XXXVII. számú Polgári Elvi Döntés

a családjogi tárgyú Polgári Elvi Döntések felülvizsgálatáról

A házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvényt az 1974. évi I. törvény módosította. Az új törvény jogszabályi szintre emelte a Legfelsőbb Bíróság családjogi tárgyú polgári elvi döntéseinek több tételét. Ugyanakkor az 1952. évi IV. törvény több olyan rendelkezését is megváltoztatta, amelyet a Legfelsőbb Bíróság egyes polgári elvi döntései értelmeztek. Új jogszabály rendezte a gyermektartásdíjjal kapcsolatos kérdéseket is. Az e tárgyban hozott 12/1974. (V. 14.) MT számú rendelet hatályon kívül helyezte a 7/1953. (II. 8.) MT számú rendeletet. Ezért szükségessé vált a Legfelsőbb Bíróság családjogi tárgyú polgári elvi döntéseinek felülvizsgálata abból a szempontból, hogy a törvény módosítására és az említett rendelet új rendelkezéseire tekintettel mely elvi döntéseket kell hatályon kívül helyezni, illetőleg melyeket kell változatlanul vagy módosított szövegezéssel hatályban tartani.

A Legfelsőbb Bíróság Teljes Ülése a felülvizsgálat során abból indult ki, hogy azokat a tételeket, amelyeket az új jogszabályok átvettek, a polgári elvi döntésekből ki kell hagyni, ha pedig a jogszabályokba iktatott tételek, illetve módosítások az elvi döntés túlnyomó részét érintik, hatályon kívül kell helyezni. A továbbra is hatályban maradó elvi döntések szövegét ugyanakkor összhangba kell hozni az új jogszabályi rendelkezésekkel.

A Legfelsőbb Bíróság Teljes Ülése a felülvizsgálat eredményeként a következőként határozott.

I. A fentiekre tekintettel hatályon kívül helyezi a gyermektartásdíj összegéről szóló VI. számú,

a gyermektartásdíj érvényesítéséről szóló XX. számú és

a volt házastárs tartásdíjra rászorultságáról szóló - XXXV. számú Polgári Elvi Döntéssel módosított - XXVIII. Polgári Elvi Döntést.

II. A gyermektartásdíjjal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló II. számú, a házastárs névviselési jogáról és érdemtelenségéről szóló V. számú, a gyermekelhelyezésről szóló XXI. számú és a tanulmányait folytató nagykorú gyermek tartásáról szóló - a XXXV. számú Polgári Elvi Döntéssel módosított - XXIX. számú Polgári Elvi Döntést a következők szerint módosítja.

1. A II. számú Polgári Elvi Döntés indokolásának első három bekezdése és a hatodik bekezdés első mondatából a gondolatjelek közti szöveg elmarad.

Az elvi döntés indokolása negyedik bekezdésének első fordulata helyébe a következő szöveg lép: "Az 1952. évi 23. tvr. 43. §-a kimondja:"

2. Az V. számú Polgári Elvi Döntés rendelkező részének a) és c) pontja, valamint a "b)" jelzés elmarad.

Az elvi döntés indokolásának bevezető része, valamint a) és c) pontja - az utolsó bekezdés kivételével - elmarad.

Az elvi döntés indokolásának b) pontjából a "bj" jelzés elmarad és az indokolás a következő szövegű bekezdéssel kezdődik:

"Az 1974. évi I. törvénnyel módosított 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 21. §-ának (1) bekezdése szerint a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki arra hibáján kívül rászorul, kivéve ha arra a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt érdemtelenné vált. A 32. § (3) bekezdése pedig kimondja, hogy a házastárs köteles a különélő és önhibáján kívül rászoruló házastársát, ha arra nem érdemtelen - az egyéb feltételek megléte esetén különvagyonából is eltartani."

Az indokolás b) pontja első bekezdése helyébe a következő szövegű bekezdés lép:

"A házastársak tartási kötelezettsége a házasság belső tartalmából folyik. Ebből következik, hogy a házastársak esetleges későbbi eltávolodása, a házasság felbontása sem semmisíti meg teljesen egymáshoz tartozásukat, egymás sorsáért bizonyos fokú felelősségüket."

Az indokolás b) pontja második bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

"Ez az egymás sorsáért való további felelősség a házastársak kölcsönös tartási kötelezettségében is kifejezésre jut."

A bekezdés utolsó mondata elmarad.

Az indokolás b) pontjából a harmadik bekezdés második mondata, váj lamint a negyedik bekezdés elmarad.

Az indokolás a következő bekezdéssel egészül ki:

"A házastársi tartásra való jogosultság elbírálása során a bíróság a házastárs (volt házastárs) érdemtelenségét csak akkor vizsgálhatja, ha erre a másik fél hivatkozik. Az érdemtelenség megállapításához ugyanis nem fűződik olyan társadalmi érdek, amelynek védelme a másik házastárs kívánságán túlmenően is indokolt volna."

3. a) A XXI. számú Polgári Elvi Döntés indokolása I. pontjának második bekezdésében az "Alkotmányunk 51. §-a szavak helyébe az "Alkotmányunk 15. §-a" szavak lépnek.

A harmadik, negyedik, ötödik és hatodik bekezdés elmarad.

A hetedik bekezdésben az "Alkotmány 52. §-a" szavak helyébe az "AH kotmány 16. §-a" szavak lépnek.

A kilencedik bekezdés utolsó mondata helyébe a következő mondj lép:

"A tapasztalat azt mutatja, hogy a család szétesése gyakran a gyermekek erkölcsi épségét is megtámadja s őket nemegyszer a züllés veszélyének teszi ki."

A tizedik bekezdés elmarad.

A tizenegyedik bekezdés első két mondata helyébe a következő szöveg lép:

"Az 1974. évi I. törvénnyel módosított 1952. évi IV. törvény (Csjt.) 75. §-ának (1) bekezdése a nevelés irányelveit is megállapítja, amikor a szülői felügyelet körében a szülők kötelességévé teszi, hogy a gyermeket gondozzák, tartsák, testi, értelmi és erkölcsi fejlődésében elősegítsék. Biztosítani kell a gyermek szocialista szellemben történő nevelését. Ennek során arra kell törekedniük, hogy a gyermek egészséges, művelt, erkölcsös, a szocializmus eszméjéhez hű, hazáját, népét szerető, a szocializmus építésében hasznos munkával közreműködő emberré váljék."

A tizenkettedik és tizenharmadik bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"A szülőknek közös kötelessége, hogy a gyermek testi és erkölcsi jólétén, egészséges fejlődésén munkálkodjanak és példamutató életmódjukkal alakítsák a jövő emberének jellemét, fejlesszék erkölcsi tulajdonságait. A nevelés akkor eredményes, ha abban - a gyermek jövőjéért való felelősség tudatától áthatva - mindkét szülő tevékenyen részt vesz."

A tizenötödik, a tizenhetedik és a huszadik bekezdés elmarad.

b) Az indokolás II. pontja negyedik bekezdésének második mondata helyébe a következő mondat lép: "Olyan elhelyezést kell tehát választaniuk, amely a gyermek egészséges, testi, értelmi és erkölcsi fejlődését a legjobban biztosítja."

A nyolcadik bekezdést követő rész elmarad.

c) Az indokolás III. pontjának első négy bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"A Csjt. 76. §-ának (1) bekezdése megjelöli azokat az alapvető szempontokat, amelyeket a bíróságnak a gyermekelhelyezés kérdésében történő döntésnél figyelembe kell vennie.

A törvény szerint a gyermeket annál a szülőnél kell elhelyezni, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosítva van. Ha pedig a szülőnél történő elhelyezése a gyermek érdekeit veszélyezteti, a bíróság a gyermek érdekében őt máshol is elhelyezheti.

A törvény természetesen nem részletezi azt, hogy a bíróságnak milyen körülményeket kell vizsgálnia az abban a kérdésben való döntésnél, hogy melyik szülőnél van biztosítva a gyermek kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése. Az alapul fekvő tényállások változatosságára tekintettel ez nem is lehetséges."

A hatodik bekezdés után új bekezdésként a következő szöveget kell beiktatni: "A kiemelt körülmények mellett adott esetben az elhelyezés kérdésében való döntésnél jelentősége lehet a gyermek nemének és korának is."

Az utolsó előtti bekezdés utolsó mondata helyébe a következő mondat lép:

"Ugyanez a helyzet annál a szülőnél, aki tartási kötelezettségét nem teljesítette, vagy azt meghiúsítani igyekezett, s annál is, akinek csak a másik szülő által ellene indított perben jut eszébe, hogy a hosszabb idő óta másik szülőjénél levő gyermeknek nála való elhelyezését kérje."

Az utolsó bekezdés elmarad.

d) Az indokolás IV. pontjának első és második bekezdése elmarad, a harmadik bekezdés első mondatából az "egyébként is" szavak elmaradnak.

Az ötödik bekezdés helyébe a következő szövegű bekezdés lép: "A Csjt. 76. §-ának (2) bekezdése szerint a gyermek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak, és a gyermek fejlődése addigi környezetében már nincs biztosítva. Nincs akadálya tehát annak, hogy az érdekeltek a gyermek más elhelyezése iránt újabb pert indítsanak. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a gyermekeknek akár a szülők megegyezésén, akár bírói ítéleten alapuló huzamosabb elhelyezését csak akkor indokolt megváltoztatni, ha a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődése - különösen a körülmények lényeges változása miatt - addigi környezetében már nincs megfelelően biztosítva és a másik szülőnél vagy más helyen való elhelyezését a gyermek érdeke kívánja meg." A hatodik és hetedik bekezdés elmarad.

A kilencedik bekezdés utolsó mondata helyébe a következő szöveg lép: "Helyrehozhatatlan hibát követ el az a szülő, aki a gyermeket a másik szülővel való érintkezéstől különösen nyomós indok nélkül elzárja, aki a gyermeket a szülő ellen befolyásolja."

e) Az indokolás V. pontjának nyolcadik bekezdése helyébe a következő szövegű bekezdés lép: "A gyermek érdekének fokozott védelmét tartja szem előtt a Csjt. 76. §-ának (1) bekezdésében foglalt az a rendelkezés, amely szerint a bíróság a gyermeket - ha a szülőnél történő elhelyezése az érdekeit veszélyezteti - máshol is elhelyezheti. E rendelkezésből is következően a házassági per bírósága a gyermek érdekeivel ellentétes szülői megegyezés félretételével az elhelyezés kérdésében hivatalból úgy határozhat, ahogyan az a gyermek érdekének a legjobban megfelel."

A tizenharmadik bekezdés elmarad.

Az utolsó három bekezdés helyébe a következő szövegű bekezdés lép

"A Csjt. 76. §-ának (1) bekezdése rendelkezik arról is, hogy a kiskorú érdekében a gyámhatóság, illetőleg az ügyész is indíthat pert. Ha tehát a bíróság más perből a gyermek elhelyezésének, illetőleg elhelyezése meg változtatásának szükségességéről szerez tudomást, akkor jár el helyesen. ha erre az említett szervek figyelmét felhívja."

4. A XXXV. számú Polgári Elvi Döntéssel módosított XXIX. szárm Polgári Elvi Döntés rendelkező részének első bekezdése helyébe a kövekező szöveg lép:

"Az 1974. évi I. törvénnyel módosított 1952. évi IV. törvény (Csjt) 59. §-ának (2) bekezdésében említett szükséges tanulmányok körébe tartozik az életpályára előkészítő szakképzettség megszerzéséhez szükséges tanfolyamok, valamint a főiskolai és egyetemi tanulmányok végzése is."

A rendelkező rész harmadik bekezdése b) pontjának végére zárójelben az "érdemtelenség" szót kell iktatni.

A rendelkező rész utolsó bekezdéséből a pontosvessző utáni szövegrész elmarad.

Az indokolás harmadik, negyedik és ötödik bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

"A Legfelsőbb Bíróság a tanulmányait folytató gyermek tartási igényének és a tartás mértékének kérdésével már több állásfoglalásában foglalkozott. Ezek az állásfoglalások a továbbtanuló kiskorú gyermek tartási val kapcsolatos kérdéseket rendezték annak a művelődéspolitikai szempontnak a figyelembevételével, amely szerint indokolt követelmény az általános iskola elvégzése után a középiskola elvégzése, illetőleg az azzal azonos képesítés megszerzése. Minthogy az ezzel kapcsolatos tanulmány végzése általában a gyermek kiskorúságának az idejére esik, a tartásra köteles szülőre irányadó a Csjt. 67. §-ában foglalt az a rendelkezés is hogy a szülő saját szükséges tartásának a rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami a közös eltartásukra rendelkezésükre ál Az említett kollégiumi állásfoglalások alkalmazása során kifejlődött ítélkezési gyakorlat a középiskolai tanulmányok végzésének idejére a tartásra való jogosultságot és kötelezettséget változatlanul fennállónak te kinti az esetben is, ha a kiskorúság idejében megkezdett középiskolai tanulmányok befejezése valamilyen okból a gyermek nagykorúságának elérése utáni időre is átnyúlik."

Az indokolás hatodik bekezdése helyébe a következő szöveg lép: I "Kérdéses azonban, hogy a munkaképes nagykorú gyermek tanulmányainak folytatása esetén milyen feltételek mellett és milyen mértékben követelhet a szülőjétől tartást." Az indokolás tizenötödik bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "A családi kapcsolatból eredő jogok és kötelezettségek vonatkozásában - így a tartás jogát és kötelezettségét illetően is - különös jelentősége van az erkölcsi követelményeknek. Erre is tekintettel mondja ki a Csjt. 60. §-ának (3) bekezdése, hogy nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné vált. A törvény azonban közelebbről nem határozza meg, hogy milyen körülmények fennállása esetén lehet az érdemtelenséget megállapítani."

Az indokolás utolsó előtti bekezdésében a "7/1953. (II. 8.) MT számú rendelet" szövegrész helyébe a "12/1974. (V. 14.) MT számú rendelet" szöveg lép.