32007D0516[1]

2007/516/EK: A Bizottság határozata ( 2007. július 19. ) a brojlerállományokban a Campylobacter spp. előfordulási gyakoriságát és antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességét, valamint a brojlertetemekben a Campylobacter spp. és a Salmonella spp. előfordulási gyakoriságát vizsgáló, a tagállamokban végzendő felméréshez való közösségi pénzügyi hozzájárulásról (az értesítés a C(2007) 3440. számú dokumentummal történt)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA

(2007. július 19.)

a brojlerállományokban a Campylobacter spp. előfordulási gyakoriságát és antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességét, valamint a brojlertetemekben a Campylobacter spp. és a Salmonella spp. előfordulási gyakoriságát vizsgáló, a tagállamokban végzendő felméréshez való közösségi pénzügyi hozzájárulásról

(az értesítés a C(2007) 3440. számú dokumentummal történt)

(2007/516/EK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az állat-egészségügyi kiadásokról szóló, 1990. június 26-i 90/424/EGK tanácsi határozatra (1) és különösen annak 20. cikkére,

mivel:

(1) A 90/424/EGK határozat eljárásokat állapít meg a konkrét állat-egészségügyi intézkedésekhez - köztük műszaki és tudományos intézkedésekhez - való közösségi pénzügyi hozzájárulás szabályozására. Előírja, hogy a Közösség tegye meg a közösségi állat-egészségügyi jogszabályok kidolgozásához vagy állat-egészségügyi képzés és oktatás kidolgozásához szükséges műszaki és tudományos intézkedéseket, illetve segítse a tagállamokat ilyen intézkedések megtételében.

(2) Az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) által az állatról emberre terjedő betegségek, ezek kórokozóinak és az ilyen kórokozók antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességének a Közösségben 2005-ben tapasztalható tendenciáiról és forrásairól készített jelentés (2) szerint 22 tagállamban összesen 194 695 humán campylobacteriosisos eset vált ismertté. A brojlerhús tekinthető a fertőzés leggyakoribb forrásának. A beszámolók szerint a pozitív minták aránya a brojlerhúsnál eléri a 66,4 %-ot. A brojlerállományokban a beszámolók szerint a pozitív minták aránya 0,2 és 86 % között van.

(3) Az EFSA-jelentés szerint továbbá a 22 tagállamban összesen 168 929 humán szalmonellózisos eset vált ismertté 2005-ben. A friss baromfihús jellemző fertőzöttségi aránya 4 és 10 % között mozog, ami az összes vizsgált élelmiszer körében a legnagyobb arány.

(4) Az EFSA jelentése arra is kitért, hogy az állatokból és élelmiszerekből izolált Campylobacter és Salmonella viszonylag nagy része ellenálló az emberi betegségek kezelésére általánosan használt antibiotikumokkal szemben. Ez különösen érvényes a baromfiból izolált Campylobacter fluorkinolonokkal szembeni ellenálló képességére; a beszámolók szerint az izolátumok 94 %-a ellenálló volt a ciprofloxacinnal szemben. Az ilyen ellenállóképes baktériumok által okozott, élelmiszerből származó fertőzések különösen veszélyesek az ember számára, mivel az orvosi kezelés gyakran hatástalan marad.

(5) A Gallus gallus brojlerállományban a Salmonella spp. előfordulására vonatkozó, a tagállamokban végrehajtandó alapfelmérésnek a Közösség részéről történő pénzügyi hozzájárulásáról szóló, 2005. szeptember 1-jei 2005/636/EK bizottsági határozatnak (3) megfelelően összehasonlítható információkat gyűjtöttek a Salmonella előfordulási gyakoriságáról az ilyen állományokban. Nagyon nehéz azonban a brojlerhúsban található Salmonella és a brojlerállományokban és a brojlerhúsban található Campylobacter előfordulási gyakoriságának összehasonlítása a különböző tagállamok között, mivel nincs harmonizált megfigyelési rendszer.

(6) A zoonózisok és zoonózis-kórokozók monitoringjáról, a 90/424/EGK tanácsi határozat módosításáról és a 92/117/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2003. november 17-i 2003/99/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) 5. cikke szerint koordinált megfigyelési programok hozhatók létre, különösen ha erre konkrét igény merül fel, a kockázatok felmérése, valamint a zoonózisra és a zoonózis-kórokozókra vonatkozó alapértékek meghatározása céljából, a tagállamok szintjén.

(7) Tudományos szakértők az EFSA-val együttműködve elkészítették a brojlerállományokban előforduló Campylobacter harmonizált megfigyeléséhez szükséges alapfelmérés műszaki specifikációit. Az összes tagállamban képzést szerveztek 2006-ban a laboratóriumi személyzet számára az ilyen állományokban előforduló Campylobacter kimutatási módszereiről és 2007-re tervbe van véve oktatás a tetemekben előforduló Campylobacter számlálásos meghatározásának módszeréről.

(8) Az EFSA-n belül a zoonózismegfigyelési adatok gyűjtésével foglalkozó munkacsoport 2006. október 16-i és 17-i ülésén elfogadta az Európai Unióban a brojlerhúsban előforduló Salmonella és Campylobacter összehangolt megfigyelési programjához javasolt műszaki specifikációkról szóló jelentést (5).

(9) A munkacsoport 2007. február 20-án elfogadott egy olyan jelentést (6) is, amely javaslatot tartalmazott a szárnyasokban (Gallus gallus), a pulykában és a sertésben előforduló Salmonella, illetve a brojlerekben előforduló Campylobacter jejuni és C. coli baktériumok antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességének harmonizált megfigyelési rendszerére. A jelentésben ajánlásokat tesznek egy harmonizált megfigyelési rendszerre és az érzékenységi vizsgálatok harmonizált módszertanára vonatkozóan.

(10) A 2003/99/EK irányelv 7. cikkének (3) bekezdése és II. mellékletének B. része értelmében részletes szabályokat kell megállapítani a baromfiban előforduló Campylobacter jejuni és Campylobacter coli antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességének megfigyelési programjára. E szabályok megalkotásához adatgyűjtés szükséges. Az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség vizsgálatainak ezért szerepelnie kell a felmérésben ezen adatgyűjtés céljából.

(11) Figyelembe véve a Salmonella és Campylobacter által okozott emberi megbetegedések nagy számát, a brojlerek és a brojlerhús mint fertőzésforrások fontosságát és az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség kifejlődésének egyre növekvő problémáját, a tagállamokban összehasonlítható adatokat kell gyűjteni a brojlerekben és a brojlerhúsban előforduló Campylobacter és a brojlerhúsban előforduló Salmonella előfordulási gyakoriságáról, hogy mérlegelni lehessen közösségi szintű szabályozó intézkedések szükségességét, megvalósíthatóságát, költségeit és előnyeit.

(12) A felmérés célja a közösségi állat-egészségügyi jogalkotáshoz szükséges műszaki információk biztosítása, ideértve a baromfinál a zoonózis elleni védekezési programokban alkalmazott antibiotikumok használatáról szóló információkat is. Tekintve a tagállamokban a brojlerekben és a brojlerhúsban a Salmonella és a Campylobacter előfordulási gyakoriságáról és a brojlerállományokban előforduló Campylobacter antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességről szóló összehasonlítható adatok gyűjtésének fontosságát, a felmérés konkrét igényeinek kielégítéséhez közösségi pénzügyi hozzájárulást célszerű nyújtani. A laboratóriumi vizsgálatok során felmerülő összes költséget indokolt megtéríteni, egy adott összeghatárig. Az összes többi felmerülő költség - mint például mintavétel, utazás, adminisztráció - esetében közösségi pénzügyi hozzájárulás nem indokolt.

(13) Közösségi pénzügyi hozzájárulás azzal a feltétellel adható, hogy a felmérés a közösségi jognak megfelelően történik és hogy teljesülnek egyes további feltételek is.

(14) Közösségi pénzügyi hozzájárulás olyan mértékben adható, ahogy az adott tevékenységet ténylegesen elvégzik, és azzal a feltétellel, hogy az illetékes hatóságok az e határozatban előírt határidőn belül benyújtják az összes szükséges információt.

(15) Az igazgatási hatékonyság érdekében a közösségi pénzügyi hozzájárulás igényléséhez bemutatott összes kiadást euróban kell megadni. A közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelettel (7) összhangban a nem euróban felmerülő kiadásokra alkalmazott átváltási árfolyamnak az Európai Központi Bank által annak a hónapnak az első napja előtti utolsó kereskedelmi napon jegyzett árfolyamnak kell lennie, amely hónapban a tagállam benyújtotta a kérelmet.

(16) Az e határozatban előírt intézkedések összhangban vannak az Élelmiszerlánc- és Állat-egészségügyi Állandó Bizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és hatály

E határozat szabályokat állapít meg a tagállamokban végrehajtandó, az alábbiakat vizsgáló felméréshez való közösségi pénzügyi hozzájárulásra:

a) Campylobacter spp. brojlerállományokban és a baktérium antibiotikumokkal szembeni ellenálló képessége; és

b) Campylobacter spp. és Salmonella spp. brojlertetemekben.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

a) "állomány": az ugyanazon a telephelyen vagy ugyanabban az istállóban tartott, azonos egészségi állapotú, és epidemiológiailag egy egységet képező összes baromfi (mint például brojler); nagyüzemi baromfitenyésztés esetében az állomány az ugyanazon légtérben tartott összes baromfit jelenti;

b) "vágási tétel": az ugyanabban az állományban felnevelt brojlerekből álló, a vágóhídra egy napon küldött szállítmány;

c) "illetékes hatóság": a tagállamnak a 2160/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) 3. cikke alapján kijelölt hatósága vagy hatóságai.

3. cikk

A felmérés tárgyát képező zoonózisok és zoonózis-kórokozók

A tagállamok felmérést végeznek, hogy meghatározzák a zoonózisok és az I. melléklet szerint véletlenszerűen kiválasztott vágóhidakon vett mintákban található zoonózis-kórokozók előfordulási gyakoriságát, az alábbiak szerint:

a) Campylobacter spp. brojlerállományokban, és a baktérium antibiotikumokkal szembeni ellenálló képessége;

b) Campylobacter spp. brojlertetemekben;

c) Salmonella spp. brojlertetemekben,

a Közösség egészében. A felmérés csak azokra a brojlerekre terjed ki, amelyeket egynapos koruktól az adott tagállamban neveltek.

4. cikk

Mintavétel és elemzés

(1) A mintavételt az illetékes hatóság végzi, vagy az ő felügyelete alatt végzik, az I. mellékletben megadott műszaki specifikációk szerint.

(2) A minták és izolátumok elemzését, az elemzés céljától függően, a Salmonella spp., a Campylobacter spp., illetve az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség vizsgálatára kijelölt nemzeti referencialaboratóriumok végzik.

