32024R1143[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1143 rendelete (2024. április 11.) a borokra, a szeszes italokra és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzőkről, valamint a hagyományos különleges termékekről és a mezőgazdasági termékek minőségére utaló választható kifejezésekről, az 1308/2013/EU, az (EU) 2019/787 és az (EU) 2019/1753 rendelet módosításáról, továbbá az 1151/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2024/1143 RENDELETE

(2024. április 11.)

a borokra, a szeszes italokra és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzőkről, valamint a hagyományos különleges termékekről és a mezőgazdasági termékek minőségére utaló választható kifejezésekről, az 1308/2013/EU, az (EU) 2019/787 és az (EU) 2019/1753 rendelet módosításáról, továbbá az 1151/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 43. cikke (2) bekezdésére és 118. cikke első bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1) Az évek során az Unió a jól meghatározható konkrét jellemzőkkel rendelkező termékekre vonatkozó minőségrendszereket vezetett be, amelyek közé tartoznak a borokra, szeszes italokra és mezőgazdasági termékekre, beleértve az élelmiszereket, vonatkozó földrajzi árujelzők, a hagyományos különleges termékek, valamint a mezőgazdasági termékeknek, beleértve az élelmiszereket, a minőségére utaló választható kifejezések.

(2) A Bizottság 2019. december 11-i közleményével bevezetett európai zöld megállapodás az uniós gazdaságnak a fenntartható jövő érdekében történő átalakítását célzó szakpolitikák közé sorolta a mindenki számára hozzáférhető méltányos, fenntartható, egészségesebb és környezetbarátabb élelmiszerrendszer (a termelőtől a fogyasztóig) kialakítását.

(3) A földrajzi árujelzők fontos szerepet tölthetnek be - a körforgásos gazdaság területén is - a fenntarthatóság szempontjából, ami növelheti örökségi értéküket, és így nagyobb szerepet kaphatnak az európai zöld megállapodás célkitűzéseinek elérését célzó nemzeti és regionális politikákon belül.

(4) "A »termelőtől a fogyasztóig« stratégia a méltányos, egészséges és környezetbarát élelmiszerrendszerért" című, 2020. május 20-i bizottsági közlemény szorgalmazta a fenntartható élelmiszerrendszerekre való átállást csakúgy, mint a földrajzi árujelzőkre vonatkozó jogszabályi keret megerősítését és konkrét fenntarthatósági kritériumok előírását. Az említett közleményben a Bizottság kötelezettséget vállalt arra, hogy más szereplők mellett a földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelőinek, valamint azok szövetkezeteinek és termelői szervezeteinek pozícióját is megerősíti az élelmiszer-ellátási láncban. Kiemelt figyelmet kell fordítani a kistermelőkre, különösen azokra, akik a legjobban megőrzik a hagyományos készségeket és know-how-t.

(5) A Bizottság "Az EU innovációs lehetőségeinek maximális kiaknázása - A szellemi tulajdonra vonatkozó cselekvési terv az EU helyreállításának és rezilienciájának támogatása érdekében" című, 2020. november 25-i közleményében vállalta, hogy megvizsgálja, miként lehetne megerősíteni, korszerűsíteni, racionalizálni és hatékonyabban érvényesíteni a mezőgazdasági termékek, a borok és a szeszes italok földrajzi árujelzőit.

(6) A bor-, a szeszes ital-, a mezőgazdasági és az élelmiszertermelés minősége és változatossága az Unió egyik legfontosabb erőssége, amely versenyelőnyt biztosít az uniós termelők számára, és jelentősen hozzájárul az Unió eleven kulturális és gasztronómiai örökségéhez. Mindez annak a szakértelemnek és elkötelezettségnek köszönhető, amellyel az uniós termelők az uniós örökség részeként életben tartották a hagyományokat és a sokszínű kulturális identitást úgy, hogy eközben figyelembe vették az új termelési módszerek és anyagok kialakulását is, ami a minőség jelképévé tette a hagyományos uniós termékeket.

(7) Az Unióban a polgárok és a fogyasztók részéről egyre fokozódó igény mutatkozik az olyan minőségi, hagyományos és hozzáférhető termékek iránt, amelyek az eredetüknek és előállításuk módjának egyaránt köszönhetően konkrét minőséggel és jellemzőkkel rendelkeznek. Emellett a polgárok és a fogyasztók rendkívül fontosnak tartják az uniós mezőgazdasági és élelmiszer-termelés változatosságának és az ellátás biztonságának a megőrzését is. Mindez keresletet támaszt bizonyos jól meghatározható - és különösen a földrajzi eredetükhöz kapcsolódó - konkrét jellemzőkkel rendelkező borok, szeszes italok és mezőgazdasági termékek, beleértve az élelmiszereket, iránt. A polgárok és a fogyasztók egyre több ismerettel rendelkeznek arról, hogy milyen előállítási feltételeknek köszönhető az ilyen termékek hírneve és mibenléte.

(8) A minőségi termékek mind a gazdaság, mind pedig a kulturális identitás szempontjából az Unió egyik legnagyobb értékét jelentik. Ezek a termékek képviselik a leghatározottabban a "Made in the EU" márkát, amely az egész világon felismerhető, növekedést generál, és megőrzi az uniós örökséget. A borok, a szeszes italok és a mezőgazdasági termékek, beleértve az élelmiszereket, olyan uniós értékeket jelentenek, amelyeket tovább kell erősíteni és védeni kell.

(9) A polgárok és a fogyasztók elvárják, hogy a földrajzi árujelzőket és a minőségrendszereket megbízható hitelesítési és ellenőrzési rendszerek támasszák alá, függetlenül attól, hogy a termék az Unióból vagy egy harmadik országból származik-e.

(10) A természetes személyek alapvető joga, hogy védelemben részesüljenek a személyes adatok kezelése kapcsán. Az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelmére és az ilyen adatok szabad áramlására vonatkozó szabályokat állapít meg. Az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) alkalmazandó a személyes adatoknak az érintett eljárások során a tagállamok által történő kezelésére. A magas szintű védelem biztosítása érdekében egyértelműen meg kell határozni a Bizottság és a tagállamok szerepét a személyes adatoknak a hatáskörükbe tartozó eljárások során történő kezelésével kapcsolatban.

(11) Általános elvként és a személyes adatok kitettségének minimalizálása érdekében az érintett eljárások során benyújtandó dokumentumok nem tartalmazhatnak személyes adatokat. Amennyiben ez nem lehetséges, az olyan információkat, amelyek személyes adatokat - például természetes személyek elérhetőségét - tartalmazhatnak, különálló egyedi dokumentumokban kell benyújtani.

(12) E rendelet alkalmazásában, természetes személyek vezeték- és utóneve, valamint elérhetősége szerepelhet a Bizottság és a tagállamok által az e rendeletben meghatározott eljárások folyamán kezelt dokumentumokban. Személyes adatok ritkán, de szerepelhetnek a földrajzi árujelzők és a hagyományos különleges termékek bejegyzési, módosítási vagy törlési eljárásaiban. Ez mind a tagállamok, mind a Bizottság szintjén előfordulhat olyan esetekben, amikor az érintett termelői csoportosulás vagy a felszólaló neve tartalmazza egy természetes személy nevét. Személyes adatok elismert termelői csoportosulások nevének részeként is megjelenhetnek. Az ilyen adatokat az említett csoportosulások megjelöléséhez és nevüknek a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásában való szerepeltetéséhez kapcsolódóan kezelik. Személyes adatok szerepelhetnek olyan átruházott feladatot ellátó szervezetek és terméktanúsító szervezetek, valamint természetes személyek nevének részeként is, amelyeket bizonyos hatósági ellenőrzési feladatokkal bíztak meg. Ilyen adatok kezelésére mind tagállami szinten, mind a Bizottság szintjén sor kerül a földrajzi árujelzők és a hagyományos különleges termékek ellenőrzési eljárásai során. Másrészről viszont, személyes adatok nagyobb valószínűséggel szerepelnek olyan gazdasági szereplők nevének részeként, amelyeknek egy földrajzi árujelző vagy egy hagyományos különleges termék bejegyzési vagy módosítási eljárása keretében átmeneti időszakot biztosítottak mind tagállami szinten, mind pedig a Bizottság szintjén. A földrajzi árujelzők vagy a hagyományos különleges termékek ellenőrzési eljárása keretében a tagállamok által kezelt személyes adatok a gazdasági szereplők jegyzékében és a termékleírásnak való megfelelés tanúsítását kiállító eszközben felsorolt gazdasági szereplők nevének részeként is szerepelhetnek. A Bizottság és a tagállamok tehát rákényszerülhetnek, hogy személyes adatokat - különösen természetes személyek nevét és elérhetőségét - tartalmazó információkat kezeljenek.

(13) Amennyiben a Bizottság és a tagállamok szükségesnek találják, hogy e rendelettel összhangban személyes adatokat kezeljenek, az ilyen adatkezelést a közérdek indokolja. A földrajzi árujelzők és a hagyományos különleges termékek oltalmi rendszerének megfelelő működéséhez szükség van a földrajzi árujelzők és a hagyományos különleges termékek bejegyzési, módosítási vagy törlési eljárásainak, valamint ellenőrzési eljárásainak e rendelet, valamint az 1308/2013/EU (6) és az (EU) 2019/787 (7) európai parlamenti és tanácsi rendelet keretében történő helyes lefolytatására. Ezek az eljárások nyilvános jellegűek. Az érintett jogalanyokra vonatkozó információra szükség van az eljárásban betöltött szerepük megállapítása, valamint a gazdasági szereplők közötti tisztességes verseny és egyenlő versenyfeltételek biztosítása érdekében. Emellett egyes esetekben a termelők és a termelői csoportosulások nevének kezelése elengedhetetlen az érdekeik érvényesítéséhez vagy a jogaik gyakorlásához. Személyes adatok kezelésére sor kerülhet a következőkkel összefüggésben: földrajzi árujelző vagy hagyományos különleges termék bejegyzési vagy módosítási eljárása során átmeneti időszak biztosítása a tagállamok vagy a Bizottság által, elismert termelői csoportosulások megjelölése és nevüknek a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásában való szerepeltetése, a földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelőit tartalmazó - a tagállamok által fenntartott - jegyzék összeállítása, valamint a termékleírásnak való megfelelés tanúsítását kiállító rendszer létrehozása és működése. A személyes adatok kezelése az összes említett esetben közérdekből, valamint egyes esetekben az érintett érdekében is történik.

(14) Általában, e rendelettel összhangban, az esetlegesen személyes adatokat is tartalmazó információk kezelésére szokásosan digitális vagy papíralapú dokumentumok formájában kerül sor, amelyek a tagállamok és a Bizottság, vagy a tagállamok és az érintett termelők vagy személyek között kicserélhetők vagy archiválhatók. Az ilyen információkat nem közlik harmadik felekkel és nem hozzák nyilvánosságra. A felszólalási eljárások esetében azonban, annak érdekében, hogy a kérelmező és a felszólaló kapcsolatba lépjen egymással, konzultációkat kezdjen, és megállapodásra jusson, a Bizottság megküldi részükre a másik elérhetőségét. Amennyiben a kérelmezőt vagy a felszólalót azonosító név egy természetes személy nevét tartalmazza, akkor a név és az elérhetőség olyan személyes adatok, amelyeket egy harmadik féllel kell közölni. Ezenkívül a felszólalási eljárás céljainak megfelelő teljesülése érdekében a kérelmezőnek minden olyan információ birtokában kell lennie, amelyet a felszólaló a bejegyzéssel, módosítással vagy törléssel szembeni felszólalása alátámasztására megküldött. Emellett a módosítás kérelmezőinek, a törlést kérő személyeknek, a termelői csoportosulásoknak, az egyetlen termelőknek és az átmeneti időszakok kedvezményezettjeinek a nevét is közzéteszik vagy nyilvánosságra hozzák. Amennyiben e neveknek személyes adatok is részét képezik, e személyes adatokat szintén közzé kell tenni. Uniós módosítás jóváhagyására irányuló eljárás esetén a kérelmező nevét közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában, hogy a potenciális felszólaló megtámadhassa a kérelmezőnek az uniós módosítás kérelmezéséhez fűződő érdekét. Törlésre irányuló eljárás esetén, amennyiben a törlést valamely harmadik országban lakóhellyel rendelkező, illetve letelepedett természetes vagy jogi személy kéri, a törlést kérő természetes vagy jogi személy nevét közzé kell tenni, hogy azonosítani lehessen a törlési eljárást megindító személyeket, és a potenciális felszólaló megtámadhassa a kérelmezőknek a törlés kérelmezéséhez fűződő jogos érdekeit. A standard módosításra irányuló eljárások esetén, amennyiben a standard módosítást valamely harmadik országban lakóhellyel rendelkező, illetve letelepedett természetes vagy jogi személy közli, e személy nevét közzé kell tenni vagy nyilvánosságra kell hozni. Az információknak a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásába történő bejegyzésekor e nyilvántartásban közzé kell tenni az elismert termelői csoportosulás nevét, egyrészt az átláthatóság érdekében, másrészt pedig azért, hogy a csoportosulás bizonyíthassa, hogy az érintett földrajzi árujelző tekintetében elismert termelői csoportosulásnak minősül. Amennyiben a tagállamok közzéteszik az átruházott feladatot ellátó azon szervezetek és azon természetes személyek nevét, amelyeket a területükre vonatkozó földrajzi árujelzők és a területükről származó hagyományos különleges termékek tekintetében hivatalos ellenőrzési feladatokkal bíztak meg, továbbá abban az esetben, ha a Bizottság közzéteszi a harmadik országbeli földrajzi árujelzőkkel és a harmadik országból származó hagyományos különleges termékekkel foglalkozó terméktanúsító szervezetek nevét, ezeket a neveket az ellenőrzési eljárások teljes átláthatóságának lehetővé tétele érdekében nyilvánosságra kell hozni. Amennyiben egy bizottsági rendelet vagy egy nemzeti jogszabály átmeneti időszakot biztosít egy termelőnek, megengedve valamely földrajzi árujelző vagy hagyományos különleges termék használatát, a bizottsági rendeletben vagy nemzeti jogszabályban hivatkozni kell az érintett termelő nevére, és azt közzé kell tenni annak érdekében, hogy a termelő gyakorolhassa a részére biztosított jogokat, és biztosítva legyenek az egyenlő versenyfeltételek. Ennek keretében, valamint az e rendeletben előírt eljárások helyes végrehajtása érdekében, az (EU) 2016/679 és az (EU) 2018/1725 rendelettel összhangban a tagállamok és a Bizottság számára meg kell engedni az ilyen személyes adatok közzétételét vagy harmadik felekkel történő közlését.

(15) A földrajzi árujelzők és a hagyományos különleges termékek bejegyzésével kapcsolatos, digitális vagy papíralapú dokumentációt a bejegyzés törlése után 10 évig meg kell őrizni, egyrészt a korábbi információk megtartása érdekében, másrészt pedig az azonos vagy hasonló nevekre vonatkozó esetleges későbbi kérelmekkel való összehasonlíthatóság céljából. Amennyiben e dokumentációnak személyes adatok is részét képezik, e személyes adatokat szintén meg kell őrizni.

(16) Az (EU) 2018/1725 rendelet alkalmazásában a Bizottság az a hatóság, amelynél az érintettek a személyes adatok gyűjtésével és felhasználásával kapcsolatban észrevételek küldésével, kérdések vagy aggályok felvetésével vagy panasz benyújtásával gyakorolhatják a kapcsolódó jogokat. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy a Bizottság tekintendő az (EU) 2018/1725 rendelet értelmében vett adatkezelőnek a személyes adatoknak azon eljárások során végzett kezelése tekintetében, amelyek az e rendelet, az 1308/2013/EU és az (EU) 2019/787 rendelet, továbbá az e rendelet és az említett rendeletek alapján elfogadott rendelkezések szerint a felelősségi körébe tartoznak. A földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásának fenntartásakor és naprakésszé tételekor az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatalának (a továbbiakban: az EUIPO) adatfeldolgozóként kell működnie. Az EUIPO nem rendelkezhet olyan mérlegelési jogkörrel, amely érinti a személyes adatok kezelésének célját vagy lényeges elemeit.

(17) Az (EU) 2016/679 rendelet alkalmazásában a tagállamok illetékes hatóságai azok a hatóságok, amelyeknél az érintettek a személyes adatok gyűjtésével és felhasználásával kapcsolatban észrevételek küldésével, kérdések vagy aggályok felvetésével vagy panasz benyújtásával gyakorolhatják a kapcsolódó jogokat. Ezért egyértelművé kell tenni, hogy a tagállamok tekintendők az (EU) 2016/679 rendelet értelmében vett adatkezelőnek a személyes adatoknak azon eljárások során végzett kezelése tekintetében, amelyek az e rendelet, az 1308/2013/EU és az (EU) 2019/787 rendelet, továbbá az e rendelet és az említett rendeletek alapján elfogadott rendelkezések értelmében a felelősségi körükbe tartoznak.

(18) Az uniós oltalmat élvező elnevezésekhez kapcsolódó szellemitulajdon-jogok Unió-szerte való egységes elismerésének és védelmének biztosítása olyan prioritás, amelyet kizárólag uniós szinten lehet eredményesen megvalósítani. Ezért az uniós jogban rendelkezni kell a földrajzi árujelzők egységes és teljes körű rendszeréről. A földrajzi árujelzők olyan kollektív jogot jelentenek, amely egy meghatározott területen működő valamennyi jogosult termelőt megillet, amennyiben kész betartani a termékleírást.

(19) A kollektíven eljáró termelők nagyobb erőt képviselnek, mint az egyéni termelők, és kollektíven felelnek a földrajzi árujelzőik kezeléséért, beleértve a fenntartható termelésből származó termékek iránti társadalmi igények kielégítését is. Hasonlóképpen, a földrajzi árujelzővel ellátott termék termelőinek kollektív szervezete jobban tudja biztosítani a hozzáadott érték igazságos elosztását az ellátási lánc szereplői között, olyan méltányos jövedelmet biztosítva a termelők számára, amely fedezi költségeiket, és lehetővé teszi számukra, hogy többet ruházzanak be a termékeik minőségébe és fenntarthatóságába. A földrajzi árujelzők használata tisztességes ellentételezést biztosít a termelőknek a minőségi termékek széles skálájának előállítására irányuló erőfeszítéseikért. Ez egyúttal a vidéki gazdaság számára is előnyös lehet, ami különösen igaz a természeti vagy egyéb sajátos hátrányokkal küzdő területeken, például a hegyvidéki és a távoli területeken, ahol a mezőgazdasági ágazat a gazdaság jelentős részarányát képviseli, és magasak a termelési költségek. Ilyen módon tehát a minőségrendszerek mind a vidékfejlesztési politikához, mind pedig a közös agrárpolitika (a továbbiakban: a KAP) piac- és jövedelemtámogatási politikáihoz hozzájárulhatnak, és kiegészíthetik azokat. Különösen elősegíthetik a mezőgazdasági ágazat, valamint a hátrányos helyzetű térségek fejlődését. A Bizottság 2021. június 30-i"Hosszú távú jövőkép az EU vidéki területei számára - Az erősebb, összekapcsolt, reziliens és virágzó vidéki területek 2040-ig történő megvalósítása felé" című közleményében elismerte, hogy a vidéki térségek előmozdítását célzó kiemelt kezdeményezések között rendkívül fontos szerep jut a földrajzi árujelzőknek, tekintettel a vidéki térségek jólétéhez, gazdasági diverzifikációjához és fejlődéséhez nyújtott hozzájárulásukra, valamint a termék és annak származási helye közötti szoros kapcsolatra. A földrajzi árujelzők oltalmát az uniós szintű nyilvántartásuk előírásával biztosító uniós keret elősegíti a mezőgazdaság fejlődését, mivel egységesebb megközelítést eredményezve tisztességes versenyt biztosít az ilyen megjelöléssel ellátott termékek termelői között, valamint erősíti az e termékek iránti fogyasztói bizalmat. A földrajzi árujelzők rendszerének célja, hogy lehetővé tegye a fogyasztók számára a megalapozottabb vásárlási döntéseket, továbbá jelöléssel és hirdetésekkel segítse őket abban, hogy helyesen azonosítsák e termékeket a piacon.

(20) A földrajzi árujelzők egységes és teljes körű rendszere várhatóan jelentősen hozzájárul az európai minőségrendszerekben való részvételt igazoló szimbólumoknak, jelzéseknek és rövidítéseknek, valamint ezek hozzáadott értékének fokozott ismeretéhez, elismeréséhez és a fogyasztók általi megértéséhez, mind az Unióban, mind pedig a harmadik országokban. Ez a rendszer erősítheti és megkönnyítheti a földrajzi árujelzővel ellátott termékeknek az 1144/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) szerinti promócióját is.

(21) A földrajzi árujelzők a szellemitulajdon-jogok egyik típusaként segítik a gazdasági szereplőket és a vállalatokat immateriális javaik hasznosításában. A tisztességtelen versenyfeltételek kialakulásának elkerülése és a belső piac működésének fenntartása érdekében minden termelő, így a harmadik országok termelői számára is lehetővé kell tenni, hogy bejegyzett elnevezést használjon, és földrajzi árujelzővel ellátott termékeket forgalmazzon az egész Unióban és az elektronikus kereskedelemben, feltéve, hogy az adott termék megfelel a vonatkozó termékleírás követelményeinek, és a termelő valamely ellenőrzési rendszer hatálya alá tartozik. Az 1308/2013/EU és az (EU) 2019/787 rendelet, valamint az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) végrehajtása során szerzett tapasztalatok fényében foglalkozni kell bizonyos jogi kérdésekkel, egyértelművé kell tenni és egyszerűsíteni kell egyes szabályokat, valamint egyszerűsíteni kell az eljárásokat.

(22) A mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek földrajzi árujelzőinek szabályozása céljából helyénvaló az érintett mezőgazdasági termékeket és élelmiszereket a nemzetközi szabályozási keretnek, nevezetesen a Kereskedelmi Világszervezet (a továbbiakban: a WTO) mezőgazdasági megállapodásának a figyelembevételével meghatározni, tiszteletben tartva egyúttal az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: az EUMSZ) I. mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek körét. Ezért hivatkozni kell a 2658/87/EGK tanácsi rendelettel (10) megállapított Kombinált Nómenklatúrára. Így a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek körébe kell sorolni a Kombinált Nómenklatúra 1-23. árucsoportjába tartozó termékeket, beleértve az e rendelet I. mellékletében felsorolt termékeket is.

(23) Az Unió minőségpolitikájának hozzá kell járulnia a fenntartható élelmiszerrendszerre való átállás lehetővé tételéhez, és meg kell felelnie a fenntartható, környezet- és klímabarát, az állatjólétet biztosító, erőforrás-hatékony, társadalmilag és etikailag felelős termelési módszerek iránti társadalmi igényeknek. A földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelőit arra kell ösztönözni, hogy a kötelező előírásokon túlmutató környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági célokat követő, fenntartható gyakorlatokat alkalmazzanak. Az ilyen gyakorlatokat a termékleírásban vagy külön kezdeményezésben is meg lehet határozni. A termékleírásban meghatározott, a fenntarthatóságot szolgáló gyakorlatoknak a fenntarthatóság három fő típusa - nevezetesen környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság - közül legalább az egyikhez kell kapcsolódniuk.

(24) A fenntarthatóságot szolgáló gyakorlatoknak egy vagy több környezetvédelmi, társadalmi vagy gazdasági célkitűzés teljesítését kell elősegíteniük. A környezetvédelmi célkitűzéseknek ki kell terjedniük az éghajlatváltozás mérséklésére és a hozzá való alkalmazkodásra, a talaj, a táj és a természeti erőforrások megőrzésére és fenntartható használatára, a biológiai sokféleség megőrzésére, a ritka vetőmagok, a helyi fajták és növényfajták megőrzésére, a rövid ellátási láncok előmozdítására, valamint az állatjólét kezelésére és előmozdítására. A társadalmi célkitűzéseknek magukban kell foglalniuk a munka- és foglalkoztatási feltételek javítását, valamint a kollektív tárgyalásokat, a szociális védelmi és biztonsági előírásokat, a földrajzi árujelzővel ellátott termékeket előállító fiatal és új termelők bevonzását és támogatását a generációs megújulás elősegítése, a szolidaritás, valamint a nemzedékek közötti tudásátadás megkönnyítése érdekében. A gazdasági célkitűzéseknek magukban kell foglalniuk a stabil és méltányos jövedelem és az erős pozíció biztosítását a földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelői számára a teljes értékláncban, a földrajzi árujelzővel ellátott termékek gazdasági értékének növelését és a hozzáadott érték újraelosztását az értéklánc mentén, a vidéki gazdaság diverzifikációjához és a helyi fejlődéshez való hozzájárulást - beleértve a mezőgazdasági foglalkoztatást -, és a vidéki területek megőrzését.

(25) Annak érdekében, hogy láthatók legyenek a földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelőinek fenntarthatósági erőfeszítései, a termelői csoportosulások, illetve az elismert termelői csoportosulások fenntarthatósági jelentéseket készíthetnek, amelyekben bemutatják az érintett termék előállítása során alkalmazott fenntartható gyakorlatokat. Ezeket a jelentéseket a Bizottságnak közzé kell tennie.

(26) Az Unió egy ideje a KAP szabályozási keretének egyszerűsítésére törekszik. A borok és az agrár-élelmiszeripari termékek esetében a földrajzi árujelzővel ellátott termékek termékleírásának módosítási eljárásai már egyszerűsödtek és hatékonyabbá váltak a KAP felülvizsgálata keretében, különösen azáltal, hogy a korábban a bor- és szeszesital-ágazatban alkalmazott standard módosítások rendszerét kiterjesztették a mezőgazdasági termékek ágazatára is. Ennek következtében kevesebb lépésben hagyhatók jóvá az olyan módosítások, amelyek nem vonatkoznak a termékleírás lényeges elemeire, és nem érintik az adott földrajzi árujelző származási tagállamától eltérő tagállamokban letelepedett, illetve lakóhellyel rendelkező harmadik felek érdekeit. A bejegyzésre, az uniós módosításra és a bejegyzés törlésére irányuló hosszadalmas eljárások további egyszerűsítése érdekében a borok, a szeszes italok és a mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzőire vonatkozó harmonizált eljárási szabályokat egyetlen jogi eszközben kell meghatározni, fenntartva ugyanakkor az 1308/2013/EU rendeletben a borra, az (EU) 2019/787 rendeletben a szeszes italokra és az e rendeletben a mezőgazdasági termékekre vonatkozó termékspecifikus rendelkezéseket. A földrajzi árujelzők bejegyzésére, a termékleírás uniós módosítására és a bejegyzés törlésére vonatkozó eljárásokat - beleértve a felszólalási eljárásokat is - a tagállamoknak és a Bizottságnak kell lefolytatnia. A tagállamoknak és a Bizottságnak az eljárások különböző szakaszaiért kell felelniük. A standard módosítások jóváhagyása esetében azonban kizárólag a tagállamoknak kell felelniük az eljárás lefolytatásáért és a végleges döntés meghozataláért. A tagállamok felelősségi körébe kell, hogy tartozzon az eljárás első szakasza, amely a termelői csoportosulás kérelmének átvételéből, értékeléséből - ezen belül a tagállami felszólalási eljárás lefolytatásából -, valamint az értékelés eredménye után a kérelemnek a Bizottsághoz való benyújtásából áll. A Bizottságnak kell felelnie a kérelemnek az eljárás második szakaszában történő vizsgálatáért, beleértve az egész világra kiterjedő felszólalási eljárás lefolytatását, majd meg kell hoznia a földrajzi árujelző oltalmának megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozatot. A felszólalás benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy a felszólalás jogának teljes körű gyakorlása a bejegyzési eljárás késleltetése nélkül biztosítva legyen. A felszólaló számára lehetővé kell tenni, hogy a kérelmezővel folytatott konzultációk során további részletekkel egészítse ki a felszólalásban megjelölt indokokat. A földrajzi árujelzőket kizárólag uniós szinten kell bejegyezni. Azonban a tagállamok számára biztosítani kell annak lehetőségét, hogy - a belső piacot vagy a nemzetközi kereskedelmet nem sértve - az uniós szintű oltalom iránti kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontjától kezdődő hatállyal átmeneti jelleggel nemzeti szinten oltalmat biztosítsanak. A bejegyzést követő, e rendelet által biztosított oltalmat ugyanúgy biztosítani kell olyan harmadik országbeli földrajzi árujelzők számára is, amelyek teljesítik a vonatkozó előírásokat, és a származási országban oltalom alatt állnak. A harmadik országból származó termékek földrajzi árujelzőire vonatkozó megfelelő eljárásokat a Bizottságnak kell lefolytatnia.

(27) Annak érdekében, hogy a tagállamok, a harmadik országok, valamint a harmadik országban letelepedett, illetve lakóhellyel rendelkező természetes vagy jogi személyek felhívhassák a Bizottság figyelmét a bejegyzés iránti kérelemmel kapcsolatos valamilyen hibára vagy további információra, rendelkezni kell az észrevételekről szóló értesítés benyújtásának lehetőségéről.

(28) Az oltalom iránti kérelmekkel és a nemzeti eljárás keretében benyújtott bírósági jogorvoslati kérelmekkel kapcsolatos következetes és eredményes döntéshozatal biztosítása érdekében a Bizottságot időben és rendszeresen tájékoztatni kell a tagállam által a Bizottsághoz továbbított, bejegyzés iránti kérelemmel kapcsolatban a nemzeti bíróságok vagy más szervek előtt indított eljárásokról és ezen eljárások végeredményéről. Ugyanezen okból, amennyiben egy tagállam úgy ítéli meg, hogy az oltalom iránti kérelem alapjául szolgáló nemzeti határozat egy nemzeti bírósági eljárás eredményeként valószínűleg érvénytelenné válik, erről tájékoztatnia kell a Bizottságot. Amennyiben a tagállam a kérelem uniós szintű vizsgálatának felfüggesztését kéri, a Bizottságot mentesíteni kell az e rendeletben meghatározott vizsgálati határidő betartására vonatkozó kötelezettség alól. A kérelmezőnek a rosszhiszemű keresetektől való megvédése érdekében, és a kérelmező azon jogának megvédése érdekében, hogy a földrajzi árujelző oltalmát észszerű határidőn belül megszerezze, a mentességet azon esetekre kell korlátozni, amelyekben a bejegyzés iránti kérelmet nemzeti szinten egy azonnal alkalmazandó, de nem jogerős bírósági határozattal érvénytelenítették, vagy amelyekben a tagállamok úgy ítélik meg, hogy a kérelem érvényességének megtámadására irányuló kereset indokai megalapozottak.

(29) Annak érdekében, hogy azok a gazdasági szereplők, akiknek, illetve amelyeknek az érdekeit egy elnevezés bejegyzése érinti, korlátozott ideig továbbra is használhassák az elnevezést - annak ellenére, hogy az elnevezés használata sérti az e rendeletben megállapított oltalmi rendszert - az elnevezések használatára vonatkozóan átmeneti időszakok formájában egyedi eltéréseket kell biztosítani. Ilyen időszakokat az átmeneti nehézségek leküzdése céljából is meg kell engedni, valamint azzal a hosszú távú céllal, hogy biztosítsák, hogy valamennyi termelő megfeleljen a termékleírásnak.

(30) Az átláthatóság és a tagállamok általi egységes alkalmazás biztosítása érdekében létre kell hozni és fenn kell tartani az oltalom alatt álló eredetmegjelölésként vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzésként bejegyzett földrajzi árujelzők egységes uniós elektronikus nyilvántartását. A rendszeresen naprakésszé tett nyilvántartásnak a fogyasztók és a kereskedelemben részt vevők számára tájékoztatással kell szolgálnia a nyilvántartása bejegyzett minden típusú földrajzi árujelzőről. A nyilvántartásnak egy információs rendszerben tárolt elektronikus adatbázisnak kell lennie, és a nyilvánosság számára hozzáférhetőnek kell lennie. A szellemitulajdon-jogok egyéb nyilvántartásainak kezelése terén szerzett tapasztalataira építve az EUIPO-nak kell fenntartania és naprakésszé tennie az uniós nyilvántartást a földrajzi árujelzők bejegyzése, módosítása és törlése tekintetében.

(31) Az Unió nemzetközi megállapodásokról tárgyal kereskedelmi partnereivel, többek között az eredetmegjelölések és földrajzi jelzések oltalmának erősítéséről szóló megállapodásokat. Annak megkönnyítése érdekében, hogy a fogyasztók információkhoz jussanak az e nemzetközi megállapodások alapján oltalmat élvező elnevezésekről, különösen pedig annak biztosítása érdekében, hogy oltalomban lehessen részesíteni ezeket az elnevezéseket, és ellenőrizni lehessen a használatukat, ezeket az elnevezéseket be lehet vezetni a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásába. Az elnevezéseket oltalom alatt álló földrajzi jelzésként kell bejegyezni, kivéve, ha az említett nemzetközi megállapodások kifejezetten rögzítik, hogy eredetmegjelölésről van szó.

(32) A belső piac optimális működése érdekében fontos, hogy a termelők és más érintett gazdasági szereplők, a hatóságok és a fogyasztók gyorsan és könnyen hozzáférhessenek a bejegyzett, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi árujelzővel kapcsolatos releváns információkhoz. Ezeknek az információknak adott esetben tartalmaznia kell a nemzeti szinten elismert termelői csoportosulás kilétére vonatkozó információkat is.

(33) Az elnevezések tisztességes használatának garantálása és a fogyasztók megtévesztésére alkalmas gyakorlatok megelőzése érdekében a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásába bevezetett elnevezések számára oltalmat kell biztosítani. A földrajzi árujelzők oltalmának megerősítése és a jogsértések elleni hatékonyabb küzdelem érdekében az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések oltalmát az Unióban elérhető összes doménnévre alkalmazni kell, az érintett nyilvántartások létesítésének helyétől függetlenül.

(34) Annak megállapításához, hogy egy adott termék hasonló-e valamely, földrajzi árujelzővel ellátott termékekhez, minden releváns tényezőt figyelembe kell venni. E tényezők közé kell tartoznia annak, hogy a termékek rendelkeznek-e olyan közös objektív jellemzőkkel, mint az előállítás módja, a fizikai megjelenés vagy ugyanazon nyersanyag felhasználása; milyen körülmények között használják a termékeket az érintett vásárlóközönség szempontjából; gyakran ugyanazon csatornákon keresztül terjesztik-e azokat; és hogy hasonló forgalmazási szabályok vonatkoznak-e rájuk.

(35) Az Európai Unió Bíróságának állandó ítélkezési gyakorlata alapján különösen akkor beszélhetünk földrajzi árujelzőre történő utalásról, amikor az adott kifejezést, jelet vagy egyéb jelölési vagy csomagolási módot a szokásosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő európai átlagos fogyasztó fejben össze tudja kötni a bejegyzett földrajzi árujelzővel ellátott termékkel.

