32013L0034[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 2013/34/EU Irányelve ( 2013. június 26. ) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/34/EU IRÁNYELVE

(2013. június 26.)

a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

1. FEJEZET

HATÁLY, FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK ÉS A VÁLLALKOZÁSOK KATEGÓRIÁI

1. cikk

Hatály

(1) Az ebben az irányelvben előírt összehangoló intézkedéseket a tagállamoknak az alábbiakban felsorolt vállalkozástípusokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseire kell alkalmazni:

a) az I. mellékletben felsorolt típusok;

b) a II. mellékletben felsorolt típusok, amennyiben a vállalkozás minden közvetlen vagy közvetett tagja, amely egyébként korlátlan felelősséget viselne, ténylegesen mégis korlátozott felelősséget visel, mivel e tagok:

i. az I. mellékletben felsorolt típusok alá tartozó vállalkozások; vagy

ii. nem tartoznak valamely tagállam jogának hatálya alá, de az I. mellékletben felsorolt vállalkozástípusokhoz hasonló jogi formában működnek.

(1a) A 48a-48e. és az 51. cikk által előírt összehangoló intézkedések a tagállamok azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseire is alkalmazandók, amelyek egy olyan vállalkozás által valamely tagállamban nyitott fióktelepekre vonatkoznak, amely nem valamely tagállam jogának hatálya alá tartozik, de amely az I. mellékletben felsorolt vállalkozástípusokhoz hasonló jogi formában működik. A 2. cikket annyiban kell alkalmazni az említett fióktelepek tekintetében, amennyiben a 48a-48e. és az 51. cikk alkalmazandó az ilyen fióktelepekre.

(2) A tagállamok ésszerű időn belül tájékoztatják a Bizottságot azokról a vállalkozástípusokra vonatkozó, nemzeti jogukban bekövetkezett változásokról, amelyek érinthetik az I. vagy a II. mellékletben foglalt információk pontosságát. Ilyen esetben a Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 49. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján kiigazítsa a vállalkozások I. és II. mellékletben található listáját.

(3) Az ezen irányelv 19a., 29a., 29d., 29a., 30. és 33. cikkében, 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjában, (34) cikkének (2) és (3) bekezdésében, valamint 51. cikkében előírt, összehangoló intézkedéseket a tagállamoknak a következő vállalkozásokra vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseire is alkalmazni kell, függetlenül a vállalkozások társasági formájától, feltéve hogy ezek a vállalkozások nagyvállalkozások, vagy olyan kis- és középvállalkozások - a mikrovállalkozásokat kivéve -, amelyek az ezen irányelv 2. cikke 1. pontjának a) alpontjában meghatározott, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek:

a) a 91/674/EGK tanácsi irányelv ( 1 ) 2. cikkének (1) bekezdése szerinti biztosítóintézetek;

b) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 2 ) 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézetek;

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem alkalmazzák az e bekezdés első albekezdésben említett összehangoló intézkedéseket a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 3 ) 2. cikke (5) bekezdésének 2-23. pontjában felsorolt vállalkozásokra.

(4) Az ezen irányelv 19a., 29a. és 29d. cikkében előírt összehangoló intézkedések nem alkalmazandók az (EU) 2019/2088 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 4 ) 2. cikke 12. pontjának b) és f) alpontjában felsorolt pénzügyi termékekre.

(5) A 40a-40d. cikkben előírt összehangoló intézkedések a tagállamok azon törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseire is alkalmazandók, amelyek valamely tagállam jogának hatálya alá nem tartozó, de az I. mellékletben felsorolt vállalkozástípusokhoz hasonló társasági formában működő vállalkozások leányvállalkozásaira és fióktelepeire vonatkoznak.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.

"közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek" :

az 1. cikk hatálya alá tartozó olyan vállalkozások, a)

amelyekre valamely tagállam joga az irányadó, és amelyeknek átruházható értékpapírjait valamelyik tagállamnak a pénzügyi eszközök piacairól szóló, 2004. április 21-i 2004/39/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 5 ) 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja szerinti szabályozott piacára bevezették; b)

amelyek a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló, 2006. június 14-i 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 6 ) 4. cikkének 1. pontjában meghatározott hitelintézetek, az említett irányelv 2. cikkében említettek kivételével; c)

amelyek a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló, 1991. december 19-i 91/674/EGK tanácsi irányelv ( 7 ) 2. cikkének (1) bekezdése értelmében vett biztosítóintézetek; vagy d)

amelyeket a tagállamok a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységnek nyilvánítanak, például olyan vállalkozások, amelyek a tevékenységük természete, méretük vagy alkalmazottaik száma miatt a közérdek szempontjából jelentősek;

2.

"számottevő tulajdoni részesedés" : más vállalkozások tőkéjében való, értékpapírban megtestesülő vagy meg nem testesülő jog, amelynek célja az említett vállalkozásokkal való tartós kapcsolat kialakítása révén hozzájárulás annak a vállalkozásnak a tevékenységéhez, amelyik e jogok birtokosa. Egy másik vállalkozás tőkéjének egy részével való rendelkezés számottevő tulajdoni részesedésnek tekintendő, ha meghaladja a tagállamok által megállapított százalékos határértéket, amely legfeljebb 20 % lehet;

3.

"kapcsolt fél" : a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 8 ) összhangban elfogadott nemzetközi számviteli standardokban foglalt értelmezéssel megegyező fogalom;

4.

"befektetett eszközök" : azok az eszközök, amelyek tartósan szolgálják a vállalkozás tevékenységét;

5.

"nettó árbevétel" : a termékek értékesítéséből és szolgáltatások nyújtásából származó összeg, az árengedmények, a hozzáadottérték-adó és az árbevételhez közvetlenül kapcsolódó egyéb adók levonása után; az ezen irányelv 1. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett biztosítóintézetek esetében azonban a"nettó árbevétel" fogalmát az 91/674/EGK tanácsi irányelv ( *1 ) 35. cikkével és 66. cikkének 2. pontjával összhangban kell meghatározni; az ezen irányelv 1. cikke (3) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett hitelintézetek esetében a "nettó árbevétel" fogalmát a 86/635/EGK tanácsi irányelv ( *2 ) 43. cikke (2) bekezdésének c) pontjával összhangban kell meghatározni; és az ezen irányelv 40a. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vállalkozások esetében a "nettó árbevétel" a vállalkozás pénzügyi kimutatásainak elkészítéséhez alapul szolgáló pénzügyi beszámolási keretrendszer által vagy annak értelmében meghatározott bevétel;

6.

"vételár" : a fizetendő ár és minden esetleges költség, a beszerzési költséget esetlegesen csökkentő tényezők levonásával;

7.

"előállítási költség" : az adott tételhez közvetlenül hozzárendelhető nyersanyagok és termelőeszközök vételára és egyéb költségek. A tagállamok engedélyezik vagy előírják az adott tételhez közvetetten hozzárendelhető állandó vagy változó általános költségek ésszerű hányadának a beszámítását is olyan mértékben, amennyire azok az előállítási időszakhoz kapcsolódnak. A forgalmazási költségek nem számíthatók be;

8.

"értékmódosítás" : azok a módosítások, amelyek célja az egyes eszközök értékében a mérleg fordulónapján megállapított végleges és nem végleges változások figyelembevétele;

9.

"anyavállalkozás" : olyan vállalkozás, amely egy vagy több leányvállalkozás felett gyakorol kontrollt;

10.

"leányvállalkozás" : olyan vállalkozás, amely felett egy anyavállalkozás - a legfelső szintű anyavállalkozás leányvállalkozásait is ideértve - gyakorol kontrollt;

11.

"csoport" : egy anyavállalkozás és annak minden leányvállalkozása;

12.

"kapcsolódó vállalkozások" : két vagy több vállalkozás egy csoporton belül;

13.

"társult vállalkozás" : olyan vállalkozás, amelyben egy másik vállalkozás számottevő tulajdoni részesedéssel rendelkezik, és amelynek üzleti és pénzügyi politikájára a másik vállalkozás mértékadó befolyást gyakorol. Valamely vállalkozásnak egy másik vállalkozás feletti befolyása akkor tekintendő mértékadónak, ha a részvényesek vagy tagok szavazati jogának legalább 20 %-ával rendelkezik a másik vállalkozásban;

14.

"befektetési vállalkozás" : a)

olyan vállalkozás, amelynek egyetlen célja pénzeszközeinek különböző értékpapírokba, ingatlanba és egyéb eszközökbe történő befektetése azzal a kizárólagos céllal, hogy a befektetési kockázatot megossza, és hogy részvényesei a vagyonuk kezeléséből származó haszonból részesüljenek; b)

rögzített tőkével rendelkező, befektetési vállalkozáshoz társult vállalkozás, amennyiben a társult vállalkozás egyetlen célja a befektetési vállalkozás által kibocsátott, teljes egészében befizetett részvények megszerzése a 2012/30/EU irányelv 22. cikke (1) bekezdése h) pontjának sérelme nélkül;

15.

"pénzügyi holdingvállalkozás" : olyan vállalkozás, amelynek egyetlen célja más vállalkozásokban tulajdoni részesedések megszerzése, kezelése és azokból nyereség szerzése anélkül, hogy e vállalkozások vezetésében közvetlenül vagy közvetetten részt venne, a pénzügyi holdingvállalkozást részvényesként megillető jogok sérelme nélkül;

16.

"lényeges" : egy adott információ akkor tekintendő lényegesnek, ha ésszerűen feltételezhető, hogy annak kihagyása vagy hibás közlése befolyásolja azokat a döntéseket, amelyeket a felhasználók a vállalkozás pénzügyi kimutatásai alapján hoznak. Egy-egy tétel lényeges voltát más hasonló tételekkel összefüggésben kell megítélni;

17.

"fenntarthatósági kérdések" : környezeti, társadalmi és emberi jogok, valamint irányítási tényezők, ideértve az (EU) 2019/2088 rendelet 2. cikkének 24. pontjában meghatározott fenntarthatósági tényezőket is;

18.

"fenntarthatósági beszámolás" : a fenntarthatósági kérdésekre vonatkozó információkról való beszámolás a 19a., 29a. és 29d. cikkel összhangban;

19.

"kulcsfontosságú immateriális erőforrások" : olyan, fizikai formát nem öltő erőforrások, amelyektől a vállalkozás üzleti modellje alapvető módon függ, és amelyek a vállalkozás számára az értékteremtés forrásai;

20.

"független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató" : a 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 9 ) megfelelően, az ezen irányelv 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjában említett konkrét megfelelőségértékelési tevékenység tekintetében akkreditált megfelelőségértékelő szervezet.

3. cikk

A vállalkozások és csoportok kategóriái

(1) A 36. cikkben meghatározott egy vagy több lehetőség igénybevételekor a tagállamoknak úgy kell meghatározniuk a mikrovállalkozásokat, mint olyan vállalkozásokat, amelyek a mérlegfordulónapjukon nem lépik túl a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét:

a) mérlegfőösszeg: 450 000 EUR;

b) nettó árbevétel: 900 000 EUR;

c) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 10.

(2) Kisvállalkozások az olyan vállalkozások, amelyek a mérlegfordulónapjukon nem lépik túl a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét:

a) mérlegfőösszeg: 5 000 000 EUR;

b) nettó árbevétel: 10 000 000 EUR;

c) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 50.

A tagállamok az első albekezdés a) és b) pontjában említett határértékeket meghaladó határértékeket is meghatározhatnak. A mérlegfőösszegre vonatkozó határértékek azonban nem haladhatják meg a 7 500 000 EUR-t, a nettó árbevételre vonatkozó határértékek pedig a 15 000 000 EUR-t.

(3) A középvállalkozások olyan vállalkozások, amelyek nem mikrovállalkozások vagy kisvállalkozások, és a mérlegfordulónapjukon nem lépik túl a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét:

a) mérlegfőösszeg: 25 000 000 EUR;

b) nettó árbevétel: 50 000 000 EUR;

c) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250.

(4) Nagyvállalkozások az olyan vállalkozások, amelyek a mérlegfordulónapjukon a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét túllépik:

a) mérlegfőösszeg: 25 000 000 EUR;

b) nettó árbevétel: 50 000 000 EUR;

c) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250.

(5) A kisméretű csoportok az olyan, a konszolidálásba bevonandó anya- és leányvállalkozásokból álló csoportok, amelyek az anyavállalkozás mérlegfordulónapján, összevont alapon nem lépik túl a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét:

a) mérlegfőösszeg: 5 000 000 EUR;

b) nettó árbevétel: 10 000 000 EUR;

c) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 50.

A tagállamok az első albekezdés a) és b) pontjában említett határértékeket meghaladó határértékeket is meghatározhatnak. A mérlegfőösszegre vonatkozó határértékek azonban nem haladhatják meg a 7 500 000 EUR-t, a nettó árbevételre vonatkozó határértékek pedig a 15 000 000 EUR-t.

(6) Közepes méretű csoportok az olyan, a konszolidálásba bevonandó anya- és leányvállalkozásokból álló csoportok, amelyek nem kisméretű csoportok, és amelyek az anyavállalkozás mérlegfordulónapján, összevont alapon nem lépik túl a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét:

a) mérlegfőösszeg: 25 000 000 EUR;

b) nettó árbevétel: 50 000 000 EUR;

c) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250.

(7) Nagy méretű csoportok azok a konszolidálásba bevonandó anya- és leányvállalkozásokból álló csoportok, amelyek az anyavállalkozás mérlegfordulónapján, összevont alapon túllépik a következő három kritérium közül legalább kettőnek a határértékét:

a) mérlegfőösszeg: 25 000 000 EUR;

b) nettó árbevétel: 50 000 000

c) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszáma: 250.

(8) A tagállamok engedélyezik, hogy a vállalkozások ne hajtsák végre a tételek 24. cikk (3) bekezdésében említett egymással szembeni elszámolását, valamint a 24. cikk (7) bekezdéséből következő esetleges kiszűrést, amikor az e cikk (5)-(7) bekezdésében említett határértékeket kiszámítják. Ilyen esetben a mérlegfőösszegre és a nettó árbevételre vonatkozó határértékeket 20 %-kal meg kell emelni.

(9) Azon tagállamok esetében, amelyek nem vezették be az eurót, a (1)-(7) bekezdésben meghatározott összegeknek megfelelő, nemzeti pénznemben kifejezett összeget az Európai Unió Hivatalos Lapjában arra a napra vonatkozóan közzétett árfolyam alkalmazásával kell kiszámítani, amelyen az említett összegeket megállapító irányelv hatályba lép.

Azon tagállamok esetében, amelyek nem vezették be az eurót, a (1), (3), (4), (6) és (7) bekezdésben megadott összegeknek a nemzeti pénznemre való átszámításakor az összegek legfeljebb 5 %-kal növelhetők vagy csökkenthetők annak érdekében, hogy a nemzeti pénznemben kifejezett összegek kerek számok legyenek.

(10) Ha a vállalkozás vagy a csoport a mérlegfordulónapján a (1)-(7) bekezdésben megadott három kritérium közül kettőnek a határértékét túllépi, illetve ha a határértéket már nem lépi túl, ez a tény csak akkor érinti az ebben az irányelvben előírt eltérések alkalmazását, ha két egymást követő üzleti évben fordul elő.

(11) Az e cikk (1)-(7) bekezdésében említett mérlegfőösszegnek a III. mellékletben előírt tagolás szerinti eszközök A-D. tételeinek teljes értékét vagy a IV. mellékletben előírt tagolás szerinti eszközök A-E. tételeinek teljes értékét kell tartalmaznia.

(12) A (1)-(7) bekezdésben foglalt határértékek számításával kapcsolatban a tagállamok előírhatják a más forrásból származó bevételek beszámítását az olyan vállalkozások esetében, amelyeknél a nettó árbevétel nem releváns adat. A tagállamok azt is előírhatják, hogy az anyavállalkozások ne egyéni, hanem összevont alapon számítsák ki a határértékeiket. A tagállamok előírhatják továbbá, hogy a kapcsolódó vállalkozások összevont vagy összesített alapon számítsák a határértékeiket abban az esetben, ha e vállalkozásokat kizárólag abból a célból hozták létre, hogy elkerüljék bizonyos adatok bejelentését.

(13) Az infláció hatását követő kiigazítás érdekében a Bizottság legalább ötévenként felülvizsgálja és adott esetben a 49. cikk szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok útján módosítja az e cikk (1)-(7) bekezdésében említett határértékeket, figyelembe véve az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett inflációs mérőszámokat.

2. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK ÉS ALAPELVEK

4. cikk

Általános rendelkezések

(1) Az éves pénzügyi kimutatások egyetlen egységet alkotnak, és minden vállalkozás tekintetében tartalmazniuk kell legalább a mérleget, az eredménykimutatást, valamint a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzéseket.

A tagállamok a kisvállalkozásokon kívül minden vállalkozás számára előírhatják, hogy az első albekezdésben említett dokumentumokon kívül egyéb kimutatásokat is belefoglaljanak az éves pénzügyi kimutatásokba.

(2) Az éves pénzügyi kimutatásokat áttekinthetően és ezen irányelv rendelkezései szerint kell összeállítani.

(3) Az éves pénzügyi kimutatásoknak megbízható és valós összképet kell mutatniuk a vállalkozás eszközeiről, forrásairól, pénzügyi helyzetéről, valamint eredményéről. Ha ezen irányelv alkalmazása nem elegendő ahhoz, hogy az éves beszámoló megbízható és valós összképet adjon a vállalkozás eszközeiről, forrásairól, pénzügyi helyzetéről, valamint eredményéről, az ezen követelmény teljesítéséhez szükséges további információkat a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben kell feltüntetni.

(4) Ha kivételes esetben ezen irányelv valamely rendelkezésének az alkalmazása nem egyeztethető össze a (3) bekezdésben megállapított kötelezettséggel, akkor az említett rendelkezés nem alkalmazandó annak érdekében, hogy megbízható és valós összképet adjanak a vállalkozás eszközeiről, forrásairól, pénzügyi helyzetéről, valamint eredményéről. Minden ilyen rendelkezés alkalmazásának a mellőzését fel tüntetni a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben az alapul szolgáló indokokkal, továbbá az alkalmazás mellőzésének a vállalkozás eszközeire, forrásaira, pénzügyi helyzetére, valamint eredményére gyakorolt hatásával együtt.

A tagállamok meghatározhatják a kivételes eseteket, és megállapíthatják az ilyen esetekben alkalmazandó különös szabályokat.

(5) A tagállamok előírhatják a kisvállalkozásoktól eltérő vállalkozások számára, hogy az ezen irányelvvel összhangban előírt információkon kívül további információkat is közöljenek az éves pénzügyi kimutatásaikban.

(6) Az (5) bekezdéstől eltérve, a tagállamok előírhatják a kisvállalkozások számára, hogy ezen irányelv követelményein túlmenően készítsenek, közöljenek és tegyenek közzé információkat az éves pénzügyi kimutatásokban, amennyiben ezen információkat egyetlen adat-nyilvántartási rendszerben gyűjtik, és a nemzeti adójogszabályok kizárólag adóbehajtási célból írják elő az adatközlési követelményt. Az e bekezdéssel összhangban előírt információkat a pénzügyi kimutatások megfelelő részébe kell beilleszteni.

(7) A tagállamok közlik a Bizottsággal az ezen irányelv átültetésekor az (6) bekezdéssel összhangban általuk megkövetelt további információkat, valamint ha az (6) bekezdéssel összhangban új követelményeket vezetnek be nemzeti jogukba.

(8) Azon tagállamok, amelyek elektronikus úton tartják nyilván, illetve teszik közzé az éves pénzügyi kimutatásokat, biztosítják, hogy a kisvállalkozásokra ne terjedjen ki az a követelmény, hogy a nemzeti adójogszabályokban - az (6) bekezdésnek megfelelően - megkövetelt további adatközléseket a 7. fejezet szerint közzétegyék.

5. cikk

Általános adatközlés

A pénzügyi kimutatásokat tartalmazó dokumentumban szerepelnie kell a vállalkozás nevének, valamint a 2009/101/EK irányelv 5. cikkének a) és b) pontjában előírt információknak.

6. cikk

A pénzügyi beszámolás általános elvei

(1) Az éves pénzügyi kimutatásokban és az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokban szereplő tételeket az alábbi általános elveknek megfelelően kell elszámolni és értékelni:

a) a vállalkozásról vélelmezni kell, hogy tevékenységét folytonosan végzi;

b) a számviteli politikákat és az értékelési alapokat az egymást követő üzleti években következetesen kell alkalmazni;

c) az elszámolást és az értékelést az óvatosság elve alapján kell elvégezni, így különösen:

i. csak a mérleg fordulónapján realizált nyereség számolható el;

ii. az adott üzleti évben vagy az előző üzleti évek során felmerülő valamennyi kötelezettséget el kell számolni, még akkor is, ha ezek a kötelezettségek csak a mérleg fordulónapja és a mérleg összeállításának időpontja között válnak ismertté; és

iii. valamennyi negatív értékmódosítást el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év nyereséggel vagy veszteséggel zárul-e;

d) a mérlegben és az eredménykimutatásban elszámolt összegeket az eredményszemlélet alapján kell kiszámítani;

e) az egyes üzleti évek nyitómérlegének meg kell felelnie az előző üzleti év zárómérlegének;

f) az eszköz- és forrástételek alkotóelemeit külön-külön kell értékelni;

g) az eszköz- és forrástételek, valamint a bevételi és kiadási tételek egymással szemben történő elszámolása tilos;

h) az eredménykimutatásban és a mérlegben szereplő tételek elszámolásakor és megjelenítésekor tekintetbe kell venni az adott ügylet vagy megállapodás lényegét;

i) a pénzügyi kimutatásokban elszámolt tételeket a beszerzési ár vagy az előállítási költség elve alapján kell értékelni; valamint

j) ezen irányelvnek az elszámolással, az értékeléssel, a megjelenítéssel, az adatközléssel és a konszolidációval kapcsolatos követelményeit nem kell betartani, amennyiben e követelmények betartása nem jár lényeges hatással.

(2) Az (1) bekezdés g) pontja ellenére a tagállamok bizonyos esetekben engedélyezhetik vagy előírhatják a vállalkozásoknak, hogy számolják el egymással szemben az eszköz- és forrástételeket vagy a bevételi és kiadási tételeket, amennyiben az egymással szemben elszámolt összegek bruttó összegként szerepelnek a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben.

(3) A tagállamok mentesíthetik a vállalkozásokat az (1) bekezdés h) pontjának követelményei alól.

(4) A tagállamok az (1) bekezdés j) pontjának hatályát a megjelenítésre és az adatközlésre korlátozhatják.

(5) Az (1) bekezdés c) pontjának ii. alpontja szerint elszámolt összegeken kívül a tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy az adott üzleti évben vagy az előző üzleti évek során felmerült valamennyi előrelátható kötelezettséget és feltételezhető veszteséget el kell számolni, még akkor is, ha e kötelezettségek vagy veszteségek csak a mérleg fordulónapja és a mérleg összeállításának időpontja között válnak ismertté.

7. cikk

Alternatív értékelési alap az átértékelt értéken kimutatott befektetett eszközök esetében

(1) Az 6. cikk (1) bekezdésének i. pontjától eltérve a tagállamok valamennyi vállalkozás vagy azok bármely kategóriája számára engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy a befektetett eszközöket átértékelt értéken értékeljék. Ha a nemzeti jog lehetővé teszi az átértékelésen alapuló értékelést, meg kell határoznia annak tartalmát és korlátait, valamint alkalmazási szabályait.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén a mérlegben az átértékelési tartalékában a "Tőke és tartalékok" alatt kell kimutatni a beszerzési áron vagy az előállítási költségen alapuló értékelés és az átértékelésen alapuló értékelés közötti különbözet összegét.

Az átértékelési tartalék bármikor részben vagy egészben tőkésíthető.

Az átértékelési tartalékot csökkenteni kell, amennyiben az oda átvezetett összegek többé nem szükségesek az átértékelésen alapuló számvitel alkalmazásához. A tagállamok az átértékelési tartalék felhasználására irányadó szabályokat állapíthatnak meg, feltéve, hogy az átértékelési tartalékból csak abban az esetben lehet összegeket átvezetni az eredménykimutatásba, amennyiben az átvezetett összegek ráfordításként szerepelnek az eredménykimutatásban, vagy amennyiben azok ténylegesen realizált értéknövekedést tükröznek. Az átértékelési tartalékot sem közvetetten, sem közvetlenül, még részben sem lehet felosztani, kivéve, ha ténylegesen realizált nyereségről van szó.

Az e bekezdés második és harmadik albekezdésében meghatározott esetek kivételével az átértékelési tartalék nem csökkenthető.

(3) Az értékmódosításokat minden évben az átértékelt érték alapján kell kiszámítani. Ugyanakkor a 9. és a 13. cikktől eltérve a tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy csak a beszerzési árhoz vagy az előállítási költséghez kötődő értékelési alap eredményeként felmerülő értékmódosítások összegét mutassák ki az V. és VI. mellékletben előírt tagolások megfelelő soraiban, és hogy az e cikk szerinti átértékelésen alapuló értékelés eredményeként keletkező különbözet elkülönítetten szerepeljen a különböző változatokban.

8. cikk

A valós érték alternatív értékelési alapja

(1) Az 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjától eltérve és az e cikkben meghatározott feltételekkel:

a) a tagállamok valamennyi vállalkozásnak vagy azok bármely kategóriájának engedélyezhetik vagy előírhatják a pénzügyi instrumentumok - beleértve a származékos pénzügyi instrumentumokat is - valós értéken történő értékelését; valamint

b) a tagállamok valamennyi vállalkozásnak vagy azok bármely kategóriájának engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy a pénzügyi instrumentumokon kívüli, meghatározott eszközkategóriák értékét a valós értékre hivatkozással állapítsák meg.

Az ilyen engedély vagy előírás az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokra korlátozható.

(2) Ezen irányelv alkalmazásában azt az árualapú szerződést, amely feljogosítja a szerződő feleket, hogy a szerződést akár pénzben, akár más pénzügyi instrumentummal teljesítsék, származékos pénzügyi instrumentumnak kell tekinteni, kivéve, ha a szerződést:

a) a felek a vállalkozásnak a szerződéskötéskor fennálló és a későbbiekben várható beszerzési, értékesítési vagy felhasználási igényei érdekében kötötték és továbbra is azokat szolgálja;

b) kezdettől fogva árualapú szerződésként jelölték meg; valamint

c) várhatóan az áru leszállításával teljesítik.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja kizárólag az alábbi kötelezettségekre alkalmazandó:

a) kereskedési portfólió részeként fennálló kötelezettségek; valamint

b) származékos pénzügyi instrumentumok.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti értékelés nem alkalmazandó a következőkre:

a) a lejáratig megtartott nem származékos pénzügyi instrumentumok;

b) a vállalkozás nem kereskedelmi célú saját kölcsönei és követelései; valamint

c) a leányvállalkozásokban, a társult vállalkozásokban és a közös vállalkozásokban szerzett részesedések, a vállalkozás által kibocsátott tőkeinstrumentumok, üzleti kombináció során meghatározott függő ellenértékre vonatkozó szerződések, valamint más, olyan különleges jellemzőkkel rendelkező pénzügyi instrumentumok, amelyeket az általános nézet szerint az egyéb pénzügyi instrumentumoktól eltérően kell számba venni.

(5) Az 6. cikk (1) bekezdésének i) pontjától eltérve, a tagállamok engedélyezhetik, hogy a valósérték-fedezeti ügyletek elszámolási rendszerében fedezett tételnek minősülő eszközöket vagy forrásokat vagy ezek meghatározott részét a rendszer által előírt értéken értékeljék.

(6) A (3) és (4) bekezdéstől eltérve a tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják a pénzügyi instrumentumoknak az 1606/2002/EK rendelet szerint elfogadott nemzetközi számviteli standardokkal összhangban lévő elszámolását, értékelését és közlését.

(7) Az e cikk értelmében vett valós értéket valamely alábbi értékre történő hivatkozással kell meghatározni:

a) a piaci érték azoknál a pénzügyi instrumentumoknál, amelyek esetében a mértékadó piac könnyen azonosítható. Ha egy adott instrumentum piaci értéke nem könnyen meghatározható, de összetevőinek vagy egy hasonló instrumentumnak a piaci értéke meghatározható, a piaci érték leképezhető az összetevők vagy a hasonló instrumentum piaci értékéből;

b) azon pénzügyi instrumentumoknál, amelyek esetében a mértékadó piac nem könnyen azonosítható, az általánosan elfogadott értékelési modellek és módszerek alapján kapott értéket kell valós értéknek tekinteni, amennyiben ezek az értékelési modellek és módszerek a piaci értéket megfelelően közelítő becslést biztosítanak.

Azokat a pénzügyi instrumentumokat, amelyeket nem lehet az első albekezdés a) vagy a b) pontja szerinti módszerekkel megbízhatóan értékelni, a beszerzési ár vagy az előállítási költség elve alapján kell értékelni, amennyiben az ilyen alapon történő értékelés lehetséges.

(8) Az 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja ellenére, ha egy pénzügyi instrumentumot valós értéken értékeltek, az értékváltozást figyelembe kell venni az eredménykimutatásban, kivéve az alábbi eseteket, amikor a változást közvetlenül a valós értékelés értékelési tartalékában kell kimutatni:

a) a számba vett instrumentum fedezeti célt szolgál a fedezeti elszámolási rendszerben, ami lehetővé teszi, hogy az értékváltozás egészét vagy részét ne az eredménykimutatásban szerepeltessék; vagy

b) az értékváltozás olyan árfolyam-különbözethez kapcsolódik, amely a vállalkozás külföldi vállalkozásban lévő nettó befektetésének részét képező valamely monetáris tétel átszámítása során keletkezett.

A tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy az értékesíthető pénzügyi eszköz - a származékos pénzügyi instrumentumok kivételével - értékváltozását közvetlenül a valós értékelés értékelési tartalékaként mutassák ki. A valós értékelés értékelési tartalékát módosítani kell, ha az első albekezdés a) és a b) pontja alkalmazásához az abban foglalt összegekre már nincs szükség.

(9) A 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja ellenére a tagállamok valamennyi vállalkozásnak vagy azok bármely kategóriájának engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy amennyiben a pénzügyi instrumentumok kivételével egy eszközt valós értéken értékeltek, az értékváltozást vegyék fel az eredménykimutatásba.

3. FEJEZET

MÉRLEG ÉS EREDMÉNYKIMUTATÁS

9. cikk

A mérlegre és az eredménykimutatásra vonatkozó általános rendelkezések

(1) A mérleg és az eredménykimutatás tagolása nem változtatható meg az egyik üzleti évről a másikra. Mindazonáltal kivételes esetekben megengedhető az eltérés ettől az elvtől annak érdekében, hogy a mérleg és az eredménykimutatás megbízható és valós összképet adjon a vállalkozás eszközeiről és forrásairól, pénzügyi helyzetéről, valamint eredményéről. Ezeket az eltéréseket és az alapul szolgáló indokokat közölni kell a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben.

(2) A mérlegben és az eredménykimutatásban a III-VI. mellékletben meghatározott tételeket külön-külön, a megadott sorrendben kell szerepeltetni. A tagállamoknak engedélyezniük kell e tételek részletesebb bontását, amennyiben az előírt tagolást betartják. A tagállamoknak engedélyezniük kell részösszegek és új tételek felvételét, feltéve, hogy ezen új tételek tartalmát az előírt tagolásban szereplő egyik tétel sem fedi. A tagállamok előírhatják az ilyen jellegű további részletezést vagy részösszegek, illetve új tételek felvételét.

(3) Ha a vállalkozás sajátos jellege úgy kívánja, a mérlegben és az eredménykimutatásban az arab számokkal jelzett tételek előírt tagolását, nómenklatúráját és terminológiáját ki kell igazítani. A tagállamok előírhatnak ilyen kiigazításokat egy adott gazdasági ágazatba tartozó vállalkozások esetében.

A tagállamok engedélyezhetik, vagy előírhatják, hogy a mérleg és az eredménykimutatás arab számmal jelzett tételeit összevonják, ha ezek összege nem lényeges abból a szempontból, hogy megbízható és valós összképet adjanak vállalkozás eszközeiről, forrásairól, pénzügyi helyzetéről és eredményéről, vagy ha az összevonás révén világosabb lesz a kimutatás, feltéve hogy az így összevont tételekkel a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzések külön foglalkoznak.

(4) E cikk (2) és (3) bekezdésétől eltérve a tagállamok a pénzügyi kimutatások elektronikus benyújtásához szükséges mértékre korlátozhatják a vállalkozások azon lehetőségét, hogy eltérjenek a III-VI. mellékletben előírt tagolástól.

(5) Valamennyi mérlegben és az eredménykimutatásban szereplő minden egyes tételnél szerepeltetni kell az arra az üzleti évre vonatkozó számadatot, amelyre a mérleg és az eredménykimutatás vonatkozik, valamint az adott tétel tekintetében az előző üzleti évre vonatkozó számadatot. Amennyiben ezek az adatok nem mérhetők össze, a tagállamok előírhatják, hogy az előző üzleti évre vonatkozó számadatot módosítani kell. Amennyiben az adatok nem összemérhetők vagy módosították őket, azt minden esetben közölni kell a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben, a megfelelő magyarázatokkal együtt.

(6) A tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják a mérleg és az eredménykimutatás előírt tagolásának kiigazítását annak érdekében, hogy az tartalmazza az eredmény felosztását vagy a veszteség kezelését.

(7) A számottevő tulajdoni részesedés kezelése az éves pénzügyi kimutatásokban:

a) a tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják az elszámolandó számottevő tulajdoni részesedés tekintetében a 27. cikk szerinti tőkemódszer használatát, figyelembe véve azokat az elengedhetetlen módosításokat, amelyek az éves pénzügyi kimutatásoknak az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokhoz képest meglévő sajátos ismérveiből adódnak;

b) a tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy a számottevő tulajdoni részesedésből származó eredményt csak a már megkapott osztalék vagy a követelhető kifizetés mértékéig számolják el az eredménykimutatásban; valamint

c) ha a számottevő tulajdoni részesedésből származó, az eredménykimutatásban elszámolt eredmény meghaladja a már megkapott osztalékok vagy a követelhető kifizetés összegét, a különbözetet egy olyan tartalékban kell elhelyezni, amely nem osztható fel a részvényesek között.

10. cikk

A mérleg megjelenítése

A mérleg elkészítése céljából a tagállamok előírják a III-VI. mellékletben meghatározott tagolások egyikének vagy mindkettőnek az alkalmazását. Ha valamely tagállam mindkét tagolást előírja, akkor lehetővé kell tennie a vállalkozások számára, hogy az előírtak közül kiválaszthassák az általuk alkalmazandó tagolást.

11. cikk

A mérleg alternatív megjelenítése

A tagállamok valamennyi vállalkozásnak vagy azok bármely kategóriájának engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy a tételeket a hosszú és rövid lejáratú tételek közötti megkülönböztetés alapján, a III-VI. mellékletben foglalt tagolástól eltérő módon jelenítsék meg, feltéve, hogy az így közölt információ legalább azzal egyenértékű, mint amelyet a III-VI. mellékletnek megfelelően kell közölni.

12. cikk

Egyes mérlegtételekre vonatkozó különös rendelkezések

(1) Amennyiben egy eszköz vagy forrás több tagolási tételhez tartozik, a többi tétellel való kapcsolatát vagy annál a tételnél kell közölni, ahol megjelenik, vagy a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben.

(2) Saját részvények vagy üzletrészek, valamint részesedés kapcsolódó vállalkozásban kizárólag az e célból előírt tételek alatt kerülhetnek kimutatásra.

(3) Az eszközöket rendeltetésük alapján kell a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök közé sorolni.

(4) Az "Ingatlanok" között kell kimutatni a nemzeti jog szerint meghatározott, ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és egyéb hasonló jogokat.

(5) Az időben korlátozott hasznos élettartammal rendelkező befektetett eszközök beszerzési árát vagy előállítási költségét vagy a 7. cikk (1) bekezdésének alkalmazása esetén az átértékelt értékét csökkenteni kell az ilyen eszközök értékének a hasznos élettartam során történő rendszeres leírásához kiszámított értékmódosításokkal.

(6) A befektetett eszközök értékmódosítására a következő szabályok vonatkoznak:

a) a tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják a befektetett pénzügyi eszközök tekintetében végzett értékmódosítást, amelynek eredményeképp azokat a mérleg fordulónapján a hozzájuk rendelhető alacsonyabb értéken értékelik;

b) a befektetett eszközök tekintetében, függetlenül attól, hogy hasznos élettartamuk időben korlátozott-e vagy sem, értékmódosítást kell végrehajtani azzal a céllal, hogy a mérleg fordulónapján a hozzájuk rendelhető alacsonyabb értéken kerüljenek értékelésre, ha várható, hogy értékbeli csökkenésük tartós jellegű;

c) az a) és b) pontban említett értékmódosításokat fel kell számítani az eredménykimutatásban, és külön is közölni kell azokat a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben, ha az eredménykimutatásban nem elkülönítetten szerepelnek;

d) az a) és b) pontban előírt alacsonyabb értéken történő értékelés nem folytatható, ha az értékmódosítás alapjául szolgáló indok már nem áll fenn; ez a rendelkezés nem alkalmazandó az üzleti vagy cégérték (goodwill) tekintetében végzett értékmódosításokra.

(7) A forgóeszközök tekintetében értékmódosításokat kell végezni annak érdekében, hogy azok a mérleg fordulónapján a hozzájuk rendelhető alacsonyabb piaci értéken vagy, különleges körülmények esetén más, alacsonyabb értéken szerepeljenek.

Az első albekezdésben előírt alacsonyabb értéken történő értékelés nem folytatható, ha az értékmódosítás alapjául szolgáló indok többé nem áll fenn.

(8) A tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy a befektetett vagy forgóeszközök előállításának finanszírozásához felvett kölcsöntőke kamata beszámítható legyen az előállítási költségekbe, méghozzá az előállítás időszakára vonatkozó mértékben. E rendelkezés alkalmazását közölni kell a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben.

(9) A tagállamok engedélyezhetik, hogy az azonos kategóriába tartozó készletek beszerzési ára vagy előállítási költsége, valamint az összes helyettesíthető tétel, beleértve az értékpapírokat is, vagy a súlyozott átlagárak alapján, vagy az "elsőként bevételezett eszköz elsőként kiadva" (FIFO) módszer, az "utolsóként bevételezett eszköz elsőként kiadva" (LIFO) módszer, illetve a bevált gyakorlatként általánosan elfogadott módszerek valamelyike alapján kerüljön kiszámításra.

(10) Ha valamely követelés esetében a törlesztendő összeg nagyobb, mint a befolyt összeg, akkor a tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják a különbözet eszközként történő kimutatását. Ezt az összeget a mérlegben vagy a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben elkülönítetten kell kimutatni. Ezt a különbözetet évente megfelelő összegben kell leírni, és legkésőbb a követelés törlesztésének időpontjáig teljes mértékben le kell írni.

(11) Az immateriális javakat azok hasznos élettartama alatt le kell írni.

Kivételes esetekben, amikor nem lehet megbízhatóan megbecsülni az üzleti vagy cégérték (goodwill) és a fejlesztési költségek hasznos élettartamát, ezeket az eszközöket a tagállam által megállapított maximális időtartamon belül kell leírni. A maximális időtartam nem lehet öt évnél rövidebb és 10 évnél hosszabb. A pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben meg kell indokolni azt az időtartamot, amely alatt az üzleti vagy cégérték (goodwill) leírásra kerül.

Amennyiben a nemzeti jog engedélyezi a fejlesztési költségeknek az "Eszközök" alatt történő elszámolását, és a fejlesztési költségeket nem írták le teljes mértékben, a tagállamoknak meg kell tiltaniuk a nyereség felosztását, kivéve, ha a felosztásra rendelkezésre álló tartalék és a felhalmozott nyereség összege legalább a le nem írt költséggel egyenlő.

Ha a nemzeti jog engedélyezi az alapítási költségeknek az "Eszközök" alatt történő kimutatását, akkor ezeket legfeljebb öt éven belül le kell írni. Ebben az esetben a tagállamok előírják, hogy a harmadik albekezdést értelemszerűen alkalmazni kell az alapítási költségekre.

Kivételes esetben a tagállamok eltérést engedélyezhetnek a harmadik és a negyedik albekezdéstől. Ezeket az eltéréseket és az alapul szolgáló indokokat közölni kell a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben.

(12) A céltartalékoknak fedezni kell azokat a kötelezettségeket, amelyek jellege egyértelműen meghatározott, és amelyek a mérleg fordulónapján valószínűleg vagy bizonyosan fennállnak, de összegük vagy a felmerülésük időpontja bizonytalan.

A tagállamok ezenkívül olyan céltartalékok létrehozását is engedélyezhetik, amelyek célja az olyan ráfordítások fedezése, amelyek jellege egyértelműen meghatározott, és amelyek a mérleg fordulónapján valószínűleg vagy bizonyosan fennállnak, de összegük vagy a felmerülésük időpontja bizonytalan.

A céltartalék a várhatóan felmerülő ráfordításoknak a mérleg fordulónapján lehetséges legjobb becslését jelenti, vagy kötelezettség esetében az annak rendezéséhez szükséges összeget. A céltartalékok nem használhatók fel az eszközök értékmódosítására.

13. cikk

Az eredménykimutatás megjelenítése

(1) Az eredménykimutatás elkészítéséhez a tagállamok előírják az V. és VI. mellékletben meghatározott tagolások egyikének vagy mindkettőnek az alkalmazását. Ha valamely tagállam mindkét tagolást előírja, akkor lehetővé teheti a vállalkozások számára, hogy az előírtak közül kiválaszthassák az általuk alkalmazandó tagolást.

(2) A 4. cikk (1) bekezdésétől eltérve a tagállamok valamennyi vállalkozásnak vagy azok bármely kategóriájának engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy az eredménykimutatás tételeinek az V. és VI. melléklet szerinti megjelenítése helyett teljesítménykimutatást készítsenek, feltéve, hogy a közölt információk legalább egyenértékűek az V. és VI. mellékletben egyébként előírtakkal.

14. cikk

Egyszerűsítések a kis- és középvállalkozások számára

(1) A tagállamok engedélyezhetik a kisvállalkozásoknak, hogy egyszerűsített mérleget készítsenek, amely csak a III és IV. mellékletben betűkkel és római számokkal jelzett tételeket tartalmazza, külön közölve a következőket:

a) a III mellékletben a D. II. tételnél az "Eszközök" alatt zárójelben szereplő adatok és C. tételnél a "Tőke, tartalékok és kötelezettségek" alatt zárójelben szereplő adatok, de az egyes tételekre vonatkozóan összesítetten; vagy

b) a IV. mellékletben a D. II. tételnél zárójelben szereplő adatok.

(2) A tagállamok az alábbi korlátozások mellett engedélyezhetik a kis- és középvállalkozásoknak, hogy egyszerűsített eredménykimutatást készítsenek:

a) az V. mellékletben az 1-5. tétel "Bruttó eredmény" megnevezéssel egy tétel alatt összevonható;

b) a VI. mellékletben az 1., 2., 3. és 6. tétel "Bruttó eredmény" megnevezéssel egy tétel alatt összevonható.

4. FEJEZET

A PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOKHOZ FŰZÖTT KIEGÉSZÍTŐ MEGJEGYZÉSEK

15. cikk

A pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekre vonatkozó általános rendelkezések

Ha a mérleg és az eredménykimutatás kiegészítő megjegyzései e fejezetnek megfelelően kerülnek megjelenítésre, a kiegészítő megjegyzéseket abban a sorrendben kell megjeleníteni, ahogyan a tételek a mérlegben és az eredménykimutatásban szerepelnek.

16. cikk

A pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzések tartalma valamennyi vállalkozás tekintetében

(1) A pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben minden vállalkozás köteles közölni - az ezen irányelv egyéb rendelkezései alapján előírt információkon kívül - az alábbiakra vonatkozó adatokat:

a) az alkalmazott számviteli politikák;

b) ha a befektetett eszközöket az átértékelt értékük alapján értékelik, egy olyan táblázatot, amely tartalmazza:

i. az átértékelési tartalékban az üzleti év során bekövetkezett mozgásokat, valamint az ott szereplő tételekre vonatkozó adózás magyarázatát, továbbá

ii. azt a mérlegben szereplő könyv szerinti értéket, amelyet akkor számoltak volna el, ha a befektetett eszközöket nem értékelték volna át;

c) amennyiben a pénzügyi instrumentumokat és/vagy pénzügyi instrumentumnak nem minősülő egyéb eszközöket valós értéken értékelték:

i. azokat a lényeges feltételezéseket, amelyek az értékelési modellek és módszerek mögött meghúzódnak, ha a valós értéket a 8 cikk (7) bekezdésének b) pontjával összhangban határozták meg;

ii. a pénzügyi instrumentumok vagy pénzügyi instrumentumnak nem minősülő egyéb eszközök minden egyes kategóriája esetében a valós értéket, továbbá az értékváltozásnak a közvetlenül az eredménykimutatásban, illetve a valós értékelés értékelési tartalékában elszámolt összegét;

iii. a származékos pénzügyi instrumentumok minden egyes csoportjára vonatkozóan az instrumentumok nagyságára és jellegére vonatkozó információkat, beleértve azokat a jelentős feltételeket is, amelyek befolyásolhatják a jövőbeni cash flow-k összegét, ütemezését és bizonyosságát; valamint

iv. egy, a valós értékelés értékelési tartalékában az üzleti évben bekövetkezett változásokról összeállított táblázatot;

d) minden olyan pénzügyi kötelezettségvállalás, garancia vagy egyéb függő tétel teljes összegét, amely nem szerepel a mérlegben, valamint a vállalkozás által nyújtott dologi biztosítékok jellegének és formájának feltüntetését; a nyugdíjakkal és a kapcsolódó vagy társult vállalkozásokkal kapcsolatos kötelezettségvállalásokat elkülönítve kell feltüntetni;

e) az ügyviteli, az ügyvezető és a felügyelő testület tagjai részére folyósított előlegek és hitelek összegét, a kamatok, a főbb feltételek és a visszafizetett, leírt vagy elengedett összegek egyidejű közlésével, valamint a képviseletükben bárminemű garancia formájában vállalt kötelezettségeket, azok csoportonként összesített összegének megjelölésével.

f) a kivételes nagyságú vagy előfordulású egyes bevételi és kiadási tételek összegét és jellegét;

g) a vállalkozás öt évnél hosszabb lejáratú kötelezettségeinek összegét, valamint a vállalkozás által dologi biztosíték nyújtása mellett vállalt összes kötelezettség összegét, a dologi biztosíték jellegének és formájának megjelölésével; valamint

h) az üzleti évben foglalkoztatottak átlagos létszámát.

(2) A tagállamok a kisvállalkozások számára értelemszerűen kötelezővé tehetik a 17. cikk (1) bekezdésének a), m), p) q) és r) pontjában előírt információk közlését.

Az első albekezdés alkalmazásában a 17. cikk (1) bekezdésének p) pontjában előírt információt az abban a pontban említett tevékenységek jellegére és üzleti céljára kell korlátozni.

Az első albekezdés alkalmazásában a 17. cikk (1) bekezdésének r) pontjában előírt adatközlést az ugyanezen pont negyedik albekezdésében felsorolt felekkel kötött tranzakciókra kell korlátozni.

(3) A tagállamok az e cikk által előírt vagy engedélyezett adatközlésen túl nem írhatnak elő a kisvállalkozások számára további adatközlést.

17. cikk

További adatközlés a közép- és nagyvállalkozások, valamint a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek esetében

(1) A pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben a közép- és nagyvállalkozások, valamint a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek kötelesek közölni - a 16. cikkben és az ezen irányelv egyéb rendelkezései alapján előírt egyéb információkon kívül - a következőkkel kapcsolatos adatokat is:

a) a befektetett eszközök különböző tételeire vonatkozóan:

i. a beszerzési árat vagy az előállítási költséget, illetve ha más értékelési alapot alkalmaztak, a valós értéket vagy az átértékelt értéket az üzleti év kezdetén és végén;

ii. az üzleti év során bekövetkezett növekedéseket, csökkenéseket és átsorolásokat;

iii. a halmozott értékmódosításokat az üzleti év kezdetén és végén;

iv. az üzleti év során felszámított értékmódosításokat;

v. az üzleti év során bekövetkezett növekedésekkel, csökkenésekkel és átsorolásokkal kapcsolatos halmozott értékmódosításokban bekövetkezett mozgásokat, valamint

vi. ha a kamatot a 12. cikk (8) bekezdése szerint tőkésítik, az üzleti év folyamán tőkésített összeget;

b) ha a befektetett vagy a forgóeszközökön csupán adózási célból hajtanak végre értékmódosítást, a módosítások összegét és az alapjukul szolgáló indokokat;

c) ha a pénzügyi instrumentumokat beszerzési áron vagy előállítási költségen értékelik:

i. a származékos pénzügyi instrumentumok minden egyes csoportjára vonatkozóan:

- az instrumentumok valós értékét, ha ez az érték meghatározható a 8. cikk (7) bekezdésének a) pontjában előírt valamely módszer szerint; valamint

- az instrumentumok volumenére és jellemzőire vonatkozó adatokat;

ii. azokra a befektetett pénzügyi eszközökre vonatkozóan, amelyeket a valós értéküket meghaladó értéken tartanak nyilván:

- az egyes eszközöknek vagy azok megfelelő csoportjainak a könyv szerinti értékét és a valós értékét; valamint

- annak okát, hogy miért nem csökkentették a könyv szerinti értéket, ideértve a bizonyítékot annak a feltételezésnek az alátámasztására, mely szerint a könyv szerinti érték visszanyerhető lesz;

d) az ügyviteli, az ügyvezető és a felügyelő testület tagjainak az üzleti év viszonylatában felelősségi körüknek megfelelően fizetett javadalmazás összegét, valamint az e testületek korábbi tagjaival szemben felmerült vagy vállalt öregséginyugdíj-fizetési kötelezettségek összegét, a testülettípusonként összesített összegek megjelölésével.

A tagállamok eltekinthetnek ezen adatközlési kötelezettség előírásától, amennyiben az ilyen adatok közlése révén azonosítható lenne az adott testület valamely konkrét tagjának anyagi helyzete;

e) az üzleti évben a foglalkoztatottak átlagos létszámát állománycsoportonként, valamint - ha az eredménykimutatásban nem tüntették fel elkülönítetten - az üzleti évre vonatkozó személyi jellegű ráfordításokat, bérek és fizetések, valamint társadalombiztosítási költségek és nyugdíjköltségek szerinti bontásban;

f) amennyiben a mérlegben halasztott adó kerül elszámolásra, az üzleti év végén fennálló halasztottadó-egyenlegeket, valamint ezen egyenlegeknek az üzleti év során történt változásait;

g) minden olyan vállalkozás nevét és székhelyét, amelyben a vállalkozásnak saját vagy egy saját nevében, de a vállalkozás képviseletében eljáró személyen keresztüli számottevő tulajdoni részesedése van, feltüntetve a birtokolt tőke hányadát, a tőke és tartalékok összegét, valamint az érintett vállalkozás legutolsó üzleti évére vonatkozóan elfogadott éves pénzügyi kimutatásokban közölt eredményt; a tőkére és tartalékokra és az eredményre vonatkozó adatok közlésétől el lehet tekinteni, amennyiben az érintett vállalkozás nem teszi közzé a mérlegét, és a vállalkozás nem gyakorol felette kontrollt.

A tagállamok engedélyezhetik, hogy a vállalkozások azokat az információkat, amelyek közlését e pont első albekezdése előírja, a 2009/101/EK irányelv 3. cikkének (1) és (3) bekezdésével összhangban benyújtott nyilatkozatban közöljék; a nyilatkozat benyújtásának tényét közölni kell a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben. A tagállamok engedélyezhetik továbbá az említett információ elhagyását is, ha e közölt információ jellege miatt súlyos hátrányt jelentene azon vállalkozások bármelyikére nézve, amelyre az információ vonatkoznak. A tagállamok az ilyen elhagyásokat előzetes közigazgatási vagy bírósági engedélyhez köthetik. Az ilyen elhagyást minden esetben közölni kell a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben;

h) a jegyzett tőkére szabott felső összeghatáron belül az üzleti év során jegyzett részvények számát és névértékét vagy névérték hiányában azoknak a jegyzett tőke arányában meghatározott értékét, a jegyzett tőke legnagyobb engedélyezett összegét illetően a 2009/101/EK irányelv 2. cikke e) pontjának vagy a 2012/30/EU irányelv 2. cikke c) és d) pontjának sérelme nélkül;

i) több részvényfajta esetén minden egyes részvényfajta számát és névértékét vagy névérték hiányában azoknak a jegyzett tőke a-rá-nyá-ban meghatározott értékét;

j) bármely részesedést tanúsító okirat, átváltoztatható kötvény, opciós utalvány, opció, illetve hasonló értékpapír vagy jog meglétét, jelezve azok számát és a hozzájuk kapcsolódó jogokat;

k) minden olyan vállalkozás nevét, székhelyét és társasági formáját, amelynek a vállalkozás korlátlan felelősségű tagja;

l) annak a vállalkozásnak a nevét és székhelyét, amely elkészíti azon legnagyobb vállalkozáscsoport összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásait, amelynek a vállalkozás leányvállalkozásként részét képezi;

m) annak a vállalkozásnak a nevét és székhelyét, amely elkészíti azon legkisebb vállalkozáscsoport összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásait, amelynek a vállalkozás leányvállalkozásként részét képezi, és amely az l) pontban említett csoportba is beletartozik;

n) azt a helyet, ahol az l) és m) pontban említett összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások másolatát be lehet szerezni, feltéve hogy rendelkezésre áll;

o) a javasolt eredményfelosztást vagy veszteségkezelést, vagy adott esetben a tényleges eredményfelosztást vagy veszteségkezelést;

p) a vállalkozás mérlegében nem szereplő tevékenységek jellegét és üzleti célját, valamint e tevékenységek pénzügyi kihatását a vállalkozásra, feltéve, hogy az ilyen tevékenységből származó kockázatok vagy előnyök lényegesek, és amennyiben az ilyen kockázatok és előnyök közlése szükséges a vállalkozás pénzügyi helyzetének megítélése szempontjából;

q) a mérleg fordulónapja után bekövetkező azon lényeges események jellegét és pénzügyi hatását, amelyek nem szerepelnek az eredménykimutatásban vagy a mérlegben; valamint

r) azokat a tranzakciókat, amelyeket a vállalkozás kapcsolt felekkel hozott létre, ideértve az ilyen tranzakciók összegét, a kapcsolt féllel fenntartott kapcsolat jellegét és a tranzakcióval kapcsolatos egyéb, a vállalkozás pénzügyi helyzetének megértéséhez szükséges információkat. Az egyes tranzakciókra vonatkozó információkat összesíteni lehet a tranzakciók jellege szerint, kivéve ha az információk elkülönítése szükséges a kapcsolt felekkel végzett tranzakcióknak a vállalkozás pénzügyi helyzetére gyakorolt hatásainak a megértéséhez.

A tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy csak azok a kapcsolt felekkel kötött tranzakciókról kelljen adatot közölni, amelyek megkötésére nem normál piaci feltételek mellett került sor. A tagállamok engedélyezhetik, hogy az egy vagy több csoporttaggal létrejött tranzakciókról ne kelljen adatokat közölni, amennyiben a tranzakcióban részt vevő leányvállalkozások teljes mértékben az adott csoporttag tulajdonában állnak. A tagállamok a középvállalkozások számára engedélyezhetik, hogy a kapcsolt felekkel kötött tranzakciókra vonatkozó adatközlést az alábbiakkal kötött tranzakciókra korlátozzák:

i. a vállalkozásban számottevő tulajdoni részesedéssel rendelkező tulajdonosok;

ii. azon vállalkozások, amelyekben maga a vállalkozás számottevő tulajdoni részesedéssel rendelkezik; valamint

iii. a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületének tagjai.

(2) Az alábbi esetekben a tagállamok az (1) bekezdés g) pontját nem kötelesek alkalmazni azon vállalkozásokra, amelyek a nemzeti joguk hatálya alá tartozó anyavállalkozások:

a) amennyiben az a vállalkozás, amelyben az anyavállalkozás az (1) bekezdés g) pontja szempontjából számottevő tulajdoni részesedéssel rendelkezőnek minősül, szerepel az adott anyavállalkozás által összeállított összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokban vagy a 23. cikk (4) bekezdésében említettek szerinti nagyobb vállalkozáscsoport összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásaiban;

b) ha az anyavállalkozás az említett számottevő tulajdoni részesedést az éves pénzügyi kimutatásaiban a 9. cikk (7) bekezdésének megfelelően, illetve az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásaiban a 27. cikk (1)-(8) bekezdésének megfelelően szerepeltette.

18. cikk

További adatközlés a nagyvállalkozások és a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek esetében

(1) Az éves pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben a nagyvállalkozások, valamint a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek kötelesek közölni - a 16. és a 17. cikkben, valamint az ezen irányelv egyéb rendelkezései alapján előírt egyéb információkon kívül - a következőkkel kapcsolatos adatokat is:

a) a nettó árbevételt, tevékenységi csoportok és földrajzi piacok szerinti részletezésben, amennyiben ezek a tevékenységi csoportok és piacok lényegesen különböznek egymástól a termékértékesítés és a szolgáltatásnyújtás lebonyolításának módját figyelembe véve; valamint

b) az egyes jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek által az éves pénzügyi kimutatások jog szerinti könyvvizsgálatáért az üzleti évre felszámított díjak összességét, valamint az egyes jog szerinti könyvvizsgálók vagy könyvvizsgáló cégek által az egyéb, bizonyosságot nyújtó szolgáltatásokért, az adótanácsadói szolgáltatásokért és az egyéb nem könyvvizsgálói szolgáltatásokért felszámított díjak összességét.

(2) A tagállamok engedélyezhetik az (1) bekezdés a) pontjában említett információk elhagyását, ha azok közlése súlyos hátránnyal járna a vállalkozás számára. A tagállamok az ezen az alapon való elhagyást előzetes közigazgatási vagy bírósági engedélyhez köthetik. Az ilyen elhagyást minden esetben közölni kell a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben.

(3) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az (1) bekezdés b) pontja ne vonatkozzon az olyan vállalkozások éves pénzügyi kimutatásaira, amelyek a 22. cikknek megfelelően elkészítendő összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásaiban szerepelnek, feltéve, hogy az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások kiegészítő megjegyzései tartalmazzák ezt az információt.

5. FEJEZET

A VEZETÉS BESZÁMOLÓJA

19. cikk

A vezetés beszámolójának tartalma

(1) A vezetés beszámolójának valós áttekintést kell adnia a vállalkozás üzletmenetének alakulásáról és teljesítményéről, illetve helyzetéről, azon főbb kockázatok és bizonytalanságok ismertetésével együtt, amelyekkel a társaságnak szembe kell néznie.

Az áttekintésnek a vállalkozás üzletmenetének alakulásáról és teljesítményéről, illetve a vállalkozás helyzetéről kiegyensúlyozott és átfogó, az üzleti tevékenység nagyságrendjével és összetettségével összhangban álló elemzést kell nyújtania.

A vállalkozás alakulásának, teljesítményének, illetve helyzetének megértéséhez szükséges mértékben az elemzésnek tartalmaznia kell a pénzügyi és adott esetben azon kulcsfontosságú, nem pénzügyi jellegű teljesítménymutatókat, amelyek lényegesek az adott üzleti tevékenység szempontjából, beleértve a környezetvédelmi és a személyzeti kérdésekre vonatkozó információkat is. Az elemzés keretében a vezetés beszámolójának adott esetben hivatkozásokat kell tartalmaznia és további magyarázatokkal kell szolgálnia az éves pénzügyi kimutatásokban közölt összegekre.

A nagyvállalkozásoknak és az olyan kis- és középvállalkozásoknak - a mikrovállalkozásokat kivéve - , amelyek a 2. cikk 1. pontjának a) alpontjában meghatározott, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek, be kell számolniuk a kulcsfontosságú immateriális erőforrásokra vonatkozó információkról, és ki kell fejteniük, hogy a vállalkozás üzleti modellje hogyan függ alapvető módon ezektől az erőforrásoktól, és hogy ezek az erőforrások hogyan jelentik a vállalkozás számára az értékteremtés forrásait.

(2) A vezetés beszámolójában ki kell térni továbbá:

a) a vállalkozás várható jövőbeli alakulására;

b) a kutatás és fejlesztés területén folytatott tevékenységekre;

c) a saját részvények megszerzésére vonatkozó, a 2012/30/EU irányelv 24. cikkének (2) bekezdése által előírt adatokra;

d) arra, hogy a vállalkozás rendelkezik-e fióktelepekkel; valamint

e) a pénzügyi instrumentumoknak a vállalkozás általi használatával kapcsolatban, és amennyiben lényeges az eszközök és források, a pénzügyi helyzet, valamint az eredmény értékeléséhez:

i. a vállalkozás pénzügyi kockázatkezelési célkitűzéseire és politikáira, beleértve az olyan várható tranzakciók főbb típusainak fedezésére vonatkozó politikát is, amelyeket fedezeti elszámolás keretében számolnak el; valamint

ii. a vállalkozás ár-, hitel-, likviditási és cash flow-kockázatoknak való kitettségére.

(3) A tagállamok a kisvállalkozásokat mentesíthetik a vezetés beszámolója készítésének kötelezettsége alól abban az esetben, ha előírják, hogy a 2012/30/EU irányelv 24. cikkének (2) bekezdésében említett, a vállalkozás saját részvényeinek megszerzésére vonatkozó információk szerepeljenek a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben.

(4) A tagállamok a nem pénzügyi információk vonatkozásában mentesíthetik a kis- és középvállalkozásokat az (1) bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott kötelezettség alól.

19a. cikk

Fenntarthatósági beszámolás

(1) A nagyvállalkozásoknak és az olyan kis- és középvállalkozásoknak - a mikrovállalkozásokat kivéve - , amelyek a 2. cikk 1. pontjának a) alpontjában meghatározott, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek, a vezetés beszámolójában fel kell tüntetniük a vállalkozás fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásainak megértéséhez szükséges információkat, valamint az annak megértéséhez szükséges információkat, hogy a fenntarthatósági kérdések hogyan befolyásolják a vállalkozás fejlődését, teljesítményét és helyzetét.

Az első albekezdésben említett információknak a vezetés beszámolójában egyértelműen azonosítható módon, a vezetés beszámolójának egy külön szakaszában kell szerepelniük.

(2) Az (1) bekezdésben említett információ az alábbiakat tartalmazza:

a) a vállalkozás üzleti modelljének és stratégiájának rövid leírása, beleértve a következőket:

i. a vállalkozás üzleti modelljének és stratégiájának a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatok tekintetében fennálló rezilienciája;

ii. a vállalkozás fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó lehetőségei;

iii. a vállalkozás annak biztosítására irányuló tervei, beleértve a végrehajtási intézkedéseket és a kapcsolódó pénzügyi és beruházási terveket, hogy üzleti modellje és stratégiája összeegyeztethető legyen a fenntartható gazdaságra való átállással és a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozásával, összhangban az Egyesült Nemzetek Éghajlat-változási Keretegyezménye keretében 2015. december 12-én elfogadott Párizsi Megállapodással (a továbbiakban: Párizsi Megállapodás) és az (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 10 ) meghatározott, a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló célkitűzéssel, valamint adott esetben a vállalkozás szénnel, olajjal és gázzal kapcsolatos tevékenységeknek való kitettsége;

iv. a vállalkozás üzleti modellje és stratégiája hogyan veszi figyelembe a vállalkozás érdekelt feleinek érdekeit és a vállalkozás fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásait;

v. hogyan hajtották végre a vállalkozás stratégiáját a fenntarthatósági kérdések tekintetében;

b) a vállalkozás által meghatározott fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos, határidőhöz kötött célok ismertetése, beleértve adott esetben a legalább 2030-ra és 2050-ra vonatkozó abszolút üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célértékeket, a vállalkozás által e célok elérése felé tett előrehaladás ismertetése, valamint egy nyilatkozatot arról, hogy a vállalkozás környezetvédelmi tényezőkkel kapcsolatos céljai meggyőző tudományos bizonyítékokon alapulnak-e;

c) az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületek fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos szerepének ismertetése, valamint az említett szerep betöltéséhez szükséges szakértelmük és készségeik vagy az ilyen szakértelemhez és készségekhez való hozzáférésük;

d) a vállalkozás fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos politikáinak ismertetése;

e) a fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó, az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületek tagjainak kínált ösztönző rendszerek meglétére vonatkozó információk;

f) a következők leírása:

i. a vállalkozás által a fenntarthatósági kérdések tekintetében és adott esetben a vállalkozásokra vonatkozó, az átvilágítási eljárás lefolytatásával kapcsolatos uniós követelményekkel összhangban végrehajtott átvilágítási eljárás;

ii. a vállalkozás saját műveleteivel és értékláncával - beleértve termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és ellátási láncát - összefüggő főbb tényleges vagy lehetséges káros hatások, az ezen hatások azonosítását és nyomon követését célzó intézkedések, valamint más olyan káros hatások, amelyeket a vállalkozás az egyéb, vállalkozásokra vonatkozó, az átvilágítási eljárás lefolytatásával kapcsolatos uniós követelmények alapján köteles azonosítani;

iii. a tényleges vagy lehetséges káros hatások megelőzése, mérséklése, orvoslása vagy megszüntetése érdekében a vállalkozás által hozott intézkedések és azok eredményei;

g) a vállalkozást a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatban érintő főbb kockázatok leírása, beleértve a vállalkozás említett kérdésektől való főbb függéseinek leírását, és ezen kockázatok vállalkozás általi kezelésének módját;

h) az a)-g) pontban említett közzétételek szempontjából lényeges mutatók.

A vállalkozásoknak be kell számolniuk az e cikk (1) bekezdésével összhangban a vezetés beszámolójában szereplő információk azonosítása érdekében végzett folyamatról. Az e bekezdés első albekezdésében felsorolt információknak adott esetben tartalmazniuk kell a rövid, közép- és hosszú távú időhorizontokra vonatkozó információkat.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett információknak adott esetben tartalmazniuk kell a vállalkozás saját műveleteire és értékláncára vonatkozó információkat, beleértve termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és ellátási láncát.

A tagállamok által az (EU) 2022/2464 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 11 ) 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadandó intézkedések alkalmazásának első három évében, és abban az esetben, ha az értékláncára vonatkozóan nem áll rendelkezésre minden szükséges információ, a vállalkozásnak ismertetnie kell az értékláncára vonatkozó szükséges információk megszerzése érdekében tett erőfeszítéseket, annak okait, hogy miért nem lehetett minden szükséges információt beszerezni, valamint az összes szükséges információ jövőbeli beszerzésére vonatkozó terveit.

Az (1) és (2) bekezdésben említett információknak adott esetben hivatkozásokat kell tartalmazniuk a vezetés beszámolójában a 19. cikkel összhangban szereplő egyéb információkra és az éves pénzügyi kimutatásokban közölt összegekre, és további magyarázatokkal kell szolgálniuk azokkal kapcsolatban.

A tagállamok engedélyezhetik a küszöbön álló fejleményekre vagy tárgyalás alatt álló kérdésekre vonatkozó információk kihagyását azon kivételes esetekben, amikor a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörükben eljáró és a véleményért kollektív felelősséggel tartozó ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületi tagok megfelelő indokolással ellátott véleménye szerint az ilyen információ közzététele súlyosan sértené a vállalkozás üzleti helyzetét, feltéve, hogy e kihagyás nem akadályozza a vállalkozás fejlődésének, teljesítményének és helyzetének, valamint tevékenységei hatásának helyes és elfogulatlan megértését.

(4) A vállalkozásoknak az e cikk (1)-(3) bekezdésében említett információkról a 29b. cikk szerint elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően kell beszámolniuk.

(5) A vállalkozás vezetése a megfelelő szinten tájékoztatja a munkavállalók képviselőit, és megvitatja velük a vonatkozó információkat, valamint a fenntarthatósági információk megszerzésének és ellenőrzésének módját. A munkavállalók képviselőinek véleményét adott esetben közölni kell az érintett igazgatási, irányító vagy felügyeleti testületekkel.

(6) E cikk (2)-(4) bekezdésétől eltérve, valamint e cikk (9) és (10) bekezdésének sérelme nélkül, az e cikk (1) bekezdésében említett kis- és középvállalkozások, az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 145. pontjában meghatározott kis méretű és nem összetett intézmények, a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 12 ) 13. cikkének 2. pontjában meghatározott zárt biztosítóintézetek és az említett irányelv 13. cikkének 5. pontjában meghatározott zárt viszontbiztosítóintézetek fenntarthatósági beszámolásukat a következő információkra korlátozhatják:

a) a vállalkozás üzleti modelljének és stratégiájának rövid leírása;

b) a vállalkozás fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos politikáinak ismertetése;

c) a vállalkozás főbb tényleges vagy lehetséges káros hatásai a fenntarthatósági kérdések tekintetében, valamint az ezek azonosítása, nyomon követése, megelőzése, mérséklése vagy orvosolása érdekében hozott intézkedések;

d) a vállalkozást a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatban érintő főbb kockázatok, valamint az, hogy a vállalkozás hogyan kezeli ezeket a kockázatokat;

e) az a)-d) pontban említett információk közzététele szempontjából szükséges kulcsfontosságú mutatók.

Azoknak a kis- és középvállalkozásoknak, kis méretű és nem összetett intézményeknek, valamint zárt biztosítóintézeteknek és zárt viszontbiztosítóintézeteknek, amelyek élnek az első albekezdésben említett eltéréssel, a 29c. cikkben említett, kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban kell beszámolniuk.

(7) A 2028. január 1-je előtt kezdődő pénzügyi évekre vonatkozóan az olyan kis- és középvállalkozások, amelyek a 2. cikk 1. pontjának a) alpontjában meghatározott, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek, az e cikk (1) bekezdésétől eltérve dönthetnek úgy, hogy a vezetés beszámolójában nem tüntetik fel az e cikk (1) bekezdésében említett információkat. Ilyen esetekben azonban a vállalkozás a vezetés beszámolójában röviden ismerteti, hogy miért nem készített fenntarthatósági beszámolót.

(8) Az e cikk (1)-(4) bekezdésében meghatározott követelményeket teljesítő vállalkozásokat, valamint az e cikk (6) bekezdésében megállapított eltéréssel élő vállalkozásokat úgy kell tekinteni, hogy teljesítették a 19. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott követelményt.

(9) Amennyiben az e bekezdés második albekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek, a leányvállalkozásnak minősülő vállalkozás mentesül az e cikk (1)-(4) bekezdésében meghatározott kötelezettségek alól (a továbbiakban: a mentesített leányvállalkozás), ha az ilyen vállalkozás és leányvállalkozásai szerepelnek valamely anyavállalkozás vezetésének a 29. és 29a. cikkel összhangban elkészített összevont beszámolójában. Az a vállalkozás, amely egy harmadik országban letelepedett anyavállalkozás leányvállalkozása, szintén mentesül az e cikk (1)-(4) bekezdésében meghatározott kötelezettségek alól, amennyiben az ilyen vállalkozás és leányvállalkozásai szerepelnek az említett, harmadik országban letelepedett anyavállalkozás összevont fenntarthatósági beszámolójában, és amennyiben az említett, összevont fenntarthatósági beszámolást a 29b. cikk szerint elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban vagy az említett fenntarthatósági beszámolási standardok rendelkezéseivel egyenértékű - a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 13 ) 23. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében elfogadott, a fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségéről szóló végrehajtási jogi aktussal összhangban meghatározott - módon végzik el.

Az első albekezdés szerinti mentesség a következő feltételek teljesülésétől függ:

a) a mentesített leányvállalkozás vezetésének beszámolója tartalmazza a következő információk mindegyikét:

i. annak az anyavállalkozásnak nevét és székhelyét, amely csoportszinten információt jelent e cikkel összhangban, vagy az ezen irányelv 29b. cikke szerint elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardok rendelkezéseivel egyenértékű - a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 23. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében elfogadott, a fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségéről szóló végrehajtási jogi aktussal összhangban meghatározott - módon;

ii. az anyavállalkozás vezetésének az e bekezdés első albekezdésében említett összevont beszámolójára vagy adott esetben az anyavállalkozás összevont fenntarthatósági beszámolójára, valamint az ezen irányelv 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjában említett bizonyossági véleményre vagy az ezen albekezdés b) pontjában említett bizonyossági véleményre mutató internetes hivatkozásokat;

iii. azt a tényt, hogy a vállalkozás mentesül az e cikk (1)-(4) bekezdésében meghatározott kötelezettségek alól;

b) ha az anyavállalkozás harmadik országban letelepedett vállalkozás, összevont fenntarthatósági beszámolóját, valamint az összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó, az említett anyavállalkozásra vonatkozó nemzeti jog szerint az összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági vélemény készítésére felhatalmazott egy vagy több személy vagy cég által készített bizonyossági véleményt az ezen irányelv 30. cikkével és azon tagállami joggal összhangban kell közzétenni, amely hatálya alá a mentesített leányvállalkozás tartozik;

c) ha az anyavállalkozás harmadik országban letelepedett vállalkozás, az (EU) 2020/852 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 14 ) 8. cikkében meghatározott, az Unióban letelepedett, mentesített leányvállalkozás és leányvállalkozásai által végzett tevékenységekre vonatkozó közzétételeket belefoglalják a mentesített leányvállalkozás vezetőségének beszámolójába vagy a harmadik országban letelepedett anyavállalkozás által végzett összevont fenntarthatósági beszámolásba;

Az a tagállam, amely nemzeti jogának hatálya alá a mentesített leányvállalkozás tartozik, előírhatja, hogy az anyavállalkozás vezetésének összevont beszámolóját vagy adott esetben összevont fenntarthatósági beszámolóját egy, az említett tagállam által elfogadott nyelven tegyék közzé, és hogy az e nyelvre történő minden szükséges fordítást biztosítsanak. A nem hitelesített fordításnak tartalmaznia kell egy erre vonatkozó nyilatkozatot.

Azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a 37. cikkel összhangban mentesülnek a vezetés beszámolójának elkészítése alól, nem kell megadniuk az e bekezdés második albekezdése a) pontjának i-iii. alpontjában említett információkat, feltéve, hogy e vállalkozások a 37. cikkel összhangban közzéteszik a vezetés összevont beszámolóját.

E bekezdés első albekezdésének alkalmazásában, és ha az 575/2013/EU rendelet 10. cikke alkalmazandó, az ezen irányelv 1. cikke (3) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett, olyan központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézeteket, amely az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében foglalt feltételek mellett őket felügyeli, az említett központi szerv leányvállalkozásaként kell kezelni.

E bekezdés első albekezdésének alkalmazásában az ezen irányelv 1. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett, a 2009/138/EK irányelv 212. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában említett pénzügyi kapcsolat alapján egy csoport részét képező és az említett irányelv 213. cikke (2) bekezdésének a)-c) pontjával összhangban csoportszintű felügyelet alatt álló biztosítóintézeteket az említett csoport anyavállalkozása leányvállalkozásaként kell kezelni.

(10) A (9) bekezdésben meghatározott mentesség az e cikk követelményeinek hatálya alá tartozó, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységekre is alkalmazandó, kivéve az ezen irányelv 2. cikke 1. pontjának a) alpontjában meghatározott közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeknek minősülő nagyvállalkozásokat.

20. cikk

Vállalatirányítási nyilatkozat

(1) A 2. cikk 1. pontjának a) pontjában említett vállalkozások vezetése beszámolójának egy vállalatirányítási nyilatkozatot is tartalmaznia kell. Ennek a nyilatkozatnak a vezetés beszámolójának elkülönült részét kell képeznie, és legalább a következő információkat kell tartalmaznia:

a) hivatkozás az alábbi információkra, amennyiben azok az adott vállalkozás viszonylatában rendelkezésre állnak:

i. a vállalkozásra vonatkozó vállalatirányítási szabályok;

ii. a vállalkozás által önkéntesen alkalmazott vállalatirányítási szabályok;

iii. minden, a nemzeti jogszabályi követelményeken túlmenően alkalmazott vállalatirányítási gyakorlattal összefüggő információ.

Az i. vagy ii. pontban említett vállalatirányítási szabályokra való hivatkozás esetén a vállalkozás azt is köteles feltüntetni, hogy hol férhetők hozzá nyilvánosan a vonatkozó szövegek. A iii. pontban említett információra történő hivatkozás esetén a vállalkozásnak nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie vállalatirányítási gyakorlatának ismertetését;

b) amennyiben a vállalkozás - a nemzeti jogszabályokkal összhangban - eltért az a) pont i. vagy ii. alpontja szerinti vállalatirányítási szabályoktól, annak bemutatása, hogy azok mely részeitől és milyen okból tért el; ha a vállalkozás úgy döntött, hogy nem hivatkozik semmilyen, az a) pont i. vagy ii. alpontjában említett vállalatirányítási szabályra, köteles ezt megindokolni;

c) a vállalkozás belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszerei főbb jellemzőnek ismertetése a pénzügyi beszámolási folyamat összefüggésében;

d) a nyilvános vételi ajánlatról szóló, 2004. április 21-i 2004/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 15 ) 10. cikke (1) bekezdésének c), d), f), h) és i) pontjában előírt információk, ha a vállalkozásra vonatkozik az említett irányelv;

e) a részvényesi közgyűlés működésének és fő jogosítványainak, valamint a részvényesek jogainak ismertetése, továbbá annak a leírása, hogy a részvényesi jogok hogyan gyakorolhatók, kivéve, ha mindezen információkról a nemzeti jog már kimerítően rendelkezik; valamint

f) az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületnek, valamint ezek bizottságainak összetétele és működése; valamint

g) a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületei esetében alkalmazott, sokszínűséggel kapcsolatos politika leírása a nemre és egyéb szempontokra, például az életkorra, fogyatékosságra vagy a tanulmányi és szakmai háttérre tekintettel, e sokszínűséggel kapcsolatos politika céljainak, megvalósítási módjának és a beszámolási időszakban elért eredményeknek a leírása. Ha nem alkalmaznak ilyen politikát, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell ennek magyarázatát.

A 19a. cikk hatálya alá tartozó vállalkozásokat úgy kell tekinteni, hogy teljesítették az e bekezdés első albekezdésének g) pontjában meghatározott kötelezettséget, amennyiben fenntarthatósági beszámolójuk részeként közlik az említett pontban előírt információkat, vállalatirányítási nyilatkozatukba pedig erre vonatkozó hivatkozást illesztenek be.

(2) A tagállamok engedélyezhetik, hogy a vállalkozások az e cikk (1) bekezdésében előírt információkat az alábbiak valamelyikében tegyék közzé:

a) a vezetés beszámolójával együtt, a 30. cikkben leírt módon közzétett különálló jelentésben; vagy

b) egy, a vállalkozás honlapján nyilvánosan hozzáférhető dokumentumban, amelyre a vezetés beszámolója hivatkozást tartalmaz.

Az a) és b) pontban említett jelentés vagy dokumentum kereszthivatkozást tartalmazhat a vezetés beszámolójára vonatkozóan, amennyiben az e cikk (1) bekezdésének d) pontjában előírt információkat a vezetés beszámolója tartalmazza.

(3) A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég a 34. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban véleményt nyilvánít az e cikk (1) bekezdésének c) és d) pontja alapján összeállított információkról, és ellenőrzi, hogy rendelkezésre bocsátották-e az e cikk (1) bekezdésének a), b), e), f) és g) pontjában említett információkat.

(4) A tagállamok az (1) bekezdésben említett azon vállalkozásokat, amelyek csak a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 14. pontja értelmében vett szabályozott piacra bevezetett részvényektől eltérő értékpapírokat bocsátottak ki, mentesíthetik e cikk (1) bekezdése a), b), e), f) és g) pontjának az alkalmazása alól, kivéve ha e vállalkozások olyan részvényeket bocsátottak ki, amelyekkel a 2004/39/EK irányelv 4. cikke (1) bekezdésének 15. pontja értelmében vett multilaterális kereskedési rendszerben kereskednek.

(5) A 40. cikk ellenére, az (1) bekezdés g) pontja nem alkalmazandó a kis- és középvállalkozásokra.

6. FEJEZET

ÖSSZEVONT (KONSZOLIDÁLT) ÉVES PÉNZÜGYI KIMUTATÁSOK ÉS EGYÉB ÖSSZEVONT BESZÁMOLÓK

21. cikk

Az összevont éves pénzügyi kimutatások és egyéb összevont beszámoló hatálya

E fejezet alkalmazása céljából az anyavállalkozás és annak valamennyi leányvállalkozása konszolidálandó vállalkozásként kezelendő, feltéve hogy az anyavállalkozás olyan vállalkozás, amelyre az 1. cikk (1) bekezdése értelmében alkalmazni kell az ezen irányelvben előírt összehangoló intézkedéseket.

22. cikk

Az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások készítésének követelménye

(1) A tagállamok minden, a nemzeti joguk hatálya alá tartozó vállalkozásnak előírják az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások és a vezetés összevont beszámolójának elkészítését, amennyiben a szóban forgó vállalkozás (anyavállalkozás):

a) egy másik vállalkozásban (leányvállalkozásban) a részvényesek vagy tagok szavazati jogainak többségével rendelkezik;

b) jogosult egy másik vállalkozás (leányvállalkozás) ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testülete tagjainak többségét kinevezni vagy visszahívni, és egyidejűleg maga is részvényese vagy tagja az adott vállalkozásnak;

c) joga van meghatározó befolyást gyakorolni egy másik olyan vállalkozás (leányvállalkozás) felett, amelynek maga is részvényese vagy tagja, a szóban forgó vállalkozással kötött szerződés alapján vagy annak létesítő okirata valamely rendelkezése alapján, amennyiben a másik leányvállalkozásra vonatkozó jog lehetővé teszi, hogy az adott vállalkozás ilyen szerződéseket kössön vagy ilyen rendelkezések vonatkozzanak rá.

A tagállamnak nem kell előírnia, hogy az anyavállalkozás részvényes vagy tag legyen a leányvállalkozásában. Azok a tagállamok, amelyek joga nem rendelkezik az ilyen szerződésekről és záradékokról, nem kötelesek alkalmazni ezt a rendelkezést; vagy

d) részvényese vagy tagja egy vállalkozásnak, és:

i. az adott vállalkozás (leányvállalkozás) ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testülete azon tagjainak a többségét, akik hivatalban voltak az üzleti évben, az előző üzleti évben és az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások elkészítéséig, kizárólag az anyavállalkozás szavazati jogai gyakorlásának eredményeként nevezték ki; vagy

ii. az adott vállalkozás (leányvállalkozás) más részvényeseivel vagy tagjaival kötött megállapodás alapján önállóan rendelkezik az adott vállalkozás részvényesei vagy tagjai szavazati jogainak többségével. A tagállamok részletesebb rendelkezéseket is bevezethetnek az ilyen megállapodások formáját és tartalmát illetően.

A tagállamok legalább a ii. pontban említett szabályokat előírják. A i. pont alkalmazását függővé tehetik attól a követelménytől, hogy a szavazati jogok legalább az összes szavazati jog 20 %-át képviseljék.

Az i. pontot nem kell azonban alkalmazni abban az esetben, ha az adott vállalkozás tekintetében egy harmadik fél rendelkezik az a), b) vagy c) pontban említett jogokkal.

(2) Az (1) bekezdésben említett esetek mellett a tagállamok bármely, a nemzeti joguk hatálya alá tartozó vállalkozást kötelezhetnek összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások és vezetés összevont beszámolója készítésére, ha:

a) az adott vállalkozás (az anyavállalkozás) ténylegesen meghatározó befolyással rendelkezik vagy kontrollt gyakorol másik vállalkozás (a leányvállalkozás) felett, vagy jogában áll ilyen befolyást vagy kontrollt gyakorolni; vagy

b) az adott vállalkozás (az anyavállalkozás) és egy másik vállalkozás (a leányvállalkozás) egységesen az anyavállalkozás vezetése alatt áll.

(3) Az (1) bekezdés a), b) és d) pontjának alkalmazása céljából azokat a szavazati, kinevezési és visszahívási jogokat, amelyeket bármely más leányvállalkozás, illetve bármely, a saját nevében, de az anyavállalkozás képviseletében eljáró személy gyakorol, hozzá kell adni az anyavállalkozás ilyen jogaihoz.

(4) Az (1) bekezdés a), b) és d) pontjának alkalmazása céljából a (3) bekezdésben említett jogokat csökkenteni kell a következő jogokkal:

a) amelyek valamely, az anyavállalkozástól és annak leányvállalkozásaitól eltérő egyéb személy képviseletében birtokolt részvényekhez kapcsolódnak; vagy

b) amelyek olyan részvényekhez kapcsolódnak,

i. amelyeket a vállalkozás biztosítékként birtokol, feltéve hogy a szóban forgó jogokat a kapott utasításokkal összhangban gyakorolja; vagy

ii. a rendes üzleti tevékenység keretében történő hitelnyújtással összefüggésben birtokolja, feltéve hogy a szavazati jogokat a biztosítékot nyújtó személy érdekében gyakorolja.

(5) Az (1) bekezdés a) és d) pontjának alkalmazása során a vállalkozás által a leányvállalkozásban részvényesként vagy tagként birtokolt szavazati jogok összességét csökkenteni kell az azon részvényekhez kapcsolódó szavazati jogokkal, amelyekkel maga a vállalkozás, a vállalkozás egy leányvállalkozása vagy olyan személy rendelkezik, aki a saját nevében, de ezen vállalkozások képviseletében jár el.

(6) A 23. cikk (9) bekezdésének sérelme nélkül az anyavállalkozás és összes leányvállalkozása - függetlenül a leányvállalkozások székhelyétől - a konszolidálásba bevonandó vállalkozások.

(7) E cikk, valamint a 21. és 23. cikk sérelme nélkül a tagállamok a nemzeti joguk hatálya alá tartozó bármely vállalkozás számára előírhatják összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások és vezetés összevont beszámolója készítését, ha:

a) az adott vállalkozás és egy vagy több egyéb vállalkozás - amellyel/amelyekkel előbbi nincs az (1) vagy az (2) bekezdésben leírt kapcsolatban - egységes alapú vezetés alá tartozik, az alábbiak valamelyikével összhangban:

i. az adott vállalkozással kötött szerződés; vagy

ii. az említett egyéb vállalkozások alapító okirata vagy létesítő okirata; vagy

b) az adott vállalkozásnak és egy vagy több olyan egyéb vállalkozásnak az ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testülete, amellyel/amelyekkel előbbi nem áll az (1) vagy az (2) bekezdésben leírt kapcsolatban, az üzleti év során és addig, amíg az összevont összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat el nem készítik, nagyrészt ugyanazokból a személyekből áll.

(8) Amennyiben valamely tagállam él a (7) bekezdésben említett lehetőséggel, a (7) bekezdésben említett vállalkozásokat valamennyi leányvállalkozásukkal együtt be kell vonni a konszolidálásba, feltéve hogy e vállalkozások közül legalább egy az I. vagy a II. mellékletben felsorolt típusú vállalkozás.

(9) Az e cikk (7) bekezdésében említett összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokra és a vezetés összevont beszámolójára e cikk (6) bekezdése, a 23. cikk (1), (2) és (9) és (10) bekezdése valamint a 24-29. cikk alkalmazandó, az alábbi módosításokkal:

a) az anyavállalkozásokra történő hivatkozásokat az e cikk (7) bekezdésében meghatározott összes vállalkozásra történő utalásként kell értelmezni; valamint

b) a 24. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül, az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokban feltüntetendő "Jegyzett tőke", "Névértéken felüli befizetés (ázsió)", "Átértékelési tartalék", "Tartalék", "Felhalmozott eredmény" és "Üzleti év eredménye" tételeknél az e cikk (7) bekezdésében meghatározott egyes vállalkozásokhoz tartozó összesített összegeket kell szerepeltetni.

23. cikk

A konszolidáció alóli mentesség

(1) A kisméretű csoportokat mentesíteni kell az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások és a vezetés összevont beszámolója készítésének kötelezettsége alól, kivéve ha valamely kapcsolódó vállalkozás a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység.

(2) A tagállamok mentesíthetik a közepes méretű csoportokat az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások és a vezetés összevont beszámolója készítésének kötelezettsége alól, kivéve ha valamely kapcsolódó vállalkozás a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység.

(3) E cikk (1) és (2) bekezdésének ellenére a tagállamok az alábbi esetekben mentesítik az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások és a vezetés összevont beszámolója készítésének kötelezettsége alól a nemzeti joguk hatálya alá tartozó bármely olyan anyavállalkozást (mentesített vállalkozás), amely egyúttal leányvállalkozás is - beleértve a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeket is a 2. cikk 1. pontja a) alpontjának hatálya alá tartozók kivételével -, amelynek saját anyavállalkozása valamely tagállam jogának hatálya alá tartozik, és:

a) a mentesített vállalkozás anyavállalkozása rendelkezik a mentesített vállalkozás összes részvényével. Ebből a szempontból figyelmen kívül kell hagyni a mentesített vállalkozás azon részvényeit, amelyek - valamely jogszabályban vagy létesítő okiratban meghatározott kötelezettségnek megfelelően - ügyviteli, ügyvezető vagy felügyelő testülete tagjainak a birtokában vannak; vagy

b) a mentesített vállalkozás anyavállalkozása a részvények 90 %-ával vagy még nagyobb hányadával rendelkezik a mentesített vállalkozásban, és a fennmaradó részvényesek vagy tagok jóváhagyják a mentesítést.

(4) A (3) bekezdésben említett mentességeknek az alábbi feltételek mindegyikének meg kell felelniük:

a) a mentesített vállalkozásnak és - a (9) bekezdés sérelme nélkül - összes leányvállalkozásának a pénzügyi kimutatásait konszolidálni kell egy olyan, nagyobb vállalkozáscsoport éves beszámolójával, amelynek az anyavállalkozása valamely tagállam jogának hatálya alá tartozik;

b) az a) pontban említett összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat és a nagyobb vállalkozáscsoport vezetésének összevont beszámolóját a csoport anyavállalkozása készíti el vagy azon tagállam jogával összhangban, amelynek a hatálya alá az anyavállalkozás tartozik, vagy ezen irányelvvel összhangban -a 29a. cikkben meghatározott követelmények kivételével -, vagy az 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően elfogadott nemzetközi számviteli standardokkal összhangban;

c) a mentesített vállalkozással kapcsolatban az alábbi dokumentumokat kell közzétenni a 30. cikkel összhangban, az azon tagállam joga által előírt módon, amelynek hatálya alá a mentesített vállalkozás tartozik:

i. az a) pontban említett összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat és a b) pontban említett, a vezetés összevont beszámolóját;

ii. a könyvvizsgálói jelentést; és

iii. adott esetben a (6) bekezdésben említett függeléket.

A szóban forgó tagállam rendelkezhet úgy, hogy az i., ii. és iii. pontban említett dokumentumokat e tagállam hivatalos nyelvén kell közzétenni, és annak fordítását hitelesíteni kell;

d) a mentesített vállalkozás éves pénzügyi kimutatásainak kiegészítő megjegyzéseiben közölni kell a következőket:

i. az a) pontban említett összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat elkészítő anyavállalkozás nevét és székhelyét; valamint

ii. az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások, valamint a vezetés összevont beszámolója készítésének kötelezettsége alóli mentességet.

(5) Az e cikk (3) bekezdése alá nem tartozó esetekben a tagállamok - e cikk (1), (2) és (3) bekezdésének sérelme nélkül - mentesíthetik az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások és a vezetés összevont beszámolója készítésének kötelezettsége alól a nemzeti joguk hatálya alá tartozó bármely olyan anyavállalkozást (mentesített vállalkozás), amely egyúttal leányvállalkozás is - beleértve a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeket a 2. cikk 1. pontja a) alpontjának hatálya alá tartozók kivételével -, ha annak saját anyavállalkozása valamely tagállam jogának hatálya alá tartozik, feltéve hogy az (4) bekezdésben felsorolt összes feltétel teljesül, továbbá feltéve hogy:

a) hogy a mentesített vállalkozás részvényesei vagy tagjai - akik a vállalkozás jegyzett tőkéjéből egy meghatározott minimális részesedéssel rendelkeznek - nem kérelmezték az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások elkészítését legalább hat hónappal az üzleti év végét megelőzően;

b) hogy az a) pontban említett minimális részesedés mértéke nem lépi túl az alábbi határértékeket:

i. a jegyzett tőke 10 %-a a részvénytársaságok és a jegyzett tőkével rendelkező betéti társaságok esetében; valamint

ii. a jegyzett tőke 20 %-a egyéb vállalkozástípusok esetében;

c) hogy a tagállam a mentességet nem teszi függővé:

i. attól a feltételtől, hogy annak az anyavállalkozásnak, amely az (4) bekezdés a) pontjában említett összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat készítette, a mentesítést megadó tagállam nemzeti jogának hatálya alá kell tartoznia; vagy

ii. az említett pénzügyi kimutatások elkészítésével és könyvvizsgálatával kapcsolatos feltételektől.

(6) A tagállam a (3) és a (5) bekezdésben meghatározott mentesség feltételeként előírhatja további adatok közlését - ezen irányelvvel összhangban - az (4) bekezdés a) pontjában említett összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokban vagy annak függelékében, feltéve hogy az ilyen adatok közlése az adott tagállam nemzeti jogának hatálya alá tartozó, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások készítésére kötelezett és azonos körülmények között működő vállalkozások számára kötelező.

(7) A (3)-(6) bekezdés az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások vagy a vezetés összevont beszámolója készítésére vonatkozó tagállami jogszabályok sérelme nélkül alkalmazandó, amennyiben az említett dokumentumokat

a) a munkavállalók vagy képviselőik tájékoztatása céljából szükséges elkészíteni; vagy

b) valamely közigazgatási hatóság vagy bíróság saját céljaira kéri.

(8) E cikk (1), (2), (3) és (5) bekezdésének sérelme nélkül, azok a tagállamok, amelyek e cikk (3) és (5) cikke alapján mentességről rendelkeznek, mentesíthetnek az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások és a vezetés összevont beszámolója elkészítésének kötelezettsége alól a nemzeti joguk hatálya alá tartozó bármely olyan anyavállalkozást is (mentesített vállalkozás) amely egyúttal leányvállalkozás is - beleértve a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeket a 2. cikk 1. pontja a) alpontjának hatálya alá tartozók kivételével -, ha annak saját anyavállalkozása nem tartozik valamely tagállam jogának hatálya alá, feltéve hogy az összes alábbi feltétel teljesül:

a) a mentesített vállalkozás és - a (9) bekezdés sérelme nélkül -annak összes leányvállalkozása pénzügyi kimutatásait konszolidálják egy nagyobb vállalkozáscsoport éves beszámolójával;

b) az a) pontban említett összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat és adott esetben a vezetés összevont beszámolóját az alábbiak szerint készítik el:

i. ezen irányelvvel összhangban, a 29a. cikkben meghatározott követelmények kivételével,

ii. az 1606/2002/EK rendelet alapján elfogadott nemzetközi számviteli standardokkal összhangban,

iii. a 29a. cikkben meghatározott követelmények kivételével az ezen irányelvvel összhangban elkészített összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásokkal és a vezetés összevont beszámolójával egyenértékű módon, vagy

iv. a harmadik országbeli értékpapír-kibocsátók által alkalmazott számviteli standardok egyenértékűségének megállapítására szolgáló eljárásnak a 2003/71/EK és a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti létrehozásáról szóló 2007. december 21-i 1569/2007/EK bizottsági rendelettel ( 16 ) összhangban megállapított nemzetközi számviteli standardokkal egyenértékű módon;

c) az a) pontban említett összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat egy vagy több olyan jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég ellenőrizte, aki, illetve amely a pénzügyi kimutatások könyvvizsgálatára jogosult azon nemzeti jog alapján, amelynek hatálya alá az említett beszámolót elkészítő vállalkozás tartozik.

Az (5) bekezdés c) és d) pontja, valamint a (5), (6) és (7) bekezdés értelemszerűen alkalmazandó.

(9) A vállalkozást - a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeket is ideértve - nem kell szerepeltetni az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokban, ha az alábbi feltételek közül legalább az egyik teljesül:

a) azon rendkívül ritka esetben, ha az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások ezen irányelv szerinti elkészítéséhez szükséges adatok nem szerezhetők be aránytalanul magas költségek vagy indokolatlan késedelem nélkül;

b) ha a vállalkozás részvényeit kizárólag továbbértékesítés céljából birtokolják; vagy

c) ha súlyos, hosszú távra szóló korlátozások jelentős mértékben akadályozzák:

i. az anyavállalkozást a vállalkozás eszközei feletti jogainak gyakorlásában vagy a vállalkozás vezetésében; vagy

ii. a vállalkozás egységes vezetésének gyakorlásában, amennyiben a vállalkozást a 22. cikk (7) bekezdésében meghatározott kapcsolatok valamelyike jellemzi.

(10) Az 6. cikk (1) bekezdése b) pontjának, a 21. cikknek és e cikk (1) és (2) bekezdésének sérelme nélkül minden olyan anyavállalkozás - a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeket is ideértve - mentesül a 22. cikkben előírt kötelezettség alól,

a) amely kizárólag olyan leányvállalkozásokkal rendelkezik, amelyek mind egyénileg, mind kollektívan véve csekély jelentőségűek; vagy

b) amelynek az e cikk (9) bekezdése alapján valamennyi leányvállalkozása kivonható a konszolidációból.

24. cikk

Az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások elkészítése

(1) Az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokra a 2. és a 3. fejezetet kell alkalmazni, figyelembe véve az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásoknak az éves pénzügyi kimutatásoktól eltérő sajátos jellemzőiből származó elengedhetetlen módosításokat.

(2) A konszolidálásba bevont vállalkozások eszközeit és forrásait teljes körűen be kell építeni az összevont mérlegbe.

(3) A konszolidálásba bevont vállalkozás tőkéjéből való részesedés könyv szerinti értékét az adott vállalkozás tőkéjében és tartalékában képviselt összeggel szemben kell elszámolni, az alábbiaknak megfelelően:

a) ezt az egymással szembeni elszámolást - az olyan esetek kivételével, amikor az anyavállalkozás részvényei magának a szóban forgó vállalkozásnak vagy valamely másik, a konszolidálásba szintén bevont vállalkozásnak a birtokában vannak, és ezért a 3. fejezettel összhangban saját részvényként kezelendők - a vállalkozásnak a konszolidálásba először történő bevonása időpontjában érvényes könyv szerinti értékek alapján kell végrehajtani. Az említett egymással szembeni elszámolásból származó különbözetet - amennyire lehetséges - az összevont mérlegben közvetlenül azokkal a tételekkel szemben kell felvenni, amelyek alatta vagy felette vannak a könyv szerinti értéküknek;

b) a tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják a részvények megszerzésének időpontjában vagy - két vagy több szakaszban történő megszerzés esetén - a vállalkozás leányvállalkozássá válásának időpontjában megállapítható eszközök és források értékei alapján történő egymással szembeni elszámolást;

c) minden különbözetet, amely az a) pont alkalmazása után fennmarad, vagy a b) pont alkalmazásából származik, üzleti vagy cégértékként (goodwill) kell feltüntetni az összevont mérlegben;

d) az üzleti vagy cégérték (goodwill) kiszámítására alkalmazott módszereket és az előző üzleti évhez képest bekövetkezett minden számottevő értékváltozást a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben kell kifejteni;

e) amennyiben a tagállam engedélyezi a pozitív és negatív üzleti vagy cégérték (goodwill) egymással szembeni elszámolását, a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzéseknek az üzleti vagy cégérték (goodwill) elemzését is tartalmaznia kell;

f) a negatív üzleti vagy cégérték (goodwill) átsorolható az összevont eredménykimutatásba, amennyiben ez az eljárás összhangban van a 2. fejezetben lefektetett elvekkel.

(4) Amennyiben a konszolidálásba bevont leányvállalkozások bizonyos részvényei e vállalkozásokon kívüli, egyéb személyek birtokában vannak, az e részvényeknek megfelelő összeget az összevont mérlegben kontrollt nem biztosító részesedésként, külön kell szerepeltetni.

(5) A konszolidálásba bevont vállalkozások bevételeit és ráfordításait teljes körűen az összevont eredménykimutatásban kell feltüntetni.

(6) Az eredményből azt az összeget, amely a (4) bekezdésben említett részvényekre jut, az összevont eredménykimutatásban a kontrollt nem biztosító részesedésekre jutó eredményként, külön kell szerepeltetni.

(7) Az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokban úgy kell kimutatni a konszolidálásba bevont vállalkozások eszközeit, forrásait, pénzügyi helyzetét és eredményét, mintha egyetlen vállalkozást alkotnának. Az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokból ki kell szűrni különösen az alábbi tételeket:

a) a vállalkozások közötti tartozásokat és követeléseket;

b) a vállalkozások közötti ügyletekkel kapcsolatos bevételeket és kiadásokat; valamint

c) a vállalkozások közötti ügyletekből származó eredményt ott, ahol azt az eszközök könyv szerinti értékében figyelembe vették.

(8) Az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat és az anyavállalkozás éves pénzügyi kimutatásait egyazon nap szerinti állapotokat tükrözve kell elkészíteni.

A tagállamok azonban engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat más időponttal készítsék el annak érdekében, hogy a konszolidálásba bevont legtöbb vagy legfontosabb vállalkozás mérlegfordulónapjait figyelembe vegyék, feltéve hogy:

a) ezt a tényt indoklásával együtt közlik az összevont (konszolidált) éves a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben;

b) figyelembe veszik, illetve közlik a konszolidálásba bevont vállalkozások eszközeivel, forrásaival, pénzügyi helyzetével és eredményével összefüggő azon jelentős eseményeket is, amelyek a vállalkozás mérlegfordulónapja és az összevont mérleg fordulónapja között merültek fel; valamint

c) ha egy vállalkozás mérlegfordulónapja több mint három hónappal az összevont mérleg fordulónapja előttre vagy utánra esik, akkor a szóban forgó vállalkozást az évközi pénzügyi kimutatások alapján kell konszolidálni, az összevont mérleg fordulónapja szerinti állapotnak megfelelően.

(9) Ha a konszolidálásba bevont vállalkozások összetétele számottevően megváltozott egy üzleti év során, az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásoknak tartalmaznia kell azokat az adatokat, amelyek lehetővé teszik az egymást követő összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások összehasonlítását. Ez a kötelezettség teljesíthető korrigált összehasonlító mérleg és korrigált összehasonlító eredménykimutatás elkészítésével.

(10) Az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokban szerepeltetett eszközöket és forrásokat egységes alapok szerint és a 2. fejezettel összhangban kell értékelni.

(11) Az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat készítő vállalkozásnak az éves pénzügyi kimutatások készítésekor alkalmazott értékelési alapokkal megegyező alapokat kell alkalmaznia. A tagállamok azonban engedélyezhetik vagy előírhatják a 2. fejezettel összhangban lévő egyéb értékelési alapok használatát az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokban. Amennyiben élnek ezzel az eltérési lehetőséggel, ezt a tényt annak indoklásával együtt közölni kell az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben.

(12) Amennyiben az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokban feltüntetett eszközöket és forrásokat a konszolidálásba bevont vállalkozások a konszolidálás céljából alkalmazott alapoktól eltérő alapok szerint értékelték, az említett eszközöket és forrásokat át kell értékelni a konszolidálás céljából alkalmazott alapoknak megfelelően. Ettől a követelménytől kivételes esetekben el lehet térni. Minden ilyen eltérést és annak indokolását közölni kell az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben.

(13) A halasztottadó-egyenlegeket el kell számolni a konszolidációkor, amennyiben valószínűsíthető, hogy a konszolidálásba bevont vállalkozások valamelyikénél belátható időn belül adókötelezettség fog felmerülni.

(14) Amennyiben az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokban feltüntetett eszközökön kizárólag adózási célból értékmódosítást végeztek, azok csak az ilyen módosítások kiküszöbölése után vezethetők be az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokba.

25. cikk

Csoporton belüli üzleti kombinációk

(1) A tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják, hogy egy konszolidálásba bevont vállalkozás tőkéjében birtokolt részesedés könyv szerinti értékét kizárólag a tőke arányos részével szemben számolják el, feltéve, hogy az üzleti kombinációban részt vevő vállalkozások felett az üzleti kombináció előtt és után végső soron ugyanaz a fél gyakorol kontrollt, és ez a kontroll nem átmeneti jellegű.

(2) Az (1) bekezdés alapján minden különbözetet adott esetben hozzá kell adni az összevont tartalékokhoz vagy le kell vonni azokból.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt módszer alkalmazását, az annak következtében a tartalékokban bekövetkezett változásokat, valamint az érintett vállalkozások nevét és székhelyét közölni kell az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások kiegészítő megjegyzéseiben.

26. cikk

Arányos konszolidálás

(1) Amennyiben egy a konszolidálásba bevont vállalkozás egy másik vállalkozás ügyvezetését egy vagy több, az adott konszolidációba be nem vont vállalkozással közösen látja el, a tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják ennek a másik vállalkozásnak a konszolidálásba bevont vállalkozás által a vállalkozás jegyzett tőkéjében birtokolt jogokkal arányos megjelenítését az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokban.

(2) A 23. cikk (9) és (10) bekezdését, valamint a 24. cikket értelemszerűen alkalmazni kell az e cikk (1) bekezdésében említett arányos konszolidálásra.

27. cikk

A társult vállalkozások tőkemódszerrel történő elszámolása

(1) Amennyiben valamely konszolidálásba bevont vállalkozás társult vállalkozással rendelkezik, a társult vállalkozást a megfelelő megnevezés alatt, külön tételként kell feltüntetni az összevont mérlegben.

(2) E cikk valamely társult vállalkozásra való első alkalmazásakor az adott társult vállalkozást a következő összegek egyikével kell feltüntetni a konszolidált mérlegben:

a) a 2. és 3. fejezetben megállapított értékelési szabályokkal összhangban kiszámított könyv szerinti értékén. A könyv szerinti érték és az adott társult vállalkozásban fennálló számottevő tulajdoni részesedés által képviselt tőke és tartalék összege közötti különbözetet elkülönítetten kell közölni az összevont mérlegben vagy az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben. A különbözetet azzal a nappal kell megállapítani, amelyen ezt a módszert első alkalommal alkalmazzák; vagy

b) azzal az összeggel, amely megfelel a társult vállalkozás tőkéjéből és tartalékából az adott társult vállalkozásban fennálló számottevő tulajdoni részesedés által képviselt aránynak. A szóban forgó összeg és a 2. és 3. fejezetben foglalt értékelési szabályokkal összhangban kiszámított könyv szerinti érték közötti különbözetet elkülönítetten kell közölni az összevont mérlegben vagy az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben. A különbözetet azzal a nappal kell megállapítani, amelyen ezt a módszert első alkalommal alkalmazzák.

A tagállamok előírhatják az a) vagy b) pontban előírt lehetőségek valamelyikének alkalmazását. Ez esetben az összevont mérlegben vagy az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben jelezni kell, hogy mely lehetőséget alkalmazták.

Ezenkívül az a) és b) pont alkalmazásában a tagállamok megengedhetik vagy megkövetelhetik, hogy a különbözet kiszámítására a részvények megszerzésének időpontjával kerüljön sor, vagy ha azokat két vagy több szakaszban szerezték meg, azzal a nappal, amelyen a vállalkozás társult vállalkozássá vált.

(3) Amennyiben egy társult vállalkozás eszközeit és forrásait - a 24. cikk (11) bekezdésével összhangban - a konszolidálásra alkalmazott módszerektől eltérő módszerekkel értékelték, abban az esetben a különbözetnek a (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti kiszámítása céljából át lehet értékelni őket a konszolidálásra alkalmazott módszerekkel. Ha ilyen átértékelést nem hajtottak végre, ezt a tényt az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben közölni kell. A tagállamok előírhatják az említett átértékelést.

(4) A (2) bekezdés a) pontjában említett könyv szerinti értéket vagy a társult vállalkozás tőkéjében és tartalékában képviselt aránynak megfelelő, a (2) bekezdés b) pontja szerinti összeget növelni vagy csökkenteni kell azzal az összeggel, amellyel a társult vállalkozás tőkéjéből és tartalékából az adott számottevő tulajdoni részesedés által képviselt részarány az üzleti év során megváltozott; és csökkenteni kell az adott számottevő tulajdoni részesedéshez kapcsolódó osztalékok összegével.

(5) Amennyiben (2) bekezdés a) vagy b) pontjában említett pozitív különbözet nem kapcsolható semmilyen eszköz- vagy forráskategóriához, azt az "üzleti vagy cégérték (goodwill)" tételre vonatkozóan a 12. cikk (6) bekezdésében, a 12. cikk (11) bekezdése első albekezdésében, a 24. cikk (3) bekezdése c) pontjában, valamint a III és IV. mellékletben foglalt szabályok szerint kell kezelni.

(6) A társult vállalkozások eredményéből az adott társult vállalkozásban fennálló számottevő tulajdoni részesedésre jutó részt a megfelelő megnevezés alatt, elkülönített tételként kell megjeleníteni az összevont eredménykimutatásban.

(7) A 24. cikk (7) bekezdésében említett tételek kiszűrését olyan mértékig kell végrehajtani, amennyire a vonatkozó tények ismertek vagy megállapíthatók.

(8) Amennyiben egy társult vállalkozás összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat készít, az (1)-(7) bekezdést alkalmazni kell az ilyen összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokban szerepeltetett tőkére és tartalékra.

(9) E cikket nem kell alkalmazni, ha a társult vállalkozás tőkéjéből való számottevő tulajdoni részesedés nem jelentős.

28. cikk

Az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzések

(1) Az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzések az ezen irányelv egyéb rendelkezéseiben előírt egyéb információkon kívül tartalmazzák a 16., 17. és 18. cikkben előírt információkat, mégpedig olyan módon, hogy megkönnyítse a konszolidálásba bevont vállalkozások összessége pénzügyi helyzetének értékelését, figyelembe véve az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásoknak az éves pénzügyi kimutatásoktól eltérő sajátosságaiból eredő alapvető kiigazításokat, köztük az alábbiakat:

a) a kapcsolt felek közötti ügyletek közlésekor a konszolidálásba bevont kapcsolt felek közötti olyan ügyleteket, amelyeket a konszolidáláskor kiszűrtek, nem kell szerepeltetni;

b) az üzleti év alatt foglalkoztatottak átlagos létszámának közlésekor elkülönítetten kell közölni az arányosan konszolidált vállalkozások által foglalkoztatottak átlagos létszámát; és

c) az ügyviteli, az ügyvezető és a felügyelő testület tagjainak juttatott járandóságok, előlegek és hitelek összegének közlésekor csak az anyavállalkozás és leányvállalkozásai által az ügyviteli, az ügyvezető és a felügyelő testület tagjainak jutatott összegeket kell közölni.

(2) Az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások kiegészítő megjegyzéseiben az (1) bekezdésben előírt információkon kívül az alábbi információkat is közölni kell:

a) a konszolidálásba bevont vállalkozásokkal kapcsolatban:

i. a konszolidálásba bevont vállalkozások neve és székhelye,

ii. az e vállalkozásokban - kivéve az anyavállalkozást - birtokolt tőke a konszolidálásba bevont vállalkozások részéről, vagy olyan személyek részéről, akik saját nevükben, de a konszolidálásba bevont vállalkozások képviseletében járnak el, továbbá

iii. az arra vonatkozó információk, hogy a 22. cikk (3), (4) és (5) bekezdésének alkalmazását követően a 22. cikk (1), (2) és (7) bekezdésében említett feltételek közül melyek képezték a konszolidálás elvégzésének alapját. Ez a közlés azonban mellőzhető, ha a konszolidálást a 22. cikk (1) bekezdésének a) pontja szerint hajtották végre, és ha a birtokolt tőke és a birtokolt szavazati jogok aránya megegyezik.

Ugyanezeket az adatokat meg kell adni azon vállalkozások tekintetében is, amelyeket az 6. cikk (1) bekezdésének j) pontja és a 23. cikk (10) bekezdése alapján csekély jelentőségük miatt kizártak a konszolidálásból, továbbá indokolni kell a 23. cikk (9) bekezdésében említett vállalkozások kizárását;

b) a konszolidálásba a 27. cikk (1) bekezdése szerint bevont társult vállalkozások neve és székhelye, valamint azon tőkéjuk, amelyet a konszolidálásba bevont vállalkozások vagy olyan személyek birtokolnak, akik saját nevükben, de ezen vállalkozások képviseletében járnak el;

c) a 26. cikk szerint arányosan konszolidált vállalkozások neve és székhelye, azok a tényezők, amelyekre e vállalkozások közös vezetése épül és a konszolidálásba bevont vállalkozások vagy olyan személyek által birtokolt tőkéjük, akik saját nevükben, de az említett vállalkozások képviseletében járnak el; valamint

d) az a), b) és c) pontban említetteken kívül minden olyan vállalkozással kapcsolatban, amelyben a konszolidálásba bevont vállalkozások maguk, vagy a saját nevükben, de a konszolidálásba bevont vállalkozások képviseletében eljáró személyeken keresztül számottevő tulajdoni részesedéssel rendelkeznek:

i. az érintett vállalkozások neve és székhelye,

ii. a birtokolt tőke aránya,

iii. az érintett vállalkozás tőkéje és tartaléka, valamint eredménye azon legutóbbi üzleti év tekintetében, amelyre vonatkozóan éves pénzügyi kimutatásokat fogadtak el.

El lehet hagyni a tőkére és tartalékra, valamint az eredményre vonatkozó adatokat is, amennyiben az érintett vállalkozás nem teszi közzé a mérlegét.

(3) A tagállamok engedélyezhetik, hogy a (2) bekezdés a)-d) pontjában előírt adatok a 2009/101/EK irányelv 3. cikkének (3) bekezdésével összhangban benyújtott nyilatkozat formáját öltsék. Az ilyen nyilatkozat benyújtását közölni kell az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben. A tagállamok engedélyezhetik továbbá az említett információk elhagyását akkor is, ha azok közlése a jellegük miatt súlyos hátránnyal járna valamely általuk érintett vállalkozás számára. A tagállamok az ezen az alapon való elhagyást előzetes közigazgatási vagy bírósági engedélyezéshez köthetik. Az ilyen elhagyást minden esetben közölni kell az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben.

29. cikk

A vezetés összevont beszámolója

(1) A vezetés összevont beszámolójának az ezen irányelv egyéb rendelkezéseiben előírt egyéb információkon kívül tartalmaznia kell legalább a 19. és a 20. cikkben előírt információkat, figyelembe véve a vezetés összevont beszámolójának a vezetés beszámolójától eltérő sajátosságaiból eredő alapvető kiigazításokat, mégpedig olyan módon, hogy megkönnyítse a konszolidálásba bevont vállalkozások összessége helyzetének értékelését.

(2) A 19. és a 20. cikkben előírt információkat az alábbiak szerint kell kiigazítani:

a) a megszerzett saját részvények adatairól való beszámolás keretében a vezetés összevont beszámolójának tartalmaznia kell az anyavállalkozás összes olyan részvényének számát és névértékét - illetve névérték hiányában e részvények jegyzett tőke arányában meghatározott értékét -, amelyet maga az anyavállalkozás, annak leányvállalkozásai, illetve a saját nevében, de az említett vállalkozások bármelyikének képviseletében eljáró személy birtokol. A tagállamok engedélyezhetik vagy előírhatják ezen adatoknak az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben történő közlését is;

b) a belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszerekkel kapcsolatos beszámolás terén a vállalatirányítási nyilatkozatnak utalnia kell a konszolidálásba bevont vállalkozások összességének belső ellenőrzési és a kockázatkezelési rendszereinek főbb jellemzőire.

(3) Amennyiben a vezetés beszámolóján kívül a vezetés összevont beszámolóját is előírják, a két beszámoló egyetlen beszámolóként is elkészíthető.

29a. cikk

Összevont (konszolidált) fenntarthatósági beszámolás

(1) A 3. cikk (7) bekezdésében említettek szerinti nagy vállalatcsoportok anyavállalkozásainak a vezetés összevont beszámolójában fel kell tüntetniük a csoport fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásainak megértéséhez szükséges információkat, valamint az annak megértéséhez szükséges információkat, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések hogyan befolyásolják a csoport fejlődését, teljesítményét és helyzetét.

Az első albekezdésben említett információknak a vezetés összevont beszámolójában egyértelműen azonosítható módon, a vezetés összevont beszámolójának egy külön szakaszában kell szerepelniük.

(2) Az (1) bekezdésben említett információnak az alábbiakat kell tartalmaznia:

a) a csoport üzleti modelljének és stratégiájának rövid leírása, beleértve a következőket:

i. a csoport üzleti modelljének és stratégiájának a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatok tekintetében fennálló rezilienciája;

ii. a csoport fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó lehetőségei;

iii. a csoport annak biztosítására irányuló tervei, beleértve a végrehajtási intézkedéseket és a kapcsolódó pénzügyi és beruházási terveket, hogy üzleti modellje és stratégiája összeegyeztethető legyen a fenntartható gazdaságra való átállással és a globális felmelegedés 1,5 °C-ra való korlátozásával, összhangban a Párizsi Megállapodással és az (EU) 2021/1119 rendeletben meghatározott, a klímasemlegesség 2050-ig történő elérésére irányuló célkitűzéssel, valamint adott esetben a csoport szénnel, olajjal és gázzal kapcsolatos tevékenységeknek való kitettsége;

iv. a csoport üzleti modellje és stratégiája hogyan veszi figyelembe a csoport érdekelt feleinek érdekeit és a csoport fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásait;

v. hogyan hajtották végre a csoport stratégiáját a fenntarthatósági kérdések tekintetében;

b) a csoport által meghatározott fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos, határidőhöz kötött célok ismertetése, beleértve adott esetben a legalább 2030-ra és 2050-ra vonatkozó abszolút üvegházhatásúgázkibocsátás-csökkentési célértékeket, a csoport által e célok elérése felé tett előrehaladás ismertetése, valamint egy nyilatkozat arról, hogy a csoport környezetvédelmi tényezőkkel kapcsolatos céljai meggyőző tudományos bizonyítékokon alapulnak-e;

c) az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületek fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos szerepének ismertetése, valamint az említett szerep betöltéséhez szükséges szakértelmük és készségeik vagy az ilyen szakértelemhez és készségekhez való hozzáférésük;

d) a csoport fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos politikáinak ismertetése;

e) a fenntarthatósági kérdésekhez kapcsolódó, az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületek tagjainak kínált ösztönző rendszerek meglétére vonatkozó információk;

f) a következők leírása:

i. a csoport által a fenntarthatósági kérdések tekintetében és adott esetben a vállalkozásokra vonatkozó, az átvilágítási eljárás lefolytatásával kapcsolatos uniós követelményekkel összhangban végrehajtott átvilágítási eljárás;

ii. a csoport saját műveleteivel és értékláncával - beleértve termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és ellátási láncát - összefüggő főbb tényleges vagy lehetséges káros hatások, az ezen hatások azonosítását és nyomon követését célzó intézkedések, valamint más olyan káros hatások, amelyeket az anyavállalkozás a vállalkozásokra vonatkozó, az átvilágítási eljárás lefolytatásával kapcsolatos egyéb uniós követelmények alapján köteles azonosítani;

iii. a tényleges vagy lehetséges káros hatások megelőzése, mérséklése, orvoslása vagy megszüntetése érdekében a csoport által hozott intézkedések és azok eredményei;

g) a csoportot a fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatban érintő főbb kockázatok leírása, beleértve a csoportnak az említett kérdésektől való főbb függéseit, és ezen kockázatok a csoport általi kezelésének módját;

h) az a)-g) pontban említett közzétételek szempontjából lényeges mutatók.

Az anyavállalkozásoknak be kell számolniuk az e cikk (1) bekezdésével összhangban a vezetés összevont beszámolójában szereplő információk azonosítása érdekében végzett folyamatról. Az e bekezdés első albekezdésében felsorolt információknak adott esetben tartalmazniuk kell a rövid, közép- és hosszú távú időhorizontokra vonatkozó információkat.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett információknak adott esetben tartalmazniuk kell a csoport saját műveleteire és értékláncára vonatkozó információkat, beleértve termékeit és szolgáltatásait, üzleti kapcsolatait és ellátási láncát.

A tagállamok által az (EU) 2022/2464 irányelv 5. cikkének (2) bekezdésével összhangban elfogadandó intézkedések alkalmazásának első három évében, és abban az esetben, ha az értékláncára vonatkozóan nem áll rendelkezésre minden szükséges információ, az anyavállalkozásnak ismertetnie kell az értékláncára vonatkozó szükséges információk megszerzése érdekében tett erőfeszítéseket, annak okait, hogy miért nem lehetett minden szükséges információt beszerezni, valamint az összes szükséges információ jövőbeli beszerzésére vonatkozó terveit.

Az (1) és (2) bekezdésben említett információknak adott esetben hivatkozásokat kell tartalmazniuk a vezetés összevont beszámolójában az ezen irányelv 29. cikkével összhangban szereplő egyéb információkra és az összevont pénzügyi kimutatásokban közölt összegekre, és további magyarázatokkal kell szolgálniuk azokkal kapcsolatban.

A tagállamok engedélyezhetik a küszöbön álló fejleményekre vagy tárgyalás alatt álló kérdésekre vonatkozó információk kihagyását azon kivételes esetekben, amikor a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörükben eljáró és a véleményért kollektív felelősséggel tartozó, ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületi tagok megfelelő indokolással ellátott véleménye szerint az ilyen információ közzététele súlyosan sértené a csoport üzleti helyzetét, feltéve, hogy e kihagyás nem akadályozza a csoport fejlődésének, teljesítményének és helyzetének, valamint tevékenységei hatásának helyes és elfogulatlan megértését.

(4) Amennyiben a beszámoló vállalkozás jelentős különbségeket állapít meg a csoport kockázatai vagy hatásai, valamint egy vagy több leányvállalkozásának kockázatai vagy hatásai között, a vállalkozásnak adott esetben pontos magyarázatot kell adnia az érintett leányvállalkozás vagy leányvállalkozások kockázatairól és hatásairól.

A vállalkozásoknak fel kell tüntetniük, hogy a konszolidációban szereplő leányvállalkozások közül melyek mentesülnek a 19a. cikk (9) bekezdése, vagy a 29a. cikk (8) bekezdése szerint az éves vagy összevont fenntarthatósági beszámolás alól.

(5) Az anyavállalkozásoknak az e cikk (1)-(3) bekezdésében említett információkról a 29b. cikk szerint elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően kell beszámolniuk.

(6) Az anyavállalkozás vezetése a megfelelő szinten tájékoztatja a munkavállalók képviselőit, és megvitatja velük a vonatkozó információkat, valamint a fenntarthatósági információk megszerzésének és ellenőrzésének módját. A munkavállalók képviselőinek véleményét adott esetben közölni kell az érintett igazgatási, irányító vagy felügyeleti testületekkel.

(7) Az e cikk (1)-(5) bekezdésében meghatározott követelményeket teljesítő anyavállalkozásokat úgy kell tekinteni, hogy teljesítették a 19. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdésében és a 19a. cikkben meghatározott követelményeket.

(8) Amennyiben az e bekezdés második albekezdésében foglalt feltételek teljesülnek, a leányvállalkozásnak minősülő anyavállalkozás mentesül az e cikk (1)-(5) bekezdésében meghatározott kötelezettségek alól (a továbbiakban: a mentesített anyavállalkozás), ha az ilyen anyavállalkozás és leányvállalkozásai szerepelnek valamely más vállalkozás vezetésének a 29. cikkel és e cikkel összhangban elkészített összevont beszámolójában. Az az anyavállalkozás, amely egy harmadik országban letelepedett anyavállalkozás leányvállalkozása, szintén mentesül az e cikk (1)-(5) bekezdésében meghatározott kötelezettségek alól, amennyiben az ilyen anyavállalkozás és leányvállalkozásai szerepelnek az említett, harmadik országban letelepedett anyavállalkozás összevont fenntarthatósági beszámolójában, és amennyiben az említett, összevont fenntarthatósági beszámolást a 29b. cikk szerint elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban vagy az említett fenntarthatósági beszámolási standardokkal egyenértékű - a 2004/109/EK irányelv 23. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében elfogadott, a fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségéről szóló végrehajtási jogi aktussal összhangban meghatározott - módon végzik el.

Az első albekezdés szerinti mentesség a következő feltételek teljesülésétől függ:

a) A mentesített anyavállalkozás vezetése beszámolójának tartalmaznia kell az összes alábbi információt:

i. annak az anyavállalkozásnak nevét és székhelyét, amely csoportszinten információt jelent e cikkel összhangban, vagy az ezen irányelv 29b. cikke szerint elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardokkal egyenértékű - a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 23. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében elfogadott, a fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségéről szóló végrehajtási jogi aktussal összhangban meghatározott - módon;

ii. az anyavállalkozás vezetésének az e bekezdés első albekezdésében említett összevont beszámolójára vagy adott esetben az anyavállakozás összevont fenntarthatósági beszámolójára, valamint az ezen irányelv 34. cikke (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjában említett bizonyossági véleményre vagy az ezen albekezdés b) pontjában említett bizonyossági véleményre mutató internetes hivatkozásokat;

iii. azt a tényt, hogy az anyavállalkozás mentesül az e cikk (1)-(5) bekezdésében meghatározott kötelezettségek alól;

b) ha az anyavállalkozás harmadik országban letelepedett vállalkozás, összevont fenntarthatósági beszámolóját, valamint az említett anyavállalkozásra vonatkozó nemzeti jog szerint az összevont fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági vélemény készítésére felhatalmazott egy vagy több személy vagy cég által készített bizonyossági véleményt a 30. cikkel és azon tagállami joggal összhangban kell közzétenni, amely hatálya alá a mentesített anyavállalkozás tartozik.

c) ha az anyavállalkozás harmadik országban letelepedett vállalkozás, az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében meghatározott - az Unióban letelepedett és az ezen irányelv 19a. cikkének (9) bekezdése alapján a fenntarthatósági beszámolás alól mentesített leányvállalkozás által végzett tevékenységekre vonatkozó - közzétételeket belefoglalják a mentesített anyavállalkozás vezetőségének beszámolójába vagy a harmadik országban letelepedett anyavállalkozás által végzett összevont fenntarthatósági beszámolásba.

Az a tagállam, amely nemzeti jogának hatálya alá a mentesített anyavállalkozás tartozik, előírhatja, hogy az anyavállalkozás vezetésének összevont beszámolóját vagy adott esetben összevont fenntarthatósági beszámolóját egy, az említett tagállam által elfogadott nyelven tegyék közzé, és hogy az e nyelvre történő minden szükséges fordítást biztosítsanak. A nem hitelesített fordításnak tartalmaznia kell egy erre vonatkozó nyilatkozatot.

Azoknak az anyavállalkozásoknak, amelyek a 37. cikkel összhangban mentesülnek a vezetés beszámolójának elkészítése alól, nem kell megadniuk az e bekezdés második albekezdése a) pontjának i-iii. alpontjában említett információkat, feltéve, hogy e vállalkozások a 37. cikkel összhangban közzéteszik a vezetés összevont beszámolóját.

