32012D0199[1]

2012/199/EU: Az Európai Bizottság elnökének határozata ( 2012. február 29. ) a meghallgató tisztviselő egyes kereskedelmi eljárásokban ellátandó feladatairól és megbízatásáról

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ELNÖKÉNEK HATÁROZATA

(2012. február 29.)

a meghallgató tisztviselő egyes kereskedelmi eljárásokban ellátandó feladatairól és megbízatásáról

(2012/199/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ELNÖKE,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a Bizottság eljárási szabályzatára (1) és különösen annak 22. cikkére,

mivel:

(1) A megfelelő ügyintézéshez való jog, amely magában foglalja az olyan közigazgatási eljárásokban részt vevő érdekelt felek eljárási jogait, amelyek eredménye hatással lehet érdekeikre, az Európai Unió jogának egyik szilárd alapelve.

(2) Az Európai Unió jogának ezen elvét az Európai Unió Alapjogi Chartájának 41. cikke rögzíti (2). A Charta 41. cikkének (1) bekezdése és 41. cikkének (2) bekezdése állapítja meg az olyan személyek jogait, akinek érdekeit kereskedelmi eljárás érinti. E jogokat ugyanilyen egyértelműen fogalmazzák meg az alábbi jogi aktusok is (illetve - mint általános jogi elveket - ezeket alkalmazniuk kell): az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező dömpingelt behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. november 30-i 1225/2009/EK tanácsi rendelet (3), az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 2009. június 11-i 597/2009/EK tanácsi rendelet (4), a behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. február 26-i 260/2009/EK tanácsi rendelet (5), az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló, 2009. július 7-i 625/2009/EK tanácsi rendelet (6), a nemzetközi kereskedelmi szabályok, különösen a Kereskedelmi Világszervezet égisze alatt kialakított kereskedelmi szabályok alapján a Közösséget megillető jogok gyakorlásának biztosítása érdekében a közös kereskedelmi politika területén követendő közösségi eljárások megállapításáról szóló, 1994. december 22-i 3286/94/EK tanácsi rendelet (7), a vízi járművekre vonatkozó káros árképzés elleni védekezésről szóló, 1996. január 29-i 385/96/EK tanácsi rendelet (8), az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból származó légi közlekedési szolgáltatások keretében a közösségi légi fuvarozóknak kárt okozó támogatásnyújtással és tisztességtelen árképzési gyakorlattal szembeni védelemről szóló, 2004. április 21-i 868/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (9), az általános tarifális preferenciák rendszerének 2009. január 1-jétől történő alkalmazásáról, illetve az 552/97/EK és az 1933/2006/EK rendelet, valamint az 1100/2006/EK és a 964/2007/EK bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2008. július 22-i 732/2008/EK tanácsi rendelet (10), a WTO Vitarendező Testülete által dömping- és szubvencióellenes ügyekkel kapcsolatban elfogadott jelentés után a Közösség által hozható intézkedésekről szóló, 2001. július 23-i 1515/2001/EK tanácsi rendelet (11), valamint a Kínai Népköztársaságból származó behozatalra vonatkozó, átmeneti termékspecifikus védelmi mechanizmusról, valamint az egyes harmadik országokból történő behozatalra vonatkozó közös szabályokról szóló 519/94/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. március 3-i 427/2003/EK tanácsi rendelet (12).

(3) 2007. január 1-je óta az érdekelt felek eljárási jogai tényleges gyakorlásának védelmére, valamint a fent felsorolt rendeletekben meghatározott kereskedelmi eljárások pártatlan, tisztességes és ésszerű időn belül történő lefolytatásának biztosítására irányuló feladattal a Bizottság Kereskedelmi Főigazgatóságának egy kereskedelemvédelmi kérdésekben jártas tisztviselőjét bízták meg, akinek tisztsége: "meghallgató tisztviselő".

(4) A meghallgató tisztviselő szerepének, valamint a vonatkozó eljárások átláthatóságának és tisztességes jellegének megszilárdítása érdekében időszerű a meghallgató tisztviselő feladatának a Bizottságon belüli megerősítése és hatáskörének meghatározása.

(5) Ezt a tisztséget független, kereskedelmi eljárásokban járatos személyre kell bízni. A Bizottságnak a meghallgató tisztviselőt az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és az Európai Unió egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeiben meghatározott szabályokkal összhangban kell kineveznie.

(6) A meghallgató tisztviselő függetlenségének biztosítása érdekében igazgatási célból a Bizottság kereskedelempolitikáért felelős tagja mellett látja el feladatát.

(7) A meghallgató tisztviselő e határozatban előírt legfőbb feladatai a következők: tanácsokat ad a kereskedelempolitikáért felelős biztosnak és a Kereskedelmi Főigazgatóság főigazgatójának; biztosítja az eljárási jogokat; lehetővé teszi az aktába való betekintést; dönt egy adott dokumentum bizalmas jellegéről; felülvizsgálja az adminisztráció határidők meghosszabbításával kapcsolatos álláspontját. A meghallgató tisztviselőnek gondoskodnia kell arról, hogy a Bizottság jogszabály- és javaslattervezeteinek elkészítése során kellően figyelembe vegyék a tárgyhoz tartozó valamennyi tényt, legyenek azok az érdekeltek szempontjából akár kedvezőek, akár kedvezőtlenek.

(8) Az érdekelt felek eljárási jogainak gyakorlásával kapcsolatos eljárási garanciák megerősítése érdekében meg kell határozni a meghallgatások fajtáit, és rögzíteni kell a meghallgató tisztviselő közreműködésével tartott meghallgatások megszervezésére, lebonyolítására és nyomon követésére vonatkozó szabályokat.

(9) A meghallgató tisztviselő döntési hatáskörének az aktába való betekintést, a bizalmas kezelést és a határidőket érintő kérdések tekintetében további eljárási garanciákat kell biztosítania a kereskedelmi eljárásban érintett felek számára az eljárás időkorlátainak sérelme nélkül.

(10) A jelentéseknek biztosítaniuk kell, hogy a meghallgató tisztviselő által kezelt főbb kérdések, valamint a meghallgató tisztviselő főbb ajánlásai a döntéshozók tudomására jussanak, és így további garanciát biztosítsanak a kereskedelmi eljárás által érintett felek jogai tekintetében. Ezenkívül az éves jelentéseknek tájékoztatást kell nyújtaniuk az EU-tagállamok, az Európai Parlament és a nyilvánosság számára is a meghallgató tisztviselő tevékenységéről.

(11) A természetes személyekre vonatkozó információk közlése során különös figyelmet kell fordítani a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletre (13).

(12) Ez a határozat nem érinti a Bizottság dokumentumaihoz való hozzáférés engedélyezéséről vagy tilalmáról szóló általános szabályokat,

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

A meghallgató tisztviselő

(1) A Bizottságon belül létrejön a kereskedelmi eljárásokban közreműködő meghallgató tisztviselő meghatározott feladatköre.

(2) A meghallgató tisztviselő feladata, hogy biztosítsa az érdekelt felek számára az alábbiakban felsorolt rendeletekben (a továbbiakban: alaprendeletek) biztosított eljárási jogok hatékony gyakorlását, valamint az e rendeletekben meghatározott kereskedelmi eljárások pártatlan, tisztességes és méltányos időn belül történő lefolytatását. Az említett alaprendeletek a következők:

a) az 1225/2009/EK rendelet és különösen a rendelet 5. cikkének (10) és (11) bekezdése, 6. cikkének (5), (6), (7) és (8) bekezdése, 8. cikkének (3), (4) és (9) bekezdése, valamint 18., 19., 20. és 21. cikke;

b) az 597/2009/EK rendelet és különösen a rendelet 10. cikkének (12) és (13) bekezdése, 11. cikkének (5), (6), (7), (8) és (10) bekezdése, 13. cikkének (3), (4) és (9) bekezdése, valamint 28., 29., 30. és 31. cikke;

c) a 260/2009/EK rendelet és különösen a rendelet 6. és 9. cikke;

d) a 625/2009/EK rendelet és különösen a rendelet 5. és 7. cikke;

e) a 3286/94/EK rendelet és különösen a rendelet 8. és 9. cikke;

f) a 385/96/EK rendelet és különösen a rendelet 5. cikkének (12) és (13) bekezdése, 6. cikkének (5), (6), (7) és (8) bekezdése, valamint 12., 13. és 14. cikke;

g) a 868/2004/EK rendelet és különösen a rendelet 7. és 8. cikke;

h) a 732/2008/EK rendelet és különösen a rendelet 18., 19. és 20. cikke;

i) az 1515/2001/EK rendelet és különösen a rendelet 1. cikkének (2) bekezdése és 2. cikkének (2) bekezdése;

j) a 427/2003/EK rendelet és különösen a rendelet 5. cikkének (5) bekezdése, 6. cikkének (4), (5) és (6) bekezdése, 17. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 18. cikke.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat alkalmazásában:

a) "kereskedelmi eljárás": a Bizottság szolgálatai által az alaprendeletek egyike alapján elvégzett bármely vizsgálat vagy közigazgatási eljárás;

b) "érdekelt fél": minden olyan személy, akinek érdekeit a vonatkozó alaprendeletben meghatározott kereskedelmi eljárás érinti;

c) "az érdekelt felek jogai": az eljárási jogok, valamint minden személy ahhoz való joga, hogy a kereskedelmi eljárásokban ügyét pártatlanul, tisztességesen és méltányos időn belül intézzék el.

3. cikk

Kinevezés, a megbízás megszűnése és helyettesítés

(1) A Bizottság a meghallgató tisztviselőt az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeiben meghatározott szabályokkal összhangban nevezi ki.

(2) A meghallgató tisztviselő kinevezését az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzé kell tenni. A meghallgató tisztviselő megbízásának bármely eljárás által történő megszakítására, megszüntetésére vagy átruházására csak a Bizottság indokolt határozata alapján kerülhet sor. Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

(3) A meghallgató tisztviselő igazgatási célból a Bizottság kereskedelempolitikáért felelős biztosa mellett látja el feladatát.

(4) A meghallgató tisztviselő akadályoztatása esetén a Bizottság kereskedelempolitikáért felelős biztosa - lehetőség szerint a meghallgató tisztviselővel folytatott konzultációt követően - kinevez egy másik, az adott ügyben nem érintett, a kereskedelmi eljárások terén elegendő tapasztalattal rendelkező tisztviselőt, aki ellátja a meghallgató tisztviselő feladatait.

4. cikk

A meghallgató tisztviselő beavatkozásának elvei

(1) A meghallgató tisztviselő feladatait teljesen függetlenül látja el. Tevékenysége gyakorlása során nem fogad el utasításokat.

(2) A meghallgató tisztviselő feladatainak ellátása során szem előtt tartja az alaprendeletek hatékony alkalmazásának szükségességét, az Unió hatályos jogszabályaival és az Európai Unió Bírósága által megállapított elvekkel összhangban.

(3) A meghallgató tisztviselő feladatainak ellátása során az eljárás teljes időtartama alatt korlátozás és indokolatlan késedelem nélküli hozzáféréssel rendelkezik a kereskedelmi eljárással kapcsolatos bármely aktához.

(4) A meghallgató tisztviselő a jelen határozat előírásai szerint hozza meg döntését, és ajánlásokat tehet a Bizottság vizsgálatért felelős szolgálatainak a beavatkozását kérő érdekelt felek jogait érintő bármely kérdéssel kapcsolatban. A meghallgató tisztviselő gondoskodik arról, hogy a Bizottság jogszabály- és javaslattervezeteinek kidolgozása során kellően figyelembe vegyék a tárgyhoz tartozó valamennyi tényt, legyenek azok akár kedvezőek, akár kedvezőtlenek az érdekeltek szempontjából.

(5) Amíg a Bizottság vagy esetenként a Tanács a végleges jogszabályt elfogadja, a felelős igazgató vagy meghatalmazottja tájékoztatja a meghallgató tisztviselőt azon eljárás menetéről, amelybe a meghallgató tisztviselő beavatkozott. A meghallgató tisztviselőt haladéktalanul tájékoztatni kell a Bizottság álláspontjában a kereskedelmi eljárások végleges szakaszában bekövetkezett bármely lényeges változásról, az érdekelt felek jogaira gyakorolt esetleges hatás értékelésének érdekében.

(6) A meghallgató tisztviselő tanácsot ad a Bizottság kereskedelempolitikáért felelős biztosának - és adott esetben a főigazgatónak - az ajánlásai nyomon követésére és szükség esetén a lehetséges jogorvoslatra vonatkozóan.

(7) Az illetékes igazgató konzultál a meghallgató tisztviselővel az eljárási és érdemi kérdésekkel kapcsolatos elvek olyan változásairól vagy aktualizálásáról, amely hatást gyakorolhat az érdekelt felek jelen határozat 2. cikke értelmében vett jogaira. A meghallgató tisztviselővel a kereskedelmi eljárással kapcsolatos bármely más kérdésről is konzultálni lehet.

(8) A meghallgató tisztviselő a Bizottság kereskedelempolitikáért felelős tagja elé, valamint - szükség esetén - a kereskedelmi Főigazgatóság főigazgatója elé terjesztheti észrevételeit és ajánlásait minden olyan ügyre vonatkozóan, amely valamely kereskedelmi eljárással kapcsolatos.

5. cikk

A meghallgató tisztviselő beavatkozásának feltételei - Időzítés - Tájékoztatás

(1) A meghallgató tisztviselő az érdekelt felek, a kereskedelempolitikáért felelős biztos, a főigazgató, egy kereskedelmi eljárásért felelős igazgató vagy meghatalmazottja, illetve e kereskedelmi eljárás kapcsán megkeresett bármely egyéb szolgálat igazgatója kérésére jár el.

(2) A meghallgató tisztviselő a kereskedelmi eljárás bármely szakaszában beavatkozhat, kellően figyelembe véve az eljárás időbeli korlátait.

(3) A meghallgató tisztviselőt az alaprendeletekkel összhangban kötik a kereskedelmi eljárásokra vonatkozó határidők.

(4) A Bizottság minden végleges jogszabályához vagy javaslatához csatolni kell a meghallgató tisztviselő arra vonatkozó feljegyzését, hogy beavatkozott-e az érintett eljárásba, illetve hogy milyen jellegű volt a beavatkozása.

6. cikk

Meghallgatások

(1) A meghallgató tisztviselő kérelem alapján, illetve az alaprendeletekben meghatározott esetekben és feltételek mellett kétféle meghallgatást szervezhet és bonyolíthat le: egy érdekelt fél vagy hasonló érdekű érintett felek csoportja és a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok közötti meghallgatást, illetve az eltérő érdekű érintett felek közötti meghallgatást.

(2) A meghallgatás az adott kereskedelmi eljárás bármely szakaszában felmerülő minden olyan kérdésre kiterjedhet, amely hatással lehet az érdekelt felek jogaira.

(3) A meghallgatáson való részvételre meghívott természetes személyeknek személyesen kell megjelenniük vagy jogi képviselőnek kell őket képviselnie. A meghallgatáson való részvételre meghívott jogi személy képviseletét az állandó alkalmazottai közül kijelölt, megfelelő meghatalmazással rendelkező személy látja el.

(4) A meghallgató tisztviselő által szervezett meghallgatáson való részvételre meghívott természetes és jogi személyeket egy jogtanácsos, vagy a meghallgató tisztviselő által elfogadott, nem állandó alkalmazottnak minősülő egyéb képzett szakember segítheti.

(5) E cikket az alaprendeletek szerinti meghallgatáshoz való jog sérelme nélkül kell alkalmazni.

7. cikk

Egyéni érdekelt fél vagy hasonló érdekű felek csoportja részvételével lebonyolított meghallgatások

(1) A meghallgató tisztviselő valamely egyéni érdekelt fél vagy hasonló érdekű felek csoportja indokolt kérelme alapján meghallgatást szervezhet és bonyolíthat le az érdekelt fél vagy a hasonló érdekű felek csoportja és a vizsgálatért felelős, illetve - szükség esetén - más bizottsági szolgálatok között.

(2) Egy adott kérdés vonatkozásában a hasonló érdekű felek csoportjának részvételével lebonyolítandó meghallgatást egyéni érdekelt fél kezdeményezheti, és az akkor tartható meg, ha legalább még egy hasonló érdekű érdekelt fél hajlandó azon részt venni.

8. cikk

Különböző érdekű felek meghallgatása

(1) A meghallgató tisztviselő megszervezheti és lefolytathatja különböző érdekű felek meghallgatását, hogy lehetővé tegye az ellentétes álláspontok ismertetését és az ellenérvek előadását. A kereskedelmi eljárás megindításáról szóló értesítésben meg kell határozni azt az időszakot, amelyen belül e meghallgatást meg kell tartani.

(2) Különböző érdekű felek meghallgatására minden kereskedelemvédelmi eljárás keretében sor kerülhet a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok meghallgatását követően.

(3) Egy adott kérdés vonatkozásában a különböző érdekű felek közötti meghallgatás lebonyolítását egyéni érdekelt fél is kezdeményezheti, és az akkor tartható meg, ha legalább még egy különböző érdekű egyéni érdekelt fél hajlandó azon részt venni.

(4) A meghallgatáson a vizsgálatért felelős bizottsági szolgálatok és - szükség esetén - más szolgálatok is részt vesznek.

(5) A tagállamok illetékes képviselői megfigyelőként részt vehetnek bármely, különböző érdekű érintett felek közötti meghallgatáson.

9. cikk

A meghallgatás előkészítése

(1) A felelős igazgató vagy meghatalmazottja meghallgatását követően a meghallgató tisztviselő meghatározza a meghallgatás időpontját, időtartamát és helyét. Amennyiben az érdekelt felek vagy a bizottsági szolgálatok halasztást kérnek, a meghallgató tisztviselő határoz annak engedélyezéséről.

(2) A meghallgató tisztviselő szükség esetén előkészítő tárgyalást folytathat az érdekelt felekkel vagy a vizsgálatért felelős és egyéb bizottsági szolgálatokkal a meghallgatás keretében tárgyalandó valamennyi ténybeli vagy jogi kérdés lehetőség szerinti azonosítása és tisztázása érdekében. E célból a meghallgató tisztviselő a meghallgatás résztvevőitől az annak előkészítéséhez szükséges minden tájékoztatásra igényt tarthat.

(3) A meghallgató tisztviselő összeállítja minden egyes meghallgatás napirendjét, amelyet a meghallgatást megelőzően minden résztvevő rendelkezésére bocsát.

(4) A meghallgató tisztviselő a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos észrevételek megtételére kitűzött határidő lejárta után és a felek meghallgatását megelőzően, méltányos időn belül felkérheti a résztvevőket, hogy nyújtsák be a más érdekelt felek által szolgáltatott információkra vonatkozó kérdéseiket.

(5) Tekintettel annak szükségességére, hogy a felek közötti meghallgatást megfelelően előkészítsék és különösen, hogy a ténykérdéseket a lehető legnagyobb mértékben tisztázzák, a meghallgató tisztviselő adott esetben a felelős igazgató vagy megbízottja meghallgatását követően a meghallgatásra meghívott feleknek előzetesen átadhatja azon kérdések listáját, amelyek tekintetében fel akarja kérni őket álláspontjuk ismertetésére.

(6) A meghallgató tisztviselő előzetes írásbeli értesítést kérhet bármely meghallgatás résztvevőitől tervezett nyilatkozataik lényegi tartalmáról.

(7) A meghallgató tisztviselő külső szakértőket is meghívhat a meghallgatásra. Az érdekelt felek és a bizottsági szolgálatok kérhetik a meghallgató tisztviselőtől, hogy engedélyezze külső szakértők meghallgatáson való részvételét. E kérelmekről a meghallgató tisztviselő határoz. A meghallgatásra meghívott külső szakértők titoktartási megállapodást kötelesek aláírni.

(8) A külső szakértőket fel lehet kérni minden érdemleges elemzés, jelentés vagy publikáció benyújtására, amelyeket az aktához csatolnak, és lehetőleg még a meghallgatás előtt valamennyi résztvevő rendelkezésére bocsátanak.

10. cikk

A meghallgatások lebonyolítása

(1) A meghallgató tisztviselő teljes körű felelősséggel tartozik a meghallgatás lebonyolításáért. Gondoskodik a meghallgatás szabályszerű lebonyolításáról mind a meghallgatás, mind az azt követően hozott határozat méltányosságának biztosítása érdekében.

(2) A meghallgatások nem nyilvánosak. A meghallgató tisztviselő dönt arról, hogy mely személyeket kell az érdekelt fél nevében meghallgatni, és hogy az érintett személyeket külön-külön vagy a meghallgatáson való részvételre meghívott más személyek jelenlétében kell-e meghallgatni. Az utóbbi esetben tekintettel kell lenni az érdekelt felek üzleti titkainak és az egyéb bizalmas információinak védelméhez fűződő jogos érdekére.

(3) A meghallgató tisztviselő lehetővé teheti a résztvevők számára, hogy a meghallgatás során kérdéseket tegyenek fel és válaszoljanak meg.

(4) Amennyiben a meghallgató tisztviselő engedélyezte külső szakértők részvételét, biztosítja, hogy e szakértők kifejthessék álláspontjukat, és megválaszolhassák a meghallgatás egyéb résztvevői által feltett kérdéseket.

(5) A meghallgatást követően, tekintettel a meghallgatáshoz való jog biztosításának szükségességére, a meghallgató tisztviselő a felelős igazgató vagy megbízottja meghallgatása után lehetőséget adhat az érdekelt felek számára további írásbeli észrevételek megtételére. A meghallgató tisztviselő meghatározza az ilyen dokumentumok előterjesztésének határidejét. Az e határidőt követően beérkezett írásbeli észrevételeket nem feltétlenül veszik figyelembe.

11. cikk

A meghallgatások nyomon követése

(1) A meghallgató tisztviselő elkészíti a meghallgatások jegyzőkönyvét vagy érdemi összefoglalóját;

a) amennyiben különböző érdekű felek közötti meghallgatásra kerül sor, a jegyzőkönyvet vagy az érdemi összefoglalót a meghallgatás valamennyi résztvevője rendelkezésére kell bocsátani, és az érdekelt felek számára konzultációra nyitott aktának is tartalmaznia kell azokat;

b) amennyiben egy érdekelt fél vagy hasonló érdekű felek csoportja és a bizottsági szolgálatok közötti meghallgatásra kerül sor, a jegyzőkönyvet vagy az érdemi összefoglalót a meghallgatás valamennyi résztvevője rendelkezésére kell bocsátani. E résztvevők indokolt kérelmet nyújthatnak be a jegyzőkönyvben vagy az összefoglalóban szereplő egyes információk bizalmas kezelése iránt. A meghallgató tisztviselő a vizsgálatért felelős bizottsági szolgálatok és - szükség esetén - egyéb szolgálatok meghallgatását követően határoz e kérelmekről. Az érdekelt felek számára konzultációra bocsátott aktának tartalmaznia kell a meghallgatás jegyzőkönyvének vagy összefoglalójának nyilvános változatát.

(2) A jelen határozat 4. cikkének (4) bekezdésével összhangban a meghallgató tisztviselő ajánlásokat tehet a vizsgálatért felelős bizottsági szolgálatoknak. E szolgálatok a meghallgató tisztviselőt a végleges jogszabály elfogadását megelőző megfelelő határidőn belül kötelesek tájékoztatni arról, hogy figyelembe vették-e, illetve milyen módon vették figyelembe ezen ajánlásokat, és át kell adniuk a meghallgató tisztviselőnek a jogszabálytervezet egy példányát.

(3) A jelen határozat 18. cikkének megfelelően a meghallgató tisztviselő köteles rendszeres jelentéseket küldeni a kereskedelempolitikáért felelős biztosnak, másolatban pedig a főigazgatónak az érdekelt felekkel vagy a hasonló érdekű felek csoportjával folytatott meghallgatásokról, kivéve, ha az ügy a Bizottság kereskedelempolitikáért felelős tagjának vagy a Főigazgatónak címzett haladéktalan ajánlást megtételét kívánja meg.

(4) A meghallgató tisztviselő által a vizsgálatért felelős bizottsági szolgálatoknak tett ajánlások, valamint a kereskedelempolitikáért felelős biztosnak és a főigazgatónak címzett jelentések és észrevételek mindegyike bizalmas jellegű, belső dokumentumoknak tekintendő.

(5) Ha a felek közötti meghallgatásra kerül sor, a meghallgató tisztviselőnek végleges írásbeli jelentést kell készítenie az érdekelt felek jogainak tiszteletben tartása tárgyában. E jelentést a meghallgató tisztviselő a jogszabálytervezetet érintő bármely módosításra tekintettel egészen a végleges jogszabály elfogadásának időpontjáig módosíthatja.

12. cikk

Betekintés az aktába

(1) A magát érdekeltnek tekintő fél kérheti a meghallgató tisztviselőtől, hogy vizsgálja felül a vizsgálatért felelős bizottsági szolgálatok bármely visszautasítását, hogy megfelelő időn belül betekintési lehetőséget biztosítson az adott félnek a konzultációra nyitott aktába vagy a Bizottság birtokában lévő valamely dokumentumba. A meghallgató tisztviselő tanulmányozza az esetet, és határoz arról, hogy biztosít-e részleges vagy teljes betekintést az aktába vagy az igényelt dokumentumba, vagy megtagadja azt.

(2) A meghallgató tisztviselő megállapítja a határidőt, amelyen belül a vizsgálatért felelős bizottsági szolgálatoknak a betekintést biztosítaniuk kell.

13. cikk

Titoktartás

(1) A meghallgató tisztviselőt kötelezik a Bizottság előtti közigazgatási eljárásokban részt vevő érdekelt felek által szolgáltatott információk bizalmas kezelésére vonatkozó általános szabályok.

(2) Valamely érdekelt fél vagy a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok a meghallgató tisztviselő döntését kérhetik a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatok birtokában lévő dokumentumok bizalmas jellege tekintetében.

14. cikk

A bizalmas információk nyilvánosságra hozható összefoglalói

(1) Az érdekelt fél kérheti, hogy a meghallgató tisztviselő vizsgálja felül a vizsgálatért felelős bizottsági szolgálatok értékelését abból a szempontból, hogy a vizsgálat során szolgáltatott bizalmas információkról készült nyilvánosságra hozható összefoglaló kellően részletes-e ahhoz, hogy lehetővé tegye a bizalmas jelleggel szolgáltatott információk lényegének megfelelő megértését.

(2) Amennyiben a vizsgálatért felelős bizottsági szolgálatok figyelmen kívül kívánnak hagyni valamely dokumentumot vagy információt, amelynek tekintetében az érdekelt fél megtagadta a nyilvánosságra hozható egyértelmű összefoglaló rendelkezésre bocsátását, az érdekelt fél kérheti a meghallgató tisztviselőt, hogy határozzon az ügyben.

(3) A meghallgató tisztviselő megvizsgálja a kérést. Amennyiben úgy ítéli meg, hogy a nyilvánosságra hozható összefoglaló nem kellően részletes, az összefoglalót benyújtó érdekelt fél számára lehetőséget biztosít arra, hogy méltányos határidőn belül észrevételt fűzzön az összefoglalóhoz, és kibővítse azt.

(4) Amennyiben a bizalmas információt szolgáltató érdekelt fél hiányos összefoglalót bocsát rendelkezésre, elfogadhatatlan indoklással szolgál, vagy nem reagál, a meghallgató tisztviselő határoz arról, hogy figyelmen kívül hagyja-e azt a bizalmas információt, amelynek tekintetében nem nyújtottak be érhető nyilvánosságra hozható összefoglalót az alaprendeletek vonatkozó rendelkezéseivel összhangban.

15. cikk

Hozzáférés az összefoglalásra nem alkalmas bizalmas jellegű információkhoz

Az érdekelt fél kérésére a meghallgató tisztviselő megvizsgálhatja a bizalmas jellegű, összefoglalásra nem alkalmas, az adott érdekelt fél számára nem hozzáférhető információkat annak érdekében, hogy ellenőrizze, miként használták fel azokat a vizsgálatért felelős bizottsági szolgálatok.

A meghallgató tisztviselő tájékoztatja a kérelmet előterjesztő érdekelt felet arról, hogy álláspontja szerint

a) az adott féltől visszatartott információ releváns-e az adott fél védekezése szempontjából; és

b) adott esetben a vizsgálatot végző szolgálatok helyesen vették-e figyelembe az információkat a tényekben és megfontolásokban, amelyekre következtetéseiket alapozták.

16. cikk

A határidők meghosszabbítása

(1) A kérdőívek megválaszolására, kiegészítő információk benyújtására, helyszíni látogatásokra vagy a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos észrevételek megtételére vonatkozó határidők meghosszabbítására vagy határnapok elhalasztására vonatkozó kérelmeket az érdekelt félnek először a vizsgálattal megbízott bizottsági szolgálatokhoz kell benyújtania. E kérelmeket az eredeti határidő lejárta előtt kellő időben kell benyújtani. Amennyiben a kérelmet elutasítják, vagy az érdekelt fél úgy véli, hogy a számára biztosított határidő-hosszabbítás túl rövid, az eredeti határidő lejárta előtt az ügy felülvizsgálatára irányuló indokolt kérelmet nyújthat be a meghallgató tisztviselőhöz. A felelős igazgató vagy küldöttje meghallgatását követően a meghallgató tisztviselő meghosszabbíthatja a határidőket vagy elutasíthatja a kérelmet.

(2) A bizottsági szolgálatok a meghallgató tisztviselő döntését megelőzően nem járhatnak el az említett ügyben.

(3) A meghallgató tisztviselő az adott kérés sajátos körülményeinek és az eljárás időbeli korlátainak kellő figyelembevétele mellett határoz.

17. cikk

A bizottságok ülésein való részvétel

A meghallgató tisztviselő részt vehet a bizottságok ülésein. Adott esetben válaszolhat a tagállamok kérdéseire, amennyiben azok a meghallgató tisztviselőnek az eljárásokba történő beavatkozása jellegével kapcsolatosak.

18. cikk

A meghallgató tisztviselő jelentései

(1) A meghallgató tisztviselő minden év végén éves jelentést készít. Az éves jelentés tartalmazza az azokkal az ügyekkel kapcsolatos információkat, amelyekbe a meghallgató tisztviselő beavatkozott, az általa hozott határozatok és az általa tett ajánlások típusát, valamint a kereskedelmi eljárások fejlesztésére irányuló bármely javaslatot. A jelentés címzettje a Bizottság kereskedelempolitikáért felelős tagja. A kereskedelmi főigazgató és az érintett igazgatóságok is kapnak egy példányt a jelentésből.

(2) Az éves jelentés összefoglalóját megküldik a tagállamoknak és az Európai Parlamentnek, és közzéteszik a meghallgató tisztviselő weboldalán.

(3) A meghallgató tisztviselő rendszeres jelentéseket készít a kereskedelempolitikáért felelős biztosnak, amelyekben összefoglalja tevékenységeit és az e tevékenységek ellátása során felmerült kérdéseket. A jelentés körvonalazza a főbb szakpolitikai kérdéseket, a meghallgató tisztviselő által hozott határozatokat és az általa tett ajánlásokat, és azt, hogy miként vették figyelembe ezeket az ajánlásokat a vizsgálatért felelős bizottsági szolgálatok. E jelentés másolatát meg kell küldeni a kereskedelmi főigazgatónak.

(4) A meghallgató tisztviselő jelentést tesz a különböző érdekű felek közötti valamennyi meghallgatásról, valamint - tanácsadói szerepének betöltése során - jelentést készíthet a Bizottság kereskedelempolitikáért felelős tagjának és a főigazgatónak egy kereskedelmi eljárásból fakadó vagy a kereskedelmi eljárások során az európai uniós jog elveinek hatékony alkalmazása szempontjából általában véve releváns bármely egyéb kérdés tekintetében.

(5) A meghallgató tisztviselőnek a felek közötti meghallgatásokra vonatkozó végleges jelentését a Bizottság kereskedelempolitikáért felelős tagjának, a kereskedelmi főigazgatónak és a felelős igazgatónak kell benyújtani. Meg kell küldeni továbbá a tagállamok illetékes képviselőinek és az érdekelt feleknek is.

19. cikk

Átmeneti rendelkezések

Ez a határozat a hatálybalépésekor folyamatban lévő azon eljárásokra is alkalmazandó, amelyekben végleges közzétételre még nem került sor.

A jelen határozat hatálybalépését megelőzően tett eljárási intézkedések továbbra is hatályban maradnak.

20. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő napon lép hatályba.

Kelt Brüsszelben, 2012. február 29-én.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 55., 2010.3.5., 60. o.

(2) HL C 83., 2010.3.30., 391. o.

(3) HL L 343., 2009.12.22., 51. o.

(4) HL L 188., 2009.7.18., 93. o.

(5) HL L 84., 2009.3.31., 1. o.

(6) HL L 185., 2009.7.17., 1. o.

(7) HL L 349., 1994.12.31., 71. o.

(8) HL L 56.,1996.3.6., 21. o.

(9) HL L 162., 2004.4.30., 1. o.

(10) HL L 211., 2008.8.6., 1. o.

(11) HL L 201., 2001.7.26., 10. o.

(12) HL L 65., 2003.3.8., 1. o.

(13) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.