BH 2011.7.196 Az örökös az örökséget a hagyatéki eljárás során a hagyatéki tárgyaláson átruházhatja az örököstársára az ajándékozás szabályai szerint. Az egyik félnek a hagyatéki végzés átvételét igazoló aláírása, illetve a fellebbezési jogról való lemondása azonban nem tekinthető a szerződéses akaratot kifejező írásbeli nyilatkozatnak, ezért a hagyatéki tárgyalás befejezésével a másik félnek az örökség ajándékozására irányuló nyilatkozatát illetően megszűnik az ajánlati kötöttsége [Ptk. 211. § (2) bek., Ptk. 579. § (2) bek., 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet 58. §].

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy néhai H. J. örökhagyó hagyatékának 1/2 részét törvényes öröklés jogcímén megszerezte. Kérte a hagyaték átadását, az alperes kötelezését a birtokbaadásra, továbbá a 2004-2008. gazdasági évekre 1 338 560 forint többlethasználati díj megfizetésére.

Az alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint a hagyatéki eljárás során a felperes ajándékozási nyilatkozatot tett, amelyet a hagyatékátadó végzés értelmében szóban elfogadott. A felperes szerződési ajánlatához kötve van, ő pedig írásbeli elfogadó nyilatkozatát az elsőfokú peres eljárásban megtette, ezzel az ajándékozási szerződés közöttük érvényesen létrejött.

Az elsőfokú bíróság közbenső ítéletével a felperes keresetének - a jogalapot illetően - helyt adott. Indokolásának jogi okfejtése szerint a felperesnek a hagyatéki tárgyaláson tett nyilatkozata az örökségre vonatkozó - ajándékozási - ajánlat volt. A közjegyzőnek a felperes ajándékozásra irányuló ajánlatát és az alperes erre vonatkozó elfogadó nyilatkozatát egyezségbe kellett volna foglalnia és döntenie kellett volna annak jóváhagyásáról. A közjegyző ettől eltérően a felperes nyilatkozatát örökség visszautasításának minősítve a hagyaték egészét átadta az alperesnek. Végzésének indokolása szerint az alperes kérte a hagyaték részére történő átadását.

Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint ez a körülmény, valamint az, hogy a hagyatékátadó végzést az alperes nem fellebbezte meg, arra utal, hogy az alperes a felperes ajándékát elfogadta, e ráutaló magatartással közöttük az ajándékozási szerződés létrejött. A Ptk. 579. § (1) bekezdése, valamint a Ptk. 217. § (1) bekezdése értelmében azonban a szerződés semmis, mert a peres felek nem a jogszabály által meghatározott írásbeli formában tették meg szerződési nyilatkozatukat. A szerződéskötés előtt fennálló helyzet visszaállítására azonban nem látott lehetőséget, mert az érvénytelenség orvoslása csak az egyik fél akaratának felelne meg.

Az elsőfokú bíróság közbenső ítélete ellen az alperes élt fellebbezéssel, amelyben annak megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte. Hivatkozása szerint a hagyatékátadó végzés egyben írásbeli ajándékozási szerződésnek is minősül, tekintettel arra, hogy az eredeti példányt mindkét fél sajátkezűleg aláírta, ezzel az írásbafoglalás megtörtént, következésképpen tévesen minősítette az elsőfokú bíróság a szerződést az alakiság megsértése miatt semmisnek.

A másodfokú bíróság közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság közbenső ítéletét - annak helyes indokai alapján - helybenhagyta.

A fellebbezés kapcsán rámutatott, hogy a hagyatékátadó végzés eredeti példányán "a végzést átvettem" feljegyzést követő aláírások nem minősíthetők joghatást kiváltó, az ajánlatot elfogadó szerződési akaratot kifejező írásbeli nyilatkozatnak, az aláírások pusztán az okirat átvételét igazolják. Következésképpen nincs olyan okirat, amely az alperes írásbafoglalt szerződési nyilatkozatát tartalmazná. Abból azonban, hogy a felek a fellebbezési jogukról lemondtak, - szerinte is - alappal következtetett az elsőfokú bíróság arra, hogy a végzés tartalma a felek akaratának megfelelt, az alperes ráutaló magatartással az ajándékot elfogadta. Ebből pedig az is következik, hogy nincs olyan függő ajánlat, amelyet az alperes a jelen perben tett írásbeli nyilatkozatával elfogadhatna. A létrejött szerződés a Ptk. 579. § (2) bekezdése és a 217. § (1) bekezdése értelmében semmis. A semmis szerződés pedig joghatás kiváltására nem alkalmas, a felek arra jogot nem alapíthatnak és abból kötelezettségek sem keletkeznek.

A jogerős közbenső ítélet ellen az alperes élt felülvizsgálati kérelemmel, amelyben annak hatályon kívül helyezését, és - tartalma szerint - az elsőfokú bíróság közbenső ítéletének megváltoztatását, a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az eljáró bíróságok az irányadó jogszabályokból téves jogi következtetést vontak le, tévesen állapították meg, hogy az alperes írásbeli elfogadó nyilatkozatot nem tett. Megismételte továbbá jogi érvelését: a felperes az ajánlatához mindaddig kötve van, amíg az ajándékozási szerződés írásbafoglalása meg nem történik; abban az esetben tehát, amennyiben a részéről írásbeli elfogadásra nem került volna sor, azt az előkészítő iratában, a jelen eljárás során pótolta. Az ajánlati kötöttség fennállásának alátámasztására hivatkozott a Legfelsőbb Bíróság PK 261. számú állásfoglalásában kifejtettekre, valamint a BH 2002/59. számú eseti döntésre.

A felülvizsgálati kérelem nem alapos.

A Pp. 270. § (2) bekezdése és a Pp. 275. § (3) bekezdése együttes értelmezéséből következően az eredményes felülvizsgálat alapja az anyagi jogszabálysértés vagy az ügy érdemi elbírálására lényeges kihatással bíró eljárási jogszabálysértés megvalósulása.

A Legfelsőbb Bíróságnak abban a jogkérdésben kellett állást foglalnia, hogy a másodfokú bíróság az irányadó jogszabályok értelmezésével helyesen jutott-e arra a következtetésre: a peres felek között néhai H. J. örökhagyó hagyatékának 1/2 részére vonatkozóan érvényes ajándékozási szerződés nem jött létre.