62021CJ0274[1]

A Bíróság ítélete (nyolcadik tanács), 2022. július 14. EPIC Financial Consulting Ges.m.b.H. kontra Osztrák Köztársaság és Bundesbeschaffung GmbH. A Bundesverwaltungsgericht (Ausztria) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelmek. Előzetes döntéshozatal - Közbeszerzési szerződések - 1215/2012/EU rendelet - A 89/665/EGK irányelv 2. cikkében szabályozott ideiglenes intézkedés iránti és jogorvoslati eljárásokra való alkalmazhatatlanság nemzetközi elem hiányában - 2014/24/EU irányelv - 33. cikk - Valamely keretmegállapodásnak a 89/665 irányelv 2a. cikkének (2) bekezdése értelmében vett szerződésnek tekintése - Új közbeszerzési szerződés odaítélésének lehetetlensége, amennyiben az érintett építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás keretmegállapodásban meghatározott maximális mennyiségét és/vagy értékét már elérték - A közbeszerzési szerződések területén a közigazgatási bírósági illeték megfizetését előíró nemzeti szabályozás - A bírósági illetéknek a bíróság ideiglenes intézkedés iránti kérelem vagy jogorvoslat tárgyában történő határozathozatalát megelőzően történő meghatározására és megfizetésére vonatkozó kötelezettség - Átláthatatlan közbeszerzési eljárás - A tényleges érvényesülés és az egyenértékűség elve - Hatékony érvényesülés - Hatékony jogorvoslathoz való jog - 89/665 irányelv - 1., 2. és 2a. cikk - Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke - A bírósági illeték meg nem fizetése esetén a kereset elutasítását előíró nemzeti szabályozás - A közbeszerzési szerződés becsült értékének meghatározása. C-274/21. és C-275/21. sz. egyesített ügyek.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (nyolcadik tanács)

2022. július 14.(*)

"Előzetes döntéshozatal - Közbeszerzési szerződések - 1215/2012/EU rendelet - A 89/665/EGK irányelv 2. cikkében szabályozott ideiglenes intézkedés iránti és jogorvoslati eljárásokra való alkalmazhatatlanság nemzetközi elem hiányában - 2014/24/EU irányelv - 33. cikk - Valamely keretmegállapodásnak a 89/665 irányelv 2a. cikkének (2) bekezdése értelmében vett szerződésnek tekintése - Új közbeszerzési szerződés odaítélésének lehetetlensége, amennyiben az érintett építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás keretmegállapodásban meghatározott maximális mennyiségét és/vagy értékét már elérték - A közbeszerzési szerződések területén a közigazgatási bírósági illeték megfizetését előíró nemzeti szabályozás - A bírósági illetéknek a bíróság ideiglenes intézkedés iránti kérelem vagy jogorvoslat tárgyában történő határozathozatalát megelőzően történő meghatározására és megfizetésére vonatkozó kötelezettség - Átláthatatlan közbeszerzési eljárás - A tényleges érvényesülés és az egyenértékűség elve - Hatékony érvényesülés - Hatékony jogorvoslathoz való jog - 89/665 irányelv - 1., 2. és 2a. cikk - Az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. cikke - A bírósági illeték meg nem fizetése esetén a kereset elutasítását előíró nemzeti szabályozás - A közbeszerzési szerződés becsült értékének meghatározása"

A C-274/21. és C-275/21. sz. egyesített ügyekben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott két előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyeket a Bundesverwaltungsgericht (szövetségi közigazgatási bíróság, Ausztria) a Bírósághoz 2021. április 28-án érkezett, 2021. április 22-i határozataival terjesztett elő az előtte

az EPIC Financial Consulting Ges.m.b.H.

és

az Osztrák Köztársaság,

a Bundesbeschaffung GmbH

között folyamatban lévő eljárásokban,

A BÍRÓSÁG (nyolcadik tanács),

tagjai: N. Jääskinen tanácselnök, N. Piçarra és M. Gavalec (előadó) bírák,

főtanácsnok: T. Ćapeta,

hivatalvezető: A. Calot Escobar,

tekintettel az írásbeli szakaszra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- az EPIC Financial Consulting Ges.m.b.H. képviseletébenr K. Hornbanger Rechtsanwältin,

- az osztrák kormány képviseletében A. Posch és J. Schmoll, meghatalmazotti minőségben,

- a magyar kormány képviseletében Fehér M. Z. és Kissné Berta R., meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében P. Ondrůšek, P. J. O. Van Nuffel és G. Wils, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a főtanácsnok meghallgatását követően hozott határozatra, miszerint az ügy elbírálására a főtanácsnok indítványa nélkül kerül sor,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelmek a 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL 2014. L 94., 1. o.; helyesbítések: HL 2015. L 114., 24. o.; HL 2018. L 82., 17. o.) módosított, az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelv (HL 1989. L 395., 33. o.; magyar nyelvű különkiadás 6. fejezet, 1. kötet, 246. o.; a továbbiakban: 89/665 irányelv) 1. cikke (1) bekezdésének, 2. cikke (1) bekezdése a) pontjának, valamint 2a. cikke (2) bekezdésének, a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2012. L 351., 1. o.) 1. cikke (1) bekezdésének és 35. cikkének, az EUMSZ 81. cikk (1) bekezdésének, az egyenértékűség elvének, a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 65. o.; helyesbítések: HL 2015. L 275., 68. o.; HL 2020. L 211., 22. o.) 4. cikkének, 5. cikke (5) bekezdésének és 33. cikke (3) bekezdésének, továbbá az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: Charta) 47. cikkének értelmezésére vonatkoznak.

2 E kérelmeket az EPIC Financial Consulting Ges.m.b.H. (a továbbiakban: EPIC), valamint az Osztrák Köztársaság és a Bundesbeschaffung GmbH (a továbbiakban: szövetségi közbeszerzési vállalat) között a SARS-CoV-2 (Covid19) vírus által előállított antigének kimutatására szolgáló tesztek (a továbbiakban: antigéntesztek) beszerzésére irányuló közbeszerzési szerződések utóbbiak általi odaítélése tárgyában folyamatban lévő jogvita keretében terjesztették elő.

Jogi háttér

Az uniós jog

A 89/665 irányelv

3 A 89/665 irányelv ötödik preambulumbekezdésének szövege a következő:

"mivel a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó eljárások időtartama rövid, az illetékes jogorvoslati szerveket fel kell hatalmazni többek között arra, hogy ideiglenes intézkedéseket hozhassanak egy ilyen eljárásnak vagy valamely ajánlatkérő által esetleg meghozott határozat végrehajtásának a felfüggesztése érdekében; mivel az eljárások rövid időtartama a fent említett jogsértések sürgősséggel történő kezelését követeli".

4 Ezen irányelvnek "A jogorvoslati eljárások alkalmazási köre és rendelkezésre állása" című 1. cikkének (1) és (3) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"(1) Ez az irányelv a [2014/24] irányelvben említett szerződésekre alkalmazandó, az említett irányelv 7., 8., 9., 10., 11., 12., 15., 16., 17. és 37. cikkével összhangban kizárt szerződések kivételével.

[...]

Ezen irányelv értelmében szerződéseknek minősülnek a közbeszerzési szerződések, a keretmegállapodások, az építési koncessziók, a szolgáltatási koncessziók és a dinamikus beszerzési rendszerek.;

A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést annak biztosítására, hogy a [2014/24] irányelv [...] hatálya alá tartozó szerződések tekintetében az ajánlatkérő szerv által hozott döntésekkel szemben az ezen irányelv 2-2f. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően hatékonyan és különösen a lehető leggyorsabban jogorvoslat legyen igénybe vehető azon az alapon, hogy ezek a döntések megsértették a közbeszerzésre vonatkozó [uniós] jogot vagy az e jogot átültető nemzeti jogszabályokat.

[...]

(3) A tagállamok biztosítják, hogy az általuk által megállapítandó részletes szabályok szerint legalább azon személyeknek álljon jogorvoslati eljárás a rendelkezésére, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll."

5 A 89/665 irányelvnek "A jogorvoslati eljárásokra vonatkozó előírások" című 2. cikke előírja:

"(1) A tagállamok biztosítják, hogy az 1. cikkben meghatározott jogorvoslati eljárások érdekében hozott intézkedések hatáskört adjanak:

a) a lehető legrövidebb időn belül és közbenső döntés útján ideiglenes intézkedések megtétele az állítólagos jogsértés orvoslása vagy az érintett érdekek további sérelmének elkerülése céljából, beleértve a közbeszerzési szerződés odaítélési eljárásának vagy az ajánlatkérő által hozott bármely döntés végrehajtásának a felfüggesztését vagy felfüggesztésének biztosítását;

b) a jogellenesen meghozott döntések semmissé nyilvánítása vagy semmissé nyilváníttatása, beleértve a megkülönböztető műszaki, gazdasági vagy pénzügyi előírások törlését az ajánlati felhívásból, az ajánlattételhez szükséges dokumentációból, illetve minden egyéb, a kérdéses szerződés-odaítélési eljárással kapcsolatos dokumentumból;

c) a jogsértés következtében érdeksérelmet szenvedett személyek részére kártérítés megítélése.

[...]

(3) Amennyiben első fokon valamely, az ajánlatkérőtől független szerv vizsgálja felül a szerződés-odaítélési eljárást, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy az ajánlatkérő ne köthesse meg a szerződést azt megelőzően, hogy a jogorvoslati szerv meghozta volna az ideiglenes intézkedések alkalmazására vagy a jogorvoslatra vonatkozó döntését. A felfüggesztési időszak legkorábban a 2a. cikk (2) bekezdésében és a 2d. cikk (4) és (5) bekezdésében említett szerződéskötési tilalmi időszak lejártakor szűnik meg.

(4) A (3) bekezdésben és az 1. cikk (5) bekezdésében előírtak kivételével a jogorvoslati eljárások nem szükségszerűen függesztik fel automatikusan a kapcsolódó szerződés-odaítélési eljárásokat.

(5) A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a jogorvoslati eljárások lefolytatásáéért felelős szerv figyelembe veheti az ideiglenes intézkedések valószínű következményeit valamennyi várhatóan veszélyeztetett érdekre, valamint a közérdekre nézve, és határozhat úgy, hogy nem hoz ilyen intézkedéseket olyan esetben, amikor azok hátrányai meghaladhatják azok előnyeit.

Az ideiglenes intézkedés elrendelésének elutasításáról szóló döntés nem érinti az ilyen intézkedéseket kérő személy egyéb követeléseit.

[...]"

6 Ezen irányelv "Szerződéskötési tilalmi időszak" című 2a. cikke kimondja:

"(1) A tagállamok az e cikk (2) bekezdésében, valamint a 2c. cikkben említett minimumfeltételeket tiszteletben tartó, szükséges rendelkezések elfogadásával biztosítják, hogy az 1. cikk (3) bekezdésében említett személyek számára az ajánlatkérők szerződés odaítéléséről szóló döntéseivel szembeni hatékony jogorvoslatra elegendő idő álljon rendelkezésre.

(2) "A [2014/24] irányelv vagy [a koncessziós szerződésekről szóló, 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2014. L 94., 1. o.; helyesbítések: HL 2015. L 114., 24. o.; HL 2018. L 82., 17. o.)] hatálya alá tartozó szerződésnek az eljárás eredménye megszületését követő odaítélésére nem kerülhet sor a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére faxon vagy elektronikus úton való megküldését követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt, illetve egyéb kommunikációs eszköz felhasználása esetén a szerződés odaítéléséről szóló döntésnek az érintett ajánlattevők és részvételre jelentkezők részére való megküldését követő naptól számított legalább tizenöt naptári nap lejárta előtt, illetve a szerződés odaítéléséről szóló döntés kézhezvételét követő naptól számított legalább tíz naptári nap lejárta előtt.

Az ajánlattevők akkor tekintendők érintettnek, ha még véglegesen nem lettek kizárva. A kizárás akkor végleges, ha arról az érintett ajánlattevőket értesítették, továbbá ha a kizárást egy független jogorvoslati szerv jogszerűnek ítélte, vagy ha a kizárás ellen jogorvoslati eljárásnak többé már nincs helye.

A részvételre jelentkezők akkor tekintendők érintettnek, ha a jelentkezésük elutasítására vonatkozó tájékoztatást az ajánlatkérő nem tette hozzáférhetővé az érintett ajánlattevőknek a szerződés odaítéléséről szóló döntésről való értesítését megelőzően.

A szerződés odaítélésről szóló döntésről való tájékoztatásban minden egyes érintett ajánlattevővel és részvételre jelentkezővel közölni kell:

- a lényeges indokok összefoglalását a [2014/24] irányelv 55. cikkének (2) bekezdésében rögzítettek szerint és 55. cikk (3) bekezdésére figyelemmel, vagy a [2014/23] irányelv 40. cikke (1) bekezdésének második albekezdésében rögzítettek szerint és 40. cikke (2) bekezdésének rendelkezéseire figyelemmel, és

- az e bekezdést átültető nemzeti jogszabályok értelmében alkalmazandó szerződéskötési tilalmi időszak pontos tartamára vonatkozó egyértelmű nyilatkozatot."

7 Ugyanezen irányelv "Eltérések a szerződéskötési tilalmi időszaktól" című 2b. cikke értelmében:

"A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a 2a. cikk (2) bekezdésében említett határidőket a következő esetekben nem kell alkalmazni:

[...]

c) a [2014/24] irányelv 33. cikke szerinti keretmegállapodáson alapuló szerződések esetében, valamint az említett irányelv 34. cikke szerinti dinamikus beszerzési rendszeren alapuló különös szerződések esetében.

Ezen eltérés alkalmazása esetén a tagállamok biztosítják, hogy a szerződés a 2d. és 2f. cikkel összhangban érvénytelen, amennyiben:

- megsértették a [2014/24] irányelv 33. cikke (4) bekezdésének c) pontját vagy a 34. cikkének (6) bekezdését, és

- a szerződés becsült értéke eléri vagy meghaladja a [2014/24] irányelv 4. cikkében megállapított értékhatárokat."

A 2007/66/EK irányelv

8 A 89/665/EGK és a 92/13/EGK tanácsi irányelvnek a közbeszerzési szerződések odaítélésére vonatkozó jogorvoslati eljárások hatékonyságának javítása tekintetében történő módosításáról szóló 2007. december 11-i 2007/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2007. L 335., 31. o.) (3), (4) és (36) preambulumbekezdése kimondja:

"(3) Az érdekelt felekkel folytatott konzultáció, valamint a Bíróság joggyakorlata rámutatott a tagállami jogorvoslati eljárások egyes gyenge pontjaira. [...]

(4) Az említett gyenge pontok közé tartozik többek között különösen egy olyan időszak hiánya, amely a közbeszerzési szerződés odaítéléséről szóló döntés és az érintett szerződés megkötése közötti időben hatékony jogorvoslatot tesz lehetővé. Ez egyes esetekben ahhoz vezet, hogy az odaítélésről szóló vitatott döntés következményeit visszafordíthatatlanná tenni kívánó ajánlatkérők a szerződés minél gyorsabb aláírására törekednek. Az érintett - azaz a véglegesen még ki nem zárt - ajánlattevők hatékony jogi védelmének súlyos akadályát képező ezen gyenge pont orvoslására elő kell írni egy minimális szerződéskötési tilalmi időszakot, amelynek során a kérdéses szerződés megkötésére nem kerülhet sor, függetlenül attól, hogy a megkötésre a szerződés aláírásakor kerül-e sor, vagy sem.

[...]

(36) Ez az irányelv tiszteletben tartja az alapvető jogokat és megfelel azoknak az alapelveknek, amelyeket különösen a [Charta] állapít meg. Ezen irányelv célja különösen, hogy a Charta 47. cikke első és második bekezdésének megfelelően biztosítsa a hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való jog teljes mértékben történő tiszteletben tartását."

A 2014/24 irányelv

9 A 2014/24 irányelv alkalmazásának a közbeszerzések becsült értékével kapcsolatos alkalmazási küszöbértékeit annak 4. cikke határozza meg.

10 Ezen irányelvnek "A közbeszerzések becsült értékének kiszámítására szolgáló módszerek" című 5. cikke (5) bekezdésében a következőket írja elő:

"A keretmegállapodások és dinamikus beszerzési rendszerek tekintetében a figyelembe veendő érték a keretmegállapodás vagy a dinamikus beszerzési rendszer teljes időtartamára előirányzott valamennyi szerződés legmagasabb becsült, hozzáadottérték-adó nélküli értéke."

11 Az említett irányelvnek "A közbeszerzés alapelvei" című 18. cikke (1) bekezdésének első albekezdése a következőképpen rendelkezik:

"Az ajánlatkérő szervek a gazdasági szereplőket egyenlő és megkülönböztetésmentes bánásmódban részesítik, továbbá átlátható és arányos módon járnak el."

12 A 2014/24 irányelvnek "A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás alkalmazása" című 32. cikke (2) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:

"Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás az alábbi esetek mindegyikében alkalmazható építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések tekintetében:

[...]

c) amennyiben feltétlenül szükséges, ha az ajánlatkérő szerv számára előre nem látható események által kiváltott rendkívüli sürgősség miatt a nyílt vagy a meghívásos eljárás vagy a tárgyalásos eljárás határideje nem tartható be; a rendkívüli sürgősség indokolására felhozott körülmények semmiképpen nem lehetnek az ajánlatkérő szervnek betudhatók."

13 Ezen irányelv "Keretmegállapodások" című 33. cikkének (2) és (3) bekezdése a következőket írja elő:

"(2) A keretmegállapodáson alapuló szerződéseket az e bekezdésben, valamint a (3) és a (4) bekezdésben megállapított eljárásoknak megfelelően kell odaítélni.

Az említett eljárások csak az eljárást megindító felhívásban vagy a szándék megerősítésére vonatkozó felhívásban egyértelműen e célból megjelölt ajánlatkérő szervek és a megkötött keretmegállapodásban részes fél gazdasági szereplők között alkalmazhatók.

A keretmegállapodáson alapuló szerződések semmi esetre sem nem vezethetnek a keretmegállapodásban megállapított feltételek lényeges módosításához, különösen a (3) bekezdésben említett esetben.

(3) Amennyiben a keretmegállapodás megkötésére egyetlen gazdasági szereplővel kerül sor, a megállapodáson alapuló szerződéseket a keretmegállapodásban megállapított feltételek keretein belül kell odaítélni.

Az említett szerződések odaítéléséhez az ajánlatkérő szerv írásban konzultálhat a keretmegállapodásban részt vevő gazdasági szereplővel, szükség szerint ajánlatának kiegészítését kérve."

14 Az említett irányelv "A szerződésről szóló hirdetmények" című 49. cikke a következőket írja elő:

"A 26. cikk (2) bekezdése második albekezdésének és a 32. cikk sérelme nélkül minden eljárás esetében hirdetményt kell az eljárást megindító felhívásként alkalmazni. Az eljárást megindító hirdetménynek az V. melléklet C. részében meghatározott információkat kell tartalmaznia, és azt az 51. cikknek megfelelően kell közzétenni."

15 Ugyanezen irányelv "Tájékoztató a szerződés odaítéléséről" című 50. cikke az (1) és (2) bekezdésében a következőképpen rendelkezik:

"(1) Az ajánlatkérő szerv a szerződés odaítéléséről vagy a megkötéséről szóló döntést követően legkésőbb a szerződés vagy keretmegállapodás megkötésétől számított 30 napon belül tájékoztatót küld a szerződés odaítéléséről.

A tájékoztatónak az V. melléklet D. részében meghatározott információkat kell tartalmaznia, és azt az 51. cikknek megfelelően kell közzétenni.

(2) Ha az adott eljárást megindító felhívást előzetes tájékoztató formájában tették közzé, és az ajánlatkérő szerv úgy határozott, hogy az előzetes tájékoztató által érintett időszak alatt nem ítél oda több szerződést, ezt a tényt kifejezetten fel kell tüntetni a szerződés odaítéléséről szóló tájékoztatóban.

A 33. cikkel összhangban megkötött keretmegállapodások esetében az ajánlatkérő szerv nem köteles az említett megállapodáson alapuló minden egyes szerződés esetében tájékoztatót küldeni a közbeszerzési eljárás eredményéről. A tagállamok előírhatják, hogy az ajánlatkérő szerveknek negyedévenként össze kell vonniuk az egy keretmegállapodáson alapuló szerződésekre vonatkozó közbeszerzési eljárások eredményéről szóló tájékoztatókat. Ebben az esetben az ajánlatkérő szerveknek az egyes negyedévek végétől számított 30 napon belül kell megküldeniük az összevont tájékoztatókat."

16 A 2014/24 irányelvnek "A szerződések módosítása azok időtartama alatt" címet viselő 72. cikke a következőképpen rendelkezik:

"(1) A szerződések vagy keretmegállapodások ezen irányelvvel összhangban új közbeszerzési eljárás nélkül módosíthatók az alábbiak közül bármely esetben:

[...]

e) amennyiben a módosítások - értéküktől függetlenül - nem lényegesek a (4) bekezdés értelmében.

[...]"

Az 1215/2012 rendelet

17 Az 1215/2012 rendelet (10) preambulumbekezdése az alábbiakat mondja ki:

E rendelet hatályának ki kell terjednie valamennyi jelentős polgári és kereskedelmi ügytípusra, eltekintve egyes, pontosan meghatározott ügyektől, különösen a tartási kötelezettségek tekintetében, amelyek e rendelet hatálya alól kizárandók, tekintettel a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-i 4/2009/EK tanácsi rendelet [(HL 2009. L 7., 1. o.; helyesbítések: HL 2011. L 131., 26. o.; HL 2013. L 8., 19. o.; HL 2013. L 281., 29. o.)] elfogadására."

18 E rendelet 1. cikke (1) bekezdésében az alábbiak szerint rendelkezik:

"E rendeletet polgári és kereskedelmi ügyekben kell alkalmazni a bíróság jellegére való tekintet nélkül. Ez a rendelet nem terjed ki különösen az adó-, vám- vagy közigazgatási ügyekre, vagy az államnak a közhatalmi jogosítványai gyakorlása (acta iure imperii) során végrehajtott intézkedéseire vagy mulasztásaira vonatkozó felelősségre."

19 Az említett rendelet 35. cikke a következőket írja elő:

"Valamely tagállam bíróságainál az adott tagállam joga alapján rendelkezésre álló ideiglenes intézkedések - beleértve a biztosítási intézkedéseket is - még akkor is kérelmezhetőek, ha az ügy érdemére vonatkozóan más tagállam bírósága rendelkezik joghatósággal."

Az osztrák jog

A közbeszerzésekről szóló törvény

20 A Bundesvergabegesetz 2018 (a közbeszerzésről szóló 2018. évi szövetségi törvény; BGBl. I, 65/2018. sz.; a továbbiakban: közbeszerzési törvény) 144. §-ának (1) bekezdése a következőket írja elő:

"Az ajánlatkérő a szerződéskötési tilalmi időszak lejárta előtt nem ítélheti oda a szerződést, a semmisség terhe mellett. A szerződéskötési tilalmi időszak az odaítélésről szóló határozatról szóló értesítés megküldésével vagy közlésével kezdődik. Annak hossza az elektronikus úton történő továbbítás vagy közlés esetén 10 nap, postai úton vagy más megfelelő módon történő továbbítás esetén 15 nap."

21 E törvény 334. §-a értelmében:

"(1) A Bundesverwaltungsgericht [(szövetségi közigazgatási bíróság, Ausztria)] a jelen szakasz rendelkezéseinek megfelelően határoz a jogorvoslati eljárás megindítása iránti kérelmekről (második szakasz), az ideiglenes intézkedések elrendelése (harmadik szakasz) és a megállapítási eljárás megindítása (negyedik szakasz) tárgyában. Az ilyen kérelmeket közvetlenül a Bundesverwaltungsgericht [(szövetségi közigazgatási bíróság)] elé terjesztik.

(2) A szerződés odaítéléséig vagy a közbeszerzési eljárás visszavonásáig a jelen szövetségi törvény és az abból eredő végrehajtási rendeletek vagy a közvetlenül alkalmazandó uniós jog megsértésének orvoslása érdekében a Bundesverwaltungsgericht [(szövetségi közigazgatási bíróság)] hatáskörrel rendelkezik

1. ideiglenes intézkedések elfogadására, és

2. az ajánlatkérő egyedileg megtámadható határozatainak hatályon kívül helyezésére a felperes által hivatkozott jogalapok keretében.

(3) A Bundesverwaltungsgericht [(szövetségi közigazgatási bíróság)] hatáskörrel rendelkezik a szerződés odaítélését követően

[...]

3. annak megállapítására, hogy a közbeszerzési eljárást hirdetmény előzetes közzététele nélkül jogellenesen folytatták le;

[...]

5. annak megállapítására, hogy valamely szolgáltatásnyújtásra irányuló szerződésnek keretmegállapodás vagy dinamikus beszerzési rendszer alapján történő odaítélése jogellenes volt a 155. § (4)-(9) bekezdésének, a 162. § (1)-(5) bekezdésének, a 316. § (1)-(3) bekezdésének vagy a 323. § (1)-(5) bekezdésének megsértése miatt;

[...]"

22 Az említett törvény 336. §-a szerint:

"(1) A jelen szövetségi törvény hatálya alá tartozó ajánlatkérő szervek és ajánlatkérők kötelesek a Bundesverwaltungsgericht [(szövetségi közigazgatási bíróság)] rendelkezésére bocsátani a feladatai ellátásához szükséges valamennyi adatot, és megfelelő formában át kell adnia számára minden ehhez szükséges dokumentumot. Ugyanez vonatkozik a közbeszerzési eljárásban részt vevő vállalkozókra is.

(2) Amennyiben az ajánlatkérő szerv, az ajánlatkérő vagy a vállalkozó nem bocsátott rendelkezésre bizonyos iratokat, adatokat, vagy bizonyos adatokat szolgáltatott, de nem adta át a közbeszerzési eljárás iratait, a Bundesverwaltungsgericht [(szövetségi közigazgatási bíróság)] - amennyiben az ajánlatkérő szervet vagy a vállalkozót előzetesen kifejezetten tájékoztatták a mulasztás következményeiről - a nem mulasztó résztvevő állításai alapján határozhat."

23 Ugyanezen törvény 340. §-a a következőket írja elő:

"(1) A kérelmezőnek a 342. § (1) bekezdése, a 350. § (1) bekezdése, valamint a 353. § (1) és (2) bekezdése alapján benyújtott valamennyi kérelem tekintetében átalányilletéket kell fizetnie a következő rendelkezéseknek megfelelően:

1. Az átalányilletéket a kérelem benyújtásának időpontjában a szövetségi kormány által rendeletben megállapított mértéknek megfelelően kell megfizetni.

[...]

4. A 350. § (1) bekezdése alapján benyújtott kérelmek esetében a megállapított illeték 50%-ának megfelelő összeget kell fizetni.

[...]

7. Ha a kérelmet a tárgyalás tartása előtt visszavonják, vagy ha tárgyalásra nem kerül sor, az ítélet vagy végzés meghozatala előtt csak a szóban forgó kérelemre megállapított illeték 75%-ának megfelelő összeget vagy az 5. pont szerint csökkentett illetéket kell megfizetni. A túlfizetett összegeket vissza kell téríteni."

24 A közbeszerzésekről szóló törvény 342. §-a a következőképpen rendelkezik:

"(1) A szerződés odaítéléséig vagy a visszavonásról szóló nyilatkozatig a vállalkozó jogellenességi keresetet indíthat az ajánlatkérő szerv által a közbeszerzési eljárásban hozott, egyedileg megtámadható határozatok ellen, amennyiben

1. a jelen szövetségi törvény hatálya alá tartozó szerződés megkötéséhez fűződő érdekre hivatkozik, és

2. ez az állítólagos jogellenesség kárt okozott neki, vagy azzal fenyegetett.

[...]

(3) A jogorvoslati kérelem benyújtásának nincs felfüggesztő hatálya a folyamatban lévő közbeszerzési eljárásra.

[...]"

25 E törvény 344. §-a értelmében:

"(1) A 342. § (1) bekezdése szerinti kérelemnek minden esetben tartalmaznia kell az alábbiakat:

1. a folyamatban lévő közbeszerzési eljárás, valamint a megtámadott, egyedileg megtámadható határozat megjelölése,

2. az ajánlatkérő szerv, a kérelmező és adott esetben az ajánlatkérő megnevezése, beleértve azok elektronikus levelezési címét is,

3. a releváns tények bemutatása, beleértve a szerződés megkötéséhez fűződő érdeket is, különösen az odaítélésről szóló határozat vitatása esetén a kiválasztott ajánlattevő neve,

4. a kérelmező által elszenvedett vagy őt fenyegető állítólagos sérelemre vonatkozó adatok,

5. azon jogok megjelölése, amelyek megsértését a felperes állítja (a kifogásközlés), valamint azon indokok megjelölése, amelyeken a jogellenességre vonatkozó állítás alapul,

6. a megtámadott, egyedileg megtámadható határozat hatályon kívül helyezése iránti kérelem, és

7. az annak megítéléséhez szükséges adatok, hogy a kérelmet időben nyújtották-e be.

(2) A kérelem teljes egészében elfogadhatatlan, ha

1. nem egyedileg megtámadható határozatra vonatkozik, vagy

2. azt nem a 343. §-ban meghatározott határidőn belül nyújtják be, vagy

3. a vonatkozó illetéket a hiánypótlásra való felszólítás ellenére nem fizették meg megfelelően.

(3) Ha a 342. § (1) bekezdése szerinti kérelmet a szerződés odaítélését vagy az odaítélési eljárás visszavonását követően nyújtják be, a Bundesverwaltungsgericht [(szövetségi közigazgatási bíróság)] a 353. § (1) bekezdése szerinti megállapítási kérelemként kezeli azt, ha a kérelmező nem szerezhetett tudomást a szerződés odaítéléséről vagy a visszavonásról, és a kérelmet a 354. § (2) bekezdésében említett határidőn belül nyújtották be. A Bundesverwaltungsgericht [(szövetségi közigazgatási bíróság)] felszólítására a felperesnek a Bundesverwaltungsgericht [(szövetségi közigazgatási bíróság)] által észszerűen meghatározott határidőn belül részletesen meg kell jelölnie, hogy a 353. § (1) bekezdése alapján minek a megállapítását kéri. Ha e határidő lejártáig nem kérik a 353. § (1) bekezdésen alapuló határozat meghozatalát, a kérelmet el kell utasítani."

26 Az említett törvény 350. cikke a következőket mondja ki:

"(1) A Bundesverwaltungsgericht [(szövetségi közigazgatási bíróság)] az olyan vállalkozó kérelmére, aki nyilvánvalóan megfelel a 342. § (1) bekezdése alkalmazási feltételeinek, ideiglenes intézkedés keretében haladéktalanul gondoskodik az egyedileg megtámadható határozat állítólagos jogellenessége által közvetlenül fenyegető vagy a kérelmező érdekeiben bekövetkező bármely kár elhárításához vagy megelőzéséhez szükségesnek és megfelelőnek tűnő biztosítási intézkedések meghozataláról.

(2) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

1. a szóban forgó közbeszerzési eljárás, az egyedileg megtámadható határozat, valamint az ajánlatkérő szerv, a kérelmező és adott esetben az ajánlatkérő pontos megjelölése, ideértve azok elektronikus levelezési címét is,

2. a releváns tények és a 342. § (1) bekezdésében említett feltételek együttes fennállásának ismertetése,

3. az állítólagos jogellenesség pontos megjelölése,

4. a kérelmező érdekeit közvetlenül fenyegető kár pontos bemutatása és a releváns tények hiteles bemutatása,

5. a kért biztosítási intézkedés pontos megjelölése, és

6. az annak megítéléséhez szükséges adatok, hogy a kérelmet kellő időben terjesztették-e elő.

[...]

(5) A Bundesverwaltungsgericht [(szövetségi közigazgatási bíróság)] azonnal értesíti az ajánlatkérő szervet, és adott esetben az ajánlatkérőt a szerződés odaítélésének, a keretmegállapodás megkötésének, a közbeszerzés visszavonásának vagy az ajánlatok felbontásának megtiltására irányuló ideiglenes intézkedés iránti kérelem beérkezéséről. A szerződés odaítélésének, a keretmegállapodás megkötésének, közbeszerzés visszavonásának vagy az ajánlatok felbontásának megtiltására irányuló ideiglenes intézkedés iránti kérelmek felfüggesztő hatályúak a kérelem beérkezéséről szóló értesítés kézhezvételétől a kérelemről való határozathozatalig. Ameddig a kérelem tárgyában nem születik döntés, az ajánlatkérő szerv vagy ajánlatkérő

1. nem ítélhet oda a szerződést vagy köthet a keretmegállapodást, illetve

2. nem vonhatja vissza a közbeszerzést, illetve

3. nem bonthatja fel az ajánlatokat.

[...]

(7) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elfogadhatatlan, ha a vonatkozó illetéket a hiánypótlási felhívás ellenére nem fizették meg megfelelően."

27 Ugyanezen törvény 382. §-a a következőket írja elő:

"E szövetségi törvény a következő uniós jogi aktusokat ülteti át és veszi figyelembe:

[...]

2. [89/665] irányelv

[...]

16. [2014/24] irányelv"

A közigazgatási eljárásról szóló általános törvény

28 Az Allgemeine Verwaltungsverfahrensgesetz (a közigazgatási eljárásról szóló általános törvény) 49. §-ának (1) bekezdése értelmében:

"A tanú megtagadhatja a vallomástételt:

1. olyan kérdések tárgyában, amelyek megválaszolása a tanúval, közeli hozzátartozójával szemben [...] közvetlen anyagi kár bekövetkezését, büntetőeljárás vagy akár becsületsérelem veszélyét vonja maga után;

[...]"

Az átalányilletékekről szóló 2018. évi rendelet

29 A Verordnung der Bundesregierung betreffend die Pauschalgebühr für die Inanspruchnahme des Bundesverwaltungsgerichtes in den Angelegenheiten des öffentlichen Auftragswesens (BVwG-Pauschalgebührenverordnung Vergabe 2018) - BVwG-PauschGebV Vergabe 2018) (a szövetségi kormány rendelete a közbeszerzési ügyekben a szövetségi közigazgatási bírósági eljárás átalányilletékéről [az átalányilletékekről szóló 2018. évi rendelet - BVwG-PauschGebV 2018]) a következőképpen rendelkezik:

"Az alábbiak alapján:

1. a [közbeszerzési törvény] 340. §-a (1) bekezdésének 1. pontja,

[...]

elrendeltetik:

Illetékmértékek

"1. cikk A [közbeszerzési törvény] 342. §-ának (1) bekezdése és 353. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján benyújtott kérelmek tekintetében, a [Bundesgesetz über die Vergabe von Aufträgen im Verteidigungs-und Sicherheitsbereich-nak (Bundesvergabegesetz Verteidigung und Sicherheit 2012 - BVergGVS 2012) (a közbeszerzési szerződések védelmi és biztonsági ágazatban való odaítéléséről szóló szövetségi törvény [a védelmi és biztonsági közbeszerzésekről szóló szövetségi törvény - BVergGVS 2012] [BGBl I, 10/2012. sz.]) a [közbeszerzési törvény] 342. §-ának (1) bekezdésével és 353. §-ának (1) és (2) bekezdésével együttesen értelmezett 135. §-a alapján benyújtott kérelmek tekintetében, valamint a [Bundesgesetz über die Vergabe von Konzessionsverträgen (Bundesvergabegesetz Konzessionen 2018 - BVergGKonz 2018) (a koncessziós szerződések odaítéléséről szóló szövetségi törvény [a koncessziók odaítéléséről szóló 2018. évi törvény - BVergGKonz 2018] (BGBl I, 65/2018. sz.)] 86. §-ának (1) bekezdése és 97. §-ának (1) és (2) bekezdése alapján benyújtott kérelmek tekintetében a kérelmezőnek az alábbi rendelkezéseknek megfelelően minden egyedi esetben átalányilletéket kell fizetnie:

Szabadkézi vétel 324 [euró]

[...]"

A COVID-19 pandémiát a közbeszerzések területén kísérő intézkedésekről szóló szövetségi alkotmányos törvény

30 A Bundesverfassungsgesetz betreffend Begleitmaßnahmen zu COVID-19 in Angelegenheiten des öffentlichen Auftragswesens (COVID-19 Begleitgesetz Vergabe) [a COVID-19 pandémiát a közbeszerzések területén kísérő intézkedésekről szóló szövetségi alkotmányos törvény (a közbeszerzési COVID-19 törvény)] (BGBl. I, 24/2020. sz.), amelynek hatályát 2021. június 30-ig meghosszabbították, 5 §-ában a következőket írja elő:

"Ha [a közbeszerzésekről szóló törvénynek] vagy a BVergGVS 2012-nek megfelelő szerződés-odaítéléssel kapcsolatos jogorvoslatokra vonatkozó ideiglenes intézkedés iránti kérelemben vagy a BVergGVS 2012-ben foglalt adatokból kitűnik, vagy az ajánlatkérő szerv hitelt érdemlően azt állítja, hogy a közbeszerzési eljárás arra szolgál, hogy sürgős jelleggel megelőzze a COVIS-19 terjedését és az ellen küzdjön, illetve hogy fenntartsa a közrendet a COVID-19 terjedésének megelőzésével és leküzdésével összefüggésben, az ajánlatok felbontásának, a keretszerződés megkötésének vagy szerződés odaítélésének megtiltására irányuló kérelemnek nincsen halasztó hatálya. Ebben az esetben az ajánlatkérő a kérelem elbírálása előtt odaítélheti a szerződést, megkötheti a keretmegállapodást, vagy felbonthatja az ajánlatokat."

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

31 2020 végén az Osztrák Köztársaság és a szövetségi közbeszerzési vállalat (a továbbiakban együtt: ajánlatkérő vagy az alapeljárás alperesei) 21, hárommillió euró értékű keretmegállapodást kötött antigéntesztek beszerzése céljából.

32 2020. december 1-jén az EPIC keresetet nyújtott be a Bundesverwaltungsgerichthez (szövetségi közigazgatási bíróság) lényegében e keretmegállapodások megkötésének vitatására, azzal az indokkal, hogy az nem volt átlátható, és sértette a közbeszerzési jogot. E keresethez egy ideiglenes intézkedés iránti kérelem kapcsolódott, amely lényegében arra irányult, hogy ideiglenesen tiltsák meg az ajánlatkérő szerv számára az antigéntesztek beszerzésére irányuló közbeszerzési eljárás vagy eljárások folytatását, amelyek jogszerűségét az EPIC vitatja.

33 Ugyanezen a napon a Bundesverwaltungsgericht (szövetségi közigazgatási bíróság) először hiánypótlásra hívta fel az EPIC-et azzal az indokkal, hogy keresetlevele nem teszi lehetővé azon, a 89/665 irányelv értelmében vett egyedileg megtámadható határozatok azonosítását, amelyek hatályon kívül helyezését az EPIC kérte, sem pedig azon közbeszerzési eljárásokét, amelyek érvénytelenítését ez utóbbi az ideiglenes intézkedés iránti kérelmében kérte.

34 2020. december 7-i beadványában az EPIC vitatta a hiánypótlás szükségességét, és jelezte, hogy keresete kizárólag az ajánlatkérő azon határozatára vonatkozik, amelyről a médián keresztül szerzett tudomást, vagyis arra, miszerint szabadkézi vétel keretében szereznek be több millió további antigéntesztet annak érdekében, hogy Ausztriában tömeges vizsgálatokat végezzenek. Az átláthatóság elvének nyilvánvaló megsértésével az EPIC nem férhetett hozzá a szóban forgó szerződésre vonatkozó egyetlen dokumentumhoz sem, így nem kötelezhető arra, hogy konkrétan megjelölje az érintett közbeszerzési eljárást anélkül, hogy sérülne a hatékony bírói jogvédelemhez való joga.

35 2020. december 9-i kiegészítő beadványában az EPIC pontosította, hogy nem magát a 21 keretmegállapodás ajánlatkérő szerv általi megkötését kívánja vitatni, hanem kizárólag a hozzávetőleg kétmillió további antigéntesztnek az R társaságtól 2020. október 29. és november 24. között, több mint hárommillió euró értékben való beszerzését kívánja vitatni. E beszerzéseket úgy kell tekinteni, mint amelyek jogellenes szabadkézi vételből erednek, mivel azok jelentősen meghaladják az érintett keretmegállapodásban előírt mennyiséget.

36 2020. december 14-én az EPIC jelezte, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelme arra korlátozódott, hogy megakadályozza a név szerint megjelölt három vállalkozásnál 2020. november 20. után tett esetleges új megrendeléseket, amelyek meghaladják az érintett keretmegállapodásokban előírt, legfeljebb hárommillió eurós vételi értéket.

37 Végül az EPIC 2021. január 5-i beadványában azt állította, hogy ettől kezdve kizárólag a 2020. november 20-tól az I. és az S. társaságokkal 2020. november 13-án és 18-án kötött keretmegállapodások alapján teljesített beszerzéseket vitatja. Ez utóbbiak meghaladják az e keretmegállapodásokban előírt legfeljebb hárommillió eurós vételi értéket.

38 Az EPIC végül jelzi, hogy keresete benyújtásának időpontjában nem ismerhette az általa fizetendő átalányösszegű eljárási illetéket, mivel azt a vitatott jogi aktusok száma alapján számítják ki. Márpedig ezek számát az alapügyben szóban forgó közbeszerzési eljárások átláthatatlan jellegére tekintettel lehetetlen volt meghatározni.

39 Az alapeljárás alperesei a maguk részéről vitatják az EPIC kereshetőségi jogát, mivel 2020. december 10-ig nem rendelkezett az antigéntesztek forgalmazásához szükséges szakképesítéssel. Ezenkívül azt állítják, hogy az EPIC keresete elfogadhatatlan, mivel ez utóbbi nem jelölte meg konkrétan megtámadott határozatot, valamint azt a közbeszerzési eljárást, amelyhez e határozat kapcsolódik. Az alapeljárás alperesei továbbá azzal érvelnek, hogy 2020. december 1-jén hirdetményt tettek közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában egy antigéntesztek szállítására vonatkozó keretmegállapodás megkötésére irányuló nyílt eljárásról. Ezenfelül a Bundesverwaltungsgerichthez (szövetségi közigazgatási bíróság) benyújtott kereset elfogadhatatlansága az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elfogadhatatlanságát vonja maga után. Mindenesetre a közbeszerzési COVID-19 törvény jelen ítélet 30. pontjában említett 5. cikke értelmében e kérelemnek nem lehet felfüggesztő hatálya, mivel az antigéntesztek vitatott beszerzésének célja a COVID-19 terjedésének sürgős megelőzése és leküzdése volt. Az alapeljárás alperesei arra is rámutatnak, hogy az EPIC által vitatott 21 keretmegállapodás mindegyike egyetlen partnerrel jött létre, amit az EPIC nyilvánvalóan megállapíthatott a szövetségi közbeszerzési vállalat internetes honlapjáról. Végül az EPIC keresetéről szóló értesítés óta az [S], illetve [I] társaságokkal kötött keretmegállapodások alapján nem került sor antigéntesztek beszerzésére. Következésképpen nincsen egyedileg megtámadható határozat.

40 A Bundesverwaltungsgericht (szövetségi közigazgatási bíróság) először is megállapítja, hogy Ausztriában a közbeszerzéssel kapcsolatos keresetet benyújtó jogalanyoknak valamennyi kérelmük után átalányilletéket kell fizetniük. Ezen illetéket pedig a konkrét közbeszerzési eljárás keretében megtámadott határozatok száma alapján számítják ki. A Verfassungsgerichtshof (alkotmánybíróság, Ausztria) ítélkezési gyakorlata szerint az illetékkötelezettség a kérelem benyújtásának időpontjában keletkezik, és ezen időponttól kezdve meg kell azt fizetni a Bundesverwaltungsgerichtnek (szövetségi közigazgatási bíróság). Következésképpen a kereset vagy ideiglenes intézkedés iránti kérelem elfogadhatatlan, ha az e keresethez vagy kérelemhez kapcsolódó adót a hiánypótlási felhívás ellenére nem fizették meg megfelelően. Hasonlóképpen, e bíróság mindaddig nem veheti tudomásul az elállást, amíg az esedékes átalányilletéket nem fizették meg számára. Adott esetben úgy lehet tekinteni, hogy az említett bíróság tagjai vétkességükből adódóan pénzügyi kárt okoztak az államkincstárnak, amely kárt a saját forrásaikból kell megtéríteniük. Ebből következik, hogy átláthatatlan közbeszerzési eljárás esetén a felperes csak azt követően szerezhet tudomást a keresetéhez kapcsolódó átalányilleték összegéről, hogy a Bundesverwaltungsgericht (szövetségi közigazgatási bíróság) a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak, valamint a felperes által említett egyedi határozatoknak az azonosítása érdekében alapos vizsgálatot folytatott le.

41 A kérdést előterjesztő bíróság e tekintetben pontosítja, hogy a szabadkézi vétellel kapcsolatos keresetek esetében közbeszerzési eljárásonként és egyedileg megtámadható határozatonként 324 eurós átalányilletéket kell fizetni. Ez az összeg 50%-kal emelkedik, és így elérheti a 486 eurót, amennyiben a keresethez ideiglenes intézkedés iránti kérelem kapcsolódik. Ha azonban a szerződés becsült értéke 20-szorosan meghaladja a közegészségre vonatkozó szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések esetében 750 000 euróban meghatározott értékhatárt, minden közbeszerzési eljárás és az ajánlatkérő minden egyes megtámadott határozata tekintetében 19 440 euró illetéket kell fizetni.

42 E szabályok alapján a kérdést előterjesztő bíróság arról tájékoztatta az EPIC-et, hogy az alapügy körülményei között, ha a 21 keretmegállapodás mindegyike tekintetében három határozatot kíván vitatni, és azok tekintetében ideiglenes intézkedések elrendelését kérni, az átalányilleték összege 1 061 424 eurót tenne ki. Mivel az EPIC eddig csak 486 euró átalányilletéket fizetett, hiánypótlási felhívást kaphat egymillió euró összegű átalányilleték-kiegészítés megfizetésére, amire a keresete benyújtásakor nem feltétlenül számíthatott.

43 Másodszor a kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy az EPIC nem bizonyította, hogy a 2020. december 10. előtti időszak tekintetében ő maga vagy beszállítója rendelkezett az antigéntesztek forgalmazásához Ausztriában megkövetelt szakmai képesítéssel.

44 Harmadszor, a kérdést előterjesztő bíróság valószínűnek tartja, hogy keresete benyújtásának időpontjában az EPIC-nek nem volt tudomása sem az ajánlatkérő szerv által lefolytatott közbeszerzési eljárások számáról és típusáról, sem pedig az alapügyben szóban forgó közbeszerzési eljárásokban már meghozott, egyedileg megtámadható határozatok számáról. Emellett a kérdést előterjesztő bíróság szerint az EPIC is csak pontatlan állításokat tehetett volna, noha az osztrák polgári eljárásjogi szabályok főszabály szerint minden felperes számára előírják a keresete alapjául szolgáló tények ismertetését.

45 Negyedszer, a kérdést előterjesztő bíróság megjegyzi, hogy a bizonyítási eljárás jelen állása mellett azt tudta megállapítani, hogy az ajánlatkérő szerv 2020 őszén tizenöt keretmegállapodást kötött antigéntesztek beszerzésére. E keretmegállapodás mindegyikét egyetlen gazdasági szereplővel kötötték meg, a 2014/24 irányelv 32. cikke (2) bekezdése c) pontjának és 33. cikke (3) bekezdésének megfelelően hirdetmény előzetes közzététele nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként.

46 Ötödször, az EPIC jelenleg kifejezetten az S és I társaságokkal szabadkézi vétel keretében kötött, antigéntesztek beszerzésére irányuló közbeszerzési szerződések vitatására szorítkozik, amelyek meghaladják az egyes társaságokkal kötött keretmegállapodások becsült értékét. Úgy kell tehát tekinteni, hogy az osztrák jog értelmében elállt az általa eredetileg hivatkozott 19 másik keretmegállapodás keretében elfogadott határozatok ellen irányuló keresetétől.

47 A fenti megfontolásokra tekintettel a Bundesverwaltungsgericht (szövetségi közigazgatási bíróság) úgy véli, hogy az alapeljárás az uniós jogra tekintettel négy kérdéscsoportot vet fel.

48 Először is e bíróság azon a véleményen van, hogy a közbeszerzési eljárással kapcsolatos aktusok ellen indított keresetek az 1215/2012 rendelet értelmében vett polgári ügyek körébe tartoznak. A 2014/24 irányelvben foglalt közbeszerzési szabályok ugyanis szabályozzák az ajánlatkérő szervek és az utóbbiakkal szerződést kötni kívánó vállalkozók szerződéskötést megelőző magatartására vonatkozó kötelezettségeket. Következésképpen a közbeszerzési szerződések odaítélésének szabályai, amennyiben a szerződések megkötésére vonatkoznak, a különös polgári jog hatálya alá, tehát az 1215/2012 rendelet hatálya alá tartoznak.

49 Ennélfogva az egyenértékűség elve értelmében a polgári eljárási szabályokat kellene alkalmazni, amelyek rugalmasabbak azoknál, amelyeket magának a kérdést előterjesztő bíróságnak követnie kell. Ugyanezen bíróság többek között megjegyzi, hogy polgári ügyekben a bíróság akkor is határoz a keresetről és az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről, ha a felperes nem fizette meg azonnal az átalányilletéket, és anélkül, hogy ez megkérdőjelezné a tagállamnak az ezen illeték beszedéséhez való jogát. Ezenkívül a polgári bíróságok előtt semmilyen külön átalányilletéket nem kell fizetni az olyan keresethez kapcsolódó ideiglenes intézkedés iránti kérelmek esetében, amely maga is illetékköteles.

50 Ha a közbeszerzések területén érvényesülő különös illetékrendszert az uniós joggal ellentétesnek nyilvánítanák, a kérdést előterjesztő bíróság másodlagosnak tekintené az illeték megállapításához szükséges bizonyítási intézkedéseket, és így az eljárásgazdaságosság elvének megfelelően nagyon gyorsan határozhatna az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről anélkül, hogy előzetesen kiterjedt vizsgálatot kellene lefolytatnia a közbeszerzési eljárások számának és az eredetileg megtámadott határozatoknak a meghatározása érdekében.

51 Másodszor, a kérdést előterjesztő bíróság arra keresi a választ, hogy a közbeszerzések területén alkalmazandó különös illetékrendszer megfelel-e a 89/665 irányelv által biztosított azon jognak, hogy a kereseteket és az ideiglenes intézkedés iránti kérelmeket a lehető leggyorsabban, az eljárási átalányköltségekhez kapcsolódó kérdésektől függetlenül lehessen elbírálni. E tekintetben többek között nehézségeket okoz azon feltétlen kötelezettség, hogy a kereset érdemi vizsgálata előtt azonosítsa a vitatott határozatokat és eljárásokat, valamint annak lehetetlensége, hogy a jogalany előre ismerje az általa fizetendő átalányilleték összegét, különösen ha a szóban forgó eljárás átláthatatlan. E bíróság azt a kérdést is vizsgálja, hogy a közbeszerzési szerződés átláthatatlan eljárásban történő odaítélése esetén ellentétes-e a Charta 47. cikkében biztosított hatékony bírói jogvédelemhez való joggal az olyan bírósági eljárási költségrendszer alkalmazása, amelynek értelmében a fizetendő költségek összege a szerződés becsült értékétől, a szóban forgó közbeszerzési eljárások számától és az egyedileg megtámadható határozatok számától függ.

52 Harmadszor az említett bíróság úgy véli, hogy a 89/665 irányelv 1. cikkének (1) bekezdését úgy lehet értelmezni, hogy a keretmegállapodás egyetlen gazdasági szereplővel történő megkötése az ajánlatkérő szempontjából szerződéskötésnek felel meg, és egyenértékű a szóban forgó szerződés odaítélésével. Következésképpen a jelen ügyben az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet el kellene utasítani azzal az indokkal, hogy az érintett szerződést már odaítélték. Pontosítani kell továbbá az olyan keretmegállapodás alapján odaítélt közbeszerzési szerződések jogi minősítését, amelynek maximális értékét már túllépték, valamint az ilyen szerződés becsült értékének számítási módját.

53 Negyedszer a Bundesverwaltungsgericht (szövetségi közigazgatási bíróság) hangsúlyozza, hogy a közbeszerzésekről szóló törvény 336. §-a lehetővé teszi számára, hogy az eljárásban részt vevő valamely fél által adott tájékoztatás alapján mulasztási határozatot hozzon, ha az eljárásban részt vevő másik fél nem nyújtja be a kért adatokat vagy dokumentumokat. Márpedig az ajánlatkérő tisztségviselőinek vagy munkatársainak azon kötelezettsége, hogy tájékoztatást vagy adatokat szolgáltassanak annak érdekében, hogy elkerüljék annak veszélyét, hogy a mulasztási határozatot ez utóbbi hátrányára hozzák meg, ellentétes lehet az önvádra kötelezés tilalmával, amely a Charta 48. cikkéből következik. Ellentétben ugyanis azzal, amit a közigazgatási eljárásról szóló általános törvény 49. §-a (1) bekezdésének 1. pontja előír, a közbeszerzésekről szóló törvény 336. §-a nem biztosít semmilyen jogot az adatszolgáltatás megtagadására. Márpedig az így szolgáltatott adatok olyan tényeket fedhetnek fel, amelyeket az ajánlatkérő tisztviselői és munkatársai ellen büntetőeljárás vagy kártérítési kereset keretében lehet felhasználni. A kérdést előterjesztő bíróság egyébiránt megjegyzi, hogy egy újságcikk alapján az osztrák szövetségi kormány tagjait büntetőeljárás alá vonták. E bíróság ily módon úgy véli, hogy a Bíróság arra a kérdésre adott válaszának esetleges relevanciáját, hogy a közbeszerzésekről szóló törvény 336. §-a összeegyeztethető-e az önvádra kötelezés tilalmával, a jelen ügyben az azon büntetőeljárások keretében lefolytatott jövőbeli vizsgálatok fogják igazolni, amelyek bizonyos tisztviselőket érintenek, és az alapügyben szóban forgó antigéntesztek beszerzését érintik.

54 E körülmények között a Bundesverwaltungsgericht (szövetségi közigazgatási bíróság) a C-274/21. sz. ügyben úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást az EPIC által benyújtott ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) A [89/665] irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában szabályozott ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló eljárás, amelyről nemzeti szinten Ausztriában a [szövetségi közigazgatási bíróság] előtt is rendelkeznek, és amely eljárásban például a keretmegállapodások vagy árubeszerzésre irányuló szerződések megkötésének ideiglenes tilalma is elrendelhető, a [1215/2012] rendelet 1. cikkének (1) bekezdése szerinti, polgári és kereskedelmi üggyel kapcsolatos vitának minősül-e? A fenti kérdés szerinti, ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló ilyen eljárás legalábbis az [EUMSZ 81. cikk] (1) bekezdése szerinti polgári ügynek minősül-e? A [89/665] irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló eljárás a joghatóságról, valamint a [1215/2012] rendelet 35. cikke szerinti, ideiglenes intézkedések elrendelésére irányuló eljárásnak minősül-e?

2) Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni az egyenértékűség elvét, hogy az alanyi jogokat biztosít a magánszemélyek számára a tagállammal szemben, és azzal ellentétes az olyan osztrák nemzeti rendelkezések alkalmazása, amelyek értelmében a [89/665] irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelem elbírálása előtt a bíróságnak meg kell állapítania a közbeszerzési eljárás típusát és a szerződés (becsült) értékét, valamint a meghatározott közbeszerzési eljárásokban hozott megtámadott, külön megtámadható határozatokból eredő összeget, illetve adott esetben a meghatározott közbeszerzési eljárás tárgyát képező részeket annak érdekében, hogy ezt követően adott esetben az eljáró bírósági tanács elnöke hiánypótlási felhívást bocsásson ki az illeték pótlólagos beszedése céljából, és az illeték meg nem fizetése esetén az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelemnek az illetékfizetés elmulasztása miatt történő elutasítását megelőzően vagy legkésőbb azzal egyidejűleg a jogorvoslati kérelem elbírálása tekintetében illetékes bírósági tanács a jogosultság egyébkénti elvesztése mellett kiszabja az eljárási illetékeket, ha (más) polgári ügyekben Ausztriában egyébként - mint például kártérítés iránti keresetek vagy versenyjogi jogsértés miatt indított, abbahagyásra kötelezés iránti keresetek esetében - az illeték meg nem fizetése - a valamilyen mértékben meg nem fizetett jogorvoslati illetékekre vonatkozó kérdéstől függetlenül - nem akadályozza a keresettel együtt előterjesztett ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelem elbírálását, és az átalányilletékek meg nem fizetése főszabály szerint nem akadályozza a polgári bíróságok előtt a keresettől elkülönítve kért ideiglenes intézkedések elrendelését sem, és további összehasonlításképpen Ausztriában a közigazgatási határozatok ellen indított keresetek esetében a kereset illetékének meg nem fizetése vagy a közigazgatási bíróságok határozatai ellen a Verfassungsgerichtshofhoz (alkotmánybíróság) vagy a Verwaltungsgerichtshofhoz (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Ausztria) benyújtott jogorvoslati kérelem esetében a panasz, illetve a felülvizsgálati kérelem illetékének meg nem fizetése nem eredményezi a jogorvoslati kérelem illetékfizetés hiányában történő elutasítását, és például azt sem, hogy e panasztételi, illetve felülvizsgálati eljárások esetében a felfüggesztő hatály megállapítása iránti kérelmek csak elutasítással bírálhatók el?

2.1) Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni az egyenértékűség elvét, hogy azzal ellentétes az olyan osztrák nemzeti rendelkezések alkalmazása, amelyek értelmében a [89/665] irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ideiglenes intézkedés iránti kérelem elbírálása előtt a bírósági tanács egyesbíróként eljáró elnökének a megfelelő átalányilleték megfizetése hiányában az illetékre vonatkozó hiánypótlási felhívást kell kibocsátania, és ezen egyesbírónak illetékfizetés hiányában el kell utasítania az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmet, amennyiben egyébként Ausztriában a polgári jogi keresetek esetében a keresettel együtt benyújtott, ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelem után a Gerichtsgebührengesetz (a bírósági illetékekről szóló törvény) alapján a kereset mellett első fokon főszabály szerint nem kell további bírósági átalányilletéket fizetni, és a felfüggesztő hatály megállapítása iránti olyan kérelmek esetében, amelyeket a közigazgatási bírósághoz benyújtott, határozattal szemben indított keresettel, a Verwaltungsgerichtshofhoz (legfelsőbb közigazgatási bíróság) benyújtott felülvizsgálati kérelemmel vagy a Verfassungsgerichtshofhoz (alkotmánybíróság) benyújtott panasszal együtt terjesztettek elő, és amelyek funkcionálisan az ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel azonos, illetve ahhoz hasonló jogvédelmi célra irányulnak, a felfüggesztő hatály megállapítása iránti e járulékos kérelmek után sem kell külön illetéket fizetni?

3) Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni a [89/665] irányelv [...] 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában foglalt azon követelményt, hogy a lehető legrövidebb időn belül és közbenső döntés útján ideiglenes intézkedések[et kell tenni] az állítólagos jogsértés orvoslása vagy az érintett érdekek további sérelmének elkerülése céljából, hogy az azonnaliság e követelménye az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelem haladéktalan elbírálására vonatkozó alanyi jogot biztosít, és azzal ellentétes az olyan osztrák nemzeti rendelkezések alkalmazása, amelyek értelmében a bíróságnak az ajánlatkérő további beszerzéseinek megakadályozására irányuló ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelem elbírálása előtt nem átlátható módon lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében is - e tekintetben fennálló relevancia hiányában is - meg kell állapítania a közbeszerzési eljárás típusát és a szerződés (becsült) értékét, valamint a meghatározott közbeszerzési eljárásokban megtámadott, illetve megtámadandó külön megtámadható határozatokból eredő összeget, illetve adott esetben a meghatározott közbeszerzési eljárás tárgyát képező részeket annak érdekében, hogy ezt követően adott esetben az eljáró bírósági tanács elnöke hiánypótlási felhívást bocsásson ki az illeték pótlólagos beszedése céljából, és az illeték meg nem fizetése esetén az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelemnek az illetékfizetés elmulasztása miatt történő elutasítását megelőzően vagy legkésőbb azzal egyidejűleg a jogorvoslati kérelem elbírálása tekintetében illetékes bírósági tanács a jogosultság egyébkénti elvesztése mellett kiszabja az eljárási illetékeket a kérelmezővel szemben?

4) Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni [a Charta] 47. cikkében biztosított, bíróság előtti tisztességes eljáráshoz való jogot, hogy az alanyi jogokat biztosít a magánszemélyek számára, és azzal ellentétes az olyan osztrák nemzeti rendelkezések alkalmazása, amelyek értelmében a bíróságnak az ajánlatkérő további beszerzéseinek megakadályozására irányuló, ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelem elbírálása előtt relevancia hiányában és nem átlátható módon lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében is meg kell állapítania a közbeszerzési eljárás típusát és a szerződés (becsült) értékét, valamint a meghatározott közbeszerzési eljárásokban megtámadott külön megtámadható határozatokból eredő összeget, illetve adott esetben a meghatározott közbeszerzési eljárás tárgyát képező részeket annak érdekében, hogy ezt követően adott esetben az eljáró bírósági tanács elnöke hiánypótlási felhívást bocsásson ki az illeték pótlólagos beszedése céljából, és az illeték meg nem fizetése esetén az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelemnek az illetékfizetés elmulasztása miatt történő elutasítását megelőzően vagy legkésőbb azzal egyidejűleg a jogorvoslati kérelem elbírálása tekintetében illetékes bírósági tanács a jogosultság egyébkénti elvesztése mellett kiszabja az eljárási illetékeket a kérelmezővel szemben?

5) Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni az egyenértékűség elvét, hogy az alanyi jogokat biztosít a magánszemélyek számára a tagállammal szemben, és azzal ellentétes az olyan osztrák nemzeti rendelkezések alkalmazása, amelyek szerint a [89/665] irányelv hatályos változatának értelmében vett ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelem átalányilletékének meg nem fizetése esetén (már csak) valamely közigazgatási bíróság bírósági tanácsának mint igazságszolgáltatási szervnek kell átalányilletéket kiszabnia (az illetékfizetésre kötelezett személy számára ebből következően korlátozott mértékben biztosított jogorvoslati lehetőségekkel), amennyiben egyébként a polgári bíróság előtt indított eljárásban megfizetés hiányában a Gerichtliches Einbringungsgesetz (a bírósági behajtásról szóló törvény) szerinti határozattal kiszabják a kereset, az ideiglenes intézkedés és a jogorvoslat után fizetendő illetéket, és a közigazgatási jogban a közigazgatási bíróság előtt indított keresetek vagy a Verfassungsgerichtshofhoz (alkotmánybíróság) benyújtott panaszok után jogorvoslati illetéket, illetve a Verwaltungsgerichtshofhoz (legfelsőbb közigazgatási bíróság) benyújtott felülvizsgálati kérelmek után felülvizsgálati illetéket szabnak ki ezen illetékeknek főszabály szerint az adóhatóság határozata útján történő megfizetése hiányában, amely illetéket kiszabó határozat ellen mindig benyújtható jogorvoslati kérelem valamely közigazgatási bírósághoz, azt követően pedig felülvizsgálati kérelem a Verwaltungsgerichtshofhoz (legfelsőbb közigazgatási bíróság) vagy panasz a Verfassungsgerichtshofhoz (alkotmánybíróság)?

6) Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni a [89/665] irányelv 1. cikkének (1) bekezdését, hogy a keretmegállapodás egyetlen gazdasági szereplővel történő, a [2014/24] irányelv 33. cikkének (3) bekezdése szerinti megkötése a [89/665] irányelv 2a. cikkének (2) bekezdése szerinti szerződéskötésnek minősül?

6.1) Úgy kell-e értelmezni a [2014/24] irányelv 33. cikkének (3) bekezdésében foglalt, "a megállapodáson alapuló szerződéseket" szövegrészt, hogy akkor van szó a megállapodáson alapuló szerződésről, ha az ajánlatkérő kifejezetten a megkötött keretmegállapodásra való hivatkozással ítél oda valamely egyedi szerződést? Vagy "a megállapodáson alapuló szerződéseket" idézett szövegrészt úgy kell értelmezni, hogy amennyiben a keretmegállapodásban foglalt, a [2018. december 19-i Autorità Garante della Concorrenza e del Mercato - Antitrust és Coopservice ítélet (C-216/17, EU:C:2018:1034, 64. pont)] értelmében vett összmennyiséget kimerítették, már nem áll fenn olyan szerződés, amely az eredetileg megkötött keretmegállapodáson alapul?

7) Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni [a Charta] 47. cikkében biztosított, tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, hogy azzal ellentétes az olyan rendelkezés alkalmazása, amelynek értelmében a közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogvitában megnevezett ajánlatkérőnek az ideiglenes intézkedés elrendelésére irányuló eljárásban meg kell adnia valamennyi szükséges információt és be kell nyújtania valamennyi szükséges dokumentumot - a terhére hozott mulasztási ítélet egyébkénti lehetősége mellett -, amennyiben ezen ajánlatkérő képviseletére jogosult személyek vagy munkavállalói, akiknek ezen információkat az ajánlatkérő részére szolgáltatniuk kell, esetenként annak a kockázatnak vannak kitéve, hogy a tájékoztatás megadásával vagy a dokumentumok benyújtásával esetlegesen büntetőjogi szempontból saját magukra nézve terhelő nyilatkozatot kell tenniük?

8) [A Charta] 47. cikkében rögzített hatékony jogorvoslathoz való jog további figyelembevételével és az uniós jog egyéb rendelkezéseire tekintettel úgy kell-e értelmezni a [89/665] irányelv [...] 1. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon követelményt, hogy a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokat elsősorban hatékonyan kell lefolytatni, hogy e rendelkezések alanyi jogokat biztosítanak, és ezekkel ellentétes az olyan nemzeti rendelkezések alkalmazása, amelyek értelmében a jogvédelmet kereső, ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmet előterjesztő kérelmező az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmében köteles megjelölni a konkrét közbeszerzési eljárást és az ajánlatkérő konkrét határozatait, még akkor is, ha e kérelmezőnek a hirdetmény előzetes közzététele nélküli közbeszerzési eljárások esetében általában nincs tudomása az ajánlatkérő által lefolytatott, nem átlátható közbeszerzési eljárások és a nem átlátható közbeszerzési eljárásokban már meghozott, szerződés odaítélésére vonatkozó határozatok számáról?

9) Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni [a Charta] 47. cikkében biztosított, tisztességes bírósági eljárásra vonatkozó követelményt, hogy e rendelkezés alanyi jogokat biztosít, és azzal ellentétes az olyan nemzeti rendelkezés alkalmazása, amelynek értelmében a jogorvoslat jogvédelmet kereső kérelmezője az ideiglenes [intézkedés] elrendelése iránti kérelmében köteles megjelölni a konkrét közbeszerzési eljárást és az ajánlatkérő külön megtámadható és meg is támadott konkrét határozatait, még akkor is, ha e kérelmező a számára nem átlátható, hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárások esetében általában nem bírhat tudomással az ajánlatkérő által lefolytatott nem átlátható közbeszerzési eljárások és a nem átlátható közbeszerzési eljárásokban már meghozott, szerződés odaítélésére vonatkozó határozatok számáról?

10) Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni [a Charta] 47. cikkében biztosított, tisztességes bírósági eljárásra vonatkozó követelményt, hogy e rendelkezés alanyi jogokat biztosít, és azzal ellentétes az olyan nemzeti rendelkezés alkalmazása, amelynek értelmében a jogvédelmet kereső, ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmet előterjesztő kérelmező köteles számára előre nem látható összegű átalányilletéket fizetni, mivel a kérelmező a hirdetmény közzététele nélküli, számára nem átlátható közbeszerzési eljárások esetében általában nem bírhat tudomással arról, hogy az ajánlatkérő lefolytatott-e nem átlátható közbeszerzési eljárásokat, és adott esetben hányat, milyen becsült szerződéses értékkel, és hogy a nem átlátható közbeszerzési eljárásokban hány külön megtámadható, szerződés odaítélésére vonatkozó határozatot hoztak?"

55 A jelen ítélet 40-53. pontjában kifejtett körülmények között a Bundesverwaltungsgericht (szövetségi közigazgatási bíróság) a C-275/21. sz. ügy keretében úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást az EPIC által benyújtott kereset tárgyában, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1) A [89/665] irányelv végrehajtásaként lefolytatott jogorvoslati eljárás a [1215/2012] rendelet [...] 1. cikkének (1) bekezdése szerinti, polgári és kereskedelmi üggyel kapcsolatos vitának minősül-e? A fenti kérdés szerinti ilyen jogorvoslati eljárás legalábbis az [EUMSZ 81. cikk] (1) bekezdése szerinti polgári ügynek minősül-e?

2) Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni az egyenértékűség elvét, hogy az alanyi jogokat biztosít a magánszemélyek számára a tagállammal szemben, és azzal ellentétes az olyan osztrák nemzeti rendelkezések alkalmazása, amelyek értelmében valamely jogorvoslati kérelem elbírálása előtt, amely kérelemnek valamely ajánlatkérő szerv külön megtámadható határozatának megsemmisítésére kell irányulnia, a bíróságnak meg kell állapítania a közbeszerzési eljárás típusát és a szerződés (becsült) értékét, valamint a meghatározott közbeszerzési eljárásokban hozott megtámadott, külön megtámadható határozatokból eredő összeget, illetve adott esetben a meghatározott közbeszerzési eljárás tárgyát képező részeket annak érdekében, hogy ezt követően adott esetben az eljáró bírósági tanács elnöke hiánypótlási felhívást bocsásson ki az illeték pótlólagos beszedése céljából, és az illeték meg nem fizetése esetén a jogorvoslati kérelemnek az illetékfizetés elmulasztása miatt történő elutasítását megelőzően vagy legkésőbb azzal egyidejűleg a jogorvoslati kérelem elbírálása tekintetében illetékes bírósági tanács a jogosultság egyébkénti elvesztése mellett kiszabja az eljárási illetékeket, ha polgári ügyekben Ausztriában egyébként - mint például kártérítés iránti keresetek vagy versenyjogi jogsértés miatt indított, abbahagyásra kötelezés iránti keresetek esetében - az illeték meg nem fizetése - a valamilyen mértékben meg nem fizetett jogorvoslati illetékekre vonatkozó kérdéstől függetlenül - nem akadályozza a kereset elbírálását, és további összehasonlításképpen Ausztriában a közigazgatási határozatok ellen indított keresetek esetében a kereset illetékének meg nem fizetése vagy a közigazgatási bíróságok határozatai ellen a Verfassungsgerichtshofhoz (alkotmánybíróság, Ausztria) vagy a Verwaltungsgerichtshofhoz (legfelsőbb közigazgatási bíróság, Ausztria) benyújtott jogorvoslati kérelem esetében a panasz, illetve a felülvizsgálati kérelem illetékének meg nem fizetése nem eredményezi a jogorvoslati kérelem illetékfizetés hiányában történő elutasítását?

2.1) Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni az egyenértékűség elvét, hogy azzal ellentétes az olyan osztrák nemzeti rendelkezések alkalmazása, amelyek értelmében a [89/665] irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja szerinti ideiglenes intézkedés iránti kérelem elbírálása előtt a bírósági tanács egyesbíróként eljáró elnökének a megfelelő átalányilleték megfizetése hiányában az illetékre vonatkozó hiánypótlási felhívást kell kibocsátania, és ezen egyesbírónak illetékfizetés hiányában el kell utasítania az ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelmet, amennyiben egyébként Ausztriában a polgári jogi keresetek esetében a keresettel együtt benyújtott, ideiglenes intézkedés elrendelése iránti kérelem után a Gerichtsgebührengesetz (a bírósági illetékekről szóló törvény) alapján a kereset mellett első fokon főszabály szerint nem kell további bírósági átalányilletéket fizetni, és a felfüggesztő hatály megállapítása iránti olyan kérelmek esetében, amelyeket a közigazgatási bírósághoz benyújtott, határozattal szemben indított keresettel, a Verwaltungsgerichtshofhoz (legfelsőbb közigazgatási bíróság) benyújtott felülvizsgálati kérelemmel vagy a Verfassungsgerichtshofhoz (alkotmánybíróság) benyújtott panasszal együtt terjesztettek elő, és amelyek funkcionálisan az ideiglenes intézkedés iránti kérelemmel azonos, illetve ahhoz hasonló jogvédelmi célra irányulnak, a felfüggesztő hatály megállapítása iránti e járulékos kérelmek után sem kell külön illetéket fizetni?

3) Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni a [89/665] irányelv [...] 1. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon követelményt, hogy a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokat a lehető leggyorsabban le kell folytatni, hogy a gyorsaságra vonatkozó e követelmény gyors jogorvoslati eljáráshoz való alanyi jogot biztosít, és azzal ellentétes az olyan osztrák nemzeti rendelkezések alkalmazása, amelyek értelmében a bíróságnak a jogorvoslati kérelem elbírálása előtt, amely kérelemnek valamely ajánlatkérő szerv külön megtámadható határozatának megsemmisítésére kell irányulnia, nem átlátható módon lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében is minden esetben meg kell állapítania a közbeszerzési eljárás típusát és a szerződés (becsült) értékét, valamint a meghatározott közbeszerzési eljárásokban megtámadott, külön megtámadható határozatokból eredő összeget, illetve adott esetben a meghatározott közbeszerzési eljárás tárgyát képező részeket annak érdekében, hogy ezt követően adott esetben az eljáró bírósági tanács elnöke hiánypótlási felhívást bocsásson ki az illeték pótlólagos beszedése céljából, és az illeték meg nem fizetése esetén a jogorvoslati kérelemnek az illetékfizetés elmulasztása miatt történő elutasítását megelőzően vagy legkésőbb azzal egyidejűleg a jogorvoslati kérelem elbírálása tekintetében illetékes bírósági tanács a jogosultság egyébkénti elvesztése mellett kiszabja az eljárási illetékeket a kérelmezővel szemben?

4) A [2014/24] irányelv 18. cikkében előírt, az átláthatóságra vonatkozó követelményre és az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni [a Charta] 47. cikkében biztosított, bíróság előtti tisztességes eljáráshoz való jogot, hogy azzal ellentétes az olyan osztrák nemzeti rendelkezések alkalmazása, amelyek értelmében a jogorvoslati kérelem elbírálása előtt, amely kérelemnek valamely ajánlatkérő szerv külön megtámadható határozatának megsemmisítésére kell irányulnia, a bíróságnak nem átlátható módon lefolytatott közbeszerzési eljárások esetében is minden esetben meg kell állapítania a közbeszerzési eljárás típusát és a szerződés (becsült) értékét, valamint a meghatározott közbeszerzési eljárásokban megtámadott, külön megtámadható határozatokból eredő összeget, illetve adott esetben a meghatározott közbeszerzési eljárás tárgyát képező részeket annak érdekében, hogy ezt követően adott esetben az eljáró bírósági tanács elnöke hiánypótlási felhívást bocsásson ki az illeték pótlólagos beszedése céljából, és az illeték meg nem fizetése esetén a jogorvoslati kérelemnek az illetékfizetés elmulasztása miatt történő elutasítását megelőzően vagy legkésőbb azzal egyidejűleg a jogorvoslati kérelem elbírálása tekintetében illetékes bírósági tanács a jogosultság egyébkénti elvesztése mellett kiszabja az eljárási illetékeket a kérelmezővel szemben?

5) Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni az egyenértékűség elvét, hogy az alanyi jogokat biztosít a magánszemélyek számára a tagállammal szemben, és azzal ellentétes az olyan osztrák nemzeti rendelkezések alkalmazása, amelyek szerint ajánlatkérők határozataival szembeni, a [89/665] irányelv hatályos változata értelmében vett jogorvoslatra irányuló bírósági jogorvoslati kérelem (illetve adott esetben jogellenességnek szerződés odaítélésével összefüggésben, kártérítés érdekében történő megállapítása iránti bírósági jogorvoslati kérelem) benyújtása után fizetendő átalányilleték meg nem fizetése esetén (már csak) valamely közigazgatási bíróság bírósági tanácsának mint igazságszolgáltatási szervnek kell a meg nem fizetett, azonban fizetendő átalányilletéket kiszabnia (az illetékfizetésre kötelezett személy számára ebből következően korlátozott mértékben biztosított jogorvoslati lehetőségekkel), amennyiben egyébként a polgári bíróság előtt indított eljárásban megfizetés hiányában a Gerichtliches Einbringungsgesetz (a bírósági behajtásról szóló törvény) szerinti közigazgatási hatósági határozattal kiszabják a kereset és a jogorvoslat után fizetendő illetéket, és a közigazgatási jogban a közigazgatási bíróság előtt indított keresetek vagy a Verfassungsgerichtshofhoz (alkotmánybíróság) benyújtott panaszok után jogorvoslati illetéket, illetve a Verwaltungsgerichtshofhoz (legfelsőbb közigazgatási bíróság) benyújtott felülvizsgálati kérelmek után felülvizsgálati illetéket szabnak ki az illetékeknek főszabály szerint közigazgatási hatóság határozata útján történő megfizetése hiányában, amely illetéket kiszabó határozat ellen főszabály szerint mindig benyújtható jogorvoslati kérelem valamely közigazgatási bírósághoz, azt követően pedig felülvizsgálati kérelem a Verwaltungsgerichtshofhoz (legfelsőbb közigazgatási bíróság) vagy panasz a Verfassungsgerichtshofhoz (alkotmánybíróság)?

6) Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni a [89/665] irányelv 1. cikkének (1) bekezdését, hogy a keretmegállapodás egyetlen gazdasági szereplővel történő, a [2014/24] irányelv 33. cikkének (3) bekezdése szerinti megkötése a [89/665] irányelv 2a. cikkének (2) bekezdése szerinti szerződéskötésnek minősül, és ennélfogva az ajánlatkérő arra vonatkozó határozata, hogy melyik, a [2014/24] irányelv 33. cikkének (3) bekezdése szerinti egyetlen gazdasági szereplővel kell megkötni e keretmegállapodást, a [89/665] irányelv 2a. cikkének (1) bekezdése szerinti, odaítélésről szóló döntésnek minősül?

6.1) Úgy kell-e értelmezni a [2014/24] irányelv 33. cikkének (3) bekezdésében foglalt, "a megállapodáson alapuló szerződéseket" szövegrészt, hogy akkor van szó a megállapodáson alapuló szerződésről, ha az ajánlatkérő kifejezetten a megkötött keretmegállapodásra való hivatkozással ítél oda valamely egyedi szerződést? Vagy "a megállapodáson alapuló szerződéseket" idézett szövegrészt úgy kell értelmezni, hogy amennyiben a keretmegállapodásban foglalt, a [2018. december 19-i Autorità Garante della Concorrenza e del Mercato - Antitrust és Coopservice ítélet (C-216/17, EU:C:2018:1034, 64. pont)] értelmében vett összmennyiséget kimerítették, már nem áll fenn olyan szerződés, amely az eredetileg megkötött keretmegállapodáson alapul?

6.2) A 6.1. kérdésre adandó igenlő válasz esetén [az] uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni a [2014/24] irányelv 4. és 5. cikkét, hogy a keretmegállapodáson alapuló egyedi szerződés becsült értéke minden esetben a szerződésnek a [2014/24] irányelv 5. cikkének (5) bekezdése szerinti becsült értéke? Vagy a szerződés ezen irányelv 4. cikke szerinti becsült értéke a keretmegállapodás alapján kötött egyedi szerződés esetében azon szerződéses érték, amely ezen irányelv 5. cikke alapján a keretmegállapodáson alapuló, árubeszerzésre irányuló egyedi szerződés becsült értékének meghatározása során keletkezik?

7) Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni [a Charta] 47. cikkében biztosított, tisztességes bírósági eljáráshoz való jogot, hogy azzal ellentétes az olyan rendelkezés alkalmazása, amelynek értelmében a közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogvitában megnevezett ajánlatkérőnek meg kell adnia valamennyi szükséges információt és be kell nyújtania valamennyi szükséges dokumentumot - a terhére hozott mulasztási ítélet egyébkénti lehetősége mellett -, amennyiben ezen ajánlatkérő képviseletére jogosult személyek vagy munkavállalói, akiknek ezen információkat az ajánlatkérő részére szolgáltatniuk kell, esetenként annak a kockázatnak vannak kitéve, hogy a tájékoztatás megadásával vagy a dokumentumok benyújtásával esetlegesen büntetőjogi szempontból saját magukra nézve terhelő nyilatkozatot kell tenniük?

8) [A Charta] 47. cikkében rögzített hatékony jogorvoslathoz való jog további figyelembevételével és az uniós jog egyéb rendelkezéseire tekintettel úgy kell-e értelmezni a [89/665] irányelv [...] 1. cikkének (1) bekezdésében foglalt azon követelményt, hogy a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatos jogorvoslati eljárásokat elsősorban hatékonyan kell lefolytatni, hogy e rendelkezések alanyi jogokat biztosítanak, és ezekkel ellentétes az olyan nemzeti rendelkezések alkalmazása, amelyek értelmében a jogvédelmet kereső, jogorvoslati kérelmet előterjesztő kérelmező a jogorvoslati kérelmében köteles megjelölni a konkrét közbeszerzési eljárást és az ajánlatkérő külön megtámadható konkrét határozatait, még akkor is, ha e kérelmezőnek hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárás esetében általában nincs tudomása arról, hogy az ajánlatkérő lefolytatott e a kérelmező számára nem átlátható, a nemzeti jog szerinti közvetlen odaítélési eljárásokat vagy a kérelmező számára nem átlátható, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat, illetve hogy lefolytattak-e egy vagy több megtámadható határozatot eredményező egy vagy több nem átlátható közbeszerzési eljárást?

9) Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni [a Charta] 47. cikkében előírt, tisztességes bírósági eljárásra vonatkozó követelményt, hogy e rendelkezés alanyi jogokat biztosít, és azzal ellentétes az olyan nemzeti rendelkezés alkalmazása, amelynek értelmében a jogorvoslat jogvédelmet kereső kérelmezője a jogorvoslati kérelmében köteles megjelölni a konkrét közbeszerzési eljárást és az ajánlatkérő külön megtámadható konkrét határozatait, még akkor is, ha e kérelmező a hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárások esetében általában nem bírhat tudomással arról, hogy az ajánlatkérő lefolytatott-e a kérelmező számára nem átlátható, a nemzeti jog szerinti közvetlen odaítélési eljárásokat vagy a kérelmező számára nem átlátható, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat, illetve hogy lefolytattak-e egy vagy több külön megtámadható határozatot eredményező egy vagy több közbeszerzési eljárást?

10) Az uniós jog egyéb rendelkezéseire figyelemmel úgy kell-e értelmezni [a Charta] 47. cikkében előírt, tisztességes bírósági eljárásra vonatkozó követelményt, hogy e rendelkezés alanyi jogokat biztosít, és azzal ellentétes az olyan nemzeti rendelkezés alkalmazása, amelynek értelmében a jogvédelmet kereső, jogorvoslati kérelmet előterjesztő kérelmező köteles a kérelem előterjesztésének időpontjában számára előre nem látható összegű átalányilletéket fizetni, mivel a kérelmező a hirdetmény közzététele nélküli, számára nem átlátható közbeszerzési eljárások esetében általában nem bírhat tudomással arról, hogy az ajánlatkérő lefolytatott-e a nemzeti jog szerinti közvetlen odaítélési eljárásokat vagy nem átlátható, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásokat, és hogy mekkora a szerződés becsült értéke az esetlegesen lefolytatott, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén, illetve hogy hány külön megtámadható határozatot hoztak?"

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

A C-274/21. sz. és a C-275/21. sz. ügyben előterjesztett első kérdésről

56 A C-274/21. és C-275/21. sz. ügyben előterjesztett első kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az 1215/2012 rendelet 1. cikkének (1) bekezdése értelmében vett "polgári és kereskedelmi ügyek" fogalmát úgy kell-e értelmezni, hogy az magában foglalja a 89/665 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett ideiglenes intézkedés iránti és jogorvoslati eljárásokat is.

57 E tekintetben elegendő emlékeztetni arra, hogy az 1215/2012 rendelet csak akkor alkalmazható, ha egy jogvita több vagy egyetlen tagállamot érint azzal a feltétellel, hogy ez utóbbi esetben valamely harmadik állam érintettsége miatt külföldi elem áll fenn. Ugyanis az ilyen helyzet vethet fel olyan kérdéseket, amelyek a bíróságok joghatóságának meghatározására vonatkoznak a nemzetközi jogrendben (lásd ebben az értelemben: 2005. március 1-jei Owusu ítélet, C-281/02, EU:C:2005:120, 25. és 26. pont; 2020. május 7-i Rina ítélet, C-641/18, EU:C:2020:349, 25. pont).

58 Márpedig a jelen ügyben ez a külföldi elem hiányzik.

59 Ebből következik, hogy e rendelet nem alkalmazható az alapjogvitákban, következésképpen a C-274/21. sz. és a C-275/21. sz. ügyben előterjesztett első kérdésre nem szükséges válaszolni.

A C-274/21. és C-275/21. sz. ügyekben előterjesztett hatodik kérdésről és a hatodik kérdés 1. pontjáról, valamint a C-275/21. sz. ügyben előterjesztett hatodik kérdés 2. pontjáról

A C-274/21. és C-275/21. sz. ügyekben előterjesztett hatodik kérdésről

60 A C-274/21. és C-275/21. sz. ügyben előterjesztett hatodik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 89/665 irányelv 1. cikkének (1) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy a keretmegállapodásnak egyetlen gazdasági szereplővel a 2014/24 irányelv 33. cikkének (3) bekezdése alapján való megkötése a 89/665 irányelv 2a. cikkének (2) bekezdésében említett szerződéskötésnek felel meg.

61 Először is meg kell állapítani, hogy a 89/665 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének harmadik albekezdése kifejezetten előírja, hogy a "szerződések" ezen irányelv értelmében vett fogalma magában foglalja a keretmegállapodásokat.

62 Ennélfogva a 89/665 irányelv 2a. cikke (2) bekezdésének első albekezdése alkalmazandó a keretmegállapodásokra. Márpedig e rendelkezés értelmében az egyetlen gazdasági szereplővel kötött keretmegállapodás odaítéléséről szóló határozatot követő, a 2014/24 irányelv 33. cikkének (3) bekezdése szerinti szerződéskötésre nem kerülhet sor az alkalmazott kommunikációs eszköztől függően legalább tíz vagy tizenöt naptári napos szerződéskötési tilalmi időszak lejárta előtt, az azon napot követő naptól kezdve, amikor az e keretmegállapodás odaítéléséről szóló határozatot közölték az érintett ajánlattevőkkel és részvételre jelentkezőkkel.

63 Ezenkívül, amint arra az Európai Bizottság is rámutatott írásbeli észrevételeiben, ez az értelmezés alkalmas a 89/665 irányelv hatékony érvényesülésének biztosítására. Adott esetben, amint azt a 89/665 irányelvet módosító és kiegészítő 2007/66 irányelv (4) preambulumbekezdése hangsúlyozza, a hatékony jogorvoslatot lehetővé tevő, a szerződés odaítéléséről szóló határozat és az említett szerződés megkötése közötti időszak hiánya arra indíthatja az ajánlatkérő szerveket és ajánlatkérőket, akik visszafordíthatatlanná kívánják tenni a szerződés odaítéléséről szóló vitatott határozat következményeit, hogy siettessék a szerződés aláírását. Márpedig éppen e hiányosság - amely súlyosan veszélyezteti az érintett ajánlattevők, vagyis azon ajánlattevők hatékony bírói jogvédelmét, akiket még nem zártak ki véglegesen - orvoslására vezettek be a tagállamokban létező jogorvoslati mechanizmusok keretében minimális szerződéskötési tilalmi időszakot, amely alatt az érintett szerződés megkötését felfüggesztik, függetlenül attól, hogy e szerződéskötés a szerződés aláírásának időpontjában valósul-e meg, vagy sem.

64 A fenti megfontolásokra tekintettel a C-274/21. és a C-275/21. sz. ügyben előterjesztett hatodik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 89/665 irányelv 1. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a keretmegállapodásnak egyetlen gazdasági szereplővel a 2014/24 irányelv 33. cikkének (3) bekezdése alapján történő megkötése a 89/665 irányelv 2a. cikkének (2) bekezdésében említett szerződés megkötésének felel meg.

A C-274/21. és a C-275/21. sz. ügyben előterjesztett hatodik kérdés 1. pontjáról

65 A C-274/21. és C-275/21. sz. ügyekben előterjesztett hatodik kérdésének 1. pontjával a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 2014/24 irányelv 33. cikkének (3) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy az ajánlatkérő szerv új szerződés odaítélése során még támaszkodhat az olyan keretmegállapodásra, amely alapján az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás maximális mennyiségét és/vagy értékét már elérték.

66 E tekintetben a Bíróság ítélkezési gyakorlatából egyértelműen kitűnik, hogy a keretmegállapodás megkötésével az ajánlatkérő csak az érintett építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás maximális mennyiségének és/vagy értékének határán belül vállalhat kötelezettséget, oly módon, hogy e felső határ elérését követően e keretmegállapodás már kifejtette joghatásait (2021. június 17-i Simonsen & Weel ítélet, C-23/20, EU:C:2021:490, 68. pont).

67 Következésképpen, amint azt az osztrák kormány és a Bizottság az írásbeli észrevételeiben hangsúlyozta, egyetlen szerződést sem lehet már jogszerűen odaítélni a 2014/24 irányelv 33. cikkének (2) bekezdése alapján olyan keretmegállapodás alapján, amelynek az említett felső határát túllépték, és amely ennélfogva nem fejt ki joghatást, kivéve ha ezen odaítélés a 2014/24 irányelv 72. cikke (1) bekezdésének e) pontja értelmében nem módosítja lényegesen e szerződést (lásd ebben az értelemben: 2021. június 17-i Simonsen & Weel ítélet, C-23/20, EU:C:2021:490, 70. pont).

68 A hatodik kérdés 1. pontjára tehát azt a választ kell adni, hogy a 2014/24 irányelv 33. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az ajánlatkérő új szerződés odaítélése során már nem támaszkodhat az olyan keretmegállapodásra, amely alapján az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás maximális mennyiségét és/vagy értékét már elérték, kivéve ha e szerződés odaítélése - amint azt ezen irányelv 72. cikke (1) bekezdésének e) pontja előírja - nem jár e keretmegállapodás lényeges módosításával.

A C-275/21. sz. ügyben előterjesztett hatodik kérdés 2. pontjáról

69 A C-275/21. sz. ügyben előterjesztett hatodik kérdés 1. pontjára adott válaszra tekintettel nem szükséges válaszolni az ugyanezen ügyben előterjesztett hatodik kérdés 2. pontjára.

A C-274/21. és C-275/21. sz. ügyben előterjesztett második kérdésről, második kérdés 1. pontjáról, valamint ötödik kérdésről

70 A C-274/21. és C-275/21. sz. ügyekben előterjesztett második kérdésével, második kérdésének 1. pontjával és ötödik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy az egyenértékűség elvét úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a közbeszerzési eljárással kapcsolatos ideiglenes intézkedés iránti kérelmekre és keresetekre eltérő eljárási szabályokat ír elő, mint amelyek különösen a polgári ügyekben lefolytatott eljárásokra alkalmazandók.

71 Ezekkel a kérdésekkel a kérdést előterjesztő bíróság különösen három olyan nemzeti szabályt említ, amely kifejezetten a közbeszerzések területén benyújtott ideiglenes intézkedés iránti kérelmekre és keresetekre alkalmazandó: először is az a szabály, amely szerint e területen az ideiglenes intézkedés iránti kérelem vagy a kereset elfogadhatósága attól függ, hogy a jogalany fizetett-e átalányilletéket, így e kérelem vagy kereset érdemi vizsgálatára csak akkor kerülhet sor, ha e költségeket előzetesen megfizették; másodszor az a szabály, amely szerint az említett területen az érdemi keresettel egyidejűleg benyújtott ideiglenes intézkedés iránti kérelem esetén külön átalányilletéket kell fizetni, harmadszor pedig az a szabály, amely szerint ugyanezen területen a bírósági átalányköltségeket nem közigazgatási határozattal vetik ki, és így e költségeket nem lehet korlátlan felülvizsgálati jogkörrel rendelkező bíróság előtt vitatni.

72 Emlékeztetni kell arra, hogy a 89/665 irányelv 1. cikkének (1) és (3) bekezdése arra kötelezi a tagállamokat, hogy a közbeszerzési eljárások tekintetében tegyék meg a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy biztosítsák az ajánlatkérőknek az uniós joggal összeegyeztethetetlen határozataival szembeni hatékony és lehető leggyorsabb jogorvoslatot, valamint annak biztosítása érdekében, hogy jogorvoslati eljárás álljon rendelkezésre azon személyek számára, akiknek érdekükben áll vagy állt egy adott szerződés elnyerése, és akiknek az állítólagos jogsértés érdeksérelmet okozott vagy ennek kockázata fennáll. Ez az irányelv tehát diszkrecionális jogkört biztosít a tagállamoknak az abban előírt eljárási garanciák és az ahhoz kapcsolódó alaki követelmények megválasztása terén. Közelebbről, az említett irányelv nem tartalmaz semmiféle rendelkezést, amely kimondottan a jogalanyok által akkor fizetendő bírósági illetékre vonatkozik, amikor az említett irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja alapján egy állítólagosan jogellenes és a közbeszerzési szerződések odaítélési eljárására vonatkozó határozattal szemben hatályon kívül helyezés iránti keresetet indítanak (2015. október 6-i Orizzonte Salute ítélet, C-61/14, EU:C:2015:655, 43-45. pont).

73 Tehát az ilyen tárgyú uniós jogszabályok hiányában az egyes tagállamok feladata a tagállamok eljárási autonómiájának elve alapján meghatározni a közigazgatási eljárás és a bírósági eljárás azon szabályait, amelyek célja, hogy biztosítsák a jogalanyok uniós jogból eredő jogainak védelmét. Ezen eljárási szabályok azonban nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a hasonló jellegű, a belső jogrendből eredő jogok védelmére szolgáló keresetekre vonatkozóak (az egyenértékűség elve), és nem tehetik gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását (a tényleges érvényesülés elve) (2015. október 6-i Orizzonte Salute ítélet, C-61/14, EU:C:2015:655, 46. pont; 2021. december 21-i Randstad Italia ítélet, C-49720, EU:C:2014:112, 58. pont).

74 Az a tény, hogy a jogalany által fizetendő átalányköltségek a közbeszerzési eljárások területén magasabbak, mint a polgári ügyekben folytatott eljárások keretében felmerülő költségek, önmagában nem bizonyíthatja az egyenértékűség elvének megsértését (lásd analógia útján: 2015. október 6-i Orizzonte Salute ítélet, C-61/14, EU:C:2015:655, 66. pont).

75 Ugyanis ez az elv a nemzeti jog megsértésére alapított keresetek és az uniós jog megsértésére alapított hasonló keresetek egyenlő bánásmódját, és nem azon nemzeti eljárási szabályok egyenértékűségét jelenti, amelyek eltérő jellegű peres eljárásokra - mint egyfelől a polgári peres eljárás, másfelől pedig a közigazgatási peres eljárás - vagy két különböző jogágra vonatkozó peres eljárásokra alkalmazandók (2015. október 6-i Orizzonte Salute ítélet, C-61/14, EU:C:2015:655, 67. pont).

76 Ezen elvnek akkor sincs relevanciája, a keresetek két olyan típusa vonatkozásában, amelyek az uniós jog megsértésén alapultak (lásd ebben az értelemben: 2015. október 6-i Târşia ítélet, C-69/14, EU:C:2015:662, 34. pont).

77 Az egyenértékűség alapelvét tehát nem lehet úgy értelmezni, mint amely arra kötelezné a tagállamokat, hogy a legkedvezőbb belső jogi szabályozásukat terjesszék ki egy bizonyos jogterületre vonatkozó valamennyi keresetre (lásd ebben az értelemben: 1998. szeptember 15-i Edis ítélet, C-231/96, EU:C:1998:401, 36. pont; 2010. január 26-i Transportes Urbanos y Servicios Generales ítélet, C-118/08, EU:C:2010:39, 34. pont).

78 A fenti megfontolásokra tekintettel a C-274/21. és C-275/21. sz. ügyben előterjesztett második kérdésre, a második kérdés 1. pontjára és ötödik kérdésre azt a választ kell adni, hogy az egyenértékűség elvét úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a közbeszerzési eljárással kapcsolatos ideiglenes intézkedés iránti kérelmekre és keresetekre eltérő eljárási szabályokat ír elő, mint amelyek különösen a polgári ügyekben lefolytatott eljárásokra alkalmazandók.

A C-274/21. és C-275/21. sz. ügyben előterjesztett nyolcadik és kilencedik kérdésről

79 A C-274/21. és C-275/21. sz. ügyben előterjesztett nyolcadik és kilencedik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 89/665 irányelv 1. cikkének a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett (1) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely arra kötelezi a jogalanyt, hogy ideiglenes intézkedés iránti kérelmében és keresetében akkor is azonosítsa az érintett közbeszerzési eljárást és azt az egyedileg megtámadható határozatot, amelyet vitat, ha az ajánlatkérő szerv hirdetmény előzetes közzététele nélküli közbeszerzési eljárás lefolytatása mellett döntött.

80 Elöljáróban meg kell állapítani, hogy a jelen ügyekben nem a 2014/24 irányelv 32. cikke (2) bekezdése c) pontjának értelmezését kérik a Bíróságtól annak meghatározása érdekében, hogy a hirdetmény előzetes közzététele nélküli tárgyalásos eljárás ajánlatkérő általi igénybevétele összeegyeztethető-e ezzel az irányelvvel. Úgy tűnik ugyanis, hogy a kérdést előterjesztő bíróság jóváhagyja az ajánlatkérő azon döntését, hogy az alapügyben ilyen eljárást alkalmazott az antigéntesztek sürgős beszerzése érdekében. Az osztrák kormány és a Bizottság egyébiránt hangsúlyozza, hogy a közbeszerzési keretnek a Covid19-válság okozta szükséghelyzetben történő alkalmazásáról szóló európai bizottsági iránymutatásnak (HL 2020. C 108. I., 1. o.) 2.3.4 pontjából kitűnik, hogy "[h]irdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás útján lehetőség nyílhat a legsürgetőbb szükségletek kielégítésére", és hogy ezek az eljárások "csak addig alkalmazható[k], amíg nem állnak rendelkezésre tartósabb megoldások, például szabályszerű (adott esetben gyorsított) eljárások útján odaítélt árubeszerzési és szolgáltatási keretszerződések".

81 Mindenesetre nem vitatható, hogy az ezen irányelv 49. cikke szerinti előzetes hirdetmény vagy az annak 50. cikke szerinti szerződés odaítéléséről szóló hirdetmény közzététele hiányában a jogalany nem képes meghatározni az érintett közbeszerzési eljárás típusát, valamint a megtámadható határozatok számát.

82 Ebből következik, hogy az olyan nemzeti szabályozás, amely ilyen helyzetben a jogalanyt arra kötelezi, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelmében és keresetében megjelölje az ilyen típusú információkat, azt eredményezi, hogy gyakorlatilag lehetetlenné teszi az uniós jogrend által biztosított jogok gyakorlását, és ennélfogva sérti a 89/665 irányelv hatékony érvényesülését (lásd, analógia útján: 2010. január 28-i Uniplex [UK] ítélet, C-406/08, EU:C:2010:45, 40. pont; 2015. március 12-i eVigilo ítélet, C-538/13, EU:C:2015:166, 39. és 40. pont), amelynek célja annak biztosítása, hogy az ajánlatkérők jogellenesen hozott határozataival szemben hatékony és a lehető leggyorsabb jogorvoslat legyen igénybe vehető (2015. október 6-i Orizzonte Salute ítélet, C-61/14, EU:C:2015:655, 43. pont).

83 Az ilyen szabályozás ellentétes a Charta 47. cikkében biztosított hatékony jogorvoslathoz való joggal is, amely önmagában elegendő, és azt nem kell uniós vagy nemzeti jogi rendelkezésekkel pontosítani ahhoz, hogy önmagában hivatkozható jogot biztosítson a magánszemélyek számára (2018. április 17-i Egenberger ítélet, C-414/16, EU:C:2018:257, 78. pont).

84 E körülmények között a C-274/21. sz. és a C-275/21. sz. ügyben előterjesztett nyolcadik és kilencedik kérdésre azt a választ kell adni, hogy a 89/665 irányelv 1. cikkének a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely arra kötelezi a jogalanyt, hogy ideiglenes intézkedés iránti kérelmében és keresetében azonosítsa az érintett közbeszerzési eljárást és azt az egyedileg megtámadható határozatot, amelyet vitat, ha az ajánlatkérő szerv hirdetmény előzetes közzététele nélküli közbeszerzési eljárás lefolytatása mellett döntött, és a szerződés odaítéléséről szóló határozatot még nem tették közzé.

A C-274/21. és a C-275/21. sz. ügyben előterjesztett harmadik és negyedik kérdésről

85 A C-274/21. és C-275/21. sz. ügyben előterjesztett harmadik és negyedik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a 89/665 irányelv 2. cikkének a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett (1) bekezdését úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely kizárólag azon átalányilleték összegének kiszámítása céljából, amelyet a jogalanynak kötelezően meg kell fizetnie az ideiglenes intézkedés iránti kérelme vagy keresete elutasításának terhe mellett, arra kötelezi a bíróságot, hogy az ilyen kérelemről vagy keresetről való határozathozatal előtt határozza meg az érintett közbeszerzési eljárás típusát, a szóban forgó közbeszerzés (becsült) értékét, valamint az érintett, egyedileg megtámadható döntések, és adott esetben az érintett közbeszerzési eljárás részeinek számát, amennyiben az ajánlatkérő szerv hirdetmény előzetes közzététele nélküli közbeszerzési eljárás lefolytatása mellett döntött, és ha a kereset benyújtásának időpontjában a szerződések odaítéléséről szóló hirdetményt még nem tették közzé.

86 E tekintetben emlékeztetni kell arra, hogy a 89/665 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének negyedik albekezdése értelmében a tagállamoknak minden szükséges intézkedést meg kell tenniük annak biztosítására, hogy többek között a 2014/24 irányelv hatálya alá tartozó szerződések tekintetében az ajánlatkérő szerv által hozott döntésekkel szemben az ezen irányelv 2-2f. cikkében meghatározott feltételeknek megfelelően hatékonyan és különösen a lehető leggyorsabban jogorvoslat legyen igénybe vehető azon az alapon, hogy ezek a döntések megsértették a közbeszerzésre vonatkozó közösségi jogot vagy az e jogot átültető nemzeti jogszabályokat.

87 Amint arra a jelen ítélet 72. pontja emlékeztet, a 89/665 irányelv azonban nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely kifejezetten a jogalanyok által abban az esetben fizetendő bírósági illetékre vonatkozna, ha ezen irányelv 2. cikke (1) bekezdése a) és b) pontjának megfelelően ideiglenes intézkedés iránti kérelmet vagy egy állítólagosan jogellenes közbeszerzési eljárással kapcsolatos határozat hatályon kívül helyezése iránti keresetet nyújtanak be.

88 Mindemellett a tagállamok feladata, hogy az uniós jog által a részvételre jelentkezőknek és az ajánlattevőknek az ajánlatkérő határozatai által megsértett jogaik védelme érdekében biztosított bírósági jogorvoslatokra vonatkozó eljárási szabályok meghatározása során ügyeljenek arra, hogy ne sérüljön sem a 89/665 irányelv hatékony érvényesülése - amely irányelv célja annak biztosítása, hogy az ajánlatkérők jogellenes határozataival szemben hatékonyan és a lehető leggyorsabban jogorvoslattal lehessen élni -, sem a magánszemélyeknek az uniós jog által biztosított jogai sem. Ezenkívül, amint az a 2007/66 irányelv (36) preambulumbekezdéséből kitűnik, az általa módosított és kiegészített 89/665 irányelv célja a Charta 47. cikkének első és második bekezdésében kimondott hatékony jogorvoslathoz való jog és pártatlan bírósághoz való hozzáféréshez fűződő jog teljes tiszteletben tartásának biztosítása (lásd ebben az értelemben: 2002. december 12-i Universale-Bau és társai ítélet, C-470/99, EU:C:2002:746, 72. és 73. pont; 2016. szeptember 15-i Star Storage és társai ítélet, C-439/14 és C-488/14, EU:C:2016:688, 42-46. pont; 2018. augusztus 7-i Hochtief ítélet, C-300/17, EU:C:2018:635, 38. pont; 2021. szeptember 7-i Klaipėdos regiono atliekų tvarkymo centras ítélet, C-927/19, EU:C:2021:700, 128. pont).

89 Ebből a szempontból a 89/665 irányelvnek az ajánlattevőknek az ajánlatkérő önkényességével szembeni védelmét célzó rendelkezései a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályok hatékony alkalmazásának biztosítása érdekében fennálló mechanizmusok megerősítésére irányulnak, különösen abban a szakaszban, amikor a jogsértések még orvosolhatók (lásd ebben az értelemben: 1995. augusztus 11-i Bizottság kontra Németország ítélet, C-433/93, EU:C:1995:263, 23. pont; 2016. szeptember 15-i Star Storage és társai ítélet, C-439/14 és C-488/14, EU:C:2016:688, 41. pont).

90 Ugyanis az átláthatatlan közbeszerzési eljárás keretében az ideiglenes védelem igényléséhez való jog kulcsfontosságúnak bizonyulhat. A 89/665 irányelv (5) preambulumbekezdése egyébiránt kimondja, hogy tekintettel a közbeszerzési eljárások rövidségére, az illetékes jogorvoslati szerveknek többek között biztosítani kell a hatáskört arra, hogy ideiglenes intézkedéseket hozzanak az ilyen eljárás vagy az ajánlatkérő által esetlegesen meghozott határozatok végrehajtásának felfüggesztése érdekében, és hogy az eljárások rövidsége szükségessé teszi a közbeszerzési szabályok megsértésének sürgős kezelését.

91 E cél elérése érdekében a 89/665 irányelv 1. cikkének (1) bekezdése előírja, hogy a tagállamokban teremtsenek eredményes és főként a lehető leggyorsabb jogorvoslati lehetőségeket azon határozatok ellen, amelyek a közbeszerzések területén megsérthették az uniós jogot vagy az e jogot végrehajtó nemzeti szabályokat. Konkrétabban, ezen irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja arra kötelezi a tagállamokat, hogy olyan hatásköröket írjanak elő, amelyek lehetővé teszik "a lehető legrövidebb időn belül és közbenső határozat útján ideiglenes intézkedések [megtételét] az állítólagos jogsértések orvoslása vagy az érintett érdekek további sérelmének elkerülése céljából" (2010. december 9-i Combinatie Spijker Infrabouw-De Jonge Konstruktie és társai ítélet, C-568/08, EU:C:2010:751, 52. és 53. pont).

92 Amennyiben az ajánlatkérő szerv a hirdetmény előzetes közzététele nélküli közbeszerzési eljárás mellett döntött, és az ezen eljáráshoz kapcsolódó valamely határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kereset benyújtásának időpontjában még nem tették közzé a szerződés odaítéléséről szóló hirdetményt, nagy annak a kockázata, hogy az ideiglenes védelemhez való ezen jog elenyészik, ha az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről határozó bíróságnak az ideiglenes intézkedés meghozatala előtt - és kizárólag annak érdekében, hogy megállapítsa azon átalányköltség összegét, amelyet a jogalanynak meg kell fizetnie - feltétlenül azonosítania kell a közbeszerzési eljárás típusát, pontosítania kell az érintett szerződés becsült értékét, valamint számba kell vennie az ajánlatkérő szerv által ezen eljárás keretében hozott határozatok összességét. Ez a kockázat még jelentősebb, ha az átláthatóságnak a 2014/24 irányelv 18. cikke (1) bekezdése első albekezdése által rögzített elvét megsértve folytatják le az eljárást. Ilyen helyzetekben nagy a valószínűsége annak, hogy a szóban forgó bíróságnak hosszú és összetett vizsgálatba kell bocsátkoznia. Márpedig amíg a vizsgálatai be nem fejeződnek, az említett bíróság számára lehetetlen lesz felfüggeszteni az ajánlatkérő szervnek a felperes által vitatott beszerzéseit.

93 Az ilyen kényszer, amely valamely sürgősségi eljárásban eljáró bíróságra nehezedik, így nyilvánvalóan oly mértékben aránytalan, hogy sérti a Charta 47. cikkében biztosított hatékony jogorvoslathoz való jogot.

94 Ezenkívül hangsúlyozni kell, hogy - amint arra a Bíróság már rámutatott - a 89/665 irányelv hatékony érvényesülése megkérdőjeleződik, mivel az ügy érdemében eljáró bíróság előtti az egyetlen lehetséges jogorvoslat. Maga a szerződés hatályon kívül helyezése iránti kereset benyújtásának lehetősége ugyanis nem kompenzálja azt, hogy a szerződés odaítéléséről szóló aktussal szemben a szerződés megkötése előtt nem lehet fellépni. Így abban az esetben, ha a szerződést már aláírták, az a tény, hogy az egyetlen előírt bírósági felülvizsgálat utólagos jellegű, kizárja a kereset benyújtásának lehetőségét abban a szakaszban, amikor a jogsértések még orvosolhatók, és így nem teszi lehetővé, hogy a felperes számára a szerződés megkötése előtt biztosítsanak teljes bírói jogvédelmet (lásd ebben az értelemben: 2008. április 3-i Bizottság kontra Spanyolország ítélet, C-444/06, EU:C:2008:190, 38. pont; 2009. június 11-i Bizottság kontra Franciaország ítélet, C-327/08, nem tették közzé, EU:C:2009:371, 58. pont; 2009. december 23-i Bizottság kontra Írország ítélet, C-455/08, nem tették közzé, EU:C:2009:809, 28. pont).

95 E körülmények között sérti mind a 89/665 irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontját, mind a Charta 47. cikkét az a nemzeti szabályozás, amely az ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában eljáró bíróságot megakadályozza abban, hogy e kérelemről határozzon, amíg egyrészt a jelen ítélet 92. pontjában említett adatokat össze nem gyűjtik, másrészt pedig és ennek alapján az átalányilletéket e kérelem benyújtója meg nem fizeti.

96 Ezzel szemben a gyorsaság követelménye nem ugyanolyan erővel érvényesül abban az esetben, amelyben a jogalany egy ajánlatkérő szerv által hozott, egyedileg megtámadható határozat hatályon kívül helyezésére irányuló keresetet nyújt be valamely nemzeti bírósághoz, mint amelyben a jogalany megelőző jelleggel ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjeszt elő. Ennélfogva az olyan nemzeti szabályozás, mint amilyen az osztrák szabályozás, amely előírja a jelen ítélet 92. pontjában említett adatok közlését az ajánlatkérő szerv által hozott, egyedileg megtámadható határozat hatályon kívül helyezésére irányuló eljárás keretében, nem sérti az uniós jogot.

97 A C-274/21. és C-275/21. sz. ügyben előterjesztett harmadik és negyedik kérdésre tehát azt a választ kell adni, hogy a 89/665 irányelv 2. cikkének a Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett (1) bekezdését a következőképpen kell értelmezni:

- azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely - amennyiben az ajánlatkérő szerv előzetes hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárás mellett döntött, és az ezen eljáráshoz kapcsolódó valamely határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset benyújtásakor még nem tették közzé a szerződés odaítéléséről szóló hirdetményt - arra kötelezi az ajánlatkérő szerv általi beszerzések megakadályozására irányuló ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában eljáró bíróságot, hogy e kérelem elbírálása előtt azonosítsa az érintett közbeszerzési eljárás típusát, a szóban forgó közbeszerzés (becsült) értékét, valamint az egyedileg megtámadható határozatok, és adott esetben az érintett közbeszerzési eljárásból eredő tételek teljes számát kizárólag abból a célból, hogy kiszámítsa a bírósági átalányilleték összegét, amelyet e kérelem benyújtójának feltétlenül meg kell fizetnie annak terhe mellett, hogy a szóban forgó kérelmet kizárólag ezzel az indokkal elutasítsák;

- azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely arra kötelezi az ajánlatkérő szerv által hozott, egyedileg megtámadható határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kereset tárgyában eljáró bíróságot, hogy e jogorvoslati kérelem elbírálása előtt azonosítsa az érintett közbeszerzési eljárás típusát, a szóban forgó közbeszerzés (becsült) értékét, valamint az egyedileg megtámadható határozatok teljes számát, és adott esetben az érintett közbeszerzési eljárásból eredő tételek számát, kizárólag abból a célból, hogy kiszámítsa a bírósági átalányilleték összegét, amelyet a felperesnek feltétlenül meg kell fizetnie annak terhe mellett, hogy keresetét kizárólag ezzel az indokkal elutasítsák.

A C-274/21. és a C-275/21. sz. ügyben előterjesztett tizedik kérdésről

98 A C-274/21. és C-275/21. sz. ügyben előterjesztett tizedik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a Charta 47. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy azzal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet, illetve a keresetet benyújtó jogalanyt arra kötelezi, hogy olyan összegű átalányilletéket fizessen, amelyet nem lehet előre látni, amennyiben az ajánlatkérő szerv előzetes hirdetmény vagy adott esetben szerződés odaítéléséről szóló hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárás mellett döntött, aminek következtében a jogalany számára lehetetlennek bizonyulhat a szerződés becsült értékének, valamint az ajánlatkérő szerv által hozott, egyedileg megtámadható határozatok megismerése, amelyek alapján ezen illetéket megállapítják.

99 Először is, az osztrák kormányhoz hasonlóan hangsúlyozni kell, hogy a közbeszerzések területén az ideiglenes intézkedés iránti kérelem benyújtója vagy a kereset benyújtója által fizetendő átalányilleték számítási módja előre ismert lehet, mivel az egyértelműen következik a közbeszerzésekről szóló törvénynek a jelen ítélet 29. pontjában említett az átalányilletékekről szóló 2018. évi rendelettel összefüggésben értelmezett 340. §-ából.

100 Mindazonáltal, ha az ajánlatkérő szerv hirdetmény előzetes közzététele nélküli közbeszerzési eljárást folytat le, az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet vagy jogorvoslati kérelmet benyújtó jogalany nem ismeri sem az érintett szerződés becsült értékét, sem az ajánlatkérő szerv által már meghozott, azon egyedileg megtámadható határozatok számát, amelyek alapján az említett átalányilletéket megállapítják.

101 Következésképpen e jogalany számára lehetetlen lehet, hogy előre lássa az általa fizetendő átalányilleték összegét.

102 A kérdést előterjesztő bíróság szerint az alapeljárás körülményei között az EPIC azért vitatta először az ajánlatkérő szerv által kötött 21 keretmegállapodást, valamint az e megállapodás alapján hozott három határozatot, mert egyrészt nem tudta meghatározni az ajánlatkérő szerv által alkalmazott közbeszerzési eljárás típusát, másrészt pedig az utóbbi által elfogadott megtámadható határozatok számát. Mivel az EPIC úgy döntött, hogy valamennyi ilyen határozattal szemben ideiglenes intézkedés iránti kérelmet, valamint érdemi keresetet nyújt be, a kérdést előterjesztő bíróság szerint egymillió eurót meghaladó összegű bírósági eljárási illetéket fizethet.

103 Így az a nemzeti szabályozás, amely a jogalanyt olyan összegű átalányilleték megfizetésére kötelezi, amelyet az ideiglenes intézkedés iránti kérelmének vagy keresetének benyújtása előtt nem lehet előre látni, gyakorlatilag lehetetlenné vagy rendkívül nehézzé teszi a hatékony jogorvoslathoz való jogának gyakorlását, és következésképpen sérti a Charta 47. cikkét, ideértve azt az esetet is, ha ezen összeg az érintett közbeszerzés(ek) értékének csak csekély hányadát teszi ki.

104 A C-274/21. és a C-275/21. sz. ügyben előterjesztett tizedik kérdésre tehát azt a választ kell adni, hogy a Charta 47. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely az ideiglenes intézkedés iránti kérelem, illetve a kereset benyújtóját arra kötelezi, hogy olyan összegű átalányilletéket fizessen, amelyet nem lehet előre látni, amennyiben az ajánlatkérő szerv előzetes hirdetmény vagy adott esetben szerződés odaítéléséről szóló hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárás mellett döntött, aminek következtében a jogalany számára lehetetlennek bizonyulhat a szerződés becsült értékének, valamint az ajánlatkérő szerv által hozott, egyedileg megtámadható határozatok megismerése, amelyek alapján ezen illetéket megállapítják.

A C-274/21. és C-275/21. sz. ügyekben előterjesztett hetedik kérdésről

105 A C-274/21. és C-275/21. sz. ügyben előterjesztett hetedik kérdésével a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra vár választ, hogy a Charta 47. és 48. cikkével ellentétes-e az olyan nemzeti szabályozás, amelynek értelmében a közbeszerzési szerződés odaítélésére vonatkozó jogvitában alperesi minőséggel rendelkező ajánlatkérőnek mind ideiglenes intézkedés iránti kérelem, mind pedig jogorvoslati kérelem keretében be kell nyújtani a tőle kért adatok és dokumentumok összességét, még akkor is, ha egyrészt mulasztási határozatot lehet hozni vele szemben, és másrészt ezen adatok és dokumentumok közlése azt eredményezheti, hogy tisztviselői és munkatársai bűncselekmény elkövetésével vádolják magukat.

106 E tekintetben az osztrák kormányhoz hasonlóan meg kell állapítani, amint azt a jelen ítélet 53. pontja is hangsúlyozta, hogy az előzetes döntéshozatal iránti kérelmekből az következik, hogy a jelen ügyben az e kérdésekre adott válasz esetleges relevanciáját egyes vezető tisztviselők ellen folyamatban lévő és az alapügyben szóban forgó antigéntesztek beszerzésével kapcsolatos büntetőeljárások keretében esetlegesen lefolytatandó vizsgálatok igazolhatják majd, amelyekről a médiában tudósítottak.

107 Ezáltal a kérdést előterjesztő bíróság maga is rávilágít a jelen ügyekben előterjesztett hetedik kérdés hipotetikus jellegére. Ezenkívül e bíróság csupán az osztrák szövetségi kormány tagjai ellen indított büntetőeljárásokra hivatkozik, anélkül hogy kapcsolatot állapítana meg ezen eljárások és a jelen ügyek között.

108 Ráadásul, amint azt a Bizottság az írásbeli észrevételeiben hangsúlyozta, az említett kérdések nem relevánsak, mivel a kérdést előterjesztő bíróság nem fejti ki, hogy az önvádra kötelezés tilalma miként alkalmazható olyan helyzetben, amikor az ajánlatkérő tisztviselői vagy munkatársai anélkül továbbítják a nemzeti bíróságnak az ajánlatkérő szerv magatartására vonatkozó adatokat, hogy a priori maguk bármilyen büntetőjogi szankciónak lennének kitéve.

109 Végül a kérdést előterjesztő bíróság a Charta 47. és 48. cikkére való általános hivatkozásra, valamint annak állítására szorítkozik, hogy az osztrák szabályozás erőteljesen korlátozza a 89/665 irányelv által biztosított bírói jogvédelem hatékonyságát, anélkül azonban, hogy meghatározná azokat az uniós jogi rendelkezéseket, amelyek az alapügyben szóban forgó helyzetre alkalmazhatók, és ennélfogva maguk után vonják az alapeljárásban a Charta e két cikkének alkalmazását.

110 Ebből következik, hogy e hetedik kérdés hipotetikus, és ennélfogva elfogadhatatlan.

A költségekről

111 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (nyolcadik tanács) a következőképpen határozott:

1) A 2014. február 26-i 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvvel módosított, az árubeszerzésre és az építési beruházásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélésével kapcsolatos jogorvoslati eljárás alkalmazására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1989. december 21-i 89/665/EGK tanácsi irányelv 1. cikkének (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy a keretmegállapodásnak egyetlen gazdasági szereplővel a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. február 26-i 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 33. cikkének (3) bekezdése alapján történő megkötése a 2014/23 irányelvvel módosított 89/665 irányelv 2a. cikkének (2) bekezdésében említett szerződés megkötésének felel meg.

2) A 2014/24 irányelv 33. cikkének (3) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy az ajánlatkérő új szerződés odaítélése során már nem támaszkodhat az olyan keretmegállapodásra, amely alapján az építési beruházás, árubeszerzés vagy szolgáltatás maximális mennyiségét és/vagy értékét már elérték, kivéve ha e szerződés odaítélése - amint azt ezen irányelv 72. cikke (1) bekezdésének e) pontja előírja - nem jár e keretmegállapodás lényeges módosításával.

3) Az egyenértékűség elvét úgy kell értelmezni, hogy azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely a közbeszerzési eljárással kapcsolatos ideiglenes intézkedés iránti kérelmekre és keresetekre eltérő eljárási szabályokat ír elő, mint amelyek különösen a polgári ügyekben lefolytatott eljárásokra alkalmazandók.

4) A 2014/23 irányelvvel módosított 89/665 irányelv 1. cikkének az Európai Unió Alapjogi Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett (1) bekezdését úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely arra kötelezi a jogalanyt, hogy ideiglenes intézkedés iránti kérelmében és keresetében azonosítsa az érintett közbeszerzési eljárást, és azt az egyedileg megtámadható határozatot, amelyet vitat, ha az ajánlatkérő szerv hirdetmény előzetes közzététele nélküli közbeszerzési eljárás lefolytatása mellett döntött, és a szerződés odaítéléséről szóló határozatot még nem tették közzé.

5) A 2014/23 irányelvvel módosított 89/665 irányelv 2. cikkének az Alapjogi Charta 47. cikkével összefüggésben értelmezett (1) bekezdését a következőképpen kell értelmezni:

- azzal ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely - amennyiben az ajánlatkérő szerv előzetes hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárás mellett döntött, és az ezen eljáráshoz kapcsolódó valamely határozat hatályon kívül helyezése iránti kereset benyújtásakor még nem tették közzé a szerződés odaítéléséről szóló hirdetményt - arra kötelezi az ajánlatkérő szerv általi beszerzések megakadályozására irányuló ideiglenes intézkedés iránti kérelem tárgyában eljáró bíróságot, hogy e kérelem elbírálása előtt azonosítsa az érintett közbeszerzési eljárás típusát, a szóban forgó közbeszerzés (becsült) értékét, valamint az egyedileg megtámadható határozatok, és adott esetben az érintett közbeszerzési eljárásból eredő tételek teljes számát kizárólag abból a célból, hogy kiszámítsa a bírósági átalányilleték összegét, amelyet e kérelem benyújtójának feltétlenül meg kell fizetnie annak terhe mellett, hogy a szóban forgó kérelmet kizárólag ezzel az indokkal elutasítsák;

- azzal nem ellentétes az olyan nemzeti szabályozás, amely arra kötelezi az ajánlatkérő szerv által hozott, egyedileg megtámadható határozat hatályon kívül helyezésére irányuló kereset tárgyában eljáró bíróságot, hogy e jogorvoslati kérelem elbírálása előtt azonosítsa az érintett közbeszerzési eljárás típusát, a szóban forgó közbeszerzés (becsült) értékét, valamint az egyedileg megtámadható határozatok teljes számát, és adott esetben az érintett közbeszerzési eljárásból eredő tételek számát, kizárólag abból a célból, hogy kiszámítsa a bírósági átalányilleték összegét, amelyet a felperesnek feltétlenül meg kell fizetnie annak terhe mellett, hogy keresetét kizárólag ezzel az indokkal elutasítsák.

6) Az Alapjogi Charta 47. cikkét úgy kell értelmezni, hogy azzal ellentétes az a nemzeti szabályozás, amely az ideiglenes intézkedés iránti kérelem, illetve a kereset benyújtóját arra kötelezi, hogy olyan összegű átalányilletéket fizessen, amelyet nem lehet előre látni, amennyiben az ajánlatkérő szerv előzetes hirdetmény vagy adott esetben szerződés odaítéléséről szóló hirdetmény közzététele nélküli közbeszerzési eljárás mellett döntött, aminek következtében a jogalany számára lehetetlennek bizonyulhat a szerződés becsült értékének, valamint az ajánlatkérő szerv által hozott, egyedileg megtámadható határozatok megismerése, amelyek alapján ezen illetéket megállapítják.

Aláírások

* Az eljárás nyelve: német.