Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

922/B/2000. AB határozat

jogszabály és az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály és az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság az aszálykárt szenvedett mezőgazdasági termelők 2000. évi talajművelési költségeinek támogatásáról szóló 71/2000. (IX. 30.) FVM rendelet 1 § (2) bekezdésének "akik 300,00 hektár közötti külterületi szántóterületen gazdálkodnak", valamint "- 2000. október 15-ig történt -" szövegrésze, továbbá az aszálykárt szenvedett mezőgazdasági termelők 2000. évi talajművelési költségeinek támogatásáról szóló 2221/2000. (IX. 21.) Korm. határozat 1. pontjának az "1,00-300,0 hektár közötti szántóterületen gazdálkodó" szövegrésze alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó az Alkotmánybíróságtól az aszálykárt szenvedett mezőgazdasági termelők 2000. évi talajművelési költségeinek támogatásáról szóló 71/2000. (IX. 30.) FVM rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (2) bekezdésének "akik 1,00-300,00 hektár közötti külterületi szántóterületen gazdálkodnak", valamint '"- 2000. október 15-ig történt -", illetve az aszálykárt szenvedett mezőgazdasági termelők 2000. évi talajművelési költségeinek támogatásáról szóló 2221/2000. (IX. 21.) Korm. határozat (a továbbiakban: Kh.) 1. pontjának az "1,00-300,0 hektár közötti szántóterületen gazdálkodó mezőgazdasági termelők" szövegrészeinek megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint ezen szövegrészek ellentétesek több, az Alkotmányban megfogalmazott jogelvvel, így az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott jogállamiság elvével, sértik a 9. § (2) bekezdését - a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát -, valamint a 70/A. § diszkriminációt tiltó alkotmányi rendelkezését.

Az indítványozó a mezőgazdasági támogatások alapjogszabályainak az agrárgazdaság fejlesztéséről szóló 1997. évi CXIV. törvényt (a továbbiakban: Tv.) és az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeiről szóló 273/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: R1.) tekinti. Álláspontja szerint mind az R., mind a Kh. az R1. 3. §-ában meghatározott személyi körön belül, jogszabályi felhatalmazás nélkül, önkényesen tesz megkülönböztetést, amikor a 300 hektárnál nagyobb területen gazdálkodókat kizárja a támogatottak köréből. Mivel az alacsonyabb szintű jogszabály (illetve az állami irányítás egyéb, jogszabálynak nem minősülő eszköze) nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal, ezért a kifogásolt szabályozás ellentétes az Alkotmány 2. §-ában megfogalmazott jogállamiság elvével.

Az agrárgazdasági célok 2000. évi költségvetési támogatásáról szóló 6/2000. (II. 6.) FVM rendelet (a továbbiakban: R2.) 154-158. §-a a "nem biztosítható mezőgazdasági károk enyhítésére igénybe vehető támogatás" címszó alatt szabályozza - többek között - az aszálykár részleges megtérítését célzó támogatás igénylésének feltételeit, eljárási szabályait. A 156. § (1) bekezdése szerint a kárenyhítési kérelmeket 2000. október 31-ig lehet a földművelésügyi hivatalokhoz benyújtani. Az indítványozó kifogásolja, hogy az R. 1. § (2) bekezdése ezzel szemben csak 2000. október 15-ig ad határidőt a kérelmek benyújtására. Észrevételezi továbbá, hogy az R2. "nem tartalmaz olyan kitételt, hogy csak a 300 hektár alatti termelők részére nyújtható ilyen címen támogatás". Álláspontja szerint jogbizonytalansághoz vezet és az Alkotmány 2. §-ában deklarált jogállamiság elvét sérti, hogy a jogalkotó "egy másik jogszabályban az alaprendeletre történő hivatkozás és annak módosítása nélkül hozott az abban foglaltakkal ellentétes szabályokat".

