854/B/2006. AB határozat
jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság Várvölgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének az építményadóról szóló 10/1999. (XII. 15.) számú rendelet 7. § (1) bekezdés a) és b) pontja alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.
INDOKOLÁS
I.
Az indítványozó az Alkotmánybíróságtól kérte Várvölgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének az építményadóról szóló 10/1999. (XII. 15.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 7. § (1) bekezdés a) és b) pontja alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését, mivel - szerinte - az Ör. szabályozása diszkriminatív, mert a községben állandó lakóhellyel rendelkező személyeket 100%-os adókedvezmény illeti meg mind a lakások, mind a nem lakás céljára szolgáló építmények esetében; a Magyar Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező egyéb magánszemélyek adókedvezménye pedig lakás esetében 50%, nem lakás céljára szolgáló építmények esetében 30%. Az indítványozó szerint ez sérti az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésében meghatározott hátrányos megkülönböztetés tilalmát.
II.
Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta.
1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése:
"70/A. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül."
2. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) indítvánnyal érintett rendelkezései:
"6. § Az önkormányzat adómegállapítási joga arra terjed ki, hogy:
a) az 5. §-ban meghatározott adókat vagy ezek valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit,
b) az adó bevezetésének időpontját és időtartamát (határozott vagy határozatlan időre) meghatározza,
c) az adó mértékét a helyi sajátosságokhoz, az önkormányzat gazdálkodási követelményeihez és az adóalanyok teherviselő képességéhez igazodóan - az e törvényben meghatározott felső határokra, illetőleg a 16. § a) pontjában, a 22. § a) pontjában, a 26. §-ában, a 29. §-ának (1) bekezdésében, a 33. §-ának a) pontjában meghatározott felső határoknak 2005. évre a KSH által 2003. évre vonatkozóan közzétett fogyasztói árszínvonal-változással, 2006. évtől pedig a 2003. évre és az adóévet megelőző második évig eltelt évek fogyasztói árszínvonal változásai szorzatával növelt összegére (a felső határ és a felső határ növelt összege együtt: adómaximum) figyelemmel - megállapítsa,
d) az e törvény második részében meghatározott mentességeket további mentességekkel, illetőleg kedvezményeket további kedvezményekkel kibővítse,
e) e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény keretei között a helyi adózás részletes szabályait meghatározza.
7. § Az önkormányzat adómegállapítási jogát korlátozza az, hogy:
a) az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében (4. §) csak egyféle - az önkormányzat döntése szerinti - adó (5. §) fizetésére kötelezheti,
b) a vagyoni típusú adók körében az adót egységesen - vagy tételes összegben, vagy a korrigált forgalmi érték alapulvételével - határozhatja meg,
c) az általa bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál,
d) a kerületi önkormányzat a fővárosi közgyűlés által bevezetett adót annak hatályon kívül helyezése időpontjáig, a fővárosi közgyűlés az általa az 1. § (3) bekezdés alapján bevezetett adót a kerületi képviselő-testületek többségi véleményének beszerzéséig nem működtetheti,
e) a vállalkozó (52. § 26. pont) üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó, továbbá a vállalkozók kommunális adója és a helyi iparűzési adó megállapítása során - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a 6. § d) pontja nem alkalmazható. A vállalkozók kommunális adója, a helyi iparűzési adó, továbbá a vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó alapjának korrigált forgalmi érték szerinti megállapítása esetén adónemenként csak egyféle adómérték állapítható meg. A vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó alapjának alapterület szerinti megállapítása esetén kizárólag az adótárgy fajtája, illetőleg a településen belüli földrajzi elhelyezkedése alapján állapítható meg differenciált adómérték."
"11. § (1) Adóköteles az önkormányzat illetékességi területén lévő építmények közül a lakás és a nem lakás céljára szolgáló épület, épületrész (a továbbiakban együtt: építmény).
(2) Az építményadó alkalmazásában az építményhez tartozik az építmény rendeltetésszerű használatához szükséges - az épületnek minősülő építmény esetén annak hasznos alapterületével, épületnek nem minősülő építmény esetén az általa lefedett földrészlettel egyező nagyságú - földrészlet.
(3) Az adókötelezettség az építmény valamennyi helyiségére kiterjed, annak rendeltetésétől, illetőleg hasznosításától függetlenül."
3. Az Ör. indítvánnyal érintett, illetve támadott rendelkezései:
"6. § Az adó évi mértéke az adóköteles alapterület után:
a) lakás esetén 900 Ft/m2
b) nem lakás céljára szolgáló építmény esetében 900 Ft/m2"
"7. § (1) Az adóalanyt a 6. §-ban megállapított fizetendő adóból
a) a Várvölgy községben állandó lakóhellyel rendelkező magánszemély esetében a 6. § a) pontjában meghatározott adóköteles alapterület esetén 100%, a 6. § b) pontjában meghatározott adóköteles alapterület esetén 100%,
b) Az adóalanyt a 6. §-ban megállapított fizetendő adóból - a Magyar Köztársaság területén állandó lakóhellyel rendelkező magánszemély esetében - az a) pontban meghatározott személyek kivételével - a 6. § a) pontjában meghatározott adóköteles alapterület esetén 50% kedvezmény illeti meg, a 6. § b) pontjában meghatározott adóköteles alapterület esetén 30% kedvezmény illeti meg."
III.
Az indítvány nem megalapozott.
1. Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés d) pontja alapján a helyi képviselő-testület törvény keretei között megállapítja a helyi adók fajtáit és mértékét. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében meghatározott alkotmányos korlát szerint az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az önkormányzat adómegállapítási jogát a Htv. 6. §-a, az adómegállapítási jogának korlátait pedig a Htv. 7. §-a tartalmazza. A Htv. 11. §-a határozza meg az építményadó vonatkozásában az adótárgyakat, a 12. § az adóalanyokat, a 13. § pedig a törvényi mentességi eseteket. Az önkormányzat a Htv. keretei között szabadon dönt arról, hogy vezet-e be adót, ha igen, akkor a helyi adók melyikét vezeti be, meghatározhatja a helyi adó bevezetésének időpontját. A Htv. 6. § c) pontja arra hatalmazza fel az önkormányzatot, hogy a helyi sajátosságok, az önkormányzat gazdálkodási követelményeinek, az adóalanyok teherbíró képességének figyelembevételével állapítsa meg az adók mértékét.
Az Alkotmánybíróság számos döntésében - elvi jelleggel a 670/B/1997. AB határozatban - mutatott rá arra, hogy a helyi önkormányzat kizárólag törvény keretei között rendelkezik döntési szabadsággal a helyi adópolitika kialakításában. E döntés azt is hangsúlyozta, hogy "a helyi adók körében az adómentességek és adókedvezmények megállapításának a joga a helyi önkormányzat adómegállapítási jogának egyik részjogosítványa. Az adómentességek, kedvezmények meghatározása során az önkormányzat a helyi sajátosságokat, gazdaságpolitikai, adópolitikai szempontokat, a lakosság szociális körülményeit mérlegelve, szabadon dönt arról, hogy az adóalanyok mely csoportját vonja az általánostól eltérő kedvezőbb megítélés alá, az adóalanyok mely csoportja számára nyújt adómentességet, adókedvezményeket" (ABH 1999, 600, 604.).
"Az Alkotmánybíróság kialakult gyakorlata szerint az Alkotmány 70/A. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezést a jogegyenlőség általános elvét megfogalmazó alkotmányi követelményként értelmezi. Több határozatában kimondta, hogy az alkotmányi tilalom elsősorban az alkotmányos alapjogok tekintetében tett megkülönböztetésekre terjed ki, abban az esetben, ha a megkülönböztetés nem emberi jog vagy alapvető jog tekintetében történt, az eltérő szabályozás alkotmányellenessége akkor állapítható meg, ha az az emberi méltósághoz való jogot sérti. Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlata során ez utóbbi körben akkor ítélte alkotmányellenesnek a jogalanyok közötti megkülönböztetést, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tett különbséget az azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok között. [9/1990. (IV. 5.) AB határozat, ABH 1990, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 77-78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280-282.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 203. stb.]" (845/B/1997. AB határozat, ABH 1998, 1016, 1019.)
"Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az Alkotmány 70/A. §-ába foglalt hátrányos megkülönböztetés tilalmának megsértése csak a jogszabály tárgyi és alanyi összefüggésében, a jogosultak és kötelezettek összevetése alapján vizsgálható. Ha az adott szabályozási koncepción belül valamely csoportra vonatkozóan a jogszabály nem differenciál, nem állapítható meg diszkrimináció pusztán azért, mert más csoportba tartozókra a jogszabály eltérő rendelkezést ír elő. [21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 77.; 4/1993. (II. 12.) AB határozat, ABH 1993, 48, 65.; 722/B/1996. AB határozat, ABH 1997, 840, 841.]" (296/B/1999. AB határozat, ABH 2000, 976, 979.)
Az Ör. kifogásolt rendelkezése azokat mentesíti az építményadó fizetési kötelezettsége alól (számukra 100%-os adókedvezményt biztosítva), akik az ingatlant Várvölgy községben állandó lakóhellyel rendelkező magánszemélyként használják. E szabályozási csoporton belül az Ör. nem tesz különbséget az adóalanyok között. A másik csoportba azok a tulajdonosok tartoznak, akik a Magyar Köztársaság területén más településen állandó lakóhellyel rendelkező magánszemélyként használják az építményüket, s ők az építmény fajtájától függően 50%, illetve 30% adókedvezményben részesülnek. E csoporton belül sem alkalmaz hátrányos megkülönböztetést az Ör., hiszen közömbös az Ör. szempontjából, hogy az építmény tulajdonosa az ország más településén hol rendelkezik állandó lakóhellyel.
Az indítványozó sérelmezte, hogy a Várvölgy községben állandó lakóhellyel rendelkező magánszemélyek az Ör. 7. § (1) bekezdés a) pontjában biztosított adókedvezménnyel mentesülnek az építmény utáni adófizetési kötelezettség alól más tulajdonosokkal szemben. Az Alkotmánybíróság ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy ugyanakkor az építményadó fizetési kötelezettség alól mentesülő tulajdonosokat az építményük, mint adótárgy után - a Htv. 7. § a) pontjában meghatározott adómegállapítási jog korlátjának figyelembevételével - Várvölgy Község Önkormányzata Képviselő-testületének a magánszemélyek kommunális adójáról szóló 11/1999. (XII. 15.) számú önkormányzati rendelete alapján a magánszemélyek kommunális adójának fizetési kötelezettsége terheli, amely adófizetési kötelezettség alól viszont a nem Várvölgy községben állandó lakóhellyel rendelkező magánszemélyek mentesülnek. Ez tehát egy olyan "adópolitikai szempont", amelyet korábban az Alkotmánybíróság - a fentebb idézett 670/B/1997. AB határozatában (ABH 1999, 600.) - alkotmányosnak minősített.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. kifogásolt rendelkezései nem tesznek különbséget az azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok között. Az Alkotmánybíróság korábbi döntéseiben kialakított álláspontja szerint nem alkotmánysértő, ha az önkormányzat mentesíti az építményadó alól azokat, akik az ingatlant állandó bejelentéssel ténylegesen használják (722/B/1996. AB határozat, ABH 1997, 840, 841.; 296/B/1999. AB határozat, ABH 2000, 976, 979.; 441/B/2005. AB határozat, ABH 2005, 1549, 1552.). A helyi adópolitika kialakítása során megalkotott Ör. 7. § (1) bekezdésének a) és b) pontja nem sérti sem a Htv. előírásait, sem az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdését, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt elutasította.
Budapest, 2006. december 19.
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró
Dr. Kukorelli István s. k.,
alkotmánybíró