(3) Az illetékes hatóság azonban kijelölhet más olyan laboratóriumot is a minták és izolátumok elemzésére, amely részt vesz a Salmonella spp., a Campylobacter spp. és az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség hatósági ellenőrzésében.

Ilyen esetben a nemzeti referencialaboratórium támogatást és oktatást nyújt a kijelölt laboratóriumoknak, és rendszeres körvizsgálatok szervezésével biztosítja, hogy betartsák a minőség-ellenőrzési szabályokat.

Az e cikk (3) bekezdésének első albekezdése szerint kijelölt, a vizsgálatokat végző laboratóriumoknak meg kell felelniük a következő feltételeknek:

a) igazolt gyakorlattal rendelkeznek a vizsgálatokhoz szükséges módszerek használatában;

b) rendelkeznek az EN/ISO 17025 szabvány szerinti minőségbiztosítási rendszerrel;

c) az illetékes nemzeti referencialaboratórium felügyelete alatt működnek.

5. cikk

A közösségi pénzügyi hozzájárulás kifizetési feltételei

(1) A mintavétel és elemzés költségeihez a közösségi pénzügyi hozzájárulás kifizetése a tagállamok számára a II. mellékletben a társfinanszírozásra megállapított felső összértékig történik.

(2) Az (1) bekezdésben említett közösségi pénzügyi hozzájárulás akkor fizethető ki a tagállamnak, ha a felmérést a közösségi jog vonatkozó rendelkezéseinek - beleértve a versenyjogi és közbeszerzési szabályokat is - megfelelően hajtja végre, valamint teljesíti a következő feltételeket:

a) a felmérés végrehajtásához szükséges törvények, rendeletek és közigazgatási rendelkezések legkésőbb 2007. december 31-ig hatályba lépnek;

b) a tagállam legkésőbb 2008. május 31-ig benyújt a Bizottsághoz egy, az I. melléklet E. részének 1. pontjában felsorolt információkat tartalmazó és a felmérés első három hónapját lefedő helyzetjelentést;

c) a tagállam legkésőbb 2009. február 28-ig benyújt a Bizottsághoz egy zárójelentést a felmérés végrehajtásáról, amely tartalmazza az I. melléklet E. részének 1. és 2. pontjában felsorolt összes információt, a tagállamnál a mintavételek és elemzések kapcsán felmerült költségek igazolásával együtt, valamint a 2008. január 1. és 2008. december 31. közötti időszak során elért eredményeket; a felmerült költségekre vonatkozó igazolásnak legalább a III. mellékletben meghatározott információkat kell tartalmaznia;

d) a felmérés eredményes végrehajtása.

(3) Ha a (2) bekezdés c) pontjában említett zárójelentés benyújtása nem történik meg 2009. február 28-ig, akkor a kifizetendő pénzügyi hozzájárulás arányosan csökken a következőképpen: a teljes összeg 25 %-ával 2009. március 30-ig, 50 %-ával 2009. április 30-ig és 100 %-ával 2009. május 30-ig.

6. cikk

A megtérítendő összegek felső határa

A felmérésbe tartozó mintavételek és elemzések költségeinek megtérítéseként a tagállamok számára fizetendő közösségi pénzügyi hozzájárulás nem haladhatja meg a következő felső határértékeket:

a) 20 EUR a Campylobacter és a Salmonella spp. minden kimutatási vizsgálatáért,

b) 30 EUR a Campylobacter spp.-izolátumok minden megerősítő vizsgálatáért, kitenyésztéséért (speciáció) és számlálásos vizsgálatáért, valamint a Salmonella spp.-izolátumok szerotipizálásáért,

c) 30 EUR a brojlerállományokból származó Campylobacter-izolátumok antibiotikumos vizsgálatáért.

7. cikk

Az adatok összegyűjtése, értékelés és jelentés

(1) A 2003/99/EK irányelv 9. cikkének (1) bekezdése értelmében az éves nemzeti jelentés elkészítéséért felelős illetékes hatóság gyűjti össze és értékeli az ezen irányelv 4. cikke szerint a Salmonella és a Campylobacter előfordulási gyakoriságára vonatkozóan elvégzett mintavételek és elemzések eredményeit, és az összes szükséges adatot és ezeknek a tagállam által elkészített értékelését egy jelentésben legkésőbb 2009. február 28-ig beadja a Bizottsághoz. Az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességre vonatkozó eredményekről a jelentés 2009. május vége előtt adandó be, a 2003/99/EK irányelv 9. cikkének (1) bekezdése szerinti éves jelentés keretében.

(2) A Bizottság a felmérés végrehajtása során kapott eredményeket a nemzeti összesített adatokkal és ezeknek a tagállamok által elkészített értékelésével együtt továbbítja az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatósághoz vizsgálat céljából.

A tagállamok által szolgáltatott adatokat a tagállamok előzetes jóváhagyása nélkül tilos a felmérésen kívül más célra használni.

(3) A nemzeti szinten összesített adatokat és eredményeket a titkosságot biztosító formában nyilvánosságra hozzák.

8. cikk

A kiadásokra alkalmazandó átváltási árfolyam

Ha a tagállamnál a kiadás nem euróban merül fel, akkor az érintett tagállam átváltja azt euróra, az Európai Központi Bank által annak a hónapnak az első napja előtti utolsó kereskedelmi napon jegyzett árfolyamon, amely hónapban a tagállam benyújtja a kérelmet.

9. cikk

Alkalmazás

Ezt a határozatot 2008. január 1-jétől kell alkalmazni.

10. cikk

Címzettek

Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 2007. július 19-én.

a Bizottság részéről

Markos KYPRIANOU

a Bizottság tagja

(1) HL L 224., 1990.8.18., 19. o. A legutóbb a 2006/965/EK határozattal (HL L 397., 2006.12.30., 22. o.) módosított határozat.

(2) The EFSA Journal (2006) 94.

(3) HL L 228., 2005.9.3., 14. o.

(4) HL L 325., 2003.12.12., 31. o. A legutóbb 2006/104/EK tanácsi irányelvvel (HL L 363., 2006.12.20., 352. o.) módosított irányelv.

(5) The EFSA Journal (2007) 96., 1-46. o.

(6) The EFSA Journal (2006) 403., 1-62. o.

(7) HL L 209., 2005.8.11., 1. o. A legutóbb a 378/2007/EK rendelettel (HL L 95., 2007.4.5., 1. o.) módosított rendelet.

(8) HL L 325., 2003.12.12., 1. o. A legutóbb az 1791/2006/EK tanácsi rendelettel (HL L 363., 2006.12.20., 1. o.) módosított rendelet.

I. MELLÉKLET

A 4. CIKKBEN EMLÍTETT MŰSZAKI SPECIFIKÁCIÓK

A. RÉSZ

Mintavételi rendszer

Elkerülendő az életkori hatásokat, a mintákat a vágóhídon, vágási tételekből kell venni.

Mivel közismert, hogy a Campylobacter spp. előfordulási gyakorisága az évszaktól függően jelentősen változik, indokolt rétegezés alkalmazása. Ennek keretében egy tizenkét hónapos időszakot fel kell osztani 12 egy hónapos időszakra. Ezen időszakok mindegyikében a teljes minta 1/12-ed részével egyenlő mennyiségű mintát kell venni.

A mintavételnek továbbá véletlenszerű kiválasztáson kell alapulnia, mind a vágóhidak, mind az egyes hónapokon belüli mintavételi nap, mind a kiválasztott mintavételi napon a mintát adó tételeket illetően. A véletlenítési rendszernek kifejezetten garantálnia kell, hogy a vágási tételek kiválasztása a különböző tartási módokon (hagyományos, szabad tartás, biotartás) hizlalt állományok létszámával arányosan történjen. Ki kell zárni továbbá, hogy a Salmonella spp. vagy a Campylobacter spp. helyzetének vágáskori ismerete torzíthassa a véletlenítést. Az illetékes hatóság felelőssége a véletlenítési rendszer kidolgozása és helyes alkalmazásának biztosítása. Az EFSA-n belül a zoonózismegfigyelési adatok gyűjtésével foglalkozó munkacsoport az Európai Unióban a brojlerhúsban előforduló Salmonella és Campylobacter koordinált megfigyelési programjára javasolt műszaki specifikációkról szóló jelentése tartalmaz példát a véletlenítési eljárásra. A véletlenítési rendszert részletes ismertetni kell a Bizottsággal.

B. RÉSZ

A minta mennyisége

1. Az elsődleges minta mennyisége

a) Az elsődleges minta mennyisége határozza meg a vizsgálandó vágási tételek számát.

b) Legalább 384 vágási tételből kell mintát venni. Figyelembe véve, hogy a minták egy része várhatóan nem ad reakciót, a megadottnál kb. 10 %-kal több mintát kell venni.

c) A b) ponttól eltérően Észtországban, Lettországban és Luxemburgban a következő számú vágási tételből (1) kell mintát venni:

i. Észtországban legalább 96 vágási tétel;

ii. Lettországban legalább 120 vágási tétel;

iii. Luxemburgban legalább 12 vágási tétel.

2. A másodlagos minta mennyisége

A másodlagos minta mennyisége határozza meg a vizsgálandó vágási tételből történő mintavételhez szükséges brojlercsirkék számát. Ennek 10 db csirkének kell lennie a vakbélben előforduló Campylobacter kimutatási vizsgálatához és 1 db csirkének a Campylobacter és a Salmonella tetemekben történő kimutatásához. Ezeknek a vakbélmintáknak és tetemmintáknak ugyanabból a vágási tételből kell származniuk.

C. RÉSZ

Minták begyűjtése, kezelése és elemzése brojlerállományokban előforduló Campylobacter spp. kimutatásának és antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességének vizsgálata céljából

1. Begyűjtés és szállítás

A Campylobacter-baktériumok viszonylag sérülékeny organizmusok, amelyek gyorsan elpusztulnak a gazdazsigereken kívül. Ügyelni kell ezért arra, hogy a mintavétel megfelelően, az elemzés pedig gyorsan történjen. Kerülni kell a szélsőséges hőmérsékleteket és a szállításnak a lehető leggyorsabbnak kell lennie.

A begyűjtendő mintának sértetlen vakbélnek kell lennie. A vakbélmintákat kizsigereléskor kell venni.

Csak a szabványos mintavételi eljárásokban jártas személyzet végezheti a minták begyűjtését. A mintavétel során a legfontosabb a vakbéltartalomból származó külső szennyezés lehető legkisebbre csökkentése. Ez a legjobban úgy érhető el, hogy kézzel óvatosan kihúzzák a vakbelet a belek csatlakozásánál. Egyedenként egy sértetlen vakbelet kell kivenni, és a mintavételt végzőnek ellenőriznie kell, hogy a vakbél tele van-e, ellenkező esetben el kell vetnie. Az egyedeket lehetőleg véletlenszerűen kell kiválasztani a teljes tételből (kihagyva a vágási tétel elejét) úgy, hogy a mintavétel ne egymás után következő egyedektől történjen. A begyűjtött 10 vakbél egy steril szállítózacskóba/csomagba gyűjthető össze.

A mintáról rendelkezésre álló összes lényeges információt fel kell jegyezni az illetékes hatóság által készített mintavételi űrlapra, ezek alapján lehet később elkészíteni a jelentést az E. részben leírt előírásoknak megfelelően. Az egyes mintákra és ezek mintavételi űrlapjára fel kell ragasztani egy egyedi számot tartalmazó címkét, és ezt a számot kell használni a mintavételtől a vizsgálat végéig. Az illetékes hatóság gondoskodik az egyedi számozási rendszer kialakításáról és használatáról. A vágási tétel azonosítóját kell használni a tetemminta azonosítójaként is.

A vakbélmintákat sértetlen vakbélként kell a laboratóriumba szállítani 24 órán belül (azaz expressz küldeményként vagy futárszolgálattal) és ott azonnal el kell végezni az elemzéseket. Ahol ez nem lehetséges, ott a mintákat hűtve kell tartani legalább a laboratóriumba történő szállításig, és az elemzéseket a mintavételtől számított legfeljebb 72-80 órán belül el kell végezni. A laboratóriumban azokat a mintákat, amelyek elemzését nem lehetett elvégezni az érkezés napján, hűtve kell tárolni az elemzésig.

A laboratóriumban a vakbelek tartalmát steril módon ki kell venni és össze kell keverni egy összetett minta előállítása céljából.

2. Diagnosztikai módszerek

2.1. Tenyésztés

Szelektív táptalajon történő közvetlen tenyésztés jó becslést ad a Campylobacter előfordulási gyakoriságára. A minta közvetlen tenyésztését a Campylobacter számára kedvező szelektív táptalajon (például módosított CCDA (vérmentes szelektív táptalaj Campylobacterhez), Karmali vagy Preston agar) kell végezni.

A lemezeket 41,5 ± 1 °C hőmérsékleten kell inkubálni mikroaerob atmoszférában legalább 48 ± 2 órán keresztül. A szaporodás 24 óra múltán mutatható ki.

A mikroaerob atmoszféra előállítható kereskedelemben kapható mikroaerob inkubátorokkal (gázkeverék: 10 % CO2 és 6 % O2). Ilyen inkubátorok híján mikroaerob tenyésztőrendszerek használhatók, mint például gázlombikok. A kereskedelemben kaphatók megfelelő mikroaerob atmoszféra előállítására alkalmas kompakt gázrendszerek is.

A tenyésztett minták minden egyes tételére megfelelő pozitív és negatív kontrollokat kell alkalmazni.

2.2. A Campylobacter genus megerősítő vizsgálata és kitenyésztése

A Campylobacter-organizmusok izolálását és megerősítő vizsgálatát az ISO 10272-1:2006(E) szabványban leírtak szerint kell elvégezni. Tételenként legalább egy Campylobacter-izolátumot kell kitenyészteni az ISO 10272-1:2006(E) szabványban leírt fenotipizálási módszerekkel vagy pedig a szakirodalomban leírt molekuláris módszerekkel, mint például polimerázlánc-reakciós (PCR) eljárásokkal. Az alkalmazott módszert fel kell tüntetni. A kitenyésztett izolátum használandó a későbbi antibiotikumos vizsgálatokhoz.

Ha a laboratóriumnak nincs nagy tapasztalata a kitenyésztés terén, akkor a 2.4. pontban leírtak szerint tárolnia kell az izolátumot a szükséges kiegészítő oktatás befejeződéséig, vagy pedig el kell küldenie egy nagyobb tapasztalattal rendelkező laboratóriumnak a Campylobacter tekintetében közösségi referencialaboratóriumként működő laboratóriummal való konzultáció után.

2.3. Minőség-ellenőrzés

Minőségbiztosítási célokból a Campylobacter spp.-izolátumok egy részét (de legfeljebb nyolcat) el kell küldeni a Campylobacter tekintetében közösségi referencialaboratóriumként működő laboratóriumnak megerősítő vizsgálat és kitenyésztés céljából.

Ezeknek az izolátumoknak egy részét akár egy tételként, akár negyedévenként el kell küldeni e laboratóriumba. Ha izolátumokat kell szállítani laboratóriumok között, akkor megfelelő körülményeket kell biztosítani (például aktívszenes tamponok).

2.4. Tárolás

Pozitív mintánként legalább egy izolátumot kell tárolni a nemzeti referencialaboratóriumokban a nemzeti referencialaboratóriumok tenyészetgyűjteményére vonatkozó szokásos módszerek szerint, oly módon, ami biztosítja a törzsek életképességét legalább két évig.

2.5. Antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség vizsgálata

Az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség megfigyelési vizsgálataihoz a Campylobacter-izolátumokból tagállamonként 170-et kell felhasználni. Egy vágási tételből származó Campylobacter-fajonként csak egy izolátumot kell felhasználni a megfigyelési vizsgálatokban.

Azokban a tagállamokban, ahol egy adott évben az előírt mintamennyiségnél kevesebb izolátum áll rendelkezésre, ott az összes ilyen izolátumot fel kell használni az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség megfigyelési vizsgálataihoz.

Azokban a tagállamokban, amelyekben több izolátum áll rendelkezésre, a vizsgálatsorozathoz vagy fel kell használni az összes izolátumot, vagy pedig véletlenszerűen ki kell választani a legalább az előírt mintamennyiségnek megfelelő reprezentatív izolátumot.

A tagállamoknak legalább az 1. táblázatban felsorolt antibiotikumokat kell vizsgálniuk a Campylobacter érzékenységének meghatározásához, a megadott küszöbértékekkel és megfelelő koncentrációtartományokkal.

1. táblázat

A hígításos módszereket a Klinikai és Laboratóriumi Minősítő Intézet (Clinical and Laboratory Standards Institute, CLSI) M31-A3 útmutatójában - "Eljárási szabványok állatokból izolált baktériumok antibiotikumokkal szembeni érzékenységének korongdiffúziós és hígításos vizsgálatához" (Performance Standards for Antimicrobial Disk and Dilution Susceptibility Tests for Bacteria Isolated from Animals), harmadik kiadás - és M100-S16 útmutatójában - "Eljárási szabványok antibiotikumokkal szembeni érzékenység vizsgálatához" (Performance Standards for Antimicrobial Susceptibility testing), tizenhatodik nemzetközi kiegészítés - leírt módszerek szerint kell alkalmazni.

D. RÉSZ

Minták begyűjtése, kezelése és elemzése Campylobacter spp. és Salmonella spp. brojlertetemekben való kimutatása céljából

1. Begyűjtés és szállítás

Vágási tételenként egy teljes tetemet kell begyűjteni közvetlenül a hűtés után, de a további feldolgozás (mint például fagyasztás, darabolás vagy csomagolás) előtt. Néhány vágóhídnál ez jelentheti azt, hogy a mintákat az előhűtés után kell venni, ha ez az utolsó lépés a további feldolgozás előtt.

A begyűjtött mintát külön steril műanyag zsákba kell tenni, elkerülendő a keresztfertőzést, és a mintát el kell küldeni annak a laboratóriumnak, ahol a bőrből mintát vesznek.

A tetemek begyűjtése során el kell kerülni a más tetemekkel vagy vakbélmintákkal való keresztfertőzést. Ezért minden szakaszban óvintézkedéseket kell tenni, hogy a mintavétel, szállítás és tárolás során alkalmazott eszközöket ne fertőzhessék meg a felmérés keretében vizsgálandó kórokozók.

A mintáról rendelkezésre álló összes lényeges információt fel kell jegyezni az illetékes hatóság által készített mintavételi űrlapra, hogy teljesüljenek az E. részben leírt adatrögzítési előírások.

Az egyes mintákra és ezek mintavételi űrlapjára fel kell ragasztani egy egyedi számot tartalmazó címkét, és ezt a számot kell használni a mintavételtől a vizsgálat végéig. Az illetékes hatóság gondoskodik az egyedi számozási rendszer kialakításáról és használatáról. A vágási tétel azonosítóját kell használni a vakbélminták azonosítójaként is.

A mintákat +2 és +8 °C közötti hőmérsékleten kell tárolni, és a szállítás során óvni kell külső fertőzéstől.

Ideális esetben minden mintának meg kell érkeznie a laboratóriumba a mintavételtől számított 24 órán belül. Kivételes esetekben (például hosszú utaztatás, hétvégék és hivatalos munkaszüneti napok) ez az idő meghosszabbodhat 80 órára.

Ha a Campylobacter és a Salmonella kimutatását nem ugyanaz a laboratórium végzi, akkor elsőként a Campylobacter vizsgálatát végző laboratóriumnak kell megkapnia a mintákat.

2. A minták kezelése a laboratóriumban és az elemzési módszerek

2.1. A minták átvétele

A minták beérkezésekor a laboratórium ellenőrzi a mintavételt végzők által rögzített információkat, és kitölti a mintavételi űrlap vonatkozó részeit.

A laboratóriumban a mintákat +2 és +8 °C közötti hőmérsékleten tartják, és a laboratóriumi mintakezelési eljárásnak a minták laboratóriumba történő beérkezése után lehetőség szerint azonnal, de mindenképpen a mintavételtől számított 72-80 órán belül meg kell kezdődnie.

2.2. A minta előkészítése

A vizsgálat előtt az összes beérkezett mintát meg kell vizsgálni, hogy a szállítócsomagolás sértetlen-e.

A minták kezelése során minden szakaszban feltétlenül el kell kerülni a minták, illetve a környezet közötti keresztfertőzést.

Egyszer használatos kesztyűt viselve ki kell venni a csirkét a mintaszállító zacskóból, ügyelve arra, hogy a csirke külső felülete ne szennyeződjön.

Steril műszerrel és steril eljárással el kell távolítani a nyaki bőrt (ha van) a tetem egyik oldalán lévő bőrrel együtt, de zsír nélkül, és ebből kell készíteni egy 27 grammos vizsgálati mintát, amit be kell helyezni egy Stomacher (vagy Pulsifier) homogenizálóba.

2.3. Törzsszuszpenzió

A 27 grammos mintát hagyni kell felmelegedni szobahőmérsékletre, majd át kell vinni 9 térfogatnyi (243 ml) pufferolt peptonvízbe (BPW). A keveréket kb. 1 percig kell homogenizálni Stomacher vagy Pulsifier homogenizálóban (27 g szükséges ahhoz, hogy egy mintából párhuzamosan el lehessen végezni a Salmonella spp. és a Campylobacter spp. elemzéseit). Kerülni kell a habzást, a levegőnek a Stomacher zacskóból való lehetőleg maradéktalan eltávolításával.

A törzsszuszpenzió felhasználása a következő:

a) 10 ml-t (kb. 1 g) át kell vinni 90 ml dúsító táptalajra a Campylobacter spp. kimutatásához;

b) 10 ml-t (kb. 1 g) át kell vinni üres steril kémcsőbe; 1 ml-t kell felhasználni a Campylobacter spp. szelektív lemezen történő számlálásához.

A törzsszuszpenzió fennmaradó részét (250 ml - kb. 25 g) a Salmonella spp. kimutatására kell felhasználni.

2.4. A Salmonella spp. kimutatási és azonosítási módszerei

2.4.1. A Salmonella spp. kimutatása

A Salmonella spp. kimutatása az "Élelmiszerek és takarmányok mikrobiológiája. Horizontális módszer a Salmonella spp. kimutatására" című ISO 6579-2002(E) szabvány szerinti módszerrel történik.

2.4.2. A Salmonella spp. szerotipizálása

Minden pozitív mintából Kaufmann-White-módszerrel legalább egy izolátumot kell tipizálnia a szalmonella tekintetében nemzeti referencialaboratóriumként működő laboratóriumnak.

Minőségbiztosítási célokból a nem tipizálható izolátumok egy részét (de legfeljebb 16-ot) el kell küldeni a Salmonella tekintetében közösségi referencialaboratóriumként működő laboratóriumnak. Ezeknek az izolátumoknak egy részét negyedévenként kell elküldeni a laboratóriumnak.

2.4.3. A Salmonella spp. fágtipizálása

Az S. enteritidis és az S. typhimurium esetében ajánlott, hogy minden pozitív mintából legalább egy izolátumon megtörténjen a fágtipizálás a Health Protection Agency (HPA) (Colindale, London) által leírt módszerrel.

2.5. A Campylobacter spp. kimutatási, azonosítási és mennyiségi meghatározási módszerei

2.5.1. A Campylobacter spp. kimutatása

A Campylobacter-organizmusok izolálását és megerősítő vizsgálatát az ISO 10272-1:2006(E) szabványban leírtak szerint kell elvégezni. Tételenként legalább egy Campylobacter-izolátumot kell kitenyészteni az ISO 10272-1:2006(E) szabványban leírt fenotipizálási módszerekkel vagy pedig a szakirodalomban leírt molekuláris módszerekkel, mint például polimerázlánc-reakciós (PCR) eljárásokkal. Az alkalmazott módszert fel kell tüntetni.

Minőségbiztosítási célokból a Campylobacter spp.-izolátumok egy részét (de legfeljebb nyolcat) el kell küldeni a Campylobacter tekintetében közösségi referencialaboratóriumként működő laboratóriumnak megerősítő vizsgálat és kitenyésztés céljából.

Ezeknek az izolátumoknak egy részét negyedévenként kell elküldeni a laboratóriumnak. Ha izolátumokat kell szállítani laboratóriumok között, akkor megfelelő körülményeket kell biztosítani (például aktívszenes tamponok).

2.5.2. A Campylobacter spp. mennyiségi meghatározása

A Campylobacter spp. mennyiségi meghatározását az "Élelmiszerek és állati takarmányok mikrobiológiája. A Campylobacter spp. kimutatásának és megszámlálásának horizontális módszere. 2. rész: Telepszámlálási technikák" című ISO/TS 10272-2:2006 szabvány szerint kell végezni. 10 ml törzs-szuszpenzióból 0,1 ml-t és annak további hígításait kell megvizsgálni úgy, hogy a számlálást el lehessen végezni 106 CFU/g értékig. Ezenkívül a hígítatlan törzsszuszpenzióból 1 ml-t meg kell vizsgálni a 10 CFU/g számlálási határérték meghatározásához. Minden lemezes meghatározást duplikálva kell elvégezni.

Ahhoz, hogy az adatokat össze lehessen hasonlítani és meg lehessen ítélni (a későbbi kockázatértékeléshez), becsléssel meg kell állapítani minden laboratóriumra a mennyiségi meghatározási módszer mérési bizonytalanságát.

A mérési bizonytalanság becsléséhez az ISO/TS 19036:2006 műszaki specifikáció használandó azzal az eltéréssel, hogy a mérési bizonytalanság becsléséhez a törzsszuszpenzióból származó párhuzamos hígításokat kell felhasználni.

A mérési bizonytalanság a reprodukálhatóság laboratóriumon belüli szórásából vezethető le. A mérési bizonytalanság becsléséről májustól szeptemberig kell adatokat gyűjteni, hogy legyenek pozitív minták. Összesen 12 pozitív mintát kell megvizsgálni a törzsszuszpenzió 10 ml-éből készített duplikált és párhuzamos hígításokban. A mérési bizonytalanság becslésére kapott nyers adatokat a felmérés végrehajtása átfogó leírásának (lásd E. rész) részeként külön kell megadni.

3. Az izolátumok tárolása

Ajánlott az izolátumokból egy reprezentatív sorozatot megőrizni például azért, hogy később el lehessen végezni az antibiotikumokkal szembeni érzékenység vizsgálatát. Pozitív mintánként egy izolátumot kell megőrizni. Erre a célra lehetőleg a mennyiségi elemzésnél használt Campylobacter-izolátumot kell felhasználni. Az izolátumokat a nemzeti referencialaboratóriumokban kell tárolni a nemzeti referencialaboratóriumok tenyészetgyűjteményére vonatkozó szokásos módszerek szerint, oly módon, ami biztosítja a törzsek életképességét legalább két évig.

E. RÉSZ

Jelentések

A jelentéseknek legalább az alábbi információkat kell tartalmazniuk:

1. A felmérés végrehajtásának átfogó leírása:

- vágóhidak: összes vágóhíd országonként, és azoknak a száma, ahol mintát vettek,

- az elsődleges minta tényleges mennyisége,

- a rétegezési és véletlenítési eljárások leírása,

- a minőség-ellenőrzés leírása, amely tartalmazza a Campylobacter mennyiségi meghatározását illetően a mérési bizonytalanság becslésének (laboratóriumonként 12 érték) ismertetését,

- összesített eredmények.

2. Az előfordulási gyakoriságra vonatkozó konkrét adatok: A tagállamok a vizsgálat eredményeit nyers adatok formájában juttatják el a Bizottsághoz, a Bizottság által biztosított adatszótár és adatgyűjtő űrlapok segítségével. Legalább a következő információkat kell megadni:

- a vágóhíd neve/kódja,

- a vágási tétel azonosítója,

- a vágási tétel származási gazdaságának (mezőgazdasági üzem) neve/kódja,

- a gazdaság mérete, ha ismert,

- az állomány Salmonella elleni vakcinázási helyzete, ha ismert,

- a brojlerek életkora a mintavételkor (vágáskor),

- információ arról, hogy az állományból ez az első, vagy pedig egy későbbi vágási tétel volt-e (ritkítás előtt vagy sem),

- tartás típusa (hagyományos, szabad tartás, biotartás),

- ugyanabban az állományban a korábbi Salmonella- és Campylobacter-vizsgálatok eredményei,

- a mintavétel időpontja,

- az adott vágóhídon évente levágott szárnyasok száma,

- az alkalmazott hűtési módszer típusa (levegő, bemerítéses, permetezéses),

- szállítási jegyzőkönyv részletes adatai (előírás szerinti: igen/nem),

- a laboratóriumba érkezés időpontja,

- a vizsgálat időpontja,

- a laboratórium azonosítása,

- a minta típusa,

- az alkalmazott tenyésztési módszerek és különösen a szelektív táptalaj(ok) leírása,

- Campylobacter-izolátum: a kitenyésztéshez alkalmazott módszer,

- Campylobacter: a bakteriológiai vizsgálat eredménye, a vakbélmintából történt kitenyésztéssel együtt,

- Campylobacter: a bakteriológiai vizsgálat eredménye, a tetemmintából történt kitenyésztéssel és mennyiségi meghatározással együtt,

- Salmonella: a bakteriológiai vizsgálat és a szerotipizálás eredménye,

- a mintavétel és az elemzés között eltelt idő (12 órás időszakonként).

3. A vakbélmintákból származó Campylobacter-izolátumok antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességének vizsgálatára vonatkozó konkrét információk: Az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség megfigyelésének eredményeit a 2003/99/EK irányelv 9. cikkének megfelelően a zoonózisok, zoonózis-kórokozók és az antibiotikumokkal szembeni ellenálló képesség tendenciáiról és forrásairól szóló éves jelentésben kell értékelni és megadni. Figyelembe véve a 2003/99/EGK irányelv IV. mellékletében szereplő rendelkezéseket is, a következő információkat kell megadni:

- az izolátumok származása, például alapfelmérés, ellenőrzési program, passzív felügyelet,

- az érzékenység vizsgálatához használt izolátumok száma Campylobacter-fajonként,

- az ellenállóképesnek talált izolátumok száma antibiotikumonként és Campylobacter-fajonként, és

- a teljes mértékben érzékeny izolátumok száma és az 1. táblázatban felsoroltak közül 1, 2, 3, 4 és 4-nél több antibiotikummal szemben ellenálló izolátumok száma.

(1) Becslés: gazdaságok száma (4 Észtországban, 5 Lettországban) × 2 állomány gazdaságonként × 2 vágási tétel állományonként × 6 alkalom évenként. Luxemburgban brojlereket csak 3 kisebb állományból vágnak. Az ezekből származó 1-1 vágási tételből kell mintát venni negyedévenként.

II. MELLÉKLET

A tagállamoknak nyújtható közösségi pénzügyi hozzájárulás felső határa

III. MELLÉKLET

A brojlerállományokban a Campylobacter spp. előfordulási gyakoriságát és antibiotikumokkal szembeni ellenálló képességét, valamint a brojlertetemekben a Campylobacter spp. és a Salmonella spp. előfordulási gyakoriságát vizsgáló, a tagállamokban végzendő felmérés végrehajtásáról szóló igazolt pénzügyi jelentés

Tárgyidőszak: ... -tól/-től ... -ig

A felmérés során felmerült és közösségi pénzügyi hozzájárulással támogatható költségekről szóló kimutatás

A közösségi pénzügyi hozzájárulást biztosító bizottsági határozat hivatkozási száma:

...

...

A kedvezményezett nyilatkozata

Igazoljuk, hogy

- a fenti költségek valósak és az e határozatban meghatározott feladatok elvégzésével kapcsolatban merültek fel, valamint nélkülözhetetlenek voltak a feladatok megfelelő elvégzéséhez,

- a költségeket igazoló összes dokumentum pénzügyi ellenőrzés céljára rendelkezésre áll,

- ehhez a programhoz más közösségi hozzájárulást nem igényeltünk.

Dátum: ...

Pénzügyi felelős: ...

Aláírás: ...