31977R2237[1]

A Bizottság 2237/77/EGK rendelete (1977. szeptember 23.) a mezőgazdasági üzemek jövedelmének megállapítására használandó mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap formájáról szóló 118/66/EGK rendelet módosításáról

A BIZOTTSÁG 2237/77/EGK RENDELETE

(1977. szeptember 23.)

a mezőgazdasági üzemek jövedelmének megállapítására használandó mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap formájáról szóló 118/66/EGK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 2910/73/EGK rendelettel ( 1 ) módosított, az Európai Gazdasági Közösség mezőgazdasági üzemeinek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok összegyűjtésére szolgáló hálózat felállításáról szóló, 1965. június 15-i 79/65/EGK rendeletre ( 2 ) és különösen annak 7. cikkére,

mivel a legutóbb a 3565/73/EGK rendelettel ( 3 ) módosított 1966. július 29-i 118/66/EGK bizottsági rendelet ( 4 ) megállapította a mezőgazdasági üzemek jövedelmének meghatározására szolgáló mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap tartalmát;

mivel a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap segítségével összegyűjtött, a mezőgazdasági üzemek jövedelmének meghatározására szolgáló számviteli adatok típusának, meghatározásainak és formájának a vizsgált mezőgazdasági üzemek jellemzőitől függetlenül azonosnak kell lennie;

mivel a mezőgazdasági számviteli információs hálózattal kapcsolatban az elmúlt tíz év során szerzett tapasztalatokat felhasználva a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapra vonatkozó rendelkezéseket felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy a számviteli adatok könnyebben összehasonlíthatóvá váljanak, valamint, hogy azokat a közös agrárpolitika növekvő igényeihez lehessen használni;

mivel meg kell ragadni a lehetőséget a számviteli adatok feldolgozásának javítására; mivel ennek érdekében adathordozóként mágnesszalagot kell alkalmazni;

mivel egyes mezőgazdasági üzemek esetében nehézségek adódhatnak bizonyos rovatok kitöltésénél amiatt, hogy a vonatkozó adatok hiányoznak e mezőgazdasági üzemek könyveléséből; mivel ennek következtében mindaddig, amíg ezek a nehézségek fennállnak, gondoskodni kell arról, hogy a félreértés elkerülhető legyen olyan esetekben, amikor ezeket a rovatokat nem töltik ki;

mivel az új rendelkezéseket valamennyi tagállamban ugyanattól a gazdasági évtől kezdve kell alkalmazni annak érdekében, hogy a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap módosításából származó hátrányokat minimálisra lehessen csökkenteni; mivel ugyanakkor e módosítások egy éven belül történő véghezvitele során egyes tagállamok nehézségekbe ütközhetnek, ezért indokolt rendelkezni arról, hogy ezek a tagállamok az új rendelkezések alkalmazását egy gazdasági évvel elhalaszthassák;

mivel az e rendeletben megállapított rendelkezések összhangban állnak a mezőgazdasági számviteli információs hálózat közösségi bizottsága véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon szereplő számviteli adatok típusát az I. melléklet tartalmazza. Az ezzel kapcsolatos meghatározások és útmutatások a II. mellékletben szerepelnek. A számviteli adatokat a III. mellékletben meghatározott formában kell benyújtani.

2. cikk

Ezt a rendeletet legelőször az 1978. január 1. és 1978. július 1. közötti időszakban kezdődő 1978-as gazdasági évre vonatkozó számviteli adatokra kell alkalmazni.

Ugyanakkor ezeket a rendelkezéseket Franciaországban és Írországban az 1979-es gazdasági év számviteli adataira, és Olaszországban az 1980-as gazdasági év számviteli adataira kell először alkalmazni. Az 1979-es és 1980-as gazdasági év az 1979. január 1-je és június 1-je, illetve az 1980. január 1-je és június 1-je közötti időszakban kezdődik.

Ezek a rendelkezések Görögországban először az 1981-es számviteli év számviteli adataira az 1981. január 1-je és 1981. július 1-je közötti időszakkal kezdve alkalmazandók.

E rendelkezések Spanyolországban és Portugáliában először az 1986. január 1-je és július 1-je közötti időszakban kezdődő 1986-os pénzügyi év számviteli adataira vonatkoznak.

3. cikk

Ez a rendelet hatályon kívül helyezi a 118/66/EGK rendeletet. A 118/66/EGK rendelet teljes egészében vonatkozik a 2. cikkben említett éveket megelőző gazdasági évekkel kapcsolatos számviteli adatokra, függetlenül attól, hogy ezeket az adatokat mikor továbbítják a Bizottsághoz.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A MEZŐGAZDASÁGI ADATSZOLGÁLTATÁSI ŰRLAP SZERKEZETE

Az e mellékletben található táblázatok valamennyi rovatánál és oszlopánál utalni kell a II. mellékletben szereplő meghatározásokra és útmutatásokra. A táblázatok oszlopaiban található számok az adathordozókon lévő adatok sorozatszámai. Ezeket a sorozatszámokat szisztematikusan kell feltüntetni, még az olyan rovatoknál is, amelyek mindig üresen maradnak (pl. a K. táblázatban a 162. sz. "Tehéntej" termékek rovat "terület" oszlopa). A nem kiosztott számok későbbi felhasználásra rendelkezésre állnak és ezek helyére nullát kell beírni.

A. A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK

B. A TULAJDONVISZONY JELLEGE

C. MUNKAERŐ

D. AZ ÁLLATÁLLOMÁNY LÉTSZÁMA ÉS ÉRTÉKE

E. ÉLŐÁLLAT-VÁSÁRLÁS ÉS -ÉRTÉKESÍTÉS

F. KÖLTSÉGEK

G. FÖLD ÉS ÉPÜLETVAGYON, GÉPEK, BERENDEZÉSEK ÉS FORGÓTŐKE

H. TARTOZÁSOK

I. HOZZÁADOTTÉRTÉK-ADÓ (HÉA)

J. TÁMOGATÁSOK ÉS SEGÉLYEK

A teljes részletezést meg kell adni.

K. TERMELÉS (az állatállomány kivételével) (120-375. rovat)

L. KVÓTÁK ÉS EGYÉB JOGOK

M. TERÜLET VAGY ÁLLATI TERMÉK ALAPÚ KÖZVETLEN KIFIZETÉSEK - az 1251/1999/EK ( 5 ), az 1254/1999/EK ( 6 ) és az 1782/2003/EK ( 7 ) tanácsi rendeletek alapján (601-680. és 700-772. rovat)

N. AZ ÉLŐÁLLAT-VÁSÁRLÁSOK ÉS -ÉRTÉKESÍTÉSEK RÉSZLETEI

II. MELLÉKLET

A MEZŐGAZDASÁGI ADATSZOLGÁLTATÁSI ŰRLAPPAL KAPCSOLATOS MEGHATÁROZÁSOK ÉS RENDELKEZÉSEK

I. ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSOK ÉS RENDELKEZÉSEK

a) A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon szereplő adatok egyetlen mezőgazdasági üzemre és 12 egymást követő hónapból álló, egyetlen gazdasági évre vonatkoznak.

b) A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon szereplő adatok kizárólag a mezőgazdasági üzemre vonatkoznak. Ezek az adatok a mezőgazdasági üzem tevékenységére, illetve adott esetben a gazdasággal összefüggő erdészeti és idegenforgalmi tevékenységre vonatkoznak. A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap kitöltésekor nem vehető figyelembe semmiféle, a gazdálkodó, illetve a gazdálkodó családja által végzett nem mezőgazdasági tevékenység, vagy nyugdíj, örökség, magánbankszámla, a mezőgazdasági üzemen kívüli tulajdon, személyi adó, magánbiztosítás stb.

Amennyiben a mezőgazdasági üzem termelési erőforrásait (fizetett vagy fizetetlen munkaerő, gépek vagy berendezések) az állóeszköz-állomány (gépek összeszerelése, illetve nagyobb javítása, építkezés, épületek nagyobb javítása vagy bontása, gyümölcsfák ültetése vagy kivágása) növelésére használják, az ezzel járó költségek - illetve azok becsült értéke -, nem tüntethetők fel a mezőgazdasági üzem működési költségei között. Az állóeszközök előállítása során felmerülő munkaerőköltségek és a ledolgozott munkaórák nem szerepelhetnek a munkaerő költségei és adatai között. Kivételes esetekben, amikor az állóeszközök előállításakor felmerült bizonyos költségeket (nem munkaerőköltségeket) nem lehet külön kiszámítani (pl. a mezőgazdasági üzem traktorának használatát), és ezeket a kiadásokat ezáltal a költségek között szerepeltetik, valamennyi ilyen jellegű, állóeszközök előállításakor felmerült költség becsült értékét a 181. rovatban (Egyéb termékek és bevételek) kell megadni.

A létrehozott állóeszközök értékét minden esetben költségük alapján kell kiszámítani (a fizetett, illetve fizetetlen munkaerő értékét is beleszámítva), és ezt kell hozzáadni a 94-101. rovatban szereplő állóeszközök értékéhez.

c) A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon szereplő adatok a gazdasági év folyamán szisztematikusan és rendszeresen vezetett könyvelés tételein alapszanak.

d) A pénzben kifejezett számviteli adatok a következőképpen szerepelnek:

- vagy HÉA nélkül,

- vagy HÉA-val együtt, a következőkben meghatározott körülmények esetén (lásd a 107-111. rovatot).

e) A pénzben kifejezett számviteli adatokat támogatások és segélyek nélkül kell megadni. A támogatások és segélyek alatt a közalapokból származó, konkrét bevétellel járó valamennyi közvetlen támogatási formát kell érteni (lásd a 112-119. rovatot).

f) A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon szereplő adatokat a következő egységekben és a következőképpen megadott pontossággal kell közölni:

- értékadatok: euróban vagy nemzeti pénzegységben kifejezett érték, tizedes értékek nélkül. Ettől eltérően, azon nemzeti árfolyamok esetében, ahol az egység az euróhoz képest relatíve alacsony értéket képvisel, a szóban forgó tagállamok összekötő szervei és a Bizottságnak a mezőgazdasági üzemek számviteli adathálózatát irányító munkatársai között megegyezés születhet arra vonatkozóan, hogy az értékeket a nemzeti pénzegység százaiban vagy ezreiben fejezzék ki,

- fizikai mennyiség: métermázsában (q = 100 kg), kivéve a tojást, amelyet ezer darabban kell kifejezni, valamint a bort és az ehhez kapcsolódó termékeket, amelyeket hektoliterben kell kifejezni,

- terület: árban, kivéve a gombát, amelyet a teljes termőterület négyzetméterében kell kifejezni,

- az állatállomány átlagos száma: egy tizedesjegyig, kivéve a baromfit és a nyulat, amelyeket egész számban kell megadni, és a méheket, amelyeket a kaptárak számában kell megadni,

- munkaegység: két tizedes jegyig.

Az olyan állandó rovatokba (lásd az I. melléklet A-J. táblázatát), amelyekben semmit sem tüntetnek fel, nullát kell írni.

A K. táblázatba beírt termékeknél, az L. táblázatba beírt kvótákhoz és egyéb előírt jogokhoz kapcsolódó ügyletek, az M. táblázatba beírt közvetlen támogatások és az N. táblázatba beírt, az élőállat vásárlása és értékesítése részleteinek esetében, nullát kell írni azokba a rovatokba, ahol nem tüntetnek fel semmit.

g) Az ellenőrzést követően a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon található számviteli adatokat tartalmazó adathordozót az összekötő szerv bizalmas megjelöléssel küldi el az Európai Közösségek Bizottsága Mezőgazdasági Főigazgatósága Mezőgazdasági Üzemek Helyzetelemző Egységének.

II. A MEZŐGAZDASÁGI ADATSZOLGÁLTATÁSI ŰRLAPON SZEREPLŐ EGYES TÉTELEKRE VONATKOZÓ MEGHATÁROZÁSOK ÉS RENDELKEZÉSEK

A. A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓ

1. A mezőgazdasági üzem száma

Az adatszolgáltatási űrlapot beküldő minden mezőgazdasági üzem számot kap, amikor első alkalommal kiválasztják az adatszolgáltatásra. A mezőgazdasági üzem ezt a számot megtartja mindaddig, amíg a számviteli hálózatban szerepel. Az egyszer már kiosztott számot más mezőgazdasági üzem részére nem lehet újból kiosztani.

Ha a mezőgazdasági üzem alapvető változáson megy keresztül, különösen, ha a változás két különálló mezőgazdasági üzemmé történő szétválás vagy egy másik mezőgazdasági üzemmel történő egyesülés eredménye, a létrejött mezőgazdasági üzemet új mezőgazdasági üzemként kell kezelni. Ebben az esetben a mezőgazdasági üzem új számot kap. A végzett gazdálkodás típusának megváltozása miatt nem kell új számot kiadni. Ha fennáll az a veszély, hogy a szám megtartása miatt (pl. amikor új területi felosztás történik) a mezőgazdasági üzemet esetleg össze lehet téveszteni más adatszolgáltató mezőgazdasági üzemmel, a számot meg kell változtatni. Ezt követően a Bizottsághoz el kell küldeni a régi és az új számok egyeztetésére vonatkozó táblázatot.

A mezőgazdasági üzem száma a következőknek megfelelően három információt tartalmaz:

1. sorozatszám - terület: az 1859/82/EGK bizottsági rendelet (HL L 205., 1982.7.13., 5. o.) I. mellékletében meghatározott kódnak megfelelő kódszámot kell kiosztani.

2. sorozatszám - részterület: egy kódszámot kell adni.

A kiválasztott részterületeket az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala által a nemzeti statisztikai intézetekkel együttműködésben létrehozott, a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájaként (NUTS) említett, régiók egységes osztályozási rendszerére kell alapozni.

Az érintett tagállam minden esetben megküld a Bizottságnak egy táblázatot, amely tartalmazza minden egyes használt részterületkódhoz a megfelelő NUTS régiót, valamint azokat a megfelelő régiókat, amelyek esetében a standard fedezeti hozzájárulás bruttó árrés meghatározott értékét kiszámítják.

3. sorozatszám - a mezőgazdasági üzem sorozatszáma.

2. A számítógépes adatfelvétel elemei

A sorozatszám első öt tagja alkotja a mezőgazdasági üzem ismertetőjelét. Ezeket minden rekord tetején meg kell ismételni. A mezőgazdasági üzemek számának hatodik jegye adja meg a fel nem osztható, 10 adatból álló csoport számát.

3. A mezőgazdasági üzem szervezeti formája

1

=

Egyéni (családi) gazdaság: azok a mezőgazdasági üzemek, ahol a gazdasági eredmény biztosítja a gazdálkodó/vezető, valamint családja fizetetlen ráfordított munkája és saját tőkéje felhasználásának viszonzását.

2

=

Társulások: azok a mezőgazdasági üzemek, ahol a gazdasági eredmény fedezi azoknak a termelési tényezőknek a viszonzását, amelyeket számos tag vitt be az üzembe, közülük legalább a fele - fizetetlen munkaként - a gazdasági tevékenységben való részvétel formájában.

3

=

Egyéb: olyan mezőgazdasági üzemek, ahol nincsen fizetetlen munkaerő, és egyéb, az 1. és 2. kategóriába nem sorolható mezőgazdasági üzemek.

4. Nemzeti mintavételi és súlyozási tényezők

20. sorozatszám

21. sorozatszám

22. sorozatszám

5. A mezőgazdasági üzem elhelyezkedése

Az adott szám a legmegfelelőbb földrajzi alapegység (lehetőleg a közigazgatási körzet) száma, amelyben a mezőgazdasági üzem található.

Az ezekről az egységekről készült térképet, az egységek számaival együtt, meg kell küldeni a Bizottság részére. Ha a földrajzi egységek határaiban bármilyen lényeges változás történik, erről a Bizottságot tájékoztatni kell.

6. A mezőgazdasági üzem besorolása

32. sorozatszám - Biogazdálkodás: fel kell tüntetni, hogy a 2092/91/EGK tanácsi rendelet (HL L 198., 1991.7.22., 1. o.) és különösen annak 6. cikke értelmében, hogy a mezőgazdasági üzem alkalmaz-e biotermelési módszereket. A következő kódszámokat kell használni:

1

=

a mezőgazdasági üzem nem alkalmaz biotermelési módszereket;

2

=

a mezőgazdasági üzem kizárólag biotermelési módszereket alkalmaz;

3

=

a mezőgazdasági üzem átvált a biotermelési módszerekre vagy bio és egyéb termelési módszereket egyaránt alkalmaz.

33. sorozatszám: A mezőgazdasági üzem besorolására használt kód [a 85/377/EGK bizottsági határozat II. mellékletével összhangban (HL L 220. szám, 1985.08.17., 1. o.)] az adott gazdasági évre vonatkozó adatszolgáltatásra történő kiválasztás időpontjában.

34. sorozatszám: A besorolásra használt kód a fent említett határozattal összhangban, az adott évre vonatkozó számviteli adatok alapján.

35. sorozatszám: A mezőgazdasági üzem gazdasági méretosztályának kódja (a 85/377/EGK bizottsági határozat III. mellékletével összhangban) az adott gazdasági évre vonatkozó adatszolgáltatásra történő kiválasztás időpontjában.

36. sorozatszám: A mezőgazdasági üzem gazdasági méretosztályának kódja a fent említett határozattal összhangban, az adott évre vonatkozó számviteli adatok alapján.

7. A könyvelés lezárásának és az adathordozó létrehozásának napja

37. sorozatszám - A könyvelés lezárásának napja: pl. 2000.6.30. vagy 2000.12.31.

38. sorozatszám - Az adathordozó létrehozásának napja: pl. 2001.8.15.

8. Kedvezőtlen helyzetű térség

Fel kell tüntetni, hogy a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1257/1999/EGK tanácsi rendelet (HL L 160., 1999.6.26., 80. o.) 18-20. cikke rendelkezéseinek hatálya alá tartozó területen helyezkedik-e el. A következő kódszámokat kell használni:

1

=

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része - az 1257/1999/EGK tanácsi rendelet 18-20. cikkének értelmében - nem kedvezőtlen helyzetű területen helyezkedik el;

2

=

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része - az 1257/1999/EGK tanácsi rendelet 19-20. cikkének értelmében - kedvezőtlen helyzetű területen helyezkedik el;

3

=

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része - az 1257/1999/EGK tanácsi rendelet 18. cikkének értelmében - hegyvidéki területen helyezkedik el;

4

=

a területek annyira szétaprózottak ezekben a tagállamokban, hogy ez az információ jelentéktelen.

9. A mezőgazdasági üzemre vonatkozó más jellemzők

40. sorozatszám - Öntözött MHT

Olyan mezőgazdasági hasznosítású terület, az üvegházak kivételével, amelyet az év folyamán rögzített vagy mozgatható berendezés révén ténylegesen öntöznek, az öntözési módtól (szórófejes öntözés, árasztásos öntözés) függetlenül.

41. sorozatszám - Tengerszint feletti magasság

A tengerszint feletti magasságot a következő kódszámmal kell megadni:

1

=

a mezőgazdasági üzem nagyobb része 300 méternél alacsonyabban található;

2

=

a mezőgazdasági üzem nagyobb része 300-600 m között található;

3

=

a mezőgazdasági üzem nagyobb része 600 m-nél magasabban található;

4

=

nincs rendelkezésre álló adat.

42. sorozatszám - Legeltetés hegyvidéki, illetve az MHT-ba nem tartozó egyéb legelőn: a gazdaság állatállománya számosállategysége (SZÁE) legeltetési napjainak száma (egész szám) az MHT-ba nem tartozó földterületen.

A SZÁE legeltetési nap egy két évnél idősebb tejelő tehén, illetve egy szarvasmarha vagy ló egy napi legelésének megfelelő egység. A legelési napok számának SZÁE legeltetési napra történő átszámításához két évnél fiatalabb szarvasmarha és ló esetében 0,5, kecske esetében 0,2, juh esetében pedig 0,15 együtthatót kell alkalmazni.

43. sorozatszám - Az összes fedett terület: árban kifejezve, amelyen - elvben - az 5. típusba tartozó terményeket lehet termeszteni: azaz az 5. típusba tartozók közül a 138., a 141. és a 156. rovat szerinti terményeket, valamint a 143., a 285. és a 157. rovat szerinti terményeket.

Fedett terület növényház, állandó melegágy és fűtött alagút értendő, de ez nem tartalmazza a fűtetlen fóliaalagutakat, védőharangokat vagy egyéb, más hordozható melegágyat (lásd a termények meghatározását a K. táblázat 138., 141. és 156. rovatnál).

"Összes" terület alatt az összes "fedett" terület értendő, a hasznosításától függetlenül (azaz az ösvényeket is beleértve). A "többszintes" növényházak esetén a felület területe csak egyszer számolandó.

44. sorozatszám - Strukturális Alap Terület: fel kell tüntetni, hogy a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1083/2006/EK tanácsi rendelet (HL L 210., 2006.7.31., 25. o.) 5., 6. vagy 8. cikke rendelkezéseinek hatálya alá tartozó területen helyezkedik-e el. A következő kódszámokat kell használni:

6

=

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1083/2006/EK rendeletben és különösen annak 5. cikkében meghatározott "konvergencia" célkitűzés által érintett területen helyezkedik el;

7

=

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1083/2006/EK rendeletben és különösen annak 6. cikkében meghatározott "regionális versenyképesség és foglalkoztatás" célkitűzés által érintett területen helyezkedik el;

8

=

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1083/2006/EK rendeletben és különösen annak 8. cikkében meghatározott átmeneti támogatásra jogosult területen helyezkedik el.

45. sorozatszám - Környezetvédelmi korlátozások által érintett terület: fel kell tüntetni, hogy a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1698/2005/EK rendelet 38. cikke rendelkezéseinek hatálya alá tartozó területen helyezkedik-e el. A következő kódszámokat kell használni:

1

=

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része nem az 1698/2005/EK rendelet 38. cikkében meghatározott Natura 2000 kifizetésekre vagy a 2000/60/EK irányelv szerinti támogatáshoz kapcsolódó kifizetésekre jogosult területen helyezkedik el;

2

=

a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része az 1698/2005/EK rendelet 38. cikkében meghatározott Natura 2000 kifizetésekre vagy a 2000/60/EK irányelv szerinti támogatáshoz kapcsolódó kifizetésekre jogosult területen helyezkedik el.

B. AZ MHT TULAJDONVISZONYÁNAK JELLEGE

A két vagy több társ közös tulajdonában lévő mezőgazdasági üzemek területét a gazdálkodó használatában lévő, haszonbérelt vagy részes bérletben használt területként kell bejegyezni, a társak között hatályban lévő szerződésnek megfelelően.

10. Saját tulajdonú MHT

Olyan mezőgazdasági hasznosítású terület (szántóföld, legelő és állandó legelő, állandó kultúrák) amelynek a gazdálkodó a tulajdonosa, haszonbérlője vagy örökhaszonbérlője, illetve a hasonló feltételek mellett birtokolt MHT. Magában foglalja a vetéshez készen álló, másoknak haszonbérbe adott területet (149. rovat).

11. Haszonbérelt MHT

Olyan mezőgazdasági hasznosítású terület (szántóföld, legelő és állandó legelő, állandó kultúrák), amelyet nem a gazdálkodó, illetve nem az adott terület haszonbérlője vagy örökhaszonbérlője művel meg (a bérleti díj fizethető készpénzben és/vagy természetben; a díj általában előre meghatározott, és többnyire a gazdálkodás eredményétől független), illetve hasonló bérleti feltételek mellett birtokolt mezőgazdasági hasznosítású terület.

Nem tartozik a haszonbérelt területhez az olyan föld, amelynek termését lábon álló állományként vásárolják meg. A lábon álló állomány megvásárlására fordított összeget legelő vagy takarmánynövények esetén a 65-67. rovatban (vásárolt takarmányok), értékesíthető termények (általában értékesítésre kerülő termékek) esetén pedig a 76. rovatban (a növénytermesztés egyéb közvetlen költségei) kell feltüntetni. A lábon megvásárolt értékesíthető terményeket a szóban forgó terület megjelölése nélkül kell megadni (lásd a területre vonatkozó utasításokat, K. táblázat, 4. oszlop).

Az alkalomszerűen, egy évnél rövidebb időre bérelt területet és annak termését ugyanúgy kell kezelni, mint azt a területet, amelynek a termését lábon álló állományként vásárolják meg.

12. Részesművelésű MHT

Olyan mezőgazdasági hasznosítású terület (szántóföld, legelő és állandó legelő, állandó kultúrák), amelyet a bérbeadó és a részes bérlő részes bérleti szerződés alapján közösen művel meg, illetve hasonló feltételek mellett megművelt mezőgazdasági hasznosítású terület.

C. MUNKAERŐ

A munkaerő alatt valamennyi olyan személyt kell érteni, aki a gazdasági év során a mezőgazdasági üzem munkájában részt vett (lásd alább). Ugyanakkor nem tartalmazza azokat a személyeket, akik ezt a munkát valamely más személy vagy vállalkozás megbízásából végezték (szerződéses mezőgazdasági munka, amelynek költségei a gazdaság költségei között jelennek meg a 60. rovatban).

Mezőgazdasági üzemek közötti kölcsönös segítségnyújtás esetén, ha a segítségnyújtás egymásnak kölcsönösen nyújtott munkából áll, melynek során a nyújtott segítség elvben egyenlő a kapott segítséggel, a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon fel kell tüntetni a gazdasághoz tartozó munkaerő által ledolgozott időt és az ahhoz kapcsolódó béreket.

Egyes esetekben a kapott segítséget más jellegű segítséggel egyenlítik ki (pl. a munka formájában kapott segítséget gépek biztosításával ellensúlyozzák). Ahol a szolgáltatások cseréje csekély mértékű, a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon semmit sem kell feltüntetni (a fenti példában a kapott segítséget nem tüntetik fel a munkaerőnél; a gépekkel kapcsolatos költségekbe ugyanakkor beletartoznak a berendezések rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos költségek). Kivételes esetekben, ahol a szolgáltatások cseréje jelentős, a következő eljárások valamelyikét kell követni:

a) a munka formájában nyújtott segítséget más jellegű szolgáltatással (pl. gépek biztosításával) ellensúlyozzák: a kapott munkaidőt fizetett gazdasági munkaként (a 20. vagy a 21. rovat, attól függően, hogy a munkaerőt a gazdaságban rendszeresen alkalmazzák-e, vagy sem) tüntetik fel; a nyújtott segítség értékét feltüntetik termelésként a megfelelő rovatban (ebben a példában: 177. rovat: "Mások számára végzett szerződéses munka, beleértve a berendezések bérbeadását"), másrészt költségként is (az 59. rovatban "Bérek és társadalombiztosítás");

b) a munka formájában nyújtott segítséget más jellegű szolgáltatásokkal (pl. gépek biztosításával) egyenlítik ki: ebben az esetben figyelmen kívül kell hagyni a rendelkezésre bocsátott munkaidőt és az azzal kapcsolatos béreket; a kapott szolgáltatás értékét a megfelelő rovatban bevitelként kell feltüntetni (ebben a példában: 60. rovat "Szerződéses munka és gépek bérlése").

A munkaerő következő kategóriáit kell megkülönböztetni:

A. Rendszeres fizetetlen munkaerő

Fizetetlen, illetve olyan munkaerő, amely a nyújtott szolgáltatásokért rendesen járó összegnél alacsonyabb (készpénzben vagy természetben fizetett) díjazásban részesül (ezek a kifizetések nem jelenhetnek meg a gazdaság költségei között), és amely a gazdasági év során (a rendes munkaszüneti napokon kívül) az üzem munkájában hetente legalább egy teljes napot részt vett.

A rendszeresen foglalkoztatott személyeket, akik azonban különleges okoknál fogva a gazdasági év folyamán csak korlátozott ideig vettek részt a gazdaság munkájában, rendszeres munkaerőként kell feltüntetni (a ténylegesen ledolgozott munkaórák számának megfelelően).

A következő vagy hasonló esetek fordulhatnak elő:

a) a gazdaság különleges termelési feltételei, amelyek nem teszik szükségessé az egész éves munkaerő alkalmazását: pl. olajfa- vagy szőlőtermelő gazdaságok, szezonális állathizlalásra, vagy szabadföldi zöldség- és gyümölcstermesztésre szakosodott gazdaságok;

b) a rendes munkaszüneti napokon kívüli távollét a munkából, pl. katonai szolgálat, betegség, baleset, szülés, meghosszabbított szabadság stb.;

c) a gazdaságba történő belépés, vagy onnan való távozás;

d) a gazdaságban folyó munka teljes beszüntetése váratlan okok (árvíz, tűz stb.) miatt.

Az alkategóriák a következők:

13. Gazdálkodó/vezető

Az a személy, aki gazdasági és jogi felelősséget visel a gazdaságért, és ellátja annak napi irányítását. Részes bérlet esetén a részes bérlőt gazdálkodó/vezetőként kell feltüntetni.

14. Gazdálkodó/nem üzemvezető

Az a személy, aki gazdasági és jogi felelősséget visel a gazdaságért, de nem látja el annak mindennapi irányítását.

15. Üzemvezető/nem gazdálkodó

Az a személy, aki ellátja a gazdaság mindennapi irányítását, anélkül hogy azért gazdasági és jogi felelőssége lenne.

16. A gazdálkodó(k) házastársa(i)

17. Egyéb rendszeres, fizetetlen munkaerő

A fenti rovatokba nem sorolt, rendszeres fizetetlen munkaerő. Idetartoznak azok a munkavezetők és beosztott vezetők, akik nem felelősek az egész gazdaság irányításáért.

B.18. Alkalmi és szezonális fizetetlen munkaerő

E rovatban összesítve kell feltüntetni azt a fizetetlen munkaerőt, amely a gazdasági év folyamán nem vett részt rendszeresen a gazdaság munkájában.

C. C.Rendszeres, fizetett munkaerő

Olyan, a nyújtott szolgáltatásokért járó szokásos mértékben (készpénzben és/vagy természetben) megfizetett munkaerő, amely a gazdasági év során (a rendes munkaszüneti napokat kivéve) hetente legalább egy teljes napot dolgozott a gazdaságban.

A következő alkategóriákat kell feltüntetni:

19. Az üzemvezető

A vállalkozás napi irányítását végző, bérben részesülő személy.

20. Egyéb

E rovatban összesítve kell feltüntetni valamennyi rendszeres, fizetett munkaerőt (kivéve a vállalkozás bérben részesülő üzemvezetőjét). Idetartoznak a munkavezetők és beosztott vezetők, akik nem felelősek az egész gazdaság irányításáért.

D. 21. Alkalmi és szezonális fizetett munkaerő

E rovatban összesítve kell feltüntetni a gazdasági év folyamán a mezőgazdasági üzemben nem rendszeresen dolgozó fizetett munkaerőt (beleértve a teljesítménybérben dolgozókat).

A C. TÁBLÁZAT OSZLOPAI

A betöltött funkciók (kód) (1. oszlop, 51., 55., 59., 63. és 67. rovat)

A betöltött funkciót egy kódszám jelöli, vagyis:

1

=

gazdálkodó/üzemvezető;

2

=

gazdálkodó/nem üzemvezető;

3

=

üzemvezető/nem gazdálkodó.

Amikor a funkciót több személy látja el (pl. két testvér, apa és fia stb.), a felelősség csökkenő sorrendjében minden személyt fel kell tüntetni; egyenlő felelősség esetén az életkor szerinti csökkenő sorrendben kell feltüntetni őket. Ennek megfelelően a legnagyobb felelősséget vállaló személyre vonatkozó adatokat az 51-54. rovatban kell megadni; a felelősséget tekintve az őt követő személyre vonatkozó adatokat az 55-58. rovatokban stb.

Létszám (1. oszlop, 71. és 74. rovat)

Az "Egyéb rendszeres fizetetlen munkaerő" kategóriába tartozó személyek és a házastársak számát fel kell tüntetni. Több gazdálkodó esetén egynél több házastárs lehetséges.

Születési év (2. oszlop)

A születési évet kizárólag a gazdálkodó(k) és/vagy üzemvezető(k) tekintetében kell megadni (13-15. és 19. kategória) az évszám utolsó két számjegyének felhasználásával.

Teljes munkaerő: éves egységek száma (3. oszlop)

A rendszeresen foglalkoztatott munkaerőt éves munkaegységekre kell átszámolni. A mezőgazdasági üzemben teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló egyéves munkaegységet képez. Egy személy nem haladhatja meg az egyéves munkaegységet még akkor sem, ha tényleges munkaideje meghaladja a szóban forgó régióban az adott típusú mezőgazdasági üzemben szokásos éves munkaidőt. Az a személy, aki nem teljes év során dolgozik a mezőgazdasági üzemben, az "éves egység" tört részét képviseli. Az ilyen személyekre eső "éves munkaegységet" úgy kapjuk meg, hogy az adott személy tényleges éves munkaidejét elosztjuk a szóban forgó régióban az adott típusú mezőgazdasági üzemben dolgozó teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló rendes évi munkaidejével.

A csökkent munkaképességű munkavállalók esetében az éves munkaegységet a munkaképességgel arányos módon kell csökkenteni.

Munkaidő (4. oszlop)

A munkaidőt órában kell kifejezni. A számnak a mezőgazdasági üzemben ténylegesen munkával töltött időt kell tükröznie. A csökkent munkaképességű munkavállalók esetében a ledolgozott munkaidőt a munkaképességgel arányos módon kell csökkenteni.

A teljesítménybérben dolgozó munkaerő munkaidejét úgy kell kiszámítani, hogy a munkáért kifizetett teljes összeget elosztják az órabérben foglalkoztatott munkavállalók órabérével.

A mezőgazdasági üzemben végzett munka

A mezőgazdasági üzemben végzett munkába beletartozik minden, a mezőgazdasági üzem szokásos működésével kapcsolatos fizikai és adminisztrációs munka szervezése, irányítása és élvégzése, pl.:

- pénzügyi szervezés és irányítás (a gazdaság értékesítései és beszerzései, könyvelés stb.),

- földeken végzett munka (szántás, vetés, betakarítás, a gyümölcsösben végzett munka stb.),

- állattartás (a takarmány elkészítése, az állatok etetése, fejése, gondozása stb.),

- a termékek piaci előkészítése, tárolása és feldolgozása a gazdaságban,

- az épületek, gépek, berendezések, sövények, árkok stb. karbantartása,

- a mezőgazdasági üzem munkavállalói részére, illetve általuk elvégzett szállítás,

- a gazdaságban folyó munkához közvetlenül kapcsolódó egyéb munka:

- erdészeti munka a mezőgazdasági üzemhez tartozó erdőterületen,

- idegenforgalommal kapcsolatos munka (kempingek, sportoló vagy pihenőhelyek, lovas sporthoz kapcsolódó létesítmények karbantartása, szálláshelyek bérbeadása stb.), ha ezek a tevékenységek olyan mértékben kiegészítik, és átfedik a mezőgazdasági üzem munkáját, hogy gyakorlatilag lehetetlen elkülöníteni az idegenforgalmi tevékenységet a mezőgazdasági üzemben szokásos mezőgazdasági tevékenységtől (ilyen esetben az idegenforgalommal kapcsolatos bevételeket és költségeket a termékek (lásd a 179. rovatot) és a gazdasági ráfordítások között kell szerepeltetni),

- mások számára végzett szerződéses munka, ahol ez alkalmi munka, és azt a gazdaság saját eszközeivel végzik (az ezért kapott fizetséget a mezőgazdasági üzem termelésében kell kimutatni).

A következők nem tartoznak a mezőgazdasági üzem munkájához:

- állóeszközök előállítása során végzett munka (épületek építése, gépek összeszerelése vagy nagyobb javítása, gyümölcsösök telepítése, épületek bontása, gyümölcsfák kivágása stb.),

- a gazdálkodó vagy üzemvezető háztartása számára végzett munka.

D. AZ ÁLLATÁLLOMÁNY SZÁMA ÉS ÉRTÉKE

Az állatállomány esetében a következő kategóriákat kell megkülönböztetni:

22. LÓFÉLÉK (minden életkor)

Idetartoznak a versenylovak és a hátaslovak, a szamarak, a lóöszvérek, a szamáröszvérek stb.

23. HÍZÓBORJÚ

Általában hat hónapos koruk körül levágott hízóborjak.

24. EGYÉB, EGY ÉVNÉL FIATALABB SZARVASMARHA

25. EGY ÉS KÉT ÉV KÖZÖTTI HÍM SZARVASMARHA

26. EGY ÉS KÉT ÉV KÖZÖTTI NŐSTÉNY SZARVASMARHA

Kivéve a már borjadzott teheneket.

27. KÉTÉVES VAGY IDŐSEBB HÍM SZARVASMARHA

28. TENYÉSZÜSZŐ

Kétéves vagy idősebb, még nem borjadzott, és tenyésztésre szánt nőstény szarvasmarha.

29. HÍZÓÜSZŐ

Kétéves vagy idősebb, még nem borjadzott, nem tenyésztésre szánt nőstény szarvasmarha

30. TEJELŐ TEHÉN

Borjadzott nőstény szarvasmarha (beleértve a két évnél fiatalabb állatokat), amelyet kizárólag vagy elsősorban közvetlen emberi fogyasztásra vagy tejtermékké történő feldolgozásra szánt tejtermelésre tartanak.

31. VÁGÓTEHÉN

Tejelő tehenek az utolsó laktációt követően. Amennyiben az adatok rendelkezésre állnak a mezőgazdasági üzem könyvelésében.

32. EGYÉB TEHÉN

1. Borjadzott nőstény szarvasmarha (beleértve a két évnél fiatalabb állatokat is), amelyet kizárólag vagy elsősorban borjak ellésére tartanak, és amelynek tejét nem használják fel közvetlen emberi fogyasztásra vagy tejtermékké történő feldolgozásra.

2. Igástehén.

3. Nem tejelő vágótehenek (függetlenül attól, hogy levágás előtt hizlalják-e őket).

A 23. és a 32. rovat tartalmazza a megfelelő hím és nőstény bivalyok kategóriáit is.

33. MÉHKAPTÁR, A KAPTÁRAK SZÁMÁBAN MEGADVA

34. NYÚL, TENYÉSZ NŐSTÉNY

35.35-37. (nem kiosztott)

38. KECSKE, TENYÉSZ NŐSTÉNY

39. EGYÉB KECSKE

A tenyész nőstényen kívüli egyéb kecskék.

40. ANYAJUH

Tenyésztésre szánt egyéves vagy idősebb anyajuhok.

41. EGYÉB JUH

Juhok életkortól függetlenül, az anyajuhokat kivéve.

42. Nem kiosztott

43. MALAC

20 kg élősúlynál kisebb malacok.

44. TENYÉSZKOCA

50 kg-os vagy nagyobb tenyészkocák, kivéve a vágásra szánt kocákat (lásd a 46. "Egyéb sertés" rovatot)

45. HÍZÓSERTÉS

20 kg vagy annál nagyobb élősúlyú hízósertések, kivéve a vágásra szánt kocákat és kanokat (lásd a 46. "Egyéb sertés" rovatot).

46. EGYÉB SERTÉS

20 kg vagy nagyobb élősúlyú sertések, kivéve a tenyészkocákat (lásd a 44. rovatot) és a hízósertéseket (lásd a 45. rovatot).

47. HÚSCSIRKE

Kivéve a tojótyúkokat és a vágásra szánt tyúkokat. Ide nem értve a csibéket.

48. TOJÓTYÚKOK

Beleértve a jércéket, tojótyúkokat és a vágásra szánt tyúkokat. A jérce olyan fiatal tyúk, amely még nem kezdett tojni. Ide nem értve a csibéket.

49. EGYÉB BAROMFI

Kacsát, pulykát, libát, gyöngytyúkot beleértve. A tenyész nőstényekkel együtt. Ide nem értve a csibéket.

50. EGYÉB ÉLŐÁLLAT

Csak értékben. Idetartoznak a csibék, a tenyész nőstényeken kívüli nyulak, az őzek, a bölények, az osztrigák, a halak. Idetartoznak továbbá a pónilovak és más, a falusi turizmusban használt állatok. Más állatok termékei kivételével (lásd a K. táblázat 170. rovatát).

A D. TÁBLÁZAT OSZLOPAI

Nyitóérték (1. és 2. oszlop)

Létszám (1. oszlop)

A gazdasági év kezdetén a mezőgazdasági üzemhez tartozó állatállomány száma, függetlenül attól, hogy az adott időpontban az állatok a gazdaságban tartózkodnak-e, vagy sem.

Érték (2. oszlop)

A gazdasági év kezdetén a mezőgazdasági üzemhez tartozó állatállomány értéke az adott időben érvényes árak alapján.

Záróérték (3. és 4. oszlop)

Létszám (3. oszlop)

A gazdasági év végén a mezőgazdasági üzemhez tartozó állatállomány létszáma, függetlenül attól, hogy az állatok az adott időpontban a gazdaságban tartózkodnak-e, vagy sem.

Érték (4. oszlop)

A gazdasági év végén a mezőgazdasági üzemhez tartozó állatállomány értéke az adott időben érvényes árakon.

Átlaglétszám (5. oszlop)

Az átlaglétszámot egy tizedes jegy pontossággal kell megadni, kivéve a baromfit és nyulakat, ahol egész számot kell beírni. Minden egység egy állat egyéves jelenlétére utal a gazdaságban. Az állatok létszámát annak az időnek az arányában kell meghatározni, ameddig az állatok az év folyamán a gazdaságban voltak.

Az átlaglétszámot időszakos leltárak alapján vagy az érkezés és távozás feljegyzésével kell meghatározni. Az átlagba beletartozik a mezőgazdasági üzemben lévő valamennyi állat, köztük a szerződés alapján nevelt vagy hizlalt állatok (nem a mezőgazdasági üzemhez tartozó állatok, amelyeket oly módon nevelnek vagy hizlalnak, hogy ez a tevékenység kizárólag a vállalkozó által nyújtott szolgáltatás, és a vállalkozó nem vállalja az állatok nevelésével vagy hizlalásával általában együtt járó pénzügyi kockázatot), valamint azok az állatok is, amelyeket legeltetésre vettek vagy adtak át az évnek arra az időszakára, ameddig az állatok a gazdaságban voltak.

E. ÉLŐÁLLAT-VÁSÁRLÁS ÉS -ÉRTÉKESÍTÉS

Az állatok a következő kategóriákba sorolhatók:

51. Lófélék

52. Szarvasmarha

Az 52. rovatba a bivaly értékesítését és vásárlását is beleértve.

53. Nem kiosztott

54. Juh

55. Kecske

56. Sertés

57. Baromfi

A költésre szánt tojásokra és a csibék vásárlására fordított összeget beleértve.

58. Egyéb élőállat

A nyulakat és a méheket beleértve.

AZ E. TÁBLÁZAT OSZLOPAI

Élőállat-vásárlás (1. oszlop)

A teljes élőállat-beszerzés a gazdasági év során (a beszerzési költségekkel együtt). A vonatkozó támogatásokat és segélyeket nem kell levonni a beszerzések teljes összegéből, hanem a 116. rovatban kell feltüntetni (lásd az erre a rovatra vonatkozó útmutatást).

Élőállat-értékesítés (2. oszlop)

A teljes élőállat-értékesítés a gazdasági év során. A vonatkozó támogatásokat és segélyeket a teljes értékesítési összeg nem tartalmazza, hanem azt a 112. rovatban kell feltüntetni (lásd az erre a rovatra vonatkozó útmutatást).

Az esetleges, ismert értékesítési költségeket nem kell levonni a teljes eladási árbevételből, hanem a 71. "Az állattartás egyéb közvetlen költségei" rovatban kell feltüntetni.

Saját fogyasztás és természetbeni juttatások (3. oszlop)

A gazdaság háztartása által elfogyasztott vagy természetbeni juttatásra felhasznált állatállomány értéke a gazdasági év során, termelői áron értékelve.

F. KÖLTSÉGEK

A gazdaság (készpénz és természetbeni) költségei a gazdasági év során a gazdaságban folyó teljesítményéhez szükséges termelő erőforrások "fogyasztásához" (a gazdaságon belüli felhasználást is ideértve), illetve ezen erőforrások által a gazdasági év során történő "fogyasztásra" vonatkoznak. Amikor bizonyos kiadások részben a magánhasználattal, részben pedig a gazdaság költségeivel (pl. villanyáram, víz, fűtő- és üzemanyagok stb.) kapcsolatosak, a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon kizárólag ez utóbbi részt kell feltüntetni. Meg kell jelölni a magángépjárművekkel kapcsolatos kiadásoknak azt a részét, amely a gazdaság céljaira történő használatuknak felel meg.

A gazdasági év termelésével kapcsolatos költségek kiszámításakor az év során végrehajtott beszerzéseket és a gazdaságon belüli fogyasztást az értékelésben történő változásoknak (a művelésben bekövetkezett változásokat is beleértve) megfelelően kell módosítani. Minden egyes tételnél külön kell feltüntetni a kifizetett összes költséget és a gazdaságon belüli fogyasztás értékét.

Ahol a költségek a gazdasági év során történő ráfordítások összes "fogyasztását" jelölik, de ez nem felel meg az adott év termelésének, a felhalmozott készletek változásait (a növénytermesztésből eredő költségeket is beleértve) a 102. "Forgótőke" rovatban kell feltüntetni.

Az állótőke "fogyasztásával" kapcsolatos költségeket az értékcsökkenés fejezi ki, ennek megfelelően az állótőke beszerzésére fordított kiadásokat nem szabad a gazdaság költségei között feltüntetni. Az értékcsökkenésre vonatkozó útmutatásokat lásd a 94-103. rovatban.

A gazdasági év során, illetve később megtérített költségtételek utáni kiadásokat (pl. biztosítás vagy a felelős harmadik személy által fedezett baleset miatti traktorjavítást) nem szabad a gazdaság költségei között feltüntetni, és a vonatkozó bevételek sem mutathatók ki a gazdaság könyvelésében.

A vásárolt készletek eladásából származó bevételeket le kell vonni a velük kapcsolatos költségekből.

A költségekkel kapcsolatos támogatások és segélyek összegét nem kell levonni a velük kapcsolatos költségtételekből, hanem a 114. rovatban kell feltüntetni (lásd az erre a rovatra vonatkozó útmutatást). A beruházási támogatásokat és segélyeket a 94-103. rovatban kell feltüntetni.

A költségekbe beletartoznak az egyes költségtételekkel kapcsolatos beszerzési kiadások is.

A költségek következőképpen kerülnek osztályozásra:

59. A fizetett munkaerő bére és társadalombiztosítási költségei

E tételbe a következő költségek tartoznak:

- a fizetett munkavállalók részére készpénzben ténylegesen kifizetett bérek és fizetések, függetlenül a díjazás egységétől (teljesítmény- vagy órabér), levonva a vállalkozó mint munkáltató részére kifizetett minden olyan szociális juttatást, amelynek célja a ténylegesen el nem végzett munkára kifizetett bér megtérítése (pl.: baleset, szakmai továbbképzés stb. miatti távollét),

- természetbeni bérek és fizetések (pl. szállás, étkezés, ruha, a gazdaság termékei stb.),

- termelékenység vagy képesítés utáni prémium, ajándék, jutalom, nyereségrészesedés,

- a munkaerővel kapcsolatos egyéb kiadások (munkaerő-toborzási költségek),

- a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási költségek, illetve az általa az alkalmazottak nevében és helyett kifizetett társadalombiztosítás összege,

- munkahelyi baleset biztosítás.

A gazdálkodó társadalombiztosítási hozzájárulása és biztosítása, valamint a fizetetlen munkaerő saját társadalombiztosítási költségei nem számítanak a gazdaság költségei közé.

A fizetetlen munkások által kézhez kapott összegek (amelyek a meghatározás szerint a szokásos bérnél alacsonyabbak - lásd a fizetetlen munkaerő meghatározását) nem jelenhetnek meg a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon.

A mezőgazdasági üzemben már nem foglalkoztatott, nyugdíjas fizetett dolgozók részére (készpénzben vagy természetben) kifizetett juttatásokat nem ide, hanem az "A gazdálkodás egyéb általános költségei" rovatba kell beírni.

60. Harmadik személy által végzett szerződéses munka és gépek bérlése

E tételbe a következők tartoznak:

- a gazdaságban szerződéses agrárvállalkozók által elvégzett munka összkiadása. Ez az összeg általában tartalmazza az eszközhasználat és a munkaerő költségét, valamint a munkától függően a felhasznált anyagok költségét (pl. növényvédő szerek); ha a kérdéses összeg ismert, akkor azt le kell vonni a "harmadik személy által végzett szerződéses munka" tételből, és a megfelelő kódszám alá kell beírni (pl. növényvédő szerek),

- a gazdaságban alkalmazott munkaerő által vezetett vagy használt gépek bérleti vagy lízing díja.

A gazdaságban alkalmazott munkavállalók által működtetett, bérelt gépek esetében, bármely üzemanyag- és fenntartási költséget a megfelelő rovatban kell feltüntetni.

61. Gépek és berendezések karbantartása

A gépek és berendezések fenntartásának, valamint azok piaci értékét nem befolyásoló kisebb javítások költsége (szerelő díja, a cserealkatrészek költsége stb.).

Ehhez a kódszámhoz tartozik a kisebb berendezések beszerzése, a lószerszám és a lópatkolás költsége, gumiabroncsok, melegágykeretek, egészségre káros munka végzéséhez szükséges védőruházat, általában a berendezések tisztításához való tisztítószerek beszerzési költsége, valamint a magántulajdonú gépjárművek költségei a gazdaság céljaira történő felhasználásuk arányában (lásd még a 63. rovatot). Az állatállománnyal kapcsolatos berendezések (pl. fejőgépek) tisztítására használt tisztítószereket a 71. "Az állattartás egyéb közvetlen költségei" rovatban kell feltüntetni.

A berendezések értékét a javításukat megelőző értékükhöz képest növelő nagyobb javításokat nem ebben a rovatban kell feltüntetni (lásd még az értékcsökkenésre vonatkozó alábbi útmutatást).

62. Üzemanyagok és kenőanyagok

E rovatba tartozik a magángépjárművek üzemanyag és kenőanyag költségeinek a gazdaság céljaira történő felhasználásukkal arányos része (lásd még az alábbi 63. rovatot).

Olyan esetben, ha a kőolajtermékeket üzemanyagként és fűtőanyagként is hasznosítják, a teljes összeget két rovatba kell osztani:

62. "Üzemanyagok és kenőanyagok"

80. "Fűtőanyagok".

63. Személygépjármű-költségek

Amennyiben a magántulajdonú gépjárműveknek a gazdaság céljaira történő felhasználási arányának megfelelő kiadásokat átalányban számítják ki (például kilométerenként állandó összeg), ezeket a költségeket ebben a rovatban kell feltüntetni.

Takarmányok

A takarmányokon belül a vásárolt, illetve a gazdaságon belül megtermelt és felhasznált takarmány között tesznek különbséget.

A vásárolt takarmányokhoz tartoznak az ásványi anyagok (nyalósók), a (vásárolt vagy a gazdaságba visszajuttatott) tejtermékek és a takarmányok tartósítására és tárolására szolgáló termékek, továbbá a legeltetési díjra, a közlegelők és az MHT-ba nem tartozó legelőterületek használatára, valamint az MHT-ba nem tartozó takarmányföldek bérlésére fordított kiadások. A vásárolt almot és szénát szintén a vásárolt takarmányok között kell feltüntetni.

A legeltetett állatállomány részére vásárolt takarmányokon belül takarmánykoncentrátumok és szálastakarmány (ide tartozik a legeltetési díj, valamint a közlegelők, az MHT-ba nem tartozó legelő és takarmányterületek használatára fordított kiadások, illetve a vásárolt alom és szalma).

A "takarmánykoncentrátumok" rovatba tartoznak elsősorban az olajpogácsa, a takarmánykeverékek, gabonafélék, szárított fű, szárított cukorrépaszelet, hal- és húsliszt, tej és tejtermékek, ásványi anyagok, valamint ezeknek a takarmányoknak a tartósításához és tárolásához felhasznált termékek.

A mezőgazdasági alvállalkozók által a szálastakarmányok, pl. a silótakarmányok előállítása során végzett munkával kapcsolatos kiadásokat a 60. "Harmadik személy által végzett szerződéses munka" rovatban kell feltüntetni.

A gazdaságon belül megtermelt és felhasznált takarmányok közé tartoznak a gazdaságban előállított, takarmányként felhasznált értékesíthető termékek (beleértve a tejet és tejtermékeket, kivéve a borjak által elfogyasztott tejet, amelyet nem kell figyelembe venni). A gazdaságon belül előállított alom és szalma csak akkor tartozik ide, ha az adott régióban és évben ezek értékesíthető terméknek számítanak.

A következő kategóriákat kell megadni:

Vásárolt takarmány:

64. Takarmánykoncentrátumok a legeltetett állatállomány részére (lófélék, szarvasmarha, juh, kecske)

65. Szálastakarmány a legeltetett állatállomány részére (lófélék, szarvasmarha, juh, kecske)

66. Vásárolt takarmány sertések részére

67. Vásárolt takarmány baromfi és egyéb apróállatok részére

A gazdaságban előállított és felhasznált takarmány:

68. Legeltetett állatállomány (lófélék, szarvasmarha, juh, kecske) részére

69. Sertés részére

70. Baromfi és egyéb apróállat részére

71. Az állattartás egyéb közvetlen költségei

Közvetlenül az állattartással kapcsolatos valamennyi olyan kiadás, amelyet a többi költségrovat még nem tartalmaz: állatorvosi díj, gyógyszerek, fedeztetés díja, mesterséges megtermékenyítés, herélés, tej ellenőrzése, törzskönyvezés, az állattartással kapcsolatos berendezések (pl. fejőgépek) tisztítására felhasznált tisztítószerek, az állati termékek és az állati termékek feldolgozására használt cikkek csomagolóanyagai, a gazdaságban megtermelt állati termékek gazdaságon kívüli tárolásának és piaci előkészítésének költségei, a gazdaságban megtermelt állati termékek értékesítési költségei, a mezőgazdasági üzem termelését kiegészítő és az ott feldolgozott állati termékek (pl. tej) alkalmankénti beszerzése stb. Magában foglalja ezenkívül az állatok elszállásolására és az ahhoz kapcsolódó termékek tárolására használt épületek rövid távú bérlését is.

72. Vásárolt vetőmag és magról nevelt növény

Valamennyi vásárolt vetőmag és palánta, beleértve a hagymagumókat és a gumós gyökereket. Az új ültetvényhez vásárolt facsemeték és fiatal cserjék költsége beruházást jelent, és azt vagy a 96. "Állandó kultúrák" rovatban vagy a 100. "Erdőterület" rovatban kell feltüntetni. Mindazonáltal kisebb újratelepítési művelet esetén a facsemeték és fiatal cserjék költsége az adott gazdasági évhez tartozó költségnek számít, és ebbe a rovatba kell beírni, kivéve a mezőgazdasági üzemhez kapcsolódó erdővel összefüggő költségeket, amelyeket a 77. "Az erdészet közvetlen költségei" rovatban kell feltüntetni.

A vetőmag feldolgozásának költségeit (válogatás, fertőtlenítés) ugyancsak ebben a rovatban kell feltüntetni.

73. A gazdaságon belül megtermelt és felhasznált vetőmag és magról nevelt növény

Valamennyi, a gazdaságon belül megtermelt és felhasznált vetőmag, valamint palánta (beleértve a hagymagumókat, a gumós gyökereket).

74. Műtrágyák és talajjavító szerek

Valamennyi beszerzett műtrágya és talajjavító szer (pl. mész), beleértve a komposztot, a tőzeget és a trágyát (a gazdaságban előállított trágyát kivéve).

A mezőgazdasági üzem részét képező erdőkben felhasznált műtrágyákat és talajjavító szereket a 77. "Az erdészet közvetlen költségei" rovatban kell feltüntetni.

75. Növényvédő szerek

Valamennyi, a növények és vetemények kártevők és betegségek, továbbá állati kártevők, rossz idő stb. elleni védelmére szolgáló anyag (rovarölőszerek, gombaölőszerek, gyomirtószerek, mérgezett csalétek, madárijesztők, jégeső elleni lövedékek, fagyvédelem stb.). Abban az esetben, ha a növényvédelmi műveletet alvállalkozó végzi, és amennyiben a növényvédelemre felhasznált anyagok költsége külön nem ismert, a teljes összeget a 60. "Harmadik személy által végzett szerződéses munka" rovatban kell feltüntetni.

A mezőgazdasági üzem részét képező erdőkben felhasznált növényvédő szereket a 77. "Az erdészet közvetlen költségei" rovatban kell feltüntetni.

76. A növénytermesztés egyéb közvetlen költségei (az állandó réteket és legelőt is beleértve)

Valamennyi olyan, a növénytermesztéssel közvetlenül összefüggő költség, amelyet a többi költségrovat még nem tartalmaz: csomagoló- és kötözőanyagok, zsineg és kötél, a talajvizsgálat költsége, növénytermesztési versenyek költségei, nejlon talajtakaró anyagok (pl. epertermesztéshez), anyagszállítás növényi termékek feldolgozása és tartósítása céljából, a gazdaságban termesztett termény gazdaságon kívüli tárolása és piaci előkészítése, a gazdaság növényi termékeinek értékesítési költségei, értékesíthető, lábon álló állomány megvásárlására vagy értékesíthető növények termesztése céljából egy évnél rövidebb időre történő földbérlésre fordított összegek, a mezőgazdasági üzem termelését kiegészítő és ott feldolgozott növényi termékek (pl. szőlő) alkalmankénti beszerzése stb. Magában foglalja továbbá az értékesíthető terméshez használt épületek rövid távú bérlését is.

77. Az erdészet közvetlen költségei

Műtrágyák, növényvédő szerek, különféle közvetlen költségek. Nem tartozik ide a munkaerő költsége, a harmadik személy által végzett szerződéses munka és a gépesítés költsége; ezeket a nekik megfelelő költségrovatokban kell feltüntetni.

78. Az épületek folyamatos fenntartása és a földterület gondozása

Az épületek fenntartása és a föld (haszonélvezői típusú) gondozása, beleértve a növényházakat, melegágyakat és támasztékokat. Ebbe a rovatba kell beírni az épületek fenntartására használt építőanyagok beszerzését is.

Az új beruházásokhoz vásárolt építőanyagok költségét a 94. "Mezőgazdasági földterület és gazdasági épületek", a 97. "Talajjavítás", illetve a 98. "Gazdasági épületek" rovat "Beruházások" oszlopába kell beírni.

Az épületek olyan nagyobb javításának költségeit, amely növeli az értéküket (nagyszabású karbantartás) nem ebben a rovatban kell feltüntetni, akkor sem, ha e munka költségei a haszonbérlőt terhelik (lásd a bérleti díj fizetésére vonatkozó útmutatást, 85. rovat). Az ilyen költségeket a 98. "Gazdasági épületek" rovatban kell kimutatni.

79. Villanyáram

Villanyáram összes, mezőgazdasági célú felhasználása.

80. Fűtőanyagok

Fűtőanyagok összes, mezőgazdasági célú felhasználása, beleértve az üvegházak fűtését is.

81. Víz

A víz bekötése és mindenféle gazdasági céllal történő vízfelhasználás költsége, beleértve az öntözést. A gazdaság tulajdonában levő vízművek használatának költségeit a megfelelő rovatba kell beírni: gépek és berendezések értékcsökkenése, gépek és berendezések fenntartása, üzemanyag, villanyáram.

82. Biztosítás

A gazdasági kockázatokra vonatkozó valamennyi biztosítás, mint például a gazdálkodó kötelező felelősségbiztosítása, tűz- és vízkárbiztosítás, az állatállományban és a terményekben esett kár elleni biztosítás stb., kivéve a munkahelyi balesetekre vonatkozó biztosítások díjait, amelyeket az 59. rovatban kell kimutatni. Az épületekre vonatkozó biztosítások díjait csak abban az esetben értve ide, ha azokat a 87. rovatban még nem tüntették fel.

83. A gazdaságot terhelő adók és egyéb terhek

A gazdasággal kapcsolatos valamennyi adó és egyéb teher, beleértve a környezetvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos adókat és terheket is, ugyanakkor kivéve a HÉA-t, valamint a föld, az épületek vagy a munkaerő után kivetett adókat és terheket. A gazdálkodó személyi adói nem számítanak bele a gazdaság költségeibe.

84. A gazdálkodás egyéb általános költségei

A gazdaság valamennyi, az előző rovatokban fel nem sorolt költsége (könyvelői díjak, titkárság költsége, irodai kiadások, telefonköltség, különböző hozzájárulások és tagsági díjak stb.). Itt szerepel mind az élőállat gazdálkodásra, mind az értékesíthető termésre és/vagy általános célra használt épületek rövid távú bérlése is.

85. Kifizetett bérleti díj

Bérelt föld, épületek, kvóták és a gazdálkodás egyéb jogai után (pénzben vagy természetben) kifizetett bérleti díj. Ebbe a rovatba tartoznak a bérlő által a gazdálkodó nevében és helyett kifizetett, a bérlő részére meg nem térített költségek (pl. földadó és az olyan nagyobb javítások utáni értékcsökkenés, amelyek költségét a bérlő viseli). A lakóháznak és más bérelt épületeknek kizárólag a gazdasággal kapcsolatos része tartozik ebbe a rovatba. A földhöz nem kapcsolódó kvóták lízingköltségeit az L. táblázatban is fel kell tüntetni.

86.

Nem kiosztott

87. A gazdasági épületek biztosítása

Ez az adat nem kötelező.

A gazdálkodó használatában lévő épületek utáni biztosítási díjak (tűz-, vízkár stb. ellen), amelyeket bérleti gazdálkodás esetén általában a gazdálkodó fizet. Abban az esetben, ha valamennyi biztosítás egyetlen kötvénybe tartozik, külön fel kell becsülni a gazdaság épületeire eső biztosítási díjrészt.

88. A föld és épületek utáni adók és egyéb költségek

A gazdálkodó használatában, illetve részes bérletben levő földterületek és épületek tulajdonjogával kapcsolatos adók, díjak és egyéb fizetendő költségek.

89. Valamennyi kifizetett kamat és pénzügyi költségek

A gazdaság céljaira kapott kölcsöntőke (kölcsönök) utáni kamat és pénzügyi költségek. Ez az adat kötelező.

A kapott kamattámogatást nem kell levonni, hanem a J. táblázatban, a 114. rovatban fel kell tüntetni.

90. Föld és épületek vásárlására kapott kölcsönök után fizetett kamat és pénzügyi költségek

Ez az adat nem kötelező.

91. Amelyből: földvásárlásra kapott kölcsönök után fizetett kamatok és pénzügyi költségek

Ez az adat nem kötelező.

92. Működő tőkére (állatállomány, gépek és berendezések, valamint a forgótőke) és a hitelezők kielégítésére felvett kölcsönök után fizetett kamat és pénzügyi költségek

Ez az adat nem kötelező.

93. Összes költség

Az 59-89. rovat összege.

G. FÖLD- ÉS ÉPÜLETVAGYON, GÉPEK ÉS BERENDEZÉSEK, FORGÓTŐKE

A következő rovatok tartoznak ide:

94. Mezőgazdasági földterület, gazdasági épületek és jogok

Az alábbi 95-99. rovat összege. A 95., 97. és 99. rovatot akkor kell kitölteni, ha a vonatkozó adatok szerepelnek a könyvelésben.

95. Mezőgazdasági földterület

A gazdálkodó használatában lévő mezőgazdasági földterület.

96. Állandó kultúrák

A gazdálkodó tulajdonában lévő valamennyi ültetvény (kivéve a fákat, erdőterületeket, és kivéve a földterület értékét), függetlenül a föld használatának jellegétől. A rovatot ki kell tölteni, és az itt szereplő összegek után, a 7. oszlop 316. rovatban az értékcsökkenést meg kell állapítani.

A fiatal kultúrák nevelésének költségét (állandó kultúrák még nem teljes termelésben) a 4. "Beruházások" oszlopban kell feltüntetni. Ezt a K. táblázat 159. "Záróérték" rovatába is be kell írni (9. oszlop).

97. Talajjavítás

A gazdálkodó tulajdonában lévő talajjavítás (pl.: kerítésépítés, alagcsövezés, állandó öntözőberendezés), függetlenül a föld használatának jellegétől. A beírt összegek után a 7. oszlop 324. rovatban az értékcsökkenést meg kell állapítani.

98. Gazdasági épületek

A gazdálkodó tulajdonában lévő épületek a használat jellegétől függetlenül. A rovatot ki kell tölteni, és a beírt összegek után a 7. oszlop 332. rovatban az értékcsökkenést meg kell állapítani.

99. Ingatlanszerzéssel kapcsolatos díjak, kvóták és egyéb jogok

A gazdasági földterület vagy a gazdasági épületek szerzésével kapcsolatos ügyvédi, bejegyzési stb. költségek. A referencia- tej- és -cukorrépamennyiség értékesítésével és/vagy beszerzésével és az előírt jogok és kötelezettségek átruházásával kapcsolatos ügyletek (például a referencia-állatállomány átruházása). A kvóták és jogok az L. táblázatban is megjelennek. Nem tartoznak ide az erdőterület szerzési költségei.

100. Erdőterület, a lábon álló fát is beleértve

A mezőgazdasági üzemhez tartozó és a gazdálkodó használatában levő erdőterület, beleértve megszerzésének költségeit is.

101. Gépek és berendezések

Traktorok, motoros egytengelyes traktorok, teherautók, kisteherautók, személygépkocsik, nagyobb és kisebb gazdasági gépek és berendezések, beleértve a 100 EUR új értéket meghaladó szerszámokat is.

102. Forgótőke

A forgótőke a következőkből áll:

a) készletek: a mezőgazdasági üzem raktáron levő termékei és a termelési eszközei;

b) egyéb forgótőke:

- mezei leltár (kizárólag a műtrágyák, talajjavító szerek, vetőmagok és a termesztett veteményhez használt magról nevelt növények értéke, kivéve az állandó kultúrákhoz használt magról nevelt növények értékét),

- a mezőgazdasági részesedések (részesedések olyan szövetkezetekben vagy más szervezetekben, amelyek szolgáltatásait a mezőgazdasági üzem igénybe veszi),

- követelések:

- rövid lejáratú követelések eladott termékek vagy állóeszközök, illetve nyújtott szolgáltatások után,

- termékekért és szolgáltatásokért adott előlegek,

- a mezőgazdasági üzem működtetéséhez szükséges, rendelkezésre álló készpénz (készpénzben, bankban, postai elszámolási számlán).

A bankszámlák után kapott kamatot a 178. rovatban kell feltüntetni.

Amennyiben nem lehetséges meghatározni a forgótőke pontos összegét, átfogó becslés végezhető. Ez tartalmazhatja a termelési folyamatba beruházott átlagos tőke becslését, tekintetbe véve a beruházás időtartamát. Ebben az esetben a forgótőke összege a nyitó és a zárértéknél megegyezik.

103. Összesen

A 94., 100., 101. és 102. rovatok összege.

A G. TÁBLÁZAT OSZLOPAI

Nyitóérték (3. oszlop)

A termékek értéke az értékelés napján. Értékcsökkenés alá eső termékeknél (beleértve a már elvégzett nagyobb javításokat is) a könyvelési értéket a még hátralevő értékcsökkenési időszak alapján kell meghatározni. A könyvelési értéket ugyanazon az alapon kell kiszámítani, mint az értékcsökkenést, vagyis az újrabeszerzési értéken:

Az újrabeszerzési érték (hasonló eszköz vételára jelenlegi árakon) meghatározható a kérdéses eszközök (gépek, épületek stb.) aktuális árai alapján, vagy az adott eszközökre vonatkozó (általános vagy konkrét) árindex alapján.

A föld értékelésének alapja (az érték meghatározásánál nem vehető figyelembe a rokonok közötti tulajdonátruházásra vonatkozó értékelés) a mezőgazdasági céllal értékesített, hasonló fekvésű és minőségű, nem bérelt földnek az adott területre érvényes ára (amely nem tartalmazza az ingatlanszerzéssel kapcsolatos díjakat). Németországban és Írországban a föld értékét annak mezőgazdasági célokra történő felhasználási értéke alapján határozzák meg. Ezt az értéket szerepeltetni kell a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon. Az érintett összekötő szervek értesítik a Bizottságot a különböző területeken található földek értékelésére használt módszerekről és az ezeknek megfelelő piaci értékekre vonatkozóan rendelkezésre álló statisztikai adatokról.

Amennyiben a gazdálkodási célokra használt magángépjárművek költségeit a 61. "Gépek és berendezések karbantartása" rovat és a 62. "Üzemanyagok és kenőanyagok" rovat között megosztva tüntetik fel, a gépkocsik értékének a gazdaság üzletmenetéhez kapcsolódó részét a gépek és berendezések között kell szerepeltetni. Ha azonban a gazdálkodási céllal használt magántulajdonú gépjárművek igénybevételének költségeit átalányban állapítják meg (lásd a 63. rovatot), a magántulajdonú gépjárműveket nem lehet a gépek és berendezések között szerepeltetni.

Beruházások (4. oszlop)

A gazdasági év folyamán beszerzésre, nagyobb javításokra és állóeszköz-előállításra fordított teljes kiadások összege. Amennyiben a mezőgazdasági üzem e beruházásokhoz kapcsolódó támogatásban és segélyben részesült, a 4. oszlopba a kiadások összegét a támogatások és segélyek levonása nélkül kell beírni.

A kisebb gépek és berendezések, valamint kismértékű újratelepítéshez vásárolt facsemeték és fiatal cserjék beszerzése nem ebben az oszlopban jelenik meg, hanem azokat a gazdasági évre vonatkozó költségek között kell szerepeltetni (lásd a 61. "Gépek és berendezések karbantartása", a 72. "Vásárolt vetőmag és magról nevelt növény", a 77. "Az erdészet közvetlen költségei" rovatot).

Ha a fizetés adóslevéllel történik, akkor az adóslevél értékét annak napi árfolyama határozza meg.

Beruházási támogatások (5. oszlop)

A gazdasági év során kapott segélyek. Tartalmazhatja az előző gazdasági évek során történt beruházásokra kifizetett segélyt.

Értékesítés (6. oszlop)

Az összes eszközértékesítés a gazdasági év során.

Értékcsökkenés (7. oszlop)

A kimutatandó értékcsökkenés az értékcsökkenés tényleges összege a gazdasági év során, amint az a könyvelésben szerepel. Ezt az újrabeszerzési érték (vagyis egy hasonló eszköz értéke aktuális áron) alapján határozzák meg.

Új ültetvény létesítésére vásárolt facsemeték és fiatal cserjék költsége értékcsökkenés alá eső állóeszköz beszerzésének számít.

Az értékcsökkenés kizárólag a gazdálkodó tulajdonában levő ültetvényekre vonatkozik (a föld használatának jellegétől függetlenül).

A gazdálkodó tulajdonában lévő épületek, állóeszközök (beleértve az üvegházakat és melegágyakat) és talajjavítás értékcsökkenése, függetlenül a föld használatának jellegétől.

Az értékcsökkenés azokra a gépekre és berendezésekre vonatkozik, amelyek értéke újonnan meghaladja a 100 eurót. Az ennél alacsonyabb értékű kisebb berendezések értékcsökkenését nem kell kiszámítani; az ilyen berendezések beszerzési költségét a gazdasági évre vonatkozó közvetlen költségként kell kezelni (61. "Gépek és berendezések karbantartása" rovat).

E rovatba tartozik a javítást megelőző értékükhöz képest a gépek és berendezések értékét ténylegesen növelő nagyobb javítás, a gépek vagy berendezések értékcsökkenésének szerves részeként, amely értékcsökkenést adott esetben módosítani kell a szóban forgó tétel (a javítás következtében) meghosszabbodott hasznos élettartamának megfelelően, vagy úgy, hogy a nagyobb javítások költségét több, egymást követő évre osztják fel.

Az éves értékcsökkenés összege lineáris vagy degresszív módszerrel is kiszámítható.

Az értékcsökkenés mértékét különböző tényezők határozzák meg, amelyek többnyire az adott térség és termelés konkrét feltételeitől (az éves felhasználás összege), de a műszaki fejlődéstől is függenek.

Így az egyes térségek vagy akár mezőgazdasági üzemek közötti eltérő mértékű értékcsökkenés miatt a könyvelőirodák a gépek vagy berendezések minden egyes tételére a régiónak, illetve a mezőgazdasági üzemnek megfelelő értékcsökkenési arányt választhatnak abból a célból, hogy ennek értéke minél jobban megközelítse a gépek tényleges értékcsökkenését.

Záróérték (8. oszlop)

Az eszközök gazdasági értéke a záró értékeléskor, az újrabeszerzési érték alapján kiszámítva.

H. TARTOZÁSOK

A feltüntetett összegek kizárólag a még fennálló összegeket, vagyis a már visszafizetett összegekkel csökkentett szerződés szerinti kölcsönöket tartalmazzák. Az adóslevél formájában felvett kölcsön esetén az adóslevél értékét annak napi árfolyama határozza meg. Az adatokat legalább a 374., 378., 382., 386., 390. és 394. rovatban fel kell tüntetni.

A kölcsönöket lejárati idejük szerint kell megadni:

104. Hosszú és középlejáratú hitelek

A mezőgazdasági üzemre felvett, legalább egyéves lejáratú hitelek.

105. Rövidlejáratú hitelek és hitelezői állomány

A mezőgazdasági üzemre felvett, egy évnél rövidebb lejáratú hitelek és kifizetetlen hitelezői állomány.

106. Összesen

A 104. és 105. rovat összege.

Ha a gazdaság könyvelésében szerepelnek a vonatkozó adatok, a hiteleket a hitel céljának megfelelően is fel kell osztani:

- földre és épületekre felvett hitel (2. és 6. oszlop), amelyből: földvásárlásra felvett hitel (3. és 7. oszlop),

- egyéb eszközre felvett hitel (4. és 8. oszlop),

E tételek összege adja meg az 1. oszlopban (nyitóérték összesen) (= 2. + 4. oszlop) és az 5. oszlopban (záróérték összesen) (= 6. + 8. oszlop) szereplő összegeket.

I. HOZZÁADOTTÉRTÉK-ADÓ (HÉA)

A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon szereplő, értékadatokat az érintett tagállamnak megfelelően kell megjelölni:

- vagy HÉA nélkül; ezt a módszert kell alkalmazni a szokásos rendszernek megfelelő valamennyi mezőgazdasági üzem esetén,

- vagy HÉA-val. Azoknak a tagállamoknak, amelyekben ezt a módszert alkalmazzák, az adott évre vonatkozó könyvelési adatokat tartalmazó számítógépes adathordozóval együtt, évente meg kell adniuk a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap valamennyi elemére az év során alkalmazott HÉA-kulcsok listáját.

A szokásos HÉA-rendszerhez tartozó mezőgazdasági üzemek esetén a 108-111. rovatban semmit sem kell feltüntetni. Ugyanígy kell eljárni, ha a vásárlásokat és értékesítéseket a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon HÉA-val tüntetik fel.

A HÉA-val kapcsolatos következő adatokat kell megadni:

107. Héa-rendszer

A héa-rendszert (400. sorozatszám), amelybe a mezőgazdasági üzem tartozik, az alábbi felsorolásban megadott kódszámmal kell jelezni:

A héa-rendszer alosztályai (csak Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Magyarország és Lengyelország esetében)

A 108-111. rovat

A 108-111. rovatot csak abban az esetben kell kitölteni, ha a mezőgazdasági üzem a mezőgazdasági rendszer (vagy hasonló rendszerek) hatálya alá esik.

A mezőgazdasági rendszer (vagy hasonló rendszerek) célja, hogy a termékek és szolgáltatások aktuális áron történő beszerzésekor és a beruházáskor kifizetett HÉA után átfogó kompenzációt nyújtson. Ennek megfelelően az értékesítéseket és beszerzéseket a HÉA nélkül kell feltüntetni.

108. Az értékesítésekre jutó HÉA

A gazdasági év során az értékesített termékek után kapott HÉA.

109. A beszerzésekre jutó HÉA

Termékek és szolgáltatások tárgyévi beszerzése után a gazdasági év folyamán kifizetett HÉA. Olaszországban ebbe a rovatba tartozik a pro rata kritérium alkalmazása során az adóhatóságok részére kifizetett HÉA is.

110. A beruházásokra jutó HÉA

A gazdasági év során állóeszközök (beruházások) beszerzése után kifizetett HÉA.

111. Az adóhatóságok által visszatérített HÉA

A visszatérített összeg.

J. TÁMOGATÁSOK ÉS SEGÉLYEK

A 112-118. rovatban azokat a támogatások és segélyek szerepelnek, amelyek közalapokból származnak, kivéve a 94-103. rovatban szereplő beruházásokhoz kapcsolódó támogatásokat és segélyeket.

112. Támogatások és segélyek, a költségekre és állatok vásárlására kapott összegek kivételével

A kapott vagy megítélt támogatások és segélyek összege, az élőállat-kategóriákra (22-50. rovat), termékekre (120-313. rovat és alpontok) és egyéb, megkapott vagy megítélt támogatások, az állatok költségeire, illetve az azok beszerzésére vonatkozó támogatások kivételével. Minden adatnak a mezőgazdasági üzemnek a gazdasági év során végzett tevékenységnek megfelelő állatállományára, területére és termékeire kell vonatkoznia.

113. Ebből: a 112. rovatban szereplő összeg részletezése

1. Élőállat kategóriák (22-50. rovat), az alábbi 700. és 770. kód alá tartozó, a szarvasmarhára vonatkozó támogatás kivételével.

2. Termékek (120-313. rovat és részletezések), az alábbi 600. kód alá tartozó területalapú támogatások és a 670. és 680. kód alá tartozó kifizetések kivételével.

3. Speciális kódok, melyeket a következő felsorolás tartalmazza:

- a 600. kód az 1251/1999/EK és az 1782/2003/EK rendelet alapján kifizetett területalapú támogatások teljes összegére vonatkozik, beleértve a területpihentetésre és az energia-növényekre vonatkozó területalapú támogatásokat is. Ezt a teljes összeget és a részleteket az M. táblázatban is fel kell tüntetni,

- a 670. kód az 1782/2003/EK tanácsi rendelet alapján az egységes farmtámogatási rendszer szerint kifizetett támogatásokra vonatkozik. Ezt a teljes összeget és a részleteket az M. táblázatban is fel kell tüntetni,

- a 680. kód az 1782/2003/EK tanácsi rendelet alapján az egységes területalapú támogatási rendszer szerint kifizetett támogatásokra vonatkozik. Ezt a teljes összeget és a részleteket az M. táblázatban is fel kell tüntetni,

- a 700. kód az 1254/1999/EK és az 1782/2003/EK rendelet alapján, a marha- és borjúhúspiac közös szervezésében a közvetlen kifizetések teljes összegére vonatkozik. Ezt a teljes összeget és a részleteket az M. táblázatban is fel kell tüntetni,

- a 770. kód az 1782/2003/EK rendelet alapján a tejprémiumra és a kiegészítő támogatásra vonatkozik. Ezt a teljes összeget és a részleteket az M. táblázatban is fel kell tüntetni,

- a 800. kód a környezet védelmére, a vidék fenntartására vagy az állatok jólétének javítására kidolgozott mezőgazdasági termelési módszerekre szánt közvetlen támogatásra vonatkozik,

- a 810. kód azoknak a gazdálkodóknak kifizetett összegekre vonatkozik, akikre a környezetvédelmi korlátozások által érintett térségben a mezőgazdasági hasznosítás tekintetében fennálló korlátozások vonatkoznak,

- a 820. kód a kedvezőtlen adottságú területeken a kompenzáló juttatásokra vonatkozik,

- a 830. kód a gazdáknak a közösségi jogszabályokon alapuló, nagy igényeket támasztó szabványoknak való megfelelését elősegítő támogatásokra vonatkozik,

- a 835. kód a mezőgazdasági üzemek számára nyújtott szaktanácsadási szolgáltatások költségeinek támogatására vonatkozik,

- a 840. kód a mezőgazdasági termékek minőségének javítását célzó mezőgazdasági termelési módok támogatására vonatkozik,

- a 900. kód a mezőgazdasági területek újraerdősítésére nyújtott támogatásra vonatkozik,

- a 910. kód az erdészet egyéb támogatására vonatkozik,

- a 951. kód a fent említett kódok alá nem tartozó, állattenyésztés után járó támogatásokra és segélyekre vonatkozik,

- a 952. kód a fent említett kódok alá nem tartozó, termesztett haszonnövények után járó támogatásokra és segélyekre vonatkozik,

- a 953. kód a fent említett kódok alá nem tartozó, vidékfejlesztés után járó támogatásokra és segélyekre vonatkozik,

- A 955. kód az 1782/2003/EK tanácsi rendelet szerinti kiegészítő támogatásokra vonatkozik,

- a 998. kód a katasztrófa-kifizetéseket, a termés vagy a termelési eszközök veszteségére az állami hatóságok által adott kompenzációt tartalmazza. (A magánbiztosítási kompenzációra az F. táblázatot és a K. táblázat 181. rovatát kell használni),

- a 999. kód a különleges jellegű támogatásokat és segélyeket tartalmazza (pl. agrár-pénzügyi kompenzáció). Figyelembe véve e támogatások különleges jellegét, ezeket a kifizetéseket a pénzügyi teljesítés alapján kell feltüntetni,

- az 1052. és 2052. kód a tejtermelés beszüntetéséért nyújtott kompenzációra vonatkozik. Az éves kifizetéseket az 1052. kód alatt, míg az egyösszegű kifizetéseket pedig a 2052. kód alatt kell feltüntetni,

- a 950. kódot az olyan általános támogatásra kell használni, amely egyetlen tevékenységhez sem köthető (= a fenti kódok egyike alatt sem szerepel).

114. Költségek után járó támogatások és segélyek

A költségekkel (59-92. rovat) kapcsolatos támogatások és segélyek összege.

115.

Amelyből: a 114. rovatban szereplő összeg a költségek típusa szerinti bontásban (59-92. rovat).

116. Állatvásárlás után járó támogatások és segélyek

Állatok vásárlása után járó támogatások és segélyek összege (51-58. rovat, 1. oszlop).

117.

Amelyből: a 116. rovatban szereplő összeg az élőállat-kategóriák (51-58. rovat) szerinti bontásban ).

118. Összes támogatás és segély

A 112., 114. és 116. rovat összege.

K. TERMELÉS (az állatállomány kivételével)

Egyes termékrovatokhoz alrovatok is tartoznak. Ezeknél a 4-10-ig terjedő oszlopok adatait az alrovatban és a főrovatban is meg kell adni. Ilyen esetben az alrovatok összesített összege kerül a főrovatba.

Az 1251/99/EK és az 1782/2003/EK rendelettel összhangban a pihentetett területeken termesztett növényeket külön kell feltüntetni. Külön kell feltüntetni azt is, ha ugyanazt a növényt öntözéssel és öntözés nélkül is termesztik.

A lábon álló állományra vonatkozó adatokat a megfelelő rovatba kell beírni, a terület kivételével, amelyet nem kell feltüntetni. Ugyanez érvényes az alkalomszerűen, egy évnél rövidebb időtartamra bérbe vett földterületen termesztett növényekre is.

A. NÖVÉNYI KULTÚRÁK

Gabonafélék

A silózott takarmányként használt gabonafélék nem szerepelnek az alábbi, 120-128. rovat termékei között. Ezeket a 326. "Takarmánykukorica" rovatban és a 327. "Egyéb silótakarmány" rovatban kell feltüntetni. A kölest, tritikálét, hajdinát és cirkot (a takarmánycirok kivételével) a 128. "Egyéb gabonafélék" rovatban kell feltüntetni. A takarmánycirkot a 145. "Egyéb takarmánynövények" rovatban kell feltüntetni.

A 120-128. rovat a vetőmagokat is tartalmazza.

120. Közönséges búza és tönkölybúza

121. Durumbúza

122. Rozs (kétszeres is)

123. Árpa

124. Zab

125. Nyári vetésű vegyes gabona

126. Szemes kukorica (a nedves szemes kukorica is)

127. Rizs

128. Egyéb gabonafélék

Egyéb szántóföldi kultúrák

129. Fehérjenövények

Minden, a magjáért termesztett fehérjenövény, a vetőmagot és a száraz hüvelyeseknek gabonafélékkel való keverékét is beleértve. Kivételt képeznek a zöldtakarmányok, pl. a lucerna, amelyet a 145. "Egyéb takarmánynövények" rovatban, az olajos fehérjenövények (pl. szója), amelyet a 132. "Olajnövények" rovatban és a zöldségféleként termesztett hüvelyes növények, amelyeket a 136., 137. vagy 138. rovatban kell feltüntetni.

A 129. "Fehérjenövény" rovat alpontjai

360. Borsó, lóbab és édes csillagfürt

361. Lencse, csicseriborsó és római bükköny

330. Egyéb fehérjenövények

130. Burgonya (a korai és a vetőburgonya is)

A 130. "Burgonya" rovat alpontjai

Amennyiben szerepelnek a mezőgazdasági üzem könyvelésében, a részletezést meg kell adni.

362. Keményítőért termesztett burgonya

363. Egyéb burgonya

131. Cukorrépa (a vetőmagot kivéve)

132. Olajnövények (a vetőmag is)

A 132. "Olajnövények" rovat részletezése

331. Repce

332. Napraforgó

333. Szója

364. Len, a rostlen kivételével (amennyiben a mezőgazdasági üzem könyvelésében az adat rendelkezésre áll)

334. Egyéb (a rostlentől eltérő len, amennyiben a 364. alpont alatt nincs feltüntetve, ricinus, pórsáfrány, szezámmag, földimogyoró, mustármag, mák és egyéb olajnövények)

133. Komló (a vetőmagot kivéve)

134. Dohány (a vetőmagot kivéve)

A 134. "Dohány" rovat alpontjai

Az alpontok megfelelnek a dohányfajták csoportjainak, ahogyan azt a nyersdohány piacának közös szervezéséről szóló 2075/92/EGK tanácsi rendelet (HL L 215., 1992.7.30., 70. o.), és különösen annak 2. cikke meghatározza. Amennyiben szerepelnek a mezőgazdasági üzem könyvelésében, a részleteket fel kell tüntetni.

365. Mesterséges hővel szárított (idetartozó fajták: Virginia, Virginia D és annak hibrid fajtái, Bright)

366. Természetes úton szárított világos (idetartozó fajták: Burley, Badischer Burley és annak hibrid fajtái, Maryland)

367. Természetes úton szárított sötét [idetartozó fajták: Badischer Geudertheimer, Pereg, Korso, Paraguay és annak hibrid fajtái, Dragon Vert és annak hibrid fajtái, Philippin, Petit Grammont (Flobecq), Semois, Appelterre, Nijkerk, Misionero és annak hibrid fajtái, Rio Grande és annak hibrid fajtái, Forchheimer Havanna Iic, Nostrano del Brenta, Resistente 142, Goyano, Geudertheimer hibrid fajtái, Beneventano, Brasile Selvaggio és hasonló fajták, szárított Burley és Havanna]

368. Füstöléssel szárított (idetartozó fajták: Kentucky és annak hibrid fajtái, Moro di Cori és Salento)

369. Napon szárított [idetartozó fajták: Xanthi-Yaka, Perustitza, Samsun, Erzegovina és hasonló fajták, Myrodata Smyrnis, Trapezous és Phi I, Kaba Koulak (nem klasszikus), Tsebelia és Mavra]

370. Basmas (idetartozó fajták: Basmas)

371. Katerini (idetartozó fajták: Katerini és hasonló fajták)

372. Kaba-Koulak (klasszikus) (idetartozó fajták: Elassona, Myrodata Agrinion és Zychnomyrodata)

135. Egyéb ipari növények (kivéve a vetőmagot)

Gyapotot vagy cukornádat, rostlent és kendert is beleértve.

A 135. "Egyéb ipari növények" rovat alpontjai:

345. Gyógynövények, fűszer- és aromanövények, a teát, a kávét és a cikóriakávét beleértve

346. Cukornád

347. Gyapot: a gazdasági évi termést (5. oszlop) a gyapotmag, azaz a tisztítatlan rostok súlyában (100 kg) kell megadni

373. Rostlen (amennyiben a mezőgazdasági üzem könyvelésében az adat rendelkezésre áll)

374. Kender (amennyiben a mezőgazdasági üzem könyvelésében az adat rendelkezésre áll)

348. Egyéb ipari növények. A rostlent és kendert is beleértve, amennyiben a 373. és 374. rovatban nem tüntették fel.

Zöldségfélék és nem évelő gyümölcsök

136. Szabadföldön, vetésforgóban termesztett friss zöldségfélék, dinnye és szamóca: mezőgazdasági növényekkel vetésforgóban termesztett kultúrák, beleértve az ananászt és a csemegekukoricát

137. A szabadföldi árutermelő kertészetben termesztett friss zöldségfélék, dinnye és szamóca, egyéb kerti növényekkel együtt és rövid vetésforgós rendszerben, a föld csaknem folyamatos kihasználása mellett, évente többszöri betakarítással termesztett kultúrák, beleértve az ananászt és a csemegekukoricát

138. Fedett területen termesztett friss zöldségfélék, dinnye és szamóca (ideértve az ananászt és a csemegekukoricát): a vegetációs időszak egészében vagy nagyobb részében védelem alatt nevelt növények (növényház, stabil vázú fóliasátor, járható (magas) fóliaalagút). A nem járható (alacsony) fóliaalagút, illetve fátyolfóliás takarás alatt vagy mobil vázú fóliasátorban termesztett növények nem számítanak fedett területen termesztett kultúrának. A többszintes növényház esetében csak az alapterület számít.

139. Gomba: az egymást követő termések alatti teljes termőterületet (alapterület x a teljes betakarítások száma) négyzetméterben kell megadni. Ezt a területet az összterület (183. rovat) nem tartalmazza.

Virágok és dísznövények

140. Szabadban termesztett virágok és dísznövények (a csemetekert nélkül) (alapterület)

141. Fedett területen termesztett virágok és dísznövények (alapterület)

A 140. és 141. "Virágok és dísznövények" rovat alpontjai

Amennyiben szerepelnek a mezőgazdasági üzem könyvelésében, a részletes adatokat fel kell tüntetni.

342. Virághagymák és gumók

343. Vágott virág és virágbimbó

344. Virágzó növények és dísznövények

Vetőmagok

142. Fűmag (füvek és hüvelyes takarmányok)

143. Egyéb vetőmag (kerti növények vetőmagja, szántóföldi vetőmag és magról nevelt növény, kivéve a gabonaféléket, száraz hüvelyeseket, burgonyát, olajnövényeket és a fűmagot)

Takarmánynövények és ugar

144. Gumós takarmánynövények és káposztafélék (mángold, karórépa, takarmányrépa és -marharépa, közepes cukortartalmú mángold, egyéb gumós takarmányféle és káposztafélék) (vetőmag nélkül)

145. Egyéb takarmánynövények

Valamennyi vetésforgóban termesztett zöldtakarmány vagy évelő takarmánynövény, amelyet öt évnél rövidebb ideig termesztenek ugyanazon a területen, kivéve a fűféléket.

A 145. "Egyéb takarmánynövények" rovat alpontjai

326. Takarmánykukorica

327. Egyéb siló gabonafélék

328. Egyéb takarmánynövények

146. Ugar: föld, amelyről nem takarítanak be termést a teljes gazdasági év folyamán. Az 1251/1999/EK és az 1782/2003/EK tanácsi rendeletnek való megfelelés érdekében pihentetett és meg nem művelt földterületet ugyancsak itt kell feltüntetni. A takarónövénnyel bevetett pihentetett földterületek is ide tartoznak. Az 1251/1999/EK és az 1782/2003/EK tanácsi rendelettel összhangban a megengedett, nem élelmiszer-jellegű növénnyel bevetett pihentetett földterületeket a megfelelő növény rovatában, "a termesztési mód" oszlopban 8 vagy 9 kóddal kell feltüntetni.

147. Időszakos gyep: öt évnél rövidebb időre zöldtakarmány-termesztésre használt, fűfélékkel bevetett szántóföld; az egy évnél rövidebb időre bevetett területeket beleértve. Az erről a területről származó széna és/vagy fűfélék értékesítésének összértékét e rovatban kell feltüntetni.

148. A 120-147. rovatban vagy a fent említett alpontokban nem szereplő egyéb szántóföldi növények.

149. Vetésre alkalmas, másoknak bérbe adott föld, beleértve az alkalmazottak számára természetbeni juttatásként rendelkezésére bocsátott földet is.

150. Rétek és állandó legelők: olyan mezőgazdasági hasznosítású terület, amelyet nem vetésforgóban művelnek, hanem állandó jelleggel (öt évre vagy ennél hosszabb időre) vetett vagy vadon termő zöldtakarmány termesztésére használnak, általában műtrágyával kezelve és művelve. Az erről a területről származó széna és/vagy fűfélék értékesítésének összértékét e rovatban kell feltüntetni.

151. Sovány legelő: bozótosokat is magában foglaló, gyenge minőségű legelő, amelyet általában nem műtrágyáznak és nem művelnek.

Állandó kultúrák

152. Gyümölcsösök és bogyósgyümölcs-ültetvények

A trópusi és szubtrópusi gyümölcsöket is beleértve; a banánt is beleértve, a 156. rovatban feltüntetett, fedett területen termesztett állandó növényeket azonban nem.

A 152. "Gyümölcsösök és bogyósgyümölcs-ültetvények" rovat alpontjai

A termékeket a további felhasználásuktól (friss állapotban való fogyasztás, szárítás, feldolgozás, tartósítás stb.) függetlenül az alpontokban kell feltüntetni.

349. Bor előállítására alkalmas gyümölcsök: alma, körte stb., a szőlő (291. alpont) és a csemegeszőlő (285. alpont) kivételével

350. Csonthéjas gyümölcsök: szilva, őszibarack, kajszibarack, cseresznye és meggy, az étkezési olajbogyó (281. alpont) kivételével

351. Diófélék: dió, mogyoró, mandula, szelídgesztenye stb.

352. Kisméretű gyümölcsök és bogyók: piros és fehér ribizli, fekete ribizli, füge stb. (a szamóca, a sárgadinnye és az ananász kivételével: 136., 137. és 138. rovat)

353. Trópusi és szubtrópusi gyümölcsök: banán, avokádó, mangó, papaya stb.

153. Citrusféléket termő gyümölcsösök

A 153. "Citrusféléket termő gyümölcsösök" rovat alpontjai

354. Narancs

355. Mandarin és hasonló kis méretű gyümölcsök

356. Citrom

357. Egyéb citrusfélék

154. Olajfaligetek

A 154. "Olajfaligetek" rovat alpontjai

281. Étkezési olajbogyó

282. Olajbogyó olívaolaj előállításához (gyümölcs formájában értékesítve)

283. Olívaolaj

284. Olíva melléktermékek

155. Szőlőfélék

A 155. "Szőlőfélék" rovat alpontjai

285. Csemegeszőlő

286. Minőségi borok előállításához való szőlő (mszt. minőségi borok)

287. Asztali borok és nem minőségi borok előállításához való szőlő

288. Különféle borászati termékek: a gazdaságban termelt szőlőmust, szőlőlé, fogyasztási borpárlat, borecet és egyéb termékek

289. Minőségi borok (mszt. minőségi borok)

290. Asztali borok és nem minőségi borok

291. Mazsola

304. Egyéb borászati melléktermékek (törköly, seprő)

156. Fedett területen termesztett állandó kultúrák

157. Csemetekertek, ideértve a szőlőoltvány-iskolákat; kivéve a mezőgazdasági üzem igényeit ellátó erdei faiskolákat

158. Egyéb állandó kultúrák (fűz, sás, bambusz, fűzfa stb.)

159. Fiatal ültetvények termése az alkalmazott termelő eszközök költségei alapján értékelve (csak a teljes termőképességet el nem ért ültetvényeket kell figyelembe venni). Ezt az összeget a 96. "Állandó kultúrák" rovat (G. táblázat) beruházások (4. oszlop) rovatában is fel kell tüntetni.

Egyéb növényi termékek

160. A mezőgazdasági üzem külön nem említett terményeiből előállított termékek; beleértve a szőlőbortól, almabortól, körtebortól vagy egyéb bortól eltérő alkoholt.

161. Növényi melléktermékek (a szőlő- és olívaültetvények melléktermékeit kivéve)

A 161. "Növényi melléktermékek" rovat alpontjai

Amennyiben a könyvelésben rendelkezésre áll, a részletes adatokat fel kell tüntetni.

299. Szalma

300. Cukorrépafej

301. Egyéb melléktermékek

B. ÁLLATI EREDETŰ TERMÉKEK

162. Tehéntej

163. Tehéntejből készült termékek

164. Juhtej

165. Kecsketej

166. Gyapjú

167. Juhtejből készült termékek

168. Kecsketejből készült termékek

169. Tyúktojás (beleértve a keltetőtojást)

170. Egyéb állati termékek (értékesített trágya, fedeztetés díja, tojás a tyúktojáson kívül stb.)

313. Méz és a méhészet termékei: méz, mézsör és a méhészet egyéb termékei és melléktermékei, lehetőség szerint a méz-egyenértékű métermázsában (= 100 kg) kifejezve.

171. Szerződéses állattartás

Az elsősorban a nyújtott szolgáltatásokért kapott összegeknek megfelelő, szerződéses állattartás utáni bevételek összege, ahol a gazdálkodó nem vállalja az állatok tartásával vagy hizlalásával általában együtt járó szokásos gazdasági kockázatot.

A 171. "Szerződéses állattartás" rovat alpontjai

Amennyiben a mezőgazdasági üzem könyvelésében rendelkezésre áll, a részletes adatokat fel kell tüntetni.

307. Szerződéses szarvasmarha-állomány

308. Szerződéses juh- és/vagy kecskeállomány

309. Szerződéses sertésállomány

310. Szerződéses baromfiállomány

311. Egyéb szerződéses állatállomány

C. ERDÉSZET

173. Erdőterület:

Erdővel borított földterület, beleértve az erdőben található faiskolákat, valamint a nyárfaültetvényeket. A különálló fákat, facsoportokat és fasorokat nem az erdőterülethez, hanem az őket körülvevő földterülethez kell számítani. Az erdőterületet abban az esetben kell figyelembe venni, ha azt a gazdálkodó kezeli, gondozását a gazdaság munkaerejével és a gazdaság eszközeivel végzik és/vagy az onnan származó termékeket a gazdaságban hasznosítják.

174. Kivágott fa értékesítése: az értékesített fa értéke a gazdasági évben, beleértve a gazdaságon belül felhasznált fát

175. Lábon álló fa értékesítése: az adott gazdasági évben értékesített lábon álló fa értéke

176. Egyéb erdészeti termékek: a fán kívül értékesített egyéb erdészeti termékek értéke (parafa, fenyőgyanta stb.)

D. EGYÉB TERMÉKEK

172. Bevételek a takarmánytermő területek alkalmi haszonbérbeadásából és legeltetésből

177. Mások számára végzett szerződéses munka, beleértve a berendezések bérbeadását

178. A mezőgazdasági üzem működtetéséhez szükséges, a gazdálkodó bankszámláján tartott likvid eszközök utáni kamat. Ezt a rovatot nem kell kitölteni abban az esetben, ha a forgótőke meghatározása átalány alapján történik (lásd még a forgótőkével kapcsolatos útmutatót is a 102. rovathoz).

179. Turizmus: egyes esetekben, amikor a turizmus és a gazdaságban végzett mezőgazdasági tevékenységek közötti átfedés olyan mértékű, hogy gyakorlatilag lehetetlen a kettőt elkülöníteni, és ahol ennek eredményeképpen az ezzel járó költségeket és munkát a nekik megfelelő rovatokban tüntetik fel, ebben a rovatban kell feltüntetni az ebből a tevékenységből származó bevételeket. Ide tartoznak a turistáktól származó bérleti díjak (kempingek, szálláshelyek, lovas sporttal kapcsolatos létesítmények, vadászat, horgászat stb.)

180. Korábbi gazdasági évekhez tartozó bevételek helyesbítése: az év során bevételezett, de a korábbi gazdasági évekhez tartozó bevételek, amelyek nem szerepeltek a korábbi évek követelései között. Az aktuális gazdasági évre a termékekhez, állatállományhoz, termőterülethez, költségekhez és katasztrófához kapcsolódó támogatásokat, segélyeket és közvetlen támogatásokat a 112-119. rovatban, és a megelőző gazdasági évekre a 483. sorozatszámnál kell feltüntetni.

181. Egyéb, a fentiekben fel nem sorolt termékek és bevételek: az alkalmazottak lakhatásának értéke a természetbeni juttatásokba beleértve (a vonatkozó költségek alapján értékelve); állóeszközök előállítása (állóeszközök előállításával járó összes költség becsült értéke, a gazdaság folyó költségeként: lásd az "Általános meghatározások és rendelkezések" b) bekezdését); konkrét termékhez nem köthető, vagy a költségekből le nem vonható kapott kártérítés összege stb.

182. Egyéb területek és ezek termelése

A 182. rovat minden egyéb területet magában foglal, pl. a konyhakert, az épületek, utak, a raktárterületek, tavak stb. által elfoglalt területet is.

183. Összesen: a 120-182. és a 313. rovat összege

Az összesített területbe ugyanakkor nem tartoznak bele a másodvetésű növények és a gomba termesztésére használt terület. A területek együttes összege így a mezőgazdasági üzem teljes területét jelenti.

A K. TÁBLÁZAT OSZLOPAI

Termékek (1. oszlop)

A termékeket a fent megadott sorszámok növekvő sorrendjében kell feltüntetni.

A termesztési mód (2. oszlop)

A termesztési módok és az azoknak megfelelő kódok a következők:

0. kód : Ezt a kódot az állati termékek, a feldolgozott termékek, a készletek és a melléktermékek esetében kell használni.

A. Szántóföldi növények (a szabadban, mezőgazdasági növényekkel vetésforgóban termesztett friss zöldségek, dinnye és szamóca is, kivéve a pihentetett földterületen termesztett növényeket, az 1251/1999/EK vagy az 1782/2003/EK tanácsi rendeletnek megfelelően).

1. kód

:

Nem öntözött főnövények

A főnövények közé az alábbiak tartoznak:

- tiszta kultúra, vagyis egy adott területen a gazdasági év során egymagában termesztett növény,

- kevert vetések: együttesen vetett, művelt és betakarított növények, amelyek keveréke alkotja a végterméket,

- egy adott területen a gazdasági év folyamán egymást követően termesztett növények közül a területet a leghosszabb ideig elfoglaló kultúra.

2. kód

:

Nem öntözött közzévetett növények

Bizonyos ideig együtt, ugyanazon a földterületen termesztett növények, amelyek mindegyike rendes körülmények között külön termést hoz a gazdasági év folyamán. A teljes területet a növények között az egyes növények által ténylegesen elfoglalt területnek megfelelően kell felosztani.

3. kód

:

Nem öntözött másodvetésű növények

A gazdasági év során egy adott területen egymást követően termesztett, nem főnövénynek minősülő növények.

6. kód

:

Öntözött főnövények vagy közzévetett növények

7. kód

:

Öntözött másodvetésű növények

Egy növény öntözöttnek tekinthető, ha vízzel rendszerint mesterségesen látják el.

A növények e két típusát fel kell tüntetni, amennyiben a könyvelésben az adatok rendelkezésre állnak.

B. Szabadföldi árutermelő kertészetek és virágkertészeti növények.

4. kód : Szabadföldi árutermelő kertészetben termesztett friss zöldségfélék, dinnye és szamóca (lásd a 137. rovatot) és a szabadföldön termesztett virágok és dísznövények (lásd a 140. rovatot).

C. Fedett területen termesztett növények

5. kód : Üvegházban termesztett friss zöldségfélék, dinnye és szamóca (lásd a 138. rovatot), üvegházban termesztett virágok és dísznövények (egyéves vagy évelő) (lásd a 141. rovatot), üvegházban termesztett ültetvényes kultúrák (pl. csemegeszőlő) (lásd a 156. rovatot). Amennyiben szükséges, lásd a 143., 285. és 157. rovatot is.

D.

8. kód

:

A pihentetett földterületen termesztett, nem öntözött növények

9. kód

:

A pihentetett földterületen termesztett, öntözött növények

E. Energianövények

10. kód : Energianövények (Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet 88-92. cikkei).

Hiányzó adatok (3. oszlop)

0. kód

:

A 0 kódot kell beírni, ha nincsenek hiányzó adatok.

1. kód

:

Az 1. kódot kell beírni, ha a veteménnyel borított területet nem adták meg (lásd 4. oszlop), például lábon megvásárolt vagy alkalomszerűen, egy évnél rövidebb ideig bérelt területről származó eladható termények értékesítése esetén, illetve vásárolt állati vagy növényi termékek feldolgozásából származó termelés esetén.

2. kód

:

A 2. kódot kell beírni a szerződés szerint termesztett növények esetében, amikor az értékesítés feltételei miatt a tényleges termelést nem lehet megállapítani (5. oszlop).

3. kód

:

A 3. kódot kell beírni, amikor az értékesítés feltételei miatt a tényleges termelést nem lehet megállapítani, és a növények termesztése nem szerződés szerint történt.

4. kód

:

A 4. kódot kell beírni, amikor a területre és a tényleges termelésre vonatkozó adat hiányzik.

8. kód

:

A 8. kódot kell beírni a 146. termék kód esetén, amikor az 1251/1999/EK vagy az 1782/2003/EK tanácsi rendeletnek való megfelelés érdekében egy területet pihentetnek, és nem művelnek meg (esetleges takarónövényeket is beleértve).

Terület (4. oszlop)

A területet árban kell feltüntetni (100 ár = 1 hektár), kivéve a gombatermesztésre (139. rovat) használt területet, amelynek adatait négyzetméterben kell megadni. Ez utóbbi terület nem számít bele az összterületbe (lásd a 183. rovatot).

Ebben az oszlopban kell megadni az egyes növények termőterületét, kivéve a növényi melléktermékeket (161., 284., 299-301. és 304. rovat) és egyes feldolgozott termékeket (160. és 288. rovat). A terület megjelölése nélkül kell megadni a vásárolt termények feldolgozásából származó termékeket, valamint a lábon megvásárolt, illetve az alkalomszerűen, egy évnél rövidebb időre bérelt területről származó eladható termények termékeit. Az 1. kódot kell beírni a 3. oszlopba (hiányzó adatok).

Az adott növény termesztésére ténylegesen igénybe vett terület (termőterület) nagyságát kell megadni az árutermelő kertekben, szabadban vagy üvegházban termesztett friss zöldségfélékre, dinnyére és szamócára (335-341.), valamint a szabadban vagy üvegházban termesztett virágokra és dísznövényekre (342-344.) vonatkozó részletező rovatba. Példa: ha egy 1 hektáros árutermelő kertben, a szabadban retket, majd salátát termesztenek, a 137. rovatba beírandó alapterület 1 hektár; a termőterület pedig, amelyet a veteményeknek megfelelően a 339. és 336. rovatba kell beírni, kétszer 1 hektár. Amennyiben a mezőgazdasági üzem könyvelésében ezek az adatok nem állnak rendelkezésre, az 1. kódot kell beírni a 3. oszlopba (hiányzó adatok).

A gazdasági év termelése (5. oszlop)

A gazdasági év folyamán előállított állati termékek és növényi termények mennyisége (leszámítva a földeken és a gazdaságban elszenvedett veszteségeket). Ezeket a mennyiségeket a mezőgazdasági üzem fő termékei vonatkozásában kell megadni (kivéve a melléktermékeket).

Ezeket a mennyiségeket métermázsában (100 kg) kell feltüntetni, kivéve a tojást (169. rovat), amelyet ezer darabban, és a bort és a borral kapcsolatos termékeket (286-290. rovat), amelyeket hektoliterben kell megadni. A tej esetében a folyótej mennyiségét kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy a tejet milyen formában értékesítik, a gazdaságban fogyasztják-e el, vagy természetbeni juttatásra használják-e fel a gazdaság céljai érdekében (tejszín, vaj, sajt stb.). A termelésbe nem tartozik bele az a tej, amelyet a borjak fogyasztanak el.

Amikor az értékesítés feltételei miatt a métermázsában számított tényleges termelést nem lehet meghatározni (lásd a lábon értékesített és a szerződéses termények értékesítése), a 2. kódot kell beírni a 3. oszlopba (hiányzó adatok) a szerződéses növénytermesztés esetén, és a 3. kódot minden más esetben.

Nyitóérték (6. oszlop)

A készleten (raktáron) lévő termékek értéke a gazdasági év kezdetén, az állatállományt kivéve. A termékeket az értékelés napján érvényes termelői áron kell értékelni.

Értékesítés (7. oszlop)

A gazdasági év kezdetén készleten lévő és az év folyamán betakarított értékesített termékek értékesítésének teljes értéke (függetlenül attól, hogy az ellenértéket megkapták-e a gazdasági év folyamán).

Az értékesített termékek összegébe beletartozik a gazdaságba visszaérkező termékek (fölözött tej, cukorrépaszelet stb.) értéke is, amelyet a gazdaság költségei között is fel kell tüntetni.

Az egyes termékek értékesítési árbevétele összegéhez hozzá kell adni a gazdasági év folyamán beérkező kártérítési összegeket (pl. a jégkár miatti biztosítási kártérítést) minden olyan esetben, ha ezek a termékek előállításához köthetők: minden más esetben a 181. "Egyéb termékek és bevételek" rovatban kell ezeket feltüntetni.

Az értékesítés összegébe nem tartoznak bele a gazdasági év folyamán a termékek után kapott támogatások és segélyek összege; ezeket a 112. rovatban kell feltüntetni (lásd az erre a rovatra vonatkozó útmutatást). Az esetleges ismert értékesítési költségeket nem szabad levonni az értékesítés összegéből, hanem a 71. "Az állatállomány egyéb közvetlen költségei" vagy a 76. "A növénytermesztés egyéb közvetlen költségei" rovatban kell azokat feltüntetni.

Saját fogyasztás és természetbeni juttatások (8. oszlop)

A gazdálkodó háztartásában elfogyasztott (beleértve a gazdaságból származó, a nyaralók étkeztetésére felhasznált termékeket is), illetve termékek és szolgáltatások természetbeni kifizetésére használt termékek (beleértve a természetbeni díjazást is). A szóban forgó termékeket termelői áron kell értékelni.

Záróérték (9. oszlop)

A készleten (raktáron) lévő termékek értéke a gazdasági év végén, az állatállományt kivéve. A termékeket az értékelés napján érvényes termelői árakon kell értékelni.

Gazdaságon belüli felhasználás (10. oszlop)

A mezőgazdasági üzemnek a gazdasági év elején készleten (raktáron) lévő, illetve az év folyamán megtermelt és az év során a gazdaságban a termeléshez felhasznált termékei termelői áron értékelve. Idetartoznak a következők:

- állati takarmány:

- a mezőgazdasági üzem az év során takarmányozásra felhasznált értékesíthető termékeinek (rendszerint piacképes termékek) termelői értéke. A mezőgazdasági üzemből származó, a gazdaságon belül (takarmányként és alomként) felhasznált szalmát csak abban az esetben kell értékelni, amennyiben az az adott területen és évben értékesíthető terméknek minősült. A gazdaságon belüli felhasználásba nem tartozik bele a borjak által elfogyasztott tej.

- Az érintett termékeket az értékelés napján érvényes termelői árakon kell értékelni.

- vetőmagok:

- a gazdaságból származó értékesíthető és a gazdasági év folyamán vetőmagként felhasznált termékek termelői értéke.

L. KVÓTÁK ÉS EGYÉB JOGOK

A birtokolt kvóták mennyiségét mindig a 9. oszlopban kell feltüntetni.

Az eredetileg ingyen megszerzett kvótákat szintén be kell jegyezni, az érvényes termelői árakon, amennyiben a földterülettől különállóan is értékesíthetők. A hozzátartozó földterülettől különállóan nem értékesíthető kvótákat csak a G. táblázatban kell feltüntetni.

Egyes adatok az F, a G és/vagy a K táblázat egyéb rovataiban, egyénileg vagy egy csoport elemeiként, egyidejűleg kerülnek rögzitésre.

A következő rovatokat kell használni:

401 tej

402 anyatehén támogatás

404 anyajuh és kecske támogatás

421 cukorrépa

422 dohány

423 keményítő burgonya

441 ammónia

442 szerves trágya

470 az egységes farmtámogatási rendszer szerinti kifizetési jogosultságok (választható)

499 egyéb.

AZ L. TÁBLÁZAT OSZLOPAI

Kvóták és egyéb jogok (1. oszlop)

A kvóta vagy jog rovata

Adattípus (2. oszlop)

1. kód

:

Eszközökkel kapcsolatos adatok: beszerzés és értékesítés

2. kód

:

Jövedelemmel kapcsolatos adatok: kvóták lízingelése vagy bérlése

(3. oszlop). nem kiosztott

Kifizetések (4. oszlop)

Az 1. kód esetében a 2. oszlopban:

A kvóták vagy egyéb jogok megvásárlásáért kifizetett összeg.

A 2. kód esetében a 2. oszlopban:

A kvóták és egyéb jogok lízingeléséért vagy bérléséért kifizetett összeg. A bérleti díjban, az F. táblázat 85. (Kifizetett bérleti díj) rovatában is szerepel.

Bevételek (5. oszlop)

Az 1. kód esetében a 2. oszlopban:

A kvóták és egyéb jogok értékesítéséért kapott összeg.

A 2. kód esetében a 2. oszlopban:

A kvóták és egyéb jogok bérbeadásáért vagy lízingeléséért kapott összeg. A K. táblázat 181. (Egyéb termékek és bevételek) rovatában is szerepel.

Nyitóérték (6. oszlop)

Az 1. kód esetében a 2. oszlopban:

A tulajdonos saját rendelkezésére álló mennyiségek nyitó értékeléskori értékét az aktuális piaci áron kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy azokat eredetileg ingyen szerezte vagy vásárolta, feltéve, hogy a kvóták a kapcsolódó földterülettől különállóan értékesíthetők.

A 2. kód esetében a 2. oszlopban:

Nem alkalmazható.

Értékcsökkenés (7. oszlop)

A kvóták és egyéb jogok értékcsökkenését ebben az oszlopban lehet feltüntetni. Ennek ellenére a kvóták és egyéb jogok értékcsökkenését a G. táblázatban (340. sorozatszám) azonban nem kell feltüntetni.

Záróérték (8. oszlop)

Az 1. kód esetében a 2. oszlopban:

A tulajdonos saját rendelkezésére álló mennyiségek záró értékeléskori értékét az aktuális piaci áron kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy azokat eredetileg ingyen szerezte vagy vásárolta, feltéve, hogy a kvóták a kapcsolódó földterülettől különállóak.

A 2. kód esetében a 2. oszlopban:

Nem alkalmazható.

Mennyiség (9. oszlop)

A használandó mértékegységek a következők:

- a 401., 421-442. rovat esetében: métermázsa,

- a 402. és 404. rovat esetében: a jövedelemtámogatás alapegységeinek száma,

- a 470. rovat esetében: a jogosultságok száma

- a 499. rovat esetében nincs adat.

Adók, kiegészítő illeték (10. oszlop)

Egyszeri alkalommal kell feltüntetni, a 2. oszlop = 2.

401. rovat: a gazdasági évben a tejtermelés után kifizetendő kiegészítő illeték, egyébként a kifizetett összeg. -----"-----"-----

M. KÖZVETLEN KIFIZETÉSEK TERÜLET VAGY ÁLLATI TERMELÉS ALAPJÁN - az 1251/1999/EK, az 1254/1999/EK és az 1782/2003/EK rendelet alapján (a 600-680. és a 700-772. rovat) ( 8 )

600. Területalapú kifizetések az 1251/1999/EK és az 1782/2003/EK tanácsi rendelet alapján.

A területalapú támogatások összértékét a 600. kóddal a J. táblázatban is fel kell tüntetni. Tartalmazza a pihentetett területekre és az energianövényekre szánt területalapú támogatásokat is.

A 600. rovat részletezése:

A 621.-638. rovatokat az öntözött növényekre vonatkozóan csak abban az esetben kell kitölteni, ha ezek a nemzeti regionális terv keretei között különleges bánásmódban részesülnek. Ilyen esetben a területeket és a támogatásokat a 601.-618. rovatban nem kell feltüntetni. Amennyiben az öntözött területeket a nemzeti regionális terv nem kezeli elkülönítve, ezeket a 601.-618. rovatban kell szerepeltetni.

601. Területalapú támogatások a nem öntözött területekre

Alapegységek száma a kifizetésekre (4. oszlop): a 602-618. rovatok összege a 608., 614. és 618. rovat kivételével, amennyiben ugyanazon alapegységeket az M. táblázat bármely más rovatában is nyilvántartásba vették. Teljes támogatás (5. oszlop): a 602-618. rovat összege.

A különböző alpontokat legalább abban az esetben ki kell tölteni, amikor a tagállam saját regionális tervének keretei között a különböző, az erre jogosult növényekre eltérő kompenzációs rendszert (referencia-terméshozam, egységnyi segély összege, teljes jogosult terület tekintetében) ír elő.

602. Területalapú támogatások gabonafélékre

603. Területalapú támogatások olajnövényekre

604. Területalapú támogatások fehérjenövényekre

605. Területalapú támogatások silóalapanyagul szolgáló gabonafélékre

606. Területalapú támogatások szemes kukoricára

607. Területalapú támogatások silókukoricára

608. Kiegészítés a hagyományos termőterületeken termesztett durumbúzára járó területalapú támogatáshoz, vagy különleges támogatás durumbúzára az 1251/1999/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (4) bekezdésében és az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben leírt módon.

609. Területalapú támogatás egyéb szántóföldi növényekre

611. Területalapú támogatások fűszilázsra

612. Területalapú támogatások rostlenre

613. Területalapú támogatások rostkenderre

614. Fehérjenövény támogatás (ha nem szerepel a 604. rovatban)

618. Különleges minőségi támogatás durumbúzára (ha nem szerepel a 608. rovatban.)

621. Területalapú támogatások öntözött területekre

Alapegységek száma a kifizetésekre (4. oszlop): a 622-638. rovatok összege a 628., 634. és 638. rovat kivételével, amennyiben ugyanazon alapegységeket az M. táblázat bármely más rovatában is nyilvántartásba vették. Teljes támogatás (5. oszlop): a 622-638. rovatok összege.

A különböző alpontokat legalább abban az esetben ki kell tölteni, amikor a tagállam saját regionális tervének keretei között a különböző, az erre jogosult növényekre eltérő kompenzációs rendszert (referencia-terméshozam, egységnyi segély összege, teljes jogosult terület tekintetében) ír elő.

622. Területalapú támogatások öntözött gabonafélékre

623. Területalapú támogatások öntözött olajnövényekre

624. Területalapú támogatások öntözött fehérjenövényekre

625. Területalapú támogatások öntözött silóalapanyagul szolgáló gabonafélékre

626. Területalapú támogatások öntözött szemes kukoricára

627. Területalapú támogatások öntözött silókukoricára

628. Kiegészítés a hagyományos termőterületeken termesztett öntözött durumbúzára járó területalapú támogatáshoz, vagy különleges támogatás durumbúzára az 1251/1999/EK tanácsi rendelet 5. cikkének (4) bekezdésében és az 1782/2003/EK tanácsi rendeletben leírt módon

629. Területalapú támogatások egyéb öntözött szántóföldi növényekre

632. Területalapú támogatások öntözött rostlenre

633. Területalapú támogatások öntözött rostkenderre

634. Fehérjenövény támogatás öntözött fehérjenövényekre (ha nem szerepel a 624. rovatban)

638. Különleges minőségi támogatás öntözött durumbúzára (ha nem szerepel a 628. rovatban)

650. Területalapú támogatások pihentetett területekre

655. Területalapú támogatások energianövényekre

670. Egységes farmtámogatási rendszer az 1782/2003/EK tanácsi rendelet alapján.

Az egységes farmtámogatási rendszer alapján kifizetett támogatás összértékét 670. kóddal a J. táblázatban is fel kell tüntetni.

A 670. kód részletezése (választható):

671. Támogatás az egységes farmtámogatási rendszer alapján (kivéve a 672.-674. rovatban szereplőket); tartalmazza a rétre/állandó legelőre vonatkozó támogatást is, ha nincs megkülönböztetve

672. Támogatás az egységes farmtámogatási rendszer alapján rétre/állandó legelőre

673. Kifizetés az egységes farmtámogatási rendszer alapján pihentetett területekre

674. Támogatás az egységes farmtámogatási rendszer szerint különleges jogosultságok alapján

680. Egységes területalapú támogatási rendszer az 1782/2003/EK tanácsi rendelet alapján

Az egységes területalapú támogatási rendszer alapján kifizetett támogatás összértékét 680. kóddal a J. táblázatban is fel kell tüntetni.

700. Közvetlen kifizetések marhahús előállítására az 1254/1999/EK és az 1782/2003/EK tanácsi rendelet alapján

A marhahús előállítására szánt közvetlen kifizetések összegét 700. kóddal a J. táblázatban is fel kell tüntetni.

A következő táblázat rovatai tartalmazzák a marhahúsra nyújtott közvetlen kifizetéseket az 1254/1999/EK és az 1782/2003/EK rendeletnek megfelelően.

770. Tejtámogatás a kiegészítő támogatással együtt az 1782/2003/EK rendelet alapján

AZ M. TÁBLÁZAT OSZLOPAI

Termék vagy termékkombinációk (1. oszlop)

(2. és 3. oszlop): nem kiosztott

Alapegységek száma a kifizetésekre (4. oszlop)

A 600.-655., 680. és a 769. rovat esetében árban kell megadni azt a területet, amely után a termelőnek támogatást fizetnek. A 710.-766. rovat esetében a kifizetések számát kell feltüntetni. A 670.-674. rovat esetében az aktivált jogosultságok számát kell feltüntetni. A 770.-772. rovat esetében az egyéni referencia mennyiségeket (métermázsában) kell feltüntetni.

Összes támogatás (5. oszlop)

A gazdasági év során kapott vagy igényelt támogatások teljes összege.

Referenciaösszeg (6. oszlop)

A 602.-613., 622.-633. és 650. rovat esetében a kifizetendő jövedelemtámogatások kiszámításához használt referencia-hozamot (egy hektárra jutó kilogrammban) kell megjelölni. Amennyiben a mezőgazdasági üzem könyvelésében ez az adat nem áll rendelkezésre, az összekötő szervek is megadhatják, a mezőgazdasági üzem elhelyezkedése alapján a regionális adatok felhasználásával.

(7.-10. oszlop): nem kiosztott.

N. AZ ÉLŐÁLLAT VÁSÁRLÁSÁNAK ÉS ÉRTÉKESÍTÉSÉNEK RÉSZLETEI

Az élőállat kategóriákat a 22-50. sorszámot alkalmazva kell feltüntetni, az ugyanazon élőállat-kategóriákra a D. táblázatban használt rovatoknak megfelelően. Amennyiben az adatok nem minden kategória esetében állnak rendelkezésre, ezek összesítéseit lehet használni.

A vásárlások és értékesítések állatfajonkénti (ló, szarvasmarha, juh, kecske, sertés, baromfi, egyéb élőállat) részösszegeit az E. táblázatban kell feltüntetni.

AZ N. TÁBLÁZAT OSZLOPAI

Az élőállat kategóriája (1. oszlop)

Megfelel a D. táblázatban használt rovatoknak.

(2. és 3. oszlop): nem kiosztott.

Vásárolt állatok száma (4. oszlop)

Darabszámban megadva.

Élőállat-vásárlás (5. oszlop)

A gazdasági év során az élőállat-vásárlás teljes összege (beleértve a beszerzés egyéb költségeit is). A kapcsolódó támogatásokat és segélyeket ezeknek a vásárlásoknak a teljes összegéből nem kell levonni, de azokat a 116. rovatban fel kell tüntetni (lásd az erre a rovatra vonatkozó utasításokat).

Az értékesített állatok száma (6. oszlop)

Darabszámban feltüntetve.

Élőállat-értékesítés (7. oszlop)

A gazdasági év során az élőállat-értékesítés teljes összege. A kapcsolódó támogatások és segélyek nem tartoznak az értékesítés teljes árbevételébe, de a 112. rovat alatt fel kell tüntetni (lásd az erre a rovatra vonatkozó útmutatást). Amennyiben az értékesítés költségei, ha vannak, ismertek, ezt az értékesítések árbevételeinek teljes összegéből nem kell levonni, de a 71. "Az állatállomány egyéb közvetlen költségei" rovatban fel kell tüntetni.

(8-10. oszlop): nem kiosztott.

III. MELLÉKLET

A KÖNYVELÉSI ADATOK BENYÚJTÁSA: MŰSZAKI ELŐÍRÁSOK

1. Az eszköz jellemzői

Kizárólag a ZIP-tömörítést lehet elfogadni.

A tagállam összekötő szerve és a Bizottságnak mezőgazdasági üzemek számviteli adathálózata igazgatásáért felelős szolgálata között megállapodás születhet az adattovábbítás egyéb formájáról is.

2. Egy fájl benyújtása

1. Az összekötő szervnek biztosítania kell egy kiszolgáló protokollt. Ennek le kell írnia az adatcseréhez használt eszköz típusát és az ezen eszköz segítségével továbbított fájl műszaki jellemzőit.

2. Egy eszköz csak egyetlen fájlt tartalmaz.

3. Egy fájl állandó hosszúságú vagy változó hosszúságú rekordokat tartalmazhat.

4. Egy mezőgazdasági üzemre vonatkozó minden adatot egyetlen rekordban kell benyújtani.

5. Egy mezőgazdasági üzemet legfeljebb 1987 adattal lehet jellemezni, amiből: 487 állandó mezőméretű adat (lásd az I. mellékletet), amelyet változó számú, 10 adatos csoportok követnek. E csoportok számát a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap A. táblázata adja meg.

6. Minden egyes adatot (elem vagy mező) egész számban kell kifejezni, az alábbi táblázatban megjelölt formátumnak megfelelően:

( 1 ) HL L 299., 1973.10.27., 1. o.

( 2 ) HL 109., 1965.6.23., 1859/65. o.

( 3 ) HL L 361., 1973.12.29., 84. o.

( 4 ) HL 148., 1966.8.10., 2701/66. o.

( 5 ) HL L 160., 1999.6.26., 1. o.

( 6 ) HL L 160., 1999.6.26., 21. o.

( 7 ) HL L 270., 2003.10.21., 1. o.

( 8 ) Ahol alkalmazhatók, ezek a kódok használhatók a Kiegészítő Nemzeti Közvetlen Támogatásokhoz is a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Lengyelországban és Szlovákiában.