32015D0219[1]

A Bizottság (EU) 2015/219 végrehajtási határozata ( 2015. január 29. ) a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) további végrehajtási intézkedéseinek elfogadásáról szóló 2013/115/EU végrehajtási határozat mellékletének felváltásáról (az értesítés a C(2015) 326. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG (EU) 2015/219 VÉGREHAJTÁSI HATÁROZATA

(2015. január 29.)

a SIRENE-kézikönyvről és a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) további végrehajtási intézkedéseinek elfogadásáról szóló 2013/115/EU végrehajtási határozat mellékletének felváltásáról

(az értesítés a C(2015) 326. számú dokumentummal történt)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2006. december 20-i 1987/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre ( 1 ) és különösen annak 8. cikke (4) bekezdésére, 9. cikke (1) bekezdésére, 20. cikke (3) bekezdésére, 22. cikke a) pontjára, 36. cikke (4) bekezdésére és 37. cikke (7) bekezdésére,

tekintettel a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007. június 12-i 2007/533/IB tanácsi határozatra ( 2 ) és különösen annak 8. cikke (4) bekezdésére, 9. cikke (1) bekezdésére, 20. cikke (4) bekezdésére, 22. cikke a) pontjára, 51. cikke (4) bekezdésére és 52. cikke (7) bekezdésére,

az európai adatvédelmi biztossal folytatott konzultációt követően,

(1)

A Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) 2013. április 9-én lépett működésbe. Kellő információt tartalmaz ahhoz, hogy lehetővé tegye valamely személy vagy tárgy azonosítását és a szükséges intézkedés megtételét. Továbbá, a SIS II hatékony működése érdekében a tagállamok kiegészítő információkat cserélnek a figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban. A kiegészítő információk cseréjét a Sirene-irodák végzik.

(2)

A SIRENE-irodák és a mindennapi munkájuk során SIRENE-műveletekben érintett SIS II-felhasználók munkájának megkönnyítése érdekében egy korábban az első pillérbe tartozó jogi aktus, a 2008/333/EK bizottsági határozat ( 3 ), valamint egy korábban a harmadik pillérbe tartozó jogi aktus, a 2008. március 4-i 2008/334/IB bizottsági határozat ( 4 ) révén 2008-ban SIRENE-kézikönyvet fogadtak el a SIS II-re vonatkozóan. A fenti határozatok helyébe a 2013/115/EU bizottsági végrehajtási határozat ( 5 ) lépett, hogy jobban tükröződjenek a SIRENE-műveletekben érintett felhasználók és személyzet működési szükségletei, javuljon a munkaeljárások következetessége, valamint hogy a technikai szabályok megfeleljenek a technika jelenlegi állásának.

(3)

A SIS II működésének első éve után helyénvaló módosítani a 2013/115/EU végrehajtási határozatot, hogy az tükrözze az új kihívásokat és operatív követelményeket, valamint egyértelműbb rendelkezéseket biztosítsunk a SIS II adatok feldolgozásához kapcsolódó egyes területeken. Ez várhatóan fokozza a jogbiztonságot és tovább erősíti az alapvető jogokat.

(4)

Az 1987/2006/EK rendelet 29. cikke (1) bekezdésének és 30. cikke (1) bekezdésének, valamint a 2007/533/IB határozat 44. cikke (1) bekezdésének és 44. cikke (1) bekezdésének értelmében a SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzéseket csak annyi ideig kell tárolni, amennyi azon céloknak az eléréséhez szükséges, amelyek érdekében az adatokat bevitték. Mivel a tagállamok eltérő gyakorlatokat alkalmaznak azon időpont meghatározására vonatkozóan, amikor a figyelmeztető jelzés eléri a célját, helyénvaló a figyelmeztető jelzések minden kategóriájára részletes kritériumokat megállapítani annak meghatározására vonatkozóan, hogy azokat mikor kell törölni a SIS II-ből.

(5)

Az Egyesült Királyság nem vesz részt az 1987/2006/EK rendelet végrehajtásában, következésképpen nem kérdezhet le és nem vihet be a harmadik országbeli állampolgárok beutazásának vagy tartózkodásának megtagadására irányuló figyelmeztető jelzéseket. Mindazonáltal továbbra is kötik a figyelmeztető jelzések valamennyi kategóriájának összeférhetőségére és elsőbbségére vonatkozó szabályok, mivel a SIS II egyetlen rendszert képez. Ezért konzultációs eljárást kell meghatározni arra az esetre, ha vélt összeférhetetlenség állna fenn az Egyesült Királyság által kiadott figyelmeztető jelzés és egy másik tagállam által kiadott, beutazás vagy tartózkodás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzés között.

(6)

Elengedhetetlen új, gyorsított eljárást meghatározni a rejtett és célzott ellenőrzésekre kiadott figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos információcserére vonatkozóan a célból, hogy hogy kezelhető legyen a terrorizmusban vagy a szervezett bűnözésben közreműködő személyek jelenlétéből eredő esetleges fokozott fenyegetés, amely azonnali fellépést követel az illetékes hatóságok részéről. Az úti okmányok kibocsátó nemzeti hatóságok általi érvénytelenítését - az ilyen okmányok lefoglalásának biztosítása érdekében - jelezni kell a végfelhasználók számára. A 2. függeléket módosítani kell annak érdekében, hogy a végfelhasználókat utasításokkal lássuk el a gyorsított jelentéstételt és az érvénytelenített úti okmányokat illetően.

(7)

Egyes részletes eljárásokat felül kell vizsgálni a nemzeti gyakorlatok összehangolása érdekében. Figyelembe véve azt, hogy amint ujjlenyomatok és fényképek állnak rendelkezésre, azokat hozzá kell adni a figyelmeztető jelzésekhez vagy csatolni lehet formanyomtatványokhoz a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam rendelkezésére bocsátásuk céljából, a SIRPIT eljárásra vonatkozó rendelkezést és az 5. függeléket törölni kell.

(8)

Az egyes SIRENE-irodákban működő SIRENE kapcsolattartó személy fellépéseivel kapcsolatos statisztikát össze kell gyűjteni hatékonyságuk pontosabb értékelése érdekében. E célból módosítani kell a korábbi 6. függeléket.

(9)

A személyes adatok védelméről és a SIS II-ben tárolt adatok biztonságáról szóló rendelkezéseket az 1987/2006/EK rendelet és a 2007/533/IB határozat tartalmazza. Az 1987/2006/EK rendelet külön rendelkezései hiányában a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet ( 6 ) kell alkalmazni az 1987/2006/EK rendelet 24. cikke szerinti figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos kiegészítő információk cseréjére. A 2007/533/IB határozat külön rendelkezéseinek hiányában a 2008/977/IB tanácsi kerethatározatot ( 7 ) kell alkalmazni az összes többi figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos kiegészítő információk cseréjére.

(10)

Mivel az 1987/2006/EK rendelet a schengeni vívmányokra épül, az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyv 5. cikkének megfelelően, 2007. június 15-én kelt levelében Dánia értesítést küldött e vívmányok nemzeti jogba történő átültetéséről. Dánia részt vesz a 2007/533/IB határozat végrehajtásában. Így e határozat végrehajtása rá nézve kötelező.

(11)

Az Egyesült Királyság e határozatban annyiban vesz részt, amennyiben az nem érinti az 1987/2006/EK rendelet 24. és 25. cikkével kapcsolatos kiegészítő információk cseréjét, az Európai Unióról szóló szerződéshez, illetve az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 5. cikkének, valamint a 2000/365/EK tanácsi határozat ( 8 ) 8. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

(12)

Írország e határozatban annyiban vesz részt, amennyiben az nem érinti az 1987/2006/EK rendelet 24. és 25. cikkével kapcsolatos kiegészítő információk cseréjét, az Európai Unióról szóló szerződéshez, illetve az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez csatolt, a schengeni vívmányoknak az Európai Unió keretébe történő beillesztéséről szóló jegyzőkönyv 5. cikkének, valamint a 2002/192/EK tanácsi határozat ( 9 ) 6. cikke (2) bekezdésének megfelelően.

(13)

Ciprus tekintetében ez a határozat a 2003. évi csatlakozási okmány 3. cikkének (2) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(14)

Horvátország tekintetében ez a határozat a 2012. évi csatlakozási okmány 4. cikkének (1) bekezdése értelmében a schengeni vívmányokon alapuló, illetve azokkal egyéb módon összefüggő jogi aktus.

(15)

Izland és Norvégia tekintetében ez a határozat az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság közötti, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás ( 10 ) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK tanácsi határozat ( 11 ) 1. cikkének G. pontjában említett terület alá tartoznak.

(16)

Svájc tekintetében ez a határozat az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodás ( 12 ) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének B. pontjában említett terület alá tartoznak, összefüggésben a 2004/860/EK tanácsi határozat ( 13 ) 4. cikkének (1) bekezdésével.

(17)

Liechtenstein tekintetében ez a határozat az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség között a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról aláírt jegyzőkönyv ( 14 ) értelmében a schengeni vívmányok azon rendelkezéseinek továbbfejlesztését képezi, amelyek az 1999/437/EK határozat 1. cikkének G. pontjában említett terület alá tartoznak, összefüggésben a 2011/350/EU tanácsi határozat ( 15 ) 3. cikkével.

(18)

Az e határozatban előírt intézkedések összhangban állnak az 1987/2006/EK rendelet 51. cikkében és a 2007/533/IB határozat 67. cikkében létrehozott bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A 2013/115/EU végrehajtási határozat mellékletének helyébe az e határozat mellékletében szereplő szöveg lép.

2. cikk

A 2013/115/EU végrehajtási határozat mellékletének 2. függelékét 2015. január 31-ig kell alkalmazni.

Az e határozat mellékletének mellékletében szereplő 2. függelék 2015. február 1-jétől kell alkalmazni.

3. cikk

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

MELLÉKLET

"MELLÉKLET

A SIRENE-kézikönyv és a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) egyéb végrehajtási intézkedései

BEVEZETÉS

A schengeni térség

1985. június 14-én a Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség és a Holland Királyság kormánya Schengenben, egy luxemburgi kisvárosban, megállapodást írt alá abból a célból, hogy »... a tagállamok valamennyi állampolgára szabadon átléphesse a belső határokat ...«, valamint hogy »az áruk és szolgáltatások szabadon mozoghassanak«.

Az öt alapító ország 1990. június 19-én írta alá a Schengeni Megállapodást végrehajtó egyezményt ( 16 ), és ahhoz később, 1990. november 27-én az Olasz Köztársaság, 1991. június 25-én a Spanyol Királyság és a Portugál Köztársaság, 1992. november 6-án a Görög Köztársaság, 1995. április 28-án az Osztrák Köztársaság, valamint 1996. december 19-én a Dán Királyság, a Svéd Királyság és a Finn Köztársaság is csatlakozott.

Ezt követően a schengeni vívmányokat 1995. március 26-tól teljes körűen alkalmazzák Belgiumban, Németországban, Franciaországban, Luxemburgban, Hollandiában, Spanyolországban és Portugáliában ( 17 ). A schengeni vívmányok teljes egészében alkalmazandóvá váltak 1998. március 31-től Ausztriában és Olaszországban ( 18 ); 2000. március 26-tól Görögországban ( 19 ); és végül 2001. március 25-től Norvégiában, Izlandon, Svédországban, Dániában és Finnországban ( 20 ).

Az Egyesült Királyság és Írország csak a schengeni vívmányok néhány rendelkezésében vesz részt, a 2000/365/EK és a 2002/192/EK határozatnak megfelelően.

Az Egyesült Királyság esetében 2005. január 1-jétől ( 21 ) kell alkalmazni azokat a rendelkezéseket, amelyekben az Egyesült Királyság részt kívánt venni (a SIS kivételével).

A schengeni vívmányokat az Amszterdami Szerződéshez ( 22 ) csatolt jegyzőkönyvek révén 1999-ben illesztették be az Európai Unió jogi keretébe. A Tanács 1999. május 12-én határozatot fogadott el, amely meghatározta a schengeni vívmányokat alkotó minden egyes rendelkezésre, illetve határozatra vonatkozó jogalapot, az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.

2004. május 1-jétől az Európai Unióról szóló szerződéshez és az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt jegyzőkönyvvel (a továbbiakban: a Schengeni Jegyzőkönyv) az Európai Unió keretébe beillesztett schengeni vívmányok, valamint az azokra arra épülő, vagy azokhoz másképpen kapcsolódó jogi aktusok kötelezőek a Cseh Köztársaságra, az Észt Köztársaságra, a Lett Köztársaságra, a Litván Köztársaságra, Magyarországra, a Máltai Köztársaságra, a Lengyel Köztársaságra, a Szlovén Köztársaságra és a Szlovák Köztársaságra nézve. E tagállamok 2007. december 21-én váltak a schengeni térség teljes jogú tagjaivá.

Ciprus aláírta a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezményt, a 2003-as csatlakozási okmány értelmében azonban eltérés vonatkozik rá.

A Bolgár Köztársaság és Románia 2007. január 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz; ezen időponttól kezdődően a schengeni vívmányok, valamint az azokra épülő, vagy azokhoz másképpen kapcsolódó jogi aktusok kötelezőek rájuk nézve, a 2005. évi csatlakozási okmányban szereplő eltéréssel.

Horvátország 2013. július 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz; a 2011-es csatlakozási okmányban előírt eltéréssel alkalmazza a schengeni vívmányokat.

Néhány schengeni vívmány a csatlakozáskor válik alkalmazandóvá az Európai Unió új tagállamai számára. Más rendelkezések csak a Tanács erre irányuló határozatának megfelelően alkalmazandók ezekben a tagállamokban. Végül a Tanács hoz határozatot a határellenőrzések feloldásáról annak ellenőrzése után, hogy a szóban forgó tagállamban teljesülnek-e a vívmányok valamennyi részének alkalmazásához szükséges feltételek, a vonatkozó schengeni értékelési eljárásokkal összhangban és az Európai Parlamenttel folytatott konzultációt követően.

Néhány más európai ország is csatlakozott a schengeni térséghez. 1999. május 18-án a Norvég Királyság és az Izlandi Köztársaság is együttműködési megállapodást ( 23 ) kötött a tagállamokkal a Schengeni Egyezményhez való társulásról.

A Svájci Államszövetség 2004-ben megállapodást ( 24 ) írt alá az Európai Unióval és az Európai Közösséggel a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról, amelynek értelmében az ország 2008. december 12-én a schengeni térség tagjává vált.

A Liechtensteini Hercegség az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló, 2008-ban aláírt jegyzőkönyv ( 25 ) értelmében 2011. december 19-én a schengeni térség tagjává vált.

A Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II)

Az 1987/2006/EU rendelet, a Schengeni Információs Rendszer második generációjának (SIS II) létrehozásáról, működtetéséről és használatáról szóló, 2007/533/IB határozat (SIS II határozat) (együttesen: a SIS II jogi eszközök), valamint 1986/2006/EK ácsi rendelet ( 26 ) alapján létrehozott SIS II olyan közös információs rendszert alkotnak, amely lehetővé teszi a tagállami illetékes hatóságok számára az információcsere révén történő együttműködést, és alapvető fontosságú eszközt biztosít az Európai Unió keretébe illesztett schengeni vívmányok rendelkezéseinek alkalmazása tekintetében. Ezek az eszközök 2013. április 9-től, azaz alkalmazásuk megkezdésétől hatályon kívül helyezték a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló Egyezmény IV. címét. A SIS II felváltja a Schengeni Információs Rendszer első generációját, amely 1995-ben lépett működésbe, 2005-ben és 2007-ben pedig meghosszabbították.

A SIS II célja - a SIS II jogi eszközök 1. cikkének megfelelően - »az e rendszer útján szolgáltatott információk felhasználásával a tagállamok területén a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségén belül az Európai Unióban egy magas biztonsági szint biztosítása, beleértve a közbiztonság és közrend fenntartását és a biztonság védelmét is, valamint az (EK)-Szerződés (a továbbiakban: az EK-Szerződés) harmadik részének IV. címében foglalt, a személyeknek a tagállamok területén való mozgására vonatkozó rendelkezéseknek az alkalmazása«.

A SIS II jogi eszközöknek megfelelően a SIS II automatizált lekérdezési eljárás révén hozzáférést biztosít a személyekre és tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez a következő hatóságok számára:

a) az 562/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 27 ) összhangban;

b) az országon belüli egyéb rendőrségi és vámellenőrzéseket végrehajtó és összehangoló hatóságok;

c) a nemzeti igazságügyi hatóságok és a koordináló hatóságaik;

d) a vízumkiadásra jogosult hatóságok, a vízumkérelmek vizsgálatára illetékes központi hatóságok és a tartózkodási engedélyek kiadására jogosult hatóságok, valamint a személyek mozgására vonatkozó uniós jog alkalmazásával összefüggésben a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó jogszabályok alkalmazására jogosult hatóságok;

e) a gépjárművek forgalmi engedélyének kiadásáért felelős hatóságok az 1986/2006/EK rendelet szerint).

A SIS II határozatnak megfelelően az Europol és az Eurojust ugyancsak hozzáféréssel rendelkezik a figyelmeztető jelzések meghatározott kategóriáihoz.

A SIS II a következő összetevőkből áll:

1. központi rendszer (SIS II Központi Rész), amely a következőkből áll:

a) egy adatbázist (SIS II adatbázis) tartalmazó műszaki támogató funkció (CS-SIS);

b) egységes nemzeti interfész (NI-SIS);

2. nemzeti rendszer (N.SIS II) minden egyes tagállamban, amelyek a központi SIS II-vel kommunikáló nemzeti adatrendszerekből állnak; a SIS II adatbázisának teljes vagy részleges másolatából álló N.SIS II adatfájlt (nemzeti másolat) tartalmazhat;

3. a CS-SIS és az NI-SIS közötti kommunikációs infrastruktúra, amely a SIS II adatok, valamint az alább meghatározott SIRENE-irodák közötti adatcsere céljára rendelt kódolt virtuális hálózatot képez.

1. A SIRENE-IRODÁK ÉS KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK

1.1. A SIRENE-iroda

A SIS II csak azokat a nélkülözhetetlen információkat (azaz a figyelmeztető jelzés adatait) tartalmazza, amelyek lehetővé teszik valamely személy vagy tárgy azonosítását és a szükséges intézkedés megtételét. A SIS II jogi eszközei szerint emellett a tagállamok két- vagy többoldalú alapon megosztják egymással a figyelmeztető jelzéshez kapcsolódó kiegészítő információkat, amelyek a SIS II jogi eszközeiben előírt egyes rendelkezések végrehajtásához és a SIS megfelelő működéséhez szükségesek.

Ez a kiegészítő információk cseréjére épült struktúra a »SIRENE« nevet kapta, amely a struktúra angol meghatározásából - Supplementary Information REquest at the National Entries [kiegészítő információ kérése a nemzeti területre való belépéskor] - képzett mozaikszó.

Minden tagállam »nemzeti SIRENE-irodát« hoz létre a SIS II jogi eszközök közös 7. cikkének (2) bekezdése értelmében, ami egyetlen kapcsolattartó pontként a hét minden napján napi 24 órában teljes körűen működő irodaként szolgál a tagállamok számára a figyelmeztető jelzések bevitelével kapcsolatos kiegészítő információk kicserélése céljából, valamint annak lehetővé tétele érdekében, hogy megfelelő intézkedéseket hozhassanak olyan esetekben, amikor a SIS II-be felvett személyeket és tárgyakat illetően a rendszer találatot eredményez. A SIRENE-irodák fő feladatai között szerepel ( 28 ) annak biztosítása, hogy az összes kiegészítő információ cseréje összhangban legyen a SIRENE-kézikönyv követelményeivel a SIS II jogi eszközök közös 8. cikkében előírtak szerint, az alábbi célokból:

a) annak lehetővé tételéhez, hogy a tagállamok valamely figyelmeztető jelzés rendszerbe történő bevitelekor konzultáljanak, vagy tájékoztassák egymást (pl. letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzés bevitelekor);

b) találatot követően a megfelelő intézkedés végrehajtásához (például figyelmeztető jelzésnek való megfelelés);

c) ha a szükséges intézkedés nem végrehajtható (például megjelölés csatolása);

d) ha a SIS II-adatok minőségéről van szó (például ha az adatokat jogellenesen vitték be, vagy az adat tényszerűen pontatlan), ideértve a kimenő figyelmeztető jelzések jóváhagyását és a bejövő figyelmeztető jelzések ellenőrzését, amennyiben ezt a nemzeti jog előírja;

e) ha a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetősége és elsőbbsége ügyében járnak el (például többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzésekor);

f) ha az adatfeldolgozás által érintett személyek jogai, különösen az adathozzáféréshez való jog ügyében járnak el.

A tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy a nemzetközi rendőrségi együttműködésért felelős valamennyi nemzeti szervet, ideértve a SIRENE-irodákat is, strukturált módon szervezzék meg a hatásköri összeütközések és a felesleges munkavégzés elkerülése érdekében.

1.2. SIRENE-kézikönyv

A SIRENE-kézikönyv olyan utasításokat tartalmaz, amelyek részletesen ismertetik a kiegészítő információk két- vagy többoldalú cseréjére irányadó szabályokat és eljárásokat.

1.3. A SIRENE-kézikönyv függelékei

Mivel egyes technikai jellegű szabályok közvetlen hatást gyakorolnak a tagállami felhasználók - ideértve a SIRENE-irodákat is - munkájára, azokat helyénvaló belefoglalni a SIRENE-kézikönyvbe. Ezért e kézikönyv függelékei meghatározzák többek között az átírási szabályokat, a kódtáblázatokat, a kiegészítő információk közlésének módját és az adatfeldolgozásra vonatkozó további technikai végrehajtási intézkedéseket.

1.4. A schengeni vívmányok helyes alkalmazására vonatkozó ajánlások és a bevált gyakorlatok katalógusa (Schengeni Információs Rendszer)

A katalógus a tapasztalatok fényében kialakított, jogilag nem kötelező erejű ajánlásokat és bevált gyakorlatokat kínál a tagállamok számára, továbbá referenciaeszközként szolgál a SIS II jogi eszközök megfelelő végrehajtásának értékeléséhez, ezért lehetőség szerint követni kell.

1.5. A SIRENE-irodák szerepe az Európai Unióban folytatott rendőri együttműködésben

A kiegészítő információk cseréje nem sértheti a nemzetközi rendőri együttműködés terén az Európai Unió egyéb jogi aktusait végrehajtó nemzeti jogszabály által a SIRENE-irodákra ruházott feladatokat.

A SIRENE-irodákat további feladatokkal ruházhatják fel, különösen a 2006/960/IB kerethatározatot, a Schengeni Egyezmény 39. és 46. cikkét - amennyiben a 2006/960/IB kerethatározat nem lépett a helyükbe -, a Schengeni Egyezmény 40. vagy 41. cikkét végrehajtó nemzeti jogszabály útján, vagy ha az információ kölcsönös jogsegély alkalmazási körébe esik.

Amennyiben egy SIRENE-iroda egy másik SIRENE-irodától olyan megkeresést kap, amely kívül esik a nemzeti jog által megállapított hatáskörén, azt haladéktalanul továbbítja az illetékes hatóságnak, és erről értesíti a kérelmező SIRENE-irodát. Szükség esetén támogatást nyújt a kérelmező SIRENE-irodának a kommunikáció megkönnyítése érdekében.

1.5.1. A SIS II-ben szereplő adatok és kiegészítő információk továbbítása harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára

A SIS II rendelet 39. cikke és a SIS II határozat 54. cikke szerint a SIS II-ben e két jogi eszköz alkalmazása során feldolgozott adatok nem továbbíthatók harmadik országok vagy nemzetközi szervezetek számára, és nem bocsáthatók azok rendelkezésére. E tilalom kiegészítő információk harmadik országoknak vagy nemzetközi szervezeteknek történő továbbítására is vonatkozik. A SIS II határozat 55. cikke eltérésre biztosít lehetőséget ettől az általános szabálytól az ellopott, jogellenesen használt vagy elveszett útlevelekre vonatkozó adatok Interpollal történő megosztása tekintetében, a cikkben leírt feltételek mellett.

1.6. A SIRENE-irodák és az Europol közötti kapcsolatok

Az Europol jogosult hozzáférni a SIS II határozat 26., 36. és 38. cikke szerint a SIS II-be bevitt adatokhoz, és azok között közvetlenül keresést folytathat. Az Europol további információkat kérhet az érintett tagállamoktól az Europol-határozat ( 29 ) rendelkezéseivel összhangban. A nemzeti jogszabályokkal összhangban különösen ajánlott együttműködést kialakítani a nemzeti Europol-egységgel annak biztosítása érdekében, hogy a SIRENE-iroda értesüljön a SIS II-ben tárolt figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos kiegészítő információk Europol és a nemzeti Europol-egység közötti cseréjéről. Olyan kivételes esetekben, amikor a SIS II-ben tárolt figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatos nemzeti kommunikációt a nemzeti Europol-egység végzi, a félreértések elkerülése végett erről a kommunikáció összes résztvevőjét, különösen a SIRENE-irodát tájékoztatni kell.

1.7. A SIRENE-irodák és az Eurojust közötti kapcsolat

Az Eurojust nemzeti tagjai és asszisztenseik jogosultak hozzáférni a SIS II határozat 26., 32., 34. és 38. cikke szerint a SIS II-be bevitt adatokhoz, és azok között közvetlenül keresést folytatni. A nemzeti joggal összhangban együttműködést kell kialakítani köztük, hogy találat esetén az információcsere zavartalanul menjen végbe. A SIRENE-iroda az Eurojust nemzeti tagiainak és asszisztenseinek a kapcsolattartója a SIS II-ben tárolt figyelmeztető jelzéshez kapcsolódó kiegészítő információk tekintetében.

1.8. A SIRENE-irodák és az Interpol közötti kapcsolat ( 30 )

A SIS II-nek nem feladata, hogy helyettesítse vagy ismételten ellássa az Interpol szerepét. Bár a feladatok átfedhetik egymást, a tagállamok schengeni vívmányok keretében folytatott intézkedését és együttműködését szabályozó alapelvek lényegesen eltérnek az Interpol elveitől. Ezért nemzeti szintű szabályokat kell kialakítani a SIRENE-irodák és az Interpol nemzeti központi irodák közötti együttműködésre vonatkozóan.

A következő elvek érvényesülnek:

1.8.1. A SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzések elsőbbsége az Interpol figyelmeztető jelzéseivel szemben

A tagállamok által kibocsátott figyelmeztető jelzések esetében a SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzések és az ezekkel kapcsolatos összes információcsere mindig elsőbbséget élvez az Interpolon keresztül történő információcserével szemben. Ennek különösen akkor van jelentősége, ha a figyelmeztető jelzések ellentmondanak egymásnak.

1.8.2. A kommunikációs csatorna megválasztása

Tiszteletben kell tartani azt az elvet, miszerint a schengeni figyelmeztető jelzések elsőbbséget élveznek az Interpolon keresztül kibocsátott tagállami figyelmeztető jelzésekkel szemben, és biztosítani kell, hogy ezt a tagállamok nemzeti központi irodái is betartsák. A SIS II figyelmeztető jelzés létrehozását követően a jelzéssel és létrehozásának céljával, valamint a meghozandó intézkedés végrehajtásával kapcsolatos valamennyi tájékoztatásról a SIRENE-irodák gondoskodnak. Ha egy tagállam meg akarja változtatni a kommunikációs csatornákat, előzetesen konzultálnia kell a többi féllel. A kommunikációs csatornák megváltoztatása csak különleges esetekben lehetséges.

1.8.3. Az Interpol által terjesztett információk felhasználása és terjesztése a schengeni államokban

Mivel a SIS II figyelmeztető jelzései elsőbbséget élveznek az Interpol figyelmeztető jelzéseivel szemben, az Interpol figyelmeztető jelzéseinek felhasználását rendkívüli esetekre kell korlátozni (azaz ha a SIS II jogi eszközök vagy a technikai feltételek nem rendelkeznek a figyelmeztető jelzés SIS II-be történő beviteléről, vagy ha nem áll rendelkezésre minden szükséges információ a SIS II figyelmeztető jelzés létrehozásához). A schengeni térségen belül kerülni kell a párhuzamos figyelmeztető jelzéseket a SIS II-ben és az Interpolon keresztül. Az Interpol-csatornákon keresztül küldött olyan figyelmeztető jelzéseket, amelyek a schengeni térségre vagy annak egyes részeire is vonatkoznak, a következő megjegyzéssel kell ellátni: »a schengeni államok kivételével«.

1.8.4. Találat és a figyelmeztető jelzés törlése

A SIRENE-iroda által a SIS II-be bevitt információk minőség-ellenőrzési koordinátoraként betöltött szerep biztosítása érdekében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a SIRENE-irodák és a nemzeti központi irodák tájékoztassák egymást a találatokról és a figyelmeztető jelzések törléséről.

1.8.5. A SIRENE-irodák és az Interpol nemzeti központi irodái közötti együttműködés hatékonyabbá tétele

A nemzeti joggal összhangban minden egyes tagállam minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy hatékony nemzeti szintű információcserét biztosítsanak a SIRENE-irodák és a nemzeti központi irodák között.

1.9. Előírások

A SIRENE-irodákon keresztüli folytatott együttműködésre vonatkozó előírásoka következők:

1.9.1. Elérhetőség

Minden SIRENE-iroda a hét minden napján és a nap 24 órájában rendelkezésre áll, hogy a megkeresésekre képes legyen az 1.13. szakaszban előírt határidőn belül reagálni. Technikai és jogi elemzést, segítségnyújtást és megoldásokat szintén a nap 24 órájában, a hét minden napján biztosít.

1.9.2. Folytonosság

Minden SIRENE-iroda olyan belső struktúrát épít ki, amely biztosítja az irányítás, a személyzet és a technikai infrastruktúra folytonosságát.

1.9.3. Titkosság

A SIS II jogi eszközök közös 11. cikke szerint a SIRENE személyzetét a szolgálati titoktartás nemzeti szabályai vagy más egyenértékű titoktartási kötelezettség köti. Ez a kötelezettség az alkalmazottak hivatali vagy munkaviszonyának megszűnését követően is fennáll.

1.9.4. Hozzáférhetőség

A kiegészítő információk biztosítására vonatkozó követelmény teljesítéséhez a SIRENE személyzetének közvetlen vagy közvetett hozzáféréssel kell rendelkeznie valamennyi lényeges nemzeti információhoz és szakértői felvilágosításhoz.

1.10. Értesítések

1.10.1. A kapcsolattartás nyelve

Annak érdekében, hogy a SIRENE-irodák közötti kétoldalú kommunikáció a lehető leghatékonyabb legyen, mindkét fél által ismert nyelvet kell használni.

1.10.2. Adatcsere a SIRENE-irodák között

A SIRENE-irodák közötti adatcserére vonatkozó műszaki előírásokat a következő dokumentum állapítja meg: »Adatcsere a SIRENE-irodák között (DEBS)«. Ezeket az utasításokat követni kell.

1.10.3. Hálózat, üzenetek és e-mail fiókok

A SIS II jogi eszközök közös 4. cikke (1) bekezdésének c) pontja és 8. cikkének (1) bekezdése értelmében a SIRENE-irodák a kizárólag a SIS II adatok céljára, valamint a kiegészítő információk SIRENE-irodák közötti cseréjére rendelt, kódolt virtuális hálózatot használnak. Másik - megfelelően biztosított és az adott körülmények között legmegfelelőbb - kommunikációs eszköz kizárólag abban az esetben alkalmazható, ha ez a csatorna nem vehető igénybe. A csatorna megválaszthatósága annyit jelent, hogy ezt eseti alapon, a technikai lehetőségeknek, valamint a közléssel kapcsolatos biztonsági és minőségi követelményeknek megfelelően kell meghatározni.

Az írásbeli üzenetek két kategóriába sorolhatók: kötetlen szöveg és formanyomtatványok. A 3. függelék ismerteti a SIRENE-irodák között kicserélt formanyomtatványokat, és iránymutatást nyújt arra, hogy a rovatoknak mit kell tartalmazniuk, ideértve azt is, hogy kitöltésük kötelező-e.

A fent említett hálózaton négy különböző e-mail fiókot kell létrehozni a kötetlen szövegek és a SIRENE-formanyomtatványok számára.

Tesztelés céljából létrehoztak egy második domaint ( 31 ) (testxx.sirenemail2.eu), amelyen belül próbaképpen bármely, a fenti táblázatban szereplő e-mail fiók másolata létrehozható anélkül, hogy ez megzavarná a valós üzenetváltást és a munkakörnyezetet.

A SIRENE e-mail fiókokra és a SIRENE-formanyomtatványok átvitelére vonatkozóan a DEBS-ben leírt részletes szabályok alkalmazandók.

A SIRENE munkafolyamati rendszere (lásd az 1.12. szakaszt) figyeli a műveleti és e-mail fiókokat (»oper« és »message«) a bejövő formanyomtatványok, a kapcsolódó e-mailek és csatolmányok észlelése érdekében. Sürgős üzentek kizárólag a műveleti e-mail fiókba küldhetők.

1.10.4. Kommunikáció különleges körülmények között

Amennyiben a rendes kommunikációs csatornák nem állnak rendelkezésre, és ezért például faxon kell elküldeni a formanyomtatványokat, a DEBS-ben ismertetett eljárás alkalmazandó.

1.11. SIRENE címjegyzék (SAB)

A SIRENE-irodák elérhetőségeit és a kölcsönös kommunikáció, illetve együttműködés szempontjából lényeges információkat a SIRENE címjegyzék (SAB) tartalmazza és biztosítja. A Bizottság naprakészen tartja a SAB-ot. A Bizottság évente legalább kétszer közzéteszi a frissített SAB-ot. Minden SIRENE-iroda biztosítja, hogy:

a) a SAB-ból származó információkat nem szolgáltatják ki harmadik feleknek;

b) a SIRENE személyzete ismeri és használja a SAB-ot;

c) a SAB-ban szereplő információk frissítésének haladéktalan jelezését a Bizottság számára.

1.12. A SIRENE munkafolyamati rendszere

A SIRENE-irodák munkaterhének hatékony kezelése a legeredményesebben úgy érhető el, ha minden SIRENE-iroda rendelkezik számítógépes adatkezelő rendszerrel (munkafolyamati rendszer), amely lehetővé teszi a napi munkamennyiség számottevő részének automatizálását.

A SIRENE-iroda munkafolyamatainak biztosítása érdekében másodlagos helyszínen biztonsági számítógépes és adatbázisrendszerrel rendelkezhet arra az esetre, ha a SIRENE-irodában súlyos veszélyhelyzet alakul ki. Ennek a rendszernek megfelelő szünetmentes áramellátással és kommunikációs csatornával kell rendelkeznie.

A magas szintű elérhetőség biztosítása érdekében a SIRENE-munkafolyamathoz megfelelő informatikai támogatást kell nyújtani.

1.13. Válaszadási határidők

A SIRENE-iroda a lehető leghamarabb válaszol a többi tagállam által a SIRENE-irodákon keresztül benyújtott valamennyi, a figyelmeztető jelzésekkel és találat esetén alkalmazandó eljárásokkal kapcsolatos információk iránti megkeresésre. A megkereséseket 12 órán belül mindenképpen meg kell válaszolni. (Lásd még az 1.13.1. szakaszt a sürgősség SIRENE-formanyomtatványokon való feltüntetéséről.)

A napi munkát a figyelmeztető jelzés kategóriája és az ügy jelentősége alapján kell rangsorolni.

1.13.1. A sürgősség feltüntetése a SIRENE-formanyomtatványokon, ideértve a találatok sürgős jelzését

A megkeresett SIRENE-iroda által a legnagyobb prioritással kezelendő SIRENE-formanyomtatványok 311-es rovatában (»Fontos figyelmeztetés«) a »SÜRGŐS« megjelölés szerepelhet, a sürgősség okainak kifejtésével. A sürgősség okát a SIRENE-formanyomtatvány megfelelő rovataiban indokolni kell. Amennyiben sürgős válaszra van szükség, telefonos kommunikáció vagy értesítés is alkalmazható.

Amennyiben a figyelmeztető jelzésre vonatkozó találat körülményei - például a rendkívüli sürgősség vagy a kiemelt fontosság - ezt szükségessé teszik, a találatot kapó tagállam SIRENE-irodájának a »G«formanyomtatvány megküldését követően adott esetben telefonon tájékoztatnia kell a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját.

1.14. Átírási szabályok

Az átírásra vonatkozó fogalommeghatározásokat és szabályokat az 1. függelék tartalmazza. A SIRENE-irodák közötti kommunikáció során be kell tartani e szabályokat (lásd még a tulajdonnevek beviteléről szóló 2.10. szakaszt).

1.15. Adatminőség

A SIS II jogi eszközök 7. cikkének (2) bekezdése értelmében a SIRENE-irodák koordinálják a SIS II-be bevitt információk minőségének ellenőrzését is. A SIRENE-irodáknak kellő nemzeti hatáskörrel kell rendelkezniük e feladat ellátásához. Ezért rendelkezni kell a nemzeti adatminőségi ellenőrzés megfelelő formájáról, ideértve a figyelmeztető jelzések/találatok arányának, valamint az adattartalomnak a felülvizsgálatáról is.

Ahhoz, hogy az egyes SIRENE-irodák elláthassák az adatminőséget ellenőrző koordinátori feladatot, kellő informatikai hátteret és a rendszeren belül megfelelő jogosultságokat kell biztosítani.

A nemzeti SIRENE-irodával együttműködésben nemzeti előírásokat kell meghozni a felhasználók adatminőségi alapelvekkel és gyakorlattal kapcsolatos képzésére vonatkozóan. A tagállamok a SIRENE-irodák személyzetének közreműködését kérhetik minden olyan hatóság képzésében, amely figyelmeztető jelzéseket visz be. E képzés során az adatminőségre és a SIS II leghatékonyabb felhasználására kell fektetni a hangsúlyt.

1.16. Archiválás

a) A tagállamok meghatározzák az információtárolás feltételeit.

b) A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája a saját figyelmeztető jelzéseivel kapcsolatos valamennyi információt megőrzi annak érdekében, hogy azok a többi állam számára rendelkezésre álljanak, ideértve a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló határozatra való hivatkozást is.

c) A SIRENE -irodák archívumainak - az információk átadására vonatkozó, rendkívül rövid határidők betartása érdekében - gyors hozzáférést kell lehetővé tenniük a releváns információkhoz.

d) A SIS II jogi eszközök 12. cikkének (4) bekezdésével összhangban a SIRENE-iroda fájljaiban őrzött, az információcsere során keletkezett személyes adatok csak addig tárolhatók, amíg azon célok eléréséhez szükségesek, amelyek érdekében a személyes adatokat rendelkezésre bocsátották. Főszabályként a kiegészítő információkat közvetlenül azután törlik, hogy a kapcsolódó figyelmeztető jelzést törölték a SIS II-ből, de minden esetben legkésőbb egy évvel azt követően. Ugyanakkor a tagállam által bevitt figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos adatok, illetve az olyan figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos adatok, amellyel összefüggésben a tagállam területén intézkedést hajtottak végre, a nemzeti jognak megfelelően hosszabb ideig is megőrizhetők.

e) A többi tagállam által küldött kiegészítő információkat a címzett tagállam nemzeti adatvédelmi jogszabályainak megfelelően kell tárolni. Alkalmazni kell ezenkívül a SIS II jogi eszközök közös 12. cikkét, a 95/46/EK irányelvet, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat rendelkezéseit.

f) A személyazonossággal való visszaéléssel kapcsolatos információkat a vonatkozó figyelmeztető jelzés törlését követően törölni kell.

g) Az archívumokhoz való hozzáférést rögzíteni és ellenőrizni kell, és arra csak a személyzet erre kijelölt tagjai jogosultak.

1.17. Személyi állomány

Mivel a személyzeten belül magas a kiemelkedő tapasztalattal rendelkezők aránya, a munkaerő képes az önálló munkavégzésre, és ezáltal az ügyek hatékonyan kezelésére. Ezért kívánatos, hogy a személyzeti fluktuáció alacsony maradjon, amihez az autonóm munkakörnyezet megteremtése érdekében a vezetőség határozott támogatására van szükség. A tagállamokat arra ösztönözzük, hogy hozzanak megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy a személyzet fluktuációja miatt ne veszítsék el a szaktudást és a tapasztalatokat.

1.17.1. A SIRENE-irodák vezetői

A SIRENE-irodák vezetői legalább évente kétszer találkoznak, hogy értékeljék a szolgálataik közötti együttműködés minőségét, nehézségek esetén vitassák meg a nélkülözhetetlen technikai és szervezeti intézkedéseket, és szükség esetén tegyék egyértelműbbé az eljárásokat. A SIRENE-irodák vezetőinek üléseit az Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó tagállam szervezi.

1.17.2. SIRENE kapcsolattartó személy (SIRCoP)

Amennyiben a rendes eljárások nem bizonyulnak elégségesnek, SIRENE kapcsolattartó személy (SIRCoP) járhat el azon fájlok ügyében, amelyek az előrehaladás szempontjából összetettek, problematikusak vagy érzékeny jellegűek, a probléma megoldásához pedig bizonyos mértékű minőségbiztosításra és/vagy másik SIRENE-irodával létesített hosszú távú kapcsolatra lehet szükség. A SIRCoP nem intézkedhet olyan sürgős esetekben, amikor főszabály szerint a hét minden napján napi 24 órában működő ügyfélszolgálatot kell igénybe venni.

A SIRCoP javaslatokat tehet a minőség javítására, és lehetőségeket kínálhat az említett problémák hosszabb távú megoldására.

Egy SIRCop egy másik SIRCoP-pal rendszerint csak munkaidőben léphet kapcsolatba.

Az éves statisztikai jelentés keretében éves értékelést kell végezni az 5. függelékben foglaltak szerint, az alábbi mutatók alapján:

a) a SIRCoP általi fellépések száma tagállamonként;

b) a kapcsolatfelvétel oka;

c) a fellépések eredménye a jelentéstételi időszak alatt rendelkezésre álló információk alapján.

1.17.3. Ismeretek

A SIRENE-iroda személyzetének tagjai lehetőleg minél több nyelven beszélnek, az ügyeletes személyzet pedig minden SIRENE-irodával képes kommunikálni.

A személyzet megfelelő ismerettel rendelkezik az alábbiakról:

- nemzeti, európai és nemzetközi jogi szempontok,

- nemzeti bűnüldöző hatóságaik, valamint

- nemzeti és európai igazságügyi és bevándorlási közigazgatási rendszerek.

Felhatalmazással kell rendelkezniük arra, hogy önállóan foglalkozzanak bármilyen beérkező esettel.

A munkaidőn kívül ügyeletes munkatársak azonos hatáskörrel, ismeretekkel és felhatalmazással rendelkeznek, és lehetőségük van arra, hogy ügyeletes szakértőkhöz forduljanak.

A SIRENE-irodában olyan jogi szakértelemre van szükség, amely a szokásos és a rendkívüli esetekre is kiterjed. Az esettől függően ezt a személyzet kellő jogi háttérrel rendelkező tagjai vagy az igazságügyi hatóságok szakértői biztosíthatják.

1.17.4. Képzés

Nemzeti szinten elegendő képzést kell szervezni annak biztosítására, hogy a személyzet megfeleljen az e kézikönyvben megállapított szükséges előírásoknak. A SIS II-ben tárolt adatok személyzet általi feldolgozásának engedélyezését megelőzően a személyzet tagjainak megfelelő képzésben kell részesülniük az adatbiztonságról és az adatvédelmi szabályokról, valamint tájékoztatást kell kapniuk a vonatkozó bűncselekményekről és büntetésekről.

Évente legalább egyszer közös tanfolyamokat kell szervezni, hogy erősödjön a SIRENE-irodák közötti együttműködés azáltal, hogy a személyzet tagjai találkozhatnak a többi SIRENE-iroda munkatársaival, nemzeti munkamódszerekkel kapcsolatos információkat oszthatnak meg, valamint következetes és egyenértékű ismereteket szerezhetnek. A SIRENE-iroda ezenkívül felhívja a személyzet tagjainak figyelmét munkájuk fontosságára és - tekintettel a tagállamok közös biztonságára - a kölcsönös szolidaritásra.

A képzést a SIRENE képzési kézikönyv szerint kell lebonyolítani.

Az 1077/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 32 ) 3. cikke értelmében a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség (a továbbiakban: az ügynökség) látja el a SIS II technikai használatára vonatkozó képzéssel kapcsolatos feladatokat, különösen a SIRENE személyzete esetében.

1.17.5. Munkaerőcsere

A SIRENE-irodák lehetőség szerint évente legalább egyszer munkaerőcserét helyezhetnek kilátásba más SIRENE-irodákkal. Ezeknek a cseréknek az a célja, hogy a személyzet tagjai bővítsék munkamódszerekkel kapcsolatos ismereteiket, megismerjék, miként szerveződnek más SIRENE-irodák, és személyes kapcsolatokat építsenek ki más tagállambeli kollégáikkal.

2. ÁLTALÁNOS ELJÁRÁSOK

Az alább ismertetett eljárások a figyelmeztető jelzések összes kategóriájára alkalmazandóak. A figyelmeztető jelzések egyes kategóriáira vonatkozó külön eljárások e kézikönyv vonatkozó részeiben találhatók.

2.1. Fogalommeghatározások

»A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam« : az a tagállam, amely bevitte a figyelmeztető jelzést a SIS II-be;

»Végrehajtó tagállam« : az a tagállam, amely találatot követően végrehajtja a szükséges intézkedéseket;

»Intézkedő SIRENE-iroda« : annak a tagállamnak a SIRENE-irodája, amely rendelkezik olyan személy ujjlenyomataival vagy fényképével, akiről egy másik tagállam figyelmeztető jelzést vitt be.

»Találat« :

akkor állapítható meg találat a SIS II-ben, ha:

a) egy felhasználó keresést végez,

b) a keresés külföldi figyelmeztető jelzést jelez a SIS II-ben,

c) a SIS II-ben található figyelmeztető jelzésre vonatkozó adatok megfelelnek a keresési adatoknak,

d) a találat eredményeként további lépéseket kérnek.

»Megjelölés« : az érvényesség nemzeti szintű felfüggesztése, amely csatolható letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez, eltűnt személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzésekhez és ellenőrzésekre vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez, ha a tagállam megítélése szerint a figyelmeztető jelzés nem összeegyeztethető nemzeti jogszabályaival, nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel. Ha valamely figyelmeztető jelzést megjelöléssel láttak el, e tagállam területén nem kerül sor a figyelmeztető jelzés alapján kért intézkedésre.

2.2. Többszörös figyelmezető jelzések (a SIS II rendelet 34. cikkének (6) bekezdése és a SIS II határozat 49. cikkének (6) bekezdése)

Ugyanazon személyre vagy tárgyra vonatkozóan tagállamonként csak egy figyelmeztető jelzés vihető be a SIS II-be.

Ezért az ugyanazon személyre vonatkozó második és további figyelmeztető jelzést - lehetőség szerint és szükség esetén - nemzeti szinten kell elérhetővé tenni, hogy azokat az első figyelmeztető jelzés lejártakor vagy törlésekor be lehessen vinni a rendszerbe.

Ugyanarra az alanyra vonatkozóan különböző tagállamok is kiadhatnak figyelmeztető jelzést. Fontos, hogy ez ne zavarja meg a felhasználókat, és hogy az utóbbiak biztosak legyenek a figyelmeztető jelzés rendszerbe történő bevitele esetén alkalmazandó intézkedésekben, illetve a találat esetén követendő eljárásokban. Ezért eljárásokat kell kialakítani a többszörös figyelmeztető jelzések felderítésére, valamint rangsorolási mechanizmust kell kidolgozni a SIS II-be történő bevitelükre vonatkozóan.

Ez az alábbiakat teszi szükségessé:

- ellenőrzéseket a figyelmeztető jelzések bevitele előtt annak megállapítása érdekében, hogy az alany szerepel-e már a SIS II-ben,

- konzultációt a többi tagállammal, amennyiben a figyelmeztető jelzés bevitele összeegyeztethetetlen többszörös figyelmeztető jelzéseket idéz elő.

2.2.1. A figyelmeztető jelzések összeegyeztethetősége

Ugyanazon személyre vagy tárgyra vonatkozóan több tagállam is bevihet figyelmeztető jelzést, ha a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőek.

Személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségi táblázata

Tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségi táblázata

2.2.2. A figyelmeztető jelzések fontossági sorrendje

Összeegyeztethetetlen figyelmeztető jelzések esetén a személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések fontossági sorrendje a következő:

- átadás vagy kiadatás céljából történő letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzések (a határozat 26. cikke),

- a schengeni térségbe való beutazás vagy tartózkodás megtagadása esetén kiadott figyelmeztető jelzések (a rendelet 24. cikke),

- védelem alá helyezésre vonatkozó figyelmeztető jelzések (a határozat 32. cikke),

- célzott ellenőrzésre - azonnali fellépésre vonatkozó figyelmeztető jelzések (a határozat 36. cikke),

- célzott ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzések (a határozat 36. cikke),

- rejtett ellenőrzésre - azonnali fellépésre vonatkozó figyelmeztető jelzések (a határozat 36. cikke),

- rejtett ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzések (a határozat 36. cikke).

- tartózkodási hely közlésére vonatkozó figyelmeztető jelzések (a határozat 32. és 34. cikke).

A tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések fontossági sorrendje a következő:

- bizonyítékként való felhasználásra vonatkozó figyelmeztető jelzések (a határozat 38. cikke),

- utazási célokra érvénytelenített dokumentum lefoglalására vonatkozó figyelmeztető jelzések (a határozat 38. cikke),

- lefoglalásra vonatkozó figyelmeztető jelzések (a határozat 38. cikke),

- célzott ellenőrzésre - azonnali fellépésre vonatkozó figyelmeztető jelzések (a határozat 36. cikke),

- célzott ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzések (a határozat 36. cikke),

- rejtett ellenőrzésre - azonnali fellépésre vonatkozó figyelmeztető jelzések (a határozat 36. cikke),

- rejtett ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzések (a határozat 36. cikke).

Amennyiben alapvető nemzeti érdekekről van szó, a tagállamok közötti konzultációt követően el lehet térni ettől a rangsortól.

2.2.3. Összeegyeztethetetlenség ellenőrzése és többszörös figyelmeztető jelzések bevitele

Az összeegyeztethetetlen figyelmeztető jelzések elkerülése érdekében fontos pontosan megkülönböztetni a hasonló ismertetőjegyekkel rendelkező személyeket vagy tárgyakat. Ezért elengedhetetlen a SIRENE-irodák közötti konzultáció és együttműködés, és minden tagállam megfelelő technikai eljárásokat alakít ki az ilyen esetek bevitelt megelőző észlelése céljából.

Ha egy figyelmeztető jelzés iránti megkeresés ellentmond egy olyan figyelmeztető jelzésnek, amelyet ugyanazon tagállam adott ki, a nemzeti SIRENE-iroda a nemzeti eljárásnak megfelelően biztosítja, hogy csak egy figyelmeztető jelzés szerepeljen a SIS II-ben.

A következő eljárást kell alkalmazni annak ellenőrzésére, hogy ugyanazon személyre vagy tárgyra több figyelmeztető jelzés is vonatkozik-e.

a) A többszörös figyelmeztető jelzések meglétének megállapításakor a következő kötelező azonosító adatokat kell összehasonlítani:

i. személy esetében:

- családi név,

- utónév,

- születési idő,

- nem;

ii. gépjármű esetében:

- járműazonosító szám (VIN),

- rendszám, valamint a nyilvántartási ország,

- gyártmány,

- típus;

iii. légi jármű esetében:

- a légi jármű kategóriája,

- ICAO nyilvántartási szám;

iv. hajó esetében:

- a hajó kategóriája,

- a hajótestek száma,

- a hajó külső azonosító száma (nem kötelező, de használható);

v. konténer esetében:

- BIC-kód ( 33 ).

b) Gépjárműre vagy egyéb tárgyra vonatkozó új figyelmeztető jelzés járműazonosító számmal vagy nyilvántartási számmal való beviteléhez lásd a 8.2.1. szakaszban szereplő eljárásokat.

c) Más tárgyak esetében a többszörös figyelmeztető jelzés azonosítására leginkább a kötelezően kitöltendő mezők alkalmasak, mivel a rendszer az összes ilyen mezőt felhasználja automatikus összehasonlításhoz.

A járművekre vonatkozó többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzéséről szóló 8.2.1. szakaszban ismertetett eljárásokat kell alkalmazni a SIS II-ben a tárgyak egyéb kategóriáinak megkülönböztetésére, amikor nyilvánvalóvá válik, hogy két hasonló tárgy azonos sorozatszámmal rendelkezik.

Ha az ellenőrzés azzal az eredménnyel zárul, hogy az adatok két különböző személyre vagy tárgyra vonatkoznak, a SIRENE-iroda jóváhagyja az új figyelmeztető jelzés bevitele iránti kérelmet ( 34 ).

Amennyiben a többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzése feltárja, hogy az adatok egyezőek, és ugyanarra a személyre vagy tárgyra vonatkoznak, a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetetlensége esetén az új figyelmeztető jelzést bevinni kívánó tagállam SIRENE-irodája egyeztet a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájával.

A következő eljárást kell alkalmazni a figyelmeztető jelzés összeegyeztethetőségének ellenőrzésére:

a) figyelmeztető jelzés bevitele előtt ellenőrzést kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy ne legyenek összeegyeztethetetlen figyelmeztető jelzések;

b) ha már van másik, összeegyeztethető figyelmeztető jelzés, a SIRENE-irodáknak nem kell konzultálniuk egymással. Ha azonban tisztázni kell, hogy a figyelmeztető jelzés ugyanazon személyre vonatkozik-e, a SIRENE-iroda az »L«formanyomtatvány felhasználásával egyeztet a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájával;

c) ha a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetetlenek, a SIRENE-irodák az »E«formanyomtatvány felhasználásával konzultálnak egymással annak érdekében, hogy végül csak egy figyelmeztető jelzés bevitelére kerüljön sor;

d) a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket a többi tagállammal folytatott konzultációk eredményeinek bevárása nélkül, haladéktalanul be kell vinni.

e) amennyiben a konzultáció eredményeképpen olyan figyelmeztető jelzés kap elsőbbséget, amely összeegyeztethetetlen a már meglévő figyelmeztető jelzésekkel, az új figyelmeztető jelzést bevitelekor a többi figyelmeztető jelzést bevivő tagállamok visszavonják azokat. A tagállamok a vitákat a SIRENE-irodák útján rendezik;

f) ha törölnek egy figyelmeztető jelzést, a CS-SIS tájékoztatja azokat a tagállamokat, amelyek nem tudtak figyelmeztető jelzést bevinni;

g) a figyelmeztető jelzést bevinni képtelen tagállam SIRENE-irodája kérheti a figyelmeztető jelzést bevivő tagállam SIRENE-irodáját, hogy tájékoztassa a figyelmeztető jelzésre vonatkozó találatról.

2.2.4. Az Egyesült Királyság és Írország különleges helyzete

Az Egyesült Királyság és Írország nem vesz részt a SIS II rendeletben, ezért nem rendelkezik hozzáféréssel a beutazás vagy tartózkodás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzésekhez (a SIS II rendelet 24. és 26. cikke). Mindazonáltal kötik őket a a 2.2. szakaszban szereplő, a figyelmeztető jelzések összeegyeztethetőségére vonatkozó szabályok, és alkalmazniuk kell különösen a 2.2.3. szakaszban említett eljárást.

A következő eljárást kell alkalmazni:

a) Amennyiben az Egyesült Királyság vagy Írország olyan figyelmeztető jelzést visz be, amely potenciálisan összeférhetetlen egy már létező, a beutazás vagy tartózkodás megtagadására irányuló - a 2.2.1. szakasz szerinti - figyelmeztető jelzéssel, a központi SIS II mindössze a létező figyelmeztető jelzés schengeni azonosítójának közlésével értesíti e két tagállamot a potenciális összeférhetetlenségről.

b) Amennyiben egy, az Egyesült Királyság vagy Írország által bevitt figyelmeztető jelzés esetében potenciális összeférhetetlenséget jeleznek egy más tagállam által bevitt, már létező, a beutazás vagy tartózkodás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzéssel, az Egyesült Királyság vagy Írország SIRENE-irodája kötetlen szöveges üzenetváltás formájában konzultációt kezdeményez a figyelmeztető jelzést kiadó tagállammal, és a konzultáció során törli a potenciálisan összeférhetetlen figyelmeztető jelzést.

c) A konzultáció eredményétől függően az Egyesült Királyság vagy Írország újra bevihet egy összeférhetőnek mutatkozó figyelmeztető jelzést.

2.3. Találatot követő információcsere

Ha a felhasználó a találatot követően kiegészítő információkat igényel, a SIRENE-iroda haladéktalanul felveszi a kapcsolatot a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájával, és bekéri a szükséges információkat. A SIRENE-iroda adott esetben közvetítőként jár el a nemzeti hatóságok között, és a szóban forgó figyelmeztető jelzés vonatkozásában megadja, illetve kicseréli a kiegészítő információkat.

Eltérő rendelkezés hiányában a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamot tájékoztatni kell a találatról és annak következményéről (lásd még a sürgősség feltüntetéséről szóló 1.13.1. szakaszt).

A következő eljárást kell alkalmazni:

a) E kézikönyv 2.4. szakaszának sérelme nélkül a figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személlyel vagy tárggyal kapcsolatos találatot főszabályként közölni kell a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájával a »G«formanyomtatvány felhasználásával.

b) Amikor a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamot értesítik a találatról, a SIS II jogi eszközök vonatkozó cikkét fel kell tüntetni a »G«formanyomtatvány 090-es rovatában, beleértve szükség esetén a kiegészítő információkat is (például »FIATALKORÚ«).

A »G«formanyomtatvány a lehető legtöbb információt tartalmazza a találatról, beleértve a 088-as rovatban szereplő alkalmazott intézkedést is. Kiegészítő információkat a 089-es rovatban lehet kérni a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamtól.

c) Amennyiben a végrehajtó tagállam SIRENE-irodája a »G«formanyomtatvány megküldését követően további információkat kíván nyújtani, az »M«formanyomtatványt használja.

d) Szükség esetén a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája ezt követően megküldi a fontos vonatkozó információkat, valamint megadja, hogy milyen konkrét intézkedések végrehajtását kéri a végrehajtó tagállam SIRENE-irodájától.

Az automatikus rendszámfelismerő (Automatic Number Plate Recognition, ANPR) rendszerekkel elért találatok jelentésére szolgáló eljárást a 9. szakasz ismerteti.

2.4. Amikor a találatot követő eljárások nem alkalmazhatók (a SIS II határozat 48. cikke és a SIS II rendelet 33. cikke)

A SIS II határozat 48. cikkével és a SIS II rendelet 33. cikkével összhangban a következő eljárást kell alkalmazni:

a) az a tagállam, amely a rendelkezésre álló információk alapján egyértelműen képtelen követni az eljárást, SIRENE-irodáján keresztül tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamot arról, hogy nem tudja végrehajtani a kért intézkedést, és ezt a »H«formanyomtatvány 083-as rovatában indokolja;

b) az érintett tagállamok ezt követően megállapodhatnak a végrehajtandó intézkedésben, saját nemzeti jogszabályaikkal és a SIS II jogi eszközeinek rendelkezéseivel összhangban.

2.5. Az adatok feldolgozása a SIS II-be való bevitel céljától eltérő célra (a SIS II határozat 46. cikkének (5) bekezdése)

A SIS II-ben szereplő adatokat csak egyes figyelmeztetőjelzés-kategóriákra megállapított célokra lehet felhasználni.

Ha azonban a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam arra előzetesen engedélyt adott, az adatok a figyelmeztető jelzés bevitelének céljától eltérő célra is felhasználhatók a közrendet és a közbiztonságot közvetlenül fenyegető komoly veszély megelőzésének érdekében, jelentős nemzetbiztonsági okból vagy súlyos bűncselekmény megelőzése céljából.

Ha valamely tagállam a bevitel céljától eltérő célra kívánja felhasználni a SIS II-ben lévő adatokat, az információcsere a következő szabályok szerint történik:

a) az a tagállam, amelyik a figyelmeztető jelzés céljától eltérő célra kívánja használni az adatot, a SIRENE-irodáján keresztül az »I«formanyomtatványon tájékoztatja a figyelmeztető jelzést bevivő tagállamot az eredeti cél megváltoztatására irányuló kérésének indokairól;

b) a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam a lehető leghamarabb megvizsgálja, hogy teljesíthető-e a kérelem, és a SIRENE-irodáján keresztül az »M«formanyomtatvány felhasználásával tájékoztatja döntéséről a másik tagállamot;

c) szükség esetén a figyelmeztető jelzést bevivő tagállam az engedélyt az adatok felhasználására vonatkozó bizonyos feltételekhez is kötheti. A fenti engedélyt az »M«formanyomtatvány felhasználásával kell megküldeni.

Miután a figyelmeztető jelzést bevivő tagállam beleegyezését adta, a kérelmező tagállam csak arra a célra használhatja fel az adatokat, amelyre kérelmezte azokat, és amelyre engedélyt kapott. Az utóbbi tagállam figyelembe veszi a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam által előírt valamennyi feltételt.

2.6. Megjelölés

2.6.1. Bevezetés

a) A SIS II határozat 24. cikke szerint a tagállamok az alábbi esetekben kérhetik megjelölés csatolását:

i. Amennyiben egy tagállam úgy véli, hogy a SIS II határozat 26., 32. vagy 36. cikkével összhangban kiadott figyelmeztető jelzés érvényre juttatása nemzeti jogával, nemzetközi kötelezettségeivel vagy alapvető nemzeti érdekeivel nem egyeztethető össze, a figyelmeztető jelzéshez a későbbiekben olyan értelmű megjelölés csatolását kérheti, hogy a figyelmeztető jelzés alapján végrehajtandó intézkedést a területén ne hajtsák végre. A megjelölést a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája csatolja.

ii. Ahhoz, hogy a tagállamok megjelölés csatolását kérhessék a 26. cikkel összhangban kiadott figyelmeztető jelzéshez, a kiegészítő információk cseréje útján valamennyi tagállamot automatikusan értesíteni kell az adott kategóriába tartozó új figyelmeztető jelzésekről.

iii. Ha különösen sürgős vagy súlyos esetekben a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam az intézkedés végrehajtását kéri, az intézkedést végrehajtó tagállam megvizsgálja, hogy engedélyezheti-e a kérésére csatolt megjelölés visszavonását. Ha az intézkedést végrehajtó tagállam ezt megteheti, a foganatosítandó intézkedések haladéktalan végrehajtásának biztosítása érdekében megteszi a szükséges lépéseket.

b) Alternatív eljárás csak a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzésekre vonatkozóan van érvényben (lásd a 3.6. szakaszt).

c) Ha eltűnt személyre, illetve rejtett vagy célzott ellenőrzésekre vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez megjelölést csatolnak, a rendszer felhasználó általi lekérdezésekor a figyelmeztető jelzés nem jelenik meg a felületen.

d) A 3.6.1. szakasz sérelme nélkül, valamely tagállam nem kérheti megjelölés csatolását kizárólag azon az alapon, hogy egy adott tagállam a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam. Megjelölés csatolása csak eseti alapon kérhető.

2.6.2. Konzultáció a tagállamokkal megjelölés csatolása céljából

Megjelölés kizárólag egy másik tagállam kérésére vagy hozzájárulásával csatolható.

A következő eljárást kell alkalmazni:

a) ha egy tagállam megjelölés csatolását kéri, a megjelölést az indokok kifejtésével a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamtól kell kérnie az »F«formanyomtatványon. E célból a 071-es rovatot kell használni, az indokokat pedig a 080-as rovatban kell kifejteni. A figyelmeztető jelzésre vonatkozó egyéb kiegészítő információkhoz a 083-as rovatot kell használni;

b) a figyelmeztető jelzést bevivő tagállam köteles haladéktalanul csatolni a kért megjelölést;

c) az információcsere után előfordulhat, hogy a megjelölés csatolását kérő tagállam által a konzultációs folyamat során szolgáltatott információk alapján módosítani, illetve törölni kell a figyelmeztető jelzést, illetve a figyelmeztető jelzést változatlanul hagyva vissza kell vonni a kérelmet.

2.6.3. A megjelölés törlésére irányuló kérelem

Amennyiben a megjelölés indoka már nem áll fenn, a tagállamok haladéktalanul kérik a korábban kért megjelölés törlését. Ez különösen akkor következhet be, ha a nemzeti jogszabály módosult, vagy az üggyel kapcsolatban folytatott további információcsere során kiderül, hogy a SIS II határozat 24. cikkének (1) bekezdése vagy 25. cikke szerinti körülmények már nem állnak fenn.

A következő eljárást kell alkalmazni:

a) A megjelölés csatolását korábban kérő SIRENE-iroda az »F«formanyomtatvány felhasználásával kéri a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját, hogy törölje a megjelölést. E célból a 075-ös rovatot kell használni ( 35 ). A nemzeti jogra vonatkozó 080-as rovatot érintő további részletekhez, valamint szükség esetén a megjelölés törlésének indokait kifejtő kiegészítő információk megadásához, illetve a figyelmeztető jelzésre vonatkozó egyéb kiegészítő információkhoz a 083-as rovatot kell használni.

b) A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája köteles haladéktalanul törölni a megjelölést.

2.7. Jogi vagy ténybeli tévedést tartalmazó adatok (a SIS II rendelet 34. cikke és a SIS II határozat 49. cikke)

Ha az adatokról kiderül, hogy ténybeli tévedést tartalmaznak, vagy azokat jogellenesen tárolják a SIS II-ben, a kiegészítő információk cseréje a SIS II rendelet 34. cikkének (2) bekezdésében és a SIS II határozat 49. cikkének (2) bekezdésében meghatározott szabályok szerint történik, amelyek előírják, hogy csak a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam módosíthatja, egészítheti ki, frissítheti vagy törölheti az adatokat.

Az a tagállam, amelyik megállapította, hogy az adat hibás vagy azt a SIS II-ben jogosulatlanul tárolják, a SIRENE-irodája útján haladéktalanul, de legkésőbb a hibára vonatkozó bizonyítékok tudomására jutásától számított 10 napon belül tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot. Az információcserét a »J«formanyomtatványon kell végrehajtani.

a) a konzultáció eredménye alapján előfordulhat, hogy a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamnak törölnie vagy helyesbítenie kell az adatot, a kérdéses adat helyesbítésére vonatkozó nemzeti eljárásokkal összhangban;

b) amennyiben két hónapon belül nem jön létre megállapodás, az adatok hibáját vagy jogellenes tárolását megállapító tagállam SIRENE-irodája országának felelős hatóságát felkéri arra, hogy az ügyet terjessze az érintett nemzeti ellenőrző hatóságokkal közösen közvetítőként eljáró európai adatvédelmi biztos elé.

2.8. Az adatokhoz való hozzáférés és a helyreigazítás joga (a SIS II rendelet 41. cikke és a SIS II határozat 58. cikke)

2.8.1. Az adatokba való betekintés és azok helyreigazítása iránti kérelmek

A nemzeti jog sérelme nélkül, ha a nemzeti hatóságokat tájékoztatni kell az adatokhoz való hozzáférés vagy az adatok kiigazítása iránti kérelemről, az információcserére a következő szabályok szerint kerül sor:

a) Az ilyen adatokhoz való hozzáférésre minden egyes SIRENE-iroda a saját nemzeti jogszabályait alkalmazza. A SIRENE-irodák az ügy körülményeitől függően és az alkalmazandó jogszabályoknak megfelelően vagy az illetékes hatóságokhoz továbbítják az általuk átvett, az adatokhoz való hozzáférés vagy a helyreigazítás iránti kérelmeket, vagy saját hatáskörükben döntenek azokról.

b) Az illetékes nemzeti hatóságok kérésére az érintett tagállamok SIRENE-irodái saját nemzeti jogukkal összhangban információkat szolgáltatnak a hozzáférési jog gyakorlásáról.

2.8.2. Információcsere a más tagállamok által kiadott figyelmeztető jelzésekhez való hozzáférésre vonatkozó kérelmek tekintetében

A másik tagállam által a SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzésekhez történő hozzáférésre vonatkozó kérelmeket a nemzeti SIRENE-irodákon keresztül kell megosztani személyek esetén a »K«formanyomtatvány tárgyak esetén az »M«formanyomtatvány használatával.

A következő eljárást kell alkalmazni:

a) a hozzáférés iránti kérelmet minél hamarabb továbbítani kell a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájához, hogy az állást foglalhasson a kérdésben;

b) a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája tájékoztatja a hozzáférés iránti kérelmet átvevő tagállam SIRENE-irodáját az álláspontjáról;

c) a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája a válaszában figyelembe veszi a hozzáférés iránti kérelmet átvevő tagállam SIRENE-irodája által a kérelem feldolgozására meghatározott határidőket;

d) a magánszemélytől hozzáférés, kijavítás vagy törlés iránti kérelmet átvevő tagállam SIRENE-irodája megteszi a kellő időben megadott válasz biztosításához szükséges intézkedéseket.

Ha a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája megküldi az álláspontját a hozzáférés iránti kérelmet átvevő tagállam SIRENE-irodájának, a SIRENE-iroda a nemzeti jogszabályoknak megfelelően és a hatáskörében dönt a kérelemről, vagy biztosítja, hogy az álláspont minél hamarabb eljusson az illetékes hatósághoz, amely döntést hoz a kérelemmel kapcsolatban.

2.8.3. Más tagállamok által bevitt adatok kijavítása vagy törlése iránti kérelmekre vonatkozó információk kicserélése

Ha magánszemély kéri adatainak helyesbítését vagy törlését, ezt csak a figyelmeztető jelzést bevivő tagállam teheti meg. Ha kérésével nem a figyelmeztető jelzést bevivő tagállamhoz fordul, a megkeresett tagállam SIRENE-irodája a »K«formanyomtatvány alkalmazásával tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját, és az irodák a 2.8.2. szakaszban ismertetett eljárást követik.

2.9. A figyelmeztető jelzés törlése, ha a fenntartására vonatkozó feltételek már nem teljesülnek

A SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzéseket csak annyi ideig lehet tárolni, amennyi azon célok teljesítéséhez szükséges, amelyek érdekében az adatokat bevitték.

Amint a figyelmeztető jelzés fenntartására vonatkozó feltételek már nem teljesülnek, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam késedelem nélkül törli a figyelmeztető jelzést. Ha a figyelmeztető jelzésnek van lejárati időpontja, a törlés automatikusan történik a CS-SIS-ben. Találat esetén a 3.11., 4.10., 5.7., 6.5., 7.7. és 8.4. szakaszok alatt ismertetett külön eljárások alkalmazandók.

Az N.SIS II automatikusan feldolgozza a CS-SIS törlési üzenetét.

A tagállamoknak lehetőségük van kérni, hogy automatikus értesítést kapjanak figyelmeztető jelzés törléséről.

2.10. A tulajdonnevek bevitele

A nemzeti rendszerek által az adatbevitelre és az adatok hozzáférhetőségére vonatkozóan szabott korlátokon belül a tulajdonneveket (családi név és utónevek) a hivatalos úti okmányokon használt formában, olyan megjelenítésben és helyesírással kell bevinni a SIS II-be - az úti okmányokra vonatkozó ICAO-előírásokkal összhangban -, amelyeket a központi SIS II átírási funkcióihoz is használnak. A kiegészítő információk cseréje során a SIRENE-irodák a SIS II-be bevitt formában használják a tulajdonneveket. A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamokban lévő felhasználók és a SIRENE-irodák főszabályként a SIS II-be való adatbevitelkor a latin karaktereket használják, az 1. függelékben megállapított átírási szabályok sérelme nélkül.

Amennyiben a figyelmeztető jelzéssel nem érintett, de azzal kapcsolatba hozható (például egy eltűnt kiskorút esetlegesen kísérő) személyre vonatkozó kiegészítő információkat kell cserélni, akkor a név megjelenítésének és helyesírásának az 1. függelék szabályait kell követnie, és a nevet latin karakterekkel és eredeti formában is meg kell adni, ha az információt szolgáltató tagállamnak lehetősége van különleges karakterek bevitelére az eredeti formának megfelelően.

2.11. A személyazonosság különféle kategóriái

Igazolt személyazonosság

Az igazolt személyazonosság a valódi személyazonosító okmányok, útlevél vagy az illetékes hatóságok nyilatkozata alapján igazolt személyazonosság.

Nem igazolt személyazonosság

Nem igazolt személyazonosság esetében nincs elegendő adat a személyazonosság igazolására.

Személyazonossággal való visszaélés

A személyazonossággal (családi név, utónév, születési idő) való visszaélés esete akkor áll fenn, ha egy, a SIS II-ben szereplő személy másik valós személy személyazonosságát használja fel. Ez például akkor fordulhat elő, ha az okmányt a tényleges tulajdonos kárára használják fel.

Felvett név

A felvett név olyan felvett személyazonosság, amelyet a más személyazonosság szerint ismert személy használ.

2.11.1. Személyazonossággal való visszaélés (a SIS II rendelet 36. cikke és a SIS II határozat 51. cikke)

A személyazonossággal való visszaélés eseteinek összetettsége miatt ha kiderül, hogy az a személy, akire vonatkozóan figyelmeztető jelzést vittek be a SIS II-be, valaki más személyazonosságával visszaél, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam ellenőrzi, hogy szükséges-e fenntartani a SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzésben azokat a személyes adatokat, amelyekkel visszaéltek.

Amennyiben megállapítást nyer, hogy visszaélnek egy adott személy személyazonosságával, a SIS II-beli figyelmeztető jelzést e személy kifejezett hozzájárulásával kiegészítik a téves személyazonosítások hátrányos következményeinek elkerülése érdekében. Az a személy, akinek a személyazonosságával visszaéltek, a nemzeti eljárásoknak megfelelően megadhatja az illetékes hatóságoknak a SIS II rendelet 36. cikkének (3) bekezdésében és a SIS II határozat 51. cikkének (3) bekezdésében meghatározott információkat. Az a személy, akinek a személyazonosságával visszaéltek, jogosult az információk feldolgozásához való hozzájárulásának visszavonására.

A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamnak kell beillesztenie a »személyazonossággal való visszaélés« megjegyzést a figyelmeztető jelzésbe, és meg kell adnia a személyazonossággal való visszaélés sértettjére vonatkozó kiegészítő adatokat, például fényképeket, ujjlenyomatokat és az érvényes személyazonosító okmány(ok)ra vonatkozó információkat.

Ha valamely tagállam megállapítja, hogy egy másik tagállam által bevitt figyelmeztető jelzés személyazonossággal való visszaéléshez kapcsolódik, és a személyazonossággal való visszaélés megállapítást nyert, a tagállam a »Q«formanyomtatványon értesíti a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját annak érdekében, hogy a SIS II figyelmeztető jelzésben fel lehessen tüntetni a személyazonossággal való visszaélést.

Az ilyen jellegű adatok bevitelének céljára figyelemmel a figyelmeztető jelzéshez az adatok rendelkezésre állása esetén csatolni kell annak a személynek a fényképét és ujjlenyomatait, akinek a személyazonosságával visszaéltek. A személyazonossággal való visszaélés esetének megállapításához a vétlen személy adatainak meg kell felelnie a figyelmeztető jelzésben már szereplő személyazonosságnak. A »Q«formanyomtatványnak tartalmaznia kell a figyelmeztető jelzésben szereplő személyazonossági adatokat, ideértve a felvett név számát is, azért, hogy a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam megállapíthassa, hogy a formanyomtatvány mely, figyelmeztető jelzésben szereplő személyazonosságra vonatkozik. A »Q«formanyomtatvány ilyen esetben kötelezően kitöltendő rovatait a 3. függelék tartalmazza.

Azon személy adatai, akinek a személyazonosságával visszaélnek, csak az ellenőrzött személy személyazonosságának megállapítása céljából állnak rendelkezésre, és semmiképpen sem használhatók fel más célra. A visszaéléssel érintett személyazonosságra vonatkozó adatokat, ideértve az ujjlenyomatokat és a fényképeket, a megfelelő figyelmeztető jelzéssel egyidejűleg, vagy az érintett személy kérésére ennél korábban törlik.

2.11.2. Felvett név bevitele

Annak elkerülése érdekében, hogy felvett név miatt bármilyen kategóriában összeegyeztethetetlen figyelmeztető jelzést vigyenek be, a vétlen sértetteket érintő problémák elkerülése és a megfelelő adatminőség biztosítása érdekében a tagállamoknak tájékoztatniuk kell egymást a felvett nevekről, és minden lényeges információt továbbítaniuk kell a keresett személy valós személyazonosságával kapcsolatban.

A figyelmeztető jelzést bevivő tagállam felelős a felvett nevekkel való kiegészítésért. Ha egy másik tagállam felvett nevet tár fel, az »M«formanyomtatvány felhasználásával tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot.

2.11.3. További információk egy adott személy személyazonosságának megállapításához

Amennyiben a SIS II-ben lévő adatok nem elégségesek, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája a másik tagállammal folytatott konzultációt követően saját kezdeményezésére vagy a másik tagállam kérésére szükség esetén további információkat szolgáltathat egy adott személy személyazonosságának megállapításához. Erre a célra az »L«formanyomtatvány és csatolmányai használatosak. Ezek az információk különösen a következőkre terjednek ki:

- a keresett személy birtokában lévő útlevél vagy személyazonossági okmány eredete,

- az útlevél vagy a személyazonossági okmány hivatkozási száma, kiállításának időpontja, helye, a kiállító hatóság, valamint érvényességi ideje,

- a keresett személy leírása,

- a keresett személy anyjának és apjának családi és utóneve,

- a keresett személy családi és utónevének esetleges egyéb átírásai,

- az esetlegesen rendelkezésre álló fényképek és ujjlenyomatok,

- a legutolsó ismert cím.

Ezek az információk a SIRENE-irodákban lehetőség szerint rendelkezésre állnak, illetve a gyors továbbítás céljából közvetlenül és állandóan hozzáférhetők ezek számára.

Az átfogó cél az, hogy minél kisebbre csökkenjen annak a kockázata, hogy tévesen olyan személyt vegyenek őrizetbe, akinek a figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyéhez hasonló személyazonossági adatai vannak.

2.12. Információcsere összekapcsolt figyelmeztető jelzések esetében

Minden kapcsolat legalább két figyelmeztető jelzés közötti kapcsolat létesítését teszi lehetővé.

A tagállam az általa a SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzések között kapcsolatot hozhat létre és a kapcsolatot csak ez a tagállam módosíthatja vagy törölheti. A kapcsolat csak akkor látható a felhasználó számára, ha olyan megfelelő felhasználói hozzáférési jogokkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik az összekapcsolt figyelmeztető jelzések közül legalább kettő megtekintését. A tagállamok biztosítják, hogy a kapcsolatokhoz csak az arra felhatalmazott személyek férhessenek hozzá.

2.12.1. Működési szabályok

A figyelmeztető jelzések közötti kapcsolatok nem igényelnek külön eljárást a kiegészítő információk kicserélése tekintetében. A következő elveket azonban be kell tartani:

Amennyiben több összekapcsolt figyelmeztető jelzés közül legalább kettőre találat van, a végrehajtó tagállam SIRENE-irodája mindegyik tekintetében megküldi a »G«formanyomtatványt, és a 086-os rovatban feltünteti, hogy az összekapcsolt figyelmeztető jelzésekre vonatkozó egyéb »G«formanyomtatványokat fog továbbítani.

Nem kell formanyomtatványt küldeni azokról a figyelmeztető jelzésekről, amelyek kapcsolódnak a találattal érintett figyelmeztető jelzéshez, de amelyekre a találat nem vonatkozik. Ha azonban az összekapcsolt figyelmeztető jelzés átadásra/kiadatásra vagy eltűnt személyre vonatkozik, (saját védelmük vagy fenyegető veszély elhárítása érdekében) ennek közlését az »M«formanyomtatványon kell megtenni, amennyiben a megfelelő információk rendelkezésre állnak.

2.13. A SIS II-ben szereplő biometrikus adatok formátuma és minősége

A SIS II határozat 23. cikkének (2) bekezdésével összhangban a figyelmeztető jelzéshez csatolni kell a személy fényképeit és ujjlenyomatait, ha ezek rendelkezésre állnak.

A SIRENE-irodáknak képesnek kell lenniük azonosítás céljából ujjnyomatok és fényképek cseréjére a figyelmeztető jelzés végrehajtása érdekében, és/vagy a kért intézkedés végrehajtásának támogatására. Amikor valamely tagállam rendelkezik egy olyan személy ujjlenyomataival vagy fényképével, akiről egy másik tagállam figyelmeztető jelzést adott ki, a SIRPIT-en keresztül csatolmányként megküldheti a fényképeket és az ujjlenyomatokat a másik tagállamnak a figyelmeztető jelzés végrehajtása érdekében.

Ez a csere nem érinti a 2006/960/IB kerethatározat alkalmazásában a rendőrségi együttműködés keretében a megfelelő jogszabályok alapján végzett cserét.

2.13.1. A kicserélt adatok további felhasználása, ideértve az archiválást is

A SIS II-ben tárolt figyelmeztető jelzésekhez szolgáltatott adatok felhasználására vonatkozó korlátozásokat a SIS II jogi eszközök tartalmazzák. A kicserélt fényképek és ujjnyomatok további felhasználásának - ideértve az archiválást is - összhangban kell lennie a SIS II jogi eszközök vonatkozó rendelkezéseivel, az adatvédelemre vonatkozó nemzeti rendelkezésekkel, a 95/46/EK irányelvvel és a 2008/977/IB kerethatározattal összhangban.

Az ujjlenyomatok nemzeti szintű tárolásának teljes mértékben tiszteletben kell tartania a SIS II adatvédelmi szabályait. A CS-SIS-ből letöltött ujjlenyomat-adatokat a tagállamoknak a nemzeti ujjlenyomat-adatbázisoktól elkülönítve kell tárolniuk, és előbbi adatokat a hozzájuk kapcsolódó figyelmeztető jelzésekkel és kiegészítő információkkal egyidejűleg törölni kell.

2.13.2. Ujjlenyomatok és fényképek cseréje

A következő eljárást kell alkalmazni:

a) az intézkedő SIRENE-iroda a szokásos elektronikus úton elküldi az »L«formanyomtatványt, és az »L«formanyomtatvány 083-as rovatában megemlíti, hogy a SIS II-ben lévő figyelmeztető jelzés céljából ujjlenyomatokat és fényképeket küldenek;

b) a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája csatolja az ujjlenyomatokat vagy fényképeket a SIS II-ben lévő figyelmeztető jelzéshez, vagy megküldi azokat az illetékes hatóságnak a figyelmeztető jelzés teljessé tétele céljából.

2.13.3. Technikai követelmények

Az ujjlenyomatokat és fényképeket a biometrikus adatok SIS II-be való bevitelére vonatkozó végrehajtási szabályok előírásaival összhangban kell gyűjteni és továbbítani.

Minden SIRENE-iroda eleget tesz a fenti technikai előírásoknak.

2.13.4. A biometrikus adatok formátuma és minősége

A rendszerbe bevitt valamennyi biometrikus adatot külön minőség-ellenőrzésnek kell alávetni a valamennyi SIS II felhasználóra vonatkozó minimális minőségi színvonal biztosítása érdekében.

Bevitel előtt ellenőrzéseket kell végrehajtani nemzeti szinten a következők biztosítására:

a) az ujjlenyomat adatai megfelelnek a ANSI/NIST - ITL 1-2000 Interpol céljaira bevezetett és a SIRPIT-hez (SIRENE Picture Transfer - SIRENE-fényképtovábbítás) igazított formátumnak;

b) fényképek kizárólag olyan személy személyazonosságának megerősítésére használhatók, akit a SIS II-ben végzett alfanumerikus keresés alapján találtak meg, és meg kell felelniük a következő követelményeknek: a szemből készült teljes arckép képarányának lehetőleg 3:4 vagy 4:5 arányúnak kell lennie. Lehetőség szerint legalább 480 × 600 pixel felbontást és 24 bit színmélységet kell használni. Ha a képet szkennelni kell, a képméret lehetőség szerint legfeljebb 200 Kbyte körüli lehet.

2.14. A lekérdezések különleges típusai

2.14.1. Földrajzilag célzott lekérdezés

A földrajzilag célzott lekérdezést akkor alkalmazzák, ha a tagállam biztos információkkal rendelkezik a figyelmeztető jelzéssel érintett személy vagy tárgy meghatározott földrajzi területen belüli hollétével kapcsolatban.

A schengeni térségen belüli földrajzi szempontú lekérdezéseket a SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzés alapján végzik el. Amennyiben a személy vagy tárgy holléte ismert, ki lehet tölteni a 311-es rovatot (Fontos figyelmeztetés) a földrajzi lekérdezés feltüntésével és a megfelelő országok kiválasztásával. Ezenkívül ha a tartózkodási hely ismert a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzés kibocsátásakor, az »A«formanyomtatvány 061-es rovatában szerepeltetni kell a keresett személy tartózkodási helyére vonatkozó információkat. Minden más esetben - beleértve tárgyak hollétét is - az »M«formanyomtatványt (083-as rovat) kell használni. A keresett személyre vonatkozóan figyelmeztető jelzést kell bevinni a SIS II-be annak biztosítása érdekében, hogy a megteendő intézkedés iránti megkeresés haladéktalanul végrehajtható (a 2002/584/IB tanácsi kerethatározat ( 36 ) 9. cikkének (3) bekezdése).

Ha egy földrajzi keresés tárgyát a földrajzi keresésben megjelölt helytől eltérő helyen lokalizálják, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodája ezt az »M«formanyomtatvány felhasználásával jelzi a földrajzi keresésben érintett tagállam(ok) számára, hogy utóbbiak leállíthassák a kapcsolódó tevékenységet.

2.14.2. Lekérdezés a célzott lekérdezésekkel foglalkozó különleges rendőri egységek részvételével (FAST)

A megkeresett tagállamok SIRENE-irodáinak megfelelő esetekben a célzott lekérdezéseket végrehajtó különleges egységek (célkörözési egységek, FAST) szolgálatait is igénybe kell venniük. A SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzés nem helyettesíthető a fent említett rendőri egységek nemzetközi együttműködésével. Az ilyen együttműködés nem sértheti a SIRENE-iroda szerepét, amely a SIS II-ben való lekérdezések központja.

Az együttműködést szükség esetén annak biztosítása érdekében kell kialakítani, hogy a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját a nemzeti FAST tájékoztatja bármilyen, a SIS II-be bevitt figyelmeztető jelzéssel összefüggő, folyamatban lévő műveletről. Adott esetben a fenti SIRENE-iroda ezen információt más SIRENE-irodákkal is közli. A SIRENE-irodának előre jelenteni kell az ENFAST (a célkörözési egységek európai hálózata) azon koordinált műveleteit, amelyek a SIRENE-irodával való együttműködést vonják maguk után.

A SIRENE-irodák biztosítják a kiegészítő információk - beleértve az egy adott találattal kapcsolatos információkat is - gyors áramlását a nemzeti FAST felé, amennyiben az utóbbi érintett a keresésben.

3. ÁTADÁS VAGY KIADATÁS CÉLJÁBÓL TÖRTÉNŐ LETARTÓZTATÁSRA VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 26. CIKKE)

3.1. Figyelmeztető jelzés bevitele

A legtöbb letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzéshez európai elfogatóparancsot (EEP) csatolnak. A letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzéseknél azonban az európai kiadatási egyezmény 16. cikke szerint a kiadatás iránti megkeresés (ER) megszerzése előtt ideiglenes letartóztatásra is lehetőség van.

Az EEP/ER-t az erre illetékes igazságügyi hatóság adja ki a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamban.

Az átadási célú figyelmeztető jelzés bevitelekor az eredeti EEP másolatát is be kell vinni a SIS II-be. Bevihető az EEP uniós intézmények egy vagy több hivatalos nyelvén való fordítása is.

Emellett a figyelmeztető jelzéshez csatolni kell a személy fényképeit és ujjlenyomatait, ha ezek rendelkezésre állnak.

A SIRENE-irodának rendelkeznie kell a figyelmeztető jelzés bevitele előtt az olyan személyekre vonatkozó, EEP-t vagy ER-t tartalmazó releváns információkkal, akiknek a letartóztatását átadás vagy kiadatás céljából kérik. Ellenőrzést kell végezni annak biztosítása érdekében, hogy az információ teljes és pontos legyen.

A tagállamoknak letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzésenként több EEP-t is fel kell tudniuk vinni. A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam feladata az érvényét vesztett EEP törlése és annak ellenőrzése, hogy csatoltak-e a figyelmeztető jelzéshez más EEP-t, illetve szükség esetén a figyelmeztető jelzés meghosszabbítása.

A tagállam által a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzéshez csatolt EEP mellett lehetőséget kell biztosítani az elfogatóparancs fordításainak csatolására is, szükség esetén külön bináris adatállományban.

A figyelmeztető jelzésekhez csatolandó, szkennelt dokumentumokhoz lehetőleg 150 dpi minimális felbontást kell használni.

3.2. Többszörös figyelmeztető jelzések

Az általános eljárásokhoz lásd a 2.2. szakaszt.

Emellett a következő szabályok alkalmazandók:

Több tagállam is bevihet letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzést ugyanazon személyre vonatkozóan. Ha két vagy több tagállam adott ki figyelmeztető jelzést ugyanazon személyre, azt a döntést, hogy letartóztatás esetén melyik elfogatóparancsot kell végrehajtani, azon tagállam végrehajtó igazságügyi hatósága hozza meg, ahol a letartóztatásra sor kerül. A végrehajtó tagállam SIRENE-irodája mindegyik érintett tagállamnak megküldi a »G«formanyomtatványt.

3.3. Személyazonossággal való visszaélés

Az általános eljárást lásd a 2.11.1. szakaszban.

3.4. Felvett név bevitele

Az általános eljárást lásd a 2.11.2. szakaszban.

Letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzések esetében a SIRENE-iroda az »A«formanyomtatvány ( 37 ) 011-es rovatát használja (a figyelmeztető jelzés bevitelének időpontjában), vagy később az »M« formanyomtatványt, amikor tájékoztatja a többi tagállamot a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos felvett nevekről, amennyiben ez az információ a SIRENE-iroda rendelkezésére áll.

3.5. A tagállamoknak küldendő kiegészítő információk

Figyelmeztető jelzés bevitelekor minden tagállamnak meg kell küldeni a figyelmeztető jelzésre vonatkozó kiegészítő információkat.

A 3.5.1. szakaszban említett információkat az »A«formanyomtatvánnyal kell elküldeni a többi SIRENE-irodának a figyelmeztető jelzés bevitelével egy időben. Az azonosítás céljából kért további információkat konzultációt követően és/vagy a másik tagállam kérésére kell elküldeni.

Abban az esetben, ha ugyanazon személy vonatkozásában több EEP vagy kiadatás iránti megkeresés létezik, minden egyes EEP vagy kiadatás iránti megkeresés tekintetében külön »A«formanyomtatványt kell kitölteni.

Az EEP/ER-nek és az »A«formanyomtatványnak elegendő adatot kell tartalmaznia (különösen az EEP e) részében) a következőkre nézve: »a bűncselekmény(ek) elkövetési körülményeinek leírása, ezen belül annak (azoknak) időpontja, az elkövetés helye«, 042, 043, 044, 045 rovat: »a tett ismertetése«) más SIRENE-irodák számára a figyelmeztető jelzés ellenőrzéséhez. A 3. függelék meghatározza a szükséges információkat és az EEP rovataival való kapcsolatukat.

Ha egy EEP-t helyettesítenek vagy visszavonnak, ezt fel kell tüntetni az »A«formanyomtatvány 267-es rovatában (a SIS II határozat 26. cikke) vagy az »A« formanyomtatvány 044-es rovatában (kiadatás iránti megkeresés/átkerült figyelmeztető jelzések) az alábbi szöveggel: »E formanyomtatvány a (dátum) kiadott, (hivatkozási szám) EEP-re hivatkozó (hivatkozási szám) formanyomtatvány helyébe lép«.

3.5.1. Az ideiglenes letartóztatással kapcsolatban elküldendő kiegészítő információk

3.5.1.1. EEP-n és kiadatás iránti megkeresésen alapuló figyelmeztető jelzés bevitelekor

Figyelmeztető jelzés kiadatási célból történő bevitelekor minden tagállamnak meg kell küldeni a kiegészítő információkat az »A«formanyomtatványon. Ha az EEP tekintetében a figyelmeztető jelzésben és a kiegészítő információkban megküldött adatok kiadatási célokra nem elegendőek a tagállamoknak, további információkat kell megadni.

A 239-es rovatban jelezni kell, hogy a formanyomtatvány EEP-re és ER-re egyaránt vonatkozik.

3.5.1.2. A csak ER-en alapuló figyelmeztető jelzés kibocsátásakor

Figyelmeztető jelzés kiadatási célból történő bevitelekor minden tagállamnak meg kell küldeni a kiegészítő információkat az »A«formanyomtatványon.

A 239-es rovatban jelezni kell, hogy a formanyomtatvány ER-re vonatkozik.

3.6. Megjelölés csatolása

Az általános szabályok tekintetében lásd a 2.6. szakaszt.

Ha a figyelmeztető jelzéshez csatolt EEP-k közül legalább egy végrehajtható, a figyelmeztető jelzéshez megjelölés nem csatolható.

Amennyiben valamely EEP egynél több bűncselekményt tartalmaz, és az átadás a fentiek közül legalább egy bűncselekmény esetében végrehajtható, a figyelmeztető jelzést nem kell megjelöléssel ellátni.

A 2.6. szakasz felhívja a figyelmet, hogy a SIS II határozat 26. cikke szerinti, megjelöléssel ellátott figyelmeztető jelzést a megjelölés időtartamára úgy kell tekinteni, hogy azt azon személy tartózkodási helye közlésének céljára vitték be, akire a figyelmeztető jelzés vonatkozik.

3.6.1. A kiadatási célból körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzésekhez megjelölés csatolása iránti szisztematikus megkeresés, amennyiben a 2002/584/IB kerethatározat nem alkalmazható

A következő eljárást kell alkalmazni:

a) a kiadatási célból körözött személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések esetén, amennyiben a 2002/584/IB kerethatározat nem alkalmazható, a SIRENE-iroda kérheti a többi SIRENE-irodától, hogy szisztematikusan csatoljanak megjelölést a SIS II határozat 26. cikke szerinti, az állampolgáraira vonatkozóan kiadott figyelmeztető jelzésekhez;

b) ilyen kérés esetén a SIRENE-iroda írásos megkeresést küld a többi SIRENE-irodának;

c) az a SIRENE-iroda, amelyhez ilyen megkeresést címeznek, a figyelmeztető jelzés kiadását követően haladéktalanul megjelölést csatol az érintett tagállammal kapcsolatban;

d) a megjelölés mindaddig fennmarad, amíg a kérelmező SIRENE-iroda nem kéri annak törlését.

3.7. A SIRENE-irodák által végrehajtandó intézkedés letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzések kézhezvételét követően

A SIRENE-irodának az »A«formanyomtatvány kézhezvételekor a lehető leghamarabb át kell vizsgálnia minden rendelkezésre álló forrást az adott személy megtalálása céljából. A kereséseket nem akadályozhatja az, hogy a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam által nyújtott információk nem elégségesek az átvevő tagállam számára. Az átvevő tagállamoknak olyan mértékben kell keresést végezniük, amennyire ezt a nemzeti jogszabályok lehetővé teszik.

Ha a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzést ellenőrizték, és a keresett személyt megtalálják vagy letartóztatják az adott tagállamban, a fogadó SIRENE-iroda az »A«formanyomtatványon szereplő információkat továbbíthatja az EEP-t vagy az ER-t végrehajtó tagállam illetékes hatóságához. Ha szükség van az eredeti EEP-re vagy ER-re, azt a kibocsátó igazságügyi hatóság közvetlenül a végrehajtó igazságügyi hatósághoz továbbíthatja (a kiadó és/vagy a végrehajtó tagállam ettől eltérő intézkedéseinek hiányában).

3.8. Találatot követő információcsere

Az általános eljárást lásd a 2.3. szakaszban.

Ezenfelül a következő eljárást kell alkalmazni:

a) a letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személlyel kapcsolatos találatot mindig haladéktalanul közölni kell a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájával. Emellett a »G«formanyomtatvány megküldését követően a végrehajtó tagállam SIRENE-irodája szükség esetén telefonon is tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját a találatról;

b) szükség esetén a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodája ezt követően megküldi a kapcsolódó konkrét információkat a végrehajtó tagállam SIRENE-irodája által megteendő adott intézkedésekről;

c) az európai elfogatóparancs vagy kiadatás iránti kérelem fogadásáért felelős hatóságnak, teljes körű elérhetőségének (postacím, telefonszám, és amennyiben rendelkezésre áll, fax és e-mail), hivatkozási számának (ha van ilyen), az illetékes személynek (ha van ilyen), az igényelt nyelvnek, a határidőnek és a teljesítés módjának szerepelnie kell a »G«formanyomtatvány 091-es rovatában;

d) a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája ezenkívül az összes többi SIRENE-irodát is tájékoztatja a találatról az »M«formanyomtatványon, amennyiben a tényállás alapján egyértelmű kapcsolatot állapítottak meg bizonyos tagállamokkal, és további megkereséseket kezdeményeztek;

e) a SIRENE-irodák további információkat közölhetnek a SIS II határozat 26. cikke szerinti figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban, és ilyenkor az igazságügyi hatóságok nevében léphetnek fel, amennyiben ezen információk a kölcsönös jogsegély körébe tartoznak.

3.9. Kiegészítő információcsere az átadással vagy kiadatással kapcsolatban

Ha az illetékes igazságügyi hatóságok tájékoztatják a végrehajtó tagállam SIRENE-irodáját arról, hogy olyan személy átadására vagy kiadatására sor kerülhet-e, akivel összefüggésben letartóztatásra irányuló figyelmeztető jelzést adtak ki, akkor a SIRENE-iroda haladéktalanul tájékoztatást nyújt erről a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájának az »M«formanyomtatvány alkalmazásával, a 083-as rovatban feltüntetve az »ÁTADÁS«, illetve a »KIADATÁS« szót ( 38 ). Az átadás vagy kiadatás végrehajtásának részleteit szükség szerint a SIRENE-irodán keresztül a lehető leghamarabb közölni kell.

3.10. Kiegészítő információcsere másik tagállamon keresztüli átszállítással kapcsolatban

Amennyiben egy személy átszállítására van szükség, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájának vagy illetékes igazságügyi hatóságának a SIRENE-irodán keresztül, a 083-as rovat elején az »ÁTSZÁLLÍTÁS« szóval megjelölt »M«formanyomtatvány alkalmazásával megküldött megkeresésére válaszként azon tagállam SIRENE-irodája, amelyen keresztül az átszállítás történne, biztosítja a szükséges információkat és támogatást.

3.11. Figyelmeztető jelzések törlése átadáskor vagy kiadatáskor

Az átadás vagy kiadatás céljából történő letartóztatásra vonatkozó figyelmeztető jelzéseket akkor kell törölni, ha az érintett személyt a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam illetékes hatóságainak átadták vagy kiadták, azonban akkor is törölhetők, ha a figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló bírósági határozatot az illetékes igazságügyi hatóság a nemzeti jogszabályok értelmében visszavonja.

4. A BEUTAZÁS VAGY TARTÓZKODÁS MEGTAGADÁSÁRA IRÁNYULÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II RENDELET 24. CIKKE)

Bevezetés

Az olyan harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos információcsere, akik a SIS II rendelet 24. cikke szerinti figyelmeztető jelzés hatálya alatt állnak, lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy beutazási vagy vízumkérelem esetében határozatot hozzanak. Ha az érintett személy már a tagállam területén tartózkodik, az információcsere lehetővé teszi a nemzeti hatóságok számára a tartózkodási engedély, illetve hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum kiadására vagy a kitoloncolásra vonatkozó megfelelő intézkedések megtételét. E szakaszban a vízumra való hivatkozások - ettől eltérő világos indokolás hiányában (például visszautazásra jogosító vízum) - a hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumra vonatkoznak.

A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 5. cikkének (4) bekezdésében megállapított értesítési eljárások és a Schengeni Egyezmény 25. cikkében megállapított konzultációs eljárások a határellenőrzésért, valamint a tartózkodási engedélyek, illetve vízumok kiadásáért felelős hatóságok hatáskörébe tartoznak. A SIRENE-irodák főszabályként csak annak érdekében vesznek részt ezekben az eljárásokban, hogy továbbítsák a figyelmeztető jelzésekhez közvetlenül kapcsolódó kiegészítő információkat (például a találatról való értesítés, személyazonosság tisztázása), vagy töröljék a figyelmeztető jelzéseket.

A SIRENE-irodák azonban részt vehetnek harmadik országbeli állampolgárok kitoloncolásához vagy beutazásának megtagadásához szükséges kiegészítő információk továbbításában, illetve az ezen intézkedések nyomán keletkező kiegészítő információk továbbításában is.

A 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 39 ) nem alkalmazandó Svájcban. Ezért amennyiben harmadik ország szabad mozgás jogával rendelkező állampolgárával kapcsolatban találatot ad a rendszer, akkor Svájcnak, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamnak és a harmadik országbeli állampolgár szabad mozgáshoz való jogáról lényeges információkkal rendelkező összes többi tagállamnak a szokásos konzultációs eljárásokat kell követnie.

4.1. Figyelmeztető jelzés bevitele

A SIS II rendelet 25. cikkével összhangban külön szabályok vonatkoznak azon harmadik országbeli állampolgárokra, akik a 2004/38/EK irányelv értelmében szabad mozgáshoz való jogot élveznek. A SIRENE-irodának lehetőség szerint elérhetővé kell tenni azon információkat, amelyeket annak értékeléséhez használt, hogy a szabad mozgás jogát élvező személy tekintetében vittek-e be beutazás vagy tartózkodás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzést ( 40 ), Abban a kivételes esetben, amikor harmadik ország szabad mozgás jogát élvező állampolgárával kapcsolatban figyelmeztető jelzést visznek be, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája a figyelmeztető jelzést bevivő hatóság által szolgáltatott információk alapján »M«formanyomtatványt küld az összes többi tagállamnak (lásd a 4.6. és a 4.7. szakaszt).

Emellett a SIS II rendelet 26. cikke előírja, hogy meghatározott feltételek mellett beutazási vagy tartózkodási tilalmi figyelmeztető jelzés vihető be a SIS II-be azon harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan, akikkel szemben az Európai Unióról szóló szerződés ( 41 ) 29. cikkének megfelelően olyan korlátozó intézkedést hoztak, amelynek célja a tagállamok területére történő beutazás vagy az azokon történő átutazás megakadályozása. A figyelmeztető jelzéseket annak a tagállamnak az illetékes hatósága viszi be, amely az Európai Unió Tanácsának elnökségét betölti az intézkedés elfogadásakor. Amennyiben ennek a tagállamnak nincs hozzáférése a SIS II-höz vagy a SIS II rendelet 24. cikke szerinti figyelmeztető jelzésekhez, akkor a feladatot az elnökségben őt követő és a SIS II-höz - ideértve a SIS II rendelet 24. cikke szerinti figyelmeztető jelzésekhez - való hozzáféréssel rendelkező tagállam vállalja át.

A tagállamok bevezetik az ilyen figyelmeztető jelzések beviteléhez, frissítéséhez és törléséhez szükséges eljárásokat.

4.2. Többszörös figyelmeztető jelzések

Az általános eljárást lásd a 2.2. szakaszban.

4.3. Személyazonossággal való visszaélés

Az általános eljárást lásd a 2.11.1. szakaszban.

Problémák fordulhatnak elő, ha beutazás vagy tartózkodás megtagadása iránti figyelmeztető jelzéssel érintett, harmadik országbeli állampolgár jogellenesen használja egy európai uniós polgár személyazonosságát, hogy bebocsátást nyerjen. Ilyen helyzet észlelése esetén a tagállamok illetékes hatóságainak figyelmét fel lehet hívni a SIS II személyazonossággal való visszaéléssel kapcsolatos funkciójának helyes használatára. Beutazás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzés nem adható ki valamely uniós tagállam állampolgárának fő személyazonosító okmányában.

4.4. Felvett név bevitele

Az általános szabályok tekintetében lásd a 2.11.2. szakaszt.

4.5. Információcsere tartózkodási engedélyek vagy vízumok kiadása esetén

A következő eljárást kell alkalmazni:

a) a Schengeni Egyezmény 25. cikkének megfelelően történő információcserére vonatkozó különeljárás sérelme nélkül; valamint a Közösségen belüli szabad mozgáshoz való jog kedvezményezettjének minősülő, harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó találatot követően zajló információcserére vonatkozó 4.8. szakasz sérelme nélkül (amely esetben kötelező konzultálni a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE Irodájával); a végrehajtó tagállam tájékoztathatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot arról, hogy a beutazás vagy tartózkodás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzésre találatot értek el a tartózkodási engedély vagy vízum odaítélése során. A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam adott esetben az »M«formanyomtatvány felhasználásával tájékoztatja a többi tagállamot.

b) Kérés esetén az érintett tagállamok SIRENE-irodái a nemzeti jogszabályokkal összhangban részt vehetnek a szükséges információknak a tartózkodási engedélyek és vízumok kiadásáért felelős hatóságokhoz történő továbbításában.

A Schengeni Egyezmény 25. cikkében szereplő különleges eljárások:

Amennyiben a tartózkodási engedély vagy vízum kiadását mérlegelő tagállam észleli, hogy az érintett kérelmező egy másik tagállam által kiadott, beutazás vagy tartózkodás megtagadása iránti figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll, a SIRENE-irodákon keresztül konzultál a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállammal. A tartózkodási engedély vagy vízum kiadását mérlegelő tagállam az »N«formanyomtatvány alkalmazásával tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamot a tartózkodási engedély vagy vízum kiadásáról hozott határozatról. Ha a tagállam úgy határoz, hogy kiadja a tartózkodási engedélyt vagy a vízumot, akkor a figyelmeztető jelzést törölni kell. Az érintett személyt azonban fel lehet venni a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam beutazás vagy tartózkodás megtagadása iránti figyelmeztető jelzéseinek nemzeti adatbázisába.

Amennyiben az a tagállam, amely belépés vagy tartózkodás megtagadása tekintetében figyelmeztető jelzést vitt be, megállapítja, hogy a figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személy részére tartózkodási engedélyt vagy vízumot adtak ki, a SIRENE-irodákon keresztül konzultációs eljárást kezdeményez a tartózkodási engedélyt vagy vízumot kiadó tagállammal. A tartózkodási engedélyt vagy vízumot kiadó tagállam az »O«formanyomtatvány alkalmazásával tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamot arról a határozatáról, hogy visszavonja-e a tartózkodási engedélyt vagy a vízumot. Ha a tagállam úgy határoz, hogy fenntartja a tartózkodási engedélyt vagy a vízumot, akkor a figyelmeztető jelzést törölni kell. Ezt a személyt azonban fel lehet venni a tagállam beutazás vagy tartózkodás megtagadása iránti nemzeti figyelmeztető jelzéseinek listájára.

A SIRENE-irodán keresztül az »O«formanyomtatvány felhasználásával konzultációra kerül sor akkor is, ha a tartózkodási engedélyt vagy vízumot kiadó tagállam állapítja meg a későbbiekben azt, hogy az adott személy vonatkozásában beutazás vagy tartózkodás megtagadása iránti figyelmeztető jelzést vittek be a SIS II-be ( 42 ).

Ha egy harmadik tagállam (azaz a tartózkodási engedélyt vagy vízumot megadótól, illetve a figyelmeztető jelzést kibocsátótól eltérő tagállam) megállapítja, hogy a más tagállam tartózkodási engedélyének vagy vízumának birtokában lévő, harmadik országbeli állampolgár tekintetében figyelmeztető jelzés van érvényben, erről SIRENE-irodáján keresztül a tartózkodási engedélyt vagy vízumot megadó és a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamot is értesíti a »H«formanyomtatvány alkalmazásával.

Ha a Schengeni Egyezmény 25. cikke szerinti eljárás a beutazás vagy a tartózkodás megtagadása vonatkozásában kiadott figyelmeztető jelzés törlésével jár, a SIRENE-irodák a nemzeti jogszabályok tiszteletben tartása mellett kérés esetén felajánlják támogatásukat.

A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 5. cikke (4) bekezdésének a) és c) pontjában előírt különleges eljárások

4.5.1. Eljárás az 5. cikk (4) bekezdésének a) pontja alá tartozó esetekben

A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 5. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerint a beutazás vagy tartózkodás megtagadása vonatkozásában kiadott figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló és egyidejűleg valamely tagállam által kibocsátott tartózkodási engedéllyel, hosszú távú tartózkodásra jogosító vízummal vagy visszautazásra jogosító vízummal rendelkező, harmadik országbeli állampolgárok beutazását harmadik tagállam határának átlépésekor a tartózkodási engedélyt vagy visszautazásra jogosító vízumot kiállító tagállamba történő továbbutazás céljából engedélyezni kell. A beutazást meg lehet tagadni, ha a tagállam a beutazás megtagadása vonatkozásában nemzeti figyelmeztető jelzést adott ki. Annak a tagállamnak a SIRENE-irodája, ahova az adott személy be kíván utazni, az illetékes hatóság kérésére a szóban forgó mindkét tagállam SIRENE-irodájának mindkét esetben üzenetet küld (az átutazás engedélyezése esetén a »H«formanyomtatványon, a beutazás megtagadása esetén a »G«formanyomtatvány alkalmazásával), amelyben tájékoztatja azokat az ellentmondásról, és felkéri őket, hogy konzultáljanak egymással a figyelmeztető jelzés SIS II-ből való törlése vagy a tartózkodási engedély vagy vízum visszavonása érdekében. Kérheti azt is, hogy értesítsék a konzultáció eredményéről.

Ha a harmadik országbeli állampolgár megkísérli a beutazást abba a tagállamba, amely bevitte a figyelmeztető jelzést a SIS II-be, ez a tagállam megtagadhatja a beutazását. Ugyanakkor az illetékes hatóság kérelmére e tagállam SIRENE-irodája konzultál azon tagállam SIRENE-irodájával, amely kiadta a tartózkodási engedélyt vagy vízumot, annak érdekében, hogy az illetékes hatóság eldönthesse, hogy van-e elegendő indok a tartózkodási engedély vagy vízum visszavonására. A tartózkodási engedélyt vagy vízumot kiadó tagállam az »O«formanyomtatvány alkalmazásával tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamot arról a határozatáról, hogy visszavonja-e a tartózkodási engedélyt vagy a vízumot. Ha a tagállam úgy határoz, hogy fenntartja a tartózkodási engedélyt vagy a vízumot, akkor a figyelmeztető jelzést törölni kell. Ezt a személyt azonban fel lehet venni a tagállam beutazás vagy tartózkodás megtagadása iránti nemzeti figyelmeztető jelzéseinek listájára.

Ha ez a személy megkísérli a beutazást a tartózkodási engedélyt vagy vízumot kibocsátó tagállamba, beutazását engedélyezni kell, azonban a tagállam SIRENE-irodája az illetékes hatóság kérésére konzultál a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállammal annak érdekében, hogy az érintett illetékes hatóságok dönthessenek a tartózkodási engedély vagy vízum visszavonásáról vagy a figyelmeztető jelzés törléséről. A tartózkodási engedélyt vagy vízumot kiadó tagállam az »O«formanyomtatvány alkalmazásával tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamot arról a határozatáról, hogy visszavonja-e a tartózkodási engedélyt vagy a vízumot. Ha a tagállam úgy határoz, hogy fenntartja a tartózkodási engedély vagy vízum érvényességét, akkor a figyelmeztető jelzést törölni kell. Ezt a személyt azonban fel lehet venni a tagállam beutazás vagy tartózkodás megtagadása iránti nemzeti figyelmeztető jelzéseinek listájára.

4.5.2. Eljárás az 5. cikk (4) bekezdésének c) pontja alá tartozó esetekben

Az 5. cikk (4) bekezdésének c) pontja értelmében a tagállamok eltérhetnek attól az elvtől, miszerint humanitárius okokból, nemzeti érdekből vagy nemzetközi kötelezettségek miatt meg kell engedni azon személy beutazását, akire a beutazás vagy a tartózkodás megtagadása vonatkozásában figyelmeztető jelzést bocsátottak ki. Az illetékes hatóság kérelmére annak a tagállamnak a SIRENE-irodája, amely engedélyezte a belépést, a »H«formanyomtatvány alkalmazásával tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját a helyzetről.

4.6. Közös szabályok a 4.5. szakaszban említett eljárásokra vonatkozóan

a) A tartózkodási engedélyt vagy hosszú távú tartózkodásra jogosító vízumot odaítélt, illetve odaítélni vagy fenntartani szándékozó tagállam SIRENE-irodája konultációs eljárásonként csak egyetlen »N«formanyomtatványt vagy »O«formanyomtatványt küld a célból, hogy tájékoztassa a beutazás megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzést kibocsátott vagy kibocsátani szándékozó tagállamot a tartózkodási engedély vagy vízum odaítélése, fenntartása vagy visszavonása tekintetében hozott végső határozatáról.

b) A konzultációs eljárás vagy a Schengeni Egyezmény 25. cikke (1) bekezdésének alkalmazásában vagy a Schengeni Egyezmény 25. cikke (2) bekezdésének alkalmazásában folytatott eljárás.

c) Amikor a konzultációs eljárás keretében »M«, »G« vagy »H«formanyomtatványt küldenek, azon fel lehet tüntetni a »konzultációs eljárás« bejegyzést. (»M«formanyomtatvány: 083-as rovat; »G«formanyomtatvány: 086-os rovat; »H«formanyomtatvány: 083-as rovat).

4.7. Információcsere találatot követően, illetve a belépés megtagadása vagy a schengeni térségből való kiutasítás esetén

A Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex 5. cikke (4) bekezdése a) és c) pontjának megfelelően történő információcserére vonatkozó különleges eljárás sérelme nélkül; valamint a szabad mozgás jogával rendelkező, harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó találatot követően zajló információcserére vonatkozó 4.8. szakasz sérelme nélkül (amely esetben kötelező a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájával folytatott konzultáció); a tagállam tájékoztatást kérhet az általa a beutazás vagy tartózkodás megtagadása vonatkozásában bevitt figyelmeztető jelzésre vonatkozó valamennyi találatról.

A beutazás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzést bevivő tagállamok SIRENE-irodáit természetesen nem feltétlenül tájékoztatják a találatokról, de kivételes körülmények között tájékoztathatják őket. Az alkalmazott intézkedéstől függően a »G« vagy a »H«formanyomtatványt minden esetben meg lehet küldeni, ha például kiegészítő információkra van szükség. A »G«formanyomtatványt minden esetben meg kell küldeni, ha a találat a szabad mozgás jogával rendelkező személyre vonatkozik.

A fenti bekezdéstől eltérve, a 10. szakasznak megfelelően minden SIRENE-iroda statisztikát készít az adott ország területén a külföldi figyelmeztető jelzésekre adott összes találatról.

A következő eljárást kell alkalmazni:

a) a tagállamok kérhetik, hogy tájékoztassák őket arról, ha az általuk a belépés vagy tartózkodás megtagadása tekintetében kiadott figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban találatot állapítanak meg. Az a tagállam, amelyik szeretné igénybe venni ezt a lehetőséget, írásban keresi meg a többi tagállamot.

b) A végrehajtó tagállam tájékoztathatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot arról, hogy a figyelmeztető jelzés tekintetében találatot állapítottak meg, és hogy a harmadik országbeli állampolgár beléptetését megtagadták, vagy hogy kiutasították a schengeni térségből.

c) amint fellépésre kerül sor egy találat alapján, a végrehajtó tagállam SIRENE-irodája »G«formanyomtatványt küld a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájának; akkor is »G«formanyomtatványt küldenek találat esetén, ha több az intézkedés végrehajtásához több információra van szükség.

d) A figyelmeztető jelzést kiadó tagállam által küldött, a c) pontban említett információk átvételekor:

i. amennyiben a fellépést végrehajtják, a végrehajtó tagállam az »M«formanyomtatvány (ugyanazon találatra nem egy másik »G«formanyomtatvány) felhasználásával értesíti a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját,

ii. amennyiben a fellépést nem hajtják végre, a végrehajtó tagállam a »H«formanyomtatvány felhasználásával értesíti a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját, vagy

iii. amennyiben további konzultációra van szükség, arra az »M«formanyomtatvány felhasználásával kerül sor,

iv. a konzultációs eljárás keretében történő végső formanyomtatvány-csere az »N« vagy »O«formanyomtatvány felhasználásával történik.

e) Ha egy tagállam észleli, hogy a területén figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár tartózkodik, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája kérésre továbbítja a harmadik országbeli állampolgár visszaküldéséhez szükséges információkat. A végrehajtó tagállam igényétől függően az »M«formanyomtatványon megadott ezen információk a következőket foglalhatják magukban:

- a határozat típusa és oka,

- a határozatot kiadó hatóság,

- a határozat kelte,

- a kézbesítés dátuma (az a dátum, amikor a határozatot kézbesítették),

- a végrehajtás dátuma,

- a határozat lejártának dátuma vagy az érvényesség időtartama,

- információ arról, hogy a személyt elítélték-e, valamint a büntetés jellege.

Ha figyelmeztető jelzés hatálya alatt álló személyt a határon tartóztatnak fel, a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódexben és a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam által meghatározott eljárásokat kell követni.

Arra is sürgősen szükség lehet, hogy a SIRENE-irodák bizonyos esetekben kiegészítő információkat cseréljenek ki egy adott személy kétséget kizáró azonosítása céljából.

4.8. Információcsere a szabad mozgás jogával rendelkező, harmadik országbeli állampolgárra vonatkozó találatot követően

A 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében harmadik ország szabad mozgás jogával rendelkező állampolgárával kapcsolatban különleges szabályokat kell alkalmazni ( 43 ).

Sajátos szabályok vonatkoznak az olyan harmadik országbeli állampolgárokkal kapcsolatos találatokra, akiket a 2004/38/EK irányelv értelmében megillet a szabad mozgáshoz való közösségi jog (Svájc helyzetéről azonban lásd a 4. szakasz bevezetését). A következő eljárást kell alkalmazni:

a) Az illetékes hatóság kérelmére a végrehajtó tagállam SIRENE-irodája »G«formanyomtatvány alkalmazásával haladéktalanul kapcsolatba lép a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájával annak érdekében, hogy megszerezze a végrehajtandó intézkedésről szóló késedelem nélküli döntéshez szükséges információkat.

b) A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája az információkérés kézhezvételekor azonnal megkezdi a kért információk összegyűjtését és a lehető leghamarabb megküldi azokat a végrehajtó tagállam SIRENE-irodájának.

c) A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája, amennyiben ezek az információk még nem állnak rendelkezésre, ellenőrzi az illetékes hatóságnál, hogy a figyelmeztető jelzés a 2004/38/EK irányelvvel összhangban fenntartható-e. Amennyiben az illetékes hatóság a figyelmeztető jelzés fenntartása mellett dönt, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája erről »M«formanyomtatvány alkalmazásával tájékoztat minden más SIRENE-irodát.

d) A végrehajtó tagállam SIRENE-irodája útján tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját arról, hogy a kért intézkedést megtették-e (az »M«formanyomtatványon) vagy sem (a »H«formanyomtatványon) ( 44 ).

4.9. Információcsere abban az esetben, ha találat hiányában egy tagállam észleli, hogy harmadik ország szabad mozgás jogával rendelkező állampolgárával szemben belépés megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzés áll fenn

Amennyiben találat hiányában egy tagállam észleli, hogy harmadik ország szabad mozgás jogával rendelkező állampolgárával szemben belépés megtagadására vonatkozó figyelmeztető jelzés áll fenn, e tagállam SIRENE-irodája az illetékes hatóság kérelmére az »M«formanyomtatvány megküldésével tájékoztatja erről a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját.

A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája, amennyiben ezek az információk még nem állnak rendelkezésre, ellenőrzi az illetékes hatóságnál, hogy a figyelmeztető jelzés a 2004/38/EK irányelvvel összhangban fenntartható-e. Amennyiben az illetékes hatóság a figyelmeztető jelzés fenntartása mellett dönt, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája erről »M«formanyomtatvány alkalmazásával tájékoztat minden más SIRENE-irodát.

4.10. Beutazás vagy tartózkodás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzés törlése

A Schengeni Egyezmény 25. cikkében és a Schengeni Határellenőrzési Kódex 5. cikke (4) bekezdésének a) és c) pontjában előírt különös eljárások sérelme nélkül, a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozóan kiadott, a beutazás vagy tartózkodás megtagadására irányuló figyelmeztető jelzéseket törölni kell:

a) a figyelmeztető jelzés érvényességének lejártakor;

b) a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságának annak törlésére vonatkozó határozata esetén;

c) a beutazás vagy tartózkodás megtagadására vonatkozó határidő lejártakor, amennyiben a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatósága határozatára vonatkozóan érvényességi időt határozott meg; vagy

d) valamely tagállam állampolgárságának megszerzésekor. Amennyiben az állampolgárság megváltozása a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállamtól eltérő tagállam SIRENE-irodájának tudomására jut, utóbbi konzultál a figyelmeztető jelzést kibocsátó ország SIRENE-irodájával, és szükség esetén »J«formanyomtatványt küld neki a jogi vagy ténybeli tévedést tartalmazó adatok helyreigazítására és törlésére irányuló eljárással összhangban (lásd a 2.7. szakaszt).

5. ELTŰNT SZEMÉLYEKKEL KAPCSOLATOS FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 32. CIKKE)

5.1. Többszörös figyelmeztető jelzések

Az általános eljárást lásd a 2.2. szakaszban.

5.2. Személyazonossággal való visszaélés

Az általános eljárást lásd a 2.11.1. szakaszban.

5.3. Felvett név bevitele

Az általános eljárást lásd a 2.11.2. szakaszban.

5.4. Megjelölés csatolása

Felmerülhetnek olyan körülmények, hogy az eltűnt személyre vonatkozó figyelmeztető jelzés találatot ad, a végrehajtó tagállam illetékes hatóságai pedig úgy határoznak, hogy a kért intézkedés nem hajtható végre és/vagy hogy a figyelmeztető jelzéssel kapcsolatosan további intézkedésre nem kerül sor. Akkor is hozhatnak ilyen határozatot, ha a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságai a figyelmeztető jelzés SIS II-ben való fenntartása mellett döntenek. Ebben az esetben a végrehajtó tagállam találatot követően megjelölés csatolását kérheti. A megjelölés csatolása céljából a 2.6. szakaszban leírt általános eljárást kell követni.

Az eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések tekintetében nincs végrehajtandó alternatív intézkedés.

5.5. Részletes leírás szolgáltatása eltűnt kiskorúakról és egyéb, veszélyben lévőnek minősített személyekről

Az eltűnt személyekkel kapcsolatos figyelmeztető jelzések tekintetében a SIRENE-irodák gyors hozzáféréssel rendelkeznek valamennyi nemzeti szintű lényeges kiegészítő információhoz, hogy teljes mértékben betölthessék szerepüket az ügyek sikeres megoldásában, megkönnyítve az adott személy azonosítását, és gyorsan kiegészítő információt szolgáltatva az ügyhöz kapcsolódó kérdésekről. A lényeges kiegészítő információk különösen gyermek vagy kiszolgáltatott személy felügyeletére vonatkozó nemzeti határozatokra, vagy a gyermekrablásokkal kapcsolatos figyelmeztető mechanizmusok használatára irányuló megkeresésekre terjedhetnek ki.

Mivel nem minden kiszolgáltatott személy lépi át a nemzeti határokat, a (részletes leírásra vonatkozó) kiegészítő információk szolgáltatásáról szóló határozatokat és azok címzettjeit az ügy összes körülményei alapján esetről esetre kell meghatározni. Az ilyen kiegészítő információk továbbítására vonatkozó nemzeti szintű határozatot követően a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája szükség esetén a következő intézkedések valamelyikét alkalmazza:

a) megőrzi az információt annak érdekében, hogy egy másik tagállam kérelmére kiegészítő információt tudjon szolgáltatni;

b) továbbítja az »M«formanyomtatványt az illetékes SIRENE-irodának, amennyiben a megkeresésekből kitűnik az eltűnt személy valószínű célpontja;

c) továbbítja az »M«formanyomtatványt valamennyi illetékes SIRENE-irodának, az eltűnés adatai alapján, abból a célból, hogy az adott személyre vonatkozó valamennyi adatot rövid idő alatt továbbküldje.

A nagy kockázatnak kitett eltűnt személyek esetében az »M«formanyomtatvány 311-es rovatát a »SÜRGŐS« szóval és a sürgősség indokolásával kell kezdeni. (Ha az eltűnt kiskorúnak nincs kísérője ( 45 ), fel kell tüntetni a »Kísérő nélküli kiskorú« magyarázó kifejezést.) A sürgősséget telefonhívással kell megerősíteni, amelyben kiemelik az »M«formanyomtatvány jelentőségét és sürgős jellegét.

Közös módszert kell alkalmazni a nagy kockázatnak kitett eltűnt személyre vonatkozó, strukturált kiegészítő információk megegyezés szerinti sorrendben való bevitelére ( 46 ). Ezeket az információkat az »M«formanyomtatvány 083-as rovatában kell megadni.

Amint valamely SIRENE-iroda információkat kapott, azt - annak érdekében, hogy a lehető legtöbb esély legyen az érintett személy tartózkodási helyének célzott és ésszerű megállapítására - a SIS II-ben jelzett találatot követően lehetőség szerint megküldi:

a) az érintett határállomásoknak;

b) a személyek tartózkodási helyének megállapítása és védelme tekintetében illetékes közigazgatási és rendőri hatóságoknak;

c) a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam megfelelő konzuli hatóságainak.

5.6. Találatot követő információcsere

Az általános eljárást lásd a 2.3. szakaszban.

Emellett a következő szabályok alkalmazandók:

a) A SIRENE-irodák lehetőség szerint közlik a szükséges orvosi adatokat azon eltűnt személy(ek)ről, aki(k)nek védelme érdekében intézkedéseket kell tenni.

A közölt információkat csak addig őrzik meg, amíg feltétlenül szükséges, és kizárólag az érintett személy orvosi kezelése céljából használják fel.

b) A végrehajtó tagállam SIRENE-irodája mindig közli a tartózkodási helyet a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodájával.

c) A SIS II határozat 33. cikkének (2) bekezdésével összhangban a nagykorú eltűnt személy tartózkodási helyét csak annak hozzájárulásával ( 47 ) lehet az eltűnést bejelentő személlyel közölni. A hozzájárulást írásban kell megadni, vagy arról legalább írásos feljegyzést kell készíteni. A hozzájárulás megtagadása esetén ezt írásban kell megtenni, vagy azt hivatalosan rögzíteni kell. Az illetékes hatóságok azonban közölhetik az eltűnést bejelentő személlyel azt a tényt, hogy a figyelmeztető jelzést találatot követően törölték.

5.7. Az eltűnt személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések törlése

Amennyiben a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam jelentős késedelemmel hajtaná végre a figyelmeztető jelzés törlését, e késedelmet jelenteni kell a végrehajtó tagállam SIRENE-irodájának, hogy a SIRENE-kézikönyv 5.4. szakaszában foglaltak szerint megjelöléssel láthassák el a figyelmeztető jelzést.

5.7.1. Kiskorúak

A figyelmeztető jelzést törölni kell:

a) az ügy megoldásakor (pl. a kiskorút hazatelepítik; a végrehajtó tagállam illetékes hatóságai döntést hoznak a gyermek gondozásáról);

b) a figyelmeztető jelzés érvényességének lejártakor; vagy

c) a kibocsátó tagállam illetékes hatóságának határozata következtében.

5.7.2. Felnőttek, akik esetében nem kértek védelmi intézkedést

A figyelmeztető jelzést törölni kell:

a) a meghozandó intézkedés végrehajtásakor (a végrehajtó tagállam meggyőződött az adott személyek hollétéről);

b) a figyelmeztető jelzés érvényességének lejártakor; vagy

c) a kibocsátó tagállam illetékes hatóságának határozata következtében.

5.7.3. Felnőttek, kérelmezett védelmi intézkedések

A figyelmeztető jelzést törölni kell:

a) a kért intézkedés végrehajtásakor (védelem alá helyezett személy);

b) a figyelmeztető jelzés érvényességének lejártakor; vagy

c) a kibocsátó tagállam illetékes hatóságának határozata következtében.

A nemzeti jogra is figyelemmel, amennyiben valamely személy hivatalos védelem alatt áll, a figyelmeztető jelzést fenn lehet tartani a szóban forgó személy hazatelepítéséig.

6. BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS CÉLJÁBÓL KERESETT SZEMÉLYEKRE VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 34. CIKKE)

6.1. Többszörös figyelmeztető jelzések

Az általános eljárást lásd a 2.2. szakaszban.

6.2. Személyazonossággal való visszaélés

Az általános eljárást lásd a 2.11.1. szakaszban.

6.3. Felvett név bevitele

Az általános eljárást lásd a 2.11.2. szakaszban.

6.4. Találatot követő információcsere

Az általános eljárást lásd a 2.3. szakaszban.

Emellett a következő szabályok alkalmazandók:

a) a valós tartózkodási hely vagy lakóhely felderítésére minden olyan intézkedést fel kell használni, amelyet a személy tartózkodása szerinti tagállam nemzeti joga megenged;

b) szükség esetén nemzeti eljárások révén kell biztosítani, hogy a figyelmeztető jelzéseket csak annyi ideig tárolják a SIS II-ben, amennyi szükséges az azok bevitelét indokoló célok eléréséhez.

A SIRENE-irodák további információkat közölhetnek a SIS II határozat 34. cikke szerint bevitt figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban, és ilyenkor az igazságügyi hatóságok nevében léphetnek fel, amennyiben ezen információk a kölcsönös jogsegély körébe tartoznak.

6.5. Bírósági eljárás céljából keresett személyekre vonatkozó figyelmeztető jelzések törlése

A figyelmeztető jelzést törölni kell:

a) akkor, amikor a személy tartózkodási helyét közlik a kiadó tagállam illetékes hatóságával. Ha a továbbított információ alapján nem lehet fellépni (pl. a cím nem pontos vagy nincs állandó lakhely), a probléma megoldása érdekében a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodája tájékoztatja a végrehajtó tagállam SIRENE-irodáját;

b) a figyelmeztető jelzés érvényességének lejártakor; vagy

c) a kibocsátó tagállam illetékes hatóságának határozata következtében.

Amennyiben egy tagállamban találatot értek el, és a cím részleteit továbbították a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamnak, majd ezt követően az utóbbi tagállamban jelzett találat ugyanazon címadatokat tárja fel, a találatot rögzíteni kell a végrehajtó tagállamban, de sem a cím részleteit, sem a »G«formanyomtatványt nem kell újra megküldeni a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamnak. Ilyen esetekben a végrehajtó tagállam tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot az ismételt találatokról, és a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam mérlegeli a figyelmeztető jelzés fenntartásának szükségességét.

7. REJTETT VAGY CÉLZOTT ELLENŐRZÉSEKRE VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 36. CIKKE)

7.1. Többszörös figyelmeztető jelzések

Az általános eljárást lásd a 2.2. szakaszban.

7.2. Személyazonossággal való visszaélés

Az általános eljárást lásd a 2.11.1. szakaszban.

7.3. Felvett név bevitele

Az általános eljárást lásd a 2.11.2. szakaszban.

7.4. Más tagállamok tájékoztatása figyelmeztető jelzések kiadásakor

Figyelmeztető jelzés kiadásakor az azt kiadó tagállam SIRENE-irodája az »M«formanyomtatvány felhasználásával tájékoztatja az összes többi SIRENE-irodát az alábbi esetekben:

a) rejtett vagy célzott ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzést bocsátának ki azzal a kéréssel, hogy a találatokat haladéktalanul jelentsék a figyelmeztető jelzést kibocsátó SIRENE-irodának; a »G«formanyomtatványon a következő szöveget kell feltüntetni: »a SIS II határozat 36. cikkének (2) bekezdése szerinti azonnali fellépés« vagy »a SIS II határozat 36. cikkének (3) bekezdése szerinti azonnali fellépés«. Az azonnali fellépés indokolását az »M«formanyomtatvány 083-as rovatában is fel kell tüntetni; vagy

b) nemzetbiztonságért felelős hatóság figyelmeztető jelzés kiadását kéri a SIS II határozat 36. cikkének (3) bekezdésével összhangban; az »M«formanyomtatványon a következő szöveget kell feltüntetni: »a SIS II határozat 36. cikkének (3) bekezdése«.

Amennyiben a figyelmeztető jelzést a SIS II határozat 36. cikkének (3) bekezdése alapján adják ki, az »M«formanyomtatvány a 080-as rovatában fel kell tüntetni a figyelmeztető jelzés bevitelét kérő hatóság megnevezését, először a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam nyelvén, majd angolul, a 081-es rovatban pedig elérhetőségeit fordítást nem igénylő formában.

Az egyes információk titkosságát a nemzeti jognak megfelelően meg kell őrizni, ideértve a SIRENE-irodákkal való kapcsolattartás és a nemzetbiztonságért felelős szolgálatokkal történő kapcsolattartás elkülönítését is.

7.5. Megjelölés csatolása

Az általános eljárást lásd a 2.6. szakaszban.

A rejtett vagy célzott ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzések esetében nincs szükség alternatív intézkedések meghozatalára.

Ha a végrehajtó tagállam nemzetbiztonságért felelős hatósága emellett úgy dönt, hogy a figyelmeztető jelzés tekintetében megjelölés szükséges, kapcsolatba lép a nemzeti SIRENE-irodával, és tájékoztatja arról, hogy a kért intézkedés nem hajtható végre. A végrehajtó tagállam SIRENE-irodája ekkor megjelölést kér az »F«formanyomtatványnak a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodájához történő megküldésével. Megjelölés csatolására vonatkozó más kérelemhez hasonlóan általános indokolást kell adni. Az érzékeny jellegű ügyeket azonban nem kell kiszolgáltatni (lásd a 7.6. szakasz b) pontját).

7.6. Találatot követő információcsere

Az általános eljárást lásd a 2.3. szakaszban.

Emellett a következő szabályok alkalmazandók:

a) Ha a SIS II határozat 36. cikkének (3) bekezdése szerint kiadott figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban találatot állapítanak meg, a végrehajtó SIRENE-iroda a »G«formanyomtatvány alkalmazásával értesíti a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját az eredményekről (rejtett vagy célzott ellenőrzés). Ezzel egyidejűleg a végrehajtó tagállam SIRENE-irodája tájékoztatja saját, nemzetbiztonságért felelős hatóságát is.

b) Bizonyos információk titkosságának megőrzéséhez különleges eljárásra van szükség. Ezért a nemzetbiztonsági hatóságok közötti kapcsolatokat teljesen el kell különíteni a SIRENE-irodák közötti kapcsolattól. Következésképpen a megjelölés iránti megkeresés részletes indokolását közvetlenül a nemzetbiztonságért felelős hatóságok között kell megvitatni, és nem a SIRENE-irodákon keresztül.

c) Ha azonnal jelentendő figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban keletkezik találat, a »G«formanyomtatványt késedelem nélkül meg kell küldeni a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodájának.

7.7. Rejtett és célzott ellenőrzésekre vonatkozó figyelmeztető jelzések

A figyelmeztető jelzést törölni kell:

a) a figyelmeztető jelzés érvényességének lejártakor; vagy

b) a kibocsátó tagállam illetékes hatóságának határozata következtében.

7.8. Automatikus rendszámfelismerő (ANPR) rendszerek

Lásd a 9. szakaszt.

8. LEFOGLALÁS VAGY BIZONYÍTÉKKÉNT VALÓ FELHASZNÁLÁS CÉLJÁBÓL TÁRGYAKRA VONATKOZÓ FIGYELMEZTETŐ JELZÉSEK (A SIS II HATÁROZAT 38. CIKKE)

8.1. Többszörös figyelmeztető jelzések

Az általános eljárást lásd a 2.2. szakaszban.

8.2. Járműre kiadott figyelmeztető jelzések

8.2.1. Járművekre vonatkozó többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzése

A járművekre vonatkozó többszörös figyelmeztető jelzések ellenőrzésével kapcsolatos kötelező azonosító adatok a következők:

a) rendszám, és/vagy

b) járműazonosító szám (VIN).

Mindkét szám szerepelhet a SIS II-ben.

Ha egy új figyelmeztető jelzés bevitelekor megállapítják, hogy ugyanaz a járműazonosító szám és/vagy rendszám már szerepel a SIS II-ben, feltételezhető, hogy az új figyelmeztető jelzés következtében ugyanazon járművel kapcsolatban több figyelmeztető jelzés jön létre. Ez az ellenőrzési módszer azonban csak akkor eredményes, ha a felhasznált leíró adatok megegyeznek, az összehasonlítás tehát nem mindig lehetséges.

A SIRENE-iroda felhívja a felhasználók figyelmét azon problémákra, amelyek akkor merülhetnek fel, ha a két szám közül csak az egyik esetében végeznek összehasonlítást, továbbá az azonos járműazonosító számokra (VIN twins), valamint a rendszámok újbóli felhasználására. A pozitív válasz nem jelent automatikusan találatot, a negatív válasz pedig nem jelenti azt, hogy az adott jármű nem áll figyelmeztető jelzés hatálya alatt.

Azokat az azonosító adatokat, amelyek annak megállapítására szolgálnak, hogy két, járműre vonatkozó bejegyzés azonos-e, a 2.2.3. szakasz tartalmazza.

A SIRENE-irodák által a járművek esetében a többszörös vagy összeegyeztethetetlen figyelmeztető jelzések ellenőrzésére alkalmazandó konzultációs eljárások megegyeznek a személyek esetében alkalmazottakkal. Az általános eljárásokhoz lásd a 2.2. szakaszt.

A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája nyilvántartást vezet az újabb figyelmeztető jelzés bevitele iránti megkeresésekről, amelyeket az adott figyelmeztető jelzés törléséig a fenti rendelkezések értelmében - konzultációt követően - elutasítottak.

8.2.2. Azonos járműazonosító számok (VIN twins)

Az azonos járműazonosító szám olyan, SIS II-be bevitt járműre utal, amelynek típusa és járműazonosító száma (VIN) megegyezik egy eredeti gyártású járműével (például egy azonos VIN-nel rendelkező traktor és motorkerékpár nem tartozik ebbe a kategóriába). A következő különleges eljárást kell alkalmazni annak érdekében, hogy elkerüljék az azonos VIN-nel rendelkező, eredeti gyártású jármű ismételt lefoglalásával járó negatív következményeket:

a) Amennyiben az azonos járműazonosító szám lehetősége megalapozott, a SIRENE-iroda szükség esetén:

i. biztosítja, hogy a SIS II-beli figyelmeztető jelzés nem hibás, és a figyelmeztető jelzésre vonatkozó információk a lehető legteljesebbek;

ii. ellenőrzi a SIS II-beli figyelmeztető jelzés alapjául szolgáló körülményeket;

iii. megállapítja a mindkét járműre vonatkozó előzményeket, a gyártásuktól kezdődően;

iv. alapos vizsgálatot kezdeményez a lefoglalt jármű tekintetében, különös figyelemmel a jármű VIN-jére, annak megállapítása érdekében, hogy az-e az eredeti jármű.

Az érintett SIRENE-irodák szorosan együttműködnek az ilyen intézkedések megtételében.

b) Amennyiben megerősítik az azonos járműazonosító szám létét, a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam mérlegeli a figyelmeztető jelzés SIS II-ben való fenntartásának szükségességét. Ha a tagállam a SIS II-beli figyelmeztető jelzés fenntartása mellett dönt, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam:

i. hozzáadja a »másolat gyanúja« ( 48 ) járművel kapcsolatos megjegyzést a figyelmeztető jelzéshez;

ii. felkéri az eredeti gyártású jármű tulajdonosát, hogy kifejezett hozzájárulása esetén a nemzeti jogszabályoknak megfelelően közölje a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájával azokat az információkat, amelyek a téves azonosítás hátrányos következményeinek elkerüléséhez szükségesek.

iii. A SIRENE-irodáján keresztül »M«formanyomtatványt küld az összes többi irodának, amelyen szükség szerint feltünteti az eredeti gyártású jármű azon ismertetőjegyeit vagy jellemzőit, amelyek megkülönböztetik azt a SIS II-be bevitt járműtől. Az »M«formanyomtatvány 083-as rovatának jól láthatóan tartalmaznia kell az »EREDETI GYÁRTÁSÚ JÁRMŰ« szöveget.

c) Ha az ellenőrzést végző felhasználó a SIS II-ben folytatott lekérdezéskor járművel kapcsolatban »másolat gyanúja« megjegyzést észlel, kapcsolatba kell lépnie a nemzeti SIRENE-irodával, és további információkat kell kérnie annak tisztázása érdekében, hogy az ellenőrzött jármű azonos-e a keresett vagy az eredeti gyártású járművel.

d) Ha az ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy az »M«formanyomtatványon szereplő információk már nem naprakészek, a végrehajtó tagállam SIRENE-irodája kapcsolatba lép a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájával annak érdekében, hogy ellenőrizze a jármű mindenkori tulajdonjogát. Utóbbi SIRENE-iroda új »M«formanyomtatványt küld, amelynek 083-as rovatában jól láthatóan feltünteti az »EREDETI GYÁRTÁSÚ JÁRMŰ« szöveget.

8.3. Találatot követő információcsere

A SIRENE-irodák további információkat közölhetnek a SIS II határozat 38. cikke szerint bevitt figyelmeztető jelzésekkel kapcsolatban, és ilyenkor az igazságügyi hatóságok nevében léphetnek fel, amennyiben ezen információk a nemzeti jogszabályok értelmében a kölcsönös jogsegély körébe tartoznak.

Amint a SIRENE-irodák a SIS II határozat 38. cikke alapján gépjárműre, légi járműre, hajóra, ipari berendezésre vagy konténerre vonatkozóan, lefoglalás vagy bizonyítékként való felhasználás céljából kiadott figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban találatot kapnak, a »P«formanyomtatványon mihamarabb kiegészítő információkat küldenek, amennyiben a »G«formanyomtatvány 089-es rovatában erre vonatkozó kérés szerepel.

A kérés sürgősségére és arra tekintettel, hogy nem lehet azonnal az összes információt egyesíteni a »P«formanyomtatványon, nem kell az összes rovatot kitölteni. Törekedni kell azonban a 041-es, a 042-es, a 043-as, a 162-es, a 164-es, a 165-ös, a 166-os, a 167-es és a 169-es fő rovathoz kapcsolódó információk összegyűjtésére.

Amikor a végrehajtó tagállam SIRENE-irodája találatot kap egy tárgy azonosítható összetevőjével kapcsolatban, a »G«formanyomtatvány felhasználásával tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kiadó tagállamot a találat körülményeiről, a 090-es rovatban (További információk) indokolva, hogy a lefoglalás nem az egész tárgyra, csak annak összetevőjére vagy összetevőire vonatkozik,. Amennyiben egy figyelmeztető jelzéssel kapcsolatban egyidejűleg több összetevőt is találnak, csak egyetlen »G«formanyomtatvány küldenek. A figyelmeztető jelzéssel kapcsolatos valamennyi későbbi találatról a »G«formanyomtatvány felhasználásával értesítik a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam SIRENE-irodáját. A figyelmeztető jelzést csak akkor törlik, ha teljesülnek a 8.4. szakaszban szabott feltételek.

8.4. A lefoglalandó vagy büntetőeljárásban bizonyítékként felhasználandó tárgyakra vonatkozó figyelmeztető jelzések törlése

A figyelmeztető jelzést törölni kell:

a) a tárgy lefoglalása vagy annak megfelelő intézkedés esetén, amint megtörtént az ennek nyomon követéseként szükséges kiegészítő információk cseréje a SIRENE-irodák között, vagy a tárgyat más bírósági vagy közigazgatási eljárás keretében kezdik tárgyalni (pl. bírósági eljárás jóhiszemű vásárlásról, vitatott tulajdonról vagy igazságügyi együttműködés bizonyítékról);

b) a figyelmeztető jelzés érvényességének lejártakor; vagy

c) a figyelmeztető jelzést kiadó tagállam illetékes hatóságának a figyelmeztető jelzés törlésére vonatkozó határozata esetén.

9. AUTOMATIKUS RENDSZÁMFELISMERŐ (ANPR) RENDSZEREK

E rendszerek a SIS II határozat 36. és 38. cikke szerinti figyelmeztető jelzések szempontjából lényegesek. Az ANPR széles körben elterjedt, bűnüldözési célú felhasználása miatt a rendszer műszakilag képes rövid időn belül számos, járműre vagy rendszámra vonatkozó találatot elérni.

Mivel egyes ANPR-helyszínek rendelkeznek személyzettel, ezért megvan a lehetőség arra, hogy észleljék az adott járművet, és a kért intézkedést végrehajtsák. Ebben az esetben az intézkedés végrehajtása előtt az ANPR-rendszer felhasználóinak ellenőrizniük kell, hogy az ANPR-en keresztül elért találat a SIS II határozat 36. vagy 38. cikke szerinti figyelmeztető jelzéshez kapcsolódik-e.

Sok rögzített ANPR-helyszín azonban nem rendelkezik állandó személyzettel. Ennek megfelelően tehát a technológia ugyan észleli a jármű áthaladását és találatot ér el, a kért intézkedés azonban nem hajtható végre.

Az alábbi általános eljárást kell alkalmazni a 36. és a 38. cikk szerinti olyan figyelmeztető jelzéseknél, amelyekre a kért intézkedés nem hajtható végre:

Az első találatra vonatkozóan »H«formanyomtatványt kell küldeni. Amennyiben a jármű mozgásával kapcsolatosan több információra van szükség, akkor a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodájának kell kétoldalú kapcsolatot létesítenie a végrehajtó tagállam SIRENE-irodájával az információigénnyel kapcsolatos egyeztetés céljából.

A 36. cikk szerinti figyelmeztető jelzések esetében a következő eljárást kell alkalmazni:

a) A találatot kapó tagállam SIRENE-irodája a »G«formanyomtatvány 086-os rovatában az »ANPR« kifejezés feltüntetésével tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó SIRENE-irodát a találat körülményeiről. Amennyiben a jármű mozgásával kapcsolatban több információra van szükség, a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája kapcsolatba lép a végrehajtó tagállam SIRENE-irodájával.

b) Ha a célzott ellenőrzésre vonatkozó figyelmeztető jelzéssel kapcsolatosan kapott találat esetében nem hajtható végre a kért intézkedés, a találatot kapó tagállam SIRENE-irodája a »H«formanyomtatvány 083-as rovatában az »ANPR« kifejezés és a következő szöveg feltüntetésével tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó SIRENE-irodát a találat körülményeiről: »E találatot az ANPR használatával kaptuk. Kérjük, jelezze, ha országa tájékoztatást kíván kapni az ANPR-en keresztül elért, e járműre vagy rendszámra vonatkozó további találatokról, amennyiben a kért intézkedés nem hajtható végre.«

c) A figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam dönt arról, hogy a figyelmeztető jelzés elérte-e célját, törlendő-e, és hogy kell-e kétoldalú egyeztetést folytatni az információigényről.

A 38. cikk szerinti figyelmeztető jelzések esetében a következő eljárást kell alkalmazni:

a) Találat és a kért intézkedés végrehajtása esetén a találatot kapó tagállam SIRENE-irodája a »G«formanyomtatvány felhasználásával tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó SIRENE-irodát a találat körülményeiről.

b) Találat és a kért intézkedés végrehajtása esetén a találatot kapó tagállam SIRENE-irodája »H«formanyomtatvány 083-as rovatában az »ANPR« kifejezés és az alábbi szöveg feltüntetésével tájékoztatja a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodáját a találat körülményeiről; »E találatot az ANPR használatával kaptuk. Kérjük, jelezze, ha országa tájékoztatást kíván kapni az ANPR-en keresztül elért, e járműre vagy rendszámra vonatkozó további találatokról, amennyiben a kért intézkedés nem hajtható végre.«

c) Ilyen »H«formanyomtatvány kézhezvételekor a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam SIRENE-irodája egyeztet az illetékes hatóságokkal, amely utóbbiaknak kell eldönteniük, hogy van-e szükség további »H«formanyomtatványokra vagy a végrehajtó tagállam SIRENE-irodájával folytatott kétoldalú egyeztetésből származó információkra.

10. STATISZTIKA

A SIRENE-irodák évente egyszer statisztikát készítenek, amelyet az Ügynökségnek és a Bizottságnak kell megküldeni. A statisztikát kérésre az európai adatvédelmi biztosnak és a nemzeti adatvédelmi hatóságoknak is meg kell küldeni. A statisztika tartalmazza, hogy az egyes formanyomtatvány típusokból hányat küldtek a tagállamoknak. A statisztikának különösen a találatok és a megjelölések számát kell feltüntetnie. Különbséget kell tenni a más tagállam által kiadott figyelmeztető jelzésekre vonatkozó találatok és a tagállam által kiadott figyelmeztető jelzésekre vonatkozó találatok között.

Az e szakasz szerinti statisztika elkészítésére vonatkozó eljárásokat és formátumokat a 5. függelék tartalmazza."

( 1 ) HL L 381., 2006.12.28., 4. o.

( 2 ) HL L 205., 2007.8.7., 63. o.

( 3 ) A Bizottság 2008. március 4-i 2088/333/EK határozata a SIRENE-kézikönyvnek és a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) további végrehajtási intézkedéseinek elfogadásáról (HL L 123., 2008.5.8., 1. o.)

( 4 ) A Bizottság 2008. március 4-i 2008/334/IB határozata a SIRENE-kézikönyvnek és a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) további végrehajtási intézkedéseinek elfogadásáról (HL L 123., 2008.5.8., 39. o.).

( 5 ) A Bizottság 2013. február 26-i 2013/115/EU végrehajtási határozata a SIRENE-kézikönyvről és a Schengeni Információs Rendszer második generációja (SIS II) további végrehajtási intézkedéseiről (HL L 71., 2013.3.14., 1. o.).

( 6 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

( 7 ) A Tanács 2008. november 27-i 2008/977/IB kerethatározata a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről (HL L 350., 2008.12.30., 60. o.).

( 8 ) A Tanács 2000. május 29-i 2000/365/EK határozata Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 131., 2000.6.1., 43. o.).

( 9 ) A Tanács 2002. február 28-i 2002/192/EK határozata Írországnak a schengeni vívmányok egyes rendelkezéseinek alkalmazásában való részvételére vonatkozó kéréséről (HL L 64., 2002.3.7., 20. o.).

( 10 ) HL L 176., 1999.7.10., 36. o.

( 11 ) A Tanács 1999. május 17-i 1999/437/EK határozata az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, e két államnak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról kötött megállapodás alkalmazását szolgáló egyes szabályokról (HL L 176., 1999.7.10., 31. o.).

( 12 ) HL L 53., 2008.2.27., 52. o.

( 13 ) A Tanács 2004. október 25-i 2004/860/EK határozata az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról szóló megállapodásnak az Európai Közösség nevében történő aláírásáról, valamint egyes rendelkezések ideiglenes alkalmazásáról (HL L 370., 2004.12.17., 78. o.).

( 14 ) HL L 160., 2011.6.18., 21. o.

( 15 ) A Tanács 2011. március 7-i, 2011/350/EU határozata az Európai Unió, az Európai Közösség, a Svájci Államszövetség és a Liechtensteini Hercegség közötti, a Liechtensteini Hercegségnek az Európai Unió, az Európai Közösség és a Svájci Államszövetség közötti, a Svájci Államszövetségnek a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló, különösen a belső határokon történő ellenőrzés megszüntetéséhez és a személyek mozgásához kapcsolódó társulásáról szóló megállapodáshoz való csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvnek az Európai Unió nevében történő megkötéséről (HL L 160., 2011.6.18., 19. o.).

( 16 ) HL L 239., 2000.9.22., 19. o.

( 17 ) A Végrehajtó Bizottság 1994. december 22-i határozata az 1990. június 19-i a schengeni egyezményt végrehajtó egyezmény hatályba léptetéséről (SCH/Com-ex(94) 29 rev. 2. (HL L 239., 2000.9.22., 130. o.).

( 18 ) Az 1997. október 7-i SCH/com-ex 97(27) rev. 4 végrehajtó bizottsági határozat Olaszország, és az SCH/com-ex 97(28) rev. 4 végrehajtó bizottsági határozat Ausztria esetében.

( 19 ) A Tanács 1999. december 13-i 1999/848/EK határozata a schengeni vívmányok Görögországban történő teljes körű alkalmazásáról (HL L 327., 1999.12.21., 58. o.).

( 20 ) A Tanács 2000. december 1-jei 2000/777/EK határozata a schengeni vívmányok Dániában, Finnországban és Svédországban, valamint Izlandon és Norvégiában történő alkalmazásáról (HL L 309., 2000.12.9., 24. o.).

( 21 ) A Tanács 2004. december 22-i 2004/926/EK határozata a schengeni vívmányok rendelkezései egyes részeinek Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága által való alkalmazásáról (HL L 395., 2004.12.31., 70. o.).

( 22 ) HL C 340., 1997.11.10.

( 23 ) Megállapodás az Európai Unió Tanácsa, valamint az Izlandi Köztársaság és a Norvég Királyság között, az utóbbiaknak a schengeni vívmányok végrehajtására, alkalmazására és fejlesztésére irányuló társulásáról (HL L 176., 1999.7.10., 36. o.).

( 24 ) HL L 370., 2004.12.17., 78. o.

( 25 ) HL L 160., 2011.6.18., 3. o.

( 26 ) Az Európai Parlament és Tanács 2006. december 20-i 1986/2006/EK rendelete a járművek forgalmi engedélyének kiadására hatáskörrel rendelkező tagállami szolgálatoknak a Schengeni Információs Rendszer második generációjához (SIS II) való hozzáféréséről (HL L 381., 2006.12.28., 1. o.).

( 27 ) Az Európai Parlament és a Tanácsi 2006. március 15-i 562/2006/EK rendelete a határellenőrzésért felelős hatóságok, a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról (HL L 105., 2006.4.13., 1. o.).

( 28 ) Ez nem érinti a SIRENE-irodákra a rendőrségi együttműködés keretében, megfelelő jogszabályok alapján - például az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző hatóságai közötti, információ és bűnüldözési operatív információ cseréjének leegyszerűsítéséről szóló, 2006. december 18-i 2006/960/IB tanácsi kerethatározat (HL L 386., 2006.12.29., 89. o.) alkalmazásában - ruházott egyéb feladatokat.

( 29 ) A Tanács 2009. április 6-i 2009/371/IB határozata az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról (HL L 121., 2009.5.15., 37. o.).

( 30 ) Lásd még: Schengeni Katalógus, ajánlások és bevált gyakorlatok.

( 31 ) Ez a második domain a technikai »működés előtti környezetben« van.

( 32 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1077/2011/EU rendelete a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség nagyméretű IT-rendszereinek üzemeltetési igazgatását végző európai ügynökség létrehozásáról (HL L 286., 2011.11.1., 1. o.).

( 33 ) Egyes szállítócégek más hivatkozási számot használnak. A SIS II lehetőséget biztosít a BIC-től eltérő sorozatszámok bevitelére.

( 34 ) A tárgyak sorozatszámozása terén a szabványosítás hiánya miatt előfordulhat például, hogy két eltérő, különböző gyártmányú lőfegyver azonos sorozatszámmal rendelkezik. Hasonlóképpen az is előfordulhat, hogy egy tárgy azonos sorozatszámmal rendelkezik, mint egy teljesen más tárgy, például egy kibocsátott okmány és egy ipari berendezés. Amennyiben egyértelmű, hogy a sorozatszámok azonosak, de a tárgyak nyilvánvalóan eltérőek, akkor nincs szükség a SIRENE-irodák közötti konzultációra. Fel lehet hívni a felhasználók figyelmét arra, hogy ilyen helyzet kialakulhat. Továbbá az is előfordulhat, hogy az egyik országban eltulajdonított és bejelentett tárgyat, például útlevelet vagy gépkocsit a származási országban is bejelentik. Emiatt előfordulhat, hogy ugyanazon tárgyra két figyelmeztető jelzést adnak ki. Ha erre fény derül, ezt a helyzetet az érintett SIRENE-irodák orvosolhatják.

( 35 ) A technikai végrehajtáshoz lásd az 1.10.2. szakaszban hivatkozott, a SIRENE-irodák közötti adatcsere című dokumentumot.

( 36 ) A Tanács 2002. június 13-i 2002/587/IB kerethatározata az európai elfogatóparancsról és a tagállamok közötti átadási eljárásokról (HL L 190., 2002.7.18., 1. o.).

( 37 ) A technikai végrehajtáshoz lásd az 1.10.2. szakaszban hivatkozott, a SIRENE-irodák közötti adatcsere című dokumentumot.

( 38 ) Lásd még a SIRENE-formanyomtatványokon a sürgősség feltüntetéséről szóló 1.13.1. szakaszt.

( 39 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 29-i 2004/38/EK irányelv az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).

( 40 ) A 2004/38/EK irányelv 30. cikke előírja, hogy azt a személyt, akinek a beutazását megtagadták, teljes mértékben tájékoztatják azokról az okokról, amelyeken az ügyükben hozott határozat alapult, kivéve, ha ez nemzetbiztonsági érdekekkel ellentétes.

( 41 ) A SIS II rendelet 26. cikke az Európai Unióról szóló szerződés 15. cikkére hivatkozik. A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően azonban e 15. cikk az Európai Unióról szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változatának 29. cikkévé vált.

( 42 ) Az uniós polgárok családtagjai tekintetében a beutazás vagy tartózkodás megtagadása vonatkozásában bevitt figyelmeztető jelzés esetében emlékeztetni kell arra, hogy az e személyek tartózkodási engedélyének kiadása előtt nem lehetséges minden esetben a SIS II-ben való keresés. A 2004/38/EK irányelv 10. cikke sorolja fel azokat a feltételeket, amelyek uniós polgárok harmadik országbeli állampolgár családtagjainak a fogadó tagállamban három hónapot meghaladó tartózkodásához szükséges tartózkodási jog megszerzésére vonatkoznak. E kimerítő jellegű felsorolás nem teszi lehetővé a tartózkodási engedély kiadását megelőzően a SIS rutinszerű lekérdezését. Az irányelv 27. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a tagállam más tagállamoktól csak a korábbi rendőrségi előzmények tekintetében kérhet információt, ha azt szükségesnek tartja (vagyis nem a SIS II valamennyi adata tekintetében). Az ilyen kérések nem válhatnak rendszeressé.

( 43 ) A 2004/38/EK irányelv szerint a szabad mozgás jogát élvező személyek beutazását vagy tartózkodását csak a közrend vagy közbiztonság okán lehet megtagadni, amennyiben az egyén személyes magatartása valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt jelent a társadalom valamely alapvető érdekére, és amennyiben betartják az irányelv 27. cikkének (2) bekezdésében megállapított kritériumokat. A 27. cikk (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik: »A közrendi vagy közbiztonsági okokból hozott intézkedéseknek meg kell felelniük az arányosság elvének, és kizárólag az érintett egyén személyes magatartásán alapulhatnak. Korábbi büntetőítéletek önmagukban nem képezhetik ezen intézkedések meghozatalának az alapját. Az érintett egyén személyes magatartása valódi, közvetlen és kellően súlyos veszélyt kell, hogy jelentsen a társadalom valamely alapvető érdekére. Az adott ügyhöz közvetlenül nem kapcsolódó, vagy az általános megelőzési megfontolásokon alapuló indokolások nem elfogadhatóak.« Emellett további korlátozások vonatkoznak a huzamos tartózkodási joggal rendelkező személyekre, akik beutazását vagy tartózkodását csak súlyos közrendi és közbiztonsági okokból lehet megtagadni, a 2004/38/EK irányelv 28. cikkének (2) bekezdésében előírtak szerint.

( 44 ) A 2004/38/EK irányelvnek megfelelően a végrehajtó tagállam nem korlátozhatja a szabad mozgás jogával rendelkező, harmadik országbeli állampolgárok szabad mozgását kizárólag azzal az indokkal, hogy a figyelmeztető jelzést kibocsátó tagállam fenntartja a figyelmeztető jelzést, kivéve, ha teljesülnek a 28. lábjegyzetben említett feltételek.

( 45 ) A Gyermekek Jogairól szóló, 1989. november 20-i egyezmény 1. cikkének megfogalmazása szerint a kísérő nélküli kiskorú olyan gyermek, aki elszakadt mindkét szülőjétől és nem viseli gondját olyan felnőtt személy, akinek a törvény vagy a szokás alapján ez a feladata.

( 46 ) Az eltűnés időpontja:

a) az eltűnés helye, napja és ideje;

b) az eltűnés körülményei;

A keresett személy leírása:

c) látszólagos életkor.

d) magasság.

e) bőrszín.

f) hajszín és frizura.

g) szemszín.

h) egyéb külső jellemzők (például testékszer, deformációk, amputációk, tetoválások, anyajegyek, sebhelyek stb.).

i) pszichológiai jellemzők: öngyilkosság veszélye, mentális betegség, agresszív viselkedés stb.

j) egyéb részletek: szükséges orvosi kezelés stb.;

k) az eltűnés időpontjában viselt ruházat;

l) fénykép: elérhető vagy sem;

m) ante mortem formanyomtatvány: elérhető vagy sem;

Kapcsolódó információk:

n) az eltűnt személy társaságában esetlegesen tartózkodó személy(ek) (és azok schengeni azonosító száma, ha rendelkezésre áll);

o) az ügyben érintett gépjármű(vek) (és azok schengeni azonosító száma, ha rendelkezésre áll);

p) ha rendelkezésre áll: mobiltelefonszám, utolsó »bejelentkezés«, internetes közösségi oldalakon való kapcsolatfelvétel.

A 083-as rovatban az egyes rovatok címét nem kell feltüntetni, csak az azoknak megfelelő betűjelet. Amennyiben a figyelmeztető jelzés rovataiban már rendelkezésre állnak bizonyos adatok, az információkat - ideértve ujjlenyomatokat és fényképeket is - fel kell tüntetni a figyelmeztető jelzésben.

( 47 ) A személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelme és az ilyen adatok szabad áramlása kapcsán a hozzájárulás egyértelműségéhez lásd a 95/46/EK irányelv 2. cikkének h) pontját.

( 48 ) A »másolat gyanúja« megjegyzés olyan esetekre vonatkozik, amikor például a jármű nyilvántartási dokumentumait eltulajdonítják, és másik, szintén eltulajdonított, azonos gyártmányú, modellű és színű jármű újbóli nyilvántartásba vételéhez használják fel.