164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelet

a súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményeiről

A rendelet hatálya

1. § (1)[1] E rendelet hatálya-amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel kiterjed az ellátás igénylésének időpontjában a Magyar Köztársaság területén élő súlyos mozgáskorlátozott

a) magyar állampolgárra,

b) bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező, továbbá a magyar hatóság által menekültként elismert személyekre,

c)[2] a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv. -ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint

d)[3] a közlekedési támogatás tekintetében a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletekben meghatározott jogosulti körbe tartozó személyre, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik.

(2) E rendelet hatálya nem terjed ki azokra a súlyos mozgáskorlátozott személyekre, akik

a)[4] a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló, többször módosított 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti ápolást, gondozást nyújtó és rehabilitációs intézményi (a továbbiakban: tartós bentlakásos intézmény) ellátásban részesülnek, kivéve a mozgásfogyatékosok rehabilitációs intézményében élő súlyos mozgáskorlátozott személyeket;

b)[5] életvitelszerűen ágyhoz kötött fekvőbetegek, és szállításuk csak mentőjárművel biztosítható;

c)[6]

(3) E rendelet alkalmazásában

a)[7] súlyos mozgáskorlátozott: az a személy, aki az 1. számú melléklet szerinti mozgásszervi betegsége következtében tömegközlekedési eszközt önerőből nem képes igénybe venni, de életvitelszerűen nem ágyhoz kötött, és a 2., vagy 3. számú melléklet szerint a járás, terhelhetőség, valamint tömegközlekedési jármű használata alapján közlekedőképességének minősítése során pontjainak száma 7 vagy annál több;

b) család: a súlyos mozgáskorlátozott személlyel közös háztartásban élő házastárs, élettárs, egyenes ágbeli rokon, örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, örökbe fogadó, mostoha és nevelőszülő és testvér;

c)[8] jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben jövedelemként meghatározott, belföldről vagy külföldről származó vagyoni érték (bevétel) munkavállalói járulékkal, személyi jövedelemadóval, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal, magán-nyugdíjpénztári tagdíjjal, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költségekkel csökkentett része, függetlenül attól, hogy adómentesnek vagy adókötelesnek minősül, ide értve a bármely ország jogszabálya alapján folyósított nyugdíjat.

Nem minősül jövedelemnek az e rendelet alapján a súlyos mozgáskorlátozott személyek számára megállapított közlekedési kedvezmény összege;

d)[9] tanulói jogviszonyban álló: a korai fejlesztésben és gondozásban részesülő, a képzési kötelezettségét teljesítő, a bölcsőde gondozottja, a közoktatási intézmény neveltje vagy tanulója, a felsőoktatási intézmény hallgatója, illetőleg az, aki e képzésekben részt venni nem tud, de állami, önkormányzati, alapítványi vagy magán rehabilitációs intézménybe rendszeresen bejár és képzésben vagy rehabilitációs, illetőleg szinten tartó foglalkozáson részt vesz - feltéve, hogy nevelése, gondozása, oktatása a hat hónapot meghaladja -,továbbá az átképzésben részesülő álláskereső;

e)[10] munkaviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, a közszolgálati, a közalkalmazotti jogviszony; a bíró és az igazságügyi alkalmazott, illetőleg az ügyész és az ügyészségi alkalmazott szolgálati jogviszonya, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonya, a biztosított bedolgozói jogviszony, a hivatásos nevelőszülői jogviszony, a szövetkezeti tag munkaviszonya, az országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselői jogviszony, valamint a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony;

f) egyedülálló: az aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált vagy házastársától külön él.

(4)[11] E rendelet alkalmazásában a munkaviszonyban állóval esik egy tekintet alá az a súlyos mozgáskorlátozott személy is, aki a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 4. § b) és d) pontja szerinti egyéni vagy társas vállalkozó, valamint az, aki a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján munkanélküli járadékban, álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben, vállalkozói járadékban vagy képzési támogatásként nyújtott keresetpótló juttatásban részesül.

(5)[12] Az Szt. 4. §-a (6) bekezdésének alkalmazása során a szociális hatóság alatt a területileg illetékes szociális és gyámhivatalt kell érteni.

Közlekedési kedvezmények fajtái

2. § A súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési kedvezményei:

a) személygépkocsi szerzési támogatás (a továbbiakban: szerzési támogatás),

b) személygépkocsi átalakítási támogatás( a továbbiakban: átalakítási támogatás),

c) közlekedési támogatás,

d)[13]

3. § (1)[14] A szerzési támogatás

a)[15] belföldi kereskedelmi forgalomban történő 3 millió forintot meg nem haladó fogyasztói árú, legfeljebb 1610 cm3 lökettérfogatú benzinüzemű, illetve legfeljebb 2000 cm3 lökettérfogatú dízelüzemű személygépkocsi, vagy a megyei (fővárosi) rehabilitációs főorvos (a továbbiakban: megyei rehabilitációs főorvos) javaslata alapján a segédmotoros kerékpárnak minősülő, három- vagy négykerekű jármű (a továbbiakban: segédmotoros rokkantkocsi), illetőleg a járműnek nem minősülő, sík úton önerejéből 6 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi meghajtású kerekesszék (a továbbiakban: kerekesszék) vásárlása esetén a vételárhoz,

b)[16] a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal előzetes engedélyével a külföldről behozandó, az a) pontban meghatározott személygépkocsi, illetőleg segédmotoros rokkantkocsi vagy kerekesszék magyarországi forgalomba helyezésével kapcsolatos költségének megtérítéséhez nyújtott hozzájárulás.

