1431/B/1996. AB határozat

az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 16. § (2) bekezdés c) és d) pontjai alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 16. § (2) bekezdés c) és d) pontjai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság az indítványozónak az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 2. § (2) bekezdésének és 16. §-ának kiegészítésére vonatkozó kérelmét visszautasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Egytv.) 16. § (2) bekezdés c) és d) pontjai alkotmányellenességének megállapítását kérve fordult az Alkotmánybírósághoz. A kérelmező álláspontja szerint a támadott rendelkezések azáltal, hogy kizárólag az ügyész keresete alapján teszik lehetővé a bíróság számára a törvénysértően működő társadalmi szervezet feloszlatását, illetve tevékenységének felfüggesztését, megfosztják az állampolgárokat azon alkotmányos joguktól, hogy közvetlenül a bírósághoz forduljanak abban az esetben, ha az ügyész az egyesület működésének vizsgálatakor törvénytelenséget nem észlel, vagy ha az ügyész a keresetindítást megtagadja. Az indítványozó álláspontja szerint ez a szabályozás az "állampolgárt kiskorúnak tekinti," mert elvonja az érintettek azon jogát, hogy személyesen forduljanak bírósághoz.

Kérte továbbá az indítványozó az Alkotmánybíróságot, hogy az Egytv. 2. § (2) bekezdését egészítse ki a "mások jogai és szabadsága" kifejezés pontos definíciójával, az Egytv. 16. §-át pedig az egyesület tagjának, illetve bármely érintett személynek azon jogával, hogy amennyiben az ügyész a tag, illetve más érintett kérelmének benyújtásától számítva 30 napon belül nem intézkedik a bírósági kereset benyújtásáról, vagy a kérelmet elutasítja, a tag, illetve az érintett közvetlenül a bíróságtól kérhesse jogsérelmének orvoslását, illetve az egyesület feloszlatását.

A kérelmező beadványában sérelmezte, hogy egyes társadalmi szervezetek kizárólagosan jogosultak bizonyos "szolgáltatások" nyújtására. Ilyen például az indítványozó szerint a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete által vezetett törzskönyvezés. Az a tény, írja az indítványozó, hogy néhány, 1987 előtt alakult egyesület "monopolhelyzetben" van, sérti az Alkotmány 70/A. § (3) bekezdését, a vállalkozási és gazdasági verseny szabadságát [9. § (2) bekezdés], továbbá az Alkotmány egyesülési és szervezetalakítási szabadságot biztosító szakaszait. [63. § (1) bekezdés, 70/C. § (1) bekezdés].

II.

1. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány alábbi rendelkezései alapján hozta meg jelen határozatát:

"51. § (3) Az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy a társadalom valamennyi szervezete, minden állami szerv és állampolgár megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében."

"54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani."

"57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el."

2. Az Egytv.-nek az indítványozó által hivatkozott szakaszai:

"2. § (2) Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az Alkotmány 2. §-ának (3) bekezdését, nem valósíthat meg bűncselekményt és bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások jogainak és szabadságának sérelmével."

"14. § (1) A párt kivételével a társadalmi szervezet működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat.

(2) A párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen." "16. § (2) A bíróság az ügyész keresete alapján (...)

c) ha a társadalmi szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki;

d) feloszlatja a társadalmi szervezetet, ha annak működése a 2. § (2) bekezdésébe ütközik;"

III.

Az indítvány megalapozatlan.

1. Az Egytv. 14. §-a alapján az ügyész a társadalmi szervezetek felett - a pártok kivételével - törvényességi felügyeletet gyakorol. Az ügyészség e jogkörében kötelező erejű döntést nem hozhat, azonban, ha a társadalmi szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész az Egytv. 14. § alapján bírósághoz fordulhat. Az Egytv. 16. § (2) bekezdése meghatározza, hogy a társadalmi szervezet törvénysértő működése esetén a bíróság milyen lépéseket tehet. Az indítványozó álláspontja szerint az Egytv. e rendelkezése alkotmánysértő, mert csupán az ügyész számára teszi lehetővé, hogy a társadalmi szervezet törvénysértő működése esetén a bírósághoz keresetet nyújtson be.

Az Alkotmánybíróság megállapítja: nem jelenti az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében foglaltak sérelmét az, hogy a törvényalkotó a társadalmi szervezetek feletti törvényességi felügyeleti jogkört az ügyészre ruházta, a törvényességi felügyelet ugyanis nem az egyén bírói úthoz való jogát csorbító jogalkotói rendelkezés. Az Egytv. 10. § (1) bekezdése a társadalmi szervezet tagjának lehetővé teszi, hogy a szervezet valamely szervének törvénysértő határozatát - a tudomására jutástól számított 30 napon belül - a bíróság előtt megtámadhassa. A társadalmi szervezet tagjainak tehát maga az Egytv. biztosítja a bírói úthoz való jogot, ugyanez az Egytv. alapján azonban nem biztosított azon személyek esetében, akik nem tagjai a társadalmi szervezetnek, de valamiképpen érintettek a szervezet által meghozott határozatok, vagy az egyesület egésze törvényes működésének felülvizsgálatában. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az egyéb érintett személyek eszköztelenek lennének abban az esetben, ha jogukban vagy jogos érdekükben sértené őket valamely társadalmi szervezet törvénynek meg nem felelő határozata vagy működése. Ilyenkor ugyanis a jogsérelmet szenvedett a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései alapján a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) általános szabályai szerint jogosult keresetindításra.

