16/2012. (IV. 21.) BM utasítás

a Belügyminisztérium hivatali szervezetei Munkavédelmi Szabályzatáról

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2. § (3) bekezdése alapján - a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára figyelemmel - , valamint a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 34. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörömben eljárva a következő utasítást adom ki:

1. § Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit a Belügyminisztérium hivatali szervezeteire vonatkozóan az 1. mellékletben foglalt a Belügyminisztérium Munkavédelmi Szabályzata szerint határozom meg.

2. § Ez az utasítás a közzétételét követő 8. napon lép hatályba.

3. § Hatályát veszti a Belügyminisztérium hivatali szervezetei Munkavédelmi Szabályzatának kiadásáról szóló 2/2001. KÁ intézkedés, valamint a Belügyminisztérium hivatali szervezetei személyi állományára vonatkozó munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatának és véleményezésének rendjéről szóló 1/2006. (BK 3.) KÁ intézkedés.

Dr. Pintér Sándor s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 16/2012. (IV. 21.) BM utasításhoz

A Belügyminisztérium hivatali szervezetei Munkavédelmi Szabályzata

1. Általános rendelkezések

1. A Belügyminisztérium Munkavédelmi Szabályzatának (a továbbiakban: Szabályzat) hatálya kiterjed a Belügyminisztérium (a továbbiakban: minisztérium) szervezeti és működési szabályzatában meghatározott önálló szervezeti egységek (a továbbiakban: hivatali egységek) személyi állományára, ideértve a rendvédelmi szervek hivatásos állományának a hivatali egységekhez vezényelt tagjait, a minisztériumban szakmai gyakorlatot töltő, valamint az ösztöndíjas programban résztvevő személyeket is, továbbá - a Szabályzat 42., 43., 46-57., valamint a 62. pontja tekintetében - a hivatali egységeknél folyó munkavégzés hatókörében tartózkodó más személyekre.[1]

2. A Szabályzatot a hivatali egységek által használt helyiségben és létesítmény területén történő szervezett munkavégzésre kell alkalmazni.

3. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) és a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet alapján (a továbbiakban: Vhr.) - figyelemmel a minisztérium statisztikai számjelének a szakágazatra utaló számjeleire - a hivatali egységek tevékenysége III. veszélyességi osztályba tartozik.

2. A munkavédelmi tevékenység rendje

4. A miniszter munkavédelmi feladat- és hatáskörében eljárva a közigazgatási államtitkár

a) a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (a továbbiakban: KEF), mint a létesítmény üzemeltetéséért felelős szerv útján gondoskodik a hivatali egységek által használt munkahelyek, épületgépészeti berendezések, munkaeszközök üzemeltetésével, felújításával, karbantartásával, valamint az időszakos biztonságtechnikai felülvizsgálatok végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátásáról,

b) a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály útján gondoskodik a hivatali egységek működésével kapcsolatos, a munkavédelmet érintő dologi és pénzügyi feltételek biztosításáról,

c) a Személyügyi Főosztály útján gondoskodik a minisztérium személyi állományát érintő munkáltatói munkavédelmi feladatok ellátásáról, továbbá

d) a baleseteket a kivizsgálás során keletkező dokumentumok alapján minősíti a hivatali egység személyi állományára vonatkozóan munkabalesetnek, a vezényelt hivatásos személyi állomány esetében szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetnek.[2]

5. A munkáltató munkavédelmi feladatainak végrehajtásáért felelős személyek munkavédelmi feladat- és hatáskörükben a következő feladatokat látják el:

5.1. A Személyügyi Főosztály vezetője

a) szakmailag felügyeli és koordinálja a hivatali egységeknél folyó munkavédelmi tevékenységet, ellenőrzi a munkavédelmi szabályok betartását,

b) gondoskodik munkavédelmi szakképzettségű ügyintéző (a továbbiakban: ügyintéző) foglakoztatásáról és a munkavégzéséhez szükséges tárgyi feltételek biztosításáról,

c) kiadja a munkavédelmi oktatások ügyintéző által készített írásos anyagait, indokolt esetben rendkívüli munkavédelmi oktatás megtartását rendeli el,

d) a munkavédelmi szakterületet érintő jogszabályok, szabályzatok, utasítások és intézkedések előkészítésével kapcsolatban, valamint a minisztériumot érintő munkavédelmi kérdésekben állásfoglalást, szakvéleményt készíttet,

e) az irányítása alá tartozó Egészségügyi Koordinációs Osztály (a továbbiakban: EKO) útján irányítja az ügyintéző munkavédelmet ellenőrző és felügyelő tevékenységét,

f) gondoskodik a KEF útján a dohányzóhelyek kijelöléséről,

g) minden év március 1-ig értékeli a hivatali egységek munkavédelmi helyzetét,[3]

h) gondoskodik a személyi állomány tagját ért baleset esetén a baleseti jegyzőkönyv munkáltató képviselője nevében történő aláírásáról, valamint a baleset minősítéséhez szükséges dokumentumok elkészítéséről és közigazgatási államtitkár részére történő felterjesztéséről,

i) gondoskodik a hivatali egységek által közösen használt helyiségek (a továbbiakban: közös helyiségek) tekintetében az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos használat követelményeinek megvalósításáról, ennek keretében:

ia) intézkedik az éves munkavédelmi szemlén feltárt hiányosságok megszüntetésére, valamint

ib) a tudomására jutott, a közös helyiségek használatából eredő veszélyes és ártalmas tényezőket az ügyintéző bevonásával kivizsgálja, és szükség szerint intézkedik azok megszüntetésére.

