32004R1993[1]

A Bizottság 1993/2004/EK rendelete (2004. november 19.) a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet Portugália tekintetében történő módosításárólEGT vonatkozású szöveg

A BIZOTTSÁG 1993/2004/EK RENDELETE

(2004. november 19.)

a 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet Portugália tekintetében történő módosításáról

(EGT vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a Közösségen belüli kereskedelemben a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állategészségügyi ellenőrzésekről szóló, 1989. december 11-i 89/662/EGK tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 9. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az egyes élő állatok és állati termékek Közösségen belüli kereskedelmében a belső piac megvalósításának céljával alkalmazandó állategészségügyi és tenyésztéstechnikai ellenőrzésekről szóló, 1990. június 26-i 90/425/EGK tanácsi irányelvre (2) és különösen annak 10. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az egyes fertőző szivacsos agyvelőbántalmak megelőzésére, az ellenük való védekezésre és a felszámolásukra vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2001. május 22-i 999/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 23. cikke első bekezdésére,

mivel:

(1) A szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmának Portugáliában történő megjelenése miatt szükséges intézkedésekről és a dátumalapú kiviteli rendszer bevezetéséről szóló, 2001. április 18-i 2001/376/EK bizottsági határozat (4) megtiltja az élő szarvasmarhák és a belőlük származó egyes termékek Portugáliából történő kiszállítását. Ez a határozat a szarvasmarhák szivacsos agyvelőbántalmának (BSE) magas előfordulási aránya és e betegség az adott időben Portugáliában történő megfelelő kezelésének hiánya miatt elfogadott 98/653/EK bizottsági rendelet (5) helyébe lépett és azt hatályon kívül helyezte.

(2) A Tudományos Operatív Bizottság (TOB) a BSE által jelentett veszély figyelembevétele céljából három fő kérdést ismert el. Elsősorban a potenciálisan fertőző anyagok közvetlen fogyasztásából eredő emberi veszélyeztetettség kockázata, másodsorban, a feldolgozott, potenciálisan fertőző anyagok fogyasztásából vagy annak való kitettségből eredő, emberekre jelentett veszély, harmadsorban, a fertőzés elterjesztésének veszélye a fertőző anyag állati takarmány útján történő újrafelhasználásával. A Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE) szintén azt javasolja, hogy az egyes országokban az emberi és állati egészségre jelentett veszély értékelésének alapja a BSE elterjedtségének és a kockázat mérséklése céljából rendelkezésre álló intézkedések végrehajtásának kombinációja legyen.

(3) Az OIE 2003. májusi általános ülésszakán módosította az Állategészégügyi Szabályzat BSE-ről szóló fejezetét és megváltoztatta azokat a kritériumokat, amelyek meghatározzák a mérsékelt és komoly veszélyt jelentő országok közötti határvonalat. A jelenleg megállapított BSE előfordulási arány határa egymillió állat közül 200 eset a 24 hónaposnál idősebb szarvasmarha-populáció körében az utolsó 12 hónapban számítva, az aktív ellenőrzést végrehajtó országok esetében.

(4) 2003. szeptember 1-je és 2004. augusztus 31-e között 103 BSE-esetet jelentettek Portugáliában. Ennek megfelelően ez az utolsó 12 hónapra számított 131,7-es BSE előfordulási arányt eredményez. Továbbá, az aktív monitoring és a passzív ellenőrzés eredményei azt mutatják, hogy ebben a tagállamban csökken a BSE előfordulási arány.

(5) Ezért a BSE előfordulási arány az OIE Állategészségügyi Szabályzatában előírtak szerint a mérsékelt BSE veszélyt jelentő országokra megállapított felső határ alatt van. A BSE előfordulási arány kedvező alakulása a Portugália által megtett intézkedések hatékonyságát jelzi.

(6) Portugáliában 1998. december 4-én tilalmat vezettek be a haszonállatok emlősökből származó fehérjékkel, illetve a kérődzők emlősökből származó zsírokkal történő takarmányozására vonatkozóan. Ezzel egy időben megtiltották az emlősökből származó fehérjék és egyes zsírok tartását, tárolását és forgalmazását, valamint megszervezték a meglévő készletek visszahívását.

(7) Az Élelmiszerügyi és Állat-egészségügyi Hivatal (ÉÁH) által Portugáliában 1999 júniusában végzett vizsgálat megállapította, hogy a meglévő készletek visszahívása befejeződött, és a takarmányozási tilalom hatékonyságának ellenőrzése megfelelő volt. A tilalmat 1999. július 1-étől kezdődően kellett hatályosnak tekinteni.

(8) Portugáliában 1998. december 4-én tilalmat vezettek be a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben vagy állati takarmányokban történő felhasználására vonatkozóan. E tilalmat a 999/2001/EK rendelettel összhangban meghosszabították.

(9) Portugáliában 1999. július 1-én egy új központosított nemzeti rendszert vezettek be a szarvasmarhafélék azonosítására és nyilvántartására.

(10) Az összes állati TSE-ből eredő valamennyi állat- és közegészségügyi kockázatra irányuló, valamint a teljes termelési láncot és az élő állatok és állati eredetű termékek forgalomba hozatalát szabályozó intézkedésekről a 999/2001/EK rendelet rendelkezik. Ez közösségi szintű szabályokat állapít meg különösen a BSE szisztematikus monitoringjáról, a különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok eltávolításáról, valamint takarmányanyagokra vonatkozó tiltásokról.

(11) A 999/2001/EK rendeletet 2001. július 1-je óta alkalmazzák. Számos Portugáliába irányuló ÉÁH küldetés értékelte a TSE-k felszámolását, ellenőrzését és megelőzését célzó rendeletben meghatározott intézkedések végrehajtását.

(12) Egy 2004. februári küldetés azt támasztotta alá, hogy Portugália minden szükséges intézkedést megtett és kielégítő módon figyelembe vett minden olyan ajánlást, amely a 999/2001/EK rendeletben meghatározott BSE elleni, különösképpen a BSE ellenőrzéssel, a különösen fertőző anyagok eltávolításával és a takarmányozási tilalommal kapcsolatos védintézkedésekre vonatkozik.

(13) A BSE-fertőzés veszélyének figyelembevételével kapcsolatos három fő kérdést: elsősorban a potenciálisan fertőző anyagok közvetlen fogyasztásából eredő emberi veszélyeztetettség kockázatát, másodsorban a feldolgozott, potenciálisan fertőző anyagok fogyasztásából vagy annak való kitettségből eredő, emberekre jelentett veszélyt, harmadsorban a fertőzés a fertőző anyag állati takarmány útján történő újrafelhasználásával való elterjesztésének veszélyét, a TOB elimerése szerint, úgy tűnik Portugália megfelelő módon kezeli.

(14) Ennek megfelelően helyénvaló a 2001/376/EK határozatot hatályon kívül helyezni.

(15) A 999/2001/EK rendelet szerint a 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhafélék gerincoszlopát különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagnak tekintik. Portugáliát a 30 hónapnál fiatalabb szarvasmarhafélékből származó gerincoszlop használatát engedélyező eltérési jog illeti meg. E rendelet továbbá Portugália számára különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagok listájára vonatkozó bővített listát állapít meg.

(16) A szarvasmarhafélék gerincoszlopának eltávolítására vonatkozó korhatárt és a más tagállamokban alkalmazandó, különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokról szóló listát a kereskedelem harmonizációja érdekében Portugáliában is alkalmazni kell. A 999/2001/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(17) Az érthetőség és a közösségi jogszabályok koherenciája érdekében, a 98/653/EK határozat 3. cikke (6) bekezdésének értelmében az egyes termékek elégetés céljából Portugáliából Németországba történő szállítása kezdő dátumának megállapításáról szóló, 2000. május 22-i 2000/345/EK bizottsági határozatot (6), a 98/653/EK rendelet 3. cikke (7) bekezdésének értelmében a harci bikák Portugáliából Franciaországba történő szállítása kezdő dátumának megállapításáról szóló, 2000. június 6-i 2000/371/EK bizottsági határozatot (7), valamint a 98/653/EK határozat 3. cikke (7) bekezdésének értelmében a harci bikák Portugáliából Spanyolországba történő szállítása kezdő dátumának megállapításáról szóló, 2000. június 6-i 2000/372/EK bizottsági határozatot (8) hatályon kívül kell helyezni.

(18) Az e rendeletben előírt rendelkezések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állategészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 999/2001/EK rendelet XI. melléklete e rendelet mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

A 2000/345/EK, a 2000/371/EK, a 2000/372/EK, valamint a 2001/376/EK határozatok hatályukat vesztik.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2004. november 19-én.

a Bizottság részéről

David BYRNE

a Bizottság tagja

(1) HL L 395., 1989.12.30., 13. o. A legutóbb a 2004/41/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 157., 2004.4.30., 33. o.) módosított irányelv.

(2) HL L 224., 1990.8.18., 29. o. A legutóbb a 2002/33/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 315., 2002.11.19., 14. o.) módosított irányelv.

(3) HL L 147., 2001.5.31., 1. o. A legutóbb az 1492/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 274., 2004.8.24., 3. o.) módosított rendelet.

(4) HL L 132., 2001.5.15., 17. o. A legutóbb a 2004/653/EK határozattal (HL L 298., 2004.9.23., 25. o.) módosított határozat.

(5) HL L 311., 1998.11.20., 23. o.

(6) HL L 121., 2000.5.23., 9. o.

(7) HL L 134., 2000.6.7., 34. o.

(8) HL L 134., 2000.6.7., 35. o.

MELLÉKLET

A XI. melléklet a következőképpen módosul:

1. A XI. melléklet A. részének 1. és 2. pontja helyébe a következő lép:

"1.

a) A következő szöveteket különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagoknak jelölték ki: A szarvasmarhafélék gerincoszlopának eltávolítására vonatkozóan ezen állatoknak az i. pontban meghatározott kora e rendelet a Közösség szarvasmarhaféle állományának érintett korcsoportjaiban való BSE előfordulása statisztikai valószínűségének fényében történő módosítása révén, a III. melléklet A. fejezetének I. pontjában meghatározott BSE monitoring eredményei alapján kiigazítható.

i. a 12 hónaposnál idősebb szarvasmarhafélék koponyája, az alsó állkapocs kivételével, beleértve az agyat és a szemeket, gerincoszlopa, a farokcsigolyák, a nyaki, mellkasi és ágyéki csigolyák tövis- és harántnyúlványai, valamint a középső keresztcsonti taréj és a keresztcsont szárnyai kivételével, de beleértve a dorzális gyökéridegdúcokat és a gerincvelőt, valamint bármilyen korú szarvasmarhafélék mandulái, belei az epésbéltől a végbélig és a bélfodor;

ii. az olyan juh- és kecskeféléknek a koponyája, beleértve az agyat és a szemeket, mandulái és gerincoszlopa, amelyek 12 hónaposnál idősebbek, vagy amelyek állandó metszőfoga áttörte a fogínyt, valamint bármilyen korú juh- és kecskefélék lépe.

b) Az a) bekezdésben felsorolt különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagokon kívül Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságában a következő szöveteket kell különleges fertőzési veszélyt jelentő anyagnak kijelölni: a teljes fej, kivéve a nyelvet, beleértve az agyat, a szemeket és a trigeminális idegdúcokat; a 6 hónaposnál idősebb szarvasmarhafélék csecsemőmirigye, lépe és gerincveleje.

2. Az 1. pont a) alpontjának i. alpontjától eltérve, a 24. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban, határozat hozható a szarvasmarhafélék gerincoszlopa és dorzális gyökéridegdúcai felhasználásának engedélyezésére:

a) az olyan tagállamokban született, nevelt és levágott állatok esetében, ahol tudományos értékelés állapította meg, hogy a BSE előfordulása hazai szarvasmarhafélékben nagyon valószínűtlen, vagy valószínűtlen, de nem kizárt; vagy

b) az emlősöktől származó fehérje élő kérődzők takarmányozásában történő felhasználására vonatkozó tilalom tényleges érvényesítésének időpontja után született állatok esetében, az olyan tagállamokban, amelyekben a hazai állatokban jelenlévő BSE-t jelentettek, vagy amelyekben tudományos értékelés állapította meg, hogy a hazai szarvasmarhafélékben a BSE előfordulása valószínű. Az Egyesült Királyság és Svédország a korábban benyújtott és értékelt bizonyíték alapján élhet az eltérés jogával. Más tagállamok ezen eltérést a Bizottságnak az esettől függően az a) vagy b) pontra vonatkozóan benyújtott bizonyító erejű, támogató bizonyítékok által kérelmezhetik. Azok a tagállamok, amelyek élnek az eltérés jogával, a III. melléklet A. fejezete I. szakaszában meghatározott követelményeken felül, biztosítják, hogy a X. melléklet C. fejezete 4. pontjában felsorolt jóváhagyott gyorstesztek egyikét alkalmazzák minden olyan 30 hónapnál idősebb szarvasmarhaféle esetében: Ez az eltérés nem engedélyezhető az Egyesült Királyságból való 30 hónapnál idősebb szarvasmarhafélékből származó gerincoszlop és dorzális gyökéridegdúc felhasználására vonatkozóan. A Bizottság szakértői helyszíni ellenőrzéseket végezhetnek, hogy a 21. cikknek megfelelően tovább ellenőrizzék a benyújtott bizonyítékokat."

i. amely a gazdaságban vagy a szállítás során pusztult el, de amelyet nem emberi fogyasztás céljából vágtak le, az olyan elhullott állatok kivételével, amelyek alacsony állománysűrűségű, távoli területekről származnak, amelyek olyan tagállamokban találhatóak, amelyekben a BSE előfordulása valószínűtlen;

ii. amelyet emberi fogyasztás céljából, rendes módon vágtak le.

2. A 2000/345/EK, 2000/371/EK, 2000/372/EK és 2001/376/EK határozatokra történő hivatkozásokat a XI. melléklet D. része 1. pontjából törlik.