101/B/2001. AB határozat

jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság Budapest Főváros Önkormányzat Közgyűlésének a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1992. (III. 23.) Főv. Kgy. rendelete 47., 48. és 49. §-ai alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló, valamint a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó álláspontja szerint a Fővárosi Közgyűlésnek a Fővárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 7/1992. (III. 23.) Főv. Kgy. rendelete (a továbbiakban: SzMSz.) - a közgyűlési képviselőcsoportokról és bizottságokról szóló - 47., 48., és 49. §-aí alkotmányellenesek, ezért kérte azok megsemmisítését. Az indítványozó szerint a Fővárosi Közgyűlés alkotmánysértő helyzetet idézett elő azáltal, hogy elmulasztotta szabályozni a képviselőcsoportoknak a közgyűlési bizottságokban való részvétele, valamint a közgyűlési bizottsági helyek képviselőcsoportok közötti elosztása rendjét. Az indítványozó szerint a Fővárosi Közgyűlésbe bejutott minden pártnak alanyi joga van arra, hogy legalább egy taggal valamennyi közgyűlési bizottságban képviseltesse magát, mert csak így tudják érvényesíteni a választók akaratát. Alkotmányellenesnek tartja a bizottsági helyek arányos elosztási módját szabályozó előírások hiányát is.

Az indítványozó álláspontja szerint mindezek az Alkotmány 2. § (2) bekezdését, 42. §-át, 44. § (1) bekezdését, 44/A. § (1) bekezdés e) pontját, valamint a 44/B. § (1) bekezdését sértik.

Hivatkozik még a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 1990. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Övtv.) 46. §-ára, amely szerint Budapesten a Fővárosi Közgyűlés tagjait a választópolgárok közvetlenül, listákon választják, továbbá a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 62. § (8) bekezdésére, amelynek értelmében a fővárosban a közgyűlés fontos hatásköröket ruházhat át a bizottságára, amelyek gyakorlásában bizottsági tagság nélkül részt venni nincs lehetősége a képviselőcsoportnak.

II.

Az indítvánnyal érintett jogszabályok a következők:

1. Az Alkotmány rendelkezései:

"2. § (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja."

"42. § A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása."

"44. § (1) A választópolgárok a helyi önkormányzást az általuk választott képviselő-testület útján, illetőleg helyi népszavazással gyakorolják."

"44/A. § (1) A helyi képviselő-testület:

a)-d) ...

e) törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét

f) -h) ...

44/B. § (1) A helyi képviselő-testület elnöke a polgármester. A képviselő-testület bizottságot választhat, és hivatalt hoz létre."

2. Az Övtv. előírásai:

"46. § (1) Budapest főváros közgyűlésének 66 tagját (11. §) a választópolgárok közvetlenül, listákon választják."

3. Az Ötv. rendelkezései:

"1. § (6) A helyi önkormányzat a törvény keretei között:

a) önállóan alakíthatja a szervezetét és működési rendjét, ..."

"18. § (1) A képviselő-testület a működésének részletes szabályait a szervezeti és működési szabályzatról szóló rendeletében határozza meg."

"19. § (1) A települési képviselő a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli a választóinak az érdekeit. Részt vehet a képviselő-testület döntéseinek előkészítésében, végrehajtásuk szervezésében és ellenőrzésében. A települési képviselők jogai és kötelességei azonosak. A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen a 32. § szerint esküt tesz.

(2) A települési képviselő:

a) a képviselő-testület ülésén a polgármestertől (alpolgármestertől), a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre az ülésen - vagy legkésőbb tizenöt napon belül írásban - érdemi választ kell adni;

b) ...

c) tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottság ülésén. Javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megtárgyalását, amelyet a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalásra a települési képviselőt meg kell hívni. Kezdeményezheti, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának, a polgármesternek, a részönkormányzat testületének, a helyi kisebbségi önkormányzat testületének - a képviselő-testület által átruházott - önkormányzati ügyben hozott döntését;

d)-f)..."

"22. § (1) A képviselő-testület határozza meg bizottsági szervezetét, és választja meg bizottságait. A képviselő-testület a kétezernél több lakosú településen pénzügyi bizottságot választ. Törvény más bizottság megalakítását is elrendelheti."

"24. § (1) A bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani. A polgármester, az alpolgármester, a képviselő-testület hivatalának dolgozója nem lehet a bizottság elnöke, tagja.

