32011R0677[1]

A Bizottság 677/2011/EU rendelete ( 2011. július 7. ) a légiforgalmi szolgáltatási (ATM) hálózati funkciók végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és a 691/2010/EU rendelet módosításáról EGT-vonatkozású szöveg

A BIZOTTSÁG 677/2011/EU RENDELETE

(2011. július 7.)

a légiforgalmi szolgáltatási (ATM) hálózati funkciók végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról és a 691/2010/EU rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (keretrendelet) ( 1 ) és különösen annak 11. cikkére,

tekintettel a légtérnek az egységes európai égbolt keretében történő szervezéséről és használatáról szóló, 2004. március 10-i 551/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (légtérrendelet) ( 2 ) és különösen annak 6. cikkére,

(1)

Az 551/2004/EK rendelet célkitűzése az, hogy a közös közlekedéspolitikával összefüggésben támogassa az egyre egységesebben üzemelő légtér koncepcióját és olyan közös kialakítási, tervezési és igazgatási eljárásokat hozzon létre, amelyek biztosítják a légiforgalmi szolgáltatás hatékony és biztonságos működését. A hálózati funkciók célja a nemzeti szinten és a funkcionális légtérblokkok szintjén tett kezdeményezések támogatása.

(2)

A hálózati funkciónak olyan "általános érdekű szolgáltatásnak" kell lennie, amely az európai légiforgalmi hálózat működését szolgálja, és amely hozzájárul a légi közlekedési rendszer fenntartható fejlődéséhez a - szűkös erőforrások optimális felhasználását szavatolókat is magában foglaló - tevékenységek megfelelő szintű teljesítményének, összeegyeztethetőségének és koordinációjának biztosításával.

(3)

Az európai útvonalhálózat kialakítása és a szűkös erőforrások koordinációja az 551/2004/EK rendelet szerint nem sértheti a tagállamok légterük felett gyakorolt szuverenitását és a tagállamoknak a közrenddel, közbiztonsággal és védelmi kérdésekkel kapcsolatos, az 549/2004/EK rendeletben említett követelményeit.

(4)

Az Európai Közösség rádióspektrum-politikájának keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 676/2002/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (rádióspektrum-határozat) ( 3 ) e terület vonatkozásában ágazatpolitikai és jogi keretrendszert hoz létre.

(5)

Az 551/2004/EK rendeletben előírt hálózati funkciók végrehajtásához szükséges feladatok teljesítésére pártatlan illetékes szervet (hálózatkezelő) kell létrehozni.

(6)

Az európai útvonalhálózatot úgy kell kialakítani, hogy az útvonalakat a repülés valamennyi fázisában a "kaputól kapuig" elv szerint optimalizálja, különös tekintettel a repülési hatékonyságra és a környezetvédelmi szempontokra.

(7)

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) és az Eurocontrol által az útvonaltervezés, a frekvenciagazdálkodás és a másodlagos légtérellenőrző radarral (SSR) kapcsolatos válaszjeladókód-kezelés terén megtett munka elismerésre méltó, és erre kell alapozni a hálózat uniós szintű fejlesztésének és működtetésének optimalizálását.

(8)

A tagállamoknak az ICAO felé az útvonaltervezés, a frekvenciagazdálkodás és az SSR válaszjeladókód-kezelés terén fennálló kötelezettségeit tiszteletben kell tartani, és a hálózat tekintetében hatékonyabban kell végrehajtani a hálózatkezelő koordinációja révén és támogatásával.

(9)

A rádióspektrum felosztása a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) keretében zajlik. A tagállamok felelőssége a polgári repülési követelmények jelzése és ezt követően az előirányzott erőforrások optimális módon történő kihasználása az általános légi forgalom céljára.

(10)

Az ICAO útmutató anyagot dolgozott ki az SSR válaszjeladókód- és a rádiófrekvencia-funkciók vonatkozásában, valamint az Eucontrol közreműködésével európai régiójában működteti az általános légi forgalmi célú frekvenciakijelölések nyilvántartási rendszerét.

(11)

Az 551/2004/EK rendelet a légiforgalmi frekvenciák kezelési hatékonyságának javítása érdekében megköveteli a folyamatok és eljárások koordinálását és harmonizálását célzó részletes végrehajtási szabályok elfogadását, valamint a hálózat kialakításának és működtetésének támogatása érdekében a frekvenciákkal kapcsolatos igények korai azonosításának és kielégítésének összehangolását végző központi funkció létrehozását.

(12)

Mivel a légiforgalomáramlás-szervezés (ATFM) a hálózati funkciók szerves része, ezért megfelelően hivatkozni kell a légiforgalomáramlás-szervezésre vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2010. március 25-i 255/2010/EU bizottsági rendeletre ( 4 ).

(13)

Mivel a hálózatkezelés hatékonyságához a hálózati funkciók haladéktalan életbelépése szükséges, ezért a tagállamok már megbízták az Eurocontrolt a légiforgalomáramlás-szervezés végrehajtásával.

(14)

Előnyös egyetlen testületet megbízni a különféle hálózati funkciók koordinálásával a teljesítmény-célkitűzésekkel összhangban álló, hálózati szintű, következetes rövid és hosszú távú optimalizálási megoldások kidolgozása érdekében. Mindazonáltal, a hálózati funkciókat a hálózatkezelő és a tagállami, valamint a funkcionális légtérblokk szint látja el, az e rendelet által előírt felelősségi rend szerint.

(15)

A hálózatkezelőnek tisztában kell lennie a tagállam vagy a funkcionális légtérblokkok légiforgalmi szolgáltatási terveinek, tevékenységeinek és teljesítményének aspektusaival, különösen, ha várható vagy valószínűsíthető, hogy ez lényegi hatással lesz a hálózat teljesítményére.

(16)

Az Eyjafjallajökull vulkán 2010. áprilisi kitöréséhez kapcsolódó események rávilágítottak egy olyan központi szerv létrehozásának szükségességére, amely vezető szerepet tölt be a helyi, regionális és hálózati szintű enyhítő intézkedések irányításának koordinálásában annak biztosítása érdekében, hogy a légi közlekedést érintő jövőbeli válsághelyzetekre időben érkezzen válaszlépés.

(17)

A hálózati funkciókat és a funkcionális légtérblokkok szintjén szervezett műveleteket össze kell hangolni.

(18)

Hatékony konzultációkat kell folytatni az érdekeltekkel nemzeti szinten, a funkcionális légtérblokk szintjén, valamint hálózati szinten.

(19)

Mivel a hálózatok ki- és belépési pontjaiként a repülőterek alapvetően járulnak hozzá az átfogó hálózati teljesítményhez, ezért a hálózati funkciók a repülőtéri kapacitások uniós megfigyelőközpontja révén kapcsolatot tartanak a repülőtér-üzemeltetőkkel, akik a földi kapacitás optimalizálását szem előtt tartva földi koordinátorként tevékenykednek, javítva az átfogó hálózati kapacitást.

(20)

A hálózati funkciók végrehajtása nem sértheti a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól szóló, 1993. január 18-i 95/93/EGK tanácsi rendeletet ( 5 ).

(21)

A katonai művelet hatékonyságát megfelelően szem előtt tartva, a kitűzött célok elérése érdekében rendkívül fontos a polgári-katonai együttműködés és koordináció. Noha a műveleti légiforgalmi rendszer keretében végrehajtott katonai műveletek és kiképzés tartalmára, hatókörére, illetve végrehajtására vonatkozó határozatok nem tartoznak az Európai Unió hatáskörébe, a biztonság és a kölcsönös hatékonyság érdekében fontos lefedni az említett és az e rendeletben tárgyalt műveletek kapcsolódási pontjait.

(22)

A hálózati funkciók nem sérthetik az 549/2004/EK rendelet 13. cikkének az alapvető légiközlekedés-védelmi, illetve védelmi politikai érdekek megóvására irányuló rendelkezéseit, valamint az 551/2004/EK rendelet 7. cikkében előírt rugalmas légtérfelhasználás alkalmazását.

(23)

A hálózati funkciókat költséghatékony módon kell ellátni, különösen el kell kerülni a párhuzamos erőfeszítéseket, így téve lehetővé a tagállamban a funkciók e rendelet keretében történő ellátását a hálózatkezelő kinevezése előtti állapothoz képest csökkentett, de legalábbis nem növelt pénzügyi és emberi erőforrásbeli követelmények között.

(24)

A Bizottságnak gondoskodnia kell a hálózatkezelő megfelelő felügyeletéről.

(25)

A hálózati funkciók biztonsági követelményeinek az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (az Ügynökség) léginavigációs szolgáltatás nyújtására vonatkozó követelményeivel összevethető szintűeknek kell lenniük. Rendelkezni kell a szóban forgó követelményekről, valamint a biztonsági felügyeletre vonatkozó követelményekről.

(26)

A harmadik országok figyelembevétele, illetve részvétele a hálózati funkciók létrehozásában és végrehajtásában hozzájárul az egységes európai égbolt páneurópai dimenziójához.

(27)

A hálózati funkciók kiterjeszthetők az 551/2004/EK rendelet 6. cikkével összhangban.

(29)

A 691/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell.

(30)

Az ebben a rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak az egységes égbolttal foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A rendelet tárgya és alkalmazási köre

(1) Ez a rendelet az 551/2004/EK rendelet 6. cikkének megfelelően megállapítja a légiforgalmi szolgáltatás (ATM) hálózati funkcióinak végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, az egységes európai égbolt légtér optimális kihasználásának lehetővé tétele, és annak biztosítása érdekében, hogy a légtérfelhasználók a kívánt útvonalakon repülhessenek, miközben a légtérhez és a léginavigációs szolgálatokhoz való hozzáférés a lehető legnagyobb mértékben biztosított.

(2) A hálózatkezelés vonatkozásában ezt a rendeletet különösen a tagállamokra, az Európai Repülésbiztonsági Ügynökségre (az Ügynökség), a légtérfelhasználókra, a léginavigációs szolgáltatókra, a repülőtér-üzemeltetőkre, a repülőtéri résidő-koordinátorokra és a működtető szervezetekre kell alkalmazni nemzeti szinten vagy a funkcionális légtérblokk szintjén.

(3) Az 551/2004/EK rendelet 1. cikkének (3) bekezdésével összhangban és az állami légi járműveknek a nemzetközi polgári repülésről szóló Chicagói Egyezmény 3. cikke szerinti üzemeltetésének sérelme nélkül, a tagállamok ezt a rendeletet az illetékességi körükbe tartozó, az ICAO EUR és AFI körzetein belüli légtérre alkalmazzák.

(4) Az 549/2004/EK rendelet 13. cikkének megfelelően ez a rendelet nem gátol meg egy tagállamot abban, hogy intézkedéseket alkalmazzon olyan mértékben, amennyire az alapvető légiközlekedés-védelmi, illetve védelmi politikai érdekei megóvásához szükséges.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 549/2004/EK rendelet 2. cikkében foglalt fogalommeghatározásokat kell alkalmazni.

Ezeken kívül a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.

"repülőtér-üzemeltető" : a 95/93/EGK rendelet 2. cikkének j) pontjában meghatározottak szerint "egy repülőtér vezetése";

2.

"repülőtéri résidő-koordinátor" : a 95/93/EGK rendelet alapján a koordinált repülőtereken létesített funkció;

3.

"légtérkialakítás" : olyan folyamat, amely magában foglalja a hálózathoz kapcsolódó teljesítménycélok eléréséhez való hozzájárulást, a légtérfelhasználók igényeinek kielégítését és a meglévő biztonsági szint biztosítását vagy növelését, valamint a légtérkapacitás és a környezeti teljesítmény növelését korszerű navigációs képességek és technikák, fejlett útvonalhálózatok és a kapcsolódó szektorokra bontás, optimalizált légtérstruktúrák és kapacitásnövelő légiforgalmi szolgáltatási eljárások kidolgozása és megvalósítása révén;

4.

"légtérlefoglalás" : a légtér egy meghatározott részének ideiglenes lefoglalása felhasználói kategóriák általi kizárólagos vagy speciális felhasználás céljából;

5.

"légtérkorlátozás" : a légtér meghatározott része, amelyen belül meghatározott időpontokban a légi járművek közlekedésére veszélyt jelentő tevékenységet folytatnak (veszélyes terület); vagy egy adott állam szárazföldi területe vagy felségvizei fölötti meghatározott méretű légtér, amelyben a légi járművek közlekedése meghatározott feltételek szerint korlátozva van (korlátozott terület); vagy egy adott állam szárazföldi területe vagy felségvizei fölötti meghatározott méretű légtér, amelyben a légi járművek közlekedése tilos (tiltott terület);

6.

"légtérszerkezet" : a légtér speciális része, amelyet a légi járművek biztonságos és optimális üzemeltetésének biztosítására jelöltek ki;

7.

"légtérfelhasználás" : a légtér üzemeltetési szempontú felhasználási módja;

8.

"légtérfelhasználók képviselője" : bármely jogi személy vagy szervezet, amely a léginavigációs szolgálatok egy vagy több felhasználói kategóriájának érdekeit képviseli;

9.

"repülési frekvenciasáv" : a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) rádiószabályzatának frekvencia-kiosztási táblázatába bejegyzett adott frekvenciasáv, amelyben általános légiforgalmi célú frekvenciakijelöléseket hajtanak végre;

10.

"légiforgalmi irányítási (ATC) szektor" : a légtér meghatározott része, amelyben az ezzel megbízott légi irányító/irányítók egy adott időpontban légiforgalmi irányítási felelősségi körrel rendelkezik/rendelkeznek;

11.