5.2. A hivatali egységek vezetői megszervezik és biztosítják az irányításuk alá tartozó hivatali egységben az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeit. Az Mvt. és az annak végrehajtására kiadott jogszabályok, valamint e Szabályzatban foglaltak maradéktalan betartása és betartatása érdekében a hivatali egység vezetője

a) ellátja a személyi állomány tagját a munkavégzés megkezdése előtt a munkavédelemre vonatkozó utasításokkal, és e Szabályzat előírásainak megfelelően ellenőrzi a biztonságos munkavégzésre képes állapotot, továbbá folyamatosan ellenőrzi a megfelelő munkakörülmények meglétét,

b) gondoskodik munkavédelmi oktatás keretében arról, hogy minden munkavállaló elsajátítsa az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés ismereteit, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat,

c) folyamatosan ellenőrzi, hogy a személyi állomány tagja ismeri és megtartja-e a rá vonatkozó munkavédelmi rendelkezéseket,

d) bejelenti a tudomására jutott munkavédelmi hiányosságot, szabálytalanságot a Személyügyi Főosztály vezetője részére,

e) gondoskodik arról, hogy a személyi állomány tagja a munkavédelmi oktatáson, valamint a munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálaton megjelenjen,

f) értesíti a személyi állomány tagját ért baleset esetén a Személyi Főosztály vezetőjét, továbbá

g) kivizsgálja - az ügyintéző bevonásával - a munkabaleseteket és foglalkozási megbetegedéseket, gondoskodik a baleseti jegyzőkönyv felvételéről, a balesetből eredő társadalombiztosítási ellátások igényléséről és az esetleges kártérítés megfelelő ügyintézéséről.

6. Személyügyi Főosztály szakirányú végzettséggel rendelkező ügyintézője ellátja a hivatali egységek munkavédelmi feladatait, amelyek a következők:[4]

a) részt vesz a hivatali egységek személyi állományának tagját ért baleset kivizsgálásában, a balesetről az előírásoknak megfelelő nyilvántartást vezet, gondoskodik a munkabalesetek előírás szerinti bejelentéséről,

b) ellenőrzi a hivatali egységek által használt létesítményben, helyiségekben a munkavédelmi követelmények teljesülését,

c) gondoskodik a hivatali egységek új belépő munkavállalói számára az előzetes munkavédelmi oktatás tematikájának elkészítéséről és oktatásáról,

d) munkavédelmi kérdésekben szakvéleményt készít,

e) elkészíti a hivatali egységek munkavédelmi helyzetének éves értékelését, ellenőrzi a minisztériumba felterjesztett baleseti anyagokat, értékeli a baleseti statisztikákat és a munkavédelmi helyzetről szóló jelentéseket,

f) a minisztérium szervezeti és működési szabályzatában, valamint ellenőrzési tervében meghatározott ellenőrzések során vizsgálja az ellenőrzött szerv munkavédelmi helyzetét,

g) részt vesz a munkavédelmi szakterületet érintő jogszabályok, szabályzatok, utasítások és intézkedések előkészítésében véleményezésében,

h) megfelelő szakmai kapcsolatot, együttműködést alakít ki a minisztérium felett munkavédelmi hatósági jogkörben felügyeletet gyakorló Budapest Főváros Kormányhivatala Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szervének Munkavédelmi Felügyelőségével, továbbá

i) folyamatosan figyelemmel kíséri a munkavédelmet érintő jogszabályok, utasítások változásait, és gondoskodik azok érvényesítéséről.

3. Az alkalmazás munkavédelmi feltételei

7. Adott beosztásban, munkakörben csak olyan személy foglalkoztatható, aki az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre egészségileg, fizikailag és szellemileg alkalmas, továbbá rendelkezik a beosztás, munkakör ellátásához szükséges szakmai és munkavédelmi ismeretekkel.

8. A munkaköri alkalmassági vizsgálatot a hivatali egységeknél

a) kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatottak, valamint a kirendeléssel foglalkoztatott kormánytisztviselők és közalkalmazottak esetében a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendeletben (a továbbiakban: NM rendelet),

b) vezénylés alapján hivatásos szolgálati viszonyban foglalkoztatottak esetében az egyes rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, közalkalmazottai és köztisztviselői munkaköri egészségi alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint az egészségügyi alapellátásról szóló 57/2009. (X. 30.) IRM-ÖM-PTNM együttes rendeletben, továbbá a belügyminiszter irányítása alatt álló egyes rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél foglalkoztatott hivatásos állomány és rendvédelmi igazgatási alkalmazotti állomány alkalmasságvizsgálatáról szóló 45/2020. (XII. 16.) BM rendeletben meghatározottak szerint kell végezni.[5]

9. A 8. pont a) alpontjában meghatározott személyek munkaköri alkalmassági vizsgálatát a minisztérium központi épületében működő foglalkozás-egészségügyi rendelő orvosa (a továbbiakban: foglalkozás-egészségügyi orvos) az EKO szakmai irányításával végzi.

10. A 8. pont b) alpontjában meghatározott személyek egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatát annál a rendvédelmi szervnél kell elvégezni, amelynél a hivatásos állomány tagja rendelkezési állományban van. Az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági vizsgálat megtörténtéről és a minősítésről a hivatali egység vezetője értesíti a Személyügyi Főosztály vezetőjét[6]

11. A felvételre jelentkező előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatát a kinevezést megelőzően kell elvégezni.

12. Az érintettek előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálaton történő megjelenéséről a felvételi eljárásban közreműködő személyügyi referens gondoskodik.[7]

13. A felvételi eljárás során a felvételre jelentkezőt a személyügyi referens tájékoztatja arról, hogy az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálaton való részvétel a munkaviszony létesítésének feltétele, valamint, hogy az ezzel összefüggésben esetlegesen felmerülő költségek a jelentkezőt terhelik.[8]

14. A foglalkozás-egészségügyi orvos írásban tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt a vizsgált személy munkaköri alkalmassági vizsgálata alapján hozott minősítésről.

15. A személyügyi referens az új kinevezésről e-mailben értesíti az ügyintézőt és a foglalkozás-egészségügyi orvost. Az ügyintéző gondoskodik az érintett személy munkavédelmi oktatásának megtartásáról, a foglalkozás-egészségügyi szakorvos elvégzi az új dolgozó nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat.

16. A 8. pont a) alpontjában meghatározott személyeknek évente időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálaton kell részt venni a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése céljából.

17. Az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálat keretében el kell végezni a betegségek korai felismerését célzó szűrővizsgálatokat, valamint a képernyős munkakörben foglalkoztatottakra előírt látásvizsgálatot is.

18. A munkaköri alkalmassági vizsgálatok tervszerű végrehajtása érdekében a foglalkozás-egészségügyi orvos által a szervezeti egységek részére kijelölt időben a közvetlen munkahelyi vezető biztosítja a beosztottai megjelenését az alkalmassági vizsgálaton.

19. A Személyügyi Főosztály vezetője intézkedik a munkaköri alkalmassági vizsgálatok megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos feladatok végrehajtására.

20. A vizsgálatok ütemtervének elkészítéséhez a Személyügyi Főosztály vezetője legkésőbb minden év február 15-ig megküldi a munkaköri alkalmassági vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi orvosnak, illetve rendvédelmi szervnek az alkalmassági vizsgálatra kötelezettek létszámadatait és névsorát szervezeti egységek szerinti bontásban, valamint gondoskodik a személyre szóló vizsgálatkérő lapok elkészítéséről.

21. Az alkalmassági minősítést tartalmazó nyomtatványt a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi orvos átadja a Személyügyi Főosztálynak. A Személyügyi Főosztály vezetője a hivatali egységek vezetőit tájékoztatja az alkalmassági vizsgálaton meg nem jelentekről, valamint azokról, akik "alkalmatlan" minősítést kaptak.

22. Soron kívüli munkaköri vagy szakmai alkalmassági vizsgálatot kell végezni az NM rendelet 7. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben. A vizsgálatot az NM rendelet 7. § (3) bekezdésében meghatározottak írásban kezdeményezhetik a Személyügyi Főosztály vezetőjénél, aki - a foglalkozás-egészségügyi orvos és az érintett személy közvetlen vezetőjének bevonásával - intézkedik a vizsgálat mielőbbi elvégzésére. A soron kívüli alkalmassági vizsgálatban érintett személy a vizsgálat elvégzéséig munkakörében nem foglalkoztatható.

23. A foglalkozás-egészségügyi orvos

a) nyilvántartja a munkakör alkalmassági vizsgálat eredményét,

b) az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeli a vizsgálattal kapcsolatos dokumentumokat,

c) a munkaköri alkalmassági vizsgálat eredményéről, a minősítésről, illetve az alkalmatlanság okáról, valamint a jogorvoslati lehetőségről tájékoztatja a vizsgált személyt.

d) elkészíti a nem hivatásos állomány vonatkozásában az OSAP beszámoló jelentést, valamint a munkavédelem egyes ágazati feladatainak egységes ellátásáról szóló BM utasítás 2. melléklet 1. függelékében található kimutatást és minden év január 31-ig megküldi az EKO vezetőjének[9]

24. A hivatali egységeknél - az ügyintéző kivételével - nincs munkavédelmi szakképzettséget igénylő munkakör.

4. A munkavédelmi oktatás rendje

25. A személyi állomány tagjai munkavédelmi oktatás keretében ismerik meg az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó információkat.

26. Előzetes munkavédelmi oktatást kell tartani az Mvt. 55. § (1) bekezdésben meghatározott esetekben, továbbá előzetes munkavédelmi oktatásban kell részesíteni a hivatali egységeknél szakmai gyakorlaton résztvevő, nem a minisztérium személyi állományába tartozó személyeket, valamint azokat, akik munkahelyükről hat hónapot meghaladóan távol voltak.

27. Az előzetes munkavédelmi oktatás kiterjed:

a) a hivatali egységek tevékenységéhez kapcsolódó munkavédelmi szabályok ismertetésére;

b) a közlekedés, anyagmozgatás munkavédelmi szabályaira;

c) a tevékenységhez kapcsolódó veszélyek és ártalmak ismertetésére és azok felismerésének, azonosításának és az ellenük való védekezés módjaira;

d) az egyes munkakörök és tevékenységek specifikus előírásaira;

e) a rendkívüli esemény során tanúsítandó magatartás szabályaira, a vészhelyzeti jelzések, útvonalak, létesítmények és berendezések ismertetésére;

f) a dohányzásra vonatkozó szabályokra;

g) a munkavégzés során használt gépek, berendezések, eszközök és anyagok jellemzőire és az általuk okozott veszélyekre, ártalmakra, a védekezés módjaira; valamint

h) a balesetek és foglalkozási megbetegedések esetén követendő eljárási szabályokra.

28. Soron kívül elméleti oktatást kell tartani:

a) súlyos vagy szokatlan oksági összefüggéseket mutató balesetek, a káresemények, kvázi balesetek bekövetkezése után;

b) előre nem látható, jelentős veszély megjelenését követően;

c) ha a felügyeleti ellenőrzések tapasztalatai indokolttá teszik;

d) ha az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények megváltoznak; vagy

e) ha új, veszélyes munkaeszközt vezetnek be.

29. A soron kívüli munkavédelmi oktatást valamennyi hivatali egység esetében a Személyügyi Főosztály vezetője javaslatára a közigazgatási államtitkár rendeli el.

30. Annak érdekében, hogy a személyi állomány tagjai a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzenek a munkavégzéshez szükséges munkavédelmi ismeretekkel, rendszeresen ismétlődő munkavédelmi oktatást kell számukra tartani. A minisztérium és a KEF jogelődjével létrejött szolgáltatási megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) értelmében az időszakos munkavédelmi oktatást a hivatali egységek személyi állománya részére a KEF évente egy alkalommal tartja meg. A Megállapodásban a felek rögzítik, hogy a KEF a Szabályzat 4. pont a) alpontjában, 5.1. pont f) alpontjában, 30., 31., 35. pontjában, 40. pont f) alpontjában, 45., 65., 77., 95., 96. pontjában részére meghatározott feladatok végrehajtásáról összefoglalót készít és minden év január 31-ig megküldi a Személyügyi Főosztály vezetőjének.[10]

31. Azok részére, akik a munkavédelmi oktatáson menthető okból nem vettek részt, pótoktatást kell tartani. A Megállapodás alapján a pótoktatás megtartásáról a KEF gondoskodik.

32. Az előzetes munkavédelmi oktatás tematikáját az ügyintéző készíti el, és évente felülvizsgálja.

33. A hivatali egységek által használt létesítményekben más munkáltatók munkavállalóinak rendszeres vagy ideiglenes munkavégzését úgy kell megszervezni, hogy az a személyi állományra és a hatókörükben tartózkodókra ne jelentsen veszélyt. A munkavégzés megszervezése magába foglalja a személyi állomány érintett tagjai és a munkavégzés hatókörében tartózkodók tájékoztatását az egészséget és biztonságot veszélyeztető kockázatokról, valamint a megelőzési intézkedésekről.

34. Más munkáltató munkavállalója a hivatali egységek által használt létesítmény területén végzett munkája során az általános munkavédelmi szabályokon kívül köteles betartani az adott munkahelyre meghatározott munkavédelmi követelményeket is.

35. A hivatali egységek által használt helyiségben vagy létesítmény területén dolgozó külső vállalkozás munkavállalóinak munkavégzéssel kapcsolatos oktatásáért való felelősséget a KEF-fel kötött vállalkozási szerződésben a szerződést megkötő vezető határozza meg.

36. Az állandó vagy ideiglenes belépővel nem rendelkező személyeket a hivatali egységek által használt helyiségben és létesítmény területén történő tartózkodásuk során a kísérőjük tájékoztatja azokról a kockázatokról, amelyek őket a látogatás során érhetik, ismerteti az esetleges veszélyhelyzet esetén szükséges teendőket, valamint a tanúsítandó magatartás szabályait.

37. A munkavédelmi oktatás dokumentálása oktatási naplóban vagy jegyzőkönyvben történik. A munkavédelmi oktatás valamennyi dokumentumát 5 évig meg kell őrizni.

38. A hivatali egységek tevékenysége nem indokolja a személyi állomány tagjainak munkavédelmi vizsgáztatását.

5. Egyéni védőeszközök, védőital, tisztálkodási eszközök és szerek juttatása

39. A hivatali egységek személyi állományának tevékenysége a kockázatértékelés alapján nem indokolja az egyéni védőeszközzel, védőitallal, tisztálkodási eszközökkel és szerekkel történő ellátást.

6. A munkavégzésre és szolgálatellátásra vonatkozó rendelkezések

40. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek a hivatali egységeknél történő megteremtése során a következő általános munkavédelmi szabályokat kell betartani:

a) a hivatali egységek személyi állományának tagja köteles a munkaidő kezdetekor munkavégzésre alkalmas állapotban a munkahelyen megjelenni és ott munkát végezni;

b) az elszenvedett balesetet a munkahelyi felettesnek haladéktalanul be kell jelenteni, a sérült akadályoztatása esetén ez a kötelezettség a személyi állomány azon tagját terheli, aki a balesetnek tanúja volt;

c) a munkavégzéshez szükséges munkavédelmi ismereteket el kell sajátítani, azokat a munkavégzés teljes időtartama alatt alkalmazni kell;

d) az olyan veszélyforrást, amelynek megszüntetése külön szakképzettséget nem igényel - így például vizes irodai padozat, botlást okozó szőnyeg - a személyi állomány tagja köteles megszüntetni;

e) a speciális szakképzettséget igénylő veszélyforrásokat - így különösen elektromos meghibásodás, csőtörés - a személyi állomány tagja a hivatali egység vezetőjének köteles jelenteni;

f) a hivatali egység vezetője a jelentett veszélyforrást jelzi a Személyügyi Főosztály vezetőjének, aki haladéktalanul intézkedik a KEF felé a veszélyforrás megszüntetésére;

g) a hivatali egység vezetője a munkavégzés megkezdése előtt köteles meggyőződni arról, hogy a személyi állomány tagja a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban van-e.

41. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit az Mvt.-ben e tárgykörben meghatározott általános előírások szerint kell biztosítani.

42. A hivatali munka során használt irodagépek üzemeltetésének általános előírásai:

a) az irodai gépeket a kezelési utasításban meghatározottak szerint kell használni;

b) a gépekkel csak a szükséges kezelési ismeretekkel rendelkező, a kezelésre a hivatali egység vezetője által feljogosított személy dolgozhat; aki a gép, berendezés használatát nem ismeri, felügyelet nélkül azt nem használhatja;

c) a használat során esetlegesen előforduló rendellenességet a használó a gépkezelési utasításában meghatározott mértékig hárítja el, egyéb esetekben, valamint ha a rendellenesség a használóra veszélyt jelent, a javítás érdekében szakemberhez kell fordulni;

d) javítási, karbantartási és szerelési munkát csak szakképzett dolgozó végezhet;

e) tilos üzembe helyezni és használni olyan gépet, amelyről hiányzik a védőburkolat;

f) tilos javítási, szerelési és karbantartási munkát végezni feszültség alatt álló gépen;

g) alkatrész benzinnel vagy zsíroldószerrel való tisztítása csak nyitott ablakok mellett, a tűzvédelmi előírások betartásával végezhető;

h) a javítás alatt álló gépre a javítás teljes időtartamára figyelmeztető feliratot kell elhelyezni;

i) a gép kezelője a gép meghibásodását jelenti az illetékes vezetőnek, a hiba kijavításáig a gép nem üzemeltethető.

43. A hivatali egységek által használt raktárak, irattárak használatával kapcsolatos általános előírások:

a) a raktárban biztosítani kell a zavartalan közlekedéshez szükséges területet, illetve közlekedési utakat;

b) meg kell határozni a raktári állványokon elhelyezhető anyag mennyiségét, súlyát, és ezt látható helyen fel kell tüntetni;

c) a raktárban tárolt anyagokat a biztonsági előírások figyelembevételével kell elhelyezni; továbbá

d) a raktári és irattári polcokat legalább évente egyszer meg kell vizsgálni annak megállapítása érdekében, hogy az megfelel-e a kijelölt anyagféleségek tárolására, valamint a meghatározott maximális terhelés követelményeinek.

44. Az irodai munkahelyek használatával kapcsolatos előírások:

a) a személyi állomány tagjának munkakörnyezete tisztának és rendezettnek kell lennie;

b) az irodákban a környezet adta lehetőségek figyelembevételével úgy kell kialakítani a munkahelyek elrendezését, hogy a személyi állomány tagjára a lehető legkisebb veszélyt, vagy ártalmat jelentse;

c) az íróasztal mellett végzett ülőmunka során gondoskodni kell a megfelelő ergonómiai követelmények teljesítéséről, a szék és a munkaasztal méretét, kialakítását a személyi állomány érintett tagja testi sajátosságainak megfelelően kell biztosítani; továbbá

d) a gerinc és az izomzat ülőmunkából eredő statikus terhelését munkaközi szünetekkel, mozgással, felállással járó egyéb feladatok teljesítésével kell csökkenteni;

e) a számítógépek használatával kapcsolatban a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet, valamint a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet egyes rendelkezéseinek végrehajtásával kapcsolatos feladatokról szóló 3/2005. (BK 1.) BM utasítás előírásait kell alkalmazni;

f) a képernyős munkahelyeken dolgozókat a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, majd ezt követően kétévente szem- és látásvizsgálatra kell küldeni; továbbá

g) biztosítani kell hivatali egységeknél a képernyős munkahelyek kialakításával kapcsolatos munkavédelmi követelmények ellenőrzését és a feltárt hiányosságok megszüntetését.

45. Minden villamos üzemzavart, rendellenességet és meghibásodást haladéktalanul jelenteni kell a közvetlen vezetőnek és a KEF ügyfélszolgálatának. A szakszerű felülvizsgálat befejezéséig, illetve a hiba kijavításáig a villamos berendezést üzemeltetni vagy bekapcsolni tilos.

46. Törött, repedt, csorbult dugaszolóaljzatot és csatlakozót, kapcsolót, vagyis hibás szerelvényt és készüléket nem szabad használni. Az elektromos szerelvényeket és készülékeket a munka megkezdése előtt ellenőrizni kell, hiba esetén a szükséges intézkedést meg kell tenni. Nedves kézzel elektromos készüléket és szerelvényeit megérinteni tilos.

47. Nem hagyható őrizetlenül olyan feszültség alatt lévő elektromos készülék, szerelvény vagy kapcsolószekrény, amelynek burkolatát vagy szigetelését eltávolították. Azt a kijavításig el kell zárni, illetve az érintett területet le kell zárni.

48. A hivatali egységek területén a folyosókat, lépcsőházakat, lépcsőket és személyfelvonókat rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A személyfelvonók igénybevétele során be kell tartani annak biztonságos használtára vonatkozó szabályokat. Lépcsőn - különösen márvány lépcsőn - fokozott figyelemmel, valamennyi lépcsőfokra a cipőtalp minél nagyobb felületével való rálépéssel kell közlekedni.

49. Felújítási, javítási, festési munkálatok esetén számítani kell a folyosón ideiglenesen elhelyezett tárgyakra, csúszós felületű közlekedő utakra.

50. A szociális helyiségekben történő közlekedés során esetenként számítani kell a kifolyt víz okozta csúszós felületekre.

51. A nyílászáró szerkezeteket a rendeltetésüknek megfelelően kell használni. A használatuk közben kerülni kell a hirtelen, váratlan mozdulatokat, megóvva ezzel mások testi épségét.

52. A közlekedők és fogadóterek padozatát kellő szilárdságú, könnyen javítható, jól tisztítható és csúszásmentes burkolattal kell kialakítani. A helyiségek munkaterületein és a közlekedő utakon megbotlást okozó tárgyak nem lehetnek.

53. A sérült vagy csúszóssá vált padozat megfelelő állapotba való visszaállításáról haladéktalanul gondoskodni kell.

54. A munkaterületeken kerülni kell a túlzsúfoltságot és biztosítani kell, hogy a közlekedésre alkalmas utak mindig rendelkezésre álljanak.

55. A villamos kapcsolókat és elosztódobozokat, a közművek záró és nyitó szerelvényeit eltorlaszolni nem szabad, azok megközelíthetőségét biztosítani kell.

56. A létesítményekben a lépcsőt és pihenőket mindig szabadon kell tartani. Eltorlaszolni, a közlekedőket zavaró tárgyat ott elhelyezni még ideiglenesen sem szabad. A lépcsők csúszásmentességéről gondoskodni kell.

57. A hivatali egységek személyi állománya tagjára a munkakörével kapcsolatos, munkahelyén kívüli munkavégzés esetén

a) a munkavégzés helyére történő közlekedés közben a vonatkozó közlekedésbiztonsági szabályok, valamint

b) a munkavégzés során más munkáltató területén az ott érvényes munkavédelmi szabályok az irányadók.

58. A hivatali egységek által használt létesítményekben állandó jelleggel munkát végző más munkáltató dolgozója az adott munkáltató munkavédelmi szabályzatában meghatározottakat e Szabályzat figyelembevételével köteles betartani.

59. A hivatali egységek személyi állományának tagjai részére kijelölt elsősegélynyújtó hely[11]

a) rendelési időben a Nádor utca 2. IV. emeleten elhelyezkedő orvosi rendelő,

b) rendelési időn kívül az épület József Attila utca 2-4. szám és a Nádor utca 2. szám alatti kapuknál szolgálatot teljesítő őrszolgálat pihenője. Az őrszolgálat tagjait alapfokú elsősegélynyújtó képzésben kell részesíteni. Az elsősegélynyújtás tárgyi feltételeinek biztosítása érdekében - a hivatali egységek személyi állománya létszámának figyelembevételével -az őrszolgálat pihenőiben 1-1 db mobil defibrillátort és 2-2 db, az MSZ 13553 szabványnak megfelelő IV-es típusú elsősegélynyújtó dobozt kell elhelyezni. Az elsősegélynyújtó dobozokban lévő anyagok, eszközök felhasználásáról az őrszolgálat írásban tesz jelentést az EKO vezetőjének, aki ezt továbbítja a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetőjének a tartalomjegyzék szerinti feltöltéshez szükséges beszerzések foganatosítása érdekében. Az elsősegélynyújtó doboz tartalmát az ügyintéző szúrópróbaszerűen ellenőrzi.

60. A defibrillátorok és az elsősegélynyújtó dobozok beszerzéséről, valamint az elsősegélynyújtó tanfolyam költségeinek pénzügyi fedezetéről a Pénzügyi Erőforrás- Gazdálkodási Főosztály vezetője gondoskodik.[12]

7. A munkavédelmi eljárások rendje

61. A kockázatértékelés folyamata:

a) tevékenység leírása;

b) a veszélyes és ártalmas tényezők azonosítása;

c) a kockázat meghatározása;

d) döntés arról, hogy a kockázat elviselhető-e; valamint

e) szükség esetén kockázatkezelési tevékenységi terv készítése.

62. A hivatali egységek területén, helyiségeiben, irodáiban esetlegesen előforduló veszélyes és ártalmas tényezők, amelyek az ott dolgozók testi épségét, egészségét veszélyeztethetik:

a) mozgó berendezési tárgyak, így például nyílászárók, gördülő székek;

b) hibás berendezési tárgyak, eszközök;

c) frissen felmosott lépcső, padozat;

d) a megfelelő megvilágítás hiánya;

e) áramütés veszélye helytelenül kezelt vagy szabálytalan villamos berendezésnél;

f) sztatikus feltöltődés kisülésének következménye;

g) működés közben hőt termelő eszközök, így például kávéfőző, fénymásoló, fűtőtest felmelegedett része;

h) klimatikus viszonyokból adódó hideg- vagy melegérzet, huzathatás;

i) hosszú ideig tartó, nagy figyelmet igénylő munkavégzés;

j) ergonómiai szempontból rosszul kialakított munkahely;

k) a képernyős munkahelyek helytelen kialakítása; valamint

l) a helytelen munkahelyi légkör, túlterheltség.

63. A kockázat szintjének becsült értékét a következők figyelembevételével kell meghatározni:

a) a munkavállalók tevékenysége;

b) a munkavédelmi követelmények és az azokhoz kapcsolódó ellenőrzési rendszer;

c) a korábban bekövetkezett munkabalesetek száma;

d) a munkavállalók szakképzettsége és a tőlük elvárható, a veszélyek felismerésére irányuló és az azt követő magatartás; valamint

e) a felsorolt veszélyek és ártalmak előfordulásának kis valószínűsége.

64. A hivatali egységeknél a munkavégzéshez kapcsolódó kockázatok értékelését az ügyintéző a foglalkozásegészségügyi orvossal és a KEF képviselőjével közösen végzi el, majd annak eredményét kockázatértékelési dokumentumban rögzíti.[13]

65. Veszélyes munkaeszközt vagy technológiát a munkavédelmi üzembe helyezésig a KEF - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - próba vagy kísérleti jelleggel legfeljebb 180 nap időtartamra üzemeltethet.

66. A használatbavételi, üzembehelyezési engedélyben rögzíteni kell:

a) a gép, berendezés, létesítmény pontos megnevezését;

b) a telepítés helyét;

c) a gép, berendezés nyilvántartási számát és elektromos adatait;

d) az érintésvédelmi és egyéb mérések eredményeit;

e) a tervező, a kivitelező és a karbantartó nyilatkozatát;

f) az esetleges szakértői véleményeket, az üzembehelyezést megelőző vizsgálat eredményeit;

g) a használatbavételi eljárás során tapasztalt hiányosságokat, azok megszüntetésének határidejét;

h) az engedély jellegét, amely lehet próbaüzemi, ideiglenes vagy végleges; továbbá

i) az üzembehelyezési okmányok tárolásának helyét.

67. A használattal együtt járó elhasználódás kiszűrése és a biztonságos műszaki állapot megőrzésének elősegítse érdekében a veszélyes technológiát, valamint a Vhr. 1/a. és 1/b. számú mellékletében meghatározott munkaeszközöket, hatósági engedélyhez kötött gépeket, továbbá azokat a gépeket, amelyek üzemeltetési dokumentációja vagy rájuk vonatkozó szabvány előírja, meghatározott időszakonként biztonsági felülvizsgálat (a továbbiakban: időszakos biztonsági felülvizsgálat) alá kell vonni.

68. A hivatali egységek által használt létesítményben az időszakos biztonsági felülvizsgálat végrehajtására az üzemeltetésért felelős szerv intézkedik. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot szakirányú munkabiztonsági szakértői engedéllyel rendelkező személy, külön jogszabályban erre feljogosított személy, vagy erre akkreditált intézmény végezheti.

69. A hivatali egységeknél az időszakos biztonsági felülvizsgálatra kötelezett gépekről, berendezésekről és azok felülvizsgálatának érvényességéről az üzemeltetésért felelős szerv nyilvántartást vezet.

70. Az időszakos biztonsági felülvizsgálatot jogszabályban, szabványban vagy üzemeltetési dokumentációban meghatározott időszakonként, eltérő előírás hiányában legalább ötévenként kell elvégeztetni.

71. Az időszakos biztonsági felülvizsgálat eredményét a felülvizsgálatot végző írásba foglalja. A létesítmény üzemeltetéséért felelős szerv az időszakos biztonsági felülvizsgálat eredményét rögzítő dokumentációt a következő felülvizsgálatig köteles megőrizni.

72. Az ügyintéző ellenőrzése során jogosult betekinteni az időszakos biztonsági felülvizsgálat eredményét rögzítő dokumentációba.

73. Amennyiben az időszakos biztonsági felülvizsgálatra kötelezett létesítmény, munkaeszköz vagy technológia a rendeltetésszerű alkalmazás során közvetlenül veszélyeztette a munkavállaló egészségét és biztonságát, vagy ezzel összefüggésben munkabaleset következett be, a megfelelőség vizsgálatáról az üzemeltető - az ügyintéző egyidejű tájékoztatása mellett - soron kívül gondoskodik. A megfelelőség vizsgálatának befejezéséig a vizsgálattal érintett munkaeszköz vagy technológia működtetése, használata tilos. A megfelelőség vizsgálata munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül.

74. Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása érdekében a hivatali egység vezetője vagy az általa kijelölt személy rendszeresen ellenőrzi a biztonságos munkavégzéshez szükséges feltételek meglétét.

75. Az ellenőrzés gyakoriságát és a rendkívüli ellenőrzés szükségességét a hivatali egység vezetője határozza meg. Az ellenőrzés végrehajtásába szükség szerint bevonható az ügyintéző is. Az ügyintéző bevonásáról az ellenőrzést megelőzően 15 nappal értesíteni kell a Személyügyi Főosztály vezetőjét.

76. Az ügyintéző bármely hivatali egységnél - a hivatali egység vezetőjének előzetes értesítésével - munkavédelmi ellenőrzést tarthat.

77. A hivatali egységek személyi állománya munkahelyein, valamint a közösen használt területeken, így különösen a közlekedő folyosókon, lépcsőházakban, felvonókban, szociális helyiségekben az ügyintéző az épület gondnokával, a KEF képviselőjével és a foglakozás-egészségügyi orvossal együtt, évente egy alkalommal munkavédelmi szemlét tart. A szemle időpontjáról a Személyügyi Főosztály vezetője írásban értesíti a hivatali egységek vezetőit és a szemle résztvevőit.