(2)[17] A szerzési támogatás mértéke a vételár, vagy az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott költség 60%-a, legfeljebb azonban 300 000 forint.

(3)[18] Segédmotoros rokkantkocsi és kerekesszék belföldi forgalomban történő beszerzése esetén a szerzési támogatás szempontjából vételárnak a társadalombiztosítási támogatással csökkentett vételár minősül.

(4)[19] Szerzési támogatás ugyanazon személyre tekintettel hétévenként egy ízben adható.

(5)[20] Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kérelemhez a szociális és gyámhivatal vezetője (a továbbiakban: hivatal) által kiállított utalvány másolatát csatolni kell.

(6)[21] Az (1) bekezdés szerint szerzési támogatással megvásárolt vagy külföldről behozott személygépkocsit a szerzési támogatásra jogosult a vásárlás, vagy a magyarországi forgalomba helyezéssel kapcsolatos vámigazgatási eljárás (a továbbiakban: vámigazgatási eljárás) befejező napjától számított három éven belül csak a hivatal előzetes hozzájárulásával idegenítheti el. Az elidegenítési tilalmat a járműnyilvántartásba az állam javára kell bejegyezni.

4. § (1) Szerzési támogatásra való jogosultsága annak a súlyos mozgáskorlátozott személynek állapítható meg,

a)[22] aki érvényes vezetői engedéllyel - segédmotoros rokkantkocsi szerzési támogatására irányuló kérelem esetén járművezetői igazolvánnyal - rendelkezik, vagy gépjárművezetői alkalmasságát a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalnak a kérelmező lakóhelye szerint illetékes elsőfokú szakértői bizottsága (a továbbiakban: szakértői bizottság) megállapította, vagy ha vezetői engedéllyel nem rendelkezik, de személygépkocsival történő szállítását érvényes vezetői engedéllyel rendelkező szülője, házastársa vagy a vele legalább egy éve közös háztartásban élő élettársa (a házastárs és az élettárs együtt a továbbiakban: házastárs) írásbeli nyilatkozatban vállalja, valamint

b) akinek a családjában az egy főre jutó, a tárgyévet megelőző év havi átlagos nettó jövedelme a tárgyév január 1. napján érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének kettő és félszeresét nem haladja meg, és

c) a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül mozgáskorlátozottságára tekintettel nem részesült szerzési támogatásban vagy gépjármű-behozatali vámmentességben.

(2) Szerzési támogatásra való jogosultsága állapítható meg annak a személynek,

a)[23] aki a vele közös háztartásban élő 3. életévét betöltött súlyos mozgáskorlátozott kiskorú gyermeke (a továbbiakban: gyermek) személygépkocsival történő szállítását írásbeli nyilatkozatban vállalja, ha a szállítás a gyermek tanulói jogviszonya, gyógykezelése, rendszeres intézményi ellátása miatt indokolt, valamint

b) aki érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, és

c) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget nem haladja meg, és

d) aki saját vagy más személy mozgáskorlátozottságára, vagy súlyos mozgáskorlátozottságára tekintettel a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül nem részesült szerzési támogatásban vagy gépjármű-behozatali vámmentességben.

(3)[24] A (2) bekezdés alkalmazásában

a) gyógykezelésnek a havi legalább két alkalommal a súlyos mozgáskorlátozott személy egészsége megőrzése miatt gyógyító intézetbe történő szállítása,

b) intézményi ellátásnak a személyes gondoskodást nyújtó szociális, valamint a gyermek habilitációját, rehabilitációját, fejlesztő foglalkoztatását szolgáló egyéb intézmény - gondozás, nevelés, oktatás céljából történő - rendszeres látogatása

minősül.

(4)[25] Ha a szerzési támogatást segédmotoros rokkantkocsi vagy kerekesszék vásárlásra használják fel, az (1) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni azzal, hogy a megyei rehabilitációs főorvos javaslatát a 8. § (1) bekezdése szerinti kérelemhez mellékelni kell.

(5) Az (1)-(2) bekezdések szerinti személy részére a szerzési támogatás nem állapítható meg mindaddig, amíg a járművezetéstől eltiltó jogerős bírói ítélet vagy szabálysértési határozat hatálya alatt áll.

4/A. §[26] A hivatal az alábbi feltételek együttes fennállása esetén szerzési támogatásra való jogosultságot állapíthat meg annak a súlyos mozgáskorlátozott személynek is,

a) aki a szakértői bizottság véleménye szerint gépjármű vezetésére alkalmatlan,

b) aki megfelel a 4. § (1) bekezdésének b)-c) pontjában foglalt feltételeknek,

c) akinek a gépjármű használata munkaviszonya vagy tanulói jogviszonya fenntartása miatt indokolt,

d) akinek a szállítását érvényes vezetői engedéllyel rendelkező, vele legalább egy éve közös háztartásban élő, nagykorú gyermeke, testvére írásbeli nyilatkozatban vállalja.