(36) A kereskedelmi gyakorlat és az uniós ítélkezési gyakorlat fényében egyértelműen kell szabályozni a földrajzi árujelzők olyan feldolgozott termék kereskedelmi elnevezésében való használatát, amelynek a földrajzi árujelzővel ellátott termék az egyik összetevője. Biztosítani kell, hogy az ilyen használat a tisztességes kereskedelmi gyakorlatnak megfelelően történjen, továbbá ne gyengítse vagy csorbítsa a földrajzi árujelzővel ellátott termék hírnevét, és ne ártson annak. Ezért meg kell jelölni, hogy milyen feltételek alapján tulajdoníthatók a földrajzi árujelzővel ellátott termék mint összetevő jellemzői a feldolgozott élelmiszernek. Ezenkívül az előrecsomagolt élelmiszerek gyártóinak tájékoztatniuk kell az elismert termelői csoportosulást - amennyiben létezik ilyen csoportosulás -, mielőtt a földrajzi árujelzőt használni kezdenék az előrecsomagolt élelmiszer nevében. Ez a megközelítés összhangban van azon célkitűzésekkel, hogy meg kell erősíteni a földrajzi árujelzők oltalmát, és fokozni kell az elismert termelői csoportosulások szerepét. E célok elérése érdekében a tagállamoknak lehetőséget kell kapniuk arra, hogy az olyan belföldi helyzetekre alkalmazandó további tagállami eljárási szabályokat tartsanak fenn vagy vezessenek be, amikor az előrecsomagolt élelmiszer gyártója és az elismert termelői csoportosulás egyaránt az érintett tagállam területén telepedett le, a Szerződésekkel és az ítélkezési gyakorlattal összhangban, továbbá az áruk szabad mozgásának és a letelepedés szabadságának akadályozása nélkül. Ezenkívül - a szerződési szabadság elvét tiszteletben tartva - az elismert termelői csoportosulás és az előrecsomagolt élelmiszer gyártója megállapodhat egymás között arról, hogy az összetevő földrajzi árujelzőjét milyen konkrét technikai és vizuális elemekkel kell megjeleníteni az előrecsomagolt élelmiszer nevében.

(37) A köznevesült kifejezések további használatára vonatkozó szabályokat pontosítani kell annak érdekében, hogy az olyan köznevesült kifejezések, amelyek hasonlítanak egy oltalom alatt álló elnevezésre vagy kifejezésre, illetve annak részét képezik, fenntarthassák köznévi státuszukat.

(38) Az e rendelet alapján biztosított oltalom hatályát pontosítani kell, különösen az (EU) 2015/2436 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (11) és az (EU) 2017/1001 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (12) az új védjegyek lajstromozására vonatkozóan meghatározott azon korlátozások tekintetében, amelyek ellentétesek a földrajzi árujelzők bejegyzésével. E pontosításra szükség van a korábbi keletkezett szellemitulajdon-jogok, így különösen a védjegyek és a földrajzi árujelzőként bejegyzett azonos alakú elnevezések jogosultjai tekintetében is.

(39) A védjegyek és a földrajzi árujelzők közötti kapcsolatot egyértelművé kell tenni a védjegybejelentések elutasításának kritériumai, a védjegyek érvénytelenítése, valamint a védjegyek és a földrajzi árujelzők egyidejű létezése tekintetében.

(40) A földrajzi árujelzők védjegyként is bejegyezhetők azokban az esetekben, amelyekben ez nem ellentétes ezzel a rendelettel. E célból ez a rendelet nem érinti az említett védjegyek számviteli értékelésére, valamint a termelők és termelői csoportosulások éves mérlegébe való felvételére vonatkozó nemzeti szabályokat.

(41) A termelői csoportosulások alapvető szerepet játszanak a földrajzi árujelzők bejegyzésére irányuló kérelmezési folyamatban, valamint földrajzi árujelzőik kezelésében. A termelői csoportosulásokat kérelmük elkészítésében segíthetik érdekelt felek, például regionális és helyi hatóságok. A termelői csoportosulásoknak rendelkezniük kell azokkal az eszközökkel, amelyekkel termékeik sajátos jellemzőit pontosabban tudják azonosítani az eredményesebb forgalmazás érdekében. Ezért tisztázni kell a termelői csoportosulás szerepét.

(42) Mivel a földrajzi árujelzővel ellátott termékeket előállító termelők többnyire kis- vagy középvállalkozások, az élelmiszer-ellátási lánc más szereplőivel kell versenyezniük, ami tisztességtelen versenyt teremthet a helyi termelők és a nagyobb léptékben működő gazdasági szereplők között. Ebben az összefüggésben valamennyi érintett termelő érdekében lehetővé kell tenni, hogy egyetlen termelői csoportosulás a termelők nevében végrehajthasson bizonyos intézkedéseket. E célból meg kell határozni az elismert termelői csoportosulás kategóriáját. A termelői csoportosulásokra vonatkozó általános szabályokon felül - amelyeket az elismert termelői csoportosulásokra is alkalmazni kell - meg kell határozni azokat a kritériumokat, amelyek alapján egy termelői csoportosulás elismert termelői csoportosulásnak minősül, továbbá meg kell határozni a kapcsolódó konkrét kiegészítő jogokat is, különösen annak érdekében, hogy az elismert termelői csoportosulások megfelelő eszközökkel rendelkezzenek ahhoz, hogy szellemitulajdon-jogaikat jobban érvényesíthessék a tisztességtelen és értékrontó gyakorlatokkal szemben. E tekintetben az elismert termelői csoportosulásoknak képesnek kell lenniük arra, hogy képviseljék az érintett földrajzi árujelzővel ellátott termékek valamennyi termelőjét, és a nevükben eljárjanak. Emellett meg kell bízni őket az e rendeletben felsorolt egyes konkrét feladatok ellátásával, különösen azért, mert az említett feladatok hatásuk vagy nagyságrendjük miatt valamennyi ilyen termelőt érintenek. E célból a nemzeti, regionális és helyi szintek közötti megosztást a tagállamok alkotmányos felépítésével és nemzeti jogával összhangban kell értelmezni. Az elismert termelői csoportosulásokra vonatkozó rendelkezéseket több tagállam régóta működő rendszerei ihlették. Ezek a meglévő rendszerek bizonyítják, hogy az elismert termelői csoportosulás a földrajzi árujelzők közös kezelését és oltalmát erősítő értékes eszköz, amelyet fenn kell tartani. E rendeletnek ezért biztosítania kell az ahhoz szükséges szabályozási eszközöket, hogy a tagállamok, ha úgy kívánják, bármikor létre tudjanak hozni ilyen rendszereket.

(43) Az érintett tagállamok egyetértésével egyetlen termelői csoportosulás is elismerhető azon földrajzi árujelzők esetében, amelyek földrajzi területe egynél több tagállamra terjed ki. Tekintettel a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának az Európai Unióból és az Európai Atomenergia-közösségből történő kilépéséről szóló megállapodáshoz csatolt, Írországról/Észak-Írországról szóló jegyzőkönyvre (13), ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha Észak-Írország területéről van szó.

(44) Tekintettel arra, hogy a termelői csoportosulások társulásai értékes és folyamatos hozzájárulást nyújtanak a földrajzi árujelzők rendszerének előmozdításához és népszerűsítéséhez, meg kell határozni az ilyen társulások szerepét és funkcióit.

(45) A földrajzi árujelzők piaci érvényesítésének javítása érdekében tisztázni kell az internetes doménnevek és a földrajzi árujelzők oltalma közötti kapcsolatot a korrekciós intézkedések alkalmazási köre, a földrajzi árujelzők vitarendezési eljárás keretében történő elismerése és a doménnevek tisztességes használata tekintetében. Az országkód szerinti felső szintű doménnevek nyilvántartóinak alternatív vitarendezési rendszerei keretében a földrajzi árujelzőket Unió-szerte olyan jogként kell elismerni, amelyre az említett vitarendezés során hivatkozni lehet.

(46) A tisztességtelen versenyfeltételek kialakulásának elkerülése érdekében minden gazdasági szereplő, így a harmadik országok gazdasági szereplői számára is lehetővé kell tenni a bejegyzett földrajzi árujelzők használatát, feltéve, hogy az érintett termék megfelel a vonatkozó termékleírás követelményeinek. A tagállamok által létrehozott rendszernek azt is biztosítania kell, hogy a szabályokat betartó gazdasági szereplők jogosultak legyenek arra, hogy kiterjedjen rájuk a termékleírásnak való megfelelőség ellenőrzése.

(47) A bejegyzett földrajzi árujelzővel ellátott termékek megkülönböztetésére szolgáló szimbólumokat, megjelöléseket és rövidítéseket, továbbá a hozzájuk kapcsolódóan az Uniót megillető jogokat mind az Unióban, mind a harmadik országokban védeni kell annak biztosítása érdekében, hogy a szóban forgó szimbólumok, megjelölések és rövidítések kizárólag az eredeti termékeken kerüljenek feltüntetésre, és a fogyasztókat ne vezethessék félre a termék minőségét illetően.

(48) A szeszes italok és a mezőgazdasági termékek jelölésére alkalmazni kell az 1169/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (14) foglalt általános szabályokat, különösen a fogyasztók megzavarására és megtévesztésére alkalmas jelölés kizárását szolgáló rendelkezéseket.

(49) Az uniós szimbólumoknak a földrajzi árujelzővel ellátott mezőgazdasági termékek csomagolásán (jelölésén és a reklámanyagokban) történő használatát kötelezővé kell tenni, egyrészről azért, hogy a fogyasztók így jobban megismerjék ezt a termékcsoportot és a hozzá kapcsolódó garanciákat, másrészről azért, hogy e termékek a piacon könnyebben azonosíthatóak, ezáltal pedig könnyebben ellenőrizhetők legyenek. Tekintettel sajátos jellegükre, a szeszes italok jelölésére vonatkozó különleges rendelkezéseket fenn kell tartani. A harmadik országok mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi jelzései és eredetmegjelölései esetében az uniós szimbólumok vagy megjelölések használatának továbbra is önkéntesnek kell lennie. A borágazatban az oltalom alatt álló eredetmegjelölések (a továbbiakban: az OEM) és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések (a továbbiakban: az OFJ) tekintetében alkalmazandó jelölési szabályokat fenn kell tartani az 1308/2013/EU rendeletben, és egyértelművé kell tenni, hogy az OEM és az OFJ rövidítések is feltüntethetők a jelölésen.

(50) A földrajzi árujelzővel ellátott termékeket előállító termelők láthatósága érdekében kötelezővé kell tenni a termelő nevének, illetve mezőgazdasági termékek esetében a gazdasági szereplő nevének a feltüntetését.

(51) A földrajzi árujelzők hozzáadott értéke a fogyasztói bizalmon alapul. A földrajzi árujelzők rendszere jelentős mértékben a termelők önellenőrzésére, kellő gondosságára és egyéni felelősségére épül, míg a tagállamok illetékes hatóságainak az a feladata, hogy megtegyék a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy megakadályozzák vagy megszüntessék a földrajzi árujelzőkre vonatkozó szabályokat sértő terméknevek használatát. A Bizottság feladata, hogy kockázatelemzés alapján ellenőrizze a tagállamokat. A földrajzi árujelzőkre az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (15) meghatározott elvekkel összhangban hatósági ellenőrzési rendszert kell alkalmazni, amelynek a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszára kiterjedő ellenőrzési rendszert kell magában foglalnia. Minden gazdasági szereplőt olyan ellenőrzési rendszernek kell alávetni, amely ellenőrzi a termékleírásnak való megfelelést. Figyelembe véve, hogy a borra az 1308/2013/EU rendeletben meghatározott különleges ellenőrzések vonatkoznak, e rendeletnek kizárólag a szeszes italok és a mezőgazdasági termékek ellenőrzéséről kell rendelkeznie.

(52) A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzésére kijelölt illetékes hatóságoknak - pártatlanságuk és eredményességük biztosítása érdekében - egy sor működési kritériumot kell teljesíteniük. Az ellenőrző hatóságok feladatainak megkönnyítése és a rendszer hatékonyabb működése érdekében rendelkezéseket kell előirányozni bizonyos hivatalos ellenőrzési feladatoknak az átruházott feladatot ellátó szervezetekre és a terméktanúsító szervekre és természetes személyekre való átruházására vonatkozóan. Az illetékes hatóságokra, az átruházott feladatot ellátó szervezetekre és a terméktanúsító szervezetekre, valamint a természetes személyekre vonatkozó információkat nyilvánosságra kell hozni az átláthatóság biztosítása céljából, valamint annak érdekében, hogy az érdekelt felek kapcsolatba léphessenek velük.

(53) Az átruházott feladatot ellátó szervezetek és a terméktanúsító szervezetek akkreditációjára, és e szervezetek működésére az Európai Szabványügyi Bizottság által kidolgozott európai szabványokat és a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet által kidolgozott nemzetközi szabványokat kell alkalmazni. E szervek akkreditációját a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (16) megfelelően kell elvégezni.

(54) A földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogoknak az (EU) 2017/625 rendelettel összhangban a piacon történő érvényesítése fontos a csalárd és megtévesztő gyakorlatok megelőzése és a hamisítás eredményes leküzdésének lehetővé tétele érdekében, biztosítva ezáltal, hogy a termelők megfelelő ellentételezésben részesüljenek a földrajzi árujelzővel ellátott termékeik hozzáadott értékéért, és hogy e földrajzi árujelzők illegális felhasználói ne értékesíthessék termékeiket. A piaci ellenőrzéseket kockázatértékelés, illetve a gazdasági szereplők vagy az illetékes hatóságok értesítései alapján kell elvégezni, a termékleírásnak, az egységes dokumentumnak vagy az utóbbival egyenértékű dokumentumnak, például a termékleírás összefoglalójának való megfelelés biztosítása érdekében. Megfelelő, hatékony és arányos közigazgatási és jogi lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy meg lehessen akadályozni vagy meg lehessen szüntetni elnevezések olyan termékek vagy szolgáltatások tekintetében való használatát, amelyek nem tartják tiszteletben vagy sértik az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőket.

(55) Továbbá, tekintettel az online közvetítő szolgáltatások egyre szélesebb körű igénybevételére, különös figyelmet kell fordítani a földrajzi árujelzők oltalmának az ezen oltalommal ellentétes doménnevekkel szembeni érvényesítésére. Az illetékes nemzeti hatóságokat fel kell vértezni azokkal az eszközökkel, amelyek lehetővé teszik, hogy megfelelően reagáljanak arra, ha egy bejegyzett doménnév e rendelet értelmében sérti egy földrajzi árujelző oltalmát. Ezért az említett hatóságoknak képesnek kell lenniük arra, hogy hatósági ellenőrzési feladataik ellátása során megfelelő lépéseket tegyenek a földrajzi árujelzők oltalmának megsértésével bejegyzett doménnevekhez az érintett tagállam területéről való hozzáférés megszüntetése érdekében, figyelembe véve az arányosság elvét, valamint az érintett felek jogait és érdekeit. Az említett lépéseknek összhangban kell lenniük más vonatkozó uniós jogszabályokkal, így például az (EU) 2022/2065 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (17).

(56) A közvetítő szolgáltatókat, különösen az online platformokat egyre gyakrabban használják termékek - többek között földrajzi árujelzővel ellátott termékek - értékesítésére, és egyes esetekben e platformok fontos teret jelenthetnek a csalás megelőzése szempontjából. A földrajzi árujelzők oltalmát sértő termékek reklámozásával, promóciójával és értékesítésével kapcsolatos információ az (EU) 2022/2065 rendelet szerinti jogellenes tartalomnak kell, hogy minősüljön. E tekintetben ez a rendelet rendelkezik az ilyen jogellenes tartalomnak az (EU) 2022/2065 rendelet szerinti azonosításáról, valamint a nemzeti hatóságok által meghozandó lehetséges intézkedésekről.

(57) Figyelembe véve, hogy az egyik tagállamban előállított, földrajzi árujelzővel ellátott termék értékesíthető egy másik tagállamban, a hatékony ellenőrzések lehetővé tétele érdekében biztosítani kell a tagállamok közötti adminisztratív segítségnyújtást, és meg kell határozni annak gyakorlati vonatkozásait.

(58) Az egységes piac optimális működése érdekében fontos, hogy a termelők számos különböző helyzetben - például vámellenőrzések vagy piaci ellenőrzések során, vagy a kereskedelmi szereplők kérésére - gyorsan és könnyen bizonyíthassák, hogy jogosultak az oltalom alatt álló elnevezés használatára. E célból a gazdasági szereplő rendelkezésére kell bocsátani a termékleírásnak való megfelelés tanúsítását.

(59) A jelenlegi gyakorlat alapján megállapítható, hogy az egyes termékek és földrajzi származásuk közötti kapcsolat jelzésére szolgáló kétféle eszközt, nevezetesen az eredetmegjelölést és a földrajzi jelzést célszerű fenntartani. Pontosítani kell a növény- és állatfajtákra vonatkozó szabályokat és fogalommeghatározásokat annak érdekében, hogy a szabályok ütközése esetén jobban meg lehessen érteni a földrajzi árujelzőkhöz való kapcsolódásukat. A takarmány és a nyersanyagok beszerzésére vonatkozó szabályoknak változatlannak kell maradniuk.

(60) Az oltalom alatt álló eredetmegjelölések esetében a földrajzi környezet és a termék olyan különleges minősége vagy jellemzői közötti kapcsolat, amely alapvetően vagy kizárólag e környezetnek tulajdonítható, általában több elemből áll. Azok az ideiglenes módosítások, amelyek korlátozott időtartamra felfüggesztik azt a követelményt, hogy a takarmány legalább 50 %-ának a földrajzi területen belülről kell származnia, csak akkor fogadhatók el, ha nem érintik a kapcsolatot annak valamennyi elemében, mivel máskülönben semmissé tennék azt, és lehetővé tennék olyan termékek forgalmazását az oltalom alatt álló elnevezés alatt, amelyek egyáltalán nem rendelkeznek a földrajzi terület sajátos minőségével vagy jellemzőivel.

(61) A földrajzi árujelzővel ellátott termékeknek meg kell felelniük a termékleírásban meghatározott bizonyos feltételeknek. Ahhoz, hogy az ilyen információk az érdekelt felek számára is könnyen érthetőek legyenek, a termékleírást egységes dokumentumban kell összefoglalni.

(62) A hagyományos különleges termékek rendszerének kifejezett célja segítséget nyújtani a hagyományos termékeket előállító termelők számára abban, hogy a fogyasztókkal megismertessék termékeik értéknövelő tulajdonságait. A tisztességtelen versenyfeltételek kialakulásának elkerülése érdekében minden termelő, így a harmadik országok termelői számára is lehetővé kell tenni, hogy egy hagyományos különleges termék bejegyzett terméknevét használhassa, feltéve, hogy az adott termék megfelel a vonatkozó termékleírás követelményeinek, és a termelő valamely ellenőrzési rendszer hatálya alá tartozik.

(63) A harmadik országokban esetlegesen létező hagyományos különleges termékrendszerek elismerésére vonatkozó általános nemzetközi kötelezettség hiányában, és mivel ez a rendelet kizárólag az Unión belül alkalmazandó, a hagyományos különleges termékként való bejegyzésre jogosult elnevezéssel ellátott termékek előállításának módjára, feldolgozására vagy összetételére vonatkozó hagyományos gyakorlatot, valamint e termékek nyersanyagainak vagy összetevőinek hagyományos felhasználását úgy kell érteni, hogy azok az Unión belüli ilyen gyakorlatokra vagy felhasználásokra vonatkoznak. Ez a harmadik országokból származó kérelmekre is alkalmazandó.

(64) A hagyományos különleges termékek jelenlegi rendszerében rejlő lehetőségeket nem sikerült kiaknázni, mivel csupán néhány ilyen elnevezés került bejegyzésre. A jelenlegi rendelkezéseket tehát célszerű javítani, pontosítani és célzottabbá tenni annak érdekében, hogy a rendszer érthetőbbé, működőképesebbé és vonzóbbá váljon a potenciális kérelmezők számára. Annak érdekében, hogy a valóban hagyományos termékek bejegyzésre kerüljenek, az elnevezések bejegyzésének kritériumait és feltételeit ki kell igazítani, különösen azon feltétel megszüntetésével, miszerint a hagyományos különleges termékeknek különleges tulajdonsággal kell rendelkezniük.

(65) Annak érdekében, hogy a hagyományos különleges termékek megfeleljenek a termékleírásukban foglaltaknak, és minőségük állandó legyen, a termelői csoportosulásoknak saját maguknak kell egy leírásban rögzíteniük a termék jellemzőit. Célszerű, hogy az elnevezések hagyományos különleges termékként való bejegyzésének lehetősége harmadik országok termelői előtt is nyitva álljon.

(66) Az átláthatóság biztosítása érdekében a hagyományos különleges termékeket be kell jegyezni a hagyományos különleges termékek uniós nyilvántartásába.

(67) Az Unión belül előállított hagyományos különleges termékek esetében az uniós szimbólumot fel kell tüntetni a jelölésen, és lehetővé kell tenni annak a "hagyományos különleges termék" megjelöléshez való társítását. A belső piacon alkalmazandó egységes megközelítés biztosítása érdekében ennek megfelelően szabályozni kell az elnevezések, az uniós szimbólum és a megjelölés használatát.

(68) A hagyományos különleges termékeket hatékonyan védeni kell a piacon annak érdekében, hogy termelőik megfelelő ellentételezésben részesüljenek a termékük hozzáadott értékéért, és hogy a hagyományos különleges termékek nevének illegális felhasználói ne értékesíthessék termékeiket.

(69) A fogyasztók megtévesztésének elkerülése érdekében a bejegyzett hagyományos különleges termékeket oltalmazni kell bármely visszaéléssel vagy utánzással szemben, többek között az összetevőként felhasznált termékek tekintetében, vagy a fogyasztók megtévesztésére alkalmas bármely egyéb gyakorlattal szemben. Ugyanezen célból szabályokat kell megállapítani a "hagyományos különleges termék" megjelölés használatának bizonyos módjaira vonatkozóan, különösen az Unióban köznevesült elnevezések használatára, a növény- vagy állatfajta megnevezését tartalmazó jelölésre, valamint a védjegyekre vonatkozóan.

(70) Az unióbeli hagyományos különleges termékek bejegyzésére, a termékleírás módosítására és a nyilvántartásból való törlésre vonatkozó eljárásokat - beleértve a felszólalási eljárásokat is - a tagállamoknak és a Bizottságnak kell lefolytatnia. A tagállamoknak és a Bizottságnak az eljárások más-más szakaszaiért kell felelősséget vállalniuk. A tagállamok felelősségi körébe kell, hogy tartozzon az eljárás első szakasza, amely a termelői csoportosulástól származó kérelem kézhezvételéből, értékeléséből - ezen belül a nemzeti felszólalási eljárás lefolytatásából -, valamint az értékelés eredménye után az uniós szintű bejegyzés iránti kérelemnek a Bizottsághoz való benyújtásából áll. A Bizottságnak kell felelnie a kérelem vizsgálatáért, beleértve az egész világra kiterjedő felszólalási eljárás lefolytatását, valamint a hagyományos különleges termék oltalmának megadásáról vagy megtagadásáról szóló határozat meghozatalát. A bejegyzésből eredő, e rendelet által biztosított oltalmat biztosítani kell olyan harmadik országbeli hagyományos különleges termékek számára is, amelyek teljesítik a vonatkozó előírásokat, és a származási országban oltalom alatt állnak. A Bizottságnak kell lefolytatnia a harmadik országból származó hagyományos különleges termékekre vonatkozó megfelelő eljárásokat is.

(71) A minőségre utaló választható kifejezések rendszerét az 1151/2012/EU rendelet vezette be. E rendszer a termék, a termelési módszerek vagy a feldolgozás egy vagy több kategóriájának konkrét területeken fennálló, sajátos horizontális jellemzőire utal. A "hegyvidéki termék" minőségre utaló választható kifejezés megfelelt a minőségre utaló választható kifejezésekre vonatkozó feltételeknek, és az említett rendelet hozta létre. Az említett kifejezés hatékony eszköznek bizonyult a hegyvidéki termelők számára a termékeik jobb forgalmazásához, továbbá azon valóságos kockázat csökkentéséhez, hogy a fogyasztók számára nem egyértelmű a piacon forgalmazott termékek hegyvidéki származása. Fenn kell tartani a termelők számára a minőségre utaló választható kifejezések használatának lehetőségét, mivel a rendszerben rejlő lehetőségeket még nem sikerült teljes mértékben kiaknázni a tagállamokban.

(72) A borokra vonatkozóan az 1308/2013/EU rendeletben, a szeszes italokra vonatkozóan pedig az (EU) 2019/787 rendeletben meghatározott földrajzi árujelzőkre vonatkozó rendelkezéseket módosítani kell annak érdekében, hogy összhangba kerüljenek a földrajzi árujelzők bejegyzésére, módosítására, törlésére, oltalmára, valamint a velük kapcsolatos felszólalásokra és jogérvényesítésre, továbbá szeszes italok esetében az ellenőrzésükre vonatkozó, e rendeletben meghatározott közös szabályokkal.

(73) A bor esetében további változtatásokra van szükség az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők fogalommeghatározásában, hogy az összhangba kerüljön a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló WTO-megállapodással (a továbbiakban: a TRIPS), amely nem határozza meg kivételes esetként a valamely ország teljes területének megfelelő földrajzi területre vonatkozó földrajzi árujelzőt. Bár a borágazat esetében már nem szükséges kivételes esetként megindokolni egy valamely ország teljes területére kiterjedő földrajzi területre vonatkozó, oltalom alatt álló földrajzi árujelzőt, az ilyen megjelölés mindazonáltal - a bejegyzés feltételeinek fényében - alapos vizsgálatot igényel, különösen a nagyon nagy területek tekintetében. A földrajzi árujelzőnek a TRIPS-ben szereplő fogalommeghatározásával való összehangolás nem vezethet nem létező vagy fiktív nevek bejegyzéséhez a borágazatban. Egy elnevezés akkor tekinthető bejegyezhetőnek, ha - bár nem tartalmaz semmilyen földrajzi kifejezést - implicit módon utalást tartalmaz arra a helyre, régióra vagy országra, ahonnan a termék származik.

(74) Az eredetmegjelölésekről és a földrajzi jelzésekről szóló Lisszaboni Megállapodás genfi szövegének (a továbbiakban: a genfi szöveg) az Unión belüli végrehajtására vonatkozó (EU) 2019/1753 európai parlamenti és tanácsi rendeletet (18) módosítani kell annak érdekében, hogy erősödjön az elismert termelői csoportosulások szerepe az Unió földrajzi árujelzőinek a genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromozására irányuló eljárásban. Az (EU) 2019/1753 rendeletet annak érdekében is ki kell igazítani, hogy lehetővé váljon a Lisszaboni Megállapodásban részes hét tagállam azon eredetmegjelöléseinek a genfi szöveg szerinti lajstromozása, amelyek olyan termékekre vonatkoznak, amelyek nem tartoznak az 1151/2012/EU rendelet hatálya alá, e rendelet hatálya alá azonban igen.

(75) E rendelet egyes nem alapvető rendelkezéseinek kiegészítése, illetve módosítása érdekében a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: a felszólalási eljárásra vonatkozó részletes eljárások és határidők meghatározása; azon földrajzi árujelzők termékleírásainak uniós módosításaira vonatkozó rendelkezések megállapítása, amelyekre vonatkozóan nem tettek közzé egységes dokumentumot, továbbá az uniós módosítások iránti kérelmek elfogadhatóságára, az uniós és a standard módosítások közötti kapcsolatra, valamint a standard módosításokra vonatkozó rendelkezések megállapítása; a földrajzi árujelzőknek a feldolgozott termékek elnevezésében történő használatára vonatkozó további szabályok megállapítása, hivatkozással az összemérhető összetevők használatára és a feldolgozott termékek alapvető jellemzőkkel való felruházásának kritériumaira; az EUIPO felhatalmazása egy doménnév-információs és figyelmeztető rendszer létrehozására és kezelésére; az élő állatok levágásával vagy a nyersanyagok származásával kapcsolatos korlátozások és eltérések meghatározása; a növény- vagy állatfajta-megnevezések használati feltételeinek meghatározására vonatkozó szabályok megállapítása; olyan szabályok megállapítása, amelyek korlátozzák a földrajzi árujelzők és a hagyományos különleges termékek termékleírásába belefoglalható információk körét; a hagyományos különleges termékként való bejegyzésre való jogosultságra vonatkozó kritériumok részletesebb meghatározása; a hagyományos különleges termékekre vonatkozó felszólalási eljárás szabályainak kiegészítése a részletes eljárások és határidők megállapítása érdekében; a hagyományos különleges termékek módosításának kérelmezési eljárására vonatkozó szabályok kiegészítése; a hagyományos különleges termékeknek a feldolgozott termékek elnevezésében történő használatára vonatkozó szabályok kiegészítése, hivatkozással az összemérhető összetevők használatára és a feldolgozott termékek alapvető jellemzőkkel való felruházásának kritériumaira; a minőségre utaló választható kifejezésekre vonatkozó kritériumokkal kapcsolatos részletes szabályok megállapítása; egy a minőségre utaló további választható kifejezés fenntartása, megállapítva annak használati feltételeit; a "hegyvidéki termék" kifejezés használati feltételeitől való eltérések megállapítása, valamint a termelési módszerek és egyéb, a minőségre utaló választható kifejezés használata szempontjából releváns kritériumok megállapítása, és különösen azon feltételek megállapítása, amelyek mellett nyersanyag vagy takarmány a hegyvidéki területeken kívülről is származhat. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (19) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(76) A földrajzi árujelzőkre, a hagyományos különleges termékekre és a minőségre utaló választható kifejezésekre vonatkozó, e rendeletben meghatározott szabályok végrehajtásában a Bizottságot a tagállamok küldötteiből álló bizottságnak kell segítenie.

(77) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni a következőkre vonatkozóan: Ezeket a hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (20) megfelelően kell gyakorolni.

- a földrajzi árujelzővel ellátott termékek tekintetében: a földrajzi árujelzővel ellátott termékek Kombinált Nómenklatúra szerinti besorolásának technikai megjelenítése és az ahhoz való online hozzáférés meghatározása; a kísérő dokumentáció formátumának és online megjelenítésének meghatározása, valamint a személyes adatok kizárásának vagy anonimizálásának előírása; az uniós szintű bejegyzés iránti kérelem eljárásaira, formájára és megjelenítésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása, beleértve az egynél több nemzeti területet érintő kérelmeket is; a felszólalások formátumának és megjelenítésének meghatározása, valamint a személyes adatok kizárásának vagy anonimizálásának előírása; az észrevételekről szóló értesítések formátumának és megjelenítésének meghatározása; átmeneti időszak biztosítása annak érdekében, hogy a bejegyzett elnevezést más olyan elnevezésekkel együtt lehessen használni, amelyek egyébként sértenének valamely bejegyzett elnevezést, valamint az átmeneti időszak meghosszabbítása; a kérelem elutasítása; a földrajzi árujelző bejegyzésére vonatkozó döntés, amennyiben nem született megállapodás; harmadik országokból származó termékeket jelölő olyan földrajzi árujelzők bejegyzése, amelyek oltalmat élveznek az Unióban valamely olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelynek az Unió szerződő fele; a földrajzi árujelzőket tartalmazó uniós nyilvántartás tartalmának és megjelenítésének meghatározása; a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásából származó kivonatok formátumának és online megjelenítésének meghatározása, valamint a személyes adatok kizárásának vagy anonimizálásának előírása; az uniós módosítás iránti kérelmek eljárásaira, formájára és megjelenítésére, valamint a standard módosítások eljárásaira, formájára és a Bizottsággal való közlésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása; a földrajzi árujelzők bejegyzésének törlése; a bejegyzés törlésének eljárásaira és formájára, valamint a törlési kérelmek megjelenítésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása; az azonos alakú elnevezésekre vonatkozó rendelkezések megsértésével bejegyzett földrajzi árujelzők törlése az uniós nyilvántartásból; az uniós szimbólumok technikai jellemzőinek meghatározása, valamint a bejegyzett földrajzi árujelzővel forgalmazott termékeken történő használatukra és e termékeken a megjelölések és a rövidítések használatára vonatkozó technikai szabályok meghatározása, a nyelvi változatokat is beleértve; a harmadik országok által a Bizottság felé teendő kommunikáció meghatározása; a termékleírásban szereplő tevékenység nyomon követésére és ellenőrzésére vonatkozó szabályok; az ellenőrzések és a jogérvényesítés céljából a kölcsönös segítségnyújtás keretében kicserélendő információk jellegére és típusára, valamint az információcsere módszereire vonatkozó részletes szabályok megállapítása; a megfelelési tanúsítás és a kivonat formájára és tartalmára vonatkozó részletes szabályok meghatározása, azoknak a formáknak a meghatározása, amelyekben ezeket a gazdasági szereplőknek vagy a kereskedőknek ellenőrzés céljára vagy egy üzletmenet keretében rendelkezésre kell bocsátaniuk, valamint a harmadik országokból származó termékek esetében azoknak a körülményeknek és formáknak a meghatározása, amelyek esetén és amelyekben egyenértékű tanúsítás szükséges; a mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzőihez kapcsolódó termékleírás formájára vonatkozó szabályok megállapítása; a mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzőire vonatkozó egységes dokumentum formátumának és online megjelenítésének meghatározása, valamint a személyes adatok kizárásának vagy anonimizálásának előírása;

- a hagyományos különleges termékek tekintetében: a termékleírás formájára vonatkozó szabályok megállapítása; a hagyományos különleges termékek uniós nyilvántartásának tartalmának és megjelenítésének megállapítása; az uniós szimbólumok technikai jellemzőinek meghatározása, valamint a hagyományos különleges termékként forgalmazott termékeken való használatukra, továbbá e termékeken a megjelölés és a rövidítés használatára vonatkozó technikai szabályok meghatározása, a nyelvi változatokat is beleértve; a hagyományos különleges termékek oltalmára vonatkozó eljárási követelmények megállapítása; a bejegyzés iránti kérelmek - beleértve az egynél több nemzeti területet érintő kérelmeket is -, a termékleírás módosítása iránti kérelmek, és a bejegyzés törlése iránti kérelmek eljárásaira, formájára és megjelenítésére vonatkozó részletes szabályok megállapítása; a felszólalások formájának és megjelenítésének meghatározása, valamint a személyes adatok kizárásának vagy anonimizálásának előírása; hagyományos különleges termékekre alkalmazandó átmeneti időszakok biztosítása; bejegyzés iránti kérelem elutasítása; a hagyományos különleges termék bejegyzésére vonatkozó döntés, amennyiben nem született megállapodás; a hagyományos különleges termék bejegyzésének törlése; a harmadik országok által az ellenőrzésekért felelős illetékes hatóságokról és terméktanúsító szervezetekről a Bizottság felé teendő kommunikáció meghatározása; a tagállamok között kicserélendő információk jellegére és típusára, valamint ezen információknak az ellenőrzések és jogérvényesítés céljából történő cseréjének módjaira vonatkozó részletes szabályok megállapítása; továbbá a megfelelési tanúsítás és a kivonat formájára és tartalmára vonatkozó részletes szabályok meghatározása, valamint azoknak a körülményeknek és formáknak a meghatározása, amelyek esetén és amelyekben ezeket a gazdasági szereplőknek vagy a kereskedőknek ellenőrzés céljára vagy egy üzletmenet keretében rendelkezésre kell bocsátaniuk, beleértve a harmadik országokból származó termékek esetében is;

- a minőségre utaló választható kifejezések tekintetében: a minőségre utaló választható kifejezések bejelentéséhez szükséges technikai részletek megállapítása; valamint a minőségre utaló választható kifejezések használatához szükséges formanyomtatványokra, eljárásokra vagy egyéb technikai részletekre vonatkozó szabályok megállapítása;

- az 1308/2013/EU rendelet szerinti borágazati eredetmegjelölések és földrajzi jelzések tekintetében: a termékleírás formája, az egységes dokumentum formátumának és online megjelenítésének meghatározása, valamint a személyes adatok kizárása vagy anonimizálása; a tagállamok által a Bizottság felé teendő kommunikáció, az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és az oltalom alatt álló földrajzi jelzések termékleírásainak való megfelelés ellenőrzéséért felelős hatóságra vonatkozó szabályok, beleértve azokat az eseteket is, amikor a földrajzi terület harmadik országban található, valamint a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzése céljából a tagállamok által elvégzendő vizsgálatok, beleértve a laboratóriumi vizsgálatokat is;

- az 1308/2013/EU rendelet szerinti borágazatban használt hagyományos kifejezések tekintetében: a tagállamok által a Bizottság felé történő kommunikáció, a hagyományos kifejezések fogalommeghatározásának való megfelelés ellenőrzéséért felelős hatóságra vonatkozó szabályok és adott esetben a hagyományos kifejezések használatának feltételei, a tagállamok által az oltalom alatt álló hagyományos kifejezések jogszerűtlen használatának megakadályozása érdekében végrehajtandó intézkedések, valamint a tagállamok által a megfelelőség ellenőrzése céljából elvégzendő vizsgálatok; az e rendelet megsértésével bejegyzett hagyományos kifejezések érvénytelenségének megállapítása és azok törlése az oltalom alatt álló hagyományos kifejezések nyilvántartásából;

- az (EU) 2019/787 rendelet szerinti szeszes italok tekintetében: a termékleírás formája, az egységes dokumentum formátumának és online megjelenítésének meghatározása, valamint a személyes adatok kizárása vagy anonimizálása a módosított rendeletben foglaltak szerint;

- a genfi szöveg - (EU) 2019/1753 rendelet szerinti - Unióban való alkalmazása tekintetében: felhatalmazás a Lisszaboni Megállapodásban részes olyan tagállam számára, amely eredetmegjelöléseit a genfi szöveg alapján szándékozik lajstromoztatni, hogy rendelkezzen a szükséges módosításokról, és erről értesítse a Szellemi Tulajdon Világszervezetének Nemzetközi Irodáját (a továbbiakban: a Nemzetközi Iroda).

(78) A Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el a következőkre vonatkozóan: elnevezés bejegyzése, ha nincs elfogadható felszólalás, vagy elfogadható felszólalás esetén, amennyiben megállapodás született a földrajzi árujelzőkről és a hagyományos különleges termékekről, valamint szükség esetén a közzétett információk módosítása, feltéve, hogy ezek a módosítások nem lényegesek; a földrajzi árujelzők nyilvánosan hozzáférhető elektronikus nyilvántartásának és a hagyományos különleges termékek elektronikus nyilvántartásának létrehozása és fenntartása; átmeneti időszak biztosítása a földrajzi árujelzők használatára a nemzeti eljárásban benyújtott felszólalást követően; valamint az illetékes hatóságok és az átruházott feladatot ellátó szervezetek nevének és címének közzétételéhez alkalmazott eszköz meghatározása a hagyományos különleges termékek vonatkozásában.

(79) Az 1308/2013/EU, az (EU) 2019/787 és az (EU) 2019/1753 rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell, az 1151/2012/EU rendeletet pedig ezért hatályon kívül kell helyezni.

(80) Az 1151/2012/EU rendelet alapján már bejegyzett, oltalom alatt álló eredetmegjelöléseknek, oltalom alatt álló földrajzi jelzéseknek és hagyományos különleges termékeknek, az 1308/2013/EU rendelet alapján már bejegyzett, oltalom alatt álló eredetmegjelöléseknek és oltalom alatt álló földrajzi jelzéseknek, valamint az (EU) 2019/787 rendelet alapján már bejegyzett földrajzi jelzéseknek e rendelet alapján továbbra is oltalomban kell részesülniük, és azokat automatikusan fel kell venni az érintett nyilvántartásba.

(81) Megfelelő mechanizmust kell létrehozni annak biztosítására, hogy az 1151/2012/EU rendelet hatálya alá nem tartozó, de e rendelet hatálya alá tartozó földrajzi árujelzők nemzeti oltalma zökkenőmentesen szűnjön meg. Ugyanakkor az említett földrajzi árujelzők e rendelet szerinti bejegyzését meg kell könnyíteni azáltal, hogy azok mentességben részesülnek a bejegyzésre irányuló eljárás nemzeti szakasza alól. Azt is biztosítani kell, hogy abban az esetben, ha az ilyen földrajzi árujelzőket a Lisszaboni Megállapodás alapján bejegyezték, azok a genfi szöveg alapján az elsőbbségi jogaik elveszítése nélkül lajstromozhatók legyenek.

(82) Rendelkezni kell arról, hogy az 1151/2012/EU, az 1308/2013/EU és az (EU) 2019/787 rendeletben meghatározott szabályokról az e rendeletben meghatározott szabályokra való zökkenőmentes áttérés megkönnyítése érdekében megfelelő intézkedések történjenek.

(83) Helyénvaló olyan rendelkezéseket megállapítani, amelyek biztosítják az 1151/2012/EU rendelet által létrehozott rendszerről az e rendelet által létrehozott rendszerre való zökkenőmentes átállást, többek között a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási jogi aktusok tekintetében. E rendelkezések célja a jogbiztonság biztosítása annak érdekében, hogy a tagállami hatóságok, a termelők és a termelői csoportosulások, valamint más érintett személyek vagy szervezetek egyértelműen megismerhessék a jogaikat és a kötelezettségeiket, és ennek megfelelően járjanak el.

(84) Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a földrajzi árujelzők egységes oltalmának létrehozását, valamint a hagyományos különleges termékek és a minőségre utaló választható kifejezések oltalmi rendszerének létrehozását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e rendelet terjedelme és hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(85) Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2022. július 18-án véleményt nyilvánított,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet szabályokat állapít meg az alábbi minőségrendszerekre vonatkozóan:

a) a borok és az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett mezőgazdasági termékek, beleértve az élelmiszereket, oltalom alatt álló eredetmegjelölései és oltalom alatt álló földrajzi jelzései, valamint a szeszes italok földrajzi jelzései;

b) az 51. cikkben említett mezőgazdasági termékek, beleértve az élelmiszereket, vonatkozásában a III. cím 2. és 3. fejezetében meghatározott hagyományos különleges termékek és minőségére utaló választható kifejezések.

Az I., a II. és az V. cím alkalmazásában - a II. cím 5. fejezetének kivételével - a "földrajzi árujelzők" kifejezés magában foglalja a borok oltalom alatt álló eredetmegjelöléseit és oltalom alatt álló földrajzi jelzéseit, az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett mezőgazdasági termékek, beleértve az élelmiszereket, oltalom alatt álló eredetmegjelöléseit és oltalom alatt álló földrajzi jelzéseit, valamint a szeszes italok földrajzi jelzéseit.

2. cikk

Fogalommeghatározások

(1) E rendelet alkalmazásában:

a) "bor": az 1308/2013/EU rendelet 92. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó termékek;

b) "szeszes ital": az (EU) 2019/787 rendelet 2. cikke szerinti szeszes ital;

c) "jelölés": az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi termék tekintetében az 1169/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének j) pontjában meghatározott jelölés;

d) "előállítási szakasz": a termelés - beleértve a nyersanyag előállítását -, a feldolgozás, az elkészítés vagy az érlelés bármely szakasza, egészen addig a pontig, amikor a termék kész a forgalomba hozatalra;

e) "gazdasági szereplő": olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a termékleírásban előírt egy vagy több kötelezettség hatálya alá tartozó tevékenységeket végez;

f) "feldolgozott termék": a 852/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (21) 2. cikke (1) bekezdésének o) pontjában meghatározott feldolgozott termék;

g) "átruházott feladatot ellátó szervezet": az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 5. pontjában meghatározott, átruházott feladatot ellátó szervezetek, amelyek tanúsítják a földrajzi árujelzővel ellátott vagy hagyományos különleges termékként megjelölt termék termékleírásnak való megfelelését;

h) "köznevesült kifejezés": olyan termékmegnevezés, amely - bár arra a helyre, régióra vagy országra utal, ahol a terméket eredetileg előállították vagy forgalomba hozták - az Unióban egy termék szokásos megnevezésévé vált;

i) "növényfajta-megnevezés": adott fajtának az érintett földrajzi árujelző bejegyzése iránti kérelem benyújtásának időpontjában általánosan használt vagy a 2002/53/EK (22), a 2002/55/EK (23), a 2008/90/EK (24) tanácsi irányelvvel, vagy a 2100/94/EK tanácsi rendelettel (25) összhangban nemzeti vagy uniós jegyzékben hivatalosan elfogadott megnevezése azon a nyelven vagy nyelveken, amelyen vagy amelyeken azt ekként használják vagy bejegyezték;

j) "állatfajta-megnevezés": az (EU) 2016/1012 európai parlamenti és tanácsi rendelet (26) hatálya alá tartozó olyan fajták neve, amelyek törzskönyvekben vagy tenyésztési nyilvántartásokban szerepelnek. Az említett rendelet hatálya alá nem tartozó fajok esetében olyan fajták neve, amelyek a nemzeti jog szerint törzskönyvekben vagy tenyésztési nyilvántartásokban szerepelnek. Az ilyen névnek az érintett földrajzi árujelző bejegyzése iránti kérelem benyújtásának időpontjában azon a nyelven vagy nyelveken kell szerepelniük, amelyen vagy amelyeken ekként bejegyezték;

k) "Kombinált Nómenklatúra": a 2658/87/EGK rendelet 1. cikkében meghatározott árunómenklatúra.

(2) A II. cím alkalmazásában:

a) "termékleírás":

i. a borok esetében az 1308/2013/EU rendelet 94. cikkében említett dokumentum;

ii. a szeszes italok esetében az (EU) 2019/787 rendelet 22. cikkében említett dokumentum;

iii. a mezőgazdasági termékek esetében az e rendelet 49. cikkében említett dokumentum;

b) "egységes dokumentum:"

i. a borok esetében az 1308/2013/EU rendelet 95. cikkében említett, a termékleírást összefoglaló dokumentum;

ii. a szeszes italok esetében az (EU) 2019/787 rendelet 23. cikkében említett, a termékleírást összefoglaló dokumentum;

iii. a mezőgazdasági termékek esetében az e rendelet 50. cikkében említett, a termékleírást összefoglaló dokumentum.

(3) A III. cím 2. fejezetének alkalmazásában a "hagyományos" kifejezés az előállítók termelők által valamely közösségen belül megvalósított, olyan időtartamra visszatekintő, bizonyított használatot jelent a történelem során, amely lehetővé teszi a generációról generációra történő átadást. Ez az időtartam legalább 30 év, és az említett használat magában foglalhatja a higiéniai, biztonsági és egyéb releváns gyakorlatok megváltozása miatt szükségessé váló módosításokat is.

3. cikk

Adatvédelem

(1) A tagállamok és a Bizottság az (EU) 2018/1725 és az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban kezelik és hozzák nyilvánosságra az e rendelet, valamint az 1308/2013/EU és az (EU) 2019/787 rendelet alapján a bejegyzésre, a módosítások jóváhagyására, a törlésre, a felszólalásra, az átmeneti időszak biztosítására és az ellenőrzésre vonatkozó eljárások során kapott személyes adatokat.

(2) A Bizottság az (EU) 2018/1725 rendelet értelmében vett adatkezelőnek minősül a személyes adatoknak az (EU) 2019/787 és az 1308/2013/EU rendelettel, valamint az e rendelettel összhangban a hatáskörébe tartozó eljárások során végzett kezelése tekintetében.

(3) A tagállamok illetékes hatóságai az (EU) 2016/679 rendelet értelmében vett adatkezelőnek minősülnek a személyes adatoknak az (EU) 2019/787 és az 1308/2013/EU rendelettel, valamint az e rendelettel összhangban a hatáskörükbe tartozó eljárások során végzett kezelése tekintetében.

(4) Az Európai Unió Szellemi Tulajdoni Hivatala (EUIPO) az (EU) 2018/1725 rendelet értelmében vett "adatfeldolgozónak" minősül a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásához kapcsolódó személyes adatok kezelése tekintetében.

II. CÍM

FÖLDRAJZI ÁRUJELZŐK

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

4. cikk

Célkitűzések

Ez a cím a földrajzi árujelzők olyan egységes és kimerítő rendszeréről rendelkezik, amely oltalomban részesíti azon borok, szeszes italok és mezőgazdasági termékek elnevezéseit, amelyek az előállítás helyéhez kapcsolódó jellemzőkkel, sajátosságokkal vagy hírnévvel rendelkeznek, és ezáltal:

a) biztosítja, hogy az együttesen eljáró termelők rendelkezzenek az érintett földrajzi árujelző kezeléséhez szükséges hatáskörökkel és felelősségi körökkel, többek között annak érdekében, hogy kielégítsék a fenntartható termelésből származó termékek iránti - például az állategészségüggyel és -jóléttel kapcsolatos - társadalmi igényeket e termelés gazdasági, környezeti és társadalmi értékének három dimenziójában, valamint hogy a piacon működjenek és versenyképesek legyenek;

b) elősegíti a tisztességes versenyt és hozzáadott értéket teremt azzal a céllal, hogy az értékesítési lánc egészében megossza ezt az értéket annak érdekében, hogy biztosítsa a méltányos megtérülést a termelők számára, valamint azt, hogy képesek legyenek beruházni termékeik minőségébe, hírnevébe és fenntarthatóságába, valamint hozzájárul a vidékfejlesztési politika célkitűzéseinek eléréséhez azáltal, hogy támogatást nyújt a mezőgazdasági és feldolgozási tevékenységekhez, megőrzi a know-how-t és az előállításuk helye szerinti földrajzi területnek köszönhetően meghatározott minőséggel rendelkező termékeket népszerűsít;

c) biztosítja, hogy a fogyasztók megbízható információkat és kellő garanciát kapjanak az ilyen termékek földrajzi eredetéhez vagy földrajzi környezetéhez kapcsolódó eredetével, eredetiségével, minőségével, hírnevével és egyéb jellemzőivel kapcsolatban, és könnyen azonosítani tudják őket a piacon, beleértve az elektronikus kereskedelmet is;

d) biztosítja a földrajzi árujelzők hatékony és felhasználóbarát bejegyzését, figyelembe véve a szellemi tulajdonjogok megfelelő védelmét;

e) biztosítja a hatékony ellenőrzést, végrehajtást és forgalomba hozatalt az egész Unióban, ideértve az elektronikus kereskedelmet is, ezáltal garantálva a belső piac integritását; valamint

f) hozzájárul az ilyen termékekhez kapcsolódó szellemitulajdon-jogok hatékony védelméhez a harmadik országok piacain.

5. cikk

Hatály

(1) E cím hatálya alá a következők tartoznak:

a) a 2. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott borok;

b) a 2. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott szeszes italok; valamint

c) a mezőgazdasági termékek.

E cím alkalmazásában a "mezőgazdasági termékek" kifejezés magában foglalja a 2658/87/EGK rendelet I. mellékletének második részében meghatározott Kombinált Nómenklatúra 1-23. árucsoportjában felsorolt mezőgazdasági termékeket - beleértve az élelmiszereket, valamint a halászati és akvakultúra-termékeket -, továbbá az e rendelet I. mellékletében meghatározott, Kombinált Nómenklatúra szerinti vámtarifaszámok alá tartozó mezőgazdasági termékeket, a borok és a szeszes italok kivételével.

(2) A földrajzi árujelzők bejegyzése és oltalma nem érinti a termelők azon kötelezettségét, hogy megfeleljenek más uniós - különösen a termékek forgalomba hozatalára vonatkozó, az egészségügyi és növényegészségügyi, a közös piacszervezésre vonatkozó, a versenyre vonatkozó és a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatására vonatkozó - szabályoknak.

(3) Az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv (27) nem alkalmazandó a földrajzi árujelzők e rendeletben meghatározott rendszerére.

6. cikk

Besorolás

(1) A földrajzi árujelzőkkel ellátott termékeket a Kombinált Nómenklatúrával összhangban két, négy, hat vagy - amennyiben valamely tagállam így határoz - nyolc számjegyű szinten kell besorolni. Amennyiben egy földrajzi árujelző egynél több kategóriába tartozó termékekre vonatkozik, minden egyes tételt fel kell tüntetni. A termékbesorolás kizárólag bejegyzési, statisztikai és nyilvántartási célokra használható, különösen a vámhatóságok esetében. Az említett besorolás nem használható hasonló termékek meghatározására a 26. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett közvetlen és közvetett kereskedelmi célú felhasználás elleni védelem céljából.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapíthatja az e cikk (1) bekezdésében említett besorolás technikai megjelenítését és az ahhoz való online hozzáférést. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

7. cikk

Fenntarthatóság

(1) Valamely termelői csoportosulás vagy - amennyiben ilyen csoportosulás létezik - valamely elismert termelői csoportosulás megállapodhat olyan fenntartható gyakorlatokról, amelyeket a földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítása vagy a termékleírásban előírt egy vagy több kötelezettség tárgyát képező egyéb tevékenységek végzése során követni kell. Ezeknek a gyakorlatoknak arra kell irányulniuk, hogy az uniós vagy nemzeti jogban meghatározottaknál környezetvédelmi, társadalmi vagy gazdasági fenntarthatósági vagy állatjóléti szempontból szigorúbb fenntarthatósági előírásokat alkalmazzanak.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában "fenntartható gyakorlat": olyan gyakorlat, amely hozzájárul egy vagy több társadalmi, környezetvédelmi vagy gazdasági célkitűzéshez, beleértve például a következőket:

a) az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a tájak, a víz és a talaj fenntartható használata és védelme, a körforgásos gazdaságra való átállás, beleértve az élelmiszer-pazarlás csökkentését is, a környezetszennyezés megelőzése és csökkentése, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák védelme és helyreállítása;

b) a mezőgazdasági termékek oly módon történő előállítása, amely csökkenti a növényvédő szerek használatát, és kezeli az ilyen használatból fakadó kockázatokat, vagy amely csökkenti az antimikrobiális rezisztencia kialakulásának veszélyét a mezőgazdasági termelésben;

c) állatjólét;

d) méltányos jövedelem a termelők számára, a tevékenységek diverzifikálása, a helyi mezőgazdasági termelés előmozdítása, valamint a vidék szerkezetének és a helyi fejlődésnek a hasznosítása;

e) a mezőgazdasági munkahelyek megőrzése a földrajzi árujelzővel ellátott termékeket előállító fiatal termelők és új termelők bevonzása és támogatása révén;

f) a mezőgazdasági és feldolgozási tevékenységek munka- és biztonsági feltételeinek javítása.

(3) Amennyiben a termelői csoportosulás vagy - amennyiben ilyen csoportosulás létezik - elismert termelői csoportosulás úgy dönt, hogy az (1) bekezdésben említett fenntartható gyakorlatok az érintett termék valamennyi termelője számára kötelezőek, ezeket a gyakorlatokat a bejegyzési vagy módosítási eljárásnak megfelelően bele kell foglalni a termékleírásba.

8. cikk

Fenntarthatósági jelentés

(1) Valamely termelői csoportosulás vagy - amennyiben ilyen csoportosulás létezik - elismert termelői csoportosulás ellenőrizhető információk alapján olyan fenntarthatósági jelentést készíthet és tehet rendszeresen naprakésszé, amely tartalmazza a termék előállítása során alkalmazott meglévő fenntartható gyakorlatok ismertetését, annak ismertetését, hogy a termék előállítási módszere hogyan hat a fenntarthatóságra a környezetvédelmi, társadalmi, gazdasági vagy állatjóléti kötelezettségvállalások tekintetében, valamint az annak megértéséhez szükséges információkat, hogy a fenntarthatóság hogyan befolyásolja a termék fejlődését, teljesítményét és helyzetét.

(2) A Bizottság a fenntarthatósági jelentést nyilvánosságra hozza.

2. FEJEZET

A földrajzi árujelzők bejegyzése

9. cikk

Kérelmező a bejegyzési eljárás nemzeti szakaszában

(1) A földrajzi árujelző bejegyzése iránti kérelmet kizárólag kérelmező termelői csoportosulás nyújthatja be. A kérelmező termelői csoportosulás olyan társulás, annak jogi formájától függetlenül, amelyet ugyanazon termék termelői alkotnak, amely terméknek az elnevezését be kívánják jegyeztetni. A közjogi szervek és más érdekelt felek segíthetnek a kérelem előkészítésében és a kapcsolódó eljárásban.

(2) E cím alkalmazásában a valamely tagállam által kijelölt hatóság kérelmező termelői csoportosulásnak tekinthető a szeszes italok földrajzi jelzései vonatkozásában, ha az érintett termelők számára számuk, földrajzi elhelyezkedésük vagy szervezeti jellemzőik miatt csoportosulás létrehozása nem megvalósítható. Ilyen esetben a 10. cikk (2) bekezdésében említett kérelemnek meg kell adnia ezeket az indokokat.

(3) E cím alkalmazásában egyetlen termelő akkor tekinthető kérelmező termelői csoportosulásnak, ha bebizonyosodik, hogy az alábbi feltételek mindegyike teljesül:

a) ez a termelő az egyetlen olyan termelő, aki a földrajzi árujelző bejegyzése iránt kérelmet szándékozik benyújtani;

b) az érintett földrajzi terület meghatározása az e rendelet 49. cikke (1) bekezdésének f) pontjában, az 1308/2013/EU rendelet 94. cikke (1) bekezdésének i) pontjában és az (EU) 2019/787 rendelet 22. cikke (1) bekezdésének f) pontjában említett kapcsolat alapján történik, nem pedig birtokhatárok alapján; és

c) az érintett földrajzi terület jellemzői érzékelhetően eltérnek a szomszédos területek jellemzőitől, vagy a termék jellemzői eltérnek a szomszédos területeken előállított termékek jellemzőitől, vagy szeszes italok földrajzi jelzései esetében, ha a szeszes ital egyértelműen a földrajzi eredetének tulajdonítható egyedi minőséggel, hírnévvel vagy egyéb jellemzővel rendelkezik.

(4) Olyan földrajzi árujelzők esetében, amelyek elnevezése határokon átnyúló földrajzi területet jelöl, több, különböző tagállamokból vagy harmadik országokból származó kérelmező termelői csoportosulás együttes kérelmet nyújthat be a földrajzi árujelző bejegyzése iránt. Ezen együttes kérelmet valamennyi érintett tagállamnak kell címezni.

10. cikk

A bejegyzési eljárás nemzeti szakasza

(1) Az Unióból származó termékekre vonatkozó földrajzi árujelző bejegyzése iránti kérelmet annak a tagállamnak az illetékes hatóságaihoz kell benyújtani, ahonnan a termék származik.

(2) Az (1) bekezdésben említett kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a termékleírás;

b) az egységes dokumentum; és

c) a 12. cikk (1) bekezdésében említett kísérő dokumentáció.

(3) A tagállam megvizsgálja a bejegyzés iránti kérelmet annak ellenőrzése érdekében, hogy az megfelel-e a borra, a szeszes italokra vagy a mezőgazdasági termékekre vonatkozó megfelelő rendelkezésekben megállapított bejegyzési feltételeknek.

(4) Az e cikk (3) bekezdésében említett vizsgálat részeként az érintett tagállam nemzeti felszólalási eljárást folytat le. A nemzeti felszólalási eljárás keretében gondoskodni kell a bejegyzés iránti kérelem közzétételéről - a 12. cikk (1) bekezdésének b) és c) pontjában említett dokumentumok kivételével -, és biztosítani kell egy, a közzétételtől számítva legalább egy hónapos időszakot, amelyen belül bármely, jogos érdekkel és az érintett termék származási helye szerinti tagállamban lakóhellyel rendelkező, illetve letelepedett természetes vagy jogi személy felszólalást nyújthat be az adott tagállamban a bejegyzés iránti kérelemmel szemben.

(5) A felszólalási eljárás részletes szabályait az érintett tagállam állapítja meg. Ezek a részletes szabályok meghatározhatják a felszólalás elfogadhatóságára vonatkozó kritériumokat, a kérelmező termelői csoportosulás és az egyes felszólalók közötti konzultáció céljára rendelkezésre álló időszakot, és előírhatják a kérelmező termelői csoportosulás által a konzultációk eredményéről készített, a bejegyzés iránti kérelemben végrehajtott módosítások ismertetését is tartalmazó jelentés benyújtását is.

(6) Amennyiben a bejegyzés iránti kérelem vizsgálatát és a beérkezett felszólalások eredményeinek értékelését követően, valamint a kérelem azon módosításait követően, amelyekkel a kérelmező termelői csoportosulás egyetértett az érintett tagállam úgy ítéli meg, hogy e rendelet követelményei teljesülnek, kedvező határozatot hozhat, és a 13. cikkben említett uniós szintű bejegyzés iránti kérelmet nyújthat be.

(7) Az érintett tagállam gondoskodik arról, hogy minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek ahhoz jogos érdeke fűződik, jogorvoslati lehetőséggel élhessen. Az érintett tagállam gondoskodik továbbá a kedvező határozat és a kapcsolódó termékleírás közzétételéről, és elektronikus hozzáférést biztosít a termékleíráshoz.

(8) A 9. cikk (4) bekezdésében említett együttes kérelem esetén a kérelmet valamennyi érintett tagállamnak kell címezni, és a kapcsolódó nemzeti eljárásokat - beleértve a felszólalási szakaszt is - e tagállamok mindegyikében le kell folytatni.

11. cikk

Átmeneti nemzeti oltalom

(1) Az uniós szintű bejegyzés iránti kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának napjától kezdődő hatállyal a tagállamok - átmeneti jelleggel - nemzeti szinten átmeneti oltalmat biztosíthatnak valamely elnevezés számára.

(2) Ez a nemzeti oltalom a bejegyzés iránti kérelemről határozó, a 21. cikkel összhangban elfogadott végrehajtási jogi aktus hatálybalépésének, vagy a bejegyzés iránti kérelem visszavonásának napján szűnik.

(3) Amennyiben az elnevezést e rendelet alapján nem jegyzik be, az átmeneti nemzeti oltalom következményei kizárólag az érintett tagállam felelősségi körébe tartoznak.

(4) A tagállamok által az e cikkel összhangban meghozott intézkedések kizárólag nemzeti szinten járnak joghatással, és nem érintik a belső piacot vagy a nemzetközi kereskedelmet.

12. cikk

Kísérő dokumentáció

(1) A bejegyzés iránti kérelmet kísérő dokumentációnak a következőket kell tartalmaznia:

a) adott esetben a földrajzi árujelző használatára vagy oltalmára vonatkozóan javasolt bármely korlátozás, valamint a kérelmező termelői csoportosulás által javasolt bármely átmeneti intézkedés magyarázata;

b) a kérelmező termelői csoportosulás megnevezése és kapcsolattartási adatai;

c) a termékleírásnak való megfelelést az alábbiakkal összhangban ellenőrző egy vagy több illetékes hatóság, átruházott feladatot ellátó vagy terméktanúsító szervezet vagy természetes személy neve és kapcsolattartási adatai:

i. a bor tekintetében az 1308/2013/EU rendelet 116a. cikke;

ii. a szeszes italok és a mezőgazdasági termékek tekintetében e rendelet 39. cikke;

d) az érintett tagállam vagy adott esetben a kérelmező termelői csoportosulás által megfelelőnek ítélt bármely egyéb információ.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a 13. cikk szerinti uniós szintű bejegyzés iránti kérelemhez csatolandó, az (1) bekezdés a), b) és c) pontjában előírt kísérő dokumentáció formátumát és online megjelenítését, valamint rendelkezik a személyes adatok kizárásáról vagy anonimizálásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

13. cikk

Az uniós szintű bejegyzés iránti kérelem

(1) Az Unióból származó termékekre vonatkozó földrajzi árujelzők tekintetében a bejegyzés iránti kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) az egységes dokumentum;

b) a 12. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett kísérő dokumentáció.

c) annak a tagállamnak a nyilatkozata, amelyhez a kérelmet a bejegyzési eljárás nemzeti szakaszában címezték, amelyben megerősíti, hogy a kérelem megfelel a bejegyzés feltételeinek;

d) a nemzeti hatóságok által a nemzeti vizsgálati és felszólalási eljárást követően biztosított vagy javasolt átmeneti időszak, valamint a kapcsolódó elfogadható felszólalásokra vonatkozó információk; és

e) a naprakész termékleírás közzétételére vonatkozó elektronikus hivatkozás.

(2) Az Unión kívülről származó termékekre vonatkozó földrajzi árujelzők tekintetében az uniós szintű bejegyzés iránti kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a termékleírás és annak közzétételi hivatkozása;

b) az egységes dokumentum;

c) a 12. cikk (1) bekezdésének a), b) és c) pontjában említett kísérő dokumentáció;

d) a földrajzi árujelző származási országban való oltalmának jogi bizonyítása; és

e) meghatalmazás, ha a kérelmezőt meghatalmazott képviseli.

(3) A 9. cikk (4) bekezdésében említett, bejegyzés iránti együttes kérelemnek adott esetben - az egységes dokumentum mellett - tartalmaznia kell az e cikk (1) bekezdésének b)-e) pontjában vagy (2) bekezdésének c), d) és e) pontjában felsorolt, valamennyi érintett tagállamból vagy harmadik országból származó dokumentumokat.

(4) Az e cikkben említett dokumentumokat az Unió hivatalos nyelveinek egyikén kell elkészíteni.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja az uniós szintű bejegyzés iránti kérelmek - ezen belül az egynél több nemzeti területet érintő kérelmek - eljárásaira, formátumára és megjelenítésére vonatkozó részletes szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

14. cikk

Az uniós szintű bejegyzés iránti kérelem benyújtása

(1) A földrajzi árujelzők uniós szintű bejegyzése iránti kérelmet elektronikus úton, digitális rendszeren keresztül kell benyújtani a Bizottsághoz.

Egy vagy több tagállam kérésére a Bizottság módosítja a digitális rendszert, hogy az alkalmas legyen arra, hogy a földrajzi árujelzők bejegyzésére irányuló eljárás nemzeti szakaszában bármely tagállam, amely szeretné használni tudja azt.

(2) Ha a bejegyzés iránti kérelem egy, az Unión kívüli földrajzi területre vonatkozik, a kérelmet közvetlenül a kérelmezőnek - vagyis valamely termelői csoportosulásnak vagy egyetlen termelőnek -, vagy az érintett harmadik ország hatóságain keresztül kell a Bizottsághoz benyújtani.

A harmadik országbeli egyetlen termelőnek meg kell felelnie a 9. cikk (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek. A harmadik országbeli termelői csoportosulás olyan termelői csoportosulás, amely olyan termékkel dolgozik, amelynek elnevezését be kívánják jegyeztetni.

(3) A 9. cikk (4) bekezdésében említett, bejegyzés iránti együttes kérelmet a következők valamelyikének kell benyújtania:

a) az egyik érintett tagállam; vagy

b) harmadik országbeli kérelmező, vagyis valamely termelői csoportosulás vagy egyetlen termelő, akár közvetlenül, akár az adott harmadik ország hatóságain keresztül.

(4) A Bizottság az (1) bekezdésben említett digitális rendszeren keresztül közzéteszi azokat az elnevezéseket, amelyekre uniós szintű bejegyzés iránti kérelmet nyújtottak be.

15. cikk

A Bizottság általi vizsgálat és a felszólalási eljárás céljából történő közzététel

(1) A Bizottság megvizsgálja a 14. cikk (1), (2) és (3) bekezdésének megfelelően benyújtott bejegyzés iránti kérelmeket. Ellenőrzi, hogy a kérelmek tartalmazzák-e az előírt információkat, és hogy azok nem tartalmaznak-e nyilvánvaló hibákat, figyelembe véve a nemzeti vizsgálat és az érintett tagállam által lefolytatott felszólalási eljárás eredményeit.

(2) A vizsgálat időtartama nem haladhatja meg a kérelem kézhezvételétől számított hat hónapot. A Bizottság bármilyen szükséges kiegészítő információt vagy a kérelem módosítását kérheti a kérelmezőtől. Amennyiben a Bizottság ilyen kérést intéz a kérelmezőhöz, a vizsgálati időtartama nem haladhatja meg az attól a naptól számított öt hónapot, amelyen a Bizottság kézhez veszi a kérelmező válaszát.

(3) Amennyiben a Bizottság az előírt határidőkön belül nem zárja le a (2) bekezdésben említett vizsgálatot, írásban tájékoztatja a kérelmezőt a késedelem okairól, megjelölve a vizsgálat befejezéséhez szükséges becsült időt, amely nem haladhatja meg az egy hónapot.

(4) Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az e rendelet 9., 10., 12., 13., 28., 29., 30., 31., 46. és 47. cikkében, 48. cikkének (1) és (2) bekezdésében és 50. cikkében, az 1308/2013/EU rendelet 93. és 95. cikkében és 100. cikkének (4) bekezdésében, valamint adott esetben az (EU) 2019/787 rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében, 23. cikkében és 34. cikkének (4) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, az egységes dokumentumot és a termékleírás közzétételére való hivatkozást közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

16. cikk

A bejegyzés iránti kérelem megtámadása nemzeti szinten

(1) A tagállamoknak minden olyan nemzeti közigazgatási vagy bírósági eljárásról tájékoztatniuk kell a Bizottságot, amely veszélyeztetheti a földrajzi árujelző bejegyzési eljárását.

(2) A Bizottság mentesül a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálat elvégzésére vonatkozó határidők betartásának és annak kötelezettsége alól, hogy tájékoztassa a tagállamot a késedelem okáról, amennyiben az említett tagállamtól a 10. cikk (6) bekezdése szerinti bejegyzés iránti kérelemre vonatkozóan olyan tájékoztatást kap, amely:

a) arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy a 10. cikk (6) bekezdésében említett határozatot nemzeti szinten egy azonnal alkalmazandó, de nem jogerős közigazgatási vagy bírósági határozattal érvénytelenítették; vagy

b) a vizsgálat felfüggesztésére kéri a Bizottságot, mivel nemzeti közigazgatási vagy bírósági eljárást indítottak a kérelem érvényességének megtámadása céljából, és a tagállam megítélése szerint az említett eljárás indokai megalapozottak.

(3) A (2) bekezdésben előírt mentesség addig áll fenn, amíg az érintett tagállam arról nem tájékoztatja a Bizottságot, hogy az eredeti kérelem visszaállításra került, vagy hogy a tagállam visszavonja a felfüggesztés iránti kérelmét.

(4) Amennyiben egy tagállamnak a 10. cikk (6) bekezdésében említett kedvező határozatát valamely nemzeti bíróság jogerős határozata részben vagy egészben érvénytelenné nyilvánította, az említett tagállam szükség esetén megfelelő intézkedés meghozatalát mérlegeli, például az uniós szintű bejegyzés iránti kérelem visszavonását vagy módosítását.

17. cikk

Uniós felszólalási eljárás

(1) Az egységes dokumentumnak és a termékleírás közzétételére való hivatkozásnak a 15. cikk (4) bekezdésével összhangban az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzététele időpontjától számított három hónapon belül bármely tagállam vagy harmadik ország hatóságai, vagy bármely olyan, harmadik országban lakóhellyel rendelkező, illetve letelepedett természetes vagy jogi személy, akinek, illetve amelynek ahhoz jogos érdeke fűződik, felszólalást nyújthatnak be a Bizottsághoz.

(2) Bármely olyan, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, aki vagy amely olyan tagállamban rendelkezik lakóhellyel vagy telepedett le, amely nem azonos azzal a tagállammal, ahonnan az uniós szintű bejegyzés iránti kérelmet benyújtották, a lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállamban felszólalást nyújthat be olyan határidőn belül, amely lehetővé teszi e tagállam számára ezen felszólalás megvizsgálását és annak eldöntését, hogy az (1) bekezdéssel összhangban benyújtsa-e azt a Bizottságnak. A tagállamok a nemzeti jogukban meghatározhatják az említett határidőt.

(3) A felszólalásnak ki kell térnie arra, hogy kifogásolja a földrajzi árujelző bejegyzését. Az a felszólalás, amely nem tartalmazza ezt az állítást, érvénytelen.

(4) A Bizottság megvizsgálja a felszólalás elfogadhatóságát. Amennyiben a Bizottság elfogadhatónak találja a felszólalást, a 15. cikk (4) bekezdésében említett közzétételtől számított öt hónapon belül felkéri a felszólalót és a kérelmezőt, hogy egy legfeljebb három hónapos, észszerű időtartamon keresztül folytassanak megfelelő konzultációkat. A Bizottság megküldi a kérelmezőnek a felszólalást és a felszólaló által benyújtott összes dokumentumot. A Bizottság ezen időszak alatt a kérelmező kérésére egy alkalommal, legfeljebb három hónappal bármikor meghosszabbíthatja a konzultációk tekintetében megállapított határidőt.

(5) A felszólalónak és a kérelmezőnek indokolatlan késedelem nélkül meg kell kezdenie a megfelelő konzultációkat. Át kell adniuk egymásnak az annak értékeléséhez szükséges információkat, hogy a bejegyzés iránti kérelem megfelel-e - az esettől függően - az e rendeletben, az 1308/2013/EU rendeletben vagy az (EU) 2019/787 rendeletben foglalt követelményeknek.

(6) A kérelmezőnek a (4) bekezdésben említett konzultációk befejezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatnia kell a Bizottságot a konzultációk eredményéről - beleértve az összes kicserélt információt is -, arról, hogy született-e megállapodás egy vagy az összes felszólalóval, valamint a bejegyzés iránti kérelem esetleges későbbi módosításáról. A felszólaló a konzultációk végén szintén tájékoztathatja a Bizottságot az álláspontjáról.

(7) Amennyiben az e cikk (4) bekezdésében említett konzultációk befejezését követően a 15. cikk (4) bekezdésével összhangban közzétett adatok módosultak, a Bizottság ismételten megvizsgálja a módosított bejegyzés iránti kérelmet. Amennyiben a bejegyzés iránti kérelmet jelentős mértékben módosították, és a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a módosított kérelem megfelel a bejegyzés feltételeinek, a 15. cikk (4) bekezdésével összhangban ismét közzéteszi az egységes dokumentumot és a termékleírás közzétételére való hivatkozást.

(8) Az e cikkben említett dokumentumokat az Unió hivatalos nyelveinek egyikén kell elkészíteni.

(9) A Bizottság az uniós szintű bejegyzés iránti kérelem értékelését az átmeneti időszakok iránti esetleges kérelmeket, a felszólalási eljárás eredményét és a vizsgálatával kapcsolatban a későbbiekben felmerülő minden olyan egyéb kérdést figyelembe véve véglegesíti, amely az egységes dokumentum módosítását vonhatja maga után.

(10) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e rendeletnek a felszólalási eljárás részletes eljárásainak és határidőinek meghatározásával történő kiegészítése céljából.

(11) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a felszólalás formátumát és megjelenítését, továbbá rendelkezik a személyes adatok kizárásáról vagy anonimizálásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

18. cikk

Az észrevételekről szóló értesítés

(1) Az egységes dokumentumnak és a termékleírás közzétételére való hivatkozásnak a 15. cikk (4) bekezdésével összhangban történő közzététele időpontjától számított három hónapon belül bármely tagállam vagy harmadik ország hatóságai, vagy bármely harmadik országban lakóhellyel rendelkező, illetve letelepedett természetes vagy jogi személy észrevételekről szóló értesítést nyújthatnak be a Bizottsághoz.

(2) Az észrevételekről szóló értesítésben fel kell tüntetni a bejegyzés iránti kérelemmel kapcsolatos esetleges hibákat, vagy annak kiegészítő információkat kell tartalmaznia a kérelem vonatkozásában, ideértve az uniós jog esetleges megsértését is. Az észrevételekről szóló értesítés semmilyen joggal nem ruházza fel az (1) bekezdésben említett hatóságokat vagy személyeket, és nem eredményezi felszólalási eljárás indítását.

(3) Amennyiben az észrevételekről szóló értesítés benyújtását követően a 15. cikk (4) bekezdésével összhangban közzétett adatokat jelentős mértékben módosultak, a Bizottság az említett bekezdéssel összhangban ismét közzéteszi az egységes dokumentumot és a termékleírás közzétételére való hivatkozást.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapíthatja az észrevételekről szóló értesítés formátumát és megjelenítését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

19. cikk

A felszólalás indokai

(1) A 17. cikkel összhangban benyújtott felszólalás csak akkor fogadható el, ha a felszólaló bizonyítja, hogy:

a) a javasolt földrajzi árujelző nem felel meg a földrajzi árujelző fogalommeghatározásának vagy - attól függően, hogy melyik alkalmazandó - az esettől függően az e rendeletben, az 1308/2013/EU rendelet II. része II. címe I. fejezetének 2. szakaszában vagy az (EU) 2019/787 rendelet 3. cikkének (4) bekezdésében és III. fejezetében említett követelményeknek;

b) a javasolt földrajzi árujelző bejegyzését a 28. cikkben, a 29. cikkben, a 30. cikkben vagy a 48. cikk (1) bekezdésében említett egy vagy több körülmény megakadályozná; vagy

c) a javasolt földrajzi árujelző bejegyzése veszélyeztetné egy vele részben vagy teljesen azonos elnevezés vagy védjegy létét, vagy az olyan termékek létét, amelyek a 15. cikk (4) bekezdésében előírt információk közzétételének időpontját megelőzően már legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalomban voltak.

(2) A felszólalás elfogadhatóságát az Unió területére vonatkozóan a Bizottságnak kell megvizsgálnia.

20. cikk

A földrajzi árujelzők használatára vonatkozó átmeneti időszak

(1) A valamely tagállamból vagy harmadik országból származó olyan termékek esetében, amelyek megnevezése a 26. cikk (1) bekezdésével ellentétes elnevezésből áll vagy azt tartalmazza, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján legfeljebb ötéves átmeneti időszakot biztosíthat annak érdekében, hogy lehetővé tegye annak a megnevezésnek a további használatát, amellyel a terméket forgalmazták, feltéve, hogy a megsértett oltalom által érintett földrajzi árujelző bejegyzése iránti kérelemmel szemben benyújtott, a 10. cikk (4) bekezdése vagy a 17. cikk szerinti elfogadható felszólalás bizonyítja, hogy:

a) az érintett földrajzi árujelző bejegyzése veszélyeztetné egy vele részben vagy egészben azonos, a termékmegnevezésben szereplő elnevezés létét; vagy

b) az ilyen termékeket a 15. cikk (4) bekezdésében előírt közzétételt megelőzően legalább öt éven keresztül jogszerűen forgalmazták az adott, a termékmegnevezésben szereplő elnevezéssel az érintett területen.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, kivéve, ha a 10. cikk (4) bekezdésével összhangban elfogadható felszólalást nyújtottak be, amely esetben a végrehajtási jogi aktust az említett vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján az (1) bekezdés alapján biztosított átmeneti időszakot egy összesen legfeljebb 15 éves időszakra meghosszabbíthatja, vagy közvetlenül legfeljebb 15 éves átmeneti időszakot biztosíthat, amennyiben azt is bizonyítják, hogy:

a) az (1) bekezdésben említett termékmegnevezésben szereplő elnevezést az érintett földrajzi árujelzőre vonatkozó bejegyzés iránti kérelem Bizottságnak való benyújtását megelőzően legalább 25 éven keresztül jogszerűen, folyamatosan és jóhiszeműen használták;

b) az (1) bekezdésben említett termékmegnevezésben szereplő elnevezés használatának célja sohasem irányult a termék földrajzi árujelzőként bejegyzett elnevezése hírnevének kihasználására; és

c) nem tévesztette, illetve nem is téveszthette meg a fogyasztót a termék tényleges származását illetően.

(4) Az e cikk (3) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, kivéve, ha a 10. cikk (4) bekezdése alapján elfogadható felszólalást nyújtottak be, amely esetben a végrehajtási jogi aktust az említett vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

(5) Az (1) és a (3) bekezdésben említett megnevezések használata esetén a jelölésen - vagy adott esetben, amennyiben a terméket online forgalmazzák, a termékleírásban - egyértelműen és jól láthatóan meg kell jeleníteni a termék származási országát.

(6) A földrajzi árujelzők bejegyzése iránti kérelmek és uniós módosítások tekintetében azon hosszú távú célkitűzés kapcsán felmerülő átmeneti nehézségek leküzdése érdekében, amely szerint biztosítani kell, hogy az érintett területen a földrajzi árujelzővel ellátott termékekhez kapcsolódó valamennyi gazdasági szereplő teljesítse a vonatkozó termékleírásban foglaltakat, a tagállamok - a kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontjától kezdődő hatállyal - legfeljebb tízéves átmeneti időszakot biztosíthatnak a megfeleléshez, feltéve, hogy az érintett gazdasági szereplők az adott terméket az érintett elnevezés használatával folyamatosan és jogszerűen forgalmazták a kérelemnek az adott tagállam hatóságaihoz történő benyújtását megelőző legalább öt éven keresztül, és erre a 10. cikk (4) bekezdésében említett nemzeti felszólalási eljárás során hivatkoztak.

(7) Amennyiben az uniós szintű bejegyzés iránti kérelem benyújtása és az érintett elnevezés bejegyzése között eltelt idő meghaladja az öt évet, a tagállam legfeljebb öt évvel meghosszabbíthatja az átmeneti időszakot. Az átmeneti időszak meghosszabbításáról szóló határozatról haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottságot, amely azt közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(8) A (6) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó a harmadik országban található földrajzi területre utaló földrajzi árujelzőkre, a felszólalási eljárás kivételével.

21. cikk

A Bizottság határozata a bejegyzés iránti kérelemről

(1) Amennyiben a Bizottság az 15. cikkel összhangban lefolytatott vizsgálat alapján rendelkezésére álló információk alapján úgy ítéli meg, hogy az említett cikkben foglalt bármely feltétel nem teljesül, végrehajtási jogi aktus útján elutasítja a bejegyzés iránti kérelmet. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Elfogadható felszólalás hiányában a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján, a 88. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül bejegyzi a földrajzi árujelzőt. A Bizottság figyelembe veheti a 18. cikknek megfelelően beérkezett, észrevételekről szóló értesítéseket.

(3) Amennyiben a Bizottsághoz elfogadható felszólalási nyilatkozat érkezik, a Bizottság a 17. cikkben említett eljárást követően és figyelembe véve annak eredményét:

a) amennyiben megállapodás született, és ellenőrizte, hogy a megállapodás megfelel az uniós jognak, a 88. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül végrehajtási jogi aktusokat fogad el a földrajzi árujelző bejegyzéséről, és szükség esetén módosítja az 15. cikk (4) bekezdésével összhangban közzétett információkat, feltéve, hogy e módosítások nem lényegesek; vagy

b) amennyiben nem született megállapodás, végrehajtási jogi aktusok elfogadása útján határoz a bejegyzés iránti kérelemről; ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) A földrajzi árujelző bejegyzéséről szóló végrehajtási jogi aktusokban rendelkezni kell a bejegyzésre vonatkozó esetleges feltételekről, valamint a 15. cikk (4) bekezdésével összhangban közzétett és a felszólalási eljárást követően módosított egységes dokumentum információs célból történő újbóli közzétételéről a 17. cikk (7) bekezdésében és a 18. cikk (3) bekezdésében említettektől eltérő módosítások esetén.

(5) A bejegyzésről szóló bizottsági végrehajtási rendeleteket és az elutasításról szóló bizottsági végrehajtási határozatokat az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában közzé kell tenni.

22. cikk

A földrajzi árujelzők uniós nyilvántartása

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján, a 88. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül létrehozza és fenntartja a földrajzi árujelzők nyilvánosan hozzáférhető uniós nyilvántartását. A nyilvántartás három részből áll, amelyek közül az egyik a borok, a másik a szeszes italok, a harmadik pedig a mezőgazdasági termékek földrajzi árujelzőit tartalmazza. A nyilvántartásba 2024. május 13. után bevezetett dokumentumoknak az (EU) 2019/1024 európai parlamenti és tanácsi irányelv (28) 2. cikkének 13. pontjában meghatározott géppel olvasható formátumban kell készülniük.

(2) Az EUIPO vezeti és naprakészen tartja az uniós nyilvántartást a földrajzi árujelzők bejegyzése, módosítása és törlése tekintetében.

(3) A borokra és mezőgazdasági termékekre vonatkozó valamennyi földrajzi árujelzőt az esettől függően "oltalom alatt álló eredetmegjelölés"-ként vagy "oltalom alatt álló földrajzi jelzés"-ként, míg a szeszes italok földrajzi jelzéseit "földrajzi jelzés"-ként kell feltüntetni a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásában.

(4) A földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásába felvehetők harmadik országokból származó termékeket jelölő olyan földrajzi árujelzők is, amelyek oltalmat élveznek az Unióban valamely olyan nemzetközi megállapodás alapján, amelynek az Unió szerződő fele. Ilyen esetben a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján bejegyzi az említett földrajzi árujelzőket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

A bor és a mezőgazdasági termékek tekintetében - kivéve, ha az első albekezdésben említett megállapodásokban kifejezetten oltalom alatt álló eredetmegjelölésként szerepelnek - az ilyen termékek elnevezéseit oltalom alatt álló földrajzi jelzésként kell bejegyezni a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásába.

(5) Minden földrajzi árujelzőt eredeti írásmódjával kell bejegyezni a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásába. Amennyiben az eredeti írásmód nem latin betűs, a földrajzi árujelzőt latin betűkkel vagy kiejtés szerint kell átírni, mindkét változatát be kell jegyezni a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásába, és a két változatnak azonos státusszal kell rendelkeznie.

(6) A Bizottság közzéteszi és rendszeresen naprakésszé teszi a (4) bekezdésben említett nemzetközi megállapodások jegyzékét, valamint az e megállapodások értelmében oltalom alatt álló földrajzi árujelzők jegyzékét.

(7) A Bizottság digitális vagy papíralapú formában megőrzi a földrajzi árujelzők bejegyzésével kapcsolatos dokumentációt. A bejegyzés törlése esetén a Bizottság a dokumentumokat a törlés időpontjától számított 10 évig őrzi meg.

(8) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásának tartalmát és megjelenítését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

23. cikk

Kivonatok a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásából

(1) Bármely személy számára lehetővé kell tenni, hogy könnyen és díjmentesen letölthessen a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásából származó olyan hivatalos kivonatot, amely igazolja a földrajzi árujelző bejegyzését, valamint más vonatkozó adatokat, beleértve a földrajzi árujelző bejegyzése iránti kérelem benyújtásának időpontját vagy más elsőbbségi időpontot. A nyilvántartásba 2024. május 13. után bevezetett hivatalos bejegyzési kivonatoknak az (EU) 2019/1024 irányelv 2. cikkének 13. pontjában meghatározott géppel olvasható formátumban kell készülniük. Ezt a hivatalos kivonatot jogi, bírósági, közigazgatási vagy hasonló eljárásban hiteles tanúsítványként lehet felhasználni.

(2) Amennyiben a nemzeti hatóságok a 33. cikkel összhangban elismertek egy termelői csoportosulást, ezt a csoportosulást a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásában és az e cikk (1) bekezdésében említett hivatalos kivonatban a földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítóinak képviselőjeként kell feltüntetni.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározhatja a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásából származó kivonatok formátumát és online megjelenítését, valamint rendelkezhet a személyes adatok kizárásáról vagy anonimizálásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

24. cikk

A termékleírás módosításai

(1) Annak a terméknek a termelői csoportosulása, amelynek elnevezése bejegyzett földrajzi árujelző, kérelmezheti a termékleírás módosításának jóváhagyását. Amennyiben létezik elismert termelői csoportosulás, a kérelem benyújtására kizárólag ez a csoportosulás jogosult.

(2) A termékleírások módosításai két kategóriába sorolhatók:

a) uniós szintű felszólalási eljáráshoz kötött uniós módosítások; valamint

b) tagállami vagy harmadik országbeli szinten kezelendő standard módosítások.

(3) A módosítás uniós módosításnak tekintendő, ha maga után vonja az egységes dokumentum vagy azzal egyenértékű dokumentum módosítását, és:

a) megváltoztatja:

i. mezőgazdasági termékek esetében az elnevezést vagy az elnevezés használatát;

ii. borok esetében az elnevezést vagy az elnevezés használatát, illetve a földrajzi árujelzővel ellátott termék vagy termékek kategóriáját;

iii. szeszes italok esetében az elnevezést, az elnevezés bármely elemét, vagy az elnevezés használatát, illetve a földrajzi jelzéssel ellátott termék vagy termékek kategóriáját vagy az előírt nevet; vagy

b) fennáll a veszélye annak, hogy érvénytelenné válik az egységes dokumentumban említett földrajzi területtel való kapcsolat; vagy

c) további korlátozásokat von maga után a termék forgalmazása tekintetében.

Az a), b) és c) pontban említett kritériumokat a tagállamok ellenőrzik.

(4) Egy bejegyzett földrajzi árujelző termékleírásának minden egyéb olyan módosítását, amely nem minősül a (3) bekezdés szerinti uniós módosításnak, standard módosításnak kell tekinteni.

(5) A standard módosítás a termékleírás átmeneti megváltoztatására vonatkozó átmeneti módosításnak tekintendő, ha az kötelező egészségügyi és növényegészségügyi intézkedések hatóságok általi elrendeléséből következik, vagy természeti katasztrófák vagy kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt, vagy rendkívüli körülmények - többek között a nyersanyagellátást befolyásoló geopolitikai események - által okozott jelentős piaci zavarok miatt szükséges, feltéve, hogy a természeti katasztrófát, a kedvezőtlen időjárási viszonyokat vagy a jelentős piaci zavarokat az illetékes hatóságok hivatalosan elismerték.

(6) Az uniós módosításokat a Bizottság hagyja jóvá. A jóváhagyási eljárásnak - értelemszerűen - követnie kell a 9. és a 10., valamint a 12.-21. cikkben meghatározott eljárást.

(7) Az Unió területén kívülről származó, uniós módosítások iránti kérelmeknek bizonyítékot kell tartalmazniuk arról, hogy a kérelmezett módosítás megfelel a földrajzi árujelzők oltalmára vonatkozóan az adott harmadik országban hatályos jogszabályoknak.

(8) Ha egy bejegyzett földrajzi árujelző termékleírásának uniós módosítása iránti kérelem standard módosításokat vagy átmeneti módosításokat is tartalmaz, a Bizottság csak az uniós módosítást vizsgálja. Minden standard módosítást vagy átmeneti módosítást be nem nyújtottnak kell tekinteni. Az ilyen kérelmek vizsgálata során a javasolt uniós módosításokra kell összpontosítani. A Bizottság vagy az érintett tagállam adott esetben felkérheti a kérelmezőt, hogy a termékleírás egyéb elemeit is módosítsa.

(9) A standard módosításokat azon tagállamok vagy harmadik országok mérik fel és hagyják jóvá, amelyek területén az érintett termék földrajzi területe található, és e módosításokat a Bizottsággal közölni kell. A Bizottság ezeket a módosításokat közzéteszi.

(10) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet kiegészítse a földrajzi árujelzők termékleírásainak olyan uniós módosításaira vonatkozó rendelkezések megállapítása révén, amelyek tekintetében nem tettek közzé egységes dokumentumot, továbbá az uniós módosítások iránti kérelmek elfogadhatóságára, az uniós és a standard módosítások közötti kapcsolatra, valamint a standard módosításokra és azok közzétételére vonatkozó rendelkezések megállapítása révén.

(11) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja az uniós módosítások iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásokra, a módosítási kérelem formájára és megjelenítésére, valamint a standard módosításokkal kapcsolatos eljárásokra és a standard módosítások formájára és a Bizottsággal való közlésükre vonatkozó részletes szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

25. cikk

A bejegyzés törlése

(1) A Bizottság saját kezdeményezésére, illetve egy tagállam vagy harmadik ország, vagy harmadik országban letelepedett, illetve lakóhellyel rendelkező, jogos érdekkel bíró természetes vagy jogi személy kellően alátámasztott kérésére, végrehajtási jogi aktusok útján törölheti egy földrajzi árujelző bejegyzését az alábbi esetekben:

a) ha a termékleírásában foglalt követelményeknek való megfelelés már nem biztosítható; vagy

b) ha legalább a megelőző hét egymást követő évben nem hoztak forgalomba az érintett földrajzi árujelzővel ellátott terméket.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok elfogadása útján a bejegyzett elnevezéssel forgalmazott termék termelőinek kérésére is törölhet egy bejegyzést. Amennyiben létezik elismert termelői csoportosulás, kizárólag ez a termelői csoportosulás jogosult ilyen kérelem benyújtására.

(3) Az elnevezésnek a földrajzi árujelzőtől eltérő szellemi tulajdonjogként, különösen védjegyként történő használata és oltalma a földrajzi árujelző bejegyzésének törlését követő egy évig tilos, kivéve, ha a földrajzi árujelző bejegyzése előtt létezett ilyen szellemi tulajdonjog, vagy ilyen védjegyet lajstromoztak.

(4) A törlési eljárás során - értelemszerűen - a 10., a 13-17. és a 21. cikkben meghatározott eljárást kell alkalmazni.

A felszólalások kizárólag akkor fogadhatók el, ha bizonyítják bennük, hogy egy érdekelt természetes vagy jogi személy továbbra is alkalmazza a kereskedelemben a bejegyzett elnevezést.

(5) Az (1) és a (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása előtt a Bizottság konzultál azon tagállam vagy harmadik ország hatóságaival, vagy lehetőség szerint azzal a harmadik országbeli termelővel, amely eredetileg kérelmezte az érintett földrajzi árujelző bejegyzését, kivéve, ha a törlést közvetlenül az említett eredeti kérelmezők kérték. A konzultációs időszak hossza legalább egy hónap.

(6) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja a bejegyzés törlése iránti kérelmekkel kapcsolatos eljárásra, a kérelem formájára és megjelenítésére vonatkozó részletes szabályokat.

(7) Az e cikk (1), (2) és (6) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

3. FEJEZET

A földrajzi árujelzők oltalma

26. cikk

A földrajzi árujelzők oltalma

(1) A földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásába bejegyzett földrajzi árujelzők a következőkkel szemben élveznek oltalmat:

a) a földrajzi árujelző bármely közvetlen vagy közvetett, kereskedelmi célú felhasználása a bejegyzés hatálya alá nem tartozó termékek vonatkozásában, amennyiben ezen termékek az említett elnevezés alatt bejegyzett termékekhez hasonlóak, vagy amennyiben az adott földrajzi árujelző bármely termékre vagy szolgáltatásra történő használata az oltalom alatt álló elnevezés hírnevének kihasználásával, gyengítésével vagy csorbításával jár, beleértve azt is, amikor ezen termékeket összetevőként használják;

b) bármely visszaélés, utánzás vagy félrevezető utalás, még akkor is, ha a termékek vagy a szolgáltatások tényleges származása fel van tüntetve, vagy ha az oltalom alatt álló elnevezés fordítását, kiejtés szerinti átiratát vagy eltérő írásrendszert használó nyelvek közötti átiratát használják, vagy azt a "jellegű", "típusú", "eljárással készített", "hasonlóan készített", "utánzat", "ízű", "-szerű" vagy ezekhez hasonló kifejezések kísérik, beleértve azt is, amikor e termékeket összetevőként használják;

c) bármely egyéb, a termék származására, eredetére, jellegére vagy alapvető tulajdonságaira vonatkozó a belső vagy a külső csomagoláson, az érintett termékhez kapcsolódó reklámanyagokban, dokumentumokban vagy online felületeken található tájékoztatásban elhelyezett hamis vagy megtévesztő megjelölés, valamint a termék eredetét illetően hamis benyomást keltő dobozba történő csomagolás;

d) bármilyen egyéb olyan gyakorlat, amely a termék tényleges származása tekintetében a fogyasztó megtévesztéséhez vezethet.

(2) Az (1) bekezdés az Unióban hozzáférhető valamennyi doménnévre alkalmazandó.

(3) A mezőgazdasági termékekre, borokra és szeszes italokra használt elnevezésekre vonatkozó nemzeti szabályok nem vezethetnek a bejegyzett földrajzi árujelzőkkel való összetévesztéshez.

(4) Az (1) bekezdésben említett oltalom a következők tekintetében is alkalmazandó:

a) az Unió vámterületére belépő, de azon belül szabad forgalomba nem bocsátott áruk;

b) távértékesítés - így például elektronikus kereskedelem - útján eladott áruk; valamint

c) harmadik országba irányuló exportra szánt áruk.

(5) A 608/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (29) 3. cikke (1) bekezdésének d) pontjában felsorolt szervezetek jogosultak arra, hogy kérelmet nyújtsanak be a vámhatóságokhoz annak megakadályozása érdekében, hogy bármely harmadik fél kereskedelmi forgalom keretében anélkül hozzon be árukat az Unióba, hogy ott szabad forgalmazásra bocsátaná azokat, amennyiben az ilyen áruk - a csomagolást is beleértve - harmadik országokból érkeznek, és sértik az (1) bekezdésben foglaltakat.

(6) Az e rendelet értelmében bejegyzett földrajzi árujelzők nem köznevesülhetnek az Unióban.

(7) Ha a földrajzi árujelző olyan összetett elnevezés, amely köznevesültnek minősülő kifejezést tartalmaz, e kifejezés használata - általános szabályként - nem minősül az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett magatartásnak.

27. cikk

Összetevőként használt terméket jelölő földrajzi árujelzők használata a feldolgozott termék elnevezésében

(1) E rendelet 26. cikkének és 37. cikke (7) bekezdésének, valamint az 1169/2011/EU rendelet 7. és 17. cikkének sérelme nélkül, valamely feldolgozott termék összetevőjeként használt terméket jelölő földrajzi árujelző használható az adott feldolgozott termék elnevezésében, jelölésében vagy reklámanyagában, amennyiben:

a) a feldolgozott termék nem tartalmaz a földrajzi árujelzővel ellátott összetevőhöz hasonló bármely más terméket;

b) a földrajzi árujelzővel ellátott összetevőt elegendő mennyiségben használják fel ahhoz, hogy az érintett feldolgozott terméket alapvető jellemzővel ruházza fel; valamint

c) a címkén feltüntetésre kerül a földrajzi árujelzővel ellátott összetevő százalékos aránya a feldolgozott termékben.

(2) Emellett a földrajzi árujelzővel ellátott terméket összetevőként tartalmazó, az 1169/2011/EU rendelet 2. cikke (2) bekezdésének e) pontjában meghatározott, előrecsomagolt élelmiszerek azon előállítóinak, akik az adott földrajzi árujelzőt az előrecsomagolt élelmiszer elnevezésében - és többek között reklámanyagokban - használni kívánják, előzetes írásbeli értesítést kell küldeniük az elismert termelői csoportosulásnak - amennyiben létezik ilyen csoportosulás - az adott földrajzi árujelző tekintetében. Az említett előállítóknak ebben az értesítésben fel kell tüntetniük azokat az információkat, amelyek igazolják az e cikk (1) bekezdésében felsorolt feltételeknek való megfelelést, és ennek megfelelően kell eljárniuk. Az elismert termelői csoportosulásnak négy hónapon belül írásban vissza kell igazolnia az értesítés kézhezvételét. Az előrecsomagolt élelmiszer előállítója az említett visszaigazolás kézhezvételét követően vagy az említett időszak lejárta után - attól függően, hogy melyik következik be előbb - kezdheti meg a földrajzi árujelző használatát az előrecsomagolt élelmiszer elnevezésében. Az elismert termelői csoportosulás az érintett földrajzi árujelző használatára vonatkozó, nem kötelező érvényű információkat csatolhat a visszaigazoláshoz.

A tagállamok a Szerződésekkel összhangban további eljárási szabályokat állapíthatnak meg az előrecsomagolt élelmiszerek területükön letelepedett előállítóira vonatkozóan.

(3) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, az elismert termelői csoportosulás és az előrecsomagolt élelmiszer előállítója szerződéses megállapodást köthet arról, hogy az összetevő földrajzi árujelzője - a megjelenítés technikai és vizuális aspektusai tekintetében - hogyan jelenjen meg az előrecsomagolt élelmiszer elnevezésében a jelölésen, az összetevők felsorolásától eltérő helyeken, illetve a reklámanyagokban.

(4) Ez a cikk nem alkalmazandó a szeszes italokra.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el abból a célból, hogy e rendeletet kiegészítse további szabályokkal a földrajzi árujelzőknek az e cikk (1) bekezdésében említett hasonló termékek összetevőként való felhasználására és a feldolgozott termékek alapvető jellemzőkkel való felruházásának kritériumaira vonatkozóan.

28. cikk

Köznevesült kifejezések

(1) Köznevesült kifejezés nem jegyezhető be földrajzi árujelzőként.

(2) Annak megállapítása érdekében, hogy egy kifejezés köznevesültnek minősül-e vagy sem, minden releváns tényezőt figyelembe kell venni, különösen:

a) a fogyasztási területeken fennálló helyzetet;

b) a vonatkozó nemzeti és uniós jogi aktusokat.

29. cikk

Azonos alakú földrajzi árujelzők

(1) Az olyan földrajzi árujelző, amelynek oltalmát azt követően kérelmezték, hogy korábban az Unióban már nyújtottak be kérelmet az ezen árujelzővel teljesen vagy részben azonos alakú földrajzi árujelző oltalomba vételére vagy oltalomban részesítettek ilyen árujelzőt, nem jegyezhető be, kivéve, ha a gyakorlatban elegendő különbség van a helyi és a régóta bevett használat feltételei és a két teljesen vagy részben azonos alakú árujelző megjelenítése között, figyelembe véve az érintett termelőkkel szembeni egyenlő bánásmód biztosításának szükségességét, valamint azt, hogy a fogyasztókat nem szabad megtéveszteni a termékek tényleges mibenléte vagy földrajzi származása tekintetében.

(2) Az olyan, teljesen vagy részben azonos alakú földrajzi árujelző, amely a fogyasztókat megtévesztve azt a képzetet kelti, hogy a termékek egy másik területről származnak, még akkor sem jegyezhető be, ha az elnevezés az érintett termékek származása szerinti terület, régió vagy helység vonatkozásában pontos.

(3) E cikk alkalmazásában az Unióban kérelmezett vagy oltalom alatt álló, teljesen vagy részben azonos alakú földrajzi árujelző a következőkre utal:

a) a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásába bejegyzett földrajzi árujelzők;

b) olyan földrajzi árujelzők, melyek oltalmára vonatkozóan már nyújtottak be kérelmet, feltéve, hogy ezt követően bekerülnek a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásába;

c) az Unióban az (EU) 2019/1753 rendelettel összhangban oltalom alatt álló eredetmegjelölések (appellations of origin) és földrajzi jelzések; valamint

d) az Unió és egy vagy több harmadik ország között létrejött nemzetközi megállapodás alapján oltalom alatt álló földrajzi árujelzők, származási nevek és azokkal egyenértékű megnevezések.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján törli az uniós nyilvántartásból az (1) vagy (2) bekezdés megsértésével bejegyzett földrajzi árujelzőket. Ezt a végrehajtási jogi aktust a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

30. cikk

Védjegyek

Nem jegyezhető be földrajzi árujelzőként olyan elnevezés, amelynek földrajzi árujelzőként történő bejegyzésre javasolt neve - figyelembe véve egy védjegy hírnevét és elismertségét, valamint használatának időtartamát - a termék tényleges mibenlétét illetően alkalmas lenne a fogyasztók megtévesztésére.

31. cikk

A földrajzi árujelzők és a védjegyek közötti kapcsolat

(1) Az olyan védjegy lajstromozása iránti kérelmet, amelynek használata sértené a 26. cikket, el kell utasítani, ha a védjegy lajstromozása iránti kérelmet a földrajzi árujelző bejegyzése iránti kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontját követően nyújtják be.

(2) Az (1) bekezdés megsértésével lajstromozott uniós védjegyeket az EUIPO, az (1) bekezdés megsértésével lajstromozott nemzeti védjegyeket pedig az illetékes nemzeti hatóságok törlik.

(3) Az a védjegy, amelynek használata ugyan ellentétes a 26. cikkel, de amelynek lajstromozását az Unió területén a földrajzi árujelző bejegyzése iránti kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontját megelőzően kérelmezték, hajtották végre, vagy amely ott - amennyiben a vonatkozó jogszabályok ezt lehetővé teszik - jóhiszemű használat révén meghonosodott, a földrajzi árujelző bejegyzése ellenére továbbra is használható és megújítható, feltéve, hogy nem állnak fenn az (EU) 2015/2436 irányelv vagy az (EU) 2017/1001 rendelet szerinti törlési vagy megszűnési okok. Ilyen esetekben a földrajzi árujelző használata - ha a földrajzi árujelzőt már bejegyezték -, illetve az érintett védjegy használata megengedett.

(4) Az (1) és (3) bekezdés alkalmazásában, amennyiben a földrajzi árujelzőt az Unióban az uniós szintű bejegyzés iránti kérelem benyújtása nélkül bejegyezték, a földrajzi árujelző bejegyzése iránti kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontja az oltalom első napja.

(5) Az 1169/2011/EU rendelet sérelme nélkül, az (EU) 2015/2436 irányelv 28. cikkének (4) bekezdésében említett hitelesítési jegyek vagy tanúsító védjegyek, az említett irányelv 29. cikkének (3) bekezdésében említett együttes védjegyek, valamint az (EU) 2017/1001 rendelet VIII. fejezetében említett együttes védjegyek a földrajzi árujelzővel együtt használhatók a jelölésen.

32. cikk

Termelői csoportosulások

(1) A termelői csoportosulás olyan társulás, annak jogi formájától függetlenül, amelyet ugyanazon termék vagy termékek termelői alkotnak. A termelői csoportosulásnak meg kell felelnie a következő kritériumoknak:

a) ellátja az e rendelet szerinti feladatokat, beleértve legalább egy, a (4) bekezdésben meghatározott feladatot;

b) termelők kezdeményezésére, önkéntesen hozták létre, és termelőkből áll; valamint

c) a tagok demokratikusan szervezik, ellenőrzik és felügyelik.

A kérelmező termelői csoportosulásoknak legkésőbb az érintett földrajzi árujelző bejegyzésének időpontjában meg kell felelniük ezeknek a kritériumoknak.

A földrajzi árujelzővel ellátott termék termelője jogosult termelői csoportosuláshoz csatlakozni. A tagállamok az adott termelői csoportosulásba való belépést a termelők bizonyos kategóriáira korlátozhatják, figyelembe véve az érintett termelői csoportosulás által lefedett termék jellegét.

(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a gazdasági szereplők, a földrajzi árujelzővel ellátott termékek ellátási láncának egyik szakaszához kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselői és az 1308/2013/EU rendelet 157. cikkében említett érdekelt felek tagjai lehetnek egy termelői csoportosulásnak, amennyiben különleges érdekük fűződik a termelői csoportosulás tevékenységéhez kapcsolódó termékekhez. Ezek a tagok nem ellenőrizhetik a termelői csoportosulást.

(3) A tagállamok további szabályokat állapíthatnak meg, különösen a termelői csoportosulások szervezete, alapszabálya, működése és a tagság jellege, valamint a termelői csoportosuláshoz való pénzügyi hozzájárulás tekintetében.

(4) A termelői csoportosulás különösen a következő feladatokat láthatja el:

a) a termékleírás kidolgozása, továbbá a bejegyzés, a módosítás és a törlés kérelmezése, valamint tevékenységek kidolgozása, beleértve a termelői csoportosulás tagjainak a vonatkozó érintett termékleírásnak való megfelelés ellenőrzését és biztosítását célzó, a csoportosulás saját ellenőrzési rendszerei révén történő támogatását;

b) megfelelő intézkedések megtétele a földrajzi árujelző és a hozzá közvetlenül kapcsolódó szellemitulajdon-jogok védelmének biztosítása érdekében, ideértve a 608/2013/EU rendeletnek megfelelő jogi lépéseket és a vámhatóságoknál történő intézkedés iránti kérelmek benyújtását, valamint az olyan intézkedések vagy forgalmazási gyakorlatok megelőzését vagy megakadályozását, amelyek az érintett földrajzi árujelző hírnevét vagy értékét veszélyeztetik vagy veszélyeztethetik;

c) tagjainak képviselete a szellemitulajdon-jogok érvényesítésével foglalkozó hálózatokban, valamint az uniós vagy nemzeti szinten létrehozott, a hamisítás elleni küzdelemmel foglalkozó szervekben;

d) a 7. cikkben említett fenntartható gyakorlatokról történő megállapodás, függetlenül attól, hogy azokat belefoglalják-e a termékleírásba vagy külön kezdeményezésként állapodnak meg róluk, beleértve az e gyakorlatoknak való megfelelés ellenőrzésére és a nagyközönség előtt kellően ismertté tételére vonatkozó szabályokat, különösen a Bizottság által biztosított információs rendszerben;

e) intézkedések meghozatala a földrajzi árujelző teljesítményének a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatóság szempontjából való javítása érdekében, beleértve a következőket:

i. kollektív marketing- és reklámkampányok kidolgozása, szervezése és lebonyolítása;

ii. olyan tájékoztatás és promóciós tevékenységek, amelyek célja a földrajzi árujelzővel ellátott termék jellemzőinek megismertetése a fogyasztókkal, beleértve a turisztikai szolgáltatások fejlesztését az érintett földrajzi területen;

iii. elemzések készítése a földrajzi árujelzővel ellátott termék gazdasági, társadalmi vagy környezeti teljesítményéről, előállításáról, tápértékéről és érzékszervi profiljáról;

iv. a földrajzi árujelzővel, a vonatkozó uniós szimbólummal, és a rövidítéssel (OEM, illetve OFJ) kapcsolatos információk terjesztése; valamint

v. tanácsadás és képzés a jelenlegi és jövőbeli termelők számára, valamint a bevált gyakorlatokra vonatkozó iránymutatások terjesztése a jelenlegi és jövőbeli termelők körében, többek között a fenntartható gyakorlatok - különösen a 7. cikkben előírtak -, a tudományos-technikai fejlődés, a digitalizáció, a nemek közötti egyenlőség és annak általános érvényesítése, valamint a fogyasztók tudatosságának növelése tekintetében;

f) a jogsértések, valamint a földrajzi árujelzővel ellátott, a termékleírásnak meg nem felelő termékeknek a piacokon való csalárd használata elleni küzdelem a földrajzi árujelző használatának a belső piacon és a földrajzi árujelzőket oltalomban részesítő harmadik országbeli piacokon - többek között az online felületeken - történő nyomon követésével és ellenőrzésével, továbbá szükség esetén a jogérvényesítésért felelős hatóságok tájékoztatása bizalmas rendszerek felhasználásával, amennyiben ezek rendelkezésre állnak;

g) intézkedések hozatala a termékek értékének növelése érdekében, és szükség esetén lépések megtétele olyan intézkedések vagy üzleti gyakorlatok megelőzésére vagy megakadályozására, amelyek veszélyeztetik vagy veszélyeztethetik az e termékekről kialakult képet és a termék értékét, beleértve a leértékelő értékesítési gyakorlatokat és az árcsökkentést.

(5) A tagállamok - a saját területükön - segíthetik a termelőket a termelői csoportosulások létrehozásában és működésében.

(6) Ha egy földrajzi árujelzővel ellátott termék vonatkozásában nem létezik termelői csoportosulás, a (4) bekezdés b), e) és f) pontjában említett feladatokat a tagállamok láthatják el. A tagállamok kapcsolatba lépnek a termelőkkel, és segítik őket termelői csoportosulás létrehozásában.

(7) A tagállamok nyilvános nyilvántartást hozhatnak létre a területükről származó, földrajzi árujelzővel ellátott termékek termelői csoportosulásairól, beleértve a 9. cikk (2) bekezdésében említett hatóságokat és a 9. cikk (3) bekezdésében említett termelőket. Ez a nyilvántartás tartalmazza legalább az egyes termelői csoportosulások nevét, jogi formáját és címét, valamint az érintett termelői csoportosulás által lefedett valamennyi földrajzi árujelzőt.

33. cikk

Elismert termelői csoportosulások

(1) A 32. cikkben foglaltakon kívül a tagállamok a termelői csoportosulások tekintetében elismerési rendszert működtethetnek. Az elismerési rendszer alkalmazható minden olyan termelői csoportosulásra, amelynek tagjai földrajzi árujelzővel ellátott terméket állítanak elő, illetve a földrajzi árujelzőkkel ellátott termékek meghatározott kategóriáit előállító termelői csoportosulásokra. Termelői csoportosulás csak kérelem alapján ismerhető el. Az elismerési rendszer keretében a 9. cikk (2) bekezdésében említett hatóságok és a 9. cikk (3) bekezdésében említett termelők elismert termelői csoportosulásoknak tekintendők.

(2) Az (1) bekezdésben említett rendszert alkalmazó tagállamok a termelői csoportosulások elismerése céljából a következő kritériumokat írják elő:

a) bizonyos jogi forma; valamint

b) az alábbi feltételek valamelyikének teljesítése:

i. a termék előállítóinak több mint 50 %-a tagja a termelői csoportosulásnak; vagy

ii. a termék előállítóinak egy része tagja a termelői csoportosulásnak és a termelői csoportosulás a forgalmazható termékek mennyiségének vagy értékének több mint 50 %-át állítja elő.

A tagállamok további kritériumokat is előírhatnak, például a következőket:

a) a termelői csoportosulás rendelkezzen a tagok szükséges pénzügyi hozzájárulásával;

b) az új tagok belépésére, a tagság megszűnésére és a tagsággal járó kötelezettségek megszegésére vonatkozó szabályok;

c) írásbeli alapszabály.

Ha egy termelői csoportosulás már nem teljesíti az elismerési kritériumokat, az elismerést fel kell függeszteni vagy vissza kell vonni.

(3) Amennyiben az e cikk (1) bekezdésében említett rendszer alapján egy adott termelői csoportosulást elismertek, kizárólag ez az elismert termelői csoportosulás jogosult arra, hogy:

a) az érintett földrajzi árujelzővel ellátott terméket előállító valamennyi termelő nevében ellássa a 32. cikkben említett feladatokat, az egyes termelők azon jogának sérelme nélkül, hogy érdekeik védelmében fellépjenek;

b) értesítést kapjon az előrecsomagolt élelmiszerek gyártójától arról, hogy a 27. cikk (2) bekezdésében említettek szerint egy összetevő földrajzi árujelzőjét az előrecsomagolt élelmiszer elnevezésében használják;

c) az 1308/2013/EU rendelet 166a. cikkének (1) bekezdésével összhangban kötelező szabályokat kérelmezzen a földrajzi árujelzővel ellátott termékek kínálatának szabályozására vonatkozóan, ideértve az említett rendelet 166a. cikke (4) bekezdésének c) pontja szerinti legfeljebb hatéves időtartamra szóló szabályokat is;

d) az 1308/2013/EU rendelet 172a. cikkével összhangban alkalmazható, értékmegosztásra vonatkozó egységes záradékokat dolgozzon ki;

e) megállapodjon e rendelet 7. cikke szerinti fenntartható gyakorlatokról;

f) e rendelet 24. cikkének (1) bekezdésével összhangban módosítás jóváhagyását kérelmezze;

g) e rendelet 25. cikkének (2) bekezdésével összhangban törlés iránti kérelmet nyújtson be.

(4) A tagállamok előírhatják azt is, hogy az elismert termelői csoportosulás legyen az egyetlen olyan termelői csoportosulás, amely jogosult arra, hogy ellássa:

a) a 32. cikk (4) bekezdésének a) és d) pontjában említett feladatokat, amennyiben ezen feladatok hatása az érintett földrajzi árujelzővel ellátott termék valamennyi előállítójára kiterjed;

b) a 32. cikk (4) bekezdésének b), e) és f) pontjában említett feladatokat, amennyiben ezen feladatok ellátása nemzetközi, nemzeti vagy regionális szinten történik, anélkül, hogy sérülne az érintett földrajzi árujelzővel ellátott termék előállítóinak arra irányuló lehetősége, hogy helyi szinten ellássák a szóban forgó feladatokat.

(5) Az e cikk (1) bekezdésében említett rendszert nem működtető tagállamban letelepedett termelői csoportosulás számára lehetővé kell tenni, hogy az ilyen rendszert alkalmazó tagállamban ellássa a 32. cikk (4) bekezdésének b), c), e) és f) pontjában említett feladatokat.

(6) Amennyiben egy földrajzi árujelző határokon átnyúló földrajzi területet jelöl, az érintett tagállamok hatóságai, vagy adott esetben Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyság hatóságai együttműködnek egyetlen elismert termelői csoportosulás kijelölésében. Ha az érintett tagállamok, vagy adott esetben Észak-Írország tekintetében az Egyesült Királyság hatóságai nem jutnak megállapodásra, vagy ha az egyik érintett tagállam nem alkalmazza az (1) bekezdésben említett rendszert, az adott földrajzi árujelző tekintetében nem ismerhető el termelői csoportosulás.

(7) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a nemzeti jog alapján a 2024. május 13. előtt elismert termelői csoportosulásokat az (1) bekezdéssel összhangban elismerik.

Ha egy ilyen elismert termelői csoportosulás nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott kritériumoknak, 2026. május 14-ig alkalmazkodnia kell a vonatkozó szabályokhoz. Ha a megfelelés nem valósul meg az említett időpontig, az érintett tagállam egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítja ezt a határidőt, vagy visszavonja az elismerést.

(8) Ha egy tagállam az elismert termelői csoportosulások (1) bekezdésben említett rendszerét alkalmazza, digitális rendszeren keresztül értesíti a Bizottságot az elismert termelői csoportosulás nevéről és címéről minden egyes bejegyzett földrajzi árujelző esetében, és változás esetén naprakésszé teszi ezeket az adatokat. A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi ezen adatokat, és ennek megfelelően naprakésszé teszi a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartását.

34. cikk

Termelői csoportosulások társulásai

(1) Az érdekelt termelői csoportosulások kezdeményezésére termelői csoportosulások társulása hozható létre.

(2) A termelői csoportosulások társulása különösen a következő feladatokat láthatja el:

a) konzultatív testületekben való részvétel;

b) információcsere a hatóságokkal a földrajzi árujelzőkkel kapcsolatos szakpolitikai témákról;

c) ajánlások megfogalmazása a földrajzi árujelzőkre vonatkozó politikák fejlesztésének javítására, különös tekintettel a fenntarthatóságra, a csalás és a hamisítás elleni küzdelemre, a gazdasági szereplők körében történő értékteremtésre, a versenyszabályokra és a vidékfejlesztésre;

d) a földrajzi árujelzőkre vonatkozó szakpolitikákkal kapcsolatos bevált gyakorlatok előmozdítása és terjesztése a termelők körében;

e) részvétel az 1144/2014/EU rendelet értelmében vett promóciós intézkedésekben.

35. cikk

A földrajzi árujelzők oltalma a doménnevekben

(1) Az országkód szerinti felső szintű doménnevek Unióban létrehozott nyilvántartóinak biztosítaniuk kell, hogy a doménnevekre vonatkozó alternatív vitarendezési eljárások során a bejegyzett földrajzi árujelzőket olyan jogként ismerjék el, amelyre ezen eljárások során hivatkozni lehet.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet kiegészítse olyan rendelkezések megállapításával, amelyek felhatalmazzák az EUIPO-t egy olyan doménnév-információs és figyelmeztető rendszer létrehozására és kezelésére, amely a kérelmező számára a földrajzi árujelző iránti kérelem benyújtását követően tájékoztatást nyújt a földrajzi árujelző doménnévként való elérhetőségéről, valamint - opcionálisan -a földrajzi árujelzőjével azonos doménnév bejegyzéséről. Az országkód szerinti felső szintű doménnevek Unióban létrehozott nyilvántartói - önkéntes alapon - az EUIPO rendelkezésére bocsáthatják a vonatkozó információkat és adatokat.

(3) A Bizottság 2025. november 14-ig értékeli a (2) bekezdésben említett információs és figyelmeztető rendszer szükségességét és megvalósíthatóságát, figyelembe véve az említett bekezdésben említett információk és adatok önkéntes rendelkezésre bocsátásának működését, és a főbb megállapításairól jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E jelentéshez adott esetben jogalkotási javaslatot kell csatolni.

36. cikk

A használathoz való jog

A bejegyzett földrajzi árujelzőt bármely olyan gazdasági szereplő használhatja, amely a vonatkozó termékleírásnak megfelelő terméket forgalmaz.

A tagállamok biztosítják, hogy a gazdasági szereplőkre kiterjedjen a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzése az e rendelet 39. cikkével, vagy - adott esetben - az 1308/2013/EU rendelet 116a. cikkével összhangban.

Az, ha a földrajzi árujelző egyetlen kérelmező termelő birtokának nevéből áll vagy azt tartalmazza, nem akadályozhat meg más gazdasági szereplőket a bejegyzett földrajzi árujelző használatában, feltéve, hogy azt a termékleírásnak megfelelő termék jelölésére használják.

37. cikk

Uniós szimbólumok, megjelölések és rövidítések

(1) A földrajzi árujelzőkre utaló megjelölések, rövidítések és szimbólumok csak a vonatkozó termékleírásnak megfelelően előállított termékekkel kapcsolatban használhatók. Tájékoztatási és oktatási célokra is felhasználhatók, feltéve, hogy az ilyen felhasználás valószínűsíthetően nem téveszti meg a fogyasztót.

(2) A földrajzi árujelzők jelölése és széles körben való megismertetése céljából a következő uniós szimbólumokat kell létrehozni:

a) a mezőgazdasági termékek oltalom alatt álló eredetmegjelölését jelölő szimbólum; valamint

b) a mezőgazdasági termékek oltalom alatt álló földrajzi jelzését jelölő szimbólum. Az említett szimbólum a szeszes italok földrajzi jelzésének jelölésére is használható.

(3) Az Unióból származó, földrajzi árujelzővel forgalmazott mezőgazdasági termékek és szeszes italok esetében a földrajzi árujelzőhöz kapcsolódó uniós szimbólumnak szerepelnie kell a termék jelölésén és a reklámanyagokban. A jelölésen a földrajzi árujelzőt az uniós szimbólummal azonos látómezőben kell feltüntetni.

A kötelező adatok feltüntetésére vonatkozóan az 1169/2011/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jelölési követelményeket alkalmazni kell a földrajzi árujelzőre.

(4) A (3) bekezdés első albekezdésétől eltérve, a szeszes italok esetében az uniós szimbólumok elhagyhatók.

(5) Amennyiben a mezőgazdasági termékeket földrajzi árujelzővel látják el, a termelő vagy a gazdasági szereplő nevét a jelölésen földrajzi árujelzővel azonos látómezőben kell feltüntetni. Ebben az esetben a gazdasági szereplő neve alatt annak a gazdasági szereplőnek a neve értendő, amely azon termelési szakaszért felel, amelynek során a földrajzi árujelzővel ellátandó terméket előállították, vagy amely az említett termék lényeges feldolgozásának elvégzéséért felel.

Földrajzi árujelzővel ellátott szeszes italok esetében a gyártó nevét a jelölésen a földrajzi jelzéssel azonos látómezőben kell feltüntetni.

Amennyiben a csomagolás vagy tárolóedény felülete nem haladja meg az 1169/2011/EU rendelet 16. cikkének (2) bekezdésében ismertetett legnagyobb felületet, úgy a termelő vagy a gazdasági szereplő nevének feltüntetése önkéntes.

Azok a földrajzi árujelzővel forgalmazott mezőgazdasági termékek és szeszes italok, amelyeket 2026. május 14. előtt láttak el jelöléssel, a meglévő készletek kimerüléséig továbbra is forgalomba hozhatók anélkül, hogy teljesítenék a termelő vagy a gazdasági szereplő nevének a földrajzi árujelzővel azonos látómezőben történő feltüntetésére vonatkozó követelményt.

(6) Amennyiben a mezőgazdasági termékeket vagy szeszes italokat földrajzi árujelzővel látják el, a mezőgazdasági termékek jelölésén és reklámanyagaiban feltüntethető az "oltalom alatt álló eredetmegjelölés" vagy az "oltalom alatt álló földrajzi jelzés" megjelölés, a szeszes italok jelölésén és reklámanyagaiban pedig feltüntethető a "földrajzi jelzés" megjelölés.

Az "oltalom alatt álló eredetmegjelölés", illetve az "oltalom alatt álló földrajzi jelzés" megjelölésnek megfelelő "OEM", illetve "OFJ" rövidítések feltüntethetők a földrajzi árujelzővel ellátott mezőgazdasági termékek jelölésén és reklámanyagaiban.

(7) A feldolgozott termékek jelölésén és reklámanyagaiban akkor használhatók megjelölések és rövidítések, ha a földrajzi árujelző az adott termék valamely összetevőjére vonatkozik. Ebben az esetben a megjelölést vagy a rövidítést azon összetevő neve mellett kell elhelyezni, amelyet egyértelműen mint összetevőt jelöltek meg. Az uniós szimbólum nem helyezhető el az élelmiszernek a 1169/2011/EU rendelet 17. cikke értelmében vett nevéhez kapcsolódóan.

(8) Az oltalom alatt álló eredetmegjelölést vagy az oltalom alatt álló földrajzi jelzést jelölő uniós szimbólumok, valamint az "oltalom alatt álló eredetmegjelölés", az "oltalom alatt álló földrajzi jelzés" és a "földrajzi jelzés" megjelölések, valamint az "OEM" vagy "OFJ" rövidítések csak az adott földrajzi árujelző bejegyzéséről szóló aktus kihirdetését követően tüntethetők fel a jelölésen.

(9) Ezenkívül a jelölésen a következők is megjeleníthetők:

a) a termékleírásban említett származási földrajzi terület leírása; valamint

b) az azon tagállamra és régióra utaló szövegek, ábrák vagy szimbólumok, amelyben az említett származási földrajzi terület található, feltéve, hogy az említett utalás nem téveszti meg a fogyasztót a termékek tényleges mibenléte vagy származása tekintetében.

(10) A földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásába bejegyzett, harmadik országokból származó termékeket jelölő földrajzi árujelzőkhöz kapcsolódó uniós szimbólumok feltüntethetők a termék jelölésén és reklámanyagaiban, amely esetben a szimbólumokat a (3) bekezdésnek megfelelően kell használni.

(11) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a földrajzi árujelzők uniós szimbólumaira vonatkozó technikai jellemzőket, valamint a földrajzi árujelzők, továbbá a megjelölések és rövidítések bejegyzett földrajzi árujelzővel forgalmazott termékeken történő használatára vonatkozó technikai szabályokat, ideértve a nyelvi változatokat is. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

4. FEJEZET

Ellenőrzés és jogérvényesítés

38. cikk

Hatály

(1) Ez a fejezet a borokra, a szeszes italokra és a mezőgazdasági termékekre alkalmazandó.

Ugyanakkor e cikk (2) bekezdése első albekezdésének a) pontja, (3) bekezdése és - a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzése tekintetében - (4) bekezdése, valamint a 39., a 40., a 41. és a 44. cikk kizárólag a szeszes italokra és a mezőgazdasági termékekre alkalmazandó.

(2) E fejezet alkalmazásában az ellenőrzés a következőket jelenti:

a) annak ellenőrzése, hogy a földrajzi árujelzővel ellátott terméket a vonatkozó termékleírásnak megfelelően állították-e elő; valamint

b) valamint a földrajzi árujelzők piacon történő használatának ellenőrzése, az online felületeken történő használatot is ideértve.

E fejezet alkalmazásában jogérvényesítés alatt bármely olyan tevékenység értendő, amelynek célja biztosítani az e rendelet II. címe 3. fejezetének való megfelelést.

(3) Azon illetékes hatóságoknak, átruházott feladatot ellátó szervezeteknek és természetes személyeknek, amelyekre, illetve akikre bizonyos hivatalos ellenőrzési feladatokat ruháztak át, eleget kell tenniük az (EU) 2017/625 rendeletben meghatározott követelményeknek.

(4) Az (EU) 2017/625 rendelet 116. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, a Bizottság az (EU) 2017/625 rendelet VI. címének I. fejezetében előírt, a földrajzi árujelzőkre vonatkozó ellenőrzéseket - köztük az auditokat is - kockázatelemzés alapján végzi el, a földrajzi árujelzőknek a tagállamban fennálló relatív mennyisége, az elvégzett ellenőrzések száma vagy az (EU) 2017/625 rendelet 113. cikkével összhangban elkészített tagállami éves jelentésében meghatározott, a földrajzi árujelzők megfelelőségének vagy használatának ellenőrzéséhez kapcsolódó szabálytalanságok szerint. Az (EU) 2017/625 rendelet 116. cikkének (2) bekezdése, valamint 118. és 120-124. cikke nem alkalmazandó a földrajzi árujelzők ellenőrzésére, köztük az auditokra.

39. cikk

A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzése

(1) E fejezet alkalmazásának céljából minden olyan gazdasági szereplőnek, amely részt kíván venni egy földrajzi árujelzővel ellátott termék termékleírásának hatálya alá tartozó bármely tevékenységben, értesítenie kell erről a (3) bekezdés a) és b) pontjában említett illetékes hatóságokat, átruházott feladatot ellátó szervezeteket vagy természetes személyeket. A tagállamok összeállítják és naprakészen tartják azon gazdasági szereplők jegyzékét, amelyek a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásába bejegyzett földrajzi árujelzővel ellátott termék termékleírásában előírt egy vagy több kötelezettség hatálya alá tartozó tevékenységeket végeznek.

(2) A termelők felelősek azon önellenőrzésekért, amelyek a termék forgalomba hozatalát megelőzően biztosítják a földrajzi árujelzővel ellátott termékek termékleírásnak való megfelelését.

(3) A (2) bekezdésben említett önellenőrzéseken túlmenően a földrajzi árujelzővel ellátott és az Unióból származó termék forgalomba hozatalát megelőzően a termékleírásnak való megfelelést az alábbiaknak is ellenőrizniük kell:

a) az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 3. pontja szerinti egy vagy több illetékes hatóság; vagy

b) egy vagy több, átruházott feladatot ellátó szervezet vagy természetes személy, amelyre, illetve akire az (EU) 2017/625 rendelet II. címének III. fejezetében említetteknek megfelelően bizonyos ellenőrzési feladatokat ruháztak át.

(4) Harmadik országból származó termékeket jelölő földrajzi árujelzők tekintetében a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzését az érintett termék forgalomba hozatalát megelőzően a következőknek kell végezniük:

a) a harmadik ország által kijelölt egy vagy több illetékes hatóság; vagy

b) egy vagy több terméktanúsító szervezet.

(5) Amennyiben a termékleírás hatálya alá tartozó valamely tevékenységet a földrajzi árujelző származási országától eltérő országban működő egy vagy több gazdasági szereplő végzi, a termékleírásban rendelkezni kell a szóban forgó gazdasági szereplők megfelelőségének ellenőrzéséről. Ha a vonatkozó műveletre az Unióban kerül sor, a gazdasági szereplőknek értesíteniük kell erről annak a tagállamnak az illetékes hatóságait, ahol a műveletre sor kerül, és e gazdasági szereplőket ellenőrzésnek kell alávetni.

(6) Ha egy tagállam a 9. cikk (2) bekezdését alkalmazza, a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzését az említett bekezdés szerint termelői csoportosulásnak tekintett hatóságtól eltérő hatóságnak kell biztosítania.

(7) A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzésének költségeit viselhetik az ellenőrzéseknek alávetett gazdasági szereplők. A tagállamok díjakat vagy illetékeket szedhetnek a hatósági ellenőrzések és más hatósági tevékenységek költségeinek teljes egészében vagy részben történő fedezésére.

(8) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az alábbiakra vonatkozóan:

a) a harmadik országok által a Bizottság felé végzendő - többek között az illetékes hatóságok és terméktanúsító szervezetek nevével és címével kapcsolatos - kommunikáció;

b) az (5) bekezdésben előírt műveletek nyomon követésére és ellenőrzésére vonatkozó szabályok.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

40. cikk

Az illetékes hatóságokra, az átruházott feladatot ellátó és a terméktanúsító szervezetekre, valamint a természetes személyekre vonatkozó nyilvános információk

(1) A tagállamok minden földrajzi árujelzővel ellátott termék tekintetében közzéteszik a 39. cikk (3) bekezdésében említett illetékes hatóságok, átruházott feladatot ellátó szervezetek és természetes személyek nevét és címét, és ezeket az adatokat naprakészen tartják.

(2) A Bizottság közzéteszi a 39. cikk (4) bekezdésében említett illetékes hatóságok és terméktanúsító szervezetek nevét és címét, és ezen adatokat rendszeresen naprakésszé teszi.

(3) A Bizottság létrehozhat egy digitális portált, ahol közzéteszi az (1) és a (2) bekezdésben említett illetékes hatóságok, átruházott feladatot ellátó és terméktanúsító szervezetek, valamint természetes személyek nevét és címét.

41. cikk

Az átruházott feladatot ellátó és a terméktanúsító szervezetek akkreditálása

(1) A 39. cikk (3) bekezdésének b) pontjában említett, átruházott feladatot ellátó szervezeteknek, valamint a 39. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett terméktanúsító szervezeteknek meg kell felelniük az átruházott feladatok alapján releváns alábbi szabványok valamelyikének, és ennek megfelelően kell akkreditálni őket:

a) EN ISO/IEC 17065 szabvány: "Megfelelőségértékelés - Termékek, folyamatok és szolgáltatások tanúsítását végző szervezetekre vonatkozó követelmények"; vagy

b) EN ISO/IEC 17020 szabvány: "Megfelelőségértékelés - Ellenőrzést végző különféle típusú szervezetek működésének követelményei".

(2) Az (1) bekezdésben említett akkreditációt vagy egy olyan, a 765/2008/EK rendelettel összhangban elismert nemzeti akkreditáló testületnek kell végeznie, amely aláíró fele az Európai Akkreditálási Együttműködés keretében létrejött valamely, az (1) bekezdésben említett szabványokra vonatkozó többoldalú megállapodásnak, vagy pedig egy olyan, Unión kívüli akkreditáló testületnek, amely aláíró fele a Nemzetközi Akkreditálási Fórum vagy a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködés valamely olyan többoldalú elismerési megállapodásának, amely kiterjed az (1) bekezdésben említett szabványokra.

42. cikk

A földrajzi árujelzők piacon történő használatának ellenőrzése és jogérvényesítés

(1) A tagállamok kijelölnek egy vagy több illetékes hatóságot, amely(ek) felelős(ek) egy földrajzi árujelzővel ellátott termék forgalomba hozatalát követően a földrajzi árujelző használatának ellenőrzéséért és az ezzel kapcsolatos jogérvényesítési intézkedésekért, ami kiterjed az olyan műveletekre, mint a tárolás, a továbbítás, a forgalmazás vagy az eladásra való felkínálás, többek között az elektronikus kereskedelemben is. E hatóságok megegyezhetnek az e rendelet 39. cikke (3) bekezdésének a) pontjában, valamint az 1308/2013/EU rendelet 116a. cikkének (2) bekezdésében említett illetékes hatóságokkal.

(2) Az (1) bekezdésben említett hatóságoknak rendszeresen és megfelelő gyakorisággal, kockázatelemzés és - többek között a termelői csoportosulásoktól - kapott bejelentések alapján intézkedniük kell annak érdekében, hogy biztosítsák az érintett földrajzi árujelzők tekintetében a termékleírásnak vagy az egységes dokumentumnak vagy az egységes dokumentummal egyenértékű dokumentumnak való megfelelést, többek között az online megjelenítésekben és a jelölésekben is.

(3) A tagállamok megfelelő közigazgatási és jogi lépéseket tesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák vagy megszüntessék a területükön előállított, nyújtott vagy forgalmazott, vagy pedig harmadik országokba történő kivitelre szánt termékek, illetve szolgáltatások elnevezéseinek - többek között online felületek általi - olyan használatát, amely sérti a 26. és a 27. cikket.

(4) A tagállamok megfelelő közigazgatási és jogi lépéseket tesznek a 26. cikk (2) bekezdését sértő doménnevekhez való hozzáférés megszüntetése érdekében.

(5) Az (1) bekezdéssel összhangban kijelölt hatóságnak vagy hatóságoknak a hatékony jogérvényesítés érdekében meg kell könnyítenie vagy meg kell könnyíteniük az érintett szervezeti egységek, ügynökségek és szervek - így például a rendőrség, a hamisítás elleni testületek, a vámhatóságok, a szellemi tulajdonnal foglalkozó hivatalok, az élelmiszerügyi hatóságok és a kiskereskedelmi ellenőrök - közötti információcserét.

43. cikk

A szolgáltatók kötelezettségei az online piacon

(1) Az Unióban letelepedett személyek számára elérhető termékek reklámozásával, promóciójával és értékesítésével kapcsolatos minden olyan információ, amely sérti a földrajzi árujelzők e rendelet 26. és 27. cikkében előírt oltalmát, az (EU) 2022/2065 rendelet 3. cikkének h) pontjában meghatározott jogellenes tartalomnak minősül.

(2) A tagállamok érintett nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási hatóságai az (EU) 2022/2065 rendelet 9. cikkével összhangban kiadhatnak egy, az e cikk (1) bekezdésében említett jogellenes tartalom elleni fellépésre vonatkozó végzést.

(3) Az (EU) 2022/2065 rendelet 14. cikkével összhangban bármely magánszemély vagy szervezet értesítheti a tárhelyszolgáltatókat az e rendelet 26. és 27. cikkét sértő konkrét tartalom jelenlétéről.

44. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás és információcsere

(1) A tagállamok az (EU) 2017/625 rendelet IV. címével összhangban segítséget nyújtanak egymásnak az e fejezetben előírt ellenőrzések és jogérvényesítés végrehajtása céljából.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapíthatja a tagállamok között kicserélendő információk jellegére és típusára vonatkozó részletes szabályokat, valamint ezen információknak az e fejezet szerinti ellenőrzések és jogérvényesítés céljából történő cseréjének módjait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

45. cikk

A termékleírásnak való megfelelés tanúsítása

(1) Azon gazdasági szereplőnek, amely esetében az e rendelet 39. cikkében, valamint az 1308/2013/EU rendelet 116a. cikkében említett megfelelőségértékelést követően megállapítást nyer, hogy az általa előállított termék megfelel az e rendelet alapján oltalomban részesülő valamely földrajzi árujelző termékleírásának, kérésre, és az érintett tagállamban alkalmazott rendszertől függően joga van az alábbiak valamelyikére:

a) tanúsítás - többek között digitális úton -, amely lehet hitelesített másolat is, és amely tanúsítja, hogy a termék előállítása megfelel a termékleírásnak; vagy

b) felvétel a jóváhagyott gazdasági szereplők illetékes hatóság által létrehozott jegyzékébe, például az e rendelet 39. cikkének (1) bekezdésében vagy - adott esetben - az 1308/2013/EU rendelet 116a. cikkében előírt jegyzékbe. A jegyzék releváns kivonatát (a továbbiakban: a kivonat) minden egyes gazdasági szereplő számára online rendelkezésre kell bocsátani.

(2) Az (1) bekezdés a), illetve b) pontjában említett megfelelési tanúsítást, illetve a kivonatot a jogérvényesítésért felelős hatóságok, a vámhatóságok vagy más, a szabad forgalomba bocsátásra bejelentett vagy az uniós piacon forgalomba hozott áruk kapcsán a földrajzi árujelzők használatának ellenőrzésében részt vevő uniós hatóságok kérésére azok rendelkezésére kell bocsátani. A gazdasági szereplő a tanúsítást vagy a kivonatot a nyilvánosság vagy bármely olyan személy rendelkezésére bocsáthatja, aki egy üzletmenet keretében megfelelési igazolást kérhet. Az említett tanúsítást és kivonatot kockázatértékelés alapján rendszeresen naprakésszé kell tenni.

(3) Azon gazdasági szereplő, amely már nem rendelkezik megfelelési tanúsítással, vagy amelyet töröltek a jegyzékből, a továbbiakban nem tüntetheti fel, illetve nem használhatja fel a megfelelési tanúsítást vagy a kivonatot.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja a megfelelési tanúsítás és a kivonat formájára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat, azokat a formákat, amelyekben ezeket a gazdasági szereplőknek vagy a kereskedőknek rendelkezésre kell bocsátaniuk ellenőrzés céljára vagy egy üzletmenet keretében, valamint azokat a körülményeket és azokat a formákat, amelyek esetén és amelyekben egyenértékű tanúsításra van szükség harmadik országokból származó termékek esetében. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

5. FEJEZET

Mezőgazdasági termékek eredetmegjelölései és földrajzi árujelzői

46. cikk

Mezőgazdasági termékek eredetmegjelölései és földrajzi jelzései

(1) Egy mezőgazdasági termék "eredetmegjelölése" olyan elnevezés, amely egy, az alábbiaknak megfelelő terméket jelöl:

a) egy meghatározott helyről, régióból vagy - kivételes esetekben - országból származik;

b) minősége vagy jellemzői alapvetően vagy kizárólag egy adott földrajzi környezetnek és az ahhoz kapcsolódó természeti és emberi tényezőknek köszönhetők; valamint

c) előállításának valamennyi szakasza a meghatározott földrajzi területen történik.

(2) Egy mezőgazdasági termék "földrajzi jelzése" olyan elnevezés, amely egy, az alábbiaknak megfelelő terméket jelöl:

a) egy meghatározott helyről, régióból vagy országból származik;

b) adott tulajdonsága, hírneve vagy egyéb jellemzője alapvetően földrajzi eredetének tulajdonítható; valamint

c) előállításának legalább egy szakasza a meghatározott földrajzi területen történik.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, egyes elnevezések akkor is bejegyezhetők eredetmegjelölésként, ha az adott termékek nyersanyagai a meghatározott földrajzi területnél nagyobb vagy attól eltérő földrajzi területről származnak, amennyiben teljesülnek a következő feltételek:

a) a nyersanyag előállítására szolgáló terület jól körülhatárolt;

b) a nyersanyagok előállítására speciális feltételek vonatkoznak;

c) ellenőrzési intézkedések biztosítják a b) pontban említett feltételek betartását; valamint

d) az érintett eredetmegjelöléseket a származási országban 2004. május 1-je előtt eredetmegjelölésként elismerték.

E bekezdés alkalmazásában kizárólag az élő állat, a hús, és a tej tekinthető nyersanyagnak.

47. cikk

A takarmány és a nyersanyagok beszerzésére, valamint a vágásra vonatkozó külön szabályok

(1) Az olyan állati eredetű termékek tekintetében, amelyek nevét eredetmegjelölésként jegyezték be, a takarmányt teljes egészében a meghatározott földrajzi területről kell beszerezni.

(2) Amennyiben kivitelezhetetlen, hogy a takarmányt teljes egészében a meghatározott földrajzi területről szerezzék be, megengedhető a meghatározott területen kívülről beszerzett takarmány hozzáadása, feltéve, hogy ez nem befolyásolja a termék azon minőségét vagy jellemzőit, amelyek alapvetően a földrajzi környezetnek tulajdoníthatók. A meghatározott földrajzi területen kívülről beszerzett takarmány mennyisége éves szinten legfeljebb a szárazanyag-tartalom 50 %-a lehet.

(3) A 24. cikk (5) bekezdésében említett átmeneti módosítás eltérhet e cikk (2) bekezdésétől mindaddig, amíg ismét nem áll fenn annak lehetősége, hogy a takarmányt a meghatározott földrajzi területen belülről szerezzék be, feltéve, hogy a 49. cikk (1) bekezdése f) pontjának i. alpontjában említett kapcsolat nem válik teljesen semmissé.

(4) A földrajzi jelzésként bejegyzett elnevezéssel rendelkező termék termékleírásában az alapanyagok származására vonatkozóan előírt korlátozásokat a 49. cikk (1) bekezdése f) pontjának ii. alpontjában említett kapcsolat tekintetében meg kell indokolni.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet kiegészítse az élő állatok levágásával és a nyersanyagok beszerzésével kapcsolatos eltérések és feltételek megállapításával. Az említett eltéréseknek és feltételeknek objektív kritériumokon kell alapulniuk, és figyelembe kell venniük az állatjólétet, a nyersanyagok minőségét, illetve felhasználását, az elismert know-how-t, illetve természeti tényezőket, ideértve egyes területeken a mezőgazdasági termelést érintő korlátozásokat.

48. cikk

Növény- és állatfajták

(1) Nem jegyezhető be földrajzi árujelzőként olyan elnevezés, amely valamely növényfajta- vagy állatfajta-megnevezésével ütközik, és valószínűleg megtéveszti a fogyasztókat a földrajzi árujelzővel ellátott termék tényleges mibenléte vagy származása tekintetében, vagy összetéveszthetővé teszi a bejegyzett földrajzi árujelzővel ellátott termékeket és az érintett növény- vagy állatfajtát.

(2) Az (1) bekezdésben említett feltételeket az ütköző elnevezések tényleges használatával kapcsolatban kell értékelni, beleértve a növényfajta- vagy az állatfajta-megnevezés származási területén kívüli használatát, valamint a növényfajta megnevezésének használatát is.

(3) Ez a rendelet nem akadályozza meg az olyan, bejegyzett földrajzi árujelző termékleírásának meg nem felelő termék forgalomba hozatalát, amelynek jelölése magában foglalja az adott földrajzi árujelző nevét vagy nevének egy részét, és amely tartalmazza a növényfajta- vagy az állatfajta-megnevezést, feltéve, hogy teljesülnek a következő feltételek:

a) az érintett termék tartalmazza a feltüntetett növény- vagy állatfajtát, illetve abból származik;

b) a fogyasztókat nem téveszti meg;

c) a növényfajta- vagy az állatfajta-megnevezés használata nem sérti a tisztességes versenyt;

d) a növényfajta- vagy az állatfajta-megnevezés használata nem jelenti a bejegyzett földrajzi árujelző hírnevének kihasználását; valamint

e) az érintett terméket már a földrajzi árujelző bejegyzése iránti kérelem benyújtásának időpontját megelőzően előállították és forgalmazták az adott elnevezéssel a származási területen kívül.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet kiegészítse a növényfajta- vagy állatfajta-megnevezések használatát meghatározó szabályok megállapításával.

49. cikk

Termékleírás

(1) A termékleírásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) az eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként bejegyzendő elnevezés, abban a formában, ahogyan azt a meghatározott földrajzi területen az adott termék leírására a kereskedelemben vagy a köznyelvben használják;

b) a termék leírása, beleértve adott esetben az érintett nyersanyagokat, növényfajtákat és állatfajtákat, beleértve a fajok kereskedelmi megnevezését és tudományos nevét, valamint a termék főbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai vagy érzékszervi jellemzőit;

c) az e bekezdés f) pontjának i. vagy ii. alpontjában említett kapcsolatra tekintettel körülhatárolt földrajzi terület meghatározása és - adott esetben - a 46. cikk (3) bekezdésében szereplő követelmények teljesülését igazoló adatok;

d) annak igazolása, hogy a termék a 46. cikk (1) bekezdésének c) pontjával vagy a 46. cikk vagy (2) bekezdésének c) pontjával összhangban meghatározott földrajzi területről származik;

e) a termék előállítási módjának és adott esetben az autentikus és egységes helyi módszereknek a leírása; valamint a csomagolásra vonatkozó adatok feltüntetése, amennyiben a kérelmező termelői csoportosulás - az uniós jogot, és különösen az áruk szabad mozgására és a szolgáltatások szabad nyújtására vonatkozó uniós jogot figyelembe véve - úgy dönt, és azt a konkrét termékre vonatkozóan megfelelően megindokolja, hogy a minőség megőrzése, a származás garantálása vagy az ellenőrzés biztosítása érdekében a csomagolásnak a meghatározott földrajzi területen kell történnie;

f) a következőket alátámasztó adatok:

i. az oltalom alatt álló eredetmegjelölést illetően a termék minősége vagy jellemzői és a 46. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett földrajzi környezet közötti kapcsolat. Az említett földrajzi környezet emberi tényezőire vonatkozó adatok adott esetben a talaj- és tájgazdálkodás, a termesztési gyakorlatok vagy az ugyanazon rendelkezésben említett földrajzi környezet természeti tényezőinek megőrzéséhez való egyéb, releváns emberi hozzájárulás ismertetésére korlátozódhatnak;

ii. az oltalom alatt álló földrajzi jelzést illetően a termék adott minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője és a 46. cikk (2) bekezdésének b) pontjában említett földrajzi eredet közötti kapcsolat.

(2) A termékleírás a következőket is tartalmazhatja:

a) a 7. cikkben meghatározott fenntartható gyakorlatok;

b) az érintett termékre vonatkozó bármilyen külön jelölési szabály;

c) a tagállamok vagy adott esetben egy termelői csoportosulás által előírt egyéb alkalmazandó követelmények, figyelemmel arra, hogy e követelményeknek objektívnek, megkülönböztetéstől mentesnek és az uniós és nemzeti joggal összeegyeztethetőnek kell lenniük.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az e cikk (1) bekezdésében említett termékleírásban szereplő információk korlátozására vonatkozó szabályok meghatározásáról, ha erre a korlátozásra a bejegyzés iránti túlzott terjedelmű kérelmek benyújtásának elkerülése érdekében szükség van.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a termékleírás formáját illetően. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

50. cikk

Egységes dokumentum

(1) Az egységes dokumentum a következőket tartalmazza:

a) a termékleírás főbb pontjai, nevezetesen az eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként bejegyzendő elnevezés, a termék leírása, beleértve adott esetben a csomagolásra és a jelölésre vonatkozó külön szabályokat, és a földrajzi terület tömör meghatározása;

b) a termék és földrajzi környezete vagy földrajzi eredete közötti, a 49. cikk (1) bekezdésének f) pontjában említett kapcsolat, és ezen belül - adott esetben - a termékleírás vagy az előállítási módszer e kapcsolatot alátámasztó elemeinek bemutatása.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapíthatja az e cikk (1) bekezdésében említett egységes dokumentum formátumát és online megjelenítését, valamint rendelkezhet a személyes adatok kizárásáról vagy anonimizálásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

III. CÍM

HAGYOMÁNYOS KÜLÖNLEGES TERMÉKEK ÉS A MINŐSÉGRE UTALÓ VÁLASZTHATÓ KIFEJEZÉSEK

1. FEJEZET

Hatály

51. cikk

Hatály

Ez a cím a mezőgazdasági termékekre alkalmazandó, beleértve az élelmiszereket.

E cím alkalmazásában a "mezőgazdasági termékek, beleértve az élelmiszereket" kifejezés magában foglalja az EUMSZ I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt mezőgazdasági termékeket, valamint az e rendelet II. mellékletében felsorolt élelmiszereket és mezőgazdasági termékeket jelenti.

Ez a cím nem alkalmazandó az 1308/2013/EU rendelet VII. mellékletének II. részében meghatározott szeszes italokra vagy szőlőből készült termékekre, kivéve a borecetet.

2. FEJEZET

Hagyományos különleges termékek

52. cikk

Célkitűzések

(1) Létrejön a hagyományos különleges termékek (HKT-k) rendszere azzal a céllal, hogy a hagyományos előállítási módszerek és receptek megőrzése érdekében:

a) segítséget nyújtson a hagyományos termékek termelői számára termékeik forgalmazásában és abban, hogy a fogyasztókkal megismertessék a hagyományos termékeik és receptjeik értéknövelő tulajdonságait;

b) hozzáadott értéket állítson elő azáltal, hogy hozzájárul a tisztességes versenyfeltételekhez az értékesítési láncban, a termelők számára tisztességes jövedelemhez és a vidékfejlesztési politika célkitűzéseinek megvalósításához.

(2) A hagyományos különleges termékek bejegyzése és oltalma nem érinti a termelők azon kötelezettségét, hogy megfeleljenek más uniós szabályoknak, különösen a termékek forgalomba hozatalára, a közös piacszervezésre és az élelmiszer-jelölésre vonatkozó szabályoknak.

(3) Az (EU) 2015/1535 irányelv az e rendeletben megállapított hagyományos különleges termékek rendszerére nem alkalmazandó.

53. cikk

Jogosultsági kritériumok

(1) Hagyományos különleges termékként való bejegyzésre azok az elnevezések jogosultak, amelyek olyan terméket jelölnek, amely:

a) az adott termékre jellemző hagyományos előállítási vagy feldolgozási módszerrel vagy hagyományos összetétellel készül; vagy

b) hagyományosan használt nyersanyagokból vagy összetevőkből készül.

(2) Csak olyan elnevezés jegyezhető be hagyományos különleges termékként, amely:

a) az adott termék leírására hagyományosan használt elnevezés; vagy

b) jelzi a termék hagyományos jellegét.

(3) Amennyiben a 61. cikk szerinti felszólalási eljárás során bebizonyosodik, hogy az elnevezés valamely másik tagállamban vagy egy harmadik országban is használatos, a hasonló termékek, vagy a hasonló vagy azonos elnevezésű termékek egymástól való megkülönböztetése érdekében a 64. cikk (3) bekezdése b) pontjának megfelelően hozott bejegyzési határozat előírhatja, hogy a hagyományos különleges termék elnevezését a "hagyományok szerint készült" állításnak kell kísérnie, amelyet közvetlenül megelőz az ország vagy annak egy régiója nevére utaló melléknév.

(4) Nem jegyezhető be olyan elnevezés, amely kizárólag egy adott termékcsoport általános jellemzőjére, vagy konkrét uniós jogszabályban meghatározott állításokra utal.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet kiegészítse az e cikkben meghatározott jogosultsági kritériumokat pontosító további szabályokkal.

54. cikk

Termékleírás

(1) A termékleírásnak legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a bejegyeztetni kívánt termékelnevezés a megfelelő nyelve(ke)n;

b) a termék leírása, beleértve főbb fizikai, kémiai, mikrobiológiai és érzékszervi jellemzőit;

c) a termelők által betartandó előállítási mód leírása, beleértve adott esetben a felhasznált nyersanyagok vagy az összetevők jellegét és tulajdonságait - adott esetben a felhasznált faj/fajták kereskedelmi megnevezését és tudományos nevét is -, valamint a termék elkészítésének módját; és

d) a termék hagyományos jellegét alátámasztó főbb tényezők.

A termékleírás jelölési követelményeket is tartalmazhat.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, hogy kiegészítse ezt a rendeletet a termékleírásban szereplő információk korlátozására vonatkozó szabályok meghatározásával, ha erre a korlátozásra a bejegyzés iránti túlzott terjedelmű kérelmek benyújtásának elkerülése érdekében szükség van.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a termékleírás formáját illetően. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

55. cikk

Termelői csoportosulások

(1) A termelői csoportosulás olyan társulás, annak jogi formájától függetlenül, amelyet ugyanazon termék vagy termékek termelői alkotnak. A termelői csoportosulás a termelők kezdeményezésére jön létre, az érintett termék vagy termékek jellegének megfelelően. A termelői csoportosulásnak átlátható és megkülönböztetésmentes módon kell működnie. A tagjainak azt demokratikusan kell szervezniük, ellenőrizniük és felügyelniük.

(2) A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a gazdasági szereplők, a hagyományos különleges termékként megjelölt termékek ellátási láncának egyik szakaszához kapcsolódó gazdasági tevékenységek képviselői és az 1308/2013/EU rendelet 157. cikkében említett érdekelt felek tagjai lehetnek egy termelői csoportosulásnak, amennyiben különleges érdekük fűződik a termelői csoportosulás tevékenységéhez kapcsolódó termékekhez. Ezek a tagok nem ellenőrizhetik a termelői csoportosulást.

(3) A termelői csoportosulás különösen a következő feladatokat láthatja el:

a) kidolgozza a termékleírást, kérelmezi annak módosítását és törlését, irányítja a tagok önellenőrzését;

b) intézkedéseket hoz a hagyományos különleges termékek teljesítményének javítására;

c) tájékoztatási és promóciós tevékenységeket dolgoz ki az egyes termékek értéknövelő tulajdonságainak a fogyasztókkal való megismertetésére;

d) intézkedéseket hoz a termékek értékének növelése érdekében, és szükség esetén lépéseket tesz az olyan intézkedések elkerülésére vagy megakadályozására, amelyek veszélyeztetik az e termékekről kialakult képet.

56. cikk

A bejegyzésre irányuló eljárás nemzeti szakasza

(1) A hagyományos különleges termék bejegyzése iránti kérelmet kizárólag kérelmező termelői csoportosulás nyújthatja be. A kérelmező termelői csoportosulás olyan társulás, annak jogi formájától függetlenül, amelyet ugyanazon termék termelői alkotnak, amely terméknek a nevét be kívánják jegyeztetni, vagy pedig egyetlen termelő, amennyiben az érintett személy az egyetlen olyan termelő, aki kérelmet szándékozik benyújtani. Különböző tagállamokból vagy harmadik országokból származó több kérelmező termelői csoportosulás bejegyzés iránti együttes kérelmet nyújthat be. A közjogi szervek és más érdekelt felek segíthetnek a kérelem előkészítésében és a kapcsolódó eljárásban.

(2) Egy elnevezés hagyományos különleges termékként történő bejegyzésére vonatkozó kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a kérelmező termelői csoportosulás neve és címe;

b) az 54. cikkben meghatározott termékleírás.

(3) Ha a kérelmet egy valamely tagállamban letelepedett termelői csoportosulás készíti el, a kérelmet az adott tagállam hatóságaihoz kell benyújtani. A tagállam megvizsgálja a kérelmet annak ellenőrzése céljából, hogy az megfelel-e az 53. cikkben meghatározott jogosultsági kritériumoknak. Az említett vizsgálat részeként a tagállam nemzeti felszólalási eljárást folytat le. Amennyiben a tagállam úgy ítéli meg, hogy teljesültek az e fejezetben foglalt követelmények, kedvező határozatot hozhat, és az 58. cikkben foglaltak szerint benyújthatja az uniós szintű bejegyzés iránti kérelmet.

(4) A tagállam gondoskodik arról, hogy minden olyan természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek ahhoz jogos érdeke fűződik, jogorvoslati lehetőséggel élhessen. A tagállam gondoskodik továbbá a kedvező határozat és a kapcsolódó termékleírás közzétételéről, és elektronikus hozzáférést biztosít a termékleíráshoz.

57. cikk

Az uniós szintű bejegyzés iránti kérelem

(1) A hagyományos különleges termékek uniós szintű bejegyzése iránti kérelemnek tartalmaznia kell az 54. cikkben meghatározott termékleírást és a következőket:

a) tagállami kérelmek esetében annak a tagállamnak a nyilatkozata, amelyhez a kérelmet a bejegyzésre irányuló eljárás nemzeti szakaszában címezték, amelyben megerősíti, hogy a kérelem megfelel a bejegyzés feltételeinek, továbbá a nemzeti vizsgálati és felszólalási eljárást követően elfogadható nemzeti szintű felszólalásokra vonatkozó információk; vagy

b) harmadik országbeli kérelmek esetén meghatalmazás, ha a kérelmezőt meghatalmazott képviseli.

(2) Az (1) bekezdésben említett dokumentumokat az Unió egyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni.

(3) Az együttes kérelemnek tartalmaznia kell az 54. cikkben meghatározott termékleírást, valamint adott esetben a valamennyi érintett tagállam vagy harmadik ország által tett, az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett nyilatkozatot. A kapcsolódó nemzeti eljárásokat, a felszólalási szakaszt is beleértve, valamennyi érintett tagállamban le kell folytatni.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja a bejegyzés iránti kérelmek eljárásaira, formájára és megjelenítésére vonatkozó részletes szabályokat, beleértve az egynél több ország területét érintő, hagyományos különleges termék bejegyzése iránti kérelmeket is. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

58. cikk

Az uniós szintű bejegyzés iránti kérelem benyújtása

(1) A hagyományos különleges termék uniós szintű bejegyzése iránti kérelmet elektronikus úton, digitális rendszeren keresztül kell benyújtani a Bizottsághoz. Legalább egy tagállam kérésére a Bizottság akként módosítja a digitális rendszert, hogy az alkalmas legyen arra, hogy a hagyományos különleges termékek bejegyzésére irányuló eljárás nemzeti szakaszában bármely tagállam használni tudja azt.

(2) Ha a bejegyzés iránti kérelmet egy harmadik országban letelepedett kérelmező készíti el, a kérelmet közvetlenül a kérelmezőnek - vagyis valamely termelői csoportosulásnak vagy egyetlen termelőnek - vagy az érintett harmadik ország hatóságain keresztül kell a Bizottsághoz benyújtani.

(3) Az 56. cikk (1) bekezdésében említett, bejegyzés iránti együttes kérelmet a következők valamelyikének kell benyújtania:

a) az egyik érintett tagállam; vagy

b) harmadik országbeli kérelmező, nevezetesen valamely termelői csoportosulás vagy egyetlen termelő, akár közvetlenül, akár az adott harmadik ország hatóságain keresztül.

(4) A Bizottság az (1) bekezdésben említett digitális rendszeren keresztül közzéteszi azokat az elnevezéseket, amelyekre uniós szintű bejegyzés iránti kérelmet nyújtottak be.

59. cikk

A Bizottság általi vizsgálat és a felszólalási eljárás céljából történő közzététel

(1) A Bizottság megvizsgál minden, az 58. cikk (1), (2) és (3) bekezdésével összhangban hozzá beérkező kérelmet annak ellenőrzése érdekében, hogy az tartalmazza-e a szükséges információkat, és nem tartalmaz-e nyilvánvaló hibákat, figyelembe véve az érintett tagállam által lefolytatott vizsgálati és felszólalási eljárás eredményét. E vizsgálat során figyelembe kell venni az érintett tagállam által lefolytatott eljárás nemzeti szakaszának eredményét.

(2) A vizsgálat időtartama nem haladhatja meg a kérelem kézhezvételétől számított hat hónapot. A Bizottság bármilyen szükséges kiegészítő információt, illetve módosítást is kérhet a kérelmezőtől. Amennyiben a Bizottság ilyen kérést intéz a kérelmezőhöz, a vizsgálat időtartama nem haladhatja meg az attól a naptól számított öt hónapot, amelyen a Bizottsághoz kézhez veszi a kérelmező válaszát.

(3) Amennyiben a Bizottság az előírt határidőn belül nem zárja le a (2) bekezdésben említett vizsgálatot, írásban tájékoztatja a kérelmezőt a késedelem okairól, megjelölve a vizsgálat befejezéséhez szükséges becsült időt, amely nem haladhatja meg az egy hónapot.

(4) Ha a Bizottság az e cikk (1) bekezdésének megfelelően lefolytatott vizsgálat alapján úgy ítéli meg, hogy az 53., 54., 56. és 57. cikkben meghatározott feltételek teljesültek, az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzéteszi a termékleírást.

60. cikk

A bejegyzés iránti kérelem megtámadása nemzeti szinten

(1) A tagállamok minden olyan nemzeti közigazgatási vagy bírósági eljárásról tájékoztatják a Bizottságot, amely érintheti a hagyományos különleges termék bejegyzését.

(2) A Bizottság mentesül az 59. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálat elvégzésére megszabott határidők betartásának és annak kötelezettsége alól, hogy tájékoztassa a tagállamot a késedelem okáról, amennyiben valamely tagállamtól az 56. cikk szerinti, bejegyzés iránti kérelemre vonatkozóan olyan tájékoztatást kap, amely:

a) arról tájékoztatja a Bizottságot, hogy az 56. cikk (3) bekezdésében említett határozatot nemzeti szinten egy azonnal alkalmazandó, de nem jogerős közigazgatási vagy bírósági határozattal érvénytelenítették; vagy

b) a vizsgálat felfüggesztésére kéri a Bizottságot, mivel nemzeti közigazgatási vagy bírósági eljárást indítottak a kérelem érvényességének megtámadása céljából, és a tagállam megítélése szerint az említett eljárás indokai megalapozottak.

(3) A mentesség áll fenn, amíg a tagállam arról nem tájékoztatja a Bizottságot, hogy visszaállításra került az eredeti kérelem, illetve hogy a tagállam visszavonja a felfüggesztés iránti kérelmét.

(4) Amennyiben egy tagállamnak az 56. cikk (3) bekezdésében említett kedvező határozatát valamely nemzeti bíróság jogerős határozata részben vagy egészben érvénytelenítette, a tagállam mérlegeli megfelelő intézkedések meghozatalát, például szükség esetén az uniós szintű bejegyzés iránti kérelem visszavonását vagy módosítását.

61. cikk

Uniós felszólalási eljárás

(1) A termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő, az 59. cikk (4) bekezdése szerinti közzétételétől számított három hónapon belül bármely tagállam vagy harmadik ország hatóságai, valamint bármely olyan, harmadik országban lakóhellyel rendelkező, illetve letelepedett természetes vagy jogi személy, akinek vagy amelynek ahhoz jogos érdeke fűződik, felszólalást nyújthat be a Bizottsághoz.

(2) Bármely olyan, jogos érdekkel rendelkező természetes vagy jogi személy, aki vagy amely olyan tagállamban rendelkezik lakóhellyel vagy telepedett le, amely nem azonos azzal a tagállammal, ahonnan az uniós szintű bejegyzés iránti kérelmet benyújtották, a lakóhelye vagy letelepedési helye szerinti tagállamban felszólalást nyújthat be olyan határidőn belül, amely lehetővé teszi e tagállam számára a felszólalás megvizsgálását és annak eldöntését, hogy az (1) bekezdéssel összhangban benyújtsa-e azt a Bizottságnak. A tagállamok a nemzeti jogszabályaikban meghatározhatják ezt a határidőt.

(3) A felszólalásnak ki kell térnie arra, hogy kifogásolja a hagyományos különleges termék bejegyzését. Az a felszólalás, amely nem tartalmazza ezt az állítást, érvénytelen.

(4) A Bizottság megvizsgálja a felszólalás elfogadhatóságát. Amennyiben a Bizottság elfogadhatónak találja a felszólalást, a termékleírásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő, az 59. cikk (4) bekezdésében említett közzétételétől számított öt hónapon belül felkéri a felszólalót és a kérelmezőt, hogy egy legfeljebb háromhónapos, észszerű időtartamon keresztül folytassanak megfelelő konzultációkat. A Bizottság megküldi a kérelmezőnek a felszólalást és a felszólaló által benyújtott összes dokumentumot. A Bizottság ezen időszak alatt a kérelmező kérésére egy alkalommal, legfeljebb három hónappal bármikor meghosszabbíthatja a konzultációk tekintetében megállapított határidőt.

(5) A felszólalónak és a kérelmezőnek indokolatlan késedelem nélkül meg kell kezdenie a konzultációkat. Át kell adniuk egymásnak az annak értékeléséhez szükséges információkat, hogy a bejegyzés iránti kérelem megfelel-e az e fejezetben foglalt feltételeknek.

(6) A kérelmezőnek a (4) bekezdésben említett konzultációk befejezésétől számított egy hónapon belül tájékoztatnia kell a Bizottságot a konzultációk eredményéről - beleértve az összes kicserélt információt is -, arról, hogy született-e megállapodás egy vagy az összes felszólalóval, valamint a kérelem esetleges későbbi módosításáról. A felszólaló a konzultációk végén szintén tájékoztathatja a Bizottságot az álláspontjáról.

(7) Amennyiben a konzultációk befejezését követően az 59. cikk (4) bekezdésével összhangban közzétett termékleírás módosult, a Bizottság ismételten megvizsgálja a módosított bejegyzés iránti kérelmet. Amennyiben a kérelem jelentős mértékben módosult, és a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a módosított kérelem megfelel a bejegyzés feltételeinek, az említett bekezdéssel összhangban ismét közzéteszi a termékleírást.

(8) Az e cikkben említett dokumentumokat az Unió egyik hivatalos nyelvén kell elkészíteni.

(9) A Bizottság véglegesíti az uniós szintű bejegyzés iránti kérelem értékelését, figyelembe véve az átmeneti időszakok iránti esetleges kérelmeket, a felszólalási eljárás eredményét és a vizsgálata nyomán felmerülő minden olyan kérdést, amely a termékleírás módosítását vonhatja maga után.

(10) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet kiegészítse a felszólalási eljárás részletes eljárásainak és határidőinek meghatározásával.

(11) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja a felszólalás formátumát és megjelenítését, továbbá rendelkezik a személyes adatok kizárásáról vagy anonimizálásáról. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

62. cikk

A felszólalás indokai

(1) A 61. cikkel összhangban benyújtott felszólalás csak akkor fogadható el, ha a felszólaló bizonyítja, hogy:

a) a javasolt hagyományos különleges termék nem felel meg az e fejezetben foglalt rendelkezéseknek; vagy

b) az elnevezés bejegyzése veszélyeztetné egy vele részben vagy egészben azonos elnevezés létét.

(2) A felszólalás elfogadhatóságát az Unió területére vonatkozóan kell megvizsgálni.

63. cikk

A hagyományos különleges termékekre alkalmazandó átmeneti időszakok

(1) Olyan termékek esetében, amelyek megnevezése a 68. cikket sértő névből áll vagy ilyen nevet tartalmaz, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján legfeljebb ötéves átmeneti időszakot biztosíthat, amely alatt a forgalmazás céljából használt megnevezés továbbra is használható, feltéve, hogy az azon hagyományos különleges termék bejegyzés iránti kérelmével szemben, amelynek oltalma sérelmet szenvedett, az 56. cikk (3) bekezdésével vagy a 61. cikkel összhangban benyújtott elfogadható felszólalás azt bizonyítja, hogy az érintett megnevezés a termékleírásnak az 59. cikk (4) bekezdésében említett közzétételét megelőzően legalább öt évig jogszerűen használták a belső piacon.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni, kivéve, ha az 56. cikk (3) bekezdésével összhangban elfogadható felszólalást nyújtottak be, amely esetben a végrehajtási jogi aktust az említett vizsgálóbizottsági eljárás alkalmazása nélkül kell elfogadni.

64. cikk

A Bizottság határozata a bejegyzés iránti kérelemről

(1) Amennyiben a Bizottság az 59. cikkel összhangban lefolytatott vizsgálat alapján rendelkezésére álló információk alapján úgy ítéli meg, hogy az említett cikkben foglalt bármely feltétel nem teljesül, végrehajtási jogi aktus útján elutasítja a bejegyzés iránti kérelmet. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) Elfogadható felszólalás hiányában a Bizottság a 88. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül, végrehajtási jogi aktus útján bejegyzi a hagyományos különleges terméket.

(3) Amennyiben a Bizottsághoz elfogadható felszólalási nyilatkozat érkezik, a Bizottság a 61. cikkben említett eljárást követően és figyelembe véve annak eredményét:

a) amennyiben megállapodás született, és ellenőrizte, hogy a megállapodás megfelel az uniós jognak, a 88. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül végrehajtási jogi aktust fogad el a hagyományos különleges termék bejegyzéséről, és szükség esetén módosítja az 59. cikk (4) bekezdésével összhangban közzétett információkat, feltéve, hogy e módosítások nem lényegesek; vagy

b) amennyiben nem született megállapodás, végrehajtási jogi aktus útján határoz a bejegyzés iránti kérelemről. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) A hagyományos különleges termékek bejegyzéséről szóló végrehajtási jogi aktusokban rendelkezni kell a bejegyzésre vonatkozó esetleges feltételekről, valamint az 59. cikk (4) bekezdésével összhangban közzétett és a felszólalási eljárást követően módosított termékleírás információs célból történő újbóli közzétételéről a 61. cikk (7) bekezdésében említettektől eltérő módosítások esetén.

(5) A bejegyzésről szóló bizottsági végrehajtási rendeleteket és az elutasításról szóló bizottsági végrehajtási határozatokat közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában.

65. cikk

A hagyományos különleges termékek uniós nyilvántartása

(1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján, a 88. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül létrehozza és fenntartja a hagyományos különleges termékek nyilvánosan hozzáférhető uniós nyilvántartását. A nyilvántartásba 2024. május 13. után bevitt dokumentumoknak géppel olvasható formátumban kell készülniük az (EU) 2019/1024 irányelv 2. cikkének 13. pontjában meghatározottak szerint.

(2) A Bizottság digitális vagy papíralapú formában megőrzi a hagyományos különleges termékek bejegyzésével kapcsolatos dokumentációt. A bejegyzés törlése esetén a Bizottság a dokumentumokat a törlés időpontjától számított 10 évig őrzi meg.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza a hagyományos különleges termékek uniós nyilvántartásának tartalmát és megjelenítését. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

66. cikk

A termékleírás módosításai

(1) Annak a terméknek a termelői csoportosulása, amelynek elnevezése bejegyzett hagyományos különleges termék, kérelmezheti a termékleírás módosításának jóváhagyását. A kérelemben ismertetni és indokolni kell a kért módosításokat.

(2) A termékleírás módosítására irányuló eljárásnak - értelemszerűen - az 56-64. cikkben meghatározott eljárást kell követnie.

(3) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet kiegészítse a termékleírás módosítására vonatkozó eljárás szabályainak meghatározásával.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja a termékleírás módosítására irányuló kérelmekkel kapcsolatos eljárásra, valamint a kérelem formájára és megjelenítésére vonatkozó részletes szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

67. cikk

A bejegyzés törlése

(1) A Bizottság saját kezdeményezésére, illetve egy tagállam vagy harmadik ország, vagy harmadik országban letelepedett, illetve lakóhellyel rendelkező, jogos érdekkel bíró természetes vagy jogi személy kellően alátámasztott kérésére, végrehajtási jogi aktusok útján törölheti egy hagyományos különleges termék bejegyzését az alábbi esetekben:

a) ha a termékleírásnak való megfelelés már nem biztosítható;

b) ha a "hagyományos különleges termék" megjelöléssel ellátott érintett terméket legalább a megelőző hét, egymást követő évben nem hozták forgalomba.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján a bejegyzett elnevezéssel forgalmazott termék termelőinek kérésére is törölhet egy bejegyzést.

(3) A törlési eljárásra - értelemszerűen - az 56-62. és a 64. cikket kell alkalmazni.

A felszólalások kizárólag akkor fogadhatók el, ha bizonyítják bennük, hogy egy érdekelt természetes vagy jogi személy továbbra is alkalmazza a kereskedelemben a bejegyzett elnevezést.

(4) Az (1) és a (2) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadása előtt a Bizottság konzultál azon érintett tagállam hatóságaival, azon érintett harmadik ország hatóságaival, illetve, amennyiben lehetséges, azzal a harmadik országbeli termelővel, amely eredetileg kérelmezte a hagyományos különleges termék bejegyzését, kivéve, ha a törlést közvetlenül az eredeti kérelmezők kérték. A konzultációs időszak hossza legalább egy hónap.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja a hagyományos különleges termék bejegyzésének törlésére irányuló kérelmekkel kapcsolatos eljárásra, valamint a kérelem formájára és megjelenítésére vonatkozó részletes szabályokat.

(6) Az e cikk (1), (2) és (5) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

68. cikk

A bejegyzett hagyományos különleges termék elnevezések használatára vonatkozó korlátozások

(1) A bejegyzett hagyományos különleges termékek oltalmat élveznek mindenféle visszaéléssel, utánzással vagy az elnevezésre való utalással szemben, az oltalmat élvező elnevezés lefordítása esetén is, továbbá az összetevőként felhasznált termékek tekintetében is, vagy a fogyasztók megtévesztésére alkalmas bármely egyéb gyakorlattal szemben.

(2) A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek tagállami szinten használatos elnevezései nem lehetnek összetéveszthetők a bejegyzett hagyományos különleges termékek nevével.

(3) Az (1) bekezdésben említett oltalom a távértékesítés - így például elektronikus kereskedelem - útján értékesített termékekre is alkalmazandó.

(4) A Bizottság végrehajtási aktusok útján megállapíthatja a hagyományos különleges termékek oltalmára vonatkozó eljárási követelményeket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet kiegészítse a hagyományos különleges termékeknek a feldolgozott termékek nevében történő használatára vonatkozó további szabályokkal, hivatkozással az összemérhető összetevők használatára és a feldolgozott termékek alapvető jellemzőkkel való felruházására vonatkozó kritériumokra.

69. cikk

A névhasználat bizonyos eseteiben biztosított mentességek

E fejezet rendelkezései nem érintik az alábbiakat:

a) az Unióban köznevesült kifejezések használata, még az olyan köznevesült kifejezések esetében sem, amelyek hagyományos különleges termékként oltalmat élvező elnevezés részét képezik;

b) olyan termékek forgalomba hozatala, amelyek jelölése jóhiszeműen használt növény- vagy állatfajta-megnevezést tartalmaz vagy abból áll;

c) a szellemi tulajdonra vonatkozó uniós vagy tagállami szabályok alkalmazása, különös tekintettel az eredetmegjelölésekre és a földrajzi jelzésekre, valamint a védjegyekre, továbbá az e szabályok alapján biztosított jogokra vonatkozó szabályokra.

70. cikk

Uniós szimbólum, megjelölés és rövidítés

(1) A hagyományos különleges termékként megjelölt termékekhez létre kell hozni egy uniós szimbólumot. A "hagyományos különleges termék" megjelölés, a "HKT" rövidítés és a hagyományos különleges termékre utaló uniós szimbólum csak a vonatkozó termékleírásnak megfelelően előállított termékekkel kapcsolatban használható. Ezenkívül felhasználható tájékoztatási és oktatási célokra is, feltéve, hogy az ilyen felhasználás valószínűsíthetően nem téveszti meg a fogyasztót. A "hagyományos különleges termék" megjelölés vagy az ennek megfelelő "HKT" rövidítés szerepelhet a jelölésen.

(2) Az Unióból származó, e rendeletnek megfelelően bejegyzett hagyományos különleges termékként forgalmazott termékek esetében a (2) bekezdésben említett uniós szimbólumnak a bejegyzett elnevezéssel együtt, vele azonos látómezőben kell szerepelnie a jelölésen és a reklámanyagokban. A kötelező adatok feltüntetésére vonatkozóan az 1169/2011/EU rendelet 13. cikkének (1) bekezdésében meghatározott jelölési követelményeket alkalmazni kell a bejegyzett hagyományos különleges termékre.

(3) Az uniós szimbólum használható az Unió területén kívül előállított hagyományos különleges termékek jelölésén.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján meghatározza az uniós szimbólum technikai jellemzőit és a hagyományos különleges termékként forgalmazott termékeken való használatára, valamint e termékeken a megjelölés és a rövidítés használatára vonatkozó technikai szabályokat, ideértve a nyelvi változatokat is. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

71. cikk

A hagyományos különleges termékek rendszerében való részvétel

(1) A hagyományos különleges termékként bejegyzett elnevezést minden olyan természetes vagy jogi személy használhatja, aki vagy amely az adott termékleírásnak megfelelő terméket forgalmaz.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a gazdasági szereplőkre kiterjedjen a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzése a 72. cikkel összhangban.

72. cikk

Ellenőrzés és jogérvényesítés

(1) A hagyományos különleges termékek ellenőrzése az alábbiakat jelenti:

a) annak ellenőrzése, hogy a hagyományos különleges termékként megjelölt terméket a vonatkozó termékleírásnak megfelelően állították-e elő; valamint

b) a "hagyományos különleges termék" megjelölés piacon történő használatának ellenőrzése.

(2) E fejezet alkalmazásában jogérvényesítés alatt bármely olyan tevékenység értendő, amelynek célja biztosítani az e rendelet 68., 69. és 70. cikkének való megfelelést.

(3) Azon illetékes hatóságoknak, átruházott feladatot ellátó szervezeteknek és természetes személyeknek, amelyekre, illetve akikre bizonyos hivatalos ellenőrzési feladatokat ruháztak át, eleget kell tenniük az (EU) 2017/625 rendeletben meghatározott vonatkozó követelményeknek.

(4) Minden olyan gazdasági szereplőnek, amely részt kíván venni egy hagyományos különleges termékként megjelölt termék termékleírásában előírt egy vagy több kötelezettség hatálya alá tartozó tevékenységben, értesítenie kell erről a (6) bekezdés a) és b) pontjában említett illetékes hatóságokat, átruházott feladatot ellátó szervezeteket vagy természetes személyeket.

A tagállamok összeállítják és naprakészen tartják azon gazdasági szereplők jegyzékét, amelyek a hagyományos különleges termékek uniós nyilvántartásába bejegyzett hagyományos különleges termékként megjelölt termék termékleírásában előírt egy vagy több kötelezettség hatálya alá tartozó tevékenységeket végeznek.

(5) A termelők felelősek azon önellenőrzésekért, amelyek a termék forgalomba hozatalát megelőzően biztosítják a hagyományos különleges termékként megjelölt termékek termékleírásnak való megfelelését.

(6) Az (5) bekezdésben említett önellenőrzéseken túlmenően egy hagyományos különleges termékként megjelölt és az Unióból származó termék forgalomba hozatalát megelőzően a termékleírásnak való megfelelést az alábbiaknak is ellenőrizniük kell:

a) az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 3. pontja szerinti egy vagy több illetékes hatóság; vagy

b) egy vagy több, átruházott feladatot ellátó szervezet vagy természetes személy, amelyre, illetve akire az (EU) 2017/625 rendelet II. címének III. fejezetében említetteknek megfelelően bizonyos ellenőrzési feladatokat ruháztak át.

(7) A hagyományos különleges termékként megjelölt, harmadik országból származó termékek tekintetében a termékleírásnak való megfelelés forgalomba hozatal előtti ellenőrzését az alábbiaknak kell végezniük:

a) a harmadik ország által kijelölt egy vagy több illetékes hatóság; vagy

b) egy vagy több terméktanúsító szervezet.

A termékleírásnak való megfelelés ellenőrzésének költségeit viselhetik az ellenőrzéseknek alávetett gazdasági szereplők. A tagállamok díjat számíthatnak fel a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzésével kapcsolatban felmerült költségeik fedezésére.

(8) A tagállamok minden hagyományos különleges termékként megjelölt termék tekintetében közzéteszik a (6) bekezdésben említett illetékes hatóságok, átruházott feladatot ellátó szervezetek és természetes személyek nevét és címét, és ezen adatokat naprakészen tartják.

(9) A Bizottság közzéteszi a (7) bekezdésben említett illetékes hatóságok és terméktanúsító szervezetek nevét és címét, és ezen adatokat rendszeresen naprakésszé teszi.

(10) A Bizottság létrehozhat egy digitális portált, amelyen közzéteszi a (6) és a (7) bekezdésben említett illetékes hatóságok, átruházott feladatot ellátó és terméktanúsító szervezetek, valamint természetes személyek nevét és címét.

(11) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el a harmadik országok által a Bizottság felé teendő - többek között az illetékes hatóságok és terméktanúsító szervezetek nevével és címével kapcsolatos - kommunikációra vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(12) A Bizottság a 88. cikk (2) bekezdésében említett eljárás alkalmazása nélkül, végrehajtási jogi aktusok útján megállapíthatja, hogy az e cikkben említett illetékes hatóságok és átruházott feladatot ellátó szervezetek nevét és címét milyen módon kell közzétenni.

73. cikk

Az átruházott feladatot ellátó és a terméktanúsító szervezetek akkreditálása

(1) A 72. cikk (6) bekezdésének b) pontjában említett, átruházott feladatot ellátó szervezeteknek, valamint a 72. cikk (7) bekezdésének b) pontjában említett terméktanúsító szervezeteknek meg kell felelniük az átruházott feladatok alapján releváns alábbi szabványok valamelyikének, és ennek megfelelően kell akkreditálni őket:

a) EN ISO/IEC 17065 szabvány: "Megfelelőségértékelés - Termékek, folyamatok és szolgáltatások tanúsítását végző szervezetekre vonatkozó követelmények"; vagy

b) EN ISO/IEC 17020 szabvány: "Megfelelőségértékelés - Ellenőrzést végző különféle típusú szervezetek működésének követelményei".

(2) Az (1) bekezdésben említett akkreditációt vagy egy olyan, a 765/2008/EK rendelettel összhangban elismert nemzeti akkreditáló testületnek kell végeznie, amely aláíró fele az Európai Akkreditálási Együttműködés keretében létrejött valamely, az (1) bekezdésben említett szabványokra vonatkozó többoldalú megállapodásnak, vagy pedig egy olyan, Unión kívüli akkreditáló testületnek, amely aláíró fele a Nemzetközi Akkreditálási Fórum vagy a Nemzetközi Laboratóriumakkreditálási Együttműködés valamely olyan többoldalú elismerési megállapodásának, amely kiterjed az (1) bekezdésben említett szabványokra.

74. cikk

A "hagyományos különleges termék" megjelölés piacon történő használatának ellenőrzése és jogérvényesítés

(1) A tagállamok kijelölnek egy vagy több olyan illetékes hatóságot, amely felelős egy hagyományos különleges termékként megjelölt termék forgalomba hozatalát követően a "hagyományos különleges termék" megjelölés használatának ellenőrzéséért és az ezzel kapcsolatos jogérvényesítési intézkedésekért, ami kiterjed az olyan műveletekre, mint a tárolás, a továbbítás, a forgalmazás vagy az eladásra való felkínálás, többek között az elektronikus kereskedelemben is. E hatóságok megegyezhetnek a 72. cikk (6) bekezdésének a) pontjában említett illetékes hatóságokkal. A "hagyományos különleges termék" megjelölés használatának ellenőrzését kockázatelemzés alapján kell elvégezni.

(2) Az (1) bekezdésben említett hatóságoknak biztosítaniuk kell az érintett hagyományos különleges termék termékleírásának való megfelelést.

(3) A tagállamok megfelelő közigazgatási és jogi lépéseket tesznek annak érdekében, hogy megakadályozzák vagy megszüntessék a területükön előállított, nyújtott vagy forgalmazott, vagy pedig harmadik országokba történő kivitelre szánt termékek, illetve szolgáltatások elnevezéseinek olyan használatát, amely sérti a hagyományos különleges termékek 68. cikkben előírt oltalmát.

(4) Az (1) bekezdéssel összhangban kijelölt hatóságnak vagy hatóságoknak a hatékony jogérvényesítés érdekében meg kell könnyítenie vagy meg kell könnyíteniük az érintett szervezeti egységek, ügynökségek és szervek - így például a rendőrség, a hamisítás elleni testületek, a vámhatóságok, a szellemi tulajdonnal foglalkozó hivatalok, az élelmiszerügyi hatóságok és a kiskereskedelmi ellenőrök - közötti információcserét.

75. cikk

A szolgáltatók kötelezettségei az online piacon

(1) Az Unióban letelepedett személyek számára elérhető termékek reklámozásával, promóciójával és értékesítésével kapcsolatos minden olyan információ, amely sérti a hagyományos különleges termékek e rendelet 68. cikkében előírt oltalmát, az (EU) 2022/2065 rendelet 3. cikkének h) pontjában meghatározott jogellenes tartalomnak minősül.

(2) A tagállamok érintett nemzeti igazságügyi vagy közigazgatási hatóságai az (EU) 2022/2065 rendelet 9. cikkével összhangban kiadhatnak egy, az e cikk (1) bekezdésében említett jogellenes tartalom elleni fellépésre vonatkozó végzést.

76. cikk

Kölcsönös segítségnyújtás és információcsere

(1) A tagállamok az (EU) 2017/625 rendelet IV. címével összhangban segítséget nyújtanak egymásnak az e fejezetben előírt ellenőrzések és jogérvényesítés végrehajtása céljából.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapíthatja a tagállamok között kicserélendő információk jellegére és típusára vonatkozó részletes szabályokat, valamint ezen információknak az e fejezet szerinti ellenőrzések és jogérvényesítés céljából történő cseréjének módjait. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

77. cikk

A termékleírásnak való megfelelés tanúsítása

(1) Azon gazdasági szereplőnek, amely esetében a 72. cikkben említett megfelelőségértékelést követően megállapítást nyer, hogy az általa előállított termék megfelel az e rendelet alapján oltalomban részesülő valamely hagyományos különleges termék termékleírásának, kérésre, és az érintett tagállamban alkalmazott rendszertől függően joga van az alábbiak valamelyikére:

a) tanúsítás - amely lehet hitelesített másolat is -, amely tanúsítja a termékleírásnak való megfelelést; vagy

b) felvétel a jóváhagyott gazdasági szereplők illetékes hatóságok által létrehozott jegyzékébe. A jegyzék releváns kivonatát (a továbbiakban: a kivonat) minden egyes gazdasági szereplő számára rendelkezésre kell bocsátani.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett megfelelési tanúsítást, valamint a b) pontjában említett kivonatot kockázatértékelés alapján rendszeresen naprakésszé kell tenni.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy azon gazdasági szereplők, amelyek már nem rendelkeznek megfelelési tanúsítással, vagy amelyeket töröltek a jegyzékből, a továbbiakban ne tüntethessék fel vagy ne használhassák fel a megfelelési tanúsítást vagy a kivonatot.

(4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapítja a megfelelési tanúsítás és a kivonat formájára és tartalmára vonatkozó részletes szabályokat, valamint azokat a körülményeket és formákat, amelyek esetén és amelyekben ezeket a gazdasági szereplőknek vagy a kereskedőknek ellenőrzés céljára vagy egy üzletmenet keretében rendelkezésre kell bocsátaniuk, beleértve a harmadik országokból származó termékekre vonatkozó egyenértékű tanúsítást esetét is. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

3. FEJEZET

A minőségre utaló választható kifejezések

78. cikk

Célkitűzés

Létre kell hozni a minőségre utaló választható kifejezések rendszerét azzal a céllal, hogy a mezőgazdasági termékeket előállító termelők számára könnyebbé váljon a belső piacon a termékeik értéknövelő jellemzőivel és sajátosságaival kapcsolatos kommunikáció.

79. cikk

Nemzeti szabályok

(1) A tagállamok fenntarthatják az e rendelet hatályán kívül eső, minőségre utaló választható kifejezésekkel és rendszerekkel kapcsolatos nemzeti szabályaikat, feltéve, hogy e szabályok összhangban állnak az uniós jogszabályokkal.

(2) A Bizottság digitális rendszert hozhat létre az (1) bekezdésben említett kifejezések és rendszerek számára annak érdekében, hogy Unió-szerte előmozdítsa e termékek és rendszerek ismertségét, és támogatást biztosíthat e digitális rendszerhez. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapíthatja a minőségre utaló választható kifejezésekre vonatkozó értesítésekhez szükséges technikai részleteket. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

80. cikk

A minőségre utaló választható kifejezések

(1) A minőségre utaló választható kifejezéseknek eleget kell tenniük a következő kritériumoknak:

a) egy vagy több termékkategória valamely tulajdonságára, illetve a mezőgazdasági gazdálkodáshoz vagy a feldolgozáshoz kötődő, egyes területeken jellemző sajátosságra utalnak;

b) használatuk növeli a termék értékét a hasonló típusú termékekhez képest; valamint

c) uniós dimenzióval rendelkeznek.

(2) Nem tartozhatnak e fejezet hatálya alá a minőségre utaló olyan választható kifejezések, amelyek egy adott termék technikai jellegű, a kötelező forgalmazási előírások végrehajtására szolgáló tulajdonságait írják le, és amelyek célja nem az, hogy a fogyasztókat tájékoztassák a termék ezen tulajdonságairól.

(3) A minőségre utaló választható kifejezések közé nem vehetők fel a fakultatív fenntartott jelölések, amelyek az ágazati vagy termékkategóriák alapján meghatározott termékspecifikus forgalmazási előírásokat támogatják és egészítik ki.

(4) Bizonyos ágazatok sajátos jellemzőinek és a fogyasztói elvárásoknak a figyelembevétele érdekében a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet kiegészítse az e cikk (1) bekezdésében említett kritériumokkal kapcsolatos részletes szabályok megállapításával.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapíthatja az alakiságokkal, eljárásokkal és az e fejezet alkalmazásához szükséges egyéb technikai részletekkel kapcsolatos szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(6) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási jogi aktusok (4) és (5) bekezdésnek megfelelően történő elfogadása során figyelembe vesz minden vonatkozó nemzetközi szabványt.

81. cikk

A minőségre utaló további választható kifejezések fenntartása

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a fogyasztók elvárásainak, a tudományos és műszaki ismeretek fejlődésének, a piaci helyzetnek, valamint a forgalmazási és a nemzetközi előírások alakulásának a figyelembevétele céljából a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet kiegészítse a minőségre utaló további választható kifejezések fenntartásával és az e kifejezések használatához kapcsolódó feltételek meghatározásával.

82. cikk

Hegyvidéki termék

(1) Minőségre utaló választható kifejezésként be kell vezetni a "hegyvidéki termék" kifejezést. E kifejezést összetett kifejezésként kell fenntartani. Csak az EUMSZ I. mellékletében felsorolt, emberi fogyasztásra szánt olyan termékek jelölésére használható, amelyek esetében:

a) mind a nyersanyagok, mind a tenyésztett állatok takarmánya alapvetően hegyvidéki területekről származik;

b) a feldolgozásra - feldolgozott termékek esetében - szintén hegyvidéki területeken kerül sor.

(2) E cikk alkalmazásában Unión belüli hegyvidéki területek alatt olyan területek értendők, amelyeket az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (30) 32. cikkének (2) bekezdése alapján határoztak meg.

Harmadik országokból származó termékek esetében a "hegyvidéki területek" kifejezés magában foglalja az érintett harmadik ország által hivatalosan hegyvidéki területként kijelölt területeket, vagy azokat a területeket, amelyek megfelelnek az 1305/2013/EU rendelet 32. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kritériumoknak.

(3) A Bizottság kellően indokolt esetben, valamint a hegyvidéki területeken a mezőgazdasági termelést hátrányosan befolyásoló természeti adottságok figyelembevétele céljából felhatalmazást kap arra, hogy a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet kiegészítse az e cikk (1) bekezdésében említett feltételektől való eltérések meghatározásával, különös tekintettel azokra a feltételekre, amelyek mellett nyersanyag vagy takarmány a hegyvidéki területeken kívülről is származhat, illetve a termékek feldolgozása egy meghatározandó hegyvidéki területen kívül is történhet, továbbá az érintett földrajzi terület meghatározásával.

(4) A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a hegyvidéki területeken a mezőgazdasági termelést hátrányosan befolyásoló természeti adottságok figyelembevétele céljából a 87. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el annak érdekében, hogy e rendeletet kiegészítse a termelési módszerek megállapítására és egyéb, az e cikk (1) bekezdésében említett, minőségre utaló választható kifejezés használata szempontjából releváns kritériumokra vonatkozóan.

83. cikk

A használatra vonatkozó korlátozások és az ellenőrzések

(1) A minőségre utaló választható kifejezések kizárólag a hozzájuk kapcsoló használati feltételeknek megfelelő termékek jelölésére használhatók.

(2) E fejezet rendelkezései nem érinthetik a szellemi tulajdonra - és különösen az eredetmegjelölésekre és földrajzi jelzésekre, valamint a védjegyekre - vonatkozó uniós vagy nemzeti szabályok alkalmazását, valamint az e szabályok alapján biztosított jogokat.

(3) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján megállapíthat a minőségre utaló választható kifejezések használatára vonatkozó szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 88. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4) A tagállamok az e fejezetben foglalt követelményeknek való megfelelés biztosítása érdekében kockázatelemzésen alapuló ellenőrzéseket hajtanak végre, és a követelmények nem teljesítése esetén megfelelő közigazgatási szankciókat szabnak ki.

IV. CÍM

AZ 1308/2013/EU, AZ (EU) 2019/787 ÉS AZ (EU) 2019/1753 RENDELET MÓDOSÍTÁSAI

84. cikk

Az 1308/2013/EU rendelet módosításai

Az 1308/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. A 93. cikk (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) »földrajzi jelzés«: olyan elnevezés - a hagyományosan használt elnevezést is beleértve -, amely egy, a 92. cikk (1) bekezdésében említett olyan terméket jelöl:

i. amelynek egyedi minősége, hírneve vagy egyéb jellemzői a földrajzi eredetének tulajdoníthatók;

ii. amely egy konkrét helyről, régióból vagy országból származik;

iii. amelynek az előállításához használt szőlő legalább 85 %-a kizárólag az említett földrajzi területről származik;

iv. amelynek előállítására az adott földrajzi területen kerül sor; és

v. amelyet a Vitis vinifera fajhoz tartozó szőlőfajtákból vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből létrejött szőlőfajtákból állítanak elő."

2. A 94. és a 95. cikk helyébe a következő szöveg lép: "94. cikk Termékleírás (1) A termékleírásnak lehetővé kell tennie az érdekelt felek számára az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termék előállítási körülményeinek ellenőrzését. A termékleírásnak a következőket kell tartalmaznia: a) az oltalomban részesítendő elnevezés; b) a szőlőből készült termékek kategóriái; c) a földrajzi árujelző típusa, amely vagy oltalom alatt álló eredetmegjelölés, vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés; d) a bor vagy borok leírása: i. az eredetmegjelölés tekintetében a főbb analitikai és érzékszervi jellemzők; ii. a földrajzi jelzés tekintetében a főbb analitikai jellemzők, valamint az érzékszervi jellemzőik értékelése vagy feltüntetése; e) adott esetben a bor vagy borok előállítására alkalmazott konkrét borászati eljárások, valamint a borkészítésre vonatkozó korlátozások; f) az e bekezdés i) pontjában említett kapcsolatra tekintettel körülhatárolt földrajzi terület meghatározása; g) a hektáronkénti legnagyobb terméshozam; h) a borszőlőfajta vagy -fajták, amely(ek)ből a bor(ok) készül(nek); i) az esettől függően a 93. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában, illetve b) pontjának i. alpontjában említett kapcsolatra vonatkozó adatok: i. az oltalom alatt álló eredetmegjelölést illetően a termék minősége vagy jellemzői és a földrajzi környezet közötti, a 93. cikk (1) bekezdése a) pontjának i. alpontjában említett kapcsolat; az említett földrajzi környezet emberi tényezőire vonatkozó adatok adott esetben a talaj-, növényianyag- és tájgazdálkodás, a termesztési gyakorlatok vagy az ugyanazon pontban említett földrajzi környezet természeti tényezőinek megőrzéséhez való bármely egyéb, releváns emberi hozzájárulás ismertetésére korlátozódhatnak; ii. az oltalom alatt álló földrajzi jelzést illetően a termék egyedi minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője és a földrajzi eredet közötti, a 93. cikk (1) bekezdése b) pontjának i. alpontjában említett kapcsolat; j) a tagállamok vagy adott esetben egy elismert termelői csoportosulás által előírt egyéb alkalmazandó követelmények, feltéve, hogy e követelményeknek objektívek, megkülönböztetéstől mentesek és megfelelnek az uniós és a nemzeti jognak. (2) A termékleírás tartalmazhat fenntartható gyakorlatokat az (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*1) 7. cikkével összhangban. (3) Amennyiben a bor(ok) részlegesen alkoholmentesített(ek) lehet(nek), a termékleírásnak az (1) bekezdés d) pontjával összhangban - értelemszerűen - a részlegesen alkoholmentesített bor(ok) leírását, továbbá adott esetben a részlegesen alkoholmentesített bor(ok) készítéséhez használt konkrét borászati eljárások, valamint a borkészítésre vonatkozó releváns korlátozások leírását is tartalmaznia kell. 95. cikk Egységes dokumentum (1) Az egységes dokumentumnak a következőket kell tartalmaznia: a) az eredetmegjelölésként vagy földrajzi jelzésként oltalomban részesítendő elnevezés; b) az a tagállam vagy harmadik ország, amelyhez a körülhatárolt terület tartozik; c) a földrajzi árujelző típusa; d) a bor(ok) leírása; e) a szőlőből készült termékek kategóriái; f) a hektáronkénti legnagyobb terméshozam; g) azon borszőlőfajta vagy -fajták megjelölése, amely(ek)ből a bor(ok) készül(nek); h) a körülhatárolt földrajzi terület tömör meghatározása; i) a 94. cikk (1) bekezdésének i) pontjában említett kapcsolat ismertetése; j) adott esetben a bor(ok) előállítására alkalmazott konkrét borászati eljárások, valamint a borkészítésre vonatkozó korlátozások; k) adott esetben a csomagolásra és a címkézésre vonatkozó külön szabályok, továbbá bármely egyéb alapvető releváns követelmény. (2) Amennyiben a kérelem a szőlőből készült termékek több különböző kategóriájára is kiterjed, a 94. cikk (1) bekezdésének i) pontjában említett kapcsolatot igazoló adatokat valamennyi érintett, szőlőből készült termékkategória vonatkozásában külön-külön fel kell tüntetni. (*1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1143 rendelete (2024. április 11.) a borokra, a szeszes italokra és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzőkről, a hagyományos különleges termékekről és a mezőgazdasági termékek minőségére utaló választható kifejezésekről, az 1308/2013/EU, az (EU) 2019/787 és az (EU) 2019/1753 rendelet módosításáról, valamint az 1151/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1143, 2024.4.23., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1143/oj)"."

3. A 96-99. cikket el kell hagyni.

4. A 100. cikk (1) és (2) bekezdését el kell hagyni.

5. A 101. és a 102. cikket el kell hagyni.

6. A 103. cikk helyébe a következő szöveg lép:

"103. cikk

Oltalom

Az e rendeletben említett, oltalom alatt álló eredetmegjelöléseket és oltalom alatt álló földrajzi jelzéseket az (EU) 2024/1143 rendelet 26-31., 35. és 36. cikkével összhangban kell oltalomban részesíteni."

7. A 104-106. cikket el kell hagyni.

8. A 107. cikk (2), (3) és (4) bekezdését el kell hagyni.

9. A 110. cikk helyébe a következő szöveg lép: "110. cikk Végrehajtási hatáskörök (1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján szabályokat állapíthat meg a következőkre vonatkozóan: a) a termékleírás formája; b) a 95. cikkben említett egységes dokumentum formátumának és online megjelenítésének meghatározása; c) a személyes adatok kizárása vagy anonimizálása. (2) Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az (EU) 2024/1143 rendelet 88. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni."

10. A rendelet szövege a következő cikkel egészül ki:

"113a. cikk

Kapcsolat az eredetmegjelölésekkel és a földrajzi jelzésekkel

(1) Egy olyan hagyományos kifejezés bejegyzését, amelynek használata sértené az (EU) 2024/1143 rendelet 26. cikkét, el kell utasítani, amennyiben a hagyományos kifejezés bejegyzése iránti kérelmet az eredetmegjelölés vagy földrajzi jelzés bejegyzése iránti kérelem Bizottsághoz történő benyújtásának időpontját követően nyújtják be.

(2) A Bizottság végrehajtási jogi aktusok útján az e cikk (1) bekezdésének megsértésével bejegyzett minden hagyományos kifejezést érvénytelennek nyilvánít és töröl az (EU) 2019/34 bizottsági végrehajtási rendelet (*2) 25. cikkében említett nyilvántartásból.

(3) Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(*2) A Bizottság (EU) 2019/34 végrehajtási rendelete (2018. október 17.) az 1308/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a borágazati eredetmegjelölések, földrajzi jelzések és hagyományos kifejezések oltalma iránti kérelmek, a kifogásolási eljárás, a termékleírások módosításai, az oltalom alatt álló elnevezések nyilvántartása, az oltalom törlése és a szimbólumok használata tekintetében, valamint az 1306/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a megfelelő ellenőrzési rendszer tekintetében történő alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 9., 2019.1.11., 46. o.)." "

11. A II. rész, II. cím, I. fejezet, 2. szakasz 4. alszakasz helyébe a következő szöveg lép: "4. alszakasz Az eredetmegjelölések és a földrajzi jelzések tekintetében a termékleírásoknak való megfelelés ellenőrzését, valamint az oltalom alatt álló hagyományos kifejezések fogalommeghatározásának és használati feltételeinek való megfelelés ellenőrzését, továbbá a hagyományos kifejezések használati feltételeinek érvényesítését célzó ellenőrzések 116a. cikk Ellenőrzések (1) A tagállamok megteszik az ahhoz szükséges lépéseket, hogy megszüntessék az e rendeletben említett oltalom alatt álló hagyományos kifejezések jogszerűtlen használatát. (2) A tagállamok kijelölik az eredetmegjelölésekhez és a földrajzi jelzésekhez kapcsolódó termékleírásoknak való megfelelés ellenőrzéséért, valamint a hagyományos kifejezések fogalommeghatározásának és használati feltételeinek való megfelelés ellenőrzéséért, továbbá a hagyományos kifejezések használati feltételeinek érvényesítéséért felelős illetékes hatóságot. E célból az (EU) 2017/625 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*3) 4. cikkének (2) és (4) bekezdése, valamint 5. cikkének (1), (4) és (5) bekezdése alkalmazandó. (3) Az Unión belül az e cikk (2) bekezdésében említett illetékes hatóságnak vagy az (EU) 2017/625 rendelet 3. cikkének 5. pontjában meghatározott, az említett rendelet II. címének III. fejezetében meghatározott kritériumokkal összhangban terméktanúsító szervezetként eljáró egy vagy több, átruházott feladatot ellátó szervezetnek évente ellenőriznie kell a termékleírásoknak való megfelelést mind a bor készítése során, mind az érlelés/tárolás alatt vagy azt követően, továbbá ellenőriznie kell a hagyományos kifejezés e rendelet 112. cikkében megállapított fogalommeghatározásának és adott esetben a hagyományos kifejezés használatára vonatkozó, e rendelet 115. cikkének (3) bekezdésében említett feltételeknek való megfelelést. Minden olyan gazdasági szereplőnek, amely részt kíván venni az eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel ellátott termék termékleírásának hatálya alá tartozó valamely tevékenységben, értesítenie kell erről az első albekezdésben említett illetékes hatóságot vagy átruházott feladatot ellátó szervezeteket. A tagállamok összeállítják és naprakészen tartják azon gazdasági szereplők jegyzékét, amelyek a földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásába bejegyzett, a területükről származó eredetmegjelöléssel vagy földrajzi jelzéssel kapcsolatos termékleírásban előírt egy vagy több kötelezettség hatálya alá tartozó tevékenységeket végeznek. (4) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el az alábbiakra vonatkozóan: a) a tagállamok által a Bizottság felé történő kommunikáció; b) azon hatóságra irányadó szabályok, amely az oltalom alatt álló eredetmegjelölésekkel és oltalom alatt álló földrajzi jelzésekkel kapcsolatos termékleírásoknak való megfelelés ellenőrzéséért felelős - beleértve azokat az eseteket is, ha az érintett földrajzi terület harmadik országban található -, és amely a hagyományos kifejezések 112. cikkben szereplő fogalommeghatározásának és adott esetben a hagyományos kifejezések használatára vonatkozó feltételeknek való megfelelés ellenőrzéséért felelős; c) a tagállamok által az oltalom alatt álló hagyományos kifejezések jogszerűtlen használatának megakadályozása érdekében végrehajtandó intézkedések; d) a tagállamok által a termékleírásnak való megfelelés ellenőrzése érdekében végzendő ellenőrzések, beleértve a tesztelést is. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 229. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. (*3) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.)." "

12. A 120. cikk (1) bekezdése a következő ponttal egészül ki:

"h) az »oltalom alatt álló eredetmegjelölés«, illetve az »oltalom alatt álló földrajzi jelzés« megjelölésnek megfelelő »OEM«, illetve »OFJ« rövidítések."

13. A 166a. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(1) E rendelet 167. és 167a. cikkének sérelme nélkül, az e rendelet 152. cikke (1) bekezdésének vagy 161. cikke (1) bekezdésének alapján elismert termelői szervezet vagy termelőiszervezet-társulás, az e rendelet 157. cikkének (1) bekezdése alapján elismert szakmaközi szervezet, az (EU) 2024/1143 rendelet 32. cikkében említett termelői csoportosulás vagy az (EU) 2024/1143 rendelet 33. cikkében említett elismert termelői csoportosulás kérésére a tagállamok - korlátozott időtartamra - kötelező erejű szabályokat állapíthatnak meg az az (EU) 2024/1143 rendelet 46. cikkének (1) és (2) bekezdése vagy az e rendelet 93. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti, oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel ellátott, e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett mezőgazdasági termékek kínálatának a szabályozására. Amennyiben van az (EU) 2024/1143 rendelet 33. cikkében említett elismert termelői csoportosulás, az említett rendelet 32. cikkében említett termelői csoportosulás nem rendelkezik az említett joggal.";

b) a (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"c) legfeljebb három évre tehetők kötelező erejűvé - kivéve az (EU) 2024/1143 rendelet 33. cikkében említett elismert termelői csoportosulás kérésére, amikor ez az időszak legfeljebb hat év lehet -, de ezen időszak után egy, az e cikk (1) bekezdésében említettek szerinti új kérelmet követően megújíthatók;".

14. A 231. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(3) A 113a. cikk nem alkalmazandó azon hagyományos kifejezések oltalmára irányuló kérelmekre, amelyeket 2024. május 13. előtt nyújtottak be a Bizottságnak."

85. cikk

Az (EU) 2019/787 rendelet módosításai

Az (EU) 2019/787 rendelet a következőképpen módosul:

1. A 3. cikk 6. és 7. pontját el kell hagyni.

2. A 16. és a 21. cikket el kell hagyni.

3. A 22. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A termékleírás fenntartható gyakorlatokat is tartalmazhat."

4. A 23. cikk helyébe a következő szöveg lép: "23. cikk Egységes dokumentum Az egységes dokumentumnak a következőket kell tartalmaznia: a) a termékleírás főbb pontjai, ideértve az oltalomban részesítendő elnevezést is, a szeszes ital kategóriáját vagy a »szeszes ital« kifejezést, a gyártási módszert, a szeszes ital jellemzőinek leírását, a földrajzi terület tömör meghatározását és adott esetben a csomagolásra és a jelölésre vonatkozó külön szabályokat; b) a szeszes ital és földrajzi eredete közötti, a 3. cikk 4. pontjában említett kapcsolat, és ezen belül - adott esetben - a termékleírás vagy a gyártási módszer e kapcsolatot alátámasztó konkrét elemeinek leírása."

5. A 24-33. cikket el kell hagyni.

6. A 34. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1), a (2) és a (3) bekezdést el kell hagyni;

b) a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"A földrajzi árujelzők e rendelet szerinti oltalma nem érinti a borászati termékek 1308/2013/EU rendelet szerint oltalom alatt álló földrajzi jelzéseit és eredetmegjelöléseit."