"légiforgalmi szolgálati útvonal (ATS útvonal)" : a légtérszerkezet meghatározott része, amelyet a légi forgalom áramlásának kezelése céljából a légiforgalmi szolgálatok ellátásához szükséges módon alakítottak ki;

12.

"polgári-katonai koordináció" : a légiforgalmi szolgáltatás polgári és katonai hatóságai és szereplői közötti együttműködés, amely a biztonságos, hatékony és harmonizált légtérkihasználás biztosításához szükséges;

13.

"feltételes útvonal (CDR)" : olyan légiforgalmi szolgálati útvonal, amely repüléstervezés és felhasználás céljára csak meghatározott feltételek mellett áll rendelkezésre;

14.

"együttműködésen alapuló döntéshozatal" : olyan folyamat, amelynek során a döntéseket a tagállamokkal, az operatív érdekelt felekkel és adott esetben egyéb szereplőkkel folytatott folyamatos együttműködés és konzultáció alapján hozzák meg;

15.

"hálózati válság" : a léginavigációs szolgálat megkövetelt szintű ellátására való képtelenség állapota, amelynek eredményeképp a hálózat kapacitása jelentősen csökken, vagy a hálózat kapacitása és a fellépő igény között jelentős aránytalanság mutatkozik, vagy a hálózat egy vagy több részén szokatlan vagy váratlan helyzet következtében jelentős információáramlási hiba lép fel;

16.

"európai útvonalhálózat-javítási terv" : a hálózatkezelő által az operatív érdekelt felekkel együttműködésben kidolgozott terv, amely a hálózatstratégiai terv irányadó elveinek megfelelően magában foglalja az útvonalhálózat-kialakítás tekintetében végzett rövid és középtávú operatív tevékenységeinek eredményét;

17.

"szabad útvonalú légtér" : meghatározott légtér, amelyben a felhasználók a légtérbe való belépési és a légtérből való kilépési pontok között szabadon, a légiforgalmi szolgálati útvonalhálózatra való tekintet nélkül tervezhetik útvonalaikat;

18.

"frekvenciakijelölés" : olyan engedély, amelyet egy tagállam ad egy rádiófrekvencia vagy rádiófrekvencia-csatorna meghatározott feltételek melletti használatára;

19.

"hálózatot érintő hatás" : a II. mellékletben meghatározott rádiófrekvencia funkció összefüggésében kialakuló olyan helyzet, amelyben egy frekvenciakijelölés rontja, akadályozza vagy megszakítja a hálózat egy vagy több rádiófrekvencia-kijelölésének működését, vagy ellentétben áll az e rendelet alkalmazási körébe tartozó repülési frekvenciasávok optimális felhasználásával;

20.

"több útvonal közötti választási lehetőség" : az a lehetőség, amikor a légiforgalmi szolgálati útvonalhálózaton belül egynél több útvonal áll a légtérfelhasználó rendelkezésére;

21.

"harmadik országok" : olyan EU-n kívüli államok, amelyek az Eurocontrol tagjai vagy megállapodást kötöttek az Európai Unióval az egységes európai égbolt végrehajtásáról, illetve részt vesznek valamely funkcionális légtérblokk kialakításában;

22.

"hálózatkezelő" : olyan szerv, amelyet az 551/2004/EK rendelet 6. cikkének értelmében hoztak létre az említett cikkben és az e rendeletben foglalt feladatok ellátására;

23.

"hálózatműködtetési terv" : olyan terv, amelyet az operatív érdekelt felekkel együttműködve a hálózatkezelő dolgoz ki rövid és középtávú operatív tevékenységeinek megszervezésére a hálózatstratégiai terv irányadó elveinek megfelelően. A hálózatműködtetési terv európai útvonalhálózat-kialakítást érintő része magában foglalja az európai útvonalhálózat-javítási tervet;

24.

"hálózatstratégiai terv" : olyan terv, amelyet az ATM-főtervvel összhangban, a tagállamokkal és az operatív érdekelt felekkel együttműködve a hálózatkezelő dolgoz ki a hálózatműködtetés irányadó elveinek és hosszú távú kilátásainak meghatározására;

25.

"működtető szervezet" : olyan szervezet, amely a légi forgalmat, a távközlést, a navigációt vagy a légtérellenőrző szolgálatokat segítő mérnöki és műszaki szolgálatok ellátásáért felelős;

26.

"működési követelmények" : olyan követelmények, amelyek a hálózatot a biztonság, a kapacitás és a hatékonyság vonatkozásában érintik;

27.

"operatív érdekelt felek" : a polgári és katonai légtérfelhasználók, a polgári és katonai léginavigációs szolgáltatók, a repülőtér-üzemeltetők, a repülőtéri résidő-koordinátorok és a működtető szervezetek, valamint az egyes funkciók szempontjából relevánsnak ítélt bármilyen további érdekelt csoport;

28.

"szektorkonfiguráció" : szektorok olyan kombinációja, amelynek kialakítása és optimális elhelyezkedése biztosítja a működési követelményeknek való megfelelést és a légtér rendelkezésre állását;

29.

"légtérfelhasználó által kérelmezett útvonal" : a légijármű-üzemeltetők által kívánatosnak tartott, a légtérkialakítás szakaszában igényeiknek megfelelőnek nyilvánított útvonal.

II. FEJEZET

A HÁLÓZATI FUNKCIÓK SZERVEZÉSE ÉS KEZELÉSE

3. cikk

Hálózatkezelő létrehozása

(1) Az 551/2004/EK rendelet 6. cikkében és e rendelet mellékleteiben előírt funkciók végrehajtásához szükséges feladatok teljesítése céljából egy pártatlan és illetékes szervet (hálózatkezelő) kell létrehozni.

(2) A hálózatkezelő hivatali ideje egybeesik a 691/2010/EU rendelet 7. cikkének (1) bekezdésében említett teljesítményrendszer referencia-időszakaival. Ez a hivatali idő elég hosszú ahhoz, hogy lehetővé tegye az e funkciók ellátása terén megvalósuló fejlődést. A hivatali idő nem lehet rövidebb, mint két referencia-időszak, és megújítható.

(3) A hálózatkezelő kinevezése bizottsági határozat formájában történik, az 549/2004/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdése szerint az egységes égbolttal foglalkozó bizottsággal folytatott konzultációt követően, és legkésőbb az e rendelet elfogadását követő három hónapon belül. A szóban forgó határozat magában foglalja a kinevezés feltételeit, beleértve a finanszírozást és a visszavonási feltételeket. A Bizottság minden egyes - a (2) bekezdésben említett - referencia-időszak végén értékeli az ezeknek a feltételeknek való megfelelést.

(4) A hálózatkezelő a következő feladatokat látja el:

a) az európai útvonalhálózat kialakítása az I. mellékletben megállapítottak szerint;

b) a szűkös erőforrások koordinálása, különösen:

i. az általános légi forgalom által használt repülési frekvenciasávokon belüli rádiófrekvenciák a II. mellékletben megállapítottak szerint;

ii. SSR válaszjeladó-kódok a III. mellékletben megállapítottak szerint.

A Bizottság az 551/2004/EK rendelet 6. cikkének (3) bekezdésével vagy 6. cikke (4) bekezdésének c) pontjával összhangban további funkciókat ruházhat rá a hálózatkezelőre.

(5) A hálózatkezelő látja el az 551/2004/EK rendelet 6. cikkének (6) bekezdésében és a 255/2010/EU rendeletben említett légiforgalmiáramlás-szervezési funkciót is.

4. cikk

A hálózatkezelő feladatai

(1) Az egységes európai égbolt keretében megvalósuló, a 691/2010/EU rendeletben előírt európai uniós szintű teljesítménycélokhoz hozzájáruló hálózati műveletek folyamatos javítása céljából, a 3. cikkben felsorolt funkciók végrehajtásának segítésére a hálózatkezelő különösen a következő feladatokat hajtja végre:

a) az 5. cikkben meghatározott hálózatstratégiai tervet dolgoz ki, tart fenn és hajt végre, a 691/2010/EU rendeletben előírt teljesítményrendszerrel és az ATM-főtervvel összhangban, valamint a vonatkozó ICAO léginavigációs tervekre tekintettel;

b) a 6. cikkben szereplő további előírásoknak megfelelően, egy olyan hálózatműködtetési terv keretében részletezi a hálózatstratégiai tervet, amely háromtól öt évig tartó, éves, negyedéves, heti és napi időszakokat lefedve különösen az európai uniós szintű teljesítménycélokat tárgyalja;

c) az I. mellékletben meghatározottak szerint kialakítja az integrált európai útvonalhálózatot;

d) a rádiófrekvenciák koordinációjára vonatkozóan ellátja az 551/2004/EK rendelet 6. cikke (4) bekezdésének b) pontjában előírt és e rendelet II. mellékletében meghatározott központi funkciót;

e) koordinálja SSR válaszjeladókódok kiosztási folyamatának tökéletesítését a III. mellékletben meghatározottaknak megfelelően;

f) megszervezi a funkciók irányítását és működtetését, valamint teljesíti különösen az ATFM központi egységének kötelezettségeit;

g) egységesített és koordinált módon közelíti meg a hálózat valamennyi tervezési és működtetési tevékenységét, beleértve általános teljesítményének ellenőrzését és javítását;

h) támogatást biztosít a hálózati válságkezeléshez;

i) segíti a különböző operatív érdekelt feleket a rájuk rótt kötelezettségek teljesítésében, a légiforgalmi szolgáltatási és/vagy a léginavigációs szolgálati (ATM/ANS) rendszerek és eljárások telepítésében az ATM-főterv szerint, különös tekintettel az 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 6 ) 15a. cikkének (3) bekezdésében meghatározott közös projektekre;

j) segítséget nyújt a polgári repülési balesetek és események vizsgálatával vagy előfordulásuk elemzésével megbízott szervezetek számára, e szervezetek felkérése alapján; a 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 7 ) alkalmazásában;

k) biztosítja a koordinációt olyan más régiókkal és harmadik országokkal, amelyek nem vesznek részt a hálózatkezelő munkájában;

l) munkaprogramot alakít ki és tart fenn, valamint kidolgozza a munkaprogramhoz kapcsolódó, többéves időszakra szóló költségvetést;

m) a 409/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelettel ( 8 ) és különösen annak 9. cikke (7) bekezdésének a) pontjával összhangban hozzájárul a SESAR üzemeltetéséhez;

n) végrehajtja a munkaprogramot és az éves költségvetést;

o) a 390/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet 6. cikkének megfelelően hálózati teljesítménytervet készít;

p) hálózati szinten meghatározza a működésbiztonsági veszélyeket és értékeli a kapcsolódó hálózatbiztonsági kockázatokat;

q) a repülési tervek elemzése alapján figyelmeztető vagy riasztórendszert biztosít a Bizottság számára a légi fuvarozókra a 2111/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 9 ) értelmében elrendelt működési tilalom és/vagy más biztonsági és védelmi intézkedések betartásának figyelemmel kísérése érdekében.

(2) A hálózatkezelő elősegíti a teljesítményrendszer végrehajtását a 691/2010/EU rendeletnek megfelelően.

(3) A hálózatkezelő feladatai teljesítése érdekében az alábbiakat biztosítja:

a) a hálózati szintű együttműködésen alapuló döntéshozatal támogatására szolgáló eszközök, folyamatok és következetes adatok rendelkezésre állását, működtetését és megosztását, amely magában foglalja többek között - de nem kizárólag - a repülési terv feldolgozó és adatkezelő rendszereket;

b) az operatív érdekelt felek feladatainak megkönnyítését és a közöttük folyó koordinációt, valamint támogatás nyújtását ezen érdekelt feleknek az együttműködésen alapuló döntéshozatalt követő tervek és kapcsolódó hálózati intézkedések terjesztéséhez és végrehajtásához;

c) saját felelősségi körében a megfelelő működési koordinációt, valamint az optimalizációt, az együttműködést és összekapcsolhatóságot;

d) az ICAO hálózati funkciókhoz kapcsolódó megfelelő dokumentumok módosítására tett javaslatok koordinálását;

e) a 20. cikk szerinti jelentéstételt valamennyi működési teljesítménytényezőről, beleértve a szűkös erőforrásokat;

f) a más közlekedési módokkal való megfelelő kapcsolatot.

(4) A Bizottság vagy az Ügynökség felkérésére a hálózatkezelő teljesíti a különböző funkciókhoz kapcsolódó információnyújtásra, tanácsadásra, elemzésre vagy egyéb hasonló mellékfeladatokra irányuló eseti felkéréseket.

5. cikk

Hálózatstratégiai terv

(1) A hosszú távú perspektívára vonatkozó iránymutatások biztosítása érdekében a hálózatkezelő hálózatstratégiai tervet dolgoz ki, tart fenn és hajt végre, és ezt összehangolja a 390/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet ( 10 ) 8. cikkének (1) bekezdése szerinti referencia-időszakkal.

(2) A hálózatstratégiai tervnek a IV. mellékletben foglalt indikatív mintán kell alapulnia. A tervet a Bizottság az 549/2004/EK rendelet 5. cikke (3) bekezdésének megfelelően fogadja el a hálózatstratégiai terv javaslatának a hálózati igazgatótanács általi jóváhagyását követően.

(3) A hálózatstratégiai terv célja, hogy a hálózati funkciók vonatkozásában a 691/2010/EU rendeletben kitűzött teljesítménycélok megvalósuljanak.

(4) A hálózatstratégiai tervet rendszeresen, az egyes referencia-időszakok kezdete előtt legalább 12 hónappal frissíteni kell.

(5) Az operatív érdekelt felek kellőképpen figyelembe veszik a hálózatstratégiai tervet.

6. cikk

Hálózatműködtetési terv

(1) A hálózatstratégiai terv működtetési szinten történő végrehajtásához a hálózatkezelőnek részletes hálózatműködtetési tervet kell kidolgoznia.

(2) A hálózatműködtetési tervnek ki kell térnie az V. mellékletben meghatározott információkra.

(3) A hálózatműködtetési terv különösen egy háromtól öt évig tartó, éves, negyedéves, heti és napi időszakot lefedő, a 691/2010/EU rendeletben meghatározott európai uniós szintű teljesítménycélok elérése érdekében állapít meg intézkedéseket.

(4) A hálózatműködtetési tervnek magában kell foglalnia kell a katonai vonatkozású követelményeket, ha a tagállamok ilyeneket megadnak.

(5) A hálózatműködtetési tervnek tartalmaznia kell az európai útvonalhálózat-javítási tervet, illetve annak megfelelőjét a rádiófrekvenciák és az SSR válaszjeladó-kódok vonatkozásában.

(6) A hálózatműködtetési tervben meg kell határozni a működtetési korlátokat, a szűk keresztmetszeteket, a fejlesztési intézkedéseket és a helyreállítási és kockázatcsökkentési megoldásokat.

(7) A léginavigációs szolgáltatók, a funkcionális légtérblokkok és a repülőtér-üzemeltetők gondoskodnak arról, hogy működési terveiket összehangolják a hálózatműködtetési tervvel. A hálózatkezelő biztosítja a hálózatműködtetési terv koherenciáját.

(8) A hálózatműködtetési tervet - tekintettel a hálózati funkció igényeinek és követelményeinek valamennyi lényeges változására - rendszeres időközönként frissíteni kell.

7. cikk

A hálózatkezelő hatáskörei

(1) A tagállamok felelősségi köreinek sérelme nélkül, a hálózatkezelő - feladatainak végrehajtása során - az együttműködésen alapuló döntéshozatalból fakadó egyedi intézkedéseket hoz. Az intézkedéseket az érintett felek hajtják végre.

(2) Ha egy tagállami felelősségi körei nem engedik ilyen egyedi intézkedések elfogadását, a hálózatkezelő az esetet a Bizottsághoz továbbítja további megfontolásra.

(3) A hálózatkezelő a hálózat teljesítménye miatt szükséges egyéb kérdésekre vonatkozóan is tesz intézkedési javaslatokat.

(4) A hálózatkezelő - felelősségi körén belül - olyan intézkedéseket hoz, amelyek a 691/2010/EU rendelet 9. cikkében említett vonatkozó európai uniós szintű teljesítménycélok elérésére irányulnak.

(5) A hálózatkezelő összegyűjti, egységesíti és elemzi az I-VI. mellékletekben meghatározott összes vonatkozó adatot. Ezeket az adatokat kérésre továbbítja a Bizottságnak, az Ügynökségnek vagy a 691/2010/EU rendeletben említett teljesítmény-felülvizsgálati szervnek.

8. cikk

Kapcsolat az operatív érdekelt felekkel

(1) A hálózatkezelő a hálózat általános teljesítményének ellenőrzésével és javításával kapcsolatos feladatai ellátása érdekében - a 15. cikk előírásaival összhangban - az operatív érdekelt felekkel megfelelő munkamegállapodásokat dolgoz ki.

(2) Az operatív érdekelt felek biztosítják, hogy a helyi szinten vagy a funkcionális légtérblokk szintjén végrehajtott intézkedések összhangban legyenek az együttműködésen alapuló döntéshozatal révén elfogadott hálózati szintű intézkedésekkel.

(3) Az operatív érdekelt felek - a hálózatkezelővel az átadás tekintetében rögzített határidők, hiánytalansági, illetve pontossági követelmények betartásával - a hálózatkezelő számára biztosítják az I-VI. mellékletben felsorolt releváns adatokat.

(4) A 7. cikk (1) bekezdésének megfelelően a hálózatkezelő által hozott egyedi intézkedések által érintett operatív érdekelt felek az elfogadásukat követő öt munkanapon belül kérhetik az ilyen intézkedések felülvizsgálatát. A felülvizsgálati kérelem nem függeszti fel az egyedi intézkedéseket.

(5) A hálózatkezelő a szóban forgó intézkedést öt munkanapon, illetve hálózati válsághelyzet esetén 48 órán belül megerősíti vagy módosítja.

9. cikk

Kapcsolat a tagállamokkal

(1) A hálózatkezelő feladatainak végrehajtása során kellően figyelembe veszi a tagállamok felelősségi köreit.

(2) A tagállamok tájékoztatják a hálózatkezelőt, ha szuverenitásuk és felelősségi köreik nem engedik a 7. cikk (1) bekezdésének megfelelő egyedi intézkedések elfogadását.

(3) Ha a hálózati funkciókhoz kapcsolódó működtetési kérdések érintik valamely tagállamot, akkor az az együttműködésen alapuló döntéshozatal résztvevőjévé válik és nemzeti szinten végrehajtja a folyamat során elfogadott eredményeket.

10. cikk

Kapcsolat a funkcionális légtérblokkokkal

(1) A tagállamok biztosítják a szoros együttműködést és koordinációt a funkcionális légtérblokk és a hálózatkezelő között, mint például a stratégiai tervezés szintjén, és a napi forgalomáramlás és kapacitás taktikai kezelésében.

(2) A funkcionális légtérblokkok közötti működési összekapcsolhatóság elősegítése érdekében a hálózatkezelő - valamennyi funkcionális légtérblokkal szorosan együttműködve - harmonizált folyamatokat, eljárásokat és kapcsolódási pontokat hoz létre, beleértve a hálózatkezelő tevékenységeihez kapcsolódó aspektusok változásait.

(3) A funkcionális légtérblokkban együttműködő tagállamok biztosítják, hogy a hálózati funkciók kapcsán konszolidált álláspontokat fogalmazzanak meg.

(4) A funkcionális légtérblokkban együttműködő léginavigációs szolgáltatók biztosítják, hogy a hálózati funkciók működési kérdései kapcsán konszolidált álláspontokat fogalmazzanak meg.

(5) Funkcionális légtérblokk létrehozása előtt a tagállamok és a léginavigációs szolgáltatók együttműködnek annak érdekében, hogy a hálózatkezelő tevékenységeihez kapcsolódó tényezők vonatkozásában konszolidált álláspontokat fogalmazzanak meg.

11. cikk

Polgári-katonai együttműködés

(1) A hálózatkezelő megfelelő intézkedéseket biztosít a nemzeti katonai hatóságokkal való megfelelő koordináció lehetővé tétele és támogatása érdekében.

(2) A tagállamok biztosítják a megfelelő katonai részvételt a hálózati funkciókhoz kapcsolódó valamennyi tevékenységben.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a hálózatkezelő által létrehozott, valamennyi működést érintő munkamegállapodásban és konzultációs mechanizmusban megfelelő legyen a katonai léginavigációs szolgáltatók és a katonai légtérfelhasználók képviselete.

(4) Az európai útvonalhálózat-kialakítási funkciót a légtér egy részének a tagállamok általi kizárólagos vagy meghatározott használat céljára történő lefoglalásának vagy korlátozásának sérelme nélkül kell ellátni. A hálózatkezelő ösztönzi és koordinálja az ezeken a területeken áthaladó feltételes útvonalak rendelkezésre állását a 2150/2005/EK bizottsági rendelettel ( 11 ) összhangban.

12. cikk

A hálózati funkciók általános követelményei

A hálózatkezelő biztosítja, hogy a hálózati funkciók VI. mellékletben foglalt általános követelményei teljesüljenek. Ezeket a követelményeket a kinevezési határozat elfogadásának időpontjától kell alkalmazni, és a hálózatkezelőnek az ezen időpontot követő tizenkét hónapon belül teljesítenie kell a követelményeket.

III. FEJEZET

A HÁLÓZATI FUNKCIÓK IRÁNYÍTÁSA

13. cikk

Együttműködésen alapuló döntéshozatal

(1) A hálózati funkciókat együttműködésen alapuló döntéshozatal révén kezelik.

(2) Az együttműködésen alapuló döntéshozatal a következőkből áll:

a) a 14. cikk szerinti konzultációs folyamat;

b) részletes munkamegállapodások és működési folyamatok a 15. cikk szerint.

(3) A hálózati funkció irányításához kapcsolódó intézkedések elfogadása és a funkciók teljesítményének ellenőrzése érdekében a hálózatkezelő létrehozza a 16. cikk szerinti hálózati igazgatótanácsot.

(4) Ha a hálózatkezelő úgy ítéli meg, hogy tevékenységét egy vagy több fél hátráltatja, akkor ügyét állásfoglalás céljából a hálózati igazgatótanács elé terjeszti.

14. cikk

Konzultációs folyamat

(1) Egy olyan folyamatot kell létrehozni, amelynek célja a tagállamok és az operatív érdekelt felek megfelelő és rendszeres konzultációjának megszervezése. Fel kell állítani az operatív érdekelt felek műveleti igazgatóiból és/vagy a megfelelő társulások képviselőiből álló munkacsoportot, amely operatív tanácsadást nyújt a hálózati igazgatótanács számára.

(2) A konzultáció szükség szerint a 15. cikkben említett részletes munkamegállapodásokra, a hálózatstratégiai tervre, a hálózatműködtetési tervre, a tervek végrehajtásában elért előrelépésre, a Bizottságnak benyújtott jelentésekre és a működési kérdésekre összpontosít.

(3) A konzultációs folyamat az egyedi hálózati funkciók jellegétől függően eltérő lehet. A szabályozási kérdések tárgyalásának biztosítása érdekében a tagállamokat szükség esetén be kell vonni a folyamatba.

(4) Ha az érdekeltek nem elégedettek a konzultációval, a kérdést először a megfelelő konzultációs megállapodás keretében kell megvizsgálni az adott funkció szintjén. Ha az adott funkció szintjén nem lehet döntésre jutni, akkor az ügyet állásfoglalás céljából a hálózati igazgatótanács elé kell terjeszteni.

15. cikk

Részletes munkamegállapodások és működési folyamatok

(1) A hálózatkezelő részletes munkamegállapodást és működési folyamatokat dolgoz ki a tervezési és működtetési szempontok kezelésére, különös tekintettel az egyedi hálózati funkciók sajátosságaira és követelményeire az I-VI. mellékletben meghatározottaknak megfelelően.

(2) A hálózatkezelő biztosítja, hogy a részletes munkamegállapodások és a működési folyamatok tartalmazzanak az érdekelt felek értesítésére vonatkozó rendelkezéseket.

(3) A részletes munkamegállapodásoknak és működési folyamatoknak tiszteletben kell tartaniuk a szolgáltatásnyújtás és a szabályozási kérdések különválasztásának elvét, valamint - adott esetben - biztosítaniuk kell a tagállamok bevonását.

16. cikk

Hálózati igazgatótanács

(1) A hálózati igazgatótanács a következőkért felelős:

a) jóváhagyja a hálózatstratégiai terv javaslatát;

b) jóváhagyja a háromtól öt évig tartó és az éves időszakra vonatkozó hálózatműködtetési terveket;

c) jóváhagyja az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamatokat, a konzultációs folyamatokat, valamint a hálózati funkciókat érintő részletes munkamegállapodásokat és működési folyamatokat, az egységes égbolttal foglalkozó bizottság kedvező véleményét követően;

d) jóváhagyja a 18. cikk (4) bekezdésében említett Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység eljárási szabályzatát, az egységes európai égbolttal foglalkozó bizottság kedvező véleményét követően;

e) ellenőrzi a tervek végrehajtásában elért haladást és foglalkozik a kezdeti tervektől való esetleges eltérésekkel;

f) ellenőrzi az operatív érdekelt felekkel folytatott konzultációs folyamatot;

g) ellenőrzi a hálózati funkciók kezeléséhez kapcsolódó tevékenységeket;

h) ellenőrzi a hálózati válsághelyzetekhez kapcsolódó hálózatkezelői tevékenységeket;

i) jóváhagyja a 20. cikkben említett éves jelentést. Ez a jelentés többek között - de nem kizárólag - magában foglalja a hálózatstratégiai terv és a hálózatműködtetési terv végrehajtását;

j) foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyeket nem oldottak meg az adott hálózati funkció szintjén;

k) felméri, hogy a hálózatkezelő rendelkezik-e a megfelelő hatáskörökkel, erőforrásokkal és pártatlansággal a ráruházott feladatok - többek között a biztonsági, felelősségi és készenléti intézkedések - független végrehajtásához;

l) jóváhagyja a hálózatkezelők éves költségvetését, az egységes európai égbolttal foglalkozó bizottság kedvező véleményét követően;

m) jóváhagyja eljárási szabályzatát, az egységes európai égbolttal foglalkozó bizottság kedvező véleményét követően;

n) foglalkozik minden további, általa relevánsnak ítélt kérdéssel;

o) jóváhagyja a 4. cikk (1) bekezdésének 1. pontjában említett munkaprogramot és nyomon követi annak végrehajtását;

p) jóváhagyja a 4. cikk (1) bekezdésének o) pontjában említett hálózati teljesítménytervet;

q) véleményt nyilvánít azokról a további lehetséges funkciókról, amelyek az 551/2004/EK rendelet 6. cikke (3) bekezdésének vagy 6. cikke (4) bekezdése c) pontjának alkalmazásában a hálózatkezelőre ruházhatók;

r) jóváhagyja a 22. cikk szerinti együttműködési megállapodásokat.