5. § (1) Az átalakítási támogatás

a)[27] a vezetés feltételeként külön jogszabály alapján előírt, gyárilag automata sebességváltóval felszerelt személygépkocsi vásárlásához, illetve személygépkocsi segédberendezéssel történő felszereléséhez, átalakításához nyújtott támogatás, továbbá

b)[28] a személygépkocsi olyan átalakításához nyújtott támogatás, amely lehetővé teszi a súlyos mozgáskorlátozott személy személygépkocsival történő szállítását, vagy

c)[29] a személygépkocsinak a súlyos mozgáskorlátozott személy biztonságos szállítását szolgáló eszközzel való ellátásához nyújtott támogatás.

(2) Az átalakítási támogatás mértéke az átalakítás költsége, de legfeljebb 30 000 forint.

(3) Átalakítási támogatásra ugyanazon személy hétévenként egy ízben jogosult.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti átalakítási támogatásra az az érvényes vezetői engedéllyel rendelkező súlyos mozgáskorlátozott személy jogosult,

a) aki a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül nem részesült átalakítási támogatásban,

b) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget nem haladja meg.

(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti átalakítási támogatásra jogosult az a súlyos mozgáskorlátozott személy is, akinek gépjárművezetői alkalmasságát az átalakítás előírásával a szakértő szerv megállapította, feltéve, hogy a (4) bekezdésben foglaltaknak is megfelel.

(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti átalakítási támogatásra jogosult az az érvényes vezetői engedéllyel rendelkező személy

a) aki a vele közös háztartásban élő súlyos mozgáskorlátozott házastársa, vagy

b) gyermeke - ha a szállítás a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelel - személygépkocsival történő szállítását vállalja,

c) aki a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül mozgáskorlátozottságra vagy súlyos mozgáskorlátozottságra tekintettel nem részesült átalakítási támogatásban, valamint

d) akinek családjában az egy főre jutó jövedelem a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget nem haladja meg.

6. § (1) A közlekedési támogatás a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési többletköltségeinek részleges támogatása.

(2)[30] A közlekedési támogatás összege (3) és (4) bekezdésekben meghatározott szorzószám és a közlekedési támogatás alapösszegének (a továbbiakban: alapösszeg) a szorzata. Az alapösszeg mértéke: 7000 forint/év.

(3)[31] A szorzószámok mértéke:

a)[32] ha a súlyos mozgáskorlátozott személy az öregségi nyugdíjkorhatárt nem töltötte be, és

aa) tanulói jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll: 3,5,

ab) ha az aa) pontban foglalt feltételek egyikének sem felel meg: 1;

b)[33] ha a súlyos mozgáskorlátozott személy az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte: 1.

(4)[34] Ha a súlyos mozgáskorlátozott személy kiskorúak eltartásáról (a továbbiakban: eltartott) saját háztartásában gondoskodik, részére az eltartottak számától függetlenül a (3) bekezdés alapján kiszámított közlekedési támogatás összegén felül még a (2) bekezdés szerinti alapösszeg 0,5-es szorzószámmal számított összegének megfelelő támogatás is jár. Ha egy háztartásban több súlyos mozgáskorlátozott személy is eltartónak minősül, akkor az eltartottak számától függetlenül valamennyien jogosultak a növelés összegére.

(5) Amennyiben a súlyos mozgáskorlátozottság ténye év közben következett be, arra az évre a közlekedési támogatás összegét időarányosan a kérelem benyújtását követő hó 1. napjától kell megállapítani.

(6)[35] Nem jogosult közlekedési támogatásra az a súlyos mozgáskorlátozott személy, aki fogyatékossági támogatásban részesül.

(7)[36] Nem állapítható meg a közlekedési támogatás, ha a súlyos mozgáskorlátozott családjában az egy főre jutó jövedelem a 4. § (1) bekezdése b) pontja szerinti mértéket meghaladja.

(8)[37] Az alapösszeg és a szorszószámok szerint kiszámított összegeket a 4. számú melléklet tartalmazza.

7. §[38]

Közlekedési kedvezményekre való jogosultság megállapítása

8. § (1)[39] A közlekedési kedvezmények iránti, illetve a 11. § (2) bekezdése szerinti határozat hatályának meghosszabbítására irányuló kérelmet a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez (a továbbiakban: jegyző) kell benyújtani.

(2)[40] Ha a támogatást a tartózkodási hely szerint illetékes jegyző állapította meg, a határozatot közli a lakóhely szerint illetékes jegyzővel.

(3)[41] A tárgyév április 30-áig nyújtható be

a) a szerzési támogatás megállapítása,

b) a közlekedési támogatás megállapítása,

c)[42] a 11. § (2) bekezdése szerinti határozat hatályának meghosszabbítása, valamint

d)[43] a 11/A. § (3) bekezdése szerinti határozat hatályának meghosszabbítása

iránti kérelem.

(4)[44] Átalakítási támogatás iránti kérelem a tárgyévben bármikor benyújtható.

(5)[45] A közlekedési támogatás iránti kérelem a (3) bekezdés szerinti határidőt követően is benyújtható, amennyiben a súlyos mozgáskorlátozottság ténye a tárgyévben következik be.

