74/2017. (XII. 29.) HM utasítás

az ingó vagyonelemekkel való gazdálkodásról

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdése alapján a következő utasítást adom ki:

1. Általános rendelkezések

1. § (1)[1] Az utasítás hatálya a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 80. § 13. pontja szerinti honvédelmi szervezetekre (a továbbiakban: honvédelmi szervezet), valamint a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) fenntartói irányítása alá tartozó, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 80. § 13. pontja szerinti honvédelmi szervezetnek nem minősülő többcélú szakképző intézményre (a továbbiakban: HKK) terjed ki.

(2)[2] Az utasítás tárgyi hatálya a Magyar Állam tulajdonában és a HM vagyonkezelésében lévő ingó vagyonelemekre, valamint a honvédelmi szervezet, illetve a HKK által ideiglenesen használatbavételre kerülő ingóságokra terjed ki.

(3) Az utasítás hatálya nem terjed ki az idegen és ideiglenesen átvett, valamint a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum (a továbbiakban: HM HIM) gyűjteményi nyilvántartásában, továbbá a HM HIM Hadtörténeti Könyvtára nyilvántartásában lévő ingó vagyonelemekre.

2. § Az utasítás alkalmazásában:

1. ártalmatlanítás: minden olyan hulladékkezelési művelet, amely nem hulladékhasznosítás; a művelet abban az esetben is ártalmatlanítás, ha az másodlagos jelleggel anyag- vagy energiakinyerést eredményez,

2.[3] átadó: az ingó vagyonelemet nyilvántartó honvédelmi szervezet, illetve a HKK,

3.[4] beszerzésért felelős szerv: az a honvédelmi szervezet, illetve az a HKK, amely a beszerzési eljárás lefolytatására önállóan jogosult, vagy arra költségvetési előirányzattal, vagy előirányzat feletti rendelkezési jogosultsággal bíró honvédelmi szervezettől, illetve a HKK-tól megbízást kap,

4. egyedi, könyv szerinti bruttó érték: az ingó vagyonelem bekerülési értéke, amely az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Áhsz.) 1. § (1) bekezdés 7. pontjában meghatározott vételárnak felel meg; a bekerülési értéket az Áhsz. 16. §-ában foglaltak figyelembevételével kell megállapítani; az egyedi, könyv szerinti bruttó értéket a bevételezést követő - az egyedi ingó elemhez kapcsolódó - beruházás, felújítás értékével meg kell növelni,

5. egyedi, könyv szerinti nettó érték: az ingó vagyonelem egyedi, könyv szerinti bruttó értékéből az irányadó amortizációs kulcs alkalmazásával, értékcsökkenési leírással számított, főkönyvi nyilvántartásban megjelenített jelenértéke,

6. értékesítés: állami vagyon tulajdonjogának bármely jogcímen történő, visszterhes átruházása,

7. értékesítés HM hatáskörében: a törvényben meghatározott értéket meg nem haladó értékű ingó vagyonelem értékesítése,

8. értékesítő: az inkurrencia elidegenítési eljárását lebonyolító,

9. fegyverzetcsökkentést ellenőrző szervezet: az Európai Hagyományos Fegyveres Erőkről szóló Szerződés és kiegészítő dokumentumainak együttes kihirdetéséről szóló 1999. évi VI. törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés (a továbbiakban: CFE Szerződés) hatálya alá tartozó ingó vagyonelem tárolási helyét és adatait nyilvántartó szervezet,

10.[5] felsőszintű logisztikai szerv: a logisztikai feladatok vonatkozásában az MHP Logisztikai és Gazdálkodási Csoportfőnökség (a továbbiakban: MHP LGCSF), az egészségügyi anyagok vonatkozásában az MH Egészségügyi Központ,

11. független szakértő: olyan magán- vagy jogi személy, aki a műszaki, mérnöki tanácsadás, vizsgálat, elemzés vagy piackutatási tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedéllyel rendelkezik, és nem esik az összeférhetetlenséget megállapító rendelkezések hatálya alá,

12. haditechnikai eszköz: a haditechnikai tevékenység engedélyezésének és a vállalkozások tanúsításának részletes szabályairól szóló 156/2017. (VI. 16.) Korm. rendelet 1. mellékletében meghatározott, a védelem terén alapvető biztonsági érdekeket érintő, kifejezetten katonai, nemzetbiztonsági, rendvédelmi és rendészeti célokra alkalmas, az Európai Unió közös katonai listáján található, illetve nemzeti biztonsági érdekből idesorolt termék,

13. HM HIM felett szakmai felügyeletet ellátó személy: a HM parlamenti államtitkár,

14. HM vagyonfelügyeleti szerv: HM Vagyonfelügyeleti Főosztály,

15. hulladék: a hulladékjegyzékről szóló 72/2013. (VIII. 27.) VM rendeletben (a továbbiakban: VM rendelet) részletezett, az Európai Unió tagországaiban egységesen alkalmazott Európai Hulladék Katalógus kódjai szerint besorolt tárgy vagy anyag, amelytől birtokosa vagy termelője megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles,

16. hulladékhasznosítás: bármely kezelési művelet, amelynek fő eredménye az, hogy a hulladék hasznos célt szolgál annak révén, hogy olyan más anyagok helyébe lép, amelyeket egyébként valamely konkrét funkció betöltésére használtak volna, vagy amelynek eredményeként a hulladékot oly módon készítik elő, hogy ezt a funkciót akár az üzemben, akár a szélesebb körű gazdaságban betölthesse,

17. IK32: a honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított ingó vagyonelemek nyilvántartására szolgáló elektronikus program és adatbázis,

18. információvédelmi szakanyag: a rejtjelező, valamint rejtjelező elszámolású és a minősített adatkezelést megvalósító informatikai adattárolást végző eszköz tartozékai és azok speciális szoftverei,

19. ingó vagyonelem: az állam honvédelmi célú feladatai ellátása érdekében bármely jogcímen szerzett és a HM költségvetési fejezet költségvetési szervei nyilvántartásában lévő ingóság, immateriális jószág és azokból képződött hulladék,

20. ingyenes átadás: az ingó vagyonelem tulajdonjogának térítésmentes átadása, ideértve a központi költségvetési szervek, más vagyonkezelő szervezetek egymás közötti, szerződésben rögzített vagyonkezelői jog átruházását is,

21.[6] inkurrencia: a honvédelmi szervezet, illetve a HKK működéséhez az állománytáblákban, hadinormákban, központi készletezési elvekben meghatározott, valamint a különleges jogrendi időszaki alkalmazáshoz szükséges tartalékok feletti, illetve a műszaki teljesítőképességét tekintve eredeti rendeltetésének meg nem felelő, hadihasználatra alkalmatlan vagy szükségtelen, valamint a további felhasználásra nem tervezett, a HM vagyonfelügyeleti szerv honvédelmi célra feleslegessé minősített, vagy a 8. § alapján külön határozat kibocsátása nélkül feleslegesnek minősülő ingó vagyonelem,

22.[7] központi ellátó szervezet: a honvédelmi szervezetek költségvetési gazdálkodásának rendjéről szóló HM utasításban ekként meghatározott honvédelmi szervezet, illetve a HKK,

23. központi költségvetési szerv: a minisztérium, a központi költségvetésben fejezettel rendelkező, valamint más, külön jogszabályban meghatározott fejezeti jogosítványokkal rendelkező szerv (a továbbiakban: fejezeti szerv), továbbá a Kormány, a Kormány kijelölt tagjának vagy a fejezeti szerv felügyelete alatt működő költségvetési szerv,

24.[8] központi logisztikai feladatokat ellátó honvédelmi szervezet: a központi ellátó szervezetek és az MH Tartalékképző és Támogató Parancsnokság (a továbbiakban: MH TTP),

25. külföldön települő honvédségi szervezet: a magyar államhatáron túl tartózkodó és meghatározott jogszabályi felhatalmazás alapján tevékenységet végző honvédelmi szervezet, különösen a külföldi kirendeltségek, katonai missziók,

26. külföldön települő honvédségi szervezet parancsnoka: külföldön települő honvédségi szervezet parancsnoka, valamint a (kül)képviselet vezetője, katonai képviselője, illetve részlegvezetője,

27. megsemmisítés: olyan technológiai folyamat, melynek során az ingó vagyonelem eredeti fizikai állapotában teljességgel megszűnik, és a megsemmisítési folyamat végeredményéből adódó vég-, vagy melléktermék további kezelést nem igényel,

28. selejt: a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő eszközök selejtezéséről és a selejtezési jogkörök gyakorlásáról szóló 56/2015. (X. 21.) HM utasítás (a továbbiakban: Sut.) alapján selejtnek minősülő ingó vagyonelem,

29.[9] törvényben meghatározott érték: állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 33. § (2) bekezdése alapján az éves költségvetési törvényben meghatározott érték,

30. vagyonkezelő: az a szervezet, amely az állami vagyon vagyonkezelésére a törvény alapján tulajdonosi jogokat gyakorló szervezettel (a továbbiakban: tulajdonosi joggyakorló) vagyonkezelési szerződést kötött, vagy jogszabály rendelkezése folytán vagyonkezelési szerződés megkötése nélkül vagyonkezelője az állami vagyonnak, továbbá az a szervezet, amelyet jogszabály vagyonkezelőnek kijelöl,

31. vagyonkezelői jog átruházása: a központi költségvetési szervek vagyonkezelési szerződésében foglalt jogainak és kötelezettségeinek az egymás között kötött szerződéssel történő átruházása,

32. veszélyes hulladék: a VM rendelet 2. mellékletében csillaggal (*) megjelölt hulladéktípus, illetve a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 1. mellékletében meghatározott veszélyességi jellemzők bármelyikével rendelkező hulladék.

