BH 2018.12.324 A büntethetőség elévülése a cselekmény törvényes minősítéséhez igazodó büntetési tétel alapján állapítandó meg, függetlenül tehát attól, hogy az eljárás során azt a hatóságok korábban hogyan minősíthették [1978. évi IV. tv. 33. § (1) bek. b) pont, 319. § (3) bek. b) és c) pont].

[1] A P.-i Nyomozó Ügyészség vádiratában az I. r. terhelt ellen folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette [1978. évi IV. tv. (korábbi Btk.) 319. § (1) bek., (3) bek. c) pont - tényállás I-VI. pont] miatt emelt vádat.

[2] A törvényszék a 2014. február 4. napján tartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében [2012. évi C. tv. (Btk.) 376. § (1) bek., (5) bek. a) pont].

[3] Ezért őt 5 év börtönbüntetésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte.

[4] A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt ítélőtábla a 2015. január 20. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett végzésével az elsőfokú ítéletet - megalapozatlanság és az indokolási kötelezettség megsértése miatt - hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasította.

[5] A törvényszék a - megismételt eljárásban - 2016. október 24. napján tartott tárgyaláson kihirdetett ítéletével az I. r. terheltet bűnösnek mondta ki folytatólagosan elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettében [Btk. 376. § (1) bek., (4) bek. a) pont].

[6] Ezért őt 1 év 6 hónap - végrehajtásában 3 év próbaidőre felfüggesztett - börtönbüntetésre ítélte azzal, hogy a végrehajtás elrendelése esetén legkorábban a büntetés (szabadságvesztés) fele részének kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, és előzetes mentesítésben részesítette.

[7] A tárgyaló ügyész a vádirat V. pontjában rögzített cselekmény kapcsán "felmentést" indítványozott. Az elsőfokú bíróság a tényállás I. (12 600 000 forint), II. (18 840 000 forint), V. (20 020 044 forint) és VI. (12 400 000 forint) pontjában rögzített cselekményekben nem állapította meg az I. r. terhelt bűnös­ségét.

[8] Az ügyész a tényállás I., II. és VI. pontban rögzített cselekményekben az I. r. terhelt bűnösségének megállapítása és a büntetés súlyosítása, míg az I. r. terhelt és védője felmentés érdekében fellebbezett. A tényállás V. pontjában rögzített cselekményt érintően tehát az ügyész nem fellebbezett.

[9] A kétirányú fellebbezések alapján másodfokon eljárt ítélőtábla a 2017. október 19. napján tartott nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet az I. r. terhelt tekintetében megváltoztatta: cselekményét folytatólagosan elkövetett hűtlen kezelés bűntettének nevezte meg, a polgári jogi igényt elutasította és mellőzte az illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezést. Egyebekben az elsőfokú ítéletet az I. r. terhelt tekintetében helybenhagyta.

[10] A bíróságok az elkövetéskor hatályos korábbi Btk. helyett az elbíráláskor hatályos Btk. alkalmazását egyezően azzal indokolták, hogy - mivel a bűncselekmény büntetési tétele változatlan (egytől öt évig terjedő szabadságvesztés) - a feltételes szabadságra bocsáthatóság vonatkozásában (a korábbi háromnegyed helyett kétharmad rész kitöltéséhez kötve) kedvezőbb elbírálást biztosít [4/2013. (X. 14.) BK vélemény].

[11] A büntethetőség elévülésének kérdése kizárólag a megismételt eljárás másodfokú szakaszában merült fel. Az I. r. terhelt védője ekkor hivatkozott arra, hogy az I. r. terhelt terhére megállapított két részcselekmény (tényállás III-IV. pont) elévült, mert az utolsó elkövetési idő és a nyomozás elrendelése között több mint öt év telt el.

[12] A másodfokú bíróság a 31. BK véleményt úgy értelmezte, hogy "az elévülés kezdő időpontja a vád tárgyává tett legutolsó részcselekmény befejező időpontja lehet". Ezért a védői álláspontot elvetette.

[13] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen az I. r. terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be. 416. § (1) bekezdés a) pontját megjelölve a bűnösség törvénysértő megállapítása miatt, a büntetőeljárás megszüntetése érdekében.

[14] A védő indítványa szerint a jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének büntetési tétele egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés [Btk. 376. § (4) bek. a) pont]. A büntethetőség elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével [Btk. 26. § (1) bek.]. Az elévülés kezdőnapja befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul [Btk. 27. § a) pont]. Ez a vagyoni hátrány bekövetkezésének utolsó napja: a jelen esetben 2006. március 17. napja, amikor a tényállás III.B) pontja szerinti utolsó (8 800 000 forint) kifizetés (átutalás) megtörtént. Ehhez képest a büntethetőség 2011. március 17. napjával elévült. Ugyanis - bár a feljelentés 2011. március 1. napján kelt - a nyomozást 2011. március 21. napján rendelték el.

[15] A védő szerint a másodfokú bíróság álláspontja téves. Valójában a "felmentő rendelkezéseket, illetve az abban szereplő cselekményeket a vádlott terhére értékelte". Ugyanakkor az EBH 2008.1764. számú elvi határozat értelmében a büntethetőség elévülése az elkövető által megvalósított bűncselekményhez igazodik, s nem ahhoz, hogy milyen büntetési tétellel fenyegetett bűncselekmény miatt indult a nyomozás és folyt a büntetőeljárás. A jelen ügyben viszont a nyomozás elrendelésére az elévülésre megállapított ötéves határidőn túl került sor.

[16] A Legfőbb Ügyészség a védő felülvizsgálati indítványát alaposnak találta.

[17] A Legfőbb Ügyészség maradéktalanul egyetértett a védő érvelésével, és a másodfokú bíróság álláspontját nem találta helytállónak.

[18] Úgy foglalt állást, hogy az elévülési idő valóban eltelt, mert azelőtt csak annyi történt, hogy a Legfőbb Ügyészség a 2011. március 11. napján hozott határozatával az ügyet ügyészségi hatáskörbe vonta és az eljárás lefolytatására a P.-i Nyomozó Ügyészséget jelölte ki. Ez azonban nem szakította félbe a büntethetőség elévülését (Bfv.III.236/2014/6.). Az elévülés figyelmen kívül hagyásával meghozott ügydöntő határozat meghozatala anyagi jogi szabálysértés (EBH 2014.B21.).

[19] A Legfőbb Ügyészség ezért a megtámadott határozat megváltoztatását és az eljárás megszüntetését indítványozta.

[20] Az I. r. terhelt és védője a Legfőbb Ügyészség nyilatkozatára nem tett észrevételt.

[21] A Kúria azt állapította meg, hogy az I. r. terhelt védőjének felülvizsgálati indítványa és a Legfőbb Ügyészség nyilatkozata - az alábbiak szerint - alapos.

[22] A védő indítványa szerint az I. r. terhelt bűnösségének a megállapítása törvénysértő, mert a terhére rótt bűncselekmény büntethetősége már a nyomozás elrendelése előtt elévült.

[23] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Be. 416. § (1) bekezdés a) pont 3. fordulata alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bűnösség megállapítására a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt került sor.

[24] Az I. r. terhelt ellen folytatólagosan elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette [1978. évi IV. tv. 319. § (1) bek., (3) bek. c) pont - tényállás I-VI. pont] miatt emeltek vádat.