(2) A hálózati igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjai a következők:

a) funkcionális légtérblokkonként - legyen azt kialakított vagy kialakítás alatt álló - a léginavigációs szolgáltatók egy képviselője, összesen négy szavazati joggal az összes léginavigációs szolgáltató vonatkozásában;

b) a kereskedelmi és nem kereskedelmi célú polgári légtérfelhasználók négy képviselője;

c) a repülőtér-üzemeltetők két képviselője;

d) a katonai léginavigációs szolgáltatók és légtérfelhasználók két képviselője.

(3) Ugyancsak a hálózati igazgatótanács tagjai a következők:

a) az elnök, akit különösen a hálózati igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak javaslatai, valamint műszaki felkészültsége és szakértelme alapján a Bizottság javaslatára neveznek ki, az egységes égbolttal foglalkozó bizottság kedvező véleményét követően;

b) a Bizottság egy képviselője;

c) az Eurocontrol egy képviselője;

d) a hálózatkezelő egy képviselője.

(4) A tagokat a póttag helyettesítheti.

(5) A hálózati igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjait, saját szervezetük javaslatai alapján, az egységes égbolttal foglalkozó bizottság kedvező véleményét követően nevezik ki.

(6) A Bizottság független és elismert szakértőket jelölhet ki tanácsadónak, akik saját nevükben járnak el és a hálózati funkciók főbb aspektusait átfogó tudományágak széles körét képviselik. Erre a célra a hálózatkezelő munkájában részt vevő államok ajánlanak jelölteket.

(7) A (3) bekezdés a), b) és c) pontjában felsorolt tagok jogosultak elvetni azokat a javaslatokat, amelyek hatással vannak:

a) a tagállamok szuverenitására és felelősségi köreire, különösen a közrendi, közbiztonsági és védelmi kérdések tekintetében, az 549/2004/EK rendelet 13. cikkének megfelelően;

b) a hálózati igazgatótanács tevékenységeinek az e rendelet céljaival és célkitűzéseivel való összeegyeztethetőségére;

c) a hálózati igazgatótanács pártatlanságára és méltányosságára.

(8) Az (1) bekezdés a)-d), g), i), l), m) és o)-r) pontjában említett döntéseket a hálózati igazgatótanács a tagok egyszerű többségével fogadja el.

(9) Amennyiben egy kiemelkedő hálózati jelentőségű kérdésben nem lehet megállapodásra jutni, akkor további lépések érdekében a hálózati igazgatótanács az ügyet a Bizottság elé terjeszti. A Bizottság tájékoztatja az egységes égbolttal foglalkozó bizottságot.

17. cikk

Az egységes égbolttal foglalkozó bizottság szerepe

(1) A hálózatkezelő szabályozási kérdésekben a Bizottsághoz fordul, amely kérdésekről a Bizottság tájékoztatja az egységes égbolttal foglalkozó bizottságot.

(2) Az egységes égbolttal foglalkozó bizottság a következőkről nyilvánít véleményt:

a) a hálózatkezelő kinevezése;

b) hálózati igazgatótanács elnökének kinevezése;

c) a hálózati igazgatótanács szavazati joggal rendelkező tagjainak kinevezése;

d) a hálózati igazgatótanács eljárási szabályzata;

e) a hálózatstratégiai terv és különösen a terv célkitűzései annak korai szakaszában;

f) a hálózatkezelő éves költségvetése;

g) az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység eljárási szabályzata;

h) az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamatok, a konzultációs folyamatok, valamint a hálózati funkciókat érintő részletes munkamegállapodások és működési folyamatok.

(3) Az egységes égbolttal foglalkozó bizottság tanácsot adhat a Bizottságnak, ha egy kiemelkedő hálózati jelentőségű kérdésben a hálózati igazgatótanács nem tud megállapodásra jutni.

IV. FEJEZET

HÁLÓZATI VÁLSÁGKEZELÉS

18. cikk

Az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység létrehozása

(1) A hálózati válsághelyzetek kezelését az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység (EACCC) létrehozásával kell segíteni.

(2) Az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység állandó tagjai a következők egy-egy képviselője: a Tanács elnökségét betöltő tagállam, a Bizottság, az Ügynökség, az Eurocontrol, a hálózatkezelő, a katonai erők, a léginavigációs szolgáltatók, a repülőterek és a légtérfelhasználók.

(3) Az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység az adott válság jellegétől függően eseti alapon bővíthető szakértőkkel.

(4) Az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység elkészíti eljárási szabályzatát a hálózati igazgatótanács általi elfogadásra.

(5) A hálózatkezelő rendelkezésre bocsátja az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység létrehozásához és működéséhez szükséges erőforrásokat.

19. cikk

A hálózatkezelő és az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység felelősségi körei

(1) A hálózatkezelő az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység tagjaival együttműködve felelős az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység aktiválásáért és deaktiválásáért.

(2) A hálózatkezelő - az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység támogatásával - a következőkért felel:

a) a hálózati válsághelyzetre való reagálás irányításának koordinálása, az Európai Légiközlekedési Válságkoordinációs Egység eljárási szabályzatával összhangban, ideértve a tagállamok megfelelő szervezeteivel folytatott szoros együttműködést is;

b) a készenléti tervek aktiválásának és koordinációjának segítése tagállami szinten különösen az állami kapcsolattartó pontok hálózatán keresztül;

c) hálózati szintű enyhítő intézkedések kidolgozása annak érdekében, hogy hálózati válsághelyzet esetén kellő időben történjen a hálózat folyamatos és biztonságos működésének védelmét és biztosítását célzó intézkedés. E célból a hálózatkezelő:

i. a nap 24 órájában ellenőrzi a hálózatot az esetleges hálózati válsághelyzetek észlelése érdekében;

ii. hatékony információkezelést és kommunikációt biztosít pontos, aktuális és következetes adatok terjesztése révén, a kockázatkezelési alapelvek és folyamatok döntéshozatali folyamatokban történő alkalmazásának támogatása céljából;

iii. elősegíti azon adatok szervezett összegyűjtését és központosított tárolását;

d) jelzi - adott esetben - a Bizottságnak, az Ügynökségnek vagy a tagállamoknak a válsághelyzet enyhítésének további támogatási lehetőségeit, beleértve a más közlekedési módok üzemeltetőivel való kapcsolattartást, akik intermodális megoldásokat azonosíthatnak be és hajthatnak végre;

e) a hálózat helyreállítására és fenntarthatóságára vonatkozó ellenőrzés és jelentéstétel;

f) a tagállamok és az operatív érdekelt felek részvételével válságkezelési gyakorlatok szervezése, elősegítése és végrehajtása a tényleges hálózati válsághelyzetre való felkészülés érdekében.

V. FEJEZET

ELLENŐRZÉS, JELENTÉSTÉTEL ÉS FELÜGYELET

20. cikk

Ellenőrzés és jelentéstétel

(1) A hálózatkezelő kialakítja a következők folyamatos ellenőrzési folyamatát:

a) a működési hálózati teljesítmény;

b) az operatív érdekelt felek és az államok által hozott intézkedések és elért teljesítményeredmények;

c) az e rendelet hatálya alá tartozó egyes funkciók eredményessége és hatékonysága.

(2) A folyamatos ellenőrzés észlel a hálózatstratégiai tervtől és hálózatműködtetési tervektől való bármilyen esetleges eltérést. Az operatív érdekelt felek a hálózatkezelőt ezen feladatában különösen - de nem kizárólag - az adatszolgáltatás terén megvalósított feladatokkal segítik.

(3) A hálózatkezelő évente jelentést nyújt be a Bizottsághoz és az Ügynökséghez a feladatai teljesítése során meghozott intézkedésekről. A jelentésben ki kell térni az egyes hálózati funkciókra és a teljes hálózat helyzetére, valamint a jelentés tartalmának közvetlenül kapcsolódnia kell a hálózatstratégiai terv, a hálózatműködtetési terv és a 390/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet 6. cikkének d) pontja szerinti hálózati teljesítményterv tartalmához. A Bizottság tájékoztatja az egységes égbolttal foglalkozó bizottságot.

21. cikk

A hálózatkezelő felügyelete

A Bizottság - a biztonsághoz kapcsolódó ügyekben az Ügynökség segítségével - gondoskodik a hálózatkezelő felügyeletéről, különösen az ebben a rendeletben és egyéb uniós jogszabályokban foglalt követelmények tekintetében. A Bizottság az egységes égbolttal foglalkozó bizottságnak évente, illetve amikor erre külön felkérik, jelentést tesz.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. cikk

Kapcsolatok harmadik országokkal

(1) A harmadik országok operatív érdekelt feleikkel együtt részt vehetnek a hálózatkezelő munkájában.

(2) Amennyiben az közvetlen hatással van a hálózat teljesítményére, a hálózatkezelő együttműködési megállapodásokat köthet a 2. cikk 21. pontjában meghatározott, az ICAO EUR és AFI körzeteiben található országoktól eltérő harmadik országokban letelepedett léginavigációs szolgáltatókkal.

(3) A 3. cikk (5) bekezdésében említett légiforgalmiáramlás-szervezési funkció hatékonyabb ellátása érdekében a hálózatkezelő - amennyiben az közvetlen hatással van a hálózat teljesítményére - együttműködési megállapodásokat köthet az ICAO EUR és AFI körzeteitől eltérő körzetekben tevékenységet folytató léginavigációs szolgáltatókkal, feltéve, hogy az együttműködési tevékenységek közvetlenül kapcsolódnak a hálózat teljesítményének javításához.

23. cikk

A hálózatkezelő finanszírozása és költségvetése

(1) A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket a hálózatkezelőre bízott hálózati funkciók léginavigációs díjak alapján történő finanszírozásához. A hálózatkezelő a költségeit egyértelmű és átlátható módon állapítja meg.

(2) A hálózatkezelő:

a) költségvetése elegendő ahhoz, hogy a hálózatkezelő a 390/2013/EU bizottsági végrehajtási rendelet 6. cikkének megfelelően elérhesse a számára kijelölt teljesítménycélokat;

b) költségvetése elegendő ahhoz, hogy a hálózatkezelő végrehajthassa az e rendelet 4. cikke (1) bekezdésének l) pontjában említett munkaprogramját;

c) költségvetését elkülönített számlákon vezeti, amennyiben a hálózatkezelői feladatok ellátására kijelölt testület a 4. cikkben foglaltaktól eltérő tevékenységeket végez.

(3) Ha a folyó évre vonatkozó költségvetését nem hagyják jóvá, a hálózatkezelő megfelelő intézkedéseket hoz annak érdekében, hogy vészhelyzeti mechanizmusok révén biztosítható legyen a hálózati funkciók üzletmenet-folytonossága.

24. cikk

Felelősség

A hálózatkezelő rendelkezéseket léptet életbe a feladatai végrehajtásához kapcsolódó felelősség biztosítására. A felelősség biztosítása érdekében alkalmazott módszer a kérdéses veszteségnek és kárnak felel meg, figyelembe véve a hálózatkezelő jogállását és a rendelkezésre álló kereskedelmi biztosítási fedezet szintjét.

25. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság legkésőbb 2013. december 31-ig, majd ezt követően rendszeresen felülvizsgálja a hálózati funkciók végrehajtásának hatékonyságát, megfelelően figyelembe véve a 691/2010/EU rendeletben megállapított teljesítményrendszerre vonatkozó referencia-időszakokat.

27. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI ÚTVONALHÁLÓZAT-KIALAKÍTÁSI FUNKCIÓ

A. RÉSZ

Célkitűzés

1. Az európai útvonalhálózat-kialakítási funkció:

a) biztosítja a légi közlekedés biztonságos és hatékony működését célzó európai útvonalhálózat-javítási terv kidolgozását, kellő tekintettel a környezeti hatásokra;

b) az európai útvonalhálózat-javítási terv keretében elősegíti egy olyan légtérszerkezet kidolgozását, amely lehetővé teszi a megkívánt szintű biztonságot, kapacitást, rugalmasságot, reagálóképességet, környezeti teljesítményt és a gyors és zökkenőmentes léginavigációs szolgáltatást kellő figyelemmel a biztonsági és védelmi igényekre;

c) biztosítja az európai útvonalhálózat regionális szintű összekapcsolhatóságát és kölcsönös átjárhatóságát az ICAO EUR régióján belül és az ICAO szomszédos régióival.

2. Az európai útvonalhálózat-javítási terv kidolgozásának az együttműködésen alapuló döntéshozatalra kell támaszkodnia. Az európai útvonalhálózat-javítási tervnek a hálózatműködtetési terv európai útvonalhálózat-kialakítást érintő részét kell képeznie és a hálózatstratégiai terv európai útvonalhálózat-kialakítást érintő részét végrehajtó részletes szabályokat kell tartalmaznia.

3. A tagállamok gondoskodnak a felelősségi körükbe tartozó légtér szerkezeteinek részletes kidolgozásáról, jóváhagyásáról és létrehozásáról.

B. RÉSZ

Tervezési alapelvek

1. A tagállamok légterük feletti szuverenitásának, valamint a tagállamok közrenddel, közbiztonsággal és védelmi kérdésekkel kapcsolatos követelményeinek sérelme nélkül, a hálózatkezelő, a tagállamok, a harmadik országok, a légtérfelhasználók, a funkcionális légtérblokkok és a léginavigációs szolgáltatók funkcionális légtérblokkok részeként vagy egyénileg egy együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamat keretében kidolgozzák az európai útvonalhálózat-javítási tervet, amelynek során alkalmazzák az ebben a mellékletben említett légtérkialakítási alapelveket. Az európai útvonalhálózat-javítási tervnek teljesítenie kell a teljesítménytervben a hálózatkezelő számára megállapított teljesítménycélokat.

2. Az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamatot megfelelő részletes állandó munkamegállapodásokkal kell segíteni, amelyeket a hálózatkezelő köt szakértői szinten valamennyi érdekelt fél bevonásával. A konzultációs mechanizmust olyan rendszerességgel kell megszervezni, hogy az tükrözze az európai útvonalhálózat-kialakítási funkció igényeit.

3. Az európai útvonalhálózat-javítási terv megfelelő összekapcsolhatóságának biztosítása érdekében a hálózatkezelő és a tagállamok bevonják a harmadik országokat az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamatba a 22. cikknek megfelelően. Megfelelő együttműködést kell biztosítani egyrészről a hálózatkezelő és az európai útvonalhálózat-javítási terv kidolgozását segítő szakértői szintű részletes munkamegállapodások, valamint másrészről a kapcsolódási ponti útvonalhálózat-javításokra vonatkozó ICAO szakértői szintű munkamegállapodások között.

4. Az európai útvonalhálózat-javítási terv egy gördülő terv, amely tükrözi az összes olyan elemet, amely az európai légtér önálló egységként történő kialakításához szükséges, és amely teljesíti a vonatkozó teljesítménycélokat.

5. A terv a következőkre vonatkozik:

a) közös általános alapelvek, amelyeket a légtérkialakítás műszaki előírásai egészítenek ki;

b) katonai légtérre vonatkozó követelmények;

c) elfogadott európai útvonalhálózat és - ha megvalósítható - szabad útvonalú légtérszerkezet, amelyet a felhasználói igények teljesítése céljából alakítottak ki a légtér változásával kapcsolatos projekteket érintő részletek meghatározásával;

d) az útvonalhálózat és a szabad útvonalú légtér felhasználási szabályai és rendelkezésre állása;

e) javaslatok a légiforgalmi irányítás ajánlott szektorokra bontására a légiforgalmi szolgálat tagállamok által kialakítandó, elfogadandó és megvalósítandó légtérszerkezetének támogatására;

f) légtér-gazdálkodási iránymutatások;

g) részletes fejlesztési ütemterv;

h) a közös közzétételi és végrehajtási ciklus menetrendje, a hálózatműködtetési terv keretében;

i) az aktuális és a várható hálózati helyzet - beleértve a jelenlegi és elfogadott terveken alapuló várható teljesítményt - áttekintése.

6. A hálózatkezelő valamennyi tevékenység tekintetében megfelelő intézkedéseket biztosít a polgári-katonai koordináció lehetővé tételére az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamat során.

7. A hálózatkezelő, a tagállamok, a funkcionális légtérblokkok és a léginavigációs szolgáltatók a funkcionális légtérblokkok részeként vagy egyénileg biztosítják az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamat során elfogadott légtérkialakítási projektek koherens integrációját az európai útvonalhálózat-javítási tervbe.

8. A tagállamok és a funkcionális légtérblokkok biztosítják, hogy a végrehajtás előtt a nemzeti és a funkcionális légtérblokk légtérkialakítási projektjei összeegyeztethetők legyenek és álljanak összhangban az európai útvonalhálózat-javítási tervvel, továbbá hogy koordinációjukat az általuk érintett államok és a hálózatkezelő végezzék.

9. A projektmódosításokkal összefüggő adatok, amelyek összeegyeztethetőségi ellenőrzést tesznek szükségessé, és amelyeket a hálózatkezelő rendelkezésére kell bocsátani, magukban foglalják többek között, de nem kizárólag, a következőket:

a) az útvonal összehangolásában bekövetkező változások;

b) az útvonal irányában bekövetkező változások;

c) az útvonal céljában bekövetkező változások;

d) a szabad útvonalú légtér leírása, beleértve a kapcsolódó felhasználási szabályokat;

e) az útvonal-felhasználási szabályok és rendelkezésre állás;

f) a vertikális vagy horizontális szektorhatárokban bekövetkező változások;

g) jelentős pontok hozzáadása vagy eltávolítása;

h) a határokon átnyúló légtérfelhasználásban bekövetkező változások;

i) a jelentős pontok koordinátáiban bekövetkező változások;

j) az adatátvitelt érintő változások;

k) a légiforgalmi tájékoztató kiadványokban közzétett adatokat érintő változások;

l) az eseti engedélyt a légtérkialakítás és -felhasználás tekintetében érintő változások.

10. A hálózatkezelő és a tagállamok - e melléklet összefüggésében az együttműködésen alapuló döntéshozatali eljárás keretében - közös javaslatokat dolgoznak ki az ICAO megfelelő dokumentumainak módosítására. Különösen az ICAO nyílt tenger feletti légiforgalmi szolgálati útvonalakhoz kapcsolódó dokumentumainak módosításai esetében, a tagállamok az ICAO vonatkozó koordinációs eljárásait alkalmazzák.

11. A hálózatkezelő, a tagállamok, a légtérfelhasználók, a repülőtér-üzemeltetők, a funkcionális légtérblokkok és a léginavigációs szolgáltatók a funkcionális légtérblokkok részeként vagy egyénileg az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamat keretében folyamatosan felülvizsgálják az európai útvonalhálózat-javítási tervet a légteret érintő új vagy változó igények figyelembevétele céljából. Biztosítani kell a folyamatos koordinációt a katonai hatóságokkal

C. RÉSZ

A légtérkialakítás alapelvei

1. Az európai útvonalhálózat-javítási terv kidolgozásával a hálózatkezelő, a tagállamok, a harmadik országok, a funkcionális légtérblokkok és a léginavigációs szolgáltatók a funkcionális légtérblokkok részeként vagy egyénileg az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamat keretében a következő légtérkialakítási alapelveket követik:

a) a légtérszerkezetek létrehozása és konfigurációja a működési követelményeken alapul, tekintet nélkül a nemzeti határokra, a funkcionális légtérblokkok határaira vagy a repüléstájékoztató körzetek határaira, valamint nem feltétlenül kötődik a magaslégtér és az alacsonylégtér megosztási szintjéhez;

b) a légtérszerkezetek kialakításának átlátható folyamatnak kell lennie, amelyben nyomon követhetők a meghozott döntések és azok - valamennyi felhasználó követelményeit figyelembe vevő - indoklása, és amely tekintettel van a biztonsági, kapacitásbeli és környezeti szempontokra, valamint a katonai és nemzeti biztonsági igényekre;

c) a fő forgalomáramlások és repülőterek igényeinek kielégítését célzó európai útvonalhálózat-javítási terv alapját a jelenlegi és előre jelzett - hálózati és helyi szintű - forgalmi igények, valamint a teljesítménycélok képezik;

d) biztosítani kell a vertikális és horizontális összekapcsolhatóságot, többek között a repülőterek légtere és a kapcsolódási pontok légtérszerkezete tekintetében is;

e) a repülés közbeni szakaszt illetően biztosítani kell a felhasználó által kérelmezett - vagy azokhoz a lehető legközelebb eső - útvonalakon és útvonalprofillal való járatüzemeltetés lehetőségét;

f) az adott területen működési követelménnyel bíró érdekelt felektől érkező valamennyi légtérszerkezeti javaslatot el kell fogadni értékelésre és - amennyiben lehetséges - kidolgozásra, köztük a szabad útvonalú légtérre, a több útvonal közötti választási lehetőségre és a feltételes útvonalakra vonatkozókat is;

g) a légtérszerkezet - köztük a szabad útvonalú légtér és a légiforgalmi irányítási szektorok - kialakításakor figyelembe kell venni a légtérlefoglalást vagy korlátozást igénylő tevékenységek számára kijelölt meglévő és javasolt légtérszerkezeteket. Ennek megfelelően kizárólag a rugalmas légtérfelhasználás alkalmazásával összhangban lévő szerkezeteket lehet létrehozni. Ezeket a szerkezeteket a teljes európai hálózattal a lehető legnagyobb mértékben harmonizálni kell és össze kell hangolni;

h) a légiforgalmi irányítási szektor kialakításának kidolgozása a kérelmezett útvonalak vagy a forgalomáramlás iterációs folyamat révén történő összehangolásával kezdődik, amely biztosítja az útvonalak vagy áramlások és a szektorok közötti összeegyeztethetőséget;

i) a légiforgalmi irányítási szektorokat úgy kell kialakítani, hogy lehetővé tegyék olyan szektorkonfigurációk összeállítását, amelyek megfelelnek a forgalomáramlásnak, hozzáigazíthatóak a különféle forgalmi igényekhez és azokkal arányban állnak;

j) szolgáltatási megállapodások akkor jönnek létre, ha a légiforgalmi irányítási szektorokat operatív okok miatt úgy kell kialakítani, hogy azok átnyúlnak a nemzeti határokon, a funkcionális légtérblokkok határain vagy a repüléstájékoztató körzetek határain.

2. A hálózatkezelő, a tagállamok, a funkcionális légtérblokkok és a léginavigációs szolgáltatók a funkcionális légtérblokkok részeként vagy egyénileg az együttműködésen alapuló döntéshozatali folyamat keretében biztosítják, hogy a légtérfelhasználás és kapacitáskezelés tekintetében a következő alapelveket alkalmazzák:

a) a légtérszerkezeteket a rugalmas és kellő időben történő légtérfelhasználás és gazdálkodás elősegítésére tervezik, tekintettel a választható útvonal-lehetőségekre, a forgalomáramlásra, a szektorkonfigurációra és a légtérszerkezetek többi konfigurációjára;

b) a légtérszerkezeteknek teret kell adniuk további választható útvonal-lehetőségeknek, és biztosítaniuk kell ezek összeegyeztethetőségét (kapacitások fontolóra vétele és szektorkialakítási korlátozások).

D. RÉSZ

Hálózati szintű teljesítményeredmények folyamatos ellenőrzése

1. A rendszeres teljesítményjavulás biztosítása érdekében a hálózatkezelő - az államokkal, funkcionális légtérblokkokkal és operatív érdekelt felekkel szorosan együttműködve - rendszeresen felülvizsgálja a megvalósított légtérszerkezetek hatékonyságát.

2. A felülvizsgálat kiterjed többek között a következőkre:

a) forgalmi igény alakulása;

b) kapacitás és repülési hatékonysági teljesítmény és megszorítások nemzeti, funkcionális légtérblokk, valamint hálózati szinteken;

c) légtér-felhasználási aspektusok értékelése polgári és katonai szempontból is;

d) szektorokra bontás és a felhasznált szektorkonfigurációk értékelése;

e) légtérszerkezetek integritásának és folyamatosságának értékelése;

f) azon esetek jelzése a Bizottságnak, amelyeknél a javítást célzó intézkedések meghaladják a hálózatkezelő hatásköreit.

II. MELLÉKLET

A RÁDIÓFREKVENCIA FUNKCIÓ

A. RÉSZ

A funkció ellátására vonatkozó követelmények

1. A tagállamok egy illetékes személyt, hatóságot vagy szervezetet jelölnek ki nemzeti frekvenciagazdálkodási szervnek azzal a feladattal, hogy biztosítsa a frekvenciák kijelölését, módosítását és rendelkezésre bocsátását e rendelettel összhangban. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot és a hálózatkezelőt a kijelölt személy, hatóság vagy szervezet nevéről és címéről legkésőbb e rendelet elfogadását követő négy hónapon belül.

2. A hálózatkezelő kidolgozza és koordinálja a hálózathoz kapcsolódó stratégiai spektrumot érintő szempontokat, amelyeket megfelelően dokumentálni kell a hálózatstratégiai tervben és a hálózatműködtetési tervben. A hálózatkezelő segíti a Bizottságot és a tagállamokat a nemzetközi fórumokon - különösen a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezletén (CEPT) és a Nemzetközi Távközlési Unió (ITU) keretében - tett koordinált tagállami megnyilvánulásokban felhasználható közös légiközlekedési álláspontok kidolgozásában.

3. A hálózatkezelő a nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv(ek) felkérésére lépéseket tesz a Bizottsággal és a Postai és Távközlési Igazgatóságok Európai Értekezletével együtt az egyéb ipari ágazatokkal kapcsolatos aggodalmak kezelésére.

4. A nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek jelentést tesznek a hálózatkezelőnek az európai légiközlekedési hálózatot érintő rádiófrekvenciás zavarokról. A hálózatkezelő ezekről nyilvántartást vezet és segíti értékelésüket. A hálózatkezelő a nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv(ek) felkérésére koordinálja vagy támogatja az ilyen esetek megoldását vagy enyhítését, beleértve a Bizottsággal és a Postai és Távközlési Igazgatóságok Európai Értekezletével tett lépéseket.

5. A hálózatkezelő központi nyilvántartást dolgoz ki és tart fenn, amelyet úgy kell kialakítani, hogy tárolni tudja az összes rádiófrekvencia-kijelölési adatot a 14. pontban leírtak szerint.

6. A tagállamok ezt a központi nyilvántartást használják az ICAO felé fennálló igazgatási frekvenciakijelölési regisztrációs kötelezettségeik teljesítéséhez.

7. A hálózatkezelő és a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek tovább fejlesztik és javítják a frekvenciagazdálkodási eljárásokat, a tervezési kritériumokat, az adatkészleteket és folyamatokat, hogy optimalizálják a rádióspektrum általános légi forgalom általi használatát és elfoglalását. A hálózatkezelő a tagállam(ok) felkérésére ezeket regionális szinten is ajánlja.

8. Frekvenciakijelölés kérelmezésekor a kérelmező kérelmet nyújt be a megfelelő nemzeti frekvenciagazdálkodási szervhez, amely magában foglalja az összes vonatkozó adatot és indoklást.

9. A nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek és a hálózatkezelő értékeli és a működési követelmények és az elfogadott kritériumok alapján fontossági sorrendet állapít meg a frekvenciakérelmek tekintetében. Továbbá a hálózatkezelő a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervekkel együttműködve meghatározza ezek hálózatot érintő hatását. A hálózatkezelő a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervekkel konzultálva e rendelet elfogadását követő 12 hónapon belül megállapítja az említett kritériumokat, valamint ezt követően - adott esetben - kezeli és frissíti őket.

10. Ha a hálózatot hatás éri, a hálózatkezelő meghatározza a kérelem teljesítéséhez megfelelő frekvenciá(ka)t, tekintettel a következő követelményekre:

a) biztonságos kommunikációs, navigációs és légtérellenőrző szolgálatok biztosítása iránti igény;

b) a véges rádióspektrum erőforrások felhasználásának optimalizálása iránti igény;

c) a rádióspektrumhoz való költséghatékony, tisztességes és átlátható hozzáférés iránti igény;

d) a kérelmező(k) és operatív érdekelt felek működési követelményei;

e) a rádióspektrum iránti előre jelzett jövőbeli igény;

f) az ICAO európai frekvenciagazdálkodási kézikönyvében foglalt rendelkezések.

11. Ha nincs hálózatot érintő hatás, a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek meghatározzák a kérelem teljesítéséhez megfelelő frekvenciá(ka)t, tekintettel a 10. pontban szereplő követelményekre.

12. Ha egy frekvencia iránti kérelem nem teljesíthető, akkor a nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv felkérheti a hálózatkezelőt, hogy próbáljon találni egy speciális frekvenciát. Annak érdekében, hogy megoldást találjanak a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek számára, a hálózatkezelő a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek támogatásával külön vizsgálatot folytathat az érintett földrajzi terület frekvencia-felhasználási helyzetére vonatkozóan.

13. A nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv kijelöli a 10., 11. vagy 12. pont szerint meghatározott megfelelő frekvenciá(ka)t.

14. A nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv valamennyi kijelölést bejegyzi a központi nyilvántartásba a következő információk feltüntetésével:

a) az ICAO európai frekvenciagazdálkodási kézikönyve szerinti adatok, ideértve a vonatkozó műszaki és működési adatokat;

b) a 7. pontból következő javított adatkövetelmények;

c) a frekvenciakijelölés üzemszerű használatának leírása;

d) a frekvenciakijelölést használó operatív érdekelt fél elérhetőségei.

15. A kérelmező számára történő kijelöléskor a nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv felhasználási feltételeket állapít meg. Ezek a feltételek minimálisan tartalmazzák, hogy a frekvenciakijelölés:

a) érvényes marad, ameddig azt a kérelmező által részletezett működési követelmények teljesítésére használják fel;

b) frekvenciaáthelyezési kérelem tárgya lehet, és az ilyen áthelyezést korlátozott határidőn belül végre kell hajtani;

c) módosulhat, amennyiben a kérelmező által leírt üzemszerű használat megváltozik.

16. A nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv(ek) biztosítják, hogy bármely kérelmezett frekvenciaáthelyezést, módosítást vagy rendelkezésre bocsátást a meghatározott határidőn belül teljesítsék, és hogy a központi nyilvántartást ennek megfelelően frissítsék. A nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv(ek) megfelelő indoklást továbbítanak a hálózatkezelőnek, ha ezek a lépések nem végrehajthatóak.

17. A nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek biztosítják, hogy az európai légiközlekedési hálózatban használt valamennyi frekvenciakijelölésnek a 14. pontban említett működési, műszaki és igazgatási részletei legkésőbb 2011. december 31-étől hozzáférhetők legyenek a központi nyilvántartásban.

18. A hálózatkezelő és a nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv(ek) ellenőrzi(k) és értékeli(k) az átlátható eljárásokon alapuló repülési frekvenciasávokat és frekvenciakijelöléseket, helyes és hatékony felhasználásuk biztosítása érdekében. A hálózatkezelő a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervekkel konzultálva legkésőbb 12 hónappal e rendelet elfogadása után létrehozza az említett eljárásokat, valamint ezt követően - adott esetben - kezeli és frissíti őket. A hálózatkezelő különösen a központi nyilvántartás, a frekvenciakijelölés működési célja és a tényleges használata közötti eltéréseket határozza meg. A hálózatkezelő tájékoztatja a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervet az ilyen eltérésekről, hogy arról a megegyezés szerinti határidőn belül állást foglaljon.

19. A hálózatkezelő biztosítja a közös eszközök rendelkezésre állását a központi és nemzeti tervezés, koordináció, nyilvántartásba vétel, ellenőrzés és optimalizáció támogatására. Az eszközöket különösen - a funkció hatékonysága ellenőrzésének céljával - a központi nyilvántartási adatok elemzésének támogatására, valamint a 7. pont szerinti frekvenciaoptimalizálási folyamat kialakítására és végrehajtására kell kidolgozni.

B. RÉSZ

A funkció megszervezésére vonatkozó követelmények

1. A nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek és a hálózatkezelő közötti együttműködésen alapuló döntéshozatal olyan megállapodásokon alapul, amelyekhez e rendelet 16. cikkének megfelelően a hálózati igazgatótanács egyetértése szükséges, az 549/2004/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése szerint az egységes égbolttal foglalkozó bizottság kedvező véleményét követően.

2. Az e melléklet B. részének 1. pontjában említett megállapodásokkal kapcsolatos véleménykülönbség esetén a hálózatkezelő és az érintett tagállamok az ügyet döntésre a Bizottság elé terjesztik. A Bizottságnak az 549/2004/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően kell eljárnia.

3. A megállapodások minimálisan meghatározzák a következőket:

a) a működési követelmények értékelésére és fontossági sorrendbe állítására vonatkozó kritériumok;

b) az új vagy módosított rádiófrekvencia-kijelölések koordinációjának minimális időtartama;

c) mechanizmusok annak biztosítására, hogy a hálózatkezelő és a nemzeti frekvenciagazdálkodási szerv teljesíti a vonatkozó európai uniós szintű teljesítménycélokat;

d) a javított frekvenciagazdálkodási eljárások, kritériumok és folyamatok nem befolyásolják hátrányosan az egyéb országok által az ICAO regionális szintű eljárásainak keretében alkalmazott eljárásokat, kritériumokat és folyamatokat;

e) követelmények annak biztosítására, hogy az új vagy módosított gazdálkodási megállapodások vonatkozásában a tagállamok megfelelő konzultációt tartanak az összes érintett érdekelt féllel nemzeti és európai szinten.

4. A rádiófrekvenciák koordinációjára vonatkozó kezdeti megállapodásoknak teljes összhangban kell állniuk a meglévőkkel. E megállapodások alakulását a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervekkel együttműködve kell részletesen meghatározni és az általános költségeket az ésszerűség határain belül csökkenteni kell.

5. A rádiófrekvenciák stratégiai és taktikai célú használatának a hálózatkezelő munkájában részt nem vevő szomszédos országokkal való koordinációját az ICAO regionális szintű munkamegállapodásai révén kell végrehajtani. Ezáltal a szomszédos országoknak a hálózatkezelő szolgáltatásaihoz való későbbi hozzáférése is lehetővé válhat.

6. A hálózatkezelő és a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervek megállapodnak az európai légiközlekedési hálózat kialakításának és működésének javítását célzó funkció általános prioritásairól. Ezeket a prioritásokat - amelyekről konzultálni kell az érdekelt felekkel - a hálózatstratégiai terv és a hálózatműködtetési terv frekvenciára vonatkozó részének formájában kell dokumentálni. A fontossági sorrend különösen a meghatározott sávokat, területeket és szolgáltatásokat veszi figyelembe.

7. A tagállamok biztosítják, hogy a repülési frekvenciasávok katonai használatát megfelelően koordinálják a hálózatkezelővel és a nemzeti frekvenciagazdálkodási szervvel.

III. MELLÉKLET

A VÁLASZJELADÓKÓD-FUNKCIÓ

A. RÉSZ

A válaszjeladókód-funkcióra vonatkozó követelmények

1. Az e funkcióval kapcsolatos célkitűzések a következők:

a) a kódkiosztási folyamat biztosságának javítása azáltal, hogy egyértelmű szerepet és felelősségi kört kap valamennyi érintett érdekelt fél, miközben a kódkiosztás meghatározásának középpontjában az általános hálózati teljesítmény áll;

b) a kódkiosztások és az aktuális kódhasználat átláthatóságának fokozása, amely lehetővé teszi az általános hálózati hatékonyság jobb értékelését;

c) jobb végrehajtást és felügyeletet lehetővé tévő szabályozási alap biztosítása a szabályozásba való beillesztés révén.

2. Az SSR válaszjeladó-kódokat a hálózatkezelő révén kell kiosztani a tagállamok és a léginavigációs szolgáltatók számára olyan módon, hogy az optimalizálja azok biztonságos és hatékony elosztását a következőkre tekintettel:

a) valamennyi operatív érdekelt fél működési követelményei;

b) az aktuális és a várható légiforgalmi szint;

c) az SSR válaszjeladó-kódoknak az ICAO európai régióra vonatkozó regionális léginavigációs tervének létesítmények és szolgáltatások megvalósítására vonatkozó dokumentuma és más útmutató dokumentumok vonatkozó rendelkezéseivel összhangban álló használata.

3. Az SSR válaszjeladó-kódoknak e az 1. cikk (3) bekezdése szerinti légtérben való teljes és aktuális kiosztását leíró SSR válaszjeladókód-kiosztási listát mindig a hálózatkezelő bocsátja a tagállamok, a léginavigációs szolgáltatók és harmadik országok rendelkezésére.

4. Az SSR válaszjeladó-kódok kiosztási követelményeinek megállapítását, értékelését és koordinálását célzó hivatalos folyamatot a hálózatkezelő hajtja végre, tekintettel az SSR válaszjeladó-kódok összes kérelmezett polgári és katonai felhasználására.

5. A 4. pontban meghatározott hivatalos folyamat minimálisan magában foglalja a következő tevékenységek teljesítésére vonatkozóan elfogadott vonatkozó eljárásokat, időtartamokat és teljesítménycélokat:

a) SSR válaszjeladó-kódok kiosztása iránti kérelmek benyújtása;

b) SSR válaszjeladó-kódok kiosztásának értékelése;

c) SSR válaszjeladó-kódok kiosztása tekintetében javasolt módosítás koordinációja a tagállamokkal és harmadik országokkal a B. részben meghatározott követelményeknek megfelelően;

d) az SSR válaszjeladó-kódok kiosztásának és az új igényeknek a rendszeres ellenőrzése a helyzet optimalizálása céljából, ideértve a meglévő kódkiosztások újbóli kiosztását;

e) a 3. pontban meghatározott általános SSR válaszjeladókód-kiosztási lista rendszeres módosítása, jóváhagyása és terjesztése;

f) SSR válaszjeladókód-kijelölések közötti váratlan ellentmondásokra vonatkozó értesítés, értékelés és állásfoglalás;

g) SSR válaszjeladó-kódok kódszinkronizálási ellenőrzések során felfedezett helytelen kijelöléseire vonatkozó értesítés, értékelés és állásfoglalás;

h) SSR válaszjeladókód-kijelölések váratlan hiányosságaira vonatkozó értesítés, értékelés és állásfoglalás;

i) adat és információszolgáltatás a C. részben meghatározott követelményekkel összhangban.

6. A 4. pontban meghatározott folyamat keretében kapott SSR válaszjeladó-kód kiosztására vonatkozó kérelmeket a hálózatkezelő ellenőrzi a folyamat formai és adatkonvenciós, hiánytalansági, pontossági, aktualitási és indokolási követelményeinek való megfelelés szempontjából.

7. A tagállamok biztosítják, hogy az SSR válaszjeladó-kódokat a 3. pont szerinti SSR válaszjeladókód-kiosztási listának megfelelően osztják ki a légi járművek számára.

8. A hálózatkezelő az SSR válaszjeladó-kódok általános légi közlekedés számára történő automatikus kijelölését végző központi SSR válaszjeladókód-kijelölési és -kezelési rendszert működtethet a tagállamok és a léginavigációs szolgáltatók nevében.

9. Az SSR válaszjeladó-kódok tagállamok és léginavigációs szolgáltatók általi tényleges használatának rendszeres értékelését és vizsgálatát szolgáló eljárásokat és eszközöket a hálózatkezelő valósítja meg.

10. A hálózatkezelő, a tagállamok és a léginavigációs szolgáltatók megegyeznek azokról a tervekről és eljárásokról, amelyek a jövőbeli SSR válaszjeladó-kódok követelményeinek rendszeres elemzését és meghatározását segítik. Ez az elemzés magában foglalja az SSR válaszjeladó-kódok kiosztásában várható hiányosságok által okozott lehetséges teljesítményhatások meghatározását.

11. Ki kell dolgozni és rendszeresen frissíteni kell olyan működési kézikönyveket, amelyek a hálózati funkciók e rendelet követelményeinek megfelelő ellátásának lehetővé tételéhez szükséges utasításokat és információkat tartalmaznak. Ezeket a működési kézikönyveket a megfelelő minőségirányítási és dokumentumkezelési folyamatokkal összhangban kell terjeszteni és frissíteni.

B. RÉSZ

Az egyedi konzultációs mechanizmusra vonatkozó követelmények

1. A részletes SSR válaszjeladókód-kiosztási rendelkezésekre vonatozó koordináció és konzultáció kijelölt mechanizmusát a hálózatkezelő hozza létre, aki:

a) biztosítja, hogy az SSR válaszjeladó-kódok harmadik országokban való használatából eredő hatást figyelembe veszik az ICAO európai régióra vonatkozó regionális léginavigációs tervének létesítmények és szolgáltatások megvalósítására vonatkozó dokumentuma vonatkozó rendelkezéseiben megállapított SSR válaszjeladó-kódokkal való gazdálkodás munkamegállapodásaiban való részvétel révén;

b) biztosítja, hogy az A. rész 3. pontjában meghatározott SSR válaszjeladókód-kiosztási lista összhangban áll az ICAO európai régióra vonatkozó regionális léginavigációs tervének létesítmények és szolgáltatások megvalósítására vonatkozó dokumentuma vonatkozó rendelkezéseiben megállapított kódkezelési tervvel;

c) követelményeket állapít meg annak biztosítására, hogy az új vagy módosított SSR válaszjeladó-kódok kezelésére vonatkozó megállapodások tekintetében az érdekelt tagállamokkal megfelelő konzultációt folytassanak;

d) követelményeket állapít meg annak biztosítására, hogy az új vagy módosított SSR válaszjeladó-kódok kezelésére vonatkozó megállapodások tekintetében a tagállamok nemzeti szinten megfelelő konzultációt folytassanak az összes érdekelt féllel;

e) biztosítja, hogy az SSR válaszjeladó-kódok stratégiai és taktikai használatának harmadik országokkal folytatott koordinálását végrehajtják az SSR válaszjeladó-kódok kezelésével kapcsolatos azon munkamegállapodások keretében, amelyeket az ICAO európai régióra vonatkozó regionális léginavigációs tervének létesítmények és szolgáltatások megvalósítására vonatkozó dokumentumának megfelelő rendelkezései állapítanak meg;

f) megállapítja az új vagy módosított SSR válaszjeladókód-kijelölési javaslatokra vonatkozó koordináció és konzultáció minimális időtartamait;

g) gondoskodik róla, hogy az SSR válaszjeladókód-kiosztási listájának változásai kizárólag a változásban érdekelt tagállamok jóváhagyásával valósulhatnak meg;

h) követelményeket állapít meg annak biztosítására, hogy az SSR válaszjeladókód-kiosztási lista változásairól közvetlenül a jóváhagyást követően értesítsék az összes érdekelt felet, az SSR válaszjeladó-kódok katonai hatóságok általi használatára vonatkozó információ közlésére érvényes nemzeti eljárások sérelme nélkül.

2. A hálózatkezelő - a nemzeti katonai hatóságokkal együttműködve - gondoskodik arról, hogy megfelelő lépéseket tegyenek annak biztosítására, hogy az SSR válaszjeladó-kódok katonai célú kiosztása és felhasználása ne legyen káros hatással az általános légi forgalom biztonságára és hatékony áramlására.

C. RÉSZ

Az adatszolgáltatásra vonatkozó követelmények

1. Az SSR válaszjeladó-kódok új vagy módosított kiosztásai tekintetében benyújtott kérelmeknek meg kell felelniük az A. rész 4. pontjában meghatározott folyamat formai és adatkonvenciós, hiánytalansági, pontossági, aktualitási és indokolási követelményeinek.

2. A tagállamok - igény szerint - a következő adatokat és információkat nyújtják a hálózatkezelőnek a hálózatkezelő által kitűzött elfogadott időtartamon belül, az SSR válaszjeladó-kódok számára biztosított hálózati funkció segítése céljából:

a) a felelősségi körükbe tartozó olyan SSR válaszjeladó-kódok kiosztására és felhasználására vonatkozó naprakész nyilvántartási bejegyzés, amelyre valamilyen biztonsági megkötés vonatkozik az általános légi forgalom céljára nem használt sajátos katonai kódkiosztások teljes közzététele tekintetében;

b) indokolás annak bizonyítására, hogy az SSR válaszjeladó-kódok meglévő és kérelmezett kiosztásai legalább a működési követelmények teljesítéséhez elegendőek;

c) az SSR válaszjeladó-kódok olyan kiosztására vonatkozó részletek, amelyre már nincs üzemszerűen szükség, és amelyet a hálózaton belüli újbóli kiosztás céljából rendelkezésre lehet bocsátani;

d) SSR válaszjeladó-kódok kiosztásának aktuális nem tervezett hiányosságára vonatkozó jelentés;

e) a telepítési tervezésben vagy a rendszerek vagy alkotóelemek működési állapotában bekövetkezett változásra vonatkozó részletek, amelyek hatással lehetnek az SSR válaszjeladó-kódok légi közlekedési járatok számára történő kijelölésére.

3. A léginavigációs szolgáltatók - igény szerint - a következő adatokat és információkat nyújtják a hálózatkezelőnek a hálózatkezelő által kitűzött elfogadott időtartamon belül, az SSR válaszjeladó-kódok számára biztosított hálózati funkció segítése céljából:

a) megerősített taktikai áramlásszervezési rendszer összefüggő pozíciójelentései, amelyek SSR válaszjeladókód-kijelöléseket tartalmaznak a műszeres repülési szabályok szerinti repülést végző általános légiforgalom számára;

b) valamely operatív SSR válaszjeladókód-kijelölés által okozott bármilyen tényleges, nem tervezett konfliktusról vagy veszélyről szóló jelentés, beleértve a konfliktus megoldására vonatkozó információt.

4. A tagállamok és a léginavigációs szolgáltatók által az SSR válaszjeladókód-kiosztások javasolt módosításainak és az SSR válaszjeladó-kódok kiosztási listája frissítésének koordinációjára adott válaszreakciók minimálisan:

a) meghatározzák, hogy várható-e bármiféle konfliktus vagy veszély az SSR válaszjeladókód-kiosztások tekintetében;

b) megerősítik, hogy a működési követelményeket vagy a hatékonyságot éri-e káros hatás;

c) megerősítik, hogy az SSR válaszjeladókód-kiosztások módosítása végrehajtható az előírt időtartamoknak megfelelően.

IV. MELLÉKLET

MINTA A HÁLÓZATSTRATÉGIAI TERVHEZ

A hálózatstratégiai tervet az alábbi tagolás szerint kell elkészíteni:

1. BEVEZETÉS

1.1. A hálózatstratégiai terv hatálya (területi és időbeli)

1.2. A terv elkészítése és a jóváhagyási folyamat

2. ÁLTALÁNOS HÁTTÉR ÉS KÖVETELMÉNYEK

2.1. A hálózat aktuális és tervezett helyzetének leírása, beleértve az európai útvonalhálózat-kialakítási funkciót, a légiforgalmiáramlás-szervezést, a repülőtereket és a szűkös erőforrásokat

2.2. A tervidőszakhoz kapcsolódó kihívások és lehetőségek (beleértve a forgalmi igények előrejelzését és világszintű alakulását)

2.3. A különféle érdekelt felek által kifejezésre juttatott teljesítménycélok és üzleti követelmények, valamint az uniós szintű teljesítménycélok

3. STRATÉGIAI JÖVŐKÉP

3.1. A hálózatfejlesztési stratégia leírása, amely révén teljesíthetők a kitűzött teljesítménycélok és üzleti követelmények

3.2. A teljesítményrendszernek való megfelelés

3.3. Az európai ATM-főtervnek való megfelelés

4. STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK

4.1. A hálózatstratégiai célkitűzések leírása:

a) a részt vevő operatív érdekelt felek együttműködési szempontjai a szerepek és felelősségi körök tekintetében,

b) annak bemutatása, hogy a stratégiai célkitűzések hogyan segítik elő a követelmények teljesülését,

c) az e célkitűzések megvalósítása felé tett előrehaladás mérési módszerének meghatározása,

d) annak bemutatása, hogy a stratégiai célkitűzések hogyan hatnak az iparágra és más érintett területekre.

5. STRATÉGIAI TERVEZÉS

5.1. A rövid/középtávú tervezés ismertetése:

a) az egyes stratégiai célkitűzések prioritásai,

b) az egyes stratégiai célkitűzések végrehajtása a következők tekintetében: a technológia előírt alkalmazása, az architektúrát érintő hatás, az emberi tényezők, a felmerülő költségek, az előnyök, valamint a szükséges irányítás, az erőforrások és a szabályozás,

c) a szükséges operatív érdekelt felek részvétele a terv egyes elemeiben, beleértve szerepeiket és felelősségi köreiket,

d) a hálózatkezelő részvételének közösen elfogadott szintje az egyes egyedi funkciókat érintő terv egyes elemei végrehajtásának támogatásához.

5.2. A hosszú távú tervezés ismertetése:

a) szándék minden egyes stratégiai célkitűzés teljesítésére a következők tekintetében: a szükséges technológia és a megfelelő K + F szempontok, az architektúrát érintő hatás, az emberi tényezők, a gazdaságossági tanulmány, a szükséges irányítás és szabályozás, valamint e beruházások kapcsolódó biztonsági és gazdasági indoklásai,

b) az operatív érdekelt felek megkívánt részvétele a terv egyes elemeiben, ideértve szerepeiket és felelősségi köreiket.

6. KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

6.1. A terv megvalósításához kapcsolódó kockázatok ismertetése

6.2. Az ellenőrzési folyamat ismertetése (ideértve a kiindulási célkitűzésektől való lehetséges eltérést)

7. AJÁNLÁSOK

7.1. Az Unió és a tagállamok által a terv megvalósításának elősegítése érdekében meghozandó intézkedések meghatározása.

V. MELLÉKLET

MINTA A HÁLÓZATMŰKÖDTETÉSI TERVHEZ

A hálózatműködtetési tervet a következő általános tagolás szerint kell elkészíteni (ezt a tagolást a különféle egyedi funkciókra és a hálózatműködtetési tervre kell szabni, hogy tükrözze annak gördülő jellegét és a háromtól öt évig tartó, éves, negyedéves, heti és napi időszakokat):

1. BEVEZETŐ

1.1. A hálózatműködtetési terv hatálya (területi és időbeli)

1.2. A terv elkészítése és a jóváhagyási folyamat

2. A HÁLÓZATMŰKÖDTETÉSI TERV, A MŰKÖDÉSI CÉLOK ÉS CÉLKITŰZÉSEK ISMERTETÉSE

- a részt vevő operatív érdekelt felek együttműködési szempontjainak figyelembevétele a szerepek és felelősségi körök tekintetében,

- annak bemutatása, hogy hogyan szabályozzák a működési célokat és célkitűzéseket a hálózatműködtetési terv és a teljesítményszabályozás keretében megállapított egyéb teljesítménycélok taktikai, előtaktikai, rövid távú és középtávú fázisaiban,

- a tervezési időszakhoz megállapított prioritások és a szükséges erőforrások,

- a légiforgalmi szolgáltatási iparágat és egyéb érintett területeket érő hatás bemutatása.

3. ÁLTALÁNOS HÁLÓZATMŰKÖDTETÉSI TERVEZÉSI FOLYAMAT

- az általános hálózatműködtetési tervezési folyamat ismertetése,

- a hálózatműködtetési terv által kialakításra kerülő stratégiai út leírása és a működési teljesítménykövetelményekre és a teljesítményszabályozás keretében megállapított egyéb teljesítménycélokra adott sikeres válaszreakciók felé való haladás,

- az alkalmazott eszközök és adatok ismertetése.

4. ÁLTALÁNOS HÁTTÉR ÉS MŰKÖDÉSI KÖVETELMÉNYEK

4.1. A régi hálózatműködtetési teljesítmény összefoglaló ismertetése.

4.2. A terv által érintett időszakhoz kapcsolódó kihívások és lehetőségek.

4.3. A hálózati forgalmi előrejelzés az 1. és a 2. függeléknek megfelelően, amely magában foglalja a következőket:

- hálózati előrejelzés,

- a léginavigációs szolgáltató, a funkcionális légtérblokk és az légtérellenőrző központ előrejelzése,

- a fő repülőterek előrejelzése,

- a forgalmi előrejelzés elemzése, ideértve a forgatókönyvek körét,

- a különleges események hatásának elemzése.

4.4. Hálózatműködtetési teljesítménykövetelmények, amelyek a következőket foglalják magukban:

- az általános hálózatkapacitásra vonatkozó követelmények,

- a léginavigációs szolgáltató, a funkcionális légtérblokk és a légtérellenőrző központ kapacitására vonatkozó követelmények,

- repülőtéri kapacitás,

- a kapacitásra vonatkozó követelmények elemzése,

- általános hálózati környezetvédelmi/repüléshatékonysági követelmények,

- általános hálózatbiztonsági követelmények,

- a hálózatra vonatkozó készenléti követelmények, valamint a szolgáltatások folyamatossága.

4.5. A különböző - többek között katonai - érdekelt felek által kifejezésre juttatott működési szükségletek

5. HÁLÓZATMŰKÖDTETÉSI TELJESÍTMÉNYJAVÍTÁSI TERVEK ÉS LÉPÉSEK HÁLÓZATI SZINTEN

- a hálózati szinten várhatóan végrehajtásra kerülő tervek és lépések ismertetése, ideértve a légteret, a szűkös erőforrásokat és a légiforgalmiáramlás-szervezést,

- az egyes tervek és lépések működtetési teljesítményt érintő hozadékának ismertetése.

6. MŰKÖDTETÉSI TELJESÍTMÉNYJAVÍTÁSI TERVEK ÉS LÉPÉSEK HELYI SZINTEN

- a hálózati szinten várhatóan végrehajtásra kerülő tervek és lépések ismertetése,

- az egyes tervek és lépések működtetési teljesítményt érintő hozadékának ismertetése,

- a harmadik országokkal fennálló kapcsolatok és az ICAO-hoz kapcsolódó munka ismertetése.

7. KÜLÖNLEGES ESEMÉNYEK

- a kiemelkedő légiforgalmi szolgáltatási hatással bíró különleges események áttekintése,

- egyedi különleges események és kezelésük a hálózat szempontjából,

- fő katonai gyakorlatok.

8. A KATONAI LÉGTÉRRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

8.1. A fenntartott vagy elkülönített légtérterületekért felelős katonai légiforgalmi szolgáltatók az érintett légtér-gazdálkodási egységen keresztül információkat cserélnek a hálózatkezelővel a nemzeti szabályoknak megfelelően a következők tekintetében:

- a légtér rendelkezésre állása: a fenntartott légtér alapértelmezett rendelkezésre állási napjai/ideje,

- a fenntartott légtér nem tervezett felhasználása iránti eseti kérések,

- a fenntartott légtér polgári felhasználás célokra való rendelkezésre bocsátása, amennyiben nincs rá szükség, minél korábbi értesítéssel.

9. A HÁLÓZAT MŰKÖDTETÉSI TELJESÍTMÉNYÉNEK EGYSÉGESÍTETT ELŐREJELZÉSE ÉS ELEMZÉSE

- a hálózat, a léginavigációs szolgáltató, a funkcionális légtérblokk valamint a légtérellenőrző központ késések kezelésére és kapacitásra vonatkozó légiforgalmi szolgáltatási céljai és előrejelzése,

- repülőtér működtetési teljesítmény,

- hálózati környezetvédelmi/repüléshatékonysági teljesítménycél és előrejelzés,

- a különleges események hatása,

- működtetési teljesítménycélok és előrejelzés elemzése.

10. MŰKÖDÉSI SZŰK KERESZTMETSZETEK ÉS ENYHÍTŐ MEGOLDÁSOK MEGHATÁROZÁSA HÁLÓZATI ÉS HELYI SZINTEN

- működési (biztonság, kapacitás, repülési hatékonyság) szűk keresztmetszetek és lehetséges szűk keresztmetszetek, okaik és elfogadott megoldásaik vagy enyhítő lépéseik meghatározása, ideértve az igény-kapacitás egyensúly kialakításának lehetőségeit.

1. függelék

Légtérellenőrző központok (ACC)

A hálózatműködtetési terv részletesen ismerteti valamennyi terület légtérellenőrző központját, megadva tervezett működésjavítási intézkedéseiket, az érintett időszakra vonatkozó kilátásokat, a forgalmi előrejelzést, a késések kezelésével kapcsolatos célokat és előrejelzést, a forgalmat érintő jelentős eseményeket, a működési kapcsolattartókat.

A hálózatkezelő valamennyi légtérellenőrző központ vonatkozásában a következőket veszi figyelembe:

- forgalmi előrejelzés,

- az aktuális működtetési teljesítmény elemzése,

- az elért kapacitás számszerűsített értékelése (referencia-kapacitás),

- a különféle forgalomalakulási forgatókönyvekhez szükséges kapacitás számszerűsített értékelése (szükséges kapacitásprofil),

- a légtérellenőrző központi szinten tervezett, léginavigációs szolgáltatók által elfogadott működésjavítási lépések számszerűsített értékelése,

- késések kezelésével kapcsolatos célok és előrejelzés,

- a várt működtetési teljesítmény (biztonság, kapacitás, környezetvédelem) elemzése.

Minden egyes léginavigációs szolgáltató a hálózatkezelőnek a következő, az egyedi légtérellenőrző központi ismertetésbe foglalandó információt biztosítja:

- késések kezelésével kapcsolatos helyi célok,

- forgalmi előrejelzés vizsgálata/megerősítése, tekintettel a helyi feltételek ismeretére,

- a rendelkezésre álló szektorok száma: szektorkonfiguráció/nyitási rendszer idényenként/hét napjaként/napon belüli időpontonként,

- kapacitások/ellenőrzési értékek az egyes szektorok/forgalommennyiségek esetében konfigurációnként/nyitási rendszerenként,

- tervezett vagy ismert különleges események, beleértve a dátumokat/időpontokat és a működtetési teljesítményt érintő kapcsolódó hatásokat,

- tervezett működésjavítási intézkedések részletei, végrehajtási ütemtervük, valamint a kapacitást és/vagy hatékonyságot érintő kapcsolódó negatív/pozitív hatás,

- a légtérszerkezet és a felhasználás javasolt és megerősített változásainak részletei,

- további lépések a hálózatkezelő beleegyezésével,

- légtérellenőrző központi működtetési kapcsolattartási adatok.

2. függelék

Repülőterek

A hálózatműködtetési terv részletesen ismerteti valamennyi terület fő európai repülőterét, megadva tervezett működésjavítási intézkedéseiket, az érintett időszakra vonatkozó kilátásokat, a forgalmi és késési előrejelzést, a forgalmat érintő jelentős eseményeket, a működési kapcsolattartókat.

A hálózatkezelő valamennyi főbb repülőtér vonatkozásában a következőket veszi figyelembe:

- forgalmi előrejelzés,

- a várt működtetési teljesítmény (biztonság, kapacitás, környezetvédelem) elemzése.

A hálózatműködtetési tervben foglalt valamennyi repülőtér a hálózatkezelőnek a következő, az egyedi repülőtéri ismertetésbe foglalandó információt biztosítja:

- forgalmi előrejelzés vizsgálata/megerősítése, tekintettel a helyi feltételek ismeretére,

- kifutópálya kapacitás minden egyes kifutópálya konfigurációhoz, aktuális és tervezett érkezésekhez és indulásokhoz,

- adott esetben a kapacitásjellemzők az éjszakai időszakban, az éjszakai időszak tartama,

- tervezett működésjavítási intézkedések részletei, végrehajtási ütemtervük, valamint a kapacitást és/vagy hatékonyságot érintő kapcsolódó negatív/pozitív hatás,

- tervezett vagy ismert különleges események, beleértve a dátumokat/időpontokat és a működtetési teljesítményt érintő kapcsolódó hatásokat,

- egyéb tervezett kapacitásnövelő tényezők,

- további lépések a hálózatkezelő beleegyezésével.

VI. MELLÉKLET

A HÁLÓZATI FUNKCIÓK ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

1. SZERVEZETI FELÉPÍTÉS

A hálózatkezelő olyan felépítés szerint hozza létre és igazgatja szervezetét, hogy az biztosítsa a hálózati funkciók biztonságos ellátását.

A szervezeti felépítés előírja:

a) a kijelölt tisztségviselők, különösen a repülésbiztonsággal, a minőséggel, a védelemmel, és az emberi erőforrásokkal összefüggő funkciókért felelős igazgatási személyzet hatáskörét, kötelezettségeit és felelősségeit;

b) a szervezet különböző részei és folyamatai között lévő kapcsolatot és a jelentéstétel irányvonalait.

2. BIZTONSÁG

A hálózatkezelő biztonsági irányítási rendszert hoz létre, amely kiterjed az általa ellátott valamennyi hálózati funkcióra, az alábbi elveknek megfelelően:

a) ismerteti a szervezet biztonsággal kapcsolatos általános filozófiáját és alapelveit az érintett érdekelt feleket a lehető legnagyobb mértékben kielégítő módon (a továbbiakban: a szakpolitika);

b) megfelelőségi ellenőrző funkciót hoz létre, amely olyan eljárásokat tartalmaz, amelyeket annak ellenőrzésére dolgoztak ki, hogy a funkciók ellátása megfelel-e az alkalmazandó követelményeknek, előírásoknak és eljárásoknak. A megfelelőség ellenőrzése magában foglalja az eredmények felelős vezetők számára történő visszacsatolásának rendszerét, amely szükség esetén biztosítja a kiigazító intézkedések hatékony és kellő időben történő végrehajtását;

c) kézikönyvek és ellenőrző dokumentumok segítségével bizonyítja az irányítási rendszer működését;

d) vezetőségi képviselőket jelöl ki a biztonságos és hatékony működési gyakorlatot biztosító eljárásoknak való megfelelés és az eljárások helyességének ellenőrzésére;

e) elvégzi az irányítási rendszer felülvizsgálatát, és szükség esetén helyreigazító intézkedéseket tesz;

f) biztosítja a számára kijelölt valamennyi hálózati funkció biztonságos ellátását. Ennek érdekében formális kapcsolódási pontokat hoz létre az érintett érdekelt felekkel, hogy képes legyen a tevékenységeivel járó repülésbiztonsági veszélyek meghatározására, értékelésére és adott esetben a kapcsolódó kockázatok kezelésére;

g) eljárásokat tartalmaz a biztonság irányítására új funkcionális rendszerek bevezetése vagy a meglévő funkcionális rendszerek módosítása esetén.

3. VÉDELEM

A hálózatkezelő védelmi irányítási rendszert hoz létre, amely kiterjed az általa ellátott valamennyi hálózati funkcióra a következő alapelvek szerint. A hálózatkezelő:

a) biztosítja a létesítmények és a személyzet védelmét az olyan jogellenes beavatkozás megakadályozása érdekében, amely hatással lehet az általa irányított hálózati funkciók biztonságára;

b) biztosítja a kapott, létrehozott vagy egyéb módon felhasznált működési adatok védelmét, hogy csak az engedéllyel rendelkezők férhessenek hozzá;

c) meghatározza a védelmi kockázat értékelésével és csökkentésével, a védelmi ellenőrzéssel és a védelem javításával, a védelmi felülvizsgálatokkal és a tanulságok terjesztésével kapcsolatos eljárásokat;

d) meghatározza a védelmi előírások megszegésének észlelését és a személyzet megfelelő védelmi figyelmeztetésekkel történő riasztását szolgáló eszközöket;

e) meghatározza a védelmi előírások megsértéséből fakadó hatások és az újbóli bekövetkezést megelőző helyreállítási lépések és enyhítési eljárások azonosítására szolgáló eszközöket.

4. MŰKÖDÉSI KÉZIKÖNYVEK

A hálózatkezelő működésével kapcsolatban működési kézikönyveket hoz létre és vezet naprakészen a működtető személyzet használatára és útmutatás céljából. A hálózatkezelő biztosítja, hogy:

a) a működési kézikönyv tartalmazza a működtető személyzet számára a kötelezettségek ellátásához szükséges utasításokat és információkat;

b) a működési kézikönyv vonatkozó részei elérhetőek legyenek az érintett személyzet számára;

c) a működtető személyzetet gyorsan értesítsék a működési kézikönyv kötelezettségeiket érintő módosításairól és azok hatálybalépéséről.

5. SZEMÉLYI FELTÉTELEK

A hálózatkezelő megfelelően képzett személyzetet alkalmaz, hogy biztosítsa a számára kijelölt hálózati funkciók biztonságos, hatékony, folyamatos és fenntartható ellátását. Ennek érdekében kidolgozza a személyzet képzési politikáját.

6. KÉSZENLÉTI TERV

A hálózatkezelőnek minden általa biztosított funkció vonatkozásában rendelkeznie kell készenléti tervvel az olyan esetekre, amelyek működésének jelentős romlásához vagy megszakításához vezetnek.

7. JELENTÉSTÉTELI KÖVETELMÉNYEK

A 20. cikknek megfelelően a hálózatkezelő tevékenységeiről éves jelentést készít. A jelentés kitér működtetési teljesítményére, valamint - különösen a biztonság terén - a jelentős tevékenységekre és fejlesztésekre.

Az éves jelentés minimálisan tartalmazza:

- a hálózatkezelő által irányított hálózati funkciók teljesítményének értékelését,

- a hálózatstratégiai tervben megállapított teljesítmény-célkitűzésekhez viszonyított teljesítményt, a hálózatműködtetési tervben megállapított teljesítménymutatók segítségével összevetve a valós teljesítményt a hálózatműködtetési tervvel,

- a célkitűzésektől való eltérés magyarázatát, valamint a különbségeknek az 549/2004/EK rendelet 11. cikkében említett referencia-időszak alatti megszüntetésére irányuló intézkedések meghatározását,

- a működés és az infrastruktúra fejlesztéseit,

- a felhasználókkal és az érdekelt felekkel folytatott hivatalos konzultációs folyamatra vonatkozó információkat,

- a humánerőforrás-politikára vonatkozó információkat.

8. MUNKAMÓDSZEREK ÉS ÜZEMELTETÉSI ELJÁRÁSOK

A hálózatkezelőnek bizonyítania kell, hogy munkamódszerei és üzemeltetési eljárásai összhangban állnak az egyéb uniós jogszabályokkal és különösen a 255/2010/EU rendelettel.

( 1 ) HL L 96., 2004.3.31., 1. o.

( 2 ) HL L 96., 2004.3.31., 20. o.

( 3 ) HL L 108., 2002.4.24., 1. o.

( 4 ) HL L 80., 2010.3.26., 10. o.

( 5 ) HL L 14., 1993.1.22., 1. o.

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 10-i 550/2004/EK rendelete a léginavigációs szolgálatoknak az egységes európai égbolt keretében történő ellátásáról (HL L 96., 2004.3.31., 10. o.).

( 7 ) HL L 295., 2010.11.12., 35. o.

( 8 ) A Bizottság 2013. május 3-i 409/2013/EU végrehajtási rendelete a közös projektek meghatározásáról, az európai légiforgalmi szolgáltatási főterv irányítási struktúrájának létrehozásáról, valamint a főterv kivitelezését támogató ösztönzők megállapításáról (HL L 123., 2013.5.4., 1. o.).

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2005. december 14-i 2111/2005/EK rendelete a Közösségen belül működési tilalom alá tartozó légi fuvarozók közösségi listájának elfogadásáról és az üzemeltető fuvarozó kiléte tekintetében a légi közlekedés utasainak tájékoztatásáról, valamint a 2004/36/EK irányelv 9. cikkének hatályon kívül helyezéséről (HL L 344., 2005.12.27., 15. o.).

( 10 ) HL L 128., 2013.5.9., 1. o.

( 11 ) HL L 342., 2005.12.24., 20. o.