9. § (1) A 8. § (1) bekezdése szerinti kérelemhez mellékelni kell

a) a súlyos mozgáskorlátozottság tényét igazoló, a 10. § (1) bekezdése vagy 13. § (1) bekezdése alapján kiadott orvosi szakvéleményt,

b) a jövedelemigazolásokat, amelyek tanúsítják, hogy a súlyos mozgáskorlátozott személy családjában az egy főre jutó jövedelme a 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti összeget nem haladja meg,

c)[46] a 4. § (2) bekezdésének a) pontjában és az 5. § (6) bekezdésének b) pontjában foglalt esetekben a gyógykezelésre vonatkozó igazolást,

d)[47] a szerzési és az átalakítási támogatás esetében a súlyos mozgáskorlátozott, illetve a szállítást végző személy érvényes vezetői engedélyének fénymásolatát, vagy ha a súlyos mozgáskorlátozott személy érvényes vezetői engedéllyel nem rendelkezik, a gépjárművezetői alkalmasságát tanúsító szakvélemény fénymásolatát, ha ezen feltételek sem állnak fenn, akkor a súlyos mozgáskorlátozott személy házastársa, illetőleg szülője (a továbbiakban: szállítást végző személy) írásbeli nyilatkozatát, hogy a súlyos mozgáskorlátozott személy személygépkocsival történő szállítását vállalja,

e) a szerzési támogatás iránti kérelem esetén a súlyos mozgáskorlátozott, illetve a szállítást végző személy nyilatkozatát, hogy a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül saját vagy más személy mozgáskorlátozottságára, vagy súlyos mozgáskorlátozottságára tekintettel nem részesült gépjármű-vásárlási vagy szerzési támogatásban, valamint gépjármű-behozatali vámmentességben,

f) a szerzési támogatás iránti kérelem esetén az egyedülálló, súlyos mozgáskorlátozott személy nyilatkozatát arról, hogy egyedülálló,

g)[48] a közlekedési támogatás iránti kérelem esetén, ha a súlyos mozgáskorlátozott személy eltartottról gondoskodik, az eltartott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát, továbbá - ha szükséges - az elhelyezését igazoló bírói ítélet vagy gyámhatósági határozat fénymásolatát,

h)[49] a szerzési, az átalakítási és a közlekedési támogatás iránti kérelem esetében a munkaviszony, a tanulói jogviszony fennállására vonatkozó igazolást,

i) az átalakítási támogatás iránti kérelem esetén a súlyos mozgáskorlátozott, illetve a szállítást végző személy nyilatkozatát, hogy a kérelem benyújtását megelőző hét éven belül saját vagy más személy mozgáskorlátozottságára, súlyos mozgáskorlátozottságára tekintettel nem részesült átalakítási támogatásban.

j)[50] a közlekedési támogatás iránti kérelem esetén a súlyos mozgáskorlátozott személy nyilatkozatát arról, hogy a kérelem benyújtásának időpontjában fogyatékossági támogatásban nem részesül.

(2)[51] Ha a kérelmező a vezetői engedély fénymásolatát vagy a tanulói jogviszony igazolását nem mellékeli a kérelméhez, az eljáró hatóság adatszolgáltatási kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz.

9/A. §[52] (1) A szerzési támogatás 4/A. §-ban foglaltak alapján történő megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell

a) a 4/A. § a) pontja szerinti szakvéleményt,

b) a 4/A. § d) pontjában megjelölt személy érvényes vezetői engedélyének másolatát, továbbá írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a súlyos mozgáskorlátozott személy személygépkocsival történő szállítását vállalja,

c) a 9. § (1) bekezdés a)-b), e) és h) pontjában meghatározott iratokat.

(2) Ha a kérelmező a vezetői engedély fénymásolatát vagy a tanulói jogviszony igazolását nem mellékeli a kérelméhez, az eljáró hatóság adatszolgáltatási kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz.

9/B. §[53] (1) Az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti személy a támogatás iránti kérelméhez - az e rendeletben meghatározottakon túl - csatolja

a) a tartózkodási engedély másolatát;

b) a tartózkodás jogcímét igazoló egyéb iratokat, így különösen

ba) igazolást a munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve önálló vállalkozói tevékenység alapján fennálló biztosítási jogviszonyról,

bb) igazolást a tanulói, illetve hallgatói jogviszony fennállásáról;

c) a rokoni kapcsolatot igazoló irat másolatát, amennyiben hozzátartozóként válik jogosulttá az ellátásra.

(2) Ha a kérelmező az (1) bekezdés a) pontja vagy b) pont bb) alpontja szerinti iratokat nem mellékeli a kérelméhez, az eljáró hatóság adatszolgáltatási kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz.

10. § (1) A 2. számú melléklet szerinti orvosi szakvéleményt kérelemre

a) az 1. számú melléklet 1.1., 1.2., 1.3., 2.3. és 2.4. pontja szerinti esetben a választott háziorvos, házi gyermekorvos, ezek hiányában a lakóhely szerinti területileg illetékes háziorvos, házi gyermekorvos (a továbbiakban: háziorvos),

b) az a) pontban nem szabályozott esetekben a háziorvos beutalása alapján (a beutalóhoz mellékelni kell a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatványt) az illetékes szakorvos

állítja ki a személyes vizsgálat és/vagy a rendelkezésre álló orvosi lelet, vagy zárójelentés alapján.

