32017D0365[1]

A Bizottság (EU) 2017/365 határozata (2016. július 4.) a Spanyolország által a Valencia Club de Fútbol Sociedad Anónima Deportiva, az Hércules Club de Fútbol Sociedad Anónima Deportiva és az Elche Club de Fútbol Sociedad Anónima Deportiva javára nyújtott SA.36387. (2013/C) (korábbi 2013/NN) (korábbi 2013/CP) számú állami támogatásról (az értesítés a C(2016) 4060. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG (EU) 2017/365 HATÁROZATA

(2016. július 4.)

a Spanyolország által a Valencia Club de Fútbol Sociedad Anónima Deportiva, az Hércules Club de Fútbol Sociedad Anónima Deportiva és az Elche Club de Fútbol Sociedad Anónima Deportiva javára nyújtott SA.36387. (2013/C) (korábbi 2013/NN) (korábbi 2013/CP) számú állami támogatásról

(az értesítés a C(2016) 4060. számú dokumentummal történt)

(Csak a spanyol nyelvű szöveg hiteles)

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 108. cikke (2) bekezdésének első albekezdésére,

tekintettel az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásra és különösen annak 62. cikke (1) bekezdésének a) pontjára,

tekintettel a Bizottság határozatára, amelyben a Bizottság az SA.36387 (2013/C) (korábbi 2013/NN) (korábbi 2013/CP) támogatás tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárás megindításáról határozott (1),

miután felszólította az érdekelteket, hogy az említett rendelkezéseknek megfelelően nyújtsák be észrevételeiket, és ezen észrevételek figyelembevételével,

mivel:

1. AZ ELJÁRÁS

(1) A Bizottság figyelmét sajtóbeszámolók és állampolgárok által 2012-2013-ban küldött információk keltették fel, amelyek szerint a valenciai regionális kormány ("Generalitat Valenciana") hitelgaranciák formájában vélhetően állami támogatást nyújtott a következő három, a Valenciai Autonóm Körzet területén működő labdarúgóklubnak: Valencia Club de Fútbol Sociedad Anónima Deportiva (a továbbiakban: Valencia CF), Hércules Club de Fútbol Sociedad Anónima Deportiva (a továbbiakban: Hércules CF) és Elche Club de Fútbol Sociedad Anónima Deportiva (a továbbiakban: Elche CF). A jelentések szerint a Valencia CF-nek nyújtott kezességet a későbbiekben legalább kétszer megnövelték, hogy fedezzék a lejárt tőkét, kamatokat és költségeket. Spanyolország 2013. április 8-án felkérést kapott arra, hogy nyújtsa be észrevételeit a jelentésekkel kapcsolatban. Spanyolország 2013. május 27-én és június 3-án nyújtott be információkat a Bizottsághoz.

(2) A Bizottság a 2013. december 18-án kelt levelében tájékoztatta Spanyolországot, hogy a támogatás tekintetében úgy határozott, hogy megindítja az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárást (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat). Spanyolországa 2014. február 10-én kelt levelében észrevételeket nyújtott be az eljárás megindításáról szóló határozattal kapcsolatban.

(3) A Bizottság a 2014. augusztus 1-jén kelt levelében információkat kért Spanyolországtól, amely 2014. szeptember 30-án és október 13-án válaszolt. A Bizottság a 2015. január 23-án kelt levelében további információkat kért Spanyolországtól, amely 2015. április 27-én válaszolt.

(4) A spanyol Instituto Valenciano de Finanzas (a továbbiakban: IVF), a Generalitat Valenciana pénzintézete 2014. november 3-án, december 15-én, 2015. február 20-án, február 25-én, március 31-én és május 18-án nyújtotta be észrevételeit. Az IVF 2015. november 3-i, 5-i, 13-i, 19-i, 20-i, 26-i és 30-i, valamint 2015. december 1-i, 11-i, 14-i, 15-i, 16-i, 17-i és 18-i, továbbá 2016. május 4-i és 13-i elektronikus leveleiben további információkat küldött.

(5) Az eljárás megindításáról szóló határozatot 2014. március 7-én kihirdették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (2). A Bizottság felkérte az érdekelteket, hogy tegyék meg az intézkedésre vonatkozó észrevételeiket. A Bizottság három érdekelttől kapott észrevételeket: a Liga Nacional de Fútbol Profesionaltól 2014. április 7-én; a Valencia CF-től 2014. április 7-én, június 16-án, október 30-án és december 15-én, valamint 2015. május 12-én, továbbá a Fundaciόn Valencia Club de Fútboltól (a továbbiakban: Fundación Valencia) 2015. május 19-én. A Bizottság továbbította azokat Spanyolországnak, amelynek lehetősége volt megjegyzéseket fűzni az észrevételekhez. Spanyolország megjegyzései a 2014. szeptember 30-án és október 13-án, valamint 2015. július 3-án kelt levélben érkeztek meg. A Valencia CF további pontosításokat nyújtott be 2015. december 14-én és 2016. január 26-án. 2015. január 29-én találkozóra került sor Brüsszelben a Bizottság szolgálatainak a spanyol hatóságoknak, az IVF képviselőinek és a Valencia CF képviselőinek részvételével.

2. AZ INTÉZKEDÉSEK ÉS A KEDVEZMÉNYEZETTEK ISMERTETÉSE

2.1. 1. intézkedés: A Valencia CF javára nyújtott 2009. évi állami kezességvállalás

(6) 2009. november 5-én az IVF garanciát nyújtott a Fundación Valenciának a Bancaja Banktól (most Bankia) felvett 75 millió EUR összegű bankhitelére. Az IVF közfinanszírozási intézmény, amely a Generalitat Valenciana ellenőrzése alatt áll, és ez utóbbi képviselői szintén részt vesznek az IVF általános tanácsában és beruházási bizottságában.

(7) A hitel kifejezett célja az IVF által a Fundación Valencia számára nyújtott garancia odaítéléséről szóló határozatban foglaltak szerint az volt, hogy a Fundación Valencia ebből finanszírozza a Valencia CF részvényeinek megvásárlását a Valencia CF azon döntésének a keretében, hogy 1 922 250 új részvény kibocsátásával 92,4 millió EUR-val növelje tőkéjét (így a részvények száma elérte a 2 114 475-öt). Az új részvényeket a meglévő részvények névértékén jegyezték részvényenként 48,08 EUR névértéken. A hitellel a Fundación Valencia a Valencia CF összes részvényének 70,6 %-át szerezte meg a fent említett részvényenkénti 48,08 EUR áron. Ugyanezen tőkeemelésben az egyéb részesedések mértéke 18,8 millió EUR-ra tehető. A későbbiekben ezekből a részvényekből 52 212 részvényt darabonként 56,50 EUR áron adtak el a 2010-2011-es pénzügyi évben, 878 részvényt darabonként 57,00 EUR-ért értékesítettek a 2011-2012-es pénzügyi évben, míg 1 481 368 részvényt 67,50 EUR összegért adtak el darabonként a 2013-2014-es pénzügyi évben.

(8) Az IVF garanciák a hitel tőkeösszege + a garancia tárgyát képező ügylet kamata+költsége 100 %-át lefedték. Az IVF-nek 0,5 % éves kezességvállalási díj járt, illetve egy egyszeri 1 %-os kötelezettségvállalási díj (3), amelyet a Fundación Valenciának kellett megfizetnie. Viszontgaranciaként az IVF másodrendű zálogjogot kapott a Bankia után a Valencia CF Fundación Valencia által birtokolt részesedéseire. A fedezetül szolgáló kölcsönök időtartama 6 év volt, 4 éves türelmi idővel (a tőkeösszeg kifizetésére). A fedezetül szolgáló kölcsönök kamatlába az alábbiak szerint alakult: a) 6 % 2010. augusztus 26-ig (a hitel első éve); és b) 2010. augusztus 26-tól 1 éves Euribor + 3,5 %-os kamatrés 6 %-os minimális kamatlábbal. A tőkeösszeg elfogadott visszafizetési ütemterve szerint 2010 augusztusától kezdődően éves kamatvisszafizetés történik, míg a tőkeösszeg vonatkozásában abban állapodtak meg, hogy 2014. augusztus 26-án 37,5 millió EUR-t, és 2015. augusztus 26-án szintén 37,5 millió EUR-t fizetnek vissza. A tőkeösszeg és a kamat visszafizetését a Fundación Valencia által a Valencia CF-ben megszerzendő részvények eladásából származó haszonból tervezték finanszírozni.

2.2. 2. intézkedés: Az Hércules CF javára nyújtott 2010. évi állami kezességvállalás

(9) 2010. július 26-án az IVF garanciát nyújtott a Fundación Hérculesnek a Caja de Ahorros del Mediterráneo takarékpénztártól felvett 18 millió EUR összegű bankhitelére. A hitel kifejezett célja az IVF által a Fundación Hércules számára nyújtott garancia odaítéléséről szóló határozatban foglaltak szerint az volt, hogy finanszírozza az Hércules CF részvényeinek a Fundación Hércules általi megvásárlását az Hércules CF által eldöntött tőkeinjekció általi tőkeemelés keretében. A garancia a hitel tőkeösszege + a garancia tárgyát képező ügylet kamata+költsége 100 %-át lefedte. Az IVF-nek 1 % éves kezességvállalási díj járt, amelyet a Fundación Hérculesnek kellett megfizetnie. Viszontgaranciaként az IVF zálogjogot kapott az Hércules CF Fundación Hércules által birtokolt részesedéseire. Ideiglenesen a részvények zálogjoggal való megterheléséig az IVF garanciát kapott a José Rico Pérez stadion tulajdonosa, az Aligestión Integral SA által, illetve az Hércules CF Aligestión Integral SA által birtokolt részvényeinek zálogjogát. A fedezetül szolgáló kölcsönök időtartama 5 év volt. A fedezetül szolgáló kölcsönök kamatlába az alábbiak szerint alakult: a) 4 %-os rögzített kamatláb az első 36 hónapban; és b) 1 éves Euribor + 2 %-os kamatrés az utolsó 24 hónapban. Ezenkívül 0,5 %-os kötelezettségvállalási díjat is felszámoltak. A garanciával fedezett hitelt (tőkeösszeg és kamat) az Hércules CF-ben szerzett részesedés értékesítéséből tervezték visszafizetni.

(10) Az IVF által nyújtott állami kezességvállalást követően a fedezetül szolgáló kölcsönt nem fizette vissza a Fundación Hércules. Ennek eredményeképpen 2012. január 24-én az IVF - amelynek kezesként teljesítenie kellett jogi kötelezettségét - visszafizette a 18,4 millió EUR-t a kölcsönadó banknak, ezt a szóban forgó kölcsön hitelezőjeként kiváltotta, és ezután jogi eljárást kezdeményezett a Fundación Hércules CF ellen a fent említett összeg visszatérítése céljából.

2.3. 3. intézkedés: Az Elche CF javára nyújtott 2011. évi állami kezességvállalás

(11) 2011. február 17-én az IVF két garanciát nyújtott a Fundación Elchének a Caja de Ahorros del Mediterráneo takarékpénztártól (9 millió EUR) és a Banco de Valencia Banktól (5 millió EUR) felvett összesen 14 millió EUR összegű két bankhitelére. A hitelek kifejezett célja az IVF által a Fundación Elche számára nyújtott garanciák odaítéléséről szóló határozatokban foglaltak szerint az volt, hogy finanszírozza az Elche CF részvényeinek a Fundación Elche általi megvásárlását az Elche CF által eldöntött tőkeinjekció általi tőkeemelés keretében. A garanciák a hitel tőkeösszege + a garancia tárgyát képező ügylet kamata+költsége 100 %-át lefedték. Az IVF-nek 1 % éves kezességvállalási díj járt, amelyet a Fundación Elchének kellett megfizetnie. Viszontgaranciaként az IVF zálogjogot kapott az Elche CF Fundación Elche által birtokolt részesedéseire. A fedezetül szolgáló kölcsön időtartama 5 év volt. A fedezetül szolgáló kölcsön kamatlába 1 éves Euribor + 3,5 %-os kamatrés volt. Ezenkívül 0,5 %-os kötelezettségvállalási díjat is felszámoltak. A garanciával fedezett hitelt (tőkeösszeg és kamat) az Elche CF-ben szerzett részesedés értékesítéséből tervezték visszafizetni.

2.4. 4. intézkedés: A Valencia CF javára nyújtott 2009. évi állami kezességvállalás 2010. és 2013. évi megemelése

(12) 2010. november 10-én az IVF 6 millió EUR-val növelte a Fundación Valenciának nyújtott kezességét. A kezesség növelésének célja a garanciával fedezett hitel 2010. augusztus 26-i nem teljesített kamatfizetéséből eredő lejárt tőke, kamat és költségek fedezésére irányuló meglévő Bankia-hitel 6 millió EUR összeggel történő megemelésének fedezése volt. A növelés eredményeként a fedezetül szolgáló hitel tőkeösszegének kezdeti visszafizetési ütemterv (lásd a fenti (7) preambulumbekezdést) is megváltozott, tehát 2014. augusztus 26-án 40,5 millió EUR-t, és 2015. augusztus 26-án is 40,5 millió EUR-t kellett visszafizetni. A hitelkamatláb nem változott.

(13) A spanyol hatóságok és a Valencia CF által a hivatalos vizsgálati eljárás során küldött beadványok az IVF 2013 februárjában 4,9 millió EUR-t fizetett, hogy fedezze az állami kezességvállalás Bankia általi részleges lehívását, amelyet a kamatrészlet 2012. augusztus 26-i elmaradt kifizetése miatt hívott le. A Bizottság a rendelkezésére álló információk alapján hivatalos vizsgálati eljárást indított 2013 decemberében, mivel úgy vélte, hogy az IVF a kezességvállalás 2010. november 10-i emeléséhez hasonlóan 2013 februárjában is megnövelte a meglévő garanciáját.

2.5. A kedvezményezettek

(14) A Valencia CF egy hivatásos spanyol labdarúgóklub, amelynek székhelye Valenciában található, és 1919-ben alapították. Részt vesz a spanyol labdarúgó-bajnokság első osztályában ("La Liga"), és az egyik legnagyobb labdarúgóklubnak számít a spanyol és az európai fociban. A Valencia CF hatszor nyert az első osztályban és hétszer a spanyol labdarúgókupán. Az első osztály összesített táblázatában a Valencia a harmadik helyen áll a Real Madrid FC és az FC Barcelona után. Emellett nyolc jelentősebb európai döntőben is játszott, és ötöt megnyert közülük. A Valencia CF továbbá a G-14 szövetség tagja is volt, amely a vezető európai labdarúgó klubokat tömörítő szervezet. Spanyolországban ez a harmadik legjobban támogatott labdarúgóklub a rajongók körében. Ezenkívül ez az egyik legnagyobb klub a világon a tagjainak számát tekintve (nyilvántartásba vett fizető támogatók), több mint 50 000 bérlettel rendelkező nézője van, és több mint 20 000-en vannak a várólistán, a hazai meccseit a Mestalla stadionban játssza, amely 55 000 néző befogadására alkalmas.

(15) Az alábbi 1. táblázat a Valencia CF pénzügyi teljesítményének adatait tartalmazza a 2007. június és 2012. június közötti időszakban. 1. táblázat A Valencia CF legfontosabb pénzügyi adatai (2007. június-2012. június)

(16) A Fundación Valencia egy nonprofit alapítvány, melynek alapvető célja, hogy "megőrizze, népszerűsítse és előmozdítsa a Valencia Club de Fútbol sport, társadalmi és kulturális aspektusait, illetve a Club és a rajongók közötti kapcsolatot." A Fundación Valencia 1996-ban jött létre, és alapítása óta a Valencia CF részvényese. A Fundación Valencia tevékenységei - többek között - a labdarúgás népszerűsítéséhez, a Valencia CF ifjúsági csapatainak irányításához és a női és amatőr labdarúgás előmozdításához kapcsolódnak. A szóban forgó tőkeinjekciót (lásd a fenti (7) preambulumbekezdést) követően a Fundación Valencia többségi részesedést szerzett a Valencia CF-ben, azaz a tőkeinjekció előtti 1,6 %-hoz képest 72 %-ot birtokolt, és a Valencia CF anyavállalatává (4) vált. Emellett a Valencia CF igazgatótanácsának valamennyi tagja a Fundación Valencia igazgatótanácsának is tagja volt.

(17) Az alábbi 2. táblázat a Fundación Valencia pénzügyi adatait tartalmazza a 2008. június és 2011. június közötti időszakban. 2. táblázat A Fundación Valencia legfontosabb pénzügyi adatai (2008. június-2011. június)

(18) Az Hércules CF egy hivatásos spanyol labdarúgóklub, amelynek székhelye Alicantéban található a valenciai régióban. Az 1922-ben alapított klub jelenleg a spanyol labdarúgó-bajnokság másodosztályában ("Segunda División B") játszik, és hazai meccseit a José Rico Pérez Stadionban játssza, amely 30 000 néző befogadására képes. A vizsgálat tárgyát képező intézkedés elfogadásakor (2010. július) az Hércules CF éppen bejutott az első osztályba ("La Liga") mint a spanyol másodosztály ("Segunda División") 2009-2010. évi szezon második helyezettje. A spanyol hatóságok által 2012. január 25-én benyújtott információk alapján az Hércules CF megállapodást kötött a magánhitelezői többségével, akik fizetésképtelenségi eljárást kezdeményeztek 2011. július 5-én ("concurso de acreedores"), amely megállapodás a követeléseik 50 %-os leírását és a rendes követelések kifizetésének 7 évvel történő elhalasztását tartalmazta, mely a hivatásos státus elvesztése esetén 2 évvel meghosszabbítható. Az alábbi 3. táblázat az Hércules CF pénzügyi teljesítményének adatait tartalmazza a 2008. június és 2012. június közötti időszakban. 3. táblázat Az Hércules CF legfontosabb pénzügyi adatai (2008. június-2012. június)

(19) A Fundaciόn Hércules de Alicante (a továbbiakban: Fundación Hércules) alapítvány egy olyan szervezet, melynek célja a szociális jólét és az Hércules CF-hez köthető ügyek előmozdítása; gazdasági tevékenységet nem végez. A szóban forgó tőkeinjekcióval (lásd a fenti (9) preambulumbekezdést) a Fundación Hércules 81,96 %-ot szerzett, tehát az Hércules CF többségi részvényesévé vált, a második részvényes pedig 16,99 %-ot birtokol (a tőkeinjekció előtt a Fundación Hércules nem rendelkezett részesedéssel). Továbbá a Fundación Hércules alapszabályának és belső szabályzatainak megfelelően az Hércules CF igazgatótanácsának tagjai jogilag a Fundación Hércules irányító testületének (a továbbiakban: Patronato) tagjai is. Az alábbi 4. táblázat a Fundación Hércules pénzügyi adatait tartalmazza a 2009. június és 2011. június közötti időszakban. 4. táblázat A Fundación Hércules legfontosabb pénzügyi adatai (2009. június-2011. június)

(20) Az Elche CF egy hivatásos spanyol labdarúgóklub, amelynek székhelye Elchében, Alicante tartományban, a valenciai régióban található. Az 1923-ban alapított klub jelenleg a spanyol labdarúgó-bajnokság másodosztályában játszik, és hazai meccseit a Manuel Martínez Valero Stadionban játssza, amely 38 750 néző befogadására képes. A szóban forgó intézkedések meghozatalakor (2011. február) a másodosztályban játszott, de később, a 2013-14-es és a 2014-15-ös szezonban is az első osztályban szerepelt. Az alábbi 5. táblázat az Elche CF pénzügyi teljesítményének adatait tartalmazza a 2007. június és 2011. június közötti időszakban. A spanyol hatóságok közlései szerint az Elche CF fizetésképtelenségi eljárása 2015. augusztus 6-án indult. 5. táblázat Az Elche CF legfontosabb pénzügyi adatai (2007. június-2011. június)

(21) A Fundaciόn Elche Club de Fútbol (a továbbiakban: Fundación Elche) egy nonprofit szervezet a valenciai régióban, melynek célja a sporthoz kapcsolódó tevékenységek előmozdítása és fejlesztése; gazdasági tevékenységet nem végez. A szóban forgó tőkeinjekcióval (lásd a fenti (10) preambulumbekezdést) a Fundación Elche 63,45 %-os többségi részesedést szerzett, mint az Elche CF egyetlen olyan részvényese, amely a részvények több mint 10 %-át birtokolja (a tőkeinjekció előtt nem rendelkezett részesedéssel). Ezenkívül az Elche CF igazgatótanácsa tagjainak többsége a Fundación Elche igazgatótanácsának is tagja volt.

(22) Az alábbi 6. táblázat a Fundación Elche pénzügyi adatait tartalmazza a 2009-2011. közötti időszakban. 6. táblázat A Fundación Elche legfontosabb pénzügyi adatai (2009. december-2011. december)

2.6. A Valencia CF 2009. évi életképességi terve

(23) A spanyol hatóságok szerint az IVF azt a döntését, hogy a Valencia CF javára garanciát nyújt 2009-ben, egy 2009. májusi "életképességi terv" alapján hozta. Az életképességi terv magában foglalta az alábbiakat: 7. táblázat A Valencia CF előre jelzett pénzügyi adatai (2010. június-2015. június) az "életképességi ter"v szerint

a) a Valencia CF pénzügyi adatainak bemutatása a 2004. június és 2009. június közötti időszakra vonatkozóan, a klub nehéz gazdasági helyzetének főbb pontjaira történő hivatkozásokkal:

- a következetesen veszteséget termelő tevékenységek az általános üzletvitelben és a játékosok jogainak adásvételében,

- az új stadion építésének leállítása a költségvetés jelentős, 366 millió EUR összegű megugrása miatt, melynek oka a stadion hosszú távú finanszírozására szánt források hiánya,

- a Mestalla Stadion négy értékesítésre kínált földtelke értékének csökkenése és a vevők elmaradása, amely a várt eladási árat 350 millió EUR-ról 250 millió EUR-ra apasztotta,

- a deficit rendkívüli tulajdoni ügyletekből történő részleges fedezése,

- jelentős adósságnövekedés az ehhez kapcsolódó pénzügyi terhekkel együtt,

- a negatív saját alapoknak az egyik Mestalla földtelek eladásából és az adójóváírások aktiválásából történő részleges fedezése;

b) azok a pénzügyi és üzleti intézkedések, amelyekkel a klub kilábalhatnak a nehézségekből:

- 92 millió EUR összegű tőkeemelés,

- az új stadion hosszú távú eszközökkel történő finanszírozása,

- a bevételeknek főleg az új stadion üzembe helyezéséből történő növelése, amely jelentős emelkedést okozna a bérlettel rendelkezők és a bevételtermelő területek (parkolás, üzletek, szolgáltatások stb.) körében,

- csökkentett kiadások elsősorban a focicsapatban a sportpolitika átalakítása alapján: csapat összetétele, javadalmazási struktúrák stb.,

- földterületek értékesítése (Mestalla és Ciudad Deportiva de Paterna földterületek), és

- a játékosok jogainak értékesítése a terv első két évében;

c) a 2010. június és 2015. június közötti időszakra tervezett sportberuházások és a 2010. június és 2011. június közötti időszakra tervezett értékesítések, nyereségek és vásárlások;

d) a tervezett ingatlan-beruházáselvonások és kapcsolódó bevételek évenkénti bontásban: (i) "harmadik felek" tulajdonainak értékesítése 80 millió EUR értékben, mely a tervek szerint 2011. júniusában 42 millió EUR nyereséget termel; (ii) a Mestalla földtelkek értékesítése 250 millió EUR értékben, mely a tervek szerint 2011. decemberében 160 millió EUR nyereséget termel; és (iii) a Paterna földtelek értékesítése 35 millió EUR értékben, mely a tervek szerint 2012. júniusában 33 millió EUR nyereséget termel;

e) a klub finanszírozási igényei a 2010-2015-ös időszakban, olyan ábrákkal, amelyek évenkénti bontásban tartalmazzák a szükséges mennyiségeket, az egyes évek megfelelő finanszírozási hónapjait és a finanszírozás főbb felhasználási módjait és forrásait az egyes években.

f) egy előrejelzés, amely megmutatja, hogy a Valencia CF (többek között) az alábbi eredményeket érheti el 2015 júniusáig:

2.7. A Valencia CF részvényeinek Fundación Valencia általi értékesítése 2014-ben

(24) Spanyolország, a Fundación Valencia és a Valencia CF észrevételei szerint a Fundación Valencia az IVF hozzájárulását követően (a hozzájárulás az IVF kezességvállalásának egyik feltétele volt) 2014 januárjában nyilvánosan bejelentette, hogy szándékában áll eljárást indítani a Valencia CF-ben lévő részesedésének értékesítésére vonatkozóan. 2014 februárjában egy vezetőségi bizottságot hoztak létre az eljárás felügyeletére, amely a Bankia, a (IVF által képviselt) Generalitat Valenciana, a Valencia CF és a Fundación Valencia képviselőit foglalta magában. Az eladási eljárást a (Bankia által felkért) KPMG és a PwC kezelte. Hét ajánlat érkezett Kínából, az Egyesült Államokból, Szaúd-Arábiából, Szingapúrból, Oroszországból és Costa Ricából:

a) Dalian Wanda Csoport: [...]; (*1)

b) Promontoria Holding 93 BV: [...];

c) The Up 54 Limited: [...];

d) Global Emerging Market: [...];

e) Meriton Holdings Limited, egy Peter Lim nevű, 2,4 milliárd EUR becsült vagyonú (a Forbes szerint) szingapúri üzletemberhez és befektetőhöz tartozó szingapúri székhelyű társaság;

f) Zolotaya Zvezda: [...];

g) Mario Alvarado Orozco: [...].

(25) Az ajánlatok elbírálásának fő kritériumai az alábbiak voltak:

a) a Valencia CF hiteleinek visszafizetése (a nyertes valóban visszafizette a Valencia garanciával fedezett hitelét, amely miatt törölték a vizsgálat tárgyát képező állami kezességvállalást, lásd a lenti (28) preambulumbekezdést);

b) tőkeinjekció és a Valencia CF adósságának csökkentése;

c) elköteleződés a Valencia CF új stadionjának befejezése mellett (az építkezés leállt) és az önkormányzattal fennálló kinnlevő kötelezettségvállalások lezárása (földterületek és kapcsolódó sportterületek cseréje);

d) az új stadion a Valencia CF eszközeként való megőrzése;

e) kötelezettségvállalás amellett, hogy a Valencia CF folyamatosan megtartsa eszközeit. Az eszközeladásokból származó bevétel kizárólag a Valencia CF feltőkésítésére használható;

f) a kiválasztott befektető garantálja a Valencia CF eszközei és pénzügyei egyensúlyát 5 évig, és vállalja, hogy nem adja el a klubot vagy nem veszti el a részvények feletti ellenőrzését legalább 5 évig;

g) a "szociális terület" kritériumai a következők: kis részvényesek jelenléte, a Fundación Valencia szerepének megőrzése, a női labdarúgás és egyéb sporttevékenységek népszerűsítése, a Valencia CF nemzetközi arculatának előmozdítása.

(26) A KPMG és a PwC utasításokat küldtek a kiválasztott befektetőknek, hogy kötelező érvényű ajánlatokat szerezzenek be tőlük. A kötelező érvényű ajánlatok benyújtására megállapított határidő lejárta után felbontották az ajánlatokat, és a vezetőségi bizottság megvizsgálta a pályázati eljárás követelményeinek való megfelelésüket. Az alábbi három érdeklődő befektető ajánlatát elutasították: [...] (visszavonás), [...] (visszavonás) és [...] (fizetőképességi információk benyújtásának elmulasztása). A benyújtási határidőtől számított három hetet határozták meg a legjobb befektető kiválasztására. A legutolsó szakaszban a megmaradt négy ajánlatot a vezetőségi bizottság és a PwC és a KPMG tanácsadó testületei értékelték. A Fundación Valencia igazgatótanácsa kiválasztotta a végső nyertest az előválogatott befektetők közül.

(27) A kiválasztott ajánlatot a Meriton Holdings Limited nyújtotta be, amely 100 millió EUR összegű vételárat tartalmazott a Valencia CF 70,06 %-os részesedéséért, azaz 1 481 368 részvényért darabonként 67,5 EUR-t ajánlott, továbbá tartalmazta a Valencia CF 229 millió EUR összegű, Bankia felé fennálló adósságának hosszú távú refinanszírozását, és egy 100 millió EUR értékű részvényesi hitelkeretet, illetve kötelezettséget vállalt arra, hogy nem hígítja fel a kisebbségi részvényesek által birtokolt részvényeket.

(28) Miután a Fundación Valencia megkapta a fent említett összeget, 2014 októberében ez utóbbi teljes egészében visszafizette a Bankiának a 75 millió EUR összegű 2009. évi hitelt, és a 2010. évi 6 millió EUR összegű emelést a kinnlevő kamatokkal és egyéb költségekkel és kötelezettségekkel együtt. Később törölték az IVF állami kezességvállalását. A Bankia hitelének visszafizetése után 6 millió EUR többlet maradt a Fundación Valenciánál.

3. A HIVATALOS VIZSGÁLATI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK OKAI

(29) 2013. december 18-án a Bizottság úgy határozott, hogy megindítja a hivatalos vizsgálati eljárást. Az eljárás megindításáról szóló határozatában a Bizottság arra az előzetes álláspontra jutott, hogy a Valencia CF, az Hércules CF és az Elche CF az említett intézkedések meghozatalakor nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak számított. A Bizottság ezenkívül kétségeinek adott hangot az intézkedéseknek az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a kezességvállalás formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló bizottsági közleménnyel (5) ("kezességvállalásról szóló 2008. évi közlemény") való összehangolásával kapcsolatban, és előzetesen megállapította, hogy a nyújtott támogatások előnyt biztosítottak a kedvezményezetteknek.

(30) Ezen túlmenően a Bizottság az eljárás megindításáról szóló határozatában arra az előzetes álláspontra helyezkedett, hogy a spanyol állam a Generalitat Valencianán keresztül egyértelmű és közvetlen befolyást gyakorol az IVF felett, és előzetesen megállapította, hogy az intézkedések az államnak tudhatók be.

(31) A fentiek alapján a Bizottság kétségeit fejezte ki a vizsgált négy intézkedéssel kapcsolatban, és azt az előzetes következtetést vonta le, hogy mindegyik tartalmazott állami támogatást.

(32) Ezenkívül a Bizottság úgy vélte, hogy az állam által garantált hitelekből végső soron a Valencia CF, az Hércules CF és az Elche CF profitált, mivel a hiteleket és a kezességvállalásokat azért nyújtották, hogy azokat a részvényeket vásárolják meg, amelyeket a klubok frissen bocsátottak ki a saját tőkéjük növelése érdekében. A Bizottság továbbá arra az előzetes álláspontra jutott, hogy a Fundación Valencia, a Fundación Hércules és a Fundación Elche szintén részesült az azonosított támogatásokból, és nem pusztán a támogatás nyújtásának közvetítői voltak az állam és a klubok között.

(33) A Bizottság emellett hangot adott a kételyeinek azzal kapcsolatban, hogy a vizsgált négy intézkedés összeegyeztethető-e a belső piaccal, különösen mivel a spanyol hatóságok nem adták meg az összeegyeztethetőség lehetséges indokait.

(34) A Bizottság megjegyezte, hogy a szóban forgó intézkedések jellegét és az intézkedések meghozatalakor nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak számító Valencia CF-et, Hércules CF-et és Elche CF-et figyelembe véve az intézkedések összeegyeztethetősége kizárólag az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdése c) pontjának megfelelő feltételek alapján és különösen a nehéz helyzetben lévő vállalkozások megmentéséhez és szerkezetátalakításához nyújtott állami támogatásokra vonatkozó, azaz a 2004. évi megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás (6) (a továbbiakban: 2004. évi iránymutatás) szerint értékelhető. A Bizottság először megjegyezte, hogy a 2004. évi iránymutatás 3.1. szakaszában foglalt, a megmentési támogatásról szóló feltételek látszólag nem teljesültek. A 2004. évi iránymutatás 3.2. szakaszában meghatározott szerkezetátalakítási támogatást illetően a Bizottság kiemelte, hogy az azonosított támogatásokat a 2004. évi iránymutatásban foglalt feltételeknek megfelelő, hitelt érdemlő szerkezetátalakítási terv hiányában ítélték oda.

(35) Végezetül a Bizottság megjegyezte, hogy a Valencia CF látszólag többször is részesült a javára nyújtott támogatásból, miközben nehéz helyzetben volt, így a 2004. évi iránymutatás 3.3. szakaszában foglalt "először és utoljára elv" látszólag nem teljesült.

4. A TAGÁLLAM ÁLLÁSPONTJA

(36) Mind a spanyol hatóságok, mind az IVF (mint a Generalitat Valenciana egyik szerve és a szóban forgó intézkedéseket nyújtó hatóság) nyújtott be észrevételeket a hivatalos vizsgálati eljárás során. Az észrevételek nagymértékben egyeznek, ezért azokat az alábbi preambulumbekezdésekben együtt mutatjuk be. Az észrevételeket továbbá Spanyolországnak tulajdonítjuk, mivel az IVF egy olyan jogalany, amely a Generalitat Valenciana része, és így az ő ellenőrzése alá tartozik.

(37) Spanyolország úgy véli, hogy az 1., 2., 3. és 4. intézkedés nem tartalmazott az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett állami támogatást, mert a szóban forgó kezességvállalások nyújtása és azok feltételei összhangban álltak a spanyol jogszabályok rendelkezéseiben és korlátozásaiban jóváhagyott költségvetésekkel (7).

(38) Spanyolország továbbá hozzáteszi, hogy az 1., 2., 3. és 4. intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében nem biztosított jogtalan előnyt a szóban forgó kezességvállalások kedvezményezettjeinek, mivel a kezességvállalásról szóló 2008. évi közlemény rendelkezései teljesültek, konkrétan:

a) a mögöttes ügyleteket ismertették, és azok mérhetőek voltak;

b) az IVF viszontgaranciákat kapott a szóban forgó garanciákért, így különösen zálogjogot kapott az alapítványok által a garanciával fedezett hitelekkel megszerzett részvényekre;

c) a garanciák kedvezményezettjei, azaz a három alapítvány nem számított nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak a garanciák nyújtásának időpontjában;

d) a garanciával fedezett hitel kezességvállalási díjai és kamatlábai a piaci szintnek megfelelőek voltak.

(39) Spanyolország továbbá azt állítja, hogy a Fundación Valencia 2009-ben hozott döntése, hogy befektet a Valencia CF részesedésébe, összhangban állt a piacgazdasági befektető elvével, és így az alábbi okok miatt nem nyújtott az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében vett jogtalan előnyt:

a) Az IVF 1. intézkedés nyújtásáról szóló döntése a Valencia CF életképességi tervén alapult, amely ismertette a klub jó gazdasági kilátásait, melyek különösen a klub új stadionjának üzemeltetéséből származnak majd (lásd a fenti (20) preambulumbekezdést).

b) A Fundación Valenciának nyújtott hitelt a megállapodás szerint a Fundación Valencia által a Valencia CF-ben 2009-ben megszerzett részvények eladásából származó haszonból tervezték visszafizetni.

c) Fontos befektetők jelentős részvétele jellemezte a 2014. évi értékesítési folyamatot, ami a piaci érdeklődés meglétét igazolja.

d) A fent említett 2014. évi értékesítési folyamat nyertes ára magasabb volt annál az árnál, amennyiért a Fundación Valencia 2009-ben megvette a Valencia CF részvényeit (67,5 EUR részvényenként szemben a 48,08 EUR részvényenkénti árral).

(40) Ezen túlmenően Spanyolország azt állítja, hogy a vizsgált intézkedések nem teljesítik az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt versenytorzulás és tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás kritériumait, mivel:

a) 2012-ben, ha összehasonlítjuk a Valencia CF helyzetét az ezzel egyenértékű labdarúgó-bajnokságokban, például az angol első osztályú labdarúgó-bajnokságban lévő egyéb szereplőkével, a Valencia CF még Blackpoolnál, az első osztályban a legalacsonyabb bevétellel rendelkező csapatnál is kevesebb közvetítési jogokból származó bevételt termelt. Ezenkívül a 2011-2012-es szezonban a Valencia CF játékosai mezének első felén nem szerepelt semmilyen fő szponzor, ami megmutatja, hogy mekkora problémája van a klubnak a szponzorálási piacon való versenyben. Végül a klubnak a vizsgált időszakban túl kellett adnia a legértékesebb játékosain, ami csökkentette a klub esélyeit a mérkőzéseken szerezhető sikerek elérésében;

b) az Hércules CF a másodosztályban játszott, amikor megkapta a hitelt. Tehát a földrajzi hatálya mindig is helyinek számított, és sosem vett részt európai szintű versenyeken;

c) az Elche CF sohasem kvalifikálta magát európai versenyekre, és gazdasági befolyása ritkán terjed Alicante tartományon túlra. Az Elche továbbá olyan jogalany, amely önmagában nem képes más piacokról bevonzani a focistákat olyan pénzügyi feltételek mellett, amelyek megváltoztatták volna a versenyt.

(41) Spanyolország azt állítja, hogy a Fundación Valenciának nyújtott garanciával fedezett hitel visszafizetési terve szerint az alapítványnak 2015. június 30-ig a Valencia CF-ben szerzett valamennyi részvényét el kellett adnia az alábbiak szerint: a) a 2010. december 31-én lezáruló 1. fázisban a Fundación Valencia legalább 47 663 részvényt értékesít 53,5 EUR áron részvényenként; és b) a 2015. június 30-án lezáruló 2. fázisban a Fundación Valencia 852 452 részvényt értékesít. A Fundación Valencia köteles volt a részvények eladásából származó hasznot a garanciával fedezett hitel visszafizetésére fordítani.

(42) Spanyolország nem vitatja a Bizottság előzetes megállapításait (és tudomásul is veszi), hogy az IVF döntése a szóban forgó intézkedések nyújtása mellett az államnak tudható be, és hogy a Valencia CF, az Hércules CF és az Elche CF a szóban forgó intézkedések nyújtásának időpontjában nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült. Ezen túlmenően Spanyolország elismeri, hogy az IVF által a Fundación Valenciának, a Fundación Hérculesnek és a Fundación Elchének nyújtott hitelekre adott garanciák mindegyik esetben a mögöttes hitel tőkeösszege+ a garancia tárgyát képező ügylet kamata+költsége 100 %-át lefedték.

(43) Spanyolország az 1. és a 4. (Valencia CF és Fundación Valencia javára nyújtott) intézkedés esetében összeegyeztethetőségi indokokat is felhozott a 2004. évi iránymutatás alapján, amennyiben a Bizottság arra a következtetésre jutna, hogy azok állami támogatásnak minősülnek.

(44) Az életképesség helyreállítását illetően Spanyolország úgy véli, hogy a 2009. évi életképességi terv biztosítja a Valencia CF hosszú távú életképességét. Ezenkívül Spanyolország azon a véleményen van, hogy a Valencia CF legértékesebb játékosainak eladása megfelelő és arányos kompenzációs intézkedésnek tekinthető. Továbbá a minimumra korlátozott támogatással kapcsolatban (saját hozzájárulás) Spanyolország azt állítja, hogy a magánbefektetők 2009. évi tőkeemeléshez való, 18,8 millió EUR összegű hozzájárulását saját hozzájárulásnak kell tekinteni. Végezetül az "először és utoljára" elvvel kapcsolatban Spanyolország úgy véli, hogy azt tiszteletben tartották, mivel a 4. intézkedés kizárólag a meglévő kezességvállalás 2010. november 10-i, 6 millió EUR-val történő megemeléséből állt, amely így nem tekinthető új kezességvállalásnak, és ezért új állami támogatásnak sem a Valencia CF javára. Spanyolország szerint a 4. intézkedés nem tartalmaz más állami kezességvállalást, mivel 2013 februárjában az IVF csak azért fizetett 4,9 millió EUR-t, hogy fedezze az állami garancia Bankia általi részleges lehívását, amelyet a 2012. augusztus 26-án esedékes kamatrészlet kifizetésének elmaradása indokolt.

(45) Végezetül a Bizottság megjegyzi, hogy Spanyolország nem nyújtott be tervet az Hércules CF és az Elche CF pénzügyi kilátásairól arra az időszakra vonatkozóan, amikor a javukra odaítélték az állami kezességvállalásokat (2010 és 2011). Ezen túlmenően Spanyolország nem nyújtott be észrevételeket a 2. és a 3. intézkedés belső piaccal való összeegyeztethetőségéről sem.

5. AZ ÉRDEKELTEK ÉSZREVÉTELEI

(46) A hivatalos vizsgálati eljárás során a Valencia CF és a Fundación Valencia nyújtotta be észrevételeit a Bizottságnak, amelyek nagy részben megegyeztek Spanyolország és az IVF által tett észrevételekkel (lásd a fenti (36)-(45) preambulumbekezdést). Az egyező észrevételeken kívül az érdekeltek a következőkkel érveltek:

a) a Valencia CF állítása szerint a Fundación Valencia által 2009-ben megvásárolt részvényeknek a részvényenként 48,08 EUR vételár felett történő eladása (lásd a fenti (6) preambulumbekezdést), valamint az a tény, hogy a részvényekre a kezességvállalás fejében az IVF zálogjogot kapott, azt bizonyítják, hogy az IVF-nek mint kezesnek a kockázatait lefedő részvények értéke miatt az IVF a piacgazdasági befektető elve szerint járt el;

b) a Valencia CF szerint, mivel a Valencia CF tulajdonjogát nyílt versenyeljárás keretében ruházták át, a támogatási elem megjelent a piaci árban csakúgy, mint a vételárban. Ezért a részesedés eladója az, aki élvezi a támogatásból származó előnyt. A Valencia CF észrevételei szerint a fentiek összhangban vannak az ítélkezési gyakorlattal (8). A Valencia CF szerint a fentiek tükrében az állami kezességvállalás támogatási elemét az eladótól, azaz a Fundación Valenciától kell visszakövetelni;

c) a Valencia CF fenntartja továbbá, hogy a játékosai összesített piaci értéke (9) azzal együtt, hogy a törzstőkéje a 2007-2009-es időszakban nem veszett el, hanem stabil maradt, és a klub 2011-ben és 2012-ben ismét nyereségessé vált, elegendő annak a feltételezésnek a megdöntéséhez, hogy a Valencia CF pénzügyi nehézségekkel küzdött, mert a 2007-2009-es időszakban negatív törzstőkével rendelkezett. Ezen túlmenően a Fundación Valencia által megindított nyílt ajánlattételi eljárás, az ajánlattevők magas száma, valamint a Meriton Holdings Limited által kifizetett vételár megerősítette, hogy a Valencia CF valós gazdasági értéke meghaladja a Valencia CF éves beszámolóiban feltüntetett nettó értékét, és magában foglalja a játékosok piaci értékét, a klub márkanevét és nemzetközi hírnevét is;

d) a fentieken túlmenően a Valencia CF által benyújtott észrevételek szerint a támogatási elemek kiszámításakor figyelembe kell venni azt a tényt, hogy a vizsgált intézkedés meghozatalakor a Valencia CF nem küszködött "súlyos/pénzügyi nehézségekkel", hanem a "kielégítő" hitelminősítési kategóriába tartozott, továbbá a Valencia CF részvényeire a Fundación Valencia által az IVF javára alapított zálogjogot "magas", illetve legalább "normális" szintű biztosítéknak kell tekinteni;

e) a Valencia CF hozzátette, hogy a 2009. évi kezességvállalás összeegyeztethető az "Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban" című 2009. évi közleménnyel (10), amelyet a Bizottság a 2008 októberében kezdődött gazdasági és pénzügyi válságból eredő hiányosságok orvoslása céljából fogadott el;

f) a Fundación Valencia állítása szerint az igazgatási szervei elfogadtak egy visszafizetési tervet, amelyet benyújtottak a Generalitat Valenciana és a Bankia számára, hogy ez utóbbi megadja a szóban forgó garanciát és hitelt. A visszafizetési terv szerint a Fundación Valenciának 2015. június 30-ig a Valencia CF-ben szerzett valamennyi részvényét el kellett adnia a következők szerint: a) a 2010. december 31-én lezáruló 1. fázisban a Fundación Valencia legalább 47 663 részvényt értékesít 53,5 EUR áron részvényenként, és ezáltal hozzávetőlegesen 2,5 millió EUR bevételre tesz szert; és b) a 2015. június 30-án lezáruló 2. fázisban a Fundación Valencia 852 452 részvényt értékesít részvényenként 53,5-67,5 EUR-ért. A Fundación Valencia szerint a 2015. június 30-i határidő pontosan megegyezik a garanciával fedezett hitel lejárati dátumával. A Fundación Valenciának a részvények eladásából származó összes nyereséget a garanciával fedezett hitel amortizálására kellett fordítania. A Fundación Valencia megjegyezte, hogy a részvények eladási ára megegyezett a névleges értékükkel, amelyhez hozzáadódott a garanciával fedezett hitelre szóban forgó időszak alatt esetlegesen felszámított kamat. Hasonlóképpen, az eladási árat megnövelik, ha a Fundación Valencia és a Bankia között a részvényvásárlásra irányuló hitelmegállapodás éves kamata emelkedik (azaz meghaladja a megállapodás szerinti 6 %-ot). A Fundación Valencia hozzátette, hogy a garanciával fedezett hitelt többek között a nemzetközi vagyonkezelők és harmadik felek (állami intézmények és magáncégek) által adott pénzbeli hozzájárulás felhasználásával, valamint a rendszeres tevékenységeikből származó rendszeres bevételből tervezték visszafizetni. Ebben az összefüggésben a Fundación Valencia azt állítja, hogy a 2010. augusztus 27-én esedékes első kamatfizetés teljesítése a részvényeknek az 1. fázisban történő eladásában bekövetkezett késedelem miatt nem volt lehetséges, aminek következtében a garanciával fedezett hitelt 2010. november 10-én 6 millió euróval megemelték (4. intézkedés, lásd a fenti (11) preambulumbekezdést);

g) a Fundación Valencia hozzátette, hogy 2013 februárjában 5 221 517,39 EUR-t fizetett a Bankia számára a garancia előzetes részleges lehívásáért, az IVF (kezes) által fizetett, ezzel megegyező összeggel együtt;

h) végül a Fundación Valencia észrevétele szerint a 2009. évi garanciát 2014. október 24-én törölték. A Spanyolországban megindított különböző jogi eljárások eredményeképpen azonban a garancia nem mindig volt hatályban, és voltak olyan időszakok, amikor nem volt garancia, mivel azt a bíróságok ab initio érvénytelennek minősítették, illetve voltak olyan időszakok is, amikor a garanciát védelmi intézkedéseket elismerő bírósági határozattal felfüggesztették. Ebben az összefüggésben a Fundación Valencia azt állítja, hogy amennyiben megállapítják, hogy a szóban forgó garancia állami támogatási elemet tartalmaz, a Bizottságnak az értékelése során a fent említett felfüggesztési, illetve érvénytelenségi időszakokat is figyelembe kell vennie.

(47) A Liga Nacional de Fútbol Profesional (Országos Hivatásos Labdarúgóliga, a továbbiakban: LFP), azaz Spanyolország első és másodosztályában szereplő, a hivatalos hivatásos bajnokságokban nemzeti szinten részt vevő valamennyi, részvénytársaság formájában működő sportvállalkozást és sportegyesületet tömörítő sportszövetség is benyújtotta észrevételeit a Bizottságnak.

(48) Észrevételeiben az LFP megállapítja, hogy az eljárást megindító határozat első olvasatából nem derül ki elég egyértelműen a potenciális támogatás által a versenyre, illetve a tagállamok közötti kereskedelemre esetlegesen gyakorolt hatás. Az LFP azzal érvel továbbá, hogy általában véve a sportágazatnak, és konkrétan a labdarúgásnak - különösen mivel népszerű a fiatalok körében - különleges elbírálásban kellene részesülnie az EUMSZ 165. cikke értelmében. Az LFP végül azt állította, hogy a hivatásos sportklubok által végzett sporttevékenységek közszolgálati tevékenységnek minősülnek, ami meghatározza, hogy az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdésével összhangban a versenyszabályok ezen klubokra való alkalmazása "sem jogilag, sem ténylegesen" akadályozhatja a számukra kijelölt feladatok teljesítését. Ezzel összefüggésben az LFP azzal érvel, hogy az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontjában megállapított kivétel, amelynek értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető "az egyes gazdasági tevékenységek [...] fejlődését előmozdító támogatás, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben", egyértelműen erre az elképzelésre épít. Az LFP megállapítja továbbá, hogy a szóban forgó ügy értékelése során teher az a tény, hogy a Bizottság a Szerződésben a mai napig nem fogadott el a kereskedelmi sporttevékenységekre vonatkozó állami támogatás szabályainak alkalmazásáról szóló iránymutatást, ezenkívül a vizsgált ágazaton kívüli különböző általános, heterogén normák egyszerű egységes alkalmazása nem nyújt megfelelő megoldást, így egyértelműen fennáll annak a kockázata, hogy az ügy értékelését elfogult módon és csak részlegesen hajtják végre, ami a jogi szabályozás bizonytalanságával is jár. Végül az LFP észrevételei szerint a feltételezett támogatásnak és jogosságának az uniós jogszabályok értelmében történő vizsgálatakor a Bizottságnak figyelembe kellene vennie az LFP egyes szabályait, nevezetesen a klubok költségvetésének elfogadását, a klubok kiadásainak korlátozását, a klubok gazdasági és pénzügyi kapacitását, a hitelezők védelmét, a klubok pénzügyeinek észszerűségét, a kiadások felelős kezelésének előmozdítását, valamint a klubok hosszú távú életképességének és fenntarthatóságának védelmét.

6. SPANYOLORSZÁG MEGJEGYZÉSEI AZ ÉRDEKELT HARMADIK FELEK ÉSZREVÉTELEIVEL KAPCSOLATBAN

(49) Az érdekeltek által előterjesztett észrevételekre adott megjegyzéseiben Spanyolország ismételten kifejtette a 2015. április 27-én kelt levelében ismertetett álláspontját, mely nagyrészt a fenti (36)-(45) preambulumbekezdéseiben foglalt érveket tartalmazta.

7. AZ INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE

7.1. Az állami támogatás megléte

(50) Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében a belső piaccal összeegyeztethetetlen a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet.

(51) Az állami támogatás esetleges jelenlétének megállapítása érdekében a Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy mind a négy vizsgált intézkedés esetében teljesülnek-e az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdésében foglalt halmozott feltételek (azaz az állami forrásokból történő kifizetés, a szelektív előny, a verseny potenciális torzulása és annak az EU-n belüli kereskedelemre gyakorolt hatása).

7.1.1. Állami források és az államnak való betudhatóság

(52) Egy intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében akkor minősül állami támogatásnak, ha közvetlenül vagy közvetve állami forrásból finanszírozzák, és az államnak tulajdonítható. Az ítélkezési gyakorlat szerint egy vállalkozás forrásai akkor minősülnek állami forrásnak, ha az állam az ilyen vállalkozás felett gyakorolt meghatározó befolyásával képes irányítani a források felhasználását (11).

(53) Az állami források átruházása számos formában, például állami kezességvállalás formájában is történhet. Az állami kezességvállalás állami forrásokat kockáztat, ugyanis a kezesség lehívását az állami költségvetésből fizetik ki. Továbbá minden olyan kezességvállalás, amely nem tartalmaz megfelelő ellenszolgáltatást, veszteséget jelent az állami pénzügyi források számára. Amennyiben kezességvállalás nyomán konkrét kockázata merül fel annak, hogy az államot a jövőben pótlólagos terhek sújthatják, e kockázat létrejötte a 107. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában elegendő (12).

(54) A Bizottság először is megállapítja, hogy a vizsgálat tárgyát képező valamennyi intézkedést teljes egészében az IVF jegyezte. Az IVF honlapján található intézményi információk szerint (13) az IVF-et az 1990. december 28-i 7/1990. törvény hozta létre, mint a valenciai kormány felügyelete alatt álló közjogi intézményt és célja, hogy az állami hitelpolitika legnagyobb eszközeként működjön és hozzájáruljon a valenciai kormány pénzügyi rendszerrel kapcsolatos jogkörének gyakorlásához. Az IVF közfinanszírozási intézmény, amely a Generalitat Valenciana ellenőrzése alatt áll, és ez utóbbi képviselői szintén részt vesznek az IVF általános tanácsában és beruházási bizottságában. Jelenleg az IVF a Generalitat Valenciana Pénzügyi Főosztályához tartozik (14).

(55) A fentiek alapján a Bizottság megállapítja, hogy az IVF legfőbb célkitűzése szorosan összefügg a közigazgatással és a közjogi szervek döntéseinek végrehajtásával. A vállalkozás tevékenységeinek közjogi jellege lényeges mutató a vállalkozás állammal kapcsolatos magatartásában (15), különösen amíg a vállalkozást az állam politikájának végrehajtása eszközeként alkalmazza (16), nem pedig tisztán kereskedelmi cél megvalósítására (17). Spanyolország nem adott elő érveket ezzel a mutatóval kapcsolatban. Továbbá meg kell jegyezni, hogy a Generalitat Valenciana képviselői részt vesznek az IVF általános tanácsában (lásd a fenti (6) preambulumbekezdést).

(56) A fentiek alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az állam egyértelmű és közvetlen befolyást gyakorolt az IVF-re. Ezt Spanyolország nem vitatja. Továbbá hozzáteszi, hogy a szóban forgó kezességvállalások nyújtása és azok feltételei összhangban álltak a spanyol jogszabályok rendelkezéseiben és korlátozásaiban jóváhagyott költségvetésekkel - így különösen az IVF-ével - (lásd a (37) preambulumbekezdést), ami bizonyítja, hogy a szóban forgó intézkedések állami forrásokat tartalmaztak. A fentiekre tekintettel a Bizottság úgy véli, hogy az IVF által nyújtott intézkedések állami forrásokat tartalmaztak, és Spanyolországnak tudhatók be.

7.1.2. Szelektív előny

(57) A vizsgálat tárgyát képező állami intézkedések szelektív előnyt nyújtanak, mivel egyedi vállalkozásoknak nyújtanak előnyt. Ebben az esetben a szóban forgó állami intézkedések a vizsgált három klubban a vonatkozó alapítványok által történő részesedésvásárlás finanszírozását engedélyezte tőkeinjekció által.

(58) Az előny fennállását illetően Spanyolország azt állítja, hogy az 1. intézkedés odaítélésére irányuló döntés a 2009. évi életképességi terv miatt összhangban állt a piacgazdasági befektető elvével. A Bizottság ezt az érvelést a következő okok miatt nem tudja elfogadni:

a) a 2009. évi életképességi terv nem tartalmazza azoknak a kockázatoknak az érzékenységi elemzését, amelyek hatással lehetnek a Valencia CF pénzügyi teljesítményére. Az elemzésnek kulcsfontosságú aspektusai hiányoztak, mint például a klub a bajnokságok végső rangsorában elfoglalt különböző lehetséges helyezéseinek hatásai; az ingatlanpiac, a szponzorálási piac vagy a közvetítési piac árainak változása, abból származó lehetséges kockázatok, hogy a rajongók mennyire képesek kifizetni a bérleteket és egy meccsre szóló jegyeket, a játékosok lesérülésének kockázatai, változások a játékosok áthelyezésének piacán stb.;

b) azonkívül az életképességi tervben előre jelzett pénzügyi eredmények alatta maradtak annak a szintnek, amely a Valencia CF hosszú távú életképességének visszaállításához elegendő lenne. A fenti 4. táblázatban feltüntetett adatok alapján a 2009. évi életképességi terv a 2013 júniusában végződő pénzügyi évig jelzett működési veszteségeket, azaz az 1. intézkedés nyújtásától számított négy évig. Emellett a 2014 júniusában és 2015 júniusában végződő pénzügyi évekre előre jelzett működési nyereségek nagyon alacsony árbevétel-arányos eredményt, 1 %-ot, illetve 4 %-ot mutattak. Végül a klub 2015 júniusában végződő pénzügyi évre előre jelzett adózás előtti eredményére ugyanaz vonatkozik, mint a fenti működési eredményekre, mivel a 2011 júniusában végződő pénzügyi évre vonatkozó 50,5 millió EUR értékű és a 2012 júniusában végződő pénzügyi évre vonatkozó 154,8 millió EUR értékű, igen magas eredmények nem a klub pénzügyi teljesítményét tükrözik, hanem a földtelkek eladásából származó rendkívüli eredményekből adódnak.

(59) A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a 2009. évi életképességi terv nem mutatott fel semmilyen kilátást arra vonatkozóan, hogy a Valencia CF visszafizetné a 2009-ben nyújtott garanciával fedezett hitelt, mivel semmilyen elemet nem tartalmazott, amely alapján a Valencia CF visszafoghatná az éves veszteségeit vagy az igen magas adósságszintjét, és hiányzott belőle a hihető és kidolgozott pénzügyi előrejelzés, amely egy megalapozott és hiteles életképességi tervben szerepelt volna.

(60) A Valencia CF továbbá azt állítja, hogy a Fundación Valencia által indított nyílt ajánlattételi eljárás, az ajánlattevők magas száma és a Meriton Holdings Limited által kifizetett vételár megerősítették, hogy a Valencia CF valós gazdasági értéke meghaladja a Valencia CF éves beszámolóiban feltüntetett nettó értékét, és magában foglalja a játékosok piaci értékét, a klub márkanevét és nemzetközi hírnevét is. A Bizottság nem tudja elfogadni ezt az érvet, mivel a klub részvényeinek a Meriton Holdings Limited számára történő eladása 2014-ben, azaz 5 évvel 2009 - az 1. intézkedés odaítélése - után, és több mint 3 évvel a 4. intézkedés odaítélése történt, ezért ez a Valencia CF 2009. évi pénzügyi helyzetének értékelésekor irreleváns.

(61) A Valencia CF továbbá azt állítja, hogy a Fundación Valencia által 2009-ben vásárolt részvények értékesítése - amelyeket a megszerzéskor fizetett 48,08 EUR darabáron felül adták tovább - és az, hogy a részvényekre zálogjogot biztosított az IVF a garanciáért, azt mutatják, hogy az IVF mint kezes a piacgazdasági befektető elvének megfelelően cselekedett, mert a részvények értéke fedezné az IVF mint kezes kockázatát. A Bizottság nem tudja elfogadni ezt az állítást, mert a szóban forgó részvények értékesítése a 2010-2011-es, 2011-2012-es és a 2013-2014-és pénzügyi években történt, azaz azt követően, hogy az IVF zálogjogot biztosított rájuk. Ezért ezek az értékesítési árak nem tekinthetők a szóban forgó részvények 2009. évi értéke mutatójának.

(62) A 4. intézkedést és különösen azt a részét illetően, amely a meglévő kezességvállalás 2013. februári állítólagos megemeléséhez kapcsolódik, amely miatt a Bizottság hivatalos vizsgálati eljárást indított, a Bizottság megjegyzi, hogy a spanyol hatóságok a hivatalos vizsgálati eljárás során tisztázták, hogy ez az IVF által 2013 februárjában kifizetett 4,9 millió EUR volt abból a célból, hogy fedezze az állami garancia Bankia általi részleges lehívását, amelyet a 2012. augusztus 26-i kamatrészlet elmaradt kifizetése miatt hívott le. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a kifizetés az IVF mint kezes kötelezettsége volt, és nem a kedvezményezett javára hozott új intézkedés. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy a 2013. februári kifizetés nem nyújtott további előnyt a kedvezményezettnek, ezért nem minősül állami támogatásnak.

(63) A kedvezményezettek azonosítását illetően a Bizottság megállapítja, hogy az állandó ítélkezési gyakorlat szerint az a szervezetet, amelyik irányítást megalapozó részesedéssel rendelkezik valamely társaságban, és ténylegesen gyakorolja ezen irányítást azáltal, hogy közvetlenül vagy közvetve beavatkozik a társaság ügyvezetésébe, úgy kell tekinteni, hogy részt vesz az irányított vállalkozás gazdasági tevékenységében, ha: a) az igazgatósági tagját/tagjait kinevezik az irányított társaság igazgatóságában; és b) finanszírozási megállapodások vannak érvényben a két jogalany között (18).

(64) A szóban forgó ügyben a tőkeinjekciók lehetővé tették a három alapítvány számára, hogy irányítást megalapozó részesedést szerezzenek az egyes labdarúgóklubokban. A Fundación Valencia 72 %-os részesedés tulajdonosa lett (az 1,6 %-hoz képest, amelyet a tőkeinjekció előtt birtokolt). A Valencia CF 2012. júniusi éves jelentése kimondja, hogy a Valencia CF egy vállalatcsoport része, amelynek anyavállalata vagy holdingtársasága a Fundación Valencia.

(65) A Fundación Hércules 81,96 %-ot szerzett, míg a második részvényes 16,99 %-ot birtokol (a tőkeinjekció előtt a Fundación Hércules nem rendelkezett részesedéssel).

(66) Végül a Fundación Elche 63,45 %-os többségi részesedést szerzett, és az Elche CF egyetlen olyan részvényesévé vált, akinek 10 % feletti részvény van (a tőkeinjekció előtt nem rendelkezett részesedéssel).

(67) Az alapítványok és a labdarúgóklubok igazgatósági tagjait illetően a Bizottság megállapítja, hogy: a) a Valencia CF igazgatótanácsának valamennyi tagja a Fundación Valencia igazgatótanácsának is tagja volt; b) az Elche CF igazgatótanácsa tagjainak többsége a Fundación Elche igazgatótanácsának is tagja volt; és c) a Fundación Hércules alapszabályának és belső szabályzatainak megfelelően az Hércules CF igazgatótanácsának tagjai jogilag a Fundación Hércules irányító testületének (a továbbiakban: Patronato) tagjai is. Végezetül az alapítványok és a vonatkozó labdarúgóklubok közötti finanszírozási megállapodásokat illetően a Bizottság megállapítja, hogy az előbbiek részt vettek a klubokat finanszírozó hitelek visszafizetésében, például az általuk így megszerzett részvények értékesítése által. Ezért az alapítványok aktív és folyamatos szerepet vállaltak a klubok finanszírozásában, és nemcsak mint a klubok tőkeemelését finanszírozó felek, hanem mint azokat a hiteleket szolgáltató felek, amelyekkel a klubok megszerezhették a tőkét. A fentiekből kitűnik, hogy a három alapítvány anyavállalatként vagy holdingtársaságként részt vett az adott labdarúgóklub irányításában.

(68) Ugyanakkor a Bizottság megjegyzi, hogy a hitel- és kezességvállalási szerződésekben foglaltak szerint a Fundación Valencia számára nyújtott 75 millió EUR összegű hitelre, a Fundación Hércules számára nyújtott 18 millió EUR összegű hitelre és a Fundación Elche számára nyújtott 14 millió EUR összegű hitelre is az IVF biztosított kezességvállalást azzal az egyetlen céllal, hogy az alapítványok megszerezzék a Valencia CF, az Hércules CF és az Elche CF részvényeit. A Bizottság megjegyzi, hogy ez a pénzügyi konstrukció úgy szolgálta a labdarúgóklubok tőkeemelése finanszírozásának megkönnyítését, hogy az alapítványokat pénzügyi eszközökként alkalmazta, ezért az intézkedések nem az alapítványok, hanem az adott klubok előnyben részesítését célozták. E tekintetben a Bizottság hozzáteszi, hogy az alapítványok pénzügyi helyzete a szóban forgó intézkedések nyújtásának időpontjában (lásd a 2., 4. és 6. táblázatot) azt mutatja, hogy az alapítványok helyzete az említett garanciáknak köszönhetően nem javult, hanem ugyanaz maradt, mint korábban, és továbbra is alacsony bevételek, veszteségek vagy nullás eredmények, továbbá alacsony eszközértékek és némileg növekedő adósság jellemezte azt. Továbbá annak ellenére, hogy az alapítványok voltak a hitelek felvevői, azaz az adósok, és őket fedezték a garanciák, a garanciák igénybevételének kockázata a klubok teljesítményéhez volt kötve, mivel a garanciával fedezett hiteleket (tőkeösszeg és kamat) a labdarúgóklubokban való részesedések értékesítéséből tervezték visszafizetni. Ez a 4. intézkedésre is igaz, mivel ez utóbbi a Valencia CF-ben szerzett részesedés értékesítése 1. fázisának késedelme miatt következett be, amelynek a hitel amortizációját kellett volna fedeznie.

(69) A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a szóban forgó intézkedés kedvezményezettjei az 1. és a 4. intézkedés vonatkozásában a Valencia CF, a 2. intézkedés vonatkozásában az Hércules CF és a 3. intézkedés vonatkozásában az Elche CF.

(70) A kedvezményezettek pénzügyi nehézségeit illetően, ahogyan arról már említés történt, a szóban forgó intézkedések célja az volt, hogy megkönnyítsék a labdarúgóklubok tőkeemelésének finanszírozását, és a garanciák igénybevételének kockázata a klubok teljesítményéhez volt kötve, mivel a garanciával fedezett hiteleket a labdarúgóklubokban való részesedések értékesítéséből tervezték visszafizetni. A fentiekre tekintettel az alábbi elemzés a Valencia CF, az Hércules CF és az Elche CF pénzügyi adataira épül, és figyelembe veszi az egyes kedvezményezettek egyéni érdemeit.

(71) Ahhoz, hogy meghatározzuk a végrehajtott állami intézkedések piaccal összeegyeztethető árának referenciaértékét (és így megállapítsuk, hogy az állami kezességvállalás előnyben részesítette-e a klubokat), a Bizottságnak meg kell állapítania a kedvezményezettek hitelminősítését. Spanyolország nem nyújtott be információt arról, hogy az intézkedések nyújtásának időpontjában a kedvezményezettek milyen hitelminősítéssel rendelkeztek. A Bizottság ugyanakkor megjegyzi, hogy - ahogy az a fenti 1., 3. és 5. táblázatból is kitűnik - a Valencia CF, az Hércules CF és az Elche CF a vizsgált intézkedések végrehajtását megelőzően nehéz pénzügyi helyzetben volt.

(72) A 2004. évi iránymutatás megadja az intézkedések nyújtásának időpontjában nehéz helyzetben lévő vállalkozások meghatározását. A 2004. évi iránymutatás 10. pontjának a) alpontja előírja, hogy egy vállalkozás akkor "nehéz helyzetben lévő", ha a "törzstőkéjének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el". E rendelkezés azt a feltételezést tükrözi, hogy a törzstőkéje jelentékeny részét elveszítő vállalkozás képtelen arra, hogy megállítsa a veszteségek halmozódását, és ez szinte teljes bizonyossággal azt eredményezné, hogy rövid- vagy középtávon feladja üzleti tevékenységét (a 2004. évi iránymutatás 9. pontjában meghatározottak szerint).

Valencia CF

(73) A Valencia CF esetében, ahogy az a pénzügyi kimutatásokból is kitűnik, a 2007. június és 2009. június közötti időszakban a törzstőkéje nem veszett el, hanem stabil maradt. Ugyanakkor a klubnak az állami kezességvállalás nyújtását megelőző három pénzügyi évre (a 2007 júniusában, 2008 júniusában és 2009 júniusában végződő pénzügyi évek) vonatkozó pénzügyi kimutatásai szerint a vállalkozás 2007 júniusában és 2009 júniusában az ezekben az években felmerült jelentős veszteségek miatt negatív saját tőkével rendelkezett. Ezen okból a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a 2004. évi iránymutatás 10. pontjának a) alpontja alkalmazható, mivel az összes törzstőkéje eltűnt, és több mint az egynegyedét a 2009 júniusában végződő pénzügyi évben veszítette el. Néhány korábbi esetben (19) a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy ha egy vállalkozás törzstőkéje negatív, a priori feltételezni lehet, hogy a 10. pontjának a) alpontjában foglalt feltételek teljesülnek. A Törvényszék egy közelmúltbeli ítéletében (20) szintén azt a következtetést vonta le, hogy a negatív törzstőkével rendelkező vállalkozás a 2004. évi iránymutatás értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak tekinthető: "a negatív sajáttőke fennállására [...], amely a vállalkozás nehéz pénzügyi helyzete fontos mutatójának tekinthető".

(74) A Bizottság úgy véli, hogy a 2007. június és 2009. június közötti időszakban a Valencia CF törzstőkéje stabilnak mutatkozik, mivel a klub ebben az időszakban nem hozott megfelelő intézkedéseket, amelyek a negatív sajáttőkéjét pozitívvá változtatnák és egyben a kellő szintre emelnék. Az ilyen megfelelő intézkedések között lehetett volna akár a veszteségek aktiválása vagy a tőkeemelés vagy akár mindkettő. Ebben az összefüggésben a Bizottság úgy véli, hogy a veszteségek aktiválása a vállalat teljes törzstőkéjének elvesztését eredményezte volna, mivel a felhalmozott veszteségek magasabbak voltak, mint a törzstőke. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy ebben az esetben teljesülnek a 2004. évi iránymutatás 10. pontjának a) alpontja szerinti kritériumok.

(75) Ezenfelül a 2004. évi iránymutatás 11. pontja szerinti kritériumok tekintetében a Bizottság megállapítja, hogy a Valencia CF jelentős veszteségeket szenvedett el a 2007 júniusában és a 2009 júniusában végződő pénzügyi években (2007. júniusig 26,1 millió EUR, 2009. júniusig 59,2 millió EUR). Ezen túlmenően a Valencia CF árbevétele több mint 20 %-kal csökkent a 2007 júniusában végződő pénzügyi évben számolt 107,6 millió EUR-ról 2008 júniusában 99,4 millió EUR-ra, majd 2009 júniusában 82,4 millió EUR-ra. A Valencia CF emellett jelentős adóssággal is küzdött, ahogy azt az adósság-sajáttőke aránya is mutatja, amely 2008 júniusában 73,5 volt, míg 2007-ben és 2009-ben negatív. Ugyanehhez kapcsolódóan a Bizottság megjegyzi, hogy a Valencia CF adósság-sajáttőke aránya 2010 júniusától kezdődően a pozitívra változott, míg az előző pénzügyi években negatívan zárt, bár ez az előrelépés kizárólag a szóban forgó állami kezességvállalásnak köszönhető 2009. évi tőkeinjekciónak tudható be, és nem a klub üzemeltetésének eredménye. A Bizottság továbbá megállapítja, hogy bár a Valencia CF adósság-sajáttőke aránya a 2010 júniusában záródó pénzügyi évben pozitívvá változott, ugyanebben az évben magas szinten maradt, ami a klub magas adóssághányadának jele.

(76) Ezen túlmenően a 2011 júniusában végződő évben (a 4. intézkedés nyújtásának évében) a Valencia CF növelte árbevételét és eredményt mutatott fel. A klub nyereséghányada ugyanakkor a nullához közeli maradt, az adósság viszont továbbra is igen magas volt.

(77) A fenti érvek bizonyítják, hogy már 2007 júniusától és az 1. és a 4. intézkedés nyújtásának időpontjában a Valencia CF a 2004. évi iránymutatás 11. pontja szerint is nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak számított, amely kimondja, hogy "[...] szokásos jelek mutatkoznak, mint pl. a növekvő veszteségek, a csökkenő forgalom, a felhalmozódó leltári készletek, a fölös kapacitás, a lanyhuló pénzforgalom, a növekvő adósságok, az emelkedő kamatköltségek és a zuhanó vagy nullára leírt nettó eszközérték".

Hércules FC

(78) Az Hércules CF pénzügyi adatai szerint (lásd a fenti 3. táblázatot) a 2008, 2009 és 2010 júniusában végződő pénzügyi években növekvő veszteségei voltak (a 2008 júniusában végződő évben 5,7 millió EUR, míg a 2010 júniusában véget érő évben már 17,6 millió EUR). Ezek a veszteségek ugyanezekben az években negatív törzstőkét eredményeztek (sorban 22,6 millió EUR, 29,6 millió EUR és 29,4 millió EUR). Ez azt bizonyítja, hogy az Hércules CF a 2004. évi iránymutatás 10. pont a) alpontja és 11. pontja értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült (csakúgy, mint a Valencia CF, lásd a fenti (74)-(75) preambulumbekezdéseket) a 2. intézkedés nyújtását megelőzően.

Elche CF

(79) Az Elche CF pénzügyi kimutatásai szerint (lásd a fenti 5. táblázatot) a klubnak csökkenő forgalma volt (2008-2010 között) a 2009 júniusában végződő pénzügyi évben, negatív adósság-sajáttőke aránya a 2007, 2008, 2009 és 2010 júniusában végződő pénzügyi években, továbbá negatív sajáttőkéje a 2009 és 2010 júniusában végződő pénzügyi évben (- 10,2 millió EUR mindkét évben). A klub pénzügyi adatait a 2011 júniusában végződő pénzügyi évben javultak, mikor is 2007 júniusa óta először mutatott fel nyereséget, és a sajáttőkéje 2009 júniusa óta először negatívból pozitívba fordult (4,3 millió EUR). Ugyanakkor ez az eredmény az ugyanebben az évben végrehajtott, a szóban forgó állami kezességvállalással elősegített tőkeinjekciónak volt köszönhető (3. intézkedés). Ezek azt bizonyítják, hogy az Elche CF a 2004. évi iránymutatás 10. pont a) alpontja és 11. pontja értelmében nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősült a 3. intézkedés nyújtásának időpontjában.

(80) A Bizottság azonban megjegyzi, hogy a Valencia CF, az Hércules CF és az Elche CF a kezességvállalásról szóló 2008. évi közlemény 2.2. pontjának és 4.1. pontja a) alpontjának értelmében nem voltak szélsőségesen nehéz helyzetben a vizsgált intézkedések nyújtását megelőző években. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a Valencia CF a 2008 júniusában végződő pénzügyi évben 12,4 millió EUR nyereséget termelt, és jelentős értékű immateriális javakat birtokolt a játékosok szerződései formájában. Így különösen: a) a Valencia CF játékosi szerződéseinek összesített könyv szerinti értéke (beszerzési ár mínusz éves értékcsökkenés) a 2008/2009-es éves beszámolók szerint 95,7 millió EUR-ra rúgott; b) a Valencia CF játékosi szerződéseinek becsült teljes piaci értéke 2009 júniusában körülbelül 235,7 millió EUR-t tett ki; és c) a 2010 júniusában végződő pénzügyi évben a játékosok szerződéseit 78,7 millió EUR-ért értékesítették (míg az új szerződések aláírására 14,5 millió EUR-t költöttek). Az Hércules CF 35 %-os növekedést ért el az éves árbevételében, a 2008 júniusában végződő pénzügyi évben elért 4 millió EUR-ról a 2010 júniusában végződő pénzügyi évben 5,4 millió EUR-ra növelte bevételét. Végül az Hércules CF 82 %-kal, a 2007 júniusában végződő pénzügyi évben mért 6,2 millió EUR-ról a 2010 júniusában végződő pénzügyi évben 1,1 millió EUR-ra csökkentette veszteségeit.

(81) Ezen túlmenően a Bizottság megállapítja, hogy a hitelminősítő ügynökségek szokásos módszere szerint a fizetésképtelen adósokat általában a CCC osztályzat alá sorolják (vagy a C kategória alatt lévő bármelyik osztályzatba). Például a Standard & Poor's meghatározása (21) szerint a rövid lejáratú adósságinstrumentumok kibocsátóira vonatkozó C fokozat a "sérülékeny" adósokat (22) jelenti, míg a közvetlenül ezt követő R és SD-D fokozatok a "szabályozói felügyelet alatt" lévő adósokat (23) vagy a szelektív csődközeli vagy csődbe jutott (24) adósokat tömörítik. Ezért, mivel a Valencia CF, az Hércules CF és az Elche CF sem került fizetésképtelenségi eljárás vagy csődeljárás alá a szóban forgó intézkedések nyújtásának időpontjában, a Bizottság ezért úgy véli, hogy az akkori besorolásuk nem lehetett a CCC kategóriánál alacsonyabb.

(82) Végül a Bizottság megállapítja, hogy a Valencia játékosainak (eszközeinek) viszonylag magas könyv szerinti értéke nem jelentheti azt, hogy a klubnak nem voltak pénzügyi nehézségei. Bár a Valencia CF játékosainak könyv szerinti értéke a pénzügyi kimutatásokban szereplő adatok szerint is jelentős, ugyanazoknak a játékosoknak a szükségeladási értéke sokkal alacsonyabb lenne, mivel a vevők kihasználnák az eladó (Valencia CF) ismert nehéz helyzetét, hogy lejjebb tornásszák az árakat. Ezenkívül a játékosok piaci értéke nagyon függnek a véletlenszerű eseményektől, például a sérülésektől stb., ami a piaci értéküket jelentősen volatilissé teszi. A fentiek alapján a Bizottság fenntartja álláspontját, hogy a Valencia CF az 1. és a 4. intézkedés nyújtásának időpontjában nehéz helyzetben volt.

(83) Összefoglalva a Bizottság úgy ítéli meg, hogy mivel mindhárom klub pénzügyi nehézségekkel küzdött az intézkedések nyújtását megelőzően, ezért a CCC kategóriába (25) tartozónak tekinthető.

(84) A Valencia CF fenntartja, hogy a játékosai összesített piaci értéke azzal együtt, hogy a törzstőkéje a 2007-2009-es időszakban nem veszett el, hanem stabil maradt, illetve a klub 2011-ben és 2012-ben ismét nyereségessé vált, elegendő annak a feltételezésnek a megdöntéséhez, hogy a Valencia CF pénzügyi nehézségekkel küzdött, mert a 2007-2009-es időszakban negatív törzstőkével rendelkezett. A Bizottság nem tudja elfogadni a fenti érvelést a (70)-(83) preambulumbekezdésben már ismertetett okok miatt.

(85) Az intézkedések - melyek közül mind tartalmaz állami garanciát - támogatási elemét tekintve a Bizottság a kezességvállalásról szóló 2008. évi közlemény 2.2. és 3.2. szakaszát veszi figyelembe. A kezességvállalásról szóló 2008. évi közlemény előírja, hogy bizonyos feltételek teljesülése elegendő lehet a Bizottság számára, hogy kizárja az állami támogatás meglétét, mint például az, hogy a hitelfelvevő nincs nehéz pénzügyi helyzetben, és a kezességvállalás nem fedez 80 %-nál többet a fennálló hitel vagy pénzügyi kötelezettség esetében. Ugyanakkor ha a hitelfelvevő nem fizet kockázatvállalási díjat a garanciáért, előnyhöz jut. Ezenkívül ha a hitelfelvevő pénzügyi nehézségekkel küzd, az állam kezességvállalása nélkül nem találna olyan pénzintézetet, amely bármilyen feltétel mellett is hajlandó lenne számára hitelt nyújtani.

(86) Ennek tekintetében a Bizottság nem ért egyet Spanyolország állításával, hogy a kezességvállalásról szóló 2008. évi közlemény feltételei teljesülnek. E kritériumokat erre az esetre alkalmazva a Bizottság a következőket állapította meg:

a) a Valencia CF, az Hércules CF és az Elche CF pénzügyi nehézségekkel küzdő vállalkozások voltak (lásd a fenti (70)-(82) preambulumbekezdést) az 1., 2., 3. és 4. intézkedés odaítélésekor;

b) a fenti (7)-(9) preambulumbekezdésben ismertetett bizonyítékok szerint a garanciák a mögöttes hitelek több mint 100 %-át fedezték;

c) a szóban forgó garanciák után felszámolt 0,5-1 %-os éves kezességvállalási díjak nem tükrözik a garanciával fedezett hitelek nemteljesítési kockázatát, figyelemmel a Valencia CF, az Hércules CF és az Elche CF nehézségeire és különösen azok magas adósság-saját tőke arányára vagy arra, hogy a szóban forgó intézkedések nyújtásakor negatív törzstőkével rendelkeztek.

(87) A fentiek alapján a Bizottság arra a következtetésre jut, hogy 1., 2., 3. és 4. intézkedés nem tartja tiszteletben a kezességvállalásról szóló közleményben megállapított feltételeket, ezért arra az álláspontra helyezkedik, hogy a kedvezményezettek a piacon ugyanilyen feltételek mellett nem részesültek volna az intézkedésekben, ezért az intézkedések jogtalan előnyt biztosítottak a kedvezményezetteknek.

(88) Így a fentiekre tekintettel a Bizottság úgy ítéli meg, hogy az állam által 2009, 2010 és 2011 során nyújtott 1., 2., 3. és 4. intézkedés jogtalan előnyt biztosított a kedvezményezetteknek.

7.1.3. A verseny torzítása és a tagállamok közötti kereskedelemre gyakorolt hatás

(89) A nemzeti első és másodosztályban játszó hivatásos klubok előnye a versenyre és a tagállamok közötti kereskedelemre is hatással lehet. Az első és másodosztályban játszó hivatásos labdarúgóklubok az európai labdarúgótornákon való részvételért versenyeznek, amely Spanyolországban a spanyol labdarúgókupán ("Copa del Rey") keresztül történik, ahol a az első osztály ("La Liga"), a másodosztály ("Segunda A") és a harmadosztály ("Segunda B") csapatai mérkőznek meg egymással, és a győztes részt vesz az UEFA Európa-ligában (kivéve, ha az UEFA-bajnokok ligájába kvalifikálják magukat). A vizsgált intézkedések idejében a Valencia CF nemzetközi versenyeken vett részt (az Európa-ligában 2008-2009-es és 2009-2010-es szezonban), míg az Hércules CF éppen bejutott a spanyol első osztályba a másodosztály második helyezettjeként, és az Elche CF a másodosztályban játszott (a 2013-2014-es szezonban bejutott az első osztályba). Az Hércules CF és az Elche CF a 2. és a 3. intézkedés odaítélésekor szintén játszottak a spanyol labdarúgókupán ("Copa del Rey"). Az első és a másodosztályban tevékenykedő klubok emellett az ajándéktárgyak, valamint a televíziós jogok piacán is aktívak. A közvetítési jogok, az értékesítés és a szponzorálás bevételi forrásokat jelentenek, amelyekért az ilyen klubok versenyt folytatnak más klubokkal belföldön és hazájukon kívül. Minél több forrás áll a klubok rendelkezésére, hogy odacsábítsák a lehető legjobb játékosokat, annál sikeresebbek lehetnek a sportversenyeken, ami az említett tevékenységekből származó még több bevétel ígéretével kecsegtet. A Bizottság tehát arra a következtetésre jut, hogy a vizsgált intézkedések torzíthatják a versenyt vagy azzal fenyegethetnek, és befolyásolhatják a tagállamok közötti kereskedelmet.

7.1.4. A támogatás meglétére vonatkozó következtetés

(90) A fenti okokból kifolyólag a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az 1., 2., 3. és 4. intézkedés a Valencia CF-nek (1. és 4. intézkedés), az Hércules CF-nek (2. intézkedés) és az Elche CF-nek (3. intézkedés) nyújtott állami támogatásnak minősül.

7.2. A támogatás mennyiségi meghatározása

(91) A Bizottság a kezességvállalás támogatási eleme kiszámításának alapelveit a kezességvállalásról szóló 2008. évi közleményében határozta meg.

(92) A Bizottság megállapítja, hogy a vizsgált intézkedések lehetővé tették a kedvezményezettek számára, hogy folytassák működésüket, így más nehéz helyzetben lévő versenytársakkal ellentétben, nem kellett szembenézniük a rossz pénzügyi eredményükből normális esetben adódó negatív következményekkel.

(93) A kezességvállalásról szóló 2008. évi közlemény 4.2. szakasza szerint a Bizottság úgy véli, hogy minden kezességvállalás esetében a támogatási elem megegyezik a garancia támogatástartalmával, azaz az állami kezességvállalásnak köszönhetően - a kezességvállalási díjak figyelembevétele után - elért hitelkamatláb és az állami kezesség fennállása nélkül alkalmazandó hitelkamatláb különbségével. A Bizottság megállapítja, hogy a piacon a hasonló ügyletek korlátozott számú megfigyelése miatt az ilyen referenciaérték nem nyújt kellő összehasonlítási alapot. Ezért a Bizottság a vonatkozó referencia-kamatlábat (26) fogja alkalmazni, amely a három labdarúgóklub nehézségeire és a hitelek biztosítékainak nagyon alacsony szintjére tekintettel 1 000 bázispontban határoz meg, és ehhez 124-149 bázispontot ad a támogatási intézkedések idejében érvényes spanyolországi alapkamatláb miatt. Minden hitelt a klubokban szerzett részesedésekre vonatkozó zálogjoggal értékpapírosítottak. A klubok viszont nehézségekkel küzdöttek, azaz veszteséget termelő üzemeltetést folytattak, és nem volt érvényben hitelt érdemlő életképességi terv, amely bizonyította volna, hogy az üzemeltetés nyereséget fog termelni a részvényesek számára. Ezért a klubok veszteségeit beleszámították a klubok részvényeinek értékébe, így ezeknek a részvényeknek hitelbiztosítékként számított értéke közel nulla volt. A Bizottság számításai alapján a vizsgált intézkedések támogatási eleme a Valencia CF esetében 20,381 millió EUR lenne (19,193 millió EUR az 1. intézkedésnél és 1,188 millió EUR a 4. intézkedésnél), az Hércules CF esetében 6,143 millió EUR és az Elche CF-nél 3,688 millió EUR. A Bizottság számításai a következőképpen alakultak:

a) az 1. intézkedés esetében: a 6,5 %-os alkalmazott kamatlábat kivonták a 11,45 %-os vonatkozó piaci kamatlábból, azaz a Valencia CF esetében ez 1 000 bázispont plusz 145 bázispont a 2009. novemberi spanyolországi alapkamat (27) után. Az eredményt megszorozták a 75 millió EUR értékű hitel összegével és a hitel tényleges futamidejével (5,17 év). A végeredmény 19,193 millió EUR;

b) a 2. intézkedés esetében: a 4,41 %-os alkalmazott kamatlábat kivonták a 11,24 %-os vonatkozó piaci kamatlábból, azaz az Hércules CF esetében ez 1 000 bázispont plusz 124 bázispont a 2010. júliusi spanyolországi alapkamat (28) után. Az eredményt megszorozták a 18 millió EUR értékű hitel összegével és a hitel futamidejével (5 év). A végeredmény 6,143 millió EUR;

c) a 3. intézkedés esetében: a 6,22 %-os alkalmazott kamatlábat kivonták a 11,49 %-os vonatkozó piaci kamatlábból, azaz az Elche CF esetében ez 1 000 bázispont plusz 149 bázispont a 2011. februári spanyolországi alapkamat (28) után. Az eredményt megszorozták a 14 millió EUR értékű hitel összegével és a hitel futamidejével (5 év). A végeredmény 3,688 millió EUR;

d) a 4. intézkedés esetében: a 6,5 %-os alkalmazott kamatlábat kivonták a 11,45 %-os vonatkozó piaci kamatlábból, azaz a Valencia CF esetében ez 1 000 bázispont plusz 145 bázispont a 2010. novemberi spanyolországi alapkamat (28) után. Az eredményt megszorozták a 6 millió EUR értékű hitel összegével és a hitel tényleges futamidejének fennmaradó részével (4 év). A végeredmény 1,188 millió EUR;

(94) A fentiek alapján tehát az 1., 2., 3. és 4. intézkedés tekintetében a támogatási elem teljes összege 30,212 millió EUR.

(95) A Fundación Valencia azt állítja, hogy amennyiben megállapításra kerül, hogy a szóban forgó kezességvállalás állami támogatási elemet is magában foglal, a Bizottságnak a kezességvállalásnak a Spanyolországban indított számos jogi eljárásból következő felfüggesztése vagy érvénytelenítése időszakát is figyelembe kellene vennie az értékelésében (lásd a (46h) preambulumbekezdést). A Bizottság nem tudja elfogadni ezt az érvet, mert a Valencia CF részesedésének értékesítését megelőzően nem került sor a kezességvállalás visszavonhatatlan törlésére és a mögöttes hitel későbbi visszafizetésére, ezért a kezességvállalás által nyújtott előny a kezességvállalás nyújtása és a kezességvállalásnak a Valencia CF részesedése értékesítését követő törlése közötti időszakban végig megmaradt.

7.3. A támogatás jogszerűsége

(96) Az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdése megállapítja, hogy az érintett tagállam a támogatási intézkedést nem hajthatja végre, amíg a Bizottság nem határoz az intézkedés jóváhagyásáról. A Bizottság megállapítja, hogy az azonosított intézkedéseket az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésében meghatározott bejelentési és felfüggesztési kötelezettséget megszegve nyújtották. Mindezek alapján a Bizottság úgy véli, hogy az 1., 2., 3. és 4. intézkedés jogellenes állami támogatásnak minősül.

7.4. A támogatás összeegyeztethetősége

(97) A Bizottságnak meg kell vizsgálnia, hogy a fent azonosított támogatási intézkedéseket a belső piaccal összeegyeztethetőnek lehet-e tekinteni. Az uniós bíróságok joggyakorlatának megfelelően a tagállamon múlik, hogy hivatkozik-e az összeegyeztethetőség lehetséges indoklására, és hogy igazolja, hogy teljesítette ennek az összeegyeztethetőségnek a feltételeit (29).

(98) A Bizottság megállapítja, hogy Spanyolország nem tett észrevételt (és az érdekeltek sem) arra vonatkozóan, hogy a 2., a 3. és a 4. intézkedés az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében vagy bármilyen más alapon összeegyeztethető a belső piaccal.

(99) A Valencia CF azt állította, hogy az 1. intézkedés összeegyeztethető az "Ideiglenes közösségi keretrendszer a finanszírozási lehetőségek elérésének támogatására irányuló állami támogatási intézkedésekhez a jelenlegi pénzügyi és gazdasági válságban" című 2009. évi közleménnyel (30) (a továbbiakban: a 2009. évi közlemény), amelyet a 2008 októberében kezdődött gazdasági és pénzügyi válságból eredő hiányosságok orvoslása céljából fogadtak el. A Bizottság ugyanakkor megállapítja, hogy a Valencia CF nehézségei a pénzügyi válság előtt, már a 2007 júniusában végződő pénzügyi évben elkezdődtek (lásd a fenti 1. táblázatot), míg a 2009. évi közlemény a válság keretében felmerülő problémák kezelését célozta. A 2009. évi közlemény 4.3.2. szakaszának i) pontja szerint "a támogatást azoknak a vállalkozások nyújtják, amelyek 2008. július 1-jén nem voltak nehéz helyzetben; a támogatás nyújtható azoknak a vállalkozásoknak, amelyek a fenti időpont után, a globális pénzügyi és gazdasági válság következtében kerültek nehéz helyzetbe, de előzőleg nem voltak nehéz helyzetben." Mivel a Valencia CF már 2007 júniusa óta nehéz helyzetben volt, a Bizottság úgy véli, hogy a 2009. évi közlemény nem alkalmazható a Valencia CF javára nyújtott intézkedésekre.

(100) A Bizottság megvizsgálja, hogy a támogatási intézkedések az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja alapján összeegyeztethetőnek tekinthetők-e, lehetővé téve az egyes gazdasági tevékenységek fejlődését előmozdító támogatást, amennyiben az ilyen támogatás nem befolyásolja hátrányosan a kereskedelmi feltételeket a közös érdekkel ellentétes mértékben.

(101) A "gazdasági tevékenységek fejlesztése" a sport ágazatban elgondolásra irányuló vizsgálatában a Bizottság megfelelően figyelembe veszi az EUMSZ 165. cikkének (1) bekezdését, és az EUMSZ 165. cikke (2) bekezdésének utolsó francia bekezdését, amelyek arról rendelkeznek, hogy az Unió hozzájárul az európai sport előmozdításhoz, miközben figyelembe veszi a sport sajátos természetét, az önkéntes részvételen alapuló szerkezeti sajátosságait, valamint a társadalomban és a nevelésben betöltött szerepét.

(102) A hivatalos vizsgálati eljárás során benyújtott észrevételeiben az LFP azt állította, hogy a hivatásos sportklubok által végzett sporttevékenységek közszolgálati tevékenységnek minősülnek, ami meghatározza, hogy az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdésével összhangban a versenyszabályok ezen klubokra való alkalmazása nem akadályozhatja a számukra kijelölt feladatok teljesítését. A Bizottság ezért megállapítja, hogy a szóban forgó intézkedések hivatásos, és nem amatőr focitevékenységeket támogattak. A hivatásos labdarúgó szolgáltatásokat a piaci erőviszonyok biztosítják, ezért nincs szükség arra, hogy az állam közszolgálati kötelezettségnek minősítse az ilyen szolgáltatások nyújtását. A Bizottság azonban megállapítja, hogy nem nyert bizonyítást, hogy a Valencia CF szolgáltatásait az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdésével összeegyeztethető módon, azaz a közszolgáltatásnak és időtartamának, az érte járó ellentételezésnek és az ellentételezés kiszámításának egyértelmű meghatározásával ítélték a spanyol hatóságok a Valencia CF-nek. A fentiek alapján a Bizottság nem fogadja el azt, hogy a Valencia CF javára nyújtott szóban forgó intézkedések az EUMSZ 106. cikkének (2) bekezdésével összeegyeztethetők.

(103) A támogatási intézkedéseknek az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja értelmében történő vizsgálatához a Bizottság számos rendeletet, keretet, iránymutatást és közleményt bocsátott ki a támogatások formájára, valamint azokra a horizontális vagy ágazati célokra vonatkozóan, amelyekhez a támogatásokat odaítélik.

(104) A szóban forgó intézkedések jellegének és annak ismeretében, hogy az említett labdarúgóklubok pénzügyi nehézségekkel küzdöttek a támogatás nyújtásának időpontjában, és a támogatást a nehézségek leküzdése érdekében nyújtották, a Bizottság megvizsgálja, hogy a 2004. évi iránymutatásban foglalt feltételek alkalmazandók-e, mivel ezek a szóban forgó intézkedések nyújtásának időpontjában (2009-ben, 2010-ben és 2011-ben) hatályosak voltak, és a három labdarúgóklub az iránymutatás alapján nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül. Spanyolország e tekintetben úgy véli, hogy ha a Bizottság állami támogatás jelenlétét fedezné fel az 1. és a 4. intézkedésben, az az EUMSZ 107. cikkének (3) bekezdésének c) pontja alapján összeegyeztethető lenne a belső piaccal, és megfelelne a 2004. évi iránymutatás szerinti szerkezetátalakítási támogatásnak.

(105) Amint alább kifejtésre kerül, a Bizottság megállapítja, hogy a vizsgált támogatási intézkedések nem tekintetők a 2004. évi iránymutatás értelmében összeegyeztethető támogatásnak, mivel az ott meghatározott feltételek és elvek nem teljesülnek.

7.4.1. A hosszú távú életképesség helyreállítása

(106) A 2004. évi megmentési és szerkezetátalakítási iránymutatás 34. pontja értelmében a támogatás nyújtásának feltétele a szerkezetátalakítási terv végrehajtása, amelyet valamennyi egyedi támogatás esetén jóvá kell hagyatni a Bizottsággal. A 35. pont kifejti, hogy a szerkezetátalakítási tervnek - amely időtartamának a lehető legrövidebbnek kell lennie - a jövőbeni működési körülményekre vonatkozó reális feltételezések alapján, észszerű időn belül helyre kell állítania a vállalkozás hosszú távú életképességét.

(107) A 2004. évi iránymutatás 36. pontja értelmében a szerkezetátalakítási tervnek ismertetnie kell azokat a körülményeket, amelyek nehéz helyzetbe hozták a vállalkozást, és figyelembe kell vennie az uralkodó és a jövőben várható piaci viszonyokat, forgatókönyveket készítve a helyzet legkedvezőbb, illetve legkedvezőtlenebb alakulására, valamint egy alapesetre.

(108) A tervnek olyan fordulatot kell eredményeznie, amely lehetővé teszi a vállalkozás számára, hogy a szerkezetátalakítást követően fedezni tudja valamennyi költségét, beleértve az amortizációt és a pénzügyi terheket is. A várható tőkemegtérülésnek elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy az átalakított vállalkozás saját erejéből is versenyképes legyen a piacon (a 37. pont).

(109) A hivatalos vizsgálati eljárás során Spanyolország azt állította, hogy az 1. intézkedésnek a Fundación Valencia javára való nyújtásáról szóló döntést a 2009. májusi életképességi tervre alapozták.

(110) A Bizottság megjegyzi, hogy az életképességi terv nem tartalmaz alap-, legkedvezőtlenebb és legkedvezőbb forgatókönyvet, illetve azoknak a kockázatoknak az elemzését, amelyek befolyásolhatják a Valencia CF szerkezetátalakítását, mint például a klub a bajnokságok végső rangsorában elért különböző lehetséges helyezéseinek hatásai; az ingatlanpiac, a szponzorálási piac vagy a közvetítési piac árainak változása, az abból származó lehetséges kockázatok, hogy a rajongók mennyire képesek kifizetni a bérleteket és egy meccsre szóló jegyeket, a játékosok lesérülésének kockázatai, változások a játékosok áthelyezésének piacán stb.

(111) Ezenkívül az életképességi tervben előre jelzett pénzügyi eredmények alatta maradtak annak a szintnek, amely a Valencia CF hosszú távú életképességének visszaállításához elegendő lenne. A fenti 6. táblázatban feltüntetett adatok alapján a 2009. évi életképességi terv a 2013 júniusában végződő pénzügyi évig jelzett működési veszteségeket, azaz az 2009. évi kezességvállalás nyújtásától számított négy évig. Emellett a 2014 júniusában és 2015 júniusában végződő pénzügyi évekre előre jelzett működési nyereségek nagyon alacsony árbevétel-arányos eredményt, 1 %--ot, illetve 4 %-ot mutattak. Végül a klub 2015 júniusában végződő pénzügyi évre előre jelzett adózás előtti eredményére ugyanaz vonatkozik, mint a fenti működési eredményekre, mivel a 2011 júniusában végződő pénzügyi évre vonatkozó 50,5 millió EUR értékű és a 2012 júniusában végződő pénzügyi évre vonatkozó 154,8 millió EUR értékű, igen magas eredmények nem a klub pénzügyi teljesítményét tükrözik, hanem a földtelkek eladásából származó rendkívüli eredményekből adódnak.

(112) A fentiek alapján az életképességének helyreállítását illetően a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az intézkedések hatásait nem számszerűsítették megfelelően, és nem a megfelelő szinten irányozták elő az életképességet a különböző forgatókönyvekben. Ezért a Bizottság úgy véli, hogy bár az életképességi tervről úgy tartották, hogy az a 2004. évi iránymutatás értelmében valódi szerkezetátalakítási tervnek minősül, az nem volt teljes terv, amely alapján a Valencia CF észszerű időn belül visszanyerhette volna hosszú távú életképességét.

(113) Az Hércules CF-et és az Elche CF-et illetően a Bizottság hozzáteszi, hogy e klubok életképességéhez kapcsolódóan nem nyújtottak be semmilyen tervet, ezért a 2004. évi iránymutatás 34. pontja e két klub vonatkozásában sem teljesült.

7.4.2. A verseny indokolatlan torzulásának elkerülése (kompenzációs intézkedések)

(114) A 2004. évi iránymutatás 38. pontja értelmében kompenzációs intézkedésekre van szükség annak érdekében, hogy a kereskedelmi feltételekre gyakorolt kedvezőtlen hatásokat a lehető legkisebb szintre csökkentsék. Ezen intézkedések magukban foglalhatják az eszközöktől való megfosztást, a kapacitás vagy a piaci jelenlét csökkentését vagy az érintett piacokra való belépés akadályainak csökkentését (a 39. pont).

(115) Ebben a vonatkozásban a veszteséges tevékenységekhez használt eszközök értékesítése, melyek mindenképpen szükségesek az életképesség visszaállításához, nem tekintendők a kapacitás vagy a piaci jelenlét csökkentésének a kompenzációs intézkedések elbírása céljából (a 40. pont).

(116) Spanyolország a Valencia CF-nek kompenzációs intézkedésként a klub legértékesebb játékosainak eladását javasolta (lásd a fenti (41) preambulumbekezdést). A Bizottság azonban megállapítja, hogy az eladott játékosokat a veszteséges tevékenységekhez alkalmazták (a labdarúgó mérkőzéseken való részvételhez), ezért ezek az eladások nem tekintendők a kapacitás vagy a Valencia nyereséges tevékenységi területei teljesítménye csökkentésének. A Bizottság emellett megjegyzi, hogy a fent említett játékosok értékesítése a Valencia CF életképessége szempontjából igencsak szükséges szerkezetátalakítási intézkedés volt, ahogy azt a klub 2009. évi életképességi terve is sugallta. Ezek az eladások azért voltak szükségesek, hogy a klub a bevételek növekedése és a drága játékosok magas költségeinek csökkentése által stabilizálódjon. Az eladások elsődleges célja a Valencia stabilizálása volt, még akkor is, ha azok végső soron valamelyik versenytársnak kedveznek. Ezért ezekre nem lehet úgy tekinteni, mint a Valencia CF versenytársainak nyújtott előnyre.

(117) Ennek tükrében a Bizottság a Spanyolország által javasolt kompenzációs intézkedéseket ezért a 2004. évi iránymutatás értelmében nem véli elégségesnek annak biztosítására, hogy a Valencia CF-nek nyújtott támogatásból származó, a kereskedelmi feltételekre gyakorolt káros hatások a lehető legkisebb szintre csökkenjenek.

(118) Az Hércules CF-et és az Elche CF-et illetően a Bizottság megállapítja, hogy e klubok életképességéhez kapcsolódóan nem jelentettek be semmilyen kompenzációs intézkedést, ezért a 2004. évi iránymutatás 38. pontja e két klub vonatkozásában sem teljesült.

7.4.3. Minimumra korlátozott támogatás (saját hozzájárulás)

(119) A 2004. évi iránymutatás 43. pontja szerint a támogatás összegének a szükséges szerkezetátalakítási költségek minimumára való korlátozása érdekében a kedvezményezetteknek jelentős mértékben hozzá kell járulniuk saját forrásaikból a szerkezetátalakítási tervhez. Ide tartozhat olyan eszközök eladása, amelyek nem nélkülözhetetlenek a vállalkozás fennmaradásához, valamint a piaci feltételek mellett történő külső finanszírozás.

(120) A saját hozzájárulásnak, kizárva minden jövőbeli nyereséget, mint például a pénzforgalmat, ténylegesnek, vagyis valósnak kell lennie (a 2004. évi iránymutatás 43. pontja). A saját hozzájárulás természeténél fogva nem tartalmazhat további állami támogatást. A nagyobb vállalkozások esetében - mint például a Valencia CF (31) - a Bizottság általában a szerkezetátalakítási költségekhez történő legalább 50 %-os hozzájárulást tekinti megfelelőnek. Ugyanakkor kivételes körülmények között és nehéz helyzetekben a Bizottság alacsonyabb hozzájárulást is elfogadhat (a 2004. évi iránymutatás 44. pontja).

(121) A Valencia CF 2009. évi összesen 92,4 millió EUR értékű tőkeemelésére figyelemmel, amely szerkezetátalakítási költségnek tekinthető, Spanyolország azt javasolta, hogy az abban foglalt magánjellegű hozzájárulásokat (összesen 18,8 millió EUR) saját hozzájárulásnak tekintsék. A Bizottság azonban megállapítja, hogy ezek a magánjellegű hozzájárulások a teljes szerkezetátalakítási költség 20 %-át tették ki. A Bizottság ez alapján úgy véli, hogy a Valencia CF 2009. évi tőkeemelésének magánjellegű hozzájárulásai nem elegendők ahhoz, hogy saját hozzájárulásnak tekintsék őket.

(122) Az Hércules CF-et és az Elche CF-et illetően a Bizottság megjegyzi, hogy a 2. és a 3. intézkedés a klubok tőkeinjekcióját finanszírozó pénzforrások 100 %-át tette ki, ezért ezek az intézkedések nem tartalmaztak magánjellegű hozzájárulást.

(123) A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy a 2004. évi iránymutatás 43. pontjának követelményei nem teljesültek.

7.4.4. Az "először és utoljára" elv

(124) Végezetül a támogatásnak tiszteletben kell tartania a 2004. évi iránymutatás 72. pontját, amely kimondja, hogy az a vállalkozás, amely az elmúlt tíz évben megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatásban részesült, nem jogosult megmentési vagy szerkezetátalakítási támogatásra (az "először és utoljára" elv). A Valencia CF-re vonatkozóan, amelynek az 1. és a 4. intézkedést nyújtották, Spanyolország azt állítja, hogy a 4. intézkedés csupán a meglévő kezességvállalás 6 millió EUR-val történő megemeléséből állt, ezért az nem tekinthető új kezességvállalásnak és a Valencia CF-nek nyújtott új állami támogatásnak. A Bizottság azonban megállapítja, hogy a 2009. évi meglévő állami kezességvállalás 2010. évi megemelése nem volt a kezdetektől fogva, a 2009. évi állami kezességvállalás nyújtásakor előirányozva vagy beütemezve, hanem ad hoc jellegű volt, mivel azért nyújtották, hogy fedezze a garanciával fedezett hitel 2010. augusztus 26-án esedékes, váratlanul elmaradt kamatfizetését (lásd a fenti (10) preambulumbekezdést). Ezért a Bizottság úgy véli, hogy a 4. intézkedés a Valencia CF javára nyújtott új állami kezességvállalásnak minősül, és az 1. intézkedéstől elkülönül. Mivel a Valencia CF 10 éven belül kétszer, 2009-ben és 2010-ben is részesült szerkezetátalakítási támogatásban, amikor megkapta az állami kezességvállalást 2009-ben és az előző (2009. évi) kezességvállalás megemelését 2010-ben, a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy az "először és utoljára" elvet a Valencia CF javára nyújtott 4. intézkedés esetében nem tartották tiszteletben.

7.5. Következtetések

(125) A fentiek figyelembevételével a Bizottság megállapítja, hogy a Valencia CF javára nyújtott 2009. évi állami kezességvállalást és annak 2010. évi megemelését, az Hércules CF javára biztosított 2011. évi állami kezességvállalást és az Elche CF javára nyújtott 2011. évi állami kezességvállalást az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdését megsértve ítélték oda. A Bizottság továbbá ítéli meg, hogy az intézkedések nem teljesítik a 2004. évi iránymutatásban előírt feltételeket. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy a támogatás nem egyeztethető össze a belső piaccal.

7.6. A támogatás visszatérítése

(126) Az EUMSZ és a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata szerint a Bizottság - amennyiben meggyőződött arról, hogy a támogatás összeegyeztethetetlen a belső piaccal - jogosult annak eldöntésére, hogy az érintett államnak meg kell-e szüntetnie vagy módosítania kell-e a támogatást (32). Szintén a Bíróság állandó ítélkezési gyakorlata azt mutatja, hogy a Bizottság által a belső piaccal összeegyeztethetetlennek tekintett támogatások esetében a támogatás eltörlése vonatkozásában a tagállamra kirótt kötelezettség célja a korábbi helyzet visszaállítása (33). A Bíróság e tekintetben kimondta, hogy ez a célkitűzés akkor valósul meg, ha a kedvezményezett visszafizette a jogellenes támogatásként kapott összegeket, elveszítve így azt az előnyt, amelyet versenytársaival szemben élvezett a piacon, és visszaállt a támogatás juttatása előtti állapot (34).

(127) Összhangban az ítélkezési gyakorlattal a 2015/1589/EU tanácsi rendelet (35) 16. cikkének (1) bekezdésében a következő szerepel: "Amennyiben a jogellenes támogatások esetén elutasító határozat születik, a Bizottság dönt arról, hogy az érintett tagállam hozza meg a szükséges intézkedéseket a támogatásnak a kedvezményezettől történő visszavételére [...]."

(128) Mivel - az EUMSZ 108. cikkét megsértve - a szóban forgó intézkedések egyikének bejelentésére sem került sor a Bizottságnál, és ezért jogellenesek és a belső piaccal nem összeegyeztethető támogatásnak minősülnek, a támogatások engedélyezését megelőző piaci helyzet helyreállítása érdekében vissza kell őket téríteni. A visszatérítés ezért arra az időszakra vonatkozik, amikor a kedvezményezett előnyben részesült, azaz arra az időtartamra, amely a támogatásnak a kedvezményezett részére történő rendelkezésre bocsátásával veszi kezdetét és a támogatás tényleges visszafizetésével fejeződik be; a visszatérítendő összegek tartalmazzák a tényleges visszafizetés időpontjáig esedékes kamatokat is.

(129) A Bizottság megjegyzi, hogy a Valencia CF azt állította (lásd a fenti (41) preambulumbekezdés b) pontját), hogy mivel a Valencia CF tulajdonjogát nyílt versenyeljárásban ruházták át, a támogatási elem (amennyiben volt) megjelent a piaci árban és a vételárban, így a részesedés eladója élvezi a támogatásból származó előnyt. A Valencia CF szerint a fentiek alapján az állami kezességvállalás támogatási elemét az eladó Fundación Valenciától kell visszakövetelni.

(130) A Bizottság úgy véli, hogy - ahogy a fenti (47)-(48) preambulumbekezdésben már kifejtésre került - mivel az 1. és a 4. intézkedés révén végső soron a klub tett szert előnyre, a 2014-es eladással a támogatás is átruházódott a Valencia CF új tulajdonosára.

(131) A Bizottság megállapítja, hogy az Elche CF és az Hércules CF jelenleg kollektív fizetésképtelenségi eljárás alatt áll (lásd a fenti (18) és (20) preambulumbekezdést). Az állandó ítélkezési gyakorlattal összhangban az, hogy a kedvezményezett ellen felszámolási vagy csődeljárás zajlik, nem befolyásolja a jogellenes és a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatás visszatérítésének kötelezettségét (36).

8. KÖVETKEZTETÉSEK

(132) A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Spanyolország az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdését megsértve, jogellenesen nyújtott 30,212 millió EUR összegben támogatást az alábbi formában:

a) az IVF által 2009-ben nyújtott állami kezességvállalás a Valencia CF részvényeinek megvásárlása céljából;

b) az IVF által 2010-ben nyújtott állami kezességvállalás az Hércules CF részvényeinek megvásárlása céljából;

c) az IVF által 2011-ben nyújtott állami kezességvállalás az Elche CF részvényeinek megvásárlása céljából;

d) az IVF által 2009-ben nyújtott állami kezességvállalás 2010-ben történő megemelése a Valencia CF részvényeinek megvásárlása céljából nyújtott meglévő hitel növelésének fedezésére.

(133) A Bizottság megállapítja, hogy Spanyolország nem nyújtott új támogatást 2013-ban az IVF által a Valencia CF javára biztosított állami kezességvállalás 4,9 millió EUR összegű kifizetésével.

(134) A támogatás nem egyeztethető össze a belső piaccal, mivel sem szerkezetátalakítási, sem semmilyen más típusú támogatásként nem engedélyezhető.

(135) A Valencia CF-től 20,381 millió EUR, az Hércules CF-től 6,143 millió EUR, és az Elche CF-től 3,688 millió EUR összeget kell visszakövetelni,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Az alábbi intézkedések olyan állami támogatást képeznek, amelyet Spanyolország jogellenesen, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikke (3) bekezdésének megsértésével nyújtott, és amelyösszeegyeztethetetlen a belső piaccal:

1. intézkedés

Az IVF által 2009. november 5-én ahhoz a bankhitelhez nyújtott 19,193 millió EUR értékű állami kezességvállalás, amelyet a Fundación Valencia a Valencia CF tőkeemelésével összefüggésben, a Valencia CF részvényeinek jegyzése céljából igénybe vett.

2. intézkedés

Az IVF által 2010. július 26-án ahhoz a bankhitelhez nyújtott 6,143 millió EUR értékű állami kezességvállalás, amelyet a Fundación Hércules az Hércules CF tőkeemelésével összefüggésben, az Hércules CF részvényeinek jegyzése céljából igénybe vett.

3. intézkedés

Az IVF által 2011. február 17-én ahhoz a két bankhitelhez nyújtott 3,688 millió EUR értékű állami kezességvállalás, amelyet a Fundación Elche az Elche CF tőkeemelésével összefüggésben, az Elche CF részvényeinek jegyzése céljából igénybe vett.

4. intézkedés

Az IVF által 2010. november 10-én a Fundación Valencia részére az 1. intézkedéssel garantált hitel tőkéjének, kamatának és költségeinek esedékes törlesztéséhez 1,188 millió EUR összegben nyújtott növelés.

2. cikk

(1) Spanyolország a Valencia CF-fel az 1. és a 4. intézkedés, az Hércules CF-fel a 2. intézkedés és az Elche CF-fel a 3. intézkedés vonatkozásában köteles visszafizettetni az 1. cikkben körülírt, korábban odaítélt, a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatást.

(2) A visszakövetelendő összeget a kedvezményezett rendelkezésére bocsátásának időpontjától a visszafizetés tényleges időpontjáig tartó időszakra vonatkozóan kamat terheli.

(3) A kamatot a 794/2004/EK bizottsági rendelet (37) V. fejezetével és a 794/2004/EK rendeletet módosító 271/2008/EK bizottsági rendelettel (38) összhangban, kamatos kamatként kell kiszámítani.

(4) Spanyolország e határozat elfogadásának napjától kezdődő hatállyal megszünteti az 1. cikkben körülírt támogatás valamennyi függőben lévő kifizetését.

3. cikk

(1) Az 1. cikkben körülírt támogatást azonnal és ténylegesen vissza kell fizettetni.

(2) Spanyolország biztosítja e határozatnak a kihirdetésétől számított négy hónapon belüli végrehajtását.

4. cikk

(1) Az e határozat kihirdetésétől számított két hónapon belül Spanyolország közli a Bizottsággal a következő információkat:

a) az egyes kedvezményezettek által visszafizetendő teljes összeg (tőkeösszeg és a visszafizettetéssel összefüggő kamat);

b) az e határozatnak való megfelelés érdekében már megtett és tervezett intézkedések részletes leírása;

c) azt igazoló dokumentumok, hogy a kedvezményezetteket felszólították a támogatás visszafizetésére.

(2) Amíg az 1. cikkben körülírt támogatást teljes egészében vissza nem fizetik, Spanyolország folyamatosan tájékoztatja a Bizottságot az e határozat végrehajtásának érdekében meghozott nemzeti intézkedések előrehaladásáról. A Bizottság kérésére Spanyolország haladéktalanul tájékoztatást nyújt az e határozatnak való megfelelés érdekében már megtett és tervezett intézkedésekről. Ugyancsak részletes tájékoztatást nyújt a kedvezményezettek által már visszafizetett támogatásokról és kamatról.

5. cikk

Ennek a határozatnak a Spanyol Királyság a címzettje.

Kelt Brüsszelben, 2016. július 4-én.

a Bizottság részéről

Margrethe VESTAGER

a Bizottság tagja

(1) HL C 69., 2014.3.7., 99. o.

(2) Lásd az 1. lábjegyzetet.

(3) A kölcsönadó által a hitelfelvevőre kivetett díj a felhasználatlan hitelkeret vagy nem folyósított hitel után.

(4) A Valencia FC 2012. júniusi éves jelentése kimondja, hogy a Valencia FC egy vállalatcsoport része, amelynek anyavállalata vagy holdingtársasága a Fundación Valencia.

(*1) Bizalmas adat.

(5) HL C 155., 2008.6.20., 10. o.

(6) HL C 244., 2004.10.1., 2. o.

(7) Így különösen: a) a Generalitat Valenciana 1990. december 28-i 7/1990. törvényének nyolcadik kiegészítő rendelkezése az 1991. évi költségvetésről, mely létrehozta az IVF-et; és b) a Valenciai Tanács 1991. június 26-i törvényerejű rendelete, amely a Generalitat Valenciana államháztartásról szóló törvényét módosította.

(8) A Bizottság C40/00. sz. ügyben hozott 2004. május 12-i határozatának (120) preambulumbekezdése; a Bíróság 2001. szeptember 20-i ítélete, C-390/98., 77-78. pont; és a Bíróság 2003. május 8.-i ítélete, C-328/99. és C-399/00., 83. pont.

(9) A Valencia FC állításai szerint: a) a Valencia CF játékosainak összesített könyv szerinti értéke (beszerzési ár mínusz éves értékcsökkenés) a 2008/2009-es éves beszámolók szerint 95,7 millió EUR volt; b) a Valencia CF játékosainak becsült teljes piaci értéke 2009 júniusában körülbelül 235,7 millió EUR-t tett ki; és c) a 2010 júniusában végződő pénzügyi évben 78,7 millió EUR-ért értékesítettek játékosokat (míg új szerződések aláírására 14,5 millió EUR-t költöttek).

(10) HL C 16., 2009.1.22., 1. o.

(11) C-482/99., Francia Köztársaság kontra Bizottság (Stardust Marine), ECLI:EU:C:2002:294.

(12) C-200/97., Ecotrade, ECLI:EU:C:1998:579, 41. pont, és C-399/10 P. és C-401/10 P. egyesített ügyek, Bouygues és Bouygues Télécom SA kontra Bizottság és társai, ECLI:EU:C:2013:175, 137-139. pont.

(13) http://www.ivf.gva.es/

(14) http://www.ivf.gva.es/p.aspx?pag=InformacionInstitucional

(15) C-482/99, Franciaország kontra Bizottság (Stardust Marine), ECLI:EU:C:2002:294, 56. pont; T-358/94, Air France kontra Bizottság, ECLI:EU:T:1996:194, 58. pont.

(16) A Bíróság 1977. március 22-i ítélete, 78/76. sz. ügy, Steinike & Weinlig kontra Németország, ECLI:EU:C:1977:52, 17-18. pont.

(17) A Bíróság 2004. július 15-i ítélete, C-345/02., Pearle BV és társai kontra Hoofdbedrijfschap Ambachten, ECLI:EU:C:2004:448, 37. pont.

(18) Lásd a Bíróság 2006. január 10-i ítéletét, C-222/04., Cassa di Risparmio di Firenze, ECLI:EU:C:2006:8.

(19) A Bizottság 2001/716/EK határozata (2008. április 2.) a Franciaország által az Arbel Fauvet Rail SA részére nyújtott C 38/07 (ex NN 45/07) számú állami támogatásról (HL L 238., 2008.9.5., 27. o.), A Bizottság határozata (2012. február 22.) a Görögország által az Enómeni Klostoÿfantourgía [United Textiles] AE részére nyújtott állami támogatásról (SA.26534. (C 27/10., korábbi NN 6/09.) számú állami támogatási intézkedés) (HL L 279., 2012.10.12., 30. o.), A Bizottság 2014/539/EU határozata (2014. március 27.) a Larco General Mining & Metallurgical Company S.A. javára Görögország által végrehajtott SA.34572 (13/C) (ex 13/NN) számú állami támogatásról (HL L 254., 2014.8.28., 24. o.).

(20) T-102/07. sz., Freistaat Sachsen kontra Bizottság a T-120/07. sz., MB Immobilien és MB System kontra Bizottság egyesített ügyek, ECLI:EU:T:2010:62.

(21) https://www.standardandpoors.com/en_US/web/guest/article/-/view/sourceId/504352.

(22) "Egy »C« kategóriába sorolt kötelezett jelenleg a nemfizetés veszélyének van kitéve, amely SD« vagy »D« kategóriába sorolást von maga után, és a pénzügyi kötelezettségeit a kedvező üzleti, pénzügyi és gazdasági feltételek függvényében tudja teljesíteni."

(23) "Egy »R« besorolású kötelezett a pénzügyi helyzete miatt szabályozói felügyelet alatt áll. A szabályozói felügyelet fennállása alatt a felügyelő előnyben részesítheti a kötelezettségek egyik osztályát a többinél, vagy teljesítheti néhány kötelezettségét, míg másokat nem."

(24) "Az »SD« (szelektív csődközeli) vagy »D« besorolású kötelezett egy vagy több (minősített vagy nem minősített) pénzügyi kötelezettségét elmulasztotta teljesíteni - kivéve a szabályozói saját tőkének minősített hibrid pénzügyi instrumentumokat - vagy az esedékesség időpontjában nem teljesített a feltételek szerint. A kötelezett csődbe jutottnak tekinthető, kivéve, ha a Standard & Poor's úgy véli, hogy a meghatározott türelmi időn belül teljesíteni fog. Ugyanakkor az öt munkanapnál hosszabb türelmi időt öt munkanap hosszú türelmi időnek tekintik. »D« besorolás akkor jár, ha a Standard & Poor's úgy véli, hogy a csőd általános csőd, és a kötelezett bizonyos vagy az összes kötelezettségeit nem fogja teljesíteni az esedékessé válásukkor. »SD« besorolást akkor ítélnek oda, ha a Standard & Poor's úgy véli, hogy a kötelezett szelektíven késedelembe esett egy bizonyos kötelezettségi körben vagy osztályban - kivéve a szabályozói saját tőkének minősített hibrid pénzügyi instrumentumokat -, de továbbra is időben teljesíteni fogja más kötelezettségi körökhöz vagy osztályokhoz kapcsolódó fizetési kötelezettségeit. A kötelezett besorolását akkor rontják le »D« vagy »SD« besorolásra, ha nehéz helyzete miatt adósságcsere-ajánlatot hajt végre."

(25) Ez a besorolási kategória olyan vállalatokat takar, amelyek fizetési képessége az állandóan kedvező feltételektől függ, és a Standard and Poor's besorolási fokozatai szerint ide tartozik a CCC+, CCC és a CCC-, CC fokozat.

(26) A Bizottság közleménye a referencia-kamatláb és a leszámítolási kamatláb megállapítási módjának módosításáról (HL C 14., 2008.1.19., 6. o.).

(27) Lásd http://ec.europa.eu/competition/state_aid/legislation/base_rates_eu27_en.pdf.

(28) Lásd a 27. lábjegyzetet.

(29) C-364/90., Olaszország kontra Bizottság, ECLI:EU:C:1993:157, 20. pont.

(30) HL C 83., 2009.4.7., 1. o.

(31) A mikro-, valamint a kis- és középvállalkozások meghatározásáról szóló, 2003. május 6-i 2003/361/EK bizottsági ajánlás (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.) értelmében mikro-, kis- és középvállalkozások az olyan vállalkozások, amelyek 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztatnak, éves forgalmuk legfeljebb 50 millió EUR és/vagy éves mérlegfőösszegük legfeljebb 43 millió EUR. Az alkalmazotti létszám és a pénzügyi határértékek vonatkozásában felhasználandó adatok a legutolsó jóváhagyott számviteli időszakhoz kapcsolódó, éves szinten kiszámított adatok. A kérdéses esetben az 1. és a 2. intézkedést megelőző legutolsó jóváhagyott számviteli időszakban a Valencia FC éves árbevétele a 2008 júniusában végződő pénzügyi évben 99,4 millió EUR, a 2009 júniusában végződő pénzügyi évben 82,4 millió EUR volt. A Valencia FC tehát túllépte az egyik olyan határértéket, amely alatt egy vállalkozás kkv-nak tekinthető.

(32) Lásd C-70/72., Bizottság kontra Németország, ECLI:EU:C:1973:87, 13. pont.

(33) Lásd C-278/92, C-279/92 és C-280/92 egyesített ügyek, Spanyolország kontra Bizottság, ECLI:EU:C:1994:325, 75. pont.

(34) Lásd C-75/97., Belgium kontra Bizottság, ECLI:EU:C:1999:311, 64. és65. pont.

(35) A Tanács 2015/1589/EU rendelete (2015. július 13.) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (HL L 248., 2015.9.24., 9. o.).

(36) C-42/93., Spanyolország kontra Bizottság (Merco), ECLI:EU:C:1994:326.

(37) A Bizottság 794/2004/EK rendelete (2004. április 21.) az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról (HL L 140., 2004.4.30., 1. o.)

(38) A Bizottság 271/2008/EK rendelete (2008. január 30.) az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 794/2004/EK rendelet módosításáról (HL L 82., 2008.3.25., 1. o.).