BH 2015.3.50 A pénzbüntetés egynapi összegének jogalkotói csökkentése megalapozhatja az elbíráláskori Büntető Törvénykönyv alkalmazását [Btk. 2. §].

[1] A kerületi bíróság a 2013. február 4. napján tárgyaláson meghozott és kihirdetett ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki közúti baleset gondatlan okozásának vétségében [1978. évi IV. tv. (a továbbiakban: korábbi Btk.) 187. § (1) bek., (2) bek. a) pont].

[2] Ezért a terheltet 100 napi tétel, napi tételenként 2500 forint, összesen 250 000 forint pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett továbbá a pénzbüntetés esetleges átváltoztatásáról és a bűnügyi költségről.

[3] Az ügyésznek a terhelt terhére előterjesztett fellebbezése alapján másodfokon eljárt törvényszék a 2013. november 20. napján nyilvános ülésen meghozott és kihirdetett ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta: a bűncselekmény minősítéséből mellőzte a (2) bekezdés a) pontjára utalást, a pénzbüntetés megfizetésére részletfizetést engedélyezett és helyesbítette a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést, egyebekben helybenhagyta az elsőfokú ítéletet.

[4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata (alapítélet) ellen a terhelt védője nyújtott be felülvizsgálati indítványt, a Be. 416. §-a (1) bekezdésének b) pontját megjelölve az elkövetéskor hatályos korábbi Btk. alkalmazása miatt, az elbíráláskor hatályos Btk. alkalmazása és a pénzbüntetés egynapi tételének 1000 forintra leszállítása érdekében.

[5] Az indítvány indokai szerint

[6] - a büntetőtörvény időbeli hatálya kérdésében az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos törvények valamennyi rendelkezését egybe kell vetni, majd annak alapján kell megállapítani, hogy melyik törvény biztosítja a terhelt cselekményének enyhébb elbírálását (B.törv.V.1061/1979., BH 1980.42., BH 1980.43., BH 1980.481.III., BJD 8424., BH 1995.72.),

[7] - az elbíráláskor hatályos Btk. alapján is törvényes ugyan az egynapi tétel összegeként a 2500 forint, de a minimuma 1000 forint, és a járművezetéstől eltiltás legrövidebb tartama a korábbi egy évről egy hónapra csökkent,

[8] - ekként pedig a terhelt számára az elbíráláskor hatályos Btk. alkalmazása a kedvezőbb.

[9] A Legfőbb Ügyészség a felülvizsgálati indítványt alaptalannak találta, és indítványozta a támadott határozat tanácsülésen történő hatályában fenntartását.

[10] A Legfőbb Ügyészség nem vitatta, hogy az elbíráláskor hatályos Btk. a pénzbüntetés egynapi tétele összegének minimumában enyhébb, de maga a kiszabott büntetés nem törvénysértő. Hozzátette, hogy a büntetéskiszabási tényezőkre tekintettel a napi tételszám indokolatlanul alacsony. Nem látta helytállónak a másodfokú bíróságnak a szabadságvesztés generális minimumára vonatkozó vizsgálódását, mert ez a büntetési nem a terhelttel szemben számításba sem került, miként az indítvánnyal szemben a járművezetéstől eltiltás sem.

[11] A terhelt védője az észrevételében továbbra is kifogásolta a pénzbüntetés egynapi tételének a mértékét.

[12] A felülvizsgálati indítvány alapos.

[13] A Be. 416. § (1) bekezdése b) pontjának 2. fordulata alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye, ha - a bűncselekmény törvénysértő minősítésén túl - a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki.

[14] A felülvizsgálati indítványt - eltekintve a jelen ügyben közömbös törvényi kivételektől - főszabályként a megtámadott határozat meghozatala (jogerőre emelkedése) idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni.

