1253/B/1996. AB végzés

alkotmánybírósági eljárás megszüntetéséről

Az Alkotmánybíróság jogszabályok alkotmányellenességének megállapítása iránti indítvány ügyében meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 32. § (4) bekezdése, továbbá 37. § (1) bekezdése és a módosításáról rendelkező 1993. évi CI. törvény 21. § (1) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítására vonatkozó indítvány ügyében az eljárást megszünteti.

A társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvénynek az 1992. évi IX. törvény 3. §-ával megállapított 11. § (1) bekezdés d) pontja alkotmányellenességének utólagos megállapítására vonatkozó indítvány ügyében az eljárást megszünteti.

INDOKOLÁS

Az indítványozó alkotmányellenesnek ítélte a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1991. évi XC. törvény 37. § (1) bekezdését, illetőleg a törvény módosításáról szóló 1993. évi CI. törvény 21. § (1) bekezdését. Álláspontja szerint a 20% adósávba eső jövedelmek között a minimálbér is jövedelemadó alá esik. Ez veszélyezteti a társadalom egy részének megélhetését.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvánnyal érintett rendelkezéseket a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja.tv.) hatályon kívül helyezte. Ugyanakkor az összevont adóalap adójának mértékét e vonatkozásban lényegileg változatlanul hagyta.

Eszerint "Az adó mértéke, ha a jövedelem összege: 0-250 000 Ft, 20%."

Így az Alkotmánybíróság az indítványt e rendelkezéssel összefüggésben vizsgálta.

Minthogy azonban az indítványozó érvelésével azonos tartalmú indítványok érkeztek az Alkotmánybírósághoz a hatályos Szja. tv. ezen rendelkezése ellen, s e tekintetben az Alkotmánybíróság már határozatot hozott (85/B/1996. AB határozat, ABK 1998. február, 54., 57., 58.), az indítvány tartalma res iudicatának (ítélt dolognak) minősül, ezért az indítvány alapján az Alkotmánybíróság - mivel jogi álláspontja időközben nem változott - újabb érdemi határozatot nem hoz. Erre figyelemmel az indítvány ezen részét az Alkotmánybíróság visszautasította.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az 1993. évi CI. törvénnyel módosított 1991. évi XC. törvény 32. § (4) bekezdését, így a minimumadóra vonatkozó rendelkezését is a már említett Szja. tv. hatályon kívül helyezte. Az indítvány oka-fogyottá vált, melyre figyelemmel az indítvány ezen része vonatkozásában az Alkotmánybíróság az eljárást megszüntette.

Az indítványozó véleménye szerint alkotmányellenes a társadalombiztosításról szóló 1975. évi II. törvénynek (a továbbiakban: Tb. tv.) az 1992. évi IX. tv. 3. §-ával megállapított 11. § (1) bekezdés d) pontja, mert hátrányosan különbözteti meg az egyéni vállalkozó házastársát.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítvánnyal érintett Tb. tv. 11. § (1) bekezdés d) pontját az 1996. évi LXXXVII. tv. 3. §-a 1997. év január 1-jével hatályon kívül helyezte, ezért az Alkotmánybíróság az indítvány ügyében folyó eljárást e vonatkozásban megszüntette.

Az Alkotmánybíróság rámutat, hogy a Tb. tv.-t 1998. január 1-jével az 1997. évi LXXX. törvény teljes egészében hatályon kívül helyezte, a biztosítás új rendszerét állapítva meg.

Budapest, 1998. május 5.

Dr. Lábady Tamás s. k.,

az Alkotmánybíróság helyettes elnöke

Dr. Ádám Antal s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kilényi Géza s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Németh János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.,

alkotmánybíró