78. Az ellenőrzés és a szemle tapasztalatait jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a szemlén részt vevők nevét és beosztását;

b) a megszemlélt egység megnevezését és az ott felmerült hiányosságokat, valamint a jegyzőkönyv felvételének időpontját;

c) az előző szemle során megállapított, de meg nem szüntetett hiányosságokat;

d) a megállapított hiányosságok megszüntetésére teendő intézkedéseket;

e) javaslatot a feltárt hiányosságok megszüntetésért felelős személy és a végrehajtás határideje megjelölésével.

79. A szemléről készült jegyzőkönyv a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály részére megküldésre kerül, ami alapján a Pénzügyi Erőforrás-gazdálkodási Főosztály vezetője intézkedik a feltárt hiányosságok megszüntetéséhez szükséges beszerzések foganatosítása érdekében.[14]

80. A hivatali egység vezetője jogosult ellenőrizni a személyi állomány tagja munkára képes állapotát. Az alkoholos állapotban történő munkavégzés megakadályozása érdekében alkoholszondás, illetve az arra alkalmas műszerrel történő ellenőrzés tartható. A tanúk jelenlétében megtartott ellenőrzés tényét és eredményét jegyzőkönyvben szükséges dokumentálni.

81. A munkabalesetet és a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesetet a sérült vagy annak akadályoztatása esetén a balesetet észlelő személy köteles a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni. A hivatali egység vezetője a tudomására jutott balesetről értesíti a Személyügyi Főosztály vezetőjét, aki biztosítja az ügyintéző részvételét a baleset kivizsgálásában és a jegyzőkönyv elkészítésében.

82. A súlyos munkabalesetről az érintett hivatali egység vezetője azonnal tájékoztatja a Személyügyi Főosztály vezetőjét. A súlyos munkabalesetet az ügyintéző telefonon, telefaxon, elektronikus levélben vagy személyesen, a rendelkezésre álló adatok közlésével azonnal bejelenti a baleset helyszíne szerint illetékes fővárosi vagy megyei kormányhivatal munkavédelmi felügyelőségének (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség).

83. A munkaképtelenséget okozó munkabalesetet a hivatali egység vezetője az ügyintéző bevonásával haladéktalanul kivizsgálja. A vizsgálat megállapításait olyan részletesen kell rögzíteni - például tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel -, hogy az alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére, és vita esetén a tényállás tisztázására. A munkabaleset és a szolgálati baleset kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján intézkedéseket kell tenni hasonló balesetek megelőzésére.

84. A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket a Vhr. 4/a. számú mellékletében meghatározott baleseti jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

85. A személyi állomány hivatásos állományú tagját ért baleset során a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek munkavédelmi feladatai, valamint foglalkozás-egészségügyi tevékenysége ellátásának szabályairól szóló 70/2011. (XII. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 24. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.

86. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás időpontjáig nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.

87. A munkabaleset kivizsgálását követően a Személyügyi Főosztály vezetője - a munkáltató képviselője nevében - aláírja a jegyzőkönyvet és intézkedik annak az érintettek részére történő kézbesítéséről.

88. Ha a baleset a munkavégzéssel összefüggésben következett be, erről a közigazgatási államtitkár tájékoztatja a sérültet, vagy halálos baleset esetén a hozzátartozót.

89. Az ügyintéző a Személyügyi Főosztály vezetőjének tájékoztatása alapján minden munkabalesetet és szolgálati balesetet nyilvántartásba vesz.

90. A foglalkozási megbetegedések bejelentése és kivizsgálása során a foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendeletben foglaltak szerint kell eljárni. A hivatásos állomány tagjainak foglalkozási betegsége bejelentésére és kivizsgálására a BM rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

91. Munkavédelmi szempontból rendkívüli eseménynek minősül, ha a hivatali egységek személyi állománya tagjának szándékos vagy gondatlan magatartása, vagy attól független történés következtében kialakuló esemény hatására a személyi állomány tagjának élete, testi épsége veszélybe kerül.

92. A hivatali egységekben folyó tevékenység, valamint a hivatali egységek által használt létesítmények tűzveszélyességi osztályba sorolása nem indokolja külön mentési terv készítését.

93. Rendkívüli esemény, vészhelyzet esetén a rendészeti államtitkár által meghatározottak, valamint a Személyügyi Főosztály által elkészített, a riasztásról és az azt követő tennivalókról szóló tájékoztató szerint kell eljárni.[15]

94. Az esetlegesen keletkező tűz vagy külső kedvezőtlen hatásból eredő rendkívüli esemény, így például katasztrófahelyzet, terrortámadás esetén biztosítani kell az érintett személyek biztonságos helyre történő jutását. Rendkívüli esemény bekövetkezésekor a mentéssel kapcsolatos feladatok irányítását, szervezését a veszélyeztetett területen tartózkodó legmagasabb beosztású vezető kezdi meg és végzi addig, amíg a mentés vezetője vagy a mentésbe bekapcsolódó hatósági személy e feladatot át nem veszi.

95. A menekülési útvonalak előírások szerinti megjelölése, a vészhelyzeti jelzések elhelyezése, a menekülési útvonalak megfelelő vészvilágításának biztosítása a KEF feladata.

96. A KEF munkavédelmi oktatás keretein belül ismerteti a személyi állomány tagjával a rendkívüli esemény során tanúsítandó magatartási szabályokat, a vészhelyzeti jelzéseket és a menekülési útvonalakat.