2. A vagyonkezelési feladatok irányítása

3. § (1) A HM vagyonkezelésében lévő inkurrencia értékesítésének, ingyenes átadásának, megsemmisítésének tárcaszintű tervezését, szervezését, irányítását és az ezekkel kapcsolatos feladatok végrehajtásának felügyeletét a HM vagyonfelügyeleti szerv látja el.

(2) A HM vagyonfelügyeleti szerv

a) a miniszter által kiállított megbízólevél alapján képviseli a HM-et az ingó vagyonelem tulajdon- vagy vagyonkezelői jogának megszerzése, átruházása és megszüntetése során,

b) dönt az ingó vagyonelem honvédelmi célra feleslegessé minősítéséről,

c) meghatározza az értékesítésre, ingyenes átadásra, megsemmisítésre tervezett ingó vagyonelemek körét,

d) javaslatot tesz az ingó vagyonelem értékesítéséből befolyó, a HM-et megillető bevételek felhasználására,

e)[10] irányítja a honvédelmi szervezet, illetve a HKK ingó vagyonelem értékesítési, ingyenes átadási és megsemmisítési tevékenységét,

f)[11] kidolgozza a honvédelmi szervezet, illetve a HKK ingó vagyonelemekkel történő gazdálkodásával kapcsolatos tárcaszintű szabályozókat, vagyongazdálkodási koncepciókat,

g) együttműködik a tulajdonosi joggyakorlóval, az előírt tartalommal és rendszerességgel adatot szolgáltat a tulajdonosi joggyakorló részére a HM vagyonkezelésében lévő ingó vagyonelemekről,

h) az IK32 program rendszer- és adatgazdája, amelynek alkalmazásával gyűjti, rendszerezi és nyilvántartja a honvédelmi célra feleslegessé minősítésre tervezett, illetve feleslegessé minősített ingó vagyonelemek adatait,

i) előkészíti és végrehajtja az ingó vagyonelem értékesítése esetén a vagyonkezelőt terhelő feladatokat,

j) tervezi, irányítja és felügyeli az ingó vagyonelem értékesítéséből, ingyenes átadásából és megsemmisítéséből adódó átadási és átvételi folyamatot,

k)[12] egyezteti a nyilvántartó honvédelmi szervezettel, illetve a HKK-val az értékesítésre, ingyenes átadásra, megsemmisítésre kijelölt ingó vagyonelem megnevezését, egyedi azonosítóit, mennyiségét, szükség esetén kezdeményezi annak értékbecslését,

l) szakmai egyeztetéseket folytat a honvédelmi és egyéb szervezetekkel,

m) összegzi és elemzi a honvédelmi célra feleslegessé minősített ingó vagyonnal kapcsolatos főbb információkat,

n) biztosítja a szükséges információkat az ingó vagyonelem értékesítésével, ingyenes átadásával, megsemmisítésével kapcsolatos feladatokban résztvevők számára, valamint

o) kapcsolatot tart a központi költségvetési szervekkel és az önkormányzatokkal.

3. Honvédelmi célra feleslegessé minősítés

4. § (1)[13] A felesleges ingó vagyonelem feltárása az ingó vagyonelemet kezelő honvédelmi szervezet, illetve a HKK vezetőjének feladata.

(2) Feleslegessé minősítést kezdeményezhet:

a)[14] a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat (a továbbiakban: KNBSZ) főigazgatója a saját szakanyagai vonatkozásában,

b)[15] a nyilvántartó honvédelmi szervezet, illetve a HKK vezetője a Sut. 8. §-a alapján engedélyezési jogkörébe tartozó szakanyagok esetében, valamint

c) a központi tárolásban lévő ingó vagyonelem vonatkozásában

ca) az illetékes központi ellátó szervezet vezetője és

cb)[16] az MH TTP parancsnoka az alárendeltségébe tartozó központi ellátó szervezetek útján.

(3)[17] Az ingó vagyonelemet nyilvántartó honvédelmi szervezet, illetve a HKK a feladatainak ellátásához feleslegessé vált ingó vagyonelem 5. § szerinti adatait szolgálati úton az illetékes központi ellátó szervezet részére megküldi.

(4)[18] A központi ellátó szervezet a (3) bekezdésben megjelölt, valamint a központi tárolásában lévő felesleges ingó vagyonelemről a központi logisztikai feladatokat ellátó honvédelmi szervezetet, illetve a HKK-t tájékoztatja, egyben az ellátási körébe tartozó más honvédelmi szervezet, illetve a HKK fennálló igénye esetén annak átcsoportosítását kezdeményezi.

(5)[19] A központi ellátó szervezet a honvédelmi szervezet, illetve a HKK között átcsoportosításra nem kerülő felesleges ingó vagyonelem adatait az IK32 program adatbázisában rögzíti és - a (6) bekezdés szerinti kivételekkel - szolgálati úton az MHP LGCSF részére felterjeszti.

(6) A központi ellátó szervezet az adatokat

a)[20] a híradó szakanyag - állandó híradás (12-es anyagnem kód), az elektronika, híradó szakanyag, tábori híradás (19-es anyagnem kód), informatikai szakanyag (szoftver-13-as anyagnem kód), számítás-, ügyvitel-és nyomdatechnikai szakanyag (hardver-31-es anyagnem kód) - esetében, kiemelt figyelemmel az információvédelmi szakanyagokra, az MHP Infokommunikációs és Információvédelmi Csoportfőnökség (a továbbiakban: MHP IICSF) útján,

b)[21] a könyvtári könyvek és egyéb könyvtári anyagok esetében az MH Transzformációs Parancsnokság útján

terjeszti fel az MHP LGCSF részére.

(7)[22] Az ingó vagyonelem honvédelmi célra feleslegessé minősítésére vonatkozó javaslatokat az MH parancsnoka (a továbbiakban: MH PK) részére az MHP LGCSF terjeszti fel.

5. § (1) A honvédelmi szervezet, illetve a HKK a honvédelmi célra feleslegessé minősítésre vonatkozó felterjesztésében az alábbi adatokat részletezi:[23]

a) az ingó vagyonelem megnevezése,

b) az ingó vagyonelem egyedi könyv szerinti bruttó és nettó nyilvántartási értéke forintban,

c) egyedi azonosítóval ellátott eszközök esetében az összes beazonosításra alkalmas szám,

d) készlet esetében a típus, gyári rajzszám, sorozatszám, illetve az adott termékre jellemző azonosítószám,

e) az ingó vagyonelem állapotára, használhatóságára, a speciális kezelési, tárolási, környezetvédelmi előírásokra vonatkozó információ, az állapotigazoló okmány nyilvántartási száma és állapotának minősítése,

f) tárolási hely, tárolási körülmények,

g) értékesítési korlátozások meghatározása,

h) mennyiség, ömlesztett anyag esetén a tömeg kilogrammban, a térfogat köbméterben, illetve a folyadék esetén literben meghatározva,

i) egyéb, szükségesnek ítélt azonosító adatok, és

j) a további információk szolgáltatására feljogosított személy neve, elérhetősége.

(2) Egyedi esetben a HM vagyonfelügyeleti szerv más struktúrában történő adatszolgáltatást is kérhet.

6. § Az MH PK[24]

a) egyetértése esetén "katonai célra nem szükséges" záradékkal látja el a felterjesztést és azt megküldi a HM vagyonfelügyeleti szerv részére, vagy

b) egyet nem értése esetén a záradékolást megtagadja és a felterjesztést a javaslattevőnek visszaküldi.

7. § (1)[25] A HM vagyonfelügyeleti szerv az MH PK által záradékolt felterjesztésben szereplő ingó vagyonelem - ide nem értve a 8. §-ban szereplő ingó vagyonelemeket - honvédelmi célra feleslegessé minősítése tárgyában határozatot hoz.

(2) Ha a HM vagyonfelügyeleti szerv az ingó vagyonelemet honvédelmi célra feleslegessé minősíti, a határozat adatait az IK32 adatbázisában rögzíti, és annak egy eredeti példányát szolgálati úton a központi ellátó szervezet részére megküldi.

(3) Ha a HM vagyonfelügyeleti szerv a honvédelmi célra feleslegessé minősítésre vonatkozó felterjesztést elutasítja, annak okairól szolgálati úton a központi ellátó szervezetet tájékoztatja.

(4) Elutasító döntés esetén a központi ellátó szervezet az IK32 adatbázisában rögzített adatokat törli.

(5) Ha az ingó vagyonelem a CFE Szerződés vagy más nemzetközi fegyverzetkorlátozási szerződés hatálya alá tartozik, a HM vagyonfelügyeleti szerv az ingó vagyonelem honvédelmi célra feleslegessé minősítésére vonatkozó vagyonkezelői határozat egy másolati példányát a fegyverzetcsökkentést ellenőrző szervezet részére is megküldi.

8. § A 7. §-ban meghatározott határozat kibocsátása nélkül honvédelmi célra feleslegesnek minősül:

a) a hulladék,

b) a HM HIM gyűjteményi nyilvántartásából kivezetésre kerülő ingó vagyonelem a kivezetésre vonatkozó írásos döntés alapján,

c) a rendszerből kivont ingó vagyonelem a rendszerből való kivonási határozat alapján,

d) a miniszter egyedi döntése alapján más vagyonkezelő szervezetnek átadásra kijelölt ingó vagyonelem, valamint

e)[26] a külföldön állomásozó honvédelmi szervezet, illetve a HKK használatában lévő, a külföldön állomásozó honvédelmi szervezet, illetve a HKK parancsnokának döntése értelmében és az anyagnem felelős egyetértésével - a döntésről készült okmány alapján - feleslegessé vált, törvényben meghatározott értéket meg nem haladó nyilvántartási értékű ingó vagyonelem.

9. § (1) A 8. § a) pontja alapján felesleges ingó vagyonelem adatait az IK32 programban nem kell rögzíteni.

(2) A 8. § b) pontja alapján feleslegesnek minősülő ingó vagyonelem adatait az IK32 programban a vonatkozó okmányok alapján a HM HIM rögzíti.

(3) A 8. § c)-e) pontja alapján feleslegesnek minősülő ingó vagyonelem adatait a központi ellátó szervezet rögzíti az IK32 programban.

10. §[27] A feleslegessé minősítésről szóló döntést követően a nyilvántartási, tárolási, őrzésvédelmi feladatokért a nyilvántartó honvédelmi szervezet, illetve a HKK a felelős, az inkurrencia feletti rendelkezési jogot - a 8. § a) pontja kivételével - a HM vagyonfelügyeleti szerv gyakorolja.

11. § A feleslegessé minősítés során a számviteli nyilvántartásból az ingó vagyonelemet nem kell kivezetni, de a határozat vagy a 8. § b)-e) pontja szerint keletkezett okmányok alapján az inkurrens jelleget rögzíteni kell. A számviteli nyilvántartásból az ingó vagyonelem kivezetése az értékesítési, ingyenes átadási, megsemmisítési folyamat során keletkező bizonylatok feldolgozásával történik.

12. § A HM HIM a gyűjteményből kikerülő felesleges ingó vagyonelemről tájékoztatást ad a HM HIM felett szakmai felügyeletet ellátó személy útján a HM vagyonfelügyeleti szerv részére.

13. § (1) Ha a HM vagyonfelügyeleti szerv az IK32 adatbázisában rögzített inkurrencia mennyiségére vonatkozó eltérést tapasztal, annak kivizsgálását köteles kezdeményezni a felsőszintű logisztikai szerv vezetőjénél.

(2) Az inkurrencia mennyiségi adatainak módosítását kizárólag a felsőszintű logisztikai szerv, a vizsgálat lezárását követően, az arról szóló összefoglaló tájékoztatással és indokolással egyidejűleg kezdeményezheti a HM vagyonfelügyeleti szervnél.

(3) A HM vagyonfelügyeleti szerv a (2) bekezdés szerint rendelkezésre álló okmányok alapján intézkedik az inkurrencia mennyiségi adatainak módosítására.

4. A feleslegessé minősítés hatályon kívülhelyezése

14. § (1)[28] Ha a korábban feleslegessé minősített ingó vagyonelem a gazdálkodás, működés során szükségessé vált, a központi logisztikai feladatokat ellátó honvédelmi szervezet, illetve a HKK, valamint saját szakanyagai esetében a KNBSZ kezdeményezheti a HM vagyonfelügyeleti szervnél a feleslegessé minősítésre vonatkozó határozat hatályon kívül helyezését. A kezdeményezést minden esetben indokolni szükséges.

(2)[29] Az állami vagyon felelős kezelésére vonatkozó szabályok figyelembevételével, indokolt esetben a feleslegessé minősítésre vonatkozó határozat hatályon kívül helyezéséről, a HM vagyonfelügyeleti szerv önállóan, a honvédelmi szervezet, illetve a HKK kezdeményezése nélkül is dönthet.

(3) A feleslegessé minősítésre vonatkozó határozat hatályon kívül helyezéséről a HM vagyonfelügyeleti szerv határozatban dönt. Nem lehet hatályon kívül helyezni a határozatot akkor, ha a HM az ingó vagyonelem tulajdonjogának átruházására olyan kötelezettséget vállalt, amelynek elmaradása esetén vele szemben követelés érvényesíthető.

(4)[30] A hatályon kívül helyező határozat alapján a HM vagyonfelügyeleti szerv az IK32 adatbázisában végrehajtja az adatmódosítást és a határozat egy eredeti példányát a központi logisztikai feladatokat ellátó honvédelmi szervezet, illetve a HKK részére megküldi.

(5) A HM vagyonfelügyeleti szerv a (3) bekezdés szerinti elutasító döntéséről határozathozatal nélkül értesíti a kezdeményező szervezetet.

(6) A 8. § alapján feleslegessé minősített ingó vagyonelem ismételt használatbavételéről a HM vagyonfelügyeleti szerv jogosult dönteni.

5. Inkurrencia honvédelmi szervezet, illetve a HKK közötti átadás-átvétele[31]

15. § (1) Inkurrencia átadás-átvételére honvédelmi szervezet, illetve a HKK között akkor kerülhet sor, ha[32]

a) a raktározási kapacitások, raktári átszervezések ezt szükségessé teszik, vagy

b) azt a HM HIM kiállítási célból kéri.

(2)[33] Az inkurrencia honvédelmi szervezet, illetve a HKK vagy azok telephelyei közötti mozgatása, átadás-átvétele csak a HM vagyonfelügyeleti szerv tájékoztatásával történhet.

(3) A HM HIM az inkurrencia átvételére vonatkozó kezdeményezését a HM HIM felett szakmai felügyeletet ellátó személy útján küldi meg a HM vagyonfelügyeleti szerv részére.

(4)[34] A HM vagyonfelügyeleti szerv intézkedik a HM HIM-et érintő átadás-átvétel lebonyolítása érdekében az inkurrenciát nyilvántartó honvédelmi szervezet, illetve a HKK felé.

(5)[35] A CFE Szerződés hatálya alá tartozó ingó vagyonelem átadás-átvételi bizonylatának másolatát az ingó vagyonelemet átadó honvédelmi szervezet, illetve a HKK a fegyverzetcsökkentést ellenőrző szervezet részére megküldi.

(6)[36] Az átadó honvédelmi szervezet, illetve a HKK az IK32 adatbázisának aktualizálását az általa lebonyolított átadások vonatkozásában elvégzi.

16. §[37] Ha a HM HIM által kiállítási célból kért ingó vagyonelem még nem inkurrens és az MH feladatainak ellátásához nem szükséges, a nyilvántartó honvédelmi szervezet, illetve a HKK a 4. § szerint jár el.

6. Az IK32 program és adatbázis

17. § (1) A HM vagyonfelügyeleti szerv

a) a program rendszeradminisztrátori feladataira saját szervezetéből adminisztrátort jelöl ki,

b) felel a rendszer karbantartásáért, az alkalmazás megszervezéséért, felügyeletéért, szükség szerinti fejlesztéséért,

c) engedélyezi az adatbázisban történő adatok törlését, módosítását,

d) gondoskodik a biztonsági mentés készítéséről legalább heti egy alkalommal, valamint

e) gondoskodik a szoftvert használó személyi állomány felkészítéséről, képzéséről, az IK32 munkaállomásokra telepítéséről, a használatához szükséges leírás átadásáról a felhasználó részére.

(2) Az átadó szervezet az ingó vagyonelem értékesítéséből, ingyenes átadásából, megsemmisítéséből eredő adatokat az okmányok kézhezvételétől számított 10. napig feldolgozza és rögzíti. Az átadó szervezet a birtokában lévő szerződések, megállapodások teljesíthetősége érdekében az anyagot tároló raktárakkal negyedévente egyeztetést hajt végre.

18. §[38] Az IK32 munkaállomások kialakításának és online működésének feltételeiről az MHP IICSF és az MH vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrség Dandár gondoskodik.

7. Az értékesítés általános szabályai

19. § A HM vagyonkezelésében lévő ingó vagyonelem értékesítésére kizárólag a honvédelmi célra feleslegessé minősítést követően kerülhet sor.

20. § (1)[39] A HM a vagyonkezelésében lévő inkurrenciát annak egyedi, könyv szerinti bruttó értékétől függően a tulajdonosi joggyakorló által adott megbízás alapján saját hatáskörben értékesíti.

(2)[40] Az értékesítés feltételeit a tulajdonosi joggyakorló és a HM között létrejött megbízási szerződés rögzíti.

(3) Az értékesítésre tervezett, M1 és N1 járműkategóriába tartozó, forgalomból véglegesen ki nem vonható eszköz tulajdonjog átruházási okmányaiban a bejelentési kötelezettség teljesítése érdekében fel kell tüntetni a közúti közlekedési nyilvántartásba bejegyzett jármű tulajdonjogának, illetve üzembentartó személyének változását igazoló teljes bizonyító erejű magánokiratnak a közlekedési igazgatási eljárásban történő felhasználhatóságához szükséges kötelező tartalmi elemekről szóló 304/2009. (XII. 22.) Korm. rendeletben előírtakat.

(4) A nem M1 és N1 járműkategóriába tartozó, a közúti közlekedési nyilvántartásban szereplő eszköz a forgalomból történt végleges kivonást követően értékesíthető.

(5) A (4) bekezdés szerinti jármű esetében a forgalomból történő végleges kivonást a feleslegessé minősítést követően, legkésőbb az adás-vételi szerződés megkötéséig az átadó szervezet végzi el.

(6) A jármű tulajdonjogának vagy vagyonkezelői jogának átruházása során a honvédségi üzemeltetés során használt forgalmi rendszámtábla és a belső használatra készült okmányok nem adhatóak át a vevő részére.

8. Értékesítésre kijelölés, értékbecslés

21. § (1)[41] Az ingó vagyonelem forgalmi értékét - az értékesítési eljárás típusától függetlenül - független szakértővel kell megállapítani, ha az ingó vagyonelem egyedi, könyv szerinti nettó értéke az 5 millió forintot eléri.

(2)[42] Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetben az ingó vagyonelem becsült értékadatait az értékesítés során a nyilvántartó honvédelmi szervezet, illetve a HKK személyi állományából alakult bizottság is megállapíthatja.

22. § A HM vagyonfelügyeleti szerv

a) az IK32-ben szereplő inkurrencia közül kijelöli az értékesítésre tervezett vagyonelemet és intézkedik a lekötésre az adatbázisban,

b) a törvényben meghatározott értéket meg nem haladó ingó vagyonelem esetében az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Vhr.) foglaltak figyelembevételével meghatározza az alkalmazandó értékesítési eljárási formát,

c)[43] intézkedik a független szakértői értékbecslés beszerzésére, vagy kezdeményezi az ingó vagyonelem becsült forgalmi értékének megállapítását a nyilvántartó honvédelmi szervezetnél, illetve a HKK-nál, és

d) intézkedik a becsült értékadatok rögzítésére az IK32-ben.

9. Értékesítés HM hatáskörben

23. § (1) A HM vagyonfelügyeleti szerv

a) az értékesítést saját hatáskörben folytatja le,

b)[44] az értékesítés lebonyolítására más honvédelmi szervezetet, illetve a HKK-t kér fel, vagy

c) az értékesítést pályáztatás során kiválasztott megbízott útján bonyolítja le.

(2)[45] A felkért honvédelmi szervezet, illetve a HKK az értékesítési eljárást az 1. melléklet tartalmi követelményei szerint kidolgozott saját értékesítési szabályzata szerint hajtja végre.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a HM vagyonfelügyeleti szerv egyedi megbízási szerződést köt az értékesítési eljárás lefolytatására.

(4) A megbízási szerződésben meg kell határozni az értékesítési eljárás formáját, az eljárás részletes, ezen utasításban meghatározott és egyéb szabályait, zártkörű pályáztatás vagy versenyeztetés mellőzésével történő értékesítés esetén a meghívandó ajánlattevők vagy a szerződéskötésre felkérendő ajánlattevő adatait és az ingóságok honvédelmi célra feleslegesnek minősítését dokumentáló okirat nyilvántartási számát.

10. Nyilvános pályázati kiírás, árverési hirdetmény

24. § (1) Nyilvános pályáztatás esetén a pályázati kiírást, árverés esetén az árverési hirdetményt

a) a HM hivatalos, internetes honlapján,

b) a HM országos megjelenésű, nyomtatott sajtókiadványában és

c) a megtekintés helyszínén, nyilvánosan, az érdeklődők számára jól látható módon kell közzétenni.

(2) A közzététel legalább az értékesítendő ingó vagyonelem főbb jellemzőit, a részletes pályázati kiírás vagy részletes árverési hirdetmény internetes elérhetőségi címét és a pályázati ajánlattétel határidejét vagy az árverés lebonyolításának helyét és napját tartalmazza.

25. § (1) A 24. § (1) bekezdés a) pontja szerinti közzétételt a HM vagyonfelügyeleti szerv kezdeményezi a HM elektronikus tájékoztatásért felelős szervénél.

(2) A közzétételt úgy kell az internetes honlapon megjeleníteni, hogy onnan a nyilvános pályázati kiírás vagy árverési hirdetmény közvetlenül elérhető legyen.

(3) A pályázat hivatalos meghirdetési időpontja vagy az árverési hirdetmény közzétételének időpontja a 24. § (1) bekezdése szerinti legkorábbi közzététel időpontja.

(4) Az értékesítési dokumentációban az ajánlatok benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, vagy az árverés időpontját úgy kell kitűzni, hogy az ajánlattételi határidő és a pályázat hivatalos megjelenésének időpontja között legalább 30 naptári nap, vagy az árverés időpontja és az árverési hirdetmény közzététele között legalább 15 naptári nap elteljen.

11. A zártkörű pályázat kiírásának és a versenyeztetés mellőzésének szabályai

26. § (1) Zártkörű pályáztatás esetén legalább három, egymástól független meghívandó ajánlattevő részére egyidejűleg, közvetlenül és azonos módon zártkörű pályázati felhívást kell küldeni.

(2) Zártkörű pályázat esetén az ajánlatkérés tényét a hivatalos honlapon nyilvánosságra kell hozni.

(3) Versenyeztetés mellőzésével történő értékesítés esetén a kiválasztott vevőt szerződéskötésre kell felhívni.

12. Árubemutató

27. § Az átadó a pályázati kiírásban, a pályázati felhívásban vagy árverési hirdetményben meghatározott helyen és időpontban árubemutatót szervez, amelyről jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az árubemutatón részt vevő érdeklődők nyilatkozatát a bemutatott ingó vagyonelem megtekintéséről, a vonatkozó pályázati kiírásra, pályázati felhívásra vagy árverési hirdetményre vonatkozó azonosító adatokat, az árubemutató helyét és idejét, az ingó vagyonelem adataira vonatkozó utalást, valamint minden résztvevő aláírását és esetleges megjegyzését, az elhangzott kérdéseket és az arra adott válaszokat.

28. § Védett körletben végrehajtandó árubemutató esetén az érdeklődők beléptetése a védett körletbe a beléptetés rendjére irányadó szabályozás szerint történik.

13. Adásvételi szerződés

29. § (1) Az adásvételi szerződést az értékesítő szervezet vezetője, a HM esetében a HM vagyonfelügyeleti szerv vezetője írja alá.

(2) Az adásvételi szerződésben a teljesítési határidő, az átadás-átvétel, az elszállítás időpontja, a kötbér és a vevő szerződésellenes magatartásának egyéb jogkövetkezményei mellett rendelkezni kell különösen arról, hogy

a) a szerződés tárgyát képező inkurrencia teljes mennyisége vonatkozásában az eladó a tulajdonjogát mindaddig fenntartja, amíg a szerződés szerinti teljes vételár az általa megadott bankszámlán jóváírásra nem kerül,

b) a CFE Szerződés hatálya alá tartozó eszközök esetén a haditechnikai eszköz jelentési kötelezettség és a CFE Szerződésben előírt korlátozások hatálya alá esik, és

c) az átadó a szerződés teljesítésével kapcsolatban milyen képviseleti jogosultsággal rendelkezik.

(3) A felek által aláírt szerződésből egy-egy eredeti példány az értékesítőt, a vevőt, az átadót és a HM vagyonfelügyeleti szervet illeti meg.

(4) Haditechnikai eszköz értékesítése esetén az adásvételi szerződés további egy példányát a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti szervként eljáró Budapest Főváros Kormányhivatala részére meg kell küldeni.

(5) A CFE Szerződés hatálya alá tartozó eszközök esetén az adásvételi szerződés további egy példányát a fegyverzetcsökkentést ellenőrző szervezet részére meg kell küldeni.

(6) Az M1 és N1 kategóriába tartozó jármű értékesítése esetén az adásvételi szerződésben a 20. § (3) bekezdése szerinti tartalmi elemeket is szerepeltetni kell.

30. § (1) A szerződés kézhezvételét követően az átadó a szerződés alapján a vételár megfizetése érdekében számlát állít ki a vevő részére.

(2) Az átadó a vételár szerződés szerinti jóváírásáról az értékesítőt hivatalosan értesíti.

(3) Az átadó

a) nem export célú továbbértékesítés esetén a vételár szerződés szerinti jóváírását követően,

b) export célú továbbértékesítés esetén a vételár szerződés szerinti jóváírását és a forgalmi engedélynek a vevő általi bemutatását követően

intézkedik az ingó vagyonelem átadására a vevő részére, és biztosítja az átadáshoz szükséges okmányokat.

14. Elektronikus árverés

31. § Elektronikus árverés a Vhr. 47/A. §-a szerint - a tulajdonosijoggyakorlóval kötött megállapodás alapján - az elektronikus aukciós rendszer alkalmazásával történik.

15. Hulladékok értékesítése és megsemmisítési, ártalmatlanítási célú beszerzés a honvédelmi szervezet, illetve a HKK saját hatáskörében[46]

32. § (1)[47] A hulladékok értékesítése, megsemmisítése, ártalmatlanítása valamint a 33. § (1) bekezdése szerinti inkurrencia visszaszállítása, átadása esetén az eljárást a honvédelmi szervezet, illetve a HKK saját hatáskörben, a HM vagyonfelügyeleti szerv által kibocsátott külön okirat nélkül folytatja le.

(2)[48] A honvédelmi szervezet, illetve a HKK a nyilvántartásában lévő hulladékok értékesítésére, megsemmisítésére vagy ártalmatlanítására a környezetvédelemre és a hulladékgazdálkodásra, valamint a hulladék besorolása szerinti szakágra vonatkozó szabályozók betartásával, saját hatáskörben intézkedik. Ezen hulladékokat további tárolás céljából központi tárintézetbe beszállítani nem lehet.

(3)[49] A honvédelmi szervezet, illetve a HKK vezetője a saját hatáskörben történő értékesítés és megsemmisítés eljárásrendjére vonatkozóan intézkedést ad ki.

(4)[50] A honvédelmi szervezet az értékesítési eljárást követően a HM vagyonfelügyeleti szerv részére

a) az adásvételi szerződés egy példányának,

b) a köztartozásmentes igazolás egy másolati példányának,

c) a tulajdonosi joggyakorló által kiadott tartozásmentes nyilatkozat egy másolati példányának,

d) a birtok-átruházási jegyzőkönyv egy példányának és

e) a 2. melléklet szerinti táblázat

megküldésével adatszolgáltatást teljesít.

33. § (1)[51] A honvédelmi szervezet, illetve a HKK az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: EH Korm. rend.) hatálya alá tartozó elektromos és elektronikai berendezések selejtezéséből származó hulladékait saját hatáskörben, az EH Korm. rend. szerinti gyártó, illetve - a gyártónak a visszavételi, begyűjtési, hasznosítási és ártalmatlanítási kötelezettségei teljesítése átruházása esetén - a kezelést koordináló, átvevő gazdálkodó szervezet részére visszaszállíthatja, átadhatja.

(2)[52] A honvédelmi szervezet, illetve a HKK a visszaszállításról, átadásról elszámolásra alkalmas okmányt készít. Az okmány mellékletét képezi a nyilvántartásból történő kivezetést igazoló bizonylat, veszélyes anyagok esetén az átvételéről készült, a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló 225/2015. (VIII. 7.) Korm. rendelet 1. melléklete szerint a veszélyes hulladék szállításához szükséges szállítási lap termelői és kezelői példánya.

(3) A selejtezésből keletkező hulladékokat központi tárintézetbe beszállítani nem lehet.

(4)[53] A hulladék megsemmisítésére, ártalmatlanítására a honvédelmi szervezet, illetve a HKK költségvetési erőforrást a költségvetés tervezése során képezhet, erőforráshiány esetén kezdeményezhet forrásátcsoportosítást az inkurrencia értékesítésből származó bevételek terhére.

16. Hulladéknak nem minősülő ingó vagyonelem ártalmatlanítása, megsemmisítése

34. § (1) A nem értékesíthető és ingyenesen át nem adható inkurrenciát a szükségtelen tárolási és egyéb kiadások, továbbá a környezetvédelmi kockázatok megelőzése érdekében a 3. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kijelölés alapján meg kell semmisíteni vagy ártalmatlanítani szükséges.

(2)[54] A megsemmisítést vagy ártalmatlanítást elsődlegesen a honvédelmi szervezet, illetve köznevelési intézménynél meglévő kapacitások vagy költségvetési források felhasználásával kell végrehajtani.

(3)[55] Ha az inkurrencia honvédelmi szervezet, illetve a HKK általi megsemmisítése, ártalmatlanítása nem lehetséges vagy nem gazdaságos, a megsemmisítés vagy ártalmatlanítás érdekében a végrehajtásra irányuló szolgáltatás becsült értékének ismeretében

a) a nemzeti közbeszerzési értékhatárt el nem érő értékű szolgáltatás esetében beszerzési eljárást kell lefolytatni, vagy

b) a nemzeti közbeszerzési értékhatárt meghaladó értékű szolgáltatás esetében közbeszerzési eljárást kell kezdeményezni.

(4) A HM vagyonfelügyeleti szerv értékhatártól függően

a) a HM képviseletében eljárva saját hatáskörben folytatja le a beszerzési eljárást, vagy

b)[56] beszerzési eljárásának lebonyolítására más honvédelmi szervezetet, illetve a HKK-t kér fel.

(5)[57] A megsemmisítési, ártalmatlanítási feladatokat végző vállalkozó kiválasztására irányuló beszerzési eljárás eredményéről az eljárást lefolytató honvédelmi szervezet, illetve a HKK tájékoztatja a HM vagyonfelügyeleti szervet.

(6) A CFE Szerződés hatálya alá eső eszközök esetében átalakítás, megsemmisítés, ártalmatlanítás csak a CFE Szerződésben megfogalmazott követelményeknek megfelelő, a fegyverzetcsökkentést ellenőrző szervezet felügyelete mellett, az általa jóváhagyott technológiai eljárással történhet.

(7) A CFE Szerződés hatálya alá tartozó ingó vagyonelem megsemmisítése, ártalmatlanítása, átalakítása esetén a végrehajtásról készült jegyzőkönyv egy-egy eredeti példányát a fegyverzetcsökkentést ellenőrző szervezet és a HM vagyonfelügyeleti szerv részére meg kell küldeni.

(8) A HM vagyonfelügyeleti szerv a jegyzőkönyv alapján az IK32-ben az adatok rögzítésére intézkedik.

17. Külföldön lévő ingó vagyonelem értékesítése, megsemmisítése

35. § (1) A 8. § e) pontja alapján honvédelmi célra feleslegesnek minősülő, külföldön lévő ingó vagyonelem külföldön történő értékesítése vagy megsemmisítése esetén az eljárást az ingó vagyonelemért felelős, külföldön települő honvédségi szervezet parancsnoka saját hatáskörben folytatja le.

(2)[58] Az ingó vagyonelem külföldön történő értékesítését, megsemmisítését - veszélyes hulladékok esetén környezetvédelmi szakterületi állásfoglalás birtokában - a központi logisztikai feladatokat ellátó honvédelmi szervezet, illetve a HKK javaslatára a felsőszintű logisztikai szerv vezetője engedélyezi.

(3) Ha a CFE Szerződés hatálya alá eső ingó vagyonelemeket külföldön értékesítik, az értékesítő az értékesítés tényéről, a nemzetközi bejelentésekmegtétele érdekében tájékoztatja a HM vagyonfelügyeleti szervet és a fegyverzetcsökkentést ellenőrző szervezetet.

36. § (1) A külföldön feleslegessé, használhatatlanná vált, a törvényben meghatározott értékhatárt meghaladó nyilvántartási értékű, hazaszállításra nem tervezett ingó vagyonelem honvédelmi célra feleslegessé minősítésére a külföldön települő honvédségi szervezet parancsnoka tesz szolgálati úton javaslatot.

(2) A felterjesztésben meg kell jelölni:

a) a helyszíni értékesítésre, átadásra javasolt ingó vagyonelem adatait,

b) az átadás, értékesítés módját, körülményét,

c) a hazaszállítás és helyszíni értékesítés, átadás változatainak költségkihatását,

d) a hatósági eljárások, engedélyezések módját és költségkihatásait, és

e) az egyéb, a feleslegessé minősítés szempontjából lényeges információkat.

(3) A feleslegesnek minősítésre vonatkozó javaslathoz csatolni kell az ingó vagyonelem tervezett átvételét, megvásárlását kérő külföldi szervezet szándéknyilatkozatát vagy megkeresését.

(4) Ha a felsőszintű logisztikai szerv az ingó vagyonelem hazaszállításáról dönt, az ingó vagyonelem belföldi értékesítésére, ingyenes átadására, megsemmisítésére a 7-16. és 20-21. alcímben foglaltak az irányadók.

(5) A Magyarországra gazdaságosan nem szállítható, külföldön nem értékesíthető és más szervezet részére át nem adható felesleges ingó vagyonelem megsemmisítéséről a külföldön települő honvédségi szervezet parancsnoka gondoskodik. A megsemmisítést a helyi szabályoknak, azok hiányában a magyar jogszabályoknak és a vonatkozó előírásoknak megfelelően kell elvégezni.

37. § A veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, 1989. március 22. napján aláírt Egyezmény alapelveként, a külföldön keletkezett veszélyes és egyéb hulladékok ártalmatlanítását lehetőség szerint a keletkezett államban kell megkísérelni.

18. Értékesítés a tulajdonosi joggyakorló hatáskörében

38. § Ha az inkurrencia értékesítése a tulajdonosi joggyakorló hatáskörébe tartozik, a HM vagyonfelügyeleti szerv a vagyonelemek becsült forgalmi értékadatait és értékesítési eljárásra lekötését az IK32 adatbázisában rögzíti, majd ezt követően az értékesítést a tulajdonosi joggyakorlónál kezdeményezi.

19. Bevételek

39. § (1)[59] Az inkurrencia értékesítéséből származó bevételek felhasználását és elszámolását a honvédelmi szervezetek költségvetési gazdálkodásának rendjéről szóló HM utasítás szabályai szerint kell végrehajtani.

(2) A tulajdonosi joggyakorló megbízása alapján végrehajtott értékesítés esetén a bevételek kezelésére és elszámolására az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt, a Vtv.-t, az éves költségvetésről szóló törvényt és a megbízásra vonatkozó megállapodás rendelkezéseit kell alkalmazni.

20. Vagyonkezelői jog átruházása és megszerzése

40. § (1) Az inkurrencia vagyonkezelői jogának átruházására vagy a honvédelmi célra szükséges ingó vagyonelem vagyonkezelői jogának megszerzésére vonatkozó szerződést a HM képviseletében eljárva a HM vagyonfelügyeleti szerv vezetője köti meg.

(2) A HM vagyonfelügyeleti szerv az inkurrencia vagyonkezelői jogának átruházása tárgyában létrejött szerződést az átadó részére eredetben megküldi.

(3) Az átadó a szerződés alapján az inkurrenciát átadja.

(4)[60] A HM által vagyonkezelésbe vett ingó vagyonelemet a felsőszintű logisztikai szerv által kijelölt honvédelmi szervezet, illetve a HKK a vagyonkezelői jog átvétele tárgyában létrejött szerződésben megjelölt értéken veszi nyilvántartásába.

21. Térítésmentes tulajdonba adás

41. § (1) Az inkurrencia tulajdonjogának a Vtv. 36. § (2) bekezdése szerinti ingyenes átruházására - a NATO Biztonsági Beruházási Programja keretében beszerzett ingó vagyonelemek kivételével a vagyonkezelő részéről a HM vagyonfelügyeleti szerv tesz javaslatot a tulajdonosi joggyakorló részére.

(2) A 3. § (2) bekezdés c) pontja szerint térítésmentes átadásra kijelölt inkurrenciát a HM vagyonfelügyeleti szerv az IK32 adatbázisában leköti.

(3) Ingyenesen tulajdonba - a (6) bekezdésben és a Vtv. 36. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt eset kivételével - kizárólag a haditechnikai eszköznek nem minősülő inkurrencia adható.

(4) Az ingyenes tulajdonba adásra vonatkozó szerződést a vagyonkezelő képviseletében a HM vagyonfelügyeleti szerv vezetője köti meg.

(5) A szerződés megkötését követően a HM vagyonfelügyeleti szerv és az átadó a 45. § (4)-(7) bekezdése szerint jár el.

(6) A NATO Biztonsági Beruházási Programja keretében beszerzett ingó vagyonelemek honvédelmi célra feleslegessé minősítését követően a HM VGH a kijelölt programfelelőssel egyeztetve felajánlja azokat a NATO eljárási rendje szerint a programban résztvevő tagállamok részére. A NATO tagállamok részére felajánlott ingóságokra vonatkozó igény esetén a HM VGH a térítésmentes átadás engedélyezését a HM vagyonfelügyeleti szerv útján kezdeményezi.

(7) A közúti közlekedési nyilvántartásban szereplő járművek térítésmentes tulajdonba adása esetén a 20. § (3)-(6) bekezdését kell alkalmazni.

42. § (1)[61] Az inkurrencia megtekintését a HM vagyonfelügyeleti szerv előzetes értesítése és a felsőszintű logisztikai szervezet intézkedése alapján, a beléptetésre vonatkozó rendszabályok betartása mellett, a tárolást végző honvédelmi szervezet, illetve a HKK biztosítja.

(2)[62] Az inkurrencia becsült értékét az ingó vagyonelemet nyilvántartó honvédelmi szervezet, illetve a HKK személyi állományából kijelölt háromfős bizottság állapítja meg. Az értékbecslést végrehajtó bizottság az érték megállapításról jegyzőkönyvet vesz fel, és azt a szolgálati út betartásával a HM vagyonfelügyeleti szerv részére megküldi. Az illetékes központi ellátó szervezet az érintett inkurrencia és a becsült értékek adatait az IK32 adatbázisában rögzíti.

43. § (1) A térítésmentes tulajdonba adásról szóló döntésről a szerződés egy példányának megküldésével - a birtokba adás érdekében - a HM vagyonfelügyeleti szerv értesíti az átadót.

(2) Az átadó az inkurrencia szállításának időpontjáról az értesítés kézhezvételét követően tájékoztatja az átvevőt. Az átadó lebonyolítja az inkurrencia átadását, amelynek során biztosítja azok okmányait.

(3) A HM vagyonfelügyeleti szerv az adatok pontosítását követően a birtokbaadási jegyzőkönyv egy példányát a tulajdonosi joggyakorló részére küldi meg.

23. Tárolás, átadás-átvétel, nyilvántartás, adatszolgáltatás

44. § (1) A honvédelmi célra feleslegessé minősítési eljárás során a felterjesztésben szereplő ingó vagyonelemet elkülönítetten kell tárolni, vagy egyértelmű azonosításra alkalmas jellel kell ellátni.

(2) A feleslegessé minősített ingó vagyonelemet a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási előírások alapján, a tárolási helyen kell osztályozni, a VM rendelet szerint kell besorolni és a nem veszélyes hulladékoktól el kell különíteni.

(3) A honvédelmi célra feleslegessé minősített ingó vagyonelemből alkatrészt a felsőszintű logisztikai szerv támogató javaslata alapján, a HM vagyonfelügyeleti szerv előzetes hozzájárulásával lehet kiépíteni.

(4)[63] Az alkatrész kiépítéséről az ingó vagyonelemet nyilvántartó honvédelmi szervezet, illetve a HKK jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet a HM vagyonfelügyeleti szerv részére az IK32-ben történő adatmódosítás kezdeményezésével együtt szolgálati úton terjeszt fel.

(5) Alkatrész kiépítés csak az értékbecslés elkészítését megelőzően, ennek hiányában az értékesítésre, ingyenes átadásra kijelölésig engedélyezhető.

(6)[64] Engedély nélküli megbontás esetén a tárolásért felelős honvédelmi szervezet, illetve a HKK vezetője anyagi felelősséggel tartozik az ingó vagyonelemben bekövetkezett értékvesztésért.

(7)[65] Az inkurrenciát nyilvántartó honvédelmi szervezet, illetve a HKK vezetője anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik azért, hogy annak műszaki állapotában, mennyiségében - a (3) bekezdés szerinti megbontáson és a természetes állagromláson kívül - változás ne álljon be.

(8)[66] Más honvédelmi szervezet, illetve a HKK által használt ingatlanban tárolt inkurrencia felelős megőrzéséhez szükséges tárolási feltételek biztosítása a tároló honvédelmi szervezet, illetve a HKK vezetőjének felelőssége.

(9)[67] A más honvédelmi szervezet, illetve a HKK által használt ingatlanban tárolt inkurrencia esetében - az inkurrenciát nyilvántartó honvédelmi szervezet megkeresése és adatszolgáltatása alapján - az értékesítési, térítésmentes átadási, vagy megsemmisítési eljárás során jelentkező, a beléptetéssel, pályázati felhívás kifüggesztésével, szolgáltatási szerződés megkötésével kapcsolatos és egyéb feladatok végrehajtásáért a tároló honvédelmi szervezet, illetve a HKK vezetője felelős.

45. § (1) Az inkurrencia átadását az átadás-átvételére vonatkozó logisztikai és számviteli előírások szerint, anyagmozgási bizonylat kiállításával kell végrehajtani, amelynek egy példányát a HM vagyonfelügyeleti szerv részére meg kell küldeni.

(2) A haditechnikai eszköz, veszélyes hulladék átadása, megsemmisítése esetén a dokumentáció, eszköz, készlet minősítésére, fajtájára, jellegére a kezelési, tárolási utasításokban, szakhatósági követelményekben meghatározottak az irányadóak.

(3) Az átadásra kijelölt ingó vagyonelem, különösen a több részből álló, összetett haditechnikai, technikai eszköz, komplexum, továbbá a hulladék, veszélyes hajtóanyag átadása lehetőség szerint mozgatás, szállítás nélkül a jelenlegi tárolási helyükről történjen.

(4) Az átadó az inkurrenciát az átadási pontra előkészíti.

(5)[68] Az átadó, az átvevő előzetes igénye esetén, ha az az alaprendeltetésének ellátásában nem akadályozza - saját hatáskörben és külön megállapodásban rögzített díjazás ellenében - további eszközt és munkaerőt biztosíthat az átvevő részére. Ebben az esetben az átadó honvédelmi szervezet, illetve a HKK a HM fejezet egységes számviteli politikájáról és számlarendjéről szóló 9/2017. (HK 5.) HM VGHÁT szakutasítás 1. melléklet 6. függeléke szerinti Önköltség-számítási Szabályzat alapján megállapítja a térítési díj mértékét.

(6) Az átadó az eljárások során kötött szerződés vagy az átadás-átvételt engedélyező kormányhatározat alapján az inkurrencia adatait az IK32 adatbázisában rögzíti.

(7) Az átadó a bizonylatok alapján az ingó vagyonelem átadás-átvételét az IK32 adatbázisában rögzíti, és a birtokbaadási jegyzőkönyvek vagy utalványok eredeti példányát az átadás-átvétel megtörténtét követő 5. munkanapig megküldi a HM vagyonfelügyeleti szerv részére.

(8) Az inkurrencia átadási bizonylatait a HM vagyonfelügyeleti szerv a szerződéshez csatolja, az IK32 adatbázisának adatait és az átadás dokumentációját egyezteti, eltérés esetén a szükséges intézkedéseket megteszi.

46. § A minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény, illetve a minősített adatok kezeléséről szóló egyéb jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök és belső rendelkezések alapján kell végrehajtani az ingó vagyonelemekhez tartozó minősített dokumentációk felülvizsgálatát, minősítésének megváltoztatását, további kezelését, megsemmisítését, átadását. Ugyanezen jogszabályok alapján kell eljárni a minősített adatot tartalmazó ingó vagyonelem vonatkozásában is.

23. A KNBSZ-re vonatkozó eltérő rendelkezések

47. § (1) A Magyar Állam tulajdonában és a HM vagyonkezelésében lévő ingó vagyonelemek vonatkozásában a KNBSZ a honvédelmi célra feleslegessé minősítést közvetlenül a HM vagyonfelügyeleti szervnél kezdeményezheti.

(2) A KNBSZ a központi ellátási rendszerbe tartozó és a KNBSZ feladatainak ellátására feleslegessé váló és az ellátási rendszerbe még visszaforgatható ingó vagyonelemeket a központi ellátó szervezet részére visszaadja, kivéve, ha az illetékes felsőszintű logisztikai szerv a megsemmisítését a KNBSZ-nél rendeli el.

(3) A KNBSZ használatában lévő ingó vagyonelemek feleslegessé minősítésére vonatkozó határozat adatait a HM vagyonfelügyeleti szerv nem rögzíti az IK32 adatbázisban.

(4)[69] A speciális működési kiadások terhére elszámolt (a továbbiakban: speciális kezelésű) és az intézményi gazdálkodási körbe tartozó vagyonelemek térítésmentes átadásának, valamint az ideiglenesen térítésmentes használatba kerülő ingóság átadásának, átvételének kiegészítő szabályait a KNBSZ főigazgatója saját hatáskörben határozza meg. A honvédelmi szervezet, illetve a HKK részére történő átadáskor az átadás-átvételt követően az átvevő honvédelmi szervezet, illetve a HKK vezetője értesíti a HM vagyonfelügyeleti szervet, ezzel egyidejűleg intézkedik az átvett eszközök HM Költségvetés Gazdálkodási Információs Rendszer aLogirba történő besorolására és az adatok KNBSZ részére történő megküldésére.

(5) A KNBSZ által működtetett külföldi kirendeltségek, kiküldöttek használatában lévő felesleges vagy használhatatlan, leselejtezett ingó vagyonelem külföldön történő értékesítésének, megsemmisítésének vagy hazaszállításának kiegészítő szabályait a KNBSZ főigazgatója saját hatáskörben állapítja meg.

(6)[70] A speciális kezelésű vagyonelemek minősített, térítésmentesen átvett ingóság átvételének szabályait a KNBSZ főigazgatója saját hatáskörben határozza meg.

48. § (1)[71] A KNBSZ az alaptevékenysége ellátásához szükséges speciális kezelésű vagyonelemeiről - a honvédelmi szervek működésének az államháztartás működési rendjétől eltérő szabályairól szóló 346/2009. (XII. 30.) Korm. rendelet 29/A. § (1) bekezdésére figyelemmel - elkülönített nyilvántartást vezet. A nyilvántartás, selejtezés, feleslegessé minősítés és leltározás szabályait - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény előírásai alapján, a szakterület sajátosságainak figyelembevételével - a KNBSZ főigazgatója saját hatáskörben állapítja meg.

(2) A KNBSZ speciális kezelésű ingó vagyonelemeit - a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 63. § (5) és (6) bekezdésére figyelemmel - saját hatáskörben értékesítheti, az így keletkezett bevételek speciális kiadások finanszírozására közvetlenül használhatók fel.

(3) A speciális kezelésű és saját beszerzésű intézményi gazdálkodási körbe tartozó ingó vagyonelemek HM vagyonfelügyeleti szerv részére megküldött azonosító adatainak részletezettségét a KNBSZ főigazgatója határozza meg.

(4) A KNBSZ minden év február 15-ig az intézményi gazdálkodási körbe tartozó ingó vagyonelemek értékesítésével, selejtezésével, térítésmentes átadásával kapcsolatban az előző évre vonatkozó összesített adatszolgáltatást küld a HM vagyonfelügyeleti szerv részére.

24. Ajándék, adomány elfogadása

49. §[72] Az ajándék, adomány elfogadására a honvédelmi szervezetek költségvetési gazdálkodásának rendjéről szóló HM utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni.

25. Használatbavétel

50. § (1)[73] A honvédelmi szervezethez, illetve a HKK-hoz ideiglenesen, térítésmentes használatba kerülő ingóság átvétele 100 000 Ft-ot meghaladó piaci érték esetén a HM védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár engedélyével, a használatba adó és a használatba vevő között megkötött írásos megállapodás alapján és honvédelmi feladat végrehajtása érdekében történhet.

(2)[74] Ha a használatbavétel térítés ellenében valósul meg, a használat ellenértékét a használatba vevő honvédelmi szervezetnél, illetve a HKK-nál rendelkezésére álló előirányzatok terhére kell kifizetni.

(3)[75] Térítés ellenében történő használatbavétel esetén a honvédelmi szervezetek beszerzéseinek eljárási rendjéről szóló HM utasítás rendelkezéseit kell alkalmazni.

26. Használatba adás

51. § Az ingó vagyontárgyak ideiglenes használatba adása során az ingó vagyontárgyak ideiglenes használatba adásának rendjéről szóló 78/2016. (XII. 29.) HM utasítás rendelkezései irányadóak.

27. Adatszolgáltatás a tulajdonosi joggyakorló részére

52. § (1) A HM vagyonkezelésében lévő állami vagyont érintő, a tulajdonosi joggyakorló felé teljesítendő adatszolgáltatásért a HM vagyonfelügyeleti szerv a felelős.

(2) A HM az adatszolgáltatási kötelezettségének a tulajdonosi joggyakorló nyilvántartási formanyomtatványain és számítástechnikai szoftvereivel tesz eleget.

(3) Az ingó vagyonelem számviteli nyilvántartás szerinti éves összesített adatait az adatszolgáltatási kötelezettségnek megfelelő struktúrában a HM VGH biztosítja a HM vagyonfelügyeleti szerv részére.

53. §[76] (1) A törvényben meghatározott értékhatárt meghaladó értékű ingó vagyonelem beszerzéséről a központi ellátó szervezet a HM vagyonfelügyeleti szervet a vagyonelem nyilvántartásba vételét követő 10. napig tájékoztatja.

(2) A HM vagyonfelügyeleti szerv a központi ellátó szervezet tájékoztatása alapján a megvásárolt ingó vagyonelem vagyonkezelésbe adásáról szóló döntés érdekében a tulajdonosi joggyakorlót 5 napon belül tértivevényes levélben értesíti.

54. § (1)[77] Az állami vagyont nyilvántartó, használó honvédelmi szervezet, illetve a HKK köteles tűrni, hogy az őt megillető jogok gyakorlását, az állami vagyon kezelésének célszerűségét és szabályszerűségét a tulajdonosi joggyakorló és a HM vagyonfelügyeleti szerv ellenőrizze. Az ellenőrzés nem terjedhet ki a honvédelmi szervezet, illetve a HKK titkos információgyűjtéssel, adatnyilvántartással, minősített adatokkal kapcsolatos dokumentumaira, informatikai rendszereire és a honvédelmi feladatokkal összefüggő tevékenységére.

(2)[78] A tulajdonosi ellenőrzés alá vont honvédelmi szervezet, illetve a HKK vezetője a tulajdonosi ellenőrzést végző személy beléptetése és a tulajdonosi ellenőrzés biztosítása érdekében az értesítés kézhezvételét követő 5. munkanapig intézkedik. Az ellenőrzés az ellenőrző személy megbízólevelének bemutatását követően, a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályok betartása mellett történhet.

28. Záró rendelkezések

55. § Ez az utasítás a közzétételét követő 8. napon lép hatályba.

56. § A Sut. 24. és 25. §-ában megjelölt honvédelmi szervezetek az utasítás hatálybalépését követő 60. napig hajtják végre az ott felsorolt szabályozók jelen utasítás hatálybalépésével összefüggő felülvizsgálatát.

57. § (1) A Sut. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A selejtezést nem kell végrehajtani, ha az adott eszköz honvédségi körön kívüli további használatra alkalmas, vagy önálló eszközként történő értékesítése gazdaságosabb."

(2) A Sut. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A selejtezésre nem javasolt eszközök vonatkozásában a honvédelmi szervezet a Honvédelmi Minisztérium által kezelt ingó vagyonelemekkel való gazdálkodásról szóló 74/2017. (XII. 29.) HM utasításban meghatározottak szerint jár el."

(3) A Sut. 15. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bizottság a selejtezés előkészítése során)

"i) megvizsgálja, hogy az eszköz alkalmas-e honvédségi körön kívüli további használatra, továbbá azt, hogy önálló eszközként történő értékesítése gazdaságosabb-e;"

58. § A Honvédelmi Minisztérium fejezet központi és intézményi gazdálkodásának rendjéről szóló 24/2015. (VI. 15.) HM utasítás 9. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A miniszter külön engedélye nem szükséges)

"b) az MH Egészségügyi Központ (a továbbiakban: MH EK), valamint a KNBSZ részére és"

(felajánlott pénzbeli vagy természetbeni támogatás, illetve ajándék elfogadásához.)

59. § A honvédelemért felelős miniszter tulajdonosi joggyakorlása és a Honvédelmi Minisztérium tagsági joggyakorlása alá tartozó közhasznú nonprofit gazdasági társaságok támogatásáról szóló 39/2016. (VII. 21.) HM utasítás 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § A HM Társadalmi Kapcsolatokat Koordináló Főosztály a KEMPP Nkft. részére szakmai támogatást nyújt a kulturális, rendezvényszervezési és protokoll, a honvédelmi hagyományőrzéssel, valamint a civil-katonai kapcsolatok erősítésével kapcsolatos feladatok ellátáshoz, továbbá szakmai támogatást és iránymutatást nyújt a hazafias, honvédelmi nevelési programjának eredményes végrehajtásához."

60. § Hatályát veszti:

a) a Sut. 3. § (1) bekezdés a) pontja

b) a honvédelmi miniszter által alapított gazdasági társaságok és a Haditechnikai Intézet üzleti titkainak védelméről szóló 28/1996. (HK 12.) HM utasítás és

c) a Honvédelmi Minisztérium vagyonkezelésében lévő ingóságok és társasági részesedések kezelésének, tulajdonosi ellenőrzésének, valamint az ingóságok hasznosításának, elidegenítésének, átadás-átvételének szabályairól szóló 67/2011. (VI. 24.) HM utasítás.

Dr. Simicskó István s. k.,

honvédelmi miniszter

1. melléklet a 74/2017. (XII. 29.) HM utasításhoz

Az értékesítési szabályzat tartalmi kellékei

1. Tartalomjegyzék

A szabályzatba foglalt fő pontok feltüntetése.

2. Preambulum

A vonatkozó hatályos jogszabályok, illetve az értékesítési szabályzat megalkotásával elérni kívánt célok megjelenítése.

3. A szabályzat hatálya

Azon pontok meghatározása, hogy a szabályzat milyen körben alkalmazható (mely személyekre, milyen tárgyban és mikor).

4. Fogalom meghatározások

5. Értékesítési eljárás kezdeményezése, előkészítése

Az értékesítési eljárás kiírójának, az eljárás felelősének meghatározása, valamint az eljárás szükséges iratainak és az eljárás típusának meghatározásai.

6. Értékbecslés

Az értékesíteni kívánt ingóság forgalmi értékének meghatározásához tartozó jogszabályban rögzített eljárás meghatározása.

7. Nyilvános pályáztatás

Az eljáráshoz tartozó részfeladatok, események meghatározása (Pályázati felhívás, részletes tájékoztató elkészítése, hirdetmények közzététele, esetleges módosítása, visszavonása, árubemutató megtartása, ajánlattétel, ajánlati kötöttség, ajánlatok érkeztetése, ajánlatok bontása, majd értékelése, ajánlatok módosítása, elbírálása, eljárás érvénytelensége, eredménytelensége, eredmény közlése, szerződéskötés, összeférhetetlenség, titokvédelem).

8. Zártkörű pályáztatás

A nyilvános pályáztatástól eltérő feladatok rögzítése.

9. Nyilvános árverés

Az ingóság árveréssel történő értékesítésére vonatkozó feltételek, előírások meghatározása.

10. Versenyeztetés mellőzésével történő értékesítés

Az ingóság értékesítésének e típusa szerinti feltételek meghatározása.

11. Hatálybalépés

A szabályzat időbeli hatálybalépésének meghatározása.

12. Mintaokmányok

2. melléklet a 74/2017. (XII. 29.) HM utasításhoz[79]