32010R0691[1]

A Bizottság 691/2010/EU rendelete ( 2010. július 29. ) a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerének megállapításáról, valamint a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról szóló 2096/2005/EK rendelet módosításáról EGT-vonatkozású szöveg

A BIZOTTSÁG 691/2010/EU RENDELETE

(2010. július 29.)

a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerének megállapításáról, valamint a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról szóló 2096/2005/EK rendelet módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel az egységes európai égbolt létrehozására vonatkozó keret megállapításáról szóló, 2004. március 10-i 549/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (keretrendelet) (1) és különösen annak 11. cikkére,

mivel:

(1) Az 549/2004/EK rendelet előírja, hogy végrehajtási szabályok segítségével létre kell hozni a léginavigációs szolgálatok és a hálózati funkciók teljesítményrendszerét.

(2) A teljesítményrendszernek hozzá kell járulnia a légi közlekedési rendszer fenntartható fejlődéséhez azáltal, hogy - szem előtt tartva a legfőbb biztonsági célokat - az ATM-főterv teljesítménykeretében meghatározottakkal összhangban olyan kulcsfontosságú teljesítményterületeken növeli a léginavigációs szolgálatok általános hatékonyságát, mint amilyen a biztonság, a környezetvédelem, a kapacitás és a költséghatékonyság.

(3) A teljesítményrendszernek olyan mutatókat és kötelező célokat kell meghatároznia a kulcsfontosságú teljesítményterületeken, amelyek révén a kívánt biztonsági szintek teljes mértékben elérhetőek és fenntarthatóak, ugyanakkor a többi kulcsfontosságú teljesítményterületen is lehetővé válik a teljesítménycélok megállapítása.

(4) A teljesítményrendszer létrehozása és működtetése során hosszú távon figyelembe kell venni a magas szintű társadalmi célokat.

(5) A teljesítményrendszernek a léginavigációs szolgálatok vonatkozásában a "kaputól kapuig" megközelítést kell alkalmaznia, ideértve a repülőtéri hálózatok általános teljesítményének javítását.

(6) A teljesítményrendszer előkészítése és ellenőrzése során, szem előtt tartva a legfőbb biztonsági célokat, megfelelően figyelembe kell venni a nemzeti és funkcionális légtérblokkok, valamint a hálózati szint kölcsönhatásait, csakúgy, mint a teljesítménycélok közötti kölcsönhatásokat.

(7) A teljesítményterveknek a referencia-időszak alatt tükrözniük kell a tagállamoknak az egységes európai égbolt célkitűzéseinek megvalósítása iránti elkötelezettségét, valamint a légtérfelhasználók igényei és a léginavigációs szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások közötti egyensúlyt.

(8) A nemzeti felügyeleti hatóságok kulcsszerepet töltenek be a teljesítményrendszer végrehajtásában. A tagállamoknak ezért biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok az említett kiegészítő feladataik eredményes ellátása érdekében megfelelő hatáskörrel rendelkezzenek.

(9) A teljesítményterveknek ösztönző rendszereket és hasonló intézkedéseket kell tartalmazniuk, amelyek célja, hogy az érdekeltek a nemzeti és funkcionális légtérblokk szintjén, valamint európai szinten teljesítményük javítására törekedjenek.

(10) Olyan körülmények között, amelyeket a teljesítményterv elfogadásakor nem lehetett előre látni, és amelyek egyrészről elháríthatatlanok, másrészről a tagállamok, valamint a teljesítménycélok által érintett szervezetek befolyásán kívül esnek, a megfelelő riasztási mechanizmusok létrehozása lehetővé kell, hogy tegye a biztonsági követelmények betartására, valamint a szolgáltatások folyamatos biztosítására irányuló megfelelő intézkedések végrehajtását.

(11) Hatékony konzultációkat kell folytatni az érdekeltekkel a nemzeti és/vagy funkcionális légtérblokk szintjén, csakúgy, mint európai uniós szinten.

(12) A katonai missziók hatékonyságát megfelelően szem előtt tartva a teljesítménycélok elérése érdekében rendkívül fontos a polgári-katonai együttműködés és koordináció.

(13) A teljesítményrendszer nem sértheti az 549/2004/EK rendelet 13. cikkének az alapvető légiközlekedés-védelmi, illetve védelmi politikai érdekek megóvására irányuló rendelkezéseit.

(14) A fő teljesítménymutatókat úgy kell kiválasztani, hogy azok egyediek és mérhetőek legyenek, továbbá hogy biztosítsák a teljesítménycélok eléréséhez kapcsolódó felelősség megállapítását. Az egymással összekapcsolt teljesítménycéloknak elérhetőknek, ésszerűeknek és időszerűeknek kell lenniük, valamint a léginavigációs szolgálatok fenntartható teljesítményének hatékony irányítására kell irányulniuk.

(15) Az esetleg pénzügyi jellegű ösztönzőkkel is támogatott kötelező teljesítménycélok végrehajtása megkívánja a léginavigációs szolgálatok közös díjszámítási rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 6-i 1794/2006/EK bizottsági rendelettel (2) való megfelelő összhangot.

(16) A fő teljesítménymutatók és a teljesítménycélok kidolgozása és végrehajtása megkívánja a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi rendelet, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3), valamint annak végrehajtási szabályaiban lefektetett biztonsági célokkal és szabványokkal, továbbá az ezen célok elérésére és fenntartására irányuló európai uniós intézkedésekkel való megfelelő összhangot.

(17) A referencia-időszakokban hatékony teljesítmény-ellenőrző eljárást kell bevezetni annak érdekében, hogy a teljesítmények alakulása lehetővé tegye a teljesítménycélok elérését és szükség esetén a megfelelő intézkedések meghozatalát.

(18) Az első referencia-időszakra vonatkozó európai uniós szintű teljesítménycélok elfogadásakor a Bizottságnak megfelelően figyelembe kell vennie a léginavigációs szolgáltatók tényleges pénzügyi helyzetét, amely különösen a 2009 óta meghozott költségmegszorító intézkedések nyomán, valamint az előző évekből áthozandó útvonaldíjak helyreállítása következtében alakult ki. A meglévő funkcionális légtérblokkok révén elért eredményeket szintén megfelelően figyelembe kell venni.

(19) Az 549/2004/EK rendelet 11. cikke (1) bekezdésében foglaltak értelmében a légiforgalmi szolgáltatási hálózat 551/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 6. cikkében foglalt funkcióira ezt a rendeletet kell alkalmazni, a rendelet megfelelő módosításával.

(20) Az ebben a rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak az egységes égbolttal foglalkozó bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

A rendelet tárgya és alkalmazási köre

(1) Ez a rendelet azokat a szükséges intézkedéseket foglalja magában, amelyek a léginavigációs szolgálatok általános teljesítményének javítására, valamint az általános légi forgalom hálózati funkcióinak javítására irányulnak a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) EUR és AFI körzetein belül, ahol - valamennyi légtérfelhasználó igényeinek kielégítése érdekében - a tagállamok felelősek a léginavigációs szolgáltatások biztosításáért.

(2) A teljesítménycélok meghatározása érdekében ez a rendelet alkalmazandó az 550/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 8. cikkének megfelelően kijelölt légiforgalmi szolgáltatók által nyújtott léginavigációs szolgálatokra, valamint a meteorológiai szolgáltatók által nyújtott szolgálatokra, amenynyiben azokat a rendelet 9. cikkének (1) bekezdésével összhangban jelölték ki.

(3) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák ezt a rendeletet az évente 50 000-nél kevesebb kereskedelmi gépforgalmi műveletet végző repülőtereken biztosított repülőtéri léginavigációs szolgálatok esetében. Erről tájékoztatniuk kell a Bizottságot. Amennyiben egy tagállamban nincs olyan repülőtér, ahol a kereskedelmi gépforgalmi műveletek száma elérné az évi 50 000-es küszöbértéket, úgy a teljesítménycélok a minimális értéket fogják jelenteni a legnagyobb kereskedelmi gépforgalommal rendelkező repülőtérre vonatkozóan.

(4) Amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy néhány vagy valamennyi repülőtéri léginavigációs szolgálata piaci feltételek alapján működik, úgy az 1794/2006/EK rendelet 1. cikkének (6) bekezdésében foglalt eljárásoknak megfelelően a nemzeti felügyeleti hatóság segítségével minden egyes referencia-időszak kezdete előtt legalább 12 hónappal fel kell mérnie, hogy a rendelet I. mellékletében foglalt feltételek teljesülnek-e. Ha a tagállam azt állapítja meg, hogy a feltételek teljesülnek, akkor a lebonyolított kereskedelmi gépforgalmi műveletek számától függetlenül dönthet úgy, hogy a rendelet alapján nem határoz meg megállapított költségeket, és ezen szolgálatok költséghatékonyságára nem alkalmaz kötelező teljesítménycélokat.

(5) Az 549/2004/EK rendelet 11. cikke (6) bekezdése c) pontjának ii. alpontja, az 550/2004/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében, valamint ezen rendelet 4.2. pontjának sérelme nélkül a költséghatékonyságra vonatkozó teljesítménycélok meghatározása a légtérfelhasználókat terhelő valamennyi megállapított költségre alkalmazandó.

(6) A tagállamok ezt a rendeletet alkalmazhatják továbbá:

a) más ICAO-körzetekben az illetékességi körükbe tartozó légtér vonatkozásában, azzal a feltétellel, hogy erről tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagországot, továbbá a tagállamoknak a nemzetközi polgári repülésről szóló 1944. évi Chicagói Egyezményben (a Chicagói Egyezmény) foglalt jogai és kötelezettségei sérelme nélkül;

b) azon léginavigációs szolgáltatókra, amelyek az 550/2004/EK rendelet 7. cikkének (5) bekezdése alapján engedélyt kaptak léginavigációs szolgálat tanúsítvány nélküli ellátására.

(7) A 2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) adatvédelmi rendelkezései, valamint az 1321/2007/EK (7) és 1330/2007/EK (8) bizottsági végrehajtási rendeletek ellenére az V. fejezetben meghatározott adatvédelemre vonatkozó követelményeket a IV. mellékletben előírt feltételek mellett alkalmazni kell a nemzeti hatóságokra, a léginavigációs szolgáltatókra, a repülőtér-üzemeltetőkre, a repülőtéri koordinátorokra, valamint a légi fuvarozókra.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában az 549/2004/EK rendelet 2. cikkében foglalt fogalommeghatározások érvényesek.

Ezeken kívül a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) "repülőtér-üzemeltető": a Közösség repülőterein alkalmazandó résidőkiosztás egységes szabályairól szóló, 1993. január 18-i 95/93/EGK tanácsi rendelet (9) meghatározása szerint "egy repülőtér vezetése";

b) "adat": a Bizottság által vagy nevében a teljesítményrendszer végrehajtása érdekében a léginavigációs szolgáltatók teljesítményével kapcsolatban összegyűjtött és rendszeresen feldolgozott minőségi, mennyiségi, illetve egyéb releváns információ;

c) "teljesítménymutatók": a teljesítmény ellenőrzésére, értékelésére és felülvizsgálatára szolgáló mutatók;

d) "fő teljesítménymutatók": a teljesítménycélok meghatározására szolgáló teljesítménymutatók;

e) "kereskedelmi gépforgalom": a teljesítményterv elfogadását megelőző három év átlaga alapján számolt felszállások és leszállások összege, ideértve az utasszállítást, a postai küldemények és áruk szállítását díj vagy más térítés ellenében, tekintet nélkül a maximális felszállási tömegre és az utasülések számára;

f) "kötelező erejű célkitűzés": a tagállamok által a nemzeti vagy funkcionális légtérblokkra vonatkozó teljesítményterv részeként elfogadott teljesítménycél, amely az elismeréseket, negatív ösztönzőket és/vagy korrekciós intézkedési terveket meghatározó ösztönző rendszertől függ;

g) "légi fuvarozó": egy tagállam által az európai uniós joggal összhangban kibocsátott érvényes működési engedéllyel rendelkező légi közlekedési vállalkozás;

h) "légtérfelhasználók képviselője": bármely jogi személy vagy szervezet, amely a léginavigációs szolgálatok egy vagy több felhasználócsoportjának érdekeit képviseli;

i) "megállapított költségek": az 550/2004/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott költségek;

j) "nemzeti hatóságok": nemzeti vagy a funkcionális légtérblokk szintű szabályozó hatóságok, amelyek a költségeiket az 1794/2006/EK rendelet 5. cikkének (2) bekezdése alapján a légtérfelhasználóktól jogosultak beszedni, amennyiben azok a léginavigációs szolgálatok nyújtásával kapcsolatban merülnek fel;

k) "just culture (a méltányosság elve)": olyan jogelv, amely bár a súlyos gondatlanságot, a szándékos szabálysértést, illetve károkozást nem tolerálja, de amelynek értelmében az irányítókkal, illetve az ügyfelekkel közvetlenül kapcsolatba kerülő más dolgozókkal szemben nem alkalmaznak szankciót olyan intézkedéseik, mulasztásaik vagy döntéseik miatt, amelyeket a tapasztalataik és szakképesítésük alapján követtek el, illetve hoztak meg;

l) "repülőtéri koordinátor": a 95/93/EGK rendelet alapján a koordinált repülőtereken létesített funkció;

m) "teljesítmény-ellenőrzés": az adatok folyamatos gyűjtésének és elemzésének folyamata, amelynek célja az, hogy az előre meghatározott célkitűzésekhez képest egy rendszer tényleges teljesítményét megállapítsák.

3. cikk

Teljesítmény-felülvizsgálati szerv

(1) Amennyiben a Bizottság úgy határoz, hogy teljesítmény-felülvizsgálati szervet jelöl ki annak érdekében, hogy az segítse a teljesítményrendszer végrehajtásával kapcsolatos munkáját, úgy ez a kijelölés a referencia-időszakokkal megegyező rögzített időszakra vonatkozik.

(2) A teljesítmény-felülvizsgálati szervnek a Bizottság által a számára kijelölt feladatok független ellátásához megfelelő hatáskörrel és pártatlansággal kell rendelkeznie, különösen a kulcsfontosságú teljesítményterületek vonatkozásában.

(3) A teljesítmény-felülvizsgálati szerv a Bizottságot a teljesítményrendszer végrehajtásában különösen a következő feladatok ellátásában segíti:

a) a teljesítménnyel kapcsolatos adatok gyűjtése, vizsgálata, hitelesítése és terjesztése;

b) az ATM (légiforgalom-szervezés) főterv teljesítménykeretében meghatározottakkal, illetve a fő teljesítménymutatókkal összhangban, a 8. cikk (1) bekezdésében említettek szerint új teljesítményterületek meghatározása, és a kulcsfontosságú teljesítményterületek kiigazítása;

c) a megfelelő fő teljesítménymutatók meghatározása a második referencia-időszak vonatkozásában és azon túl oly módon, hogy azok valamennyi kulcsfontosságú teljesítményterületen kiterjedjenek az útvonali, illetve a repülőtereken nyújtott léginavigációs szolgáltatások és hálózati funkciók teljesítményére;

d) európai uniós szintű teljesítménycélok meghatározása és felülvizsgálata;

e) a 9. cikk (3) bekezdésében említett riasztási mechanizmusok aktiválásával kapcsolatos küszöbértékek meghatározása;

f) az elfogadott teljesítménytervek, ezen belül a teljesítménycélok és az európai uniós szintű célkitűzések összhangjának vizsgálata;

g) adott esetben a 18. cikk (3) bekezdésének alkalmazásában elfogadott küszöbértékek és a 9. cikk (3) bekezdésében említett európai uniós szintű riasztási küszöbértékek összhangjának vizsgálata;

h) adott esetben a felülvizsgált teljesítménycélok, illetve az érintett tagállamok által meghozott korrekciós intézkedések értékelése;

i) a léginavigációs szolgálatok teljesítményének ellenőrzése, értékelése és felülvizsgálata nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szintjén, illetve európai uniós szinten;

j) a hálózati funkciók teljesítményének ellenőrzése, értékelése és felülvizsgálata;

k) az ATM-hálózat általános teljesítményének folyamatos vizsgálata, ideértve éves jelentések elkészítését is az egységes égbolttal foglalkozó bizottság részére;

l) a teljesítménycélok elérésének értékelése minden egyes referencia-időszak végén, a következő időszak előkészítése céljából.

(4) A teljesítmény-felülvizsgálati szerv a Bizottság kérésére a teljesítménnyel kapcsolatos ügyekről ad hoc tájékoztatást ad, illetve jelentéseket készít.

(5) A teljesítmény-felülvizsgálati szerv a rendszer fejlesztése érdekében jelentést, illetve ajánlásokat tehet a Bizottság részére.

(6) Kapcsolat a nemzeti felügyeleti hatóságokkal:

a) a teljesítmény-felülvizsgálati szerv az ATM-hálózat általános teljesítményének folyamatos ellenőrzésével kapcsolatos feladatai ellátása érdekében a nemzeti felügyeleti hatóságoktól megkapja a szükséges információkat a nemzeti vagy funkcionális légtérblokkok teljesítményterveivel kapcsolatban;

b) a teljesítmény-felülvizsgálati szerv a nemzeti felügyeleti hatóságok kérésére független véleményt ad a nemzeti és funkcionális légtérblokkal kapcsolatos teljesítményekkel összefüggő kérdésekről, mint amilyen például a hasonló környezetben működő léginavigációs szolgáltatók tényszerű összehasonlítása (teljesítményértékelés), az előző öt év teljesítményében bekövetkezett változások elemzése, illetve a jövőre vonatkozó előrejelzések elemzése;

c) a nemzeti felügyeleti hatóságok kérhetik a teljesítmény-felülvizsgálati szerv segítségét az európai távlatokat figyelembe vevő nemzeti vagy funkcionális légtérblokkal kapcsolatos célmeghatározás indikatív értékei tartományának meghatározásához. Ezeket az értékeket a nemzeti felügyeleti hatóságok, a léginavigációs szolgáltatók, a repülőtér-üzemeltetők, illetve a légtérfelhasználók rendelkezésére kell bocsátani.

(7) A teljesítmény-felülvizsgálati szerv a (3) bekezdésben említett feladatok ellátásakor, amennyiben azok a biztonsággal kapcsolatosak, a 216/2008/EK rendeletben megállapított és annak megfelelően végrehajtott célkitűzésekkel, illetve szabványokkal való összhang biztosítása érdekében szükség szerint együttműködik az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel.

(8) A teljesítmény-felülvizsgálati szerv a légiforgalmi szolgáltatási hálózat általános teljesítményének folyamatos ellenőrzésével kapcsolatos feladatai ellátása érdekében megfelelő munkamegállapodásokat köt a léginavigációs szolgáltatókkal, a repülőtér-üzemeltetőkkel, a repülőtéri koordinátorokkal, valamint a légi fuvarozókkal.

4. cikk

Nemzeti felügyeleti hatóságok

(1) A nemzeti felügyeleti hatóságok felelősek a teljesítményterveknek a nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szintjén történő kidolgozásáért, valamint a teljesítménytervek és a teljesítménycélok felügyeletéért és ellenőrzéséért. Ezen feladataik ellátása során pártatlanul, függetlenül és átláthatóan járnak el.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a nemzeti felügyeleti hatóságok valamennyi kulcsfontosságú teljesítményterületen rendelkezzenek az ebben a rendeletben előírt feladataik ellátásához szükséges erőforrásokkal, illetve képességekkel, vagy hozzáférhessenek azokhoz, ideértve a 19. cikkben említett feladatok ellátásához szükséges vizsgálati jogköröket is.

(3) Amennyiben egy tagállamnak több nemzeti felügyeleti hatósága van, értesíti a Bizottságot arról, hogy melyik nemzeti felügyeleti hatóság felelős az e rendelet végrehajtásával összefüggő nemzeti koordinációért, illetve a Bizottsággal történő kapcsolattartásért.

5. cikk

Funkcionális légtérblokkok

(1) A tagállamok a funkcionális légtérblokk szintjére vonatkozó teljesítményterv kialakítása érdekében ösztönzik a nemzeti felügyeleti hatóságaik közötti szoros együttműködést.

(2) Amennyiben a tagállamok úgy határoznak, hogy elfogadnak egy, a funkcionális légtérblokk szintjére vonatkozó teljesítménytervet:

a) biztosítják, hogy a teljesítményterv megfeleljen a II. mellékletben meghatározott mintának;

b) tájékoztatják a Bizottságot arról, hogy melyik nemzeti felügyeleti hatóság vagy szerv felelős a teljesítményterv végrehajtásával összefüggésben a funkcionális légtérblokk, valamint a Bizottsággal történő kapcsolattartás koordinációjáért;

c) megteszik a megfelelő intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy:

i. minden egyes fő teljesítménymutatóhoz teljesítménycél rendelődjön;

ii. meghatározásra és a referencia-időszak alatt alkalmazásra kerüljenek az 549/2004/EK rendelet 11. cikke (3) bekezdésének d) pontjában említett intézkedések, amennyiben a teljesítménycélok nem teljesülnek. Ennek érdekében a teljesítménytervben szereplő éves értékeket alkalmazzák;

iii. a célok teljesítésének, illetve nem teljesítésének következményei a funkcionális légtérblokkra vonatkozóan megfelelően rögzítésre kerüljenek;

d) közösen felelősek a funkcionális légtérblokk vonatkozásában megállapított teljesítménycélok eléréséért;

e) amennyiben a 1794/2006/EK rendelet 4. cikke értelmében nem hoznak létre közös díjszámítási körzetet, összesítik a nemzeti költséghatékonysági célokat, és tájékoztatás céljából globális szintű számot határoznak meg, amely a funkcionális légtérblokk szintjén mutatja be a költséghatékonysági erőfeszítéseket.

(3) Amennyiben egy funkcionális légtérblokkot létrehozó tagállamok nem fogadnak el teljesítménytervet a funkcionális légtérblokk szintjén megállapított célokkal, úgy olyan összesített teljesítménycélokat kell közölniük a Bizottsággal, amelyek a funkcionális légtérblokk szintjén tükrözik az európai uniós szintű teljesítménycélokkal való összhangot.

6. cikk

Koordináció az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel (EASA)

Az 549/2004/EK rendelet 13a. cikke alkalmazásában és a 216/2008/EK rendelettel összhangban a Bizottság szükség szerint egyezteti az EASA-val:

a) a teljesítményrendszer biztonsági szempontjait, ideértve a fő biztonsági teljesítménymutatók, valamint a biztonságra vonatkozó európai uniós szintű teljesítménycélok meghatározását, felülvizsgálatát és végrehajtását, továbbá a riasztási mechanizmus aktiválását követő szükség szerinti fellépésekre, illetve intézkedésekre vonatkozó javaslattételt;

b) a biztonságra vonatkozó fő teljesítménymutatóknak és teljesítménycéloknak az Európai Unió által elfogadásra kerülő Európai Repülésbiztonsági Program végrehajtásával való összehangolását.

7. cikk

A referencia-időszakok időtartama

(1) A teljesítményrendszer első referencia-időszaka a 2012-2014. naptári éveket foglalja magában. Amennyiben e rendelet módosítása másként nem rendelkezik, a következő referencia-időszakok öt naptári évig tartanak majd.

(2) Ugyanezeket a referencia-időszakokat kell alkalmazni az európai uniós szintű teljesítménycélokra, valamint a nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szintjére vonatkozó teljesítménytervekre és teljesítménycélokra.

8. cikk

Fő teljesítményterületek és teljesítménymutatók

(1) A célmeghatározás érdekében a Bizottság az 549/2004/EK rendelet 11. cikke (4) bekezdésének b) pontja alapján és a szóban forgó rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett eljárással összhangban további kulcsfontosságú teljesítményterületek meghatározásáról és elfogadásáról határozhat.

(2) A célmeghatározás érdekében minden egyes kulcsfontosságú teljesítményterülethez egy vagy korlátozott számú fő teljesítménymutatót rendelnek. A léginavigációs szolgálatok teljesítményét minden egyes fő teljesítménymutatóhoz rendelt kötelező erejű célkitűzés alapján értékelik.

(3) Az európai uniós szintű célmeghatározásra vonatkozó, az egyes teljesítményterületekhez tartozó fő teljesítménymutatókat az I. melléklet 1. szakasza tartalmazza.

(4) A nemzeti vagy funkcionális légtérblokkokra vonatkozó teljesítménycélok meghatározására szolgáló fő teljesítménymutatókat az I. melléklet 2. szakasza tartalmazza.

(5) A fő teljesítménymutatókat az egyes referencia-időszakok alatt nem lehet megváltoztatni. Változtatásokat legalább hat hónappal az új európai uniós szintű teljesítménycélok elfogadása előtt e rendelet módosításával lehet elfogadni.

(6) A tagállamok az ebben a cikkben említett és az I. melléklet 2. szakaszában felsorolt fő teljesítményterületeken és teljesítménymutatókon kívül, saját teljesítmény-ellenőrzési célból és/vagy a teljesítményterveik részeként, meghatározhatnak és használhatnak további nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szintű teljesítménymutatókat, illetve hozzájuk rendelt teljesítménycélokat. Ezeknek a további mutatóknak és céloknak segíteniük kell az európai uniós szintű, illetve az ebből eredő nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szintű teljesítménycélok elérését. Ezek magukban foglalhatják és kifejezhetik például a teljesítményterv polgári-katonai, illetve meteorológiai vonatkozásait. Ezekhez a további mutatókhoz és célokhoz nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szinten elfogadott megfelelő ösztönző rendszerek kapcsolódhatnak.

II. FEJEZET

A TELJESÍTMÉNYTERVEK ELKÉSZÍTÉSE

9. cikk

Európai uniós szintű teljesítménycélok

(1) A Bizottság az 549/2004/EK rendelet 5. cikke (3) bekezdésében említett eljárással összhangban és a nemzeti felügyeleti hatóságoktól kapott releváns adatok figyelembevételével, valamint ugyanazon rendelet 10. cikkében foglaltak szerint az érdekeltekkel, szükség esetén más érintett szervezetekkel, illetve a teljesítmény biztonsági szempontjai tekintetében az Európai Repülésbiztonsági Ügynökséggel folytatott konzultáció után európai uniós szintű teljesítménycélokat fogad el.

(2) Az európai uniós szintű teljesítménycélokra a referencia-időszak kezdete előtt legalább 15 hónappal az Európai Bizottság tesz javaslatot, és azokat a referencia-időszak kezdete előtt legalább 12 hónappal kell elfogadni.

(3) A Bizottság az európai uniós szintű teljesítménycélok elfogadásával egyidejűleg minden fő teljesítménymutató vonatkozásában riasztási küszöbértéket határoz meg, amelyek átlépése esetén a 18. cikkben említett riasztási mechanizmusok aktiválhatóak. A fő költséghatékonysági teljesítménymutatóra vonatkozó riasztási küszöbértékek mind a forgalom, mind a költségek alakulására kiterjednek.

(4) A Bizottság minden európai uniós szintű teljesítménycélt a célok meghatározására felhasznált előfeltevések és logikai alapok leírásával támaszt alá, ilyen például a nemzeti felügyeleti hatóságoktól kapott információk és más tényadatok, illetve forgalom-előrejelzések felhasználása, továbbá adott esetben az Európai Unióra vonatkozó megállapított hatékony költségszint várható mértéke.

10. cikk

A teljesítménytervek kidolgozása

(1) A nemzeti felügyeleti hatóságok nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szintű teljesítményterveket dolgoznak ki, amelyek az európai uniós szintű teljesítménycélokkal, valamint a III. mellékletben foglalt értékelési kritériumokkal összhangban lévő teljesítménycélokat tartalmaznak. Amennyiben az érintett tagállamok az 5. cikk (1) és (2) bekezdésének alkalmazásával funkcionális légtérblokk szinten kívánnak teljesítménytervet kidolgozni, tagállamonként vagy funkcionális légtérblokkonként egy teljesítményterv készül.

(2) A nemzeti felügyeleti hatóságok a teljesítményterv elkészítésének elősegítése érdekében biztosítják, hogy:

a) a léginavigációs szolgáltatók közöljék az európai uniós szintű teljesítménycélokkal összhangban elkészített üzleti terveik releváns elemeit;

b) az 549/2004/EK rendelet 10. cikkében foglaltakkal összhangban az érdekeltekkel a teljesítménytervek és teljesítménycélok vonatkozásában konzultációt folytassanak. Az érdekeltek részére a megfelelő tájékoztatást a konzultációs megbeszélés előtt legalább három héttel biztosítani kell.

(3) A teljesítménytervek tartalmazzák különösen:

a) a szolgálati egységekre lebontott forgalom-előrejelzést a referencia-időszak minden egyes évére vonatkozóan, a felhasznált számadatok alátámasztásával;

b) a tagállam(ok) által az 550/2004/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt rendelkezésekkel összhangban a léginavigációs szolgálatok ellátására megállapított költségeket;

c) a teljesítménycélok eléréséhez szükséges beruházások leírását, valamint az európai ATM-főtervben elfoglalt szerepük leírását, továbbá a fejlődés és változás említett területeivel, illetve irányaival való összefüggéseiket;

d) az egyes fő teljesítménymutatókra hivatkozással megállapított teljesítménycélokat minden egyes releváns kulcsfontosságú teljesítményterületen, a referencia-időszak teljes tartamára vonatkozóan, ahol az éves értékeket ellenőrzési, illetve ösztönzési célokból alkalmazzák;

e) a terv polgári-katonai vonatkozásainak ismertetését, a katonai célkitűzéseket megfelelően szem előtt tartva a kapacitás növelése érdekében alkalmazott rugalmas légtérfelhasználás polgári-katonai teljesítményének leírásával, és szükség esetén a teljesítményterv mutatóival és céljaival összhangban lévő releváns teljesítménymutatók és teljesítménycélok feltüntetésével;

f) annak leírását és alátámasztását, hogy a d) pontban említett teljesítménycélok hogyan kerülnek összhangba az európai uniós szintű teljesítménycélokkal és hogyan járulnak hozzá azokhoz;

g) a teljesítménycélok eléréséért felelős különböző szervezetek egyértelmű azonosítását és a célok eléréséhez való konkrét hozzájárulásukat;

h) a teljesítménycéloknak a referencia-időszak alatti elérését elősegítő, különböző felelős szervezetek esetében alkalmazott ösztönző mechanizmusok leírását;

i) a nemzeti felügyeleti hatóságok által a teljesítménycélok elérésének ellenőrzése céljából tett intézkedéseket;

j) az érdekeltekkel folytatott konzultációk eredményének leírását, ideértve a résztvevők által felvetett kérdéseket, valamint az elfogadott intézkedéseket.

(4) A teljesítményterveket a II. mellékletben foglalt minta alapján kell elkészíteni, és amennyiben a tagállamok a 8. cikk (6) bekezdésének alkalmazásával úgy határoznak, azok további mutatókat is tartalmazhatnak a hozzájuk kapcsolódó célokkal egyetemben.

11. cikk

Ösztönző rendszerek

(1) A tagállamok által a teljesítményterveik részeként alkalmazott ösztönző rendszereknek meg kell felelniük az alábbi általános alapelveknek:

a) hatékonyaknak, arányosaknak és hiteleseknek kell lenniük, továbbá a referencia-időszak alatt nem lehet változtatni rajtuk;

b) megkülönböztetésmentesen és átláthatóan kell végrehajtani őket annak érdekében, hogy támogassák a szolgáltatásnyújtás teljesítményének javítását;

c) a minden érdekelt által előzetes szabályozási környezetként ismert rendszer részeként kell alkalmazni őket a referencia-időszak teljes tartamára;

d) a célmegállapításban érdekelt szervezetek magatartását a magas szintű teljesítmény, illetve a kapcsolódó teljesítménycélok elérése felé kell irányítaniuk.

(2) A biztonsági célkitűzésekre vonatkozó ösztönzőknek elő kell segíteniük a kívánt biztonsági célkitűzések maradéktalan elérését és fenntartását, ugyanakkor lehetővé kell tenniük a teljesítmény javítását más kulcsfontosságú teljesítményterületeken. Nem lehetnek pénzügyi jellegűnek, és a léginavigációs szolgálatok ellátására vonatkozó közös követelmények megállapításáról szóló, 2005. december 20-i 2096/2005/EK bizottsági rendelet (10), illetve a 216/2008/EK rendeletből eredő végrehajtási szabályok alkalmazásában az intézkedési tervben szereplő határidőkön és/vagy az azokkal összefüggő intézkedéseken kell alapulniuk.

(3) A költséghatékonysági célkitűzésekre vonatkozó ösztönzőknek pénzügyi jellegűnek kell lenniük, és rájuk nézve az 1794/2006/EK rendelet 11. cikkének (1) és (2) bekezdésében foglalt megfelelő rendelkezések az irányadók. Ezen ösztönzőknek nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szintű kockázatmegosztási mechanizmuson kell alapulniuk.

(4) A kapacitáscélokra vonatkozó ösztönzők lehetnek pénzügyi, illetve egyéb jellegűek, mint például a tagállamok által elfogadott - határidőket és az azokkal összefüggő intézkedéseket tartalmazó - korrekciós intézkedési tervek, amelyek jutalmakat és szankciókat is magukban foglalhatnak. Amennyiben az ösztönzők pénzügyi jellegűek, úgy azokra a 1794/2006/EK rendelet 12. cikkének rendelkezései az irányadók.

(5) A környezetvédelmi célkitűzésekre vonatkozó ösztönzőknek a kívánt környezetvédelmi teljesítményszintek elérését kell elősegíteniük, ugyanakkor lehetővé kell tenniük a teljesítmény javítását más kulcsfontosságú teljesítményterületeken. Lehetnek pénzügyi, illetve nem pénzügyi jellegűek, és a tagállamoknak a helyi körülményeket figyelembe véve kell meghatározniuk őket.

(6) A tagállamok ezen felül az 1794/2006/EK rendelet 12. cikke értelmében nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szinten a légtérfelhasználókra vonatkozó ösztönző rendszereket is létrehozhatnak vagy jóváhagyhatnak.

III. FEJEZET

A TELJESÍTMÉNYTERVEK ELFOGADÁSA

12. cikk

A teljesítménytervek előzetes elfogadása

A tagállamok a nemzeti felügyeleti hatóságok javaslatára nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szinten, az európai uniós szintű teljesítménycélok elfogadását követően legfeljebb hat hónappal elfogadják és a Bizottságnak elküldik a kötelező teljesítménycélokat tartalmazó teljesítményterveiket.

13. cikk

A teljesítménytervek értékelése és a teljesítménycélok felülvizsgálata

(1) A Bizottság, kellően figyelembe véve az európai uniós szintű teljesítménycélok elfogadása és a teljesítménytervek értékelése közötti időszakban esetlegesen bekövetkezett változásokat, a III. mellékletben foglalt szempontok szerint értékeli a teljesítményterveket, azok célkitűzéseit és különösen az európai uniós szintű teljesítménycélokkal való összhangjukat, illetve az azokhoz való hozzájárulásuk megfelelőségét.

(2) Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a teljesítménytervben szereplő teljesítménycélok összhangban vannak az európai uniós szintű célkitűzésekkel, illetve azokhoz megfelelően hozzájárulnak, erről a terv beérkezésétől számított legfeljebb négy hónapon belül értesíti a tagállam(ok)at.

(3) Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a teljesítménytervben szereplő teljesítménycél(ok) nincs(enek) összhangban az európai uniós szintű célkitűzésekkel, illetve azokhoz nem megfelelően járul(nak) hozzá, az 549/2004/EK rendelet 5. cikke (2) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően a terv beérkezését követően legfeljebb négy hónappal úgy határozhat, hogy egy, a felülvizsgált teljesítménycél(ok) elfogadására vonatkozó ajánlást küld az érintett tagállam(ok)nak. Ilyen határozatra az érintett tagállammal/tagállamokkal folytatott konzultáció után kerülhet sor, és a határozatban egyértelműen meg kell jelölni a felülvizsgálandó teljesítménycél(oka)t, valamint a Bizottság értékelésének alapját.

(4) Ebben az esetben az érintett tagállam(ok)nak, a Bizottság véleményét megfelelően figyelembe véve, az ajánlás elküldésétől számított legfeljebb két hónappal el kell fogadnia (fogadniuk) a felülvizsgált teljesítménycélokat, valamint az azok elérését elősegítő intézkedéseket, és a Bizottságot erről értesítenie (értesíteniük) kell.

14. cikk

A felülvizsgált teljesítménycélok értékelése és a korrekciós intézkedések elfogadása

(1) A Bizottság az értesítést követő két hónapon belül a III. mellékletben foglalt szempontok szerint értékeli a felülvizsgált teljesítménycélokat és különösen azok európai uniós szintű teljesítménycélokkal való összhangját, illetve az azokhoz való hozzájárulásuk megfelelőségét.

(2) Amennyiben a Bizottság úgy találja, hogy a 13. cikk (4) bekezdésében említett felülvizsgált teljesítménycélok összhangban vannak az európai uniós szintű célkitűzésekkel, illetve azokhoz megfelelően hozzájárulnak, erről a felülvizsgált teljesítménycélok beérkezésétől számított legfeljebb két hónapon belül értesíti a tagállam(ok)at.

(3) Amennyiben a felülvizsgált teljesítménycélok, illetve a szükséges intézkedések továbbra sincsenek összhangban az európai uniós szintű célkitűzésekkel, illetve azokhoz nem megfelelően járulnak hozzá, a Bizottság az 549/2004/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett eljárás alapján a felülvizsgált teljesítménycélok beérkezésétől számított legfeljebb két hónappal úgy határozhat, hogy az érintett tagállamoknak korrekciós intézkedéseket kell bevezetniük.

(4) Az erről szóló határozatban egyértelműen meg kell jelölni a felülvizsgálandó teljesítménycél(oka)t, valamint a Bizottság értékelésének alapját. A határozatban feltüntethetik továbbá a teljesítménycélokra vonatkozó elvárt teljesítményszintet annak érdekében, hogy az érintett tagállam(ok) megtehesse (megtehessék) a megfelelő korrekciós intézkedéseket, és/vagy a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokat is tartalmazhat.

(5) Az érintett tagállam(ok)nak a Bizottság döntését követően legfeljebb két hónappal értesítenie (értesíteniük) kell a Bizottságot az általa (általuk) elfogadott korrekciós intézkedésekről, illetve fel kell tüntetnie (tüntetniük) azokat a rendszerelemeket, amelyekből kiderül, hogy a Bizottság döntésével való összhangot hogyan biztosítja (biztosítják).

15. cikk

A referencia-időszak kezdete után elfogadott teljesítménytervek és teljesítménycélok

A 13. és 14. cikkben foglalt eljárások végrehajtásából eredően a referencia-időszak kezdete után elfogadott teljesítménytervek, illetve korrekciós intézkedések a referencia-időszak első napjától kezdődően visszamenőleges hatállyal érvényesek.

16. cikk

Az európai uniós szintű teljesítménycélok felülvizsgálata

(1) A Bizottság határozhat úgy, hogy az 549/2004/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett eljárással összhangban felülvizsgálja az európai uniós szintű teljesítménycélokat:

a) a referencia-időszak kezdete előtt, amennyiben kielégítő bizonyítékkal rendelkezik azzal kapcsolatban, hogy az európai uniós szintű teljesítménycélok megállapítására alkalmazott kezdeti adatok, feltevések és alapok már nem érvényesek;

b) a referencia-időszak alatt a 18. cikkben említett riasztási mechanizmus alkalmazásának eredményeként.

(2) Az európai uniós szintű teljesítménycélok felülvizsgálata a meglévő teljesítménytervek módosítását eredményezheti. Ebben az esetben a Bizottság az e rendelet II. és III. fejezetében foglalt ütemterv megfelelő módosításáról határozhat.

IV. FEJEZET

A TELJESÍTMÉNYCÉLOK ELÉRÉSÉNEK ELLENŐRZÉSE

17. cikk

Folyamatos ellenőrzés és jelentéstétel

(1) A teljesítménytervek végrehajtását a Bizottság, illetve nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szinten a nemzeti felügyeleti hatóságok ellenőrzik. Amennyiben a referencia-időszak alatt a teljesítménycélok nem teljesülnek, úgy a nemzeti felügyeleti hatóságok a helyzet orvoslása érdekében a teljesítménytervben meghatározott megfelelő korrekciós intézkedéseket alkalmazzák. E célból a teljesítménytervben rögzített éves értékeket veszik alapul.

(2) Amennyiben a Bizottság olyan jelentős és tartós teljesítménycsökkenést észlel egy tagállamban vagy egy funkcionális légtérblokk szintjén, amely más, az egységes európai égbolthoz tartozó tagállamokat érint és/vagy az egész európai légteret érinti, kérheti az érintett tagállamokat, illetve az érintett nemzeti vagy funkcionális légtérblokkot felügyelő hatóságot vagy szervet, hogy határozzanak meg és alkalmazzanak olyan megfelelő intézkedéseket, amelyek elősegítik a teljesítményterveikben foglalt célok elérését, és ezekről tájékoztassák a Bizottságot.

(3) A tagállamok a nemzeti vagy funkcionális légtérblokkot felügyelő hatóságok által a teljesítménytervekkel és a teljesítménycélokkal kapcsolatban végzett ellenőrzésekről legalább évente egy alkalommal, valamint ha a teljesítménycélok elérése veszélybe kerül, jelentést küldenek a Bizottságnak. A Bizottság a teljesítménycélok elérésével kapcsolatban legalább évente egy alkalommal jelentést küld az egységes égbolttal foglalkozó bizottságnak.

18. cikk

Riasztási mechanizmusok

(1) Amennyiben a referencia-időszak kezdetekor előreláthatatlan, ugyanakkor elháríthatatlan és a tagállamok befolyásán kívül eső körülmények miatt európai uniós szinten elérik a 9. cikk (3) bekezdésében említett riasztási küszöbérték(ek)et, a Bizottság az egységes égbolttal foglalkozó bizottságon keresztül konzultációkat folytat a tagállamokkal, a konzultáció alapján értékeli a helyzetet, és három hónapon belül olyan megfelelő intézkedésekre tehet javaslatokat, amelyek magukban foglalhatják az európai uniós szintű teljesítménycélok, valamint ennek eredményeként a nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szintű teljesítménycélok felülvizsgálatát.

(2) Amennyiben a referencia-időszak kezdetekor előreláthatatlan, ugyanakkor elháríthatatlan és a tagállamok, valamint a teljesítménycélokban érintett szervezetek befolyásán kívül eső körülmények miatt nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szinten elérik a 9. cikk (3) bekezdésében említett riasztási küszöbérték(ek)et, úgy az érintett nemzeti felügyeleti hatóság vagy szerv a Bizottsággal együttműködve értékeli a helyzetet és három hónapon belül olyan intézkedésekre tehet javaslatokat, amelyek magukban foglalhatják a nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szintű teljesítménycélok felülvizsgálatát.

(3) A tagállamok a helyi körülmények és sajátosságok figyelembevétele érdekében nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szinten a 9. cikk (3) bekezdésében említettektől eltérő riasztási küszöbértékeket fogadhatnak el. Ebben az esetben ezeket a küszöbértékeket fel kell tüntetni a teljesítménytervekben, és összhangba kell hozni a 9. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott küszöbértékekkel. Az eltéréseket részletes indokolással kell alátámasztani. Ezen küszöbértékek aktiválásakor a (2) bekezdésben foglalt eljárást kell alkalmazni.

(4) Amennyiben a riasztási mechanizmus végrehajtása a teljesítménytervek, illetve a teljesítménycélok felülvizsgálatát vonja maga után, úgy a Bizottság az e rendelet II. és III. fejezetében említett eljárással összhangban alkalmazandó ütemterv megfelelő korrekciójával segíti elő a felülvizsgálatot.

19. cikk

A megfelelés ellenőrzésének megkönnyítése

A léginavigációs szolgáltatók többek között helyszíni szemlékkel könnyítik meg a Bizottság, illetve a felügyeletükért felelős nemzeti felügyeleti hatóság(ok), illetve az utóbbi(ak) nevében eljáró minősített szervezet, valamint - amennyiben érintett - az EASA által végzett vizsgálatokat és felméréseket. Az EASA-ra, illetve a nemzeti felügyeleti hatóságokra ruházott felügyeleti hatáskörök sérelme nélkül az engedéllyel rendelkező személyek a következőkre kapnak felhatalmazást:

a) a vonatkozó dokumentumok és a teljesítménytervek, illetve a teljesítménycélok megállapításához kapcsolódó egyéb anyagok vizsgálata minden kulcsfontosságú teljesítményterületen;

b) másolatok, illetve kivonatok készítése ezekből a dokumentumokból;

c) helyszíni szóbeli értelmezés kérése.

Ezeket a vizsgálatokat és felméréseket az érintett tagállamban érvényben lévő eljárásokkal összhangban kell lefolytatni.

V. FEJEZET

AZ EGYSÉGES EURÓPAI ÉGBOLTRA VONATKOZÓ LÉGINAVIGÁCIÓ MŰKÖDÉSÉVEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK ÖSSZEGYŰJTÉSE, HITELESÍTÉSE, VIZSGÁLATA, ÉRTÉKELÉSE ÉS TERJESZTÉSE

20. cikk

A működés felülvizsgálata érdekében történő adatgyűjtés és az adatok hitelesítése

(1) A nemzeti hatóságok, a léginavigációs szolgáltatók, a repülőtér-üzemeltetők, a repülőtéri koordinátorok és a légi fuvarozók a Bizottság által egyéb európai uniós eszközök révén már összegyűjtött és a működés felülvizsgálata céljára is felhasználható adatokon felül, a IV. mellékletben foglalt követelményeknek megfelelően biztosítják a szóban forgó melléklet szerinti adatoknak a Bizottság részére történő rendelkezésére bocsátását.

(2) A nemzeti hatóságok a helyi sajátosságokat és a meglévő jelentéstételi csatornákat figyelembe véve megoszthatják, illetve részben vagy egészben átszervezhetik az adatszolgáltatási feladatokat a nemzeti felügyeleti hatóságaik, a léginavigációs szolgáltatóik, a repülőtér-üzemeltetőik, valamint a repülőtéri koordinátoraik között.

(3) Az adatszolgáltatók megteszik a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák az adatok minőségét, hitelesítését és időben történő továbbítását, ideértve a minőség-ellenőrzések és a hitelesítési folyamatok bizonyítékait, az Európai Bizottságnak az adatok minőségével kapcsolatosan felmerült különleges kéréseire adott magyarázatokat és szükség esetén az adatok minőségének javítására irányuló cselekvési terveket. Az adatszolgáltatás díjtalanul, elektronikus úton történik, lehetőség szerint a Bizottság által megadott formátumban.

(4) A Bizottság az (1) bekezdésben foglaltak szerint értékeli az adatok minőségét, és hitelesíti a továbbított adatokat. Amennyiben az adatok nem alkalmasak a működés felülvizsgálatára, a Bizottság a tagállamokkal és különösen azok nemzeti felügyeleti hatóságaival együttműködve megteheti a megfelelő intézkedéseket az adatok minőségének értékelésére és javítására.

(5) E rendelet alkalmazásában az (1) bekezdésben említett működéssel kapcsolatos adatokat, amelyeket már korábban az Eurocontrol rendelkezésére bocsátottak, úgy kell tekinteni, hogy azokat a Bizottság rendelkezésére bocsátották. Amennyiben nem ez történt, a Bizottság és az Eurocontrol megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy ezeket az adatokat a (3) bekezdésben foglaltakkal megegyező feltételek mellett a Bizottság számára elérhetővé tegyék.

(6) Amennyiben lényegesen új adatszolgáltatási követelményeket határoznak meg, illetve az adatok minősége várhatóan nem lesz megfelelő, a Bizottság kísérleti tanulmányokat végezhet a tagállamok önkéntes részvételével, mielőtt e rendelet módosításával új adatszolgáltatási követelményeket vezetnének be. Ezeket a kísérleti tanulmányokat annak érdekében kell elvégezni, hogy felmérjék a szükséges adatgyűjtés kivitelezhetőségét, figyelembe véve az adatok rendelkezésre állása jelentette előnyöket az adatgyűjtés költségeihez, valamint az érintettekre rótt terhekhez képest.

21. cikk

Az információk terjesztése

(1) Az 549/2004/EK rendelet 11. cikkében foglalt célkitűzések elérése érdekében a Bizottság hozzáférhetővé teszi az általános információkat az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) és különösen annak 4. cikkével, illetve az 550/2004/EK rendelet 18. cikkével összhangban.

(2) A 3. cikk (3) bekezdésének a) pontjában foglalt információk az érdekelt felek számára nyilvánosan hozzáférhetők, különösen elektronikus úton.

(3) A 3. cikk (3) bekezdésének k) pontjában említett éves jelentések nyilvánosan hozzáférhetőek. Az ezekre a jelentésekre való hivatkozás az Európai Unió Hivatalos Lapjában jelenik meg. A Bizottság határozhat úgy, hogy további általános információkat is rendszeresen az érdekelt felek rendelkezésére bocsát, különösen elektronikus úton.

(4) A 9. cikkben említett európai uniós szintű teljesítménycélok, valamint a III. fejezetben említett elfogadott teljesítménytervekre való hivatkozás nyilvánosan hozzáférhetőek, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában jelennek meg.

(5) A különleges információkhoz, például a hitelesített adatokhoz és statisztikákhoz való egyedi hozzáférés biztosított azon adatszolgáltatók részére, akiket az információk és tevékenységek közvetlenül érintenek.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. cikk

Jogorvoslat

A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az e rendelet alapján meghozott határozatok megfelelően indokoltak legyenek, és hatékony felülvizsgálati és/vagy fellebbezési eljárás vonatkozzon rájuk.

23. cikk

Átmeneti intézkedések

Amennyiben a tagállamok úgy határoznak, hogy az első referencia-időszak folyamán funkcionális légtérblokk szintű teljesítménycélokat tartalmazó teljesítménytervet fogadnak el, gondoskodniuk kell arról, hogy:

a) a terv a referencia-időszak egyik évének január 1. napjától kezdve a nemzeti tervek helyébe lépjen;

b) a terv időtartama ne haladja meg a referencia-időszakból hátralévő időtartamot;

c) a tervből megállapítható legyen, hogy a benne szereplő teljesítménycélok legalább annyira ambiciózusak, mint a korábbi összevont nemzeti célok.

24. cikk

A rendszer felülvizsgálata

A Bizottság 2013. július 1-jével felülvizsgálja a folyamat hatékonyságát. A 2014. év végéig és azután rendszeresen felülvizsgálja a teljesítményrendszert, és az ICAO által ezen a területen végzett munkát megfelelően figyelembe véve különösen a rendszer hatását, hatékonyságát és hatókörét elemzi.

25. cikk

A 2096/2005/EK rendelet módosításai

A 2096/2005/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. Az I. melléklet 2.2. szakasza helyébe a következő szöveg lép: "2.2. Szervezeti irányítás A léginavigációs szolgáltató legalább öt évre vonatkozó üzleti tervet készít. Az üzleti terv: Az a) és b) bekezdésben foglalt információknak összhangban kell lenniük az 549/2004/EK rendelet 11. cikkében említett nemzeti vagy funkcionális légtérblokkra vonatkozó teljesítménytervvel, és a biztonsági adatok tekintetében az ICAO 11. mellékletében említett 2.27.1 szabvány 2009. július 20-tól alkalmazandó 47B-A módosításában foglaltakkal. A léginavigációs szolgáltató a jelentős beruházási projektek esetében biztonsági és üzleti indokolást készít, amely, szükség esetén, magában foglalja a 2.2. b) pontban említett teljesítménycélokra gyakorolt várható hatást, valamint a SESAR végrehajtásával kapcsolatos jogi követelményekből eredő beruházások meghatározását. A léginavigációs szolgáltató a következő évre vonatkozóan éves tervet készít, amely tovább részletezi az üzleti terv főbb összetevőit, valamint ismerteti annak esetleges változtatásait. Az éves terv magában foglalja a szolgáltatás szintjére és minőségére, például a kapacitásra, a biztonságra, a környezetvédelemre és a költséghatékonyság várható szintjére vonatkozó alábbi rendelkezéseket: A léginavigációs szolgáltató a Bizottság kérésére és a nemzeti felügyeleti hatóság által a nemzeti joggal összhangban megállapított feltételek mellett a Bizottság rendelkezésére bocsátja az üzleti terv, valamint az éves terv teljesítményre vonatkozó részének tartalmát."

a) vázolja a léginavigációs szolgáltató általános szándékait és célkitűzéseit és az ezek elérésére irányuló - általános hosszabb távú terveivel, valamint az infrastruktúra vagy egyéb technológia fejlesztésére vonatkozó európai uniós követelményekkel összhangban lévő - stratégiáját;

b) tartalmazza a biztonságra, kapacitásra, környezetvédelemre és költséghatékonyságra vonatkozó megfelelő és teljesíthető teljesítménycélokat.

a) új infrastruktúra és más fejlesztések kivitelezésével kapcsolatos információk, valamint kimutatás arra vonatkozóan, hogy az említett beruházások hogyan járulnak hozzá a léginavigációs szolgáltató teljesítményének javításához, ideértve a szolgáltatás szintjét és minőségét is;

b) az 549/2004/EK rendelet 11. cikkében említett nemzeti vagy funkcionális légtérblokkra vonatkozó teljesítménytervvel összhangban lévő teljesítménymutatók, amelyekhez viszonyítva megfelelően értékelhető a szolgáltatás teljesítményének szintje és minősége;

c) a léginavigációs szolgáltató biztonsági tervében meghatározott biztonsági kockázatok mérséklésére vonatkozó várható intézkedésekkel kapcsolatos információk, ideértve a biztonsági kockázat ellenőrzésére szolgáló biztonsági mutatókat és adott esetben a kockázatcsökkentő intézkedések becsült költségét;

d) a szolgáltató várható rövid távú pénzügyi helyzete, illetve az üzleti terv esetleges változásai, továbbá az üzleti tervet befolyásoló esetleges hatások.

2. Az I. melléklet 9. szakaszának helyébe a következő szöveg lép: "9. JELENTÉSTÉTELI KÖTELEZETTSÉGEK A léginavigációs szolgáltató éves jelentést nyújt be tevékenységéről az illetékes nemzeti felügyeleti hatóság részére. A jelentés - az 550/2004/EK rendelet 12. cikkének sérelme nélkül - kitér a pénzügyi eredményekre, valamint a működési teljesítményre és minden egyéb jelentős tevékenységre vagy fejlesztésre, különösen a biztonság területén. Az éves jelentés minimálisan tartalmazza: A léginavigációs szolgáltató az Európai Bizottság kérésére a Bizottság rendelkezésére bocsátja az éves jelentés tartalmát, illetve azt a nemzeti felügyeleti hatóság által a nemzeti jog alapján meghatározott feltételekkel a nyilvánosság számára is hozzáférhetővé teszi."

- az ellátott szolgáltatás színvonalának értékelését,

- a léginavigációs szolgáltató teljesítményét az üzleti tervben megállapított teljesítménycélokhoz viszonyítva, a valós teljesítményt az éves tervben megállapított teljesítménymutatók segítségével összevetve az éves tervvel,

- a célkitűzésektől való eltérés indokolását, valamint a különbségek referencia-időszak alatti megszüntetésére irányuló, az 549/2004/EK rendelet 11. cikkében említett intézkedések meghatározását,

- a működés és az infrastruktúra fejlesztéseit,

- a pénzügyi eredményeket, amennyiben azokat az 550/2004/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése értelmében nem teszik külön közzé,

- a szolgálatok felhasználóival folytatott hivatalos konzultációs folyamatról szóló információkat,

- a humánerőforrás-politikáról szóló információkat.

26. cikk

Hatálybalépés

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Az V. fejezet 2011. január 1-jével alkalmazandó. Az első referencia-időszak 2012. január 1-jétől kezdődik.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2010. július 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 96., 2004.3.31., 1. o.

(2) HL L 341., 2006.12.7., 3. o.

(3) HL L 79., 2008.3.19., 1. o.

(4) HL L 96., 2004.3.31., 20. o.

(5) HL L 96., 2004.3.31., 10. o.

(6) HL L 167., 2003.7.4., 23. o.

(7) HL L 294., 2007.11.13., 3. o.

(8) HL L 295., 2007.11.14., 7. o.

(9) HL L 14., 1993.1.22., 1. o.

(10) HL L 335., 2005.12.21., 13. o.

(11) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

I. MELLÉKLET

FŐ TELJESÍTMÉNYMUTATÓK

1. szakasz: Az európai uniós szintű teljesítménycélok megállapítására:

1. FŐ BIZTONSÁGI TELJESÍTMÉNYMUTATÓK

a) A léginavigációs szolgálatok, illetve a nemzeti felügyeleti hatóságok vonatkozásában az első európai uniós szintű fő biztonsági teljesítménymutatónak az alábbi 2. szakasz 1. pontjának a) alpontjában meghatározott első fő biztonsági teljesítménymutató minimális szintjét kell tekinteni.

b) A második európai uniós szintű fő teljesítménymutatónak az alábbi 2. szakasz 1. pontjának b) alpontjában meghatározott kockázatelemzési eszköz súlyosságosztályozási rendszerének alkalmazásával megállapított százalékot kell tekinteni azokban a tagállamokban, ahol ezt a rendeletet alkalmazzák, a minimális elkülönítési távolság megsértése, futópályasértések, valamint az ATM-specifikus műszaki események súlyosságának értékelésével kapcsolatos összehangolt jelentéstétel érdekében.

c) A harmadik európai uniós szintű fő teljesítménymutatónak a "just culture" mértékének minimális szintje tekintendő a referencia-időszak végén az alábbi 2. szakasz 1. pontjának c) alpontja szerint.

Az első referencia-időszakban a fenti fő teljesítménymutatók vonatkozásában nincs európai uniós szintű célkitűzés. A Bizottság az első referencia-időszak alatt az összegyűjtött adatokat ezeknek a fő teljesítménymutatóknak a hitelesítésére használja fel, valamint annak biztosítása céljából értékeli, hogy a biztonsági kockázatot megfelelően határozzák meg, csökkentik és kezelik. A Bizottság ezt alapul véve e melléklet módosításával szükség esetén új fő biztonsági teljesítménymutatókat fogad el.

2. KÖRNYEZETVÉDELMI MUTATÓ

2.1. Az első referencia-időszakra:

Az első európai uniós szintű fő környezetvédelmi teljesítménymutató az átlagos vízszintes repülés közbeni repülési hatékonyság az alábbiak szerint:

- Az átlagos vízszintes repülés közbeni repülési hatékonyság mutató a repülés közbeni tényleges röppálya és az optimális röppálya - ami átlagban a földrajzi főkörnek felel meg - hosszának a különbsége.

- A "repülés közbeni" kifejezés meghatározása: a repülőtér körül 40 NM sugarú körön kívül megtett repülés távolsága.

- A mutató megállapítása céljából figyelembe vett járatok a következők:

a) az európai légtérben az IFR (műszeres repülési szabályok) szerint közlekedő valamennyi kereskedelmi járat;

b) amennyiben egy járat az európai légtéren kívül száll fel, illetve száll le, úgy a repülésnek csak az európai légtérben megtett szakaszát veszik figyelembe.

- A körjáratokat és azokat a járatokat, amelyek a repülőterek között a földrajzi főkörön mért távolság alapján 80 NM-nél rövidebb utat tesznek meg, nem veszik figyelembe.

A második európai uniós szintű fő környezetvédelmi teljesítménymutató a polgári-katonai légtérszerkezetek pl. a CDR-ek (feltételes útvonalak) hatékony használata. A Bizottság az első referencia-időszakban ellenőrizni fogja ezt a mutatót. A célkitűzések megállapítása a második referencia-időszaktól kezdődik.

2.2. A második referencia-időszaktól a különleges repülőtéri léginavigációs szolgálatokkal kapcsolatos környezetvédelmi kérdések vizsgálatára egy harmadik európai uniós szintű fő környezetvédelmi teljesítménymutatót alakítanak ki.

3. KAPACITÁSMUTATÓ

3.1. Az első referencia-időszakra:

Az európai uniós szintű fő kapacitásmutató az ATFM-mel (légiforgalomáramlás-szervezés) kapcsolatos repülés közbeni késés járatonként, percben kifejezve, az alábbiak szerint:

a) az ATFM-mel kapcsolatos repülés közbeni késés a légiforgalomáramlás-szervezésre vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2010. március 25-i 255/2010/EU bizottsági rendelet (1) meghatározása szerinti, a központi ATFM-egység által kiszámolt késés, ami a légi jármű üzemeltetője által legutoljára benyújtott repülési tervben igényelt felszállási idő, valamint a központi ATFM-egység által kiszámolt és ütemezett felszállási idő különbsége;

b) a mutató magában foglalja az európai légtérben közlekedő valamennyi IFR-járatot és tartalmazza az ATFM-mel kapcsolatos késések okait;

c) a mutatót az egész naptári évre számolják.

A Bizottság a második európai uniós szintű fő kapacitásmutató kidolgozásának előkészítése érdekében az első referencia-időszaktól kezdve összegyűjti, egységesíti és ellenőrzi:

a) a repülőtéri és léginavigációs szolgálatoknak tulajdonítható összes ATFM-mel kapcsolatos késést;

b) a gurulási szakaszban eltöltött többletidőt;

c) az ASMA-val (érkezési sorrend és mérési terület) kapcsolatos többletidőt az évi 100 000-et meghaladó kereskedelmi gépforgalmi műveletet végző repülőterek vonatkozásában.

3.2. A 3.1. pontban leírt ellenőrzés alapján a második referencia-időszaktól kezdődően egy második európai uniós szintű kapacitásmutató kidolgozására kerül sor a különleges repülőtéri léginavigációs szolgálatokkal kapcsolatos, kapacitással összefüggő kérdések vizsgálata érdekében.

4. KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGI MUTATÓ

4.1. Az első referencia-időszakra: Az európai uniós szintű fő költséghatékonysági mutató a repülés közbeni léginavigációs szolgálatokra európai uniós szinten megállapított átlagos egységár az alábbiak szerint: A Bizottság az 1794/2006/EK rendeletnek megfelelően az első referencia-időszakra vonatkozóan összegyűjti, egységesíti és ellenőrzi a repülőtéri léginavigációs szolgálatok költségeit és egységárait.

a) a mutató a megállapított költségek, valamint a 9. cikk (4) bekezdésének alkalmazásában az európai uniós szintű célkitűzések megállapításáról szóló bizottsági előrejelzésekben is szereplő, európai uniós szinten az időszakra várható, szolgálati egységekben kifejezett forgalom-előrejelzések aránya;

b) a mutatót euróban és reálértékben kell kifejezni;

c) a mutatót a referencia-időszak minden egyes évére nézve meg kell állapítani.

4.2. A második referencia-időszaktól kezdődően a második európai uniós szintű fő költséghatékonysági teljesítménymutató a repülőtéri léginavigációs szolgálatokra európai uniós szinten megállapított átlagos egységár lesz.

2. szakasz: nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szintű célkitűzések megállapítására:

1. FŐ BIZTONSÁGI TELJESÍTMÉNYMUTATÓK

a) Az első nemzeti/funkcionális légtérblokk szintű fő biztonsági teljesítménymutató a biztonságirányításnak az ATM biztonsági fejlettséget meghatározó keretrendszerén alapuló módszertan segítségével mért hatékonysága. Ezt a mutatót a Bizottság, a tagállamok, az EASA és az Eurocontrol közösen alakítják ki, és a Bizottság az első referencia-időszak kezdete előtt fogadja el. A nemzeti felügyeleti hatóságok az első referencia-időszak alatt ellenőrzik és közzéteszik ezeket a fő teljesítménymutatókat, a tagállamok pedig ezeknek megfelelő célkitűzéseket határozhatnak meg.

b) A második nemzeti/funkcionális légtérblokk szintű fő biztonsági teljesítménymutató a kockázatelemzési eszköz súlyosságosztályozási rendszerének alkalmazása a minimális elkülönítési távolság megsértése, a futópályasértések, valamint az ATM-specifikus műszaki események súlyossági értékelésével kapcsolatos összehangolt jelentéstétel érdekében az e rendelet hatálya alatt álló valamennyi légiforgalmi irányító központ, valamint az évi 150 000-et meghaladó kereskedelmi gépforgalmi műveletet végző repülőtér vonatkozásában (igen/nem érték). A súlyosságosztályozási rendszert a Bizottság, a tagállamok, az EASA és az Eurocontrol közösen alakítják ki, és a Bizottság az első referencia-időszak kezdete előtt fogadja el. A nemzeti felügyeleti hatóságok az első referencia-időszak alatt ellenőrzik és közzéteszik ezeket a fő teljesítménymutatókat, a tagállamok pedig ezeknek megfelelő célkitűzéseket határozhatnak meg.

c) A harmadik nemzeti/funkcionális légtérblokk szintű fő biztonsági teljesítménymutató a "just culture" jelentése. Ezt az intézkedést a Bizottság, a tagállamok, az EASA és az Eurocontrol közösen alakítják ki, és a Bizottság az első referencia-időszak kezdete előtt fogadja el. A nemzeti felügyeleti hatóságok az első referencia-időszak alatt ellenőrzik és közzéteszik ezt az intézkedést, a tagállamok pedig ennek megfelelő célkitűzéseket határozhatnak meg.

2. KÖRNYEZETVÉDELMI MUTATÓ

2.1. Az első referencia-időszakra nem határoznak meg kötelező nemzeti/funkcionális légtérblokk szintű fő környezetvédelmi teljesítménymutatót.

A tagállamok a helyi környezetvédelmi előírások sérelme nélkül együttműködnek a Bizottsággal egy olyan fő környezetvédelmi teljesítménymutató kidolgozásában, amely a különleges repülőtéri léginavigációs szolgálatokkal kapcsolatos környezetvédelmi kérdések vizsgálatára irányul, és a második referencia-időszaktól kezdődően kerül bevezetésre.

2.2. A második referencia-időszakra a nemzeti/funkcionális légtérblokk szintű fő környezetvédelmi teljesítménymutató az útvonaltervezés nemzeti/funkcionális légtérblokk szintű fejlesztési eljárásának kidolgozása lesz még a referencia-időszak vége előtt, ideértve a polgári-katonai légtérszerkezetek (pl. a CDR-ek) hatékony használatát is.

3. KAPACITÁSMUTATÓ

3.1. Az első referencia-időszakra: A nemzeti/funkcionális légtérblokk szintű fő kapacitásmutató az ATFM-mel kapcsolatos repülés közbeni késés járatonként, percben kifejezve. Meghatározása a következő: A tagállamok a második nemzeti/funkcionális légtérblokk szintű fő kapacitásmutató kidolgozása érdekében az első referencia-időszaktól kezdődően jelentést készítenek az alábbiakról:

a) a mutatót az 1. szakasz 3.1. pontja szerint kell meghatározni;

b) a mutatót a referencia-időszak minden egyes évére meg kell adni.

a) a repülőtéri és léginavigációs szolgálatoknak tulajdonítható összes ATFM-mel kapcsolatos késésről;

b) a gurulási szakaszban eltöltött többletidőről;

c) az ASMA-val (érkezési sorrend és mérési terület) kapcsolatos többletidőről az évi 100 000-et meghaladó kereskedelmi gépforgalmú repülőterek vonatkozásában.

3.2. A második referencia-időszaktól kezdődően egy második nemzeti/funkcionális légtérblokk szintű fő kapacitásmutató bevezetésére kerül sor a különleges repülőtéri léginavigációs szolgálatokkal kapcsolatos, kapacitással összefüggő kérdések vizsgálata érdekében.

4. KÖLTSÉGHATÉKONYSÁGI MUTATÓ

4.1. Az első referencia-időszakra a nemzeti/funkcionális légtérblokk szintű fő költséghatékonysági teljesítménymutató a repülés közbeni léginavigációs szolgálatokra vonatkozóan nemzeti/funkcionális légtérblokk szinten megállapított egységár lesz, amelyet a következőképpen kell meghatározni: A tagállamok ezen felül a 1794/2006/EK rendeletnek megfelelően jelentést készítenek a repülőtéri léginavigációs szolgálataik költségeiről és egységárairól, és megindokolják a Bizottságnak az előrejelzésektől történő esetleges eltéréseket.

a) a mutató a megállapított költségek és a 10. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontjával összhangban elkészített teljesítménytervekben szereplő forgalom-előrejelzések arányának eredménye;

b) a mutatót nemzeti pénznemben és reálértékben kell kifejezni;

c) a mutatót a referencia-időszak minden egyes évére meg kell állapítani.

4.2. A második referencia-időszaktól kezdődően egy második nemzeti/funkcionális légtérblokk szintű fő kapacitásmutatót is bevezetnek: a repülőtéri léginavigációs szolgálatokra nemzeti/funkcionális légtérblokk szinten megállapított egységár(ak)at.

(1) HL L 80., 2010.3.26., 10. o.

II. MELLÉKLET

MINTA A TELJESÍTMÉNYTERVEK ELKÉSZÍTÉSÉHEZ

A nemzeti/funkcionális légtérblokkra vonatkozó teljesítményterveket az alábbi felépítésnek megfelelően kell elkészíteni:

1. BEVEZETÉS

1.1. Helyzetismertetés (a terv hatóköre, az érintett szervezetek, nemzeti vagy funkcionális légtérblokk szintű terv stb.).

1.2. A referencia-időszakra vonatkozó makrogazdasági forgatókönyv ismertetése, ideértve az általános feltételezéseket (forgalom-előrejelzések, az egységárak tendenciája stb.).

1.3. Az érdekeltekkel a teljesítményterv elkészítése kapcsán folytatott konzultációk eredményének ismertetése (a résztvevők által felvetett főbb kérdések és lehetőség szerint a megkötött egyezségek).

2. NEMZETI ÉS/VAGY FUNKCIONÁLIS LÉGTÉRBLOKK SZINTŰ TELJESÍTMÉNYCÉLOK

2.1. A referencia-időszak teljes tartamára vonatkozóan az egyes fő teljesítménymutatókra tett hivatkozással megállapított teljesítménycélok minden egyes kulcsfontosságú teljesítményterületen, ellenőrzési és ösztönzési célból használt éves értékekkel:

a) Biztonság

- A biztonságirányítás hatékonysága: az I. melléklet 2. szakasza 1. pontja a) alpontjának megfelelően a referencia-időszak minden egyes évére megállapított nemzeti/funkcionális légtérblokk szintű teljesítménycélok (az első referencia-időszakban nem kötelező).

- A kockázatelemzési eszköz súlyosságosztályozási rendszerének alkalmazása: az I. melléklet 2. szakasza 1. pontja b) alpontjának megfelelően a referencia-időszak minden egyes évére megállapított nemzeti/funkcionális légtérblokk szintű teljesítménycélok (igen/nem értékek).

- "Just culture": az I. melléklet 2. szakasza 1. pontja c) alpontjának megfelelően a referencia-időszak minden egyes évére megállapított nemzeti/funkcionális légtérblokk szintű teljesítménycélok (az első referencia-időszakban nem kötelező).

b) Kapacitás

- Az ATFM-mel kapcsolatos repülés közbeni késés járatonként, percben kifejezve.

c) Környezetvédelem

- Az útvonaltervezés nemzeti/funkcionális légtérblokk szintű fejlesztési eljárásának ismertetése (az első referencia-időszakban nem kötelező).

d) Költséghatékonyság

- Az 550/2004/EK rendelet 15. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt rendelkezésekkel összhangban, továbbá az 1794/2006/EK rendeletben foglalt rendelkezések alkalmazásában a referencia-időszak minden egyes évére vonatkozóan a repülés közbeni és repülőtéri léginavigációs szolgálatokra megállapított költségek,

- az útvonali szolgálati egységekre vonatkozó előrejelzések a referencia-időszak minden egyes évére,

- ennek eredményeként a referencia-időszakra megállapított egységárak,

- a léginavigációs szolgáltatók sajáttőke-arányos nyereségének ismertetése és alátámasztása a felmerülő kockázatokkal összefüggésben,

- a teljesítménycélok eléréséhez szükséges beruházások ismertetése, az ATM-főtervvel kapcsolatos vonatkozásainak leírása, az ott felvázolt fejlődési folyamatok és változások főbb területeivel és irányvonalaival való összhangjának ismertetése.

2.2. A teljesítménycélok és az európai uniós szintű teljesítménycélok összhangjának ismertetése és magyarázata.

2.3. A referencia-időszakot megelőző évekből való áthozatok ismertetése és magyarázata.

2.4. A tagállamok által a kockázatmegosztás és az ösztönzők megállapításakor használt paraméterek ismertetése.

3. AZ EGYES FELELŐS SZERVEZETEK HOZZÁJÁRULÁSA

3.1. Az egyes teljesítménycélok minden felelős szervezet vonatkozásában.

3.2. Az egyes szervezetek vonatkozásában a teljesítménycélok referencia-időszak alatti elérése érdekében alkalmazott ösztönző mechanizmusok ismertetése.

4. A TERV KATONAI VONATKOZÁSAI

A terv polgári-katonai vonatkozásainak ismertetése, a katonai célkitűzéseket megfelelően szem előtt tartva a kapacitás növelése érdekében alkalmazott rugalmas légtérfelhasználás teljesítményének a leírásával, és, szükség esetén, a teljesítményterv mutatóival és céljaival összhangban lévő fontosabb teljesítménymutatók és teljesítménycélok feltüntetésével.

5. AZ ÉRZÉKENYSÉG ELEMZÉSE ÉS AZ ELŐZŐ TELJESÍTMÉNYTERVVEL VALÓ ÖSSZEVETÉS

5.1. A külső feltételek iránti érzékenység.

5.2. Összevetés az előző teljesítménytervvel (az első referencia-időszakra nem alkalmazandó).

6. A TELJESÍTMÉNYTERV VÉGREHAJTÁSA

A nemzeti felügyeleti hatóságok által a teljesítménycélok elérése érdekében bevezetett intézkedések ismertetése, amelyek a következők:

- a léginavigációs szolgálatok biztonsági programjai és üzleti tervek végrehajtásának biztosítása érdekében bevezetett ellenőrző mechanizmusok,

- a teljesítménytervek végrehajtásával kapcsolatos ellenőrző és jelentéstételi intézkedések, ideértve a teljesítménycélok referencia-időszak alatti nem teljesülése esetén a helyzet kezelésére irányuló intézkedéseket.

III. MELLÉKLET

AZ EURÓPAI UNIÓS SZINTŰ, VALAMINT A NEMZETI VAGY FUNKCIONÁLIS LÉGTÉRBLOKK SZINTŰ TELJESÍTMÉNYCÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZHANG ÉRTÉKELÉSÉNEK ALAPELVEI

A Bizottság a következő értékelési szempontokat alkalmazza:

1. Általános szempontok

a) A teljesítményterv elkészítésével és elfogadásával kapcsolatos követelmények betartása, különös tekintettel a teljesítménytervben szereplő indokolások értékelésére;

b) az egyes tagállamok általános helyzetét figyelembe vevő, tényeken alapuló elemzés;

c) a teljesítménycélok közötti kapcsolódások;

d) teljesítménynormák a referencia-időszak kezdetekor és a további fejlődési lehetőségek.

2. Biztonság

a) A biztonságirányítás hatékonysága: a léginavigációs szolgáltatókra, illetve a nemzeti felügyeleti hatóságokra vonatkozó, a teljesítménytervben használt és a Bizottság által értékelt kiegészítő határértéknek a referencia-időszak végén el kell érnie vagy meg kell haladnia az annak megfelelő európai uniós szintű mutatót (az első referencia-időszakban nem kötelező);

b) a kockázatelemzési eszköz súlyosságosztályozási rendszerének alkalmazása: az I. melléklet 2. szakasza 1. pontjának b) alpontjában foglalt helyi fő teljesítménymutató összhangja az európai uniós szintű mutatóval a referencia-időszak minden egyes évére vonatkozóan;

c) a "just culture": az I. melléklet 2. szakasza 1. pontjának c) alpontjában meghatározott fő teljesítménymutató segítségével megállapított nemzeti/funkcionális légtérblokk szintű teljesítménymutató szintjének a referencia-időszak végén el kell érnie vagy meg kell haladnia az I. melléklet 1. szakasza 1. pontjának c) alpontjával összhangban meghatározott európai uniós szintű teljesítménycélt (az első referencia-időszakban nem kötelező).

3. Környezetvédelem

Útvonaltervezés: az első referencia-időszakban nem alkalmazandó. A második referencia-időszak alatt a teljesítménytervben alkalmazott útvonal-tervezési folyamat értékelése.

4. Kapacitás

A késés mértéke: A teljesítménytervekben használt ATFM-mel kapcsolatos repülés közbeni késések várható szintjének összevetése az Eurocontrol kapacitástervezési eljárása alapján megadott referenciaértékekkel.

5. Költséghatékonyság

a) Az egységárak tendenciája: annak az értékelése, hogy vajon a benyújtott megállapított egységárak előreláthatólag az európai uniós szintű költséghatékonysági teljesítménycélokkal összhangban változnak-e, és az egész referencia-időszakot tekintve, illetve külön-külön az egyes évek vonatkozásában megfelelően hozzájárulnak-e az előbb említett célkitűzés eléréséhez;

b) a megállapított egységárak szintje: a benyújtott helyi egységárak összevetése a tagállamok vagy a Bizottság meghatározása szerint hasonló működési és gazdasági környezetben lévő funkcionális légtérblokkok átlagos egységáraival;

c) sajáttőke-arányos nyereség: a léginavigációs szolgáltatók sajáttőke-arányos nyereségének értékelése a felmerült kockázatokkal összefüggésben;

d) forgalmi előrejelzési becslések: a teljesítménytervben szereplő helyi szolgálati egységek előrejelzéseinek összevetése a referencia-előrejelzésekkel, mint például az Eurocontrol Statisztikai és Előrejelzési Szolgálatának (STATFOR) forgalom-előrejelzéseivel;

e) gazdasági becslések: annak ellenőrzése, hogy a teljesítménytervben szereplő inflációs becslések összhangban vannak-e a referencia-előrejelzésekkel, mint például az IMF (Nemzetközi Valutaalap)/EUROSTAT előrejelzéseivel.

IV. MELLÉKLET

AZ E RENDELET ALKALMAZÁSÁBAN SZOLGÁLTATANDÓ ADATOK JEGYZÉKE

1. A NEMZETI HATÓSÁGOK ÁLTAL SZOLGÁLTATANDÓ ADATOK

1.1. Adatkészlet-specifikáció

A teljesítményértékelés céljából a nemzeti hatóságok a következő adatokat szolgáltatják:

a) az I. melléklet 2. szakasza 1. pontjának a) alpontjában említett fő biztonsági teljesítménymutatónak való megfeleléshez szükséges információ;

b) az ICAO 11. mellékletében szereplő 2.27.1 szabvány 2009. július 20-tól alkalmazandó 47-B módosításában foglaltak szerinti állambiztonsági program.

A nemzeti hatóságok ezen felül biztosítják, hogy a következő adatok a teljesítményértékelés céljából rendelkezésre álljanak:

c) a 255/2010/EU rendelet meghatározása alapján a központi ATFM-egység által használt és kiszámított adatok, mint például az IFR-szabályok szerinti általános légi forgalomra vonatkozó repülési tervek, a tényleges útvonalválasztás, a légtér-ellenőrzési adatok, a repülés közbeni és repülőtéri légiforgalmi szolgáltatási a késések, a légiforgalomáramlás-szervezési intézkedések alóli mentesség, a légiforgalmi szolgáltatási résidők betartása, a feltételes útvonalak használatának gyakorisága;

d) az EUROCONTROL biztonsági szabályozó követelmények - ESARR 2, 3.0 kiadás "ATM-mel kapcsolatos repülőesemény jelentése és értékelése" rendelkezéseinek meghatározása szerinti, ATM-mel kapcsolatos repülőesemények;

e) az 1315/2007/EK bizottsági rendelet (1) 6., 7. és 14. cikkében említett NSA biztonsági jelentések, továbbá a korrekciós intézkedési tervek hatálya alá tartozó észlelt biztonsági hiányosságok megszüntetéséről szóló NSA-jelentések;

f) a balesetek kivizsgálásáról szóló 94/56/EK tanácsi irányelvvel (2), valamint a polgári légi közlekedésben előforduló események jelentéséről szóló 2003/42/EK irányelvvel összhangban az ATM-mel kapcsolatos balesetek elemzése/kivizsgálása alapján tett biztonsági ajánlásokkal és korrekciós intézkedésekkel kapcsolatos információk;

g) a "just culture" alkalmazását elősegítő elemekkel kapcsolatos információk;

h) a rugalmas légtérfelhasználásra vonatkozó közös szabályok megállapításáról szóló, 2005. december 23-i 2150/2005/EK bizottsági rendelet (3) 4. cikkének m) és n) pontjában említett feladatok végrehajtását segítő adatok.

1.2. Az adatszolgáltatás rendszeressége és határideje

Az 1.1. pont a), b), d), e), g) és h) alpontjában szereplő adatokat évente kell szolgáltatni.

Az 1.1. pont c) és f) alpontjában szereplő adatokat havonta kell szolgáltatni.

2. A LÉGINAVIGÁCIÓS SZOLGÁLTATÓK ÁLTAL SZOLGÁLTATANDÓ ADATOK

Ez a szakasz az 1. cikk (2) bekezdésében említett szolgálatokat nyújtó léginavigációs szolgáltatókra vonatkozik. A nemzeti hatóságok ezt a rendelkezést egyedi esetekben az 1. cikk (2) bekezdésében foglalt határérték alatti léginavigációs szolgáltatókra is alkalmazhatják. Erről tájékoztatniuk kell a Bizottságot.

2.1. Adatkészlet-specifikáció

A teljesítményértékelés céljából a léginavigációs szolgáltatók a következő adatokat szolgáltatják:

a) az "EUROCONTROL Specification for Economic Information Disclosure" (Gazdasági információk közzétételére vonatkozó Eurocontrol szabvány) című, 2008. december 31-i 2.6. kiadású Eurocontrol szabványban említett adatokat EUROCONTROL-SPEC-0117 hivatkozással;

b) az éves jelentéseket és az üzleti tervek teljesítménnyel kapcsolatos részét, valamint a léginavigációs szolgáltató által a közös követelményekről szóló rendelet I. mellékletének 2.2. és 9. szakaszában foglaltaknak megfelelően összeállított éves tervet;

c) az I. melléklet 2. szakasza 1. pontjának a) alpontjában említett fő biztonsági teljesítménymutatónak való megfeleléshez szükséges információkat;

d) a "just culture" alkalmazását elősegítő elemekkel kapcsolatos információkat.

2.2. Az adatszolgáltatás rendszeressége és határideje

A 2. cikk a) pontjában említett [n]. év adatait évente kell szolgáltatni az [n + 1]. év július 15-e előtt, kivéve az előremutató adatokat, amelyeket az [n + 1]. év november 1-jéig kell szolgáltatni. Az első referenciaév (n) 2010.

A 2. cikk b) és c) pontjában szereplő adatokat évente kell szolgáltatni.

3. A REPÜLŐTÉR-ÜZEMELTETŐK ÁLTAL SZOLGÁLTATANDÓ ADATOK

Ez a szakasz az évi 150 000-et meghaladó kereskedelmi gépforgalmi műveletet végző közösségi repülőtereken szolgálatokat biztosító repülőtér-üzemeltetőkre, valamint az évi 50 000-et meghaladó kereskedelmi gépforgalomi műveletet végző valamennyi koordinált és menetrend-egyeztetett repülőtérre alkalmazandó. A tagállamok ezeket a rendelkezéseket egyedi esetekben ezen küszöbérték alatti repülőterekre is alkalmazhatják. Erről tájékoztatniuk kell a Bizottságot.

3.1. Fogalommeghatározások

E speciális melléklet alkalmazásában a következő fogalommeghatározások érvényesek:

a) "a repülőtér azonosítása": a repülőtér leírása az ICAO négybetűs szabványkódjának használatával az ICAO Dok. 7910 (120. kiadás - 2006. június) meghatározása alapján;

b) "koordinációs paraméterek": a 95/93/EGK rendeletben meghatározott koordinációs paraméterek;

c) "a repülőtér bejelentett kapacitása": a koordinátor által szétosztható, időegységre jutó maximális résidő (blokkidő-periódus) formájában megadott koordinációs paraméterek. A blokkok időtartama változhat; ezenfelül több különböző időtartamú blokk összevonható annak érdekében, hogy bizonyos időszakokban a járatok koncentrációját szabályozhassák. Az egész időszakra vonatkozó bejelentett kapacitásértékek használata azt jelenti, hogy egy korai szakaszban rögzítik a repülőtér infrastruktúrájának időszakonkénti kapacitását;

d) "a légi jármű lajstromjele": a légi jármű tényleges lajstromjelével megegyező alfanumerikus karakterek;

e) "a légi jármű típusa": a légi jármű típusának ICAO-iránymutatások szerinti jelölője (4 karakterig);

f) "a légi járat azonosító jele": a légi járat azonosítására szolgáló alfanumerikus karakterek csoportja;

g) "kódolt indulási repülőtér" és "kódolt rendeltetési repülőtér": a repülőtér kódja az ICAO négybetűs, vagy az IATA hárombetűs repülőtér azonosítójának használatával;

h) "fékoldási/felszállási/landolási/befékezési időbélyegzők": a következő adatok a legközelebbi perc megadásával:

a menetrend szerinti indulás időpontja (fékoldás),

a fékoldás tényleges időpontja,

a felszállás tényleges időpontja,

a leszállás tényleges időpontja,

a menetrend szerinti érkezés időpontja (befékezés),

a tényleges befékezés időpontja;

i) "a menetrend szerinti indulás időpontja (fékoldás)": az a dátum és időpont, amikor egy légi járat menetrend szerint elindul az indulási állóhelyről;

j) "a fékoldás tényleges időpontja": az a dátum és időpont, amikor a légi jármű elhagyta a parkolóhelyet (külső vagy saját erőből elmozdult);

k) "a felszállás tényleges időpontja": az a dátum és időpont, amikor a légi jármű felszállt a kifutópályáról (futómű fel);

l) "a leszállás tényleges időpontja": az a dátum és időpont, amikor a légi jármű leszállt (földet érés);

m) "a menetrend szerinti érkezés időpontja (befékezés)": az a dátum és időpont, amikor a járat menetrend szerint megérkezett az érkezési állóhelyre;

n) "a tényleges befékezés időpontja": az a dátum és időpont, amikor a rögzítőfékeket behúzták az érkezési állóhelyen;

o) "repülési szabályok": a járat irányítására használt szabályok. "IFR": a Chicagói Egyezmény 2. mellékletében foglalt műszeres repülési szabályok szerint vezetett légi járműre, illetve "VFR": az ugyanabban a mellékletben foglalt látvarepülési szabályok szerint vezetett légi járműre. A Chicagói Egyezmény 2. mellékletében foglalt szabályokat nem követő állami légi járművekre vonatkozó műveleti légi forgalom;

p) "a járat típusa": "IFR": az 1944. évi Chicagói Egyezmény 2. mellékletében (Tizedik kiadás - 2005. július) foglalt műszeres repülési szabályok szerint vezetett légi járműre, illetve "VFR": az ugyanabban a mellékletben foglalt látvarepülési szabályok szerint vezetett légi járműre;

q) "repülőtéri érkezési résidő" és "repülőtéri indulási résidő": a 95/93/EGK rendelet alapján egy érkező vagy induló járatra kiosztott repülőtéri résidő;

r) "érkezési kifutópálya jelölése" és "indulási kifutópálya jelölése": a felszállásra használt kifutópálya ICAO jelölése (pl. 10L);

s) "érkezési állóhely": az első parkolóhely jelölése, ahol a légi jármű érkezéskor parkolt;

t) "indulási állóhely": az utolsó parkolóhely jelölése, ahol a légi jármű a repülőtérről való indulás előtt parkolt;

u) "a késés okai": a Digest - Annual 2008 Delays to Air Transport in Europe (ECODA) (4) (Hírlevél - 2008-as évkönyv: Késések az európai légiközlekedésben) 2. mellékletében meghatározott IATA szabvány szerinti késési kódok a késés időtartamával együtt. Amennyiben a járat késése több okra vezethető vissza, úgy fel kell sorolni a késés okait;

v) "jégtelenítéssel vagy a jegesedés megelőzésével kapcsolatos információk": végeztek-e jégtelenítési vagy jegesedést megelőző műveleteket, és ha igen, hol (az indulási állóhely elhagyása előtt vagy az állóhely elhagyása után egy távolabbi helyen, pl. fékoldás után);

w) "művelet törlése": egy menetrend szerint érkező vagy induló járat, amelyre a következő feltételek érvényesek:

a járatra repülőtéri résidőt osztottak ki, és

a légi fuvarozó a művelet napja előtt megerősítette a járatot és/vagy a járat szerepelt a repülőtér-üzemeltetője által a művelet előtti napon elkészített menetrend napi listáján, de

a tényleges leszállásra vagy felszállásra nem került sor.

3.2. Adatkészlet-specifikáció

3.2.1. A koordinált és menetrend-egyeztetett repülőterek üzemeltetői az alábbi adatokat szolgáltatják:

- a repülőtér azonosítása,

- a repülőtér bejelentett kapacitása,

- a léginavigációs szolgálatokhoz kapcsolódó valamennyi koordinációs paraméter,

- a repülőtér kapacitásának bejelentésével összefüggésben a szolgálatok tervezett színvonala (késés, pontosság stb.), amennyiben azt meghatározták,

- a szolgálatok tervezett szintjének megállapítására szolgáló mutatók részletes leírása, amennyiben azokat meghatározták.

3.2.2. A repülőterek-üzemeltetői a teljesítményértékelés céljából minden egyes le- és felszálló járattal kapcsolatban az alábbi működési adatokat szolgáltatják:

- a légi jármű lajstromjele,

- a légi jármű típusa,

- a légi járat azonosító jele,

- kódolt indulási és rendeltetési repülőtér,

- fékoldási/felszállási/landolási/befékezési időbélyegzők,

- repülési szabályok és a járat típusa,

- repülőtéri érkezési és indulási résidő, amennyiben rendelkezésre áll,

- érkezési és indulási kifutópálya jelölője,

- érkezési és indulási állóhely,

- a késések okai, amennyiben rendelkezésre állnak (csak induló járatok esetében),

- jégtelenítéssel vagy a jegesedés megelőzésével kapcsolatos információk, amennyiben rendelkezésre állnak.

3.2.3. A repülőterek-üzemeltetői a teljesítményértékelés céljából minden egyes művelettörléssel kapcsolatban az alábbi működési adatokat szolgáltatják:

- a légi járat azonosító jele,

- a légi jármű típusa,

- a menetrend szerinti indulási és rendeltetési repülőtér,

- repülőtéri érkezési és indulási résidő, amennyiben rendelkezésre áll,

- a törlés oka.

3.2.4. A repülőterek-üzemeltetői a teljesítményértékelés céljából benyújthatják az alábbiakat:

- önkéntes beszámolók a repülőtéri léginavigációs szolgálatok minőségének csökkenésével, illetve a szolgálat megszakadásával kapcsolatban,

- önkéntes beszámolók a léginavigációs szolgálatokkal kapcsolatos repülőeseményekről,

- önkéntes beszámolók a repülőtéri kapacitáshiányokról,

- önkéntes beszámolók a léginavigációs szolgáltatókkal, valamint a tagállamokkal folytatott konzultációs ülésekről.

3.3. Az adatszolgáltatás rendszeressége és határideje

A 3.2.1. pontban szereplő adatokat a 95/93/EGK rendelet 6. cikkében foglalt ütemterv szerint évente két alkalommal kell szolgáltatni.

Amennyiben a 3.2.2. és 3.2.3. pontban szereplő adatok benyújtása megtörténik, úgy azokat az adatokat havonta egyszer, a repülési hónap vége után egy hónapon belül kell szolgáltatni.

A 3.2.4. pontban szereplő beszámolókat bármikor el lehet küldeni.

4. A REPÜLŐTÉRI KOORDINÁTOROK ÁLTAL SZOLGÁLTATANDÓ ADATOK

4.1. Adatkészlet-specifikáció

A repülőtéri koordinátorok teljesítményértékelés céljából az alábbi adatokat szolgáltatják:

a 95/93/EGK rendelet 4. cikkének (8) pontjában említett adatok.

4.2. Az adatszolgáltatás rendszeressége és határideje

Az adatokat a 95/93/EGK rendelet 6. cikkében foglalt ütemterv szerint évente két alkalommal kell szolgáltatni.

5. A LÉGI FUVAROZÓK ÁLTAL SZOLGÁLTATANDÓ ADATOK

Ez a szakasz azokra a légi fuvarozókra alkalmazandó, amelyek az előző három év átlaga alapján számítva az európai légtérben évente több mint 35 000 járatot üzemeltetnek.

5.1. Fogalommeghatározások

5.1.1. E melléklet alkalmazásában a IV. melléklet 3.1. pontjával megegyező fogalommeghatározásokat kell alkalmazni, amelyek az alábbiakkal egészülnek ki:

a) "üzemanyag-fogyasztás": a repülés alatt ténylegesen felhasznált üzemanyag mennyisége (kaputól kapuig);

b) "a forgalmi előtérben mért tényleges súly": a légi jármű metrikus tonnában mért tényleges súlya motorindítás előtt.

5.2. Adatkészlet-specifikáció

5.2.1. A légi fuvarozók a teljesítményértékelés céljából az e rendelet földrajzi hatálya alá tartozó, az általuk üzemeltetett minden egyes légi járattal kapcsolatban az alábbi adatokat szolgáltatják:

- a légi jármű lajstromjele,

- a légi járat azonosító jele,

- repülési szabályok és a járat típusa,

- kódolt indulási és rendeltetési repülőtér,

- érkezési és indulási kifutópálya jelölése, amennyiben rendelkezésre áll,

- érkezési és indulási állóhely, amennyiben rendelkezésre áll,

- a menetrend szerinti és a tényleges fékoldási/felszállási/landolási/befékezési időbélyegzők,

- a késés okai,

- jégtelenítéssel vagy a jegesedés megelőzésével kapcsolatos információk, amennyiben rendelkezésre állnak.

5.2.2. A légi fuvarozók a teljesítményértékelés céljából az e rendelet földrajzi hatálya alá tartozó minden egyes művelettörlés vonatkozásában a IV. melléklet 3.2.3. pontjában szereplő adatokat szolgáltatják.

5.2.3. Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) IV. mellékletének B. része alapján szolgáltatott adatokon felül a légi fuvarozók az e rendelet földrajzi hatálya alá tartozó, az általuk üzemeltetett minden egyes légi járattal kapcsolatban a Bizottságnak az alábbi adatokat szolgáltatják:

- üzemanyag-fogyasztás,

- a forgalmi előtérben mért tényleges súly.

5.2.4. A légi fuvarozók a teljesítményértékelés céljából az alábbi beszámolókat szolgáltathatják:

- önkéntes beszámolók a légtérhez való hozzáférésről,

- önkéntes beszámolók a repülőtéri léginavigációs szolgálatok minőségének csökkenésével, illetve a szolgálat megszakadásával kapcsolatban,

- önkéntes beszámolók a léginavigációs szolgálatokkal kapcsolatos repülőeseményekről,

- önkéntes beszámolók a repülés közbeni kapacitáshiányokról, repülési szintkorlátozásokról, illetve az átirányításokról,

- önkéntes beszámolók a léginavigációs szolgáltatókkal, valamint a tagállamokkal folytatott konzultációs ülésekről.

5.3. Az adatszolgáltatás rendszeressége

A IV. melléklet 5.2.1., 5.2.2. és 5.2.3. pontjában szereplő adatokat havonta kell szolgáltatni.

Az 5.2.4. pontban szereplő beszámolókat bármikor be lehet nyújtani.

(1) HL L 291., 2007.11.9., 16. o.

(2) HL L 319., 1994.12.12., 14. o.

(3) HL L 342., 2005.12.24., 20. o.

(4) https://extranet.eurocontrol.int/http://prisme-web.hq.corp.eurocontrol.int/ecoda/coda/public/standard_page/codarep/2008/2008DIGEST.pdf

(5) HL L 275., 2003.10.25., 32. o.