(2) A bizottságba indokolt beválasztani a feladatköre szerinti területen szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt.

(...)

(8) A fővárosi közgyűlés rendeletével átruházhatja bizottságára, a főpolgármesterre a 9. § (4) bekezdés szerinti intézménye vezetőinek választását, kinevezését, megbízását [10. § b) pontja]; a fővárosi közgyűlés és a kerületi képviselő-testület bizottságára átruházhatja a 10. § /) pontjában foglalt hatáskörét."

4. Az SzMSz. előírásai:

"V. fejezet

A képviselőcsoport

47. § (1) A Közgyűlésben a fővárosi listáról mandátumot szerzett pártokhoz tartozó képviselők tevékenységük összehangolására mandátumot szerző pártonként vagy listánként egy-egy képviselőcsoportot hozhatnak létre. A képviselőcsoport elnevezéséről a képviselőcsoport önállóan dönt. A képviselőcsoport létszáma legalább két fő.

(2) Egy képviselő csak egy képviselőcsoportnak lehet tagja.

(3) A képviselőcsoport működési szabályait a törvény és a Szervezeti és Működési Szabályzat keretei között önállóan határozza meg.

(4) A képviselőcsoportot e rendeletben biztosított jogok addig illetik meg, amíg tagjainak száma eléri a két főt.

48. § (1) A képviselőcsoport megalakulását a megalakulástól számított 15 napon belül kell írásban bejelenteni a főpolgármesternél.

(2) A bejelentés tartalmazza:

a) a képviselőcsoport elnevezését;

b) a megválasztott vezető, esetleges vezetőhelyettes(ek) nevét;

c) a képviselőcsoport névsorát.

(3) A képviselőcsoport megszűnését, a kizárt, illetve belépett képviselő nevét a képviselőcsoport-vezető, a kilépést a képviselő jelenti be a főpolgármesternél.

(4) A képviselőcsoport működéséhez a feltételeket a költségvetésből kell biztosítani. Ennek mértéke havonta a képviselői alapdíj [45. § (2) bekezdés] 3,4-sze-rese képviselőcsoportonként, ezen felül a képviselőcsoport minden tagja után a képviselői alapdíj 44%-a. Ez tartalmazza a képviselőcsoport részére foglalkoztatott személyek illetményét is, járulékaival együtt.

(5) A képviselőcsoport működéséhez a Főpolgármesteri Hivatal által biztosított egyszeri alapellátás:

a) irodahelyiség,

b) 1-1 db írógép,

c) helyhez kötött telefonfővonal és -mellékvonal, a szükséges telefonkészülékekkel,

d) az irodák működtetési és fenntartási költségei, valamint a postai szolgáltatások díjai az alapfeladat ellátásához szükséges mértékig, 1-1 példány napi sajtófigyelő.

(6) A képviselőcsoportok költségvetési kereteinek felhasználási céljai:

a) az alapellátáson felüli gépek, berendezések, felszerelések, számítógépek, printerek beszerzése és a működésükkel közvetlen költségek (karbantartás, alkatrészcsere),

b) mobiltelefonok beszerzése és használati díja (beleértve a beszélgetések díjait is),

c) a Főpolgármesteri Hivatal raktárából vételezett anyagok költségei,

d) hivatali gépkocsihasználat költsége,

e) irodaszer, nyomtatvány,

f) a képviselőcsoport megbízás alapján végzett szakértői munka díjai és járulékai, illetve a képviselőcsoport részére foglalkoztatott személyek illetményei és járulékai,

g) a képviselőcsoport munkájához kapcsolódó vendéglátás, reprezentáció,

h) könyv, folyóirat, napilap megrendelése, megvásárlása, hirdetések megjelenésének költsége,

i) a képviselőcsoport által engedélyezett szervezett oktatásban, tanfolyamon, szakmai konferencián való részvétel költsége,

j) a képviselőcsoport által engedélyezett belföldi, illetve külföldi kiküldetés, k) a képviselő 1994. évi LXIV. törvény szerinti költségtérítésének a főpolgármester áltat engedélyezett kifizetése.

(7) A képviselőcsoportot a képviselőcsoport vezetője, akadályoztatása esetén a képviselőcsoport által erre felhatalmazott egyéb tagja képviseli, egyben kötelezettségvállalási, utalványozási joggal is, a főjegyző, illetve az általa megbízott személy ellenjegyzése mellett.

(8) A képviselőcsoport a (4) bekezdés szerinti költségkeretét a Főpolgármesteri Hivatal útján használja fel. A rendelkezésre álló keret felhasználásáról a vonatkozó jogszabályok szerint köteles elszámolni

VI. fejezet

A közgyűlés bizottságai

A bizottság jogállása és az állandó bizottság

49. § (1) A Közgyűlés döntéseinek előkészítésére, a döntések végrehajtásának szervezésére, valamint ellenőrzésére állandó bizottságokat, valamint ideiglenes bizottságokat hozhat létre.

(2) A bizottságok belső működésük szabályait a jogszabályok és a Szervezeti és Működési Szabályzat keretei között maguk határozzák meg.

(3) Az állandó bizottság feladata, hogy folyamatosan segítse a Közgyűlés tevékenységét, illetve munkájának eredményességét.

(4) A Közgyűlés által létrehozott állandó bizottságok különböző létszámúak, összetételűek lehetnek. Saját szervezeti és működési szabályzatuk lehet.

(5) Az állandó bizottság általános feladatai.

a) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben;

b) a Közgyűlés döntéseinek előkészítése érdekében megvitatja és állást foglal a feladatkörébe tartozó ügyekben, beleértve a közgyűlési előterjesztések véleményezését is;

c) előkészíti a munkatervben meghatározott előterjesztéseket;

d) közreműködik a feladatkörébe tartozó önkormányzati rendeletek és határozatok előkészítésében,

e) feladatkörében ellenőrzi a Főpolgármesteri Hivatalnak a képviselő-testület döntéseinek az előkészítésére, illetőleg végrehajtására irányuló munkáját;

f) javaslatot tesz a Közgyűlés hatáskörébe tartozó és a bizottság feladatkörét érintő személyi kérdésekben.

(6) A bizottság elnökét, alelnökét, tagjait, valamint az albizottság elnökét a Közgyűlés választja meg; az albizottság további tagjait az adott bizottság választja meg. Minden bizottságnak egy alelnöke lehet, kivéve a Kulturális, az Oktatási, a Pénzügyi, a Tulajdonosi, a Várostervezési és Városképvédelmi, valamint a Városüzemeltetési Bizottságot, amelyeknek kettő - a Közgyűlés által választott - alelnöke lehet. Az állandó bizottságokat, maximális létszámukat, valamint albizottságaikat e rendelet 4. számú melléklete tartalmazza. A bizottságok elnöke, alelnö-ke(i) és tagjai névjegyzékének naprakész nyilvántartásáról a főjegyző gondoskodik. Az állandó bizottságok részletes feladat- és hatásköreit, a bizottságokra a Közgyűléstől átruházott hatáskörök jegyzékét e rendelet 5. számú melléklete tartalmazza. Az intézményekkel és vállalatokkal kapcsolatos illetékesség szempontjából e rendelet 6. számú melléklete irányadó.

(7) Az albizottság a bizottság döntéseinek előkészítésére jön létre. Az albizottság tagjai csak az adott bizottság tagjai közül választhatók. Az albizottság háromnál kevesebb taggal nem működhet; amennyiben a létszáma három fő alá csökken, működését fel kell függesztenie. Az albizottság működésének részletes szabályait a bizottság határozza meg.

(8) A Közgyűlés a bizottságokra átruházott hatáskör gyakorlásához utasítást adhat, e hatáskört visszavonhatja.

(9) A Közgyűlés a bizottságra átruházott hatáskörét minősített szótöbbséggel hozott döntésével esetileg magához vonhatja."

III.

Az indítvány nem megalapozott.

1.1. Az SzMSz. 47. §-a lehetővé teszi, hogy a közgyűlésben a fővárosi listáról mandátumot szerzett pártokhoz tartozó képviselők tevékenységük összehangolására legalább kétfős képviselőcsoportot hozzanak létre. Az SzMSz. 48. §-a tartalmaz előírást a képviselőcsoportok megalakulása utáni teendőkre, a működési feltételek megteremtése körében pedig az egyszeri működési alapellátás egyes összetevőire és költségkeretére, a képviselet és a kötelezettségvállalás módjára. Ezek a szabályok nem nevesítenek egyetlen képviselőcsoportot sem, a szabályozás szintjén azonos jogokat biztosítanak a közgyűlési képviselőcsoportok mindegyike számára.

Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdése a helyi képviselő-testület jogaiként fogalmazza meg azokat az önkormányzati alapjogokat, amelyek a helyi önkormányzatok számára biztosított autonómia alkotmányos garanciáit képezik. Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdése e) pontja szerint a helyi képviselő-testület törvény keretei között, önállóan alakítja ki szervezetét és működési rendjét. E rendelkezés alkotmányos védelemben részesíti az önkormányzat szervezetalakítási szabadságát.

Ez az autonómia azonban nem feltétlen és korlátok nélküli, az Alkotmány rendelkezése alapján csak a törvény keretei között érvényesül.

Az Alkotmánybíróság az önkormányzati szervezetalakítási alapjog tartalmát értelmezve az 1285/H/1993. AB határozatában elvi jelentőséggel mondta ki, hogy a "megyei közgyűlés széles autonómiával rendelkezik szervezeti, működési rendjének meghatározása során. Szervezetalakítási autonómiájának egyetlen korlátja van, hogy a szervezeti és működési szabályzatában megállapított szervezeti szabályok nem lehetnek ellentétesek a törvény rendelkezéseivel." [ABH 1994. 800., 801.]

Az önkormányzatok szervezeti kereteit meghatározó Ötv. sem korlátozza az önkormányzat szervezetalakítási szabadságát, mert nagyfokú döntési szabadságot, mozgásteret biztosít az önkormányzatoknak arra, hogy a feladataik ellátásához, hatásköreik gyakorlásához szükséges, megfelelő szervezet létrehozásáról önálló felelősséggel döntsenek. E vonatkozásban a fővárosi önkormányzatra a települési önkormányzattól eltérő, külön rendelkezéseket az Ötv. nem tartalmaz.

Az önkormányzati képviselőcsoportok megalakításáról sem az Alkotmány, sem az Ötv. nem tartalmaz rendelkezéseket. A képviselőcsoport létrehozása - az SzMSz. alapján - a jelöltet állító szervezetek (pártlistáról mandátumot szerzett) képviselőinek biztosított lehetőség a hatékonyabb munkaszervezés elősegítésére.

A közgyűlési képviselőcsoport létrehozásának lehetőségét tartalmazó SzMSZ. 47. és 48. §-ai a közgyűlés autonóm szervezetalakítási döntési körébe tartozó, önálló közgyűlési elhatározáson alapuló jogosultságok, ezért összhangban állnak az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontja szerinti önkormányzati alapjoggal.

1.2. Az SzMSz. 49. §-ának előírásai szerint a bizottságok belső működési szabályaikat maguk határozzák meg; a bizottság tagjait a közgyűlés választja meg; a bizottságok különböző létszámúak, összetételűek lehetnek; a közgyűlés a bizottságra átruházott hatáskörét minősített szótöbbséggel hozott döntéseivel magához vonhatja.

Az önkormányzat szervezetalakítási önállósága, szabadsága - az 1.1. pontban alátámasztottak értelmében - az önkormányzati bizottságok megalakítására is kiterjed. Eltérően azonban a képviselőcsoport helyzetétől, az önkormányzati bizottságok szervezetére és létrehozásának módjára az Ötv. keretszabályokat állapít meg. A képviselő-testület határozza meg bizottsági szervezetét és választja meg bizottságait [22. § (1) bekezdés]; a bizottság elnökét és tagjainak több mint felét a települési képviselők közül kell választani [24. § (1) bekezdés].

Az SzMSz. 49. §-a e törvényi előírások szerinti szabályozást tartalmaz, az nem ütközik az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt szervezetalakítási önkormányzati alapjogba.

1.3. Az SzMSz. 47-49. §-ainak a rendelkezései - alkotmányjogilag értékelhető közvetlen Összefüggés hiányában - nem sértik a népszuverenitás, valamint az önkormányzáshoz való jog érvényesülését sem.

Az Alkotmány 2. § (2) bekezdésében meghatározott népszuverenitás, valamint a 44. § (1) szerinti önkormányzáshoz való jog egymással összefüggenek, szoros tartalmi kapcsolatban állnak, mégis tartalmilag egymástól különböznek is. A népszuverenitás alanya az ország választópolgárainak összessége, a helyi önkormányzás alapjoga pedig az egymástól közjogilag elkülönített települések és testületi egységek választópolgárainak közösségeit illeti meg.

Az Alkotmány 42. §-a akként rendelkezik, hogy a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga.

A 22/1993. (IV. 2.) AB határozat szerint: "A helyi önkormányzás alapjoga tartalmát tekintve a településen választójoggal rendelkező választópolgárok közösségének a népszuverenitásból fakadó olyan jogosultsága, amely a helyi közhatalmat megtestesítő helyi önkormányzás gyakorlására jogosítja fel az Alkotmányban megjelölt települési és területi egységek választópolgárait. Az Alkotmány 44. § (1) bekezdése a helyi önkormányzás mindkét összetevőjének, tehát mind a képviselő-testület útján, mind pedig a helyi népszavazással történő gyakorlására feljogosítja az érintett választópolgárokat." (ABH 1993. 182., 184.)

Az SzMSz. kifogásolt rendelkezései az Alkotmány és az Ötv. keretei között szabályozzák a közgyűlés szervezeteinek és működésének részletes szabályait, és nem állítanak olyan korlátokat a választópolgárok elé, amelyek akadályoznák a helyi közhatalom önkormányzás útján történő gyakorlását a fővárosban.

Az indítványban kifogásolt rendelkezések nem sértik sem az Alkotmány 2. § (2) bekezdésében meghatározott népszuverenitás, sem az Alkotmány 42. §-ában és 44. § (1) bekezdésében deklarált helyi önkormányzás jogát.

Ezért az Alkotmánybíróság a jogszabály (SzMSz. 47-49. §-ai) alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

2. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 49. § (1) bekezdése szerint - hivatalból vagy indítvány alapján - mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására akkor kerülhet sor, ha a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenességet idézett elő. A jogalkotó szerv jogszabály-alkotási kötelezettségének konkrét jogszabályi felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni, ha azt észleli, hogy a hatás- és feladatkörébe tartozó területen jogszabályi rendezést igénylő kérdés merült fel. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg akkor is, ha alapvető jog érvényesüléséhez szükséges garanciák hiányoznak, illetve ha a hiányos szabályozás alapvető jog érvényesítését veszélyezteti. [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990. 83., 86.; 37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992. 227., 232.]

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az önkormányzati képviselőcsoport létrehozására, működésére vonatkozó kötelező rendeleti szabályok megalkotására a közgyűlés törvényi felhatalmazást nem kapott, ezért mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség - e rendeleti előírások hiánya miatt - nem állhat fenn. Ugyancsak megállapította, hogy a népszuverenitás és az önkormányzáshoz való jog érvényesüléséhez szükséges garanciák sem hiányoznak abból eredően, hogy az SzMSz. nem tartalmazza a közgyűlési bizottsági helyek képviselőcsoportok közötti eloszlásának részletesen kimunkált rendjét. A fenti megállapítások részben az előzőekben (1. pont) kifejtetteken, részben pedig az alábbi jogszabályi rendelkezéseken alapulnak.

Az Ötv. 9. § (t) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az önkormányzati feladat-és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg. A képviselő-testület és bizottságai viszonyában meghatározó jelentőségű az Ötv. 22. § (1) bekezdésének az az előírása, amely szerint bizottsági szervezetét a képviselő-testület határozza meg és megválasztja bizottságait.

A bizottságok összetételére az Ötv. 24. §-a tartalmaz rendelkezéseket, az (1) bekezdés kötelező előírásokat, a (2) bekezdés pedig ajánlást a bizottságot választó képviselő-testületnek. Az utóbbi szerint az eredményes és szakszerű bizottsági munka érdekében indokolt, ha a bizottsági tagok között van a feladatkör szerint érintett, rendszerint a szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezetek képviselője, társadalmi szervezet küldöttje, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgár.

A képviselő-testület, amikor a bizottságok szervezetéről, feladatköréről, személyi összetételéről dönt, arról is határoz, hogy az egyes bizottságokban mely szervezeteknek legyen képviselete. Az Ötv. azonban egyetlen szervezet vagy párt kötelező bizottsági részvételére nem tartalmaz előírást, és az SzMSz. is kimondja, hogy a bizottságok tagjainak a megválasztása a közgyűlés feladata, hatásköre.

A fővárosi önkormányzat bizottságainak hatáskörei a települési önkormányzati bizottságok feladat- és hatásköreihez képest kiterjedtebbek lehetnek. Az Ötv. 62. § (8) bekezdése szerint ugyanis a fővárosi közgyűlés rendeletével átruházhatja a bizottságára vagy a főpolgármesterre önkormányzati intézménye vezetőinek választását, kinevezését, megbízását [Ötv. 10. § (1) bekezdés b) pont], továbbá átruházható a bizottságra a véleménynyilvánítás olyan ügyben, amelyben a törvény az érdekelt önkormányzat álláspontjának a kikérését írja elő [Ötv. 10. § (1) bekezdés l) pont]. A hatáskör-átruházás a közgyűlés elhatározásán alapul, az kizárólag rendelettel történhet; az önkormányzati rendeletalkotáshoz pedig az Ötv. 10. § (1) bekezdés a) pontja és a 15. § (1) bekezdése szerint minősített többségű szavazási arány szükséges. Mindezekből kitűnik, hogy csak a közgyűlés akaratával kaphat a közgyűlési bizottság döntési jogot, tehát ebben az összefüggésben is meghatározó a közgyűlés önkormányzáshoz való joga az érdemi feladat- és hatáskörök gyakorlása során.

Az Önkormányzati képviselő (akkor is, ha nem tagja bizottságnak) a képviselő-testületi ülésen a polgármestertől, a jegyzőtől, a bizottság elnökétől önkormányzati ügyekben felvilágosítást kérhet, amelyre érdemi választ kell adni; tanácskozási joggal részt vehet bármely bizottsági ülésen; javasolhatja a bizottság elnökének a bizottság feladatkörébe tartozó ügy megvizsgálását, ezen javaslatát a bizottság legközelebbi ülése elé kell terjeszteni és tárgyalásra a képviselőt meg kell hívni; kezdeményezheti azt is, hogy a képviselő-testület vizsgálja felül bizottságának - képviselő-testületi átruházott hatáskörben hozott - önkormányzati döntéseit. [Ötv. 19. § (2) bekezdés]. Vannak tehát garanciális törvényi szabályok arra, hogy az önkormányzati képviselők mindegyike, így a bizottságban megválasztást nem nyert képviselők is, teljes értékű önkormányzati munkát végezzenek.

Nem változtat ezen az sem, hogy a fővárosi közgyűlési mandátumszerzés részben speciális szabályok (lista) alapján történik. A fővárosi közgyűlési képviselő jogállása, az egyes közgyűlési képviselők jogai és kötelességei azonosak; sem az Ötv. 19. § (1) bekezdése, sem más előírása nem állapít meg a települési képviselők jogállásától különböző speciális rendelkezéseket a fővárosi közgyűlési képviselőknek. Rájuk is vonatkozik a szabad mandátum, a képviselői egyenlőség és a település egészéért vállalt felelősség elve. Az Ötv. 19. §-ában megfogalmazott szabad mandátum elve - az 1625/B/1991. AB határozat szerint - azt jelenti, hogy a képviselő nincs kötve választói megbízáshoz, tevékenysége során a település egészéért vállalt felelősséggel képviseli választóinak érdekeit. (ABH 1992. 692., 693.)

Az Alkotmánybíróság már a 216/B/1995. AB határozatában rámutatott: "a képviselő-testületet a bizottság létrehozását, összetételét és működését illetően olyan garanciális jelentőségű jogosítványok illetik meg, amelyek azt biztosítják, hogy a helyi önkormányzáshoz való jogból fakadó feladatokat és hatásköröket érdemben a képviselő-testület (és nem a bizottság) gyakorolja." (ABH 1995. 935., 938. ) Erre tekintettel sem osztja az Alkotmánybíróság az indítványban foglalt azon véleményt, mely szerint a képviselőcsoport állandó bizottsági tagság nélkül nem tudja ellátni a választópolgárok képviseletét.

Ezért az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetésére irányuló indítványt is elutasította.

3. Az Alkotmánybíróság az előzőekben kifejtettek összefoglalásaként megállapította, hogy az SzMSz. 47-49. §-ainak rendelkezései nem sértik az Alkotmány 2. § (2) bekezdésében, a 42. §-ában, a 44. § (1) bekezdésében, a 44/A. § e) pontjában, valamint a 44/B. § (1) bekezdésében deklarált alkotmányos jogokat, és jogalkotói mulasztás sem áll fent, ezért az önkormányzati rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára, továbbá a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetésére irányuló indítványt elutasította.

Budapest, 2001. július 2.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró