62017CJ0129[1]

A Bíróság ítélete (második tanács), 2018. július 25. Mitsubishi Shoji Kaisha Ltd és Mitsubishi Caterpillar Forklift Europe BV kontra Duma Forklifts NV és G.S. International BVBA. A Hof van beroep te Brussel (Belgium) által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem. Előzetes döntéshozatal - Európai uniós védjegy - 2008/95/EK irányelv - 5. cikk - 207/2009/EK rendelet - 9. cikk - Valamely védjegy jogosultjának azon joga, hogy fellépjen az ellen, hogy harmadik személy az e védjeggyel azonos minden megjelölést eltávolít az említett védjegy lajstromozott árujegyzékébe tartozó árukkal azonos árukról, és azokon új megjelöléseket helyez el, ezen áruknak az Európai Gazdasági Térségbe (EGT) való behozatala vagy ott történő forgalomba hozatala céljából. C-129/17. sz. ügy.

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (második tanács)

2018. július 25. ( *1 )

"Előzetes döntéshozatal - Európai uniós védjegy - 2008/95/EK irányelv - 5. cikk - 207/2009/EK rendelet - 9. cikk - Valamely védjegy jogosultjának azon joga, hogy fellépjen az ellen, hogy harmadik személy az e védjeggyel azonos minden megjelölést eltávolít az említett védjegy lajstromozott árujegyzékébe tartozó árukkal azonos árukról, és azokon új megjelöléseket helyez el, ezen áruknak az Európai Gazdasági Térségbe (EGT) való behozatala vagy ott történő forgalomba hozatala céljából"

A C-129/17. sz. ügyben,

az EUMSZ 267. cikk alapján benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában, amelyet a hof van beroep te Brussel (brüsszeli fellebbviteli bíróság, Belgium) a Bírósághoz 2017. március 13-án érkezett, 2017. február 7-i határozatával terjesztett elő

a Mitsubishi Shoji Kaisha Ltd,

a Mitsubishi Caterpillar Forklift Europe BV

és

a Duma Forklifts NV,

a G. S. International BVBA

között folyamatban lévő eljárásban,

A BÍRÓSÁG (második tanács),

tagjai: M. Ilešič tanácselnök, A. Rosas, C. Toader, A. Prechal és E. Jarašiūnas (előadó) bírák,

főtanácsnok: M. Campos Sánchez-Bordona,

hivatalvezető: M. Ferreira főtanácsos,

tekintettel az írásbeli szakaszra és a 2018. február 8-i tárgyalásra,

figyelembe véve a következők által előterjesztett észrevételeket:

- a Mitsubishi Shoji Kaisha Ltd és a Mitsubishi Caterpillar Forklift Europe BV képviseletében P. Maeyaert és J. Muyldermans advocaten,

- a Duma Forklifts NV és a G. S. International BVBA képviseletében K. Janssens és J. Keustermans advocaten, valamint M. R. Gherghinaru avocate,

- a német kormány képviseletében T. Henze, M. Hellmann és J. Techert, meghatalmazotti minőségben,

- az Európai Bizottság képviseletében J. Samnadda, E. Gippini Fournier és F. Wilman, meghatalmazotti minőségben,

a főtanácsnok indítványának a 2018. április 26-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 Az előzetes döntéshozatal iránti kérelem a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2008. október 22-i 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2008. L 299., 25. o.) 5. cikkének, valamint az európai uniós védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet (HL 2009. L 78., 1. o.) 9. cikkének értelmezésére vonatkozik.

2 E kérelmet a Mitsubishi Shoji Kaisha Ltd (a továbbiakban: Mitsubishi) és a Mitsubishi Caterpillar Forklift Europe BV (a továbbiakban: MCFE), valamint a Duma Forklifts NV (a továbbiakban: Duma) és a G. S. International BVBA (a továbbiakban: GSI) között, főként annak elrendelése iránti kérelem tárgyában folyó peres eljárásban terjesztették elő, hogy ez utóbbiak hagyják abba a Mitsubishi védjegyeivel azonos megjelöléseknek az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívülről beszerzett Mitsubishi emelőtargoncákról történő eltávolítását, és azokon új megjelölések elhelyezését.

Jogi háttér

3 A 2008/95 irányelv (1) és (2) preambulumbekezdése kimondja:

"(1) A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/104/EGK tanácsi irányelvet [(HL 1989. L 40., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 92. o.)] tartalmában módosították. Az áttekinthetőség és az észszerűség érdekében ezt az irányelvet kodifikálni kell.

(2) A tagállamokban alkalmazandó védjegyjogszabályok a 89/104/EGK irányelv hatálybalépése előtt olyan eltéréseket mutattak, amelyek akadályozhatták az áruk szabad mozgását és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, valamint torzíthatták a közös piacon belüli versenyt. Ezért - a belső piac megfelelő működésének biztosítása érdekében - szükségessé vált a tagállami jogszabályok közelítése."

4 Ezen irányelvnek "A védjegyoltalom tartalma" című 5. cikke értelmében: "(1) A védjegyoltalom a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít. A kizárólagos jogok alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ [...] (3) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos különösen [...]"

a) a védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal;

b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók a védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és a védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint az érintett áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez.

a) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;

b) a megjelölést hordozó áru eladásra való felkínálása, forgalomba hozatala, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása, illetve szolgáltatás felajánlása vagy annak nyújtása a megjelölés alatt;

c) a megjelölést hordozó áruk behozatala vagy kivitele;

d) a megjelölés használata az üzleti iratokon vagy a reklámozásban.

5 Az említett irányelvnek "A védjegyoltalom kimerülése" című 7. cikke, az (1) bekezdésében, ekként rendelkezik:

"A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ezzel a védjeggyel ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba a[z Európai Unióban]."

6 A 207/2009 rendelet egységes szerkezetbe foglalta a közösségi védjegyről szóló, 1993. december 20-i 40/94/EK tanácsi rendeletet (HL 1994. L 11., 1. o.; magyar nyelvű különkiadás 17. fejezet, 1. kötet, 146. o.). E rendeletnek "A[z európai uniós] védjegyoltalom tartalma" című 9. cikke a következőképpen rendelkezett: "(1) Az [európai uniós] védjegy lajstromozása a jogosult számára kizárólagos jogokat biztosít. A kizárólagos jogok alapján a jogosult bárkivel szemben felléphet, aki engedélye nélkül gazdasági tevékenység körében használ [...] (2) Az (1) bekezdésben szabályozott feltételek megvalósulása esetén tilos különösen [...]"

a) az [európai uniós] védjeggyel azonos megjelölést olyan árukkal, illetve szolgáltatásokkal kapcsolatban, amelyek azonosak a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal, illetve szolgáltatásokkal;

b) olyan megjelölést, amelyet a fogyasztók az [európai uniós] védjeggyel összetéveszthetnek a megjelölés és az [európai uniós] védjegy azonossága vagy hasonlósága, valamint a megjelölés és az [európai uniós] védjegy árujegyzékében szereplő áruk, illetve szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt; az összetéveszthetőség magában foglalja azt az esetet is, ha a fogyasztók a megjelölést gondolati képzettársítás (asszociáció) útján kapcsolhatják a korábbi védjegyhez;

a) a megjelölés elhelyezése az árun vagy csomagolásán;

b) megjelölést hordozó áru eladásra való felkínálása, forgalomba hozatala, valamint forgalomba hozatal céljából történő raktáron tartása, illetve szolgáltatás felajánlása vagy annak nyújtása a megjelölés alatt;

c) a megjelölést hordozó áruk behozatala vagy kivitele;

d) a megjelölés használata az üzleti iratokon vagy a reklámozásban.

7 E rendeletnek "A[z európai uniós] védjegyoltalom kimerülése" című 13. cikkének (1) bekezdése előírta:

"A védjegyoltalom alapján a jogosult nem tilthatja meg a védjegy használatát olyan árukkal kapcsolatban, amelyeket ezzel a védjeggyel ő hozott forgalomba, vagy amelyeket kifejezett hozzájárulásával hoztak forgalomba a[z Európai Unióban]."

8 A 207/2009 rendeletet módosította a 2016. március 23-án hatályba lépett és ezen időponttól kezdve az alapügy tárgyát képező tényállásra is alkalmazandó, a 207/2009 rendelet és a[z európai uniós] védjegyről szóló 40/94/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2868/95/EK bizottsági rendelet módosításáról, valamint a Belső Piaci Harmonizációs Hivatalnak (védjegyek és formatervezési minták) fizetendő díjakról szóló 2869/95/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. december 16-i (EU) 2015/2424 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL 2015. L 341., 21. o.).

9 A 2015/2424 rendelet a 207/2009 rendelet 9. cikkét egy új, (4) bekezdéssel egészítette ki, amelynek szövege a következő:

"A jogosultaknak az európai uniós védjegy bejelentési napját vagy elsőbbségi napját megelőzően szerzett jogait nem érintve az európai uniós védjegy jogosultja megakadályozhatja továbbá, hogy harmadik felek gazdasági tevékenység körében harmadik országokból szabad forgalomba bocsátás nélkül olyan árukat hozzanak be az Unió területére, amelyeken - ideértve csomagolásukat is - engedély nélkül szerepel az adott áru vonatkozásában lajstromozott európai uniós védjeggyel megegyező védjegy, vagy olyan védjegy, amelyet lényegében nem lehet megkülönböztetni az európai uniós védjegytől.

Az európai uniós védjegy jogosultjának az első albekezdés szerinti joga megszűnik, ha az európai uniós védjegy bitorlása tárgyában [a szellemi tulajdonjogok vámhatósági érvényesítéséről és az 1383/2003/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. június 12-i] 608/2013/EU [európai parlamenti és tanácsi] rendelettel [(HL 2013. L 181., 15. o.)] összhangban indított eljárás során a nyilatkozattevő, illetve az áru birtokosa bizonyítékot szolgáltat arra vonatkozóan, hogy az európai uniós védjegy jogosultjának az áru rendeltetési helye szerinti országban nincs joga megtiltani az adott áru forgalomba hozatalát."

10 Ehhez hasonló rendelkezés található a 2008/95 irányelvet átdolgozó és azt 2019. január 15-i hatállyal hatályon kívül helyező, a védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2015. december 16-i (EU) 2015/2436 európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL 2015. L 336., 1. o.) 10. cikkének (4) bekezdésében, amely irányelv azonban nem alkalmazható az alapügy tárgyát képező tényállásra.

Az alapeljárás és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

11 A Mitsubishi, Japánban székhellyel rendelkező társaság, a jogosultja a következő védjegyeknek (a továbbiakban: Mitsubishi védjegyek):

- a 2001. szeptember 24-én a többek között a védjegyekkel ellátható termékek és szolgáltatások nemzetközi osztályozására vonatkozó, 1957. június 15-én kötött, később felülvizsgált és módosított Nizzai Megállapodás szerinti 12. osztályba tartozó áruk - ideértve a gépjárműveket, elektromos járműveket és emelőtargoncákat - tekintetében 118042. számon lajstromozott MITSUBISHI európai uniós szóvédjegy;

- a 2000. március 3-án a többek között az említett megállapodás szerinti 12. osztályba tartozó áruk - ideértve a gépjárműveket, elektromos járműveket és emelőtargoncákat - tekintetében 117713. számon lajstromozott, alább ábrázolt európai uniós ábrás védjegy:

- az 1974. június 1-jén a többek között az említett megállapodás szerinti 12. osztályba tartozó áruk - ideértve a járműveket és a szárazföldi közlekedési eszközöket - és a 16. osztályba tartozó áruk - ideértve a könyveket és nyomtatványokat - tekintetében 93812. számon lajstromozott MITSUBISHI benelux szóvédjegy;

- az 1974. június 1-jén a többek között az említett megállapodás szerinti 12. osztályba tartozó áruk - ideértve a járműveket és a szárazföldi közlekedési eszközöket - és a 16. osztályba tartozó áruk - ideértve a könyveket és nyomtatványokat - tekintetében 92755. számon lajstromozott MITSUBISHI benelux ábrás védjegy, amelynek ábrája megegyezik az európai uniós ábrás védjeggyel.

12 A hollandiai székhelyű MCFE kizárólagos joggal rendelkezik arra, hogy - Mitsubishi védjegyekkel ellátott - emelőtargoncákat gyártson és forgalmazzon az EGT-ben.

13 A belgiumi székhelyű Duma főtevékenységébe új és használt emelőtargoncák globális szintű felvásárlása és értékesítése tartozik. Emellett "GSI", "GS", illetve "Duma" megjelölésekkel saját maga által gyártott emelőtargoncákat is kínál értékesítésre. Korábban a Mitsubishi emelőtargoncák hivatalos belgiumi forgalmazóinak egyike volt.

14 A szintén belgiumi székhelyű GSI gazdasági kapcsolatban áll a Dumával, hiszen vezetősége és székhelye megegyezik az övével. Emelőtargoncákat épít és javít, amelyeket a pótalkatrészekkel együtt nagykereskedőként importál és exportál a világpiacon. A targoncákat a hatályos európai szabványokhoz igazítja, azokat saját sorozatszámmal látja el, és a Duma részére leszállítja, az általa kibocsátott EU megfelelőségi tanúsítványokkal együtt.

15 Az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból kiderül, hogy a 2004. január 1-je és 2009. november 19. közötti időszakban a Duma és a GSI, a védjegyjogosult hozzájárulása nélküli párhuzamos importot folytatott az EGT-ben, Mitsubishi védjegyekkel ellátott emelőtargoncák tekintetében.

16 2009. november 20-ától kezdve a Duma és a GSI a Mitsubishi csoport egyik vállalatától az EGT-n kívül emelőtargoncákat vásárolt, amelyeket behozott az EGT területére, ahol azokat vámraktározási eljárás alá vonták. Az említett eljárás ideje alatt ezen árukról eltávolították a Mitsubishi védjegyekkel azonos megjelöléseket, elvégezték azokon az Európai Unióban hatályos szabványoknak való megfeleléshez szükséges módosításokat, lecserélték rajtuk az azonosító táblákat és a sorozatszámokat, és azokon saját megjelöléseiket helyezték el. Ezt követően ezen árukat behozták az EGT-be és ott - illetve e területen kívül is - értékesítették.

17 A Mitsubishi és az MCFE keresettel fordult a rechtbank van koophandel te Brussel-hez (brüsszeli kereskedelmi bíróság, Belgium), többek között e cselekmények abbahagyásának elrendelése iránt. Miután 2010. június 17-i ítéletével a kereseteiket elutasították, fellebbezést nyújtottak be ezen ítélettel szemben a hof van beroep Brussel-hez (brüsszeli fellebbviteli bíróság, Belgium), amelyben azt kérték, hogy e bíróság tiltsa meg mind a Mitsubishi védjegyekkel ellátott emelőtargoncák párhuzamos kereskedelmét, mind azon emelőtargoncák behozatalát és forgalmazását, amelyekről az e védjegyekkel azonos megjelöléseket eltávolították, és amelyeken új megjelöléseket helyeztek el.

18 E bíróság előtt a Mitsubishi arra hivatkozott, hogy az EGT-n kívül megvásárolt emelőtargoncák márkamentesítésének és átmárkázásának gyakorlata, az azonosító táblák és sorozatszámok eltávolítása, valamint ezen emelőtargoncák EGT-be való behozatala és értékesítése sérti a Mitsubishi védjegyekhez fűződő jogait. Többek között arra hivatkozott, hogy az e védjegyekkel azonos megjelöléseknek az ő hozzájárulása nélkül történő eltávolítása a védjegyjogosult azon jogának megkerülését képezi, hogy ellenőrizni tudja az e védjeggyel jelölt áruk EGT-n belüli első forgalomba hozatalát, és sérti a védjegy származás- és minőségjelző funkcióját, valamint befektetésieszköz- és reklámfunkcióját. E tekintetben megjegyezte, hogy e márkamentesítés ellenére a fogyasztók számára a Mitsubishi emelőtargoncák továbbra is felismerhetők maradnak.

19 A Duma és a GSI többek között arra hivatkoztak, hogy őket az általuk az EGT-n kívül megvásárolt emelőtargoncák gyártóinak kell tekinteni, hiszen azokon módosításokat végeznek el annak érdekében, hogy azok megfeleljenek az uniós szabályozásnak, és ennélfogva joguk van azokon a saját megjelöléseiket elhelyezni.

20 A kérdést előterjesztő bíróság a Mitsubishi védjegyekkel ellátott emelőtargoncák EGT-be irányuló párhuzamos importját illetően úgy vélte, hogy az a védjegyjogok megsértését képezi, és helyt adott a Mitsubishi és az MCFE kérelmeinek. Ami az EGT-megállapodásban nem részes országból származó azon Mitsubishi emelőtargoncáknak 2009. november 20-ától kezdődő EGT-be történő behozatalát és ott történő értékesítését illeti, amelyekről eltávolították a Mitsubishi védjegyekkel azonos megjelöléseket és azokon új megjelöléseket helyeztek el, rámutatott, hogy a Bíróság korábban még nem nyilatkozott arról a kérdésről, hogy az olyan cselekmények, mint a DUMA és a GSI által megvalósítottak, olyan használatnak minősülnek-e, amelyet a védjegyjogosult megtilthat, kiemelve, hogy a Bíróság ítélkezési gyakorlatában foglalt iránymutatások alapján ő úgy véli, hogy e kérdésre igenlő választ kell adni.

21 E körülmények között a hof van beroep te Brussel (brüsszeli fellebbviteli bíróság) úgy határozott, hogy az eljárást felfüggeszti, és előzetes döntéshozatal céljából a következő kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1)

a) Kiterjed-e a 2008/95 irányelv 5. cikke, illetve a 207/2009 rendelet 9. cikke a védjegyjogosult azon jogára, hogy fellépjen az ellen, hogy harmadik személy a hozzájárulása nélkül minden, az árun elhelyezett, a védjeggyel azonos megjelölést eltávolít (debranding [márkamentesítés]), amennyiben olyan árukról van szó, amelyek - mint a vámraktározás alá vont áruk - az [EGT]-ben még nem kerültek forgalmazásra, és ezen eltávolítás az áruknak az [EGT]-be történő behozatalára vagy az [EGT]-ben történő forgalomba hozatalára tekintettel történik?

b) Függ-e attól az a) kérdés megválaszolása, hogy az áruknak az [EGT]-be történő behozatala vagy az [EGT]-ben történő forgalomba hozatala a harmadik személy által elhelyezett saját megjelöléssel történik (rebranding [átmárkázás])?

2) Befolyásolja-e az első kérdés megválaszolását, hogy az így behozott vagy forgalomba hozott árukat a külső megjelenés vagy forma alapján az érintett átlagfogyasztó még így is a védjegyjogosulttól származóként azonosítja?"

A szóbeli szakasz újbóli megnyitása iránti kérelemről

22 A Bíróság Hivatalához 2018. június 20-án benyújtott beadványával a Mitsubishi azt kérte, hogy a Bíróság eljárási szabályzatának 83. cikke alapján rendeljék el az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását. E kérelem alátámasztásaként a Mitsubishi lényegében arra hivatkozik, hogy a főtanácsnok végkövetkeztetései azon a téves vélekedésen alapulnak, miszerint a 2008/95 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése és a 207/2009 rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében vett gazdasági tevékenység körében történő használat valamiféle tevőleges és szembetűnő cselekedetet feltételez. Ezenfelül úgy véli, hogy e végkövetkeztetések nem felelnek meg azon érveknek, amelyek szerint a megjelölések eltávolítása sérti a védjegy különféle funkcióit.

23 Eljárási szabályzatának 83. cikke alapján a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően az eljárás során bármikor elrendelheti az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását, különösen, ha úgy ítéli meg, hogy az ügy körülményei nincsenek kellően feltárva, vagy ha a fél e szakasz befejezését követően a Bíróság határozatára nézve döntő jelentőségű új tényt hoz fel, illetve ha az ügyet olyan érv alapján kellene eldönteni, amelyet a felek, illetve az Európai Unió Bírósága alapokmányának 23. cikke szerinti érdekeltek nem vitattak meg.

24 A jelen ügyben ez a helyzet nem áll fenn. A felek nem hivatkoznak ugyanis új tényre. A Mitsubishi ezenfelül, akárcsak a jelen eljárásban részt vevő többi érdekelt fél, mind az írásbeli, mind a szóbeli szakasz során kifejthette azokat a ténybeli és jogi elemeket, amelyeket a kérdést előterjesztő bíróság által előterjesztett kérdések megválaszolásához relevánsnak tart, különösen a 2008/95 irányelv 5. cikkének (1) bekezdése és a 207/2009 rendelet 9. cikkének (1) bekezdése értelmében vett "gazdasági tevékenység körében történő használat" fogalmát illetően. Így a Bíróság a főtanácsnok meghallgatását követően úgy véli, hogy az ügy elbírálásához szükséges összes információval rendelkezik.

25 Egyébként, a Mitsubishi által a főtanácsnok indítványával szemben előterjesztett kritikai észrevételeket illetően emlékeztetni kell arra, hogy egyrészt az Európai Unió Bíróságának alapokmánya és eljárási szabályzata nem teszi lehetővé, hogy az érdekelt felek a főtanácsnoki indítványra válaszként észrevételeket tegyenek (2017. december 20-iAcacia és D'Amato ítélet, C-397/16 és C-435/16, EU:C:2017:992, 26. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

26 Másrészt az EUMSZ 252. cikk második bekezdése értelmében a főtanácsnok feladata, hogy teljesen pártatlanul és függetlenül eljárva, nyilvános tárgyaláson indokolással ellátott indítványt terjesszen elő azokban az ügyekben, amelyek esetében az Európai Unió Bíróságának alapokmánya szerint a főtanácsnok részvételére van szükség. E tekintetben a Bíróságot nem köti sem a főtanácsnok indítványa, sem pedig az annak alapjául szolgáló indokolás. Következésképpen az, ha az érdekelt fél nem ért egyet a főtanácsnok indítványával, bármilyen kérdéseket is vizsgáljon a főtanácsnok az indítványban, önmagában nem indokolhatja a szóbeli szakasz újbóli megnyitását (2017. december 20-iAcacia és D'Amato ítélet, C-397/16 és C-435/16, EU:C:2017:992, 27. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

27 A fenti megfontolásokra tekintettel a Bíróság úgy véli, hogy nem kell elrendelni az eljárás szóbeli szakaszának újbóli megnyitását.

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

28 Két kérdésével, amelyeket célszerű együttesen vizsgálni, a kérdést előterjesztő bíróság lényegében arra szeretne választ kapni, hogy a 2008/95 irányelv 5. cikkét és a 207/2009 rendelet 9. cikkét úgy kell-e értelmezni, hogy valamely védjegy jogosultja felléphet az ellen, hogy valamely harmadik fél, a vámraktározási eljárás alá vont olyan árukról, mint az alapügy tárgyát képező áruk, a hozzájárulása nélkül eltávolít az e védjeggyel azonos minden megjelölést és azokon más megjelöléseket helyez el annak érdekében, hogy az EGT-ben korábban még nem forgalmazott ezen árukat oda behozza vagy ott forgalomba hozza.

29 A 2008/95 irányelv 5. cikkének (1) bekezdését és a 207/2009 rendelet 9. cikkének (1) bekezdését, amelyeknek a tartalma azonos, ugyanúgy kell értelmezni (lásd ebben az értelemben: 2009. február 19-iUDV North America végzés, C-62/08, EU:C:2009:111, 42. pont).

30 E célból emlékeztetni kell arra, hogy a 2008/95 irányelv, amely a 89/104 irányelvet kodifikálta, amint az az (1) és (2) preambulumbekezdéséből kiderül, azt a célt szeretné megvalósítani, hogy megszüntesse a tagállamok védjegyjogszabályai közötti azon eltéréseket, amelyek akadályozhatják az áruk szabad mozgását és a szolgáltatásnyújtás szabadságát, valamint torzíthatják a belső piacon belüli versenyt. A védjegyjog alapvető elemét képezi a torzulásmentes verseny azon rendszerének, amelyet az uniós jog létrehozni és fenntartani kíván. E rendszerben a vállalkozásoknak olyan helyzetben kell lenniük, hogy áruik és szolgáltatásaik minősége révén képesek legyenek megtartani vásárlóikat, ami csak úgy lehetséges, ha léteznek megkülönböztetésre alkalmas olyan megjelölések, amelyek lehetővé teszik a vásárlók számára az áruk, illetve szolgáltatások azonosítását (2002. november 12-iArsenal Football Club ítélet, C-206/01, EU:C:2002:651, 46. és 47. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

31 Emlékeztetni kell arra is, hogy a 2008/95 irányelv 7. cikkének (1) bekezdése és a 207/2009 rendelet 13. cikkének (1) bekezdése a védjegyjogosult jogainak kimerülését kizárólag azokra az esetekre korlátozza, amikor az árukat az EGT-ben hozzák forgalomba. E rendelkezések lehetővé teszik a jogosult számára, hogy áruit az EGT-n kívül forgalmazza, anélkül, hogy ezen forgalmazás kimerítené az EGT-n belül a jogait. Annak pontosításával, hogy az EGT-n kívüli forgalomba hozatal nem meríti ki a védjegyjogosult azon jogát, hogy megakadályozza ezeknek az áruknak a hozzájárulása nélküli behozatalát, a jogalkotó lehetővé tette a védjegyjogosult számára, hogy ellenőrizze a védjeggyel ellátott áruk Unión belüli első forgalomba hozatalát (lásd ebben az értelemben: 1998. július 16-iSilhouette International Schmied ítélet, C-355/96, EU:C:1998:374, 26. pont; 2001. november 20-iZino Davidoff és Levi Strauss ítélet, C-414/99-C-416/99, EU:C:2001:617, 32. és 33. pont; 2005. október 18-iClass International ítélet, C-405/03, EU:C:2005:616, 33. pont).

32 E tekintetben a Bíróság már többször kiemelte, hogy a védjegyhez fűződő jogok biztosítása céljából alapvető fontosságú, hogy a valamely tagállamban vagy tagállamokban lajstromozott védjegy jogosultja ellenőrizni tudja az e védjeggyel jelölt áruk EGT-n belüli első forgalomba hozatalát (2009. október 15-iMakro Zelfbedieningsgroothandel és társai ítélet, C-324/08, EU:C:2009:633, 32. pont; 2011. július 12-iL'Oréal és társai ítélet, C-324/09, EU:C:2011:474, 60. pont; 2015. július 16-iTOP Logistics és társai ítélet, C-379/14, EU:C:2015:497, 31. pont). A Bíróság ítélkezési gyakorlatából egyébként az következik, hogy a jogosult ezen joga az áru minden egyes példányára kiterjed (lásd ebben az értelemben: 1999. július 1-jeiSebago és Maison Dubois ítélet, C-173/98, EU:C:1999:347, 19. és 20. pont; 2010. június 3-iCoty Prestige Lancaster Group ítélet (C-127/09, EU:C:2010:313, 31. pont).

33 Egyébként, a 2008/95 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének első mondata és a 207/2009 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének első mondata olyan kizárólagos jogot biztosít a lajstromozott védjegy jogosultja számára, amely ezen irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja, valamint e rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) és b) pontja szerint feljogosítja őt arra, hogy eltiltson harmadik személyeket attól, hogy gazdasági tevékenység körében, az ő hozzájárulása nélkül használjanak a védjeggyel azonos megjelölést olyan áruk vagy szolgáltatások tekintetében, amelyek azonosak a védjegy lajstromozott árujegyzékébe tartozó árukkal vagy szolgáltatásokkal, vagy hogy olyan megjelölést használjanak, amely a védjeggyel való azonossága vagy hasonlósága, illetve a védjeggyel, illetve a megjelöléssel jelölt áruk vagy szolgáltatások azonossága vagy hasonlósága miatt a vásárlóközönség képzetében olyan összetéveszthetőséget kelthet, amely magában foglalja a megjelölés és a védjegy közötti képzettársítás veszélyét is.

34 A Bíróságnak korábban már alkalma nyílt megállapítani, hogy a védjegyjogosult kizárólagos joga biztosításának célja az, hogy lehetővé tegye a jogosult számára a védjegyéhez kapcsolódó különös jogosulti érdekeinek védelmét, azaz annak biztosítását, hogy a védjegy betölthesse saját funkcióit, és e jog gyakorlásának tehát azon esetekre kell korlátozódnia, amikor a megjelölés harmadik személy általi használata sérti, vagy sértheti a védjegy funkcióit. E funkciók között szerepel nemcsak a védjegy azon alapvető funkciója, amely a fogyasztók számára szavatolja az áru vagy a szolgáltatás származását, hanem olyan egyéb funkciók is, mint például az ezen áruk vagy szolgáltatások minőségének szavatolása, vagy a kommunikációval, a befektetésekkel, illetve a reklámmal kapcsolatos funkciók is (lásd: 2002. november 12-iArsenal Football Club ítélet, C-206/01, EU:C:2002:651, 51. pont; 2009. június 18-iL'Oréal és társai ítélet, C-487/07, EU:C:2009:378, 58. pont; 2010. március 23-iGoogle France és Google ítélet, C-236/08-C-238/08, EU:C:2010:159, 77. és 79. pont; 2011. szeptember 22-iInterflora és Interflora British Unit ítélet, C-323/09, EU:C:2011:604, 37. és 38. pont).

35 E funkciókat illetően emlékeztetni kell arra, hogy a védjegy alapvető funkciója abban áll, hogy biztosítsa a fogyasztó vagy végső felhasználó számára a védjeggyel jelölt áru vagy szolgáltatás származásának azonosíthatóságát, lehetővé téve ezáltal számára, hogy ezen árut vagy szolgáltatást megkülönböztesse a máshonnan származóktól (2010. március 23-iGoogle France és Google ítélet, C-236/08-C-238/08, EU:C:2010:159, 82. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Ahhoz ugyanis, hogy a védjegy a torzulásmentes verseny rendszerében betölthesse alapvető szerepét, többek között biztosítékot kell jelentenie arra, hogy a védjeggyel jelölt valamennyi árut vagy szolgáltatást azon egyetlen vállalkozás ellenőrzésével állították elő, illetve nyújtották, amely ezek minőségéért felel (lásd ebben az értelemben: 2002. november 12-iArsenal Football Club ítélet, C-206/01, EU:C:2002:651, 48. pont; 2011. július 12-iL'Oréal és társai ítélet, C-324/09, EU:C:2011:474, 80. pont).

36 A védjegy befektetésieszköz-funkciója úgy értendő, hogy a védjegyjogosult azt olyan hírnév megszerzésére vagy fenntartására is használhatja, amely alkalmas arra, hogy - különféle üzleti fogások segítségével - újabb fogyasztókat nyerjen meg magának, vagy hogy korábbi fogyasztóit törzsvásárlókká tegye. Így tehát, amikor valamely harmadik fél - például a védjegyjogosult valamely versenytársa - azzal, hogy e védjeggyel azonos megjelölést használ az e védjegy árujegyzékében szereplőkkel azonos áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában, jelentősen zavarja az említett jogosultat abban, hogy védjegyét olyan hírnév megszerzésére vagy fenntartására is használhatja, amely alkalmas arra, hogy újabb fogyasztókat nyerjen meg magának, vagy hogy korábbi fogyasztóit törzsvásárlókká tegye, úgy kell tekinteni, hogy e használat sérti e funkciót. Következésképpen az említett jogosult a 2008/95 irányelv 5. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján, illetve európai uniós védjegy esetében a 207/2009 rendelet 9. cikke (1) bekezdésének a) pontja alapján megtilthatja az ilyen használatot (lásd ebben az értelemben: 2011. szeptember 22-iInterflora és Interflora British Unit ítélet, C-323/09, EU:C:2011:604, 60-62. pont).

37 Ami a védjegy reklámfunkcióját illeti, az abban áll, hogy a védjegyet a fogyasztó tájékoztatására vagy meggyőzésére szolgáló reklám céljára alkalmazzák. Következésképpen valamely védjegy jogosultja a védjegy árujegyzékében szereplő árukkal vagy szolgáltatásokkal azonos áruk vagy szolgáltatások vonatkozásában megtilthatja a védjegyével azonos megjelölésnek a hozzájárulása nélkül történő használatát, amennyiben e használat veszélyezteti a védjegynek a jogosultja által eladásösztönző elemként vagy kereskedelmi stratégiai eszközként történő alkalmazását (lásd ebben az értelemben: 2010. március 23-iGoogle France és Google ítélet, C-236/08-C-238/08, EU:C:2010:159, 91. és 92. pont).

38 A "gazdasági tevékenység körében történő használat" fogalmát illetően a Bíróság korábban már megállapította, hogy a 2008/95 irányelv 5. cikkének (3) bekezdésében és a 207/2009 rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében a használat azon eseteinek felsorolása, amelyeket a védjegyjogosult megtilthat, nem kimerítő jellegű (lásd: 2002. november 12-iArsenal Football Club ítélet, C-206/01, EU:C:2002:651, 38. pont; 2007. január 25-iAdam Opel ítélet, C-48/05, EU:C:2007:55, 16. pont; 2010. március 23-iGoogle France és Google ítélet, C-236/08-C-238/08, EU:C:2010:159, 65. pont), illetve, hogy e felsorolás kizárólag a harmadik személyek részéről megnyilvánuló tevőleges magatartásokat említi (lásd: 2016. március 3-iDaimler ítélet, C-179/15, EU:C:2016:134, 40. pont).

39 A Bíróság arra is rámutatott, hogy a védjeggyel azonos vagy azzal hasonlóságokat mutató megjelölés gazdasági tevékenység körében történő használata azt feltételezi, hogy e használatra gazdasági haszonszerzésre irányuló üzleti tevékenység keretében és nem magáncélból kerül sor (lásd: 2015. július 16-iTOP Logistics és társai ítélet, C-379/14, EU:C:2015:497, 43. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat). Pontosította, hogy a "használat" és a "gazdasági tevékenység körében" kifejezések nem értelmezhetők úgy, mint amelyek kizárólag a kereskedő és a fogyasztó közötti közvetlen viszonyra vonatkoznak, külön pontosítva, hogy a védjeggyel azonos megjelölés használatáról lehet beszélni olyankor is, amikor az érintett gazdasági szereplő e megjelölést a saját üzleti kommunikációja keretében használja (lásd: 2015. július 16-iTOP Logistics és társai ítélet, C-379/14, EU:C:2015:497, 40. és 41. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).

40 Jelen esetben az előzetes döntéshozatalra utaló határozatból az derül ki, hogy a DUMA és a GSI a Mitsubishi hozzájárulása nélkül szerez be az EGT területén kívülről Mitsubishi emelőtargoncákat, amelyeket aztán behoz az EGT területére, ahol azokat vámraktározási eljárás alá helyezi. Amíg ezen áruk ezen eljárás alatt állnak, azokról mindenhonnan eltávolítja a Mitsubishi védjegyekkel azonos megjelöléseket, azokon elvégzi az Unióban hatályos előírásoknak való megfeleléshez szükséges módosításokat, lecseréli az azonosító táblákat és a sorozatszámokat, saját megjelöléseket helyez el rajtuk, majd azokat az EGT-be - illetve e térségen kívülre is - importálja és ott forgalmazza.

41 A jelen ítélet 31. pontjában említett ítéletek alapjául szolgáló esetektől eltérően, az alapeljárás tárgyát képező érintett áruk tehát abban az időpontban, amikor azokat az EGT-be behozzák és ott forgalmazzák, már nincsenek a szóban forgó védjegyekkel ellátva, azt követően, hogy azokat vámraktározási eljárás alá vonták. A jelen ítélet 34-39. pontjában idézett többi ítélet alapjául szolgáló esetektől szintén eltérően, itt semmiképpen sem tűnik úgy, hogy a harmadik felek ezen időpontban a szóban forgó védjegyekkel azonos vagy azokkal hasonlóságokat mutató megjelöléseket használnának, különösen az üzleti kommunikációjukban. Ez élesen elkülöníti az alapügyet a kérdést előterjesztő bíróság által említett 2010. július 8-iPortakabin ítélet (C-558/08, EU:C:2010:416) 86. pontjában foglalt körülményektől is, amely ítéletben a Bíróság kiemelte, hogy amikor a viszonteladó a védjegyjogosult hozzájárulása nélkül távolítja el e védjegyet az árukról, és azt a viszonteladó nevét tartalmazó címkével helyettesíti, úgy, hogy az érintett áruk gyártói védjegyét teljes egészében eltakarja, a védjegyjogosult tiltakozhat az ellen, hogy e viszonteladó az említett védjegyet e viszonteladás reklámozásánál használja, hiszen az sérti a védjegy alapvető funkcióját.

42 Ugyanakkor, először is hangsúlyozni kell, hogy a védjeggyel azonos megjelölések eltávolítása megakadályozza, hogy azok az áruk, amelyek tekintetében e védjegyet lajstromozták, az EGT-n belüli első forgalomba hozatalukkor az említett védjeggyel legyenek ellátva, ami ennélfogva megfosztja e védjegy jogosultját attól, hogy gyakorolhassa a jelen ítélet 31. pontjában említett ítélkezési gyakorlat által elismert azon alapvető jogát, amely nem más, mint a védjeggyel ellátott áruk EGT-n belüli első forgalomba hozatalának ellenőrzése.

43 Másodszor, a védjeggyel azonos megjelölések eltávolítása az árukról és azokon új megjelölések elhelyezése, az EGT piacán belüli első forgalomba hozataluk céljából, sérti a védjegy funkcióit.

44 Ami a származásjelző funkciót illeti, elegendő arra emlékeztetni, hogy a 2015. július 16-iTOP Logistics és társai ítélet (C-379/14, EU:C:2015:497) 48. pontjában a Bíróság már kiemelte, hogy a harmadik személyek minden olyan cselekménye, amely megakadályozza a valamely tagállamban vagy tagállamokban lajstromozott védjegy jogosultját abban, hogy azon jogát gyakorolja, hogy az e védjeggyel ellátott áruk EGT-n belüli első forgalomba hozatalát ellenőrizhesse, természeténél fogva sérti a védjegy ezen alapvető funkcióját.

45 A kérdést előterjesztő bíróság afelől érdeklődik, hogy milyen jelentősége lehet annak a ténynek, hogy a behozott vagy forgalomba hozott árukat - külső megjelenésük vagy formájuk miatt - az érintett átlagos fogyasztók továbbra is akként azonosíthatják, mint a védjegyjogosulttól származókat. Jelzi ugyanis, hogy a védjeggyel azonos megjelölések emelőtargoncákról való eltávolítása és azokon új megjelölések elhelyezése ellenére az érintett fogyasztók a targoncákat továbbra is Mitsubishi emelőtargoncáknak tekintik. E tekintetben megjegyzendő, hogy bár a védjegy alapvető funkciója e ténytől függetlenül is veszélybe kerülhet, ez utóbbi tény viszont olyan jellegűnek tűnik, amely tovább súlyosbítja e veszélyt.

46 Másfelől, a védjeggyel azonos megjelölések árukról való eltávolítása és azokon új megjelölések elhelyezése akadályozza a védjegyjogosult azon lehetőségét, hogy törzsvásárlói ügyfélkört alakítson ki, áruinak minősége révén, és kihatással van a védjegy befektetésieszköz- és reklámfunkciójára is, olyan esetben, mint a jelen eset is, amikor a kérdéses árut a védjegyjogosult maga vagy az ő hozzájárulásával más személyek korábban még nem forgalmazták e piacon a védjegyével. Ugyanis az a tény, hogy a védjegyjogosult áruit még azt megelőzően hozzák forgalomba, hogy e jogosult azokat e védjeggyel ellátva ott korábban forgalomba hozta volna, és így a fogyasztók ezen árukat még azelőtt fogják megismerni, hogy azokat gondolatban a védjegyhez köthetnék, olyan jellegű, ami jelentős mértékben zavarhatja az említett védjegynek a védjegyjogosult általi arra irányuló használatát, hogy olyan hírnevet szerezzen, amely alkalmas arra, hogy újabb fogyasztókat szerezzen vagy a korábbi fogyasztókat törzsvásárlóvá tegye, illetve hogy a védjegy eladásösztönző vagy üzleti stratégia célját szolgáló eszközként szolgáljon számára. Egyébként az ilyen cselekmények megfosztják a jogosultat attól a lehetőségtől, hogy a védjeggyel ellátott áru - és ezáltal a saját befektetései - gazdasági értékét felmérje.

47 Harmadszor, a védjeggyel azonos megjelölések árukról való eltávolítása és azokon új megjelölések elhelyezése valamely harmadik fél által, a jogosult hozzájárulása nélkül, abból a célból, hogy azokat az EGT-be behozzák és ott forgalomba bocsássák, valamint hogy megkerüljék a jogosult azon jogát, amellyel az megtilthatja a védjegyével ellátott ezen áruk behozatalát, mivel sérti a védjegyjogosult azon jogát, hogy ellenőrizni tudja az e védjeggyel ellátott áruk EGT-n belüli első forgalomba hozatalát, valamint azáltal, hogy sérti a védjegy funkcióit, ellentétes a torzulásmentes verseny biztosításának céljával.

48 Végül a jelen ítélet 38. pontjában említett, a "gazdasági tevékenység körében történő használat" fogalmával kapcsolatos ítélkezési gyakorlatra figyelemmel hangsúlyozni kell, hogy a harmadik fél abból álló eljárása, hogy az árukról a védjeggyel azonos megjelöléseket távolít el annak érdekében, hogy azokon saját megjelöléseit helyezze el, e harmadik fél részéről tevőleges magatartást feltételez, amely - tekintettel arra, hogy azt az áruknak az EGT-be való behozatala és ott történő forgalmazása céljából, és így a jelen ítélet 39. pontjában említett ítélkezési gyakorlat értelmében gazdasági haszonszerzésre irányuló üzleti tevékenység keretében teszik - úgy tekinthető, mint a védjegy gazdasági tevékenység körében történő használata.

49 Ezen indokok egészére figyelemmel úgy kell tekintetni, hogy a védjegyjogosult a 2008/95 irányelv 5. cikke és a 207/2009 rendelet 9. cikke alapján felléphet az ilyen cselekményekkel szemben.

50 E következtetés szempontjából nincs jelentősége annak a ténynek, hogy a védjeggyel azonos megjelölések eltávolítására és az új megjelölések elhelyezésére akkor kerül sor, amikor az áruk még vámraktározási eljárás alatt állnak, hiszen e műveleteket éppen az áruknak az EGT-be való behozatala és azoknak az EGT-n belüli első forgalomba hozatala céljából végzik, amint azt az alapügyben az a tény is bizonyítja, hogy a Duma és a GSI azért eszközöl módosításokat az emelőtargoncákon, hogy azokat a hatályos uniós előírásoknak megfelelővé tegye, valamint annak a ténynek sincs jelentősége, hogy az áruk - legalábbis részben - valóban az EGT-be kerülnek behozatalra és ott kerülnek forgalomba hozatalra.

51 Ebben az összefüggésben azt is hangsúlyozni kell, hogy a 207/2009 rendelet 2015/2424 rendelettel módosított változata 9. cikkének (4) bekezdése, amely az alapügy tényállására 2016. március 23-ától kezdődő hatállyal alkalmazandó, már feljogosítja a védjegyjogosultat arra, hogy eltiltson harmadik személyeket attól, hogy gazdasági tevékenység körében árukat hozzanak be az Unióba, anélkül, hogy azokat szabad forgalomba bocsátanák, amikor ezen áruk, csomagolásukat is ideértve, harmadik országból származnak, és engedély nélkül olyan védjeggyel vannak ellátva, amely azonos az ezen áruk tekintetében lajstromozott európai uniós védjeggyel, vagy e védjegytől alapvető jellemzőit illetően nem lehet megkülönböztetni. A jogosult ezen joga csak akkor merül ki, ha a védjegybitorlás megállapítása iránti eljárás során a nyilatkozattevő vagy az áruk birtokosa bizonyítja, hogy a jogosultnak nincs joga megtiltani az áruk forgalomba hozatalát a rendeltetési hely szerinti országban.

52 Az előző megfontolásokra tekintettel az előterjesztett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy a 2008/95 irányelv 5. cikkét és a 207/2009 rendelet 9. cikkét úgy kell értelmezni, hogy valamely védjegy jogosultja felléphet az ellen, hogy valamely harmadik fél, a vámraktározási eljárás alá vont olyan árukról, mint az alapügy tárgyát képező áruk, a hozzájárulása nélkül eltávolít az e védjeggyel azonos minden megjelölést és azokon más megjelöléseket helyez el annak érdekében, hogy az EGT-ben korábban még nem forgalmazott ezen árukat oda behozza vagy ott forgalomba hozza.

A költségekről

53 Mivel ez az eljárás az alapeljárásban részt vevő felek számára a kérdést előterjesztő bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez a bíróság dönt a költségekről. Az észrevételeknek a Bíróság elé terjesztésével kapcsolatban felmerült költségek, az említett felek költségeinek kivételével, nem téríthetők meg.

A fenti indokok alapján a Bíróság (második tanács) a következőképpen határozott:

A védjegyekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 2008. október 22-i 2008/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikkét és az európai uniós védjegyről szóló, 2009. február 26-i 207/2009/EK tanácsi rendelet 9. cikkét úgy kell értelmezni, hogy valamely védjegy jogosultja felléphet az ellen, hogy valamely harmadik fél a vámraktározási eljárás alá vont olyan árukról, mint az alapügy tárgyát képező áruk, a hozzájárulása nélkül eltávolít az e védjeggyel azonos minden megjelölést és azokon más megjelöléseket helyez el annak érdekében, hogy az Európai Gazdasági Térségben (EGT) korábban még nem forgalmazott ezen árukat oda behozza vagy ott forgalomba hozza.

Aláírások

( *1 ) Az eljárás nyelve: holland.