2. Az Alkotmánybíróság azt is vizsgálta, hogy nem sérti-e a társadalmi szervezetek határozatai által közvetve vagy közvetlenül érintettek önrendelkezési jogát az ügyész "hivatalbóli" törvényességi felügyeleti jogosítványa.

Az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében biztosított emberi méltósághoz való jog egyik lényeges aspektusa az egyének önrendelkezési joga. "Az önrendelkezési jog fontos tartalmi eleme - egyebek között - az egyén joga arra, hogy az igény állapotába került alanyi jogait a különböző állami szervek, így a bíróság előtt is érvényesítse." [1/1994. (I. 7.) AB határozat, ABH 1994. 29., 35-36.] Minthogy azonban az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörének gyakorlásakor nem az egyén nevében, hanem a közérdek érvényesítése érdekében jár el, és az ügyész fellépésétől függetlenül az érintett dönthet úgy, hogy az egyesület működése, döntése által okozott jogsérelem orvoslása érdekében bírósághoz fordul, az ügyész fellépése az egyén keresetindítási jogát nem érinti.

Ahogyan azt az Alkotmánybíróság az 1/1994. (I. 7.) AB határozatában is hangsúlyozta: "az ügyészi részvételnek a polgári eljárásban egy további fontos területe egyes, a bíróság hatáskörébe tartozó egyoldalú eljárásokban való közreműködés, amelyekben egyedül az ügyészség az a kívülálló szerv, amely a törvénysértések megelőzésében, illetőleg orvoslásában szerepet játszhat és bírósági eljárást kezdeményezhet (pl. egyesületek, alapítványok stb. nyilvántartásba vételével, működésével kapcsolatban)." (ABH 1994. 29., 34.) Ezekben az esetekben az ügyész a közérdek érvényesítőjeként lép fel, az Alkotmány 51. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján. Az ügyész tehát az 1/1994. (I. 7.) AB határozatban alkotmánysértőnek minősített általános keresetindítási és perbeli fellépésre vonatkozó jogával szemben az egyesületek törvényességi felügyeletének ellátása során nem vonja el a társadalmi szervezetek határozatai által érintettek perbeli rendelkezési jogát, hiszen a társadalmi szervezetek tagjai az Egytv. 10. § (1) bekezdése, a jogukban vagy jogos érdekükben sértett azok a személyek pedig, akik az egyesületnek nem tagjai, a Ptk. és a Pp. általános szabályai alapján vehetik igénybe a bírói utat.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság az indítványozónak az Egytv. 16. § (2) bekezdése c) és d) pontjai alkotmányellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló kérelmét elutasította.

3. Az Alkotmánybíróság az indítványnak a bizonyos egyesületek "monopolhelyzetét" sérelmező részét elutasította, az indítványozó által hivatkozott jogszabályi rendelkezés [Egytv. 16. § (2) bekezdése] és a beadványban felsorolt alkotmányos szakaszok [Alkotmány 9. § (2) bekezdés, 63. § (1) bekezdés, 70/A. § (3) bekezdés, 70/C. § (1) bekezdés] között ugyanis a kérelmező által vizsgálni kért szempontból nincs érdemi alkotmányossági összefüggés. Abban az esetben pedig, ha az indítványozó által hivatkozott jogszabályi rendelkezés és az alkotmányos szakasz nem áll alkotmányos szempontból értékelhető összefüggésben, az Alkotmánybíróság az indítványt állandó gyakorlata szerint elutasítja. [698/B/1990. AB határozat, ABH 1991. 716-717.; 108/B/1992. AB határozat, ABH 1994. 523-524.; 141/B/1993. AB határozat, ABH 1994. 584., 586.; 743/B/1993. AB határozat, ABH 1996. 417-418.; 720/B/1997. AB határozat, ABH 1998. 1005., 1007.; 575/B/1992. AB határozat, ABH 1999. 456-460.]

4. Mivel az Alkotmánybíróságnak jogszabály módosítására, kiegészítésére nincs hatásköre, az indítványozónak az Egytv. 2. § (2) bekezdésének és 16. §-ának kiegészítésére tett javaslatát az Alkotmánybíróság visszautasította.

Budapest, 2001. február 12.

Dr. Holló András s. k.,

az Alkotmánybíróság helyettes elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró