94/B/2007. AB határozat
Mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség vizsgálatáról a tekintetben, hogy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 44.§-a nem sorolja fel a kivételek között a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 110.§ (1)bekezdését
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság elutasítja azt az alkotmányellenes mulasztás megállapítása iránti kérelmet, miszerint a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás ti- almáról szóló 1996. évi LVII. törvény 44. §-a azzal, hogy nem sorolja fel a kivételek között a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 110. § (1) bekezdését, sérti az ártatlanság vélelmét.
2. Az Alkotmánybíróság az indítványt egyebekben visszautasítja.
Indokolás
I.
Az indítványozó a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 44. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint az Alkotmány 57. § (2) bekezdésébe ütközik az, hogy a Tpvt. támadott rendelkezése - mely felsorolja, hogy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) mely rendelkezései nem alkalmazhatóak a versenyfelügyeleti eljárásban - nem tartalmazza a Ket. 110. §-át. Véleménye szerint az ártatlanság vélelmébe ütközik az, hogy a Gazdasági Versenyhivatal határozatával kiszabott versenyfelügyeleti bírság a bírósági jogorvoslatra tekintet nélkül végrehajtható. Utalt arra, hogy az ártatlanság vélelmének nem kizárólag a büntetőeljárásban kell érvényesülnie. Azonban amíg a büntetőeljárásban a rendes jogorvoslatnak halasztó hatálya van, addig a versenyfelügyeleti eljárásban a keresetlevélnek a bírság megfizetésére nincs halasztó hatálya. Véleménye szerint a versenyfelügyeleti bírság tekintetében is egy "büntető jellegű szankcióról" van szó, hiszen célja "nevelő célzatú joghátránnyal sújtani a jogszabályba ütköző cselekmények elkövetőit". Mivel az ártatlanság vélelme a büntetőeljárásban is érvényesül, ezért annak a versenyfelügyeleti eljárásban is érvényesülnie kell.
Emellett az indítványozó kérte, hogy az Alkotmánybíróság a határozatának meghozataláig függessze fel a Fővárosi Bíróság előtt folyamatban levő 7.K.35.010/2006. számú eljárást.
I.
1. Az Alkotmánynak az indítvánnyal érintett rendelkezése:
"57. § (2) A Magyar Köztársaságban senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős határozata nem állapította meg."
2. A Tpvt.-nek az indítvánnyal támadott rendelkezése: "44. § A versenyfelügyeleti eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a Ket. rendelkezéseit kell alkalmazni, a (...) a 109. § (2)-(4) bekezdése, a 112-113. §, (...) kivételével."
3. A Ket.-nek az indítvánnyal érintett rendelkezése: "110. § (1) A keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, az ügyfél azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztését kérheti. A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható.
(2) A végrehajtás felfüggesztésének hatálya kiterjed a határozaton alapuló jogok gyakorlására is.
(3) Nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének, ha a határozat
a) a polgári védelmi szolgálat ellátásával kapcsolatos kötelezettséget állapít meg,
b) jogerős bírósági döntés végrehajtását szolgálja."
II.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság megvizsgálva az indítványt megállapította, hogy az tartalma szerint nem jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására, hanem mulasztás megállapítására irányul. Az indítványozó azt sérelmezi, hogy a Tpvt. 44. §-a - mely a Ket. szabályainak alkalmazását írja elő a versenyfelügyeleti eljárásban -nem sorolja fel a kivételek között a Ket. 110. § (1) bekezdését.
Az indítványozó szerint a Tpvt. támadott rendelkezése azért sérti az ártatlanság vélelmét, mert a versenyfelügyeleti bírságot kiszabó közigazgatási határozat az ezt támadó keresetlevél benyújtására tekintet nélkül végrehajtható, azaz a per megindítása a bírság végrehajtását nem függeszti fel, halasztó hatálya nincs.
Az Alkotmánybíróságnak elsősorban azt kellett eldöntenie, hogy van-e közvetlen és érdemi összefüggés a támadott rendelkezés és az Alkotmány 57. § (2) bekezdése között.
2. Az Alkotmánybíróság a 26/B/1998. AB határozatban összefoglalta korábbi gyakorlatát, és kifejtette az ártatlanság vélelmének tartalmát, miszerint: "A jogállam egyik alapelve az ártatlanság vélelmének elve, amely az 1989. évi XXXI. törvénnyel az Alkotmány 57. § (2) bekezdésében rögzítést nyerve alkotmányos rangra emelkedett. Az Alkotmánybíróság gyakorlata azt az elvet követi, hogy a büntetőeljárás szabályainak alkotmányos vizsgálatakor az ártatlanság vélelmét alkotmányos alapjogként kell értékelni. [9/1992. (I. 30.) AB hat., ABH 1992, 59, 70.; 11/1992. (III. 5.) AB hat., ABH 1992, 79.; 36/1994. (V. 24.) AB határozat, ABH 1994, 219, 232.]
Az ártatlanság vélelme elsősorban a büntetőjogi felelősség elbírálása során a döntésre jogosított részéről az elfogulatlan, pártatlan megközelítés követelményét szolgálja, ehhez kapcsolódóan a megalapozott bizonyítás kötelezettségét, továbbá a prejudikáció tilalmát. Mindez egyben garanciális jelentőségű akadályát képezi annak, hogy az eljárás alá vont személy a felelősség megállapításával járó hátrányos jogkövetkezményeket a felelősségének megállapítása nélkül szenvedje el.
(...)
[A]z Alkotmánybíróság már korábban is kiterjesztően értelmezte az ártatlanság vélelmét a devizahatósági eljárásban a vallomás megtagadásának jogával kapcsolatban [41/1991. (VII. 3.) AB határozat, (ABH 1991, 193, 195.)], avagy a fegyveres erők, fegyveres testületek és a rendészeti szervek tagjainak a testületekkel szemben fennálló anyagi felelősségével kapcsolatban a parancsnoki jogkör szabályozásának alkotmányellenességéről hozott 57/1993. (X. 28.) AB határozatban. (ABH 1993, 349, 350.)
(...)
Ugyanakkor az Alkotmánybíróság gyakorlata következetes abban a tekintetben is, hogy az Alkotmány 57. § (2) bekezdésének rendelkezéséből eredő alkotmányos védelem korlátlanul nem terjeszthető ki. Az ártatlanság vélelme a felelősség kérdésében hozandó döntés folyamán túl elsősorban azt a jogsérelmet hivatott megakadályozni, amelyet - törvénynek megfelelően lefolytatott eljárás során - megállapított felelősség hiányában alkalmazott és utóbb reparáció nélkül maradt joghátrányok okozhatnak." (ABH 1999, 647, 648-650.)
Az Alkotmánybíróság a 401/B/1992. AB határozatában azt is megállapította, hogy "[a]z ártatlanság vélelme alapvetően magában a büntetőeljárásban érvényesül, és a bűnösség kérdésében való bírói döntésig tart. Kétségtelenül következik belőle azonban az is, hogy azzal a személlyel szemben, akinek büntetőjogi felelősségét nem állapították meg, nem alkalmazható olyan jogkövetkezmény, amelyet a jog egyébként a bűnössé nyilvánításhoz kapcsol." (ABH 1994, 528, 532.)
3. Az ártatlanság vélelmének tartalma alapján megállapítható, hogy az indítványozó által kifogásolt szabálynak a kivételek közötti fel nem tüntetése - azaz a halasztó hatály kizártságának alkalmazhatósága - nem áll alkotmányjogilag értékelhető összefüggésben az ártatlanság vélelmének alkotmányos elvével.
Az indítványozó lényegében azt sérelmezi, hogy a keresetlevél benyújtásának a versenyfelügyeleti eljárás során kiszabott bírság végrehajtására nincs halasztó hatálya. A versenyfelügyeleti eljárásban a határozat azonnali
végrehajthatósága az ártatlanság vélelmével és a marasztaló határozat hozatalával sincs közvetlen alkotmányos összefüggésben. Ugyanígy nem állapítható meg alkotmányos összefüggés a versenyfelügyeleti bírság azonnali végrehajthatósága és az ártatlanság vélelme között. Az Alkotmánybíróság emellett utal arra, hogy a Ket. 110. § (1) bekezdése alapján a keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására valóban nincs halasztó hatálya, az ügyfél azonban a keresetlevélben a döntés végrehajtásának felfüggesztését kérheti. A végrehajtás a kérelemnek a végrehajtást foganatosító szerv tudomására jutásától annak elbírálásáig nem foganatosítható. Emellett a Tpvt. 83. § (5) bekezdése értelmében, ha az eljáró versenytanács határozata jogszabályt sértett és ennek következtében az ügyfélnek igénye keletkezik a bírság visszatérítésére, a visszatérítendő összeg után a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres összegének megfelelő kamatot is meg kell téríteni.
Mivel az állandó gyakorlat szerint az érdemi alkotmányos összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi [először: 698/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 716-717.], ezért az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglaltak szerint az indítvány ezen részét elutasította.
4. Az indítványozó az alkotmányellenes mulasztás megállapítása mellett a folyamatban levő bírósági eljárás felfüggesztését is kérte. Ezzel összefüggésben az Alkotmánybíróság utal arra, hogy hatáskörét az Alkotmány 32/A. §-a, valamint az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 1. § a)-h) pontjai határozzák meg. Sem ez a felsorolás, sem más törvény nem utalja az Alkotmánybíróság hatáskörébe a bírósági eljárás felfüggesztésének lehetőségét, így az Alkotmánybíróságnak erre nincs hatásköre. Ezért az Alkotmánybíróság az ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü határozat (ABH 2003, 2065.) 29. § b) pontja alapján az indítványt ebben a részében visszautasította.
Budapest, 2008. november 17.
Dr. Paczolay Péter s. k.,
az Alkotmánybíróság elnöke
Dr. Balogh Elemér s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lenkovics Barnabás s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Trócsányi László s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Lévay Miklós s. k.,
alkotmánybíró