3381/2012. (XII. 30.) AB végzés

alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő

végzést:

Az Alkotmánybíróság a Szolnoki Törvényszék jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésével összefüggő közigazgatási határozat felülvizsgálata tárgyában hozott 11.K.27.013/2012/4. számú ítélete, valamint a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény és a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 3. számú melléklet, A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai 17. pont, Szociális juttatások és szolgáltatások Kiegészítő Szabályok 10. c) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja.

Indokolás

[1] Az indítványozó önkormányzat alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az Alkotmánybíróságnál.

[2] 1. Az indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 27. §-a alapján a Szolnoki Törvényszék jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésével összefüggő közigazgatási határozat felülvizsgálata tárgyában hozott 11.K.27.013/2012/4. számú ítélete, valamint a kapcsolódó közigazgatási határozatok alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését, és az ítélet végrehajtásának felfüggesztését is kérte.

[3] 2. Az Abtv. 26. §-a és 28. §-a alapján indítványozta továbbá a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény és a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 3. számú melléklet, A helyi önkormányzatok normatív hozzájárulásai 17. pont, Szociális juttatások és szolgáltatások Kiegészítő Szabályok 10. c) pontja alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését is.

[4] Az indítványozó az általa fenntartott oktatási intézmények sajátos nevelési igényű tanulói után állami támogatást vett igény be 2008-ban és 2009-ben. A Magyar Államkincstár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága ellenőrzése során vizsgálta az említett években központi költségvetési kapcsolatokból származó források igénybevételének és elszámolásának szabályszerűségét. Az ellenőrzés eredményeként a közigazgatási szerv az indítványozót a támogatások visszafizetésére kötelezte.

[5] Az indítványozó álláspontja szerint a bíróság nem tett eleget az Alaptörvény 28. cikkében előírt kötelezettségének, figyelmen kívül hagyott több alkalmazandó jogszabályi rendelkezést, illetve hibásan értelmezte azokat, nem tárta fel a tényállást, összességében nem orvosolta a törvény és Alaptörvény-ellenes közigazgatási határozat által okozott jogsérelmet.

[6] Ezért a támadott ítélet sérti az Alaptörvény N) cikkében rögzített kiegyensúlyozott és kiszámítható költségvetési gazdálkodáshoz fűződő jogát, valamint az Alaptörvény 28. cikkében rögzített, a bírósági eljárás alapelveinek betartásához fűződő jogát.

[7] Az indítványozó előadta, hogy az ítélet következtében nem tud a sajátos nevelési igényű tanulókkal összefüggő kötelezettségeinek eleget tenni, ezért az ítélet sérti az Alaptörvény XV. cikkében biztosított diszkrimináció tilalmához való jogát, illetve - közvetetten az érintett tanulóknak - a XVI. cikkében biztosított gyermekek jogait.

[8] Az indítványozó egymással - és más jogszabályi rendelkezésekkel - ellentétesnek tartja a támadott jogszabályok egyes rendelkezéseit, amelyek szerinte sértik az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében biztosított jogállamisághoz fűződő, illetve az N) cikkében rögzített kiegyensúlyozott és kiszámítható költségvetési gazdálkodáshoz fűződő jogot is.

[9] 3. Az Abtv. 56. § (1) bekezdése előírj a, hogy az alkotmányjogi panasz érdemi elbírálása előtt dönteni kell annak befogadásáról. Az alkotmányjogi panasz befogadásáról az Alkotmánybíróság az Abtv. 56. § (1) bekezdése alapján - figyelemmel az Abtv. 47. § (1) bekezdésére, 50. § (1) bekezdésére, valamint az Alkotmánybíróság Ügyrendjének 5. § (1) és (2) bekezdéseire - tanácsban eljárva dönt. A panaszt akkor lehet befogadni, ha az megfelel a törvényben előírt tartalmi követelményeknek, különösen az Abtv. 26-27. és 29-31. §-aiban foglalt feltételeknek. Ezeken kívül az Abtv. 52. § (1) bekezdésének első mondata értelmében az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. A kérelem akkor határozott, ha megfelel az Abtv. 52. § (1) bekezdés a)-f) pontjaiban foglalt kritériumoknak. Ezek alapján az indítványban egyértelműen meg kell jelölni -többek között - az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét, valamint indokolást kell tartalmaznia arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés, illetve jogszabály miért és mennyiben ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseivel.

[10] 3.1. Az Alkotmánybíróság számos határozatában foglakozott az önkormányzati alapjogok általános értelmezésével és természetével [például: 1/1993. (I. 13.) AB határozat, ABH 1993, 27.; 4/1993. (II. 12.) AB határozat, ABH 1993, 68-73.; 57/1994. (IX. 17.) AB határozat, ABH 1994, 316, 331.; 77/1995. (XII. 21.) AB határozat, ABH 1995, 396.] Az Alkotmánybíróság e határozataiban megállapított a, hogy "az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésében szabályozott alapjogok a helyi képviselő-testületek számára biztosított olyan hatáskörcsoportok, amelyek a helyi önkormányzás körében az önkormányzatok számára biztosított autonómia alkotmányos garanciáit képezik. Az önkormányzatokat az egyes alapjogok körében megillető autonómia azonban nem feltétlen és korlátozhatatlan. Az alapjogok szabályozása elsősorban a Kormánnyal és az államigazgatással szemben nyújt alkotmányos garanciát az önkormányzatok számára. A törvényhozót az Alkotmányban szabályozott önkormányzati alapjogok annyiban korlátozzák, hogy azokat nem vonhatja el, nem állapíthat meg olyan mértékű korlátozásokat, amelyek valamely önkormányzati alapjog tartalmának kiüresedéséhez, tényleges elvonásához vezetnek. Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésében meghatározott hatáskörcsoportok, önkormányzati alapjogok egy, az állam közhatalmi szervezeti rendszerén belül elhelyezkedő, Alkotmányban szabályozott szervtípus autonómiáját hivatottak garantálni. Így az önkormányzati alapjogokat az Alkotmány nem részesíti a XII. fejezetben szabályozott - az egyén autonómiájának alkotmányos garanciáit jelentő - alapvető jogokat megillető, azokkal azonos alapjogi védelemben. Így az önkormányzati alapjogok korlátozásával szemben nem alkotmányossági követelmény az, hogy arra valamely alkotmányos jog érvényesítése, valamely alkotmányos cél érdekében szükségszerűen és azzal arányosan kerüljön sor." (56/1996. (XII. 12.) AB határozat, ABH 1996, 204, 207-208.)

[11] Az indítványozó önkormányzat beadványában hivatkozik az Alaptörvény több rendelkezésének sérelmére is, azonban nem jelöli meg, hogy a támadott ítélet, vagy a támadott jogszabályok Jászberény Város Önkormányzatának az Alaptörvényben biztosított mely jogait sértik és miért. Az indítványozó az alkotmányjogi panaszban az Alaptörvény 28. cikkének a sérelmére is hivatkozott. Az Abtv. 27. § a) pontja értelmében alkotmányjogi panaszban az indítványozó valamely Alaptörvényben biztosított jogának a sérelmére kell hivatkozni. Az Alaptörvény 28. cikke azonban a jogalkalmazói tevékenységben alkalmazandó értelmezési szabály, amelynek címzettjei a bíróságok, így az indítványozó Alaptörvényben biztosított jogának nem tekinthető.

[12] 3.2. E körben az indítványozó hivatkozott továbbá arra, hogy az ítélet következtében nem tud a sajátos nevelésű igényű tanulókkal összefüggő kötelezettségeinek eleget tenni, ezért az ítélet sérti az érintett tanulók az Alaptörvény XV. cikkében biztosított diszkrimináció tilalmához való jogát, illetve a XVI. cikkében biztosított gyermekek jogait. Mivel az indítványozó közigazgatási szerv - önkormányzat - az Alaptörvényben biztosított önkormányzati alapjogok sérelmére hivatkozva kérheti az alkotmányjogi panasz elbírálását.

[13] 4. Az Abtv. 52. § (1) bekezdés a)-f) pontjai szerint az indítványnak határozott kérelmet kell tartalmaznia. A kérelem akkor határozott, ha egyértelműen megjelöli az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegét, és indokolást tartalmaz arra nézve, hogy a sérelmezett bírói döntés miért ellentétes az Alaptörvény megjelölt rendelkezésével. Az indítványozó az Alaptörvény N) cikkének, XV. cikkének, XVI. cikkének, valamint 28. cikkének sérelmét megemlíti, de az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényegére, mibenlétére nézve releváns, az alkotmányjogi panasz megalapozásához elegendő alkotmányjogi érvelést nem ad elő, és nem is mutat rá érdemi összefüggésre az önkormányzati alapjogok és a kifogásolt bírói ítélet között.

[14] A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt nem fogadta be, és azt - figyelemmel az Abtv. 27. § a) pontjára, 52. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjaira - az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint visszautasította.

Budapest, 2012. december 17.

Dr. Holló András s. k.,

tanácsvezető alkotmánybíró

Dr. Balsai István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: IV/3362/2012.