Az indítványozó nézete szerint "azáltal, hogy a jogalkotó a támogatások igénybevételének lehetőségéből kizárta a 300 hektárnál nagyobb vetésterülettel rendelkező termelőket, olyan megkülönböztetést tett az összehasonlítható helyzetben lévő - aszálykárt szenvedett - termelők között, amely alkotmányellenes helyzethez vezetett. A megkülönböztetés sérti az Alkotmány 70/A. §-ában deklarált jogegyenlőség elvét, mivel a megkülönböztetés önkényes, ésszerű indok nélküli. (...) Az állam mint közhatalom, s mint jogalkotó köteles egyenlő elbánást biztosítani a területén tartózkodó minden személy - ez esetben aszálykárt szenvedett termelő - számára és nem tehet különbséget közöttük az általuk művelt területük nagysága alapján. (...) A (...) megkülönböztetés a pozitív diszkrimináció kritériumainak sem felel meg." Az indítványozó álláspontja szerint a megkülönböztetést szociális indokok sem magyarázhatják, mivel "az 1-300 hektáros területen gazdálkodók azonban nemcsak a szociálisan rászoruló személyek (pl. olyan kistermelők, akik kizárólag ekkora termőterülettel rendelkeznek, és a megélhetési forrásukat az ebből származó bevétel adja), hanem bárki".

Az indítványozó nézete szerint "az aszálykárt szenvedett termelők támogatásának a kormányrendelet (R1.) hatálya alá tartozó valamennyi termelőre ki kell terjednie. A kormányhatározatban (Kh.) és a rendeletben (R.) foglalt megkülönböztetés kifejezett versenyhátrányt jelent a támogatás igénybevételének lehetőségéből kizárt termelők számára, ami sérti a gazdasági verseny szabadságának alkotmányos elvét."

Az Alkotmánybíróság az indítványt véleményezésre megküldte a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek (a továbbiakban: miniszter).

II.

Az Alkotmány vizsgált rendelkezései:

"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."

"9. § (2) A Magyar Köztársaság elismeri és támogatja a vállalkozás jogát és a gazdasági verseny szabadságát."

"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.

(2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.

(3) A Magyar Köztársaság a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedésekkel is segíti."

A Tv. vizsgált rendelkezései:

"10. § (2) Felhatalmazást kap:

a) a Kormány, hogy rendeletben megállapítsa az agrártámogatások igénybevételének általános feltételeit;

b) a földművelésügyi miniszter, hogy - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában - az érintett miniszterekkel egyeztetve és a gazdasági kamarákról szóló törvényben előírt egyeztetési kötelezettségének eleget téve rendeletben megállapítsa e törvény végrehajtásának részletes szabályait, az agrártámogatások igénybevételének részletes feltételeit, illetve hogy az egyes költségvetési előirányzatok között átcsoportosítson;"

Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) vizsgált rendelkezései (2000. december 8-tól hatályos szöveg):

"38. § (1) A Kormány rendelkezik az általános tartalékkal, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében képzett tartalékaival és - ha a költségvetési törvény másként nem rendelkezik - a céltartalékokkal."

Az R1. vizsgált rendelkezései (az indítvány benyújtásakor hatályos szöveg):

"1. § (1) E rendelet hatálya:

a) a központi költségvetés Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium fejezet kiadások előirányzatában a vállalkozások folyó támogatására, továbbá

b) az agrárgazdaság támogatását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatra, valamint

c) egyéb, a központi költségvetésben az agrárgazdasági célok támogatására vagy felmerülő költségek csökkentésére biztosított előirányzatok - ideértve a privatizációs bevételekből nyújtott támogatásokat is -, valamint az agrárpiaci rendtartásról szóló 1993. évi VI. törvény 10. § (1) bekezdésének b) pontja szerint képződő forrás felhasználására terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt forrás terhére történő költségvetési támogatás mértékének meghatározásáról, valamint a támogatás igénybevételének feltételeiről - a (3)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelete rendelkezik.

(3) A piacra jutási támogatások közül:

a) a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari exporttámogatás (a továbbiakban: exporttámogatás) igénybevételi rendjének általános szabályairól, valamint

b) az exporttámogatás feltételeiről és mértékéről a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a pénzügyminiszter és a külügyminiszterrel együttesen kiadott rendelete,

c) az 1993. évi VI. törvény hatálya alá tartozó agrárpiaci támogatásról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek a pénzügyminiszterrel, valamint a külügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendelete, továbbá

d) a c) pont hatálya alá nem tartozó, az egyes agrártermékek piacrajutását elősegítő támogatásról a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által - e részben a pénzügyminiszterrel, valamint a külügyminiszterrel egyeztetve - kiadott rendelet

rendelkezik.

(4) A Kormány külön határozata alapján egyes, több költségvetési fejezeti előirányzatot terhelő és az agrárgazdasági célok megvalósítását elősegítő támogatás mértékéről, az igénybevétel feltételeiről az érintett miniszterekkel együttesen kiadott rendeletben vagy a külön jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni."

