1130/B/1995. AB határozat

jogszabályok alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabályok alkotmányellenességének megállapítása és megsemmisítése iránt előterjesztett indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 4. §-a és 6. §-a, továbbá a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről szóló 10/1998. (V. 23.) IM rendelet alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

Az Alkotmánybíróság megszünteti az eljárást a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet 2. § (6) és (7) bekezdése, továbbá az ennek végrehajtására kiadott, a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat működéséről, valamint a cégekre vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 18/1995. (IX. 15.) IM rendelet alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány ama része tekintetében, amely a közhitelesség elvének sérelmére hivatkozva állította e szabályok alkotmányellenességét.

INDOKOLÁS

1. Az indítványozó a bírósági cégnyilvántartásról és a cégek törvényességi felügyeletéről szóló 1989. évi 23. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Ctvr.) 2. § (6) és (7) bekezdését, továbbá az ennek végrehajtására kiadott, a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat működéséről, valamint a cégekre vonatkozó egyes jogszabályok módosításáról szóló 18/1995. (IX. 15.) IM rendeletet (a továbbiakban: IM r.1.) alkotmányellenesnek tartja. Felfogása szerint a "sérelmezett jogszabályok ütköznek egyrészt az államberendezkedés alkotmányos elveivel, így a hatalommegosztás elvével, de. a hatályos Alkotmány tételes rendelkezéseit is megsértik". Úgy véli, mivel a "cégnyilvántartás feladatrendszere a bírósági hatalom hatáskörébe tartozik a megsemmisíteni kért jogszabályok azáltal, hogy a cégadatok szolgáltatására feljogosítják a kormányzat egyik szervét, megsértik a hatalommegosztás alkotmányos elvét". A közhitelesség elve sérelmét is kifogásolja, ugyanis az "IM szolgálata által nyújtott céginformáció nem hiteles", továbbá "a minisztériumi szolgálat azzal, hogy a Kormány szerveként államigazgatási jogkörben kíván adatot szolgáltatni (kérelemre), azt a hamis látszatot kelti, hogy információja hivatalos. Ezzel pedig a céginformációs piacon működő egyéb vállalkozásokkal szemben indokolatlan előnyökhöz jut". Az IM r.1. tehát az "Alkotmány tételes rendelkezésébe is ütközik [9. § (1) és (2) bekezdés], mivel a tulajdonformák egyenrangúságát is sérti."

2. A Ctvr.-t a cégnyilvántartásról és cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Ctv.) 1998. június 16. napjától, az IM r. 1-et pedig a Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat működéséről, valamint a céginformáció költségtérítéséről szóló 10/1998. (V. 23.) IM rendelet (a továbbiakban: IM r.) ugyancsak 1998. június 16. napjával kezdődően hatályon kívül helyezte. Sem a Ctv., sem az IM r. nem módosította azonban a korábbi jogszabályok sérelmesnek tartott "államberendezkedési és hatalom-megosztási" rendelkezéseit, csupán az IM szolgálat "hivatalos" jellegét erősítette meg. Ezért az Alkotmánybíróság az indítványt az új jogszabályok azonos vagy lényegében hasonló előírásaira kiterjedtnek tekintette, s a hatályos rendelkezések alkotmányossági vizsgálatát végezte el.

A Ctv. - a Ctvr. 2. § (6)-(7) bekezdésének lényegileg megfelelő - rendelkezései a következők:

"4. § (1) Az Igazságügyi Minisztérium a szervezeti egységeként működő Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) által a cégjegyzékekben szereplő fennálló vagy törölt adatokról, valamint a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelem számítógépen rögzített, még be nem jegyzett adatairól ad kérelemre tájékoztatást. E közszolgáltatást bárki igénybe veheti. A Szolgálatnál rendelkezésre álló adatok azonosak a cégbíróságokon számítógépen rögzített adatokkal. A 3. § (3) bekezdésében meghatározott közokiratok kiadására a Szolgálat is jogosult."

A 3. § (3) bekezdése azt tartalmazza, hogy a cégbíróságon hiteles cégmásolat, cégkivonat vagy cégbizonyítvány kiadása kérhető.

"4. § (2) A Szolgálat kérelemre tájékoztatást, illetve hiteles másolatot ad a cégek számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerinti - közzététel céljából a Szolgálathoz megküldött, és ott számítógépen rögzített - éves beszámolóiról is, egyben biztosítja a beszámolókba való betekintést.

6. § (1) A Szolgálat a kért céginformációt a bíróság, az ügyészség, a közjegyzők, a kamarák és a bírósági végrehajtók, valamint közigazgatási szervek részére - közfeladataik ellátása érdekében - ingyenesen bocsátja rendelkezésre. Esetükben csak a hálózat használatával kapcsolatos kiadásokat kell megtéríteni a Szolgálat részére, feltéve, hogy a céginformációt számítógépes hálózat útján kérik. Más kérelmező a Szolgálat tevékenységének igénybevételéért - a szolgáltatás költségeivel összhangban álló - térítést köteles fizetni.

(2) A Szolgálat működésének részletes szabályait, valamint a fizetendő költségtérítés mértékét az igazságügy-miniszter rendeletben állapítja meg."

Az IM r. - tizenkét szakasz számos bekezdésében és pontjában - részletesen szabályozza a szolgálat tájékoztatási kötelezettségeit: a tájékoztatás-igénylési lehetőségeket és formákat, a közokirati formában vagy közhitelesen adható céginformáciokat, a felszámítható költség terítésének teltételeit és összegszerűséget, valamint egyéb közléseket (félfogadás, nyomtatvány-használat, telefax-szám stb.) ad.

3. Az indítvány megalapozatlan.

A 30/1994. (V. 20.) AB határozat szerint "a gazdaságban a forgalom biztonságának, harmadik személyek védelmének követelménye és fogyasztóvédelmi szempontok alapján a gazdálkodó szervezetek létrejöttének, működésének állam általi felügyelete fokozottabban érvényesül, mint a polgári jog egyéb területein. Ezért a közjogi jelleg (az alapjául szolgáló jogviszonyok magánjogi természetének ellenére) e jogalanyok vonatkozásában is erősebb, mint a pusztán polgári jogi jogviszonyokban működő jogalanyok esetében. A törvényességi felügyeletet a nem elsősorban gazdasági tevékenységet folytató jogalanyok (társadalmi szervezetek, egyesületek) vonatkozásában az ügyészség a rá irányadó szabályok szerint gyakorolja. A gazdasági társaságok, szövetkezetek esetében a jogalkotó viszont közvetlenül a cégek nyilvántartásba vételét végző bíróságot jogosította fel arra, hogy törvényességi felügyeleti jogkört lássanak el e cégek működése felett." (ABH 1994. 161, 164.)

Sem a Ctv., sem az IM r. vizsgált rendelkezései nem sértik az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében rögzített demokratikus jogállamiság követelményét. A cégbíróság feladata ugyanis a cégek adatainak, illetve azok változásainak cégjegyzékbe történő bejegyzése, nyilvántartása, a cégek működésével kapcsolatos törvényességi felügyelet. A cégnyilvántartás feladatrendszere tehát egyértelműen a végrehajtó hatalomtól elkülönült bírósági hatalom hatáskörébe tartozik.

Természetesen a nyilvános cégadatoknak a hozzáférhetőségét is biztosítani kell. Ez a törvényi kötelezettség azonban már alapvetően nem bírósági és különösen nem kizárólagosan bírósági feladat. A cégek adatai és azok változásai a Cégközlönyben is nyilvánosságra kerülnek. A Szolgálat azzal, hogy a cégadatok további hozzáférhetőségét is lehetővé teszi, nem tesz mást, mint az Igazságügyi Minisztérium által kiépített országos cégbírósági számítógépes rendszer központi egységét működtető szervezet, elősegíti a forgalom biztonságát, a hitelezők védelmét, valamint a cégbíróságok adatszolgáltatási tevékenységének tehermentesítését. A Szolgálat tájékoztatást nyújtó kötelezettsége tehát lehetővé teszi a hatóságok, társadalmi és gazdálkodó szervek, az állampolgárok részére azt, hogy Magyarország valamennyi cégének adataihoz és beszámolóihoz egy helyen hozzáférhessenek. Olyan technikai segítséget ad, amely egyáltalán nem érinti az államberendezkedés és a hatalommegosztás alkotmányos elvét, a jogállamiság ismérveit.

Mivelhogy a Szolgálat által a kérelmező rendelkezésére bocsátandó cégadatok szó szerint megegyeznek a cégbíróság által kiadott cégmásolat, cégkivonat, illetve cégbizonyítvány adataival, - hiszen mindegyiknek ugyanaz az adatbázis szolgál forrásul -, az új IM r. a Ctv. alapján úgy rendelkezik, hogy a Szolgálat a céginformációkat közokirati formában vagy közhiteles céginformációként adhatja ki. A hatályos szabályozás ezért meghaladottá teszi az indítványozónak azt a kifogását, hogy az IM r. 1. rendelkezése következtében sérült a közhitelesség elve, erre figyelemmel az Alkotmánybíróság az indítványnak ebben a részében az eljárást megszüntette. Az új IM r. mindamellett nem zárja ki azt, hogy céginformációs szolgáltatásokat más szervezetek is nyújtsanak, vállalkozási tevékenységben.

A Szolgálat tevékenysége törvényen alapuló olyan közszolgáltatás, amelyet bárki igénybe vehet. Az Igazságügyi Minisztérium céginformációs szolgálata sem szervezetében, sem feladatkörében, sem a jogszabály szerinti költségtérítés felszámolhatásában nem sérti az Alkotmány 9. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott tulajdonformák egyenjogúságát és egyenlő védelmét, illetőleg a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát.

Az Alkotmánybíróság ezzel összefüggésben utal arra is, hogy korábbi határozatában, alkotmányjogi szempontból hasonló ügyben, szintén elutasította azokat az indítványokat, amelyek az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda kizárólagos feladatkörébe tartozó egyes tevékenységekről szóló szabályokat támadták, részben az Alkotmány 9. § (1) bekezdésére hivatkozva (354/B/1995. AB határozat, ABH 1998. 904.).

4. Az indítványozó hivatkozott arra is, hogy "bírósági hatáskör tudja szavatolni a cégnyilvántartáshoz fűződő jelentős társadalmi érdek érvényesítését: a nyilvánosság érvényesülését." Az Alkotmánynak az indítványban hivatkozott rendelkezéseiből nem következik, hogy a közhitelű nyilvántartás nyilvánosságát egyedül az biztosíthatja, ha a nyilvántartás feladata a bírói hatalom hatáskörébe tartozik.

Minderre figyelemmel az Alkotmánybíróság a Ctv. támadott rendelkezései és az BVI r. előírásai alkotmányellenességét nem állapította meg, ezért az indítványt elutasította.

Budapest, 1999. április 26.

Dr. Németh János s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Czúcz Ottó s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Lábady Tamás s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszky Ödön s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Vörös Imre s. k.,

alkotmánybíró