(2) A szakvélemény igazolja

a) a közlekedőképesség minősítését,

b) azt, hogy a súlyos mozgáskorlátozott személy állapota végleges vagy változhat, illetve azt, hogy az állapota mióta áll fenn.

(3) Amennyiben az állapot változhat, a szakvéleményt évente felül kell vizsgálni.

11. § (1)[54] A szerzési és az átalakítási támogatásra való jogosultságot megállapító határozat indokolásában a 15. § (2) bekezdésében foglaltakra, valamint hadirokkant kérelmező esetében a hadirokkantság tényére külön ki kell térni.

(2)[55] A szerzési támogatásra való jogosultságot megállapító határozat hatálya egy év. A jegyző kérelemre - a jogosultsági feltételek igazolása mellett - a határozat hatályát évenként meghosszabbítja.

(3)[56] A jegyző a szerzési jogosultságot megállapító jogerős határozat egy példányát minden év június 30-ig felterjeszti a hivatalhoz.

(4) A jegyző gondoskodik a közlekedési támogatás összegének kifizetéséről.

(5)[57] A jegyző az átalakítási támogatásra való jogosultságot megállapító jogerős határozat egy példányát, annak a jogerőre emelkedését követő nyolc napon belül a hivatalhoz felterjeszti.

11/A. §[58] (1) A jegyző a 9/A. § szerinti kérelmet mellékleteivel, a mozgáskorlátozottság tényét tartalmazó jogerős határozatával, valamint érdemi javaslatával együtt a tárgyév május 31. napjáig felterjeszti a hivatalhoz.

(2) A hivatal a határozatáról a tárgyév június 30-áig tájékoztatja a jegyzőt is.

(3)[59] A 4/A. § szerinti jogosultságot megállapító határozat hatálya egy év. A hivatal kérelemre dönt a határozat hatályának évenkénti meghosszabbításáról.

(4)[60]

12. §[61] A jegyző döntése elleni fellebbezés elbírálására jogosult hatóságként az e rendelet szerinti hatósági eljárásban a hivatal jár el.

13. § (1)[62] Ha a határozat ellen a kérelmező azért él jogorvoslattal, mert az orvosi szakvéleményben foglaltakkal nem ért egyet, a jogorvoslati eljárás során a szakértői bizottságot kell megkeresni az orvosi szakvélemény felülvizsgálata céljából. A szakértői bizottság a szakvéleményt a 3. számú melléklet szerinti adattartalommal adja ki. Az orvosi szakvélemény vizsgálat, valamint orvosi iratok alapján is kiadható.

(2) A másodfokú orvosi szakvélemény ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

(3) A súlyos mozgáskorlátozottnak nem minősített személy az orvosi szakvélemény kiállítását követő évben kérhet újbóli vizsgálatot.

(4)[63]

A szerzési és átalakítási támogatás igénybevételére jogosító utalvány

14. § (1)[64] Az évente kiadható szerzési és átalakítási támogatások keretszámát a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségével (a továbbiakban: MEOSZ) egyetértésben a szociális ágazat irányításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) határozza meg és teszi közzé az általa irányított minisztérium (a továbbiakban: Minisztérium) hivatalos lapjában - a költségvetési törvény függvényében - minden év április 30-ig.

(2)[65] Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a miniszter minden év november 15-éig a szerzési és átalakítási támogatás pótkeretszámát a MEOSZ-szal egyetértésben megállapíthatja.

15. § (1)[66] a) a szerzési támogatás tárgyévi kielégítéséről július 31-ig,

b) az átalakítási támogatás kielégítéséről a tárgyévben folyamatosan

dönt.

A bizottság tagjai a MEOSZ területileg illetékes szervezetének meghatalmazott képviselője, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat regionális tisztifőorvosa által megbízott szakorvos, valamint a hivatal által felkért személy.

(2) A kielégítésnél előnyben részesíthető az a súlyos mozgáskorlátozott személy, aki

a) saját jogán jogosult a szerzési és/vagy átalakítási támogatásra,

b) a személygépkocsit rehabilitáció céljából használná (munkaviszony, tanulói jogviszony folytatása),

c) egyedülálló,

d)[67] a szerzési támogatás összegét a 3. § (1) bekezdése szerinti segédmotoros rokkantkocsi vagy kerekesszék vásárlására használja fel,

e) a honvédelmi kötelezettség teljesítése során, azzal összefüggésben vált súlyos mozgáskorlátozottá.

(3)[68] A szerzési támogatás kielégítését megállapító határozatban rendelkezni kell a szerzési támogatásban részesített személy 18/A. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségéről, valamint arról, hogy a szerzési támogatásban részesített személy a személygépkocsit a vásárlás, vagy a vámigazgatási eljárás befejező napjától számított három éven belül csak a hivatal előzetes engedélyével idegenítheti el.

(4)[69]

16. §[70] A hivatal a 15. § (1) bekezdése szerinti döntéséről értesíti a Minisztériumot, illetve a döntése alapján a tárgyévben szerzési, valamint átalakítási támogatásban részesülő személyekről tájékoztatja a jogosultságot megállapító jegyzőt.

17. § (1)[71] A hivatal a szerzési és átalakítási támogatás kielégítését megállapító határozatának jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül névre szóló utalványt állít ki a súlyos mozgáskorlátozott vagy a 4. § (1) bekezdésében szabályozott feltételekkel rendelkező szállítást végző személy részére.

(2) A súlyos mozgáskorlátozott, illetve a szállítást végző személy az utalvány kiállítását követően vásárolhatja meg, vagy alakíttathatja át azt a személygépkocsit, melyhez az utalványt fel kívánja használni. Az utalvány kiállítása előtt megvásárolt, illetőleg átalakított személygépkocsi esetén a szerzési, valamint az átalakítási támogatás nem folyósítható.

(3)[72] Az utalvány a kiállításától számított hat hónapig használható fel. A hivatal a lejárt és a fel nem használt utalvány tulajdonosa helyett új jogosultat jelöl ki.

18. § (1) A kereskedő, illetve az átalakítást végző személy az utalvány értékét a vételárba, illetőleg az átalakítás költségébe beszámítja.

(2)[73] A kereskedő, illetve az átalakítást végző személy az utalványt benyújtja a miniszternek a támogatás kiegyenlítése céljából, és mellékeli az általa kiállított számla egy példányát. A számlán a vásárló nevét, címét, a személygépkocsi típusát, lökettérfogatát és forgalmi rendszámát, ez utóbbi hiányában motorszámát, valamint alvázszámát is fel kell tüntetni.

(3)[74] A 3. § (1) bekezdés b) pontja szerint külföldről behozott személygépkocsi esetén az utalványt a szerzési támogatásban részesített személy nyújtja be a támogatás kiegyenlítése céljából a miniszternek. A benyújtott utalványhoz csatolni kell a vámhatóság által kiállított, a vámigazgatási eljárás lefolytatásának tényét igazoló okmány másolatát.

(4)[75] A személygépkocsi vásárlásához felhasznált utalvány legfeljebb a felhasználhatóságának lejártát követő 15 napon belül nyújtható be a miniszternek.

(5)[76] A miniszter az utalvány ellenértékét 15 napon belül kiegyenlíti.

(6)[77] A miniszter az utalvány ellenértékének kiegyenlítését követő nyolc napon belül értesíti a hivatalt az utalvány felhasználásáról a vásárló nevének, címének, a megvásárolt személygépkocsi típusának, lökettérfogatának és forgalmi rendszámának, ez utóbbi hiányában motorszámának, valamint alvázszámának megjelölésével.

Az elidegenítési tilalomra vonatkozó szabályok[78]

18/A. § (1) A szerzési támogatásban részesített személy

a) a kereskedelmi értékesítésről szóló számlát - ha adásvételi szerződés is készült, a szerződést is - a vásárlás,

b)[79] külföldről behozott személygépkocsi esetén a vámigazgatási eljárás lefolytatásának tényét igazoló okmányt a behozatal időpontjától számított öt napon belül - a közlekedési igazgatási hatóságnak a személygépkocsi törzskönyvének kiadására irányuló eljárásának megindítását megelőzően - köteles bemutatni az utalványt kiállító hivatalnak. A hivatal a bemutatott számlán, szerződésen, illetőleg vámokmányon záradékban igazolja a bemutatás tényét.

(2)[80] A hivatal az (1) bekezdés szerint bemutatott számla, szerződés vagy vámokmány alapján a bemutatástól számított nyolc napon belül rendelkezik az elidegenítési tilalomnak a járműnyilvántartásba az állam javára történő bejegyzéséről. A törzskönyv kiadását az elidegenítési tilalom megszűnését vagy törlését követően kell kérni. A hivatal a határozatot az elidegenítési tilalom bejegyzése végett közli a szerzési támogatásban részesített személy lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes közlekedési igazgatási hatósággal. A közlekedési igazgatási hatóság negyvenöt napon belül bejegyzi az elidegenítési tilalmat, erről szóló határozatát közli a hivatallal. Ha a szerzési támogatásban részesített személy nem kérte a személygépkocsi tulajdonjog-változásának a nyilvántartásba vételét (a továbbiakban: átírás), a közlekedési igazgatási hatóság erről a tényről értesíti a hivatalt.

(3)[81] A támogatásban részesített személy a jármű forgalomba helyezésére vagy átírására irányuló eljárás során köteles nyilatkozni arról, hogy a járművet szerzési támogatás felhasználásával vásárolta.

18/B. § Ha a szerzési támogatásban részesített személy a 18/A. § (1) és (3) bekezdésében foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a személygépkocsi átírását elmulasztja, a szerzési támogatást vissza kell fizetnie. A visszafizetést a hivatal határozattal rendeli el. A szerzési támogatás viszszafizetésére egyebekben a 20. § (1)-(4) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

18/C. § (1) Ha az elidegenítési tilalom ideje lejárt és á (2) bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltak szerint törlésre nem került sor, az elidegenítési tilalom megszűnik. Az elidegenítési tilalom megszűnésekor a törzskönyvet a szerzési támogatásban részesült személynek kérelmére ki kell adni.

(2) Törölni kell a járműnyilvántartásból az elidegenítési tilalomra vonatkozó bejegyzést, ha

a) az elidegenítési tilalomról szóló határozatot hozó hivatal előzetesen engedélyezte a szerzési támogatásra jogosultnak, illetőleg örökösének a személygépkocsi elidegenítését,

b) a személygépkocsit műszaki állapota miatt a közúti forgalomból véglegesen kivonták, illetőleg a személygépkocsit eltulajdonították.

(3)[82] A szerzési támogatásban részesült személy, illetőleg örököse a hivatal előzetes hozzájárulásával az elidegenítési tilalom fennállásának ideje alatt a személygépkocsit elidegenítheti, ha a szerzési támogatásnak a határozathozatal napjától számított időarányos részét a miniszternek visszafizeti. A hivatal az előzetes hozzájárulást megadó határozatában rendelkezik a támogatás időarányos részének tizenöt napon belüli visszafizetésről, valamint az elidegenítési tilalom járműnyilvántartásból való törléséről, és a törzskönyvnek a szerzési támogatásban részesült személy részére történő kiadásáról. A hivatal a határozatot közli a miniszterrel. A hivatal az elidegenítési tilalom törlését akkor kezdeményezi a közlekedési igazgatási hatóságnál, ha a visszafizetés megtörténtét a miniszter visszaigazolja, vagy a szerzési támogatásban részesült személy, illetőleg örököse hitelt érdemlően igazolja. Ha a szerzési támogatásban részesült személy, illetőleg örököse a szerzési támogatás időarányos részét a határozatban megállapított határideig nem fizeti vissza, a hivatal az előzetes hozzájárulást visszavonja.

(4)[83] A hivatal a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az elidegenítési tilalom törlését a szerzési támogatásban részesült személy vagy örököse kérelmére rendeli el. A kérelemhez mellékelni kell a törlésre okot adó körülmények igazolására szolgáló okiratok másolatát; ennek hiányában - a forgalmi korlátozásra vonatkozó okirat esetében -a hivatal adatszolgáltatási kérelemmel fordul a közlekedési igazgatási hatósághoz. A hivatal a határozatot közli a közlekedési igazgatási hatósággal, és kezdeményezi az elidegenítési tilalom törlését.

18/D. §[84]

A közlekedési támogatás visszaigénylése

19. § (1)[85] A jegyző az általa jogerősen megállapított közlekedési támogatások összegét azok kifizetése céljából - a jogosultak személyi adatainak feltüntetése nélkül - minden hónap 10. napjáig jelenti - a 6. számú melléklet szerinti adattartalommal - a Magyar Államkincstár regionális igazgatóságának.

(2)[86]

(3)[87] A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) megkeresése alapján a miniszter a megigényelt közlekedési támogatások ellenértékét - az önkormányzatok részére történő átutalás céljából - átutalja a Kincstárnak. A Kincstár a támogatások ellenértékét az önkormányzatok havi normatív állami hozzájárulásával egyidejűleg az önkormányzatoknak átutalja.

Eljárás a jogosulatlanul igénybe vett támogatások esetében

20. § (1)[88] Aki rosszhiszeműen és az e rendeletben meghatározott feltételek hiányában vagy e rendelet megsértésével vett igénybe szerzési, átalakítási és közlekedési támogatást, köteles azt a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 232. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal megemelt összegben visszafizetni. Az ilyen személy öt évig közlekedési kedvezményekben nem részesíthető.

(2)[89] Az elsőfokú határozatot meghozó jegyző az (1) bekezdés szerinti visszafizetést a rosszhiszemű igénybevételről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül rendeli el. A jegyző a visszafizetést elrendelő határozatot közli a miniszterrel.

(3) Nem lehet a visszafizetést elrendelni, ha a rosszhiszemű igénybevételtől számítva három év már eltelt.

(4)[90] A (2) bekezdésben foglaltak szerinti határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül a szerzési és az átalakítási támogatás esetén a miniszternek, közlekedési támogatás esetén a kifizetés helye szerint illetékes települési önkormányzat részére kell a támogatás összegét visszafizetni. A jegyző a visszafizetett közlekedési támogatás összegét a Kincstár részére átutalja.

(5) A 10. § (1) bekezdése, valamint a 13. § (1) bekezdése alapján kiadott szakvélemény közokirat.

(6)[91] Amennyiben a szakvéleményt a valóságnak nem megfelelően állítják ki, a szakvélemény kiállítója köteles az ebből eredő kárt a miniszternek megtéríteni.

(7)[92] A (6) bekezdés szerinti károkozás esetén a miniszter a Magyar Orvosi Kamaránál etikai eljárást kezdeményez.

20/A. §[93] (1) E rendelet 1. § (1) bekezdés c) pontja az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet 1. § (1) bekezdés d) pontja

1. a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet 2. cikke, és

2. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Záró rendelkezések

21. § (1)[94] Ez a rendelet 1996. január 1. napjával lép hatályba.

(2)[95] A 13. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálatért a szakértői bizottságot vizsgálatonként 700 forint, amennyiben a felülvizsgálatot a súlyos mozgáskorlátozott lakóhelyén végzik el, vizsgálatonként 3000 forint térítési díj illeti meg. A szakértői bizottság részére a térítési díjat utólagos elszámolás alapján a miniszter megtéríti. A mozgássérült lakóhelyén különösen akkor indokolt a vizsgálat elvégzése, ha a közlekedési kedvezmények iránti kérelmet a jegyző az 1. § (2) bekezdésének b) pontja alapján utasította el.

(3) Az 1996. január 1-jét megelőzően kiállított I. és II. fokú szakvélemények 1996-tól közlekedési kedvezmény iránti kérelemhez nem használhatók.

(4) A közlekedési kedvezmény megállapításánál a kérelem benyújtása időpontjában

a) betöltött életkort,

b) folytatott tanulói jogviszonyt, munkaviszonyt,

c) kiskorú saját háztartásban történő ellátását,

d) azt, hogy egyedülálló,

e) gyógykezeltetést,

vagy e feltételek hiányát kell megállapítani.

(5)[96]

(6) Az e rendeletben foglalt kedvezmények a jövedelemadóról szóló törvényben felsorolt - adómentesség alá eső - szociális támogatások.

(7) E rendelet alkalmazásában kereskedelmi forgalomban történő vásárlásnak a személygépkocsi értékesítéssel foglalkozó, adószámmal rendelkező szervtől vagy személytől történő vásárlás minősül.

(8)[97]

(9)[98]

(10)[99]

1. számú melléklet a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelethez

Az alábbiakban felsorolt állapotokban súlyos mozgáskorlátozottságot minősíteni akkor lehetséges, ha a kérelmező

- önerőből tömegközlekedési eszközt igénybe venni nem képes, mert a tömegközlekedési eszközök megállóhelyének megközelítése, a járműre történő fel- és leszállás, a szokásos méretű kézipoggyász vitele, a lépcsőn szokásos módon történő fel- és lelépkedés számára rendkívüli nehézséget vagy megoldhatatlan feladatot jelent, továbbá/vagy

- tartós állásra, fogódzkodásra, kapaszkodásra nem képes, illetve

- testközeli és testtávoli segédeszközök (pl. kerekesszék, lépcsőlift, lépcsőmászó szerkezet, személyemelő, kádbeemelő, művégtag, járógép, két mankó vagy bot, gördülő járóka vagy járókeret stb.) állandó, szükségszerű használatára rászorul.

A súlyos mozgáskorlátozottság megnyilvánulásai

- Végtagok hiánya: végtaghiánynak a kézfej, illetve a lábfej vagy a fölötti részek elvesztése, valamint betegség, fejlődési rendellenesség következtében fennálló hiánya minősül.

- Végtag részleges vagy teljes bénulása: az izomfunkciók olyan mértékű csökkenése, amely legalább 50%-os mértékű tartós funkciókiesést, használati zavart okoz.

- Végtag deformitása, mozgásfunkciók beszűkülése: olyan mértékű deformitások, merevségek, ízületi elváltozások, amelyek az adott végtag használatát legalább 50%-os mértékben korlátozzák.

- A gerincoszlop elváltozásai: olyan mértékű elváltozások, amelyek a járást, a teherhordást legalább 50%-os mértékben tartósan nehezítik.

- A vázizomzat elváltozásai: olyan mértékű elváltozások, amelyeknek a járást, a helyzetváltoztatási képességet legalább 50%-os mértékben korlátozó hatásuk van.

- A központi idegrendszer károsodásai: amelyek legalább 50%-os mértékű mozgásfunkció-kiesést okoznak valamely végtagon.

1. A mozgásszervek megbetegedései, fejlődési rendellenességei, hiányállapotai, amennyiben súlyos mozgáskorlátozottságot okozó mértékben fennállnak

1.1. A végtag(ok) hiánya, csonkoltsága, művégtag használatával is, egy vagy több végtag nagyízületi merevséggel járó elváltozásai.

1.2. A járást súlyosan korlátozó deformitással és merevséggel járó M. Bechterew, combcsontfejelhalás.

1.3. Bármely alsó végtag(ok) nagycsontjainak álízülete, mely több mint egy év óta fennáll, járógép használatával.

1.4. Bármely alsó végtag(ok) csontjainak vagy a csigolyáknak olyan körülírt elváltozásai, amelyek spontán törés vagy súlyos idegrendszeri sérülés (bénulás) közvetlen veszélyével járnak.

1.5. Krónikus polyarthritis a végtagízületekben nagyfokú deformitással, következményes merevséggel, izomatrofiával.

2. Mozgásszervi károsodással járó egyéb betegségek, amennyiben súlyos mozgáskorlátozottságot okozó mértékben fennállnak.

2.1. Elzáródást okozó (obliteráló) érbetegségek (pl. arteriosclerosis obliterans III-IV. stádium, többszörös torpid ulcus cruris-szal járó postthromboticus syndroma).

2.2. Hemofília, a járást súlyosan korlátozó nagy ízületi merevséggel.

2.3. A központi vagy perifériás idegrendszer sérülése, megbetegedése következtében az egyik alsó végtagra terjedő plegia vagy több végtagra terjedő súlyos paresis, illetőleg plegia (pl. status post apoplexiam seu thrombosis cerebri, Heine-Medin-, Little-kór, gerincsérülés következménye).

2.4. Előrehaladott deformitással járó rendszerbetegségek (pl. sclerosis multiplex, dystrophia musculorum progressiva, amyotrophias lateralsclerosis).

2. számú melléklet a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelethez[100]

3. számú melléklet a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelethez[101]

4. számú melléklet a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelethez[103]

5. számú melléklet a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelethez[104]

6. számú melléklet a 164/1995. (XII. 27.) Korm. rendelethez