"3. § (1) Támogatásban

a) felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, továbbá

b) végrehajtási eljárás alatt nem álló egyéni vállalkozó, valamint

c) a személyi jövedelemadóról szóló, módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerint mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal rendelkező magánszemély [az a)-c) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: igénylő] részesülhet, feltéve, ha lejárt adó-, vám-, egészség-, nyugdíjbiztosítási járulékhátralékkal (a továbbiakban: köztartozás) nem rendelkezik, kivéve a jogosult által megelőlegezett és számlával igazolt, utólagosan fizetett, különösen a 6. számú mellékletben részletezett támogatási jogcímeket. A támogatás igénybevételéhez a köztartozásokra vonatkozó igazolást csatolni kell az adóhatóság által folyósított támogatások kivételével.

(2) Jogszabály a támogatás igénybevételét az abban meghatározottak szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésétől is függővé teheti.

(3) A mezőgazdasági termelő a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter által külön rendeletben meghatározott egyes, a központi költségvetésből a mezőgazdasági tevékenységhez nyújtott agrártámogatásokat csak abban az esetben vehet igénybe, ha a mezőgazdasági termelők agrártámogatás igénybevételével összefüggő adatszolgáltatásról és nyilvántartásba vételről szóló 236/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletben foglaltak szerint gazdálkodási tevékenységéről adatot szolgáltat, és ennek alapján őt e rendelet alapján nyilvántartásba veszik.

(4) Valótlan vagy hibás adatszolgáltatás esetén a támogatás nem vehető igénybe."

"8. § (1) A támogatások részletes feltételeit meghatározó miniszteri rendelet vagy az ennek alapján kiadott pályázati felhívás, illetve közlemény előírhatja, hogy

a) a támogatást csak az igénylők meghatározott köre veheti igénybe; (...)

l) területileg eltérő támogatási mértékeket és feltételeket állapíthat meg; (...)

q) egyes támogatásokat csak az egy személy vagy egy család által használt, legfeljebb háromszáz hektár termőföld után lehet igénybe venni, illetve hogy eddig a területmértékig többlettámogatás vehető igénybe."

Az R2. vizsgált rendelkezései:

"154. § A nem biztosítható mezőgazdasági elemi károk kezelésének forrása a Tv. 10. számú melléklete az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. költségvetési befizetési kötelezettségei és a privatizációval és vagyonkezeléssel összefüggő ráfordításai 2. c) pontjában a nem biztosítható mezőgazdasági elemi károk kezelésének támogatása cím alatt elkülönített összeg.

155. § (1) E jogcím alapján az az igénylő támogatható, aki/amely (...)

b) árvíz, belvíz és aszálykárok esetén a területileg illetékes földművelésügyi hivatal igazolása szerint saját területén, a belvíz elvezetése érdekében a tőle elvárható munkálatokat elvégezte, az a) pont szerinti vadgazdálkodó és halászati termelő kivételével, illetve

(2) A támogatás a nem biztosítható mezőgazdasági károk részleges megtérítéséhez nyújtható. A rendelet alkalmazásában nem biztosítható mezőgazdasági kárnak minősül a növénytermesztés, szőlő- és gyümölcstermesztés, illetve erdőgazdálkodás esetében az aszály, bel- és árvízkár, valamint az almatermésű ültetvényben bekövetkezett tűzelhalás betegség, illetve vadgazdálkodó esetében a jégeső, a belvíz, az árvíz és a tűz, halászati termelő esetében az árvíz és az aszály."

"156. § (1) A 155. § (1) bekezdésének a) és b) pontjai esetében a támogatási kérelmet a 25. számú melléklet A) pontja szerint a területileg illetékes falugazdász aláírásával ellátva, nyilvántartásba vétel és felülvizsgálat céljából a káreseményt követő öt munkanapon belül lehet benyújtani a kérelmező lakóhelye (székhelye) szerinti földművelésügyi hivatalnak. A 2000. évben kifizethető kárenyhítési kérelmeket a megyei földművelésügyi hivatalokhoz 2000. október 31-ig lehet benyújtani. Erdőgazdálkodóknak ezen túlmenően minden esetben csatolni kell az erdészeti hatóság igazolását is."

"158. § (3) A támogatást a 10032000-01850224 számú APEH Nem biztosítható elemi károk lebonyolítási számláról kell teljesíteni. A jogtalanul igénybe vett támogatást ugyanezen számlára kell visszafizetni."

Az R. vizsgált rendelkezései:

"1. § (1) A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az aszálykárt szenvedett mezőgazdasági termelők részére a 2000. évi őszi talaj művelési költségek mérsékléséhez támogatást (a továbbiakban: támogatás) nyújt.

(2) Támogatásban azok a mezőgazdasági termelők részesülhetnek, akik 1 00- 300,00 hektár közötti külterületi szántóterületen gazdálkodnak (a továbbiakban termelők) és az illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal (a továbbiakban: Hivatal) a 236/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet és a 6/2000. (II. 26) FVM rendelet 156. §-ának (1) bekezdése alapján - 2000. október 15-ig történt - aszálykár bejelentésre nyilvántartásba vett.

(3) A támogatás összege 2500 Ft/ha.

2. § (1) A termelő a támogatást akkor igényelheti, ha

a) a mezőgazdasági művelés alatt álló külterületi szántóföldeken bekövetkezett kára az 1. § (2) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján meghaladta az 50%-ot, és

b) vállalja, hogy az a) pont szerinti területen az őszi talajmunkálatokat 2000 december 31-ig elvégzi."

"3. § (1) A támogatást a 10032000-01905609 számú APEH Agrártermelési támogatások folyósítása számláról kell teljesíteni."

A Kh. vizsgált rendelkezései: "A Kormány

1. támogatja a 2000. évben aszálykárt szenvedett és a mezőgazdasági termelők agrártámogatás igénybevételével összefüggő adatszolgáltatásáról és nyilvántartásba vételéről szóló 236/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet szerint nyilvántartásba vett 1,00-300,0 hektár közötti szántóterületen gazdálkodó mezőgazdasági termelők 2000. évi őszi vetésű gabonafélék talaj-előkészítési munkálatai és a tavaszi vetésű növények alá indokolt mély talajlazítás költségeinek csökkentését;

2. az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 38 §-ának (1) bekezdésében biztosított jogkörében hozzájárul a költségvetés általános tartalékából 1500 millió forintnak a határozat melléklete szerinti átcsoportosításához; (...)

3. elrendeli, hogy az aszálykárt szenvedett mezőgazdasági termelők talajművelési költségeinek részletes támogatási feltételeit a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendeletben szabályozza."

III.

Az indítvány nem megalapozott.

1. Az Áht. 38. § (1) bekezdése alapján a központi költségvetés általános tartalékával a Kormány rendelkezik, az alkotmányos keretek között szabadon határoz arról, hogy mely célra, mekkora pénzeszközöket használ fel, illetve csoportosít át. Az R1. hatálya - annak 1. § (1) bekezdése szerint - a központi költségvetésben az FVM fejezetben szereplő, illetve az agrárgazdasági célok támogatásával összefüggésben biztosított pénzeszközök felhasználására terjed ki. A Kh. 1. pontjában arról döntött, hogy a mezőgazdasági termelők meghatározott csoportját - az 1,00-300,00 hektár közötti szántóterületen gazdálkodókat - aszálykáruk miatt speciális támogatásban részesíti. A 2. pont rendelkezik magáról az átcsoportosításról, majd a 3. pont rendeli el, hogy a miniszter a támogatás feltételeit rendeletben határozza meg. Az 1500 millió forint a Kh. 2. pontja alapján került átcsoportosításra a költségvetés XIII. (FVM) fejezetének 11.3 alcíme alá. Az R1. hatálya is ezután terjed csak ki rá, így a miniszter további részletes támogatási feltételeket csak a Kh. szűkítő feltételének kötelező figyelembevételével határozhat meg. Mivel a Kh. a központi költségvetés általános tartalékából csoportosít át 1500 millió forintot, ezáltal terjeszti ki R1. hatályát erre a pénzösszegre, ezért a Kh. személyi kört szűkítő feltétele tekintetében nem alkalmazható a Tv. 10. § (2) bekezdésének b) pontja, amely alapján az agrártámogatások igénybevételének részletes feltételeit törvény, kormányrendelet, ezek hiányában pedig a miniszter rendelete határozza meg. Mindezek alapján nem állapítható meg, hogy a Kh. 1. pontjának "akik 1,00-300,00 hektár közötti külterületi szántóterületen gazdálkodnak" szövegrésze magasabb szintű jogszabállyal ellentétes szabályozást tartalmaz és ezért sértené az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogbiztonság elvét, így az Alkotmánybíróság az indítványt e részében elutasította.

2. Az R1. 3. §-a azokat az általános feltételeket szabályozza, amelyeknek bármely agrártámogatás esetén a támogatást igénybe vevő oldaláról fenn kell állniuk. Ezen feltételek a támogatandó gazdasági helyzetének stabilitásával, megbízhatóságával függnek össze (nem állhat felszámolási vagy végelszámolási eljárás, illetve végrehajtás alatt, nem lehet köztartozása), illetve adatszolgáltatási kötelezettséget írnak elő. Az R1. 8. § (1) bekezdése ugyanakkor felhatalmazza a minisztert arra, hogy a támogatásban részesülők körét - belátása szerint, az a)-q) pontokban megadott szempontok figyelembevételével - szűkíthesse, a támogatás mértékét és feltételeit az egyes igénylői köröknél eltérően határozhassa meg. Így például a 8. § a) pontja alapján a miniszter a támogatást csak az igénylők meghatározott köre számára teheti elérhetővé, az l) pont alapján területileg eltérő támogatási mértékeket és feltételeket állapíthat meg, a q) pont alapján pedig a miniszter meghatározhatja, hogy a támogatást csak az egy személy vagy család által használt, legfeljebb 300 hektár termőföld után lehet igénybe venni stb. A 8. § alapján tehát a minisztert széles mérlegelési jogkör illeti meg a tekintetben, hogy a 3. §-ban leirt feltételek teljesítésén túl mely egyéb feltételek teljesítését írja elő a támogatás elnyeréséhez.

Az R. megalkotásakor a miniszter az R. 1. § (2) bekezdésében és 2. §-ában élt az R1. 8. § (1) bekezdésében biztosított jogával. Így - a Kh. alapján rá kötelező feltételen túlmenően - a támogatás elnyeréséhez további feltételként szabta, hogy a kár az 50%-ot meghaladja. A megművelt szántóterület nagysága szerinti különbségtétel a miniszternek a Kh.-ból adódó kötelezettsége volt, a 2. § szerinti szűkítő feltételek előírására pedig az R1. adott felhatalmazást. Az Alkotmánybíróság mindezek alapján megállapította, hogy az R. 1. § (2) bekezdésének "akik 1,00-300 00 hektár közötti külterületi szántóterületen gazdálkodnak" szövegrésze nem tartalmaz magasabb szintű jogszabállyal ellentétes szabályozást, és így nem sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogbiztonság elvét. Ebből következően az Alkotmánybíróság az indítványt e részében is elutasította.

3. Az R2. 154-158. §-a a "nem biztosítható mezőgazdasági károk enyhítése" címszó alatt határozza meg az aszálykár részleges megtérítését célzó támogatás igénybevételének feltételeit, Így például azt, hogy a kárenyhítési kérelmeket 2000. október 31-ig lehet a földművelésügyi hivatalokhoz benyújtani. A kár részleges megtérítésére nyújtott támogatás igénylésére - az általa művelt földterület nagyságatól függetlenül - bármely aszálykárt szenvedett mezőgazdasági termelő jogosult; az igény alapja az aszály miatt felmerült, igazolt kár. Ezzel szemben az R egy speciális célt, a 2000. évi őszi talajművelési költségek mérséklését szolgálja A támogatást igénybe vehetők személyi köre is körülhatárolt: akik meghatározott nagyságú külterületi szántóterületen gazdálkodnak, káruk az 50%-ot elérte és vállalják, hogy a talajmunkálatokat 2000. december 31-ig elvégzik. A kétfajta támogatásnak semmilyen hatása sincs egymásra. Annyiban egyeznek meg csupán, hogy mindkét támogatás az aszály által okozott kár enyhítésére hivatott, ám míg az egyik általános jelleggel, minden mezőgazdasági termelőre nézve biztosít kárenyhítést, addig a másik egy körülhatárolható csoport részére és speciális célra nyújt pénzbeli támogatást. Ezt az is alátámasztja, hogy a támogatások kifizetése két különböző APEH számláról történt. Mivel a két rendelet egymástól függetlenül érvényesül, kihatásuk nincs egymásra, ezért az Alkotmánybíróság az indítványnak azt a részét is elutasította, amely jogbizonytalansághoz vezetőnek és az Alkotmány 2. §-ában deklarált jogállamiság elvét sértőnek vélelmezte az R. 1. § (2) bekezdésében szereplő határidőt.

4. Az államnak sem az Alkotmányból, sem más jogszabályból fakadó kötelezettsége nincsen arra, hogy az aszálykárt szenvedett mezőgazdasági termelők talajművelési költségeihez hozzájáruljon, ahhoz támogatást nyújtson. Az R.-ben meghatározott támogatás ennek következtében olyan ex gratia juttatás, amelynek elnyeréséhez egyetlen mezőgazdasági termelőnek sincs az Alkotmányból eredő alanyi joga. Az Alkotmánybíróságnak már a kezdetekkor kialakított, s azóta töretlenül folytatott gyakorlata alapján, ha a jogalkotó "nem eleve jogosultakat különböztet meg, a megkülönböztetés korlátja a pozitív diszkrimináció elvi határa: az egyenlő méltóságú személyként való kezelés feltétlen betartása, illetve az Alkotmányban megfogalmazott alapjogok meg nem sértése. (...) Ezen belül csak az követelhető meg, hogy a nem egyenlő kezelésnek ésszerű oka legyen, azaz ne minősüljön önkényesnek. Figyelembe kell venni, hogy nincs senkinek joga arra, hogy egy ex gratia juttatás meghatározott formájában részesüljön. Ugyanakkor az ex gratia juttatásnál is irányadók az Alkotmány 70/A. §-ában foglaltak." [16/1991. (IV. 20.) AB határozat, ABH 1991. 58., 62.]

A Kh. alapján 1500 millió forint állt rendelkezésre arra a célra, hogy az aszálykárt szenvedett mezőgazdasági termelők talaj művelési költségeikhez támogatást kapjanak. A miniszternek ezen a - szükségeshez képest viszonylag szűk - kereten belül kellett a jogosultak körét és a támogatás mértékét úgy meghatároznia, hogy az a kárt szenvedett mezőgazdasági termelők számára érzékelhető nagyságrendű legyen, valóban segítséget jelentsen. Az R1. alapján is lenne lehetőség arra, hogy támogatásban csak meghatározott nagyságú területen gazdálkodó mezőgazdasági termelők részesülhessenek. Mivel a jogalkotónak a támogatásból részesülők személyi körének meghatározásakor figyelemmel kellett lennie egyrészt a rendelkezésére álló anyagi forrás viszonylagos szűkösségére, másrészt arra, hogy a támogatás ténylegesen csak akkor érheti el célját, ha nem jelképes összegű, hanem valódi segítséget nyújt a kárt szenvedett termelőnek, ezért a Kh.-ban, illetve az R.-ben alkalmazott megkülönböztetés nem önkényes, annak ésszerű indokai vannak. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványnak az Alkotmány 70/A. §-ba ütköző diszkrimináció megállapítását kérő részét is elutasította.

5. Az Alkotmány 9. § (2) bekezdését, így a gazdasági verseny szabadságának alkotmányos tartalmát az Alkotmánybíróság számos határozatában értelmezte. Az Alkotmánybíróság kialakított és következetesen folytatott gyakorlata szerint a gazdasági verseny szabadsága nem alapjog, hanem "a piacgazdaság olyan feltétele, amelynek meglétét és működését biztosítani az Alkotmány 9. § (2) bekezdése értelmében az államnak is feladata. A versenyszabadság állami 'elismerése és támogatása' megköveteli a vállalkozáshoz való jog és a piacgazdasághoz szükséges többi alapjog objektív, intézményvédelmi oldalának kiépítését. Elsősorban ezeknek az alapjogoknak az érvényesítése és védelme által valósul meg a szabad verseny, amelynek - a piacgazdasághoz hasonlóan - külön alkotmányossági mércéje nincs. Az Alkotmánybíróság a piacgazdaság, a versenyszabadság és más hasonló államcélok alkotmányellenes megsértését csak szélsőséges esetben állapítja meg, ha az állami beavatkozás 'fogalmilag és nyilvánvalóan' ellentétes az államcéllal." (818/B/1997. AB határozat, ABH 1998. 759., 761.) [Lásd még: 21/1994. (IV. 16.) AB határozat, ABH 1994. 117., 120.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994 197., 200.]

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az, hogy a Kh.-ban, illetve az R.-ben az állam egyes termelőket támogatásban részesít, míg másokat kizár a támogatottak köréből, nem tekinthető olyan szélsőséges esetnek, amely megalapozza az Alkotmány 9. § (2) bekezdésének sérelmét. A támogatás összege (2500 Ft/hektár) nagyságrendileg nem akkora, hogy az a gazdasági versenyre tényleges kihatással lehetne. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványnak a gazdasági verseny szabadságának megsértése megállapítására irányuló részét is elutasította.

Budapest, 2001. november 14.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró

Tartalomjegyzék