E bekezdés első albekezdésének alkalmazásában, és ha az 575/2013/EU rendelet 10. cikke alkalmazandó, az ezen irányelv 1. cikke (3) bekezdése első albekezdésének b) pontjában említett, olyan központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézeteket, amely az 575/2013/EU rendelet 10. cikkében foglalt feltételek mellett őket felügyeli, az említett központi szerv leányvállalkozásaként kell kezelni.

E bekezdés első albekezdésének alkalmazásában az ezen irányelv 1. cikke (3) bekezdése első albekezdésének a) pontjában említett, a 2009/138/EK irányelv 212. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii. alpontjában említett pénzügyi kapcsolat alapján egy csoport részét képező és az említett irányelv 213. cikke (2) bekezdésének a)-c) pontjával összhangban csoportszintű felügyelet alatt álló biztosítóintézeteket az említett csoport anyavállalkozása leányvállalkozásainak kell tekinteni.

(9) A (8) bekezdésben meghatározott mentesség az e cikk követelményeinek hatálya alá tartozó, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységekre is alkalmazandó, kivéve az ezen irányelv 2. cikke 1. pontjának a) alpontjában meghatározott, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeknek minősülő nagyvállalkozásokat.

6A. FEJEZET

FENNTARTHATÓSÁGI BESZÁMOLÁSI STANDARDOK

29b. cikk

Fenntarthatósági beszámolási standardok

(1) A Bizottság ezen irányelv kiegészítése céljából a 49. cikknek megfelelően fenntarthatósági beszámolási standardokat előíró, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el. Az említett fenntarthatósági beszámolási standardoknak meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak a 19a. és a 29a. cikkel összhangban jelenteniük kell, és adott esetben meg kell határozniuk az ezen információk bemutatására használandó struktúrát is.

Az e bekezdés első albekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban a Bizottság 2023. június 30-ig meghatározza azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak a 19a. cikk (1) és (2) bekezdésével, valamint adott esetben a 29a. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban jelenteniük kell, amely információk között legalább azoknak szerepelniük kell, amelyekre az (EU) 2019/2088 rendeletben előírt közzétételi kötelezettségek hatálya alá tartozó pénzügyi piaci szereplőknek az említett kötelezettségek teljesítéséhez szükségük van.

Az első albekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban a Bizottság 2026. június 30-ig meghatározza a következőket:

i. szükség esetén azokat a kiegészítő információkat, amelyeket a vállalkozásoknak jelenteniük kell a 19a. cikk (2) bekezdésében felsorolt fenntarthatósági kérdések és beszámolási területek tekintetében;

ii. azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak arra az ágazatra vonatkozóan kell jelenteniük, amelyben működnek.

A Bizottság törekszik arra, hogy a harmadik albekezdés ii. pontjában említett fenntarthatósági beszámolási standardok közül nyolcat tartalmazó felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadja el, amint azok elkészülnek.

Az első albekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott beszámolási követelmények legkorábban négy hónappal a Bizottság általi elfogadásukat követően lépnek hatályba.

A harmadik albekezdés ii. pontjában előírt információk meghatározására irányuló, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság különös figyelmet fordít az egyes ágazatok fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos kockázatainak és hatásainak mértékére, figyelembe véve azt a tényt, hogy a kockázatok és hatások egyes ágazatok esetében magasabbak, mint mások esetében.

A Bizottság az alkalmazásuk kezdőnapját követően legalább háromévente felülvizsgálja az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, figyelembe véve az Európai Pénzügyi Beszámolási Tanácsadó Csoport (EFRAG) szakmai tanácsát, és amennyiben szükséges, módosítja az ilyen felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a vonatkozó fejlemények, többek között a nemzetközi standardokkal kapcsolatos fejlemények figyelembevétele érdekében.

A Bizottság évente legalább egyszer konzultál az Európai Parlamenttel, és közösen konzultál az (EU) 2020/852 rendelet 24. cikkében említett, fenntartható finanszírozással foglalkozó tagállami szakértői csoporttal és az 1606/2002/EK rendelet 6. cikkében említett számviteli szabályozó bizottsággal az EFRAG munkaprogramjáról, a fenntarthatósági beszámolási standardokkal kapcsolatos fejleményeket illetően.

(2) A fenntarthatósági beszámolási standardoknak biztosítaniuk kell a jelentett információk minőségét azáltal, hogy előírják, hogy a jelentett információknak érthetőnek, relevánsnak, ellenőrizhetőnek és összehasonlíthatónak kell lenniük, és azokat hitelt érdemlő módon kell bemutatni. El kell kerülni, hogy a fenntarthatósági beszámolási standardok aránytalan adminisztratív terhet rójanak a vállalkozásokra, többek között azáltal, hogy az (5) bekezdés a) pontjában előírtak szerint a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszik a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó globális standardalkotási kezdeményezések munkáját.

A fenntarthatósági beszámolási standardoknak egy adott fenntarthatósági beszámolási standard tárgyának figyelembevételével:

a) meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük az alábbi környezetvédelmi tényezőkről:

i. az éghajlatváltozás mérséklése, beleértve az 1., 2. és adott esetben a 3. alkalmazási körbe tartozó üvegházhatásúgáz-kibocsátást;

ii. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás;

iii. a vízi és tengeri erőforrások;

iv. az erőforrások felhasználása és a körforgásos gazdaság;

v. szennyezés;

vi. a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák;

b) meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük az alábbi társadalmi és emberi jogi tényezőkről:

i. a mindenki számára biztosítandó egyenlő bánásmód és esélyegyenlőség, beleértve a nemek közötti egyenlőséget és az egyenlő értékű munkáért járó egyenlő bért, a képzés és készségfejlesztés, a fogyatékossággal élő személyek foglalkoztatása és integrációja, a munkahelyi erőszak és zaklatás elleni intézkedések, valamint a sokszínűség;

ii. munkafeltételek, beleértve a biztonságos foglalkoztatást, munkaidő, megfelelő bérek, szociális párbeszéd, egyesülési szabadság, üzemi tanácsok megléte, kollektív tárgyalások, beleértve a kollektív szerződések hatálya alá tartozó munkavállalók arányát, a munkavállalók tájékoztatáshoz, konzultációhoz és részvételhez való joga, a munka és a magánélet közötti egyensúly, valamint egészség és biztonság;

iii. az Emberi Jogok Nemzetközi Törvényében és más alapvető emberi jogi ENSZ-egyezményekben, többek között a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményben, az őslakos népek jogairól szóló ENSZ-nyilatkozatban, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet munka világára vonatkozó alapvető elvekről és jogokról szóló nyilatkozatában, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet alapvető egyezményeiben, továbbá az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményében, az Európai Szociális Chartában és az Európai Unió Alapjogi Chartájában meghatározott emberi jogok, alapvető szabadságok, demokratikus elvek és normák tiszteletben tartása;

c) meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyeket a vállalkozásoknak közzé kell tenniük az alábbi irányítási tényezőkről:

i. az ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületek fenntarthatósági kérdésekkel kapcsolatos szerepe és azok összetétele, valamint az említett szerep betöltéséhez szükséges szakértelmük és készségeik vagy az ilyen szakértelemhez és készségekhez való hozzáférésük;

ii. a vállalkozás belső ellenőrzési és kockázatkezelési rendszereinek főbb jellemzői a fenntarthatósági beszámolási és a döntéshozatali folyamat összefüggésében;

iii. üzleti etika és vállalati kultúra, beleértve a korrupció és a megvesztegetés elleni küzdelmet, a visszaélést bejelentő személyek védelme és állatjólét;

iv. a vállalkozás politikai befolyásának gyakorlásához kapcsolódó tevékenységei és kötelezettségvállalásai, beleértve lobbitevékenységeit is;

v. a vállalkozás és az ügyfelek, a beszállítók, valamint a vállalkozás tevékenységei által érintett közösségek közötti kapcsolatok kezelése és minősége, beleértve a fizetési gyakorlatokat is, különös tekintettel a késedelmes fizetésre a kis- és középvállalkozások felé.

(3) A fenntarthatósági beszámolási standardoknak meg kell határozniuk a vállalkozások által adott esetben jelentendő előretekintő, visszamenőleges jellegű, minőségi és mennyiségi információkat.

(4) A fenntarthatósági beszámolási standardoknak figyelembe kell venniük azokat a nehézségeket, amelyekkel a vállalkozások szembesülhetnek az értékláncuk szereplőitől - különösen azoktól, amelyekre nem vonatkoznak a 19a. vagy 29a. cikkben megállapított fenntarthatósági beszámolási követelmények -, valamint a feltörekvő piacokon és gazdaságokban működő beszállítóktól való információgyűjtés során. Az értékláncok tekintetében a fenntarthatósági beszámolási standardoknak olyan közzétételeket kell meghatározniuk, amelyek az értékláncba tartozó vállalkozások kapacitásaival és jellemzőivel, valamint tevékenységeik léptékével és összetettségével arányosak, illetve mindezek szempontjából relevánsak, különösen azon vállalkozások esetében, amelyekre nem vonatkoznak a 19a. vagy 29a. cikkben megállapított fenntarthatósági beszámolási követelmények. A fenntarthatósági beszámolási standardok nem határozhatnak meg olyan közzétételeket, amelyek megkövetelnék a vállalkozásoktól, hogy olyan információkat szerezzenek be az értékláncukban lévő kis- és középvállalkozásoktól, amelyek meghaladják a 29c. cikkben említett, kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardok szerint közzéteendő információkat.

Az első albekezdés nem sérti a vállalkozásokra vonatkozó, az átvilágítási eljárás lefolytatásával kapcsolatos uniós követelményeket.

(5) Az (1) bekezdés szerinti felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadásakor a Bizottság a lehető legnagyobb mértékben figyelembe veszi a következőket:

a) a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó globális szabványosítási kezdeményezések munkáját, valamint a természeti tőke elszámolására, az üvegházhatásúgáz-kibocsátás elszámolására, a felelős üzleti magatartásra, a vállalati társadalmi felelősségvállalásra és a fenntartható fejlődésre vonatkozó meglévő standardokat és kereteket;

b) azokat az információkat, amelyekre a pénzügyi piaci szereplőknek az (EU) 2019/2088 rendeletben és az említett rendelet alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott közzétételi kötelezettségeik teljesítéséhez szükségük van;

c) az (EU) 2020/852 rendelet alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban meghatározott kritériumokat, mutatókat és módszertanokat, beleértve az említett rendelet 10. cikkének (3) bekezdése, 11. cikkének (3) bekezdése, 12. cikkének (2) bekezdése, 13. cikkének (2) bekezdése, 14. cikkének (2) bekezdése és 15. cikkének (2) bekezdése alapján megállapított technikai vizsgálati kritériumokat, valamint az említett rendelet 8. cikke alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusban meghatározott jelentéstételi követelményeket;

d) a referenciamutató-kezelőkre a referenciamutató-nyilatkozatban és a referenciamutatók módszertanában alkalmazandó közzétételi követelményeket és az uniós éghajlatváltozási referenciamutatók és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatók kialakítására vonatkozó, a Bizottság (EU) 2020/1816 ( 17 ), (EU) 2020/1817 ( 18 ) és (EU) 2020/1818 ( 19 ) felhatalmazáson alapuló rendeletével összhangban lévő minimumszabályokat;

e) az (EU) 575/2013 rendelet 434a. cikke alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusokban meghatározott közzétételeket;

f) a 2013/179/EU bizottsági ajánlást ( 20 );

g) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet ( 21 );

h) az (EU) 2021/1119 rendeletet;

i) az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet ( 22 );

j) az (EU) 2019/1937 európai parlamenti és tanácsi irányelvet ( 23 ).

29c. cikk

A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardok

(1) A Bizottság 2024. június 30-ig ezen irányelv kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el a 49. cikknek megfelelően, amelyekben a kis- és középvállalkozások kapacitásaival és jellemzőivel, valamint tevékenységeinek léptékével és összetettségével arányos, és mindezek szempontjából releváns fenntarthatósági beszámolási standardokat ír elő. Az említett fenntarthatósági beszámolási standardoknak meg kell határozniuk azokat az információkat, amelyeket a 2. cikk 1. pontjának a) alpontjában említett kis- és középvállalkozásoknak a 19a. cikk (6) bekezdésével összhangban jelenteniük kell.

Az első albekezdésben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokban megállapított beszámolási követelmények legkorábban négy hónappal a Bizottság általi elfogadásukat követően lépnek hatályba.

(2) A kis- és középvállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolási standardoknak figyelembe kell venniük a 29b. cikk (2)-(5) bekezdésében foglalt kritériumokat. A lehetséges mértékig meg kell határozniuk az ezen információk bemutatására használandó struktúrát is.

(3) A Bizottság az alkalmazásuk kezdőnapját követően legalább háromévente felülvizsgálja az e cikk alapján elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat, figyelembe véve az EFRAG szakmai tanácsát, és amennyiben szükséges, módosítja a felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat a vonatkozó fejlemények, többek között a nemzetközi standardokkal kapcsolatos fejlemények figyelembevétele érdekében.

6B. FEJEZET

EGYSÉGES ELEKTRONIKUS BESZÁMOLÁSI FORMÁTUM

29d. cikk

Egységes elektronikus beszámolási formátum

(1) Az ezen irányelv 19a. cikkében említett követelmények hatálya alá tartozó vállalkozásoknak az (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ( 24 ) 3. cikkében meghatározott elektronikus beszámolási formátumban kell elkészíteniük a vezetés beszámolóját, és az említett, felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott elektronikus beszámolási formátumnak megfelelően meg kell jelölniük a fenntarthatósági beszámolójukat, beleértve az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében előírt közzétételeket is.

(2) A 29a. cikkben említett követelmények hatálya alá tartozó anyavállalkozásoknak az (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendelet 3. cikkében meghatározott elektronikus beszámolási formátumban kell elkészíteniük a vezetés összevont beszámolóját, és az említett felhatalmazáson alapuló rendeletben előírt elektronikus beszámolási formátumnak megfelelően meg kell jelölniük a fenntarthatósági beszámolójukat, beleértve az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében előírt közzétételeket is.

7. FEJEZET

KÖZZÉTÉTEL

30. cikk

Általános közzétételi követelmények

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a vállalkozások ésszerű határidőn belül - amely nem haladhatja meg a mérlegfordulónapot követő 12 hónapot - közzéteszik a megfelelően jóváhagyott éves pénzügyi kimutatásokat és a vezetés beszámolóját, a jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég ezen irányelv 34. cikkében említett véleményével és nyilatkozatával együtt, adott esetben az ezen irányelv 29d. cikkében említett elektronikus beszámolási formátumban, az egyes tagállamok joga által az (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 25 ) 1. címének III. fejezetével összhangban meghatározottak szerint.

A tagállamok előírhatják a 19a. és 29a. cikk hatálya alá tartozó vállalkozások számára, hogy honlapjukon díjmentesen a nyilvánosság számára hozzáférhetővé tegyék a vezetés beszámolóját. Amennyiben a vállalkozás nem rendelkezik honlappal, a tagállamok előírhatják számára, hogy kérésre bocsássa rendelkezésre a vezetése beszámolójának nyomtatott példányát.

Amennyiben valamely független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató a 34. cikk (1) bekezdése második albekezdésének aa) pontjában említett véleményt ad ki, az említett véleményt az e bekezdés első albekezdésében említett dokumentumokkal együtt közzé kell tenni.

A tagállamok ugyanakkor mentesíthetik a vállalkozásokat a vezetés beszámolója közzétételének kötelezettsége alól, amennyiben az említett beszámolónak vagy egy részének a másolata kérésre könnyen beszerezhető olyan áron, amely nem haladja meg annak adminisztratív költségét.

Az e bekezdés negyedik albekezdésében megállapított mentesség nem alkalmazható a 19a. és 29a. cikkben megállapított fenntarthatósági beszámolási követelmények hatálya alá tartozó vállalkozásokra.

(2) A tagállamok mentesíthetik az éves pénzügyi kimutatások 2009/101/EK irányelv 3. cikkének értelmében történő közzétételének kötelezettsége alól a II. mellékletben említett azon vállalkozásokat, amelyekre az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontja révén alkalmazni kell az ezen irányelv által előírt összehangoló intézkedéseket, feltéve, ha a szóban forgó éves pénzügyi kimutatások a székhelyen nyilvánosan hozzáférhetők, az alábbi esetekben:

a) az érintett vállalkozás összes korlátlan felelősségű tagja az I. mellékletben említett olyan vállalkozás, amely olyan tagállamok jogának hatálya alá tartozik, amelyek nem azonosak azzal a tagállammal, amely jogának hatálya alá az érintett vállalkozás tartozik, és e vállalkozások egyike sem teszi közzé az érintett vállalkozás éves pénzügyi kimutatásait a saját pénzügyi kimutatásaival együtt;

b) az érintett vállalkozás összes korlátlan felelősségű tagja olyan vállalkozás, amely nem tartozik egyetlen tagállam jogának a hatálya alá sem, társasági formája viszont hasonló a 2009/101/EK irányelvben említettekhez.

Az éves pénzügyi kimutatások másolatait kérelemre rendelkezésre kell bocsátani. Az ilyen másolat ára nem haladhatja meg annak adminisztratív költségét.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazandó az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokra és a vezetés összevont beszámolóira.

Amennyiben az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat készítő vállalkozást a II. mellékletben felsorolt típusú vállalkozásként hozták létre, és tagállamának nemzeti joga nem teszi kötelezővé, hogy az (1) bekezdésben említett dokumentumokat a 2009/101/EK irányelv 3. cikkében előírtakkal megegyező módon tegye közzé, az említett dokumentumokat legalább a székhelyén nyilvánosan hozzáférhetővé kell tennie, továbbá kérésre másolatot kell biztosítania, amelynek ára nem haladhatja meg annak adminisztratív költségét.

31. cikk

Egyszerűsítések a kis- és középvállalkozások számára

(1) A tagállamok mentesíthetik a kisvállalkozásokat az eredménykimutatás és a vezetés beszámolója közzétételének kötelezettsége alól.

(2) A tagállamok a középvállalkozások számára engedélyezhetik az alábbiak közzétételét:

a) egyszerűsített mérleg, amely csak a III. és IV. mellékletben betűkkel és római számokkal jelzett tételeket tartalmazza, elkülönítetten közölve a mérlegben vagy a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben a következőket:

i. a III mellékletben az "Eszközök" alatt a C. I. 3., a C. II. 1., 2., 3. és 4., a C. III. 1., 2., 3. és 4., a D. II. 2., 3. és 6. és a D. III. 1. és 2. tétel, valamint a "Tőke, tartalékok és kötelezettségek" alatt a D. 1., 2., 6., 7. és 9. tétel,

ii. a IV. mellékletben a C. I. 3., a C. II. 1., 2., 3. és 4., a C. III. 1., 2., 3. és 4., a D. II. 2., 3. és 6., a D. III. 1. és 2., az F. 1., 2., 6., 7. és 9. és I. 1., 2., 6., 7. és 9. tétel,

iii. a III. mellékletben az "Eszközök" alatt a D. II. tételnél és a "Tőke, tartalékok és kötelezettségek" alatt a C. tételnél zárójelben szereplő adatokat összevontan valamennyi érintett tételre vonatkozóan, és külön az "Eszközök" alatt a D. II. 2. és 3. tételeket, valamint a "Tőke, tartalékok és kötelezettségek" alatt a C. 1., 2., 6., 7. és 9. tételeket,

iv. a IV. mellékletben a D. II. tételnél zárójelben szereplő adatokat összevontan valamennyi érintett tételre vonatkozóan, és külön a D. II. 2. és 3. tételeket;

b) a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött egyszerűsített kiegészítő megjegyzések, a 17. cikk (1) bekezdésének f) és j) pontjában előírt információk nélkül.

Ez a bekezdés nem sérti a 30. cikk (1) bekezdését, amennyiben az említett cikk az eredménykimutatásra, a vezetés beszámolójára és a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég véleményére vonatkozik.

32. cikk

Egyéb közzétételi követelmények

(1) Amennyiben az éves pénzügyi kimutatásokat és a vezetés beszámolóját teljes egészében közzéteszik, ezt abban a formában és szövegezéssel kell megtenni, amely alapján a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég megalkotta a véleményét. A beszámolókhoz csatolni kell a könyvvizsgálói jelentés teljes szövegét.

(2) Amennyiben az éves pénzügyi kimutatásokat nem teljes egészében teszik közzé, az éves pénzügyi kimutatások egyszerűsített - és a könyvvizsgálói jelentést mellékletként nem tartalmazó - változatában:

a) jelezni kell, hogy egyszerűsített változatot tettek közzé;

b) utalni kell arra, hogy a pénzügyi kimutatásokat a 2009/101/EK irányelv 3. cikkével összhangban mely nyilvántartásban helyezték el, illetve amennyiben a pénzügyi kimutatásokat még nem vették nyilvántartásba, közölni kell ezt a tényt;

c) közölni kell, hogy a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég hitelesítő, korlátozott vagy elutasító záradékot adott-e, illetve nem tudott záradékot adni;

d) közölni kell, hogy a könyvvizsgálói jelentés utalt-e bármely olyan ügyre, amelyre a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég korlátozó záradék nélkül, de nyomatékosan felhívta a figyelmet.

33. cikk

A pénzügyi kimutatások és a vezetés beszámolója elkészítésének és közzétételének kötelezettsége és az ezekért viselt jogi felelősség

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületének tagjai a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörükben eljárva kollektív felelősséggel tartozzanak azért, hogy a következő dokumentumokat ezen irányelv követelményeivel és adott esetben az 1606/2002/EK rendeletnek megfelelően elfogadott nemzetközi számviteli standardokkal, az (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendelettel, az ezen irányelv 29b. vagy 29c. cikkében említett fenntarthatósági beszámolási standardokkal, valamint ezen irányelv 29d. cikkének követelményeivel összhangban elkészítsék és közzétegyék:

a) az éves pénzügyi kimutatásokat, a vezetés beszámolóját és a vállalatirányítási nyilatkozatot, amennyiben ezek különálló dokumentumok; és

b) az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat, a vezetés összevont beszámolóját és az összevont vállalatirányítási nyilatkozatot, amennyiben ezek különálló dokumentumok.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a jogi felelősséggel kapcsolatos törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket - legalább a vállalkozással szemben - alkalmazzák a vállalkozás ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületének a tagjaira az (1) bekezdésben említett kötelezettségek megszegése esetén.

33a. cikk

Az információk hozzáférhetősége az egységes európai hozzáférési ponton

(1) 2028. január 10-től a tagállamok biztosítják, hogy amikor az ezen irányelv 19a., 29a. és 40a. cikkében említett vállalkozások a vezetés beszámolóját, a vezetés összevont beszámolóját - ideértve mindkét beszámoló esetében az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében előírt információkat -, valamint az éves pénzügyi kimutatásokat, az összevont éves pénzügyi kimutatásokat, a könyvvizsgálói jelentést, a bizonyossági beszámolót, a harmadik országbeli vállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolókat és a kapcsolódó bizonyossági véleményt, az ezen irányelv 40a. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésében említett nyilatkozatot, a kormányok részére fizetett összegekre vonatkozó beszámolót és az ezen irányelv 30., 40d. és 45. cikkében említett, a kormányok részére fizetett összegekre vonatkozó összevont beszámolót nyilvánosságra hozzák, az említett kimutatásokat, jelentést, nyilatkozatot és beszámolókat egyidejűleg benyújtsák az e cikk (4) bekezdésében meghatározott gyűjtőszervezetnek, azoknak az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 26 ) alapján létrehozott egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából.

A tagállamok biztosítják, hogy az információk megfelelnek a következő követelményeknek:

a) az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 3. pontjában meghatározott, az adatok kinyerésére alkalmas formátumban, vagy - amennyiben az uniós vagy nemzeti jog azt írja elő - az említett rendelet 2. cikkének 4. pontjában meghatározott, géppel olvasható formátumban vannak benyújtva;

b) azokat a következő metaadatok kísérik:

i. azon vállalkozás valamennyi neve, amelyre az információk vonatkoznak, és - amennyiben a beszámoló vállalkozás a 29a. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében említett mentesített leányvállalkozás - annak az anyavállalkozásnak a neve, amely csoportszinten jelent információkat;

ii. a vállalkozás jogalany-azonosítója, és - amennyiben a beszámoló vállalkozás a 29a. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében említett mentesített leányvállalkozás -, amennyiben rendelkezésre áll, annak az anyavállalkozásnak a jogalany-azonosítója, amely csoportszinten jelent információkat az (EU) 2023/2859 rendelet 7. cikke (4) bekezdésének b) pontja szerint meghatározottak szerint;

iii. a vállalkozásnak az említett rendelet 7. cikke (4) bekezdésének d) pontja alapján meghatározott mérete kategóriánként;

iv. a vállalkozás gazdasági tevékenységeinek az említett rendelet 7. cikke (4) bekezdésének e) pontja alapján meghatározott ipari ágazata(i);

v. az említett rendelet 7. cikke (4) bekezdésének c) pontja alapján besorolt információ típusa;

vi. annak megjelölése, hogy az információ tartalmaz-e személyes adatokat.

(2) Amikor egy vállalkozás benyújtotta az e cikk (1) bekezdésében említett információkat a 2004/109/EK irányelv értelmében vett hivatalosan kijelölt rendszer számára az említett információk egységes európai hozzáférési ponton hozzáférhetővé tétele céljából, úgy kell tekinteni, hogy az említett vállalkozás eleget tett az e cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettségének, feltéve, hogy ezek az információk megfelelnek az e cikk (1) bekezdésében meghatározott valamennyi követelménynek.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjának ii. alpontja alkalmazásával összefüggésben a tagállamok biztosítják, hogy a vállalkozások jogalany-azonosítót szerezzenek be.

(4) 2028. január 9-ig a tagállamok az e cikk (1) bekezdésében említett információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából kijelölnek legalább egy, az (EU) 2023/2859 rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetet, és erről értesítik az ESMA-t.

(5) Az (1) bekezdéssel összhangban benyújtott információk hatékony gyűjtésének és kezelésének biztosítása céljából a Bizottság felhatalmazást kap a következőket részletező végrehajtási intézkedések elfogadására:

a) az információkat kísérő bármely más metaadat;

b) az adatok strukturálása az információkban;

c) mely információk esetében megkövetelt a géppel olvasható formátum, és az ilyen esetekben mely géppel olvasható formátumot kell használni.

(6) Szükség esetén a Bizottság iránymutatásokat fogad el annak biztosítására, hogy a (5) bekezdés a) pontjával összhangban benyújtott metaadatok helyesek legyenek.

8. FEJEZET

A FENNTARTHATÓSÁGI BESZÁMOLÁS KÖNYVVIZSGÁLATA ÉS A FENNTARTHATÓSÁGI BESZÁMOLÁSRA VONATKOZÓ BIZONYOSSÁG

34. cikk

Általános követelmények

(1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek, valamint a közép- és nagyvállalkozások éves pénzügyi kimutatásait a 2006/43/EK irányelv alapján a tagállamok által a jog szerinti könyvvizsgálat elvégzése céljából jóváhagyott egy vagy több, jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég ellenőrizze.

A jog szerinti könyvvizsgáló(k)nak vagy könyvvizsgáló cég(ek)nek ezenkívül

a) véleményt kell adnia (adniuk) az alábbiakról:

i. a vezetés beszámolója összhangban van-e az azonos üzleti évről készített éves pénzügyi kimutatásokkal, és

ii. a vezetés beszámolója az alkalmazandó jogi követelményeknek megfelelően készült-e, kivéve a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozóan ezen irányelv 19a. cikkében meghatározott követelményeket;

aa) adott esetben, korlátozott bizonyosságot nyújtó megbízás alapján, véleményt kell adnia (adniuk) arról, hogy a fenntarthatósági beszámoló teljesíti-e ezen irányelv követelményeit, beleértve a fenntarthatósági beszámoló 29b. vagy 29c. cikk alapján elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardoknak való megfelelését, a vállalkozás által az említett fenntarthatósági beszámolási standardoknak megfelelően jelentett információk azonosítására szolgáló folyamatot és a fenntarthatósági beszámoló megjelölésére vonatkozó követelmény teljesítését a 29d. cikkel összhangban, valamint, hogy teljesíti-e az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében szereplő beszámolási követelményeket;

b) nyilatkozni kell arról, hogy a könyvvizsgálat folyamán a vállalkozásról és környezetéről szerzett ismeretek és tudás alapján felfedezett-e (felfedeztek-e) bármely lényegesnek tekinthető hibás közlést a vezetés beszámolójában, és ha igen, jelezzék, hogy a szóban forgó hibás közlés milyen jellegű.

(2) Az (1) bekezdés első albekezdése értelemszerűen alkalmazandó az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokra. Az (1) bekezdés második albekezdése továbbá értelemszerűen alkalmazandó az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokra és a vezetés összevont beszámolóira.

(3) A tagállamok engedélyezhetik a pénzügyi kimutatások jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatát végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k)tól vagy könyvvizsgáló cég(ek)től eltérő jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég számára az (1) bekezdés második albekezdésének aa) pontjában említett véleményadást.

(4) A tagállamok engedélyezhetik valamely területükön letelepedett, független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató számára az (1) bekezdés második albekezdésének aa) pontjában említett véleményadást, feltéve, hogy a 2006/43/EK irányelv ( 27 ) 2. cikke (22) bekezdésében meghatározott fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tekintetében e független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatóra az említett irányelvben meghatározott követelményekkel egyenértékű követelmények vonatkoznak, különös tekintettel az alábbiakkal kapcsolatos követelményekre:

a) képzés és vizsgáztatás, amellyel biztosítható, hogy a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók megszerezzék a fenntarthatósági beszámolással, illetve a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatos szükséges szakmai ismereteket;

b) továbbképzés;

c) minőségbiztosítási rendszerek;

d) szakmai etika, függetlenség, objektivitás, bizalmasság és szakmai titoktartás;

e) kijelölés és felmentés;

f) vizsgálatok és szankciók;

g) a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató munkaszervezése, különös tekintettel a megfelelő erőforrásokra és személyzetre, valamint az ügyfélnyilvántartás és az ügyfélakták vezetésére; valamint

h) a szabálytalanságok jelentése.

A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az (1) bekezdés második albekezdésének aa) pontjában említett véleményt egy független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató adja, az említett véleményt a 2006/43/EK irányelv 26a., 27a. és 28a. cikkével összhangban készítse el, valamint hogy adott esetben az auditbizottság vagy egy erre a célra létrehozott bizottság a 2006/43/EK irányelv 39. cikke (6) bekezdésének e) pontjával összhangban felülvizsgálja és nyomon kövesse a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató függetlenségét.

A tagállamok biztosítják, hogy az e bekezdés első albekezdésének a) pontjában említett képzési és vizsgáztatási követelmények ne vonatkozzanak a bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző, a 765/2008/EK rendelettel összhangban a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tekintetében 2024. január 1. előtt akkreditált független szolgáltatókra.

A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdés a) pontjában említett képzési és vizsgáztatási követelmények a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tekintetében ne vonatkozzanak azokra a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatókra, amelyeknek a vonatkozó nemzeti követelmények szerinti akkreditációja 2024. január 1-jén még folyamatban van, feltéve, hogy az említett folyamatot 2026. január 1-jéig lezárják.

A tagállamok biztosítják, hogy a harmadik és negyedik albekezdésben említett, független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók az első albekezdés b) pontja szerinti továbbképzési követelmény keretében megszerezzék a fenntarthatósági beszámolással és a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossággal kapcsolatos szükséges ismereteket.

Ha egy tagállam az első albekezdés alapján úgy dönt, hogy engedélyezi a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók számára az (1) bekezdés második albekezdésének aa) pontjában említett véleményadást, akkor ugyanezt a pénzügyi kimutatások jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálatát végző, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló(k)tól eltérő bármely, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló számára is engedélyeznie kell a (3) bekezdés szerint.