[15] A hatályos Btk. 2. §-ának (1) bekezdése és (2) bekezdésének 2. fordulata - miként a korábbi Btk. 2. §-ának 1. mondata és 2. mondatának 2. fordulata - alapján a bűncselekményt főszabályként az elkövetése idején hatályban lévő büntetőtörvény alapján kell elbírálni, azonban a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntetőtörvény alkalmazandó, ha annak alapján a cselekmény enyhébben bírálandó el.

[16] Annak eldöntése során, hogy melyik büntetőtörvény biztosítja a terheltnek felrótt cselekmény enyhébb elbírálását, a töretlen ítélkezési gyakorlat szerint össze kell vetni az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos büntetőtörvények általános és különös részei­nek valamennyi rendelkezését, majd az összevetés alapján lehet és kell eldönteni: melyik büntetőtörvény biztosítja az enyhébb elbírálás lehetőségét (pl. BH 1996.403.).

[17] Az alapügyben az elsőfokú bíróság a minősítéshez felhívott törvényhelyből következően az elkövetéskor (2011. március 1.) hatályos korábbi Btk.-t alkalmazta. A másodfokú bíróság rögzítette, hogy mindkét büntetőtörvény egy évig terjedő szabadságvesztéssel bünteti az adott bűncselekményt, de a szabadságvesztés generális minimumát két hónapról [korábbi Btk. 40. § (2) bek.] három hónapra emelte a hatályos Btk. 36. §-a,, s ekként az elbíráláskori (2013. november 20.) Btk. nem kedvezőbb a terhelt számára, ezért az elkövetéskori Btk.-t látta alkalmazandónak.

[18] A Kúria az alapkérdésben osztja a Legfőbb Ügyészség álláspontját, mert az elkövetéskori és az elbíráláskori büntetőtörvények összevetése nem formalizálható, vagyis nem szűkíthető le mindössze a büntetési tételek elvont kereteire, hanem az indítványban is hivatkozott BJD 8424. szám alatt közreadott jogeset megoldását követve a konkrét cselekményt gondolatban mind a két törvény szerint el kell bírálni, és végül ténylegesen azt a törvényt kell alkalmazni, amely a konkrét esetben enyhébb elbírálást eredményez.

[19] Tehát a szabadságvesztés és a járművezetéstől eltiltás generális minimumainak változása a jelen ügyben közömbös.

[20] Ellenben a ténylegesen egyedül kiszabásra került pénzbüntetés egynapi tételének minimális összege 2500 forintról 1000 forintra csökkent, ami olyan számottevő különbség a két büntetőtörvény között, hogy - mivel az alapügy bíróságai egyaránt a minimum mellett határoztak - eldönti azt a kérdést, melyik törvény adja az enyhébb elbírálhatóság lehetőségét.

[21] A kifejtettek folytán a tanácsülésen [Be. 424. § (1) bek. 1. fordulat] és az adott összetételben [Be. 420. § (1) bek. 1. mondat 1. fordulat] eljárt Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának (5) bekezdése szerint hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványnak helyt adott.

[22] A megtámadott határozatot a Be. 427. § (1) bekezdése b) pontjának 2. fordulatának megfelelően megváltoztatta, és a törvénynek megfelelő határozatot hozva a terhelt felrótt cselekményét az elbíráláskor hatályos Btk. alapján - a rendelkező rész szerint - átminősítette, s a terheltet úgy ítélte pénzbüntetésre, hogy az alapügybeli bíróságok büntetéskiszabását irányadónak véve változatlanul határozta meg a napi tételek számát, míg az egynapi tétel összegét a megváltozott minimumra csökkentette.

(Kúria Bfv. II. 477/2014.)

* * *

TELJES HATÁROZAT

A Kúria Budapesten, a 2014. év október hó 15. napján tartott tanácsülésen meghozta a következő

í t é l e t e t:

A közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 5.B.VI-VII.34202/2012/8. számú, illetőleg a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 29.Bf.VI-VII.7257/2013/4. számú ítéletét megváltoztatja: