32012L0048[1]

A Bizottság 2012/48/EU irányelve ( 2012. december 10. ) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról szóló 2006/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékleteinek módosításáról

A BIZOTTSÁG 2012/48/EU IRÁNYELVE

(2012. december 10.)

a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról szóló 2006/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv mellékleteinek módosításáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról és a 82/714/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. december 12-i 2006/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 20. cikke (1) bekezdése első albekezdésének első mondatára,

mivel:

(1) A 2006/87/EK irányelv 2006. decemberi elfogadása óta a felülvizsgált rajnai hajózási egyezmény 22. cikkének értelmében módosításokat fogadtak el a rajnai hajók szemleszabályzatában. Ezért a 2006/87/EK irányelvet ennek megfelelően módosítani kell.

(2) Biztosítani kell, hogy a közösségi belvízi hajóbizonyítványt és a rajnai hajók szemleszabályzatának megfelelően kiadott hajóbizonyítványt olyan műszaki előírások alapján állítsák ki, amelyek azonos szintű biztonságot garantálnak.

(3) A 2006/87/EK irányelv módosításainak a lehető leghamarabb hatályba kell lépniük a verseny torzulásának és eltérő biztonsági szintek kialakulásának elkerülése érdekében.

(4) A három hajóosztályozó társaságnak a 2006/87/EK irányelv 10. cikke szerinti elismeréséről szóló, 2012. február 2-i 2012/64/EU (2), 2012/65/EU (3) és 2012/66/EU (4) bizottsági végrehajtási határozat elfogadását követően végre kell hajtani a 2006/87/EK irányelv VII. mellékletének szükséges módosításait.

(5) Az ebben az irányelvben előírt intézkedések összhangban állnak a belvízi áru- és személyszállításra vonatkozó nemzeti hajóvezetői bizonyítványok kölcsönös elismeréséről szóló, 1991. december 16-i 91/672/EGK tanácsi irányelv (5) 7. cikkében említett bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 2006/87/EK irányelv a következőképpen módosul:

1. A 2006/87/EK irányelv II. melléklete ezen irányelv I. mellékletének megfelelően módosul.

2. A 2006/87/EK irányelv VII. melléklete ezen irányelv II. mellékletének megfelelően módosul.

3. A 2006/87/EK irányelv IX. melléklete ezen irányelv III. mellékletének megfelelően módosul.

2. cikk

A 2006/87/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében említett belvízi utakkal rendelkező tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2013. december 1-jéig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

3. cikk

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

4. cikk

Ezen irányelvnek a 2006/87/EK irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében említett belvízi utakkal rendelkező tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2012. december 10-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 389., 2006.12.30., 1. o.

(2) HL L 33., 2012.2.4., 6. o.

(3) HL L 33., 2012.2.4., 7. o.

(4) HL L 33., 2012.2.4., 8. o.

(5) HL L 373., 1991.12.31., 29. o.

I. MELLÉKLET

A 2006/87/EK irányelv II. melléklete a következőképpen módosul:

1. Az 1.01. cikk a következőképpen módosul:

a) A 97., a 97a. és a 97b. pont helyébe a következő szöveg lép:

"97. »hajóosztályozó társaság«: olyan hajóosztályozó társaság, amelyet az irányelv VII. mellékletének követelményei és eljárásai szerint jóváhagytak;

97a. »navigációs fények«: a jelzőlámpák által kibocsátott, hajók jelzésére szolgáló fények;

97b. »fényjelzések«: a vizuális vagy hangjelzéseket kiegészítő fények."

b) A szöveg a következő pontokkal egészül ki:

"106. »szakértő«: illetékes hatóság vagy felhatalmazott intézmény által elismert személy, aki szakképesítése és szakmai tapasztalata alapján megfelelő szaktudással rendelkezik az érintett területen, tökéletesen ismeri a vonatkozó jogszabályokat és az általánosan elfogadott műszaki szabályokat (pl. az Európai Unió más tagállamainak EN szabványait, vonatkozó jogszabályait, műszaki előírásait), továbbá képes megvizsgálni a vonatkozó rendszereket és berendezéseket, és azokról szakértői értékelést készíteni;

107. »hozzáértő személy«: olyan személy, aki szakképesítése és szakmai tapasztalata alapján megfelelő tudást szerzett az érintett területen, és kellően ismeri a vonatkozó jogszabályokat és az általánosan elfogadott műszaki szabályokat (pl. az Európai Unió más tagállamainak EN szabványait, vonatkozó jogszabályait, műszaki előírásait) ahhoz, hogy fel tudja mérni a vonatkozó rendszerek és berendezések üzembiztonságát."

2. A 2.01. cikk 2. szakaszának c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"c) egy olyan hajózási szakember, aki olyan belvízi utakra szóló hajóvezetői engedéllyel rendelkezik, amely feljogosítja az ellenőrizendő hajó vezetésére."

3. A 3.02. cikk 1. szakasza b) pontja első bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

"b) ha a 2.09. cikkben említett szemlét végeznek, az acélból készült hajók fenéklemezelésének, medersori lemezelésének (»fenékvíz-elvezető rendszer lemezei«) és oldallemezelésének minimális vastagsága a következő képletek eredményeként létrejövő magasabb értékeknél nem lehet kevesebb:".

4. A 6.09. cikk címének helyébe a következő szöveg lép:

"6.09. cikk

Átvételi vizsgálat"

5. A 7.05. cikk 1. szakaszának helyébe a következő szöveg lép:

"1. A jelzőfényeket, azok burkolatát és tartozékait a tengerészeti felszerelésekről szóló, 1996. december 20-i 96/98/EK tanácsi irányelvben (1) előírt jóváhagyási jelöléssel kell ellátni.

6. A 7.06. cikk 1. szakaszának helyébe a következő szöveg lép:

"1. A hajózási radarberendezéseknek és a fordulásisebesség-kijelzőknek meg kell felelniük a IX. melléklet I. és II. részében meghatározott követelményeknek. E követelmények teljesítését az illetékes hatóság által kiadott típusjóváhagyás állapítja meg. A navigációs üzemmódban működtethető belvízi elektronikus térkép-megjelenítő és információs rendszer (a továbbiakban: ECDIS) hajózási radarberendezésnek tekintendő.

A belvízi hajókon használt radarhajózási rendszerek és fordulásisebesség-kijelzők beszerelésére és működésére vonatkozó vizsgálat IX. mellékletének III. részében megállapított követelményeit be kell tartani.

Az Európai Bizottságnak közzé kell tennie a IX. mellékletnek megfelelően jóváhagyott vagy a típusjóváhagyások alapján egyenértékűnek elismert hajózási radarberendezések és fordulásisebesség-kijelzők nyilvántartását."

7. A 8.01. cikk 2. szakaszának helyébe a következő szöveg lép:

"2. A hajó üzemeltetését szolgáló nyomástartó edényeket szakértőnek kell megvizsgálnia annak igazolására, hogy azok üzemeltetése biztonságos: A vizsgálat belső és külső ellenőrzést foglal magában. Azokat a sűrített levegőt használó edényeket, amelyek belsejét nem lehet megfelelően megvizsgálni, vagy amelyek állapotát nem lehet egyértelműen megállapítani a belső ellenőrzés során, további roncsolásmentes vizsgálatnak vagy hidraulikus nyomáspróbának kell alávetni. Ellenőrzési igazolást kell kiadni, amely tartalmazza a szakértő aláírását és az ellenőrzés dátumát. A rendszeres felülvizsgálatot igénylő egyéb berendezéseknek, különösen a gőzkazánoknak, egyéb nyomástartó edényeknek és tartozékaiknak, valamint az emelőknek meg kell felelniük az Unió egyik tagállamában hatályos rendeleteknek."

a) első használatbavétel előtt;

b) módosítást vagy javítást követően, újbóli üzembe helyezés előtt; valamint

c) rendszeresen legalább ötévente.

8. A 10.02. cikk 1. szakaszának helyébe a következő szöveg lép:

"1. A tagállamokban hatályban levő, vonatkozó hajózási hatósági rendeletek értelmében a fedélzeten legalább a következő felszereléseket kell tartani: A következő tartályokat is a fedélzeten kell tartani:

a) rádiótelefon-berendezés;

b) a vizuális és hangjelzések kibocsátására és a hajó helyzetjelölésére szolgáló berendezések és készülékek;

c) különálló vészvilágítás az előírt veszteglési fények pótlására.

a) háztartási hulladék tárolására szolgáló, megjelölt tartály;

b) acélból vagy egyéb ellenálló, nem gyúlékony anyagból készült, megfelelő méretű, de legalább 10 liter űrtartalmú, zárófedéllel ellátott, különálló, megjelölt tartályok a következők gyűjtésére:

aa) olajos tisztítórongyok;

bb) veszélyes vagy szennyező szilárd hulladékok;

cc) veszélyes vagy szennyező folyékony hulladékok;

továbbá az esetlegesen előforduló alábbi anyagok gyűjtésére:

dd) szennyvíz;

ee) egyéb olajos vagy zsíros hulladék."

9. A 10.03. cikk a következőképpen módosul:

a) Az 1. szakasz első mondata helyébe a következő szöveg lép:

"1. Az EN 3-7:2007 és az EN 3-8:2007 európai szabvány értelmében a következő helyeken legalább egy hordozható tűzoltó készüléknek kell lennie:".

b) A 2. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

"2. Az 1. szakaszban előírt hordozható tűzoltó készülékekhez csak legalább 6 kg töltőtömegű poroltókat, vagy ugyanilyen tűzoltó kapacitású hordozható tűzoltó készülékeket lehet használni. Ezeknek alkalmasnak kell lennie A, B és C osztályú tüzek oltására.

Ettől eltérően a cseppfolyósított gázzal üzemelő berendezésekkel nem rendelkező hajókon a mínusz (-) 20 °C hőmérsékletig fagyálló, vízbázisú filmképző habot használó, habbal oltó tűzoltó készülékek abban az esetben is elfogadhatók, ha nem alkalmasak C osztályú tüzek oltására. E tűzoltó készülékek űrtartalmának legalább 9 liternek kell lennie.

Minden tűzoltó készüléknek alkalmasnak kell lennie 1 000 V-ig terjedő elektromos rendszerek tüzeinek oltására."

c) Az 5. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

"5. Minden hordozható tűzoltó készüléket legalább kétévenként hozzáértő személynek kell ellenőriznie. A tűzoltó készüléket ellenőrzési címkével kell ellátni, amely tartalmazza a hozzáértő személy aláírását és az ellenőrzés dátumát."

10. A 10.03a. cikk 6., 7. és 8. szakaszának helyébe az alábbi szöveg lép:

"6. A tűzoltórendszereket egy szakértő vizsgálja meg: A d) pontban említett vizsgálatokat a tűzoltó rendszerekre szakosodott, hozzáértő céget képviselő hozzáértő személy is elvégezheti.

a) első használatbavétel előtt;

b) kioldást követően, újbóli üzembe helyezés előtt;

c) jelentős módosítást vagy javítást követően, újbóli üzembe helyezés előtt;

d) rendszeresen legalább kétévente.

7. A 6. szakasz szerinti ellenőrzés során a szakértő vagy hozzáértő személy igazolja, hogy a rendszerek megfelelnek-e ezen cikk követelményeinek. Az ellenőrzés legalább a következőket tartalmazza:

a) a teljes rendszer külső ellenőrzése;

b) a biztonsági rendszerek és a fúvókák funkcionális próbája;

c) a nyomástartályok és a szivattyúzó rendszer funkcionális próbája.

8. Ellenőrzési igazolást kell kiadni, amely tartalmazza a szakértő vagy a hozzáértő személy aláírását és az ellenőrzés dátumát."

11. A 10.03b. cikk 9. szakaszának b), c) és e) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"b) A rendszert egy szakértő vizsgálja meg A dd) pontban említett vizsgálatokat a tűzoltó rendszerekre szakosodott, hozzáértő céget képviselő hozzáértő személy is elvégezheti.

aa) első használatbavétel előtt;

bb) kioldást követően, újbóli üzembe helyezés előtt;

cc) jelentős módosítást vagy javítást követően, újbóli üzembe helyezés előtt;

dd) rendszeresen legalább kétévente.

c) A felülvizsgálat során a szakértő vagy a hozzáértő személy ellenőrzi, hogy a rendszer megfelel-e az e cikkben foglalt követelményeknek."

"e) Ellenőrzési igazolást kell kiadni, amely tartalmazza a szakértő vagy a hozzáértő személy aláírását és az ellenőrzés dátumát."

12. A 11.02. cikk a következőképpen módosul:

a) A 4. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

"4. A fedélzetek és oldalfedélzetek külső szélét legalább 0,90 m magas mellvédekkel vagy az EN 711:1995 európai szabványnak megfelelő folyamatos védőkorláttal kell felszerelni. Az olyan munkaállomásokat, ahol fennáll az 1 m-t meghaladó magasságból való leesés veszélye, legalább 0,90 m magas mellvédekkel vagy nyíláskeretekkel vagy az EN 711:1995 európai szabványnak megfelelő folyamatos védőkorláttal kell felszerelni. Ha az oldalfedélzetek védőkorlátai leengedhetők: Nyíláskeret hiányában rögzített védőkorlátot kell elhelyezni."

a) a nyíláskerethez 0,7-1,1 m magasságban további, 0,02-0,04 m átmérőjű, folyamatos fogódzót kell rögzíteni; valamint

b) ott, ahol az oldalfedélzet kezdődik, jól látható helyre az I. függelék 10. ábrájának megfelelő, legalább 15 cm átmérőjű jelzéseket kell felhelyezni.

b) A szöveg a következő szakaszokkal egészül ki:

"4a. A 4. szakasztól eltérően a lakótérrel nem rendelkező bárkákat és uszályokat nem kötelező mellvéddel vagy védőkorláttal ellátni, amennyiben:

a) a fedélzetek és az oldalfedélzetek külső széleit lábvédő korláttal látták el;

b) a nyíláskereteket a 4. szakasz a) pontjának megfelelően fogódzókkal látták el; valamint

c) a fedélzeten jól látható helyre az I. függelék 10. ábrájának megfelelő, legalább 15 cm átmérőjű jelzéseket helyeztek el.

4b. A 4. szakasztól eltérően a süllyesztett vagy emelt rakományfedélzettel rendelkező hajók esetében nem kötelező védőkorláttal ellátni a fedélzetek külső széleit vagy az oldalfedélzeteket, amennyiben:

a) a folyosó a süllyesztett fedélzetek felett halad át és az EN 711:1995 szabványnak megfelelően rögzített védőkorlátok szegélyezik; valamint

b) a védőkorlát nélküli helyekre vezető utaknál jól látható helyre az I. függelék 10. ábrájának megfelelő, legalább 15 cm átmérőjű jelzéseket helyeztek el."

c) A szöveg a következő 6. szakasszal egészül ki:

"6. A 4., 4. a) és 4. b) szakasz az 1.06. cikk értelmében átmeneti követelmény, amely 2016. december 1-jéig marad hatályban."

13. A 11.04. cikk a következőképpen módosul:

a) A 2. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

"2. Az oldalfedélzet felett mért 0,9 m magasságig az oldalfedélzet tiszta szélessége 0,50 m-re csökkenthető, ha a fenti tiszta szélesség a hajótest külső széle és a raktér belső széle között nem kisebb 0,65 m-nél."

b) A szöveg a következő 4. szakasszal egészül ki:

"4. A 2. szakasz az 1.06. cikk értelmében átmeneti követelmény, amely 2016. december 1-jéig marad hatályban."

14. A 11.12. cikk a következőképpen módosul:

a) A 6. és a 7. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

"6. A darukat szakértő vizsgálja meg: E vizsgálat során számításokkal és fedélzeti terhelési próbával kell igazolni a megfelelő szilárdságot és stabilitást. Ha a daru biztonságos üzemi terhelése nem lépi túl a 2 000 kg-ot, a szakértő dönthet úgy, hogy a számításos igazolás teljes egészében vagy részben helyettesíthető egy, a biztonságos terhelés 1,25-szorosával a teljes működési tartományban végrehajtott terhelési próbával. Ellenőrzési igazolást kell kiadni, amely tartalmazza a szakértő aláírását és az ellenőrzés dátumát.

a) első használatbavétel előtt;

b) jelentős módosítást vagy javítást követően, újbóli üzembe helyezés előtt;

c) rendszeresen legalább tízévente.

7. A darukat rendszeresen, de legalább 12 havonta hozzáértő személynek kell ellenőriznie. A szemle során a daru biztonságos üzemi feltételeit szemrevételezéssel és üzemi próbával kell ellenőrizni.

Ellenőrzési igazolást kell kiadni, amely tartalmazza a hozzáértő személy aláírását és az ellenőrzés dátumát."

b) A 8. szakaszt el kell hagyni.

c) A 10. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

"10. A daru gyártójának kezelési utasításait a fedélzeten kell tartani. E kezelési utasításoknak legalább a következő adatokat kell tartalmazniuk:

a) működési tartomány és a vezérlés funkciói;

b) a legnagyobb megengedhető biztonságos üzemi terhelés a kinyúlás függvényében;

c) a daru legnagyobb megengedhető dőlése;

d) szerelési és karbantartási utasítások;

e) általános műszaki adatok."

15. A 14.13. cikk helyébe a következő szöveg lép: "14.13. cikk Átvételi vizsgálat A cseppfolyósított gázzal üzemelő berendezések vizsgálata során szakértőnek kell ellenőriznie, hogy a berendezés megfelel-e e fejezet követelményeinek: Ellenőrzési igazolást kell kiadni, amely tartalmazza a szakértő aláírását és az ellenőrzés dátumát. Az ellenőrzési igazolás másolatát be kell nyújtani a felügyeleti szervhez."

a) az első használatbavétel előtt;

b) jelentős módosítást vagy javítást követően az újbóli üzembe helyezés előtt;

c) a 14.15. cikk szerinti igazolás megújításakor minden alkalommal.

16. A 14.14. cikk címének helyébe a következő szöveg lép:

"14.14. cikk

Tesztelési feltételek"

17. A 14.15. cikk 3. szakaszának második bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"Kivételes esetben, ha a hajótulajdonos vagy annak képviselője indokolt kérelmet nyújt be, a felügyeleti szerv legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja az igazolás érvényességét a 14.13. cikkben említett átvételi vizsgálat elvégzése nélkül. Ezt a meghosszabbítást be kell jegyezni a közösségi bizonyítványba."

18. A 15.02. cikk 8. szakaszának helyébe a következő szöveg lép:

"8. A géptereket az utastértől vagy legénységi, illetve személyzeti hálóhelyiségektől elválasztó vízhatlan válaszfalakon nem lehet ajtó."

19. A 15.03. cikk a következőképpen módosul:

a) Az 5. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

"5. A szélnyomás okozta billenőnyomatékot (MW) az alábbiak szerint kell kiszámítani: ahol: A szélnek kitett oldalfelület kiszámításakor figyelembe kell venni a fedélzet ponyvával és hasonló mobil felszerelésekkel történő tervezett zárását."

pW = a fajlagos szélnyomás, amelynek értéke 0,25 kN/m2;

AW = a szélnek kitett oldalfelület a vizsgált terhelési esetnek megfelelő merülési sík felett [m2]-ben;

lW = az AW szélnek kitett oldalfelület súlypontjának távolsága a vizsgált terhelési esetnek megfelelő merülési síktól [m]-ben.

b) A 9. szakasz a) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"a) Az 1-rekeszállapot (egyteres elárasztás) esetén a vízhatlan válaszfalakat épnek lehet tekinteni, ha két egymás melletti válaszfal közötti távolság nagyobb, mint a sérülés hossza. Azokat a hosszanti vízhatlan válaszfalakat, amelyek a legnagyobb merülés vonalában a hajó középvonalára merőlegesen mérve B/3-nál kisebb távolságra vannak a külhéj lemezelésétől, számítási célokra nem lehet figyelembe venni. A keresztirányú válaszfalban elhelyezett, 2,50 m-nél hosszabb válaszfalrekesz hosszanti vízhatlan válaszfalnak tekintendő."

20. A 15.06. cikk a következőképpen módosul:

a) Az 1. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

"1. Az utastereknek: A ponyvákkal vagy hasonló mobil felszerelésekkel nemcsak felülről, hanem teljesen vagy részben oldalról is zárt fedélzeti területeknek ugyanazon követelményeknek kell megfelelniük, mint a zárt utastereknek."

a) minden fedélzeten az ütközési válaszfal mögött kell elhelyezkedniük, és amennyiben a válaszfalfedélzet alatt vannak, a leghátsó vízhatlan válaszfal (farválaszfal) előtt kell lenniük;

b) a gép- és a kazántértől gázzáró módon kell elválasztva lenniük;

c) olyan elrendezésűnek kell lenniük, hogy a 7.02. cikk szerinti látómezők ne haladjanak rajtuk keresztül.

b) A 15. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

"15. A teljes egészében panorámaüvegből álló felépítményeket vagy felépítménytetőket és a ponyvákkal vagy hasonló mobil felszerelésekkel létrehozott zárt tereket, valamint azok alapozását olyan módon kell megtervezni, és csak olyan anyagból lehet készíteni, amely baleset esetén a fedélzeten tartózkodók sérülésének veszélyét a lehető legkisebbre csökkenti."

21. A 15.11. cikk a következőképpen módosul:

a) A 2. szakasz a) pontja helyébe a következő szöveg lép: "2. Válaszfalak

a) A helyiségek közötti válaszfalakat az alábbi táblázatok szerint kell megtervezni:

aa) Azon helyiségek közötti válaszfalak táblázata, amelyekben nincsenek felszerelve a 10.03a. cikk szerinti túlnyomásos sprinklerberendezések

bb) Azon helyiségek közötti válaszfalak táblázata, amelyekben fel vannak szerelve a 10.03a. cikk szerinti túlnyomásos sprinklerberendezések

b) A 4. szakasz helyébe a következő szöveg lép:

"4. A társalgók mennyezeteinek és falburkolatuknak, beleértve alapozásukat is, éghetetlen anyagokból kell készülniük, kivéve a felületüket, amelynek legalább lángkésleltetőnek kell lennie, azokban a helyiségekben, amelyek nincsenek felszerelve a 10.03a. cikk szerinti, túlnyomásos sprinklerberendezéssel. Az első mondatot nem kell alkalmazni a szaunákra."

c) A szöveg a következő (7a) szakasszal egészül ki:

"7a. A fedélzeti területek teljes vagy részleges zárására szolgáló ponyváknak és hasonló mobil felszereléseknek, valamint azok alapozásának legalább lángkésleltetőnek kell lennie."

22. A 22a.04. cikk helyébe a következő szöveg lép: "22a.04. cikk Úszóképesség és stabilitás

1. A 2-10. szakaszt a 110 m-nél hosszabb hajókra kell alkalmazni, a személyhajók kivételével.

2. A stabilitási számítás alapvető értékeit, a hajó üres tömegét és a rendszersúlypont helyét a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) MSC.267(85) sz. határozatának I. melléklete szerint elvégzett döntéspróbával kell meghatározni.

3. A kérelmezőnek az úszóképesség-csökkenés módszerén alapuló számítással igazolnia kell, hogy a hajó úszóképessége és stabilitása elárasztás esetén megfelelő. Minden számítást szabad süllyedés és hosszirányú billenés feltételezésével kell elvégezni.

A hajó elárasztás során fennálló megfelelő úszóképességét és stabilitását a hajó legnagyobb merülési síkjának megfelelő és a rakodóterek között egyenletesen elosztott rakomány, teljes felszerelés és teli üzemanyagtartály esetére kell igazolni.

Többféle rakomány esetén a stabilitási számítást a legkedvezőtlenebb teherelrendezésre kell igazolni. A stabilitási számítást a hajón kell tartani.

E célból a kielégítő stabilitás matematikai igazolását az elárasztás három közbenső fázisára (az elárasztás kialakulásának 25, 50 és 75 %-a, valamint adott esetben a keresztirányú egyensúlyi helyzetet közvetlenül megelőző fázisra is) és az elárasztás végső fázisára kell elvégezni, a fent meghatározott terhelési körülményeknek megfelelően.

4. A sérült állapotra vonatkozóan az alábbi feltételezésekkel kell élni:

a) Oldalsó sérülés mértéke:

hosszirányban : legalább 0,10 L,

keresztirányban : 0,59 m,

függőleges irányban : a hajófenéktől felfelé, korlátozás nélkül.

b) A hajófenék sérülésének mértéke:

hosszirányban : legalább 0,10 L,

keresztirányban : 3,00 m,

függőleges irányban : az alapvonaltól 0,39 m hosszban felfelé, a fenékárok kivételével.

c) A sérült területen belül minden vízhatlan válaszfalat sérültnek kell tekinteni, ami azt jelenti, hogy a térbeosztást úgy kell megválasztani, hogy a hajó még azt követően is úszóképes maradjon, hogy hosszanti irányban két vagy több egymás melletti tér elárasztásra került. A fő géptérre vonatkozóan csak az 1-rekeszállapotot (egyterest elárasztást) kell figyelembe venni, azaz a géptér záró válaszfalait sértetlennek kell tekinteni.

A hajó fenéksérülése esetén haránt irányban egymással szomszédos rekeszeket is elárasztottnak kell tekinteni.

d) Elárasztási tényező Minden tér esetében 95 %-os elárasztási tényezőt kell feltételezni. Ha számítás igazolja, hogy bármely tér átlagos elárasztási tényezője 95 %-nál kisebb, akkor a számított érték alkalmazható. A figyelembe vett értékek nem lehetnek kisebbek a következő értékeknél:

- géptér és kiszolgáló helyiségek: 85 %

- raktér: 70 %

- kettősfenék, tüzelőanyag-tartályok, ballaszttartályok stb. attól függően, hogy funkciójuk szerint telinek vagy üresnek tekintendők a hajó legnagyobb megengedett merülésénél: 0 % vagy 95 %

e) Az elárasztás közbenső fázisaiban a szabad folyadékfelszín hatásának számításakor a sérült rekeszek teljes felületét kell figyelembe venni.

5. A 3. szakasz szerinti minden közbenső elárasztási fázisra vonatkozóan teljesülniük kell az alábbi követelményeknek:

a) a szóban forgó közbenső fázis egyensúlyi helyzetének φ dőlésszöge nem lépheti túl a 15°-ot (5°-ot, amennyiben a tartályok nincsenek rögzítve);

b) a szóban forgó közbenső fázis dőlt egyensúlyi helyzetéhez tartozó dőlésen túl a stabilizáló kar görbéje GZ pozitív szakaszának legalább 0,02 m-nek (0,03 m-nek, amennyiben a tartályok nincsenek rögzítve) kell lennie, mielőtt az első nem vízmentes nyílás víz alá kerül, vagy a hajó dőlése a 27°-os (15°-os, amennyiben a tartályok nincsenek rögzítve) φ dőlésszöget eléri;

c) a nem vízmentes nyílások a szóban forgó közbenső fázis egyensúlyi helyzetéhez tartozó dőlésszög eléréséig nem kerülhetnek víz alá.

6. Az elárasztás végső fázisában a következő követelményeknek kell teljesülniük:

a) a nem vízmentes nyílások (pl. ajtók, ablakok, bejárati nyílások) alsó szélének a sérült vízvonal felett legalább 0,10 m-rel kell lennie;

b) az egyensúlyi helyzet φ dőlésszöge nem lépheti túl a 12°-ot (5°-ot, amennyiben a tartályok nincsenek rögzítve);

c) a szóban forgó közbenső dőlt fázis egyensúlyi helyzetében a dőlésen túl a stabilizáló kar görbéje GZ pozitív szakaszának legalább 0,05 m-nek, a görbe alatti területnek pedig legalább 0,0065 m.rad-nak kell lennie, mielőtt az első nem vízmentes nyílás víz alá kerül, vagy a hajó dőlése a 27°-os (10°-os, amennyiben a tartályok nincsenek rögzítve) φ dőlésszöget eléri;

d) ha a nem vízmentes nyílások az egyensúlyi helyzet elérése előtt víz alá kerülnek, akkor a sérült hajó stabilitásának számítása céljából az átjárást biztosító helyiségeket elárasztottnak kell tekinteni.

7. Ha vannak aszimmetrikus elárasztást csökkentő átfolyónyílások, akkor a következő követelményeket kell teljesíteni:

a) az átfolyás számítását az A.266 (VIII). sz. IMO-határozat szerint kell végezni;

b) önműködőnek kell lenniük;

c) nem lehet rajtuk elzárószerkezet;

d) a kiegyenlítődés megengedett időtartama nem lehet nagyobb 15 percnél.

8. Ha az olyan nyílásokat, amelyeken keresztül ép rekeszek további elárasztásra kerülhetnek, vízmentesen be lehet zárni, akkor az elzárószerkezetek mindkét oldalára az alábbi, jól olvasható utasítást kell elhelyezni:

»Használat után azonnal bezárandó.«

9. A 3-7. szakasz szerinti számításoktól el lehet tekinteni, ha a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló európai megállapodáshoz (a továbbiakban: ADN) mellékelt előírások 9. része szerinti sérült stabilitásra vonatkozó számítások megfelelő eredményt adnak.

10. Ha a 3. szakaszban foglalt követelmények teljesüléséhez szükséges, akkor a legnagyobb bemerülés síkját újból meg kell határozni."

23. A 22a.05. cikk 2. szakaszának c) pontja helyébe a következő szöveg lép:

"c) az ADN-nel összhangban, kettősfenekű hajóként kerülnek megépítésre, ahol az ADN 9. részének 9.1.0.91-9.1.0.95. pontja vonatkozik a szárazáru-szállító hajókra, 9.3.2.11.7. pontja és 9.3.2.13-9.3.2.15. pontja vagy 9.3.3.11.7. pontja és 9.3.3.13-9.3.3.15. pontja a tartályhajókra;".

24. A 24.02. cikk 2. szakaszában szereplő táblázat a következőképpen módosul:

a) A táblázat a következő, a 7.05. cikk 1. szakaszához tartozó sorral egészül ki:

b) A táblázat a következő, a 7.06. cikk 1. szakaszához tartozó sorokkal egészül ki:

c) A táblázat a következő, a 10.02. cikk 1. szakasza második mondatának b) pontjához tartozó sorral egészül ki:

d) A 11.02. cikk 4. szakaszához és a 11.04. cikk 2. szakaszához tartozó sorok helyébe a következő szöveg lép:

e) A 11.12. cikkhez tartozó sor helyébe a következő szöveg lép:

f) A 15.03. cikk 7-13. szakaszához tartozó sorok helyébe a következő szöveg lép:

g) A 15.06. cikk 1. szakaszának a) pontjához tartozó sorok helyébe a következő szöveg lép:

h) A 15.06. cikk 15. szakaszához tartozó sor helyébe a következő szöveg lép:

i) A táblázat a következő, a 15.11. cikk (7a) szakaszához tartozó sorral egészül ki:

25. A 24.06. cikk 5. szakaszában szereplő táblázat a következőképpen módosul:

a) A táblázat a következő, a 7.05. cikk 1. szakaszához tartozó sorral egészül ki:

b) A táblázat a következő, a 7.06. cikk 1. szakaszához tartozó sorral egészül ki:

c) A táblázat a következő, a 10.02. cikk 1. szakasza második mondatának b) pontjához tartozó sorral egészül ki:

d) A táblázat a következő, a 11.02. cikk 4. szakaszához és a 11.04. cikk 2. szakaszához tartozó sorokkal egészül ki:

e) A táblázat a következő, a 11.12. cikkhez tartozó sorral egészül ki:

f) A 15.03. cikk 7-13. szakaszához tartozó sorok helyébe a következő szöveg lép:

g) A 15.06. cikk 1. szakaszához tartozó sorok helyébe a következő szöveg lép:

h) A 15.06. cikk 15. szakaszához tartozó sorok helyébe a következő szöveg lép:

i) A táblázat a következő, a 15.11. cikk (7a) szakaszához tartozó sorral egészül ki:

26. A 24a.02. cikk 2. szakaszában szereplő táblázat a következőképpen módosul:

a) A táblázat a következő, a 7.05. cikk 1. szakaszához tartozó sorral egészül ki:

b) A táblázat a következő, a 7.06. cikk 1. szakaszához tartozó sorral egészül ki:

c) A 11.02. cikk 4. szakaszához és a 11.04. cikk 2. szakaszához tartozó sorok helyébe a következő szöveg lép:

27. A 2006/87/EK irányelv II. mellékletének I. függeléke a következő bejegyzéssel egészül ki:

28. A 2006/87/EK irányelv II. mellékletének II. függeléke a következőképpen módosul:

a) A tartalomjegyzék a következőképpen módosul:

i. 4. sz: a cím helyébe a következő szöveg lép:

"Az átmeneti rendelkezések alkalmazása"

ii. 6. sz.: a cím helyébe a következő szöveg lép:

"A 15. fejezet előírásainak alkalmazása"

iii. a tartalomjegyzék a következő szöveggel egészül ki:

"26. sz.: Szakértők/hozzáértő személyek

27. sz.: Kedvtelési célú kishajók"

b) A 4. számú közigazgatási utasítás helyébe a következő szöveg lép: "4. SZÁMÚ KÖZIGAZGATÁSI UTASÍTÁS Az átmeneti rendelkezések alkalmazása (a II. melléklet 15-22b., 24. és 24a. fejezete) 1. AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ALKALMAZÁSA A VÍZI JÁRMŰVEK RÉSZEINEK ÖSSZEÉPÍTÉSEKOR 1.1. Alapelvek Különböző hajók részeinek összeépítésekor csak azok a részek kaphatnak a fennálló állapotra vonatkozó felmentést, amelyek a közösségi bizonyítványát megőrző hajóhoz tartoznak. Az átmeneti rendelkezéseket ezért csak e részekre lehet érvényesíteni. A többi részt újonnan épített hajónak kell tekinteni. 1.2. Az átmeneti rendelkezések alkalmazásának részletei 1.3. Szemléltető példák 2. AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ALKALMAZÁSA A VÍZI JÁRMŰ TÍPUSÁNAK (RENDELTETÉSSZERŰ HASZNÁLATÁNAK) MEGVÁLTOZÁSA ESETÉN 2.1. Alapelvek 2.2. Az átmeneti rendelkezések alkalmazásának részletei 2.3. Szemléltető példák 3. AZ ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK ALKALMAZÁSA SZEMÉLYSZÁLLÍTÓ HAJÓK ÁTALAKÍTÁSA ESETÉBEN 3.1. Az átmeneti rendelkezések alkalmazása 3.2. Szemléltető példák

1.2.1. Különböző hajók részeinek összeépítésekor csak azokra a részekre lehet érvényesíteni az átmeneti rendelkezéseket, amelyek a közösségi bizonyítványát megőrző hajóhoz tartoznak.

1.2.2. A hajóbizonyítványát meg nem őrző hajóhoz tartozó részeket újonnan épített vízi járműnek kell tekinteni.

1.2.3. Miután egy hajóba egy másik hajó részét beépítették, az előbbi megkapja annak a vízi járműnek az európai hajóazonosító számát, amely átalakított vízi járműként megőrzi a közösségi bizonyítványát.

1.2.4. Amennyiben a vízi jármű az átalakítás után megőrzi meglévő közösségi bizonyítványát, vagy új közösségi bizonyítványt kap, akkor a közösségi bizonyítvány kiegészül a vízi jármű legrégebbi részének gyártási évével.

1.2.5. Amennyiben a vízi járműhöz új orr-részt illesztenek, akkor az orr-részbe beépített orrsugár-kormányberendezés motorjának meg kell felelnie a jelenlegi követelményeknek.

1.2.6. Amennyiben a hajóhoz új farrészt illesztenek, akkor a farrészbe szerelt motoroknak meg kell felelniük a jelenlegi követelményeknek.

1.3.1. A hajót két régebbi hajóból állítják össze (az egyik hajó építésének éve 1968, a másik hajóé 1972). Az egyik hajót az előrésztől eltekintve teljesen felhasználják, míg a másik hajóból csak az előrészt használják fel. Az összeállított hajó megkapja az első hajó közösségi bizonyítványát. Az összeállított hajó előrészét ekkor el lehet látni többek között horgonyfészekkel.

1.3.2. A hajót két régebbi hajóból állítják össze (az egyik hajó építésének éve 1975, a másik hajóé 1958, a legrégebbi alkatrész pedig 1952-ben készült). Az egyik hajót az előrésztől eltekintve teljesen felhasználják, míg a másik hajóból csak az előrészt használják fel. Az összeállított hajó megkapja az első hajó közösségi bizonyítványát. Az összeállított hajó előrészét ekkor el lehet látni többek között horgonyfészekkel. Az eredetileg a második hajóból származó, 1952-ben gyártott, legrégebbi alkatrészt be kell jegyezni a közösségi bizonyítványba.

1.3.3. Egy 2001-ben gyártott hajó farrészét egy 1988-ban gyártott hajóhoz illesztik. Az 1988-ban gyártott hajó motorja a hajóban marad. Ebben az esetben a motort típusjóváhagyással kell ellátni. A motort abban az esetben is típusjóváhagyással kellene ellátni, ha a 2001-ben gyártott farrészből származna.

2.1.1. A vízi jármű típusának (hajótípusnak, a hajó rendeltetésszerű használatának) megváltozása esetében az átmeneti rendelkezések alkalmazásával kapcsolatos határozatok meghozatalakor a biztonsági megfontolások kulcsszerepet játszanak ezen irányelv II. melléklete tekintetében.

2.1.2. A vízijármű-típus megváltozásának minősül, ha az új vízijármű-típusra vonatkozó biztonsági követelmények eltérnek a régi típusétól; ez abban az esetben fordul elő, ha a II. melléklet 15-22b. fejezetének különös rendelkezései az új típusra vonatkoznak, a régire azonban nem.

2.1.3. A vízi jármű típusának megváltozása esetén az adott vízijármű-típusra vonatkozó összes különös rendelkezést és minden követelményt teljes mértékben teljesíteni kell; e követelmények tekintetében az átmeneti rendelkezéseket nem lehet érvényesíteni. Ez az előírás a meglévő vízi járműből átvett és e különleges előírások hatálya alá tartozó részekre is vonatkozik.

2.1.4. A tartályhajó szárazáru-szállító hajóvá történő átalakítása nem minősül a vízijármű-típus 2.1.2. pont szerinti megváltozásának.

2.1.5. A kabinos személyhajó termes személyhajóvá történő átalakítása esetében minden új résznek teljes mértékben meg kell felelnie a jelenlegi követelményeknek.

2.2.1. A 24.02. cikk 2. szakasza (N.R.C.), illetve a 24a.02. cikk 2. szakasza a vízi jármű felújított részeire vonatkozik, következésképpen a vízi jármű új részei nem tartozhatnak az átmeneti rendelkezések hatálya alá.

2.2.2. A vízi jármű át nem alakított részei továbbra is az átmeneti rendelkezések hatálya alá tartoznak a 2.1.3. pont második mondatában említett részek kivételével.

2.2.3. A vízi jármű méreteinek megváltozása esetében az átmeneti rendelkezések a továbbiakban nem vonatkoznak azokra a részekre, amelyekre e változtatás kiterjed (például az ütközési válaszfal, a szabadoldal és a horgony távolsága).

2.2.4. A vízi jármű típusának megváltozása esetén a II. melléklet II. és III. részének azon különös előírásait kell alkalmazni, amelyek kizárólag az új vízijármű-típusra vonatkoznak. A vízi jármű átalakításában érintett összes résznek és felszerelésnek meg kell felelnie a II. melléklet hatályos előírásainak.

2.2.5. A vízi járművet ezt követően új vagy módosított közösségi bizonyítvánnyal kell ellátni, a bizonyítvány 7. és 8. mezőjében pedig az eredeti építésre és az átalakításra vonatkozóan megjegyzést kell tenni.

2.3.1. Egy (1996-ban épített) teherszállító hajót személyszállító hajóvá alakítanak át. Ebben az esetben a II. melléklet 15. fejezete átmeneti rendelkezések érvényesítése nélkül a teljes hajóra vonatkozik. Amennyiben az előrészt nem az átalakítási terveknek vagy a 15. fejezetnek megfelelően módosítják, akkor a hajót nem kell a 3.03. cikk szerint horgonyfészekkel ellátni.

2.3.2. Egy (1970-ben épített) vontatóhajót tolóhajóvá alakítanak. A fizikai átalakítás kizárólag a fedélzeti felszerelések lecseréléséből és a tolóberendezés beszereléséből áll. Az 1970-es hajóra vonatkozó összes átmeneti rendelkezés továbbra is alkalmazandó lesz az 5. fejezet, (részben) a 7. fejezet, a 10.01. és a 16.01. cikk kivételével.

2.3.3. Egy (1970-ben épített) tartálymotorhajót tolóhajóvá alakítanak. A fizikai átalakítás az előrész és a rakománytér elválasztásából, a fedélzeti felszerelések lecseréléséből és a tolóberendezés beszereléséből áll. Az 1970-es hajóra vonatkozó összes átmeneti rendelkezés továbbra is alkalmazandó lesz az 5. fejezet, (részben) a 7. fejezet, a 10.01. és a 16.01. cikk rendelkezései kivételével.

2.3.4. Egy tartályhajót szárazáru-szállító hajóvá alakítanak. A szárazáru-szállító hajónak meg kell felelnie a hatályos munkahelyi biztonsági követelményeknek, különös tekintettel a II. melléklet 11. fejezetének 11.04. cikkében említett előírásoknak.

3.1.1. A 15. fejezet követelményeinek teljesítése érdekében szükséges átalakítási intézkedések, függetlenül attól, hogy mikor hajtják őket végre, nem minősülhetnek átalakításnak (C) a II. melléklet 24.02. cikkének 2. szakasza, 24.03. cikkének 1. szakasza vagy 24.06. cikkének 5. szakasza, illetve a 24a.02. és a 24a.03. cikk értelmében.

3.1.2. A kabinos személyhajó termes személyhajóvá történő átalakítása esetében minden új résznek teljes mértékben meg kell felelnie a jelenlegi követelményeknek.

3.2.1. Egy (1995-ben épített) személyszállító hajót legkésőbb 2015. január 1-jéig második független propulziós rendszerrel kell ellátni. Amennyiben egyéb önkéntes átalakítást nem hajtanak végre ezen a személyszállító hajón, akkor nem szükséges stabilitási számítást végezni az új követelményeknek megfelelően, ha azonban objektív igény mutatkozik az elvégzésére, akkor a stabilitási számítást valamely tagállam eredeti stabilitási követelményeivel összhangban kell elvégezni.

3.2.2. Egy (1994-ben épített és legutóbb 2012-ben megújított hajóbizonyítvánnyal rendelkező) személyszállító hajót 2016-ban 10 méterrel meghosszabbítanak. A vízi járművet továbbá második független propulziós rendszerrel is el kell látni. Emellett szükséges új stabilitási számítást végezni a 15. fejezet szerint, az 1-rekeszállapot és a 2-rekeszállapot (egyteres és kétteres elárasztás) esetére.

3.2.3. Egy (1988-ban épített) személyszállító hajót nagyobb teljesítményű propulziós rendszerrel látnak el, beleértve a hajócsavart is. Ez olyan jelentős átalakítás, amely stabilitási számítás elvégzését teszi szükségessé. A számítást a jelenlegi követelmények szerint kell elvégezni."

c) A 6. számú közigazgatási utasítás helyébe a következő szöveg lép:

"6. SZÁMÚ KÖZIGAZGATÁSI UTASÍTÁS

A 15. fejezet előírásainak alkalmazása Helyi vízmentes terek

A ponyvákkal vagy hasonló mobil felszerelésekkel létrehozott zárt terekre vonatkozó átmeneti követelmények

(A II. melléklet 15.02. cikkének 5. szakasza, valamint 15.03. cikkének 4. és 9. szakasza)

1. HELYI TÉRFELOSZTÁSOK (15.02. CIKK, 5. SZAKASZ)

A 15.02. cikk 5. szakasza értelmében elképzelhető, hogy az értékelés nem terjed ki a helyi vízmentes terekre, például a vizsgálandó sérüléshosszt meghaladó hosszúságú, keresztirányban felosztott kettős fenéktartályok az értékelésben nem vesznek részt. Ebben az esetben előfordulhat, hogy nem lehet figyelembe venni a keresztirányú térfelosztást, ha az nem terjed ki a válaszfalfedélzetig. Ez a válaszfalak helytelen felosztásához vezethet.

A követelmény értelmezése:

Amennyiben a vízmentes tér hosszabb a 15.03. cikk 9. szakaszában előírtaknál, és olyan helyi vízzáró térfelosztásokat tartalmaz, amelyek között a sérülés minimális hossza elfér, akkor ezeket figyelembe lehet venni a sérült stabilitás kiszámításához.

2. A PONYVÁKKAL VAGY HASONLÓ MOBIL FELSZERELÉSEKKEL LÉTREHOZOTT ZÁRT TEREKRE VONATKOZÓ ÁTMENETI KÖVETELMÉNYEK A STABILITÁSRA VALÓ TEKINTETTEL (15.03. CIKK, 5. SZAKASZ)

A ponyvákkal vagy hasonló mobil felszerelésekkel létrehozott zárt terek a hajó stabilitása szempontjából gondot okozhatnak, mivel - amennyiben ehhez elegendő nagyságúak - befolyásolhatják a szél nyomása miatti billenőnyomatékot.

A követelmény értelmezése:

Olyan személyszállító hajók tekintetében, amelyek hajóbizonyítványát 2006. január 1-je előtt adták ki először, vagy amelyekre érvényes a 24.06. cikk 2. szakaszának második mondata, a ponyvákból vagy hasonló mobil felszerelésekből álló zárt terek létrehozását követően új stabilitási számítást kell végezni ezen irányelv szerint, amennyiben Awz laterális síkja meghaladja annak a teljes Aw laterális síknak az 5 %-át, amelyet minden esetben figyelembe kell venni."

d) A 7. számú közigazgatási utasítás 1. része helyébe a következő szöveg lép: "1. RÉSZ Engedélyezett különleges horgonyok Az illetékes hatóságok által a 10.01. cikk 5. szakasza szerint engedélyezett csökkentett tömegű különleges horgonyokat az alábbi táblázat ismerteti.

e) A 11. számú közigazgatási utasítás 4. pontja a közösségi bizonyítvány 2. rovatának magyarázata után kiegészül a közösségi bizonyítvány 10. rovatának következő magyarázatával: A 4. pontban a közösségi bizonyítvány 43. rovatának magyarázata a következőképpen módosul:

"10. Tekintettel a Rajnán való közlekedésre vonatkozó engedéllyel rendelkező hajókra, vagyis azokra, a »- közösségi vízi utakon, az alábbi zónában/zónákban« szövegű francia bekezdésbe a következő szöveget kell írni:

a) amelyek teljesen megfelelnek a II. melléklet követelményeinek, ideértve a 24. fejezet átmeneti rendelkezéseit is; valamint

b) amelyek nem élnek a 24a. fejezet átmeneti rendelkezései vagy a IV. mellékletben megállapított csökkentések adta lehetőségekkel,

a) Rajna; vagy

b) R zóna."

"43. Az egyéb biztonsági rendeletek, például a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló európai megállapodás (ADN) által megkövetelt hordozható tűzoltó készülékeket itt nem kell bejegyezni."

f) A 17. számú közigazgatási utasítás 3. pontja helyébe a következő szöveg lép: "3. ÁTVÉTELI VIZSGÁLAT

3.1. A tűzjelző rendszereket egy szakértő vizsgálja meg: A gépterek és a kazánterek esetén ezeket az ellenőrzéseket eltérő gépüzemeltetési körülmények és változó szellőzési feltételek mellett kell elvégezni. A fenti c) alrészben említett vizsgálatokat a tűzoltó rendszerekre szakosodott, hozzáértő céget képviselő hozzáértő személy is elvégezheti.

a) az első használatbavétel előtt;

b) jelentős módosítást vagy javítást követően az újbóli üzembe helyezés előtt;

c) rendszeresen legalább kétévente.

3.2. Ellenőrzési igazolást kell kiadni, amely tartalmazza a szakértő vagy a hozzáértő személy aláírását és az ellenőrzés dátumát."

g) A 18. számú közigazgatási utasítás 4. pontja helyébe a következő szöveg lép:

"4. A 2. és a 3. pontban megadott követelményeket akkor is teljesítettnek kell tekinteni, ha a két rész mindegyikénél teljesültek a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló európai megállapodás (ADN) 9.1.0.95.2. szakaszában szereplő stabilitási követelmények."

h) A 21. számú közigazgatási utasítás 8. pontja helyébe a következő szöveg lép: "8. Átvételi vizsgálat

8.1. Az LLL-rendszerek fényerejét szakértőnek kell megvizsgálnia: A fenti c) pontban említett ellenőrzéseket a biztonsági rendszerek területén szakképzett hozzáértő személy is elvégezheti.

a) az első használatbavétel előtt;

b) jelentős módosítást vagy javítást követően az újbóli üzembe helyezés előtt;

c) rendszeresen legalább ötévente.

8.2. Ellenőrzési igazolást kell kiadni, amely tartalmazza a szakértő vagy a hozzáértő személy aláírását és az ellenőrzés dátumát.

8.3. Amennyiben egyetlen mérés azt állapítja meg, hogy a fényerő nem felel meg e közigazgatási utasítás előírásainak, akkor további méréseket kell végezni legalább tíz, egymástól azonos távolságban lévő ponton. Ha a mért értékek több mint 30 %-a nem felel meg e közigazgatási utasítás előírásainak, akkor a biztonsági rendszereket ki kell cserélni. Ha a mért értékek 20-30 %-a nem felel meg e közigazgatási utasítás előírásainak, akkor a biztonsági útmutatórendszereket egy éven belül ismét ellenőrizni kell."

i) A 24. számú közigazgatási utasítás 4. pontja helyébe a következő szöveg lép: "4. Gázszivárgás-érzékelők kalibrálása és ellenőrzése, a korlátozott üzemidejű alkatrészek cseréje

4.1. A gázszivárgás-érzékelőket a gyártó útmutatásainak megfelelően szakértő vagy hozzáértő személy kalibrálja és ellenőrzi: Kalibrálási és ellenőrzési igazolást kell kiadni, amely tartalmazza a szakértő vagy a hozzáértő személy aláírását és az ellenőrzés dátumát.

a) az első használatbavétel előtt;

b) jelentős módosítást vagy javítást követően az újbóli üzembe helyezés előtt;

c) rendszeresen.

4.2. A gázriasztó berendezések korlátozott üzemidejű alkatrészeit megadott üzemi élettartamuk lejárta előtt ki kell cserélni."

j) A függelék a következő 26. és 27. számú közigazgatási utasítással egészül ki: "26. SZÁMÚ KÖZIGAZGATÁSI UTASÍTÁS Szakértők és hozzáértő személyek (a II. melléklet 1.01. cikkének 106. és 107. szakasza) Szakértők A szakértőknek olyan átvételi vizsgálatokat kell végrehajtaniuk, amelyek a rendszerek összetettsége vagy az előírt biztonsági szint miatt szaktudást igényelnek. Többek között az alábbi személyek vagy intézmények jogosultak ilyen átvételi vizsgálatok végrehajtására: Hozzáértő személyek A hozzáértő személyeknek például rendszeres szemrevételezéssel és üzemi próbával kell ellenőrizniük a biztonsági felszereléseket. Hozzáértő személynek minősülnek: Terminológia Átvételi vizsgálatok Az alábbi táblázat összefoglalja az átvételi vizsgálatok ütemezését, ideértve azok gyakoriságát és az elvégzésükhöz szükséges ellenőr típusát. Ez a táblázat csupán tájékoztatási célt szolgál. 27. SZÁMÚ KÖZIGAZGATÁSI UTASÍTÁS Kedvtelési célú kishajók (a II. melléklet 21.02. cikkének 2. szakasza, figyelemmel 7.02. cikkére, 8.05. cikkének 5. szakaszára, 8.08. cikkének 2. szakaszára és 8.10. cikkére is) 1. Általános rendelkezések A forgalomba hozott, legfeljebb 24 méter hosszúságú kedvtelési célú kishajóknak teljesíteniük kell a 2003/44/EK irányelvvel (14) módosított 94/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) előírásait. Ezen irányelv 2. cikkével összefüggésben a 3. cikk szerint a legalább 20 méter hosszúságú kedvtelési célú kishajóknak közösségi belvízi hajóbizonyítvánnyal kell rendelkezniük, amely igazolja, hogy megfelelnek a II. mellékletben foglalt műszaki követelményeknek. Mivel az újonnan épített kedvtelési célú kishajók bizonyos felszereléseinek, készülékeinek és berendezéseinek a II. melléklet 21.02. cikkében megállapított egyes rendelkezésekből fakadó kettős ellenőrzését vagy tanúsítását kerülni kell, ezért e közigazgatási utasítás tájékoztatást nyújt azokról a 21.02. cikkben felsorolt követelményekről, amelyek a 94/25/EK irányelvben már szerepelnek. 2. A 21.02. cikk 94/25/EK irányelvben már szereplő követelményei A 94/25/EK irányelv hatálya alá tartozó, kedvtelési célú kishajók esetében a felügyeleti szerv a közösségi belvízi hajóbizonyítvány kiadása (első ellenőrzés) tekintetében nem követeli meg a II melléklet 21.02. cikkének 2. szakaszában megállapított alábbi követelmények további ellenőrzését vagy tanúsítását, amennyiben a szemlére bemutatott vízi járművet a felügyeleti szervnek való bemutatása előtt legfeljebb 3 évvel hozták forgalomba, módosítást nem hajtottak végre rajta, a megfelelőségi nyilatkozat pedig a következő harmonizált szabványokra vagy azokkal egyenértékű előírásokra vonatkozik:

- Hajóosztályozó társaságok, amelyek kellő belső szakértelemmel rendelkeznek vagy felhatalmazásuk alapján felelősek külső személyek vagy intézmények bevonásáért, továbbá e személyek vagy intézmények kiválasztása során a szükséges minőség-ellenőrzési rendszereket működtetik.

- A felügyeleti szervek tagjai vagy a vonatkozó hatóságok alkalmazottai.

- Hivatalosan jóváhagyott személyek vagy intézmények, amelyek az adott tárgykört érintő szemlék tekintetében elismert szakértelemmel rendelkeznek, továbbá ilyen jóváhagyást állami szervezetként - lehetőleg minőségbiztosítási rendszer alapján - a hajófelügyeleti szervek is adhatnak. Egy személyt vagy intézményt abban az esetben is elfogadottnak kell tekinteni, ha az utóbbi megfelelt egy olyan hivatalos kiválasztási eljáráson, amely kifejezetten a szükséges szaktudás és a tapasztalat meglétét méri fel.

- Olyan személyek, például hajóparancsnokok, hajózási társaságok biztonsági felelősei, legénység vonatkozó tapasztalattal rendelkező tagjai, akik szakképesítésük és szakmai tapasztalatuk alapján megfelelő tudással rendelkeznek ahhoz, hogy meghatározott helyzeteket és körülményeket felmérjenek.

- Társaságok, például hajógyárak vagy berendezéseket gyártó cégek, amelyek elegendő szaktudásra tettek szert rendes tevékenységük folytatása során.

- Különleges felhasználású rendszerek (pl. tűzoltó berendezések, vezérlőberendezések) gyártói.

- : 7.02. cikk : EN ISO 11591:2000 (Akadálymentes kilátás)

- : 8.05. cikk 5. szakasza : EN ISO 10088:2001 (Üzemanyagtartályok és csövek)

- : 8.08. cikk 2. szakasza : EN ISO 15083:2003 (Fenékvíz-szivattyúzás)

- : 8.10. cikk : EN ISO 14509 (Zajkibocsátás)

(1) HL L 46., 1997.2.17., 25. o."

(2) A vezérlőközpontok és a belső gyülekezőhelyek közötti válaszfalaknak az A0 típusnak kell megfelelniük, míg a külső gyülekezőhelyeknél csak a B15 típusnak.

(3) A társalgók és a belső gyülekezőhelyek közötti válaszfalaknak az A30 típusnak kell megfelelniük, míg a külső gyülekezőhelyeknél csak a B15 típusnak.

(4) A kabinok közötti válaszfalaknak, a kabinok és a folyosók közötti válaszfalaknak, valamint a társalgókat elválasztó, 10. pont szerinti függőleges válaszfalaknak a B15 típusnak kell megfelelniük, a túlnyomásos sprinklerberendezésekkel felszerelt helyiségeknél pedig a B0 típusnak. A kabinok és a szaunák közötti válaszfalaknak az A0 típusnak kell megfelelniük, a túlnyomásos sprinklerberendezésekkel felszerelt helyiségeknél pedig a B15 típusnak.

(5) A 15.07. cikk és a 15.10. cikk 6. szakasza szerinti gépterek közötti válaszfalaknak az A60 típusnak kell megfelelniük; egyéb esetekben az A0 típusnak.

(6) A gyúlékony folyadékok tárolására szolgáló tárolóhelyiségek, a vezérlőközpontok és a gyülekezőhelyek közötti válaszfalaknak az A60 típusnak kell megfelelniük, a túlnyomásos sprinklerberendezésekkel felszerelt helyiségeknél pedig az A30 típusnak.

(7) A B15 típus megfelelő egyrészről a hajókonyhák, másrészről pedig a hűtőraktárak és élelmiszer-tároló helyiségek közötti válaszfalakhoz.

(8) A vezérlőközpontok és a belső gyülekezőhelyek közötti válaszfalaknak az A0 típusnak kell megfelelniük, míg a külső gyülekezőhelyeknél csak a B15 típusnak.

(9) A társalgók és a belső gyülekezőhelyek közötti válaszfalaknak az A30 típusnak kell megfelelniük, míg a külső gyülekezőhelyeknél csak a B15 típusnak.

(10) A kabinok közötti válaszfalaknak, a kabinok és a folyosók közötti válaszfalaknak, valamint a társalgókat elválasztó, 10. pont szerinti függőleges válaszfalaknak a B15 típusnak kell megfelelniük, a túlnyomásos sprinklerberendezésekkel felszerelt helyiségeknél pedig a B0 típusnak. A kabinok és a szaunák közötti válaszfalaknak az A0 típusnak kell megfelelniük, a túlnyomásos sprinklerberendezésekkel felszerelt helyiségeknél pedig a B15 típusnak.

(11) A 15.07. cikk és a 15.10. cikk 6. szakasza szerinti gépterek közötti válaszfalaknak az A60 típusnak kell megfelelniük; egyéb esetekben az A0 típusnak.

(12) A gyúlékony folyadékok tárolására szolgáló tárolóhelyiségek, a vezérlőközpontok és a gyülekezőhelyek közötti válaszfalaknak az A60 típusnak kell megfelelniük, a túlnyomásos sprinklerberendezésekkel felszerelt helyiségeknél pedig az A30 típusnak.

(13) A B15 típus megfelelő egyrészről a hajókonyhák, másrészről pedig a hűtőraktárak és élelmiszer-tároló helyiségek közötti válaszfalakhoz."

(14) HL L 214., 2003.8.26., 18. o.

(15) HL L 164., 1994.6.30., 15. o."

II. MELLÉKLET

A VII. melléklet a következőképpen módosul:

- Az I. rész 1. szakaszának első két mondata helyébe a következő szöveg lép:

"A hajóosztályozó társaságnak dokumentumokkal igazolnia kell, hogy belvízi hajók tervezésének és építésének értékelését illetően kiterjedt tapasztalattal rendelkezik. A hajóosztályozó társaságnak rendelkeznie kell a belvízi hajók tervezésére, építésére és időszakos szemléjére - különös tekintettel a II. melléklet 22a.04. és 22a.05. cikkében előírt, a veszélyes áruk nemzetközi belvízi szállításáról szóló európai megállapodáshoz (ADN) mellékelt előírások 9. része szerinti stabilitás számításokra - vonatkozó átfogó szabályokkal és rendeletekkel, amelyeket legalább angol, holland, francia és német nyelven közzétesz, és azokat folyamatosan frissíti és javítja a kutatási és fejlesztési programok révén."

- Az I. rész 11. szakaszának első mondata helyébe a következő szöveg lép:

"A hajóosztályozó társaság előkészít és fenntart egy hatékony belső minőségbiztosítási rendszert, amely a nemzetközileg elismert minőségügyi szabványok vonatkozó részein alapul, és megfelel az EN ISO/IEC 17020:2004 szabványnak, az IACS minőségbiztosítási rendszerekre vonatkozó tanúsítási rendszerének követelményeinek értelmezése szerint."

- A II. rész 4. szakasza helyébe a következő szöveg lép:

"4. Olyan hajóosztályozó társaság jóváhagyása előtt, amelyet a rajnai hajók szemleszabályzata keretében a Rajnai Hajózási Központi Bizottság nem minden tagállama fogadott el, a Bizottság konzultál a Központi Bizottság Titkárságával."

- A III. rész helyébe a következő szöveg lép: "III. rész Elismert hajóosztályozó társaságok jegyzéke Az I. és II. részben meghatározott kritériumok alapján jelenleg az irányelv 10. cikkének (1) bekezdése értelmében az alábbi hajóosztályozó társaságok elismertek: 1. Bureau Veritas 2. Germanischer Lloyd 3. Lloyd's Register of Shipping 4. Polski Rejestr Statków S.A. 5. RINA s.p.a 6. Russian Maritime Register of Shipping Az I. és II. rész alapján történő elismerésükig a hajóosztályozó társaságok, amelyeket valamely tagállam a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek, valamint a tengerhajózási igazgatás vonatkozó tevékenységeinek közös szabályairól és szabványairól szóló, 1994. november 22-i 94/57/EK tanácsi irányelv (1) alapján elismert és engedélyezett, jelenleg ezen irányelv 10. cikke értelmében csak a kizárólag ennek a tagállamnak a vízi útjain közlekedő járművek vonatkozásában elismertek.

(1) HL L 319., 1994.12.12., 20. o."

III. MELLÉKLET

A IX. melléklet a következőképpen módosul:

I. RÉSZ

A belvízi hajók fedélzetén használt radarberendezésekre vonatkozó minimumkövetelmények és tesztelési feltételek

Tartalomjegyzék

1. A IX. melléklet helyébe a következő szöveg lép: "IX. MELLÉKLET BELVÍZI HAJÓK FEDÉLZETÉN HASZNÁLT RADARBERENDEZÉSEK ÉS FORDULÁSISEBESSÉG-KIJELZŐK TARTALOM Fogalommeghatározások I. RÉSZ - A belvízi hajók fedélzetén használt radarberendezésekre vonatkozó minimumkövetelmények és tesztelési feltételek II. RÉSZ - A belvízi hajók fedélzetén használt fordulásisebesség-kijelzőkre vonatkozó minimumkövetelmények és tesztelési feltételek III. RÉSZ - A belvízi hajók fedélzetén használt radarberendezések és fordulásisebesség-kijelzők beszerelésére és teljesítménypróbájára vonatkozó követelmények IV. RÉSZ - A belvízi hajók fedélzetén használt radarberendezések és fordulásisebesség-kijelzők beszerelési és teljesítményigazolási bizonyítványa V. RÉSZ - Illetékes hatóságok, műszaki szolgálatok, jóváhagyott hajózási radarberendezések, fordulásisebesség-kijelzők és jóváhagyott szakosodott cégek nyilvántartása VI. RÉSZ - Egyenértékű berendezés Fogalommeghatározások: 1. »típuspróba«: az I. rész 4. cikkében vagy a II. rész 1.03. cikkében említett vizsgálati eljárás, amellyel a műszaki szolgálat e melléklet előírásainak teljesítését vizsgálja. A típuspróba a típusjóváhagyás szerves részét képezi; 2. »típusjóváhagyás«: közigazgatási eljárás, amellyel a tagállam meggyőződik arról, hogy a berendezések megfelelnek e melléklet előírásainak. Hajózási radarberendezések esetében ez az eljárás az 5-7. és a 9. pont rendelkezéseire terjed ki. Fordulásisebesség-kijelzők esetében az eljárás a II. rész 1.04-1.06. és 1.08. cikkének rendelkezéseire terjed ki; 3. 4. 5. 6. 7. 8.

1. cikk - Hatókör

2. cikk - A hajózási radarberendezés célja

3. cikk - Minimumkövetelmények

4. cikk - Típuspróbák

5. cikk - Típuspróba iránti kérelem

6. cikk - Típusjóváhagyás

7. cikk - A berendezés megjelölése és típus-jóváhagyási szám

8. cikk - Gyártói nyilatkozat

9. cikk - Típusjóváhagyással ellátott berendezések módosítása

1. cikk

Hatókör

Ezek a rendelkezések a belvízi hajók fedélzetén használt radarberendezésekre vonatkozó minimumkövetelményeket, valamint az e minimumkövetelményeknek való tesztelési megfelelőséget határozzák meg.

2. cikk

A hajózási radarberendezés célja

A hajózási radarberendezés azzal segíti a hajó kormányzását azzal, hogy érthető radarképet ad annak helyzetéről, a bójákhoz, a partvonalhoz és a hajózási építményekhez viszonyítva, valamint lehetővé teszi más hajók vagy a víz felszíne fölé nyúló akadályok megbízható és időben történő felismerését.

3. cikk

Minimumkövetelmények

(1) A belvízi hajókon használt hajózási radarberendezéseknek teljesíteniük kell az EN 302194-1:2006 európai szabvány követelményeit, az elektromágneses kompatibilitásra vonatkozó követelmények (a 1999/5/EK irányelv 3.1.b. cikke), valamint a 1999/5/EK irányelv 3.2. cikkéből eredő, a spektrumnak a káros zavarás elkerülése érdekében történő hatékony felhasználására vonatkozó követelmények kivételével.

(2) Az 1. szakasz a navigációs üzemmódban működtethető belvízi elektronikus térkép-megjelenítő és információs rendszerre (ECDIS) vonatkozik. Ennek a berendezésnek teljesítenie kell a belvízi ECDIS-szabványoknak a típusjóváhagyás kiadása napján hatályos változatában szereplő követelményeket.

4. cikk

Típuspróbák

(1) A 3. cikk 1. szakaszában megállapított minimumkövetelmények teljesítését típuspróbával kell igazolni.

(2) Ha a berendezés megfelel a típuspróbán, a vizsgáló szervezet típusvizsgálati tanúsítványt ad ki. Ha a berendezés nem felel meg a minimumkövetelményeknek, a kérelmezőt írásban értesítik az elutasítás indokairól.

5. cikk

Típuspróba iránti kérelem

(1) Radarhajózási felszerelések típuspróbája iránti kérelmet egy műszaki szolgálathoz kell benyújtani.

A műszaki szolgálatokról értesíteni kell az Európai Bizottságot.

(2) Minden kérelemhez csatolni kell az alábbi dokumentumokat:

a) részletes műszaki leírások;

b) a beszerelési és szervizelési dokumentáció teljes összeállításban;

c) részletes kezelési útmutató;

d) rövid kezelési útmutató; valamint

e) adott esetben a korábban elvégzett próbák igazolásai.

(3) Amennyiben a kérelmezőnek nem áll szándékában a 1999/5/EK irányelv szerinti megfelelőségi nyilatkozatot a típusjóváhagyással egyidejűleg kiállíttatni, akkor a megfelelőségi nyilatkozatot a típuspróba iránti kérelemmel együtt kell benyújtani.

6. cikk

Típusjóváhagyás

(1) A típusjóváhagyást az illetékes hatóság a vizsgálati tanúsítvány alapján adja meg. Az illetékes hatóság tájékoztatja az Európai Bizottságot azokról a berendezésekről, amelyekre típusjóváhagyást adott ki. A vonatkozó értesítésben fel kell tüntetni a kiadott típus-jóváhagyási számot, továbbá a típusmegjelölést, a gyártó nevét, a típusjóváhagyás birtokosának nevét és a típusjóváhagyás napját.

(2) Minden illetékes hatóság vagy az illetékes hatóság által kijelölt műszaki szolgálat jogosult a gyártási sorozatból bármikor kiválasztani berendezést ellenőrzési célra.

Amennyiben ez az ellenőrzés a berendezésben hibát talál, a típusjóváhagyás visszavonható.

A típusjóváhagyást az a hatóság vonja be, amelyik kiadta.

7. cikk

A berendezés megjelölése és típus-jóváhagyási szám

(1) A berendezés minden alkatrészén letörölhetetlenül fel kell tüntetni a következőket:

a) a gyártó neve;

b) a berendezés kereskedelmi célja;

c) a berendezések fajtái; valamint

d) a sorozatszám.

(2) Az illetékes hatóság által kiadott típus-jóváhagyási számot a kijelzőegységre letörölhetetlenül rögzíteni kell, úgy, hogy a kijelző jól látható legyen a berendezés beszerelése után. A típus-jóváhagyási szám összetétele: e-NN-NNN

e = Európai Unió

NN = a típusjóváhagyás szerinti ország száma, ahol

NNN = az illetékes hatóság által meghatározott háromjegyű szám.

(3) A típus-jóváhagyási szám csak a hozzá kapcsolódó típusjóváhagyással összefüggésben használható.

A típus-jóváhagyási szám előállítása és felhelyezése a kérelmező feladata.

8. cikk

Gyártói nyilatkozat

Minden berendezéshez mellékelni kell a gyártó nyilatkozatát.

9. cikk

Típusjóváhagyással ellátott berendezések módosítása

(1) A már jóváhagyott berendezéseken végzett módosítások a típusjóváhagyás visszavonásával járnak. Módosítások tervezése esetén a részleteket írásban el kell küldeni az illetékes műszaki szolgálatnak.

(2) A műszaki szolgálattal folytatott egyeztetést követően az illetékes hatóság dönti el, hogy a típusjóváhagyás továbbra is érvényes-e, vagy ellenőrzésre, illetve új típuspróbára van-e szükség.

Amennyiben új típuspróbára kerül sor, abban az esetben új típus-jóváhagyási számot kell kiadni.

II. RÉSZ

A belvízi hajók fedélzetén használt fordulásisebesség-kijelzőkre vonatkozó minimumkövetelmények és tesztelési feltételek

Tartalomjegyzék

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

1.01. cikk - Hatókör

1.02. cikk - A fordulásisebesség-kijelző célja

1.03. cikk - Típuspróba

1.04. cikk - Típuspróba iránti kérelem

1.05. cikk - Típusjóváhagyás

1.06. cikk - A berendezés megjelölése és típus-jóváhagyási szám

1.07. cikk - Gyártói nyilatkozat

1.08. cikk - Típusjóváhagyással ellátott berendezések módosítása

2. FEJEZET

A fordulásisebesség-kijelzőkre vonatkozó általános minimumkövetelmények

2.01. cikk - Szerkezet, tervezés

2.02. cikk - Zavaró sugárzások és elektromágneses kompatibilitás

2.03. cikk - Működés

2.04. cikk - Kezelési utasítások

2.05. cikk - Az érzékelő beszerelése

3. FEJEZET

A fordulásisebesség-kijelzők működési minimumkövetelményei

3.01. cikk - A fordulásisebesség-kijelző üzemkész állapota

3.02. cikk - A fordulásisebesség-kijelző jelölése

3.03. cikk - Mérési tartományok

3.04. cikk - A kijelzett fordulási szögsebesség pontossága

3.05. cikk - Érzékenység

3.06. cikk - A működés figyelése

3.07. cikk - A hajó egyéb normál mozgásai iránti érzéketlenség

3.08. cikk - A mágneses mezők iránti érzéketlenség

3.09. cikk - Segédkijelzők

4. FEJEZET

A fordulásisebesség-kijelzők műszaki minimumkövetelményei

4.01. cikk - Működés

4.02. cikk - Áramlásszabályozó berendezések

4.03. cikk - Kapcsolás kiegészítő berendezéshez

5. FEJEZET

A fordulásisebesség-kijelzők tesztelési feltételei és eljárásai

5.01. cikk - Biztonság, terhelési kapacitás és elektromágneses kompatibilitás

5.02. cikk - Zavaró sugárzások

5.03. cikk - Vizsgálati eljárás

Függelék - A fordulásisebesség-kijelzők kijelzési hibaértékeinek maximális toleranciaszintje

1. FEJEZET

Általános rendelkezések

1.01. cikk

Hatókör

Ezek a rendelkezések a belvízi hajók fedélzetén használt fordulásisebesség-kijelzőkre vonatkozó minimumkövetelményeket, valamint az e minimumkövetelményeknek való tesztelési megfelelőséget határozzák meg.

1.02. cikk

A fordulásisebesség-kijelző célja

A fordulásisebesség-kijelző célja segíteni a radarhajózást és mérni a hajó fordulási szögsebességét bal vagy jobb oldali irányba.

1.03. cikk

Típuspróba

(1) A 2-4. fejezet szerinti, fordulásisebesség-kijelzőkre vonatkozó minimumkövetelmények teljesítését típuspróbával kell igazolni.

(2) Ha a berendezés megfelel a típuspróbán, a műszaki szolgálat típusvizsgálati tanúsítványt ad ki. Ha a berendezés nem felel meg a minimumkövetelményeknek, a kérelmezőt írásban értesítik az elutasítás indokairól.

1.04. cikk

Típuspróba iránti kérelem

(1) Fordulásisebesség-kijelzők típuspróbája iránti kérelmet műszaki szolgálathoz kell benyújtani.

A műszaki szolgálatokról értesíteni kell az Európai Bizottságot.

(2) Minden kérelemhez csatolni kell az alábbi dokumentumokat:

a) részletes műszaki leírások;

b) a beszerelési és szervizelési dokumentáció teljes összeállításban;

c) kezelési utasítások.

(3) A kérelmező tesztek segítségével igazolja vagy igazoltatja, hogy a berendezés megfelel e rendelkezések minimumkövetelményeinek.

A kérelemhez csatolni kell a tesztek eredményeit és a mérési jegyzőkönyveket.

Ezeket a tesztelések során nyert dokumentumokat és információkat az illetékes hatóságnak meg kell őriznie.

1.05. cikk

Típusjóváhagyás

(1) A típusjóváhagyást az illetékes hatóság a vizsgálati tanúsítvány alapján adja meg.

Az illetékes hatóság az általa jóváhagyott berendezésekről tájékoztatja az Európai Bizottságot. A vonatkozó értesítésben fel kell tüntetni a kiadott típus-jóváhagyási számot, továbbá a típusmegjelölést, a gyártó nevét, a típusjóváhagyás birtokosának nevét és a típusjóváhagyás napját.

(2) Minden illetékes hatóság vagy az illetékes hatóság által kijelölt műszaki szolgálat jogosult a gyártási sorozatból bármikor kiválasztani berendezést ellenőrzési célra.

Amennyiben ez az ellenőrzés a berendezésben hibát talál, a típusjóváhagyás visszavonható.

A típusjóváhagyást az a hatóság vonja be, amelyik kiadta.

1.06. cikk

A berendezés megjelölése és típus-jóváhagyási szám

(1) A berendezés minden alkatrészén letörölhetetlenül fel kell tüntetni a következőket:

a) a gyártó neve;

b) a berendezés kereskedelmi célja;

c) a berendezések fajtái; valamint

d) a sorozatszám.

(2) Az illetékes hatóság által kiadott típus-jóváhagyási számot a vezérlőegységre letörölhetetlenül rögzíteni kell, úgy, hogy a kijelző jól látható legyen a berendezés beszerelése után. A típus-jóváhagyási szám összetétele: e-NN-NNN

e = Európai Unió

NN = a jóváhagyás szerinti ország kódja

NNN = az illetékes hatóság által meghatározott háromjegyű szám.

(3) A típus-jóváhagyási szám csak a hozzá kapcsolódó típusjóváhagyással összefüggésben használható.

A típus-jóváhagyási szám előállítása és felhelyezése a kérelmező feladata.

1.07. cikk

Gyártói nyilatkozat

Minden berendezéshez mellékelni kell a gyártó nyilatkozatát.

1.08. cikk

Típusjóváhagyással ellátott berendezések módosítása

(1) A már jóváhagyott berendezéseken végzett módosítások a típusjóváhagyás visszavonásával járnak.

Módosítások tervezése esetén a részleteket írásban el kell küldeni az illetékes műszaki szolgálatnak.

(2) A műszaki szolgálattal folytatott egyeztetést követően az illetékes hatóság dönti el, hogy a típusjóváhagyás továbbra is érvényes-e, vagy ellenőrzésre, illetve új típuspróbára van-e szükség.

Amennyiben új típuspróbára kerül sor, abban az esetben új típus-jóváhagyási számot kell kiadni.

2. FEJEZET

A fordulásisebesség-kijelzőkre vonatkozó általános minimumkövetelmények

2.01. cikk

Szerkezet, tervezés

(1) A fordulásisebesség-kijelzőknek meg kell felelniük a belvízi utakon közlekedő hajók fedélzetén való működésnek.

(2) A berendezés szerkezetének és tervezésének mind mechanikai, mind pedig villamossági szempontból meg kell felelnie a jelenlegi helyes mérnöki gyakorlatnak.

(3) Ha az irányelv II. mellékletében vagy e mellékletben nem szerepel erre vonatkozó külön rendelkezés, a hajón levő berendezések áramforrására, biztonságára, kölcsönhatására, az iránytű biztonságos távolságára, a klimatikus hatásoknak való ellenállásra, a mechanikai szilárdságra, a környezeti hatásokra, a hallható zajkibocsátásokra és a berendezések jelölésére az EN 60945:2002 európai szabványban szereplő követelmények és tesztelési módszerek vonatkoznak.

Ezenkívül a berendezésnek 0 °C és 40 °C közötti környezeti hőmérsékleten teljesíteni kell e melléklet valamennyi követelményét.

2.02. cikk

Zavaró sugárzások és elektromágneses kompatibilitás

1. Általános követelmények

A fordulásisebesség-kijelzőknek meg kell felelniük az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről és a 89/336/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. december 15-i 2004/108/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (2) követelményeinek.

2. Zavaró sugárzások

A 156-165 MHz, 450-470 MHz és 1,53-1,544 GHz frekvenciatartományokban a térerősség nem haladhatja meg a 15 μV/m-t. Ezek a térerősségek a tesztelt berendezéstől számított háromméteres tesztelési távolságban érvényesek.

2.03. cikk

Működés

(1) A berendezés nem rendelkezhet a megfelelő működéshez szükségesnél több kezelőszervvel.

A kezelőszervek tervezése, jelölése és mozgatása egyszerű, egyértelmű és gyors műveleteket tegyen lehetővé. Elrendezésük révén a működési hibák legyenek a lehető legjobban elkerülhetők.

A normál működéshez nem szükséges kezelőszervek nem lehetnek közvetlenül hozzáférhetők.

(2) Minden kezelőszervet és kijelzőt el kell látni jelekkel vagy angol nyelvű feliratozással. A jeleknek meg kell felelniük az EN 60417:1998 európai szabvány követelményeinek.

Minden számjegynek és betűnek legalább 4 mm magasnak kell lennie. Ha igazolható, hogy technikai okok miatt a 4 mm magas számok és betűk kivitelezése lehetetlen, és ha a működés céljára kisebb számok és betűk elfogadhatók, a 3 mm-re történő csökkentés megengedett.

(3) A berendezést úgy kell megtervezni, hogy a működési hibák ne okozhassák a leállását.

(4) Minden, a minimumkövetelményeken kívüli funkciót, mint például másik berendezéshez történő kapcsolás, úgy kell biztosítani, hogy a berendezés mindenkor feleljen meg a minimumkövetelményeknek.

2.04. cikk

Kezelési utasítások

Minden egységhez biztosítani kell részletes kezelői kézikönyvet. A kézikönyvnek angol, holland, francia és német nyelven kell hozzáférhetőnek lennie, és az alábbi információkat kell tartalmaznia:

a) indítás és üzemeltetés;

b) karbantartás és szervizelés;

c) általános biztonságtechnikai utasítások.

2.05. cikk

Az érzékelő beszerelése

A beszerelésnek a gerincvonalhoz viszonyított irányát fel kell tüntetni a fordulásisebesség-kijelző érzékelő egységén. Gondoskodni kell olyan beszerelési utasításokról, amelyek biztosítják a hajó egyéb normál mozgásai iránti maximális érzéketlenséget.

3. FEJEZET

A fordulásisebesség-kijelzők működési minimumkövetelményei

3.01. cikk

A fordulásisebesség-kijelző üzemkész állapota

(1) Hidegindítás után a fordulásisebesség-kijelzőnek 4 percen belül teljesen üzemkész állapotban kell lennie, és a megkívánt pontossági tűréshatárokon belül kell működnie.

(2) Figyelmeztető jelzéssel jelezni kell, hogy a jelzőberendezés be van kapcsolva. Lehetővé kell tenni a fordulásisebesség-kijelző egyidejű figyelését és kezelését.

(3) Vezeték nélküli távirányítók nem megengedettek.

3.02. cikk

A fordulásisebesség-kijelző jelölése

(1) A fordulási szögsebességet egy vonalakra osztott skálán kell kijelezni, amelynek nulla pontja középen helyezkedik el. Lehetővé kell tenni a fordulási szögsebesség irányának és mértékének a szükséges pontossággal való leolvasását. A mutatós műszerektől és az oszlopos diagramoktól eltérő jelzőműszerek nem megengedettek.

(2) A kijelző skálája legalább 20 cm hosszú és lehet körkörös vagy egyenes vonalú.

Az egyenes vonalú skálákat csak vízszintesen lehet elhelyezni.

(3) Kizárólag digitális kijelzők nem megengedettek.

3.03. cikk

Mérési tartományok

A fordulásisebesség-kijelzők rendelkezhetnek egy vagy több mérési tartománnyal. Az alábbi mérési tartományok ajánlottak:

30 °/min

60 °/min

90 °/min

180 °/min

300 °/min.

3.04. cikk

A kijelzett fordulási szögsebesség pontossága

A kijelzett fordulási szögsebesség legfeljebb 2 %-kal térhet el a mérhető maximális értéktől, illetve legfeljebb 10 %-kal a tényleges értéktől, amelyek közül a nagyobb érték mérvadó (lásd függelék).

3.05. cikk

Érzékenység

Az üzemi küszöbértéknek egyenlőnek kell lennie a kijelzett érték 1 %-ával egyenértékű szögsebesség változásával, vagy annál alacsonyabbnak kell lennie.

3.06. cikk

A működés figyelése

(1) Ha a fordulásisebesség-kijelző nem a megkívánt pontossági tartományban üzemel, ezt jelezni kell.

(2) Ha giroszkópot használnak, a giroszkóp forgásának sebességében bekövetkezett bármilyen kritikus esést jelezni kell. A giroszkóp forgásának sebességében bekövetkezett kritikus esés az, amelyik a pontosságot 10 %-kal csökkenti.

3.07. cikk

A hajó normál mozgásai iránti érzéketlenség

(1) A hajó másodpercenként 4°-ig terjedő fordulási szögsebességgel történő legfeljebb 10°-os dülöngélése nem okozhat mérési hibákat az előírt tűréshatárokon felül.

(2) Az olyan hatások, mint amelyek például kikötéskor fordulhatnak elő, nem okozhatnak mérési hibákat az előírt tűréshatárokon felül.

3.08. cikk

A mágneses mezők iránti érzéketlenség

A fordulásisebesség-kijelzőnek nem szabad érzékelnie a hajó fedélzetén szokásosan előforduló mágneses mezőket.

3.09. cikk

Segédkijelzők

A segédkijelzőknek meg kell felelniük a fordulásisebesség-kijelzőkre vonatkozó valamennyi követelménynek.

4. FEJEZET

A fordulásisebesség-kijelzők műszaki minimumkövetelményei

4.01. cikk

Működés

(1) Minden kezelőszervet úgy kell elrendezni, hogy működésük során semmilyen információ ne kerüljön takarásba, és a radarhajózást ne rontsa.

(2) Minden kezelőszervet és kijelzőt el kell látni olyan káprázásmentes fényforrással, amely minden külső környezeti fényviszonynál megfelelő, és amely független kapcsolóval nullára állítható.

(3) A kezelőszervek beállításának olyannak kell lennie, hogy a jobbra vagy felfelé történő mozgatás pozitív hatással legyen a változóra, míg a balra vagy lefelé történő mozgatás negatív hatást fejtsen ki.

(4) Amennyiben nyomógombokat használnak, lehetővé kell tenni érintéssel való állításukat és működtetésüket. A kapcsoláskioldásnak jól láthatónak kell lennie. Amennyiben a nyomógombok több funkcióval rendelkeznek, egyértelműen jelezni kell, hogy melyik hierarchikus szint aktív.

4.02. cikk

Áramlásszabályozó berendezések

(1) Az érzékelőrendszert a kritikus értékeknél csillapítani kell. A csillapítási tényező (a határérték 63 %-a) nem haladhatja meg a 0,4 másodpercet.

(2) A kijelzőt csillapítani kell a kritikus értékeknél.

A csillapítást növelő kezelőszervek megengedettek.

A csillapítási tényező semmilyen körülmények között nem haladhatja meg az 5 másodpercet.

4.03. cikk

Kapcsolás kiegészítő berendezéshez

(1) Ha a fordulásisebesség-kijelző segédkijelzőkhöz vagy hasonló berendezésekhez kapcsolható, a fordulásisebesség-kijelzőnek használhatónak kell maradnia analóg elektromos jelzőként. A fordulásisebesség-kijelző a 2. szakasz szerint digitális interfésszel is rendelkezhet.

A fordulásisebesség-kijelzőt továbbra is galván földelésszigeteléssel kell jelölni, 20 mV/°/perc ± 5 % analóg feszültséggel egyenértékűnek és maximum 100 Ω-os belső ellenállással.

A polaritásnak pozitívnak kell lennie, amikor a hajó jobbra fordul és negatívnak, amikor balra.

Az üzemi küszöbérték nem haladhatja meg a 0,3 °/percet.

A nulla hiba nem haladhatja meg az 1 °/percet 0-40 °C közötti hőmérsékleten.

A kijelző bekapcsolt állapotában, miközben az érzékelő nincs kitéve a mozgás hatásainak, az álfeszültség nem lépheti túl a 10 mV-ot a kimeneti jelnél, 10 Hz-es átviteli sáv aluláteresztő szűrővel mérve.

A fordulási szögsebességet leíró jelet minden további csillapítás nélkül kell kapni a 4.02. cikk 1. szakaszában említett határértékeken túl.

(2) A digitális interfészt az EN 61162-1:2008, az EN 61162-2:1998 és az EN 61162-3:2008 európai szabványnak megfelelően kell kialakítani.

(3) Biztosítani kell egy külső vészkapcsolót. A kapcsolót galvánszigeteléses megszakítóként kell beszerelni a kijelzőhöz. A külső vészjelzést az alábbi érintkezészárások oldják ki:

a) ha a fordulásisebesség-kijelzőt kikötik; vagy

b) ha a fordulásisebesség-kijelző nem üzemel; vagy

c) ha a működésvezérlés súlyos hiba után reagált (3.06. cikk).

5. FEJEZET

A fordulásisebesség-kijelzők tesztelési feltételei és eljárásai

5.01. cikk

Biztonság, terhelési kapacitás és elektromágneses kompatibilitás

A hajón levő berendezések áramforrását, biztonságát, kölcsönhatását, az iránytű biztonságos távolságát, a klimatikus hatásoknak való ellenállást, a mechanikai szilárdságot, a környezeti hatásokat, a hallható zajkibocsátásokat és az elektromágneses kompatibilitást az EN 60945:2002 európai szabványban szereplő követelmények szerint kell tesztelni.

5.02. cikk

Zavaró sugárzások

A zavaró sugárzásokat az EN 60945:2002 európai szabvány szerint kell mérni a 30-2000 MHz frekvenciatartományban.

A 2.02. cikk 2. szakaszának követelményeit be kell tartani.

5.03. cikk

Vizsgálati eljárás

(1) A fordulásisebesség-kijelzőket névleges és határfelület-körülmények mellett kell vizsgálni. Ebben a tekintetben az üzemi feszültség és a környezeti hőmérséklet hatását az előírt határértékig tesztelni kell.

Ezenkívül rádióadókat kell használni a maximális mágneses mező létrehozásához a kijelzők közelében.

(2) A fenti 1. szakaszban leírt feltételek mellett a kijelzési hibáknak a mellékletben megjelölt tűréshatárokon belül kell maradnia.

(3) A 2-4. fejezet összes minimumkövetelményét teljesíteni kell.

Függelék

1. ábra

A fordulásisebesség-kijelzők kijelzési hibaértékeinek maximális toleranciaszintje

III. RÉSZ

A belvízi hajók fedélzetén használt radarberendezések és fordulásisebesség-kijelzők beszerelésére és teljesítménypróbájára vonatkozó követelmények

Tartalomjegyzék

1. cikk - Általános rendelkezések

2. cikk - Jóváhagyott szakosodott cégek

3. cikk - A fedélzeti áramforrásra vonatkozó követelmények

4. cikk - A radarantenna felszerelése

5. cikk - A kijelzőegység és a vezérlőegység beszerelése

6. cikk - A fordulásisebesség-kijelző beszerelése

7. cikk - A helyzetérzékelő beszerelése

8. cikk - Beszerelés és teljesítményteszt

9. cikk - Beszerelési és teljesítményigazolási bizonyítvány

1. cikk

Általános rendelkezések

(1) A hajózási radarberendezések és a fordulásisebesség-kijelző rendszerek beszerelését és teljesítménypróbáját a következő rendelkezéseknek megfelelően kell elvégezni.

(2) Csak annak a berendezésnek a beszerelését lehet engedélyezni, amely

a) típusjóváhagyást a kapott

aa) az I. rész 6. cikke; vagy

bb) a II. rész 1.05. cikke szerint;

vagy

b) a VI. rész szerint egyenértékűként elismert típusjóváhagyással rendelkezik;

továbbá

c) megfelelő típus-jóváhagyási számot visel.

2. cikk

Jóváhagyott szakosodott cégek

(1) A hajózási radarberendezések és fordulásisebesség-kijelzők beszerelését, cseréjét, javítását vagy karbantartását csak az illetékes hatóság által jóváhagyott, szakosodott cégek végezhetik.

A jóváhagyásért felelős illetékes hatóságokról értesíteni kell az Európai Bizottságot.

(2) Az illetékes hatóság visszavonhatja a jóváhagyást.

(3) Az illetékes hatóság haladéktalanul értesíti az általa jóváhagyott szakosodott cégekről az Európai Bizottságot.

3. cikk

A fedélzeti áramforrásra vonatkozó követelmények

A hajózási radarberendezések és fordulásisebesség-kijelzők minden áramforrás-vezetékének rendelkeznie kell saját külön biztonsági berendezéssel, és lehetőleg teljesen üzembiztosnak kell lennie.

4. cikk

A radarantenna felszerelése

(1) A radarantennát a hosszanti vonalhoz a lehető legközelebb kell felszerelni. Az antenna közelében nem lehet olyan akadály, amely hamis visszajelzéseket vagy nem kívánt árnyékokat ad; szükség esetén az antenna felállítható a hajó előrészén. A radarantenna felszerelésének és rögzítésének üzemi helyzetében elég stabilnak kell lennie, hogy a hajózási radarberendezés az előírt pontossági határértékeken belül tudjon működni.

(2) A rögzítési szöghiba kijavítása és a berendezés bekapcsolása után a kormányvonal és a hosszanti vonal közötti különbség nem lehet nagyobb 1°-nál.

5. cikk

A kijelzőegység és a vezérlőegység beszerelése

(1) A kijelzőegységet és a vezérlőegységet a kormányállásban kell felszerelni úgy, hogy a radarkép értékelése és a hajózási radarberendezés üzemeltetése ne okozzon nehézséget. A radarkép azimutális irányának meg kell felelnie a környezet normál helyzetének. A tartókat és a beállítható konzolokat úgy kell kialakítani, hogy bármilyen helyzetben rezgésmentesen legyenek rögzíthetők.

(2) Radarhajózás során a mesterséges megvilágítás nem tükröződhet vissza a radarkezelő irányába.

(3) Ha a vezérlőegység nem része a kijelzőegységnek, akkor azt burkolatban kell elhelyezni a kijelzőegységtől 1 méterre. Vezeték nélküli távirányítók nem megengedettek.

(4) Ha segédkijelzők vannak felszerelve, azoknak teljesíteniük kell a hajózási radarberendezésekre vonatkozó követelményeket.

6. cikk

A fordulásisebesség-kijelző beszerelése

(1) A fordulásisebesség-kijelzőt a kormányos előtt, annak látószögében kell elhelyezni.

(2) Az érzékelőrendszert, amennyire csak lehet, középen kell elhelyezni, és a hosszanti vonalhoz kell igazítani. A felszerelés helyének a lehető legteljesebben rezgésmentesnek kell lennie, és csak enyhe hőmérséklet-változások érhetik. A kijelzőegységet lehetőleg közvetlenül a radarkijelző felett kell felszerelni.

(3) Ha segédkijelzők vannak felszerelve, azoknak teljesíteniük kell a fordulásisebesség-kijelzőkre vonatkozó követelményeket.

7. cikk

A helyzetérzékelő beszerelése

A navigációs üzemmódban működtetett belföldi ECDIS berendezés esetén a helyzetérzékelőt (pl. DGPS-antenna) úgy kell felszerelni, hogy az a lehető legnagyobb pontossággal működhessen, és a hajó fedélzetén levő felépítmények és sugárzó berendezések ne gyakorolhassanak rá kedvezőtlen hatást.

8. cikk

Beszerelés és teljesítményteszt

A berendezés felszerelés vagy a közösségi hajóbizonyítvány megújítása, illetve kiterjesztése utáni első bekapcsolása előtt (kivéve az irányelv II. melléklete 2.09. cikkének 2. szakasza szerint), valamint a hajó minden olyan módosítását követően, amely hatással lehet a berendezés üzemi feltételeire, az illetékes hatóságnak, az illetékes hatóság által kijelölt műszaki szolgálatnak vagy a 2. cikk szerinti felhatalmazott cégnek beszerelési és teljesítménytesztet kell elvégeznie. E célból az alábbi követelményeknek kell teljesülnie:

a) az áramforrásnak külön biztonsági berendezése van;

b) az üzemi feszültség a tűréshatárokon belül van;

c) a kábelezés és szerelése megfelel az irányelv II. mellékletében, valamint, ha alkalmazandó, az ADN-ben foglalt rendelkezéseknek;

d) az antennafordulatok száma percenként legalább 24;

e) az antenna közelében nincs a kormányzást rontó akadály;

f) az antenna biztonsági kapcsolója, amennyiben rendelkezésre áll, jó üzemi állapotban van;

g) a kijelzőegységek, a fordulásisebesség-kijelzők és a vezérlőegységek elrendezése ergonomikus és felhasználóbarát;

h) a hajózási radarberendezés kormányvonala legfeljebb 1°-kal tér el a hajó hosszanti vonalától;

i) a tartomány- és az azimutális kijelzők pontossága megfelel a követelményeknek (ismert célpontokat alkalmazó mérések);

j) a linearitás a rövid tartományokban pontos (tolás és húzás);

k) a kijelzett minimális tartomány 15 méter vagy kevesebb;

l) a kép közepe látható, átmérője nem haladja meg az 1 mm-t;

m) sugárvetők által keltett hamis visszajelzések és a kormányvonalon levő nem kívánt árnyékok nem fordulnak elő, vagy nem rontanak a kormányzás biztonságán;

n) a vízhullámokról való visszaverődés és az eső miatti visszaverődés tiltásai (STC és FTC beállítás), valamint a hozzájuk kapcsolódó kezelőszervek megfelelően működnek;

o) az erősítő beállítója megfelelő üzemi állapotban van;

p) a fókusz és a képmeghatározás pontos;

q) a hajó fordulási irányát kijelzi a fordulásisebesség-kijelző, és a nulla pont pontosan elöl helyes;

r) a hajózási radarberendezés nem érzékeny a hajó rádióberendezése általi sugárzásra, illetve a fedélzeten levő egyéb források interferenciáira;

s) a hajózási radarberendezés vagy a fordulásisebesség-kijelző nem léphet kölcsönhatásba más fedélzeti berendezésekkel.

Továbbá, belföldi ECDIS berendezés esetén:

t) a hajózási térképet befolyásoló statisztikai pozicionálási hiba nem haladja meg a 2 métert;

u) a hajózási térképet befolyásoló statisztikai fázisszöghiba nem haladhatja meg az 1°-ot.

9. cikk

Beszerelési és teljesítményigazolási bizonyítvány

A 8. cikk szerinti próba sikeres teljesítése után az illetékes hatóság, a műszaki szolgálat vagy a jóváhagyott cég a IV. részben szereplő minta alapján kiadja a bizonyítványt. Ezt a bizonyítványt mindig a hajón kell tartani.

Ha a tesztelési feltételek nem teljesülnek, hiánylistát kell felvenni. Minden már meglevő bizonyítványt vissza kell vonni, és azokat a műszaki szolgálatnak vagy a jóváhagyott cégnek el kell küldenie az illetékes hatósághoz.

IV. RÉSZ

(MINTA)

Beszerelési és teljesítményigazolási bizonyítvány belvízi hajók fedélzetén használt radarberendezések és fordulásisebesség-kijelzők számára

Hajó neve/típusa: ...

Európai hajóazonosító szám: ...

Hajótulajdonos: ...

Név: ...

Cím: ...

Hajózási radarberendezés Szám: ...

Fordulásisebesség-kijelzők Szám: ...

Igazoljuk, hogy e hajó hajózási radarberendezései és fordulásisebesség-kijelzői megfelelnek a 2006/87/EK irányelv IX. mellékletének a belvízi hajókon használt radarhajózási rendszerek és fordulásisebesség-kijelzők beszereléséről és teljesítménypróbájáról szóló III. részében megállapított követelményeknek.

Jóváhagyott szakosodott cég/műszaki szolgálat/illetékes hatóság (3)

Név: ...

Cím: ...

Bélyegző/pecsét Hely: ... Kelt: ...

Aláírás

V. RÉSZ

(MINTA)

1. A hajózási radarberendezések és fordulásisebesség-kijelzők jóváhagyásáért felelős illetékes hatóságok nyilvántartása

2. Jóváhagyott hajózási radarberendezések és fordulásisebesség-kijelzők nyilvántartása

3. Egyenértékű típusjóváhagyások alapján jóváhagyott hajózási radarberendezések és fordulásisebesség-kijelzők nyilvántartása

4. A hajózási radarberendezések és fordulásisebesség-kijelzők beszerelésére vagy cseréjére szakosodott jóváhagyott cégek nyilvántartása Belgium Bulgária Dánia Németország Észtország Finnország Franciaország Görögország Olaszország Írország Lettország Litvánia Luxemburg Málta Hollandia Ausztria Lengyelország Portugália Románia Svédország Svájc Spanyolország Szlovákia Szlovénia Cseh Köztársaság Magyarország Egyesült Királyság Ciprus

5. Hajózási radarberendezések és fordulásisebesség-kijelzők típusvizsgálatára kijelölt vizsgáló szervezetek nyilvántartása

VI. RÉSZ

Egyenértékű berendezés

1. Hajózási radarberendezés: a Rajnai Hajózási Központi Bizottság 1989. május 19-én kelt és legutóbb a 2008. november 27-én kelt 2008-II-11. sz. határozatával módosított 1989-II-33. sz. határozatán alapuló típusjóváhagyások (4)

2. Fordulásisebesség-kijelzők: a Rajnai Hajózási Központi Bizottság 1989. május 19-én kelt és legutóbb a 2008. november 27-én kelt 2008-II-11. sz. határozatával módosított 1989-II-34. sz. határozatán alapuló típusjóváhagyások (4)

3. A beszerelt és működő hajózási radarberendezések és fordulásisebesség-kijelzők megfelelnek a Rajnai Hajózási Központi Bizottság 1989. május 19-én kelt és legutóbb a 2008. november 27-én kelt 2008-II-11. sz. határozatával módosított 1989-II-35. sz. határozatának (4)

(1) HL L 91., 1999.4.7., 10. o.

(2) HL L 390., 2004.12.31., 24. o.

(3) A nem kívánt rész törlendő.

(4) A rajnai hajózáshoz használt hajózási radarberendezések és fordulásisebesség-kijelzők beszerelésére és működésére vonatkozó követelmények.