezni ezen alapban, vagy tőkehozzájárulást teljesíteni ezen alap részére;

k)

"letelepedés szerinti tagállam" : az a tagállam, amelyben a minősített kockázatitőke-alap kezelőjének létesítő okirat szerinti székhelye van;

l)

"fogadó tagállam" : az - a letelepedés szerint tagállamtól eltérő - tagállam, amelyben a minősített kockázatitőkealap-kezelő e rendelettel összhangban minősített kockázatitőke-alapokat forgalmaz;

m)

"hatáskörrel rendelkező hatóság" : i.

az e rendelet 2. cikkének (1) bekezdésében említett alapkezelőre vonatkozóan a 2011/61/EU irányelv 3. cikke (3) bekezdésének a) pontjában említett hatáskörrel rendelkező hatóság; ii.

az e rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett alapkezelőre vonatkozóan a 2011/61/EU irányelv 7. cikkének (1) bekezdésében említett hatáskörrel rendelkező hatóság; iii.

a minősített kockázatitőke-alapokra vonatkozóan azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága, amelyben a minősített kockázatitőke-alap letelepedett;

n)

"fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága" : a letelepedés szerinti tagállamtól eltérő azon tagállam hatósága, amelyben a minősített kockázatitőke-alap forgalmazásra kerül;

o)

"forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás" : az Unióban lakóhellyel vagy létesítő okirat szerinti székhellyel rendelkező lehetséges befektetők számára a minősített kockázatitőke-alapok kezelője által vagy annak nevében befektetési stratégiákra vagy befektetési elképzelésekre vonatkozóan végzett közvetlen vagy közvetett információszolgáltatás vagy kommunikációs tevékenység egy még létre nem jött minősített kockázatitőke-alap vagy a lehetséges befektetők lakóhelye vagy létesítő okirat szerinti székhelye szerinti tagállamban létrejött, de a 15. cikkel összhangban forgalomba hozatal céljából még be nem jelentett minősített kockázatitőke-alap iránti érdeklődésük felmérése céljából, ami egyik esetben sem minősül az említett minősített kockázatitőke-alap befektetési jegyeire vagy részvényeire vonatkozó, lehetséges befektetőknek szóló ajánlattételnek, illetve az említett befektetési jegyek vagy részvények befektetők részére történő kihelyezésének.

Az első albekezdés c) pontját illetően, amennyiben a minősített kockázatitőke-alap jogi formája lehetővé teszi a belső kezelést, és az alap irányító szerve nem jelöl ki külső kezelőt, magát a minősített kockázatitőke-alapot kell kockázatitőkealap-kezelőként nyilvántartásba venni a 14. cikkel összhangban. Valamely minősített kockázatitőke-alap belső kezelőjeként nyilvántartott minősített kockázatitőke-alap nem vehető nyilvántartásba más kollektív befektetési vállalkozások minősített kockázatitőke-alapjának külső kezelőjeként.

II. FEJEZET

AZ "EuVECA" MEGNEVEZÉS HASZNÁLATÁNAK FELTÉTELEI

4. cikk

Azok a minősített kockázatitőkealap-kezelők, amelyek megfelelnek az e fejezetben meghatározott követelményeknek, jogosultak az "EuVECA" megnevezés használatára a minősített kockázatitőke-alapok Unióban történő forgalmazása során.

4a. cikk

(1) A minősített kockázatitőke-alapok kezelői forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatást folytathatnak az Unióban, kivéve, ha a lehetséges befektetők számára nyújtott információk:

a) elegendőek ahhoz, hogy lehetővé tegyék a befektetők számára, hogy kötelezettséget vállaljanak egy adott minősített kockázatitőke-alap befektetési jegyeinek vagy részvényeinek megszerzésére;

b) jegyzési formanyomtatványoknak vagy hasonló dokumentumoknak minősülnek, akár tervezetben, akár végleges formában; vagy

c) egy még létre nem jött minősített kockázatitőke-alap végleges alapító dokumentumainak, tájékoztatójának vagy ajánlati dokumentumainak minősülnek.

Amennyiben tájékoztató-tervezetet vagy ajánlati dokumentumot bocsátanak rendelkezésre, e dokumentumok nem tartalmazhatnak ahhoz elegendő információt, hogy lehetővé tegyék a befektetők számára a befektetési döntés meghozatalát, és egyértelműen ki kell mondaniuk, hogy:

a) nem minősülnek a minősített kockázatitőke-alap befektetési jegyeire vagy részvényeire vonatkozó ajánlattételnek vagy jegyzési felhívásnak; és

b) a bennük közölt információk nem teljeskörűek, és változhatnak, ezért nem szabad rájuk hagyatkozni.

(2) A hatáskörrel rendelkező hatóságok nem írhatják elő a minősített kockázatitőke-alapok kezelői számára, hogy jelentsék be a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás tartalmát vagy címzettjeit a hatáskörrel rendelkező hatóságnak, és az sem, hogy a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás nyújtása előtt az e cikkben meghatározottaktól eltérő feltételeket vagy követelményeket teljesítsenek.

(3) A minősített kockázatitőkealap-kezelőknek biztosítaniuk kell, hogy a befektetők a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás keretében ne szerezzék meg a minősített kockázatitőke-alap befektetési jegyeit vagy részvényeit, és hogy azok a befektetők, akikkel a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás keretében felvették a kapcsolatot, kizárólag a 15. cikk szerint engedélyezett forgalmazás keretében szerezhetnek befektetési jegyeket vagy részvényeket az adott minősített kockázatitőke-alapban.

A forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás keretében nyújtott információkban említett minősített kockázatitőke-alap vagy a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás eredményeképpen létrejött minősített kockázatitőke-alap befektetési jegyeinek vagy részvényeinek szakmai befektetők általi - a minősített kockázatitőkealap-kezelő általi forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás megkezdésétől számított 18 hónapon belül történő - jegyzését a forgalmazás eredményének kell tekinteni, és a 15. cikkben említett, alkalmazandó eljárás szerint be kell jelenteni.

(4) A minősített kockázatitőke-alapok kezelői a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás megkezdésétől számított két héten belül - papíralapú vagy elektronikus formában - informális levelet küldenek letelepedés szerinti tagállamuk hatáskörrel rendelkező hatóságai számára. A levélnek tartalmaznia kell, hogy a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatásra mely tagállamokban és mely időszakokban kerül vagy került sor, a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatás rövid ismertetését, ideértve a bemutatott befektetési stratégiákkal kapcsolatos információkat és adott esetben a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatásban bemutatandó vagy bemutatott minősített kockázatitőke-alapok jegyzékét. A minősített kockázatitőke-alap kezelő letelepedés szerinti tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságai haladéktalanul tájékoztatják azon tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait, amelyekben a minősített kockázatitőke-alap kezelője forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatást nyújt vagy nyújtott. Azon tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai, amelyben a forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatásra sor kerül vagy került, kérhetik a minősített kockázatitőke-alap kezelő letelepedés szerinti tagállamának hatáskörrel rendelkező hatóságait, hogy nyújtsanak további tájékoztatást a területükön történő vagy történt forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatásról.

(5) Harmadik fél kizárólag akkor végezhet forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatást az engedéllyel rendelkező minősített kockázatitőkealap-kezelő nevében, ha az a 2014/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 4 ) összhangban engedélyezett befektetési vállalkozás, a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 5 ) összhangban engedélyezett hitelintézet, a 2009/65/EK irányelvvel összhangban engedélyezett ÁÉKBV-kezelő társaság, a 2011/61/EU irányelvvel összhangban engedélyezett alternatívbefektetésialap-kezelő, vagy ha a 2014/65/EU irányelvvel összhangban függő ügynökként jár el. Ilyen harmadik félre az e cikkben meghatározott feltételek vonatkoznak.

(6) A minősített kockázatitőke-alapok kezelői biztosítják, hogy forgalomba hozatalt megelőző tájékoztatást megfelelően dokumentálják.

5. cikk

(1) A minősített kockázatitőkealap-kezelők biztosítják azt, hogy a minősített befektetésektől eltérő eszközök megszerzése esetén az alap összesített tőke-hozzájárulásainak és le nem hívott tőkéjének legfeljebb 30 %-át használják fel az ilyen eszközök megszerzésére. A 30 %-os küszöbérték kiszámítására a vonatkozó költségek levonása után fennmaradó befektethető összegek alapján kerül sor. A pénzeszközöket és pénzeszköz-egyenértékeseket nem lehet figyelembe venni e küszöbérték kiszámításánál, mivel a készpénz és pénzeszköz-egyenértékesek nem tekintendők befektetéseknek.

(2) A minősített kockázatitőkealap-kezelők a minősített kockázatitőke-alap szintjén nem alkalmazhatnak olyan módszert, amely akár pénz- vagy értékpapírkölcsönök, akár származékos pozíciók felvétele útján vagy bármely más módon az alap lehívható tőkéjének szintje fölé növelné az alap kockázatát.

(3) A minősített kockázatitőkealap-kezelők a minősített kockázatitőke-alap szintjén csak akkor vehetnek fel kölcsönt, bocsáthatnak ki hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt vagy vállalhatnak garanciát, ha ezeket a kölcsönöket, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat vagy garanciákat le nem hívott kötelezettségvállalások fedezik.

6. cikk

(1) A minősített kockázatitőkealap-kezelők a minősített kockázatitőke-alap befektetési jegyeit és részvényeit kizárólag olyan befektetők részére forgalmazzák, amelyek a 2004/39/EK irányelv II. mellékletének I. szakasza szerinti szakmai ügyfeleknek minősülnek, vagy amelyek a 2004/39/EK irányelv II. mellékletének II. szakaszával összhangban, kérésre, szakmai ügyfélként kezelhetők, vagy egyéb olyan befektetők részére, amelyek:

a) legalább 100 000 EUR befektetésére vállalnak kötelezettséget; és

b) írásban, a befektetési kötelezettségvállalásról megkötendő szerződéstől különálló dokumentumban kijelentik, hogy tudatában vannak a tervezett kötelezettségvállalással vagy befektetéssel járó kockázatnak.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó a minősített kockázatitőkealap-kezelők ügyvezetői, igazgatói és a vezetésben szerepet vállaló alkalmazottjai által végrehajtott befektetésekre, amennyiben azok az általuk kezelt minősített kockázatitőke-alapokba irányulnak.

7. cikk

A minősített kockázatitőkealap-kezelő az általa kezelt minősített kockázatitőke-alappal kapcsolatban:

a) jóhiszeműen, tisztességesen, kellő szaktudással, gondossággal és figyelemmel jár el tevékenységei gyakorlása során;

b) megfelelő szabályozási elveket és eljárásokat alkalmaz a befektetők és a jogosult portfólióvállalkozások érdekeit érintő, várhatóan felmerülő jogellenes gyakorlatok megakadályozására;

c) üzleti tevékenységét úgy végzi, hogy az a lehető legnagyobb mértékben előmozdítsa az általa kezelt minősített kockázatitőke-alapok és az ilyen alapokba befektetők érdekeit, valamint a piac integritását;

d) a minősített portfólióvállalkozásokba történő befektetések kiválasztása és folyamatos ellenőrzése során nagyfokú gondossággal jár el;

e) megfelelő szaktudással és ismeretekkel rendelkezik arról a minősített portfólióvállalkozásról, amelybe befektet;

f) méltányosan kezeli a befektetőket. Ez nem zárja ki a közszektorbeli befektetőkkel szembenihez képest kedvezőbb elbánás alkalmazását a magánbefektetőkkel szemben, feltéve hogy az ilyen elbánás összeegyeztethető az állami támogatási szabályokkal, és különösen a 651/2014/EU bizottsági rendelet ( 6 ) 21. cikkével, valamint hogy azt az alap alapszabályában vagy létesítő okiratában közzéteszik;

g) biztosítja, hogy egy befektető se részesüljön preferenciális elbánásban, kivéve, ha ezt a preferenciális elbánást a minősített kockázatitőke-alap alapszabályában vagy létesítő okiratában közzéteszik.

8. cikk

(1) Amennyiben egy minősített kockázatitőkealap-kezelő bizonyos feladatokat harmadik felekre ruház át, az nem érinti a kezelőnek a minősített kockázatitőke-alappal vagy annak befektetőivel szemben való felelősségét. A kezelő nem ruházhatja át feladatait olyan mértékben, hogy lényegileg már ne legyen a minősített kockázatitőke-alap kezelőjének tekinthető, és postafiókcéggé váljon.

(2) Az (1) bekezdés szerinti feladatátruházás nem befolyásolhatja hátrányosan a minősített kockázatitőkealap-kezelő felügyeletének hatékonyságát, és különösen nem akadályozhatja azt, hogy e kezelő a minősített kockázatitőke-alap befektetői érdekeinek megfelelő módon tevékenykedjen, vagy hogy a minősített kockázatitőke-alapot az előbbiekben említett módon kezelje.

9. cikk

(1) A minősített kockázatitőkealap-kezelők kötelesek felismerni és elkerülni az összeférhetetlenségi helyzeteket, illetve amennyiben az összeférhetetlenség nem kerülhető el, úgy kötelesek azt kezelni és nyomon követni, valamint a (4) bekezdésnek megfelelően haladéktalanul nyilvánosságra hozni annak megakadályozása céljából, hogy az összeférhetetlenségi helyzet hátrányosan befolyásolja a minősített kockázatitőke-alapok és az azokba befektetők érdekeit, továbbá annak biztosítása érdekében, hogy az általuk kezelt minősített kockázatitőke-alapokat tisztességes bánásmódban részesítsék.

(2) A minősített kockázatitőkealap-kezelők különösen az alábbiak között esetlegesen felmerülő összeférhetetlenségi helyzeteket kötelesek felismerni:

a) minősített kockázatitőkealap-kezelők, az e kezelők tevékenységét ténylegesen ellátó személyek, e kezelők alkalmazottai vagy az e kezelők felett közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzést gyakorló vagy e kezelők által közvetlenül vagy közvetetten ellenőrzött személyek, valamint az e kezelők által kezelt minősített kockázatitőke-alap, vagy az azokba befektetők;

b) a minősített kockázatitőke-alap vagy az abba befektetők, valamint valamely egyéb, ugyanazon kezelő által kezelt minősített kockázatitőke-alap, vagy az abba befektetők;

c) a minősített kockázatitőke-alap vagy annak befektetői, valamint az ugyanazon kezelő által kezelt kollektív befektetési vállalkozás vagy ÁÉKBV, vagy az előbbiek befektetői.

(3) A minősített kockázatitőkealap-kezelők hatékony szervezeti és adminisztratív megoldásokkal biztosítják, hogy megfeleljenek az (1) és (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek.

(4) Az összeférhetetlenségi helyzetet azokban az esetekben kell az (1) bekezdés szerint nyilvánosságra hozni, amikor a minősített kockázatitőkealap-kezelő által az összeférhetetlenség felismerésére, megelőzésére, kezelésére és nyomon követésére alkalmazott szervezeti megoldások nem elegendőek ahhoz, hogy kellő bizonyossággal garantálják a befektetők érdeksérelme kockázatának elkerülését. A minősített kockázatitőkealap-kezelők - mielőtt a befektetők nevében üzleti tevékenységet végeznének - világosan nyilvánosságra kell hozniuk a befektetők előtt az összeférhetetlenség általános jellemzőit vagy forrását.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 25. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az alábbiak meghatározására:

a) az e cikk (2) bekezdésében említett összeférhetetlenség típusai;

b) a minősített kockázatitőkealap-kezelők által teendő lépések az összeférhetetlenség felismerésére, megelőzésére, kezelésére, nyomon követésére és nyilvánosságra hozatalára irányuló struktúrák, szervezeti és adminisztratív eljárások tekintetében.

10. cikk

(1) A minősített kockázatitőkealap-kezelőknek mindenkor rendelkezniük kell elegendő saját forrással, valamint az általuk kezelt minősített kockázatitőke-alapok megfelelő kezeléséhez szükséges, megfelelő és kielégítő emberi és technikai erőforrással.

(2) A belső kezelésű minősített kockázatitőke-alapoknak és a minősített kockázatitőke-alapok külső kezelőinek egyaránt 50 000 EUR induló tőkével kell rendelkezniük.

(3) A saját források összege mindenkor legalább az alapkezelőnél az előző évben felmerült általános költségek egynyolcada. A letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága kiigazíthatja ezt a követelményt abban az esetben, ha az előző évhez képest lényeges változás következett be az alapkezelő üzleti tevékenységében. Ha a minősített kockázatitőke-alap kezelője még nem végez egy teljes éve üzleti tevékenységet, a követelmény az üzleti tervében szereplő várható általános költségek összegének egynyolcada, feltéve, hogy a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága nem kéri ennek a tervnek a kiigazítását.

(4) Amennyiben az alapkezelő által kezelt minősített kockázatitőke-alapok értéke meghaladja a 250 000 000 EUR-t, az alap kezelője további saját forrásokat bocsát rendelkezésre. E további összeg annak az összegnek a 0,02 %-a, amellyel a minősített kockázatitőke-alapok teljes értéke meghaladja a 250 000 000 EUR-t.

(5) A letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága engedélyezheti a minősített kockázatitőke-alap kezelőjének, hogy a (4) bekezdésben említett további sajátforrás-összeg legfeljebb 50 %-át ne bocsássa rendelkezésre, ha az említett alapkezelő rendelkezik egy ugyanakkora összegre vonatkozó, olyan hitelintézet vagy biztosító által kiállított garanciával, amelynek a létesítő okirat szerinti székhelye valamely tagállamban található, vagy olyan harmadik országban, ahol a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által az uniós jogban megállapítottal egyenértékűnek elismert prudenciális szabályok vonatkoznak rá.

(6) A saját forrásokat rövid távon likvid eszközökbe vagy azonnal készpénzre váltható eszközökbe kell fektetni, és nem tartalmazhatnak spekulatív pozíciókat.

11. cikk

(1) Az eszközök értékelésére vonatkozó szabályokat a minősített kockázatitőke-alap alapszabályában vagy létesítő okiratában kell meghatározni, és azoknak biztosítaniuk kell a megfelelő és átlátható értékelési folyamatot.

(2) Az alkalmazott értékelési eljárásoknak biztosítaniuk kell, hogy az eszközöket megfelelően értékeljék, és hogy az eszközértéket legalább évente kiszámítsák.

12. cikk

(1) A minősített kockázatitőkealap-kezelők az általuk kezelt valamennyi minősített kockázatitőke-alapról éves beszámolót bocsátanak a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának rendelkezésére a pénzügyi év végétől számított 6 hónapon belül. A beszámoló ismerteti a minősített kockázatitőke-alap portfólió-összetételét és az előző évben folytatott tevékenységét. A beszámoló ezenkívül nyilvánosságra hozza a minősített kockázatitőke-alaphoz a fennállása végén befolyt nyereséget, és adott esetben a fennállása alatt kiosztott nyereséget. A beszámoló tartalmazza a minősített kockázatitőke-alap auditált pénzügyi elszámolásait.

Az éves beszámolót a mindenkori beszámolási standardoknak, valamint a minősített kockázatitőkealap-kezelők és a befektetők közötti megállapodásoknak megfelelően kell elkészíteni. A minősített kockázatitőkealap-kezelők a beszámolót a befektetők kérésére a befektetők rendelkezésére bocsátják. A minősített kockázatitőkealap-kezelők és a befektetők további, egymás részére teljesítendő nyilvánosságra hozatalban állapodhatnak meg.

(2) Legalább évente egyszer el kell végezni a minősített kockázatitőke-alapok ellenőrzését. Az ellenőrzés megerősíti, hogy a pénzt és az eszközöket a minősített kockázatitőke-alap nevén vannak, és hogy a minősített kockázatitőkealap-kezelő megfelelő nyilvántartásokat és ellenőrző intézkedéseket hozott létre és tart fenn a minősített kockázatitőke-alap és befektetőinek pénzével és eszközeivel kapcsolatos bármilyen megbízás felhasználása vagy az azok feletti ellenőrzés tekintetében.

(3) Amennyiben a minősített kockázatitőkealap-kezelőnek a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló, 2004. december 15-i 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) 4. cikkével összhangban a minősített kockázatitőke-alapról éves pénzügyi beszámolót kell közzétennie, az e cikk (1) bekezdésében említett információk külön vagy az éves pénzügyi beszámoló kiegészítéseként is rendelkezésre bocsáthatók.

(4) A letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága az e cikk alapján gyűjtött információkat a 22. cikkben említett eljárás útján minden egyes érintett minősített kockázatitőke-alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság, minden érintett fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága, és az ESMA rendelkezésére bocsátja.

13. cikk

(1) A kockázatitőkealap-kezelők az általuk kezelt minősített kockázatitőke-alapokkal kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatják egyértelmű és érthető módon a befektetőket befektetési döntéseik meghozatala előtt:

a) az adott kezelő, valamint a vele a minősített kockázatitőke-alapok kezelésével kapcsolatban szerződésben álló bármely egyéb szolgáltató kiléte, valamint e szereplők feladatainak ismertetése;

b) az alapkezelő számára a kezelésében lévő minősített kockázatitőke-alapok megfelelő kezeléséhez szükséges emberi és technikai erőforrások fenntartásához rendelkezésre álló saját forrás mennyisége;

c) a minősített kockázatitőke-alap befektetési stratégiájának és céljainak leírása, beleértve:

i. azon minősített portfólióvállalkozások típusait, amelyekbe be kíván fektetni;

ii. azon egyéb minősített kockázatitőke-alapokat, amelyekbe be kíván fektetni;

iii. azon minősített portfólióvállalkozások típusait, amelyekbe bármely egyéb, a ii. pontban említett minősített kockázatitőke-alap be kíván fektetni;

iv. az általa eszközölni kívánt, nem minősített befektetéseket;

v. az általa alkalmazni kívánt technikákat; valamint

vi. az érvényes befektetési korlátozásokat;

d) a minősített kockázatitőke-alap kockázati profiljának ismertetése, és minden olyan kockázat leírása, amely azokhoz az eszközökhöz kapcsolódik, amelyekbe az alap befektethet, vagy azokhoz a technikákhoz köthető, amelyeket az alap alkalmazhat;

e) a minősített kockázatitőke-alap értékelési eljárásának, valamint az eszközértékelés árazási módszerének leírása, beleértve a minősített portfólióvállalkozások értékelésére szolgáló módszereket;

f) a minősített kockázatitőkealap-kezelőt illető díjazás kiszámítási módszerének ismertetése;

g) a vonatkozó költségek, valamint ezek legmagasabb összegének meghatározása;

h) amennyiben rendelkezésre áll, a minősített kockázatitőke-alap korábbi pénzügyi teljesítménye;

i) a minősített kockázatitőke-alap kezelője által vagy külső feleken keresztül nyújtott olyan üzleti támogatási szolgáltatások és más támogatási tevékenységek, amelyek célja azon minősített portfólióvállalkozások fejlődésének, növekedésének vagy egyéb más vonatkozásban folyamatos működésének elősegítése, amelyekbe a minősített kockázatitőke-alap befektet, illetve, ha nem nyújt ilyen szolgáltatásokat vagy nem végez ilyen tevékenységeket, akkor ennek indoklása;

j) azoknak az eljárásoknak a leírása, amelyekkel a minősített kockázatitőke-alap megváltoztathatja befektetési stratégiáját, befektetési politikáját, vagy mindkettőt.

(2) Az (1) bekezdésben említett valamennyi információnak megfelelőnek, világosnak és egyértelműnek kell lennie. Az információkat naprakészen kell tartani és adott esetben rendszeresen felül kell vizsgálni.

(3) Amennyiben a minősített kockázatitőke-alapnak az értékpapírok nyilvános kibocsátásakor vagy piaci bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról szóló, 2003. november 4-i 2003/71/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 8 ) vagy a nemzeti joggal összhangban a minősített kockázatitőke-alapról tájékoztatót kell közzétennie, az e cikk (1) bekezdésében említett információk külön vagy a tájékoztató részeként is rendelkezésre bocsáthatók.

III. FEJEZET

FELÜGYELET ÉS IGAZGATÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS

14. cikk

(1) Azon minősített kockázatitőkealap-kezelők, amelyek az "EuVECA" megnevezést kívánják használni minősített kockázatitőke-alapjaik forgalmazása során, tájékoztatják e szándékukról a letelepedésük szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, és közlik az alábbi információkat:

a) a minősített kockázatitőke-alapok kezelését ténylegesen végző személyek megnevezése;

b) a minősített kockázatitőke-alapok megnevezése, a forgalmazni kívánt befektetési jegyek vagy részvények, valamint az alapok befektetési stratégiája;

c) a II. fejezet szerinti követelményeknek való megfelelés érdekében tett intézkedésekre vonatkozó információk;

d) azoknak a tagállamoknak a felsorolása, amelyekben a minősített kockázatitőkealap-kezelő forgalmazni kívánja az egyes minősített kockázatitőke-alapokat.

(2) A letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága csak akkor veszi nyilvántartásba a minősített kockázatitőkealap-kezelőt, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a) a minősített kockázatitőke-alapok kezelését ténylegesen végző személyek megfelelő jó hírnévvel rendelkeznek, és megfelelő tapasztalattal bírnak a minősített kockázatitőkealap-kezelő által követett befektetési stratégiákról;

b) az (1) bekezdésben előírt információk hiánytalanul beérkeztek;

c) az (1) bekezdés c) pontjával összhangban bejelentett intézkedésekkel biztosítható a II. fejezet követelményeinek való megfelelés.

(3) Az e cikk szerinti nyilvántartásba vétel az Unió egész területén érvényes, és lehetővé teszi a minősített kockázatitőkealap-kezelők számára, hogy "EuVECA" megnevezés alatt minősített kockázatitőke-alapokat forgalmazzanak az Unió egész területén.

(4) A letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága legkésőbb az (1) bekezdésben említett valamennyi információ benyújtását követő két hónappal tájékoztatja az (1) bekezdésben említett alapkezelőt, hogy megtörtént-e valamely minősített kockázatitőke-alap kezelőjeként való nyilvántartásba vétele.

(5) Az e cikk szerinti nyilvántartásba vétel a 2011/61/EU irányelv 3. cikkének (3) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételnek minősül a minősített kockázatitőke-alapok kezelése vonatkozásában.

(6) A minősített kockázatitőke-alapok e cikkben említett kezelői értesítik a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát az e cikk szerinti kezdeti nyilvántartásba vételükhöz szükséges feltételek bármely lényeges változásáról e változások végrehajtása előtt.

Ha a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága úgy határoz, hogy korlátozásokat alkalmaz vagy elutasítja az első albekezdésben említett változásokat, az e változásokról szóló értesítés kézhezvételétől számított egy hónapon belül tájékoztatja a minősített kockázatitőke-alap kezelőjét. A hatáskörrel rendelkező hatóság - miután értesítette a minősített kockázatitőke-alap kezelőjét - legfeljebb egy hónappal meghosszabbíthatja ezt a határidőt, ha ezt az ügy különleges körülményei miatt szükségesnek tartja. Ha az érintett hatáskörrel rendelkező hatóság az adott értékelési időszakon belül nem emel kifogást a változásokkal szemben, akkor azok végrehajthatók.

(7) E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelemben a hatáskörrel rendelkező hatóságok részére benyújtandó információk és a (2) bekezdésben foglalt feltételek további pontosítása céljából.

A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.

(8) E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozhat ki egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba vétel iránti kérelemben a hatáskörrel rendelkező hatóságok részére benyújtandó információk és a (2) bekezdésben foglalt feltételek tekintetében.

A Bizottság felhatalmazást kap az ezen bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

(9) Az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 30. cikkével összhangban partneri felülvizsgálatokat szervez és végez a hatáskörrel rendelkező hatóságok által e rendeletnek megfelelően végrehajtott nyilvántartásba vételi eljárások következetességének erősítése érdekében.

14a. cikk

(1) A kollektív befektetési vállalkozások 2011/61/EU irányelv 6. cikke alapján engedélyezett kezelői kérelmezik azon minősített kockázatitőke-alap nyilvántartásba vételét, amelyre az "EuVECA" megnevezést használni kívánják.

(2) Az (1) bekezdésben említett nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a minősített kockázatitőke-alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatósághoz kell benyújtani, és annak a következőket kell tartalmaznia:

a) a minősített kockázatitőke-alap alapszabálya vagy létesítő okirata;

b) a letétkezelő azonosító adatai;

c) a 14. cikk (1) bekezdésében említett információk;

d) azon tagállamok felsorolása, amelyekben az (1) bekezdésben említett alapkezelők minősített kockázatitőke-alapokat létesítettek, vagy kívánnak létesíteni.

Az első albekezdés c) pontjának alkalmazásában a II. fejezet szerinti követelményeknek való megfelelés érdekében tett intézkedésekre vonatkozó információk az 5. és a 6. cikknek, valamint a 13. cikk (1) bekezdése c) és i) pontjának való megfelelés érdekében tett intézkedésekre vonatkoznak.

(3) Ha a minősített kockázatitőke-alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság és a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága különbözik egymástól, a minősített kockázatitőke-alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság annak megválaszolását kéri a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságától, hogy az alapkezelőnek az ABA-k kezelésére szóló engedélye kiterjed-e a minősített kockázatitőke-alapra, valamint hogy teljesülnek-e a 14. cikk (2) bekezdésének a) pontjában megállapított feltételek.

A minősített kockázatitőke-alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság továbbá felvilágosítást és tájékoztatást kérhet a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságától a (2) bekezdésben említett dokumentációval kapcsolatban.

A letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága a minősített kockázatitőke-alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság megkeresésére annak kézhezvételétől számított egy hónapon belül válaszol.

(4) Az (1) bekezdésben említett alapkezelők nem kötelesek benyújtani azokat az információkat és dokumentumokat, amelyeket a 2011/61/EU irányelv alapján már benyújtottak.

(5) A (2) bekezdéssel összhangban kapott dokumentáció értékelését és a (3) bekezdésben említett felvilágosítás és információ kézhezvételét követően a minősített kockázatitőke-alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóságnak az alapot minősített kockázatitőke-alapként kell nyilvántartásba vennie, amennyiben az említett alap kezelője teljesíti a 14. cikk (2) bekezdésében meghatározott feltételeket.

(6) A minősített kockázatitőke-alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság legkésőbb az (1) bekezdésben említett alapkezelő által a (2) bekezdésben említett dokumentáció teljes körű benyújtását követő két hónappal tájékoztatja az említett alapkezelőt, hogy megtörtént-e az említett alap minősített kockázatitőke-alapként való nyilvántartásba vétele.

(7) Az e cikk szerinti nyilvántartásba vétel az Unió teljes területén érvényes, és lehetővé teszi az egész Unióban az említett alapok "EuVECA" megnevezéssel történő forgalmazását.

(8) E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében a hatáskörrel rendelkező hatóságok részére a (2) bekezdéssel összhangban benyújtandó információk további pontosítása céljából az ESMA szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki.

A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.

(9) E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgozhat ki egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára a (2) bekezdéssel összhangban történő információnyújtáshoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

(10) Az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 30. cikkével összhangban partneri felülvizsgálatokat szervez és végez a hatáskörrel rendelkező hatóságok által e rendeletnek megfelelően végrehajtott nyilvántartásba vételi eljárások következetességének erősítése érdekében.

14b. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy a 14. cikkben említett alapkezelő vagy a 14a. cikkben említett alap nyilvántartásba vételének elutasítását indokolni kelljen, arról értesíteni kelljen az ugyanazon cikkekben említett alapkezelőket, és az elutasítás ellen valamely nemzeti bíróságnál, vagy közigazgatási vagy egyéb hatóságnál jogorvoslatnak legyen helye. E jogorvoslati jog akkor is alkalmazandó a nyilvántartásba vétel vonatkozásában, ha a nyilvántartásba vétel iránti kérelemről nem hoznak döntést azon időponttól számított két hónapos időtartamon belül, hogy a minősített kockázatitőke-alap kezelője valamennyi szükséges információt benyújtott. A tagállamok kötelezővé tehetik, hogy az érintett alapkezelő az említett jogorvoslati jog gyakorlása előtt merítse ki a nemzeti jogban biztosított valamennyi előzetes közigazgatási jogorvoslati lehetőséget.

15. cikk

A minősített kockázatitőke-alapkezelők kötelesek tájékoztatni a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, amennyiben:

a) új minősített kockázatitőke-alapot kívánnak forgalmazni; vagy

b) már létező minősített kockázatitőke-alapot kívánnak forgalmazni a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontjában említett felsorolásban nem szereplő tagállamban.

16. cikk

(1) A letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága haladéktalanul értesíti a fogadó tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait és az ESMA-t a minősített kockázatitőke-alap kezelőjének nyilvántartásba vételéről vagy a nyilvántartásból történő törléséről, valamely minősített kockázatitőke-alap nyilvántartáshoz történő hozzáadásáról vagy a nyilvántartásból történő törléséről és az azon tagállamok jegyzékéhez történő hozzáadásról vagy arról való törlésről, amelyben a minősített kockázatitőke-alap kezelője minősített kockázatitőke-alapokat kíván forgalmazni.

Az első albekezdés alkalmazásában, a 14a. cikk alapján nyilvántartásba vett minősített kockázatitőke-alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság haladéktalanul értesíti a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát, a fogadó tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait és az ESMA-t minden minősített kockázatitőke-alap nyilvántartáshoz történő hozzáadásáról vagy a nyilvántartásból történő törléséről vagy az azon tagállamok jegyzékéhez történő hozzáadásról vagy arról való törlésről, amelyben a minősített kockázatitőke-alap kezelője az említett alapot forgalmazni kívánja.

(2) A fogadó tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai a minősített kockázatitőkealap-kezelővel szemben nem írhatnak elő semmilyen követelményt vagy adminisztratív eljárást a minősített kockázatitőke-alapok forgalmazásával kapcsolatban, továbbá nem köthetik a forgalmazást előzetes jóváhagyáshoz. Az ilyen követelmények vagy adminisztratív eljárások magukban foglalják a díjakat és egyéb illetékeket is.

(3) E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az EÉPH az e cikk szerinti értesítés formáját meghatározó végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki.

(4) Az EÉPH az említett végrehajtás-technikai standardtervezeteket 2014. február 16-ig benyújtja a Bizottsághoz.

(5) A Bizottság hatáskört kap az e cikk (3) bekezdésében említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkében meghatározott eljárás keretében történő elfogadására.

16a. cikk

(1) A 14. cikk (9) bekezdése és a 14a. cikk (10) bekezdése szerinti partneri felülvizsgálatok megszervezése és elvégzése céljából a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága vagy - amennyiben ez eltérő - a minősített kockázatitőke-alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság biztosítja, hogy a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló, a 14. cikk (1) és (2) bekezdésében és a 14a. cikk (2) bekezdésében meghatározott végleges információt az ESMA számára a nyilvántartásba vétel után kellő időben rendelkezésre bocsássák. Ezen információkat a 22. cikkben említett eljárás útján kell rendelkezésre bocsátani.

(2) E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az ESMA az (1) bekezdéssel összhangban számára rendelkezésre bocsátandó információk további pontosítása céljából szabályozástechnikai standardtervezeteket dolgozhat ki.

A Bizottság felhatalmazást kap e rendelet kiegészítésére az e bekezdés első albekezdésében említett szabályozástechnikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 10-14. cikkével összhangban történő elfogadása révén.

(3) E cikk egységes alkalmazásának biztosítása érdekében az ESMA végrehajtás-technikai standardtervezeteket dolgoz ki egységes formanyomtatványok, mintadokumentumok és eljárások kialakítása céljából az ESMA számára az (1) bekezdéssel összhangban történő információnyújtáshoz.

A Bizottság felhatalmazást kap az ezen bekezdés első albekezdésben említett végrehajtás-technikai standardoknak az 1095/2010/EU rendelet 15. cikkével összhangban történő elfogadására.

17. cikk

(1) Az ESMA az interneten keresztül nyilvánosan hozzáférhető központi adatbázist tart fenn, amely tartalmazza az összes olyan alapkezelő felsorolását, amely "EuVECA" megnevezést használó minősített kockázatitőke-alapot kezel, az összes olyan minősített kockázatitőke-alap felsorolását, amelyre vonatkozóan ezt a megnevezést használják, valamint azon országok felsorolását, amelyekben ezen alapokat forgalmazzák.

(2) Az ESMA honlapján internetes hivatkozásokat tesz közzé, amelyek a 3. cikk első bekezdése d) pontja iv. alpontjában foglalt alkalmazandó követelményt teljesítő harmadik országokra vonatkozó információkra mutatnak.

17a. cikk

Az információk hozzáférhetősége az egységes európai hozzáférési ponton

2028. január 10-től az e rendelet 17. cikkének (1) bekezdésében említett információkat az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 9 ) alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé kell tenni. E célból az említett rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetként az ESMA jár el. Az ESMA ezeket az információkat az e rendelet 17. cikke (1) bekezdésében említett központi adatbázis létrehozása céljából a letelepedés szerinti tagállam illetékes hatósága által az e rendelet 16. cikke (1) bekezdésével összhangban közölt információkból nyeri.

Az említett információknak meg kell felelniük a következő követelményeknek:

a) azok az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 3. pontjában meghatározott, az adatok kinyerésére alkalmas formátumban vannak benyújtva;

b) azokat a következő metaadatok kísérik:

i. azon alap valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak;

ii. amennyiben rendelkezésre áll, az alapnak az (EU) 2023/2859 rendelet 7. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint meghatározott jogalany-azonosítója;

iii. az információknak az említett rendelet 7. cikke (4) bekezdésének c) pontja alapján besorolt típusa;

iv. annak megjelölése, hogy az információk tartalmaznak-e személyes adatokat.

18. cikk

(1) A letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága felügyeli az e rendeletben meghatározott követelményeknek való megfelelést.

(1a) A 2. cikk (2) bekezdésében említett alapkezelők esetében a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága felelős annak felügyeletéért, hogy az alapkezelő intézkedései és szervezeti felépítése megfelelő legyen annak érdekében, hogy az említett alapkezelő meg tudjon felelni az általa kezelt összes minősített kockázatitőke-alap létrehozására és működésére vonatkozó kötelezettségeknek és szabályoknak.

(1b) A 2. cikk (2) bekezdésében említett alapkezelő által kezelt minősített kockázatitőke-alap esetében a minősített kockázatitőke-alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság felelős annak felügyeletéért, hogy a minősített kockázatitőke-alap megfelel-e az 5. és a 6. cikkben, valamint a 13. cikk (1) bekezdésének c) és i) pontjában meghatározott szabályoknak. A minősített kockázatitőke-alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság felelős annak felügyeletéért is, hogy az alap megfelel-e az alapszabályában vagy létesítő okiratában foglalt kötelezettségeknek.

(2) Amennyiben a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága világos és alátámasztható indokok alapján úgy véli, hogy a minősített kockázatitőkealap-kezelő az illetékességi területén belül sérti e rendeletet, erről azonnal tájékoztatja a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát. A letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága megteszi a megfelelő intézkedéseket.

(3) Amennyiben a minősített kockázatitőkealap-kezelő továbbra is e rendeletet egyértelműen sértő magatartást folytat a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által hozott intézkedések ellenére, vagy mert a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága nem intézkedik ésszerű időn belül, a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága - miután tájékoztatta a letelepedés szerinti tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságát - valamennyi megfelelő intézkedést meghozhat a befektetők védelme érdekében, beleértve annak megtiltását is, hogy a minősített kockázatialap-kezelő tovább forgalmazza minősített kockázatitőke-alapjait a fogadó tagállam területén.

19. cikk

A hatáskörrel rendelkező hatóságok - a nemzeti joggal összhangban - rendelkeznek a feladataik ellátásához szükséges valamennyi felügyeleti és vizsgálati hatáskörrel. A hatáskörrel rendelkező hatóságok különösen az alábbi hatáskörökkel rendelkeznek:

a) betekintési joguk van minden dokumentumba, függetlenül azok formájától, azokról másolatot kérhetnek vagy készíthetnek;

b) haladéktalan információközlésre szólíthatják fel a minősített kockázatitőkealap-kezelőt;

c) bárkitől tájékoztatást kérhetnek a minősített kockázatitőkealap-kezelő vagy a minősített kockázatitőke-alap tevékenységéről;

d) helyszíni ellenőrzést végezhetnek előzetes bejelentéssel vagy előzetes bejelentés nélkül;

e) megfelelő intézkedéseket hozhatnak annak biztosítására, hogy a minősített kockázatitőkealap-kezelő folyamatosan megfeleljen e rendeletnek;

f) felszólíthatják a minősített kockázatitőke-alap kezelőjét az e rendeletnek való megfelelésre, és arra, hogy tartózkodjon minden olyan magatartás megismétlésétől, amely e rendelet megsértését jelentheti.

Az ESMA az 1095/2010/EU rendelet 30. cikkével összhangban partneri felülvizsgálatokat szervez és végez a hatáskörrel rendelkező hatóságok által e rendeletnek megfelelően végrehajtott felügyeleti és vizsgálati hatáskörökkel kapcsolatos eljárások következetességének erősítése érdekében.

20. cikk

(1) A tagállamok megállapítják az e rendelet előírásainak megsértése esetén alkalmazandó közigazgatási szankciókra és bármely egyéb intézkedésre vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges rendelkezést azok végrehajtása érdekében. Az előírt közigazgatási szankcióknak és egyéb intézkedéseknek hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

(2) A tagállamok 2020. március 2 tájékoztatják a Bizottságot és az EÉPH-t az (1) bekezdésben említett szabályokról. A tagállamok az említett szabályok későbbi módosításairól haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és az EÉPH-t.

(3) A 2. cikk (1) bekezdésében említett alapkezelőknek mindenkor meg kell felelniük e rendeletnek, és felelősséggel tartoznak e rendelet bármely megsértéséért, ideértve az e rendelet megsértéséből eredő veszteségeket és károkat is.

A 2. cikk (2) bekezdésében említett alapkezelőknek mindenkor meg kell felelniük a 2011/61/EU irányelvnek. Ezek az alapkezelők kötelesek gondoskodni az e rendeletnek való megfelelésről, és a 2011/61/EU irányelv szerinti felelősséggel tartoznak. Az említett alapkezelők felelősséggel tartoznak az e rendelet megsértéséből eredő veszteségekért és károkért is.

21. cikk

(1) A minősített kockázatitőke-alap vonatkozásában hatáskörrel rendelkező hatóság az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett adott esetben meghozza a (2) bekezdésben említett megfelelő intézkedéseket, amennyiben a minősített kockázatitőke-alap kezelője:

a) nem felel meg a portfólió-összetételre vonatkozó követelményeknek, és ezzel megsérti az 5. cikket;

b) a 6. cikket megsértve nem elfogadható befektetők részére forgalmazza a minősített kockázatitőke-alapot;

c) használja az "EuVECA" megnevezést, azonban nem került nyilvántartásba vételre a 14. cikkel összhangban, vagy a minősített kockázatitőke-alap nem került nyilvántartásba vételre a 14a. cikkel összhangban;

d) olyan alapok forgalmazásához használja az "EuVECA" megnevezést, amelyeket nem e rendelet 3. cikke b) pontjának iii. alpontjával összhangban hoztak létre;

e) a nyilvántartásba vételt a 14. vagy a 14a. cikket megsértve hamis nyilatkozatok alapján vagy bármely egyéb szabálytalan módon érte el;

f) üzleti tevékenysége során a 7. cikk a) pontját megsértve nem jár el jóhiszeműen, tisztességesen, kellő szaktudással, gondossággal és figyelemmel;

g) a 7. cikk b) pontját megsértve nem alkalmaz megfelelő szabályozási elveket és eljárásokat a jogellenes gyakorlatok megakadályozására;

h) ismételten nem felel meg a 12. cikk éves beszámolóra vonatkozó követelményeinek;

i) ismételten nem felel meg a 13. cikk szerinti, a befektetők tájékoztatására vonatkozó kötelezettségnek.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetekben a hatáskörrel rendelkező hatóság szükség szerint:

a) adott esetben intézkedéseket hoz annak biztosítására, hogy a minősített kockázatitőke-alap kezelője megfeleljen az 5. és a 6. cikknek, a 7. cikk a) és b) pontjának, valamint a 12-14a. cikknek;

b) megtiltja az érintett minősített kockázatitőke-alap kezelőjének az "EuVECA" megnevezés használatát, és törli az említett alapkezelőt vagy az érintett minősített kockázatitőke-alapot a nyilvántartásból.

(3) Az (1) bekezdésben említett hatáskörrel rendelkező hatóság haladéktalanul tájékoztat minden más érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságot, a 14. cikk (1) bekezdésének d) pontjával összhangban a fogadó tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait, és az ESMA-t a minősített kockázatitőke-alap kezelőjének vagy a minősített kockázatitőke-alapnak a nyilvántartásból történő törléséről.

(4) Az egy vagy több minősített kockázatitőke-alapnak az Unióban "EuVECA" megnevezés alatti forgalmazására vonatkozó jog a hatáskörrel rendelkező hatóság (2) bekezdés b) pontjában említett határozatának időpontjától kezdve azonnali hatállyal megszűnik.

(5) Adott esetben a letelepedés szerinti tagállam vagy a fogadó tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága haladéktalanul tájékoztatja az ESMA-t arról, ha egyértelmű és bizonyítható oka van azt feltételezni, hogy a minősített kockázatitőke-alap kezelője a 21. cikk (1) bekezdésének a)-i) pontjában említett jogsértések bármelyikét elkövette.

Az ESMA az arányosság elvének tiszteletben tartása mellett az 1095/2010/EU rendelet 17. cikkével összhangban ajánlásokat intézhet a hatáskörrel rendelkező hatóságokhoz annak érdekében, hogy hozzák meg az e cikk (2) bekezdésében említett intézkedések valamelyikét, vagy tartózkodjanak az ilyen intézkedések meghozatalától.

21a. cikk

A hatáskörrel rendelkező hatóságokra a 2011/61/EU irányelvvel összhangban többek között a szankciókkal kapcsolatban átruházott hatásköröket az e rendelet 2. cikkének (2) bekezdésében említett alapkezelők vonatkozásában is gyakorolni kell.

22. cikk

(1) A hatáskörrel rendelkező hatóságok és az EÉPH az 1095/2010/EU rendelettel összhangban együttműködnek egymással az e rendelet szerinti feladataik elvégzése érdekében.

(2) A hatáskörrel rendelkező hatóságok és az EÉPH az 1095/2010/EU rendelettel összhangban átadnak egymásnak minden olyan információt és dokumentumot, amely az e rendelet szerinti feladataik teljesítéséhez szükséges, különös tekintettel az e rendelet megsértésének megállapítására és annak orvoslására.

23. cikk

(1) Minden olyan személyre, aki a hatáskörrel rendelkező hatóságoknál vagy az EÉPH-nál dolgozik vagy korábban dolgozott, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy az EÉPH által megbízott könyvvizsgálókra és szakértőkre egyaránt vonatkozik a szakmai titoktartás kötelezettsége. E személyek semmilyen, a feladataik ellátása során szerzett bizalmas információt nem tárhatnak fel más személy vagy hatóság számára, kivéve, ha az összefoglaló vagy összesítő formában történik, úgy, hogy a minősített kockázatitőke-alapkezelőket és minősített kockázatitőke-alapokat ne lehessen egyenként azonosítani, a büntetőjog hatálya alá tartozó esetek és az e rendelettel kapcsolatos eljárások kivételével.

(2) A tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai és az EÉPH információcserét folytathatnak az e rendelettel vagy egyéb, a minősített kockázatitőkealap-kezelőkre és a minősített kockázatitőke-alapokra alkalmazandó uniós joggal összhangban.

(3) Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóságok vagy az EÉPH bizalmas adatokat kapnak a (2) bekezdéssel összhangban, ezen adatokat kizárólag a feladataik ellátása során, és csak a közigazgatási és bírósági eljárások céljára használhatják.

24. cikk

Amennyiben nézeteltérés áll fenn több tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága között valamely hatáskörrel rendelkező hatóság értékelését, fellépését vagy mulasztását illetően olyan területen, amelyre vonatkozóan e rendelet együttműködést vagy koordinációt ír elő több tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságai között, a hatáskörrel rendelkező hatóságok az ügyet az EÉPH elé utalhatják, amely az 1095/2010/EU rendelet 19. cikkében ráruházott hatáskörökkel összhangban intézkedhet, amennyiben a nézeteltérés nem kapcsolódik e rendelet 3. cikke b) pontjának iii. alpontjához vagy d) pontjának iv. alpontjához.

IV. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

25. cikk

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására.

(2) A Bizottság 9. cikk (5) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása négy éves időtartamra szól 2013. május 15-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a négyéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal az egyes időtartamok vége előtt, akkor a felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 9. cikk (5) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) A 9. cikk (5) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő három hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam három hónappal meghosszabbodik.

26. cikk

(1) A Bizottság a (2) bekezdéssel összhangban felülvizsgálja e rendeletet. A felülvizsgálat kiterjed az e rendeletben előírt szabályok működésének és az alkalmazásuk során szerzett tapasztalatoknak az általános felmérésére, többek között a következőkre:

a) az, hogy a minősített kockázatitőke-alapok kezelői milyen széles körben használták az "EuVECA" megnevezést a különböző tagállamokban akár a tagállamon belül, akár a határokon átnyúló módon;

b) a minősített kockázatitőke-alapok által eszközölt befektetések földrajzi és ágazati eloszlása;

c) a 13. cikk szerinti tájékoztatási követelmények megfelelősége, különösen azt illetően, hogy elegendőek-e ahhoz, hogy a befektetők számára lehetővé tegyék a megalapozott befektetési döntések meghozatalát;

d) különböző minősített befektetéseknek a minősített kockázatitőkealap-kezelők általi alkalmazása, és különösen, hogy szükség van-e e rendeletben a minősített befektetések kiigazítására;

e) annak lehetősége, hogy a minősített kockázatitőke-alapok forgalmazását kiterjesszék a lakossági befektetőkre;

f) a tagállamok által e rendelettel összhangban meghatározott közigazgatási szankciók és más intézkedések hatékonysága, arányossága és alkalmazása;

g) e rendeletnek a kockázatitőke-piacra gyakorolt hatása;

h) az "EuVECA" megnevezés harmadik országokban létrehozott kockázatitőke-alapok esetében történő használatának engedélyezésére vonatkozó lehetőség, figyelembe véve azon bizottsági ajánlások alkalmazásának tapasztalatait, amelyek célja az, hogy harmadik országokat a jó adóügyi igazgatás minimális szabályainak alkalmazására ösztönözzék;

i) az, hogy e rendeletet érdemes-e letétkezelői szabályokkal kiegészíteni;

j) bármely olyan akadály értékelése, amely megakadályozta az "EuVECA" megnevezést használó alapokba való befektetést, beleértve a prudenciális jellegű egyéb uniós jognak az intézményi befektetőkre gyakorolt hatását is.

(2) Az (1) bekezdésben említett felülvizsgálatot:

a) az a)-g), i) és j) pont vonatkozásában legkésőbb 2022. március 2 kell elvégezni;

b) a h) pont vonatkozásában legkésőbb 2015. július 22-ig kell elvégezni.

(3) A Bizottság az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat után, az EÉPH-val folytatott konzultációt követően - adott esetben jogalkotási javaslattal együtt - jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(4) A 2011/61/EU irányelv 69. cikke szerinti felülvizsgálattal párhuzamosan, különösen az említett irányelv 3. cikke (2) bekezdésének b) pontja alapján nyilvántartásba vett alapkezelők tekintetében a Bizottság elemzi:

a) a minősített kockázatitőke-alapok kezelését és azt, hogy helyénvaló-e változtatásokat tenni a jogi keretre vonatkozóan, ideértve egy alapkezelői útlevél lehetőségét; valamint

b) a minősített kockázatitőke-alapok vonatkozásában a forgalmazás fogalommeghatározásának megfelelőségét, valamint e fogalommeghatározásnak és az arra vonatkozó eltérő nemzeti értelmezéseknek a minősített kockázatitőke-alapok működésére és életképességére, és az ilyen alapok határon átnyúló forgalmazására gyakorolt hatását.

A Bizottság ezen felülvizsgálatot követően - adott esetben a vonatkozó jogalkotási javaslattal együtt - jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

27. cikk

(1) A Bizottságnak 2017. július 22-ig el kell kezdenie az e rendelet és a kollektív befektetési vállalkozásokról és azok alapkezelőiről szóló egyéb, különösen a 2011/61/EU irányelvben meghatározott szabályok közötti összefüggések felülvizsgálatát. E felülvizsgálatnak foglalkoznia kell e rendelet hatályával. Adatokat kell gyűjtenie annak felméréséhez, hogy szükség van-e a hatály kiterjesztésére annak lehetővé tétele érdekében, hogy az olyan kockázatitőke-alapokat kezelő alapkezelők, amelyek kezelt eszközeinek összesített értéke meghaladja a 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott küszöbértéket, e rendelet értelmében minősített kockázatitőkealap-kezelőknek minősüljenek.

(2) A Bizottság az (1) bekezdésben említett felülvizsgálat után, az EÉPH-val folytatott konzultációt követően - adott esetben jogalkotási javaslattal együtt - jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

28. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2013. július 22-től kell alkalmazni, a 9. cikk (5) bekezdésének kivételével, amely 2013. május 15-től kezdődően alkalmazandó.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól és a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

( 2 ) HL L 177., 2006.6.30., 1. o.

( 3 ) HL L 335., 2009.12.17., 1. o.

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/65/EU irányelve (2014. május 15.) a pénzügyi eszközök piacairól, valamint a 2002/92/EK irányelv és a 2011/61/EU irányelv módosításáról (HL L 173., 2014.6.12., 349. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

( 6 ) A Bizottság 651/2014/EU rendelete (2014. június 17.) a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról (HL L 187., 2014.6.26., 1. o.).

( 7 ) HL L 390., 2004.12.31., 38. o.

( 8 ) HL L 345., 2003.12.31., 64. o.

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2859 rendelete (2023. december 13.) a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról (HL L, 2023/2859., 2023.12.20., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2859/oj).