(5) A (4) bekezdésben előírt lehetőséggel élő tagállam (a továbbiakban: fogadó tagállam) 2027. január 6-tól engedélyezi valamely, a fogadó tagállamtól eltérő tagállamban (a továbbiakban: a letelepedés helye szerinti tagállam) letelepedett, független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltató számára a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság nyújtását.

A letelepedés helye szerinti tagállam felelős a területén letelepedett, független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók felügyeletéért, kivéve, ha a fogadó tagállam úgy dönt, hogy felügyeli a területén végzett fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági véleményeknek a független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók általi készítését.

Ha a fogadó tagállam úgy dönt, hogy felügyeli a területén végzett fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági véleményeknek egy másik tagállamban bejegyzett, független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók általi készítését, a fogadó tagállam:

a) nem ír elő szigorúbb követelményeket vagy felelősséget az ilyen, független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók számára, mint amelyeket a nemzeti jogszabályok a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyosság tekintetében az említett fogadó tagállamban letelepedett, független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatókra vagy könyvvizsgálókra vonatkozóan előírnak; valamint

b) tájékoztatja a többi tagállamot a más tagállamokban letelepedett, független, bizonyosságot nyújtó szolgáltatást végző szolgáltatók által készített, fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági vélemények felügyeletére vonatkozó döntéséről.

(6) A tagállamok biztosítják, hogy amennyiben az uniós jog előírja a vállalkozás számára, hogy a fenntarthatósági beszámolójának elemeit egy akkreditált független harmadik féllel ellenőriztesse, az akkreditált független harmadik fél jelentését vagy a vezetés beszámolójának mellékleteként, vagy bármely más, nyilvánosan hozzáférhető módon hozzáférhetővé tegyék.

35. cikk

A 2006/43/EK irányelv módosítása a könyvvizsgálói jelentés tekintetében

A 2006/43/EK irányelv 28. cikke helyébe az alábbi szöveg lép:

"28. cikk

A könyvvizsgálói jelentés

(1) A könyvvizsgálói jelentésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) egy bevezetést, amely megjelöli legalább a jog szerinti könyvvizsgálat tárgyát képező éves pénzügyi kimutatásokat, valamint az azok összeállítása során alkalmazott pénzügyi beszámolási keretet;

b) a jog szerinti könyvvizsgálat hatályának bemutatását, amely megjelöli legalább azokat a könyvvizsgálati standardokat, amelyekkel összhangban a jog szerinti könyvvizsgálatot elvégezték;

c) egy hitelesítő, korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradékot, amely egyértelműen tartalmazza a jog szerinti könyvvizsgáló arról alkotott véleményét,

i. hogy az éves pénzügyi kimutatások megbízható és valós összképet adnak-e a vonatkozó pénzügyi beszámolási keretnek megfelelően, és

ii. adott esetben, hogy az éves pénzügyi kimutatások megfelelnek-e a jogszabályi követelményeknek.

Amennyiben a jog szerinti könyvvizsgáló nem tud záradékot adni, a jelentésnek tartalmaznia kell a záradék megadásának megtagadását;

d) hivatkozást bármely olyan kérdésre, amelyre a jog szerinti könyvvizsgáló nyomatékosan felhívta a figyelmet anélkül, hogy korlátozott záradékot adott volna;

e) a/az Európai Parlament és a tanács 2013/34/EU Irányelve (2013. június 26.) a meghatározott típusú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról, a 2006/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről ( 28 ) irányelv 34. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében említett véleményt és nyilatkozatot.

(2) A könyvvizsgálói jelentést a jog szerinti könyvvizsgáló aláírja és dátummal látja el. Ha a jog szerinti könyvvizsgálatot könyvvizsgáló cég végzi el, akkor a könyvvizsgálói jelentést legalább a jog szerinti könyvvizsgálatot a könyvvizsgáló cég képviseletében elvégző, jog szerinti könyvvizsgálónak (könyvvizsgálóknak) alá kell írnia (alá kell írniuk). Kivételes körülmények esetén a tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy ezt az aláírást (aláírásokat) nem kell a nyilvánosság számára közölni, ha az ilyen közlés bármely személy személyes biztonságára közvetlen és jelentős veszélyt jelenthet. Az érintett személy(ek) nevét az érintett illetékes hatóságoknak minden esetben ismerniük kell.

(3) Az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokról készített könyvvizsgálói jelentésnek meg kell felelnie az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott követelményeknek. A vezetés beszámolójára és az éves pénzügyi kimutatásokra vonatkozóan a (1) bekezdés e) pontjában előírt véleménynyilvánítás céljából a jog szerinti könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég köteles figyelembe venni az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat és a vezetés összevont beszámolóját. Amennyiben az anyavállalkozás éves pénzügyi kimutatásait csatolják az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokhoz, az e cikk által előírt könyvvizsgálói jelentések összevonhatók.

9. FEJEZET

A MENTESSÉGEKRE ÉS A MENTESSÉGEK KORLÁTOZÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

36. cikk

A mikrovállalkozásokat érintő mentességek

(1) A tagállamok a mikrovállalkozásokat mentesíthetik az alábbi kötelezettségek bármelyike vagy mindegyike alól:

a) az "Aktív időbeli elhatárolások" és a "Passzív időbeli elhatárolások" megjelenítése. Amennyiben valamely tagállam él ezzel a lehetőséggel, akkor az érintett vállalkozások számára engedélyezheti, hogy - kizárólag az e cikk (2) bekezdése b) pontjának vi. alpontja szerinti egyéb ráfordítások tekintetében - eltérjenek az 6. cikk (1) bekezdésének d) pontjától az "Aktív időbeli elhatárolások" és a "Passzív időbeli elhatárolások" elszámolása tekintetében, feltéve, hogy az eltérés tényét közlik a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben, vagy e bekezdés b) pontjával összhangban a mérleg alatt;

b) a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzések készítése a 16. cikknek megfelelően feltéve, hogy az ezen irányelv 16. cikke (1) bekezdésének d) és e) pontjában, valamint a 2012/30/EU irányelv 24. cikkének (2) bekezdésében előírt adatokat a mérleg alatt közlik;

c) a vezetés beszámolójának elkészítése ezen irányelv 5. fejezetének megfelelően, feltéve, hogy a pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben, vagy e bekezdés b) pontjának megfelelően a mérleg alatt közlik a 2012/30/EU irányelv 24. cikkének (2) bekezdésében előírt adatokat;

d) az éves pénzügyi kimutatások közzététele ezen irányelv 7. fejezetének megfelelően, feltéve, hogy az abban foglalt mérlegadatokat a nemzeti joggal összhangban legalább egy, az érintett tagállam által kijelölt, hatáskörrel rendelkező hatósághoz benyújtják. Amennyiben a hatáskörrel rendelkező hatóság nem azonos a 2009/101/EK irányelv 3. cikkének (1) bekezdésében említett központi nyilvántartással, kereskedelmi nyilvántartással vagy cégjegyzékkel, a hatáskörrel rendelkező hatóságnak tájékoztatnia kell a nyilvántartást a benyújtott információkról.

(2) A tagállamok engedélyezhetik a mikrovállalkozásoknak az alábbiakat:

a) kizárólag egyszerűsített mérleg készítése, amely legalább a III. és IV. mellékletben betűkkel jelzett tételeket tartalmazza elkülönítetten, ahol alkalmazandó. Az e cikk (1) bekezdésének a) pontja alkalmazása esetén a III. mellékletben az "Eszközök" alatti E. sor és a "Források" alatti D. sor, illetve a IV. mellékletben az E. és a K. sor nem szerepel a mérlegben;

b) kizárólag egyszerűsített eredménykimutatás készítése, amely legalább a következő tételeket tartalmazza elkülönítetten, ahol alkalmazandó:

i. nettó árbevétel,

ii. egyéb bevételek,

iii. anyagköltség,

iv. személyi jellegű ráfordítások,

v. értékmódosítások,

vi. egyéb ráfordítások,

vii. adó,

viii. eredmény.

(3) A tagállamok nem engedélyezhetik, illetve nem írhatják elő a 8. cikk alkalmazását azon mikrovállalkozások számára, amelyek az e cikk (1) és a (2) bekezdésében biztosított mentességek bármelyikével élnek.

(4) A mikrovállalkozások tekintetében az e cikk (1), a (2) és a (3) bekezdésének megfelelően készített éves pénzügyi kimutatásokat úgy kell tekinteni, hogy azok a 4. cikk (3) bekezdésében előírtak szerint megbízható és valós összképet adnak, és ebből következően a 4. cikk (4) bekezdését ezekre a pénzügyi kimutatásokra nem kell alkalmazni.

(5) E cikk (1) bekezdésének a) pontja alkalmazása esetén a 3. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett mérlegfőösszeg a III. mellékletben az "Eszközök" alatti A-D. sorban vagy a IV. mellékletben az A-D. sorban szereplő eszközökből áll.

(6) E cikk sérelme nélkül a tagállamok biztosítják, hogy a mikrovállalkozások egyéb tekintetben kisvállalkozásnak minősüljenek.

(7) A tagállamok az (1), a (2) és a (3) bekezdésben előírt eltérések igénybevételét nem teszik lehetővé a befektetési vállalkozások és a pénzügyi holdingvállalkozások számára.

(8) Azok a tagállamok, amelyek 2013 július 19-án a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló 78/660/EGK tanácsi irányelvnek a mikrogazdálkodó-egységek tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. március 14-i 2012/6/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel ( 29 ) összhangban lévő törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket léptettek életbe, a 53. cikk (1) bekezdése első mondatának alkalmazásakor mentesülhetnek a 3. cikk (1) bekezdésében megállapított határértékek nemzeti pénzemre való átváltására vonatkozóan a 3. cikk (9) bekezdésében meghatározott követelmények alól.

(9) A Bizottság 2018 július 20-ig jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak a mikrovállalkozások helyzetéről, különös figyelemmel a méretre vonatkozó feltételeknek megfelelő vállalkozások száma tekintetében fennálló nemzeti helyzetre és a közzétételi kötelezettség alóli mentességből eredően az adminisztratív terhek csökkenésére.

37. cikk

A leányvállalkozásokra vonatkozó mentesség

A 2009/101/EK és a 2012/30/EU irányelv rendelkezései ellenére, a tagállamok nem kötelesek alkalmazni ennek az irányelvnek a rendelkezéseit az éves pénzügyi kimutatások és a vezetés beszámolójának tartalmára, könyvvizsgálatára és közzétételére vonatkozóan a nemzeti jogszabályaik által szabályozott olyan vállalkozásokra, amelyek leányvállalkozások, ha a következő feltételek teljesülnek:

1. az anyavállalkozás valamely tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik;

2. a leányvállalkozás minden részvényese vagy tagja kinyilvánította a beleegyezését a szóban forgó kötelezettség alóli mentességbe minden olyan üzleti év vonatkozásában, amelyre a mentességet alkalmazzák;

3. az anyavállalkozás úgy nyilatkozott, hogy garanciát nyújt a leányvállalkozás által vállalt kötelezettségek tekintetében;

4. a 2009/101/EK irányelv 2. fejezetével összhangban az e cikk 2. és 3. pontjában említett nyilatkozatokat a leányvállalkozás a tagállam jogszabályai által megállapított módon közzéteszi;

5. a leányvállalkozás szerepel az anyavállalkozás által ezen irányelvnek megfelelően elkészített összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokban;

6. a mentességet közlik az anyavállalkozás által elkészített összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások kiegészítő megjegyzéseiben; valamint

7. az e cikk 5. pontjában említett összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat, a vezetés összevont beszámolóját és a könyvvizsgálói jelentést a leányvállalkozás tekintetében a tagállam jogszabályai által a 2009/101/EK irányelv 2. fejezetével összhangban megállapított módon közzéteszik.

38. cikk

Más vállalkozásokban korlátlan felelősségű tagként részt vevő vállalkozások

(1) A tagállamok előírhatják a saját joguk hatálya alá tartozó, az 1. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett olyan vállalkozások számára, amelyek korlátlan felelősségű tagjai az 1. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett valamely vállalkozásnak (az érintett vállalkozás), hogy ezen irányelvvel összhangban készítsék el, könyvvizsgálóval ellenőriztessék és saját éves pénzügyi kimutatásaikkal együtt tegyék közzé az érintett vállalkozás éves pénzügyi kimutatásait, és ebben az esetben az érintett vállalkozásra nem vonatkoznak ezen irányelv követelményei.

(2) A tagállamok nem kötelesek az ezen irányelvben foglalt követelményeket alkalmazni az érintett vállalkozásra, amennyiben:

a) az érintett vállalkozás éves pénzügyi kimutatásait ezen irányelv rendelkezéseivel összhangban egy olyan vállalkozás készítette el, vetette könyvvizsgálat alá és tette közzé, amely:

i. az érintett vállalkozás korlátlan felelősségű tagja, és

ii. egy másik tagállam jogának a hatálya alá tartozik;

b) az érintett vállalkozás szerepel az ezen irányelvvel összhangban a következők által elkészített, könyvvizsgálat alá vetett és közzétett összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokban:

i. egy korlátlan felelősségű tag, vagy

ii. amennyiben az érintett vállalkozás szerepel egy nagyobb vállalkozáscsoport összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásaiban, amelyet ezen irányelvvel összhangban készítettek el, vetettek könyvvizsgálat alá és tettek közzé, egy valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó anyavállalkozás. Ezt a mentességet közzé kell tenni az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben.

(3) A (2) bekezdésben említett esetekben az érintett vállalkozás kérésre köteles közölni az éves pénzügyi kimutatásokat közzétevő vállalkozás nevét.

39. cikk

Az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat készítő anyavállalkozások mentessége az eredménykimutatással kapcsolatban

A tagállamok nem kötelesek alkalmazni ennek az irányelvnek a rendelkezéseit az eredménykimutatás könyvvizsgálatára és közzétételére vonatkozóan a nemzeti jogszabályok által szabályozott olyan vállalkozások tekintetében, amelyek anyavállalkozások, amennyiben a következő feltételek teljesülnek:

1. az anyavállalkozás ezen irányelvnek megfelelően összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokat készít, és szerepel ezekben az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokban;

2. a mentességet közlik az anyavállalkozás éves pénzügyi kimutatásaihoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben;

3. a mentességet közlik az anyavállalkozás által elkészített összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatásokhoz fűzött kiegészítő megjegyzésekben; valamint

4. az anyavállalkozás ezen irányelvnek megfelelően meghatározott eredményét kimutatják annak mérlegében.

40. cikk

A mentességek korlátozása a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységekre vonatkozóan

Amennyiben ezen irányelv kifejezetten másként nem rendelkezik, a tagállamok a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek számára nem tehetik lehetővé, hogy éljenek az ebben az irányelvben meghatározott egyszerűsítésekkel és mentességekkel. A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységeket a nettó árbevételüktől, a mérlegfőösszegüktől és az üzleti év során foglalkoztatottak átlagos létszámától függetlenül nagyvállalkozásként kell kezelni.

9A. FEJEZET

HARMADIK ORSZÁGBELI VÁLLALKOZÁSOKRA VONATKOZÓ BESZÁMOLÁS

40a. cikk

Harmadik országbeli vállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolók

(1) Minden tagállam előírja, hogy a területén letelepedett olyan leányvállalkozások, amelyek legfelső szintű anyavállalkozása harmadik ország jogának hatálya alá tartozik, olyan fenntarthatósági beszámolót tegyenek közzé és hozzáférhetővé, amely tartalmazza a 29a. cikk (2) bekezdése a) pontjának iii-v. alpontjában, b)-f) pontjában és adott esetben h) pontjában meghatározott információkat az említett, harmadik országbeli legfelső szintű anyavállalkozás csoportszintjén.

Az első albekezdés csak azokra a nagy leányvállalkozásokra, valamint kis- és közepes leányvállalkozásokra - a mikrovállalkozásokat kivéve - alkalmazandó, amelyek a 2. cikk 1. pontjának a) alpontjában meghatározott közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek.

Minden tagállam előírja, hogy a területén található fióktelep, amely egy harmadik ország jogának hatálya alá tartozó vállalkozás fióktelepe, amely vagy nem tagja egy csoportnak, vagy végső soron egy harmadik ország jogával összhangban létrehozott vállalkozás tulajdonában van, olyan fenntarthatósági beszámolót tegyen közzé és tegyen hozzáférhetővé, amely tartalmazza a 29a. cikk (2) bekezdése a) pontjának iii-v. alpontjában, b)-f) pontjában és adott esetben h) pontjában meghatározott információkat a harmadik országbeli vállalkozás csoportszintjén, vagy ha ez nem alkalmazható, egyedi szintjén.

A harmadik albekezdésben említett szabály csak akkor alkalmazandó a fióktelepre, ha a harmadik országbeli vállalkozás nem rendelkezik az első albekezdésben említett leányvállalkozással, és ha a fióktelep az előző pénzügyi évben 40 millió eurót meghaladó nettó árbevételt ért el.

Az első és a harmadik albekezdés csak akkor alkalmazandó az ezekben az albekezdésekben említett leányvállalatokra vagy fióktelepekre, ha a harmadik országbeli vállalkozás az elmúlt két egymást követő pénzügyi év mindegyikében 150 millió eurót meghaladó nettó árbevételt ért el az Unióban csoport szinten, vagy ha ez nem alkalmazható, akkor egyedi szinten.

A tagállamok előírhatják az első és harmadik albekezdésben említett leányvállalkozások vagy fióktelepek számára, hogy küldjék meg számukra a területükön és az Unióban a harmadik országbeli vállalkozások által elért nettó árbevételre vonatkozó információkat.

(2) A tagállamok előírják, hogy a leányvállalkozás vagy fióktelep által az (1) bekezdésben említettek szerint benyújtott fenntarthatósági beszámolót a 40b. cikk alapján elfogadott standardoknak megfelelően kell elkészíteni.

Az e bekezdés első albekezdésétől eltérve, az e cikk (1) bekezdésében említett fenntarthatósági beszámolót a 29b. cikk alapján elfogadott fenntarthatósági beszámolási standardokkal összhangban vagy az említett fenntarthatósági beszámolási standardokkal egyenértékű - a 2004/109/EK irányelv 23. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében elfogadott, a fenntarthatósági beszámolási standardok egyenértékűségéről szóló végrehajtási jogi aktussal összhangban meghatározott - módon is el lehet készíteni.

Amennyiben az e bekezdés első albekezdésében említett fenntarthatósági beszámoló elkészítéséhez szükséges információk nem állnak rendelkezésre, az (1) bekezdésben említett leányvállalkozásnak vagy fióktelepnek fel kell kérnie a harmadik országbeli vállalkozást, hogy bocsássa rendelkezésére a kötelezettségei teljesítéséhez szükséges összes információt.

Abban az esetben, ha nem kapja meg az összes szükséges információt, az (1) bekezdésben említett leányvállalkozásnak vagy fióktelepnek el kell készítenie, közzé- és hozzáférhetővé kell tennie az (1) bekezdésben említett fenntarthatósági beszámolót úgy, hogy az tartalmazza a birtokában lévő, összes megszerzett információt, és nyilatkozatot kell kiadnia arról, hogy a harmadik országbeli vállalkozás nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges információkat.

(3) A tagállamok előírják, hogy az (1) bekezdésben említett fenntarthatósági beszámolót a harmadik országbeli vállalkozás vagy valamely tagállam nemzeti joga alapján a fenntarthatósági beszámolásra vonatkozó bizonyossági vélemény készítésére felhatalmazott egy vagy több személy vagy cég által készített bizonyossági véleménnyel együtt kell közzétenni.

Abban az esetben, ha a harmadik országbeli vállalkozás nem nyújtja be az első albekezdés szerinti bizonyossági véleményt, a leányvállalkozásnak vagy fióktelepnek nyilatkozatot kell kiadnia arról, hogy a harmadik országbeli vállalkozás nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges bizonyossági véleményt.

(4) A tagállamok évente tájékoztathatják a Bizottságot a 40d. cikkben megállapított közzétételi követelményt teljesítő harmadik országbeli vállalkozások leányvállalkozásairól vagy fióktelepeiről, valamint azokról az esetekről, amikor a beszámolót közzétették, de a fióktelep vagy leányvállalkozás az e cikk (2) bekezdése negyedik albekezdésének megfelelően járt el. A Bizottság honlapján nyilvánosan elérhetővé teszi azon harmadik országbeli vállalkozások jegyzékét, amelyek fenntarthatósági beszámolót tettek közzé.

40b. cikk

Fenntarthatósági beszámolási standardok a harmadik országbeli vállalkozások számára

A Bizottság 2026. június 30-ig ezen irányelv kiegészítése céljából felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el a 49. cikknek megfelelően, amelyben a 40a. cikkben említett fenntarthatósági beszámolókban feltüntetendő információkat meghatározó fenntarthatósági beszámolási standardokat ír elő harmadik országbeli vállalkozások számára.

40c. cikk

A harmadik országbeli vállalkozásokra vonatkozó fenntarthatósági beszámolóknak elkészítésével, közzétételével és hozzáférhetővé tételével kapcsolatos felelősség

A tagállamok előírják, hogy a harmadik országbeli vállalkozások fióktelepei felelősek azért, hogy legjobb tudásuk és képességeik szerint biztosítsák azt, hogy fenntarthatósági beszámolójuk a 40a. cikkel összhangban készüljön, és hogy az említett beszámolót a 40d. cikkel összhangban közzé- és hozzáférhetővé tegyék.

A tagállamok előírják, hogy a 40a. cikkben említett leányvállalkozások ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületeinek tagjai kollektív felelősséggel tartoznak azért, hogy legjobb tudásuk és képességeik szerint biztosítsák azt, hogy fenntarthatósági beszámolójuk a 40a. cikkel összhangban készüljön, és hogy az említett jelentést a 40d. cikkel összhangban közzé- és hozzáférhetővé tegyék.

40d. cikk

Közzététel

(1) Az ezen irányelv 40a. cikkének (1) bekezdésében említett leányvállalkozások és fióktelepek fenntarthatósági beszámolójukat a bizonyossági véleménnyel és adott esetben az ezen irányelv 40a. cikke (2) bekezdésének negyedik albekezdésében említett nyilatkozattal együtt azon pénzügyi év mérlegfordulónapját követő 12 hónapon belül teszik közzé, amelyre vonatkozóan a beszámolót készítették, az egyes tagállamok által az (EU) 2017/1132 irányelv 14-28. cikkével és adott esetben az említett irányelv 36. cikkével összhangban előírtak szerint.

(2) Amennyiben a fenntarthatósági beszámolót a bizonyossági véleménnyel és adott esetben az e cikk (1) bekezdésével összhangban közzétett nyilatkozattal együtt nem teszik ingyenesen hozzáférhetővé a nyilvánosság számára az (EU) 2017/1132 irányelv 16. cikkében említett nyilvántartás honlapján, a tagállamok biztosítják, hogy a fenntarthatósági beszámolót a bizonyossági véleménnyel és adott esetben a vállalkozások által az e cikk (1) bekezdésével összhangban közzétett nyilatkozattal együtt az Unió legalább egy hivatalos nyelvén, legkésőbb 12 hónappal azon pénzügyi év mérlegfordulónapját követően, amelyre vonatkozóan a beszámolót készítették, a nyilvánosság számára ingyenesen hozzáférhetővé tegyék a leányvállalkozás vagy a fióktelep honlapján, az ezen irányelv 40a. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

10. FEJEZET

A KORMÁNYOK RÉSZÉRE FIZETETT ÖSSZEGEKRE VONATKOZÓ BESZÁMOLÓ

41 cikk

A kormányok részére fizetett összegekre vonatkozó beszámolóval kapcsolatos fogalommeghatározások

E fejezet alkalmazásában:

1.

"nyersanyag-kitermelő iparágban működő vállalkozás" : olyan vállalkozás, amelynek tevékenysége ásványianyag-, kőolaj- és -földgázlelőhelyek vagy egyéb anyagok lelőhelyeinek feltárásából, kutatásából, felfedezéséből, fejlesztéséből és kitermeléséből áll, a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 30 ) I. melléklete B. szakaszának 05-08. ágazatában felsorolt gazdasági tevékenységeken belül;

2.

"természetes erdők fakitermelésével foglalkozó vállalkozás" : olyan vállalkozás, amely az 1893/2006/EK rendelet I. melléklete A. szakasza 02 ágazatának 02.2 csoportjában említett tevékenységeket végez természetes erdőkben;

3.

"kormány" : valamely tagállam vagy harmadik ország nemzeti, regionális vagy helyi hatósága. Ide tartozik az főosztály, ügynökség vagy vállalkozás is, amely felett az ilyen hatóság gyakorol kontrollt az ezen irányelv 22. cikkének (1)-(6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően;

4.

"projekt" : olyan operatív tevékenységek összessége, amelyeket egyetlen szerződés, engedély, bérlet, koncesszió vagy hasonló jogi megállapodás alapján folytatnak, és amelyek alapján fizetési kötelezettség jön létre valamely kormánnyal szemben. Mindazonáltal ha több ilyen megállapodás lényegileg összefüggő, akkor azok is egyetlen projektnek minősülnek;

5.

"fizetett összeg" :

olyan pénzben vagy természetben kifizetett összeg, amely az 1. és a 2. pontban leírt, alábbi típusokba sorolható tevékenységek ellentételezésére szolgál: a)

termelési jogosultságok; b)

a társasági bevételt, termelést és nyereséget terhelő adók, kivéve a fogyasztást terhelő adókat, mint például a hozzáadottérték-adó, a személyi jövedelemadó és a forgalmi adók; c)

jogdíjak; d)

osztalékok; e)

termelésmegindítási, felfedezési és termelési bónuszok; f)

licencdíjak, bérleti díjak, bejegyzési díjak és a licencekért és/vagy koncessziókért fizetett egyéb ellenérték; valamint g)

infrastruktúrafejlesztési célú összegek.

42. cikk

A kormányok részére fizetett összegekre vonatkozó beszámoló készítésére kötelezett vállalkozások

(1) A tagállamok előírják a nyersanyag-kitermelő iparágban működő vagy a természetes erdők fakitermelésével foglalkozó nagyvállalkozások és a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységek számára, hogy évente készítsenek beszámolót a kormányok részére fizetett összegekről és azt hozzák nyilvánosságra.

(2) Ez a kötelezettség nem vonatkozik a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó olyan vállalkozásra, amely leányvállalkozás vagy anyavállalkozás, ha mindkét alábbi feltétel teljesül:

a) az anyavállalkozás valamely tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozik; és

b) az említett vállalkozás által a kormányok részére fizetett összegek szerepelnek az említett anyavállalkozás által a 44. cikknek megfelelően elkészített, a kormányok részére fizetett összegekről szóló összevont beszámolóban.

43. cikk

A beszámoló tartalma

(1) A beszámolóban nem kell figyelembe venni az egy üzleti év alatt 100 000 EUR-t meg nem haladó fizetett összegeket, tekintet nélkül arra, hogy egyetlen összegről vagy több kapcsolódó összegről van szó.

(2) A beszámolóban az adott üzleti évre vonatkozóan az alábbi információkat kell közölni a 41. cikk 1. és 2. pontjában szereplő tevékenységekről:

a) az egyes kormányok részére fizetett összegek összesen;

b) az egyes kormányok részére fizetett összegeknek a 41. cikk (5) pontjának a)-g) alpontjában meghatározott típusonkénti teljes összege;

c) ha ezeket a fizetett összegeket egy konkrét projekthez rendelték hozzá, a 41. cikk (5) pontjának a)-g) alpontjában meghatározott típusonként fizetett teljes összeg minden egyes projektre vonatkozóan, valamint az egyes projektekkel kapcsolatban fizetett összegek mindösszesen.

A vállalkozás által a vállalkozás egészére vonatkozó kötelezettségek alapján fizetett összegeket a vállalkozás projekt-szintű közlés helyett feltüntetheti a vállalkozás egészére vonatkozóan.

(3) Ha egy kormánynak természetbeni juttatásokat adnak, azokról az értékük vagy adott esetben a mennyiségük alapján kell beszámolni. A beszámolóhoz az érték meghatározásához alkalmazott módszert részletező kiegészítő megjegyzést kell fűzni.

(4) A e cikkben említett összegekkel kapcsolatban közölt információknak az érintett összeg vagy tevékenység lényegét, és nem a formai vonatkozásait kell tükrözniük. A fizetett összegek és a tevékenységek mesterségesen nem választhatóak szét vagy összesíthetők annak érdekében, hogy elkerüljék ezen irányelv alkalmazását.

(5) Azon tagállamok esetében, amelyek még nem vezették be az eurót, a (1) bekezdésben meghatározott, euróban megadott határértéket az alábbiak szerint kell átszámítani a nemzeti fizetőeszközre:

a) az említett határértéket meghatározó bármely irányelv hatálybalépésének napján az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett árfolyam alkalmazásával; valamint

b) az összeget százasokra kerekítve.

44. cikk

A kormányok részére fizetett összegekre vonatkozó összevont beszámoló

(1) A tagállamok a nemzeti joguk hatálya alá tartozó, a nyersanyag-kitermelő iparágban működő vagy a természetes erdők fakitermelésével foglalkozó minden nagyvállalkozás és közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység számára előírják, hogy a 42. és a 43. cikknek megfelelően összevont beszámolót készítsenek a kormányok részére fizetett összegekről, amennyiben az adott anyavállalkozás a 22. cikk (1)-(6) bekezdésében meghatározottak szerint összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások készítésére kötelezett.

Egy anyavállalkozás a nyersanyag-kitermelő iparágban működőnek vagy a természetes erdők fakitermelésével foglalkozónak minősül, ha bármely leányvállalkozása a nyersanyag-kitermelő iparágban működik vagy a természetes erdők fakitermelésével foglalkozik.

Az összevont beszámolóban csak a kitermelési tevékenységgel és/vagy a természetes erdők fakitermelési tevékenységével összefüggő összegeket kell feltüntetni.

(2) Az (1) bekezdésben említett összevont beszámoló elkészítésének kötelezettsége nem alkalmazandó az alábbiakra:

a) a 3. cikk (5) bekezdésében meghatározott kisméretű csoport anyavállalkozása, kivéve, ha valamely kapcsolódó vállalkozás a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység;

b) a 3. cikk (6) bekezdésében meghatározott közepes méretű csoport anyavállalkozása, kivéve, ha valamely kapcsolódó vállalkozás a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egység; valamint

c) valamely tagállam nemzeti jogának hatálya alá tartozó anyavállalkozás, amely egyúttal leányvállalkozás is, amennyiben saját anyavállalkozása valamely tagállami jog hatálya alá tartozik.

(3) Egy vállalkozást - ideértve a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó egységet is - nem kell szerepeltetni a kormányok részére fizetett összegekről szóló összevont beszámolóban, ha az alábbi feltételek közül legalább az egyik teljesül:

a) szigorú, hosszú távra szóló korlátozások jelentős mértékben akadályozzák az anyavállalkozást a vállalkozás eszközei feletti jogainak gyakorlásában vagy a vállalkozás vezetésében;

b) olyan rendkívül ritka esetekben, amikor a kormányok részére fizetett összegekről szóló összevont beszámoló készítéséhez az ezen irányelv alapján szükséges adatok nem szerezhetők be aránytalanul magas költségek vagy indokolatlan késedelem nélkül;

c) a vállalkozás részvényeit kizárólag a továbbértékesítés céljából birtokolják.

A fenti kivételek csak abban az esetben alkalmazhatók, ha azokat az összevont (konszolidált) éves pénzügyi kimutatások céljára is igénybe veszik.

45. cikk

Közzététel

(1) A kormányok részére fizetett összegekre vonatkozó, a 42. cikkben említett beszámolót és a 44 cikkben említett összevont beszámolót a tagállami jogszabályok által a 2009/101/EK irányelv 2. fejezetével összhangban meghatározott módon kell közzétenni.

