197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet

az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről

A Kormány a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88. § (1) bekezdés 5., 12. és 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya

a)[1] az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott elektromos-, elektronikusberendezés-kategóriákba sorolt elektromos, elektronikus berendezésre,

b) az a) pont szerinti hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésre,

c) az a) pont szerinti elektromos, elektronikus berendezések visszavételére, valamint

d) a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezések átvételére, gyűjtésére, szállítására, hasznosítására és ártalmatlanítására

terjed ki.

(2)[2] Nem terjed ki e rendelet hatálya

a) az olyan elektromos, elektronikus berendezésre, amely Magyarország alapvető biztonsági érdekeinek védelmével kapcsolatos, továbbá a fegyverekre, a lőszerekre, a hadianyagokra, ide nem értve a nem kifejezetten katonai célokra szánt termékekben használt elektromos és elektronikus berendezést,

b) az olyan elektromos, elektronikus berendezésre, amely kifejezetten egy más jellegű, e rendelet hatálya alá nem tartozó elektromos, elektronikus berendezés részeként lett tervezve és elhelyezve, és amely csak az adott elektromos, elektronikus berendezés részeként töltheti be funkcióját,

c) az izzószálas villanykörtére,

d) a világűrben való felhasználásra tervezett elektromos, elektronikus berendezésre,

e) a nagyméretű, rögzített ipari szerszámra,

f) a nagyméretű, helyhez kötött elektromos, elektronikus berendezésre, kivéve azt az elektromos, elektronikus berendezést, amely nem kifejezetten e berendezés részeként lett tervezve és elhelyezve,

g) a személy- és áruszállítási eszközre, kivéve a típusjóváhagyással nem rendelkező kétkerekű elektromos járművet,

h) a kizárólag szakmai használat céljából rendelkezésre bocsátott nem közúti mozgó gépre,

i) a kifejezetten csak kutatás és fejlesztés céljából tervezett, kizárólag vállalkozások által egymás rendelkezésére bocsátott berendezésre,

j) az életciklusuk vége előtt várhatóan fertőzővé váló orvostechnikai eszközökre és in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökre, valamint az aktív beültethető orvostechnikai eszközökre.

2. Értelmező rendelkezések

2. §[3] (1) E rendelet alkalmazásában:

1.[4] aktív beültethető orvostechnikai eszköz: az orvostechnikai eszközökről, a 2001/83/EK irányelv, a 178/2002/EK rendelet és az 1223/2009/EK rendelet módosításáról, valamint a 90/385/EGK és a 93/42/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. április 5-i (EU) 2017/745 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: MDR) 2. cikk 4. és 5. pontja szerinti meghatározásoknak egyidejűleg megfelelő elektromos vagy elektronikus berendezés;

2. elektromos, elektronikus berendezés: legfeljebb 1000 V váltakozó feszültségű, valamint legfeljebb 1500 V egyenfeszültségű árammal működő berendezés, amelynek rendeltetésszerű működése elektromágneses mezőtől vagy elektromos áramtól függ, ideértve az elektromágneses mező vagy elektromos áram előállítását, mérését, átvitelét biztosító eszközöket is;

3. elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladéka: olyan hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés, amely a háztartásban képződik, továbbá amely kereskedelmi, ipari, intézményi vagy egyéb forrásból származik, ha jellegénél és mennyiségénél fogva az elektromos, elektronikus berendezések olyan hulladékához hasonló, amely háztartásból származik, továbbá az olyan hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés, amelyet feltehetően háztartások és egyéb felhasználók egyaránt használnak;

4. eltávolítás: olyan kézi, gépi, vegyi vagy kohászati eljárás útján végzett kezelés, amelynek eredményeképpen a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésből a veszélyes anyagok, valamint azok keverékei és összetevői egy elkülöníthető anyagáramba kerülnek vagy valamely anyagáram egy elkülöníthető részévé válnak; egy anyag, keverék vagy összetevő akkor tekinthető elkülöníthetőnek, ha ellenőrzés útján igazolható, hogy a kezelés környezetvédelmi szempontból biztonságos;

5. export: az elektromos, elektronikus berendezés kereskedelmi vagy egyéb célú, az Európai Gazdasági Térségen kívülre történő szállítása;

6. finanszírozási megállapodás: valamilyen elektromos, elektronikus berendezéssel kapcsolatos hitel-, bérleti, haszonbérleti vagy részletfizetési szerződés vagy megállapodás, függetlenül attól, hogy a szerződés vagy megállapodás, illetve bármely kiegészítő szerződés vagy megállapodás rendelkezik-e az elektromos, elektronikus berendezés tulajdonjogának átruházásáról vagy annak lehetőségéről;

7.[5] forgalmazó: az a természetes személy vagy a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 2. § (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott forgalmazó, aki, illetve amely az elektromos, elektronikus berendezés piaci hozzáférhetőségét biztosítja;

8. forgalomba hozatal: valamely elektromos, elektronikus berendezés piaci hozzáférhetőségének első alkalommal történő üzletszerű biztosítása Magyarország területén;

9. gyártó: a Ht. 2. § (1) bekezdés 16. pontjában meghatározott gyártó, aki (amely)

a) Magyarország területén letelepedett, és ott saját neve vagy védjegye alatt elektromos, elektronikus berendezéseket gyárt, vagy elektromos, elektronikus berendezéseket terveztet vagy gyártat, és a gyártott, illetve terveztetett vagy gyártatott berendezéseket saját neve vagy védjegye alatt forgalmazza,

b) Magyarország területén letelepedett, és ott saját neve vagy védjegye alatt más beszállítók által gyártott berendezések viszonteladásával foglalkozik, ahol a viszonteladó nem tekintendő gyártónak abban az esetben, ha a berendezés gyártójának márkaneve az a) pontban foglaltaknak megfelelően a berendezéseken megjelenik,

c) Magyarország területén letelepedett, és Magyarországon harmadik országból vagy egy másik tagállamból származó elektromos, elektronikus berendezéseket hoz üzletszerűen forgalomba, vagy

d) Magyarországon távközlő eszközök révén elektromos, elektronikus berendezéseket értékesít közvetlenül háztartások vagy egyéb felhasználók részére, de egy másik EGT-tagállamban vagy harmadik országban telepedett le;

nem tekintendő gyártónak az, aki (amely) valamely finanszírozási megállapodás értelmében kizárólagos finanszírozást nyújt, kivéve, ha egyúttal az a)-d) pontok szerinti gyártóként is működik;

10. hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés: a Ht. 2. § (1) bekezdés 23. pontja szerinti hulladék, ideértve valamennyi alkatrészt, készülékrészt és fogyóanyagot, amely a berendezés részét képezi, amikor attól megválnak;

11. import: elektromos, elektronikus berendezés vámjogszabályok szerinti, az Európai Unió vámterületén kívülről történő behozatala;

12.[6] in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz: az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről, valamint a 98/79/EK irányelv és a 2010/227/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. április 5-i (EU) 2017/746 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: IVDR) 2. cikk 2. pontja szerinti olyan eszköz, vagy annak az IVDR 2. cikk 4. pontja szerinti olyan tartozéka, amely elektromos vagy elektronikus eszköznek minősül;

13.[7]

14. nagyméretű, helyhez kötött elektromos, elektronikus berendezés: különböző típusú készülékek vagy eszközök nagyméretű összessége,

a) amelyek összeszerelését, beüzemelését és leszerelését szakemberek végzik,

b) amelyeket állandó jelleggel egy előre meghatározott és kifejezetten e célra kijelölt területen lévő épület vagy egyéb létesítmény részeként kívánnak használni, és

c) amelyek kizárólag ugyanolyan speciális kialakítású berendezésekkel helyettesíthetők;

15. nagyméretű, rögzített ipari szerszám: gépek, berendezések, illetve azok alkatrészeinek nagyméretű összessége, amelyek egy adott alkalmazás céljából működnek együtt, és amelyeket szakemberek állandó jelleggel egy adott helyen beüzemelnek, leszerelnek, használnak, illetve karbantartanak valamely ipari gyártó létesítményben vagy kutatási és fejlesztési létesítményben;

16. nem közúti mozgó gép: fedélzeti energiaforrással rendelkező gép, amelynek működtetése folyamatos vagy részben folyamatos mozgást követel meg meghatározott munkavégzési helyek között;

17.[8] orvostechnikai eszköz: az MDR 2. cikk 1. pontja szerinti olyan eszköz vagy annak az MDR 2. cikk 2. pontja szerinti olyan tartozéka, amely elektromos vagy elektronikus berendezésnek minősül;

18. piaci hozzáférhetőség biztosítása: Magyarország piacán egy termék gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása forgalmazás, fogyasztás vagy használat céljára, függetlenül attól, hogy az fizetés ellenében vagy ingyenesen történik;

19. történelmi hulladék: a 2005. augusztus 13. napján vagy azt megelőzően gyártott hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés;

20. vásárlási utalvány: olyan nyomtatott vagy elektronikus formában kiállított elismervény, számla, amely új elektromos, elektronikus berendezés vásárlása esetén az új termék árából a jogosultat az e rendeletben meghatározott összegű árengedmény igénybevételére jogosítja fel.

(2) E rendeletben az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletben, és az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott fogalmak is alkalmazandóak.

(3)[9] Az e rendeletben alkalmazott fogalmakat a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint kell értelmezni.

2a. Az elektromos, elektronikus berendezés előállítására vonatkozó szabályok, az elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladékok a körforgásos gazdaságban[10]

2/A. §[11] (1) A 2. § (1) bekezdés 9. pont a) alpontja szerinti gyártó gondoskodik arról, hogy az elektromos, elektronikus berendezést úgy tervezze meg, úgy alakítsa ki és úgy állítsa elő, hogy abból a használt elemet és akkumulátort vagy az elem- és akkumulátorhulladékot a fogyasztó és a forgalmazó, vagy ha az elektromos, elektronikus berendezés fajtája ezt nem teszi lehetővé, akkor szakemberek könnyen és biztonságosan el tudják távolítani.

(2) Ahhoz az elektromos, elektronikus berendezéshez, amelybe elemet vagy akkumulátort építenek, a gyártó használati utasítást mellékel arra vonatkozólag, hogy a használt elemet és akkumulátort vagy az elem- és akkumulátorhulladékot a fogyasztó és a forgalmazó vagy szakemberek hogyan tudják könnyen és biztonságosan eltávolítani. A gyártó a fogyasztót és a forgalmazót tájékoztatja az elektromos, elektronikus berendezésbe épített elem vagy akkumulátor típusáról.

2/B. §[12] A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezések elektromos és elektronikus berendezésekből származó hulladékainak képződése és a hulladékok kezelése nyomán bekövetkező, környezetre káros hatások megelőzése vagy csökkentése, valamint az erőforrás-felhasználás általános hatásainak csökkentése és e felhasználás hatékonyságának javítása, továbbá a környezetet és az emberi egészség védelme érdekében a hulladékhierarchia alkalmazását szolgáló gazdasági és egyéb intézkedéseket, illetve az azokkal egyenértékű megoldásokat a Ht. 5. melléklete szerint kell meghatározni.

3. A visszavételi, az átvételi, a gyűjtési és a kezelési kötelezettség[13]

3. § (1) A gyártó

a) az általa forgalomba hozott, használt elektromos, elektronikus berendezést, valamint

b) a más gyártó által forgalomba hozott, használt elektromos, elektronikus berendezést, amely a gyártó által forgalomba hozott elektromos, elektronikus berendezéssel jellegében és funkciójában azonos,

- különösen a használt elektromos, elektronikus berendezés újrahasználatának biztosítása érdekében - a fogyasztótól visszaveszi, ha azt a fogyasztó a részére visszavételre felajánlja (visszavételi kötelezettség).

(1a)[14] Ha a természetes személy fogyasztó az (1) bekezdés szerinti használt elektromos, elektronikus berendezést a forgalmazás helyszínén a gyártónak visszavételre felajánlja, a gyártó a fogyasztó részére új elektromos, elektronikus berendezés vásárlása esetén az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott összegű vásárlási utalványt ad a következő feltételek szerint:

a) a vásárlási utalványban szereplő összeg alapján adható árengedmény az új elektromos, elektronikus berendezés fogyasztói vételárának 10%-át nem haladhatja meg, kivéve, ha a gyártó több árengedményt vagy kedvezményt kíván a fogyasztó részére biztosítani;

b) egy darab vásárlási utalvány csak egy darab új elektromos, elektronikus berendezés vásárlásához használható fel, kivéve, ha a gyártó egyszerre több vásárlási utalványt is elfogad ugyanannak az új elektromos, elektronikus berendezésnek a vásárlásához;

c) a vásárlási utalvány csak a használt elektromos, elektronikus berendezés átadásának napján és helyszínén történő új elektromos, elektronikus berendezés vásárlása esetén használható fel, kivéve, ha a gyártó a vásárlási utalvány elfogadását nemcsak az átadás napján és helyszínén kívánja biztosítani;

d) a vásárlási utalvány összege nem áthárítható.

(2)[15] Egyéni teljesítés esetén a gyártó a fogyasztótól visszavett használt elektromos, elektronikus berendezés mennyiségét - ha annak újrahasználata nem biztosítható - a 2. melléklet 1. pontjában meghatározottak szerint gyűjtési mennyiségként elszámolhatja.

(3) A gyártó a használt elektromos, elektronikus berendezés visszavételét a fogyasztót terhelő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem kötheti.

(4)[16] A gyártó a használt elektromos, elektronikus berendezés visszavételét megtagadhatja, ha az elektromos, elektronikus berendezés a visszavétel során a visszavételt végző egészségére vagy testi épségére súlyos veszélyt jelent.

(5) Ha a gyártó a (4) bekezdésben meghatározott eset valamelyikére hivatkozva a használt elektromos, elektronikus berendezés visszavételét megtagadja, a berendezést hulladéknak kell tekinteni. Ebben az esetben a Ht. 31. § (2) bekezdése alapján gondoskodni kell a hulladék kezeléséről.

4. § (1) Egyéni teljesítés esetén a gyártó, kollektív teljesítés esetén a koncessziós társaság[17]

a)[18] a gyártó által forgalomba hozott, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést,

b)[19] a más gyártó által forgalomba hozott, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést, amely a gyártó által forgalomba hozott elektromos, elektronikus berendezéssel jellegében és funkciójában azonos, valamint

c)[20] a történelmi hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés hulladékát

d)[21]

- a hulladék átadásának ösztönzése érdekében - a hulladékbirtokostól átveszi és gyűjti, ha a hulladékbirtokos azt a részére átvételre felajánlja (átvételi és gyűjtési kötelezettség).

(1a)[22] Ha a természetes személy hulladékbirtokos az (1) bekezdés szerinti hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést a forgalmazás helyszínén a gyártónak átvételre felajánlja, a gyártó a hulladékbirtokos részére új elektromos, elektronikus berendezés vásárlása esetén az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott összegű vásárlási utalványt ad a következő feltételek szerint:

a) a vásárlási utalványban szereplő összeg alapján adható árengedmény az új elektromos, elektronikus berendezés fogyasztói vételárának 10%-át nem haladhatja meg, kivéve, ha a gyártó több árengedményt vagy kedvezményt kíván a hulladékbirtokos részére biztosítani;

b) egy darab vásárlási utalvány csak egy darab új elektromos, elektronikus berendezés vásárlásához használható fel, kivéve, ha a gyártó egyszerre több vásárlási utalványt is elfogad ugyanannak az új elektromos, elektronikus berendezésnek a vásárlásához;

c) a vásárlási utalvány csak a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés átadásának napján és helyszínén történő új elektromos, elektronikus berendezés vásárlása esetén használható fel, kivéve, ha a gyártó a vásárlási utalvány elfogadását nemcsak az átadás napján és helyszínén kívánja biztosítani;

d) a vásárlási utalvány összege nem áthárítható.

(2)[23] Egyéni teljesítés esetén a gyártó, kollektív teljesítés esetén a koncessziós társaság a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés átvételét - a 25. § (2) bekezdése szerinti kivétellel - a hulladékbirtokost terhelő fizetési kötelezettség teljesítéséhez nem kötheti.

(3)[24] Egyéni teljesítés esetén a gyártónak, kollektív teljesítés esetén a koncessziós társaságnak a hulladékot abban az esetben is át kell vennie, ha a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés az elektromos, elektronikus berendezésre jellemző alapvető alkotórészeket nem tartalmazza, vagy az elektromos, elektronikus berendezést megbontották. Ezekben az esetekben a gyártónak nem kell a hulladékbirtokos részére vásárlási utalványt adnia.

(4)[25] Egyéni teljesítés esetén a gyártó, kollektív teljesítés esetén a koncessziós társaság a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés átvételét abban az esetben tagadhatja meg, ha a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés az átvétel során az átvételt végző egészségére vagy testi épségére súlyos veszélyt jelent.

(5)[26] Ha egyéni teljesítés esetén a gyártó, kollektív teljesítés esetén a koncessziós társaság a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés átvételét megtagadja, jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvben a berendezés azonosítására alkalmas adatokat, továbbá az átvétel megtagadásának indokát, helyét és időpontját kell rögzíteni. A jegyzőkönyvet a gyártó vagy a koncessziós társaság képviselőjének és a hulladékbirtokosnak alá kell írnia. A gyártó vagy a koncessziós társaság az aláírt jegyzőkönyv egy példányát a hulladékbirtokosnak átadja.

(6)[27] Ha egyéni teljesítés esetén a gyártó, kollektív teljesítés esetén a koncessziós társaság a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés átvételét a (4) bekezdés szerinti indok valamelyikére hivatkozva megtagadja, a hulladékbirtokost a helyszínen tájékoztatja arról, hogy a hulladék hol és kinek adható át annak környezetvédelmi szempontból biztonságos kezelése érdekében. Szükség esetén egyéni teljesítés esetén a gyártó, kollektív teljesítés esetén a koncessziós társaság a hulladékgazdálkodási hatóságot, illetve egy - a hulladék kezelésére jogosult - gazdálkodó szervezetet a hulladék elszállítása és annak környezetvédelmi szempontból biztonságos kezelése érdekében haladéktalanul tájékoztatja.

(7)[28] Az átvétel megtagadása miatti eljárásban a (4) bekezdésben foglaltak bizonyítása egyéni teljesítés esetén a gyártót, kollektív teljesítés esetén a koncessziós társaságot terheli. Ha az eljárásban a gyártó vagy a koncessziós társaság az (5) bekezdés szerinti jegyzőkönyvet nem mutatja be, az átvétel megtagadásának jogtalanságát vélelmezni kell.

(8)[29] Egyéni teljesítés esetén a gyártó, kollektív teljesítés esetén a koncessziós társaság a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés gyűjtéséről elektromos-, elektronikusberendezés-kategóriánként legalább a 2. melléklet 1.1. pontjában foglalt táblázatban meghatározott gyűjtési aránynak megfelelő mértékben gondoskodik.

(9)[30] Az országos gyűjtési kötelezettség keretében biztosítani kell, hogy az összegyűjtött, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezések össztömege elérje

a) a tárgyévet megelőző 3 évben forgalomba hozott elektromos, elektronikus berendezések átlagos tömegének legalább 65%-át vagy

b) a Magyarországon képződött, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezések legalább 85%-át.

(10)[31] A (9) bekezdés szerinti arányok teljesítéséről egyéni teljesítés esetén a gyártónak, kollektív teljesítés esetén a koncessziós társaságnak kell gondoskodnia az Országos Hulladékgazdálkodási Tervvel összhangban.

5. § (1)[32] Ha a gyártó vagy a koncessziós társaság az átvétel helyén megállapítja, vagy - a 3. melléklet szerinti minimumkövetelményekre figyelemmel - a körülményekhez képest alapos okkal feltételezi, hogy a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés újrahasználata - újrahasználatra történő előkészítés útján - gazdaságosan biztosítható, a gyártó, a koncessziós társaság az újrahasználatra történő előkészítésnek a hasznosítással és az újrafeldolgozással szemben elsőbbséget biztosít.

(2)[33] Ha a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés újrahasználata - újrahasználatra történő előkészítés útján - gazdaságosan nem biztosítható, egyéni teljesítés esetén a gyártó, kollektív teljesítés esetén a koncessziós társaság a hulladék hasznosításáról és újrafeldolgozásáról - elektromos- és elektronikusberendezés-kategóriánként - legalább a 2. melléklet 2.1. pontjában foglalt táblázatban meghatározott hasznosítási és újrafeldolgozási aránynak megfelelő mértékben gondoskodik (a továbbiakban: hasznosítási kötelezettség).

(3) Az olyan hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés vagy alkotórésze esetében, amelynek hasznosítására Magyarországon nem áll rendelkezésre hasznosítási kapacitás, a hasznosítási kötelezettség teljesítésének minősül a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés vagy alkotórészének az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban történő, az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló kormányrendelet szerint igazolt hasznosítása is.

(4)[34] A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés vagy alkotórészének hasznosítási célú exportja abban az esetben tekinthető a hasznosítási kötelezettség teljesítésének, ha az exportot végző a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek, valamint az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet III. vagy IIIA. mellékletében felsorolt egyes hulladékoknak a hulladékok határokat átlépő szállításának felügyeletéről szóló OECD-határozat hatálya alá nem tartozó egyes országokba történő hasznosítási célú kiviteléről szóló 1418/2007/EK rendeletnek megfelelően, az országhatárt átlépő hulladékszállításról szóló kormányrendelet szerint az országos hulladékgazdálkodási hatóság felé igazolja, hogy az adott országban a hasznosítás az e rendeletben foglaltakkal egyenértékű vagy jobb feltételekkel történik.

(5)[35] Ha egyéni teljesítés esetén a gyártó a hulladék kezeléséről nem saját maga gondoskodik, a visszavitt használt és újrahasználatra nem alkalmas elektromos, elektronikus berendezést és annak valamennyi alkotóelemét, illetve az átvett hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést és annak valamennyi alkotóelemét elkülönítetten és hiánytalanul kell átadnia az átvételre hulladékgazdálkodási engedéllyel rendelkező jogosult részére.

6. §[36] Ha az elektromos, elektronikus berendezés újrahasználatra alkalmatlan, illetve a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés hasznosítása, újrafeldolgozása gazdaságosan nem biztosítható, egyéni teljesítés esetén a gyártó, kollektív teljesítés esetén a koncessziós társaság gondoskodik a hulladék ártalmatlanításáról (a továbbiakban: ártalmatlanítási kötelezettség).

4. A gyártó tájékoztatási kötelezettsége

7. § (1)[37] A gyártó a visszavételi, átvételi, gyűjtési, kezelési kötelezettségéről a fogyasztót, a forgalmazót és a hulladékbirtokost tájékoztatja.

(2) A gyártó gondoskodik arról, hogy a 2005. augusztus 13. napját követően gyártott elektromos, elektronikus berendezésen vagy - ha azon a termék mérete vagy rendeltetése miatt nem lehetséges - a termék csomagolásán, a használati útmutatóban vagy a garanciajegyen

a) a 4. mellékletben feltüntetett ábra,

b)[38] a gyártó azonosításra alkalmas megjelölés

c)[39]

jól látható, felismerhető, olvasható és letörölhetetlen legyen.

(3) A gyártó a fogyasztókat magyar nyelven tájékoztatja arról, hogy

a) az elektromos, elektronikus berendezésekben található veszélyes anyagok a környezetre és az emberi egészségre milyen káros hatást gyakorolnak, ha azokat nem a vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak megfelelően használják, működtetik;

b) az elektromos, elektronikus berendezés tartalmaz-e olyan alkatrészt, amely hulladékká válását követően veszélyes hulladéknak minősülne;

c) a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést elkülönítetten kell gyűjteni, és az a települési hulladékkal együtt nem helyezhető el azonos gyűjtőedényben, továbbá települési hulladékként nem ártalmatlanítható;

d) a 4. mellékletben szereplő ábra azt a jelentést hordozza magában, hogy a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést elkülönítetten kell gyűjteni;

e) az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó elemet, akkumulátort tartalmazó elektromos, elektronikus berendezés milyen típusú elemet, akkumulátort tartalmaz, és az milyen módon távolítható el az elektromos vagy elektronikus berendezésből biztonságosan;

f) a használt és a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést a forgalmazás helyén, illetve valamennyi olyan forgalmazónak, amely a használt és a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezéssel jellegében és funkciójában azonos elektromos, elektronikus berendezést értékesít, térítésmentesen átadható;

g) tevékenységével milyen szerepet vállal az elektromos, elektronikus berendezés újrahasználatában, újrahasználatra történő előkészítésében, valamint a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés mennyiségének csökkentésében, hasznosításában és az újrafeldolgozás egyéb formáiban; valamint

h)[40] a 12. § (1)-(5) bekezdése szerinti kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatban felmerült költségeket viseli, és a költségek viselésére kötelezettséget vállal.

(4)[41] A gyártó a (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatási kötelezettségét a fogyasztók részére a következő módon teljesíti:

a) az elektromos, elektronikus berendezésre vonatkozó hirdetést tartalmazó nyomtatott szórólapon, reklámújságban, továbbá katalógusban (ha ilyeneket a gyártó előállít) annak az internetes címnek a közzététele útján, amelyen keresztül a tájékoztatás elektronikusan korlátlanul elérhető;

b) az elektromos, elektronikus berendezésre vonatkozó nyomtatott használati útmutatóban, termékismertetőben, vagy a nyomtatott használati útmutatóban, termékismertetőben elhelyezett internetes címnek a közzététele útján (ha ilyeneket a gyártó előállít), amelyen keresztül a tájékoztatás elektronikusan korlátlanul elérhető;

c) a honlapján vagy egy más gyártóval vagy gyártókkal közösen üzemeltetett honlapon; valamint

d) a fogyasztók részére elektronikusan küldött hírlevélben és az általa üzemeltetett webáruház honlapján (ha a gyártó webáruházat üzemeltet).

(5)[42] A tájékoztatást, a tájékoztatásra történő hivatkozást, valamint az internetes címet a (4) bekezdés szerinti sajtótermék magyar nyelvű felületén mindenki számára könnyen elérhető és felismerhető helyen, jól olvasható módon kell elhelyezni.

(5a)[43] A (4) bekezdés a) pontja szerinti sajtótermék médiafelületén a tájékoztatást addig az időpontig kell megjeleníteni, amíg az adott elektromos, elektronikus berendezésre vonatkozó bármilyen jellegű hirdetés abban szerepel. A (4) bekezdés b)-d) pontja szerinti sajtótermék médiafelületén a tájékoztatást addig az időpontig kell megjeleníteni, amíg az adott berendezést a gyártó gyártja, illetve forgalmazza.

(6)[44]

(7)[45] A gyártó a kezelési kötelezettséggel összefüggő, az elektromos, elektronikus berendezés alkatrészeinek és alapanyagainak meghatározására, veszélyesanyag-tartalmára vonatkozó műszaki dokumentációt és kezelési utasítást az elektromos, elektronikus berendezés forgalomba hozatalától számított 1 éven belül a koncessziós társaságnak vagy a hasznosítást végző hulladékkezelőnek elektronikus formában hozzáférhetővé teszi.

8. § (1) A gyártó az elektromos, elektronikus berendezés forgalomba hozatalát követő 1 éven belül az Európai Unió területén első alkalommal forgalomba hozott elektromos, elektronikus berendezés valamennyi típusát illetően az újrahasználatra, az újrahasználatra előkészítésre és a kezelésre vonatkozó ingyenes tájékoztatást mindenki számára hozzáférhetővé teszi. A tájékoztatást különösen kézikönyvekben, valamint az elektronikus hírközlés szolgáltatásain keresztül kell biztosítani.

(2) A tájékoztatásnak legalább a következőkre kell kiterjednie:

a) az elektromos, elektronikus berendezésben található különböző alkatrészek és anyagok meghatározására, ideértve a berendezés működése szempontjából nem jelentős tartó és hordozó alkatrészeket is;

b) az elektromos, elektronikus berendezésben található veszélyes anyagok és keverékek meghatározására; valamint

c) arra, hogy a kezelés során a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésből valamennyi folyadékot és legalább a 26. § (1) bekezdése szerinti anyagot, alkatrészt, tartozékot, összetevőt el kell távolítani.

5.[46]

9. §[47]

10. §[48]

11. §[49]

6. A gyártó által viselt költségek

12. § (1)[50] A gyártó - az (5) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer működésének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint viseli a visszavételre, az átvételre, a gyűjtésre és a kezelésre vonatkozó kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos költségeket.

(2) Ha a gyártó a forgalmazóval értékesítési szerződést kötött, a gyártó a 22. §-ban és a 23. §-ban foglaltaknak megfelelően

a) a forgalmazó által visszavett elektromos, elektronikus berendezés tárolásának és a forgalmazótól történő elszállításának,

b) a forgalmazó által átvett hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés gyűjtésének,

c) a gyűjtőedények elhelyezésének, valamint

d) az elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladékának a háztartásokból a gyűjtőhelyre, továbbá a gyűjtőhelyről a hulladékkezelő létesítménybe történő elszállításának

költségeit viseli.

(3) A gyártó viseli a 2005. augusztus 13-át követően forgalomba hozott elektromos, elektronikus berendezésből képződött, nem háztartásból származó elektromos, elektronikus berendezés hulladékának gyűjtésével, környezetkímélő kezelésével kapcsolatban felmerült költségeket.

(4) A gyártó a forgalmazó kérésére az értékesítési szerződésben meghatározott mennyiségnek megfelelő elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladékát a forgalmazótól átveszi, és viseli az ezzel kapcsolatos költségeket.

(5) Ha az elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladéka történelmi hulladéknak minősül, a gyártó a történelmi hulladék átvételének, gyűjtésének és kezelésének költségeihez az adott kategóriába tartozó elektromos, elektronikus berendezés - amelyből a történelmi hulladék képződött - forgalomba hozatalának arányában járul hozzá.

(6)[51]

7. A gyártó biztosítékadási kötelezettsége

13. § (1)[52] Egyéni teljesítés esetén a gyártó a gyűjtési, kezelési kötelezettségei ellátásának biztosítására vagyoni biztosítékot képez.

(2) A vagyoni biztosíték mértékét és számításának módját az 5. melléklet határozza meg.

(3) A tárgyévre vonatkozó vagyoni biztosítékot a tárgyév február 20. napjáig kell képezni. Ha a gyártó a tevékenységét a tárgyévben kezdi meg, a vagyoni biztosítékot a tárgyév végéig havonta kell képeznie.

(4)[53]

14. § (1) A vagyoni biztosíték típusa a következő lehet:

a)[54]

b) környezetvédelmi biztosítás,

c) hitelintézet vagy biztosító intézet által vállalt garancia vagy ezzel egyenértékű banki kötelezettségvállalás,

d) biztosítási szerződés alapján kiállított - készfizető kezességvállalást tartalmazó - kötelezvény,

e) hitelintézetnél garanciavállalás céljából elhelyezett, elkülönítetten kezelt és zárolt pénzösszeg vagy

f) biztosítási szerződés.

(2)[55] A vagyoni biztosíték létrehozására vonatkozó igazolást a gyártó az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével egyidejűleg megküldi az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére.

(3)[56] A gyártó a tárgyévi vagyoni biztosíték felett az országos hulladékgazdálkodási hatóság által kiadott engedély birtokában rendelkezhet. A vagyoni biztosíték feletti rendelkezés engedélyezését a gyártó a tárgyévet követő év adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésével egyidejűleg kezdeményezheti.

(4)[57] A tárgyévi vagyoni biztosítékkal az országos hulladékgazdálkodási hatóság jóváhagyását követően a gyártó szabadon rendelkezhet.

(5) A tárgyévi vagyoni biztosíték feletti rendelkezés jogát az országos hulladékgazdálkodási hatóság a tárgyévet követő év szeptember 1-jéig akkor engedélyezi, ha a gyártó[58]

a)[59] a tárgyévi visszavételi, átvételi, gyűjtési, kezelési, valamint

b) az éves adatszolgáltatási

kötelezettségét teljesítette.

8.[60]

15. §[61]

16. §[62]

9. Nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség[63]

17. §[64] (1)[65] A gyártó vagy meghatalmazott képviselője a Végrehajtási Rendelet II. melléklete és a 7. melléklet szerinti adattartalommal nyilvántartást vezet, és arról a tárgyév február 20. napjáig az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére adatot szolgáltat. A Végrehajtási Rendelet II. melléklet berendezésekre vonatkozó részét a 7. melléklet szerinti adattartalmat kell szerepeltetni. A Végrehajtási Rendelet szerinti nemzeti azonosítóként a KÜJ-azonosítót kell megadni. A Végrehajtási Rendelet kiegészítő információelemeinek megadása nem kötelező.

(2)[66] Ha a gyártó kollektív teljesítés útján tesz eleget a gyűjtési, kezelési kötelezettségének, kizárólag a Végrehajtási Rendelet II. melléklet gyártóra vonatkozó részére, valamint a 7. melléklet 2. pont a)-c) alpontjában foglaltakról kell adatot szolgáltatnia.

18. §[67] (1)[68] A koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó a 8. melléklet szerinti adattartalommal nyilvántartást vezet.

(2)[69] A koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó az e rendelet szerinti nyilvántartása adatairól a tárgyév február 20. napjáig az országos hulladékgazdálkodási hatóság részére adatot szolgáltat.

(3)[70]

18/A. §[71]

18/B. §[72]

18/C. §[73] (1) A nyilvántartást valamennyi kötelezettnek úgy kell vezetnie, hogy az alkalmas legyen arra, hogy annak alapján az e rendelet szerinti adatszolgáltatási kötelezettség teljes körűen teljesíthető legyen, és az ellenőrzések során a hulladékforgalom tételes nyomon követhetőségét biztosítsa.

(2) Az adatszolgáltatás a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó előírásai szerint teljesítendő.

19. § (1) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, az adatszolgáltatásra kötelezettre vonatkozó számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint a saját egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért az adatszolgáltatásra kötelezett felel.

(2)[74] Az adatszolgáltatás nyomtatványon vagy minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel ellátott elektronikus okirat útján is teljesíthető.

19/A. §[75] A 7. és a 8. melléklet berendezéskategóriánkénti adatszolgáltatását az 1. melléklet 1.4. pontja szerinti nagygépek kategórián belül nagygépek a fotovoltaikus panelek kivételével, valamint fotovoltaikus panelek bontásban kell külön-külön szolgáltatni.

20. § (1)[76] Az országos hulladékgazdálkodási hatóság minden év szeptember 1-jéig feldolgozza a teljesített adatszolgáltatások adatait. Az adatszolgáltatásból származó feldolgozott adatok nyilvánosak, és az országos hulladékgazdálkodási hatóság honlapján keresztül folyamatosan, térítésmentesen hozzáférhetők. A gyártók és a nevükben eljáró harmadik személyek nyilvántartásba vételének megkönnyítése érdekében, az országos hulladékgazdálkodási hatóság az európai uniós tagállamok nyilvántartási rendszeréhez történő hozzáférés lehetőségét az elérhetőség megjelölésével a honlapján biztosítja.

(2)[77] A tartalmilag vagy formailag hibás adatot szolgáltató kötelezettet az országos hulladékgazdálkodási hatóság az adatszolgáltatás legfeljebb 30 napon belül történő hiánypótlásra szólítja fel.

10. A meghatalmazott képviselő

21. § (1)[78] Az Európai Gazdasági Térséghez tartozó államban székhellyel rendelkező, a 2. § (1) bekezdés 9. pont a)-c) alpontja szerinti gyártó az e rendeletben meghatározott valamennyi kötelezettségét meghatalmazott képviselője útján teljesítheti, ha Magyarországon székhellyel nem rendelkezik, és a meghatalmazott képviselő a tevékenységét nem a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti valamelyik letelepedési formában végzi.

(1a)[79] A 2. § (1) bekezdés 9. pont d) alpontja szerinti gyártó, amely egy olyan másik tagállamban értékesít távközlő eszközök útján elektromos, elektronikus berendezést, amelyben nincs letelepedve, az e rendeletben meghatározott valamennyi kötelezettségét meghatalmazott képviselője útján köteles teljesíteni, ha a meghatalmazott képviselő a tevékenységét nem a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti valamelyik letelepedési formában végzi.

(2) A meghatalmazott képviselő írásbeli, állandó meghatalmazással jelölhető ki. A meghatalmazott képviselőnek magyar adószámmal kell rendelkeznie.

11. A forgalmazó kötelezettségei

22. § (1) A forgalmazónak felajánlott használt elektromos, elektronikus berendezés visszavételére a 3. § rendelkezéseit, a forgalmazónak felajánlott hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés átvételére és gyűjtésére a 4. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2)[80] A forgalmazó a hulladékbirtokos által felajánlott olyan elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladékát, amelynek egyik oldala sem haladja meg a 25 cm-t, a hulladékbirtokostól a legalább 400 m2 alapterületű elektromos, elektronikus berendezés értékesítésére alkalmas eladótérrel rendelkező kiskereskedelmi tevékenységet végző üzletében vagy az üzlet előtt, mellett kialakított speciális gyűjtőhelyre telepített gyűjtőedényben, vagy az üzletben közvetlenül veszi át.

(3)[81] A gyűjtőedényt jól látható és könnyen hozzáférhető helyen kell elhelyezni.

(4)[82] Ha a fogyasztó a forgalmazótól új elektromos, elektronikus berendezést vásárol, és azt a forgalmazó a fogyasztónak házhoz szállítja, a forgalmazó a fogyasztó által felajánlott, a vásárolt berendezéssel azonos mennyiségű és azonos használati célú elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladékát a nem természetes személy fogyasztótól (hulladékbirtokostól) legalább ingyenesen, a természetes személy fogyasztótól, hulladékbirtokostól vásárlási utalvány ellenében átveszi és elszállítja.

(5)[83]

(6)[84] A forgalmazó a vásárlási utalvány, a kedvezmény összegét a gyártóra nem háríthatja át.

23. § (1) A forgalmazó az e rendelet szerinti kötelezettségéről a fogyasztót, a hulladékbirtokost tájékoztatja.

(2) A fogyasztók, hulladékbirtokosok forgalmazó általi tájékoztatására a 7. § (3)-(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

12. Az újrahasználatra vonatkozó szabályok

24. § (1) Használt elektromos, elektronikus berendezés kizárólag a 3. mellékletben meghatározott feltételek teljesülése esetén hozható ismételten forgalomba.

(2) A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés csak azt követően hozható forgalomba, hogy a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést tisztítás, javítás és ellenőrzés útján újrahasználatra megfelelően előkészítettek, és az a Ht. 9. § (1) bekezdésében és 3. mellékletében meghatározott valamennyi feltételt teljesíti.

(3) Ha a 3. mellékletben meghatározott feltételek nem teljesülnek, az újrahasználatra előkészíteni kívánt használt elektromos, elektronikus berendezést hulladéknak kell tekinteni, és a Ht. 31. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint gondoskodni kell annak kezeléséről.

13. A gyűjtésre, a szállításra és a kezelésre vonatkozó szabályok

25. § (1)[85] A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést - különösen az ózonlebontó anyagokat és fluorozott, üvegházhatást okozó gázokat tartalmazó hőcserélő berendezések hulladékát, a higanyt tartalmazó fénycsövek hulladékát, a fotovoltaikus panelek hulladékát, valamint az 1. melléklet 2. pont 2.5. és 2.6. alpontjában foglalt táblázatok szerinti elektromos-, elektronikusberendezés-kategóriában meghatározott kisgépek és berendezések hulladékát - elkülönítetten kell gyűjteni.

(2)[86] Ha az elektromos, elektronikus berendezés nem háztartásban képződő hulladéka történelmi hulladéknak minősül, és a nem természetes személy hulladékbirtokos a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést nem helyettesíti új, azonos vagy azonos funkciójú elektromos, elektronikus berendezéssel, a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést a koncessziós társaságnak átadja, és annak kezelési költségeit megfizeti.

(3) A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést az átvételi helyhez, valamint az átvételi helytől a hulladék kezelésének helyére történő szállítása során nem kell veszélyes hulladékként szállítani.

(4) A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés szállítását és gyűjtését úgy kell végezni, hogy a berendezésben lévő veszélyes anyagok elkülönítése, újrahasználatra előkészítése, újrafeldolgozása maradéktalanul biztosítható legyen. Az újrahasználatra előkészítés és az újrafeldolgozás különösen akkor biztosítható, ha a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés szállítása és gyűjtése során a hulladék nem károsodik, szennyeződik, és nincs kitéve az időjárás hatásainak.

(5)[87] A hulladékká vált és a feltételezhetően hulladéknak minősülő használt elektromos, elektronikus berendezés szállítását a 9. mellékletben meghatározott minimumkövetelményeknek megfelelően kell végezni.

26. § (1) A kezelés során a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésből valamennyi folyadékot és legalább a következő anyagokat, alkatrészeket, tartozékokat, összetevőket kell eltávolítani (eltávolítás):

a) a PCB, valamint PCB-t tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott PCB-t tartalmazó berendezéseket;

b) a higanyt tartalmazó összetevőket, így különösen a kapcsolókat, a háttérvilágítást biztosító lámpákat;

c) az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó elemeket, akkumulátorokat;

d) a mobiltelefonok nyomtatott áramköri lapjait általánosan, továbbá egyéb eszközök nyomtatott áramköreit, ha a nyomtatott áramköri lap felülete nagyobb, mint 10 cm2;

e) a tonereket (a folyadékos, zselés és színes tonereket egyaránt);

f) a brómtartalmú gyulladásgátló szert tartalmazó műanyagokat;

g) az azbeszthulladékot, valamint az azbeszttartalmú összetevőket;

h) a katódsugárcsöveket;

i) a fluorozott-klórozott szénhidrogéneket (CFC), a részlegesen halogénezett fluorozott-klórozott szénhidrogéneket (HCFC), a fluorozott szénhidrogéneket (HFC), a szénhidrogéneket (HC);

j) a gázkisülés elvén működő lámpákat;

k) a 100 cm2-nél nagyobb felületű folyadékkristályos kijelzőket (lehetőség szerint burkolattal együtt), valamint az összes olyan kijelzőt, amelynek háttérvilágítását gázkisüléses lámpával oldották meg;

l) a külső elektromos vezetékeket;

m) a külön jogszabály szerint meghatározott nehezen feldolgozható kerámiaszálakat tartalmazó összetevőket;

n) a radioaktív alkotókat tartalmazó összetevőket, kivéve a határérték alattiakat;

o) a 25 mm-nél nagyobb magasságú, 25 mm-nél nagyobb átmérőjű vagy hasonló méretű, veszélyes anyagokat tartalmazó elektrolitikus kondenzátorokat.

(2) Az elkülönítetten gyűjtött, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésből a következő alkatrészeket és összetevőket kell eltávolítani:

a) a katódsugárcsövek esetében a fluoreszkáló réteget;

b) az ózont lebontó gázokat tartalmazó elektromos, elektronikus berendezések és az olyan elektromos, elektronikus berendezések esetében, amelyek globális felmelegedési potenciálja a 15-ös értéket meghaladja, így különösen a habokat és hűtőberendezéseket, a gázokat ki kell vonni és azokat kezelni kell; az ózont lebontó gázokat az ózonréteget lebontó anyagokról szóló, 2009. szeptember 16-i 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletében előírtaknak megfelelően kell kezelni;

c) a gázkisüléses lámpák esetében a higanyt.

(3) Az elkülönítetten gyűjtött, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés kizárólag az (1) és (2) bekezdésben meghatározott előkezelést követően kezelhető.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat úgy kell alkalmazni, hogy az ne akadályozza az elektromos, elektronikus berendezés vagy a berendezés egyes összetevőinek környezetvédelmi szempontból megfelelő újrahasználatát és újrafeldolgozását.

(5) A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés tömegét a kezelést megelőzően, a képződött hulladékfrakciók tömegét a kezelés befejezését követően meg kell mérni.

(6) A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés kezelése során az elérhető legjobb technikát kell alkalmazni.

27. § A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés kezelésére - a tárolást is ideértve - szolgáló helyen a következő feltételeket kell biztosítani:

a) mérleg a kezelt hulladék tömegének mérésére,

b) át nem eresztő felületek és víz-, illetve időjárásálló borítás a megfelelő területeken, a kiömlő anyag összegyűjtésére alkalmas eszközökkel, szükség esetén ülepítőkkel és tisztító-zsírtalanító berendezésekkel,

c) megfelelő hulladéktároló hely a szétszerelt alkatrészekhez, összetevőkhöz,

d) megfelelő tartályok a szárazelemek, a PCB/PCT tartalmú kondenzátorok és egyéb veszélyes hulladék, így különösen a radioaktív hulladék tárolására, valamint

e) vízkezelő berendezések, az egészségügyi és környezetvédelmi rendelkezéseknek megfelelően.

14. A hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok

28. §[88] A gyártó, a koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó 9. alcím szerinti kötelezettségeinek teljesítését az országos hulladékgazdálkodási hatóság, a gyártó és a koncessziós társaság e rendelet szerinti egyéb tevékenységét a tevékenység tekintetében hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi.

29. §[89]

29/A. §[90] Ha a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés kezelését végző szervezet akkreditált tanúsító szervezet által tanúsított környezetközpontú irányítási vagy környezetvédelmi vezetési rendszert (a továbbiakban: EMAS) vezet be és működtet, a hulladékgazdálkodási hatóság a szervezet erre irányuló kérelme alapján, a környezetközpontú irányítási rendszer vagy az EMAS keretében meghatározott ellenőrzési rendszernek megfelelő egyedi ellenőrzési rendet állapíthat meg a tevékenységével összefüggésben.

15. Tájékoztatás a tagállamok részére és jelentés az Európai Bizottság felé

30. § (1) A hulladékgazdálkodásért felelős miniszter gondoskodik az elkülönítetten gyűjtött elektromos, elektronikus berendezések olyan hulladékára vonatkozó információknak az Európai Unió tagállamainak részére történő ingyenes átadásáról, amelyet[91]

a) a gyártók, illetve a nevükben eljáró harmadik személyek,

b) a forgalmazók vagy

c) gyűjtőhelyek és hulladékkezelő létesítmények üzemeltetői

vettek át, illetve gyűjtöttek össze.

(2)[92] Az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló, 2012. július 4-i 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cikk (6) bekezdésében meghatározott jelentéstételi kötelezettség végrehajtásáról, a hozzá kapcsolódó minőség-ellenőrzési jelentés mellékelésével - a 2004/249/EK bizottsági határozat, a 2005/369/EK bizottsági határozat, valamint az (EU) 2019/2193 bizottsági végrehajtási határozat alapján - a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter gondoskodik.

16. Igazgatási együttműködés és információcsere

31. § (1)[93] Annak érdekében, hogy a kötelezettek megfeleljenek e rendelet előírásainak, a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter együttműködik az Európai Unió tagállamaival és az Európai Unió Bizottságával.

(2)[94] Az együttműködés különösen a hulladékgazdálkodási hatóság részére szolgáltatott adatokhoz, valamint a kötelezettek ellenőrzésének eredményeihez történő hozzáférés engedélyezésére terjed ki.

17. Záró rendelkezések

32. § (1) Ez a rendelet - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A 36-39. §, a 10. melléklet és a 11. melléklet 2015. január 1-jén lép hatályba.

(3)[95] A 40. és 41. § 2018. január 1-jén lép hatályba.

32/A. §[96] (1) Azon gyártó esetében, amely 2018. január 1-jét megelőzően kérelmezte a nyilvántartásba vételét, az országos környezetvédelmi hatóság 2018. december 31. napjáig hivatalból eljárva módosítja a nyilvántartást a 2018. január 1. napjától hatályos hat elektromos-, elektronikusberendezés-kategóriának megfelelően.

(2) A 2017. évre vonatkozó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettséget a 2017. december 31. napján hatályos HEE jelzésű adatlapokon, a tíz elektromos-, elektronikusberendezés-kategóriának megfelelően kell teljesíteni.

(3) A 2. melléklet 1.2. alpontjában a 2018. évi minimális gyűjtési kötelezettség megállapítása során a gyártó által a 2018. évben Magyarországon forgalmazott, adott kategóriába tartozó elektromos-, elektronikusberendezés-mennyiséget kell figyelembe venni.

(4) Az 5. melléklet 2.2.1. alpontjában a 2018. évre vonatkozó vagyoni biztosíték számítása során a gyártó által a 2018. évben gyártott vagy importált, adott berendezéskategóriába tartozó berendezésmennyiséget kell figyelembe venni.

33. § E rendelet rendelkezéseit a rendelet hatálybalépését követően indult ügyekben és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

33/A. §[97] E rendeletnek az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelet módosításáról szóló 322/2019. (XII. 19.) Korm. rendelettel megállapított 17. §-át első alkalommal a 2020. évről mint tárgyévről történő adatszolgáltatás során kell alkalmazni.

34. § (1) A gyártó 2015. december 31-éig biztosítja, hogy az elkülönítetten gyűjtött elektromos, elektronikus berendezés háztartásban képződő hulladékának tekintetében az összegyűjtött hulladékmennyiség lakosonkénti éves átlagos aránya elérje a tárgyévet megelőző 3 évben összegyűjtött, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezések átlagos tömegét, ha az éves gyűjtési arány meghaladja a 4 kilogramm mennyiséget.

(2) A gyártó 2016. január 1-jétől biztosítja, hogy az összegyűjtött, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezések össztömege eléri a tárgyévet megelőző 3 évben forgalomba hozott elektromos, elektronikus berendezések átlagos tömegének legalább 45%-át. A gyártó biztosítja továbbá, hogy ez a gyűjtési arány 2018. december 31-éig folyamatosan növekedjen.

(3)[98]

(4)[99]

35. § (1) Ez a rendelet

a) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló, 2012. július 4-i 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

b) a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

c) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

d)[100] az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról, továbbá a 91/157/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. szeptember 6-i 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkének és az azt módosító 2013/56/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

e)[101] az elhasználódott járművekről szóló 2000/53/EK irányelv, az elemekről és akkumulátorokról, valamint a hulladékelemekről és -akkumulátorokról szóló 2006/66/EK irányelv, valamint az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2012/19/EU irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet

a) a Cseh Köztársaság, Észtország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Szlovákia és Szlovénia részére az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK irányelvtől való ideiglenes eltérések engedélyezéséről szóló, 2004. március 30-i 2004/312/EK tanácsi határozat 1. cikkének;

b) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásáról szóló tagállami jelentések alapjául szolgáló kérdőívről szóló, 2004. március 11-i 2004/249/EK bizottsági határozat 1. cikkének;

c) az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2002/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv betartásának tagállami ellenőrzését és adatformáinak megállapítását célzó végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló, 2005. május 3-i 2005/369/EK bizottsági határozat 1. cikkének, 2. cikk (1)-(3) bekezdésének, 3. cikkének, valamint mellékletének

d)[102] az elektromos és elektronikus berendezések gyártóinak nyilvántartásba vétele és a nyilvántartások részére benyújtandó jelentések formátumának meghatározásáról szóló, 2019. február 19-i (EU) 2019/290 bizottsági végrehajtási rendelet

e)[103] az elektromos és elektronikus berendezések hulladékairól szóló 2012/19/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv alkalmazásában az adatok kiszámítására, ellenőrzésére és jelentésére vonatkozó szabályok megállapításáról és az adatformátumok meghatározásáról szóló, 2019. december 17-i (EU) 2019/2193 bizottsági végrehajtási határozat

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(3) E rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

(4) E rendelet tervezetének a műszaki szabványok és szabályok terén történő információszolgáltatási eljárás és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1998. június 22-i 98/34/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 8-10. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.

35/A. §[104] A 7. § (2) bekezdését az elektromos, elektronikus berendezésnek minősülő nyomtatópatronokra 2015. december 31-ig nem kell alkalmazni.

36. §[105]

37. § (1)[106]

38. §[107]

39. §[108]

40. §[109]

41. §[110]

42. §[111]

43. §[112]

44. §[113]

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelethez[114]

Elektromos-, elektronikusberendezés-kategóriák

1. Elektromos-, elektronikusberendezés-kategóriák:

1.1. Hőcserélő berendezések;

1.2. Képernyők, monitorok és olyan berendezések, amelyek 100 cm2-nél nagyobb felszínű képernyőt tartalmaznak;

1.3. Lámpák;

1.4. Nagygépek (amelyeknek bármely külső mérete meghaladja az 50 cm-t, ez a kategória nem foglalja magába az 1.1.-1.3. kategóriába tartozó berendezéseket):

1.4.1. háztartási gépek,

1.4.2. IT- és távközlési berendezések,

1.4.3. szórakoztatóelektronikai cikkek,

1.4.4. világítótestek,

1.4.5. hang- és képlejátszó berendezések,

1.4.6. zenei berendezések,

1.4.7. elektromos és elektronikus szerszámok,

1.4.8. játékok, szabadidős és sportfelszerelések,

1.4.9. orvostechnikai eszközök,

1.4.10. ellenőrző és vezérlő eszközök,

1.4.11. adagoló automaták,

1.4.12. elektromos áramot fejlesztő berendezések.

1.5. Kisgépek (amelyeknek egyik külső mérete sem haladja meg az 50 cm-t, ez a kategória nem foglalja magába az 1.1.-1.3. és 1.6. kategóriába tartozó berendezéseket):

1.5.1. háztartási gépek,

1.5.2. szórakoztatóelektronikai cikkek,

1.5.3. világítótestek,

1.5.4. hang- és képlejátszó berendezések,

1.5.5. zenei berendezések,

1.5.6. elektromos és elektronikus szerszámok,

1.5.7. játékok, szabadidős és sportfelszerelések,

1.5.8. orvostechnikai eszközök,

1.5.9. ellenőrző és vezérlő eszközök,

1.5.10. adagoló automaták,

1.5.11. elektromos áramot fejlesztő berendezések.

1.6. Kisméretű számítástechnikai berendezések és távközlési berendezések (amelyeknek egyik külső mérete sem haladja meg az 50 cm-t).

2. Az elektromos-, elektronikusberendezés-kategóriák és a részüket képező egyes elektromos, elektronikus berendezések nem teljes listája vámtarifaszámok* alapján, valamint a vásárlási utalvány összegének legkisebb mértéke**:

2.1. Hőcserélő berendezések:

2.1.1. hűtőszekrények,

2.1.2. fagyasztók,

2.1.3. hűtött termékek automatikus kiadására szolgáló berendezések,

2.1.4. légkondicionáló berendezések,

2.1.5. párátlanító berendezések,

2.1.6. hőszivattyúk,

2.1.7. olajradiátorok és egyéb hőcserélő berendezések, melyek hőcserélő közegként víztől eltérő folyadékot tartalmaznak.

2.2. Képernyők, monitorok és olyan berendezések, amelyek 100 cm2-nél nagyobb felszínű képernyőt tartalmaznak:

2.2.1. képernyők,

2.2.2. televíziókészülékek,

2.2.3. LCD képkeretek,

2.2.4. monitorok,

2.2.5. hordozható számítógépek,

2.2.6. kisméretű hordozható számítógépek.

2.3. Lámpák:

2.3.1. egyenes fénycsövek,

2.3.2. kompakt fénycsövek,

2.3.3. fénycsövek,

2.3.4. nagy intenzitású kisülőlámpák, beleértve a nagynyomású nátriumlámpákat és a fém halogénlámpákat,

2.3.5. kisnyomású nátriumlámpák,

2.3.6. LED.

2.4. Nagygépek (amelyeknek bármely külső mérete meghaladja az 50 cm-t, ez a kategória nem foglalja magába a 2.1.-2.3. kategóriába tartozó berendezéseket):

2.4.1. mosógépek,

2.4.2. ruhaszárító gépek,

2.4.3. mosogatógépek,

2.4.4. tűzhelyek és sütők,

2.4.5. elektromos sütők,

2.4.6. elektromos főzőlapok,

2.4.7. világítótestek,

2.4.8. hang- és képlejátszó berendezések,

2.4.9. zenei berendezések (kivéve a templomi orgonát),

2.4.10. kötő- és szövőgépek,

2.4.11. nagyszámítógépek,

2.4.12. nagyméretű nyomtatók,

2.4.13. másolóberendezések,

2.4.14. érmével működő nagyméretű játékautomaták,

2.4.15. nagyméretű orvostechnikai eszközök,

2.4.16. nagyméretű ellenőrző és vezérlő eszközök,

2.4.17. termékek és pénz automatikus kiadására szolgáló nagyméretű berendezések,

2.4.18. fotovoltaikus panelek.

2.5. Kisgépek (amelyeknek egyik külső mérete sem haladja meg az 50 cm-t, ez a kategória nem foglalja magába a 2.1.-2.3. és 2.6. kategóriába tartozó berendezéseket):

2.5.1. porszívók,

2.5.2. szőnyegseprűk,

2.5.3. varrógépek,

2.5.4. világítótestek,

2.5.6. mikrohullámú sütők,

2.5.7. szellőzőberendezések,

2.5.8. vasalók,

2.5.9. kenyérpirítók,

2.5.10. elektromos kések,

2.5.11. elektromos vízforralók,

2.5.12. órák,

2.5.13. elektromos borotvák,

2.5.14. mérlegek,

2.5.15. haj- és testápoló gépek,

2.5.16. számológépek,

2.5.17. rádiókészülékek,

2.5.18. videokamerák,

2.5.19. videomagnók,

2.5.20. hifiberendezések,

2.5.21. hangszerek,

2.5.22. hang- és képlejátszó berendezések,

2.5.23. elektronikus és elektromos játékok,

2.5.24. sporteszközök,

2.5.25. kerékpározáshoz, búvárkodáshoz, futáshoz, evezéshez stb., használt számítógépek,

2.5.26. füstjelző berendezések,

2.5.27. fűtésszabályozók,

2.5.28. termosztátok,

2.5.29. kisméretű elektromos és elektronikus szerszámok,

2.5.30. kisméretű orvostechnikai eszközök,

2.5.31. kisméretű ellenőrző és vezérlő eszközök,

2.5.32. termékek automatikus kiadására szolgáló kisméretű berendezések,

2.5.33. beépített fotovoltaikus paneleket tartalmazó kisgépek.

2.6. Kisméretű számítástechnikai berendezések és távközlési berendezések, (amelyeknek egyik külső mérete sem haladja meg az 50 cm-t):

2.6.1. mobiltelefonok,

2.6.2. GPS-ek,

2.6.3. zsebszámológépek,

2.6.4. routerek,

2.6.5. személyi számítógépek,

2.6.6. nyomtatók,

2.6.7. telefonok.

* A Kombinált Nómenklatúra 2017. január 1-jén hatályos állapotának megfelelően. A vámtarifaszámok alá azokat az elektromos, elektronikus berendezéseket kell besorolni, amelyekre e rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontja szerinti hatálya kiterjed.

** Abban az esetben, ha a gyártó, a forgalmazó olyan használt elektromos, elektronikus berendezést vesz vissza vagy olyan hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést vesz át, amely a 2.1.-2.6. pontban foglalt táblázatokban meghatározott elektromos-, elektronikusberendezés-kategóriák és a részüket képező egyes elektromos, elektronikus berendezésekhez tartozó vámtarifaszámok alá nem sorolható be, a gyártó, a forgalmazó az adott elektromos-, elektronikus berendezés-kategóriájához tartozó legalacsonyabb értékű vásárlási utalványt állítja ki.

2. melléklet a 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelethez[115]

A gyűjtési és a hasznosítási arány mértéke

1. A gyűjtési arány mértéke:

1.1. A hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésre vonatkozó minimális gyűjtési arány mértéke elektromos-, elektronikusberendezés-kategóriánként:

* A 4v. és 5v. elektromos-, elektronikusberendezés-kategóriákra előírt gyűjtési arányok teljesítése helyett választható a két kategóriára együttesen történő 10%-os gyűjtési arány teljesítése.

1.2. Az elektromos-, elektronikusberendezés-kategóriánként meghatározott tárgyévi minimális gyűjtési kötelezettség megállapítására - berendezéskategóriánként - a következő képletet kell alkalmazni:

B = FxK

ahol:

B: a tárgyévben az adott elektromos-, elektronikusberendezés-kategóriából minimális gyűjtési kötelezettséggel érintett, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés mennyisége (kilogrammban megadva);

F: a gyártó által a tárgyévet megelőző évben Magyarországon forgalmazott, adott kategóriába tartozó elektromos, elektronikus berendezés mennyisége (kilogrammban megadva);

K: a táblázatban az adott kategóriához, elektromos-, elektronikusberendezés-kategóriánként meghatározott, tárgyévre vonatkozó minimális gyűjtési arány mértéke (százalékban megadva).

2. A hasznosítási, valamint újrahasználatra előkészítési és újrafeldolgozási arány mértéke:

2.1. A minimális hasznosítási, valamint újrahasználatra előkészítési és újrafeldolgozási arány mértéke:

2.2. A hasznosítási kötelezettség megállapítására - elektromos-, elektronikusberendezés-kategóriánként - a következő képletet kell alkalmazni:

H = TxR

ahol:

H: a gyártó által a tárgyévet megelőző évben ténylegesen átvett és gyűjtött hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés mennyiségéből kötelezően hasznosítandó mennyiség (kilogrammban megadva);

T: a gyártó által a tárgyévet megelőző évben ténylegesen átvett és gyűjtött hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés mennyisége (kilogrammban megadva);

R: a 2.1. pontban foglalt táblázatban az adott kategóriára vonatkozó hasznosítási arány mértéke (százalékban megadva).

2.3. Az újrahasználatra előkészítési és az újrafeldolgozási kötelezettség megállapítására - elektromos-, elektronikusberendezés-kategóriánként - a következő képletet kell alkalmazni:

U = TxA

ahol:

U: a gyártó által a tárgyévet megelőző évben ténylegesen átvett és gyűjtött hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés mennyiségéből kötelezően újrahasználatra előkészítendő, újrafeldolgozandó mennyiség (kilogrammban megadva);

T: a gyártó által a tárgyévet megelőző évben ténylegesen átvett, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés mennyisége (kilogrammban megadva);

A: a 2.1. pontban foglalt táblázatban az adott kategóriára vonatkozó újrahasználatra előkészítési, újrafeldolgozási arány mértéke (százalékban megadva).

3. melléklet a 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelethez

Az újrahasználattal kapcsolatos minimumkövetelmények

1. Általános követelmények:

1.1. A használt elektromos, elektronikus berendezésnek és a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésnek, amelyet újrahasználatra előkészítettek (a továbbiakban együtt: berendezés) működőképesnek kell lennie. A berendezés akkor működőképes, ha valamennyi funkcióját, amellyel eredetileg rendelkezett, maradéktalanul teljesíteni képes, és rendeltetésszerűen üzemel.

1.2. A berendezésnek valamennyi olyan alkotórésszel, illetve alkotóelemmel rendelkeznie kell, amely a működőképességhez szükséges.

1.3. A berendezésnek és alkotórészeinek, illetve alkotóelemeinek jó állapotúnak kell lenniük. Az alkotórészek, illetve alkotóelemek akkor tekinthetők jó állapotúnak, ha azok sértetlenek (pl. nem töröttek, nem rozsdásak, az anyaguk nem kopott és nem használódott el), tiszták (pl. nem porosak és nem szennyezettek) és nem hibásak.

1.4. Ha a berendezés rendelkezik szigeteléssel, annak sértetlennek kell lennie és a berendezésnek hiánytalanul, teljes egészében részét kell képeznie.

1.5. Ha a berendezés rendelkezik fűtőelemekkel, azoknak jó állapotúaknak kell lenniük, meszesedésre utaló nyomot nem mutathatnak. Az elmeszesedett fűtőelemekkel rendelkező berendezés csak akkor hozható ismételten forgalomba, ha a benne lévő használt fűtőelemeket sértetlen és teljes egészében ép fűtőelemekre cserélik.

1.6. A berendezésnek az eredeti vagy az eredetivel azonos minőségű burkolattal kell rendelkeznie.[116]

1.7. A berendezésnek biztonságosnak kell lennie. A berendezés nem lehet sugárveszélyes.

2. Környezetvédelmi követelmények:

2.1. A berendezés nem tartalmazhatja a következő veszélyes anyagokat:

2.1.1. poliklórozott bifenil (PCB),

2.1.2. poliklórozott terfenil (PCT),

2.1.3. polibrómozott bifenil (PBB),

2.1.4. polibrómozott bifenil-éter (PBDE),

2.1.5. higany,

2.1.6. kadmium,

2.1.7. azbeszt,

2.1.8. ólom,

2.1.9. hat vegyértékű króm.

2.2. A berendezés nem tartalmazhatja a következő szénhidrogéneket:

2.2.1. klórozott-fluorozott szénhidrogén (CFC),

2.2.2. részlegesen halogénezett klórozott-fluorozott szénhidrogének (HCFC).

4. melléklet a 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelethez

Az elkülönített gyűjtést igénylő, hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés jelölése

Az elkülönített gyűjtést igénylő, 2005. augusztus 13. napja után gyártott és hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést az alábbi ábrával kell megjelölni:

5. melléklet a 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelethez[117]

A vagyoni biztosíték mértéke és számításának módja

1. A vagyoni biztosíték kilogrammra vetített összege a tárgyévi biztosítékadási kötelezettség megállapításához:

2. A vagyoni biztosíték mértéke, számításának módja:

2.1. A vagyoni biztosíték mértéke:

A vagyoni biztosíték mértéke a gyártott vagy importált elektromos, elektronikus berendezések berendezés-kategóriánkénti mennyisége, valamint az 1. pontban foglalt táblázatban a berendezéskategóriákhoz megadott, kilogrammra vetített biztosítékösszegek szorzataként képzett mennyiségek összege.

2.2. A vagyoni biztosíték számításának módja:

2.2.1. Ha a gyártó a tevékenységét nem év közben kezdi meg, az éves vagyoni biztosíték számításának módja:

B= Mixbi

ahol

B: a képzendő vagyoni biztosíték összege;

bi: az 1. pontban foglalt táblázatban berendezéskategóriánként meghatározott, kilogrammra vetített vagyoni biztosíték összege;

Mi: a gyártó által előző évben gyártott vagy importált, adott berendezéskategóriába tartozó berendezés mennyisége (kilogrammban megadva), az Mi értékébe nem kell beleszámolni azoknak a berendezéseknek a mennyiségét, amelyekről a gyártó igazolni tudja, hogy azokat kizárólag a háztartásokon kívül használják vagy azokat általában nem háztartásokban használják.

2.2.2. Ha a gyártó tevékenységét év közben kezdi meg, a törtév minden hónapjában képzendő vagyoni biztosíték számításának módja:

B= mixbi.

ahol

B: a képzendő vagyoni biztosíték összege;

bi: az 1. pontban foglalt táblázatban berendezéskategóriánként meghatározott, kilogrammra vetített vagyoni biztosíték összege;

mi: a gyártó által a tárgyhónapban gyártott vagy importált, adott berendezéskategóriába tartozó berendezés mennyisége (kilogrammban megadva), az mi értékébe nem kell beleszámolni azoknak a berendezéseknek a mennyiségét, amelyekről a gyártó igazolni tudja, hogy azokat kizárólag a háztartásokon kívül használják vagy azokat általában nem háztartásokban használják.

6. melléklet a 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelethez[118]

7. melléklet a 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelethez[119]

A gyártó adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez szükséges adatok

1.[120]

2. Az egyéni teljesítő gyártó tevékenységére vonatkozó adatok:[121]

2.1. a tárgyévet megelőző évben Magyarországon forgalomba hozott elektromos, elektronikus berendezés mennyisége (tömeg szerint, berendezéskategóriánként, típusonként bontva);

2.2. a tárgyévben Magyarországon forgalomba hozni tervezett elektromos, elektronikus berendezés mennyisége (tömeg szerint, berendezéskategóriánként, típusonként bontva);

2.3. a tárgyévet megelőző évre vonatkozó gyűjtési kötelezettsége Magyarországon (tömeg szerint, berendezéskategóriánként);

2.4. a tárgyévet megelőző évben átvett és gyűjtött hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés mennyisége (tömeg szerint, berendezéskategóriánként, típusonként bontva);

2.5. a tárgyévet megelőző évben újrahasználatra előkészített, valamint újrafeldolgozott hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés mennyisége (tömeg szerint, berendezéskategóriánként, gyűjtőnként és kezelőnként bontva), feltüntetve a gyűjtőnek, kezelőnek átadott mennyiséget, a gyűjtő, kezelő által újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott mennyiséget (újrahasználatra előkészítési és újrafeldolgozási arányszám), valamint az égetéssel hasznosított mennyiséget;

2.6. a tárgyévet megelőző évben ártalmatlanított hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés mennyisége (tömeg szerint, berendezéskategóriánként, ártalmatlanítónként bontva), feltüntetve az égetéssel ártalmatlanított mennyiséget és a lerakással ártalmatlanított mennyiséget;

2.7. a 13. § (1) bekezdése szerinti tárgyévi vagyoni biztosíték összege és típusa.

8. melléklet a 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelethez[122]

A koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítéséhez szükséges adatok

1. A koncessziós társaság és a koncesszori alvállalkozó tevékenységére vonatkozó adatok:

1.1. a tárgyévet megelőző évben átvett, gyűjtött elektromos, elektronikus berendezés hulladékának mennyisége (tömeg szerint, berendezéskategóriánként, típusonként bontva);

1.2. a tárgyévet megelőző évben újrahasználatra előkészített, valamint újrafeldolgozott hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés mennyisége (tömeg szerint, berendezéskategóriánként, gyűjtőnként és kezelőnként bontva), feltüntetve a gyűjtőnek/kezelőnek átadott mennyiséget, a kezelő által újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott mennyiséget (újrahasználatra előkészítési és újrafeldolgozási arányszám), valamint az égetéssel hasznosított mennyiséget;

1.3. a tárgyévet megelőző évben ártalmatlanított hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés mennyisége (tömeg szerint, berendezéskategóriánként, gyűjtőnként és kezelőnként bontva), feltüntetve az égetéssel ártalmatlanított mennyiséget, a lerakással ártalmatlanított mennyiséget.

9. melléklet a 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelethez

A szállításra vonatkozó minimumkövetelmények

1. Ha a szállítmány birtokosa használt elektromos, elektronikus berendezést és nem hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezést szállít vagy kíván szállítani, akkor - annak érdekében, hogy különbséget lehessen tenni a használt elektromos, elektronikus berendezés és a hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezés között - a szállítmány birtokosának a következő igazolással kell rendelkeznie:

a) a használt elektromos, elektronikus berendezés eladását, illetve tulajdonjogának átruházását igazoló számla vagy szerződés másolata, amelyen szerepel, hogy a berendezést közvetlen újrahasználatra szánják és teljesen működőképes;

b) értékelő vagy vizsgálati igazolás egy példánya (tesztigazolás, működési tanúsítvány) a szállítmány összes tételére vonatkozóan, valamint az összes vizsgálati eredmény jegyzőkönyve a 3. pontban foglaltak szerint részletezve;

c) a használt elektromos, elektronikus berendezés szállítását kezdeményező birtokos nyilatkozata, amely kimondja, hogy a szállítmány részét alkotó egyetlen anyag vagy berendezés sem minősül hulladéknak a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk 1. pontja szerinti értelemben;

d) a be- és kirakodás, illetve a szállítás során a szállítmány megfelelő védelme a károsodás ellen biztosított, amely elsősorban a szállítmány megfelelő csomagolása és a rakomány megfelelő elrendezése révén érhető el.

2. Az 1. pont a) és b) alpontja, valamint a 3. pont nem alkalmazandó, ha hitelt érdemlően dokumentált az, hogy a szállítás vállalkozások közötti átadási megállapodás keretében valósul meg, és az, hogy:

a) a használt elektromos, elektronikus berendezést - garanciális javításra, az újrahasználat szándékával - hibásként küldik vissza a gyártónak vagy a nevében eljáró harmadik félnek;

b) a használt, szakmai használatra szánt elektromos, elektronikus berendezést hatályos szerződés alapján helyreállítás vagy javítás céljából - az újrahasználat szándékával - küldik vissza a gyártónak vagy a nevében eljáró harmadik félnek vagy harmadik fél olyan országban található létesítményébe, amelyre az OECD Tanácsának a hasznosításra szánt hulladék országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről szóló C(92)39 végleges határozatának felülvizsgálatáról szóló C(2001)107 végleges határozata vonatkozik; vagy

c) a használt, szakmai használatra szánt hibás elektromos, elektronikus berendezést - így különösen az orvostechnikai berendezéseket és azok alkatrészeit - az értékesítést követő szolgáltatás részeként kötött hatályos szerződés alapján a meghibásodást kiváltó ok elemzésének céljából küldik vissza a gyártónak vagy a nevében eljáró harmadik félnek, ha e vizsgálatot kizárólag a gyártó vagy a nevében eljáró harmadik személy végezheti el.

3. A használt elektromos, elektronikus berendezés tekintetében a következő vizsgálati és nyilvántartási lépéseket kell követni annak megállapítására, hogy a szállított elektromos, elektronikus berendezés használt elektromos, elektronikus berendezésnek, nem pedig hulladéknak minősül:

3.1. Vizsgálat (első lépés):

3.1.1. A használt elektromos, elektronikus berendezés működőképességét ellenőrizni kell, veszélyesanyag-tartalmát is értékelve. A vizsgálat jellege függ a vizsgált elektromos, elektronikus berendezés rendeltetésétől. A legtöbb használt elektromos, elektronikus berendezés esetében elegendő a főbb funkciók működéséről megbizonyosodni.

3.1.2. Az összes vizsgálati és teszteredményt jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

3. 2. Dokumentáció (második lépés):

3.2.1. A vizsgálati eredményekről szóló adatlapot magának a használt elektromos vagy elektronikus berendezésnek az egyik oldalára kell rögzíteni (ha nincs becsomagolva), illetve a külső csomagolásra kell helyezni, hogy annak felbontása nélkül tanulmányozni lehessen.

3.2.2. A dokumentációnak az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

3.2.2.1. a tétel megnevezése (a berendezés neve az 1. mellékletben meghatározott elektromos-, elektronikusberendezés-kategória szerint),

3.2.2.2. a tétel azonosító száma (típusszáma),

3.2.2.3. a gyártás éve (ha ismert),

3.2.2.4. a működést igazoló vállalat neve és címe,

3.2.2.5. a teszteredményeknek a 3.1. pontban foglaltak szerinti ismertetése (a működőképességi teszt időpontját is beleértve),

3.2.2.6. a végrehajtott vizsgálatok jellege.

4. Az 1., 2. és 3. pont szerinti dokumentumokon kívül a használt elektromos, elektronikus berendezések minden szállítmányát (pl. konténer, teherautó-rakomány) a következő árukísérő dokumentumokkal kell ellátni:

a) megfelelő fuvarokmány (pl. CMR fuvarlevél);

b) felelősségi nyilatkozat.

5. Az 1., 2., 3. és 4. pontban előírt dokumentumok hiányában - amelyek bizonyítják, hogy egy tárgy használt elektromos, elektronikus berendezés és nem ezek hulladéka -, valamint a szállítmány szállítás, berakodás és kirakodás alatti - különösen az alkalmas csomagolás és a rakomány megfelelő elrendezése révén való - megfelelő védelmének hiányában, amelyek biztosítása a szállítást kezdeményező birtokos kötelezettsége, a tagállami hatóságok az árukat hulladékká vált elektromos, elektronikus berendezésnek tekintik, a szállítmányt pedig illegálisként kezelik. Ilyen esetekben a szállítmány a továbbiakban a hulladékszállításról szóló, 2006. június 14-i 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 24. és 25. cikke szerint kezelendő.

10. melléklet a 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelethez[123]

11. melléklet a 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelethez[124]

12. melléklet a 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelethez[125]

13. melléklet a 197/2014. (VIII. 1.) Korm. rendelethez[126]