7. A 35., a 36., a 38., a 39. és a 40. cikket el kell hagyni.

8. A 42. cikk helyébe a következő szöveg lép: "42. cikk Végrehajtási hatáskörök (1) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el az alábbiakra vonatkozóan: a) a termékleírás formája; b) a 23. cikkben említett egységes dokumentum formátumának és online megjelenítésének meghatározása; c) a személyes adatok kizárása vagy anonimizálása. (2) Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendelet * 88. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni (*4). (*4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1143 rendelete (2024. április 11.) a borokra, a szeszes italokra és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzőkről, a hagyományos különleges termékekről és a mezőgazdasági termékek minőségére utaló választható kifejezésekről, az 1308/2013/EU, az (EU) 2019/787 és az (EU) 2019/1753 rendelet módosításáról, valamint az 1151/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1143, 2024.4.23., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1143/oj)"."

9. Az I. melléklet a következőképpen módosul:

a) a melléklet a következő ponttal egészül ki:

"9a. Burgonyapárlat

a) A burgonyapárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag burgonyagumók alkoholos erjesztésével és 94,8 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával állítanak elő úgy, hogy a párlat a felhasznált nyersanyagokból nyert aromával és ízzel rendelkezzen.

b) A burgonyapárlat maximális metanoltartalma abszolút alkoholra vonatkoztatva 1 000 g/hl.

c) A burgonyapárlat minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

d) Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

e) A burgonyapárlat nem ízesíthető.

f) A burgonyapárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

g) A burgonyapárlat a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 10 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.";

b) a melléklet a következő pontokkal egészül ki:

"13a. Kenyérpárlat

a) A kenyérpárlat olyan szeszes ital, amelyet kizárólag friss kenyér alkoholos erjesztésével és 86 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő lepárlásával állítanak elő úgy, hogy az ebből nyert párlat a felhasznált nyersanyagokból nyert aromával és ízzel rendelkezzen.

b) A kenyérpárlat minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c) Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A kenyérpárlat nem ízesíthető.

e) A kenyérpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f) A kenyérpárlat a végső íz lekerekítése érdekében édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet.

13b. Nyírfanedvpárlat, juharfanedvpárlat, valamint nyírfa- és juharfanedvpárlat

a) A nyírfanedvpárlat, a juharfanedvpárlat, valamint a nyírfa- és juharfanedvpárlat olyan szeszes italok, amelyeket kizárólag a friss nyírfanedv, juharfanedv vagy mindkettő alkoholos erjesztésével nyert maláta normál nyomáson 88 % (V/V)-nál kisebb alkoholtartalomra történő közvetlen lepárlásával állítanak elő úgy, hogy az ebből nyert párlat a nyírfanedv, a juharfanedv vagy mindkettő érzékszervi tulajdonságaival rendelkezzen.

b) A nyírfanedvpárlat, a juharfanedvpárlat, valamint a nyírfa- és juharfanedvpárlat minimális alkoholtartalma 38 térfogatszázalék.

c) Alkohol hozzáadására sem hígított, sem hígítás nélküli formában nem kerülhet sor.

d) A nyírfanedvpárlat, a juharfanedvpárlat, valamint a nyírfa- és juharfanedvpárlat nem ízesíthető.

e) A nyírfanedvpárlat, a juharfanedvpárlat, valamint a nyírfa- és juharfanedvpárlat színezőanyagként csak karamellt tartalmazhat.

f) A végső íz lekerekítése érdekében a nyírfanedvpárlat, a juharfanedvpárlat, valamint a nyírfa- és juharfanedvpárlat édesíthető. A végtermék azonban nem tartalmazhat literenként 20 gramm, invertcukorban kifejezett édesítőterméknél többet."

86. cikk

Az (EU) 2019/1753 rendelet módosításai

Az (EU) 2019/1753 rendelet a következőképpen módosul:

1. A 2. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A (2) bekezdéstől eltérve, amennyiben a (2) bekezdés a) pontjában említett tagállamnak címzett kérelem az (EU) 2024/1143 európai parlamenti és tanácsi rendelet (*5) 33. cikkében említett elismert termelői csoportosulástól származik, az említett kérelemnek tartalmaznia kell az érintett földrajzi árujelző nemzetközi oltalmához fűződő gazdasági érdekre vonatkozó ellenőrizhető információkat.

Αz első albekezdésben említett kérelem alapján az érintett tagállam értékeli az adott földrajzi árujelző nemzetközi oltalmához fűződő gazdasági érdeket. Amennyiben ez az értékelés ilyen gazdasági érdeket állapít meg, az említett tagállam felkéri a Bizottságot az adott földrajzi árujelző lajstromba vételére.

(*5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2024/1143 rendelete (2024. április 11.) a borokra, a szeszes italokra és a mezőgazdasági termékekre vonatkozó földrajzi árujelzőkről, a hagyományos különleges termékekről és a mezőgazdasági termékek minőségére utaló választható kifejezésekről, az 1308/2013/EU, az (EU) 2019/787 és az (EU) 2019/1753 rendelet módosításáról, valamint az 1151/2012/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L, 2024/1143, 2024.4.23., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1143/oj)"."

2. A 11. cikk a következő bekezdéssel egészül ki: "(2a) Az 1151/2012/ΕU rendelet hatálya alá nem tartozó, de az (EU) 2024/1143 rendelet hatálya alá tartozó termékekre vonatkozó minden egyes olyan eredetmegjelölést illetően, amely a Lisszaboni Megállapodásban részes valamely tagállamból származik, a genfi szöveg 5. cikke (2) bekezdésének ii. pontjában említett természetes vagy jogi személy kérelme vagy a genfi szöveg 1. cikkének xvii. pontjában meghatározott kedvezményezett kérelme alapján, vagy saját kezdeményezésére az érintett tagállam - választásának megfelelően - kérelmezi az alábbiak egyikét: a) az adott eredetmegjelölés genfi szöveg szerinti nemzetközi lajstromozása az (EU) 2024/1143 rendelet szerinti bejegyzésének időpontját követő 12 hónapon belül, amennyiben az említett tagállam az (EU) 2019/1754 határozat 3. cikkében említett felhatalmazás értelmében megerősítette a genfi szöveget vagy csatlakozott ahhoz; vagy b) az adott eredetmegjelölés bejegyzésének törlése a nemzetközi lajstromból. Az első albekezdés a) pontjában említett kérelem esetében az érintett tagállam az adott eredetmegjelölés (EU) 2024/1143 rendelet szerinti bejegyzésének időpontjától számított egy hónapon belül, az említett albekezdés b) pontjában említett kérelem esetében pedig 2025. május 14-ig értesíti a Bizottságot az említett albekezdésben említett választásáról. Az első albekezdés a) pontjában említett helyzetekben az érintett tagállam - a Bizottsággal koordinálva - a Nemzetközi Irodával közösen ellenőrzi, hogy a genfi szöveg szerinti lajstromozás céljából szükség van-e a Közös Végrehajtási Szabályzat 7. szabályának (4) bekezdése értelmében elvégzendő módosításokra. A Bizottság végrehajtási jogi aktus útján felhatalmazza az érintett tagállamot arra, hogy hajtsa végre a szükséges módosításokat, és értesítse azokról a Nemzetközi Irodát. Az említett végrehajtási jogi aktust az e rendelet 15. cikkének (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni. Ha az (EU) 2024/1143 rendelet szerinti bejegyzés iránti kérelem elutasításra került, és a kapcsolódó közigazgatási és bírósági jogorvoslati lehetőségeket kimerítették, vagy ha nem került sor a genfi szöveg alapján történő lajstromozás kérelmezésére, az érintett tagállam haladéktalanul kéri az említett eredetmegjelölés törlését a nemzetközi lajstromból."

V. CÍM

FELHATALMAZÁS, ELJÁRÁSI, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

87. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 17. cikk (10) bekezdésében, a 24. cikk (10) bekezdésében, a 27. cikk (5) bekezdésében, a 35. cikk (2) bekezdésében, a 47. cikk (5) bekezdésében, a 48. cikk (4) bekezdésében, a 49. cikk (3) bekezdésében, az 53. cikk (5) bekezdésében, az 54. cikk (2) bekezdésében, a 61. cikk (10) bekezdésében, a 66. cikk (3) bekezdésében, a 68. cikk (5) bekezdésében, a 80. cikk (4) bekezdésében, a 81. cikkben és a 82. cikk (3) és (4) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása hétéves időtartamra szól 2024. május 13-tól. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal a hétéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a (2) bekezdésben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban megállapított elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A (2) bekezdésben említett cikkek értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

88. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot a mezőgazdasági termékek, borok és szeszes italok minőségpolitikájával foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

89. cikk

A földrajzi árujelzők besorolására vonatkozó átmeneti rendelkezés

A 2024. május 13. előtt bejegyzett vagy kérelmezett földrajzi árujelzőknek a 6. cikk (1) bekezdésében említett besorolását a III. mellékletben meghatározott táblázattal összhangban kell elvégezni.

90. cikk

A folyamatban lévő kérelmekre és a bejegyzett elnevezésekre vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1) A 2024. május 13. előtt alkalmazandó szabályok továbbra is alkalmazandók a Bizottsághoz 2024. május 13. előtt beérkezett, földrajzi árujelzők bejegyzése iránti kérelmekre, a termékleírás uniós módosításának jóváhagyására irányuló kérelmekre és a földrajzi árujelző törlése iránti kérelmekre.

(2) A 17. és a 19. cikket, a 20. cikk (1)-(5) bekezdését és a 21. cikket azonban azokra a kérelmekre alkalmazni kell, amelyek esetében 2024. május 13. után kerül sor a földrajzi árujelző bejegyzés iránti kérelemnek, a termékleírás uniós módosításának jóváhagyása iránti kérelemnek vagy a földrajzi árujelző törlése iránti kérelemnek felszólalás céljából az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételére.

(3) A 20. cikk (7) bekezdésében említett, az átmeneti időszak meghosszabbítására vonatkozó rendelkezés a 2024. május 13-án még folyamatban lévő átmeneti időszakokra is alkalmazandó.

(4) A 29. cikk (4) bekezdése nem alkalmazandó a 2024. május 13. előtt bejegyzett vagy kérelmezett elnevezésekre.

(5) A 2024. május 13. előtt alkalmazandó szabályok továbbra is alkalmazandók a Bizottsághoz 2024. május 13. előtt beérkezett, a hagyományos különleges termékek bejegyzése iránti kérelmekre, a termékleírás uniós módosításának jóváhagyására irányuló kérelmekre és a hagyományos különleges termék törlése iránti kérelmekre.

(6) A 61-64. cikket azonban azokra a kérelmekre alkalmazni kell, amelyek esetében 2024. május 13. után kerül sor a hagyományos különleges termék bejegyzés iránti kérelemnek, a termékleírás uniós módosításának jóváhagyása iránti kérelemnek vagy a hagyományos különleges termék törlése iránti kérelemnek felszólalás céljából az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételére.

91. cikk

A földrajzi árujelzőkre vonatkozó nemzeti felszólalási eljárásra vonatkozó átmeneti rendelkezések

A következő átmeneti rendelkezéseket kell alkalmazni:

a) e rendelet 84. cikkének 3. pontjától eltérve, az 1308/2013/EU rendelet 96. cikke (3) bekezdésének második albekezdése 2024. december 31-ig továbbra is alkalmazandó;

b) e rendelet 85. cikkének 5. pontjától eltérve, az (EU) 2019/787 rendelet 24. cikke (6) bekezdésének első albekezdése 2024. december 31-ig továbbra is alkalmazandó;

c) e rendelet 94. cikkétől eltérve, az 1151/2012/EU rendelet 49. cikke (3) bekezdésének első albekezdése 2024. december 31-ig továbbra is alkalmazandó.

92. cikk

A nemzeti földrajzi árujelzőkre vonatkozó átmeneti rendelkezések

(1) Az 1151/2012/EU rendelet hatálya alá nem tartozó, de e rendelet hatálya alá tartozó termékek földrajzi árujelzőinek a nemzeti jog alapján biztosított oltalma 2025. május 14-én megszűnik, ha e rendelet 13. cikkével összhangban nem nyújtanak be bejegyzés iránti kérelmet a Bizottsághoz.

(2) Amennyiben egy földrajzi árujelző bejegyzése iránti, az e cikk (1) bekezdésében említett kérelmet az említett bekezdésben említett időpont előtt nyújtják be a Bizottsághoz, az adott földrajzi árujelző nemzeti oltalma megszűnik azon a napon, amikor a Bizottság a 21. cikkel összhangban annak bejegyzéséről határoz. Az említett kérelemre a 10. cikk nem alkalmazandó. A bejegyzés iránti kérelem elutasítása esetén a nemzeti oltalom adott esetben az összes bírósági jogorvoslati lehetőség kimerítéséig fennmarad. A nemzeti oltalom megszűnését követően az érintett tagállam haladéktalanul kérelmezi a vonatkozó eredetmegjelölés lajstromozásának a Nemzetközi Iroda nemzetközi lajstromából való törlését.

93. cikk

A nyilvántartások folytonossága

(1) A földrajzi árujelzők uniós nyilvántartásába automatikusan fel kell venni a borokra és mezőgazdasági termékekre vonatkozó minden olyan eredetmegjelölést és földrajzi jelzést, valamint a szeszes italokra vonatkozó minden olyan földrajzi jelzést, az összes vonatkozó adattal, valamint a bejegyzés, módosítás vagy törlés iránti, folyamatban lévő kérelmekre vonatkozó adatokkal együtt, amelyek a földrajzi árujelzők vonatkozó, az 1151/2012/EU rendelet 11. cikkében, az 1308/2013/EU rendelet 104. cikkében és az (EU) 2019/787 rendelet 33. cikkében említett nyilvántartásaiban 2024. május 12-én szerepelnek.

(2) A hagyományos különleges termékek uniós nyilvántartásába automatikusan fel kell venni minden olyan hagyományos különleges terméket, az összes vonatkozó adattal, valamint a bejegyzés, módosítás vagy törlés iránti, folyamatban lévő kérelmekre vonatkozó adatokkal együtt, amelyek a hagyományos különleges termékek 1151/2012/EU rendelet 22. cikkében említett nyilvántartásában 2024. május 12-én szerepelnek.

94. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az 1151/2012/EU rendelet hatályát veszti.

95. cikk

Megfelelési táblázat

A hatályon kívül helyezett 1151/2012/EU rendeletre, valamint az e rendelet 84. cikkében és a 85. cikkében említett elhagyott rendelkezésekre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és az e rendelet IV. mellékletében szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

96. cikk

Felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és a végrehajtási jogi aktusok hatályon kívül helyezése és felváltása

A Bizottság hatályon kívül helyezi vagy adott esetben felváltja az 1151/2012/EU rendelet alapján vagy az e rendelet 84. és 85. cikkében említett rendelkezések alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat és végrehajtási jogi aktusokat, amennyiben ez szükséges ahhoz, hogy azok összhangba kerüljenek az e rendeletben előírt felhatalmazásokkal.

97. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás kezdőnapja

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2024. május 13-tól kell alkalmazni.

A 10. cikk (4) és (5) bekezdését, a 39. cikk (1) bekezdését és a 45. cikket azonban 2025. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2024. április 11-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

H. LAHBIB

(1) HL C 443., 2022.11.22., 116. o.

(2) HL C 79., 2023.3.2., 74. o.

(3) Az Európai Parlament 2024. február 28-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2024. március 26-i határozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1308/2013/EU rendelete (2013. december 17.) a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról és a 922/72/EGK, a 234/79/EGK, az 1037/2001/EK és az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 671. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/787 rendelete (2019. április 17.) a szeszes italok meghatározásáról, leírásáról, megjelenítéséről, jelöléséről, a szeszes italok elnevezésének használatáról az egyéb élelmiszerek megjelenítése és jelölése során, a szeszes italok földrajzi jelzéseinek oltalmáról, a mezőgazdasági eredetű etil-alkohol és desztillátumok használatáról az alkoholtartalmú italokban, valamint a 110/2008/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 130., 2019.5.17., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 1144/2014/EU rendelete (2014. október 22.) a belső piacon és harmadik országokban megvalósított, mezőgazdasági termékekre vonatkozó tájékoztatásnyújtási és promóciós intézkedésekről, és a 3/2008/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 317., 2014.11.4., 56. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 1151/2012/EU rendelete (2012. november 21.) a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).

(10) A Tanács 2658/87/EGK rendelete (1987. július 23.) a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról (HL L 256., 1987.9.7., 1. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/2436 irányelve (2015. december 16.) a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről (HL L 336., 2015.12.23., 1. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1001 rendelete (2017. június 14.) az európai uniós védjegyről (HL L 154., 2017.6.16., 1. o.).

(13) HL C 384. I, 2019.11.12., 1. o.

(14) Az Európai Parlament és a Tanács 1169/2011/EU rendelete (2011. október 25.) a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról, az 1924/2006/EK és az 1925/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a 87/250/EGK bizottsági irányelv, a 90/496/EGK tanácsi irányelv, az 1999/10/EK bizottsági irányelv, a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2002/67/EK és a 2008/5/EK bizottsági irányelv és a 608/2004/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 304., 2011.11.22., 18. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/625 rendelete (2017. március 15.) az élelmiszer- és takarmányjog, valamint az állategészségügyi és állatjóléti szabályok, a növényegészségügyi szabályok, és a növényvédő szerekre vonatkozó szabályok alkalmazásának biztosítása céljából végzett hatósági ellenőrzésekről és más hatósági tevékenységekről, továbbá a 999/2001/EK, a 396/2005/EK, az 1069/2009/EK, az 1107/2009/EK, az 1151/2012/EU, a 652/2014/EU, az (EU) 2016/429 és az (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet, az 1/2005/EK és az 1099/2009/EK tanácsi rendelet, valamint a 98/58/EK, az 1999/74/EK, a 2007/43/EK, a 2008/119/EK és a 2008/120/EK tanácsi irányelv módosításáról, és a 854/2004/EK és a 882/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 89/608/EGK, a 89/662/EGK, a 90/425/EGK, a 91/496/EGK, a 96/23/EK, a 96/93/EK és a 97/78/EK tanácsi irányelv és a 92/438/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (a hatósági ellenőrzésekről szóló rendelet) (HL L 95., 2017.4.7., 1. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2065 rendelete (2022. október 19.) a digitális szolgáltatások egységes piacáról és a 2000/31/EK irányelv módosításáról (digitális szolgáltatásokról szóló rendelet) (HL L 277., 2022.10.27., 1.o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1753 rendelete (2019. október 23.) az Uniónak a Lisszaboni Megállapodás eredetmegjelölésekről és földrajzi jelzésekről szóló genfi szövegéhez történő csatlakozását követő fellépéséről (HL L 271., 2019.10.24., 1. o.).

(19) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(20) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 852/2004/EK rendelete (2004. április 29.) az élelemiszer-higiéniáról (HL L 139., 2004.4.30., 1. o.).

(22) A Tanács 2002/53/EK irányelve (2002. június 13.) a mezőgazdasági növényfajok közös fajtajegyzékéről (HL L 193., 2002.7.20., 1. o.).

(23) A Tanács 2002/55/EK irányelve (2002. június 13.) a zöldségvetőmagok forgalmazásáról (HL L 193., 2002.7.20., 33. o.).

(24) A Tanács 2008/90/EK irányelve (2008. szeptember 29.) a gyümölcstermő növények szaporítóanyagai, illetve a gyümölcstermesztésre szánt gyümölcstermő növények forgalmazásáról (HL L 267., 2008.10.8., 8. o.).

(25) A Tanács 2100/94/EK rendelete (1994. július 27.) a közösségi növényfajta-oltalmi jogokról (HL L 227., 1994.9.1., 1. o.).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1012 rendelete (2016. június 8.) a fajtatiszta tenyészállatok, hibrid tenyészsertések és szaporítóanyagaik Unión belüli tenyésztésének, kereskedelmének és az Unióba történő beléptetésének tenyésztéstechnikai és származástani feltételeiről, a 652/2014/EU rendelet, a 89/608/EGK és a 90/425/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint az állattenyésztés tárgyában hozott egyes jogi aktusok módosításáról és hatályon kívül helyezéséről ("Állattenyésztési rendelet") (HL L 171., 2016.6.29., 66. o.).

(27) Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).

(28) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1024 irányelve (2019. június 20.) a nyílt hozzáférésű adatokról és a közszféra információinak további felhasználásáról (HL L 172., 2019.6.26., 56. o.).

(29) Az Európai Parlament és a Tanács 608/2013/EU rendelete (2013. június 12.) a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 181., 2013.6.29., 15. o.).

(30) Az Európai Parlament és a Tanács 1305/2013/EU rendelete (2013. december 17.) az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).

I. MELLÉKLET

Az 5. cikk (1) bekezdésének c) pontjában említett mezőgazdasági termékek

Termékek

KN 2501 vámtarifaszám (só)

KN 3203 vámtarifaszám (kármin)

KN 3301 vámtarifaszám (illóolajok)

KN 3501-3505 vámtarifaszám (fehérjeanyagok, átalakított keményítők, enyvek)

KN 4101-4103 vámtarifaszám (nyersbőr)

KN 4301 vámtarifaszám (nyers szőrme)

KN 4501 vámtarifaszám (parafa)

KN 5001-5003 vámtarifaszám (nyersselyem és selyemhulladék)

KN 5101-5103 vámtarifaszám (gyapjú és állati szőr)

KN 5201-5203 vámtarifaszám (nyers pamut, pamuthulladék és pamut kártolva vagy fésülve)

KN 5301 vámtarifaszám (len nyersen)

KN 5302 vámtarifaszám (kender nyersen)

II. MELLÉKLET

Az 51. cikkben említett élelmiszerek és mezőgazdasági termékek

Hagyományos különleges termékek

a) készételek,

b) sör,

c) csokoládé és abból készült termékek,

d) kenyér,

e) péksütemények és cukrászsütemények,

f) édesipari termékek,

g) kekszek és egyéb pékáru,

h) növényi kivonatokból készített italok,

i) tészta,

j) só,

k) szénsavas víz,

l) parafa.

III. MELLÉKLET

A 89. cikkben említett besorolásra vonatkozó megfelelési táblázat

Jelenlegi termékbesorolás A Kombinált Nómenklatúra jelenlegi termékbesorolásnak megfelelő vámtarifaszámai, illetve kódjai

Borok KN 2204

Szeszes italok KN 2208

1.1. osztály: Friss hús (valamint vágási melléktermék és belsőség) KN 02

1.2. osztály: Húsipari termékek (főzve, sózva, füstölve stb.) KN 16

1.3. osztály: Sajtok KN 0406

1.4. osztály: Egyéb állati eredetű termékek (tojás, méz, különböző tejtermékek a vaj kivételével stb.) KN 04

1.5. osztály: Olajok és zsírok (vaj, margarin, olaj stb.) KN 15

1.6. osztály: Gyümölcs, zöldségfélék és gabonafélék, frissen vagy feldolgozva KN 07; KN 08; KN 10; KN 11; KN 20

1.7. osztály: Friss hal, puhatestűek és rákfélék, valamint ezekből készült termékek KN 03; KN 16

1.8. osztály: A Szerződés I. mellékletében felsorolt egyéb termékek (fűszerek stb.) Az 1.8. osztály a Kombinált Nómenklatúra különböző vámtarifaszámait foglalja magában.

2.1. osztály: Sör KN 2203

2.2. osztály: Csokoládé és abból készült termékek KN 1806

2.3. osztály: Kenyér, péksütemények, cukrászsütemények, édesipari termékek, kekszek és egyéb pékáru KN 1905

2.4. osztály: Növényi kivonatokból készített italok KN 2205; KN 2206

2.5. osztály: Tészta KN 1902

2.6. osztály: Só KN 2501

2.7. osztály: Természetes mézgák és gyanták KN 1301

2.8. osztály: Mustárpép KN 2103

2.9. osztály: Széna KN 1214 90

2.10. osztály: Illóolajok KN 3301

2.11. osztály: Parafa KN 4501

2.12. osztály: Kármin KN 3203

2.13. osztály: Virágok és dísznövények KN 0602; KN 0603; KN 0604

2.14. osztály: Gyapot KN 5201

2.15. osztály: Gyapjú KN 5101

2.16. osztály: Fűzfavessző KN 1401

2.17. osztály: Tilolt len KN 5301 21

2.18. osztály: Bőr KN 41

2.19. osztály: Prém KN 4301

2.20. osztály: Toll KN 0505

2.21. osztály: Ízesített borok KN 2205

2.22. osztály: Egyéb alkoholtartalmú italok KN 2206

2.23. osztály: Méhviasz KN 1521 90

IV. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

Ez a rendelet 1151/2012/EU rendelet 1308/2013/EU rendelet (EU) 2019/787 rendelet

1. cikk - - -

2. cikk 3. cikk 101. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés 3. cikk, (6), (7) bekezdés

3. cikk - - -

4. cikk 1. és 4. cikk - -

5. cikk 2. cikk 99. cikk, (3) bekezdés -

6. cikk - - -

7. cikk - - -

8. cikk - - -

9. cikk 49. cikk, (1) bekezdés 95. cikk, az 1308/2013/EU rendelet 2024. május 12-én hatályban lévő változatában. 24. cikk, (1), (2), (3) és (4) bekezdés, első albekezdés

10. cikk, (1) bekezdés 49. cikk, (2) bekezdés 96. cikk, (2) bekezdés 24. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés

10. cikk, (2) bekezdés 8. cikk, (1) bekezdés 94. cikk, (1) bekezdés, az 1308/2013/EU rendelet 2024. május 12-én hatályban lévő változatában. 23. cikk, (1) bekezdés, az (EU) 2019/787 rendelet 2024. május 12-én hatályban lévő változatában.

10. cikk, (3) bekezdés 49. cikk, (2) bekezdés 96. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés 24. cikk, (5) bekezdés, második albekezdés

10. cikk, (4) és (5) bekezdés 49. cikk, (3) bekezdés, első albekezdés 96. cikk, (3) bekezdés, második albekezdés 24. cikk, (6) bekezdés, első albekezdés

10. cikk, (6) bekezdés 49. cikk, (4) bekezdés 96. cikk, (5) bekezdés, első albekezdés 24. cikk, (7) bekezdés, első albekezdés

10. cikk, (7) bekezdés 49. cikk, (4) bekezdés - 24. cikk, (7) bekezdés, második és harmadik albekezdés

10. cikk, (8) bekezdés - - 24. cikk, (4) bekezdés, harmadik albekezdés

11. cikk 9. cikk - 25. cikk

12. cikk - -

13. cikk, (1) bekezdés 8. cikk, (2) bekezdés és 49. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés 96. cikk, (5) bekezdés, második és harmadik albekezdés 23. cikk, (2) bekezdés, az (EU) 2019/787 rendelet 2024. május 12-én hatályban lévő változatában, és 24. cikk, (7) bekezdés, első és negyedik albekezdés

13. cikk, (2) bekezdés 8. cikk, (1) bekezdés - 23. cikk, (1) bekezdés, az (EU) 2019/787 rendelet 2024. május 12-én hatályban lévő változatában.

13. cikk, (3) bekezdés - - -

13. cikk, (4) bekezdés 49. cikk, (6) bekezdés - 24. cikk, (9) bekezdés

13. cikk, (5) bekezdés 49. cikk, (7) bekezdés - -

14. cikk - - -

14. cikk, (2) bekezdés 49. cikk, (5) bekezdés - 24. cikk, (8) bekezdés

14. cikk, (3) bekezdés - - 24. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés

14. cikk, (4) bekezdés 50. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés 97. cikk, (1) bekezdés 26. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés

15. cikk, (1), (2), (3) bekezdés 50. cikk, (1) bekezdés 97. cikk, (2) bekezdés 26. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

15. cikk, (4) bekezdés 50. cikk, (2) bekezdés 96. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés 26. cikk, (2) bekezdés

16. cikk, (1) bekezdés 49. cikk, (8) bekezdés 96. cikk, (6) bekezdés -

16. cikk, (2), (3), (4) bekezdés 50. cikk, (3) bekezdés 97. cikk, (3) bekezdés -

17. cikk 51. cikk 98. cikk 27. cikk

18. cikk - - -

19. cikk 10. cikk - 28. cikk

20. cikk 15. cikk - 29. cikk

21. cikk, (1) bekezdés 52. cikk, (1) bekezdés 97. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés 30. cikk, (1) bekezdés

21. cikk, (2), (3) és (5) bekezdés 52. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés 99. cikk, (1) és (2) bekezdés 30. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés

21. cikk, (4) bekezdés - - -

22. cikk 11. cikk 104. cikk 33. cikk

23. cikk - - -

24. cikk 53. cikk 105. cikk 31. cikk

25. cikk 54. cikk 106. cikk 32. cikk

26. cikk 13. cikk 103. cikk 21. cikk

27. cikk - - -

28. cikk, (1) bekezdés 6. cikk, (1) bekezdés 101. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés 35. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés

28. cikk, (2) bekezdés 41. cikk, (2) bekezdés 101. cikk, (1) bekezdés, harmadik albekezdés 35. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

29. cikk, (1) és (2) bekezdés 6. cikk, (3) bekezdés 100. cikk, (1) és (2) bekezdés 34. cikk, (1) és (2) bekezdés

29. cikk, (3) és (4) bekezdés - - -

30. cikk 6. cikk, (4) bekezdés 101. cikk, (2) bekezdés 35. cikk, (2) bekezdés

31. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés 14. cikk 102. cikk 36. cikk

31. cikk, (4) bekezdés - - -

31. cikk, (5) bekezdés 12. cikk, (5) bekezdés - -

32. cikk 45. cikk - -

33. cikk - - -

34. cikk - - -

35. cikk - - -

36. cikk 12. cikk, (1) bekezdés és 46. cikk - -

37. cikk, (1) bekezdés 44. cikk - 16. cikk

37. cikk, (2) bekezdés 12. cikk, (2) bekezdés - -

37. cikk, (3) bekezdés 12. cikk, (3) bekezdés - -

37. cikk, (4) bekezdés - - -

37. cikk, (5) bekezdés - - -

37. cikk, (6) bekezdés 12. cikk, (3) bekezdés - -

37. cikk, (7) bekezdés - - -

37. cikk, (8) bekezdés - - -

37. cikk, (9) bekezdés 12. cikk, (4) bekezdés - -

37. cikk, (10) bekezdés 12. cikk, (6) bekezdés - -

37. cikk, (11) bekezdés 12. cikk, (7) bekezdés - -

38. cikk, (1) bekezdés 35. cikk - -

38. cikk, (2) bekezdés 36. cikk, (3) bekezdés - -

39. cikk, (1) bekezdés - - 38. cikk, (1) bekezdés

39. cikk, (3) bekezdés 37. cikk, (1) bekezdés - 38. cikk, (2) bekezdés

39. cikk, (4) bekezdés 37. cikk, (2) bekezdés - 38. cikk, (3) bekezdés

39. cikk, (6) bekezdés - - 38. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

39. cikk, (7) bekezdés - - 38. cikk, (2) bekezdés, harmadik albekezdés

40. cikk, (1) bekezdés - - 38. cikk, (4) bekezdés, első albekezdés

40. cikk, (2) bekezdés 37. cikk, (3) bekezdés - 38. cikk, (4) bekezdés, második albekezdés

41. cikk 39. cikk - 38. cikk, (5) bekezdés

42. cikk, (1) bekezdés - - 39. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés

42. cikk, (2) bekezdés - - 39. cikk, (1) bekezdés

42. cikk, (3) bekezdés 13. cikk, (3) bekezdés - 39. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés

42. cikk, (4) és (5) bekezdés - - -

43. cikk - - -

44. cikk - - -

45. cikk - - -

46. cikk, (1) bekezdés 5. cikk, (1) bekezdés - -

46. cikk, (2) bekezdés 5. cikk, (2) bekezdés - -

46. cikk, (3) bekezdés 5. cikk, (3) bekezdés - -

47. cikk, (5) bekezdés 5. cikk, (4) bekezdés, második és harmadik albekezdés - -

48. cikk, (1) és (2) bekezdés 6. cikk, (2) bekezdés - -

48. cikk, (3) bekezdés 42. cikk, (1) bekezdés - -

48. cikk, (4) bekezdés 42. cikk, (2) bekezdés - -

49. cikk 7. cikk - -

50. cikk, (1) bekezdés 8. cikk, (1) bekezdés, c) pont - -

50. cikk, (2) bekezdés 49. cikk, (7) bekezdés, második albekezdés - -

51. cikk 2. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés - -

52. cikk 17. cikk - -

53. cikk 18. cikk - -

54. cikk 19. cikk - -

55. cikk 45. cikk - -

56. cikk, (1) bekezdés 49. cikk, (1) bekezdés - -

56. cikk, (2) bekezdés 20. cikk, (1) bekezdés - -

56. cikk, (3) bekezdés 49. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés, első albekezdés - -

56. cikk, (4) bekezdés 49. cikk, (4) bekezdés, második és harmadik albekezdés - -

57. cikk, (1) bekezdés 20. cikk, (1) bekezdés, b) pont és 20. cikk, (2) bekezdés, a) pont - -

57. cikk, (1) bekezdés, a) pont 20. cikk, (2) bekezdés, b) pont - -

57. cikk, (3) bekezdés 49. cikk, (7) bekezdés, második albekezdés - -

58. cikk - - -

59. cikk 50. cikk, (1) és (2) bekezdés - -

60. cikk 50. cikk, (3) bekezdés - -

61. cikk 51. cikk - -

62. cikk 21. cikk - -

63. cikk 24a. cikk - -

64. cikk 52. cikk - -

65. cikk 22. cikk - -

66. cikk 53. cikk - -

67. cikk 54. cikk - -

68. cikk 24. cikk - -

69. cikk - - -

70. cikk 23. cikk, (2), (3) és (4) bekezdés - -

71. cikk, (1) bekezdés 23. cikk, (1) bekezdés - -

71. cikk, (2) bekezdés 46. cikk, (1) bekezdés - -

72. cikk, (1) bekezdés 36. cikk, (3) bekezdés - -

72. cikk, (6) bekezdés 37. cikk, (1) bekezdés, első albekezdés - -

72. cikk, (7) bekezdés, első albekezdés 37. cikk, (2) bekezdés - -

72. cikk, (7) bekezdés, második albekezdés 37. cikk, (1) bekezdés, második albekezdés - -

72. cikk, (9) bekezdés 37. cikk, (3) bekezdés - -

73. cikk 39. cikk - -

74. cikk - - -

75. cikk - - -

76. cikk - - -

77. cikk - - -

78. cikk 27. cikk - -

79. cikk 28. cikk - -

80. cikk 29. cikk - -

81. cikk 30. cikk - -

82. cikk 31. cikk - -

83. cikk, (1), (2) és (3) bekezdés 33. cikk - -

83. cikk, (4) bekezdés 34. cikk - -

84. cikk - - -

85. cikk - - -

86. cikk - - -

87. cikk 56. cikk - -

88. cikk 57. cikk - -

89. cikk - - -

90. cikk - - -

91. cikk - - -

92. cikk - - -

93. cikk 58. cikk - -

94. cikk - - -

95. cikk - - -

96. cikk 59. cikk - -

I. melléklet I. melléklet, I. pont - -

II. melléklet I. melléklet, II. pont - -

III. melléklet - - -

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2024/1143/oj

ISSN 1977-0731 (electronic edition)