(2) A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a vállalkozás felelős testületeinek tagjai a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörükben eljárva vállaljanak felelősséget annak biztosításáért, hogy legjobb tudásuk és képességeik alapján a kormányok részére fizetett összegekről szóló beszámoló az ezen irányelvben foglalt követelményeknek megfelelően készüljön el és kerüljön közzétételre.

46. cikk

Egyenértékűségi kritériumok

(1) Azok a 42. cikkben és a 44. cikkben említett vállalkozások, amelyek a 47. cikkel összhangban az e fejezet követelményeivel egyenértékű, harmadik országbeli beszámolási követelményeknek megfelelő beszámolót készítenek és tesznek közzé, mentesülnek az e fejezetben foglalt követelmények alól, azon követelmény kivételével, amely szerint az említett beszámolót az egyes tagállamok jogszabályaiban - a 2009/101/EK irányelv 2. fejezetével összhangban - meghatározottaknak megfelelően kötelesek közzétenni.

(2) A Bizottság felhatalmazást kap, hogy a 49. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el, amelyekben meghatározza azokat a kritériumokat, amelyek alapján az e cikk (1) bekezdése alkalmazásában meg kell vizsgálni, hogy a harmadik országok beszámolási követelményei egyenértékűek-e az e fejezetben foglalt követelményekkel.

(3) A Bizottság által a (2) bekezdéssel összhangban meghatározott kritériumoknak:

a) tartalmazniuk kell az alábbiakat:

i. az érintett vállalkozások köre,

ii. a fizetett összegek kedvezményezettjei,

iii. a beszámolóban szerepeltetett fizetett összegek,

iv. a beszámolóban szerepeltetett fizetett összegek forráshoz rendelése,

v. a beszámolóban szerepeltetett fizetett összegek bontása,

vi. az összevont alapon történő beszámolást maguk után vonó tényezők,

vii. a beszámoló közlésének eszköze,

viii. a beszámolókészítés gyakorisága és

ix. a beszámolási kötelezettség alóli kibújás megakadályozását célzó intézkedések;

b) egyéb tekintetben olyan kritériumokra kell korlátozódniuk, amelyek a harmadik országok beszámolási követelményeinek az e fejezetben foglalt követelményekkel való közvetlen összehasonlítását segítik.

47. cikk

Az egyenértékűségi kritériumok alkalmazása

A Bizottság felhatalmazást kap, hogy végrehajtási jogi aktusokat fogadjon el azoknak a harmadik országbeli beszámolási követelményeknek az azonosítása céljából, amelyeket a 46. cikkel összhangban meghatározott egyenértékűségi kritériumok alkalmazását követően e fejezet követelményeivel egyenértékűnek ítél. A végrehajtási jogi aktusokat a 50. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

48. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság felülvizsgálja és jelentést tesz e fejezet végrehajtásáról és hatékonyságáról, különös tekintettel a beszámolási kötelezettségek alkalmazási körére és betartására, valamint a projektalapú beszámolás módszereire.

A felülvizsgálat során figyelembe kell továbbá venni a nemzetközi fejleményeket, különösen a kormányok javára fizetett összegek átláthatóságának fokozását illetően, valamint fel kell mérni a többi nemzetközi rendszer hatásait, és mérlegelni kell a versenyképességre és az energiaellátás biztonságára gyakorolt hatásokat. A felülvizsgálatot legkésőbb 21 július 2018-ig el kell végezni.

A jelentést - adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében - be kell nyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. A jelentésben mérlegelni kell a beszámolási követelményeknek az ipar további ágazataira való kiterjesztését, valamint azt is, hogy a kormányok javára fizetett összegekről szóló beszámolót alá kell-e vetni könyvvizsgálatnak. A jelentésben meg kell továbbá vizsgálni, hogy az átlagos alkalmazotti létszámról, az alvállalkozók igénybevételéről, valamint az egyes országokban kiszabott pénzbírságokról szükséges volna-e további információkat közölni.

A jelentésben annak lehetőségét is meg kell fontolni - figyelembe véve az OECD-n belüli fejleményeket és a kapcsolódó európai kezdeményezések eredményeit -, hogy kötelezővé tegyék a nagyvállalkozások számára, hogy évente országonkénti jelentést készítsenek minden olyan tagállam és harmadik ország tekintetében, amelyben tevékenykednek, amely legalább az elért nyereségre, a befizetett nyereségadóra és a kapott állami támogatásokra vonatkozó információkat tartalmazza.

Ezen túlmenően a jelentésben meg kell vizsgálni azt, hogy megvalósítható lenne-e egy olyan, valamennyi uniós kibocsátóra érvényes kötelezettség bevezetése, amelynek értelmében az ásványi anyagok beszerzése során kellő gondossággal kellene eljárniuk és gondoskodniuk kellene arról, hogy ellátási láncaik ne legyenek kapcsolatban konfliktusban részt vevő felekkel, valamint be kellene tartaniuk az EITI-nek és az OECD-nek az ellátási lánc felelősségteljes irányítására vonatkozó ajánlásait.

10A. FEJEZET

A TÁRSASÁGIADÓ-INFORMÁCIÓKAT TARTALMAZÓ JELENTÉS

48a. cikk

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentéssel kapcsolatos fogalommeghatározások

(1) E fejezet alkalmazásában:

1. "legfelső szintű anyavállalkozás": az a vállalkozás, amely elkészíti a legnagyobb vállalkozáscsoport összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásait;

2. "összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatások": valamely csoport anyavállalkozása által elkészített pénzügyi kimutatások, amelyekben az eszközöket, forrásokat, saját tőkét, bevételeket és kiadásokat úgy mutatják be, mint amelyek egyetlen gazdálkodó egységé;

3. "adójogrendszer": állam vagy az államtól különböző joghatóság, amely a társasági adó tekintetében adóügyi autonómiával rendelkezik;

4. "önálló vállalkozás": olyan vállalkozás, amely nem képezi valamely, a 2. cikk 11. pontjában meghatározottak szerinti csoport részét.

(2) Ezen irányelv 48b. cikke alkalmazásában a "bevétel" ugyanazt jelenti, mint:

a) a "nettó árbevétel" valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó, olyan vállalkozások esetében, amelyek nem alkalmazzák az 1606/2002/EK rendelet alapján elfogadott nemzetközi számviteli standardokat; vagy

b) a pénzügyi kimutatások készítésének alapját képező pénzügyi beszámolási keret által meghatározott vagy annak értelmében vett "bevétel", az egyéb vállalkozások esetében.

48b. cikk

A társaságiadó-információkról való jelentéstételre kötelezett vállalkozások és fióktelepek

1. A tagállamok előírják a nemzeti joguk hatálya alá tartozó legfelső szintű anyavállalkozások számára, amennyiben a konszolidált bevétel az összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásaik szerint a mérlegfordulónapjukon az utolsó két egymást követő pénzügyi év mindegyikére vonatkozóan meghaladta összesen a 750 000 000 EUR-t, hogy készítsenek el, tegyenek közzé és hozzáférhetővé egy társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést az említett két egymást követő pénzügyi év közül a későbbire vonatkozóan.

A tagállamok előírják, hogy a legfelső szintű anyavállalkozásra a továbbiakban ne vonatkozzanak az első albekezdésben meghatározott beszámolási kötelezettségek, amennyiben a konszolidált összbevétel az összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásai szerint a mérlegfordulónapján 750 000 000 EUR alá csökken az utolsó két egymást követő pénzügyi év mindegyikére vonatkozóan.

A tagállamok előírják a nemzeti joguk hatálya alá tartozó önálló vállalkozások számára, amennyiben a bevételük az éves pénzügyi kimutatásaik szerint a mérlegfordulónapjukon az utolsó két egymást követő pénzügyi év mindegyikére vonatkozóan meghaladta összesen a 750 000 000 EUR-t, hogy készítsenek el, tegyenek közzé és hozzáférhetővé egy társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést az említett két egymást követő pénzügyi év közül a későbbire vonatkozóan.

A tagállamok előírják, hogy az önálló vállalkozásra a továbbiakban ne vonatkozzanak a harmadik albekezdésben meghatározott beszámolási kötelezettségek, amennyiben az összbevétel az éves pénzügyi kimutatásai szerint a mérlegfordulónapján 750 000 000 EUR alá csökken az utolsó két egymást követő pénzügyi év mindegyikére vonatkozóan.

(2) A tagállamok előírják, hogy az (1) bekezdésben meghatározott szabály nem alkalmazandó az önálló vállalkozásokra vagy a legfelső szintű anyavállalkozásokra és azok kapcsolódó vállalkozásaira, amennyiben az ilyen vállalkozások, ideértve a fióktelepeiket is, egyetlen tagállam területén - és más adójogrendszerben nem - telepedtek le, illetve rendelkeznek állandó üzletviteli hellyel vagy állandó üzleti tevékenységgel.

(3) A tagállamok előírják, hogy az e cikk (1) bekezdésében meghatározott szabály nem alkalmazandó az önálló vállalkozásokra és a legfelső szintű anyavállalkozásokra, amennyiben az ilyen vállalkozások vagy azok kapcsolódó vállalkozásai a 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 31 ) 89. cikkével összhangban jelentést tesznek közzé, amely magában foglalja az információkat valamennyi tevékenységükre vonatkozóan, és a legfelső szintű anyavállalkozások esetében az összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásokban foglalt valamennyi kapcsolódó vállalkozás valamennyi tevékenységére vonatkozóan.

(4) A tagállamok előírják a 3. cikk (3) és (4) bekezdésében említett azon közepes méretű és nagy leányvállalkozások számára, amelyek a nemzeti joguk hatálya alá és egy olyan legfelső szintű anyavállalkozás irányítása alá tartoznak, amely nem tartozik valamely tagállam jogának hatálya alá, amennyiben a konszolidált bevétel az összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásai szerint a mérlegfordulónapján az utolsó két egymást követő pénzügyi év mindegyikére vonatkozóan meghaladta összesen a 750 000 000 EUR-t, hogy tegyenek közzé és hozzáférhetővé egy, az említett legfelső szintű anyavállalkozásra vonatkozó, társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést az említett két egymást követő pénzügyi év közül a későbbire vonatkozóan.

Amennyiben az említett információk vagy jelentés nem állnak rendelkezésre, a leányvállalkozásnak kérnie kell a legfelső szintű anyavállalkozásától, hogy biztosítsa részére valamennyi előírt információt, amely lehetővé teszi számára, hogy az első albekezdés szerinti kötelezettségeit teljesítse. Ha a legfelső szintű anyavállalkozás nem biztosítja valamennyi előírt információt, a leányvállalkozásnak el kell készítenie, közzé és hozzáférhetővé kell tennie egy társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést, amely tartalmazza valamennyi birtokában lévő, megkapott vagy beszerzett információt és egy nyilatkozatot arról, hogy a legfelső szintű anyavállalkozás nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges információkat.

A tagállamok előírják, hogy a közepes méretű és nagy leányvállalkozásokra a továbbiakban ne vonatkozzanak az e bekezdésben meghatározott beszámolási kötelezettségek, amennyiben a legfelső szintű anyavállalkozás konszolidált összbevétele az összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásai szerint a mérlegfordulónapján 750 000 000 EUR alá csökken az utolsó két egymást követő pénzügyi év mindegyikére vonatkozóan.

(5) A tagállamok előírják azon fióktelepek számára, amelyeket valamely tagállam jogának a hatálya alá nem tartozó vállalkozások nyitottak a területükön, hogy tegyenek közzé és hozzáférhetővé a hatodik albekezdés a) pontjában említett legfelső szintű anyavállalkozásra vagy önálló vállalkozásra vonatkozó társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést az utolsó két egymást követő pénzügyi év közül a későbbire vonatkozóan.

Amennyiben az ilyen információk vagy jelentés nem állnak rendelkezésre, a 48e. cikk (2) bekezdésében említett, az adatközlési formai követelmények teljesítésére kijelölt személynek, illetve személyeknek kérnie, illetve kérniük kell az e bekezdés hatodik albekezdésének a) pontjában említett legfelső szintű anyavállalkozástól vagy önálló vállalkozástól, hogy biztosítsa számára, illetve számukra valamennyi szükséges információt, amely lehetővé teszi számára, illetve számukra a kötelezettségeik teljesítését.

Abban az esetben, ha nem biztosítják valamennyi előírt információt, a fióktelepnek el kell készítenie, közzé és hozzáférhetővé kell tennie egy társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést, amely tartalmazza valamennyi birtokában lévő, megkapott vagy beszerzett információt, valamint egy nyilatkozatot, amely megjelöli, hogy a legfelső szintű anyavállalkozás vagy az önálló vállalkozás nem bocsátotta rendelkezésre a szükséges információkat.

A tagállamok előírják, hogy az e bekezdésben meghatározott beszámolási kötelezettségek kizárólag azon fióktelepekre legyenek alkalmazandók, amelyek nettó árbevétele az utolsó két egymást követő pénzügyi év mindegyikére vonatkozóan meghaladta a 3. cikk (2) bekezdése alapján átültetett határértéket.

A tagállamok előírják, hogy az e bekezdés szerinti beszámolási kötelezettségek hatálya alá tartozó fióktelepre a továbbiakban ne vonatkozzanak az említett kötelezettségek, amennyiben annak nettó árbevétele a 3. cikk (2) bekezdése alapján átültetett határérték alá csökken az utolsó két egymást követő pénzügyi év mindegyikére vonatkozóan.

A tagállamok előírják, hogy az e bekezdésben meghatározott szabályok csak akkor alkalmazandók valamely fióktelepre, amennyiben a következő kritériumok teljesülnek:

a) a fióktelepet nyitó vállalkozás vagy egy olyan csoport kapcsolódó vállalkozása, amelynek a legfelső szintű anyavállalkozása nem tartozik valamely tagállam jogának hatálya alá, és amelynek a konszolidált bevétele az összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásai szerint a mérlegfordulónapján az utolsó két egymást követő pénzügyi év mindegyikére vonatkozóan meghaladta összesen a 750 000 000 EUR-t, vagy egy olyan önálló vállalkozás, amelynek a bevétele a pénzügyi kimutatásai szerint a mérlegfordulónapján az utolsó két egymást követő pénzügyi év mindegyikére vonatkozóan meghaladta összesen a 750 000 000 EUR-t; és

b) az ezen albekezdés a) pontjában említett legfelső szintű anyavállalkozásnak nincs a (4) bekezdésben említettek szerinti közepes méretű vagy nagy leányvállalkozása.

A tagállamok előírják, hogy valamely fióktelepre a továbbiakban ne vonatkozzanak az e bekezdésben meghatározott beszámolási kötelezettségek, amennyiben az a) pontban előírt kritérium két egymást követő pénzügyi évre vonatkozóan többé nem teljesül.

(6) A tagállamok nem alkalmazzák az e cikk (4) és (5) bekezdésében meghatározott szabályokat, amennyiben a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést egy olyan legfelső szintű anyavállalkozás vagy olyan önálló vállalkozás készíti el a 48c. cikknek megfelelő módon, amely nem tartozik valamely tagállam jogának a hatálya alá, és a jelentés megfelel a következő kritériumoknak:

a) azt költségmentesen és géppel olvasható elektronikus beszámolási formátumban hozzáférhetővé teszik a nyilvánosság számára:

i. az említett legfelső szintű anyavállalkozás vagy az említett önálló vállalkozás honlapján;

ii. az Unió legalább egy hivatalos nyelvén;

iii. legkésőbb az azon pénzügyi év mérlegfordulónapjától számított 12 hónapon belül, amelyre vonatkozóan a jelentést elkészítették; és

b) szerepelteti a valamely tagállam jogának hatálya alá tartozó egyetlen olyan leányvállalkozás nevét és székhelyét vagy egyetlen olyan fióktelep nevét és címét, amely a 48d. cikk (1) bekezdésével összhangban jelentést tett közzé.

(7) A tagállamok előírják az e cikk (4) és (5) bekezdése rendelkezéseinek hatálya alá nem tartozó leányvállalkozások vagy fióktelepek számára, hogy tegyenek közzé és hozzáférhetővé egy társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést, amennyiben az ilyen leányvállalkozások vagy fióktelepek nem más célt szolgálnak, mint az e fejezetben meghatározott beszámolási követelmények elkerülése.

48c. cikk

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés tartalma

(1) A 48b. cikk alapján előírt társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek tartalmaznia kell a releváns pénzügyi év tekintetében az önálló vállalkozás vagy a legfelső szintű anyavállalkozás valamennyi tevékenységével kapcsolatos információkat, ideértve a pénzügyi kimutatásokban a konszolidálásba bevont valamennyi kapcsolódó vállalkozáséit is.

(2) Az (1) bekezdésben említett információk a következőkből állnak:

a) a legfelső szintű anyavállalkozás vagy az önálló vállalkozás neve, az érintett pénzügyi év, a jelentés bemutatásához használt pénznem és adott esetben a legfelső szintű anyavállalkozásnak a releváns pénzügyi évre vonatkozó pénzügyi kimutatásaiban a konszolidálásba bevont valamennyi olyan leányvállalkozásának jegyzéke, amelyek az Unióban vagy az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló tanácsi következtetések I. és II. mellékletében foglalt adójogrendszerekben letelepedettek;

b) a tevékenységeik jellegének rövid ismertetése;

c) az alkalmazottak száma teljes munkaidős egyenértékben kifejezve;

d) bevételek, amelyeket a következők szerint kell kiszámolni:

i. a következők összege: a nettó árbevétel, egyéb működési bevétel, a számottevő tulajdoni részesedésből származó bevétel a kapcsolódó vállalkozásoktól kapott osztalékok nélkül, a befektetett eszközök részét képező egyéb befektetésekből és kölcsönökből származó bevételek, az egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, az ezen irányelv V. és VI. mellékletében felsoroltak szerint; vagy

ii. a pénzügyi kimutatások készítésének alapját képező pénzügyi beszámolási keretrendszer által meghatározott bevétel, az értékmódosítások és a kapcsolódó vállalkozásoktól kapott osztalékok nélkül;

e) a társasági adót megelőző nyereség vagy veszteség összege;

f) a releváns pénzügyi évben esedékes társasági adó összege, amelyet a releváns adójogrendszer hatálya alá tartozó vállalkozások és fióktelepek által a pénzügyi évben keletkezett adóköteles nyereség vagy veszteség után fizetendő folyó évi adóráfordításként kell kiszámítani;

g) a megfizetett társasági adó összege pénzforgalmi alapon, amelyet a releváns adójogrendszer hatálya alá tartozó vállalkozások és fióktelepek által a releváns pénzügyi év során befizetett társasági adó összegeként kell kiszámítani; és

h) a felhalmozott nyereség összege a releváns pénzügyi év végén.

A d) pont alkalmazásában a bevételek magukban foglalják a kapcsolt felekkel kötött ügyleteket.

Az f) pont alkalmazásában a folyó évi adóráfordítás a vállalkozásnak csak a releváns pénzügyi évben végzett tevékenységeire vonatkozhat, és nem foglalhat magában halasztott adókat vagy bizonytalan adókötelezettségekre képzett céltartalékokat.

A g) pont alkalmazásában a megfizetett adó magában foglalja a csoporton belüli vállalkozásoknak és fióktelepeknek teljesített kifizetések tekintetében más vállalkozások által megfizetett forrásadót.

A h) pont alkalmazásában a felhalmozott nyereség az elmúlt pénzügyi évekből és a releváns pénzügyi évből származó nyereségek összege, amelyek felosztásáról még nem döntöttek. A fióktelepeket illetően azon vállalkozás felhalmozott nyereségeiről van szó, amely a fióktelepet nyitotta.

(3) A tagállamok lehetővé teszik, hogy az e cikk (2) bekezdésében felsorolt információkról a 2011/16/EU tanácsi irányelv ( 32 ) III. melléklete III. szakaszának B. és C. részében említett adatszolgáltatási útmutató alapján számoljanak be.

(4) Az e cikk (2) és (3) bekezdésében említett információkat egységes formanyomtatvány és géppel olvasható elektronikus beszámolási formátumok alkalmazásával kell bemutatni. A Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén állapítja meg az említett egységes formanyomtatványt és az említett elektronikus beszámolási formátumokat. Ezen végrehajtási jogi aktusokat az 50. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(5) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek minden egyes tagállamra vonatkozóan külön-külön kell bemutatnia a (2) vagy (3) bekezdésben említett információkat. Amennyiben egy tagállam több adójogrendszert foglal magában, az információkat tagállami szinten kell összesíteni.

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek külön-külön kell bemutatnia az e cikk (2) vagy (3) bekezdésében említett információkat is minden egyes olyan adójogrendszerre vonatkozóan, amely azon pénzügyi év március 1-jén, amelyre vonatkozóan a jelentést el kell készíteni, fel van sorolva az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló tanácsi következtetések I. mellékletében, és az ilyen információkat külön-külön kell megadni minden egyes olyan adójogrendszerre vonatkozóan, amely azon pénzügyi év március 1-jén, amelyre vonatkozóan a jelentést el kell készíteni, és a megelőző pénzügyi év március 1-jén, említésre került az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló tanácsi következtetések II. mellékletében.

Az egyéb adójogrendszerekre vonatkozóan a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek összesített alapon be kell mutatnia a (2) vagy (3) bekezdésben említett információkat is.

Az információkat a letelepedési hely, az állandó üzletviteli hely megléte vagy egy olyan állandó üzleti tevékenység alapján kell hozzárendelni minden egyes releváns adójogrendszerhez, amely - a csoport vagy az önálló vállalkozás tevékenységét tekintve - társaságiadó-köteles lehet az említett adójogrendszerben.

Amennyiben egy egységes adójogrendszeren belül több kapcsolódó vállalkozás tevékenységei társaságiadó-kötelesek lehetnek, az ezen adójogrendszerhez hozzárendelt információknak az egyes kapcsolódó vállalkozásoknak és azok fióktelepeinek az említett adójogrendszerben végzett ilyen tevékenységeire vonatkozó információk összesítését kell képviselniük.

Egy konkrét tevékenységre vonatkozó információ nem rendelhető egyszerre egynél több adójogrendszerhez.

(6) A tagállamok megengedhetik, hogy egy vagy több olyan konkrét információt, amelyet a (2) vagy (3) bekezdéssel összhangban egyébként közzé kellene tenni, átmenetileg kihagyjanak a jelentésből, amennyiben azok közzététele súlyosan hátrányos volna azon vállalkozások üzleti pozíciójára nézve, amelyekre a jelentés vonatkozik. Bármely kihagyást egyértelműen jelezni kell a jelentésben, az annak okaira vonatkozó, kellően megindokolt magyarázattal együtt.

A tagállamok biztosítják, hogy az első albekezdés alapján kihagyott információk közzétételére sor kerüljön az azok eredeti kihagyásának időpontjától számított legfeljebb öt éven belül egy későbbi, társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésben.

A tagállamok biztosítják, hogy az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek felülvizsgált európai uniós jegyzékéről szóló tanácsi következtetések I. és II. mellékletében szereplő adójogrendszerekre vonatkozó, az e cikk (5) bekezdésében említettek szerinti információk soha ne legyenek elhagyhatók.

(7) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés - adott esetben csoportszinten - tartalmazhat átfogó ismertetést, amely magyarázatot ad a (2) bekezdés f) és g) pontja értelmében közzétett összegek közötti bármely jelentős eltérésre, adott esetben figyelembe véve az előző pénzügyi évekre vonatkozó megfelelő összegeket.

(8) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésben használt pénznemnek azon pénznemnek kell lennie, amelyben a legfelső szintű anyavállalkozás összevont (konszolidált) pénzügyi kimutatásait vagy az önálló vállalkozás éves pénzügyi kimutatásait megjelenítik. A tagállamok nem írhatják elő, hogy e jelentést a pénzügyi kimutatásokban használt pénznemtől eltérő pénznemben tegyék közzé.

A 48b. cikk (4) bekezdésének második albekezdésében említett esetben azonban a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésben használt pénznemnek azon pénznemnek kell lennie, amelyben a leányvállalkozás az éves pénzügyi kimutatásait közzéteszi.

(9) Azon tagállamok, amelyek nem vezették be az eurót, a 750 000 000 EUR határértéket átszámíthatják a nemzeti pénznemükre. Az említett átszámítás megtételekor az említett tagállamoknak az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett, 2021. december 21-én érvényes átváltási árfolyamot kell alkalmazniuk. Az említett tagállamok a határértékeket legfeljebb 5 %-kal emelhetik vagy csökkenthetik annak érdekében, hogy a nemzeti pénznemben kifejezett összeg kerek szám legyen.

A 48b. cikk (4) és (5) bekezdésében említett határértékeket a 2021. december 21-én érvényes átváltási árfolyamon át kell számítani a releváns harmadik országok nemzeti pénznemében kifejezett egyenértékű összegre, a legközelebbi ezresre kerekítve.

(10) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek meg kell jelölnie, hogy azt e cikk (2) vagy (3) bekezdésével összhangban készítették-e el.

48d. cikk

Közzététel és hozzáférhetőség

(1) A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést és az ezen irányelv 48b. cikkében említett nyilatkozatot az azon pénzügyi év mérlegfordulónapjától számított 12 hónapon belül kell közzétenni, amelyre vonatkozóan a jelentést elkészítik - az (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 33 ) 14-28. cikkével és adott esetben az (EU) 2017/1132 irányelv 36. cikkével összhangban - az egyes tagállamok által előírtak szerint.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a vállalkozások által az e cikk (1) bekezdésével összhangban közzétett társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést és nyilatkozatot az Unió legalább egy hivatalos nyelvén, költségmentesen hozzáférhetővé tegyék a nyilvánosság számára legkésőbb 12 hónappal azon pénzügyi év mérlegfordulónapját követően, amelyre vonatkozóan a jelentést elkészítették, a következők honlapján:

a) a vállalkozásén, amennyiben a 48b. cikk (1) bekezdése alkalmazandó;

b) a leányvállalkozásén vagy egy kapcsolódó vállalkozásén, amennyiben a 48b. cikk (4) bekezdése alkalmazandó; vagy

c) a fióktelepén vagy a fióktelepet nyitó vállalkozásén vagy egy kapcsolódó vállalkozásén, amennyiben a 48b. cikk (5) bekezdése alkalmazandó.

(3) A tagállamok mentesíthetik a vállalkozásokat az e cikk (2) bekezdésében meghatározott szabályok alkalmazása alól, amennyiben az e cikk (1) bekezdésének megfelelően közzétett társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést egyidejűleg hozzáférhetővé teszik a nyilvánosság számára - géppel olvasható elektronikus beszámolási formátumban - az (EU) 2017/1132 irányelv 16. cikkében említett nyilvántartás honlapján, és költségmentesen bármely harmadik fél számára az Unión belül. A vállalkozások és fióktelepek e cikk (2) bekezdésében említett honlapjának információt kell tartalmaznia az említett mentességre vonatkozóan, és hivatkozást a releváns nyilvántartás honlapjára.

(4) A 48b. cikk (1), (4), (5), (6) és (7) bekezdésében említett jelentésnek, valamint adott esetben az ugyanazon cikk (4) és (5) bekezdésében említett nyilatkozatnak legalább öt egymást követő évig hozzáférhetőnek kell maradnia a releváns honlapon.

48e. cikk

A társaságiadó-információkat tartalmazó jelentés elkészítésére, közzé- és hozzáférhetővé tételére vonatkozó felelősség

(1) A tagállamok előírják, hogy a 48b. cikk (1) bekezdésében említett legfelső szintű anyavállalkozások vagy az önálló vállalkozások ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületeinek tagjai a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörökben eljárva kollektív felelősséget viseljenek annak biztosításáért, hogy a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést a 48b., 48c. és 48d. cikknek megfelelően készítsék el, tegyék közzé és hozzáférhetővé.

(2) A tagállamok előírják, hogy az ezen irányelv 48b. cikkének (4) bekezdésében említett leányvállalkozások ügyviteli, ügyvezető és felügyelő testületeinek tagjai, valamint az ezen irányelv 48b. cikkének (5) bekezdésében említett fióktelepek esetében az (EU) 2017/1132 irányelv 41. cikkében előírt adatközlési formai követelmények teljesítésére kijelölt személy vagy személyek - a nemzeti jog által rájuk ruházott hatáskörükben eljárva - kollektív felelősséget viseljenek annak a legjobb tudásuk és képességük szerint történő biztosításáért, hogy a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést adott esetben a 48b. és 48c. cikknek megfelelő, illetve azzal összhangban álló módon készítsék el, és hogy azt a 48d. cikkel összhangban tegyék közzé és hozzáférhetővé.

48f. cikk

A jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgáló nyilatkozata

A tagállamok előírják, hogy amennyiben egy tagállami jog hatálya alá tartozó vállalkozás pénzügyi kimutatásait egy vagy több, jogszabály szerint engedélyezett könyvvizsgálónak vagy könyvvizsgáló cégnek kell ellenőriznie, a könyvvizsgálói jelentés rögzítse, hogy a vállalkozás azon pénzügyi évet megelőző pénzügyi évre vonatkozóan, amelyre vonatkozóan a könyvvizsgálat tárgyát képező pénzügyi kimutatásokat elkészítették, köteles volt-e a 48b. cikk alapján társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést közzétenni, és ha igen, vajon a jelentést a 48d. cikkel összhangban közzétették-e.

48 g. cikk

A társaságiadó-információkra vonatkozó jelentéstétel kezdőnapja

A tagállamok biztosítják, hogy a 48a-48f. cikket átültető törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések legkésőbb a 2024. június 22-én vagy azt követően kezdődő első pénzügyi év kezdőnapjától alkalmazandók legyenek.

48h. cikk

A felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezés

A Bizottság 2027. június 22-ig jelentést nyújt be a 48a-48f. cikkben meghatározott beszámolási kötelezettségeknek való megfelelésről és azok hatásáról, és - figyelembe véve az OECD szintjén fennálló helyzetet, a kellő szintű átláthatóság megléte biztosításának szükségességét, valamint a vállalkozások és a magánbefektetések számára a versengő környezet megőrzésének és biztosításának szükségességét - felülvizsgálja és értékeli különösen azt, hogy helyénvaló volna-e kiterjeszteni a 48b. cikkben meghatározott, társaságiadó-információkra vonatkozó beszámolási kötelezettséget a 3. cikk (4), illetve (7) bekezdésében meghatározott nagyvállalkozásokra, illetve nagy méretű csoportokra, valamint kiterjeszteni a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentésnek a 48c. cikkben meghatározott tartalmát, hogy az további információkat tartalmazzon. A Bizottság az említett jelentésben értékeli azt is, hogy milyen hatást gyakorol ezen irányelv hatékonyságára az adóinformációknak a 48c. cikk (5) bekezdésében előírtak szerinti összesített alapon történő megjelenítése a harmadik országbeli adójogrendszerek esetében, valamint az információknak a jelentésből való, a 48c. cikk (6) bekezdésében előírtak szerinti átmeneti kihagyása.

A Bizottság a jelentést - adott esetben jogalkotási javaslat kíséretében - benyújtja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

11. FEJEZET

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

48i. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) 2030. január 6-ig a tagállamok engedélyezik azon uniós leányvállalkozások számára, amelyek a 19a. vagy 29a. cikk hatálya alá tartoznak, és amelyek anyavállalkozása nem tartozik valamely tagállam jogának hatálya alá, hogy a 29a. cikk követelményeivel összhangban olyan összevont fenntarthatósági beszámolót készítsenek, amely magában foglalja az ilyen anyavállalkozásnak a 19a. vagy 29a. cikk hatálya alá tartozó összes uniós leányvállalkozását.

2030. január 6-ig a tagállamok engedélyezik, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett összevont fenntarthatósági beszámoló magába foglalja az (EU) 2020/852 rendelet 8. cikkében meghatározott közzétételeket, amelyek kiterjednek az e bekezdés első albekezdésében említett anyavállalkozás ezen irányelv 19a. vagy 29a. cikkének hatálya alá tartozó valamennyi uniós leányvállalkozása által végzett tevékenységekre.

(2) Az (1) bekezdésben említett uniós leányvállalkozás a csoport azon uniós leányvállalkozásainak egyike, amelyek az előző öt pénzügyi év legalább egyikében - adott esetben összevont alapon - a legnagyobb forgalmat bonyolították az Unióban.

(3) Az e cikk (1) bekezdésében említett összevont fenntarthatósági beszámolót a 30. cikkel összhangban kell közzétenni.

(4) A 19a. cikk (9) bekezdésében és a 29a. cikk (8) bekezdésében meghatározott mentesség alkalmazásában az e cikk (1) bekezdése szerinti beszámolást az anyavállalkozás csoport szintű beszámolásának kell tekinteni az összevont beszámolásban szereplő vállalkozások tekintetében. Az e cikk (1) bekezdésének második albekezdése szerinti beszámolást úgy kell tekinteni, hogy teljesíti a 19a. cikk (9) bekezdése második albekezdésének c) pontjában és a 29a. cikk (8) bekezdése második albekezdésének c) pontjában említett feltételeket.

49. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2) A Bizottságnak az 1. cikk (2) bekezdésében, a 3. cikk (13) bekezdésében, a 29b., 29c.és 40b. cikkben, valamint a 46. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2023. január 5-től kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam vége előtt jelentést készít a felhatalmazásról. A felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikk (2) bekezdésében, a 3. cikk (13) bekezdésében, a 29b., 29c. és 40b. cikkben, valamint a 46. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(3a) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban ( 34 ) foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(3b) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok 29b. és 29c. cikk alapján történő elfogadásakor a Bizottság figyelembe veszi az EFRAG szakmai tanácsát, feltéve, hogy:

a) az ilyen tanácsot megfelelő szabályszerű eljárás, közfelügyelet és átláthatóság mellett, az érintett érdekelt felek szakértelmével és kiegyensúlyozott részvételével, valamint függetlenségének biztosításához elegendő közfinanszírozással, továbbá olyan munkaprogram alapján dolgozták ki, amelyről a Bizottsággal konzultáltak;

b) az ilyen tanácshoz olyan költség-haszon elemzések társulnak, amelyek magukban foglalják a szakmai tanácsok fenntarthatósági kérdésekre gyakorolt hatásának elemzését;

c) az ilyen tanácshoz mellékelték annak ismertetését, hogy miként veszi figyelembe a 29b. cikk (5) bekezdésében felsorolt elemeket;

d) az EFRAG szakmai szintű munkájában való részvétel a fenntarthatósági beszámolással kapcsolatos szakértelemen alapul, és nem függ pénzügyi hozzájárulástól.

Az a) és d) pont nem érinti a közjogi szerveknek és a nemzeti standardalkotó szervezeteknek az EFRAG szakmai munkájában való részvételét.

Az EFRAG szakmai tanácsát kísérő dokumentumokat az említett szakmai tanáccsal együtt kell benyújtani.

A Bizottság ezen irányelv 29b. és a 29c. cikkében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadását megelőzően közösen konzultál azok tervezetéről az (EU) 2020/852 rendelet 24. cikkében említett, fenntartható finanszírozással foglalkozó tagállami szakértői csoporttal és az 1606/2002/EK rendelet 6. cikkében említett számviteli szabályozó bizottsággal.

A Bizottság kikéri az Európai Értékpapírpiaci Hatóság (a továbbiakban: ESMA), az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH) és az Európai Biztosítás- és Foglalkoztatóinyugdíj-hatóság (a továbbiakban: EIOPA) véleményét az EFRAG által nyújtott szakmai tanácsról, különös tekintettel annak az (EU) 2019/2088 rendelettel és az annak alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktusokkal való összhangjára. Az ESMA-nak, az EBH-nak és az EIOPA-nak a Bizottság kérésének kézhezvételétől számított két hónapon belül kell véleményt nyilvánítania.

A Bizottság az ezen irányelv 29b. és 29c. cikkében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása előtt emellett az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel, az Európai Unió Alapjogi Ügynökségével, az Európai Központi Bankkal, az Európai Könyvvizsgálat-felügyeleti Szervek Bizottságával és az (EU) 2020/852 rendelet 20. cikke alapján létrejött, fenntartható finanszírozással foglalkozó platformmal is konzultál az EFRAG által nyújtott szakmai tanácsról. Amennyiben e szervek bármelyike úgy dönt, hogy véleményt nyújt be, azt a Bizottság általi konzultációt követő két hónapon belül kell megtennie.

(4) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5) Az 1. cikk (2) bekezdése, a 3. cikk (13) bekezdése, a 29b.,, 29c.és 40b. cikk, valamint a 46. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

50. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

51. cikk

Szankciók

A tagállamok szankciókat írnak elő az ezen irányelv alapján elfogadott nemzeti rendelkezések megszegése esetére, és meghoznak minden olyan intézkedést, amelyek azok végrehajtásához szükségesek. A szankcióknak hatékonynak, arányosnak és visszatartó erejűnek kell lenniük.

52. cikk

A 78/660/EGK és a 83/349/EGK irányelvek hatályon kívül helyezése

A 78/660/EGK és a 83/349/EGK irányelv hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvekre való hivatkozásokat az ezen irányelvre való hivatkozásként kell értelmezni, a VII. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

53. cikk

Átültetés a nemzeti jogba

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 20 július 2015-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

A tagállamok előírhatják, hogy az első albekezdésben említett rendelkezéseket a 2016. január 1-jén vagy a 2016. naptári év során kezdődő üzleti évekre vonatkozó éves pénzügyi kimutatásokra kell az első alkalommal alkalmazni.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

54. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

55. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

I. MELLÉKLET

AZ 1. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK A) PONTJÁBAN EMLÍTETT VÁLLALKOZÁSTÍPUSOK

- Belgium:

la société anonyme/de naamloze vennootschap, la société en commandite par actions/de commanditaire vennootschap op aandelen, la société privée à responsabilité limitée/de besloten vennootschap met beperkte aansprakelijkheid, la société coopérative à responsabilité limitée/de coöperatieve vennootschap met beperkte aansprakelijkheid;

- Bulgária:

акционерно дружество, дружество с ограничена отговорност, командитно дружество с акции;

- Cseh Köztársaság:

společnost s ručením omezeným, akciová společnost;

- Dánia:

aktieselskaber, kommanditaktieselskaber, anpartsselskaber;

- Németország:

die Aktiengesellschaft, die Kommanditgesellschaft auf Aktien, die Gesellschaft mit beschränkter Haftung;

- Észtország:

aktsiaselts, osaühing;

- Írország:

public companies limited by shares or by guarantee, private companies limited by shares or by guarantee;

- Görögország:

η ανώνυμη εταιρία, η εταιρία περιορισμένης ευθύνης, η ετερόρρυθμη κατά μετοχές εταιρία;

- Spanyolország:

la sociedad anónima, la sociedad comanditaria por acciones, la sociedad de responsabilidad limitada;

- Franciaország:

la société anonyme, la société en commandite par actions, la société à responsabilité limitée, la société par actions simplifiée;

- Horvátországban:

dioničko društvo, društvo s ograničenom odgovornošću;

- Olaszország:

la società per azioni, la società in accomandita per azioni, la società a responsabilità limitata;

- Ciprus:

Δημόσιες εταιρείες περιορισμένης ευθύνης με μετοχές ή με εγγύηση, ιδιωτικές εταιρείες περιορισμένης ευθύνης με μετοχές ή με εγγύηση;

- Lettország:

akciju sabiedrība, sabiedrība ar ierobežotu atbildību;

- Litvánia:

akcinės bendrovės, uždarosios akcinės bendrovės;

- Luxemburg:

la société anonyme, la société en commandite par actions, la société à responsabilité limitée;

- Magyarország:

részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság;

- Málta:

kumpanija pubblika -public limited liability company, kumpannija privata -private limited liability company,

soċjeta in akkomandita bil-kapital maqsum f'azzjonijiet -partnership en commandite with the capital divided into shares;

- Hollandia:

de naamloze vennootschap, de besloten vennootschap met beperkte aansprakelijkheid;

- Ausztria:

die Aktiengesellschaft, die Gesellschaft mit beschränkter Haftung;

- Lengyelország:

spółka akcyjna, spółka z ograniczoną odpowiedzialnością, spółka komandytowo-akcyjna;

- Portugália:

a sociedade anónima, de responsabilidade limitada, a sociedade em comandita por açőes, a sociedade por quotas de responsabilidade limitada;

- Románia:

societate pe acțiuni, societate cu răspundere limitată, societate în comandită pe acțiuni.

- Szlovénia:

delniška družba, družba z omejeno odgovornostjo, komanditna delniška družba;

- Szlovákia:

akciová spoločnosť, spoločnosť s ručením obmedzeným;

- Finnország:

yksityinen osakeyhtiö/privat aktiebolag, julkinen osakeyhtiö/publikt aktiebolag;

- Svédország:

ktiebolag;

- Egyesült Királyság:

public companies limited by shares or by guarantee, private companies limited by shares or by guarantee

II. MELLÉKLET

AZ 1. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK B) PONTJÁBAN EMLÍTETT VÁLLALKOZÁSTÍPUSOK

- Belgium

la société en nom collectif/de vennootschap onder firma, la société en commandite simple/de gewone commanditaire vennootschap, la société coopérative à responsabilité illimitée/de coöperatieve vennootschap met onbeperkte aansprakelijkheid;

- Bulgária:

събирателно дружество, командитно дружество;

- Cseh Köztársaság:

veřejná obchodní společnost, komanditní společnost;

- Dánia:

interessentskaber, kommanditselskaber;

- Németország:

die offene Handelsgesellschaft, die Kommanditgesellschaft;

- Észtország:

äisühing, usaldusühing;

- Írország:

partnerships, limited partnerships, unlimited companies;

- Görögország:

η ομόρρυθμος εταιρία, η ετερόρρυθμος εταιρία;

- Spanyolország:

sociedad colectiva, sociedad en comandita simple;

- Franciaország:

la société en nom collectif, la société en commandite simple;

- Horvátországban:

javno trgovačko društvo, komanditno društvo, gospodarsko interesno udruženje;

- Olaszország:

la società in nome collettivo, la società in accomandita semplice;

- Ciprus:

Ομόρρυθμες και ετερόρρυθμες εταιρείες (συνεταιρισμοί);

- Lettország:

pilnsabiedrība, komanditsabiedrība;

- Litvánia:

tikrosios ūkinės bendrijos, komanditinės ūkinės bendrijos;

- Luxemburg:

la société en nom collectif, la société en commandite simple;

- Magyarország:

közkereseti társaság, betéti társaság, közös vállalat, egyesülés, egyéni cég;

- Málta:

soċjeta f'isem kollettiv jew soċjeta in akkomandita, bil-kapital li mhux maqsum f'azzjonijiet meta s-soċji kollha li għandhom responsabbilita' llimitata huma soċjetajiet in akkomandita bil-kapital maqsum f'azzjonijiet -partnership en nom collectif or partnership en commandite with capital that is not divided into shares, when all the partners with unlimited liability are partnership en commandite with the capital divided into shares;

- Hollandia:

de vennootschap onder firma, de commanditaire vennootschap;

- Ausztria:

die offene Gesellschaft, die Kommanditgesellschaft;

- Lengyelország:

półka jawna, spółka komandytowa;

- Portugália:

sociedade em nome colectivo, sociedade em comandita simples;

- Románia:

societate în nume colectiv, societate în comandită simplă;

- Szlovénia:

družba z neomejeno odgovornostjo, komanditna družba;

- Szlovákia:

verejná obchodná spoločnosť, komanditná spoločnosť;

- Finnország:

avoin yhtiö/ öppet bolag, kommandiittiyhtiö/kommanditbolag;

- Svédország:

handelsbolag, kommanditbolag;

- az Egyesült Királyságban:

partnerships, limited partnerships, unlimited companies.

III. MELLÉKLET

A 10. CIKKBEN MEGHATÁROZOTT MÉRLEG VÍZSZINTES TAGOLÁSA

Eszközök

A. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

amelyből lehívtak

(hacsak a nemzeti jog nem rendelkezik úgy, hogy a jegyzett tőke lehívott részét a "Tőke és tartalék" alatt kell kimutatni, amely esetben a jegyzett tőke lehívott, de még be nem fizetett részének az eszközök között az A. vagy a D. II. 5. tétel alatt kell megjelennie.)

B. Alapítási költségek

a nemzeti jog meghatározása szerint, amennyiben a nemzeti jog megengedi azok eszközként történő kimutatását. A nemzeti jog azt is előírhatja, hogy az alapítási költségeket az "Immateriális javak" első tételeként kell kimutatni.

C. Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

1. Fejlesztési költségek, amennyiben a nemzeti jog az eszközök közötti kimutatásukat engedélyezi.

2. Koncessziók, szabadalmak, licencek, védjegyek, illetve hasonló jogok és eszközök, ha ezeket

a) ellenérték fejében szerezték meg, és nem kell a C. I. 3. tétel alatt kimutatni; vagy

b) maga a vállalkozás hozta létre, amennyiben a nemzeti jog ezek eszközként való kimutatását engedélyezi.

3. Üzleti vagy cégérték (goodwill), amennyiben ellenérték fejében szerezték meg.

4. Adott előlegek.

II. Tárgyi eszközök

1. Ingatlanok.

2. Műszaki berendezések és gépek.

3. Egyéb berendezések, üzemi és üzleti felszerelések.

4. Adott előlegek és befejezetlen beruházások.

III. Pénzügyi eszközök

1. Részesedések kapcsolódó vállalkozásokban.

2. Kapcsolódó vállalkozásnak adott kölcsön.

3. Számottevő tulajdoni részesedés.

4. Számottevő tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásnak adott kölcsön.

5. Befektetett eszközként birtokolt értékpapírok.

6. Egyéb adott kölcsön.

D. Forgóeszközök

I. Készletek

1. Anyagok.

2. Befejezetlen termelés és félkész termékek.

3. Késztermékek és áruk.

4. Adott előlegek.

II. Követelések

(Az egyes tételeknél elkülönítetten kell kimutatni az egy évnél hosszabb lejáratú követeléseket.)

1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők).

2. Követelések kapcsolódó vállalkozással szemben.

3. Követelések számottevő tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben.

4. Egyéb követelések.

5. Jegyzett, lehívott, de még be nem fizetett tőke (hacsak a nemzeti jog nem rendelkezik úgy, hogy a jegyzett tőke lehívott részét eszközként az A. tétel alatt kell kimutatni).

6. Aktív időbeli elhatárolások (hacsak a nemzeti jog nem rendelkezik úgy, hogy ezt a tételt eszközként a E. tétel alatt kell kimutatni).

III. Befektetések

1. Részesedések kapcsolódó vállalkozásokban.

2. Saját részvények vagy üzletrészek (a névérték vagy névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott érték feltüntetésével) olyan mértékben, ahogyan a nemzeti jog ezeknek a mérlegben való kimutatását engedélyezi.

3. Egyéb befektetések.

IV. Bankbetétek és készpénzkészlet

E. Aktív időbeli elhatárolások

(Hacsak a nemzeti jog nem rendelkezik úgy, hogy ezeket a tételeket eszközként a D. II. 6. tétel alatt kell kimutatni).

Tőke, tartalékok és kötelezettségek

A. Tőke és tartalék

I. Jegyzett tőke

(Hacsak a nemzeti jog nem rendelkezik úgy, hogy a jegyzett tőke lehívott részét e tétel alatt kell kimutatni, amely esetben a jegyzett tőke és a befizetett tőke összegét elkülönítetten kell kimutatni).

II. Névértéken felüli befizetés (ázsió).

III. Átértékelési tartalék

IV. Tartalékok

1. Jogszabályban előírt tartalék, amennyiben a nemzeti jog ilyen tartalék képzését előírja.

2. Saját részvények tartaléka, amennyiben a nemzeti jog ilyen tartalék képzését előírja, a 2012/30/EU irányelv 24. cikke (1) bekezdése b) pontjának sérelme nélkül.

3. Létesítő okiratban meghatározott tartalékok.

4. Egyéb tartalékok, ideértve a valós értékelés értékelési tartalékát is.

V. Felhalmozott eredmény.

VI. Az üzleti év eredménye.

B. Céltartalékok

1. Céltartalék nyugdíjakra és hasonló kötelezettségekre.

2. Céltartalék adótartozásra.

3. Egyéb céltartalék.

C. Kötelezettségek

(Az egy éven belül és az egy éven túl esedékes kötelezettségeket az egyes tételeknél elkülönítetten és ezekre a tételekre összesítetten is ki kell mutatni.)

1. Tartozások kötvénykibocsátásból, külön szerepeltetve az átváltoztatható kötvények kibocsátásából eredő tartozásokat.

2. Hitelintézetekkel szemben fennálló kötelezettségek.

3. Vevőktől kapott előlegek, amennyiben ezek nem elkülönítetten kerülnek kimutatásra a készletből való levonásokként.

4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók).

5. Váltótartozások.

6. Kötelezettségek kapcsolódó vállalkozással szemben.

7. Kötelezettségek számottevő tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben.

8. Egyéb kötelezettségek, ideértve az adó- és társadalombiztosítási hatóságokkal szembeni kötelezettségeket is.

9. Passzív időbeli elhatárolások (hacsak a nemzeti jog nem rendelkezik úgy, hogy ezeket a tételeket a D. tétel alatt kell kimutatni).

D. Passzív időbeli elhatárolások

(Hacsak a nemzeti jog nem rendelkezik úgy, hogy ezeket a tételeket a "kötelezettségek" C. 9. tétele alatt kell kimutatni).

IV. MELLÉKLET

A 10. CIKKBEN MEGHATÁROZOTT MÉRLEG FÜGGŐLEGES TAGOLÁSA

A. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke

amelyet lehívtak

(hacsak a nemzeti jog nem rendelkezik úgy, hogy a jegyzett tőke lehívott részét az L. tétel alatt kell kimutatni, amely esetben a jegyzett tőke lehívott, de még be nem fizetett részének az A. vagy a D. II. 5. tétel alatt kell megjelennie.)

B. Alapítási költségek

a nemzeti jog meghatározása szerint, amennyiben a nemzeti jog megengedi azok eszközként történő kimutatását. A nemzeti jog azt is előírhatja, hogy az alapítási költségeket az "Immateriális javak" első tételeként kell kimutatni.

C. Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

1. Fejlesztési költségek, amennyiben a nemzeti jog az eszközök közötti kimutatásukat engedélyezi.

2. Koncessziók, szabadalmak, licencek, védjegyek, illetve hasonló jogok és eszközök, ha ezeket

a) ellenérték fejében szerezték meg, és nem kell a C. I. 3. tétel alatt kimutatni; vagy

b) maga a vállalkozás hozta létre, amennyiben a nemzeti jog ezek eszközként való kimutatását engedélyezi.

3. Üzleti vagy cégérték (goodwill), amennyiben ellenérték fejében szerezték meg.

4. Adott előlegek.

II. Tárgyi eszközök

1. Ingatlanok.

2. Műszaki berendezések és gépek.

3. Egyéb berendezések, üzemi és üzleti felszerelések.

4. Adott előlegek és befejezetlen beruházások.

III. Pénzügyi eszközök

1. Részesedések kapcsolódó vállalkozásokban.

2. Kapcsolódó vállalkozásnak adott kölcsön.

3. Számottevő tulajdoni részesedés.

4. A vállalkozással számottevő tulajdoni részesedési viszonyban álló vállalkozásnak adott kölcsön.

5. Befektetett eszközként birtokolt beruházások.

6. Egyéb adott kölcsön.

D. Forgóeszközök

I. Készletek

1. Anyagok.

2. Befejezetlen termelés és félkész termékek.

3. Késztermékek és áruk.

4. Adott előlegek.

II. Követelések

(Az egyes tételeknél elkülönítetten kell kimutatni az egy évnél hosszabb lejáratú követeléseket.)

1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők).

2. Követelések kapcsolódó vállalkozással szemben.

3. Követelések számottevő tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben.

4. Egyéb követelések.

5. Jegyzett, lehívott, de még be nem fizetett tőke (hacsak a nemzeti jog nem rendelkezik úgy, hogy a jegyzett tőke lehívott részét eszközként az A. tétel alatt kell kimutatni).

6. Aktív időbeli elhatárolások (hacsak a nemzeti jogszabály nem rendelkezik úgy, hogy ezt a tételt eszközként az E. tétel alatt kell kimutatni).

III. Befektetések

1. Részesedések kapcsolódó vállalkozásokban.

2. Saját részvények vagy üzletrészek (a névérték vagy névérték hiányában a jegyzett tőke arányában meghatározott érték feltüntetésével) olyan mértékben, ahogyan a nemzeti jog ezeknek a mérlegben való kimutatását engedélyezi.

3. Egyéb befektetések.

IV. Bankbetétek és készpénzkészlet

E. Aktív időbeli elhatárolások

(Hacsak a nemzeti jog nem rendelkezik úgy, hogy ezeket a tételeket D. II. 6. tétel alatt kell kimutatni).

F. Egy éven belül esedékes kötelezettségek

1. Tartozások kötvénykibocsátásból, külön szerepeltetve az átváltoztatható kötvények kibocsátásából eredő tartozásokat.

2. Hitelintézetekkel szemben fennálló kötelezettségek.

3. Vevőktől kapott előlegek, amennyiben ezek nem elkülönítetten kerülnek kimutatásra a készletből való levonásokként.

4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók).

5. Váltótartozások.

6. Kötelezettségek kapcsolódó vállalkozással szemben.

7. Kötelezettségek számottevő tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben.

8. Egyéb kötelezettségek, ideértve az adó- és társadalombiztosítási hatóságokkal szembeni kötelezettségeket is.

9. Passzív időbeli elhatárolások (hacsak a nemzeti jog nem rendelkezik úgy, hogy ezeket a tételeket a K. tétel alatt kell kimutatni).

G. A forgóeszközök és a rövid lejáratú kötelezettségek különbözete

(Figyelembe véve az aktív időbeli elhatárolásokat, amennyiben az E. tétel alatt kimutatásra kerülnek, és a passzív időbeli elhatárolásokat, amennyiben a K. tétel alatt kimutatásra kerülnek).

H. Az eszközök összértéke a rövid lejáratú kötelezettségek levonása után

I. Egy évnél hosszabb lejáratú kötelezettségek

1. Tartozások kötvénykibocsátásból, külön szerepeltetve az átváltoztatható kötvények kibocsátásából eredő tartozásokat.

2. Hitelintézetekkel szemben fennálló kötelezettségek.

3. Vevőktől kapott előlegek, amennyiben ezek nem elkülönítetten kerülnek kimutatásra a készletből való levonásokként.

4. Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók).

5. Váltótartozások.

6. Kötelezettségek kapcsolódó vállalkozással szemben.

7. Kötelezettségek számottevő tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben.

8. Egyéb kötelezettségek, ideértve az adó- és társadalombiztosítási hatóságokkal szembeni kötelezettségeket is.

9. Passzív időbeli elhatárolások (hacsak a nemzeti jog nem rendelkezik úgy, hogy ezeket a tételeket a K. tétel alatt kell kimutatni).

J. Céltartalékok

1. Céltartalék nyugdíjakra és hasonló kötelezettségekre.

2. Céltartalék adótartozásra.

3. Egyéb céltartalék.

K. Passzív időbeli elhatárolások

(Hacsak nemzeti jogszabály nem rendelkezik úgy, hogy az F. 9. vagy I. 9. tétel, vagy mindkettő alatt kerüljenek kimutatásra).

L. Tőke és tartalék

I. Jegyzett tőke

(Hacsak nemzeti jog nem rendelkezik úgy, hogy a jegyzett tőke lehívott részét e tétel alatt kell kimutatni. Ilyen esetben a jegyzett tőke és a befizetett tőke összegét elkülönítetten kell kimutatni).

II. Névértéken felüli befizetés (ázsió).

III. Átértékelési tartalék

IV. Tartalékok

1. Jogszabályban előírt tartalék, amennyiben a nemzeti jog ilyen tartalék képzését előírja.

2. Saját részvények tartaléka, amennyiben a nemzeti jog ilyen tartalék képzését előírja, a 2012/30/EU irányelv 24. cikke (1) bekezdése b) pontjának sérelme nélkül.

3. Létesítő okiratban meghatározott tartalékok.

4. Egyéb tartalékok, ideértve a valós értékelés értékelési tartalékát is.

V. Felhalmozott eredmény.

VI. Az üzleti év eredménye.

V. MELLÉKLET

AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS RÁFORDÍTÁS JELLEGE SZERINTI, A 13. CIKKBEN MEGHATÁROZOTT TAGOLÁSA

1. Nettó árbevétel.

2. Saját termelésű készletek állományváltozása.

3. Aktivált saját teljesítmények értéke.

4. Egyéb működési bevétel.

5.

a) Anyagok.

b) Egyéb külső ráfordítások.

6. Személyi jellegű ráfordítások:

a) bérek és fizetések;

b) társadalombiztosítási költségek, külön megjelölve a nyugdíjjal kapcsolatosakat.

7.

a) Értékmódosítás az alapítási költségek, valamint a befektetett tárgyi eszközök és immateriális eszközök tekintetében.

b) Értékmódosítás a forgóeszközök tekintetében, olyan mértékben, amennyiben azok meghaladják az érintett vállalkozásnál szokásos értékmódosítás összegét.

8. Egyéb működési ráfordítások.

9. Számottevő tulajdoni részesedésből származó bevételek, külön feltüntetve a kapcsolódó vállalkozástól kapott bevételeket.

10. A befektetett eszközök közé sorolt értékpapírokból és kölcsönökből származó bevételek, külön feltüntetve a kapcsolódó vállalkozástól kapott bevételeket.

11. Egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, külön feltüntetve a kapcsolódó vállalkozástól kapott bevételeket.

12. Értékmódosítás a pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok tekintetében.

13. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, külön feltüntetve a kapcsolódó vállalkozásnak fizetendő ráfordításokat.

14. Az eredményt terhelő adó.

15. Adózás utáni eredmény.

16. Az 1-15. pontban nem említett egyéb adók.

17. Az üzleti év eredménye.

VI. MELLÉKLET

AZ EREDMÉNYKIMUTATÁS RÁFORDÍTÁS FUNKCIÓJA SZERINTI, A 13. CIKKBEN MEGHATÁROZOTT TAGOLÁSA

1. Nettó árbevétel.

2. Az értékesítés elszámolt költsége (beleértve az értékmódosítást is).

3. Bruttó eredmény.

4. Forgalmazási költségek (beleértve az értékmódosítást is).

5. Igazgatási kiadások (beleértve az értékmódosítást is).

6. Egyéb működési bevétel.

7. Számottevő tulajdoni részesedésből származó bevételek, külön feltüntetve a kapcsolódó vállalkozástól kapott bevételeket.

8. A befektetett eszközök közé sorolt értékpapírokból és kölcsönökből származó bevételek, külön feltüntetve a kapcsolódó vállalkozástól kapott bevételeket.

9. Egyéb kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, külön feltüntetve a kapcsolódó vállalkozástól kapott bevételeket.

10. Értékmódosítás a pénzügyi eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok tekintetében.

11. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, külön feltüntetve a kapcsolódó vállalkozásnak fizetendő ráfordításokat.

12. Az eredményt terhelő adó.

13. Adózás utáni eredmény.

14. Az 1-13. pontban nem említett egyéb adók.

15. Az üzleti év eredménye.

VII. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

( 1 ) A Tanács 1991. december 19-i 91/674/EGK irányelve a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról (HL L 374., 1991.12.31., 7. o.).

( 2 ) Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről (HL L 317., 2019.12.9., 1.o.).;

( 5 ) HL L 145., 2004.4.30., 1. o.

( 6 ) HL L 177., 2006.6.30., 1. o.

( 7 ) HL L 374., 1991.12.31., 7. o.

( 8 ) HL L 243., 2002.9.11., 1. o.

( *1 ) A Tanács 1991. december 19-i 91/674/EGK irányelve a biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról (HL L 374., 1991.12.31., 7. o.).

( *2 ) A Tanács 86/635/EGK irányelve (1986. december 8.) a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról (HL L 372., 1986.12.31., 1. o.)

( 9 ) Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) az akkreditálás előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

( 10 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/1119 rendelete (2021. június 30.) a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) (HL L 243., 2021.7.9., 1. o.).

( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/2464 irányelve (2022. december 14.) a 537/2014/EU rendeletnek, a 2004/109/EK irányelvnek, a 2006/43/EK irányelvnek és 2013/34/EU irányelvnek a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati beszámolás tekintetében történő módosításáról (HL L 322.., 2022.12.16, 15. o.).

( 12 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/138/EK irányelve (2009. november 25.) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II.) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

( 13 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15.) a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról és a 2001/34/EK irányelv módosításáról (HL L 390., 2004.12.31., 38. o.).

( 14 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról (HL L 198, 2020.6.22., 13 o.).

( 15 ) HL L 142., 2004.4.30., 12. o.

( 16 ) HL L 340., 2007.12.22., 66. o.

( 17 ) A Bizottság (EU) 2020/1816 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek az egyes előállított és közzétett referenciamutatókban történő megjelenítési módjára vonatkozóan a referenciamutató-nyilatkozatban foglalt magyarázat tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 406., 2020.12.3., 1. o.).

( 18 ) A Bizottság (EU) 2020/1817 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a környezeti, társadalmi és irányítási tényezőknek a referenciamutatók módszertanában való megjelenítési módjára vonatkozó magyarázat minimális tartalma tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 406., 2020.12.3., 12. o.).

( 19 ) A Bizottság (EU) 2020/1818 felhatalmazáson alapuló rendelete (2020. július 17.) az (EU) 2016/1011 európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az uniós éghajlatváltozási referenciamutatókra és a Párizsi Megállapodáshoz igazodó uniós referenciamutatókra vonatkozó minimumszabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 406., 2020.12.3., 17. o.).

( 20 ) A Bizottság 2013/179/EU ajánlása (2013. április 9.) a termékek és a szervezetek életciklus-alapú környezeti teljesítményének mérésére és ismertetésére szolgáló egységes módszerek alkalmazásáról (HL L 124., 2013.5.4., 1. o.).

( 21 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2003/87/EK irányelve (2003. október 13.) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról (HL L 275., 2003.10.25., 32. o.).

( 22 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1221/2009/EK rendelete (2009. november 25.) a szervezeteknek a közösségi környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) való önkéntes részvételéről és a 761/2001/EK rendelet, a 2001/681/EK és a 2006/193/EK bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 342., 2009.12.22., 1. o.).

( 23 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1937 irányelve (2019. október 23.) az uniós jog megsértését bejelentő személyek védelméről (HL L 305., 2019.11.26., 17. o.)

( 24 ) A Bizottság (EU) 2019/815 felhatalmazáson alapuló rendelete (2018. december 17.) a 2004/109/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egységes elektronikus beszámolási formátumot meghatározó szabályozástechnikai standardok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 143., 2019.5.29., 1. o.).

( 25 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).

( 26 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/2859 rendelete (2023. december 13.) a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról (HL L, 2023/2859, 2023.12.20., ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2023/2859/oj).

( 27 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/43/EK irányelve (2006. május 17.) az éves és összevont (konszolidált) éves beszámolók jog szerinti könyvvizsgálatáról, a 78/660/EGK és a 83/349/EGK tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 84/253/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 157., 9.6.2006, 87. o.).

( 28 ) HL L 182., 2013.6.29., 19. o."

( 29 ) HL L 81, 2012.3.21., 3. o.

( 30 ) HL L 393., 2006.12.30., 1. o.

( 31 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/36/EU irányelve (2013. június 26.) a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 176., 2013.6.27., 338. o.).

( 32 ) A Tanács 2011/16/EU irányelve (2011. február 15.) az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről és a 77/799/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 64., 2011.3.11., 1. o.).

( 33 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1132 irányelve (2017. június 14.) a társasági jog egyes vonatkozásairól (HL L 169., 2017.6.30., 46. o.).

( 34 ) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.