32019R2160[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2160 Rendelete (2019. november 27.) az 575/2013/EU rendelet fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/2160 RENDELETE

(2019. november 27.)

az 575/2013/EU rendelet fedezett kötvények formájában fennálló kitettségek tekintetében történő módosításáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1) Az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 129. cikke bizonyos feltételek mellett lehetőséget biztosít a fedezett kötvények kedvezményes kezelésére. Az (EU) 2019/2162 európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) meghatározza a fedezett kötvények fő elemeit, és rendelkezik a fedezett kötvények fogalmának közös meghatározásáról.

(2) A Bizottság 2013. december 20-án felkérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) létrehozott európai felügyeleti hatóságot (Európai Bankhatóság, EBH), hogy nyilvánítson véleményt az 575/2013/EU rendelet 129. cikkében foglalt fedezett kötvények kockázati súlyainak megfelelősége tekintetében. Az EBH 2014. július 1-jei véleménye szerint az 575/2013/EU rendeletben előírt kedvezményes kockázatisúly-kezelés elviekben megfelelő prudenciális kezelés. Az EBH ugyanakkor javasolta a kockázati súlyok kedvezményes kezelésére alapot adó jogosultsági követelmények kiegészítési lehetőségének további megfontolását annak érdekében, hogy azok kiterjedjenek legalább a likviditási kockázat csökkentésének és a túlfedezetnek, az illetékes hatóságok szerepének és a befektetők tájékoztatására vonatkozó hatályos követelmények továbbfejlesztésének a területeire.

(3) Az EBH véleménye alapján helyénvaló a fedezett kötvényekre vonatkozó kiegészítő követelményeket elfogadni, ezáltal javítva az 575/2013/EU rendelet szerinti kedvezményes tőkekövetelményekben való részesülésre jogosult fedezett kötvények minőségét.

(4) Az illetékes hatóságok részben eltekinthetnek az 1. hitelminőségi besoroláshoz tartozó, a hitelintézetekkel szembeni, a fedezeti halmazban lévő kitettségekre vonatkozó követelmény alkalmazásától, és helyette engedélyezhetik a 2. hitelminőségi besoroláshoz tartozó kitettségeket a kibocsátó intézmény forgalomban lévő fedezettkötvény-állománya névértéke teljes kitettségének legfeljebb 10 %-áig. Az ilyen részleges mentesség azonban csak az EBH-val folytatott előzetes konzultáció után alkalmazható és csak akkor, ha az 1. hitelminőségi besorolásra vonatkozó követelmény alkalmazása bizonyíthatóan jelentős koncentrációs problémákhoz vezet az érintett tagállamokban. Mivel a tagállamok többségében - az euroövezeten belül és kívül egyaránt - egyre nehezebb megfelelni a külső hitelminősítő intézetek által kiadott 1. hitelminőségi besoroláshoz tartozó kitettségre vonatkozó követelményeknek, az ilyen részleges mentesség alkalmazását a legnagyobb fedezettkötvény-piaccal rendelkező tagállamok szükségesnek tekintették. A hitelintézetekkel szembeni kitettségek fedezett kötvények biztosítékaként való használatának egyszerűsítése, valamint az esetleges koncentrációs problémák orvoslása érdekében az 575/2013/EU rendeletet módosítani kell egy olyan szabály megállapítása révén, amely az EBH-val való konzultáció követelménye nélkül lehetővé teszi a hitelintézetekkel szembeni, az 1. hitelminőségi besorolás helyett a 2. hitelminőségi besoroláshoz tartozó kitettségeket a kibocsátó intézmény forgalomban lévő fedezettkötvény-állománya névértékének legfeljebb 10 %-áig . Lehetővé kell tenni a 3. hitelminőségi besorolás alkalmazását a rövid lejáratú betétek és a származtatott termékek esetében egyes tagállamokban, amennyiben az 1. vagy a 2. hitelminőségi besorolás követelményének való megfelelés túlzottan nehéznek bizonyulna. Az (EU) 2019/2162 irányelv alapján kijelölt illetékes hatóságokat fel kell jogosítani arra, hogy az EBH-val folytatott konzultációt követően lehetővé tegyék a 3. hitelminőségi besorolás alkalmazását a származtatott ügyletek esetében az esetleges koncentrációs problémák kezelése érdekében.

(5) A francia Fonds Communs de Titrisation vagy ahhoz hasonló, lakóingatlanokkal vagy kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos kitettségek értékpapírosítását végző szervezet által kibocsátott előre sorolt értékjegyekkel fedezett hitelek olyan elfogadható eszközök, amelyek a fedezett kötvények fennálló kibocsátása névértékének legfeljebb 10 %-áig a fedezett kötvények biztosítékaként használhatók (az úgynevezett 10 %-os felső határ). Az 575/2013/EU rendelet 496. cikke azonban lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóságok eltekintsenek a 10 %-os felső határtól. Továbbá az említett rendelet 503. cikkének (4) bekezdése előírja a Bizottság számára annak megvizsgálását, hogy helyénvaló-e az az eltérés, amely lehetővé teszi, hogy az illetékes hatóságok eltekintsenek a 10 %-os felső határtól. A Bizottság e tekintetben 2013. december 22-én kikérte az EBH véleményét. Az EBH véleményében közölte, hogy a francia Fonds Communs de Titrisation vagy ahhoz hasonló, lakóingatlanokkal vagy kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos kitettségek értékpapírosítását végző szervezet által kibocsátott előre sorolt értékjegyek biztosítékként való használata prudenciális aggályokat vetne fel az értékjegyekkel fedezett fedezettkötvény-program kettős rétegű szerkezete miatt, és ezért elégtelen áttekinthetőséghez vezetne a fedezeti halmaz hitelminősége tekintetében. Következésképpen az EBH azt ajánlotta, hogy 2017. december 31. után szűnjön meg az említett rendelet 496. cikkében jelenleg előírt, az előre sorolt értékjegyekre vonatkozó 10 %-os felső határtól való eltérés.

(6) A lakóingatlannal vagy kereskedelmi ingatlannal fedezett értékpapíroknak a fedezeti halmazba való felvételét csak kevés nemzeti fedezettkötvény-keretszabályozás teszi lehetővé. Az ilyen struktúrák alkalmazása visszaszorulóban van, és úgy tekinthető, hogy szükségtelenül bonyolítja a fedezettkötvény-programokat. Helyénvaló tehát teljesen megszüntetni az ilyen struktúrák elfogadható eszközként való alkalmazását.

(7) Az 575/2013/EU rendeletnek megfelelő, csoporton belüli összevont fedezettkötvény-struktúrákon belül kibocsátott fedezett kötvényeket szintén használják elfogadható biztosítékként. A csoporton belüli összevont fedezettkötvény-struktúrák prudenciális szempontból nem jelentenek kiegészítő kockázatot, mert nem vetik fel ugyanazokat az összetettségi kérdéseket, mint a francia Fonds Communs de Titrisation vagy ahhoz hasonló, lakóingatlanokkal vagy kereskedelmi ingatlanokkal kapcsolatos kitettségek értékpapírosítását végző szervezet által kibocsátott előre sorolt értékjegyekkel fedezett hitelek használata. Az EBH véleménye szerint a fedezett kötvények csoporton belüli összevont fedezettkötvény-struktúrákkal való fedezetét a kibocsátó hitelintézet forgalomban lévő fedezettkötvény-állományának összegéhez kapcsolódó korlátozás nélkül lehetővé kell tenni. A csoporton belüli összevont fedezettkötvény-struktúrákban ezért el kell hagyni a hitelintézetekkel szembeni kitettséggel kapcsolatos 15 %-os, illetve 10 %-os korlátozás alkalmazásának követelményét. Az említett, csoporton belüli összevont fedezettkötvény-struktúrákat az (EU) 2019/2162 irányelv szabályozza.

(8) A fedezett kötvények tekintetében a fedezett kötvényeket fedező ingatlanokra vonatkozó értékelési elveket kell alkalmazni annak érdekében, hogy az említett kötvények megfeleljenek a kedvezményes kezelés követelményeinek. A fedezett kötvények biztosítékaként szolgáló eszközök elfogadhatóságának követelményei azokhoz az általános minőségi jellemzőkhöz kapcsolódnak, amelyek a fedezeti halmaz szilárdságát biztosítják, és ezért azokat az (EU) 2019/2162 irányelvben kell megállapítani. Az értékelési módszerre vonatkozó rendelkezéseket ennek megfelelően az említett irányelvben kell megállapítani, és a jelzálog-hitelbiztosítéki érték meghatározására vonatkozó szabályozástechnikai standardok nem alkalmazandók a fedezett kötvényekre vonatkozó, említett elfogadhatósági kritériumok tekintetében.

(9) A fedezett kötvények hitelminőségének biztosításához a hitelfedezeti arány korlátozása is szükséges. Az 575/2013/EU rendelet 129. cikkének (1) bekezdése korlátokat állapít meg a jelzálogjog és a hajókra bejegyzett tengeri zálogjog hitelfedezeti arányára vonatkozóan, de nem határozza meg az említett arány alkalmazásának módját. Ez bizonytalansághoz vezethet. A hitelfedezeti arányra vonatkozó korlátokat puha fedezeti korlátként kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy bár a mögöttes kölcsön mérete nem korlátozott, ez a kölcsön csak az eszközök hitelfedezeti arányra vonatkozó korlátokon belül működhet biztosítékként. A hitelfedezeti arányra vonatkozó korlátok meghatározzák a kölcsön azon százalékos részét, amely hozzájárul a kötelezettségek előírt fedezetéhez. Helyénvaló tehát pontosítani, hogy a hitelfedezeti arányra vonatkozó korlátok a kölcsön azon részét határozzák meg, amely hozzájárul a fedezett kötvény fedezetéhez.

(10) A nagyobb egyértelműség biztosítása érdekében a hitelfedezeti arányra vonatkozó korlátokat a kölcsön teljes futamidejére alkalmazni kell. A hitelfedezeti arányra vonatkozó tényleges korlátoknak nem szabad változniuk, hanem lakáshitelek esetében a lakóingatlan értéke 80 %-ának, kereskedelmi hitelek esetében a kereskedelmi ingatlan értéke 60 %-ának, hajók esetében pedig a hajó értéke 60 %-ának kell maradniuk azzal, hogy kereskedelmi hitelek esetében ez az érték a kereskedelmi ingatlan értékének 70 %-áig emelhető. A kereskedelmi ingatlanok fogalmát az említett típusú ingatlanok általános meghatározásával összhangban kell értelmezni, azaz "nem lakáscélú" ingatlanként, ideértve azt az esetet is, ha azok nonprofit szervezetek tulajdonában vannak.

(11) A kedvezményes kezelésben részesülő fedezett kötvények minőségének további javítása érdekében az ilyen kedvezményes kezelés feltételéül kell szabni egy minimális szintű túlfedezet meglétét, ami azt jelenti, hogy a biztosíték szintjének meg kell haladnia az (EU) 2019/2162 irányelvben említett fedezeti követelményeket. E követelmény előírása mérsékelné a kibocsátó fizetésképtelensége vagy szanálása esetén felmerülő legjelentősebb kockázatokat. Amennyiben valamely tagállam úgy dönt, hogy magasabb túlfedezettségi minimumszintet alkalmaz a területén található hitelintézetek által kibocsátott fedezett kötvényekre, ez nem akadályozhatja a hitelintézeteket abban, hogy az e rendeletnek megfelelő, alacsonyabb túlfedezettségi minimumszinttel rendelkező egyéb fedezett kötvényekbe fektessenek be és élvezzék az e rendelet rendelkezései által biztosított előnyöket.

(12) A fedezett kötvényekbe befektető hitelintézeteket legalább félévente bizonyos információkkal kell ellátni e fedezett kötvényekről. Az átláthatósági követelmények a fedezett kötvények elengedhetetlen részei, amelyek biztosítják a tájékoztatás egységes szintjét, és lehetővé teszik, hogy a befektetők elvégezzék a szükséges kockázatértékelést, ami növeli az összehasonlíthatóságot, az átláthatóságot és a piac stabilitását. Az átláthatósági követelményeknek az (EU) 2019/2162 irányelvben való megállapítása révén helyénvaló ezért biztosítani, hogy az említett követelmények minden fedezett kötvényre alkalmazandók legyenek. Az 575/2013/EU rendeletből ennek megfelelően törölni kell az ilyen követelményeket.

(13) A fedezett kötvények hosszú távú finanszírozási eszközök, amelyeket ennek megfelelően többéves tervezett futamidővel bocsátanak ki. Ezért biztosítani kell, hogy e rendelet ne befolyásolja a 2007. december 31. vagy 2022. július 8. előtt kibocsátott fedezett kötvények futamidejét. E célkitűzés elérése érdekében a 2007. december 31. előtt kibocsátott fedezett kötvényeknek továbbra is mentesülniük kell az 575/2013/EU rendeletben az elfogadható eszközök, a túlfedezet és a helyettesítő eszközök tekintetében előírt követelmények alól. Emellett az 575/2013/EU rendeletnek megfelelő és 2022. július 8. előtt kibocsátott egyéb fedezett kötvényeket mentesíteni kell a túlfedezetre és a helyettesítő eszközökre vonatkozó követelmények alól, és futamidejük alatt továbbra is biztosítani kell az említett rendeletben megállapított kedvezményes kezelésre való jogosultságukat.

(14) Ezt a rendeletet az (EU) 2019/2162 irányelvet átültető nemzeti jogi rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni. A fedezett kötvények kibocsátására vonatkozó strukturális jellemzőket megállapító új keretszabályozás, illetve a kedvezményes kezelésre vonatkozó módosított követelmények következetes alkalmazásának biztosítása érdekében e rendelet alkalmazásának kezdőnapját el kell halasztani oly módon, hogy az egybeessen azzal a nappal, amelytől kezdve a tagállamoknak az említett irányelvet átültető nemzeti jogi rendelkezéseket alkalmazniuk kell.

(15) Az 575/2013/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1.cikk

2.Az 575/2013/EU rendelet módosításai

Az 575/2013/EU rendelet a következőképpen módosul:

1. A 129. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i. az első albekezdés a következőképpen módosul:

- a bevezető szövegrész helyébe a következő szöveg lép:

"Az (EU) 2019/2162 európai parlamenti és tanácsi irányelv (*1) 3. cikkének 1. pontjában meghatározott fedezett kötvények abban az esetben jogosultak az e cikk (4) és (5) bekezdésében meghatározott kedvezményes kezelésre, ha megfelelnek az e cikk (3), (3a) és (3b) bekezdésében foglalt feltételeknek, és ha a következő elfogadható eszközök valamelyike fedezi őket:

- a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

"c) hitelintézetekkel szembeni, az 1. vagy 2. hitelminőségi besoroláshoz tartozó kitettségek, valamint hitelintézetekkel szembeni, a 3. hitelminőségi besoroláshoz tartozó olyan kitettségek, amelyek az alábbi formában állnak fenn:

i. legfeljebb 100 nap eredeti futamidejű rövid lejáratú betétek, amennyiben azokat az (EU) 2019/2162 irányelv 16. cikkében a fedezeti halmaz likviditási pufferére vonatkozóan előírt követelmény teljesítése érdekében alkalmazzák; vagy

ii. az említett irányelv 11. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelő származtatott ügyletek, amennyiben az illetékes hatóságok engedélyezik azokat;"

- a d) pont helyébe a következő szöveg lép:

"d) lakóingatlannal fedezett hitelek, a bármilyen elsőbbségi zálogjoggal kombinált zálogjogok tőkeösszege és a megterhelt ingatlanok értékének 80 %-a közül a kisebb értékig;"

- az f) pont helyébe a következő szöveg lép:

"f) kereskedelmi ingatlannal fedezett hitelek, a bármilyen elsőbbségi zálogjoggal kombinált zálogjogok tőkeösszege és a megterhelt ingatlanok értékének 60 %-a közül a kisebb értékig. Elfogadhatók a kereskedelmi ingatlannal fedezett hitelek, amennyiben a 60 %-os hitelfedezeti ráta legfeljebb 70 %-os szintig történő túllépésére kerül sor, ha a fedezett kötvényt biztosító teljes eszközérték legalább 10 %-kal meghaladja a fedezett kötvény fennálló névértékét, és a kötvénytulajdonos követelése teljesíti a 4. fejezetben meghatározott jogbiztonsági előírásokat. A kötvénytulajdonos követelése elsőbbséget élvez a biztosítékkal szembeni összes többi követeléssel szemben;"

ii. a második albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"Az (1a) bekezdés alkalmazásában az olyan kitettségeket, amelyeket a zálogjoggal terhelt ingatlannal vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal fedezett hitelek adósai által teljesített vagy az ilyen hitelekhez kapcsolódó felszámolási bevételekből történő kifizetések továbbítása és kezelése eredményez, nem kell figyelembe venni az említett bekezdésben előírt határértékek kiszámításakor.";

iii. a harmadik albekezdést el kell hagyni;

b) a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki: "(1a) Az (1) bekezdés első albekezdése c) pontjának alkalmazásában az alábbiak alkalmazandók: a) az 1. hitelminőségi besoroláshoz tartozó, hitelintézetekkel szembeni kitettségek esetében a kitettség nem haladhatja meg a kibocsátó hitelintézet forgalomban lévő fedezettkötvény-állománya névértékének 15 %-át; b) a 2. hitelminőségi besoroláshoz tartozó, hitelintézetekkel szembeni kitettségek esetében a kitettség nem haladhatja meg a kibocsátó hitelintézet forgalomban lévő fedezettkötvény-állománya névértékének 10 %-át; c) a 3. hitelminőségi besoroláshoz tartozó, hitelintézetekkel szembeni, az e cikk (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának i. alpontjában említett rövid lejáratú betétek formájában vagy az e cikk (1) bekezdése első albekezdése c) pontjának ii. alpontjában említett származtatott ügyletek formájában fennálló kitettségek esetében a teljes kitettség nem haladhatja meg a kibocsátó hitelintézet forgalomban lévő fedezettkötvény-állománya névértékének 8 %-át; az (EU) 2019/2162 irányelv 18. cikkének (2) bekezdése értelmében kijelölt illetékes hatóságok az EBH-val folytatott konzultációt követően csak akkor engedélyezhetik a hitelintézetekkel szemben származtatott ügyletek formájában fennálló, a 3. hitelminőségi besoroláshoz tartozó kitettségeket, ha az ebben a bekezdésben említett, 1. és 2. hitelminőségi besorolásra vonatkozó követelmények alkalmazása bizonyíthatóan jelentős koncentrációs problémákhoz vezet az érintett tagállamokban; d) az 1., 2. vagy 3. hitelminőségi besoroláshoz tartozó hitelintézetekkel szembeni teljes kitettség nem haladhatja meg a kibocsátó hitelintézet forgalomban lévő fedezettkötvény-állománya névértékének 15 %-át, és a 2. vagy 3. hitelminőségi besoroláshoz tartozó hitelintézetekkel szembeni teljes kitettség nem haladhatja meg a kibocsátó hitelintézet forgalomban lévő fedezettkötvény-állománya névértékének 10 %-át. (1b) E cikk (1a) bekezdése nem alkalmazandó a fedezett kötvényeknek az (EU) 2019/2162 irányelv 8. cikke szerint elfogadható biztosítékként való alkalmazására. (1c) Az (1) bekezdés első albekezdése d) pontjának alkalmazásában a 80 %-os korlát kölcsönönként alkalmazandó és a kölcsön azon részét határozza meg, amely hozzájárul a fedezett kötvényhez kapcsolódó kötelezettségek fedezéséhez, és a kölcsön teljes futamideje alatt alkalmazandó. (1d) Az (1) bekezdés első albekezdése f) és g) pontjának alkalmazásában a 60 %-os vagy 70 %-os korlát kölcsönönként alkalmazandó, a kölcsön azon részét határozza meg, amely hozzájárul a fedezett kötvényhez kapcsolódó kötelezettségek fedezéséhez, és a kölcsön teljes futamideje alatt alkalmazandó.";

c) a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(3) Az e rendeletnek megfelelő fedezett kötvényeket fedező ingatlanok és hajók esetében teljesülniük kell a 208. cikkben meghatározott követelményeknek. A tulajdon értékének a 208. cikk (3) bekezdése a) pontjának megfelelő monitoringját valamennyi ingatlan és hajó tekintetében rendszeresen és legalább évente el kell végezni.";

d) a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki: "(3a) Az e cikk (1) bekezdésében felsorolt elfogadható eszközökkel történő fedezés mellett a fedezett kötvényekre legalább 5 %-os, az (EU) 2019/2162 irányelv 3. cikkének 14. pontjában meghatározott túlfedezet alkalmazandó. E bekezdés első albekezdése alkalmazásában az említett irányelv 3. cikkének 4. pontjában meghatározott fedezeti eszközök összesített névértéke legalább akkora kell, hogy legyen, mint a forgalomban lévő fedezettkötvény-állomány összesített névértéke (a továbbiakban: névértékelv), és az az e cikk (1) bekezdésében meghatározott elfogadható eszközökből áll. A tagállamok a fedezett kötvényekre alacsonyabb minimális túlfedezeti szintet is meghatározhatnak, vagy felhatalmazhatják illetékes hatóságaikat, hogy azok ilyen szintet határozzanak meg, feltéve, hogy: a) a túlfedezet számítása olyan formális megközelítésen alapul, amely alapján figyelembe veszik az eszközök mögöttes kockázatát, vagy az eszközértékelésre a jelzálog-hitelbiztosítéki érték vonatkozik; valamint b) a túlfedezet minimális szintje az (EU) 2019/2162 irányelv 15. cikkének (6) és (7) bekezdésében említett névértékelv alapján nem alacsonyabb 2 %-nál. A túlfedezet minimális szintjéhez hozzájáruló eszközökre nem alkalmazandók az (1a) bekezdésben foglalt, kitettségnagyságra vonatkozó korlátok, és ezek az eszközök az említett korlátokba nem számítanak bele. (3b) Az e cikk (1) bekezdésében felsorolt elfogadható eszközök felvehetők a fedezeti halmazba az (EU) 2019/2162 irányelv 3. cikkének 13. pontjában meghatározott helyettesítő eszközként, az e cikk (1) és (1a) bekezdésében foglalt, hitelminőségre és kitettségnagyságra vonatkozó korlátok betartásával.";

e) a (6) és a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(6) A 2007. december 31. előtt kibocsátott fedezett kötvények nem tartoznak az (1), az (1a), a (3), a (3a) és a (3b) bekezdésben meghatározott követelmények alá. Lejáratukig jogosultak a (4) és az (5) bekezdés szerinti kedvezményes kezelésre.

(7) A 2022. július 8. előtt kibocsátott azon fedezett kötvények, amelyek megfelelnek az e rendeletben meghatározott, az említett fedezett kötvények kibocsátásának időpontjában alkalmazandó követelményeknek, nem tartoznak a (3a) és a (3b) bekezdésben meghatározott követelmények alá. Lejáratukig jogosultak a (4) és az (5) bekezdés szerinti kedvezményes kezelésre."

2. A 416. cikk (2) bekezdése a) pontja ii. alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

"ii. az (EU) 2019/2162 irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározott, az e pont i. alpontjában említettektől eltérő fedezett kötvények;".

3. A 425. cikk (1) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"(1) Az intézmények jelentést készítenek likviditásbeáramlásaikról. A likviditásbeáramlásokat a likviditáskiáramlások 75 %-ára kell korlátozni. Az intézmények mentesíthetik az említett felső korlát alól a más intézményeknél elhelyezett és az e rendelet 113. cikkének (6) vagy (7) bekezdésében meghatározott kezelés alá tartozó betétekből származó likviditásbeáramlásokat.

Az intézmények mentesíthetik az említett felső korlát alól a hitelfelvevőktől és kötvénybefektetőktől esedékes likviditásbeáramlásokat, amennyiben e beáramlások az e rendelet 129. cikkének (4), (5) vagy (6) bekezdésében előírt kezelésre jogosult kötvényekkel, illetve az (EU) 2019/2162 irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározott fedezett kötvényekkel finanszírozott jelzáloghitelhez kapcsolódnak. Az intézmények mentesíthetik az intézmények által közvetített kedvezményes kölcsönökből származó beáramlásokat. Az egyedi alapú felügyeletért felelős illetékes hatóság előzetes jóváhagyásának függvényében az intézmény teljesen vagy részlegesen mentesítheti azokat a beáramlásokat, amelyek esetében a likviditás biztosítója az intézmény anyaintézménye vagy leányvállalata, az intézmény befektetési vállalkozás anyavállalata vagy leányvállalata, vagy ugyanazon anyaintézmény vagy befektetési vállalkozás anyavállalat egy másik leányvállalata, vagy a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének (7) bekezdésében foglaltak szerint kapcsolatban áll az intézménnyel."

4. A 427. cikk (1) bekezdése b) pontja x. alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

"x. az e rendelet 129. cikkének (4) vagy (5) bekezdése szerinti kezelésre jogosult értékpapírokból vagy az (EU) 2019/2162 irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározott fedezett kötvényekből eredő kötelezettségek;".

5. A 428. cikk (1) bekezdése h) pontja iii. alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

"iii. az e rendelet 129. cikkének (4) vagy (5) bekezdése szerinti kezelésre jogosult vagy az (EU) 2019/2162 irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározott fedezett kötvények útján fedezettek (közvetett finanszírozás);".

6. A 496. cikket el kell hagyni.

7. A III. melléklet 6. pontja c) alpontjának helyébe a következő szöveg lép:

"c) az (EU) 2019/2162 irányelv 3. cikkének 1. pontjában meghatározott, az e pont b) alpontjában említettektől eltérő fedezett kötvények."

2. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2022. július 8-tól kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2019. november 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

D. M. SASSOLI

az Európai Parlament részéről

az elnök

T. TUPPURAINEN

(1) HL C 382., 2018.10.23., 2. o.

(2) HL C 367., 2018.10.10., 56. o.

(3) Az Európai Parlament 2019. április 18-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2019. november 8-i határozata.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2162 irányelve (2019. november 27.) a fedezett kötvények kibocsátásáról és a fedezett kötvények közfelügyeletéről, továbbá a 2009/65/EK és a 2014/59/EU irányelv módosításáról (lásd e Hivatalos Lap 29 oldalát).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 1093/2010/EU rendelete (2010. november 24.) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról, a 716/2009/EK határozat módosításáról és a 2009/78/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 331., 2010.12.15., 12. o.).